Központi Statisztikai Hivatal. Jelentés a turizmus évi teljesítményéről

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Központi Statisztikai Hivatal. Jelentés a turizmus 2005. évi teljesítményéről"

Átírás

1 Központi Statisztikai Hivatal Jelentés a turizmus évi teljesítményéről Budapest, 2006

2 Központi Statisztikai Hivatal, 2006 Készítette a KSH Szolgáltatásstatisztikai főosztály Közlekedés- és turizmusstatisztikai osztálya ISBN ISBN Szerkesztette: dr. Probáld Ákos A fejezeteket írták: Kaszás Krisztina (2. fejezet), Kerecsényi Beáta (7., 8. fejezet), Pál Tamara (1. fejezet), Puskás László (3. fejezet), Tóth Balázs (3. fejezet), Virág Edina (1., 4., 5., 6., 9. fejezet) A kiadvány megrendelhető: KSH Statisztikai Szolgáltatások Osztályán 1024 Budapest, Keleti Károly u Telefon: Fax: marketing.ksh@ksh.hu A kiadvány megvásárolható KSH Statisztikai Szakkönyvesbolt (1024 Budapest, Keleti Károly u. 10., telefon: ), valamint a régiós igazgatóságok terjesztőinél. marketing.ksh@ksh.hu Információszolgálat Telefon: (36-1) ; Fax: (36-1) Internet: Másodlagos publikálás csak a forrásmegjelölésével történhet! A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, grafikai, elrendezési és megjelenési megoldásai a KSH tulajdonát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni.

3 Tartalomjegyzék 1. AZ UTASFORGALOM ÉS A TURIZMUS FŐBB GAZDASÁGI MUTATÓI A KÜLFÖLDIEK MAGYARORSZÁGI UTAZÁSAI A LAKOSSÁG TURISZTIKAI UTAZÁSAI SZÁLLÁSHELY-KAPACITÁS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEK VENDÉGFORGALMA ÉS BEVÉTELEI A MAGÁNSZÁLLÁSHELYEK VENDÉGFORGALMA UTAZÁSSZERVEZÉS ÉS IDEGENVEZETÉS VENDÉGLÁTÁS AZ ÜDÜLÉSI CSEKK FORGALMA, ELFOGADÓHELYEI TÁBLÁZATOK Makrogazdasági mutatók 1. A magyar gazdaság és a turizmus főbb mutatói, A folyó fizetési mérleg adatai, A foglalkoztatottak száma A teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagkeresete, A beruházások A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ág beruházásainak anyagi-műszaki összetétele folyó áron Külföldi turisztikai kereslet 7. A Magyarországra érkező külföldi látogatók száma, A Magyarországra látogató külföldiek tartózkodási ideje, A Magyarországra látogató külföldiek megoszlása az utazás célja szerint, A Magyarországra érkező külföldi látogatók kiadásai utazási célok és országok szerint, A Magyarországra látogató külföldiek megoszlása az utazás célja szerint országonként, A Magyarországra látogató külföldiek megoszlása a felkeresett turisztikai régió szerint, A Magyarországra érkező külföldi látogatók magyarországi kiadásai, A Magyarországra érkező külföldi látogatók kiadásai utazási célok szerint, A Magyarországra érkező külföldi látogatók jellemzői országok szerint, A Magyarországra látogató külföldiek egy napjára jutó költése országok szerint, A Magyarországra látogató külföldiek fogyasztási szerkezete, A turisztikai céllal utazó külföldiek magyarországi fogyasztása az utazók csoportjai és az igénybe vett szolgáltatások szerint, Lakossági belföldi turisztikai kereslet 19. Az utazó és a nem utazó háztartások száma és aránya az öt- és többnapos utazásokon,

4 20. A belföldi utazások száma és időtartama a lakóhely szerint, A belföldi utak megoszlása utazási cél szerint, A többnapos belföldi utazások száma és az utazásra fordított idő, a tervezési-statisztikai régiók és a turisztikai régiók között, A belföldi többnapos utazások száma és időtartama, A turisztikai kiadások összetétele a belföldi többnapos utakon úti cél szerint, Belföldi turisztikai fogyasztás termékek és szolgáltatások szerint, A magyarországi turisztikai fogyasztás, Lakossági külföldi turisztikai kereslet 27. A lakosság külföldi utazásai, A külföldi látogatások megoszlása az utazás célja szerint, A külföldre látogatók tartózkodási ideje, A lakosság költése a külföldi utakhoz kapcsolódóan, A külföldre látogatók költése utazási célok szerint, A külföldre látogatók száma és tartózkodási ideje országonként, Kereskedelmi szálláshelyek 33. A kereskedelmi szálláshelyek kapacitása, július A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma, A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak száma tervezési-statisztikai régiók és kiemelt üdülőkörzetek szerint, A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakái országok szerint, A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának megoszlása a motiváció szerint, A kereskedelmi szálláshelyek bevételei, A kereskedelmi szálláshelyek szállásdíjbevételei, A kereskedelmi szálláshelyek fajlagos bevételei, A szállodák szobafoglaltsága, Magánszálláshelyek 42. A magánszálláshelyek kapacitása, július A magánszálláshelyek kapacitása tervezési-statisztikai régiók és üdülőkörzetek szerint, A magánszálláshelyek vendégforgalma, Vendéglátás 45. A vendéglátóüzletek száma típusonként, kiemelt üdülőkörzetek szerint, december A vendéglátóhelyek száma típusonként és tervezési-statisztikai régiók szerint, december A vendéglátóhelyek eladási forgalmának alakulása, Üdülési csekk 48. Az üdülési csekket elfogadó kereskedelmi és magánszálláshelyek száma és a beváltott üdülési csekk értéke, FOGALMI MEGHATÁROZÁSOK Jelmagyarázat = A megfigyelt statisztikai jelenség nem fordul elő... = Az adat ismeretlen. 0,0 = A mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad. X = A mutató nem értelmezhető. 4

5 1. AZ UTASFORGALOM ÉS A TURIZMUS FŐBB GAZDA- SÁGI MUTATÓI Makrogazdasági mutatók A turizmus szatellitszámlákra alapozott becslések azt mutatják, hogy a nemzetgazdaság turizmusra jellemző ágazatainak hozzájárulása a bruttó nemzeti termékhez 5%, a tovagyűrűző hatásokat figyelembe véve a GDP 8,5%-a hozható összefüggésbe a turizmussal. A turizmus mint virtuális ágazat számos nemzetgazdasági ág teljesítményét igényli különböző mértékben. A legjellemzőbb, legszorosabb kapcsolatban a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ággal (H) van, amelynek teljesítménye az előző év azonos időszakához képest 2005 mindegyik negyedévében növekedett, a bővülés mértékére jellemző, hogy jelentősen meghaladta a nemzetgazdaság egészének teljesítménynövekedését. A H nemzetgazdasági ág bruttó hazai terméke az év egészét tekintve közel 7%-kal nőtt, a nemzetgazdaságban 4%-os növekedés volt. A bruttó hazai termék változása, 2005 (előző év azonos időszaka = 100,0) 1. tábla Megnevezés I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév Év összesen Nemzetgazdaság 103,2 104,5 104,5 104,3 104,1 ebből: szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás 109,7 105,8 106,9 105,6 106,8 A hazai fogyasztásban a turizmus szerepe, súlya, ha nem is növekedett jelentősebben az elmúlt évben, az 501 milliárd forintos lakossági és a 621 milliárd forintos külföldi turisztikai fogyasztás összességében figyelemre méltó az összes hazai fogyasztás 9,4 százalékának megfelelő keresletnek számít. A nemzetközi utasforgalmat a turizmusnál, a turisztikai motivációval utazóknál szélesebben értelmezve ide számítva a napi ingázókat, a vasúton és a közúton közlekedő egynapos tranzitutasokat is megállapítható, hogy a hozzájuk kapcsolódó fogyasztás összességében elérte a 850 milliárd forintot, ami folyó áron 3,4%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál, és a hazai fogyasztás 7%-ának felel meg. Ezzel összhangban a Magyar Nemzeti Bank a folyó fizetési mérlegben 2005-ben a szolgáltatásexport keretében, utasforgalom jogcímen 850 milliárd forint bevételt mutatott ki. Ez a 2004-ben elért bevételnél 3,5%-kal több, a 2003-ban realizált összegnél 7%-kal kevesebb volt. Az utasforgalomhoz kapcsolódó bevételek súlyára jellemző, hogy a fizetési mérlegben ezek aránya a szolgáltatásexport több mint 30%-ára tehető. Az utasforgalmi kiadások 0,5%- kal növekedtek a megelőző évhez képest, és 581 milliárd forintot tettek ki (utasforgalmi import). A kiadások súlya a szolgáltatásimport közel negyede. 5

6 1. ábra Az utasforgalmi szolgáltatások exportja és importja, milliárd forint Export Import Egyenleg Forint/ euró árfolyam A folyó fizetési mérleg utasforgalmi egyenlege az elmúlt évben 269 milliárd forint volt. Az egyenleg 2002-ben kezdődött folyamatos csökkenése ben megállt, ennek következtében a évi egyenleg 11%-kal meghaladta a évi egyenleget, de még mindig a 2. legalacsonyabb volt 1997 óta. Ebben az időszakban az egyenleg alakulásában szerepe volt az utasforgalmi profil (egy napra több napra utazók aránya) változásának, csakúgy mint a forint/euró árfolyam hullámzásának. A forint/euró árfolyam 2005-ben meglehetősen hektikusan alakult, az év elejei 246 forintról az év végére 253 forintra gyengült. 2. ábra 6

7 Foglalkoztatás, átlagkereset A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban a 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások 2005-ben 154,3 ezer főt foglalkoztattak. A foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatotthoz viszonyítva az öt évvel ezelőtti 3,7%-ról 4%-ra nőtt. A többi turizmushoz kapcsolódó ágazatot is figyelembe véve a foglalkoztatottak száma elérheti a 400 ezer főt. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban 2005-ben 95,8 ezer forint volt, ezen belül a fizikai foglalkozásúak 75,5 ezer forintot, a szellemi foglalkozásúak 164,2 ezer forintot kerestek átlagosan. A gazdasági ág bruttó átlagkeresete 6%-kal emelkedett az egy évvel azelőttihez képest. Ez nem érte el a nemzetgazdaság egészét jellemző 9%-os növekedést. A foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete a nemzetgazdasági átlag mindössze 60%-át tette ki 2005-ben. Az előző évhez hasonlóan a gazdasági ágak közül a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás gazdasági ágban volt a legalacsonyabb a foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete. Ezt részben magyarázza, hogy a fizikai foglalkozásúak aránya jóval magasabb (79%), mint a nemzetgazdaság egészében. A keresetben nem szerepel az ágazatra a borravaló, függetlenül attól, hogy az érintettek személyi jövedelemadóként azt bevallották, vagy sem. Beruházások A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban 2005-ben a beruházások értéke 43,7 milliárd forintot tett ki, ami jelentősen (12%) meghaladta az előző évit, és a növekedés 2002 óta először haladta meg a nemzetgazdasági átlagot (6,4%). Részesedése a nemzetgazdasági beruházásokból 1% volt, a beruházások értékének közel hattizedét az építési beruházások tették ki, 29%-át belföldi gépekre, 11%-át importgépekre költötték. 2. A KÜLFÖLDIEK MAGYARORSZÁGI UTAZÁSAI A Magyarországra érkező külföldi látogatók jellemzői Magyarországra 2005-ben 36,2 millió látogató érkezett, a hazánkba érkezők 72%-a egy napra utazó, 28%-a több napra utazó volt. A hétvégi típusú utak aránya 14%-ot (4,9 millió fő), a 4 vagy több napra érkezők aránya valamivel több mint 14%-ot (5,1 millió fő) tett ki IV. negyedévében hasonlóan az előző év azonos időszakához a több napra látogatók tartózkodásán belül az arány jelentősen eltolódott a rövidebb tartózkodási idejű utak javára. A látogatók több mint egyharmada a nyári hónapokban érkezett hazánkba. Az egynapos utazók (26 millió fő) aránya akik között a turisztikai motiváció csak egyhatod részt van jelen évek óta növekszik. Ez az ország mérete, földrajzi elhelyezkedése, a szomszédos országok nagy száma (7) és gazdasági fejlettségük különbözősége, egyes áruk és szolgáltatások árszínvonalának olykor számottevő eltérése miatt szinte természetes jelenség, és nem jelenti a turisztikai pozíció erősödését. Az egynapos utazók fele átutazó, vásárlóerejük 38 milliárd forintos volt. Az átutazók többsége romániai, szerbiai, szlovákiai és német, az átutazás célja Ausztria és Románia. Az átutazás mint motívum Nagy-Britannia állampolgárai kivételével szinte valamennyi komolyabb partnerország tekintetében nem elhanyagolható jelentőséggel bír. 7

8 Az egynapos utak kitüntetett célja a nemzetközileg elfogadott terminológia szerint a shuttle trade a vásárlás. Ehhez a mintegy 7 millió főre becsülhető utasforgalomhoz 101 milliárd forint költés kapcsolódik, melynek természetesen megvan a maga gazdaságélénkítő szerepe, ha nem is a turisztikai ágazatokban. A mintegy 400 ezer egynapos üzleti utazó 5,6 milliárd forintot költött el. Munkavégzés, legális vagy nem legális munkavállalás, napi ingázás jelenti az utazások 10%-át, és a kiadások 5%-a kapcsolódik hozzájuk. A több napra érkezők fele (4,9 millió fő) hétvégi típusú utazása során átlagosan 2,8 napra látogatott Magyarországra, de a turizmus szempontjából ennél is értékesebbek az 5 napra vagy hosszabb időre érkezők, akiknek a száma szintén 5 millió fő volt, tartózkodásuk átlagos hossza pedig megközelítette a 11 napot. Ezeknek az utazóknak a motivációs szerkezete lényegesen eltér az egynaposokétól. Közöttük már 70% feletti a szabadidő-eltöltés és 13% az üzleti utazók aránya. Ebben a csoportban a vásárlási céllal érkezők aránya 2%, az átutazók aránya pedig 3% volt. Az üzleti turizmus aránya az egynapos látogatásokhoz hasonlóan a IV. negyedévben volt a legmagasabb (19%). 3. ábra A Magyarországra érkező külföldi látogatók tartózkodási ideje I. negyedév II. negyedév ezer nap Egynapos látogatók 1 3 éjszakát eltöltők 4 vagy több éjszakát eltöltők III. negyedév IV. negyedév 8

9 A Magyarországra látogató külföldiek utazási kiadásai A Magyarországra érkező külföldi látogatók egy fő egy napjára jutó kiadása 4. ábra Látogatók összesen Többnapos látogatók Egynapos látogatók év 2005.év ezer Ft A külföldiek 94,9 millió napot töltöttek el Magyarországon. Ennek 28%-át az egy napra utazók, 72%-át a többnapos látogatások tették ki, tehát az arány éppen fordított, mint az utazók számánál. A külföldi látogatók 850 milliárd forintos költéséből származó összes bevétel 57%-a (489 milliárd forint) kötődött a szabadidős turizmushoz, az üzleti utak részesedése 132 milliárd forint, vagyis a turisztikai motivációval érkezők (szabadidős és üzleti) együttesen 621 milliárd forintot költöttek, ami a bevétel 73%-a. Az egy napra látogatók vásárlásra költöttek legtöbbet (101 milliárd forintot), turisztikai célra ennek a felét sem, 44,5 milliárd forintot. A több napra látogatók nagy részben (69%) szabadidős tevékenységekre fordították kiadásaikat, lényegesen kevesebbet költöttek vásárlásra. A turisztikai utazásokon belül a szabadidős és üzleti célú turizmus kiadásainak aránya 78%, illetve 22% volt. 9

10 5. ábra A hazánkba látogató külföldiek magyarországi kiadásai I. negyedév milliárd Ft II. negyedév III. negyedév IV. negyedév Szabadidős turizmus Üzleti turizmus Vásárlás Átutazás Egyéb 2004 és 2005 között lényegében nem változott a turisztikai célból utazók forintban számított költekezése. Ezek egyenként több mint ötször annyit költöttek, mint az egyéb motivációval érkező társaik. A turisztikai és a nem turisztikai célból utazók és költekezésük 2. tábla Turisztikai célból utazók száma, ezer fő Nem turisztikai célból utazók száma, ezer fő Turisztikai célból utazók költekezése, milliárd forint Nem turisztikai célból utazók költekezése, milliárd forint Turisztikai célból utazók egy utazóra jutó költekezése, forint Nem turisztikai célból utazók egy utazóra jutó költekezése, forint A németek és az osztrákok milliárd forintot meghaladó összeget költöttek el Magyarországon, az előbbiek kiadásaik 90%-át turisztikai szolgáltatások vásárlására költötték, az utóbbiaknál ez az arány csak 2/3-os. A romániai és a szlovákiai utazók 65 és 50 milliárd forintos kiadásainak zöme magyarországi vásárlásaikhoz kötődött. A turisztikai motivációból utazók között a németek és az osztrákok után az amerikaiak állnak a harmadik helyen, 38 milliárdos kiadással, és 36 milliárd forintos összeggel Nagy-Britannia állampolgárai következnek. Más sorrend adódik a fajlagos költekezések vizsgálatakor. Az egy fő egy napjára jutó kiadások Nagy-Britannia és az USA állampolgárai, illetve Ausztrália esetén a legmagasabbak (13 15 ezer forint), a svájciak, az olaszok, a svédek és a franciák alig maradnak el mögöttük. 10

11 3. A LAKOSSÁG TURISZTIKAI UTAZÁSAI A lakosság belföldi utazásai 2005-ben a magyarországi háztartások 81%-a volt közvetlenül érintett az utazásban. Több mint 3 millió háztartásnak legalább egy tagja utazott a lakóhelyéül szolgáló településen kívülre. Míg a rövidebb utazásoknál alig érezhető a szezonális hatás, az öt- és többnapos utak esetében ez igen jelentős. A turisztikai főszezont jelentő III. negyedévben a magyarországi háztartások 23%-a indult öt- vagy többnapos utazásra, míg a legkevesebben (8%) az I. negyedévben tettek hasonló utat. Az egynapos utaknál jóval kiegyenlítettebb a szezonális hatás (a háztartások 56 62%-a utazott az egyes negyedévekben), a kettő négynapos utaknál a II. és III. negyedévben utaztak a legtöbben (a háztartások 24 24%-a), míg az I. és a IV. negyedévben a legkevesebben (a háztartások 20, illetve 22%-a). Egy háztartás többfajta utat is tehetett. A háztartások utazási aktivitása a III. negyedévben volt a legmagasabb (71%), ezt követte a II. (68%) és a IV. negyedév (67%), míg a legkevesebben az I. negyedévben utaztak (63%). A különböző hosszúságú belföldi utazások eltérő motivációs megoszlást mutattak. Valamennyi úttípusnál legfontosabb célként a rokon- és barátlátogatás szerepelt. Az egynapos utak 32%-a tartozott ide, a kettő négynapos utak 58%-a, az öt- és annál többnapos utak 32%-a tartozott ide. Az egynapos utaknál jelentős volt még a vásárlás (25%) és a munkavégzés, keresőtevékenység is (13%). A kettő négynapos utaknál a rokon- és barátlátogatáson kívül gyakori volt a vízparti üdülés is (19%). Az utazók 6%-a hobbi jellegű munkát végzett. Az öt- és többnapos üdülések elsősorban a nyaraláshoz, kikapcsolódáshoz kötődtek. Az ilyen időtartamú utak 28%-a vízparti, míg 15%-a hegyvidéki üdülés volt. 11

12 6. ábra A belföldi utak százalékos megoszlása utazási célok szerint, ,2 3,2 1,9 1,9 1,8 1,8 1,1 Rokon, barát meglátogatása 33,8 Vásárlás Egyéb Munkavégzés (keresőtevékenység) Vízparti üdülés 12,1 Tanulás Hegyvidéki üdülés Hobbi jellegű munkavégzés Városnézés 14,8 Üzleti út, kiállítás, vásár 22,3 Kulturális rendezvény, sportesemény A szabadidő felhasználása szempontjából a legnagyobb jelentősége az ötnapos és hosszabb utazásoknak van. Ezeknél az utaknál a legkisebb a nem turisztikai céllal utazók aránya. Az öt- és többnapos utak 6,5%-ára tanulási céllal utaztak. Ezt a csoportot valószínűleg azok alkotják, akik nem a lakóhelyük településén tanulnak, és kollégiumban vagy albérletben laknak. A felsorolt négy úttípus tette ki az ilyen utazások 81,7%-át. A kettő négynapos utakon is jelentős a szabadidő eltöltése, de egészen más a szabadidő eltöltésének struktúrája. Az utazási aktivitás az ország nyugati felében jellemzően élénkebb, mint a keleti országrészben, ami nyilvánvalóan összefüggésben van az érintett országrészek gazdasági fejlettségével és az ottani jövedelmi viszonyokkal. A megyék közül az öt- vagy annál többnapos utakon való részvételi arányt tekintve Budapest, illetve Pest, Fejér és Győr-Moson-Sopron megye vezeti a listát, míg Bács-Kiskun megyében vállalkoztak a háztartások legkisebb arányban ilyen utakra. A statisztikai-tervezési régiókból az egyes turisztikai régiókba való utazásokat vizsgálva megállapítható, hogy a közép-magyarországi és a középdunántúli régiókban lakók utazásainak csak közel egyharmada (31, illetve 32%-a) történt a saját vagy a szomszédos turisztikai régióba, ez az arány a Nyugat-Dunántúlon 39, a Dél-Alföldön 44, az észak-magyarországi, illetve az észak-alföldi régiókban 52 52% volt. Ez azt jelenti, hogy utóbbiak átlagosan rövidebb utakat tettek, közelebbi célpontot választottak. 12

13 A célrégiókat tekintve Budapestre és a Közép-Duna-vidékre jutott az utazások 21%-a, míg a Balatonra és az észak-magyarországi régióra 14 14%. Az észak-alföldi turisztikai régiót elsősorban az észak-alföldi statisztikai régióból keresték fel, az utazók nagy része régión belüli utas volt. Az iskolai végzettséget tekintve megállapítható, hogy az utazók kétharmadát a közép- és felsőfokú végzettségűek tették ki. A magasabb iskolai végzettség nagyobb utazási aktivitással járt együtt. Utazás szempontjából a legaktívabb korosztály a éveseké volt az utazások 32%-ával, őket követte a évesek korcsoportja az utazások negyedével. A többnapos utazások kétharmadánál személygépkocsit vettek igénybe; autóbuszt, illetve vonatot az utak 17 17%-ánál használtak. Az utazási aktivitást jelentősen befolyásolta a második otthonnal való rendelkezés. Az utazás során eltöltött idő 72%-át saját, második otthonban, illetve rokon, barát által biztosított szálláshelyen töltötték az utazó személyek. A belföldi többnapos utakon a lakosság összesen 247 milliárd forintot költött el, ebből 58 milliárdot szállásra; 75 milliárdot étkezésre, élelmiszer-vásárlására; 52 milliárdot közlekedésre és üzemanyagra. Utazási irodáknak csak közel 8 milliárd forintot fizettek ki. Belföldi utazásaihoz a lakosság általában nem vett igénybe utazási irodát, az utazások körülbelül 1%-a volt szervezett utazás. Az utazással kapcsolatos kiadások több mint egyharmadát 86 milliárd forintot a vízparti nyaralásra utazók költötték el, őket követik 65 milliárd forinttal a rokon- és barátlátogatók, amit az ilyen utak kiugróan magas aránya is magyaráz. Jelentős volt még a költése a hegyvidéki nyaralásra indulóknak (31 milliárd forint), valamint az egészségmegőrzés céljából utazóknak (15 milliárd forint). Ez a négy utazói csoport összességében mintegy 196 milliárd forintot költött, és ez tette ki az utazásra fordított kiadások közel 80%-át. A lakosság utazásai külföldön A magyar lakosság 2005-ben 17,8 millió látogatást tett külföldre. A lakosság külföldi utazásait vizsgáló felvétel adatai alapján a látogatások 61%-a (10,8 millió) egynapos, 39%-a (7 millió) többnapos látogatás (tartózkodás) volt. Az utóbbin belül a hétvégi típusú utak aránya 44%-ot (3,1 millió), az 5 vagy több napra utazók aránya 56%-ot (3,9 millió) tett ki. Az előző évhez képest a rövidebb utazások kerültek előtérbe. Az összes utazáson belül az egynapos látogatások aránya (5 százalékponttal), a hosszabb utakon belül a hétvégi típusúak aránya (8 százalékponttal) nőtt. A magyarok több alkalommal utaztak külföldre, de rövidebb ideig tartózkodtak ott. A legtöbben a III. negyedévben látogattak külföldre, ami 2005-ben is csakúgy, mint az előző évben közel egyharmadát tette ki az összes látogatásnak. A magyar lakosság közel 60,2 millió napot töltött el külföldön. Ennek 18%-át az egynapos, 82%-át a többnapos látogatásokon. A kül-földön átlagosan eltöltött idő negyedévenként 2,9 és 3,8 nap között mozgott, és a III. negyedévben, a nyári hónapok alatt volt a legmagasabb. Az egynapos utazások motivációi közül a vásárlás volt a leggyakoribb (64%). A turisztikai céllal utazók aránya 25% volt, amelyből a szabadidős turizmusnak volt meghatározó szerepe. A turisztikai motiváció aránya azonban nem a 13

14 nyári hónapokban (III. negyedévben 25%) volt a legnagyobb, hanem a IV. negyedévben (30%). A hosszabb ideig tartózkodók esetében lényegesen gyakoribb volt a szabadidős és üzleti cél (87%), amely a téli hónapokban sem esett 82% alá. Ebben a csoportban a vásárlási céllal utazók aránya éves szinten csak 3% volt. A külföldre látogatók 2005-ben 581 milliárd forintot költöttek el utazásaikhoz kapcsolódóan. A lakosság kiadásai az egy napra utazók és tartózkodók között 23 77%-ban oszlottak meg. A legnagyobb kiadás (összesen 187 milliárd forint) a III. negyedévben történt, mind az egy napra, mind a több napra utazók esetében. Az egy fő egy napjára jutó átlagos költés 9700 forint volt, nagyjából ugyanannyi, mint a külföldiek költése hazánkban. Az egynapos utazásoknál a kiadások 71%-a (94 milliárd forint) a vásárláshoz kötődött. A turisztikai motivációjú utakon elköltött 35 milliárd forint több mint háromnegyede szabadidős utakhoz kapcsolódott. A több napra látogatók számottevő mértékben (81%) turisztikai célú utazáson költötték el pénzüket, ennek jelentős részét (87%-át) szabadidős tevékenységű tartózkodások alkalmával. A vásárlási célú költések csupán 7%-ot képviseltek a többnapos utazásokon belül. 4. SZÁLLÁSHELY-KAPACITÁS A kereskedelmi szálláshelyek kapacitása 2005-ben a főidényben (július 31-én) a kereskedelmi és a magánszálláshelyek összesen 193 ezer szobával és 569 ezer férőhellyel álltak országszerte a vendégek rendelkezésére júliusában 3100 kereskedelmi szálláshely közel 85 ezer szobával és 329 ezer férőhellyel várta a vendégeket júliusához képest 2005-ben 12-vel több, összesen 836 szálloda működött az országban. A szállodák közel 49 ezer szobával és az összes kereskedelmi szálláshelyi férőhely több mint egyharmadával (116 ezer férőhellyel) rendelkeztek. Az utóbbi években tapasztalt szállodákon belüli aránybeli eltolódás a magasabb kategóriájú egységek javára 2005-ben folytatódott. A legmagasabb kategóriájú, ötcsillagos szállodák száma 1-gyel, a négycsillagos egységek száma 16-tal nőtt 2004-hez képest. Ez azt jelenti, hogy ezekben a kategóriákban összesen 1325 szobával bővült a szobakapacitás. A két-, illetve egycsillagos szállodák száma ugyanakkor 17 egységgel és több mint 600 szobával csökkent. Az összes szálloda közül 62 jelezte, hogy eleget tesz a gyógyszállodákra előírt követelményeknek. A wellness-szállodák száma duplájára (31-re) emelkedett az előző évhez képest. A szállodai férőhelyek közel egyötödével a gyógy- és wellness-szállodák rendelkeztek júliusában a működő panziók száma meghaladta az 1200-at. A panziók a kereskedelmi szálláshelyi férőhelyek 14%-ával (46 ezer férőhellyel) álltak a vendégek rendelkezésére. A többi szállástípus közül a férőhelyek számát tekintve kiemelkedtek a kempingek. A 273 egység a szállodákhoz közelítő számú, 94 ezer férőhelyet jelentett. A turistaszállók, ifjúsági szállók és üdülőházak együttes férőhely-ka- 14

15 pacitása az összes kereskedelmi szálláshelyi férőhely-kapacitás több mint egyötödét tette ki. Budapesten a 219 kereskedelmi szálláshely túlnyomó többsége szállodatípusú (szálloda vagy panzió) egységként működött. A fővárosban az összes kereskedelmi szálláshelyi férőhely nagy részével 34 ezer férőhellyel a szállodák rendelkeztek. Az ország 17 ötcsillagos szállodája közül 13 található Budapesten. A budapesti szállodák többsége (több mint háromnegyede) három- és négycsillagos egységként működött. A főváros szálláshelykínálatában jelentős helyet foglaltak el még a panziók, illetve a turista- és ifjúsági szállók is. A Balaton kiemelt üdülőkörzetben a 632 működő kereskedelmi szálláshely közül 206 szálloda, ezen belül 22 gyógyszálloda és 7 wellness-szálloda állt a vendégek rendelkezésére a főszezonban. A szállodák nagy része három-, illetve kétcsillagos egységként üzemelt. Ötcsillagos szálloda továbbra sem működött az üdülőkörzetben, a négycsillagos házak száma ugyanakkor 5-tel, kapacitásuk 700 szobával nőtt. Az összes kereskedelmi szálláshelyi férőhely több mint egyharmada jutott a szállodákra. Hasonló nagyságrendű (34 ezer) férőhellyel a kempingek várták a vendégeket. 7. ábra A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek megoszlása szállástípusonként, július 31. kemping 29% szálloda 35% üdülőház 7% ifjúsági szálló 6% turistaszálló 9% panzió 14% A nem üzletszerűen működő szálláshelyek kapacitása A magánszálláshelyek kapacitása 2005-ben elindult a nem üzletszerűen működő szálláshelyek (munkahelyi üdülők) megfigyelése végén (az előző évi 402 szálláshellyel szemben) 859 ilyen jellegű szálláshelyet regisztráltak, 15,4 ezer szobával és több mint 55 ezer férőhellyel július 31-én 43 ezer hivatalosan regisztrált magánszálláshelyi vendéglátó több mint 107 ezer szobával és közel 240 ezer férőhellyel várta a vendégeket. A vendéglátók, a szobák és a férőhelyek száma az előző év júliusához képest kismértékben csökkent. A vendéglátók több mint négyötöde fizetővendéglátás, kevesebb mint egyötöde falusi szállásadás keretében tevékenykedett. A fizetővendéglátás férőhelyeinek száma 2004 azonos időszakához képest az 15

16 Észak-Alföld, a Nyugat-Dunántúl, a Dél-Alföld és az Észak-Magyarország régiókban kisebb-nagyobb mértékben növekedett, a Közép-Dunántúl, a Dél-Dunántúl és a Közép-Magyarország régiókban enyhén csökkent. A fizetővendéglátó férőhelyek közel háromnegyede a Balaton kiemelt üdülőkörzetben, ezen belül a férőhelyek túlnyomó része (97%-a) a part közeli településeken várta a vendégeket. A falusi szállásadás férőhelyeinek száma az Észak-Alföld régió kivételével mindegyik tervezési-statisztikai régióban bővült. Kiemelkedő mértékű (21%- os) volt a növekedés a Dél-Dunántúl régióban. A falusi szállásadás férőhelyeinek közel fele a Balaton kiemelt üdülőkörzetben, a Mátra Bükkben, illetve a Sopron-Kőszeghegyalján állt rendelkezésre. 5. A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEK VENDÉGFOR- GALMA ÉS BEVÉTELEI A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma A kereskedelmi szálláshelyekre 2005 folyamán 3,4 millió, az előző évinél 5%-kal több külföldi vendég érkezett. Az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 3%-kal növekedett, és megközelítette a 10,8 milliót. A külföldivendégforgalom fellendülése az üdülőházakat és a kempingeket nem érintette. A szállodákban ahol a külföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák több mint háromnegyedét regisztrálták a vendégéjszakaszám-növekedés az átlagos értéket kissé meghaladó mértékű, összességében 4%-os volt. A szállodákon belül az egy-, négy- és ötcsillagos szállodákat jellemezte bővülés. A panziókban 6, az ifjúsági szállókban 34%-kal volt több a külföldiek által i- génybe vett éjszakák száma. A külföldivendég-forgalom erős területi koncentráltságát mutatja, hogy a vendégéjszakák közel háromnegyedét a fővárosban és a Balatonnál regisztrálták. Bővült a külföldivendég-forgalom Budapesten, a Mátra-Bükk és a Velencei-tó Vértes kiemelt üdülőkörzetek területén. A Balatonnál, a Dunakanyarban, a Mecsek és Villány üdülőkörzetben és a Tisza-tónál 1 13%-kal mérséklődött a külföldiek által eltöltött éjszakák száma az előző évhez képest. A tervezési-statisztikai régiók közül Közép-Magyarországra irányult a külföldi vendégek forgalmának több mint fele (54%-a). A második és harmadik legnépszerűbb régió a külföldiek körében Nyugat-, illetve Közép-Dunántúl volt, ahol a külföldiek által lefoglalt vendégéjszakák összesen 28%-át regisztrálták a kereskedelmi szálláshelyek. A vendégéjszakák száma Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl, Észak-Magyarország és Észak-Alföld régiókban növekedett 2004-hez képest. 16

17 8. ábra A külföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken Szállodák 2004 Egyéb szálláshelyek millió A vendégéjszakák számát tekintve Európa országaiból érkezett hazánkba a külföldivendég-forgalom túlnyomó része (87%-a). Európa országaiból 5%-kal több vendégérkezést és 2%-kal több eltöltött éjszakát regisztráltak a kereskedelmi szálláshelyek 2004-hez képest. Ezen belül az Európai Unió országaiból az előző évinél 6%-kal több, 2,4 millió vendég szállt meg kereskedelmi szálláshelyen. Az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 2%-kal növekedett, és meghaladta a 8 milliót. Az unió tagállamaiból érkező vendégek éjszakáik háromnegyedét szállodákban töltötték. A tagországok közül a brit, az ír, a szlovák, a portugál, a cseh, a spanyol, a lengyel, a görög és a svéd vendégéjszakák száma nőtt a vizsgált évben. A legnagyobb mértékű (40, illetve 26%- os) növekedés a Nagy-Britanniából és az Írországból érkező vendégforgalomban figyelhető meg. Az Európán kívüli földrészek a külföldivendég-forgalom kisebb részét (13%-át) adták. Az ide tartozó, megfigyelt országokból hazánkba irányuló forgalmat vegyes tendenciák jellemezték. Jelentős növekedés tapasztalható Japánból és Kínából, mérsékeltebb bővülés figyelhető meg az Amerikai Egyesült Államokból és Kanadából. A külföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje a kereskedelmi szálláshelyeken 2005-ben 3,1 éjszaka volt, ami kissé rövidebb, mint a megelőző évben. A szálloda típusú egységekben (szállodákban és panziókban egyaránt) átlagosan 2,9, a gyógyszállókban 4,5, a wellness-szállodákban 4 éjszakát töltöttek el a külföldiek. A kereskedelmi szálláshelyek 2005-ben 3,6 millió belföldi vendéget fogadtak, akik közel 9 millió vendégéjszakát vettek igénybe. A vendégek száma 8, a vendégéjszakák száma 7%-kal nőtt 2004-hez képest. A belföldivendégforgalom kevésbé koncentrálódott a szállodákra, mint a külföldi, a belföldiek átlagosan minden második éjszakát töltötték szállodákban. A belföldivendégforgalom a vendégéjszakák száma alapján a szállodákban, a panziókban és az üdülőházakban 4 13%-kal növekedett, a turista- és ifjúsági szállókban, illetve a kempingekben 5 12%-kal csökkent. 17

18 9. ábra A belföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken 2004 Szállodák Egyéb szálláshelyek millió A belföldivendég-forgalom kevésbé összpontosult a fővárosra és a Balatonra, mint a külföldi. Ezekben az üdülőkörzetekben regisztrálták a vendégéjszakák egyharmadát. A vendégek által eltöltött éjszakák száma a Mecsek Villány és a Tisza-tó kiemelt üdülőkörzetek kivételével a kiemelt üdülőkörzetekben nőtt. A tervezési-statisztikai régiók közül az előző évhez hasonlóan a Nyugat-Dunántúl volt a legnépszerűbb a vendégek körében, ahol 1,8 millió belföldi éjszakát regisztráltak. A többi régióba Dél-Alföld kivételével közel azonos (1,1 1,4 milliós) belföldi forgalom irányult. A régiók mindegyikében a belföldi forgalom bővülése figyelhető meg. A belföldiek átlagos tartózkodási ideje a kereskedelmi szálláshelyeken 2,5 éjszaka volt, ami megegyezik a 2004-ben mért átlagos tartózkodási idővel. A kereskedelmi szálláshelyek kapacitáskihasználtsága A szállodák átlagosan 48%-os foglaltsággal működtek 2005-ben, ami 2 százalékponttal magasabb volt a 2004-ben elért szobafoglaltságnál. Az év során augusztus és szeptember hónapokban volt a szállodák szobakihasználtsága a legmagasabb (62%-os, illetve 58%-os). Ebből a szempontból a két leggyengébb hónapnak 29%-os, illetve 35%-os szobakapacitás-kihasználtsággal január és február bizonyult. A legmagasabb (59 65%-os) kihasználtsággal a négy- és ötcsillagos házak működtek 2005-ben. A gyógyszállodák ehhez hasonló (átlagosan 61%-os), a wellness-szállodák alacsonyabb (47%-os) szobafoglaltságot mutattak. 18

19 10. ábra ezer szoba A szállodai szobák száma és kihasználtsága % Szobák száma Kapacitáskihasználtság A többi szállástípust (panziók, ifjúsági szállók, turistaszállók, üdülőházak) átlagosan 17 26%-os szobafoglaltság jellemezte. A legmagasabb szobakihasználtságot ezek közül a szállástípusok közül az ifjúsági szállók és az üdülőházak, a legalacsonyabbat a turistaszállók érték el. A kereskedelmi szálláshelyek bevételei A kereskedelmi szálláshelyeken 2005 folyamán folyó áron a megelőző évinél 15%-kal több 114 milliárd forint szállásdíjbevétel képződött. A szállásdíjbevételek kétharmada a külföldi vendégektől származott. A külföldi szállásdíjbevétel az év folyamán 9%-kal nőtt, és megközelítette a 76 milliárd forintot. A belföldi vendégek által fizetett szállásdíjbevétel 29%-kal bővült, és több mint 38 milliárd forintot tett ki. A szállásdíjbevételek 86%-a a szállodákban keletkezett. A szállodák szállásdíjbevételének 96%-a a három-, négy- és ötcsillagos egységekben folyt be. Az összes szállásdíjbevétel további 7%-át a panziók, a fennmaradó 7%-át a kempingek, üdülőházak, ifjúsági- és turistaszállók realizálták. A szállodák, a panziók és ifjúsági szállók az előző évinél magasabb összegű szállásdíjbevételt értek el, a turistaszállók és az üdülőházak az előző évihez hasonló összegű szállásdíjbevételről számoltak be. A kempingek szállásdíjbevétele folyó áron 4%-kal csökkent. A szállásdíjakból származó bevételek 64%-a Budapesten, közel egynegyede a Balaton, a Mátra Bükk és a Sopron Kőszeghegyalja kiemelt üdülőkörzetekben keletkezett. A kereskedelmi szálláshelyeken 2005-ben egy külföldivendég-éjszakára átlagosan 7000 forint, egy belföldire 4300 forint, egy vendégéjszakára együttesen 5800 forint szállásdíjbevétel jutott. Az egy vendégéjszakára jutó szállásdíjbevétel a szállodákban az átlagosnál jelentősen magasabb volt (egy külföldi által lefoglalt éjszakára 8200 forint, egy belföldire 5700 forint, egy éjszakára összességében 7200 forint esett). A többi szállástípus közül a panziókban (3900 forint) és az üdülőházakban (2500 forint) volt a legmagasabb az egy vendégéjszakára jutó szállásdíjbevétel, a többi szállástípusban 1500 és 1800 forint között alakult. Az egy külföldivendég-éjszakára jutó szállásdíjbevétel a turistaszállók, az egy belföldivendég-éjszakára jutó szállásdíjbevétel az ifjúsági szállók kivételével minden szállástípusban növekedett 2004-hez képest. 19

20 Egy szoba egy működési napjára (a szállodai szakmában REVPAR - ként ismert mutató) a szállodákban átlagosan 6200 forint szállásdíjbevétel jutott, ami 13%-kal növekedett a 2004-ben mért értékhez képest. Az ötcsillagos egységek forintot, a négycsillagos házak ennek kevesebb mint felét, 8200 forintot értek el. A panziók, az ifjúsági szállók és az üdülőházak egy kiadható szobára jutó szállásdíjbevétele 1700 forint körül alakult. A legkisebb összegű (megközelítőleg 900 forintos) egy kiadható szobára jutó szállásdíjbevételt a megelőző évhez hasonlóan a turistaszállók érték el ben a kereskedelmi szálláshelyeken működő vendéglátóegységek bevétele folyó áron 6%-kal emelkedett, és 54,4 milliárd forintot tett ki. A vendéglátásból származó bevétel az év folyamán a szállodákban, a panziókban, az üdülőházakban és a kempingekben 4 26%-kal növekedett, a turista- és ifjúsági szállókban jelentősen csökkent. Az egyéb szolgáltatásokból és a kötelező reggeliből 48,8 milliárd forint bevételük származott a kereskedelmi szálláshelyeknek a vizsgált évben, ami folyó áron 23%-os bővülést jelent a 2004-ban elért bevételhez képest. A forgalom túlnyomó többségét (98%-át) a szállodák és a panziók bonyolították le. A kereskedelmi szálláshelyek az év során összesen 217 milliárd forint bevételt realizáltak, ami folyó áron 14%-kal több, mint az előző évi összes bevétel ben a bevételek összetételére jellemző volt, hogy a szállásdíjbevétel 52%-ot, a szálláshelyi vendéglátás bevétele 25%-ot, az egyéb szolgáltatásokból származó bevétel 23%-ot tett ki. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ág (H) szolgáltatásainak együttes fogyasztóiár-indexe 2005-ben 106% volt. Ezen belül a vendéglátás területén 6, a szálláshely-szolgáltatás területén 5%-os áremelkedést mértek. 11. ábra 20

21 6. A MAGÁNSZÁLLÁSHELYEK VENDÉGFORGALMA A települési önkormányzatok jelentése szerint 2005 folyamán 667 ezer vendég érkezett a magánszálláshelyekre, 2%-kal kevesebb, mint az előző évben. Az eltöltött vendégéjszakák száma 5%-kal csökkent, és nem érte el a 3 milliót. Egy magánszálláshelyi vendéglátó az év során átlagosan 16 vendéget fogadott, akik átlagosan 4,4 éjszakára vették igénybe a szolgáltatásaikat. A külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma jelentős mértékben (13%-kal) csökkent, míg a belföldi állampolgárok éjszakáinak száma növekedett. Ennek következtében az előző évvel ellentétben a vendégéjszakák több mint felét (52%-át) a belföldi állampolgárok töltötték el a magánszálláshelyeken. Az összes vendégéjszaka döntő többségét 81%-át fizetővendéglátóhelyen töltötték el a vendégek. A vendégéjszakák számát tekintve a falusi szálláshelyeken 15%-os forgalombővülés, a fizetővendéglátó-helyeken 8%-os csökkenés figyelhető meg. 7. UTAZÁSSZERVEZÉS ÉS IDEGENVEZETÉS Idegenvezetők Magyarországon 2005-ben több mint 8,5 ezren rendelkeztek idegenvezetői igazolvánnyal, számuk 7%-kal növekedett az előző évihez képest. Az idegenvezetők közül 308-an beszéltek 3 vagy annál több idegen nyelvet. A beszélt főbb idegen nyelvek továbbra is a német és az angol voltak. A németül beszélők száma 6, az angolul beszélő idegenvezetők száma közel 9%-kal nőtt. 12. ábra A főbb idegen nyelveket beszélő idegenvezetők száma, december 31. Nyelv Német Angol Orosz Olasz Francia Spanyol 387 Fő

22 Utazásszervezés, 2004 Utazási irodák szervezésében 2004-ben 696 ezer külföldi érkezett Magyarországra, ebből 530 ezren az utazási iroda által foglalt szálláshelyeken szálltak meg, és 1790 ezer vendégéjszakát töltöttek el. Külföldre 826 ezer magyar állampolgár utazott, közülük utazási irodán keresztül 658 ezren vettek igénybe szállást, 4414 ezer vendégéjszakát eltöltve. Rajtuk kívül 69 ezren foglaltak le előre külföldi szálláshelyeket, ők 373 ezer vendégéjszakát töltöttek külföldön. Belföldi szervezett idegenforgalomban 851 ezer magyar állampolgár vett részt, közülük 150 ezren szálláshelyet is igénybe vettek utazási irodán keresztül, összesen 478 ezer vendégéjszakát. A magyarok által legkedveltebb európai célországok Horvátország, Olaszország és Görögország voltak. Az afrikai kontinensen továbbra is Tunéziát és Egyiptomot részesítették előnyben a magyarok. Jelentős számban utaztak Ázsián belül Jordániába is. Magyarországra még mindig Németországból jönnek a legtöbben, ben több mint 140 ezer német vendég érkezett. A Távol-Kelet számára is egyre népszerűbbé válik hazánk, Japánból 2004-ben már 50 ezernél is többen keresték fel országunkat. Olasz, spanyol, francia és osztrák vendégek is szép számmal érkeztek. Utazási irodai árbevételként 159 milliárd forintot számoltak el a tevékenységgel foglalkozó gazdasági szervezetek. Ennek 91%-át, 145 milliárd forintot utazásszervezés szakágazatba sorolt szervezetek realizálták. Az utazásszervezéssel és -közvetítéssel foglalkozók összes árbevételének csak 55,5%-a származott utazási irodai tevékenységből, amelynek oka, hogy a nem utazásszervezés szakágazatba sorolt szervezetek utazásszervezői, - közvetítői tevékenysége árbevételüknek kis részét adta december 31-én, december 31-hez képest 1,4%-kal több, 1111 utazásszervező és -közvetítő rendelkezett tevékenységi engedéllyel. Közülük 80-nak csak közvetítésre volt engedélye. Az utazásszervezők száma előző év végéhez képest némileg csökkent (0,7%- kal), a közvetítők száma viszont növekedett (37,9%-kal). (A tevékenységi engedéllyel rendelkező utazásszervezők és -közvetítők számára vonatkozó adatok a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásából származnak.) Az utazásszervezők több mint 70%-ának főtevékenysége az utazásszervezés volt. Utazási irodai tevékenységet 2004-ben 837 szervezet jelentett. Közülük 788- an utazásszervezők voltak. Az utazási irodai tevékenységet végzők száma előző évhez képest 15,3%-kal, az utazásszervezőké 9%-kal nőtt, az utazásközvetítők is jóval nagyobb számban éltek tevékenységi engedélyükkel, mint egy évvel korábban. 8. VENDÉGLÁTÁS 2005 végén kereskedelmi (nyílt árusítású) és 5819 munkahelyi (zárt az iskolai, kórházi, kollégiumi, munkahelyi éttermeket és büféket magában foglaló), azaz összesen vendéglátóhely üzemelt Magyarországon. Az összes vendéglátóhely száma több mint 600 egységgel bővült az év folyamán. A vendéglátóhelyek 90%-a kereskedelmi vendéglátásként működött, ezen be- 22

23 lül 36,6 ezer étterem és cukrászda (amely magában foglalja az éttermeket, cukrászdákat, fagyizókat, büféket, presszókat stb.), valamint 13,8 ezer bár és borozó besorolású egység látta vendégül a magyar és a külföldi vendégeket. A kereskedelmi vendéglátóegységek 52, a munkahelyi vendéglátók 26%-át üzemeltették egyéni vállalkozók. A kereskedelmi vendéglátóhelyek megoszlása, december ábra A vendéglátóhelyek tervezési-statisztikai régiók szerinti megoszlása az előző év végi állapothoz hasonlóan alakult. Az egységek egynegyede a közép-magyarországi, közel 15%-a az észak-alföldi, 13%-a a dél-alföldi régióban üzemelt. A többi régióban az egységek száma 12%-os részarányú volt. A vendéglátóhelyek számának változása az előző évihez hasonló volt, 1%- kal növekedett. Az éttermek, cukrászdák száma némileg csökkent. A bárok, borozók és munkahelyi vendéglátóegységek száma nőtt, 1, illetve 9%-kal. Az éttermi, cukrászdai vendéglátóegységek száma a Közép-Dunántúlon csökkent a legnagyobb mértékben, a legnagyobb emelkedés abszolút értékben Közép-Magyarországon, arányaiban a nyugat-dunántúli régióban volt. A bárok, borozók és a munkahelyi vendéglátóüzletek száma minden régióban nőtt. Közép-Dunántúlon mindent összevetve csökkenés volt a vendéglátóegységek számában. 23

24 14. ábra A kereskedelmi vendéglátóegységek száma megyék szerint december 31. A kiemelt üdülőkörzetekben az év végén az összes vendéglátóhely 38%-a üzemelt. Ezen belül Budapest 42, a Balaton térsége 20%-os részarányt képviselt. Az összes kereskedelmi vendéglátóegység 38%-a, az összes munkahelyi vendéglátóhely 40%-a működött a kiemelt üdülőkörzetek valamelyikében. A vendéglátásból 2005-ben folyó áron 634 milliárd forint árbevétel származott, a forgalom volumene 6, értéke 12%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Az árbevétel 89%-a, 567 milliárd forint a kereskedelmi vendéglátásban realizálódott, amely önmagában meghaladta a 2004-es folyó áras összes árbevételt. A kereskedelmi vendéglátás forgalmának volumene 7,5%-kal növekedett, a munkahelyi vendéglátóegységeké 8%-kal csökkent. A kereskedelmi szálláshelyeken 2005 júliusában több mint 1800, az év végén közel 1500 egység üzemelt, bevételük 54,4 milliárd forintot tett ki. 24

25 15. ábra milliárd forint 600 A vendéglátóhelyek eladási forgalmának alakulása Kereskedelmi vendéglátóhelyek Munkahelyi vendéglátóhelyek 9. AZ ÜDÜLÉSI CSEKK FORGALMA, ELFOGADÓHELYEI A Nemzeti Üdülési Szolgálat kft. adatai szerint decemberben 1833 kereskedelmi szálláshely (ebből 671 szálloda és 1162 egyéb kereskedelmi szálláshely), a magánszálláshelyek közül 1010 szállásadó fogadott el üdülési csekket során a kereskedelmi szálláshelyeken beváltott üdülési csekk értéke meghaladta a 6,5 milliárd forintot. Ennek közel kétharmadát a szállodákban váltották be. A magánszálláshelyek a kereskedelmi szálláshelyeken beváltott csekk értékének a töredékét (10%-át) realizálták. 25

26

27 TÁBLÁZATOK

28

29 Mutató GDP változása a nemzetgazdaságban a H nemzetgazdasági ágban Beruházások volumenindexe a nemzetgazdaságban a H nemzetgazdasági ágban Fogyasztói árak a nemzetgazdaságban a H nemzetgazdasági ágban a) Foglalkoztatottak száma b) a nemzetgazdaságban a H nemzetgazdasági ágban Bruttó havi átlagkereset c) a nemzetgazdaságban a H nemzetgazdasági ágban Árfolyamok az időszak végén az euró árfolyama a Danubius-részvények záróárfolyama a BÉT-en Budapesti Értéktőzsde záróindexe az időszak végén 1. A magyar gazdaság és a turizmus főbb mutatói, 2005 Mértékegység I. n. év II. n. év III. n. év IV. n. év Év összesen előző év azonos időszaka = 100,0 103,2 104,5 104,5 104,3 104,1 előző év azonos időszaka = 100,0 előző év azonos időszaka = 100,0 ezer fő forint forint / euró forint január 2. = 1000 pont a) COICOP-nómenklatúra szerint (Vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás). b) Forrás: Munkaerő-felmérés. c) Forrás: Intézményi munkaügyi adatgyűjtés. 109,7 105,8 106,9 105,6 106,8 106,8 109,4 108,7 103,1 106,4 101,4 85,1 96,0 154,2 112,0 103,6 103,8 103,6 103,3 103,6 106,8 105,9 105,4 105,0 105, , , , , ,5 149,3 153,8 157,8 156,3 154, ,18 247,36 249,59 252,73 252, , , , , ,74 Megnevezés 2. A folyó fizetési mérleg adatai, (milliárd forint) Bevétel Kiadás Egyenleg Bevétel Kiadás Egyenleg Folyó fizetési mérleg a) Áruk Szolgáltatások ebből: utasforgalom szállítás személyes, kulturális és szórakoztatással kapcsolatos szolgáltatások egyéb üzleti szolgáltatások a) Áruk, szolgáltatások, jövedelmek, viszonzatlan folyó átutalások. 29

30 3. A foglalkoztatottak száma (ezer fő) Megnevezés Nemzetgazdaság 3 868, , , , ,5 ebből: szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 143,1 137,3 139,4 148,8 154,3 A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágban a foglalkoztatottak aránya, % 3,7 3,5 3,6 3,8 4,0 4. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi átlagkeresete, 2005 Megnevezés Fizikai foglalkozásúak Szellemi foglalkozásúak (forint/fő) Együtt Bruttó átlagkereset Nemzetgazdaság ebből: szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Nettó átlagkereset Nemzetgazdaság ebből: szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás A beruházások Megnevezés Beruházások folyó áron, milliárd forint Nemzetgazdaság 3 158, , , , ,1 ebből: szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 33,7 40,7 37,1 42,0 43,7 Volumenindex (előző év = 100,0) Nemzetgazdaság 103,5 107,8 102,2 109,1 106,4 ebből: szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 102,1 115,8 88,2 106,7 112,0 A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ág beruházásainak aránya az összes beruházásból, % 1,1 1,2 1,0 1,0 1,0 6. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ág beruházásainak anyagi-műszaki összetétele folyó áron Év Építés Belföldi- Importgép-beruházás Egyéb (millió forint) Összesen

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása

2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1 2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal elızetes adatai szerint 2013 júniusában a kereskedelmi

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal TURIZMUS 2004

Központi Statisztikai Hivatal TURIZMUS 2004 Központi Statisztikai Hivatal TURIZMUS 2004 Budapest, 2005 Központi Statisztikai Hivatal, 2005 Készítette a KSH Szolgáltatásstatisztikai főosztály Közlekedés- és idegenforgalom-statisztikai osztálya ISBN

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január február. 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január február. 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. január február 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint 2014 februárjában a kereskedelmi

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján Budapest, 2017. március 10. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2016-ban 1 A magyar lakosság

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január augusztus. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január augusztus. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. január augusztus 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014-BEN. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014-BEN. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014-BEN 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal végleges

Részletesebben

A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben

A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben Készítette a Magyar Turizmus Rt. a A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben Budapest, 2003. február hó A világ turizmusának forgalma 2002-ben Magyar Turizmus Rt. A Turisztikai Világszervezet

Részletesebben

4.5. Az egy napra külföldre látogatók tartózkodási ideje és ezek megoszlása összevont motivációs célok és határszakaszok szerint, 2008...36 4.6.

4.5. Az egy napra külföldre látogatók tartózkodási ideje és ezek megoszlása összevont motivációs célok és határszakaszok szerint, 2008...36 4.6. TÁBLAMELLÉKLET 1.1. A magyar gazdaság és a turizmus főbb mutatói, 2004 2008...3 1.2. Regisztrált vállalkozások száma a vállalkozások mérete szerint, 2008. december 31...4 1.3. Regisztrált vállalkozások

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2006. évi teljesítményérõl

Jelentés a turizmus 2006. évi teljesítményérõl Jelentés a turizmus 2006. évi teljesítményérõl Központi Statisztikai Hivatal, 2007 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatásstatisztikai fõosztályának Turizmus- és szállításstatisztikai osztályán

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. július Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás helye a nemzetgazdaságban...5 2.1. Makrogazdasági

Részletesebben

IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2005. november 30. KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2005 ISBN 963 215 895

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN AZ ELŐZETES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN AZ ELŐZETES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN AZ ELŐZETES ADATOK SZERINT 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai

Részletesebben

Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa

Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa Magyar Turizmus Zrt. 1115 Budapest, Bartók Béla út 15-113. Tel.: (6-1)488-87 Fax: (6-1)488-86 E-mail: htbudapest@hungarytourism.hu www.itthon.hu Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa Az észak-európai

Részletesebben

Itthon Végleges adatokkal. Turizmus. otthon van. Magyarországon.

Itthon Végleges adatokkal. Turizmus. otthon van. Magyarországon. Itthon otthon van Turizmus Magyarországon 2007 Végleges adatokkal www.itthon.hu Turizmus Összefoglaló adatok 1 A magyarországi turizmus főbb mutatói *Zárójelben a szállodák vendégforgalmi adatai. 2006

Részletesebben

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TURIZMUSA 2016-BAN ÉS 2017 ELSŐ FÉLÉVÉBEN Szakmai háttéranyag

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TURIZMUSA 2016-BAN ÉS 2017 ELSŐ FÉLÉVÉBEN Szakmai háttéranyag BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TURIZMUSA 2016-BAN ÉS 2017 ELSŐ FÉLÉVÉBEN Szakmai háttéranyag 1. A turizmus jelentősége Magyarországon a megye jelentősége Magyarország turizmusában 2. A szálláshelyek forgalma

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2015-BEN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2015-BEN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2015-BEN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés a turizmus 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...4 2. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Részletesebben

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE VENDÉGFORGALMA 2017-BEN Szakmai háttéranyag

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE VENDÉGFORGALMA 2017-BEN Szakmai háttéranyag BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE VENDÉGFORGALMA 2017-BEN Szakmai háttéranyag 1. A turizmus jelentősége Magyarországon a megye jelentősége Magyarország turizmusában 2. A kereskedelmi szálláshelyek forgalma Borsod-Abaúj-Zemplén

Részletesebben

Az észak-európai vendégforgalom alakulása Magyarországon Dánia Vendégek száma Vendégéjszakák száma Látogatók száma

Az észak-európai vendégforgalom alakulása Magyarországon Dánia Vendégek száma Vendégéjszakák száma Látogatók száma MAGYAR TURIZMUS ZRT. Kutatási Csoport 1115 Budapest, Bartók Béla út 15-113. Tel.: (6-1) 488-871 Fax: (6-1) 488-8711 E-mail: kutatas@itthon.hu www.itthon.hu A TISZA-TÓ RÉGIÓ KÜLDŐPIACAI ÉSZAK-EURÓPA Az

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai

Részletesebben

A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében

A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében Összeállította a Magyar Turizmus Rt. a 1. Bevezetés A 4/2000. (II.2.) GM rendeletben foglaltak szerint Magyarországon 2000. február 2. óta hivatalosan

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2012. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal Jelentés a turizmus 2012. évi teljesítményéről Internetes kiadvány www.ksh.hu 2013. július Tartalom Tartalom 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 2. A lakosság belföldi

Részletesebben

A BALATONI RÉGIÓBAN A SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE KÖZÖTT

A BALATONI RÉGIÓBAN A SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE KÖZÖTT A BALATONI RÉGIÓBAN A SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE 2008 2018 KÖZÖTT I. SZÁLLODAI KERESLET-KÍNÁLAT VÁLTOZÁSA A BALATONI RÉGIÓBAN 2008 2012 2013 2017 Szobaszám (db) 12 550 12 311 12 760 12 810 13 463 12 646 100,8%

Részletesebben

1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN. 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma

1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN. 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma 2016. június 1. 1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2007. évi teljesítményérõl

Jelentés a turizmus 2007. évi teljesítményérõl Jelentés a turizmus 2007. évi teljesítményérõl Központi Statisztikai Hivatal Jelentés a turizmus 2007. évi teljesítményérõl Központi Statisztikai Hivatal, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében Összeállította a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatósága 36 TURIZMUS BULLETIN 1. Bevezetés A turisztikai régiók vendégforgalmára vonatkozóan 1998 óta

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20.

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20. A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. június 20. Adatforrásaink UN WORLD TOURISM ORGANIZATION IMF, CIA World FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL COMMISSON

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2011-ben A KSH keresletfelmérésének adatai alapján

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2011-ben A KSH keresletfelmérésének adatai alapján Budapest, 2012. április 4. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2011-ben A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2011-ben 2011-ben a magyar

Részletesebben

A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN

A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN Veszprém, 2007. június 10. Központi Statisztikai Hivatal Veszprém Igazgatóság, 2007 Igazgató:

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ I. negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) június 4.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ I. negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) június 4. STATISZTIKAI TÜKÖR 1 negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) 1/5 1. június. EMBARGÓ! Közölhető: 1. június -én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal...

Részletesebben

A vendéglátás ágazat statisztikai helyzetértékelése

A vendéglátás ágazat statisztikai helyzetértékelése A vendéglátás ágazat statisztikai helyzetértékelése Készítette: Zerényi Károly 2017. június A turizmus-vendéglátás nemzetgazdasági súlya A turizmus a nemzetgazdaság egyik legnagyobb szektora, amelynek

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ III. negyedévében 3,2%-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 2014 III. negyedév, második becslés december 3.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ III. negyedévében 3,2%-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 2014 III. negyedév, második becslés december 3. STATISZTIKAI TÜKÖR 1 I ében 3,-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 1 I, második becslés 1/18 1. december 3. EMBARGÓ! Közölhető: 1. december 3-án reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében

A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében Szerző: Dr. Behringer Zsuzsanna 1 Kiss Kornélia 2 Magyarországon kilenc turisztikai régió található, régiónként egységes és egymástól jól megkülönböztethető

Részletesebben

MARKETINGTERV 2014 mellékletek

MARKETINGTERV 2014 mellékletek Magyar turizmus zrt. MARKETINGTERV 2014 mellékletek Tartalom 1. Részletes helyzetelemzés 2 1.1. A turizmus jelentősége Magyarországon...................................................................

Részletesebben

Jelentés a turizmus és vendéglátás évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus és vendéglátás évi teljesítményéről Jelentés a turizmus és vendéglátás 2016. évi teljesítményéről 2 Jelentés a turizmus és vendéglátás 2016. évi teljesítményéről Tartalom Összefoglalás...3 1. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás helye

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI SZÁLLODAIPAR FEJLŐDÉSE KÖZÖTT

A MAGYARORSZÁGI SZÁLLODAIPAR FEJLŐDÉSE KÖZÖTT A MAGYARORSZÁGI SZÁLLODAIPAR FEJLŐDÉSE 2008 2018 KÖZÖTT I. SZÁLLODAI KERESLET-KÍNÁLAT VÁLTOZÁSA ORSZÁGOSAN 2008 2010 2012 2013 2017 2018 2018/2008 2018/2012 2018/2013 2018/2017 Szobaszám (db) 50 669 54

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2011. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2011. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2011. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

Helyzetkép a turizmus, vendéglátás ágazatról, 2017

Helyzetkép a turizmus, vendéglátás ágazatról, 2017 Helyzetkép a turizmus, vendéglátás ágazatról, 217 2 Helyzetkép a turizmus, vendéglátás ágazatról, 217 Tartalom Összefoglalás...3 1. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás helye a nemzetgazdaságban...4

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19%

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19% 1.5.4 Turizmus Annak ellenére, hogy nemzetközi összehasonlításban jelenlegi turisztikai kínálatával, vendégforgalmával és bevételeivel Magyarország nem tartozik Európa kiemelkedő turisztikai célterületei

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR- MÁJUS 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI

Részletesebben

Helyzetkép a turizmus, vendéglátás ágazatról, 2018

Helyzetkép a turizmus, vendéglátás ágazatról, 2018 Helyzetkép a turizmus, vendéglátás ágazatról, 2018 2 Tartalom Összefoglalás...3 1. Nemzetközi kitekintés...4 2. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás helye a nemzetgazdaságban...5 3. A lakosság többnapos

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2011 évi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2011 évi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2011 évi teljesítményéről Összefoglaló - Az STR riport adatai szerint 2011-ben világviszonylatban Ausztrália & Óceánia, Délkelet- Ázsia és Dél-Amerika szállodái

Részletesebben

A vendéglátás ágazat statisztikai helyzetértékelése

A vendéglátás ágazat statisztikai helyzetértékelése A vendéglátás ágazat statisztikai helyzetértékelése Készítette: Zerényi Károly 2016. június A vendéglátás nemzetgazdasági súlya A turizmus a nemzetgazdaság egyik legnagyobb szektora, amelynek a GDP-ben

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR- JÚNIUS 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI

Részletesebben

A vendéglátás ágazat statisztikai helyzetjelentése

A vendéglátás ágazat statisztikai helyzetjelentése A vendéglátás ágazat statisztikai helyzetjelentése Készítette: Zerényi Károly 2019. június A turizmus-vendéglátás nemzetgazdasági súlya A turizmus a nemzetgazdaság egyik legnagyobb szektora, amelynek a

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. február 27. Felhasznált források UN WORLD TOURISM ORGANIZATION OECD, CIA FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről OKTÓBER 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 6 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi teljesítményéről Összefoglaló A magyarországi szállodaipar 2013 évi teljesítményének jellemzői - A hazai szállodai kínálat, a szobák száma

Részletesebben

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága? Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR- ÁPRILIS 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1.

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első fél évében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel Kelet,

Részletesebben

Turizmus Magyarországon 2012

Turizmus Magyarországon 2012 MInden élménnyel több leszel itthon.hu Turizmus előzetes adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása (millió fő, /2011) Európa (534,8; +3,3%) Afrika (52,3; 6,2%) Amerika (162,1;

Részletesebben

A vendéglátás ágazat statisztikai helyzetjelentése

A vendéglátás ágazat statisztikai helyzetjelentése A vendéglátás ágazat statisztikai helyzetjelentése Készítette: Zerényi Károly 2018. június A turizmus-vendéglátás nemzetgazdasági súlya A turizmus a nemzetgazdaság egyik legnagyobb szektora, amelynek a

Részletesebben

TÉNYEK ÉS ELŐREJELZÉSEK

TÉNYEK ÉS ELŐREJELZÉSEK A Balaton turizmusának alakulása a statisztikák tükrében Szerzők: Mester Tünde 1 Polgár Judit 2 Kiss Kornélia 3 Jelen tanulmány célja a Balaton turizmusának statisztikák alapján történő vizsgálata. Az

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR- MÁRCIUS 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1.

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január novemberi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január novemberi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január novemberi teljesítményéről Összefoglaló - 2012 január november között nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt a korábbi hónapokhoz hasonlóan

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR - SZEPTEMBER 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 6

Részletesebben

Turizmus. Magyarországon

Turizmus. Magyarországon Turizmus www.itthon.hu előzetes adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása (millió fő, /2010) Európa (502,8; +6,0%) Afrika (49,8; 0,0%) Amerika (156,2; +4,2%) Ázsia (216,0; +5,6%)

Részletesebben

A MAGYAR LAKOSSÁG ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI

A MAGYAR LAKOSSÁG ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI A MAGYAR LAKOSSÁG 2006. ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI dr. Galla Gábor, vezérigazgató Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2006. június 7. STABILAN NÖVEKVŐ BELFÖLDI KERESLET 2005-BEN MINDEN KORÁBBINÁL TÖBB BELFÖLDI

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. december Magyarország turisztikai régiói, 2014 Gyógy- és termálfürdők szerepe a turizmusban Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám 1. Bevezető...2 2. Összefoglalás...3 3. Magyarország

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről Összefoglaló - 2012 január decembere között nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt a korábbi hónapokhoz

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I XI. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I XI. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I XI. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 január november között nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

BALATONI ÜDÜLŐKÖRZET IDEGENFORGALMA január-május

BALATONI ÜDÜLŐKÖRZET IDEGENFORGALMA január-május Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága BALATONI ÜDÜLŐKÖRZET IDEGENFORGALMA Veszprém, 2007. július Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatóság, 2007 Igazgató: Szemes Mária Tájékoztatási

Részletesebben

A magyar lakosság évi utazási szokásai VEZETÕI ÖSSZEFOGLALÓ. Magyar Turizmus Rt.

A magyar lakosság évi utazási szokásai VEZETÕI ÖSSZEFOGLALÓ. Magyar Turizmus Rt. A magyar lakosság 2004. évi utazási szokásai 2005 VEZETÕI ÖSSZEFOGLALÓ www.itthon.hu Magyar Turizmus Rt. www.hungary.com A magyar lakosság utazási szokásairól a Magyar Turizmus Rt. éves gyakorisággal végez

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről DECEMBER 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 6 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR- JÚLIUS 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR- NOVEMBER 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 6 1.

Részletesebben

A BUDAPESTI SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE KÖZÖTT

A BUDAPESTI SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE KÖZÖTT A BUDAPESTI SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE 2008 2018 KÖZÖTT I. SZÁLLODAI KERESLET-KÍNÁLAT VÁLTOZÁSA BUDAPESTEN 2008 2012 2013 2017 Szobaszám (db) 16 122 18 005 18 816 19 101 19 594 19 823 123,0% 105,4% 103,8%

Részletesebben

Beruházás-statisztika

Beruházás-statisztika OSAP 1576 Beruházás-statisztika Egészségügyi ágazat Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók 2011 Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók beruházási és felújítási

Részletesebben

MInden élménnyel több leszel

MInden élménnyel több leszel MInden élménnyel több leszel Turizmus ELŐZETES adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása (millió fő, /2012) Európa (562,8; +5,4%) Afrika (56,1; +5,6%) Amerika (168,9; +3,6%) Ázsia

Részletesebben

BALATONI IDEGENFORGALOM SZEPTEMBER VÉGÉN

BALATONI IDEGENFORGALOM SZEPTEMBER VÉGÉN Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága BALATONI IDEGENFORGALOM 2007. SZEPTEMBER VÉGÉN Veszprém, 2007. december Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatóság, 2007 ISBN 978-963-235-147-6

Részletesebben

AZ IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON

AZ IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA AZ IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON MISKOLC, 2005. december 21. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2005 ISBN 963 215 906

Részletesebben

BALATONI ÜDÜLŐKÖRZET IDEGENFORGALMA január - december

BALATONI ÜDÜLŐKÖRZET IDEGENFORGALMA január - december Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága BALATONI ÜDÜLŐKÖRZET IDEGENFORGALMA 2007. január - december Veszprém, 2008. február Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatóság, 2008 Igazgató:

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

MInden élménnyel több leszel. Turizmus Magyarországon végleges adatokkal

MInden élménnyel több leszel. Turizmus Magyarországon végleges adatokkal MInden élménnyel több leszel Turizmus végleges adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása (millió fő, /2012) Európa (563,8; +5,6%) Afrika (55,9; +5,4%) Amerika (168,2; +3,4%) Ázsia

Részletesebben

itthon Turizmus otthon van Magyarországon MAGYARORSZÁG Itthon otthon van

itthon Turizmus otthon van Magyarországon MAGYARORSZÁG  Itthon otthon van itthon otthon van Turizmus Magyarországon 2004 www.itthon.hu Itthon otthon van MAGYARORSZÁG Kedves Olvasó! Köszöntjük Önt a magyar turizmusirányítás és az egész turisztikai szakma nevében. A legfrissebb

Részletesebben

Balatoni idegenforgalom 2009. szeptember végén

Balatoni idegenforgalom 2009. szeptember végén Internetes kiadvány www.ksh.hu Központi 2009. november Statisztikai Hivatal ISBN 978-963-235-269-5 Balatoni idegenforgalom 2009. szeptember végén Tartalom Bevezető... 2 Szálláshely-kapacitás... 2 Foglalkoztatottság...

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2008. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2008. évi teljesítményéről Internetes kiadvány www.ksh.hu Központi 2009. augusztus Statisztikai Hivatal ISSN 2060-4106 Jelentés a turizmus 2008. évi teljesítményéről Tartalom Bevezetés...3 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói...3

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VII. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VII. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VII. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első hét hónapjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2010/1 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...3 Idegenforgalom...3 Gazdasági szervezetek...4

Részletesebben

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban A VILÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1990 ÉS 2002 KÖZÖTT Nemzetközi turistaérkezések 1990 és 2002 között a nemzetközi turistaérkezések száma több mint másfélszeresére,

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 14. Budapest idegenforgalma, 2006 2010

területi Budapesti Mozaik 14. Budapest idegenforgalma, 2006 2010 területi V. évfolyam 5. szám 211. július 26. 211/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu Budapesti Mozaik 14. Budapest idegenforgalma, 26 21 A tartalomból 1 A nemzetközi turisztikai

Részletesebben

A szenior korosztály utazási szokásai

A szenior korosztály utazási szokásai A szenior korosztály utazási szokásai A Magyar Turizmus Rt. megbízásából 2004-ben lebonyolított, a magyar lakosság utazási szokásait vizsgáló kutatás 1 adataiból elemzés készült a szenior korosztály, azaz

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I X. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I X. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I X. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 január október között nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

A Balatonra utazó magyar háztartások utazási szokásai

A Balatonra utazó magyar háztartások utazási szokásai A ra utazó magyar háztartások utazási szokásai Összeállította a Magyar Turizmus Rt. a A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság 2000 októberében vizsgálta a magyar

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I.- IV. közötti időszakban nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan

Részletesebben

Fókuszban a megyék I. negyedév Térségi összehasonlítás

Fókuszban a megyék I. negyedév Térségi összehasonlítás Fókuszban a megyék 2017. I. negyedév Térségi összehasonlítás 2017 I. negyedévében Magyarországon 22 072 gyermek született, és 38 589 személy hunyt el. Az élveszületések száma 1,7%-kal csökkent, a halálozásoké

Részletesebben