A vendéglátás ágazat statisztikai helyzetértékelése

Átírás

1 A vendéglátás ágazat statisztikai helyzetértékelése Készítette: Zerényi Károly június

2 A vendéglátás nemzetgazdasági súlya A turizmus a nemzetgazdaság egyik legnagyobb szektora, amelynek a GDP-ben való részesedése a közvetlen és közvetett hatással együtt 9,4%, és közel 500 ezer embernek ad munkát (a foglalkoztatottak 12,1%-a). 1 A KSH-tól eltérő módszertannal készülő WTTC kutatás 2 szerint a turizmus teljes hozzájárulása a GDP-hez 10,3%-os, a foglalkoztatásban való részesedése pedig 9,8%-os volt ben. A turizmus jellemző ágazatainak 3 (ideértve a vendéglátást is) GDP-hez való hozzájárulása 5,8%, és az ágazatokban foglalkoztatottak létszáma mintegy 360 ezer fő (a foglalkoztatottak 9,2%- a). 4 A turizmus jellemző ágazatai közül a legtöbben a vendéglátásban dolgoznak, a turisztikai foglalkoztatottak 34%-a, igazolva ezzel is az ágazat magas munkaerő-igényességét. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (I) nemzetgazdasági ág beruházásainak értéke a 2014-es növekedést (+33,9%) követően 2015-ben 16,6%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, és 43,7 milliárd forintot tett ki. Az (I) nemzetgazdasági ágból a vendéglátáshoz a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR 08) alapján az éttermi, mozgó vendéglátás, az italszolgáltatás, valamint a rendezvényi étkeztetés és egyéb vendéglátás tartozik. 1) A vendéglátóhelyek számára vonatkozó adatok Magyarországon a vendégeket 2015-ben közel 53 ezer vendéglátóhely 5 várta, amely 1,3%-kal (720 üzlettel) kevesebb egységet jelentett az egy évvel korábbi állapothoz képest. A vendéglátó üzleteken belül a kereskedelmi vendéglátóhelyek 90%-kal képviseltették magukat, míg a munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző vendéglátóhelyek részesedése 10%-os volt. A vendéglátóhelyek típus (profil) szerinti számának közötti alakulását évenkénti bontásban az alábbi diagram szemlélteti (1. sz. melléklet). 1. diagram: Forrás: saját készítés (KSH adatai alapján) 1 Turizmus-szatellitszámlák, 2012; KSH; 2015 [2. p.] 2 Travel & Tourism Economic Impact 2015 Hungary; World Travel & Tourism Council (WTTC) [1. p.] 3 A turizmus ágazatba tartozó tevékenységek: szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, vasúti, közúti, vízi, illetve légiforgalmi személyszállítás, személygépjármű-kölcsönzés, utazási irodák, utazásszervezők és egyéb foglalási tevékenységek, kulturális szolgáltatások, valamint sport- és szabadidős tevékenységek 4 Turizmus-szatellitszámlák, 2012; KSH; 2015 [2. p.] 5 A vendéglátóhelyeknek csak a 2/3-a működik a vállalkozások főtevékenysége alapján a vendéglátás ágazatban. 1

3 A kereskedelmi vendéglátóhelyek típus (profil) szerinti belső megoszlását tekintve jelentős átrendeződés történt 2009-ben. Az éttermek, büfék száma kb rel csökkent, míg a cukrászdák száma közel megkétszereződött (1700-ról 3100-ra nőtt), valamint az italüzletek és a zenés szórakozóhelyek száma közel hat és félezerrel szintén nőtt. A vendéglátóhelyek összesített számában bekövetkezett csökkenés és a profilok közötti átrendeződés hátterében egyrészt a 2008-as gazdasági válság okozta hatások, másrészt a vendéglátó üzletköröket érintő 2009-es jogszabályi változások állhatnak. A kereskedelmi tevékenység végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet hatályba lépésével az üzletköri besorolást a termékkörök váltották fel. Ennek következtében egy vendéglátóhely típus szerinti besorolását a vendéglátó egységet legjobban jellemző termékkör és a statisztikai főtevékenység határozza meg. A vendéglátóhelyek területi eloszlását tekintve 2015-ben a korábbi évekhez hasonlóan az ország vendéglátó üzleteinek közel egyharmada (mintegy 17 ezer egység) Közép-Magyarországon összpontosult. 2. diagram Forrás: saját készítés (KSH adatai alapján) A vendéglátóhelyek üzemeltetésében az egyéni vállalkozók szerepvállasa folyamatosan csökkent, így ban már csak a vendéglátó üzletek 33,7%-át üzemeltették egyéni vállalkozók, míg öt évvel korábban ez az arány 39%-os volt. 2) A vendéglátó egységek forgalmi adatai 2014-ben a vendéglátásból folyó áron 7%-kal több, 806 milliárd forint bruttó árbevétel származott az egy évvel korábbihoz képest. Az árbevétel 86%- a, 693 milliárd forint (2013-ban 655 milliárd forint) a kereskedelmi vendéglátásban, 113 milliárd forint (2013-ben 98,5 milliárd forint) a munkahelyi, rendezvényi és közétkeztető vendéglátásban realizálódott ben a vendéglátóhelyek összesített bruttó árbevétele 917 milliárd forintot tett ki, amely 13,7%-os növekedést jelent a 2014-es évhez képest. Az árbevétel 87%-át, 794 milliárd forintot a kereskedelmi vendéglátás, 123 milliárd forint a munkahelyi, rendezvényi és közétkeztető vendéglátás adta (2. sz. melléklet). Az összesített 13,7%-os növekedéshez a kereskedelmi és a munkahelyi vendéglátás egyaránt hozzájárult, előbbi 14,5%-kal, utóbbi 8,8%-kal magasabb folyóáras forgalmat ért el. 2

4 A vendéglátásban a fogyasztói árak 2015-ben 2,6%-kal emelkedtek az előző évhez viszonyítva, amely meghaladta az átlagos fogyasztóiár-indexet (99,9%). Ennek megfelelően a vendéglátás egészére vonatkozó forgalom volumene 2014-hez képest 10,8%-kal nőtt. A kereskedelmi vendéglátás volumene 2015-ben 11,5%-kal nőtt az előző évhez képest. A munkahelyi vendéglátás pedig 6,1%-os növekedést produkált (3. sz. melléklet). 4. diagram Forrás: saját készítés (KSH adatai alapján) A vendéglátóhelyek eladási forgalmának volumenváltozását nem csak az előző év azonos időszakához viszonyítva lehet vizsgálni, hanem egy állandó bázis időszaki adathoz is, amelyet az alábbi diagram hivatott megjeleníteni. 5. diagram Forrás: saját készítés (KSH adatai alapján) 3

5 Ha a vendéglátóhelyek eladási forgalmának volumenváltozását a 2001-es évhez viszonyítjuk, akkor ben a vendéglátó üzletek összesített változatlan áras forgalma nem éri el a 2001-es szintet. A közötti idősávban jól látható, hogy 2008-tól kezdődően folyamatosan elmaradt a változatlan áras vendéglátóhelyi forgalom a 2001-es szinthez képest (4. sz. melléklet). Ugyanakkor 2014-től elkezdődött egy felívelő trend, amelynek köszönhetően 2016-ban elérheti, sőt meg is haladhatja a vendéglátóhelyek összesített változatlan áras forgalma a 2001-ben produkált értéket. Megjegyzendő, hogy a vendéglátás ágazati fogyasztóiár-index között 226,8%-os volt, miközben a nemzetgazdaság egészét tekintve ennél alacsonyabb, 176,8%-os változás történt. Mindemellett a vendéglátás meghatározó részét adó kereskedelmi vendéglátás elmúlt két éves ( ) forgalma alapján többek között megvizsgálható, hogy miként alakult az árbevétel havonkénti aránya, figyelemmel a turisztikai főszezonra (5. sz. melléklet). A kereskedelmi vendéglátás forgalma mellett, az összehasonlítás érdekében a munkahelyi vendéglátás alakulását is szemlélteti az alábbi grafikon. 6. diagram Forrás: saját készítés (KSH adatai alapján) A kereskedelmi vendéglátóhelyek esetében az éven belüli forgalomingadozás igazodik a nyári szezonális időszakhoz, tehát a szezonon kívüli hónapokhoz viszonyítva az árbevétel aránya ekkor a legnagyobb. Emellett a forgalom az év elejétől kezdődően a nyári szezonidőszak végéig növekszik, majd ezután csökkenve visszatér a nyári csúcsidőszakot megelőző hónapok részarányaihoz. A munkahelyi vendéglátóhelyek esetében az év elejétől kezdődően lényegében stagnáló forgalom mutatkozik, majd a nyári szezonidőszak beköszöntével drasztikus csökkenés következik be, amely egészen a nyári csúcsidőszak végéig tart. Ezt követően a forgalmi részarány a munkahelyi vendéglátóhelyek esetében emelkedik, majd meghaladja a nyári szezonidőszak előtti szintet. Összességében a nyári turisztikai főszezon a kereskedelmi vendéglátóhelyek forgalmára pozitív, míg ugyanezen szabadságolásokkal teli időszak a munkahelyi vendéglátóhelyekre negatív hatást gyakorol. 4

6 3) A vendéglátó-forgalom főbb árucsoportonkénti megoszlása A vendéglátó-forgalomnak a jelentős részét (mintegy háromnegyedét), a korábbi évekhez hasonlóan az ételforgalom teszi ki, amely 2015-ben 73%-ot jelentett. A fennmaradó 27%-ot az alkoholtartalmú italok (11,5%), az alkoholmentes italok (11%), a kávé (3,9%), valamint az egyéb termékek (0,6%) adták (6. sz. melléklet). 7. diagram A vendéglátó-forgalom főbb árucsoportonkénti megoszlása 2015-ben 3,9% 0,6% 11% 11,5% 73% Ételforgalom Alkoholtartalmú ital Alkoholmentes ital Kávé Egyéb Forrás: saját készítés (KSH adatai alapján) 4) A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás létszámadatai és a keresetek alakulása A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (I) nemzetgazdasági ágban 2015-ben 183 ezer főt foglalkoztattak (közel 3/4-üket a vendéglátásban), amely a nemzetgazdaság egészéhez viszonyítva 4,4%-ot tett ki (7. sz. melléklet). Az (I) nemzetgazdasági ágban foglalkoztatottak száma 2015-ben 9%-kal volt magasabb az előző évi 168 ezer főhöz viszonyítva. A foglalkoztatottak száma a nemzetgazdaság egészében 2,7%-kal nőtt. Az (I) nemzetgazdasági ágban az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 2015-ben 157 ezer forint volt, a fizikai foglalkozásúak 131 ezer, a szellemi foglalkozásúak 239 ezer forintot kerestek (8. sz. melléklet). Összességében a bruttó átlagkeresetek 2,8%-kal voltak magasabban a 2014-es 153 ezer forinthoz képest. Ugyanakkor a nemzetgazdasági ágak közül a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete a második legalacsonyabb volt, a nemzetgazdasági átlag (248 ezer forint) 63,5%-a. A vendéglátásban az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 2015-ben 138 ezer forintot tett ki (fizikai 125 ezer; szellemi 206 ezer), amely 3,7%-kal volt magasabb az előző évinél és a nemzetgazdasági átlag 56%-ának felelt meg (9. sz. melléklet). A havi nettó átlagkereset 2015-ben a teljes nemzetgazdaságban 162 ezer (fizikai 112 ezer; szellemi 219 ezer), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén 103 ezer (fizikai 86 ezer; szellemi 156 ezer) forint, a vendéglátásban pedig 91 ezer (fizikai 82 ezer; szellemi 135 ezer) forint volt. 5

7 5) Kifejezetten a turizmushoz köthető vendéglátás adatai A kereskedelmi szálláshelyek évi bruttó árbevétele 368,8 milliárd forintot tett ki, amely 11,7%-kal magasabb az előző évinél (10. sz. melléklet). Ezen bruttó összesített árbevételen belül a szállásdíj árbevétel 58%-os (214,3 milliárdos), a vendéglátásból származó bevétel 21%-os (78 milliárdos), az egyéb bevétel pedig szintén 21%-os (76,5 milliárdos) részesedést képviselt. 8. diagram Forrás: saját készítés (KSH adatai alapján) Az összes árbevétel 11,7%-os emelkedésében elsősorban a szállásdíj árbevétel 14,5%-os és a vendéglátásból származó árbevétel 9%-os növekedése játszott szerepet, de az egyéb árbevétel is 7%- kal nőtt az előző évhez viszonyítva. A kereskedelmi szálláshelyek vendéglátásból származó bevétele (78 milliárd forint) az összes vendéglátóhelyi forgalom (917 milliárd forint) 8,5%-át adta. A belföldi utazásokhoz kapcsolódó turisztikai kiadások 2015-ben összesen 307,4 milliárd forintot (2014-ben 294,6 milliárd forint) tettek ki, amelyen belül az étteremben történő étkezés 32,4 milliárd forintot (2014-ben 30,3 milliárd forint) képviselt (a teljes kiadás 10,5%-a). Az összes többnapos belföldi utazáshoz kapcsolódó étteremben történő étkezésre fordított kiadások 51%-át a 1-3 éjszakás utazáshoz, míg a fennmaradó 49%-ot a 4 és annál több éjszakás utazáshoz kapcsolódó költések adták (11. sz. melléklet) ben a Magyarországra turisztikai céllal látogató külföldiek költéséből (1235 milliárd forint) az étkezés nélküli és az étkezéssel együttes szállás 323,5 milliárd forint volt, a vendéglátóhelyi étkezésre fordított összeg pedig 164,5 milliárd forintot tett ki (a teljes költés 13,3%-át). A külföldiek nem turisztikai célból (pl. vásárlás, átutazás) történő költéséből (372,6 milliárd forint) az étkezés nélküli és az étkezéssel együttes szállás 22,5 milliárd forintot tett ki, a vendéglátóhelyi étkezésre fordított összeg pedig 33,4 milliárd forint volt (12. sz. melléklet). Összességében a külföldiek vendéglátóhelyi étkezésre 198 milliárd forintot költöttek (a teljes költés 12,3%-át), amely 12,7%-kal több az előző évinél. 6

8 6) A vendéglátás ágazatban működő társas vállalkozások és egyéni vállalkozók adatai A vendéglátás ágazatban 2013-ban 11 ezer egyéni vállalkozó és 13 ezer társas vállalkozás működött. Az egyéni vállalkozók 54%-a dolgozott az éttermi, mozgó vendéglátás, 40%-a pedig az italszolgáltatás területén. A társas vállalkozásoknál ez arány 68%-os volt az éttermi, mozgó vendéglátás és 24%-os az italszolgáltatás tekintetében (13. sz. melléklet). A 13 ezer vendéglátó társas vállalkozás szinte mindegyike (99,9%-a) a KKV-szektorba tartozott. A vendéglátás ágazat KKV vállalkozásain belül a mikro vállalkozások aránya 89%, a kisvállalkozásoké 10%, míg a közepes vállalkozásoké 1% volt 2013-ban. 7) A vendéglátás és a szálláshely-szolgáltatás ÁFA-kulcsa nemzetközi összehasonlításban Magyarországon jelenleg a szálláshely-szolgáltatás a kedvezményes, 18%-os, míg a vendéglátás (mind az étel-, mind pedig az italszolgáltatás) az általános, 27%-os ÁFA-kulcs alá tartozik. Nemzetközi összehasonlításban mindkét kulcs rendkívül magas: a vendéglátás esetében egész Európában a legmagasabb, míg a szálláshely-szolgáltatás tekintetében a 28 EU-tagállam közül a negyedik legmagasabb. 9. diagram Forrás: saját készítés (HOTREC VAT table alapján) Az Európai Unió tagállamai közül 25 (köztük Magyarország) alkalmaz kedvezményes ÁFA-kulcsot a szálláshely-szolgáltatásra és 14 a vendéglátásra (jellemzően az ételértékesítésre és az alkoholmentes italszolgáltatásra). A szálláshely-szolgáltatás kedvezményes, 18%-os ÁFA-kulcsának objektív értékeléséhez hozzátartozik, hogy a 28 EU-tagállam közül 14-ben a szálláshely-szolgáltatás ÁFA-kulcsa 10% alatti, a magyar ÁFA-kulcs a kedvezményes kulcsok között pedig a legmagasabb (14. sz. melléklet). A kedvezményes adókulcs alkalmazására Magyarországon is volt (illetve van) példa: december 31-ig a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás ételforgalom része a 12%-os, augusztus 31-ig pedig a kedvezményes, 15%-os ÁFA-kulcs alá tartozott. Ettől kezdve a vendéglátás adókulcsa együtt mozgott az általános kulccsal, így mára Európa legmagasabb 27%-os ÁFA-kulcsa terheli az ágazatot. A szálláshely-szolgáltatás 2006-tól 2009 júliusáig szintén az általános kulcs alá tartozott, ekkor került a jelenleg is érvényes 18%-os kategóriába (15. és 16. sz. melléklet). 7

9 Összegzés A vendéglátás ágazat a turizmus szektorhoz is kapcsolódva a közvetlen és közvetett hatást figyelembe véve jelentős mértékben járul hozzá az ország GDP-jéhez, és a foglalkoztatást tekintve mintegy 135 ezer embernek ad munkát, ezért a nemzetgazdaság ágazatai közül kitüntetett figyelmet érdemel. A turizmus jellemző ágazatai közül a legtöbben a vendéglátásban dolgoznak, a turisztikai foglalkoztatottak 34%-a, igazolva ezzel is az ágazat magas munkaerő-igényességét. A szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás (I) nemzetgazdasági ágra vetítetten 2015-ben 183 ezer főt foglalkoztattak, amelynek közel 3/4-ét a vendéglátásban dolgozók adták. Habár a foglalkoztatottak számának változását tekintve az I nemzetgazdasági ágban 9%-kal dolgoztak többen 2014-hez képest, a vendéglátás területén továbbra is komoly problémát jelent évről évre a szakképzett munkaerő hiánya. Emellett az átlagkereseteket illetően sem történt lényegi változás, ugyanis a nemzetgazdasági ágazatok között ezen a területen az egyik legalacsonyabbak a fizetések, a nemzetgazdasági átlag kb. 60%-a (2015- ben bruttó 138 ezer Ft/fő/hó). A vendégeket 2015-ben közel 53 ezer vendéglátóhely várta országszerte, amely üzleteknek közel az egyharmada (mintegy 17 ezer egység) Közép-Magyarországon összpontosult. Ezzel kapcsoltban fontos megjegyezni, hogy a vállalkozások főtevékenysége alapján a vendéglátóhelyeknek csak a 2/3-át üzemeltették a vendéglátás ágazatban. A vendéglátóhelyek üzemeltetésében pedig az egyéni vállalkozók szerepvállasa folyamatosan csökkent, így 2015-ban már csak a vendéglátó üzletek 33,7%-át üzemeltették egyéni vállalkozók, míg öt évvel korábban ez az arány 39%-os volt. Mindazonáltal a vendéglátás ágazatban működő vállalkozások szinte teljes egészében a KKV-szektorba tartoznak. A vendéglátóhelyek forgalmának alakulását tekintve elmondható, hogy a 2008-as világgazdasági válságot követő évek visszaesései után 2014-ben és 2015-ben is mind a folyóáras árbevétel mind pedig a változatlan áras forgalom tekintetében növekedés következett be ben a vendéglátóhelyek összesített bruttó árbevétele 917 milliárd forintot tett ki, amely 13,7%-os növekedést jelent a es évhez képest. Az árbevétel 87%-át, 794 milliárd forintot a kereskedelmi vendéglátás, 123 milliárd forint a munkahelyi, rendezvényi és közétkeztető vendéglátás adta. A vendéglátásban a fogyasztói árak 2015-ben 2,6%-kal emelkedtek az előző évhez viszonyítva, amely meghaladta az átlagos fogyasztóiárindexet (99,9%). Ennek megfelelően a vendéglátás egészére vonatkozó forgalom volumene 2014-hez képest 10,8%-kal nőtt. A 2015-ben történt 10,8%-os volumennövekedés mögött a fogyasztás bővülésén túl komoly szerepe lehetett az online pénztárgépek bevezetéséből fakadó többlet árbevétel bevallásának is. Ugyanakkor a változatlan áras forgalmat illetően a jelentős növekedés ellenére sem sikerült újra elérni a 2001-es szintet. A vendéglátóhelyek jövedelmezősége és fejlesztési lehetőségei szempontjából komoly jelentősége van a két lépcsőben bekövetkező ÁFA-kulcs csökkentésnek, amelynek köszönhetően a vállalkozások többsége számára lehetőség adódik a fejlesztésre, beruházásra és a munkavállalói keresetek növelésére is. Az Országgyűlés döntésének értelmében 2017-től a jelenlegi 27%-ról az étkezőhelyi vendéglátásban (éttermi, mozgó vendéglátásban) az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom után 18%-ra, 2018-tól pedig 5%-ra mérséklődik az ÁFA-kulcs. Ezzel párhuzamosan arról is döntés született, hogy 2018-tól az 5%-os ÁFA mellett turizmusfejlesztési hozzájárulásként további 4%-ot fizetnek majd a vendéglátóhelyek. 8

10 Mellékletek 1. sz. melléklet: A vendéglátóhelyek számának alakulása típus szerint ( ) Év Étterem, büfé Cukrászda Italüzlet és zenés szórakozóhely Kereskedelmi vendéglátóhely összesen Munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző vendéglátóhely Vendéglátóhelyek összesen sz. melléklet: A vendéglátóhelyek eladási forgalma ( ) Év A vendéglátóhelyek eladási forgalma kereskedelmi munkahelyi összesen Millió Ft

11 3. sz. melléklet: A vendéglátóhelyek eladási forgalmának volumenindexei ( ) Év A vendéglátóhelyek eladási forgalma kereskedelmi munkahelyi összesen Volumenindex, az előző év azonos időszaka = 100, ,5 92,3 104, ,7 109,3 104, ,0 109,5 97, ,2 115,5 102, ,5 92,1 105, ,0 105,5 96, ,0 98,7 96, ,5 97,9 94, ,3 102,4 92, ,9 110,1 98, ,5 86,4 95, ,3 97,1 99, ,8 94,3 99, ,2 112,5 104, ,5 106,1 110,8 4. sz. melléklet: A vendéglátóhelyek eladási forgalmának volumenindexei ( ) Év A vendéglátóhelyek eladási forgalma kereskedelmi munkahelyi összesen Volumenindex, 2001 = 100,0% ,0% 100,0% 100,0% ,7% 109,3% 104,1% ,6% 119,7% 101,3% ,7% 138,2% 104,0% ,3% 127,4% 109,9% ,9% 134,4% 105,6% ,8% 132,8% 101,8% ,3% 130,0% 96,6% ,2% 133,1% 89,5% ,6% 146,5% 88,4% ,5% 126,6% 84,7% ,7% 123,0% 84,5% ,4% 115,9% 84,4% ,0% 130,4% 88,2% ,6% 138,4% 97,7% 10

12 5. sz. melléklet: A kereskedelmi és a munkahelyi vendéglátóhelyek árbevételének havonkénti aránya ( ) kereskedelmi vendéglátóhelyek 2015 munkahelyi vendéglátóhelyek 2015 kereskedelmi vendéglátóhelyek 2014 munkahelyi vendéglátóhelyek 2014 január 6% 8% 6% 8% február 6% 8% 7% 8% március 7% 9% 8% 9% április 8% 9% 8% 8% május 8% 9% 9% 8% június 9% 8% 9% 7% július 11% 6% 10% 7% augusztus 11% 5% 11% 6% szeptember 9% 10% 8% 11% október 9% 9% 9% 10% november 8% 10% 8% 10% december 9% 9% 9% 9% 100% 100% 100% 100% 6. sz. melléklet: A vendéglátó-forgalom főbb árucsoportonkénti megoszlása ( )[%] Év Ételforgalom Alkoholtartalmú Alkoholmentes ital ital Kávé Dohány Egyéb Összesen ,03 13,47 10,21 4,23 3,78 1,29 100, ,05 13,80 10,04 3,18 4,03 1,90 100, ,46 13,24 10,15 3,25 4,65 1,25 100, ,18 13,14 10,86 3,36 3,64 1,83 100, ,82 11,93 10,92 3,42 3,10 1,81 100, ,24 12,20 10,99 3,33 2,83 1,41 100, ,11 11,57 10,85 3,36 2,96 1,15 100, ,60 11,67 10,78 3,16 2,85 0,94 100, ,76 10,68 10,26 2,99 2,41 0,89 100, ,90 10,89 10,06 3,46 2,84 0,84 100, ,85 10,81 10,78 3,66 1,14 0,75 100, ,44 11,44 10,91 3,71 0,00 0,49 100, ,01 11,53 11,04 3,85 0,00 0,56 100,00 7. sz. melléklet: A foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági ágak szerint TEÁOR'08 ( ) [ezer fő] Szálláshelyszolgáltatás, I 157,7 151,3 149,1 157,5 161,8 158,0 168,1 183,3 vendéglátás Összesen A U 3 848, , , , , , , ,5 11

13 8. sz. melléklet: Az alkalmazásban állók havi átlagkeresete ( ) [Ft-ban] Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Nemzetgazdaság összesen fizikai szellemi együttesen fizikai szellemi együttesen bruttó nettó bruttó nettó bruttó nettó bruttó nettó bruttó nettó bruttó nettó sz. melléklet: Az alkalmazásban állók havi átlagkeresete a vendéglátásban ( ) [Ft-ban] Vendéglátás fizikai szellemi együttesen bruttó nettó bruttó nettó bruttó nettó sz. melléklet: A kereskedelmi szálláshelyek bruttó árbevételei ( ) [1000 Ft-ban] Időszak Vendéglátásból származó árbevétel Szállásdíj árbevétel Egyéb árbevétel Összes árbevétel év év év év év sz. melléklet: A belföldi utazásokhoz kapcsolódó turisztikai kiadások ( ) Időszak Tartózkodási idő Étkezés étteremben, bárokban, kávézókban (1000 Ft) A lakosság kiadásai a többnapos belföldi utakon (1000 Ft) Mindösszesen Tartózkodási idő év 1-3 éjszakás utazások vagy több éjszakás utazások Mindösszesen Tartózkodási idő év 1-3 éjszakás utazások vagy több éjszakás utazások

14 12. sz. melléklet: A Magyarországra tett külföldi utazásokhoz kapcsolódó kiadások ( ) [millió Ft-ban] Időszak Fogyasztási szerkezet Fő motiváció év év Mindösszesen Fő motiváció Mindösszesen Turisztikai célú utak Fogyasztási szerkezet Nem turisztikai célú utak Mindösszesen Fő motiváció Szállás étkezéssel Turisztikai célú utak Szállás étkezés nélkül Étkezés vendéglátóhelyen Nem turisztikai célú utak Mindösszesen Fő motiváció Turisztikai célú utak Nem turisztikai célú utak Mindösszesen Fő motiváció Turisztikai célú utak Nem turisztikai célú utak sz. melléklet: Működő vállalkozások száma 2013-ban Időszak TEÁOR08 Létszám kategória Mindösszesen Gazdálkodási formák II. Önálló vállalkozó Társas vállalkozás év 56= Vendéglátás 561= Éttermi-, mozgó vendéglátás 562= Rendezvényi étkeztetés és egyéb vendéglátás 5621 Rendezvényi étkeztetés 5629 Egyéb vendéglátás 563= Italszolgáltatás Mindösszesen fő felett 9 9 Mindösszesen fő felett 3 3 Mindösszesen fő felett 6 6 Mindösszesen fő felett Mindösszesen fő felett 6 6 Mindösszesen fő felett 13

15 14. sz. melléklet: A szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás ÁFA-kulcsa az Európai Unió tagállamaiban (2016) Ország Szálláshelyszolgáltatás ÁFA-kulcsa (%) Vendéglátás átlag ÁFAkulcsa Vendéglátás ÁFA-kulcsa étel (%) Vendéglátás ÁFA-kulcsa alkoholmentes ital (%) Vendéglátás ÁFA-kulcsa alkoholos ital (%) Dánia Egyesült Királyság Szlovákia Magyarország Csehország Görögország Horvátország Ausztria 13 16, Svédország 12 16, Lettország Franciaország 10 13, Spanyolország Olaszország Finnország 10 17, Szlovénia 9,5 17,8 9, Ciprus Írország 9 18, Bulgária Észtország Litvánia Románia Lengyelország Málta Németország Hollandia Belgium Portugália Luxemburg 3 7, EU átlag 11,0 18,2 16,1 18,2 20,4 14

16 15. sz. melléklet: A szálláshely-szolgáltatás ÁFA-kulcsának alakulása az elmúlt 15 év során Időszak Szálláshelyszolgáltatás ÁFA-kulcsa Általános adómérték az adott időszakban 1998 (valójában már január 1-től) december % 25% január augusztus % 25%, január 1-től: 20% szeptember június % 20% július 1. július % 25% július % 25%, január 1-től: 27% 16. sz. melléklet: A vendéglátás ÁFA-kulcsának alakulása az elmúlt 10 év során Időszak Étel Ital és egyéb értékesítés Általános adómérték az adott időszakban december 31-ig 12% 25% 25% január augusztus szeptember június július január 1. 15% 25% január 1-től 20% 25%, január 1-től 20% 20% 20% 20% 25% 25% 25% január 1. 27% 27% 27% 15