Jelentés a turizmus évi teljesítményéről

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Jelentés a turizmus 2011. évi teljesítményéről"

Átírás

1 Jelentés a turizmus évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal szeptember Tartalom Bevezetés A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban működő vállalkozások... 3 Foglalkoztatás, keresetek... 3 Fogyasztói árak... 4 Beruházások... 6 Árbevételek, jövedelmezőség... 6 Szálláshely-szolgáltatás... 6 Vendéglátás... 7 Turizmus a fizetési mérlegben Az utasforgalom, a külföldi turisztikai kereslet és fogyasztás... 9 A Magyarországra érkező külföldi látogatók főbb jellemzői... 9 A Magyarországra látogató külföldiek kiadásai, fogyasztása A lakosság belföldi turisztikai utazásai Hétvégi típusú utazások A négy- és annál több éjszakás utak jellemzői Az utazásból való kimaradás okai A lakosság utazásai külföldön A külföldre tett utazások száma és főbb jellemzői A külföldi utazáshoz kapcsolódó külföldi költés A lakosság belföldre és külföldre irányuló többnapos szabadidős utazásainak összehasonlítása Szálláshely-szolgáltatás A kereskedelmi szálláshelyek kapacitása Az egyéb (2009-ig magán-) szálláshelyek A nem üzleti céllal üzemeltetett közösségi szabadidős (nonprofit) szálláshelyek Utazásszervezés Vendéglátás Egyéb turisztikához köthető információk Idegenforgalmi adó Üdülésicsekk-forgalom a kereskedelmi szálláshelyeken Idegenvezetők Magyarországon Módszertani megjegyzések, fogalmi meghatározások Adatforrások Kapcsolódó jogi anyagok Táblázatok Elérhetőségek

2 BEVEZETÉS A turizmus húzóhatása több nemzetgazdaság ágban érvényesül, ehhez kapcsolódik a lakosság és a külföldi látogatók kiadásainak jelentős része. Kétségtelen, hogy a fizetőképes kereslet kedvezőtlen alakulása a turizmus teljesítményeit is csökkentette a válság időszakában, mivel a jövedelmek csökkenése miatt elsősorban a viszonylag jobban nélkülözhető javak, szolgáltatások fogyasztására jut kevesebb. A szabadidőprogramok kiadásainak hosszabb ideje tartó visszaesése 2011-ben is tapasztalható, ezt igazolják az itt összefoglalt statisztikai eredmények is. A fontosabb eredmények a turizmus következő, egymással összefüggő témaköreire vonatkoznak, a korábbi években közreadott mutatósorozatokkal is összehasonlítva: A külföldiek és a belföldiek turisztikai utazásai A lakosság utazási szokásai Hazai szálláshely-szolgáltatások Utazásszervezés Vendéglátás A turizmus egyéb feltételei. A témakörök megállapításai a szakmai közönség érdeklődéséhez igazodnak, a fontosabb, es statisztikai adatokkal, táblázatokkal, diagramokkal is szemléltetve a folyamatokat. A részletes adatsorok a hivatkozott adatbázistáblákban, illetve a mellékletben közölt statisztikai táblázatokban elérhetők. 1. A TURIZMUS FŐBB GAZDASÁGI MUTATÓI A turizmus gazdasági környezete A turizmus alapágazataiba tartozik a szálláshely-szolgáltatást és a vendéglátást (55. és 56. ágazatokat) tartalmazó I nemzetgazdasági ág, valamint az utazásközvetítés, -szervezés, egyéb foglalás (N79) ágazat. 1. ábra Bruttó hozzáadott érték alakulása a nemzetgazdaságban és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazgasági ágban (előző év = 100) % év Nemzetgazdaság Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 1.1 A magyar gazdaság és a turizmus főbb mutatói 2

3 Jelentés a turizmus évi teljesítményéről A turizmus a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (I) nemzetgazdasági ággal van a legszorosabb kapcsolatban, amelyben a bruttó hozzáadott értékkel mért teljesítménye 2011-ben 1,3%- kal, 340,4 milliárd forintra csökkent ( 2010-ben 344,8 milliárd forint volt). A teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 2011-ben 5,2%-kal nőtt a nemzetgazdaság egészében. A munkanélküliségi ráta kismértékben csökkent, és megközelítette a 11%-ot, az infláció Magyarországon 3,9% volt. A turizmusban működő vállalkozások A turizmus a kis- és középvállalkozások (KKV) egyik jellemző tevékenységi területe az alapágazataiban működő vállalkozások 40%-a társas vállalkozás, ezen működő cégek 97%-a kis létszámú (20 fő alatti), főként korlátolt felelősségű társaságként vagy betéti társaságként regisztrált. A turisztikai alapágazatba tartozó 31 ezer társas vállalkozás 6,5%-a az utazásszervezés, 13%-a szálláshely-szolgáltatás, 80%-a a vendéglátási szakágazatokba tartozik. A tevékenység jellege miatt a nagyobb alkalmazotti létszámú vállalkozások elsősorban a szállodai szolgáltatások, a rendezvényi étkeztetés, egyéb vendéglátás szakágazatok területén működnek, míg a kis létszámú vállalkozások inkább az éttermi, mozgó vendéglátás és az italszolgáltatás területén vannak jelen. A turizmus alapágazataiban regisztrált 87 részvénytársaságból 54 szálláshely-szolgáltatásokat nyújt, 18 pedig az éttermi, mozgó vendéglátás szegmensben tevékenykedik. A nemzetgazdasági ág egyéni vállalkozóinak a száma meghaladja a 47 ezret. 1. tábla Társas vállalkozások száma a nemzetgazdaságban és a turizmus alapágazataiban, 2011 Ágazat Összesen Ebből a vállalkozás létszáma Nemzetgazdaság mindösszesen Turizmus alapágazatai összesen Szálláshely-szolgáltatás Vendéglátás együtt Utazásközvetítés, utazásszervezés, egyéb foglalás Regisztrált társas vállalkozások száma a vállalkozások mérete szerint, december 31-én. A társas vállalkozások kétharmada többségében belföldi, nem közösségi tulajdonban, 5,2%-a pedig többségében vagy kizárólag külföldi tulajdonban van. (A fennmaradó 29% közösségi és egyéb vegyes tulajdonú.) A külföldi tulajdonlás elsősorban a vendéglátó-vállalkozásokra jellemző folyamán az előző évhez képest 11%-kal több vállalkozás szűnt meg vagy került felszámolás, csődeljárás vagy végelszámolás alá, mindemellett 15%-kal több vállalkozás alakult a turizmus alapágazataiban. A szállodai szolgáltatóknál ugyanezek az arányok sokkal jobb képet mutatnak: 6%-kal kevesebb szűnt meg, illetve 16%-kal több alakult. Foglalkoztatás, keresetek A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (I) nemzetgazdasági ágban a vállalkozások (kölcsönzött munkaerő nélkül) 2011-ben 163,5 ezer főt foglalkoztattak, arányuk a nemzetgazdaság összes foglalkoztatottjának számában 4,3%. 1 Az I ág foglalkoztatottjainak száma 2011-ben 5,8%-kal (9000 fővel) emelkedett, míg a nemzetgazdaságban összesen foglalkoztatottak száma 31 ezerrel nőtt. 1 Forrás: Táblák (STADAT) A foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági ágak, ágazatok és nemek szerint. 3

4 2. tábla A foglalkoztatottak száma (ezer fő) Megnevezés Nemzetgazdaság 3 930, , ,9 Ebből: Szolgáltatási ágazatok 2 469, , ,0 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (I. ágazat) 157,2 154,5 163,5 A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágban foglalkoztatottak aránya, % 4,0 4,1 4,3 Mindössze 2 szállodai szolgáltató foglalkoztatott ezer főnél többet, és 62 esetben haladta meg a foglalkoztatottak száma a százat. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete ben 126 ezer forint volt az I ágban, ezen belül a fizikai foglalkozásúak 103 ezer forintot, a szellemi foglalkozásúak 197 ezer forintot kerestek átlagosan. Az ág évi bruttó átlagkereseti nem emelkedtek számottevően, 2,5%-kal haladták meg az egy évvel azelőttit. A fő gazdaság ágak közül a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágban foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete volt a legalacsonyabb, a nemzetgazdasági átlagnak csupán az 59%-a. Fogyasztói árak A szolgáltatások árai igazodnak a fogyasztóiár-változás 3 országos alakulásához. A évi fogyasztói árak átlagosan 3,9%-kal emelkedtek az előző évhez viszonyítva. 2. ábra A fogyasztói árak alakulása (előző év = 100) % év Ország Szálláshely-szolgáltatás Szolgáltatás Vendéglátás 1.7 Szálláshely- és vendéglátó-szolgáltatások fogyasztóiár-indexe től az árváltozás eltérő a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén. A vendéglátási szolgáltatások (I56) áremelkedése ebben az időszakban meghaladta a szolgáltatási (és általában a teljes) fogyasztóiár-indexet is, viszont a szálláshely-szolgáltatók (I55) a növekvő kínálat hatására nem tudtak árnövekedést érvényesíteni. 2 Forrás: Táblák (STADAT) Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete a nemzetgazdaságban. 3 Forrás: Táblák (STADAT) Fogyasztóiár-index a javak főbb csoportjai szerint, havonta. 4

5 Jelentés a turizmus évi teljesítményéről A belföldi turistákra számított turizmusárindex 5,4%-kal emelkedett 2011-ben. A szálláshely-szolgáltatásért 1,5%-kal kellett többet fizetni, mint egy évvel korábban, a vendéglátás mindeközben 2,8%-kal drágult. Belföldiek turizmusár-indexe áru- és szolgáltatáscsoportonként, tábla Áruk és szolgáltatások Magyarok utazásai belföldön súly a fogyasztásban árindex (előző év = 100,0) Szálláshely 26,6 92,9 Vendéglátás 18,9 104,8 Belföldi közlekedés 3,9 110,2 Üzemanyag 15,7 120,9 Kulturális szolgáltatások 3,9 107,0 Egészségmegőrző és gyógyászati szolgáltatások, sport 2,9 107,4 Vásárolt élelmiszer és ital 12,8 103,5 Ajándékvásárlás és egyéb kiadások 9,0 104,9 Utazási irodai befizetés 6,4 101,7 Együtt 100,0 104,2 A külföldi turisták által keresett áruk és szolgáltatások árai 3,8%-kal drágultak. A külföldi turistákat jellemző fogyasztói kosárban a legnagyobb súlyú tételek közül a szálláshely-szolgáltatás ára 2,5%-kal, míg a vendéglátásé 2,7%-kal drágult 2011-ben. Külföldiek turizmusár-indexe áru- és szolgáltatáscsoportonként, tábla Áruk és szolgáltatások Külföldiek fogyasztása súly a fogyasztásban árindex (előző év = 100,0) Szálláshely 26,3 100,1 Vendéglátás 19,1 104,8 Nemzetközi közlekedés 8,5 109,1 Belföldi közlekedés 1,8 110,3 Üzemanyag 3,8 120,9 Kulturális szolgáltatások 6,8 106,8 Egészségmegőrző és gyógyászati szolgáltatások, sport 8,8 104,8 Vásárolt élelmiszer és ital 6,7 103,5 Ajándékvásárlás és személyes kiadások 17,6 103,6 Egyéb kiadások 0,5 102,6 Együtt 100,0 104,5 Az egyes szolgáltatáscsoportok külföldi és a belföldi keresletére számított árváltozás eltérése a fogyasztási szerkezet különbségére vezethető vissza. 5

6 Beruházások A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ág összes beruházásában 4 60% az épület- és építmény-, 40% a gép-, berendezés célú kiadások aránya, ebből 7% a járműbeszerzés. Az ág beruházásainak volumenét a korábbi évek beruházási boom -ja után 2009-től folyamatos csökkenés jellemzi ben folyó áron 36 milliárd forint értékben történt beruházás a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás ágban, ami 11%-os volumencsökkenést jelent. Az épület- és belföldigépberuházások volumencsökkenésének mértéke 14, illetve 13%. A hitelkínálat szűkülése az ág beruházásait fokozottan érintette, újabb hitelek kihelyezésére kisebb lett az esély, a korábbi hitelek bedőltek, több szállodaingatlan banktulajdonba került. Árbevételek, jövedelmezőség A 2008 második felében kezdődő és a következő évben kiteljesedett nemzetközi pénzügyi-gazdasági válság negatív hatása tükröződik az ág vállalkozásainak gazdálkodását jellemző eredményességi mutatók alakulásában is. Ezek az adatok a kézirat leadásakor csak 2010 végéig állnak rendelkezésre. Szálláshely-szolgáltatás A kereskedelmi szálláshelyet üzemeltető és statisztikai főtevékenységüket tekintve a szállodai szolgáltatás (TEÁOR 08 szerint az I5510) szakágazatba sorolt, a társaságiadó-bevallás hatálya alá tartozó 856 vállalkozás értékesítésből származó nettó árbevétele 2010-ben 166 milliárd forint volt ben az üzemi tevékenység eredménye alapján a szállodai szolgáltatást nyújtó vállalkozások valamivel több mint 54%-a ért el összesen 12,7 milliárd forint nyereséget, amelynek közel kétharmadát az egy milliárd forintot meghaladó nettó árbevételt teljesítő vállalkozások állították elő. A fontosabb szálláshely-szolgáltatók gazdálkodási adatai, tábla Mutatók Vállalkozások száma, db Ebből: Nyereséges, db Értékesítés nettó árbevétele, millió Ft Árbevétel-arányos üzemi (üzleti) eredmény, % 1,5-7,7 0,2 Befizetendő áfa, millió Ft 15,7 12,2 10,8 1.8 Kereskedelmi szálláshellyel rendelkező a társasági adó hatálya alá tartozó, statisztikai főtevékenységük szerint a szállodai szolgáltatás (TEÁOR ) szakágazatba sorolt vállalkozások gazdálkodásának adatai, Az értékesítés nettó árbevételének 61%-a az egymilliárd forint feletti árbevételt elérő 27 vállalkozás teljesítményében koncentrálódott. Működési zavarok jele az alacsony árbevétel-arányos üzemi eredmény, továbbá, hogy tízmilliárdos nagyságrendben negatív az adózás előtti és utáni eredmény. A vállalkozásokok hosszú lejáratú hiteleinek állománya (az időszakban milliárd forint) 60% körüli eladósodottsági mutatót eredményez, alacsony a rövid lejáratú likviditási mutató. Ebben a körben a 2010-ben felszámított, fizetendő általános forgalmi adó meghaladta a 39 milliárd forintot, a költségvetésbe kerülő (a visszatérítésekkel csökkentett) áfa összege megközelítette a 11 milliárd forintot. 4 Forrás: Táblák (STADAT) évközi beruházási adatok. 6

7 Jelentés a turizmus évi teljesítményéről Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 2010-ben elérte a 361 millió forintot, de ez a évi eredménynek (2,8 milliárd forint) csak valamivel több mint 13%-a. 5 Összesen 466 vállalkozás volt nyereséges, az összes 12,7 milliárdos eredmény kétharmadát 14 vállalkozás érte el. A vállalkozások negatív eredménye miatt a tőke hatékonysága 6 alacsony, az elmúlt három évben negatív előjellel 10 18% között alakult, 2010-ben csekély a javulás a évi 10,8%-hoz mérten. Vendéglátás 2010-ben a statisztikai főtevékenységük szerint a vendéglátás ágazatba (TEÁOR 08 alapján 156 ágazat) sorolt több mint vállalkozás éves nettó árbevétele meghaladta a 446 milliárd forin-tot, ez 2,1%-kal több, az előző évinél, de 1,4%-kal kisebb a évi teljesítménynél. Az ágazat költségvetésbe befizetendő áfa összegének nagysága 2010-ben 25 milliárd forint volt. A fontosabb vendéglátó-adóalanyok gazdálkodási adatai, tábla Mutatók/ Évek Vállalkozások száma, db Ebből: Nyereséges, db Értékesítés nettó árbevétele, millió Ft Árbevétel-arányos üzemi (üzleti) eredmény, % -2,1-3,6-3,4 Befizetendő áfa, millió Ft 21,0 22,6 24, Statisztikai főtevékenységük szerint a vendéglátás (TEÁOR 08 szerint I56) ágazatba sorolt, a társasági adó hatálya alá tartozó vállalkozások gazdálkodásának adatai, Az ágazat árbevételének közel 68%-a az éttermi, mozgó vendéglátás szakágazatba sorolt, valamivel több mint vállalkozás, további közel egyötöde pedig az egyéb vendéglátás (TEÁOR 03 szerint 55.5 Munkahelyi, közétkeztetés) szakágazatban működő 1143 vállalkozás teljesítményéből származik ban az üzemi (üzleti) eredmény alapján a teljes vendéglátás ágazat vállalkozásainak több mint 36%-a, 2010-ben már csak 31%-a volt nyereséges. Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye az elmúlt három esztendőben negatív volt, és folyamatosan csökkent, a veszteség 2010-ben meghaladta a 15 milliárd forintot, amely több mint másfélszerese a évinek. Az árbevétel-arányos üzemi eredmény mutatója között szintén negatív, 2010-ben a vendéglátás egészében 3,4%, míg az éttermi vendéglátás szakágazatban ennél rosszabb, 4,7% volt. Az ágazat egészében a rövid távú likviditási mutató értéke az elmúlt három évben alig változott (0,7). A hosszú lejáratú kötelezettségek állománya 2010-ben már közel 89 milliárd forint volt, ez 14 milliárd forinttal meghaladja a évit. Az eladósodottsági mutató közel 74%. Az ágazat társaságiadó-fizetési kötelezettsége 2008-ban valamivel több mint 2 milliárd forint volt, 2010-ben ennél közel 18%-kal kevesebb, de meghaladta az 1,7 milliárd forintot. 5 Az üzemi (üzleti) eredmény számításánál pl. az immateriális javak, a tárgyi eszközök közvetlen értékesítéséhez kapcsolódó bevételek és ráfordítások, a terven felüli értékcsökkenés elszámolása, az értékvesztés és azok visszaírása miatt az Egyéb bevételek és Egyéb ráfordítások összege egyik évről a másikra igen eltérő mértékben változhat. E hozam és ráfordítás kategória akár egy-két vállalkozás esetében is olyan mértékű lehet, amely az egész alágazat összesített eredményére is döntő hatású. 6 Tőkehatékonysági mutató (Tőkearányos eredmény),%: (Adózott eredmény/saját tőke)*100. 7

8 Turizmus a fizetési mérlegben A Magyar Nemzeti Bank a folyó fizetési mérlegben, 2011-ben idegenforgalom jogcímen 1122 milliárd forint (4030 millió euró-) bevételt, illetve 496 milliárd forint (1782 millió euró-) kiadást mutatott ki, így az utasforgalmi egyenleg (625 milliárd forint) 1,5%-kal nőtt. Az idegenforgalmi bevételek részesedése a folyó fizetésimérleg-szolgáltatások bevételeiben 26%, kiadásaiban 14%, így jelentősen hozzájárulnak a szolgáltatási egyenleg aktívumához. 7 A forint euróhoz viszonyított átlagos árfolyama csak 1%-os gyengülést mutatott 2011-ben, de nagy az éven belüli ingadozás. Az év elején és végén erősebb, az év közepén a turistaszezonban gyenge volt a hazai fizetőeszköz, az árfolyam ingadozása ben 262 és 317 forint közötti. A gyengülés négy év alatt 11%. Forint/euró 320 A forint/euró árfolyam alakulása, ábra Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Az árfolyam ilyen nagy ingadozása ellentmondásos hatású a turisztikai kereslet szempontjából. A gyenge forint élénkíti a turisztikai keresletet, de a belföldi forgalomban visszafogja, mert inflációgerjesztő hatású, továbbá drágítja a külföldre utazást. 7 A fizetési mérleg tételei némileg eltérnek a külföldi látogatók (nem rezidensek) magyarországi, illetve a külföldre látogató magyarok fogyasztásának értékeitől. Ez utóbbi néhány milliárd forinttal azért mutat nagyobb értéket, mert az MNB, követve a Nemzetközi Valutaalap módszereit, a nemzetközi személyszállítási szolgáltatások értékét a fizetési mérleg szállítási sorában és nem az idegenforgalom tételen számolja el. A nemzetközi személyszállítás rezidens szolgáltatóinak teljesítményét, illetve ennek igénybevételét magyarországi fogyasztásnak tekintjük, a külföldi szolgáltatókét ezzel szemben nem. Részletesen lásd 2.1 táblázat. 8 MNB napi középárfolyamai alapján. 9 Forrás: MNB. 8

9 Jelentés a turizmus évi teljesítményéről 2. AZ UTASFORGALOM, A KÜLFÖLDI TURISZTIKAI KERESLET ÉS FOGYASZTÁS A rendszeres szakstatisztikai tájékoztatás része a külföldiek magyarországi tartózkodása, költése és a hazánkba látogatók egyéb jellemzőinek alakulása. A következő megállapítások a melléklet ( táblák) részletes turisztikai adataira alapozottak, az időszakok részletes elemzései az évközi gyorstájékoztatókban elérhetők. A Magyarországra érkező külföldi látogatók főbb jellemzői A külföldiek magyarországi (2011. évi) látogatásainak száma (41,3 millió fővel) 3,5%-kal nagyobb, mint 2010-ben, az egy napra látogatóké 2,2, a több napra látogatóké 7,8%-kal nőtt ben 1,9%-kal érkeztek többen turisztikai céllal, mint egy évvel korábban, ebből az egynapos utak száma 4%-kal visszaesett, a többnaposaké 5,6%-kal bővült. Az összes látogató 33%-ának (13,6 millió fő) magyarországi útját a tartózkodás idejétől függetlenül szabadidős vagy üzleti célok 10 motiválták. Az egy napra látogatók száma (31 millió fő) a teljes utasforgalom háromnegyedét tette ki. Utazási céljaikat tekintve, dominánsak a nem turisztikai célok, 45%-uk átutazó. Az éjszakázás nélküli külföldi látogatók több mint négyötöde (26 millió fő) a szomszédos országokból érkezett. A szlovák, a román és az osztrák látogatások száma (együtt 20,3 millió fő) a legmagasabb. A román egy napra látogatók fő célja túlnyomórészt az átutazás, az osztrák (47%) és még inkább a szlovák látogatók (62%) körében a vásárlás a fő vonzerő. Az egynapos látogatásokon belül a turisztikai célú látogatóink száma közel 5 millió fő volt. A rokon- és barátlátogatás, valamint a városnézés volt a legnagyobb arányú turisztikai hajtóerő (30 31%). (A mellékletek országok szerint is kifejtik az utazási motivációkat.) 2011-ben a többnapos külföldi látogatások esetében láthatóan visszatértek a hosszabb időt eltöltő utazók, vagy a korábban néhány napra érkezők egy része ismét több időt szánt magyarországi pihenésére ben mind az 1 3 éjszakás, mind a 4 éjszakánál több időt itt tartózkodók száma közel azonos mértékben (7 9%) nőtt. A Magyarországra érkező külföldi látogatók száma az utazás motivációja szerint Millió fő ábra I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév Turisztikai céllal érkezők Nem turisztikai céllal érkezők 10 Turisztikai motiváció: lásd Módszertani megjegyzések. 9

10 A több napra látogatók 84%-a turisztikai céllal érkezett, számuk 8,6 millió fő volt. A nem turisztikai célok között az átutazás és a munkavégzés a legnagyobb arányú. A turisztikai célú, többnapos látogatásokon belül a rokon- és barátlátogatások, a városnézések, az üdülés, valamint az egészségmegőrző utak tették ki az utazások több mint négyötödét. (A mellékletek országok szerint is kifejtik az utazási motivációkat.) A külföldiek összesen 99 millió napot töltöttek el Magyarországon, 3,6%-kal többet, mint az előző évben. A korábbi évekre jellemző folyamatos tartózkodási idő csökkenést követően, ben első ízben növekedett a külföldiek tartózkodási ideje, mely ily módon visszaerősödött a évi szintre. Az egy napra látogatók által eltöltött napok száma (31 millió nap) 2011-ben 2,2%-kal emelkedett. A külföldiek egy napnál rövidebb magyarországi utazásra, látogatásra fordított ideje 17 millió nap (a 14 millió átutazó nélkül). Ebből 10 millió nap történt vásárlási céllal, további 1,6, illetve 1,5 millió nap jutott városnézésre, valamint rokonlátogatásra. (A mellékletek országok szerint is kifejtik a tartózkodási időket.) 2011-ben a több napra látogatók átlagos tartózkodási ideje 6,6 nap volt, 0,3 nappal kevesebb, az előző évinél. Az átlagos tartózkodási idő az I. negyedévben volt a legrövidebb (5,9 nap), a II. negyedévben a leghosszabb (6,9 nap). A főszezonnak számító nyári hónapokban, július szeptemberben 6,8 nap ben a több napra látogatók száma 7,8%-kal nőtt, tartózkodási idejük azonban csak 3,8%-kal, így az átlagos tartózkodási idő 3,6%-kal esett vissza, ez a évi stagnálást, valamint az előtte lévő két év 6 8%-os visszaesését követte ben a turisztikai motivációval érkező 14 millió fő magyarországi tartózkodási idejének öszszege 60 millió nap, az átlagos tartózkodás hossza közel 4 nappal volt magasabb az átlagnál (2,4 nap). (A mellékletek az utazási motivációi szerint részletezik a tartózkodási időket, azok változásait.) A hazánkba érkező külföldiek demográfiai jellemzőit vizsgálva megállapítható, hogy a látogatók 45%-a nő, 55%-a férfi, arányuk évről évre szinte változatlan. Az egy napra Magyarországra látogató külföldiek 45%-a a 25 44, további 26%-uk a évesek csoportjába tartozik. A turisztikai céllal érkezők esetében a éves korosztályból kerül ki a látogatók 80%-a. Üzleti, munkavégzési és átutazási célú utakra elsősorban férfiak érkeztek, míg a vásárlási célú utaknál főként a nők részvétele a hangsúlyosabb ben a külföldi látogatók 8,5%-a, 3,5 millió fő érkezett repülővel, 75%-uk szabadidős, 20%-uk üzleti útra, számuk 10%-kal haladta meg egy évvel korábbit. A légi utasok legtöbbje turisztikai céllal érkezett, és egy fő egy napjára jutó kiadásaik jóval magasabbak, mint a közúton érkezőké. Legnagyobb turisztikai küldő országunk Németország esetében ez az összeg a repülővel érkezőknél 2011-ben napi , míg a közúti utasoknál napi forint volt. A légi úton érkezők összes tartózkodási ideje 31 ezer nap volt 2011-ben az összes tartózkodási idő 32%-a, ami 7%-kal haladta meg a évi adatokat. Míg a külföldiek átlagos tartózkodási ideje 2,4 nap, ugyanez a légi utasoknál 8,9 nap, a közúton érkezőknél az egy napra érkezők túlsúlya miatt 1,8 nap. (A mellékletek országok, motivációk, valamint Magyarország régiói szerint is bemutatják az egyes közlekedési módok említett jellemzőit.) A hazai és nem rezidens utazási irodák szervezésében 2,4 millió látogató érkezett külföldről 2011-ben, a látogatóforgalom 5,8%-a, ez 22%-kal több az előző évinél. (A mellékletek országok szerint is kifejtik az utazási irodák révén érkezők jellemzőit.) A Magyarországra látogató külföldiek kiadásai, fogyasztása A külföldiek magyarországi kiadásainak összege 2011-ben 1200 milliárd forint volt, ami 0,8%- kal haladja meg az előző évit. A turisztikai célú kiadások 2,3%-kal növekedtek, a nem turisztikai bevételek 2,5%-kal csökkentek. A turisztikai kiadások negyede a németektől, 10%-a az osztrákoktól, 4 4%-uk a britektől, az olaszoktól és a hollandoktól származott. Előző évhez mérten a spanyolok és a portugálok, illetve az olaszok 23 24%-kal költöttek többet, míg a lengyelek turisztikai kiadásai 20%-kal visszaestek. A külföldiek nem turisztikai kiadásainak 73%-a a szomszédos országok- 10

11 Jelentés a turizmus évi teljesítményéről ból érkezők vásárlásaiból tevődött össze, ezen kívül 5%-a a német, 3%-a a bolgár átutazóktól származott. A Magyarországra érkező külföldi látogatók száma és magyarországi kiadásai Millió fő 30 Milliárd forint ábra Turisztikai célból utazók száma, ezer fő Nem turisztikai célból utazók száma, ezer fő Turisztikai célból utazók költekezése, milliárd Ft Nem turisztikai célból utazók költekezése, milliárd Ft A külföldi látogatók közül a turisztikai céllal utazók évi fogyasztása 847 milliárd forint volt, ebből 153 milliárd forint a gyógy- és egészség-megőrzési utakból, 138 milliárd a rokonlátogatásokból, 203 milliárd a városnézésekből, 180 milliárd a klasszikus üdülésre, pihenésre érkezők kiadásaiból származott. (A mellékletek országok szerint is kifejtik a külföldiek kiadásait, a fogyasztás típusai, valamint a motivációik csoportjai szerint.) A külföldi nem turisztikai célú utasok 2011-ben 353 milliárd forintot költöttek nálunk, ami az éves összes kiadás 29%-a. A kiadásokból 39% a vásárlások aránya, az átutazók és a munkavégzők kiadásai 27, illetve 23%-kal részesedtek. Az átutazók kiadásainak túlnyomó része az étkezés, az élelmiszer és egyéb vásárlás, valamint az üzemanyag tételeihez tartozott. Az egy napra érkezők 319 milliárd forintot költöttek 2011-ben, ez 3%-kal kevesebb, mint 2010-ben. Idesorolható az összes külföldi látogatók 75%-a az összes magyarországi fogyasztás 27%-ával. Ebből 15% (46,4 milliárd forint) a turisztikai motivációval érkezők költése. A turisztikai kiadások 2011-ben 1%-kal, az előző évben 4%-kal csökkentek. Az egy napra látogatók egy fő egy napi kiadásainak összege 5%-kal ( forintról forintra) csökkent. Ezen belül a turisztikai költések egy napjára jutó összege 2%-kal nőtt (2011-ben napi 9300 forint/fő), a nem turisztikai látogatók napi kiadásai 6%-kal csökkentek. A több napra látogatók a termékekre és szolgáltatásokra 881 milliárd forintot adtak ki, az egy napra látogatókéval szemben itt 2%-os a növekedés. A több napra érkezők turisztikai kiadásai 2010-ban 1, 2011-ben további 3%-kal emelkedtek, a nem turisztikai jellegűek nem változtak. A szabadidős kiadások növekedése 6%, ezen belül a gyógy- és egészség-turisztikai kiadásoké 17%. Az üzleti turizmushoz kapcsolódó évi költés 13%-kal kisebb, mint 2010-ben. (A mellékletek országok szerint is tartalmazzák a külföldiek egy főre és egy napra jutó kiadásait.) 11

12 A Magyarországra érkező külföldi látogatók magyarországi kiadásai a látogatás célja szerint, ábra egy napra turisztikai céllal érkezők 4% több napra turisztikai céllal érkezők 66% több napra nem turisztikai céllal érkezők 7% egy napra nem turisztikai céllal érkezők 23% A Magyarországra érkező külföldi látogatók kiadásai, ábra Milliárd forint Németország Ausztria USA Egyesült Királyság Olaszország Hollandia Franciaország Portugália, Spanyolország Lengyelország Románia Kanada Csehország Egyéb országok összesen Egyéb motivációval érkezők kiadásai Turisztikai motivációval érkezők kiadásai A látogatók átlagos fogyasztási szerkezete összességében évről évre szinte változatlan. A turisztikai céllal érkezők költésszerkezete azonban jelentősen eltér a látogatók átlagos fogyasztási szerkezetétől. (A mellékletek az utazás motivációi és kiadási tételek szerint is tartalmazzák a külföldiek kiadásait.) 12

13 Jelentés a turizmus évi teljesítményéről A Magyarországra érkező külföldi látogatók fogyasztási szerkezete 8. ábra Egy éb motiv ációv al érkezők Turisztikai motiv ációv al érkezők Több napra látogatók Egy napra látogatók 0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 80,0 90,0 100,0 % Szállás- és v endéglátó-szolgáltatások Üzemany ag-v ásárlás Egy éb árucikk Kulturális, sport- és egy éb turisztikai szolgáltatások. Közlekedés Élelmiszer, ital Gy ógy ászati és egészség-megőrzési szolgáltatások Egy éb szolgáltatások 13

14 3. A LAKOSSÁG BELFÖLDI TURISZTIKAI UTAZÁSAI A belföldi turisztikai utazások statisztikai adatait a melléklet táblái tartalmazzák, lakossági felmérés alapján. Itt a évi eredmények fontosabb megállapításai szerepelnek Az utazók 2011-ben az összesen 19 millió többnapos belföldi utazás alkalmával 77 millió napot, az előző évinél 4,4%-kal többet töltöttek el. A többnapos utazáson 11 részt vevők átlagosan 5,8 utazást tettek belföldön. A Közép-Magyarországon lakók az országos átlagnál jobban preferálják a saját régión kívülre tett utazásokat, bár az utazásokon tett idejük negyedét ők is a saját régiójukban töltik el. 7. tábla Utazási aktivitás régiónként, az utazáson részt vevők aránya a lakosságon belül, 2011 Az utas lakóhelye 1 3 éjszakás 4 és többéjszakás Összes többnapos utazáson részt vevők aránya,% Közép-Magyarország 31,1 28,5 41,9 Ebből: Budapest 37,0 34,1 48,7 Közép-Dunántúl 31,2 17,7 38,1 Nyugat-Dunántúl 19,2 18,6 29,8 Dél-Dunántúl 25,7 15,8 31,8 Észak-Magyarország 29,9 18,1 36,6 Észak-Alföld 21,3 14,1 28,8 Dél-Alföld 19,2 9,9 24,1 Átlagosan 26,2 19,2 34,3 3.2 A lakosság belföldi utazási aktivitása demográfiai, társadalmi és gazdasági jellemzők szerint, A lakosság turisztikai aktivitásának mértéke és annak változása függ az életkörülményektől, valamint az élet minőségétől. A turizmus a gazdasági fejlettség adott fokát is tükrözi, a hazai mutatók európai összehasonlításban is alacsonyak ben csak minden negyedik magyar tett rövid, és minden ötödik hosszú időtartamú utazást, az utazás legalább egyik formájában 34%-a vett részt, azaz a népesség kétharmada kimaradt a szabadidős utazás élményeiből évi rövid (1 3 éjszakás) utazások esetén az aktivitás 3,7%-kal kisebb az előző évinél, a 4 éjszakás és hosszabb utazásoknál 2,4%-kal nőtt. A turizmusban való részvétel esélyét befolyásolja a lakóhely régiója, továbbá a gazdasági aktivitás, az iskolai végzettség, az életkor, a háztartás jövedelmi, vagyoni helyzete (második otthon, illetve személygépkocsi birtoklása), a lakóhely településének nagysága. A szezonális ingadozás a hosszabb utazások tekintetében sokkal jelentősebb, mint a hétvégi típusú utazások esetében. 11 Két típusú, ún. utasprofil különböztethető meg. A hétvégi típusú utazást végzők rövid tartózkodási idejű turisták, akik 1 3 éjszakát töltenek távol állandó lakóhelyüktől, szokásos környezetüktől, és a hosszú időtartamú utazáson részt vevők, akik 4 éjszakát, vagy annál hosszabb ideig tartózkodnak a meglátogatott helyeken. A kirán dulás jellegű, egynapos belföldi utazásokat jelenleg nem figyeli a statisztika. 14

15 Jelentés a turizmus évi teljesítményéről A többnapos utazásokon részt vevő személyek aránya, ábra % I. II III. IV. negyedév 1 3 éjszakás 4 és többéjszakás Az utazások két legjelentősebb motivációja a szórakozás, pihenés, sportolás, illetve az ismerősök meglátogatása volt. A Balatonnál mind a hétvégi típusú, mind a hosszabb utazások esetében az első dominált, míg a többi régióban, a rövid utazások körében általában az utóbbi volt a jelentősebb. Figyelemre méltó, hogy két év alatt kétszeresére emelkedett az egészség-megőrzési célú utazásokon töltött idő (miközben az összes utazásra fordított idő csak 6%-kal nőtt). A lakosság 2011-ben 269 milliárd forintot költött belföldi turizmusra, ami folyó áron 6,4%-kal haladja meg az egy évvel korábbit. Szálláshely-szolgáltatások vásárlására 87 milliárd, vendéglátó-szolgáltatásokra és élelmiszerek vásárlására 69 milliárd, közlekedésre (beleszámítva az üzemanyag-vásárlásokat is) 59 milliárd forint jutott. Az egy utazó egy napjára jutó költés 3468 forint volt. (A melléklet táblázatai tartalmazzák a költések adatait motivációk és fontosabb kiadási csoportok szerint.) Költésszerkezet a többnapos belföldi utakon, ábra 20% 32% Szállás Étkezés 22% Közlekedés Egyéb 26% Hétvégi típusú utazások A magyar lakosság valamivel több mint negyede vett részt egy három éjszakáig tartó utazáson legalább egyszer 2011-ben, ami egy százalékpontos (3,7%-os) csökkenést jelentett az egy évvel korábbihoz képest. A fővárosban lakóknak a 37%-a, az Alföldön és a Nyugat-Dunántúlon élőknek az ötöde, az ország többi területén élő lakosságnak 26 31%-a utazott az elmúlt év során. 15

16 A háztartások összetétele szerint az egytagú háztartást alkotók jellemzően idősek, nyugdíjasok 24%-a, a 2 5 tagú háztartásokban élők 26 28%-a utazott 2011-ben. Az átlagosnál nagyobb a gyermekes háztartások esetén az arány, egy határig, amikor a háztartás létszáma 4 5 fő. A kor és az utazási aktivitás közötti kapcsolat szerint nagyobb a fiatalabbak esélye az utazásra. Többtagú háztartások esetén gyakori, hogy legalább a gyermek akár kiskorú is alkalmat kap az utazásra (gyermektáborokba, rokonokhoz). Az iskolai végzettség és a gazdasági aktivitás szerinti vizsgálat is helyenként többszörös eltérést mutat az utazásokon történő részvétel esélyét illetően. A belföldi utazáson töltött idő megoszlása az 1 3 éjszakás utakon, ábra 4% 1% 7% 32% Szórakozás, pihenés Rokon, ismerős meglátogatása Hobbi jellegű munka Hivatalos út Egyéb 56% A háztartások nagyobb része saját anyagi helyzetét rosszabbnak ítélte a korábbi éveknél, és ez természetesen hátrányosan érintette az utazást. A saját anyagi helyzetüket jónak ítélők 40%-a utazott, a magukat átlagos kategóriába sorolók harmada, míg a szerény, illetve nagyon szűkös körülmények között élőknek csupán 18 21%-a. A nyaralóval, hétvégi házzal rendelkező háztartások tagjainak 62%-a vett részt ilyen utazáson, a második otthonnal nem rendelkezőknek kevesebb mint negyede. A személygépkocsit használó háztartások tagjai jóval nagyobb arányban (30%) tesznek 1 3 éjszakás utazást, mint a személygépkocsit nélkülözők. A lakosság 2011-ben 14,6 millió hétvégi típusú utazást tett, melyek során összesen 42,5 millió napot töltött el, ami 8, illetve 9%-os növekedést mutatott egy év alatt, ami azt jelenti, hogy bár a lakosságnak a korábbiaknál kisebb része tesz hétvégi típusú utazást, ők azonban többször kelnek útra. Azoknak, akiknek része volt a hétvégi típusú utazásokban, átlagosan 6 alkalommal utaztak 2011-ben. A hétvégi típusú utazásoknál a választott közlekedési módok közül személygépkocsit 70, autóbuszt és vonatot 15 15%-ban vettek igénybe. Az utazáson töltött idő legnagyobb része (56%) rokon, ismerős meglátogatása céljából történt. Emellett a szórakozás, pihenés, sportolás (32%), illetve a hobbi jellegű munkavégzés (3,9%) voltak a legjelentősebb motivációs tényezők. A fentiekből következik a rokon, ismerős által biztosított szálláslehetőség dominanciája (62%) az igénybe vett szállástípusok között, míg 16%-ot képviselt a saját második otthon igénybevétele, a kereskedelmi szálláshelyek közül a szállodák (13%) voltak a legnépszerűbbek. Az utazások fogadó turisztikai régiók szerinti eloszlása tekintetében megállapítható, hogy a legnagyobb részük a saját régióba irányult. 16

17 Jelentés a turizmus évi teljesítményéről Az 1 3 éjszakás utak során eltöltött idő célrégió szerint, ábra Tisza-tó Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Dél-Alföld Közép-Dunántúl Észak-Alföld Balaton Észak-Magyarország Budapest Közép-Duna-vidék millió nap A hétvégi típusú utazások során az előző évinél folyó áron 14%-kal többet, 144 milliárd forintot költött el a lakosság, ennek 35%-át a Közép-Magyarországon lakók. A hétvégi típusú utazásokra fordított kiadásból megközelítőleg ugyanannyit (40 40 milliárd forintot) fordítottak szállásra, illetve közlekedésre, 14 milliárdot pedig vendéglátó-szolgáltatásokra. Az egy napra jutó költés nem nőtt olyan dinamikusan, mint az összes turisztikai kiadás, egy turista egy nap alatt az előző évinél 4,5%-kal többet, átlagosan 3381 forintot költött el. A négy- és annál több éjszakás utak jellemzői Hosszú időtartamú utazáson a lakosság 19%-a vett részt 2011-ben, ami kismértékű növekedést jelentett az egy évvel korábbihoz képest. Az ország gazdaságilag kevésbé fejlett régióinak lakossága a turisztikai célú utazásoknak is kevésbé részese. A fővárosiak több mint harmada, az ország más területein lakóknak csupán a hatoda vett részt ilyen utazáson. A háztartás összetétele szintén jelentősen befolyásolta az utazáson való részvétel valószínűségét. Az egyedülállók 16, a gyermektelen fiatal párok 28, a 38 évesnél idősebbek által alkotott párok, illetve a három-, öttagú háztartásokban élők 20 22%-a vett részt ilyen utazáson. Az iskolai végzettség, a gazdasági aktivitás és a jövedelmi, anyagi helyzet szorosan összefüggenek egymással, és alapvetően befolyásolják a turizmusban való részvételt. Az egy évvel korábbihoz képest 1 2%-kal csökkent a hosszú időtartamú utazások, illetve az utazás során eltöltött napok száma. Az utazók által átlagosan megtett utazások száma 2,4 volt az év során ben a 4,4 millió négy- vagy annál több éjszakás utazás során 35 millió napot töltött el a lakosság, egy utazás átlagos időtartama így 7,9 nap volt. Az utazások legfontosabb motivációja a szórakozás, pihenés (59%) volt, míg minden negyedik utazás a rokonok, ismerősök meglátogatása céljából történt. A motiváció szoros kapcsolatban van a célrégióval; a Balatonnál töltött idő 82%-a a szórakozást, pihenést szolgálta, míg a többi régióban 39 65% volt a szórakozás, pihenés célú utazások, és 24 49% az ismerős meglátogatásának aránya. 17

18 A belföldi utazáson töltött idő megoszlása a négy- vagy annál több éjszakás utakon, % 13. ábra 4% 4% Szórakozás, pihenés Rokon, ismerős meglátogatása Hobbi jellegű munka 25% 59% Egészségmegőrzés Egyéb Az utazások közel háromnegyedénél személygépkocsit, 14%-nál vonatot, 11%-nál autóbuszt vettek igénybe az útnak indulók. Az eltöltött idő alapján az utak több mint egyharmadánál rokon vagy ismerős biztosított szálláslehetőséget, saját második otthont 27%-ban vettek igénybe, a szállodák részesedése 19% volt. A hosszú időtartamú utazások esetén a Közép-Magyarországon ezen belül is elsősorban Budapesten lakók kiemelt úti célja volt a Balaton, ahol közel 6 millió napot töltöttek. Kedvelt úti cél továbbá a Közép-Duna-vidék turisztikai régió, itt a vendégforgalom 41%-a a fővárosból származott. E két célrégió adta a teljes belföldivendég-forgalom felét. Az ország többi részére általában a régión belüli utazások voltak a jellemzők. A négy- vagy annál több éjszakás utak során eltöltött idő célrégió szerint, ábra Tisza-tó Dél-Dunántúl Dél-Alföld Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Magyarország Budapest Közép-Duna-vidék Balaton millió nap A négy- és annál több éjszakás utazások során a lakosság 125 milliárd forintot költött el, ami még nominálisan is elmarad az egy évvel korábbitól. Szálláshely-szolgáltatásra 47, közlekedésre 19, vendéglátó-ipari szolgáltatásra 16 milliárd forintot fordították az utazók. Az egy utazó egy napjára jutó kiadás 3573 forint volt. 18

19 Jelentés a turizmus évi teljesítményéről Ezen belül jelentős különbségek figyelhetők meg az utazás motivációjának függvényében. Az egészségmegőrzés miatt tett utazásokon 8595 forintot, a pihenési célú utakon 4324 forintot, az ismerős meglátogatása, illetve a hobbimunka miatti utazásokon közel 1600, illetve 1300 forintot költött a lakosság. 15. ábra A turisztikai kiadások megoszlása a négy- vagy annál több éjszakás utakon fő motiváció szerint, 2011 % Szabadidős utak Ismerős meglátogatása Üzleti utak Egyéb utak Szállás Étkezés Közlekedés Egyéb Az utazásból való kimaradás okai A magyar lakosság közel kétharmada nem vett részt éjszakai tartózkodással járó utazáson. A turizmusból való kimaradás legfőbb oka az anyagi lehetőségek hiánya a válaszolók fele ezt említette fő okként. Erre az ötvenezer főnél kisebb lélekszámú települések la kói hivatkoztak az átlagosnál gyakrabban. A lakosság 55 60%-a ítélte meg úgy, hogy anyagi helyzete rossz, illetve az még romlik is, emiatt az utazás hátrább szorul az igények kielégítésének sorrendjében. Itt a kimaradás a csökkenő, vagy hiányzó diszkrecionális (szabadon elkölthető) jövedelem függvényében elemezhető. A másik két leggyakrabban említett ok az egészségügyi probléma (20%), illetve a munkából adódó kötelezettség (9%) volt. Az utazástól távolmaradók 15%-a nyilatkozott úgy, hogy bár szokott utazni, de a kikérdezést megelőző időszakban nem utaztak. Az utazásból való kimaradás oka, ábra 15% 4% 2% 9% Nem szeret utazni Munkából adódó kötelezettségek Anyagi okok 20% Egészségügyi okok Szoktak utazni, de most nem tették 50% Egyéb 19

20 4. A LAKOSSÁG UTAZÁSAI KÜLFÖLDÖN A lakosság külföldi turisztikai utazásainak statisztikai adatait a melléklet táblái tartalmazzák. Itt a évi eredmények fontosabb megállapításai szerepelnek. A külföldre tett utazások száma és főbb jellemzői A lakosság 2011-ben összesen 16,6 millió alkalommal utazott a határon túlra nagyrészt a schengeni belső határszakaszokon, illetve a Liszt Ferenc repülőtéren keresztül, ez 3,4%-os növekedést jelent 2010-hez képest. A növekedés motorja a szabadidős és a munkavégzési célú utak számának jelentős (7 9%-os) bővülése volt. Mindkét cél esetében a második negyedévben figyelhető meg a legnagyobb mértékű növekedés. Munkavégzési célból több mint egytizedével többen ingáztak naponta, mint az előző évben. A munka miatti napi utazások háromnegyede az osztrák határszakaszon valósult meg. Az üzleti turizmus az egy napra kiutazók körében jelentősen, a több napra külföldre látogatók között kisebb mértékben visszaesett, ami összességében 5,2%-os csökkenést okozott. Vásárlási céllal csak a harmadik negyedévben indultak többen külföldre, mint 2010-ben. Az egy és több napra külföldre látogatók megoszlása motiváció szerint, ábra % Szabadidős turizmus Üzleti turizmus 60 Tanulás Vásárlás 40 Munka Egyéb 20 0 Egy napra látogatók Több napra látogatók A évi külföldi utazások 48%-át turisztikai céllal, azaz szabadidős vagy üzleti motivációval tették. Összességében a turisztikai célból kiutazók között 2010-hez hasonlóan, 2011-ben is nagyobb volt a férfiak aránya. Üzleti, vadászati, egészség-megőrzési motivációval, illetve konferenciára elsősorban férfiak utaztak, gyógykezeltetésre, rokon- és barátlátogatásra, illetve vallási célból pedig nagyobb arányban nők. 20

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján Budapest, 2017. március 10. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2016-ban 1 A magyar lakosság

Részletesebben

4.5. Az egy napra külföldre látogatók tartózkodási ideje és ezek megoszlása összevont motivációs célok és határszakaszok szerint, 2008...36 4.6.

4.5. Az egy napra külföldre látogatók tartózkodási ideje és ezek megoszlása összevont motivációs célok és határszakaszok szerint, 2008...36 4.6. TÁBLAMELLÉKLET 1.1. A magyar gazdaság és a turizmus főbb mutatói, 2004 2008...3 1.2. Regisztrált vállalkozások száma a vállalkozások mérete szerint, 2008. december 31...4 1.3. Regisztrált vállalkozások

Részletesebben

2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása

2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1 2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal elızetes adatai szerint 2013 júniusában a kereskedelmi

Részletesebben

Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa

Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa Magyar Turizmus Zrt. 1115 Budapest, Bartók Béla út 15-113. Tel.: (6-1)488-87 Fax: (6-1)488-86 E-mail: htbudapest@hungarytourism.hu www.itthon.hu Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa Az észak-európai

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

Az észak-európai vendégforgalom alakulása Magyarországon Dánia Vendégek száma Vendégéjszakák száma Látogatók száma

Az észak-európai vendégforgalom alakulása Magyarországon Dánia Vendégek száma Vendégéjszakák száma Látogatók száma MAGYAR TURIZMUS ZRT. Kutatási Csoport 1115 Budapest, Bartók Béla út 15-113. Tel.: (6-1) 488-871 Fax: (6-1) 488-8711 E-mail: kutatas@itthon.hu www.itthon.hu A TISZA-TÓ RÉGIÓ KÜLDŐPIACAI ÉSZAK-EURÓPA Az

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés a turizmus 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...4 2. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január február. 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január február. 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. január február 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint 2014 februárjában a kereskedelmi

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. július Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás helye a nemzetgazdaságban...5 2.1. Makrogazdasági

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2006. évi teljesítményérõl

Jelentés a turizmus 2006. évi teljesítményérõl Jelentés a turizmus 2006. évi teljesítményérõl Központi Statisztikai Hivatal, 2007 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatásstatisztikai fõosztályának Turizmus- és szállításstatisztikai osztályán

Részletesebben

A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben

A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben Készítette a Magyar Turizmus Rt. a A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben Budapest, 2003. február hó A világ turizmusának forgalma 2002-ben Magyar Turizmus Rt. A Turisztikai Világszervezet

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január augusztus. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január augusztus. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. január augusztus 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20.

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20. A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. június 20. Adatforrásaink UN WORLD TOURISM ORGANIZATION IMF, CIA World FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL COMMISSON

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2007. évi teljesítményérõl

Jelentés a turizmus 2007. évi teljesítményérõl Jelentés a turizmus 2007. évi teljesítményérõl Központi Statisztikai Hivatal Jelentés a turizmus 2007. évi teljesítményérõl Központi Statisztikai Hivatal, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014-BEN. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014-BEN. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014-BEN 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal végleges

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2008. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2008. évi teljesítményéről Internetes kiadvány www.ksh.hu Központi 2009. augusztus Statisztikai Hivatal ISSN 2060-4106 Jelentés a turizmus 2008. évi teljesítményéről Tartalom Bevezetés...3 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói...3

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2012. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal Jelentés a turizmus 2012. évi teljesítményéről Internetes kiadvány www.ksh.hu 2013. július Tartalom Tartalom 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 2. A lakosság belföldi

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2011-ben A KSH keresletfelmérésének adatai alapján

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2011-ben A KSH keresletfelmérésének adatai alapján Budapest, 2012. április 4. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2011-ben A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2011-ben 2011-ben a magyar

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. február 27. Felhasznált források UN WORLD TOURISM ORGANIZATION OECD, CIA FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2015-BEN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2015-BEN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2015-BEN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Jelentés a turizmus 2005. évi teljesítményéről

Központi Statisztikai Hivatal. Jelentés a turizmus 2005. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal Jelentés a turizmus 2005. évi teljesítményéről Budapest, 2006 Központi Statisztikai Hivatal, 2006 Készítette a KSH Szolgáltatásstatisztikai főosztály Közlekedés- és turizmusstatisztikai

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN AZ ELŐZETES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN AZ ELŐZETES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN AZ ELŐZETES ADATOK SZERINT 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai

Részletesebben

A szenior korosztály utazási szokásai

A szenior korosztály utazási szokásai A szenior korosztály utazási szokásai A Magyar Turizmus Rt. megbízásából 2004-ben lebonyolított, a magyar lakosság utazási szokásait vizsgáló kutatás 1 adataiból elemzés készült a szenior korosztály, azaz

Részletesebben

A Balatonra utazó magyar háztartások utazási szokásai

A Balatonra utazó magyar háztartások utazási szokásai A ra utazó magyar háztartások utazási szokásai Összeállította a Magyar Turizmus Rt. a A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság 2000 októberében vizsgálta a magyar

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Jelentés az építőipar évi teljesítményéről

Jelentés az építőipar évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal Jelentés az építőipar 2011. évi teljesítményéről 2012. április Tartalom Az építőipar fejlődése az elmúlt években...2 Az építőipar teljesítménye 2011-ben...2 Az építőipar helyzete

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében

A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében Összeállította a Magyar Turizmus Rt. a 1. Bevezetés A 4/2000. (II.2.) GM rendeletben foglaltak szerint Magyarországon 2000. február 2. óta hivatalosan

Részletesebben

Itthon Végleges adatokkal. Turizmus. otthon van. Magyarországon.

Itthon Végleges adatokkal. Turizmus. otthon van. Magyarországon. Itthon otthon van Turizmus Magyarországon 2007 Végleges adatokkal www.itthon.hu Turizmus Összefoglaló adatok 1 A magyarországi turizmus főbb mutatói *Zárójelben a szállodák vendégforgalmi adatai. 2006

Részletesebben

A MAGYAR LAKOSSÁG ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI

A MAGYAR LAKOSSÁG ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI A MAGYAR LAKOSSÁG 2006. ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI dr. Galla Gábor, vezérigazgató Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2006. június 7. STABILAN NÖVEKVŐ BELFÖLDI KERESLET 2005-BEN MINDEN KORÁBBINÁL TÖBB BELFÖLDI

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2005. november 30. KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2005 ISBN 963 215 895

Részletesebben

A magyar lakosság évi utazási szokásai VEZETÕI ÖSSZEFOGLALÓ. Magyar Turizmus Rt.

A magyar lakosság évi utazási szokásai VEZETÕI ÖSSZEFOGLALÓ. Magyar Turizmus Rt. A magyar lakosság 2004. évi utazási szokásai 2005 VEZETÕI ÖSSZEFOGLALÓ www.itthon.hu Magyar Turizmus Rt. www.hungary.com A magyar lakosság utazási szokásairól a Magyar Turizmus Rt. éves gyakorisággal végez

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal TURIZMUS 2004

Központi Statisztikai Hivatal TURIZMUS 2004 Központi Statisztikai Hivatal TURIZMUS 2004 Budapest, 2005 Központi Statisztikai Hivatal, 2005 Készítette a KSH Szolgáltatásstatisztikai főosztály Közlekedés- és idegenforgalom-statisztikai osztálya ISBN

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága? Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Összefoglaló... 2 Gazdasági szervezetek... 2 Beruházás... 3 Ipar... 4 Építőipar, lakásépítés... 5 Turizmus...

Részletesebben

FELADATLAP. Kőrösy Közgazdászpalánta Verseny 2013/ forduló A gazdaságról számokban

FELADATLAP. Kőrösy Közgazdászpalánta Verseny 2013/ forduló A gazdaságról számokban FELADATLAP Kőrösy Közgazdászpalánta Verseny 2013/2014 2. forduló A gazdaságról számokban 1. Az infláció az árak általános, minden termékre kiterjedő és folyamatos változását jelenti. A középtávú célkitűzés

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi teljesítményéről Összefoglaló A magyarországi szállodaipar 2013 évi teljesítményének jellemzői - A hazai szállodai kínálat, a szobák száma

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében Összeállította a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatósága 36 TURIZMUS BULLETIN 1. Bevezetés A turisztikai régiók vendégforgalmára vonatkozóan 1998 óta

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 14. Budapest idegenforgalma, 2006 2010

területi Budapesti Mozaik 14. Budapest idegenforgalma, 2006 2010 területi V. évfolyam 5. szám 211. július 26. 211/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu Budapesti Mozaik 14. Budapest idegenforgalma, 26 21 A tartalomból 1 A nemzetközi turisztikai

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első fél évében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel Kelet,

Részletesebben

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ-

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- TORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

1. A Magyarországra látogató külföldiek száma motivációnként, negyedévente. Turisztikai motiváció együtt. Egy napra látogatók

1. A Magyarországra látogató külföldiek száma motivációnként, negyedévente. Turisztikai motiváció együtt. Egy napra látogatók Időszak 1. A Magyarországra látogató külföldiek száma nként, negyedévente Szabadidős Üzleti Tanulás Vásárlás (ezer fő) Átutazás Egyéb Összesen Egy napra látogatók 2006. I. negyedév 760 96 857 42 1 165

Részletesebben

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és

Részletesebben

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18.

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18. 14/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. július 18. Szolgáltatási kibocsátási árak, 14. I. negyedév Tartalom Összegzés...1 H Szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág... J Információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág...

Részletesebben

A vendéglátás ágazat statisztikai helyzetértékelése

A vendéglátás ágazat statisztikai helyzetértékelése A vendéglátás ágazat statisztikai helyzetértékelése Készítette: Zerényi Károly 2016. június A vendéglátás nemzetgazdasági súlya A turizmus a nemzetgazdaság egyik legnagyobb szektora, amelynek a GDP-ben

Részletesebben

A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében

A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében Szerző: Dr. Behringer Zsuzsanna 1 Kiss Kornélia 2 Magyarországon kilenc turisztikai régió található, régiónként egységes és egymástól jól megkülönböztethető

Részletesebben

1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN. 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma

1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN. 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma 2016. június 1. 1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai

Részletesebben

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban A VILÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1990 ÉS 2002 KÖZÖTT Nemzetközi turistaérkezések 1990 és 2002 között a nemzetközi turistaérkezések száma több mint másfélszeresére,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központ Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2003. II. 1 A II. ben az értékpapírpiac általunk vizsgált egyetlen szegmensében sem történt lényeges arányeltolódás az egyes tulajdonosi szektorok között. Az

Részletesebben

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a I. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján

SAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a I. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján SAJTÓKÖZLEMÉNY a hitelintézetekről 1 a 2015. I. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján Budapest, 2015. május 29. A hitelintézetek mérlegfőösszege 2015. I. negyedévben 1,4%-kal csökkent, így 2015.

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. december Magyarország turisztikai régiói, 2014 Gyógy- és termálfürdők szerepe a turizmusban Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám 1. Bevezető...2 2. Összefoglalás...3 3. Magyarország

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről Összefoglaló - 2012 január decembere között nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt a korábbi hónapokhoz

Részletesebben

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2013

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2014/30 2014. március 21. Tartalom Bevezetés...1 A regisztrált vállalkozások...1 Új regisztrációk...3...3 Végelszámolások...4 Csődeljárások...4

Részletesebben

Beruházás-statisztika

Beruházás-statisztika OSAP 1576 Beruházás-statisztika Egészségügyi ágazat Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók 2011 Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók beruházási és felújítási

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/3

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/3 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/3 Központi Statisztikai Hivatal 2011. december Tartalom Összefoglaló... 2 Gazdasági szervezetek... 2 Beruházás... 3 Ipar... 3 Építőipar, lakásépítés... 4 Turizmus...

Részletesebben

itthon Turizmus otthon van Magyarországon MAGYARORSZÁG Itthon otthon van

itthon Turizmus otthon van Magyarországon MAGYARORSZÁG  Itthon otthon van itthon otthon van Turizmus Magyarországon 2004 www.itthon.hu Itthon otthon van MAGYARORSZÁG Kedves Olvasó! Köszöntjük Önt a magyar turizmusirányítás és az egész turisztikai szakma nevében. A legfrissebb

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása I. negyedév 1 NYILVÁNOS: 2008. május 22. 8:30 órától! Budapest, 2008. május 22. Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2008. I. negyedév 1. 2008. I. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok forgalomban

Részletesebben

2015/02 STATISZTIKAI TÜKÖR január 16.

2015/02 STATISZTIKAI TÜKÖR január 16. 2015/02 STATISZTIKAI TÜKÖR 2015. január 16. Szolgáltatási kibocsátási árak, 2014. III. negyedév Tartalom Összegzés...1 H Szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág...1 J Információ, kommunikáció nemzetgazdasági

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2004. IV. negyedév 1 Budapest, 2004. február 21. A IV. negyedévben az állampapírpiacon folytatódott a biztosítók és nyugdíjpénztárak több éve tartó folyamatos

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR - SZEPTEMBER 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 6

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I.- IV. közötti időszakban nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

A JAPÁN LAKOSSÁG UTAZÁSI SZOKÁSAI

A JAPÁN LAKOSSÁG UTAZÁSI SZOKÁSAI A JAPÁN LAKOSSÁG UTAZÁSI SZOKÁSAI KISS KORNÉLIA MAGYAR TURIZMUS ZRT. ADATFORRÁSAINK Másodlagos adatok? UN World Tourism Organization (UNWTO)? Japan National Tourist Organization? European Travel Commission?

Részletesebben

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ 1 GDP-HEZ HOZZÁJÁRULÁS: 9% MUNKAHELYEK SZÁMA: 318 EZER TURIZMUS DEVIZA BEVÉTELEI: 4 MRD EUR 1.031 SZÁLLODÁBAN 59.287 SZOBA SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

MARKETINGTERV 2014 mellékletek

MARKETINGTERV 2014 mellékletek Magyar turizmus zrt. MARKETINGTERV 2014 mellékletek Tartalom 1. Részletes helyzetelemzés 2 1.1. A turizmus jelentősége Magyarországon...................................................................

Részletesebben

BALATONI ÜDÜLŐKÖRZET IDEGENFORGALMA január - december

BALATONI ÜDÜLŐKÖRZET IDEGENFORGALMA január - december Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága BALATONI ÜDÜLŐKÖRZET IDEGENFORGALMA 2007. január - december Veszprém, 2008. február Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatóság, 2008 Igazgató:

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglaló...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5 Ipar...6

Részletesebben

1. táblázat: A hitelintézetek nemteljesítő kitettségei (bruttó értéken)

1. táblázat: A hitelintézetek nemteljesítő kitettségei (bruttó értéken) SAJTÓKÖZLEMÉNY a hitelintézetekről 1 a III. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján Budapest, november 23. A hitelintézetek mérlegfőösszege III. negyedévben 2,1%-kal nőtt, így a negyedév végén 33

Részletesebben