Jelentés a turizmus évi teljesítményéről

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Jelentés a turizmus 2011. évi teljesítményéről"

Átírás

1 Jelentés a turizmus évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal szeptember Tartalom Bevezetés A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban működő vállalkozások... 3 Foglalkoztatás, keresetek... 3 Fogyasztói árak... 4 Beruházások... 6 Árbevételek, jövedelmezőség... 6 Szálláshely-szolgáltatás... 6 Vendéglátás... 7 Turizmus a fizetési mérlegben Az utasforgalom, a külföldi turisztikai kereslet és fogyasztás... 9 A Magyarországra érkező külföldi látogatók főbb jellemzői... 9 A Magyarországra látogató külföldiek kiadásai, fogyasztása A lakosság belföldi turisztikai utazásai Hétvégi típusú utazások A négy- és annál több éjszakás utak jellemzői Az utazásból való kimaradás okai A lakosság utazásai külföldön A külföldre tett utazások száma és főbb jellemzői A külföldi utazáshoz kapcsolódó külföldi költés A lakosság belföldre és külföldre irányuló többnapos szabadidős utazásainak összehasonlítása Szálláshely-szolgáltatás A kereskedelmi szálláshelyek kapacitása Az egyéb (2009-ig magán-) szálláshelyek A nem üzleti céllal üzemeltetett közösségi szabadidős (nonprofit) szálláshelyek Utazásszervezés Vendéglátás Egyéb turisztikához köthető információk Idegenforgalmi adó Üdülésicsekk-forgalom a kereskedelmi szálláshelyeken Idegenvezetők Magyarországon Módszertani megjegyzések, fogalmi meghatározások Adatforrások Kapcsolódó jogi anyagok Táblázatok Elérhetőségek

2 BEVEZETÉS A turizmus húzóhatása több nemzetgazdaság ágban érvényesül, ehhez kapcsolódik a lakosság és a külföldi látogatók kiadásainak jelentős része. Kétségtelen, hogy a fizetőképes kereslet kedvezőtlen alakulása a turizmus teljesítményeit is csökkentette a válság időszakában, mivel a jövedelmek csökkenése miatt elsősorban a viszonylag jobban nélkülözhető javak, szolgáltatások fogyasztására jut kevesebb. A szabadidőprogramok kiadásainak hosszabb ideje tartó visszaesése 2011-ben is tapasztalható, ezt igazolják az itt összefoglalt statisztikai eredmények is. A fontosabb eredmények a turizmus következő, egymással összefüggő témaköreire vonatkoznak, a korábbi években közreadott mutatósorozatokkal is összehasonlítva: A külföldiek és a belföldiek turisztikai utazásai A lakosság utazási szokásai Hazai szálláshely-szolgáltatások Utazásszervezés Vendéglátás A turizmus egyéb feltételei. A témakörök megállapításai a szakmai közönség érdeklődéséhez igazodnak, a fontosabb, es statisztikai adatokkal, táblázatokkal, diagramokkal is szemléltetve a folyamatokat. A részletes adatsorok a hivatkozott adatbázistáblákban, illetve a mellékletben közölt statisztikai táblázatokban elérhetők. 1. A TURIZMUS FŐBB GAZDASÁGI MUTATÓI A turizmus gazdasági környezete A turizmus alapágazataiba tartozik a szálláshely-szolgáltatást és a vendéglátást (55. és 56. ágazatokat) tartalmazó I nemzetgazdasági ág, valamint az utazásközvetítés, -szervezés, egyéb foglalás (N79) ágazat. 1. ábra Bruttó hozzáadott érték alakulása a nemzetgazdaságban és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazgasági ágban (előző év = 100) % év Nemzetgazdaság Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 1.1 A magyar gazdaság és a turizmus főbb mutatói 2

3 Jelentés a turizmus évi teljesítményéről A turizmus a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (I) nemzetgazdasági ággal van a legszorosabb kapcsolatban, amelyben a bruttó hozzáadott értékkel mért teljesítménye 2011-ben 1,3%- kal, 340,4 milliárd forintra csökkent ( 2010-ben 344,8 milliárd forint volt). A teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 2011-ben 5,2%-kal nőtt a nemzetgazdaság egészében. A munkanélküliségi ráta kismértékben csökkent, és megközelítette a 11%-ot, az infláció Magyarországon 3,9% volt. A turizmusban működő vállalkozások A turizmus a kis- és középvállalkozások (KKV) egyik jellemző tevékenységi területe az alapágazataiban működő vállalkozások 40%-a társas vállalkozás, ezen működő cégek 97%-a kis létszámú (20 fő alatti), főként korlátolt felelősségű társaságként vagy betéti társaságként regisztrált. A turisztikai alapágazatba tartozó 31 ezer társas vállalkozás 6,5%-a az utazásszervezés, 13%-a szálláshely-szolgáltatás, 80%-a a vendéglátási szakágazatokba tartozik. A tevékenység jellege miatt a nagyobb alkalmazotti létszámú vállalkozások elsősorban a szállodai szolgáltatások, a rendezvényi étkeztetés, egyéb vendéglátás szakágazatok területén működnek, míg a kis létszámú vállalkozások inkább az éttermi, mozgó vendéglátás és az italszolgáltatás területén vannak jelen. A turizmus alapágazataiban regisztrált 87 részvénytársaságból 54 szálláshely-szolgáltatásokat nyújt, 18 pedig az éttermi, mozgó vendéglátás szegmensben tevékenykedik. A nemzetgazdasági ág egyéni vállalkozóinak a száma meghaladja a 47 ezret. 1. tábla Társas vállalkozások száma a nemzetgazdaságban és a turizmus alapágazataiban, 2011 Ágazat Összesen Ebből a vállalkozás létszáma Nemzetgazdaság mindösszesen Turizmus alapágazatai összesen Szálláshely-szolgáltatás Vendéglátás együtt Utazásközvetítés, utazásszervezés, egyéb foglalás Regisztrált társas vállalkozások száma a vállalkozások mérete szerint, december 31-én. A társas vállalkozások kétharmada többségében belföldi, nem közösségi tulajdonban, 5,2%-a pedig többségében vagy kizárólag külföldi tulajdonban van. (A fennmaradó 29% közösségi és egyéb vegyes tulajdonú.) A külföldi tulajdonlás elsősorban a vendéglátó-vállalkozásokra jellemző folyamán az előző évhez képest 11%-kal több vállalkozás szűnt meg vagy került felszámolás, csődeljárás vagy végelszámolás alá, mindemellett 15%-kal több vállalkozás alakult a turizmus alapágazataiban. A szállodai szolgáltatóknál ugyanezek az arányok sokkal jobb képet mutatnak: 6%-kal kevesebb szűnt meg, illetve 16%-kal több alakult. Foglalkoztatás, keresetek A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (I) nemzetgazdasági ágban a vállalkozások (kölcsönzött munkaerő nélkül) 2011-ben 163,5 ezer főt foglalkoztattak, arányuk a nemzetgazdaság összes foglalkoztatottjának számában 4,3%. 1 Az I ág foglalkoztatottjainak száma 2011-ben 5,8%-kal (9000 fővel) emelkedett, míg a nemzetgazdaságban összesen foglalkoztatottak száma 31 ezerrel nőtt. 1 Forrás: Táblák (STADAT) A foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági ágak, ágazatok és nemek szerint. 3

4 2. tábla A foglalkoztatottak száma (ezer fő) Megnevezés Nemzetgazdaság 3 930, , ,9 Ebből: Szolgáltatási ágazatok 2 469, , ,0 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (I. ágazat) 157,2 154,5 163,5 A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágban foglalkoztatottak aránya, % 4,0 4,1 4,3 Mindössze 2 szállodai szolgáltató foglalkoztatott ezer főnél többet, és 62 esetben haladta meg a foglalkoztatottak száma a százat. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete ben 126 ezer forint volt az I ágban, ezen belül a fizikai foglalkozásúak 103 ezer forintot, a szellemi foglalkozásúak 197 ezer forintot kerestek átlagosan. Az ág évi bruttó átlagkereseti nem emelkedtek számottevően, 2,5%-kal haladták meg az egy évvel azelőttit. A fő gazdaság ágak közül a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágban foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete volt a legalacsonyabb, a nemzetgazdasági átlagnak csupán az 59%-a. Fogyasztói árak A szolgáltatások árai igazodnak a fogyasztóiár-változás 3 országos alakulásához. A évi fogyasztói árak átlagosan 3,9%-kal emelkedtek az előző évhez viszonyítva. 2. ábra A fogyasztói árak alakulása (előző év = 100) % év Ország Szálláshely-szolgáltatás Szolgáltatás Vendéglátás 1.7 Szálláshely- és vendéglátó-szolgáltatások fogyasztóiár-indexe től az árváltozás eltérő a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén. A vendéglátási szolgáltatások (I56) áremelkedése ebben az időszakban meghaladta a szolgáltatási (és általában a teljes) fogyasztóiár-indexet is, viszont a szálláshely-szolgáltatók (I55) a növekvő kínálat hatására nem tudtak árnövekedést érvényesíteni. 2 Forrás: Táblák (STADAT) Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete a nemzetgazdaságban. 3 Forrás: Táblák (STADAT) Fogyasztóiár-index a javak főbb csoportjai szerint, havonta. 4

5 Jelentés a turizmus évi teljesítményéről A belföldi turistákra számított turizmusárindex 5,4%-kal emelkedett 2011-ben. A szálláshely-szolgáltatásért 1,5%-kal kellett többet fizetni, mint egy évvel korábban, a vendéglátás mindeközben 2,8%-kal drágult. Belföldiek turizmusár-indexe áru- és szolgáltatáscsoportonként, tábla Áruk és szolgáltatások Magyarok utazásai belföldön súly a fogyasztásban árindex (előző év = 100,0) Szálláshely 26,6 92,9 Vendéglátás 18,9 104,8 Belföldi közlekedés 3,9 110,2 Üzemanyag 15,7 120,9 Kulturális szolgáltatások 3,9 107,0 Egészségmegőrző és gyógyászati szolgáltatások, sport 2,9 107,4 Vásárolt élelmiszer és ital 12,8 103,5 Ajándékvásárlás és egyéb kiadások 9,0 104,9 Utazási irodai befizetés 6,4 101,7 Együtt 100,0 104,2 A külföldi turisták által keresett áruk és szolgáltatások árai 3,8%-kal drágultak. A külföldi turistákat jellemző fogyasztói kosárban a legnagyobb súlyú tételek közül a szálláshely-szolgáltatás ára 2,5%-kal, míg a vendéglátásé 2,7%-kal drágult 2011-ben. Külföldiek turizmusár-indexe áru- és szolgáltatáscsoportonként, tábla Áruk és szolgáltatások Külföldiek fogyasztása súly a fogyasztásban árindex (előző év = 100,0) Szálláshely 26,3 100,1 Vendéglátás 19,1 104,8 Nemzetközi közlekedés 8,5 109,1 Belföldi közlekedés 1,8 110,3 Üzemanyag 3,8 120,9 Kulturális szolgáltatások 6,8 106,8 Egészségmegőrző és gyógyászati szolgáltatások, sport 8,8 104,8 Vásárolt élelmiszer és ital 6,7 103,5 Ajándékvásárlás és személyes kiadások 17,6 103,6 Egyéb kiadások 0,5 102,6 Együtt 100,0 104,5 Az egyes szolgáltatáscsoportok külföldi és a belföldi keresletére számított árváltozás eltérése a fogyasztási szerkezet különbségére vezethető vissza. 5

6 Beruházások A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ág összes beruházásában 4 60% az épület- és építmény-, 40% a gép-, berendezés célú kiadások aránya, ebből 7% a járműbeszerzés. Az ág beruházásainak volumenét a korábbi évek beruházási boom -ja után 2009-től folyamatos csökkenés jellemzi ben folyó áron 36 milliárd forint értékben történt beruházás a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás ágban, ami 11%-os volumencsökkenést jelent. Az épület- és belföldigépberuházások volumencsökkenésének mértéke 14, illetve 13%. A hitelkínálat szűkülése az ág beruházásait fokozottan érintette, újabb hitelek kihelyezésére kisebb lett az esély, a korábbi hitelek bedőltek, több szállodaingatlan banktulajdonba került. Árbevételek, jövedelmezőség A 2008 második felében kezdődő és a következő évben kiteljesedett nemzetközi pénzügyi-gazdasági válság negatív hatása tükröződik az ág vállalkozásainak gazdálkodását jellemző eredményességi mutatók alakulásában is. Ezek az adatok a kézirat leadásakor csak 2010 végéig állnak rendelkezésre. Szálláshely-szolgáltatás A kereskedelmi szálláshelyet üzemeltető és statisztikai főtevékenységüket tekintve a szállodai szolgáltatás (TEÁOR 08 szerint az I5510) szakágazatba sorolt, a társaságiadó-bevallás hatálya alá tartozó 856 vállalkozás értékesítésből származó nettó árbevétele 2010-ben 166 milliárd forint volt ben az üzemi tevékenység eredménye alapján a szállodai szolgáltatást nyújtó vállalkozások valamivel több mint 54%-a ért el összesen 12,7 milliárd forint nyereséget, amelynek közel kétharmadát az egy milliárd forintot meghaladó nettó árbevételt teljesítő vállalkozások állították elő. A fontosabb szálláshely-szolgáltatók gazdálkodási adatai, tábla Mutatók Vállalkozások száma, db Ebből: Nyereséges, db Értékesítés nettó árbevétele, millió Ft Árbevétel-arányos üzemi (üzleti) eredmény, % 1,5-7,7 0,2 Befizetendő áfa, millió Ft 15,7 12,2 10,8 1.8 Kereskedelmi szálláshellyel rendelkező a társasági adó hatálya alá tartozó, statisztikai főtevékenységük szerint a szállodai szolgáltatás (TEÁOR ) szakágazatba sorolt vállalkozások gazdálkodásának adatai, Az értékesítés nettó árbevételének 61%-a az egymilliárd forint feletti árbevételt elérő 27 vállalkozás teljesítményében koncentrálódott. Működési zavarok jele az alacsony árbevétel-arányos üzemi eredmény, továbbá, hogy tízmilliárdos nagyságrendben negatív az adózás előtti és utáni eredmény. A vállalkozásokok hosszú lejáratú hiteleinek állománya (az időszakban milliárd forint) 60% körüli eladósodottsági mutatót eredményez, alacsony a rövid lejáratú likviditási mutató. Ebben a körben a 2010-ben felszámított, fizetendő általános forgalmi adó meghaladta a 39 milliárd forintot, a költségvetésbe kerülő (a visszatérítésekkel csökkentett) áfa összege megközelítette a 11 milliárd forintot. 4 Forrás: Táblák (STADAT) évközi beruházási adatok. 6

7 Jelentés a turizmus évi teljesítményéről Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 2010-ben elérte a 361 millió forintot, de ez a évi eredménynek (2,8 milliárd forint) csak valamivel több mint 13%-a. 5 Összesen 466 vállalkozás volt nyereséges, az összes 12,7 milliárdos eredmény kétharmadát 14 vállalkozás érte el. A vállalkozások negatív eredménye miatt a tőke hatékonysága 6 alacsony, az elmúlt három évben negatív előjellel 10 18% között alakult, 2010-ben csekély a javulás a évi 10,8%-hoz mérten. Vendéglátás 2010-ben a statisztikai főtevékenységük szerint a vendéglátás ágazatba (TEÁOR 08 alapján 156 ágazat) sorolt több mint vállalkozás éves nettó árbevétele meghaladta a 446 milliárd forin-tot, ez 2,1%-kal több, az előző évinél, de 1,4%-kal kisebb a évi teljesítménynél. Az ágazat költségvetésbe befizetendő áfa összegének nagysága 2010-ben 25 milliárd forint volt. A fontosabb vendéglátó-adóalanyok gazdálkodási adatai, tábla Mutatók/ Évek Vállalkozások száma, db Ebből: Nyereséges, db Értékesítés nettó árbevétele, millió Ft Árbevétel-arányos üzemi (üzleti) eredmény, % -2,1-3,6-3,4 Befizetendő áfa, millió Ft 21,0 22,6 24, Statisztikai főtevékenységük szerint a vendéglátás (TEÁOR 08 szerint I56) ágazatba sorolt, a társasági adó hatálya alá tartozó vállalkozások gazdálkodásának adatai, Az ágazat árbevételének közel 68%-a az éttermi, mozgó vendéglátás szakágazatba sorolt, valamivel több mint vállalkozás, további közel egyötöde pedig az egyéb vendéglátás (TEÁOR 03 szerint 55.5 Munkahelyi, közétkeztetés) szakágazatban működő 1143 vállalkozás teljesítményéből származik ban az üzemi (üzleti) eredmény alapján a teljes vendéglátás ágazat vállalkozásainak több mint 36%-a, 2010-ben már csak 31%-a volt nyereséges. Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye az elmúlt három esztendőben negatív volt, és folyamatosan csökkent, a veszteség 2010-ben meghaladta a 15 milliárd forintot, amely több mint másfélszerese a évinek. Az árbevétel-arányos üzemi eredmény mutatója között szintén negatív, 2010-ben a vendéglátás egészében 3,4%, míg az éttermi vendéglátás szakágazatban ennél rosszabb, 4,7% volt. Az ágazat egészében a rövid távú likviditási mutató értéke az elmúlt három évben alig változott (0,7). A hosszú lejáratú kötelezettségek állománya 2010-ben már közel 89 milliárd forint volt, ez 14 milliárd forinttal meghaladja a évit. Az eladósodottsági mutató közel 74%. Az ágazat társaságiadó-fizetési kötelezettsége 2008-ban valamivel több mint 2 milliárd forint volt, 2010-ben ennél közel 18%-kal kevesebb, de meghaladta az 1,7 milliárd forintot. 5 Az üzemi (üzleti) eredmény számításánál pl. az immateriális javak, a tárgyi eszközök közvetlen értékesítéséhez kapcsolódó bevételek és ráfordítások, a terven felüli értékcsökkenés elszámolása, az értékvesztés és azok visszaírása miatt az Egyéb bevételek és Egyéb ráfordítások összege egyik évről a másikra igen eltérő mértékben változhat. E hozam és ráfordítás kategória akár egy-két vállalkozás esetében is olyan mértékű lehet, amely az egész alágazat összesített eredményére is döntő hatású. 6 Tőkehatékonysági mutató (Tőkearányos eredmény),%: (Adózott eredmény/saját tőke)*100. 7

8 Turizmus a fizetési mérlegben A Magyar Nemzeti Bank a folyó fizetési mérlegben, 2011-ben idegenforgalom jogcímen 1122 milliárd forint (4030 millió euró-) bevételt, illetve 496 milliárd forint (1782 millió euró-) kiadást mutatott ki, így az utasforgalmi egyenleg (625 milliárd forint) 1,5%-kal nőtt. Az idegenforgalmi bevételek részesedése a folyó fizetésimérleg-szolgáltatások bevételeiben 26%, kiadásaiban 14%, így jelentősen hozzájárulnak a szolgáltatási egyenleg aktívumához. 7 A forint euróhoz viszonyított átlagos árfolyama csak 1%-os gyengülést mutatott 2011-ben, de nagy az éven belüli ingadozás. Az év elején és végén erősebb, az év közepén a turistaszezonban gyenge volt a hazai fizetőeszköz, az árfolyam ingadozása ben 262 és 317 forint közötti. A gyengülés négy év alatt 11%. Forint/euró 320 A forint/euró árfolyam alakulása, ábra Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Az árfolyam ilyen nagy ingadozása ellentmondásos hatású a turisztikai kereslet szempontjából. A gyenge forint élénkíti a turisztikai keresletet, de a belföldi forgalomban visszafogja, mert inflációgerjesztő hatású, továbbá drágítja a külföldre utazást. 7 A fizetési mérleg tételei némileg eltérnek a külföldi látogatók (nem rezidensek) magyarországi, illetve a külföldre látogató magyarok fogyasztásának értékeitől. Ez utóbbi néhány milliárd forinttal azért mutat nagyobb értéket, mert az MNB, követve a Nemzetközi Valutaalap módszereit, a nemzetközi személyszállítási szolgáltatások értékét a fizetési mérleg szállítási sorában és nem az idegenforgalom tételen számolja el. A nemzetközi személyszállítás rezidens szolgáltatóinak teljesítményét, illetve ennek igénybevételét magyarországi fogyasztásnak tekintjük, a külföldi szolgáltatókét ezzel szemben nem. Részletesen lásd 2.1 táblázat. 8 MNB napi középárfolyamai alapján. 9 Forrás: MNB. 8

9 Jelentés a turizmus évi teljesítményéről 2. AZ UTASFORGALOM, A KÜLFÖLDI TURISZTIKAI KERESLET ÉS FOGYASZTÁS A rendszeres szakstatisztikai tájékoztatás része a külföldiek magyarországi tartózkodása, költése és a hazánkba látogatók egyéb jellemzőinek alakulása. A következő megállapítások a melléklet ( táblák) részletes turisztikai adataira alapozottak, az időszakok részletes elemzései az évközi gyorstájékoztatókban elérhetők. A Magyarországra érkező külföldi látogatók főbb jellemzői A külföldiek magyarországi (2011. évi) látogatásainak száma (41,3 millió fővel) 3,5%-kal nagyobb, mint 2010-ben, az egy napra látogatóké 2,2, a több napra látogatóké 7,8%-kal nőtt ben 1,9%-kal érkeztek többen turisztikai céllal, mint egy évvel korábban, ebből az egynapos utak száma 4%-kal visszaesett, a többnaposaké 5,6%-kal bővült. Az összes látogató 33%-ának (13,6 millió fő) magyarországi útját a tartózkodás idejétől függetlenül szabadidős vagy üzleti célok 10 motiválták. Az egy napra látogatók száma (31 millió fő) a teljes utasforgalom háromnegyedét tette ki. Utazási céljaikat tekintve, dominánsak a nem turisztikai célok, 45%-uk átutazó. Az éjszakázás nélküli külföldi látogatók több mint négyötöde (26 millió fő) a szomszédos országokból érkezett. A szlovák, a román és az osztrák látogatások száma (együtt 20,3 millió fő) a legmagasabb. A román egy napra látogatók fő célja túlnyomórészt az átutazás, az osztrák (47%) és még inkább a szlovák látogatók (62%) körében a vásárlás a fő vonzerő. Az egynapos látogatásokon belül a turisztikai célú látogatóink száma közel 5 millió fő volt. A rokon- és barátlátogatás, valamint a városnézés volt a legnagyobb arányú turisztikai hajtóerő (30 31%). (A mellékletek országok szerint is kifejtik az utazási motivációkat.) 2011-ben a többnapos külföldi látogatások esetében láthatóan visszatértek a hosszabb időt eltöltő utazók, vagy a korábban néhány napra érkezők egy része ismét több időt szánt magyarországi pihenésére ben mind az 1 3 éjszakás, mind a 4 éjszakánál több időt itt tartózkodók száma közel azonos mértékben (7 9%) nőtt. A Magyarországra érkező külföldi látogatók száma az utazás motivációja szerint Millió fő ábra I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév Turisztikai céllal érkezők Nem turisztikai céllal érkezők 10 Turisztikai motiváció: lásd Módszertani megjegyzések. 9

10 A több napra látogatók 84%-a turisztikai céllal érkezett, számuk 8,6 millió fő volt. A nem turisztikai célok között az átutazás és a munkavégzés a legnagyobb arányú. A turisztikai célú, többnapos látogatásokon belül a rokon- és barátlátogatások, a városnézések, az üdülés, valamint az egészségmegőrző utak tették ki az utazások több mint négyötödét. (A mellékletek országok szerint is kifejtik az utazási motivációkat.) A külföldiek összesen 99 millió napot töltöttek el Magyarországon, 3,6%-kal többet, mint az előző évben. A korábbi évekre jellemző folyamatos tartózkodási idő csökkenést követően, ben első ízben növekedett a külföldiek tartózkodási ideje, mely ily módon visszaerősödött a évi szintre. Az egy napra látogatók által eltöltött napok száma (31 millió nap) 2011-ben 2,2%-kal emelkedett. A külföldiek egy napnál rövidebb magyarországi utazásra, látogatásra fordított ideje 17 millió nap (a 14 millió átutazó nélkül). Ebből 10 millió nap történt vásárlási céllal, további 1,6, illetve 1,5 millió nap jutott városnézésre, valamint rokonlátogatásra. (A mellékletek országok szerint is kifejtik a tartózkodási időket.) 2011-ben a több napra látogatók átlagos tartózkodási ideje 6,6 nap volt, 0,3 nappal kevesebb, az előző évinél. Az átlagos tartózkodási idő az I. negyedévben volt a legrövidebb (5,9 nap), a II. negyedévben a leghosszabb (6,9 nap). A főszezonnak számító nyári hónapokban, július szeptemberben 6,8 nap ben a több napra látogatók száma 7,8%-kal nőtt, tartózkodási idejük azonban csak 3,8%-kal, így az átlagos tartózkodási idő 3,6%-kal esett vissza, ez a évi stagnálást, valamint az előtte lévő két év 6 8%-os visszaesését követte ben a turisztikai motivációval érkező 14 millió fő magyarországi tartózkodási idejének öszszege 60 millió nap, az átlagos tartózkodás hossza közel 4 nappal volt magasabb az átlagnál (2,4 nap). (A mellékletek az utazási motivációi szerint részletezik a tartózkodási időket, azok változásait.) A hazánkba érkező külföldiek demográfiai jellemzőit vizsgálva megállapítható, hogy a látogatók 45%-a nő, 55%-a férfi, arányuk évről évre szinte változatlan. Az egy napra Magyarországra látogató külföldiek 45%-a a 25 44, további 26%-uk a évesek csoportjába tartozik. A turisztikai céllal érkezők esetében a éves korosztályból kerül ki a látogatók 80%-a. Üzleti, munkavégzési és átutazási célú utakra elsősorban férfiak érkeztek, míg a vásárlási célú utaknál főként a nők részvétele a hangsúlyosabb ben a külföldi látogatók 8,5%-a, 3,5 millió fő érkezett repülővel, 75%-uk szabadidős, 20%-uk üzleti útra, számuk 10%-kal haladta meg egy évvel korábbit. A légi utasok legtöbbje turisztikai céllal érkezett, és egy fő egy napjára jutó kiadásaik jóval magasabbak, mint a közúton érkezőké. Legnagyobb turisztikai küldő országunk Németország esetében ez az összeg a repülővel érkezőknél 2011-ben napi , míg a közúti utasoknál napi forint volt. A légi úton érkezők összes tartózkodási ideje 31 ezer nap volt 2011-ben az összes tartózkodási idő 32%-a, ami 7%-kal haladta meg a évi adatokat. Míg a külföldiek átlagos tartózkodási ideje 2,4 nap, ugyanez a légi utasoknál 8,9 nap, a közúton érkezőknél az egy napra érkezők túlsúlya miatt 1,8 nap. (A mellékletek országok, motivációk, valamint Magyarország régiói szerint is bemutatják az egyes közlekedési módok említett jellemzőit.) A hazai és nem rezidens utazási irodák szervezésében 2,4 millió látogató érkezett külföldről 2011-ben, a látogatóforgalom 5,8%-a, ez 22%-kal több az előző évinél. (A mellékletek országok szerint is kifejtik az utazási irodák révén érkezők jellemzőit.) A Magyarországra látogató külföldiek kiadásai, fogyasztása A külföldiek magyarországi kiadásainak összege 2011-ben 1200 milliárd forint volt, ami 0,8%- kal haladja meg az előző évit. A turisztikai célú kiadások 2,3%-kal növekedtek, a nem turisztikai bevételek 2,5%-kal csökkentek. A turisztikai kiadások negyede a németektől, 10%-a az osztrákoktól, 4 4%-uk a britektől, az olaszoktól és a hollandoktól származott. Előző évhez mérten a spanyolok és a portugálok, illetve az olaszok 23 24%-kal költöttek többet, míg a lengyelek turisztikai kiadásai 20%-kal visszaestek. A külföldiek nem turisztikai kiadásainak 73%-a a szomszédos országok- 10

11 Jelentés a turizmus évi teljesítményéről ból érkezők vásárlásaiból tevődött össze, ezen kívül 5%-a a német, 3%-a a bolgár átutazóktól származott. A Magyarországra érkező külföldi látogatók száma és magyarországi kiadásai Millió fő 30 Milliárd forint ábra Turisztikai célból utazók száma, ezer fő Nem turisztikai célból utazók száma, ezer fő Turisztikai célból utazók költekezése, milliárd Ft Nem turisztikai célból utazók költekezése, milliárd Ft A külföldi látogatók közül a turisztikai céllal utazók évi fogyasztása 847 milliárd forint volt, ebből 153 milliárd forint a gyógy- és egészség-megőrzési utakból, 138 milliárd a rokonlátogatásokból, 203 milliárd a városnézésekből, 180 milliárd a klasszikus üdülésre, pihenésre érkezők kiadásaiból származott. (A mellékletek országok szerint is kifejtik a külföldiek kiadásait, a fogyasztás típusai, valamint a motivációik csoportjai szerint.) A külföldi nem turisztikai célú utasok 2011-ben 353 milliárd forintot költöttek nálunk, ami az éves összes kiadás 29%-a. A kiadásokból 39% a vásárlások aránya, az átutazók és a munkavégzők kiadásai 27, illetve 23%-kal részesedtek. Az átutazók kiadásainak túlnyomó része az étkezés, az élelmiszer és egyéb vásárlás, valamint az üzemanyag tételeihez tartozott. Az egy napra érkezők 319 milliárd forintot költöttek 2011-ben, ez 3%-kal kevesebb, mint 2010-ben. Idesorolható az összes külföldi látogatók 75%-a az összes magyarországi fogyasztás 27%-ával. Ebből 15% (46,4 milliárd forint) a turisztikai motivációval érkezők költése. A turisztikai kiadások 2011-ben 1%-kal, az előző évben 4%-kal csökkentek. Az egy napra látogatók egy fő egy napi kiadásainak összege 5%-kal ( forintról forintra) csökkent. Ezen belül a turisztikai költések egy napjára jutó összege 2%-kal nőtt (2011-ben napi 9300 forint/fő), a nem turisztikai látogatók napi kiadásai 6%-kal csökkentek. A több napra látogatók a termékekre és szolgáltatásokra 881 milliárd forintot adtak ki, az egy napra látogatókéval szemben itt 2%-os a növekedés. A több napra érkezők turisztikai kiadásai 2010-ban 1, 2011-ben további 3%-kal emelkedtek, a nem turisztikai jellegűek nem változtak. A szabadidős kiadások növekedése 6%, ezen belül a gyógy- és egészség-turisztikai kiadásoké 17%. Az üzleti turizmushoz kapcsolódó évi költés 13%-kal kisebb, mint 2010-ben. (A mellékletek országok szerint is tartalmazzák a külföldiek egy főre és egy napra jutó kiadásait.) 11

12 A Magyarországra érkező külföldi látogatók magyarországi kiadásai a látogatás célja szerint, ábra egy napra turisztikai céllal érkezők 4% több napra turisztikai céllal érkezők 66% több napra nem turisztikai céllal érkezők 7% egy napra nem turisztikai céllal érkezők 23% A Magyarországra érkező külföldi látogatók kiadásai, ábra Milliárd forint Németország Ausztria USA Egyesült Királyság Olaszország Hollandia Franciaország Portugália, Spanyolország Lengyelország Románia Kanada Csehország Egyéb országok összesen Egyéb motivációval érkezők kiadásai Turisztikai motivációval érkezők kiadásai A látogatók átlagos fogyasztási szerkezete összességében évről évre szinte változatlan. A turisztikai céllal érkezők költésszerkezete azonban jelentősen eltér a látogatók átlagos fogyasztási szerkezetétől. (A mellékletek az utazás motivációi és kiadási tételek szerint is tartalmazzák a külföldiek kiadásait.) 12

13 Jelentés a turizmus évi teljesítményéről A Magyarországra érkező külföldi látogatók fogyasztási szerkezete 8. ábra Egy éb motiv ációv al érkezők Turisztikai motiv ációv al érkezők Több napra látogatók Egy napra látogatók 0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 80,0 90,0 100,0 % Szállás- és v endéglátó-szolgáltatások Üzemany ag-v ásárlás Egy éb árucikk Kulturális, sport- és egy éb turisztikai szolgáltatások. Közlekedés Élelmiszer, ital Gy ógy ászati és egészség-megőrzési szolgáltatások Egy éb szolgáltatások 13

14 3. A LAKOSSÁG BELFÖLDI TURISZTIKAI UTAZÁSAI A belföldi turisztikai utazások statisztikai adatait a melléklet táblái tartalmazzák, lakossági felmérés alapján. Itt a évi eredmények fontosabb megállapításai szerepelnek Az utazók 2011-ben az összesen 19 millió többnapos belföldi utazás alkalmával 77 millió napot, az előző évinél 4,4%-kal többet töltöttek el. A többnapos utazáson 11 részt vevők átlagosan 5,8 utazást tettek belföldön. A Közép-Magyarországon lakók az országos átlagnál jobban preferálják a saját régión kívülre tett utazásokat, bár az utazásokon tett idejük negyedét ők is a saját régiójukban töltik el. 7. tábla Utazási aktivitás régiónként, az utazáson részt vevők aránya a lakosságon belül, 2011 Az utas lakóhelye 1 3 éjszakás 4 és többéjszakás Összes többnapos utazáson részt vevők aránya,% Közép-Magyarország 31,1 28,5 41,9 Ebből: Budapest 37,0 34,1 48,7 Közép-Dunántúl 31,2 17,7 38,1 Nyugat-Dunántúl 19,2 18,6 29,8 Dél-Dunántúl 25,7 15,8 31,8 Észak-Magyarország 29,9 18,1 36,6 Észak-Alföld 21,3 14,1 28,8 Dél-Alföld 19,2 9,9 24,1 Átlagosan 26,2 19,2 34,3 3.2 A lakosság belföldi utazási aktivitása demográfiai, társadalmi és gazdasági jellemzők szerint, A lakosság turisztikai aktivitásának mértéke és annak változása függ az életkörülményektől, valamint az élet minőségétől. A turizmus a gazdasági fejlettség adott fokát is tükrözi, a hazai mutatók európai összehasonlításban is alacsonyak ben csak minden negyedik magyar tett rövid, és minden ötödik hosszú időtartamú utazást, az utazás legalább egyik formájában 34%-a vett részt, azaz a népesség kétharmada kimaradt a szabadidős utazás élményeiből évi rövid (1 3 éjszakás) utazások esetén az aktivitás 3,7%-kal kisebb az előző évinél, a 4 éjszakás és hosszabb utazásoknál 2,4%-kal nőtt. A turizmusban való részvétel esélyét befolyásolja a lakóhely régiója, továbbá a gazdasági aktivitás, az iskolai végzettség, az életkor, a háztartás jövedelmi, vagyoni helyzete (második otthon, illetve személygépkocsi birtoklása), a lakóhely településének nagysága. A szezonális ingadozás a hosszabb utazások tekintetében sokkal jelentősebb, mint a hétvégi típusú utazások esetében. 11 Két típusú, ún. utasprofil különböztethető meg. A hétvégi típusú utazást végzők rövid tartózkodási idejű turisták, akik 1 3 éjszakát töltenek távol állandó lakóhelyüktől, szokásos környezetüktől, és a hosszú időtartamú utazáson részt vevők, akik 4 éjszakát, vagy annál hosszabb ideig tartózkodnak a meglátogatott helyeken. A kirán dulás jellegű, egynapos belföldi utazásokat jelenleg nem figyeli a statisztika. 14

15 Jelentés a turizmus évi teljesítményéről A többnapos utazásokon részt vevő személyek aránya, ábra % I. II III. IV. negyedév 1 3 éjszakás 4 és többéjszakás Az utazások két legjelentősebb motivációja a szórakozás, pihenés, sportolás, illetve az ismerősök meglátogatása volt. A Balatonnál mind a hétvégi típusú, mind a hosszabb utazások esetében az első dominált, míg a többi régióban, a rövid utazások körében általában az utóbbi volt a jelentősebb. Figyelemre méltó, hogy két év alatt kétszeresére emelkedett az egészség-megőrzési célú utazásokon töltött idő (miközben az összes utazásra fordított idő csak 6%-kal nőtt). A lakosság 2011-ben 269 milliárd forintot költött belföldi turizmusra, ami folyó áron 6,4%-kal haladja meg az egy évvel korábbit. Szálláshely-szolgáltatások vásárlására 87 milliárd, vendéglátó-szolgáltatásokra és élelmiszerek vásárlására 69 milliárd, közlekedésre (beleszámítva az üzemanyag-vásárlásokat is) 59 milliárd forint jutott. Az egy utazó egy napjára jutó költés 3468 forint volt. (A melléklet táblázatai tartalmazzák a költések adatait motivációk és fontosabb kiadási csoportok szerint.) Költésszerkezet a többnapos belföldi utakon, ábra 20% 32% Szállás Étkezés 22% Közlekedés Egyéb 26% Hétvégi típusú utazások A magyar lakosság valamivel több mint negyede vett részt egy három éjszakáig tartó utazáson legalább egyszer 2011-ben, ami egy százalékpontos (3,7%-os) csökkenést jelentett az egy évvel korábbihoz képest. A fővárosban lakóknak a 37%-a, az Alföldön és a Nyugat-Dunántúlon élőknek az ötöde, az ország többi területén élő lakosságnak 26 31%-a utazott az elmúlt év során. 15

16 A háztartások összetétele szerint az egytagú háztartást alkotók jellemzően idősek, nyugdíjasok 24%-a, a 2 5 tagú háztartásokban élők 26 28%-a utazott 2011-ben. Az átlagosnál nagyobb a gyermekes háztartások esetén az arány, egy határig, amikor a háztartás létszáma 4 5 fő. A kor és az utazási aktivitás közötti kapcsolat szerint nagyobb a fiatalabbak esélye az utazásra. Többtagú háztartások esetén gyakori, hogy legalább a gyermek akár kiskorú is alkalmat kap az utazásra (gyermektáborokba, rokonokhoz). Az iskolai végzettség és a gazdasági aktivitás szerinti vizsgálat is helyenként többszörös eltérést mutat az utazásokon történő részvétel esélyét illetően. A belföldi utazáson töltött idő megoszlása az 1 3 éjszakás utakon, ábra 4% 1% 7% 32% Szórakozás, pihenés Rokon, ismerős meglátogatása Hobbi jellegű munka Hivatalos út Egyéb 56% A háztartások nagyobb része saját anyagi helyzetét rosszabbnak ítélte a korábbi éveknél, és ez természetesen hátrányosan érintette az utazást. A saját anyagi helyzetüket jónak ítélők 40%-a utazott, a magukat átlagos kategóriába sorolók harmada, míg a szerény, illetve nagyon szűkös körülmények között élőknek csupán 18 21%-a. A nyaralóval, hétvégi házzal rendelkező háztartások tagjainak 62%-a vett részt ilyen utazáson, a második otthonnal nem rendelkezőknek kevesebb mint negyede. A személygépkocsit használó háztartások tagjai jóval nagyobb arányban (30%) tesznek 1 3 éjszakás utazást, mint a személygépkocsit nélkülözők. A lakosság 2011-ben 14,6 millió hétvégi típusú utazást tett, melyek során összesen 42,5 millió napot töltött el, ami 8, illetve 9%-os növekedést mutatott egy év alatt, ami azt jelenti, hogy bár a lakosságnak a korábbiaknál kisebb része tesz hétvégi típusú utazást, ők azonban többször kelnek útra. Azoknak, akiknek része volt a hétvégi típusú utazásokban, átlagosan 6 alkalommal utaztak 2011-ben. A hétvégi típusú utazásoknál a választott közlekedési módok közül személygépkocsit 70, autóbuszt és vonatot 15 15%-ban vettek igénybe. Az utazáson töltött idő legnagyobb része (56%) rokon, ismerős meglátogatása céljából történt. Emellett a szórakozás, pihenés, sportolás (32%), illetve a hobbi jellegű munkavégzés (3,9%) voltak a legjelentősebb motivációs tényezők. A fentiekből következik a rokon, ismerős által biztosított szálláslehetőség dominanciája (62%) az igénybe vett szállástípusok között, míg 16%-ot képviselt a saját második otthon igénybevétele, a kereskedelmi szálláshelyek közül a szállodák (13%) voltak a legnépszerűbbek. Az utazások fogadó turisztikai régiók szerinti eloszlása tekintetében megállapítható, hogy a legnagyobb részük a saját régióba irányult. 16

17 Jelentés a turizmus évi teljesítményéről Az 1 3 éjszakás utak során eltöltött idő célrégió szerint, ábra Tisza-tó Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Dél-Alföld Közép-Dunántúl Észak-Alföld Balaton Észak-Magyarország Budapest Közép-Duna-vidék millió nap A hétvégi típusú utazások során az előző évinél folyó áron 14%-kal többet, 144 milliárd forintot költött el a lakosság, ennek 35%-át a Közép-Magyarországon lakók. A hétvégi típusú utazásokra fordított kiadásból megközelítőleg ugyanannyit (40 40 milliárd forintot) fordítottak szállásra, illetve közlekedésre, 14 milliárdot pedig vendéglátó-szolgáltatásokra. Az egy napra jutó költés nem nőtt olyan dinamikusan, mint az összes turisztikai kiadás, egy turista egy nap alatt az előző évinél 4,5%-kal többet, átlagosan 3381 forintot költött el. A négy- és annál több éjszakás utak jellemzői Hosszú időtartamú utazáson a lakosság 19%-a vett részt 2011-ben, ami kismértékű növekedést jelentett az egy évvel korábbihoz képest. Az ország gazdaságilag kevésbé fejlett régióinak lakossága a turisztikai célú utazásoknak is kevésbé részese. A fővárosiak több mint harmada, az ország más területein lakóknak csupán a hatoda vett részt ilyen utazáson. A háztartás összetétele szintén jelentősen befolyásolta az utazáson való részvétel valószínűségét. Az egyedülállók 16, a gyermektelen fiatal párok 28, a 38 évesnél idősebbek által alkotott párok, illetve a három-, öttagú háztartásokban élők 20 22%-a vett részt ilyen utazáson. Az iskolai végzettség, a gazdasági aktivitás és a jövedelmi, anyagi helyzet szorosan összefüggenek egymással, és alapvetően befolyásolják a turizmusban való részvételt. Az egy évvel korábbihoz képest 1 2%-kal csökkent a hosszú időtartamú utazások, illetve az utazás során eltöltött napok száma. Az utazók által átlagosan megtett utazások száma 2,4 volt az év során ben a 4,4 millió négy- vagy annál több éjszakás utazás során 35 millió napot töltött el a lakosság, egy utazás átlagos időtartama így 7,9 nap volt. Az utazások legfontosabb motivációja a szórakozás, pihenés (59%) volt, míg minden negyedik utazás a rokonok, ismerősök meglátogatása céljából történt. A motiváció szoros kapcsolatban van a célrégióval; a Balatonnál töltött idő 82%-a a szórakozást, pihenést szolgálta, míg a többi régióban 39 65% volt a szórakozás, pihenés célú utazások, és 24 49% az ismerős meglátogatásának aránya. 17

18 A belföldi utazáson töltött idő megoszlása a négy- vagy annál több éjszakás utakon, % 13. ábra 4% 4% Szórakozás, pihenés Rokon, ismerős meglátogatása Hobbi jellegű munka 25% 59% Egészségmegőrzés Egyéb Az utazások közel háromnegyedénél személygépkocsit, 14%-nál vonatot, 11%-nál autóbuszt vettek igénybe az útnak indulók. Az eltöltött idő alapján az utak több mint egyharmadánál rokon vagy ismerős biztosított szálláslehetőséget, saját második otthont 27%-ban vettek igénybe, a szállodák részesedése 19% volt. A hosszú időtartamú utazások esetén a Közép-Magyarországon ezen belül is elsősorban Budapesten lakók kiemelt úti célja volt a Balaton, ahol közel 6 millió napot töltöttek. Kedvelt úti cél továbbá a Közép-Duna-vidék turisztikai régió, itt a vendégforgalom 41%-a a fővárosból származott. E két célrégió adta a teljes belföldivendég-forgalom felét. Az ország többi részére általában a régión belüli utazások voltak a jellemzők. A négy- vagy annál több éjszakás utak során eltöltött idő célrégió szerint, ábra Tisza-tó Dél-Dunántúl Dél-Alföld Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Magyarország Budapest Közép-Duna-vidék Balaton millió nap A négy- és annál több éjszakás utazások során a lakosság 125 milliárd forintot költött el, ami még nominálisan is elmarad az egy évvel korábbitól. Szálláshely-szolgáltatásra 47, közlekedésre 19, vendéglátó-ipari szolgáltatásra 16 milliárd forintot fordították az utazók. Az egy utazó egy napjára jutó kiadás 3573 forint volt. 18

19 Jelentés a turizmus évi teljesítményéről Ezen belül jelentős különbségek figyelhetők meg az utazás motivációjának függvényében. Az egészségmegőrzés miatt tett utazásokon 8595 forintot, a pihenési célú utakon 4324 forintot, az ismerős meglátogatása, illetve a hobbimunka miatti utazásokon közel 1600, illetve 1300 forintot költött a lakosság. 15. ábra A turisztikai kiadások megoszlása a négy- vagy annál több éjszakás utakon fő motiváció szerint, 2011 % Szabadidős utak Ismerős meglátogatása Üzleti utak Egyéb utak Szállás Étkezés Közlekedés Egyéb Az utazásból való kimaradás okai A magyar lakosság közel kétharmada nem vett részt éjszakai tartózkodással járó utazáson. A turizmusból való kimaradás legfőbb oka az anyagi lehetőségek hiánya a válaszolók fele ezt említette fő okként. Erre az ötvenezer főnél kisebb lélekszámú települések la kói hivatkoztak az átlagosnál gyakrabban. A lakosság 55 60%-a ítélte meg úgy, hogy anyagi helyzete rossz, illetve az még romlik is, emiatt az utazás hátrább szorul az igények kielégítésének sorrendjében. Itt a kimaradás a csökkenő, vagy hiányzó diszkrecionális (szabadon elkölthető) jövedelem függvényében elemezhető. A másik két leggyakrabban említett ok az egészségügyi probléma (20%), illetve a munkából adódó kötelezettség (9%) volt. Az utazástól távolmaradók 15%-a nyilatkozott úgy, hogy bár szokott utazni, de a kikérdezést megelőző időszakban nem utaztak. Az utazásból való kimaradás oka, ábra 15% 4% 2% 9% Nem szeret utazni Munkából adódó kötelezettségek Anyagi okok 20% Egészségügyi okok Szoktak utazni, de most nem tették 50% Egyéb 19

20 4. A LAKOSSÁG UTAZÁSAI KÜLFÖLDÖN A lakosság külföldi turisztikai utazásainak statisztikai adatait a melléklet táblái tartalmazzák. Itt a évi eredmények fontosabb megállapításai szerepelnek. A külföldre tett utazások száma és főbb jellemzői A lakosság 2011-ben összesen 16,6 millió alkalommal utazott a határon túlra nagyrészt a schengeni belső határszakaszokon, illetve a Liszt Ferenc repülőtéren keresztül, ez 3,4%-os növekedést jelent 2010-hez képest. A növekedés motorja a szabadidős és a munkavégzési célú utak számának jelentős (7 9%-os) bővülése volt. Mindkét cél esetében a második negyedévben figyelhető meg a legnagyobb mértékű növekedés. Munkavégzési célból több mint egytizedével többen ingáztak naponta, mint az előző évben. A munka miatti napi utazások háromnegyede az osztrák határszakaszon valósult meg. Az üzleti turizmus az egy napra kiutazók körében jelentősen, a több napra külföldre látogatók között kisebb mértékben visszaesett, ami összességében 5,2%-os csökkenést okozott. Vásárlási céllal csak a harmadik negyedévben indultak többen külföldre, mint 2010-ben. Az egy és több napra külföldre látogatók megoszlása motiváció szerint, ábra % Szabadidős turizmus Üzleti turizmus 60 Tanulás Vásárlás 40 Munka Egyéb 20 0 Egy napra látogatók Több napra látogatók A évi külföldi utazások 48%-át turisztikai céllal, azaz szabadidős vagy üzleti motivációval tették. Összességében a turisztikai célból kiutazók között 2010-hez hasonlóan, 2011-ben is nagyobb volt a férfiak aránya. Üzleti, vadászati, egészség-megőrzési motivációval, illetve konferenciára elsősorban férfiak utaztak, gyógykezeltetésre, rokon- és barátlátogatásra, illetve vallási célból pedig nagyobb arányban nők. 20

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

4.5. Az egy napra külföldre látogatók tartózkodási ideje és ezek megoszlása összevont motivációs célok és határszakaszok szerint, 2008...36 4.6.

4.5. Az egy napra külföldre látogatók tartózkodási ideje és ezek megoszlása összevont motivációs célok és határszakaszok szerint, 2008...36 4.6. TÁBLAMELLÉKLET 1.1. A magyar gazdaság és a turizmus főbb mutatói, 2004 2008...3 1.2. Regisztrált vállalkozások száma a vállalkozások mérete szerint, 2008. december 31...4 1.3. Regisztrált vállalkozások

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2007. évi teljesítményérõl

Jelentés a turizmus 2007. évi teljesítményérõl Jelentés a turizmus 2007. évi teljesítményérõl Központi Statisztikai Hivatal Jelentés a turizmus 2007. évi teljesítményérõl Központi Statisztikai Hivatal, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés a turizmus 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...4 2. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2006. évi teljesítményérõl

Jelentés a turizmus 2006. évi teljesítményérõl Jelentés a turizmus 2006. évi teljesítményérõl Központi Statisztikai Hivatal, 2007 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatásstatisztikai fõosztályának Turizmus- és szállításstatisztikai osztályán

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2012. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal Jelentés a turizmus 2012. évi teljesítményéről Internetes kiadvány www.ksh.hu 2013. július Tartalom Tartalom 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 2. A lakosság belföldi

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2008. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2008. évi teljesítményéről Internetes kiadvány www.ksh.hu Központi 2009. augusztus Statisztikai Hivatal ISSN 2060-4106 Jelentés a turizmus 2008. évi teljesítményéről Tartalom Bevezetés...3 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói...3

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2005. november 30. KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2005 ISBN 963 215 895

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal TURIZMUS 2004

Központi Statisztikai Hivatal TURIZMUS 2004 Központi Statisztikai Hivatal TURIZMUS 2004 Budapest, 2005 Központi Statisztikai Hivatal, 2005 Készítette a KSH Szolgáltatásstatisztikai főosztály Közlekedés- és idegenforgalom-statisztikai osztálya ISBN

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi teljesítményéről Összefoglaló A magyarországi szállodaipar 2013 évi teljesítményének jellemzői - A hazai szállodai kínálat, a szobák száma

Részletesebben

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága? Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első fél évében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel Kelet,

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 14. Budapest idegenforgalma, 2006 2010

területi Budapesti Mozaik 14. Budapest idegenforgalma, 2006 2010 területi V. évfolyam 5. szám 211. július 26. 211/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu Budapesti Mozaik 14. Budapest idegenforgalma, 26 21 A tartalomból 1 A nemzetközi turisztikai

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2013

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2014/30 2014. március 21. Tartalom Bevezetés...1 A regisztrált vállalkozások...1 Új regisztrációk...3...3 Végelszámolások...4 Csődeljárások...4

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről Összefoglaló - 2012 január decembere között nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt a korábbi hónapokhoz

Részletesebben

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012 2013/26 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 26. szám 2013. március 28. A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012 Tartalom 1 Bevezetés 1 A regisztrált vállalkozások

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I X. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I X. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I X. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 január október között nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL

JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 99 évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 036 JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL

Részletesebben

Turizmus. Magyarországon

Turizmus. Magyarországon Turizmus www.itthon.hu előzetes adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása (millió fő, /2010) Európa (502,8; +6,0%) Afrika (49,8; 0,0%) Amerika (156,2; +4,2%) Ázsia (216,0; +5,6%)

Részletesebben

MInden élménnyel több leszel

MInden élménnyel több leszel MInden élménnyel több leszel Turizmus ELŐZETES adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása (millió fő, /2012) Európa (562,8; +5,4%) Afrika (56,1; +5,6%) Amerika (168,9; +3,6%) Ázsia

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR- JÚLIUS 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI

Részletesebben

TREND RIPORT. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VIII. havi

TREND RIPORT. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VIII. havi TREND RIPORT A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VIII. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első nyolc hónapjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A magyar lakosság külföldi utazásai PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Készítette: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatóságának megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság A Magyar Turizmus Rt.

Részletesebben

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19%

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19% 1.5.4 Turizmus Annak ellenére, hogy nemzetközi összehasonlításban jelenlegi turisztikai kínálatával, vendégforgalmával és bevételeivel Magyarország nem tartozik Európa kiemelkedő turisztikai célterületei

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2009. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2009. évi teljesítményéről Internetes kiadvány www.ksh.hu Központi 2010. július Statisztikai Hivatal ISSN 2060-4106 A KSH turizmusstatisztikai vélemény- és igényfelmérésének első lépéseként a Jelentés a turizmus teljesítményéről

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről DECEMBER 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 6 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

MInden élménnyel több leszel. Turizmus Magyarországon 2014. előzetes adatokkal

MInden élménnyel több leszel. Turizmus Magyarországon 2014. előzetes adatokkal MInden élménnyel több leszel Turizmus Magyarországon 2014 előzetes adatokkal Tények és adatok A nemzetközi turistaérkezések száma (millió fő; 2014/2013) Európa (588,4; +3,9%) Afrika (56,0; +2,3%) Amerika

Részletesebben

JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL

JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1036 JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL

Részletesebben

2.3.2 Szociális ellátás

2.3.2 Szociális ellátás 2.3.2 Szociális ellátás A szociális szolgáltatások, ellátások, juttatások célja a szociális jogok érvényre juttatása, a szociális biztonság megteremtése, megőrzése. A szociális ellátás intézményrendszeréhez

Részletesebben

TÉNYEK ÉS ELŐREJELZÉSEK

TÉNYEK ÉS ELŐREJELZÉSEK A Magyarországra érkező külföldiek jellemzői különös tekintettel a kiadásokra A KSH adatfelvétele alapján összeállította: Kaszás Krisztina 1 A külföldiek kérdőíves felmérésének főbb adatait a KSH 2004

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

A célcsoport számokban

A célcsoport számokban I"úsági turizmus I"úsági turizmus Az i&úsági turizmus magában foglalja a 16 29 éves korosztály egy évnél rövidebb ideig tartó, önálló utazásait, amit részben vagy teljes egészben más kultúrák megismerésének

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

Fogászati Turizmus Európában

Fogászati Turizmus Európában Fogászati Turizmus mint a egészségügyi turizmus húzóága Fogászati Turizmus Európában DR. KÁMÁN ATTILA - ELNÖK VEZETŐ MAGYAR FOGÁSZATI RENDELŐK EGYESÜLETE Magyarország fogászati turizmus bemutatása 1981-ben

Részletesebben

KKV KÖRKÉP 2008. július A Figyelő MKIK GVI Volksbank közös kutatása

KKV KÖRKÉP 2008. július A Figyelő MKIK GVI Volksbank közös kutatása s o r s z á m Milyen telefonszámon érted el a válaszolót? / körzetszám / telefonszám Kérdezés kezdete: 2008.... hó... nap... óra... perc A kérdező aláírása:... igazolványszáma: KKV KÖRKÉP 2008. július

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

Turizmus Bulletin. Felelős kiadó: Dr. Galla Gábor vezérigazgató Főszerkesztő: Kiss Kornélia kutatási igazgató Szerkesztő: Polgár Judit kutató

Turizmus Bulletin. Felelős kiadó: Dr. Galla Gábor vezérigazgató Főszerkesztő: Kiss Kornélia kutatási igazgató Szerkesztő: Polgár Judit kutató IMPRESSZUM Turizmus Bulletin A MAGYAR TURIZMUS RT. NEGYEDÉVENTE MEGJELENŐ SZAKMAI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA X. évfolyam, 1. szám Megjelenés: 2006. március Lapzárta: 2006. január Felelős kiadó: Dr. Galla

Részletesebben

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2014. február

Részletesebben

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13.

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. Turisztikai Konferencia Veszprém Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. VILÁGTURIZMUS 2006-ban NEMZETKÖZI TURISTAÉRKEZÉS: 842 millió + 4,5%, 36 milliós növekedés, elsősorban

Részletesebben

MotoGP 2009 Magyarország

MotoGP 2009 Magyarország Budapest, 2008. július 23. MotoGP 2009 Magyarország Dr. Róna Iván vezérigazgató Magyar Turizmus Zrt. Tartalom I. A MotoGP, mint kiemelt világesemény bemutatása II. A MotoGP 2009. magyarországi futamának

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7)

Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7) Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7) Tendenciák a 2012 2013. időszakban A 7. kutatási és technológiafejlesztési keretprogram az Európai Unió fő kutatásfinanszírozási eszköze.

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések www.startgarancia.hu SAJTÓKÖZLEMÉNY Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések Budapest, 2009. május 4. A Start

Részletesebben

Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében

Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében A magánszemélyeknek az előző évet érintő személyi jövedelemadó bevallásukat ebben az évben 2005. május 20-ig kellett

Részletesebben

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus nemzetgazdasági jelentősége A 2009. évi adatokon alapuló turizmus szatellit számla szerint:

Részletesebben

A turizmus gazdasági mutatóinak alakulása a 2007-2013 közötti időszakban

A turizmus gazdasági mutatóinak alakulása a 2007-2013 közötti időszakban A turizmus gazdasági mutatóinak alakulása a 2007-2013 közötti időszakban VARGÁNÉ GÁLICZ Ivett Szent István Egyetem Enyedi György Regionális Tudományok Doktori Iskola, Gödöllő vargagalicz@t-online.hu A

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 2007. I. negyedévében az állampapírpiacon kismértékben megnőtt a forgalomban lévő államkötvények piaci értékes állománya. A megfigyelt időszakban

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Az Európai Uniós csatlakozással Magyarországon fokozottan előtérbe került a tudásalapú gazdaság fejlesztése.

Részletesebben

A Közép-magyarországi Régió 2009. évi egyszerűsített vállalkozói adó bevallásainak elemzése

A Közép-magyarországi Régió 2009. évi egyszerűsített vállalkozói adó bevallásainak elemzése APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága Tervezési és Elemzési Főosztály Adóstatisztikai Osztály A Közép-magyarországi Régió 2009. évi egyszerűsített vállalkozói adó bevallásainak elemzése - 1

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2015 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK, FOGALMI MEGHATÁROZÁSOK

MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK, FOGALMI MEGHATÁROZÁSOK MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK, FOGALMI MEGHATÁROZÁSOK 1. ÁLTALÁNOS FOGALMAK A részadatok összegei a kerekítések miatt eltérhetnek az összesen adatoktól. Adatjavítás: az adatok a hibás adatszolgáltatások visszamenőleges

Részletesebben

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A gázárak változását hat európai ország -,,,,, Egyesült Királyság - és végfelhasználói gázárának módosulásán

Részletesebben

2010/2011. teljes üzleti év

2010/2011. teljes üzleti év . teljes üzleti EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság nem auditált, konszolidált, IFRS ! Az EGIS Csoport -től -ban elemzi az export értékesítés árbevételét Oroszországi szabályozás változott

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

MAGYARORSZÁG. Turizmus. Magyarországon

MAGYARORSZÁG. Turizmus. Magyarországon MAGYARORSZÁG Turizmus www.itthon.hu végleges adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések száma a világban (millió fő, /2008) Európa (460,0; -5,7%) Afrika (45,6; +2,9%) Amerika (140,1; -4,6%) Ázsia

Részletesebben

Észak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében

Észak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében Észak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében 211-214 Készítette: Nagy Júlia TDM menedzser MIDMAR Nonprofit Kft Külföldi vendégéjszakák száma Észak-Magyarország kereskedelmi szálláshelyein

Részletesebben

Módszertani megjegyzések, fogalmi meghatározások

Módszertani megjegyzések, fogalmi meghatározások Módszertani megjegyzések, fogalmi meghatározások A részadatok összegei a kerekítések miatt eltérhetnek az összesen adatoktól. Adatjavítás: az adatok a hibás adatszolgáltatások visszamenőleges javítása

Részletesebben

Mezőgazdasági termőföldárak és bérleti díjak

Mezőgazdasági termőföldárak és bérleti díjak Mezőgazdasági termőföldárak és bérleti díjak Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Bevezető...2 A szántó árának és forgalmi értékének alakulása...2 További művelési ágak áralakulása...3 Országos

Részletesebben

szerda, 2015. február 11. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. február 11. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. február 11. Vezetői összefoglaló Többségében emelkedéssel zártak a vezető nemzetközi részvényindexek tegnap. Kedden gyengülést mutatott a hazai fizetőeszköz a főbb devizákkal szemben. A BUX

Részletesebben

Négy napra megy nyaralni a magyar

Négy napra megy nyaralni a magyar Négy napra megy nyaralni a magyar Még mindig a magyar tenger a legnépszerűbb belföldi úti cél ez derült ki a Szállásvadász.hu friss turisztikai felméréséből, amelyben több mint 18 ezer hazai utazót kérdeztek

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól Beérkezett válaszok: () = minősítés nélküli szállodák 5 3* 9 4* 31 5* 3 Összesen:

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban 21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban

Részletesebben

A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2012. év, 2013. január

A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2012. év, 2013. január 2013/23 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI évfolyam 23. szám 2013. március 27. A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, év, 2013. január A tartalomból 1 Nemzetközi és hazai gazdasági

Részletesebben

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban Optimista a magánszféra az egészségügyi ban Egészségügyi szolgáltatással Magyarországon több, mint tízezer vállalkozás foglalkozik. A cégek jegyzett tőkéje meghaladja a 12 milliárd forintot, a saját tőke

Részletesebben

DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE. Székesfehérvár, 2014. május 29.

DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE. Székesfehérvár, 2014. május 29. DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 2013 EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2014. május 29. A társaság bemutatása A Dél-balatoni Idegenforgalmi

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2015 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről MÁRCIUS 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

Nielsen Közönségmérés. Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben

Nielsen Közönségmérés. Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben Bevezető Az 50 év feletti korosztály televíziónézési szokásai általában kevés figyelmet kapnak annak ellenére, hogy a televízió közönségének jelentős

Részletesebben

Turizmus. Magyarországon MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG

Turizmus. Magyarországon MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG Turizmus www.itthon.hu MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG végleges adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések száma a világban (millió fő, /2007) Európa (487,9; +0,1%) Afrika (47,0; +4,1%) Amerika

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló A tegnap megjelent kedvező makrogazdasági adatok következtében pozitív hangulatú volt a kereskedés tegnap a vezető nemzetközi tőzsdéken. A forint árfolyama

Részletesebben

Magyarországra látogatók száma: 6,1 millió (+8,7%) Vendégek száma: 237 ezer Vendégéjszakák száma: 690 ezer (ebből 190 ezer gyógyszállodában) Átlagos

Magyarországra látogatók száma: 6,1 millió (+8,7%) Vendégek száma: 237 ezer Vendégéjszakák száma: 690 ezer (ebből 190 ezer gyógyszállodában) Átlagos AZ MT ZRt. AUSZTRIAI KÉPVISELETE AUSZTRIA GAZDASÁGI HELYEZETE nemzeti össztermék növekedés: 3,3% 2001- óta a legmagasabb, Ausztria a második legfontosabb külgazdasági partnerünk, munkanélküliség: 3,6%,

Részletesebben

Turizmus. Magyarországon MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG

Turizmus. Magyarországon MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG Turizmus MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG www.itthon.hu MAGYARORSZÁG előzetes adatokkal Turizmus Tények és adatok Magyarországról Terület 93 030 km 2 Népesség 10 045 401 fő (. január 1.) Népsűrűség 108,0 fő/km

Részletesebben

Részvétel a felnőttképzésben

Részvétel a felnőttképzésben 2010/87 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 87. szám 2010. augusztus 05. Részvétel a felnőtt Az egész életen át tartó tanulás kiemelt szerepe az Európai Unió versenyképességének

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. február 12. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Válság

Részletesebben

MUNKAANYAG. Palencsárné Kasza Marianna. Statisztikai számítások. A követelménymodul megnevezése: Adminisztráció végzése

MUNKAANYAG. Palencsárné Kasza Marianna. Statisztikai számítások. A követelménymodul megnevezése: Adminisztráció végzése Palencsárné Kasza Marianna Statisztikai számítások A követelménymodul megnevezése: Adminisztráció végzése A követelménymodul száma: 1447-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-010-50 STATISZTIKAI

Részletesebben

A KÖZBESZERZÉSEK ALAKULÁSA A 2013. ÉV ELSŐ NYOLC HÓNAPJÁBAN

A KÖZBESZERZÉSEK ALAKULÁSA A 2013. ÉV ELSŐ NYOLC HÓNAPJÁBAN A KÖZBESZERZÉSEK ALAKULÁSA A 2013. ÉV ELSŐ NYOLC HÓNAPJÁBAN Az ajánlatkérők által közzétett hirdetmények adatai alapján 1. A 2013. év első nyolc hónapjában az ajánlatkérők összesen 7519 eredményes eljárást

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

DUNAPACK MAGYARORSZÁG. éves jelentés 2012 P A C K A G I N G

DUNAPACK MAGYARORSZÁG. éves jelentés 2012 P A C K A G I N G DUNAPACK MAGYARORSZÁG P A C K A G I N G éves jelentés 2012 DUNAPACK KFT. ÜZLETI JELENTÉS A 2012. ÉVRŐL A magyar gazdaság 2012-ben recesszióba süllyedt, a GDP 1,7%-kal csökkent. Az ipari termelés ugyancsak

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

Turisztikai konferencia VESZPRÉM, 2008.04.11.

Turisztikai konferencia VESZPRÉM, 2008.04.11. Turisztikai konferencia VESZPRÉM, 2008.04.11. A legnagyobb küldőpiac: NÉMETORSZÁG Pap Mária Magyar Turizmus Zrt. BERLIN VÁZLAT 1.) Piacelemzés 2.) Versenytársak tanuljunk tőlük! 3.) Termékalapú országmarketing

Részletesebben