itthon Turizmus otthon van Magyarországon MAGYARORSZÁG Itthon otthon van

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "itthon Turizmus otthon van Magyarországon MAGYARORSZÁG Itthon otthon van"

Átírás

1 itthon otthon van Turizmus Magyarországon Itthon otthon van MAGYARORSZÁG

2 Kedves Olvasó! Köszöntjük Önt a magyar turizmusirányítás és az egész turisztikai szakma nevében. A legfrissebb statisztikai adatokat tartalmazó kiadványunk hagyományosan, hosszú évek óta jelenik meg annak érdekében, hogy az érdeklődők a számok tükrében is képet alkothassanak a magyar idegenforgalom fő tendenciáiról, ezen belül is az ágazat legfontosabb szereplőiről, a szolgáltatókról. Mint az Ön előtt is ismeretes, Magyarország csaknem egy esztendeje az Európai Unió tagja. Tagságunk számos újdonságot hozott már eddig is, és úgy gondoljuk, még több kihívást jelent a jövőre nézve. A turizmus, mint a magyar gazdaság egyik húzóágazata mindig élvezte a mindenkori kormányzat támogatását. Különösen igaz ez az idei esztendőre, hiszen január elsejével a turisztikai ágazatot önálló kormányhivatal irányítja, a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter felügyelete alatt. Ez új távlatokat nyit az ágazat számára, különösen az átfogó koncepciók megvalósítása, a regionális fejlesztések összehangolása és az uniós források felhasználása tekintetében. Sorra véve hazánk sokszínű természeti és kulturális értékeit, büszkén állapíthatjuk meg, hogy az élcsapat tagjai vagyunk. Csupán három területet kiemelve: gazdag a magyar termálvíz-készlet, színesek, változatosak kulturális rendezvényeink, kiváló a magyar gasztronómia és a magyar borok. Mindezeken túlmenően számos lehetőséget rejt a magyar idegenforgalmi kínálat, amelynek bővítése, fogadókapacitásunk további fejlesztése érdekében elkészítettük a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiát, amely az uniós tervezési ciklushoz igazodva 2013-ig határozza meg az ágazat céljait, fejlesztési irányait. Reményeink szerint legújabb kiadványunk megfelelő képet ad Önnek az eddig elért eredményekről és a jövőben rejlő lehetőségekről egyaránt. Kívánjuk, hogy forgassa haszonnal e füzet lapjait, ismerjen meg bennünket közelebbről! Mindez persze nem helyettesítheti a személyes tapasztalatokat, így ezúton hívjuk meg Önt egy magyarországi látogatásra! Budapest, február 15. dr. Kolber István regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter 1

3 Tartalom dr. Kolber István, regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter köszöntője 1 Általános információk Magyarországról 3 Tények és adatok 4 A világ turizmusa 2004-ben, Magyarország helye a világ turizmusában 4 A turizmus gazdasági jelentősége a világon és Magyarországon 5 Magyarország turizmusa 2004-ben 7 A magyarországi turizmus összefoglaló adatai 7 Beutazó turizmus 8 Belföldi turizmus 14 Kiutazó turizmus 17 A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma 18 A magyarországi magánszálláshelyek vendégforgalma 25 A magyar lakosság évi utazási szokásai 26 A magyar turizmus szervezeti rendszere 32 Országgyűlés 32 Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottsága 32 Regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter 33 Országos Idegenforgalmi Bizottság 33 Magyar Turisztikai Hivatal 34 Magyar Turizmus Rt. 35 A Magyar Turizmus Rt évi tevékenysége 38 A marketingkommunikáció hangsúlyos elemei 39 Magyarország turisztikai imázsa 39 Budapest 40 Balaton 43 Egészségturizmus 45 MICE 47 Eseményturizmus 49 Üdülési csekk 51 Kampányok 53 Kiállítások, vásárok, rendezvények 56 A külföldi szakma rendezvényei Magyarországon 59 Kiadványok és CD-ROM-ok 62 Sajtó- és szakmai kapcsolatok 63 Honlap 65 Contact Center 66 Reklámajándékok 66 Marketingkutatás 67 Szakmai együttműködések 68 A Magyar Turizmus Rt. külképviseletei 72 Tourinform irodák 73 A kiadvány a World Tourism Organization, a World Travel and Tourism Council, a Magyar Nemzeti Bank és a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján került összeállításra. Árfolyam (2004): 1 EUR = 251,68 forint 1 USD = 202,63 forint 2

4 Általános információk Magyarországról Terület: km 2 Lakosság: fő (2004. január 1.) Népsűrűség: 109,0 fő/km 2 Főváros: Budapest terület: 525 km 2 lakosság: fő (2004. január 1.) népsűrűség: 3248 fő/km 2 Idő: GMT + 1 óra Nyári időszámítás: március utolsó hétvégéjétől október utolsó hétvégéjéig + 1 óra Hivatalos nyelv: magyar Államforma: köztársaság Közigazgatás: 19 megye és Budapest Magyarország Kelet-Közép-Európában, a Kárpát-medencében fekszik. Legnagyobb kiterjedése észak-déli irányban 268 km, kelet-nyugati irányban 528 km. Magyarország területének 50%-a, az ország egész keleti felét elfoglaló Alföld és az észak-nyugati határ mentén húzódó Kisalföld, síkság. A kedvelt turisztikai célpont, a magyar puszta egykor jellegzetes állatait, néprajzi hagyományait az Alföldön található Hortobágyi Nemzeti Park területén lovasbemutatók alkalmával tekinthetik meg az érdeklődők. Magyarország két legjelentősebb folyója, a Duna (magyarországi szakasza 417 km) és a Tisza (598 km) északról délre szelik keresztül az országot. A Dunántúli-dombságot északról Közép-Európa legmelegebb tava, a Balaton keretezi. Hegyvidékei, a Dunántúliközéphegység méter magas hegyei (Bakony, Vértes, Velenceihegység, Gerecse, Budai-hegység, Pilis), a Nyugat-magyarországi peremvidék méteres hegyei (Soproni-hegység, Kőszegi-hegység), valamint az Északi-középhegység méter magas vonulatai (Visegrádihegység, Börzsöny, Cserhát, Mátra, Bükk, Aggtelek-Rudabányai-hegyvidék, Tokaj-Zempléni-hegyvidék) átlós irányban haladnak át az országon. Magyarország legmagasabb pontja a Mátra-hegységben található Kékes (1014 m). Turisztikai szempontból az ország kilenc régióra osztható: 1. Balaton, 2. Budapest Közép-Dunavidék, 3. Dél-Alföld, 4. Dél-Dunántúl, 5. Észak-Alföld, 6. Észak-Magyarország, 7. Közép-Dunántúl, 8. Nyugat-Dunántúl, 9. Tisza-tó. Magyarország éghajlata mérsékelt övi kontinentális. A leghidegebb hónap a január (havi középhőmérséklete -1 C), a legmelegebb az augusztus (havi középhőmérséklete 21,3 C), az éves csapadék mennyisége 570 mm, a napsütéses órák száma Földrajzi helyzet Magyarország domborzati képe Turisztikai régiók Éghajlat 3

5 Tények és adatok A világ turizmusának alakulása 2004-ben, Magyarország helye a világ turizmusában ben a világ turizmusa az elmúlt éveket jellemző negatív környezeti hatások ellenére rendkívül pozitív eredményeket mutatott: a Turisztikai Világszervezet (World Tourism Organization, WTO) adatai szerint a nemzetközi turistaérkezések száma a évhez képest 10%-kal növekedett, és elérte a 760 millió főt, amely a nemzetközi turistaérkezések számában eddig regisztrált legmagasabb érték. A legdinamikusabb növekedés az Ázsiai-, Csendes-óceáni térséget és a Közel-Keletet jellemezte. Európában a nemzetközi turistaérkezések száma az elmúlt évben 4%-kal nőtt, ami 15 millióval több turistát jelent a kontinens számára (1. táblázat) ben a szabadidős célú utazások mellett növekedés jellemezte az üzleti turizmust is. A nemzetközi turistaérkezések száma, táblázat esedés / (millió fő) (%) Részesedés (%) Európa ,6 Észak-Európa ,7 Nyugat-Európa ,3 Közép- és Kelet-Európa ,6 Dél-Európa/ Mediterrán térség ,0 Amerika ,3 Ázsia és Óceánia ,2 Afrika ,3 Közel-Kelet ,6 Világ összesen ,0 Forrás: World Tourism Organization A világ turizmusának évi alakulásában meghatározó szerepet játszott a világgazdaság kiemelten az Amerikai Egyesült Államok és néhány, a világ és Európa szempontjából meghatározó európai küldő piac, valamint az ázsiai országok gazdaságának dinamikus fejlődése. Az erős euró pozitívan befolyásolta az Amerikai Egyesült Államok, Mexikó, a Karib-térség, Közép- és Dél-Amerika, Ázsia, a Közel-Kelet és Nagy-Britannia beutazó turizmusát, ezzel szemben negatívan hatott Kanada, Ausztrália és Új-Zéland, valamint a dél-afrikai desztinációk vendégforgalmára. Európa a világ turizmusában továbbra is vezető szerepet tölt be: a kontinens 2004-ben a nemzetközi turistaérkezések 54,6%-át mondhatta magáénak. Európán belül Közép-Kelet-Európában 73 millió nemzetközi turistaérkezést regisztráltak, amely 17,6%-os részesedést jelent. A kontinensen belül a legdinamikusabb növekedés a közép-kelet-európai régiót és Észak-Európát 1 Forrás: WTO Barometer felmérés, január. További információ: 4

6 jellemezte, amelynek hátterében fontos szerepet játszott az euró árfolyamalakulása, illetve a közép-kelet-európai országok Európai Unióhoz történő csatlakozása. Magyarország a világ legkedveltebb turisztikai desztinációi között előkelő helyet foglal el, 2002-ben a nemzetközi turistaérkezések száma alapján a világ 12. leglátogatottabb fogadó országa 2 volt. A nemzetközi turistaérkezések számához hasonlóan, a nemzetközi turizmusból származó bevételek is rendkívül dinamikus növekedést (+10,3%) mutattak 2004-ben. Ez 500 milliárd euró bevételt eredményezett a fogadó területek számára. A bevételek több mint felét (52,4%) Európában regisztrálták, az amerikai kontinens részesedése 21,1%-ot, Ázsiáé 20,1%-ot tett ki. Az egy nemzetközi turistaérkezésre eső bevétel 660 euró, Európában 630 euró volt. A Közép- és Kelet-Európát felkeresők átlagosan 290 eurót költöttek személyenként. A évi utazások jellemzői: az egyéni utazók számának/arányának növekedése, a rövidebb tartózkodási idővel jellemezhető utazások számának/arányának emelkedése, a speciális turisztikai termékek iránti érdeklődés növekedése, az internet használatának egyre gyakoribbá válása, a diszkont légitársaságok terjeszkedése, a késői foglalások előtérbe kerülése, fokozott árérzékenység. A évben a nemzetközi légi forgalmat is jelentős növekedés jellemezte: a Nemzetközi Polgári Légi Közlekedés Szervezete (International Civil Aviation Organization, ICOA) adatai szerint az elmúlt évben a menetrendszerinti járatok mintegy 1,8 milliárd utast szállítottak; a nemzetközi légi forgalmat 15%-os növekedés jellemezte. A turizmus gazdasági jelentősége a világon és Magyarországon A World Travel & Tourism Council (WTTC) által készített szimulált turizmus szatellit számlarendszer adatai szerint 2004-ben a turizmus közvetlenül 1542,1 milliárd USD-vel járult hozzá a világ GDP-jéhez (3,8%). A közvetlenül a turizmusban foglalkoztatottak száma 73,7 millió fő volt, ami a foglalkoztatottak 2,8%-át jelenti. A év folyamán a multiplikátor hatásokat is figyelembe véve, a turizmus hozzájárulása a világ GDP-jéhez 10,4%-ot tett ki, a foglalkoztatottak aránya elérte a 8,1%-ot. A turizmusra fordított kormányzati kiadások 265,3 milliárd USD-t tettek ki, a tőkebefektetések 9,4%-a, 802,3 milliárd USD áramlott a turizmusba (2. táblázat és 1. ábra). 2 A évtől kezdődően a Turisztikai Világszervezet csak az első tíz ország rangsorát publikálja. A turizmus gazdasági jelentősége, táblázat Világ Európai Unió (EU-15) Közép-Kelet-Európa Magyarország (milliárd USD) GDP (közvetlen) 1542,1 531,4 31,9 4,6 GDP (közvetett) 4217,7 1422,2 126,0 9,8 Kormányzati kiadások 265,3 83,5 6,3 0,5 Tőkebefektetések 802,3 222,2 33,2 1,7 (millió fő) (millió fő) (millió fő) (ezer fő) Foglalkoztatás (közvetlen) 73,7 8,1 3,2 237,7 Foglalkoztatás (közvetett) 214,7 21,5 13,0 385,7 Forrás: World Travel & Tourism Council 5

7 Magyarországon a turizmus GDP-hez való közvetlen hozzájárulása, a turizmusban foglalkoztatottak aránya, valamint a turizmussal kapcsolatos kormányzati kiadások részesedése egyaránt meghaladja a világ és az Európai Unió, illetve Közép-Kelet-Európa átlagát. A tőkebefektetéseket vizsgálva ugyanakkor a turizmus részesedése a világ, az Európai Unió, illetve Közép-Kelet-Európa átlagához képest Magyarországon alacsonyabb. A WTTC számításai alapján Magyarországon a turizmus 2004-ben 4,7%-kal járult hozzá a gazdaság teljesítményéhez, a multiplikátor hatást is figyelembe véve az ágazat részesedése 10,1%-ot tett ki. A foglalkoztatottak 5,2%-a, 237,7 ezer fő dolgozott a turizmusban, a turizmus által a teljes nemzetgazdaságban foglalkoztatottak száma elérte a 385,7 ezret (9,8%). Ez azt jelenti, hogy Magyarországon minden tizedik munkahely közvetve vagy közvetlenül a turizmusnak köszönhető. A kormányzati kiadásokon belül a turizmus részaránya 5,2%-ot tett ki A turizmus devizamérlege, (millió euró) 2. ábra A Magyar Nemzeti Bank adatai alapján 2004-ben Magyarországon a turisztikai bevételek 3265 millió eurót tettek ki, ami 8,7%-kal maradt el a 2003-ban regisztrált bevételtől. A turisztikai kiadások elérték a 2302 millió eurót (+0,6%), aminek eredményeként a turizmus egyenlege (962 millió euró) 2004-ben 25,3%-os csökkenést mutatott az előző év azonos időszakához képest ben a turisztikai devizabevételek csökkenése mérséklődött, és a turizmushoz kapcsolódó devizakiadások is lassúbb ütemben emelkedtek. A külkereskedelmi mérleg hiányát a turizmus aktívuma 2004-ben 40,2%-ban fedezte (2. ábra) Bevétel Kiadás Egyenleg Forrás: Magyar Nemzeti Bank 1. ábra A turizmus gazdasági jelentősége, 2004 (%) Világ Európai Unió (EU-15) Közép-Kelet-Európa Magyarország GDP (közvetlen) GDP (közvetett) Kormányzati kiadások Tőkebefektetések Foglalkoztatás (közvetlen) Foglalkoztatás (közvetett) Forrás: World Travel & Tourism Council 6

8 Magyarország turizmusa 2004-ben A magyarországi turizmus összefoglaló adatai, /2003 (%) Határforgalom Külföldi látogatók száma (ezer fő) ,2* Külföldre utazó magyarok száma (ezer fő) ,9 Kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma Belföldi Vendégek száma (ezer fő) ,4 Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) ,9 Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 2,6 2,5 2,5 98,5 Külföldi Vendégek száma (ezer fő) ,9 Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) ,7 Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 3,4 3,4 3,2 94,4 Együttesen Vendégek száma (ezer fő) ,8 Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) ,5 Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 3,0 2,9 2,9 96,9 Ebből: szállodákban Belföldi Vendégek száma (ezer fő) ,4 Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) ,1 Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 2,5 2,5 2,5 97,9 Külföldi Vendégek száma (ezer fő) ,6 Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) ,4 Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 3,1 3,1 3,0 95,5 Együttesen Vendégek száma (ezer fő) ,7 Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) ,0 Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 2,9 2,9 2,8 96,7 Magánszálláshelyek vendégforgalma Belföldi Vendégek száma (ezer fő) ,7 Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) ,8 Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 4,8 4,8 4,0 83,3 Külföldi Vendégek száma (ezer fő) ,0 Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) ,0 Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 6,1 5,7 5,1 89,5 Együttesen Vendégek száma (ezer fő) ,8 Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) ,2 Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 5,5 5,2 4,5 86,5 Turizmus devizaegyenlege Devizabevétel (millió euró) ,3 Devizakiadás (millió euró) ,6 Devizaegyenleg (millió euró) ,7 * Az előző év belépő számai alapján megállapított viszonyszám., Magyar Nemzeti Bank Külföldi és belföldi vendégéjszakák számának megoszlása a kereskedelmi szálláshelyeken, 2004 (%) 3. ábra Belföldi 44,4 Külföldi 55,6 7

9 Beutazó turizmus A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2004-ben 36,6 millió külföldi látogató érkezett Magyarországra, ami 1,2%-os növekedést jelent a évhez képest. 4. ábra Kiemelt küldő piacok részesedése a vendégéjszakák számából, 2004 (%) Magyarország turizmusának fő küldő területe Európa, az elmúlt évben a látogatók döntő többsége, 97,4%-a érkezett a kontinensről (4. táblázat). A látogatók száma alapján 2004-ben a legtöbben a szomszédos országokból, Romániából, Szlovákiából, Ausztriából, Szerbia és Montenegróból és Ukrajnából, valamint Németországból utaztak Magyarországra. Ezen hat ország a látogatók háromnegyedét adta. Magyarország fő küldő piacait 3 tekintve, a év folyamán a Nagy-Britanniából, az Amerikai Egyesült Államokból, Franciaországból, Olaszországból és Ausztriából hazánkba látogatók száma emelkedett. E küldő piacok közül a brit beutazó forgalmat kiemelkedően dinamikus növekedés (+38,1%) jellemezte. A Magyarországra látogató németek száma a évhez képest kismértékben csökkent. A nagy potenciállal rendelkező küldő piacok 4 közül 2004-ben a látogatók számának dinamikus növekedése volt tapasztalható Lengyelország, Japán és Kína esetében, amely utóbbi küldő piacról a Magyarországra érkezők száma megduplázódott az elmúlt évben. Növekedés volt tapasztalható továbbá a dán és a holland beutazók számában, ezzel szemben az orosz piacot kismértékű visszaesés jellemezte. Ausztria 6,9 Franciaország 3,4 Nagy-Britannia 5,6 Németország 32,7 Olaszország 5,7 USA 4,4 Egyéb 41,3 3. táblázat A Magyarországra látogató külföldiek megoszlása a közlekedés módja szerint, /2003* (ezer fő) (%) Közúti ,2 Légi ,7 Vízi ,7 Vasúti ,0 Összesen ,2 * A évben Magyarországra belépők száma alapján megállapított viszonyszám. A további küldő piacok közül jelentős, 10% feletti növekedést regisztráltak a luxemburgi, a portugál, a spanyol, az ír, a kanadai, a norvég, a cseh, a szlovák, a görög, a belga, a finn és az izraeli látogatók számában ben a magyarországi kereskedelmi szálláshelyek 3,3 millió külföldi vendéget (az összes vendég 49,4%-a) és 10,5 millió külföldi vendégéjszakát (az összes vendégéjszaka 55,6%-a) regisztráltak. A vendégek száma 10,9%-kal, a vendégéjszakák száma 4,7%-kal növekedett az előző évhez képest (5. táblázat). A magánszálláshelyeken 2004-ben közel 318 ezer külföldi vendég több mint 1,6 millió vendégéjszakát töltött el. 5 3 Kiemelt küldő piacok: Ausztria, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és az Amerikai Egyesült Államok (4. ábra). 4 Nagy potenciállal rendelkező küldő piacok: Dánia, Hollandia, Japán, Kína, Lengyelország és Oroszország. 5 A fejezet további részeiben a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmi adatai kerülnek elemzésre. 8

10 4. táblázat A Magyarországra látogató külföldiek száma országonként, /2003* (ezer fő) (%) Ausztria ,2 Belgium ,1 Bosznia-Hercegovina ,2 Bulgária ,6 Csehország ,7 Dánia ,6 Észtország ,4 Finnország ,8 Franciaország ,1 Görögország ,1 Hollandia ,1 Horvátország ,1 Írország ,2 Lengyelország ,6 Lettország ,1 Litvánia ,9 Luxemburg ,1 Macedónia ,5 Moldova ,8 Nagy-Britannia ,1 Németország ,3 Norvégia ,0 Olaszország ,0 Oroszország ,9 Portugália ,4 Románia ,7 Spanyolország ,1 Svájc ,5 Svédország ,8 Szerbia és Montenegró** ,3 Szlovákia ,9 Szlovénia ,2 Törökország ,1 Ukrajna ,5 Európa ,9 ebből: EU-15 országai ,8 EU-24 országai ,9 USA ,3 Kanada ,2 Amerika ,4 Izrael ,0 Japán ,9 Kína ,0 Ázsia ,5 Ausztrália és Óceánia ,8 Afrika ,6 Összesen ,2 * A évben Magyarországra belépők száma alapján megállapított viszonyszám. **2002-ben Jugoszlávia. A Magyarországra látogató külföldiek számának megoszlása a közlekedés módja szerint, 2004 (%) 5. ábra Közúti 88,8 Légi 6,2 Vízi 0,7 Vasúti 4,2 9

11 A évben a külföldi vendégforgalom több mint háromnegyede (77,1%-a) a szállodákban realizálódott, ezen belül kiemelkedett a négy- és a háromcsillagos házak szerepe (6. ábra). A szállodák és a gyógyszállók külföldi vendégforgalma 2004-ben minden korábbinál magasabb volt. 6. ábra A külföldi vendégéjszakák számának megoszlása szállástípusonként, 2004 (%) A szállodai vendégforgalomban a külföldiek aránya a vendégek számát tekintve 60,1%-ot, a vendégéjszakák számát tekintve 64,1%-ot tett ki. A külföldi vendégforgalom szállástípusonként, táblázat Vendégek száma /2003 (ezer fő) (%) Szálloda ,6 5 csillagos ,4 4 csillagos ,5 3 csillagos ,1 2 csillagos ,2 1 csillagos ,1 Gyógyszálloda ,4 Wellness-szálloda* Panzió ,0 Turistaszálló ,7 Ifjúsági szálló ,0 Üdülőház ,1 Kemping ,1 Mindösszesen ,9 5 csillagos szálloda 10,7 4 csillagos szálloda 31,1 3 csillagos szálloda 30,6 2 csillagos szálloda 3,9 1 csillagos szálloda 0,9 Panzió 5,9 Turistaszálló 0,7 Ifjúsági szálló 1,1 Üdülőház 2,3 Kemping 13,0 Vendégéjszakák száma /2003 (ezer éjszaka) (%) Szálloda ,4 5 csillagos ,3 4 csillagos ,8 3 csillagos ,6 2 csillagos ,6 1 csillagos ,4 Gyógyszálloda ,9 Wellness-szálloda Panzió ,9 Turistaszálló ,2 Ifjúsági szálló ,2 Üdülőház ,3 Kemping ,7 Mindösszesen ,7 * A wellness-szállodák osztályba sorolása a évben történt. A külföldi vendégéjszakák 70,4%-a (7402 ezer éjszaka) az Európai Unióból (EU-15) érkezőktől származott. 10

12 A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma országonként, táblázat vendégek száma (ezer fő) Kereskedelmi szálláshelyek 2004/2003 (%) vendégéjszakák 2004/2003 (%) száma (ezer) átlagos tartózkodási idő (éjszaka) vendégek száma (ezer fő) 2004/2003 (%) Ebből: szállodák vendégéjszakák 2004/2003 (%) száma (ezer) átlagos tartózkodási idő (éjszaka) Ausztria , ,3 2, , ,3 2,7 Belgium , ,9 3, , ,8 2,8 Bulgária , ,5 2, , ,2 2,4 Csehország , ,4 2, , ,0 2,5 Dánia , ,0 5, , ,2 3,6 Finnország , ,4 3, , ,8 3,2 Franciaország , ,8 2, , ,8 2,4 Görögország , ,6 2, , ,9 2,4 Hollandia , ,8 4, , ,1 2,9 Horvátország , ,6 2, , ,0 2,0 Írország , ,7 3, , ,4 2,9 Lengyelország , ,7 2, , ,5 2,3 Luxemburg 6 133, ,2 3, , ,7 2,9 Nagy-Britannia , ,5 2, , ,4 2,7 Németország , ,3 4, , ,9 4,1 Norvégia , ,3 3, , ,7 3,1 Olaszország , ,4 2, , ,9 2,7 Oroszország 46 86, ,8 3, , ,8 3,5 Portugália , ,6 2, , ,1 2,4 Románia , ,9 1, , ,2 1,9 Spanyolország , ,6 2, , ,4 2,6 Svájc , ,2 3, , ,8 3,4 Svédország , ,3 3, , ,8 3,0 Szerbia és Montenegró* 42 64, ,2 2, , ,9 2,3 Szlovákia , ,2 2, , ,9 2,3 Szlovénia 20 94, ,8 1, , ,3 1,9 Törökország 18 93, ,4 2, , ,5 2,7 Ukrajna 45 83, ,9 2, , ,4 2,5 Egyéb európai országok, hontalanok , ,4 2, , ,7 2,6 Európa , ,0 3, , ,1 3,0 ebből: EU-15 országai , ,5 3, , ,8 3,2 Ázsia , ,1 2, , ,0 2,5 ebből: Izrael , ,3 3, , ,4 3,3 Japán , ,5 2, , ,6 2,2 Kína , ,6 Egyéb ázsiai országok , ,9 2, , ,2 2,0 Afrika , ,3 2, , ,0 2,7 Amerika , ,0 2, , ,2 2,9 ebből: USA , ,0 2, , ,6 2,9 Kanada , ,2 3, , ,4 3,1 Egyéb amerikai országok , ,9 2, , ,0 2,7 Ausztrália és Óceánia , ,2 2, , ,5 2,8 Külföld összesen , ,7 3, , ,4 3,0 Belföld összesen , ,9 2, , ,1 2,5 Mindösszesen , ,5 2, , ,0 2,8 11

13 A Magyar Turizmus Rt. marketingtevékenységében kiemelt küldő piacok közül a német vendégéjszakák számának csökkenését a Nagy-Britanniából, Olaszországból, Franciaországból és az Amerikai Egyesült Államokból érkezők által eltöltött vendégéjszakák számának dinamikus, és az osztrák vendégéjszakák számának kismértékű növekedése ellensúlyozta (7. ábra) ben a német vendégéjszakák számában bekövetkezett visszaesés a évben regisztráltnál alacsonyabb volt, ami a vendégforgalom javulását jelzi. Az egyéb küldő országok közül a tengerentúli piacok mellett az észak-európai küldő területről az ír, a norvég, a finn és a svéd, a dél-európai küldő területről a portugál, a bolgár, a spanyol, a horvát és a görög piacok, valamint Svájc, Luxemburg, Belgium és Kanada értek el kiemelkedően jó eredményt. Magyarországon a külföldi vendégforgalom jelentős területi koncentrációt mutat: 2004-ben a külföldi vendégek mintegy kétharmada (63,8%) a Budapest Közép-Dunavidék, 13,0%-a pedig a Balaton régiót kereste fel. A külföldi vendégforgalomban kiemelkedett továbbá a Nyugat-Dunántúl szerepe, amely a vendégek 8,6%-át fogadta. Az elmúlt évben a Budapest Közép-Dunavidéken (+22,0%), a Nyugat-Dunántúlon (+6,3%), a Közép-Dunántúlon (+6,3%), a Tisza-tónál (+2,8%) és a Dél-Alföldön (+1,8%) a külföldi vendégek száma növekedést mutatott. A vendégéjszakákat alapul véve ugyancsak a főváros és környéke, valamint a Balaton hangsúlyos szerepe figyelhető meg: 2004-ben a Budapest Közép-Dunavidék régió a külföldi vendégéjszakák több mint felét, a Balaton régió pedig mintegy egynegyedét mondhatta magáénak (8. ábra) Kiemelt küldő piacok vendégéjszakáinak változása, (%) Ausztria Nagy-Britannia Olaszország Külföld összesen 7. ábra Franciaország Németország USA Az egyes régiók fő küldő piacait vizsgálva a német vendégforgalom játszik kiemelkedő szerepet (7. táblázat). Budapest vendégforgalmában jelentős továbbá a brit, az olasz, az Amerikai Egyesült Államokból érkező, a spanyol, a francia és az izraeli vendégéjszakák száma. A nyugat-dunántúli A turisztikai régiók legfontosabb külföldi küldő piacai a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött külföldi vendégéjszakák száma alapján, táblázat 1. hely 2. hely 3. hely 4. hely 5. hely 1 5. hely aránya ország % ország % ország % ország % ország % összesen (%) Balaton Németország 60,3 Ausztria 10,0 Dánia 8,1 Hollandia 6,9 Svájc 2,1 87,4 Budapest Közép-Dunavidék Németország 14,1 Nagy-Britannia 9,7 Olaszország 9,1 USA 7,7 Spanyolország 5,6 46,2 ebből: Budapest Németország 13,8 Nagy-Britannia 10,0 Olaszország 9,1 USA 8,0 Spanyolország 5,8 46,7 Dél-Alföld Németország 37,9 Románia 6,2 Hollandia 5,5 Olaszország 5,4 Ausztria 5,3 60,3 Dél-Dunántúl Németország 57,0 Ausztria 7,3 Csehország 4,0 Hollandia 3,3 Olaszország 3,2 74,8 Észak-Alföld Németország 52,2 Lengyelország 11,5 Ukrajna 3,9 Románia 3,9 Hollandia 3,3 74,8 Észak- Magyarország Németország 27,4 Lengyelország 14,8 Hollandia 6,1 Csehország 5,5 Szlovákia 4,7 58,5 Közép-Dunántúl Németország 39,1 Hollandia 14,5 Ausztria 6,5 Japán 4,6 Olaszország 4,5 69,2 Nyugat-Dunántúl Németország 46,8 Ausztria 24,3 Svájc 5,5 Csehország 3,4 Olaszország 2,6 82,6 Tisza-tó Németország 29,0 Lengyelország 18,0 Szlovákia 9,3 Ausztria 4,9 Luxemburg 3,6 64,8 Ország összesen Németország 32,7 Ausztria 6,9 Olaszország 5,7 Nagy-Britannia 5,6 USA 4,4 55,3 12

14 régió első öt küldő piaca között kiemelkedik Ausztria, míg a Tisza-tó mellett, az észak-alföldi és az észak-magyarországi régiókban a lengyel vendégforgalom jelentős. A külföldi vendégforgalom jelentősége a Budapest Közép-Dunavidék és a Balaton régióban meghatározó, előbbi esetében a vendégéjszakák több mint négyötöde (81,1%) származik a külföldi vendégektől, a Balatonnál a külföldi vendégéjszakák részesedése 58,1%-ot tett ki ben a külföldi vendégéjszakák száma a Budapest Közép-Dunavidék régióban közel 20%-kal, a Nyugat-Dunántúlon 1,8%-kal, a dél-alföldi régióban pedig 1,9%-kal emelkedett a megelőző évhez képest. A kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált külföldi vendégéjszakák legnagyobb hányada a május szeptember közötti időszakban realizálódott, ezen belül a július és augusztus (15,0% és 15,9%) hónapok szerepe jelentős (9. ábra). A legalacsonyabb külföldi vendégéjszakaszám, az összes vendégéjszaka 3,1%-a a január hónapot jellemezte. A év folyamán a külföldi vendégéjszakák száma a június és július hónapok kivételével minden hónapban növekedett, a legdinamikusabb emelkedést novemberben (+18,5%) és decemberben (+19,4%), valamint februárban (+17,6%) és márciusban (+15,6%) regisztrálták a kereskedelmi szálláshelyeken ben a külföldi vendégek a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken átlagosan 3,2 éjszakát töltöttek el, amely jelentősen meghaladta a belföldi vendégek 2,5 éjszakás átlagos tartózkodási idejét (8. táblázat). Az elmúlt évben az átlagosnál magasabb tartózkodási idő jellemezte a Dániából (5,5 éjszaka), Németországból (4,6 éjszaka), Hollandiából (4,1 éjszaka), Oroszországból (3,5 éjszaka), Svájcból (3,5 éjszaka), Luxemburgból (3,5 éjszaka) és Izraelből (3,3 éjszaka) érkezőket ben az Európai Unióból (EU-15) Magyarországra látogatók átlagosan 3,5 éjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken. A külföldi vendégéjszakák számának megoszlása turisztikai régiók szerint, 2004 (%) 8. ábra Balaton 24,2 Budapest Közép-Dunavidék 51,6 Dél-Alföld 2,4 Dél-Dunántúl 2,6 Észak-Alföld 5,0 Észak-Magyarország 2,1 Közép-Dunántúl 2,6 Nyugat-Dunántúl 8,7 Tisza-tó 0,8 9. ábra A külföldi vendégéjszakák számának szezonális alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken, 2004 (ezer éjszaka) január február március április május június Ország összesen Balaton Budapest július augusztus szeptember október november december 13

15 8. táblázat A külföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje szállástípusonként, /2003 (éjszaka) % Szálloda 3,1 3,1 3,0 95,5 5 csillagos 2,7 2,7 2,6 97,0 4 csillagos 3,1 3,1 2,9 94,7 3 csillagos 3,2 3,2 3,1 97,7 2 csillagos 3,3 3,2 2,9 90,5 1 csillagos 3,2 3,2 2,8 88,5 Gyógyszálloda 5,0 4,8 4,7 97,3 Wellness-szálloda - - 4,4 - Panzió 3,2 3,1 3,0 96,5 Turistaszálló 3,3 2,9 2,9 102,8 Ifjúsági szálló 4,9 4,1 3,2 78,4 Üdülőház 5,5 5,7 5,4 93,5 Kemping 6,5 6,3 6,3 100,7 Mindösszesen 3,4 3,4 3,2 94,4 A év folyamán a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált, külföldi vendégektől származó szállásdíjbevétel csaknem elérte a 69,5 milliárd forintot, ami 10,4%-os növekedést jelent a évhez képest. A külföldi szállásdíjbevételek több mint kilenctizedét (91,3%) a szállodákban regisztrálták, ahol a bevételek volumene 12,2%-kal emelkedett az előző évhez képest. A vendégforgalomhoz hasonlóan a külföldi szállásdíjbevételek is nagymértékű területi koncentrációt mutatnak: 2004-ben a külföldi szállásdíjbevétel 71,5%-át a Budapest Közép-Dunavidék, 12,9%-át a Balaton, 6,1%-át pedig a Nyugat-Dunántúl mondhatta magáénak. A külföldi szállásdíjbevétel három régió Balaton, Tisza-tó és Észak-Alföld kivételével mindenhol növekedett, a legdinamikusabb emelkedés Észak-Magyarországot (+19,5%) a Budapest Közép-Dunavidéket (+16,4%) és a Közép- Dunántúl régiót (+12,3%) jellemezte. 10. ábra A belföldi vendégéjszakák számának megoszlása szállástípusonként, 2004 (%) Belföldi turizmus A magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken 2004-ben 3347 ezer belföldi vendéget (-0,6%) és 8391 ezer belföldi vendégéjszakát (-2,1%) regisztráltak. A belföldi vendégforgalom részesedése a vendégek száma tekintetében a teljes forgalom 50,6%-át, a vendégéjszakák száma tekintetében 44,4%-át tette ki ben a vendégéjszakák több mint felét szállodákban töltötték a belföldi utazók (9. táblázat és 10. ábra). Az általuk szállodákban eltöltött 4,5 millió vendégéjszaka minden korábbi értéknél magasabb volt. A szállodák közül a legtöbb vendégéjszakát a három- és négycsillagos házakban regisztrálták. A belföldi vendégforgalom vonatkozásában a szállodák közül jelentős növekedés volt tapasztalható a három-, négy- és ötcsillagos szállodákban, valamint a gyógy- 5 csillagos 1,1 4 csillagos 12,8 3 csillagos 26,9 2 csillagos 9,0 1 csillagos 4,3 Panzió 16,7 Turistaszálló 9,4 Ifjúsági szálló 7,0 Üdülőház 8,2 Kemping 4,7 14

16 szállodákban. Ezzel szemben az egy- és kétcsillagos szállodákban, valamint az egyéb kereskedelmi szálláshelyeken csökkenést regisztráltak (11. ábra) ben a magánszálláshelyeken több mint 362 ezer belföldi vendéget és közel 1,5 millió vendégéjszakát regisztráltak. 6 A belföldi vendégforgalom szállástípusonként, táblázat Vendégek száma /2003 (ezer fő) (%) Szálloda ,4 5 csillagos ,2 4 csillagos ,5 3 csillagos ,0 2 csillagos ,7 1 csillagos ,4 Gyógyszálloda ,6 Wellness-szálloda Panzió ,4 Turistaszálló ,6 Ifjúsági szálló ,3 Üdülőház ,6 Kemping ,1 Mindösszesen ,4 Vendégéjszakák száma /2003 (ezer éjszaka) (%) Szálloda ,1 5 csillagos ,0 4 csillagos ,3 3 csillagos ,6 2 csillagos ,4 1 csillagos ,9 Gyógyszálloda ,0 Wellness-szálloda Panzió ,3 Turistaszálló ,1 Ifjúsági szálló ,3 Üdülőház ,5 Kemping ,8 Mindösszesen ,9 A belföldi vendégforgalom a külföldinél kisebb területi koncentrációt mutatott 2004-ben. A belföldi vendégek 16,8%-a a Budapest Közép- Dunavidék régiót, 17,9%-a a Balaton régiót választotta. Kiemelkedett továbbá Észak-Magyarország szerepe, amely a belföldi vendégek 15,4%-át fogadta. A belföldi vendégek száma három régióban, a Balatonon (+5,4%), Budapest Közép-Dunavidéken (+1,9%) és a Nyugat-Dunántúlon (+2,5%) növekedett, a többi régióban csökkenést mutatott szálloda gyógyszálloda 11. ábra Belföldi vendégéjszakák változása a szállodákban és a gyógyszállodákban, (%) A fejezet további részeiben a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmi adatai kerülnek elemzésre. 15

17 A vendégéjszakákat alapul véve a Balaton régió hangsúlyos szerepe volt megfigyelhető: e régióban 2004-ben a belföldi vendégéjszakák több mint egyötödét regisztrálták. A Budapest Közép-Dunavidék a belföldi vendégéjszakák 15,1%-át, Észak-Magyarország 13,6%-át, Nyugat-Dunántúl 12,7%-át, az észak-alföldi régió pedig 11,7%-át mondhatta magáénak (12. ábra). 12. ábra A belföldi vendégéjszakák számának megoszlása turisztikai régiók szerint, 2004 (%) A belföldi vendégforgalom Észak-Magyarország, Dél-Alföld és Dél-Dunántúl turizmusában meghatározó jelentőségű: e három régióban a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák több mint 70%-a származott a belföldi vendégektől. A kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált belföldi vendégéjszakák legnagyobb hányada július és augusztus hónapokban realizálódott (16,9% és 17,9%) (13. ábra). A legalacsonyabb belföldi vendégéjszakaszám, az összes vendégéjszaka 4,3%-a a január hónapot jellemezte. A év folyamán a belföldi vendégéjszakák száma februárban (+7,7%), márciusban (+8,1%), áprilisban (+0,8%), valamint novemberben (+7,4%) és decemberben (+1,7%) mutatott növekedést. A évben a belföldi vendégek átlagosan 2,5 éjszakát töltöttek a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken (10. táblázat). A belföldi vendégek a leghosszabb időt, átlagosan 3,1 éjszakát, a Balatonnál töltötték. Az országos átlagot meghaladó tartózkodási idő jellemezte továbbá a Tisza-tavat és Észak- Alföldet (2,7-2,7 éjszaka). A Dél-Dunántúl és az Észak-Magyarország régiókban az átlagos tartózkodási idő (2,2 éjszaka) az országos átlag alatt maradt ben az átlagos tartózkodási idő az Észak-Alföld, Dél-Alföld és a Tiszató régiók kereskedelmi szálláshelyein növekedett. Balaton 21,7 Budapest Közép-Dunavidék 15,1 Dél-Alföld 9,2 Dél-Dunántúl 7,9 Észak-Alföld 11,7 Észak-Magyarország 13,6 Közép-Dunántúl 5,8 Nyugat-Dunántúl 12,7 Tisza-tó 2,3 A év folyamán a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált belföldi vendégektől származó szállásdíjbevétel 15,2%-kal növekedett, értéke megközelítette a 29,8 milliárd forintot. A belföldi szállásdíjbevételek több mint héttizedét (70,1%) a szállodák realizálták, ahol a bevételek volumene 20,5%-kal emelkedett a évhez képest ben a belföldi szállásdíjbevételek 13. ábra A belföldi vendégéjszakák számának szezonális alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken, 2004 (ezer éjszaka) január február március április május június Ország összesen Balaton Budapest július augusztus szeptember október november december 16

18 10. táblázat A belföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje szállástípusonként, /2003 (éjszaka) % Szálloda 2,5 2,5 2,5 97,9 5 csillagos 2,0 1,9 2,1 110,6 4 csillagos 2,1 2,1 2,1 99,1 3 csillagos 2,5 2,5 2,5 100,6 2 csillagos 2,8 2,8 2,7 93,5 1 csillagos 3,3 3,6 4,0 112,6 Gyógyszálloda 3,2 3,1 3,0 96,9 Wellness-szálloda - - 2,1 - Panzió 2,2 2,2 2,2 100,9 Turistaszálló 2,6 2,6 2,6 100,6 Ifjúsági szálló 3,0 2,9 2,8 96,0 Üdülőház 3,0 3,0 2,9 96,7 Kemping 2,9 2,7 2,8 102,2 Mindösszesen 2,6 2,5 2,5 98,5 23%-a a Budapest Közép-Dunavidék, 20,6%-a a Balaton, 12,3%-a Észak- Magyarország, 12,4%-a pedig a Nyugat-Dunántúl régióban képződött. A belföldi szállásdíjbevétel minden régióban növekedést mutatott, a legdinamikusabb emelkedés a Budapest Közép-Dunavidék (+38,3%), az Észak- Magyarország (+14,2%) és a Nyugat-Dunántúl (+14,3%) régiókat jellemezte. Kiutazó turizmus A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a év során a külföldre látogató magyarok száma elérte a 17,6 millió főt, ami az előző évhez képest jelentős (+22,9%) növekedést jelent. A kiutazó forgalom a román (+129,9%), az ukrán (+103,1%), a szerb (+44,9%), a szlovén (+42,5%), valamint a budapesti (+24,2%) határszakaszokon dinamikusan emelkedett, a horvát és az osztrák határszakaszokon csökkenést mutatott. A külföldre látogató magyarok többsége a nyári hónapokban, ezen belül több mint egytizede augusztus hónapban utazott külföldre. A kiutazások több mint 40%-át a június szeptember közötti időszakban regisztrálták (14. ábra). A külföldre látogató magyarok száma a közlekedés módja szerint, táblázat /2003 (ezer fő) (%) Közúti ,4 Légi ,6 Vízi ,5 Vasúti ,9 Összesen ,9 A külföldre látogató magyarok számának szezonális megoszlása, 2004 (ezer fő) ábra január február március április május június július augusztus szeptember október november december 17

19 A magyarországi kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma A kereskedelmi szálláshelyek kapacitása szállástípusok szerint, július 31. Egységek Szobák Férőhelyek száma 2004/ száma 2004/ száma 2004/ (%) (%) (%) Szállodák összesen , , ,8 5 csillagos , , ,2 4 csillagos , , ,7 3 csillagos , , ,1 2 csillagos , , ,9 1 csillagos , , ,5 Gyógyszálloda , , ,9 Wellness-szálloda Panzió , , ,4 Turistaszálló , , ,1 Ifjúsági szálló , , ,7 Üdülőház , , ,8 Kemping , ,8 Összesen , , , július 31-én 3001 kereskedelmi szálláshely működött Magyarországon, szobával, illetve férőhellyel (12. táblázat). A férőhelyek több mint egyharmada, 113 ezer férőhely a szállodákban várta a vendégeket, amelyen belül a három- (az összes szállodai férőhely 46%-a), a négy- (az összes szállodai férőhely 23,7%) és a kétcsillagos (az összes szállodai férőhely 16,8%-a) házak szerepe kiemelkedő. A férőhelyek további jelentős részét, csaknem 30%-át a kempingek adták. 13. táblázat A kereskedelmi szálláshelyeken működő konferenciatermek kapacitása szállástípusonként, július táblázat Konferenciatermek száma A konferenciatermek összes alapterülete (m 2 ) Szállodák összesen csillagos csillagos csillagos csillagos csillagos Gyógyszálloda Wellness-szálloda Panzió Turistaszálló Ifjúsági szálló Üdülőház Kemping Összesen

20 A kereskedelmi szálláshelyek egységeinek mintegy ötöde (19,8%) a Balaton régióban található, ezt követi Észak-Magyarország (13,9%), a Nyugat- Dunántúl (13,9%) és a Budapest-Közép-Dunavidék régió, ahol az egységek 12,3%-a működött 2004-ben. A szállodák tekintetében két régió, a Budapest Közép-Dunavidék és a Balaton szerepe kiemelkedő. Ötcsillagos szállodával 2004-ben három régió rendelkezett: Budapesten 13 ötcsillagos ház üzemelt, a nyugat-dunántúli régióban kettő, Észak-Magyarországon pedig egy. A négycsillagos szállodáknál szintén a főváros és vonzáskörzete tölti be a vezető szerepet, itt működik a házak 36,2%-a. A Budapest Közép-Dunavidék régiót a Balaton (18,1%) és a Nyugat-Dunántúl (14,3%) követi. A háromcsillagos szállodák egyötöde a Budapest Közép-Dunavidék régióban, szintén egyötöde a Balaton régióba várta a vendégeket. A tó szerepe kiemelendő továbbá a nyaralóházak (az összes nyaralóház 32,2%-a) és a kempingek (az összes kemping 24,0%-a) terén. 15. ábra A vendégek számának megoszlása turisztikai régiók szerint, 2004 (%) A vendégek számának megoszlása turisztikai régiók szerint, táblázat (ezer éjszaka) /2003 (%) Balaton ,0 Budapest Közép-Dunavidék ,1 ebből: Budapest ,6 Dél-Alföld ,3 Dél-Dunántúl ,9 Észak-Alföld ,7 Észak-Magyarország ,7 Közép-Dunántúl ,8 Nyugat-Dunántúl ,0 Tisza-tó ,3 Összesen ,8 Balaton 15,5 Budapest Közép-Dunavidék 40,8 Dél-Alföld 6,5 Dél-Dunántúl 5,6 Észak-Alföld 7,1 Észak-Magyarország 9,0 Közép-Dunántúl 4,2 Nyugat-Dunántúl 10,6 Tisza-tó 1,4 16. ábra A vendégéjszakák számának megoszlása turisztikai régiók szerint, 2004 (%) A vendégéjszakák számának megoszlása turisztikai régiók szerint, táblázat (ezer éjszaka) /2003 (%) Balaton ,7 Budapest Közép-Dunavidék ,5 ebből: Budapest ,7 Dél-Alföld ,0 Dél-Dunántúl ,6 Észak-Alföld ,6 Észak-Magyarország ,6 Közép-Dunántúl ,1 Nyugat-Dunántúl ,5 Tisza-tó ,3 Összesen ,5 Balaton 23,1 Budapest Közép-Dunavidék 35,4 Dél-Alföld 5,4 Dél-Dunántúl 4,9 Észak-Alföld 7,9 Észak-Magyarország 7,2 Közép-Dunántúl 4,0 Nyugat-Dunántúl 10,5 Tisza-tó 1,5 19

21 A kereskedelmi szálláshelyeken a évben mintegy 6,6 millió vendéget és 18,9 millió vendégéjszakát regisztráltak: a vendégek száma 4,8%-kal, a vendégéjszakák száma 1,5%-kal emelkedett a évhez képest. A szállodákban 2003-hoz képest csaknem 940 ezerrel több (8%-os növekedés) vendégéjszakát regisztráltak. A vendégek négytizede a Budapest Közép-Dunavidéket kereste fel 2004-ben, a Balatonnál a vendégek 15,5%-át regisztrálták. A vendégéjszakák számát alapul véve, a Balaton régió szerepe jelentősebb: a Budapest Közép-Dunavidék (35,4%) után a második legtöbb vendégéjszakát, a vendégéjszakák több mint egyötödét (23,1%) a Balaton régióban töltötték a vendégek (14. és 15. táblázat, 15. és 16. ábra). A belföldi és külföldi vendégforgalom arányát tekintve, a belföldi vendégek részesedése 50,6%-ot tett ki, ezzel szemben a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák 55,6%-a származott a külföldi vendégektől (16. táblázat) ben a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma a nyári hónapokban, ezen belül is augusztusban volt a legmagasabb (17. ábra). Az összes vendégéjszaka 16,7%-át augusztusban, 15,8%-át júliusban, 43,2%-át a június augusztus közötti időszakban regisztrálták. A májusi és szeptemberi vendégéjszakák aránya közel egyenlően alakult. A év folyamán a vendégéjszakák száma az előző évhez képest jelentős mértékben emelkedett februárban és márciusban (+12,2%), valamint novemberben (+13%) és decemberben (+9,9%), kisebb mértékben januárban, áprilisban és októberben, a nyári hónapokban pedig enyhe csökkenés mutatkozott. A vendégéjszakák számának szezonális alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken, 2004 (ezer éjszaka) 16. táblázat Külföldi és belföldi vendégéjszakák aránya a turisztikai régiókban, 2004 (%) külföldi belföldi Balaton 58,1 41,9 Budapest Közép-Dunavidék 81,1 18,9 ebből: Budapest 86,2 13,8 Dél-Alföld 25,0 75,0 Dél-Dunántúl 28,9 71,1 Észak-Alföld 34,9 65,1 Észak-Magyarország 15,9 84,1 Közép-Dunántúl 35,7 64,3 Nyugat-Dunántúl 46,3 53,7 Tisza-tó 30,6 69,4 Ország összesen 55,6 44,4 17. ábra január február március április május június Ország összesen Balaton Budapest július augusztus szeptember október november december 20

22 2004-ben a kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek több mint négyötöde vett igénybe szállodát, míg a vendégéjszakák 77,1%-át töltötték szállodában (17. táblázat és 18. ábra). A szállodákban és a gyógyszállodákban regisztrált külföldi és belföldi vendégéjszakaszám 2004-ben minden eddiginél magasabb volt. A szállodai vendégek egyharmada négycsillagos egységben, 42,2%-uk pedig háromcsillagos házat választott. A további kereskedelmi szálláshelytípusok közül, a vendégéjszakák számát alapul véve, a legnagyobb részesedéssel a panziók (10,7%) és a kempingek (9,3%) rendelkeztek. 17. táblázat A vendégforgalom alakulása szállástípusonként, Vendégek száma /2003 (ezer fő) (%) Szálloda ,7 5 csillagos ,8 4 csillagos ,3 3 csillagos ,0 2 csillagos ,9 1 csillagos ,0 Gyógyszálloda ,8 Wellness-szálloda Panzió ,8 Turistaszálló ,4 Ifjúsági szálló ,6 Üdülőház ,3 Kemping ,9 Mindösszesen ,8 18. ábra A vendégforgalom alakulása szállástípusonként, 2004 (%) 5 csillagos 6,4 4 csillagos 23,0 3 csillagos 28,9 2 csillagos 6,2 1 csillagos 2,4 Panzió 10,7 Turistaszálló 4,5 Ifjúsági szálló 3,7 Üdülőház 4,9 Kemping 9,3 Vendégéjszakák száma /2003 (ezer éjszaka) (%) Szálloda ,0 5 csillagos ,2 4 csillagos ,5 3 csillagos ,6 2 csillagos ,8 1 csillagos ,8 Gyógyszálloda ,9 Wellness-szálloda Panzió ,2 Turistaszálló ,0 Ifjúsági szálló ,5 Üdülőház ,9 Kemping ,6 Mindösszesen ,5 A szállodákban az összes kereskedelmi szálláshely átlagához képest nagyobb mértékben növekedett a vendégforgalom a év folyamán: a vendégek száma 11,7%-kal, a vendégéjszakák száma 8%-kal emelkedett. A magyarországi kereskedelmi szálláshelyek iránti kereslet átstruk- 21

23 túrálódását jelzi, hogy a négy- és ötcsillagos szállodák vendégforgalma 2004-ben is dinamikusan növekedett, amelynek eredményeként részesedésük a évhez képest növekedést mutatott. A háromcsillagos szállodákban a vendégek és a vendégéjszakák száma kisebb mértékben emelkedett, ezzel szemben az egy- és kétcsillagos házakban a vendégforgalom visszaesését regisztrálták. A gyógyszállodákban a vendégek száma közel egynegyedével (+22,8%), a vendégéjszakák száma 16,9%-kal növekedett a évhez képest, amely mind a belföldi, mind a külföldi vendégforgalom tekintetében minden eddiginél magasabb vendégéjszakaszámot eredményezett. A gyógyszállodák az elmúlt évben több mint 655 ezer vendéget és mintegy 2,5 millió vendégéjszakát (a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált összes vendégéjszaka 13,2%-a) regisztráltak. A wellness-szállodák az elmúlt év folyamán 155 ezer vendéget fogadtak, akik mintegy 413 ezer vendégéjszakát töltöttek ezeken a szálláshelyeken. Átlagos tartózkodási idő szállástípusonként, táblázat /2003 (éjszaka) % Szálloda 2,9 2,9 2,8 96,7 5 csillagos 2,6 2,6 2,6 98,1 4 csillagos 2,9 2,8 2,7 95,4 3 csillagos 2,9 2,9 2,8 98,7 2 csillagos 3,0 3,0 2,7 92,8 1 csillagos 3,3 3,5 3,7 107,4 Gyógyszálloda 4,2 4,0 3,8 95,3 Wellness-szálloda - - 2,7 - Panzió 2,5 2,4 2,4 99,4 Turistaszálló 2,7 2,6 2,6 100,9 Ifjúsági szálló 3,2 3,1 2,9 93,3 Üdülőház 3,5 3,5 3,3 94,9 Kemping 5,0 4,7 4,9 103,1 Mindösszesen 3,0 2,9 2,9 96,9 A kereskedelmi szálláshelyeken az átlagos tartózkodási idő 2,9 éjszaka volt 2004-ben, a külföldiek átlagosan 3,2 éjszakát, a belföldiek átlagosan 2,5 éjszakát töltöttek el (18. táblázat). A év folyamán a leghoszszabb átlagos tartózkodási időt a kempingekben regisztrálták (4,9 éjszaka). A gyógyszállodákban 3,8, az egycsillagos szállodákban 3,7, az üdülőházakban 3,3, a szállodákban 2,8 éjszakát töltöttek el átlagosan a vendégek ben a leghosszabb az országos átlagot is meghaladó átlagos tartózkodási idő jellemezte a Balaton (4,3 éjszaka), az Észak-Alföld (3,2 éjszaka) és a Tisza-tó (3,0 éjszaka) régiókat. A legrövidebb ideig Észak- Magyarországon (2,3 éjszaka) és Dél-Alföldön (2,4 éjszaka) tartózkodtak a vendégek. Budapest Közép-Dunavidéken és a Dél-Dunántúlon 2,5-2,5 éjszaka volt az átlagos tartózkodási idő. A vendégek átlagos tartózkodási ideje a kereskedelmi szálláshelyeken, 2004 (éjszaka) 3,4 3,2 3,0 2,8 2,6 2,4 2,2 2,0 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0, ábra január február március április május június július augusztus szeptember október november december 22

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben

A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben Készítette a Magyar Turizmus Rt. a A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben Budapest, 2003. február hó A világ turizmusának forgalma 2002-ben Magyar Turizmus Rt. A Turisztikai Világszervezet

Részletesebben

Itthon Végleges adatokkal. Turizmus. otthon van. Magyarországon.

Itthon Végleges adatokkal. Turizmus. otthon van. Magyarországon. Itthon otthon van Turizmus Magyarországon 2007 Végleges adatokkal www.itthon.hu Turizmus Összefoglaló adatok 1 A magyarországi turizmus főbb mutatói *Zárójelben a szállodák vendégforgalmi adatai. 2006

Részletesebben

2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása

2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1 2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal elızetes adatai szerint 2013 júniusában a kereskedelmi

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január február. 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január február. 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. január február 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint 2014 februárjában a kereskedelmi

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január augusztus. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január augusztus. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. január augusztus 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014-BEN. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014-BEN. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014-BEN 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal végleges

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN AZ ELŐZETES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN AZ ELŐZETES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN AZ ELŐZETES ADATOK SZERINT 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2015-BEN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2015-BEN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2015-BEN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20.

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20. A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. június 20. Adatforrásaink UN WORLD TOURISM ORGANIZATION IMF, CIA World FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL COMMISSON

Részletesebben

Turizmus Magyarországon

Turizmus Magyarországon Turizmus Magyarországon 2003 Általános információk Magyarországról Terület: 93 030 km 2 Lakosság: 10 116 742 fő (2004. január 1.) Népsűrűség: 109,0 fő/km 2 Főváros: Budapest terület: 525 km 2 lakosság:

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa

Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa Magyar Turizmus Zrt. 1115 Budapest, Bartók Béla út 15-113. Tel.: (6-1)488-87 Fax: (6-1)488-86 E-mail: htbudapest@hungarytourism.hu www.itthon.hu Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa Az észak-európai

Részletesebben

Turizmus. Magyarországon

Turizmus. Magyarországon Turizmus www.itthon.hu előzetes adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása (millió fő, /2010) Európa (502,8; +6,0%) Afrika (49,8; 0,0%) Amerika (156,2; +4,2%) Ázsia (216,0; +5,6%)

Részletesebben

Turizmus Magyarországon 2012

Turizmus Magyarországon 2012 MInden élménnyel több leszel itthon.hu Turizmus előzetes adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása (millió fő, /2011) Európa (534,8; +3,3%) Afrika (52,3; 6,2%) Amerika (162,1;

Részletesebben

A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében

A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében Összeállította a Magyar Turizmus Rt. a 1. Bevezetés A 4/2000. (II.2.) GM rendeletben foglaltak szerint Magyarországon 2000. február 2. óta hivatalosan

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. február 27. Felhasznált források UN WORLD TOURISM ORGANIZATION OECD, CIA FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL

Részletesebben

MInden élménnyel több leszel

MInden élménnyel több leszel MInden élménnyel több leszel Turizmus ELŐZETES adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása (millió fő, /2012) Európa (562,8; +5,4%) Afrika (56,1; +5,6%) Amerika (168,9; +3,6%) Ázsia

Részletesebben

Az észak-európai vendégforgalom alakulása Magyarországon Dánia Vendégek száma Vendégéjszakák száma Látogatók száma

Az észak-európai vendégforgalom alakulása Magyarországon Dánia Vendégek száma Vendégéjszakák száma Látogatók száma MAGYAR TURIZMUS ZRT. Kutatási Csoport 1115 Budapest, Bartók Béla út 15-113. Tel.: (6-1) 488-871 Fax: (6-1) 488-8711 E-mail: kutatas@itthon.hu www.itthon.hu A TISZA-TÓ RÉGIÓ KÜLDŐPIACAI ÉSZAK-EURÓPA Az

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban A VILÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1990 ÉS 2002 KÖZÖTT Nemzetközi turistaérkezések 1990 és 2002 között a nemzetközi turistaérkezések száma több mint másfélszeresére,

Részletesebben

MInden élménnyel több leszel. Turizmus Magyarországon 2014. előzetes adatokkal

MInden élménnyel több leszel. Turizmus Magyarországon 2014. előzetes adatokkal MInden élménnyel több leszel Turizmus Magyarországon 2014 előzetes adatokkal Tények és adatok A nemzetközi turistaérkezések száma (millió fő; 2014/2013) Európa (588,4; +3,9%) Afrika (56,0; +2,3%) Amerika

Részletesebben

MAGYARORSZÁG. Turizmus. Magyarországon

MAGYARORSZÁG. Turizmus. Magyarországon MAGYARORSZÁG Turizmus www.itthon.hu végleges adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések száma a világban (millió fő, /2008) Európa (460,0; -5,7%) Afrika (45,6; +2,9%) Amerika (140,1; -4,6%) Ázsia

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében Összeállította a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatósága 36 TURIZMUS BULLETIN 1. Bevezetés A turisztikai régiók vendégforgalmára vonatkozóan 1998 óta

Részletesebben

Turizmus. Magyarországon. www.hungarytourism.hu

Turizmus. Magyarországon. www.hungarytourism.hu Turizmus Magyarországon www.hungarytourism.hu Készítette a Magyar Turizmus Rt. H-1012 Budapest, Vérmező út 4. Telefon: +36 1 488-8700, fax: +36 1 488-8711 Tervező és kivitelező: VIVA Média Holding Fotó:

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

MInden élménnyel több leszel. Turizmus Magyarországon végleges adatokkal

MInden élménnyel több leszel. Turizmus Magyarországon végleges adatokkal MInden élménnyel több leszel Turizmus végleges adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása (millió fő, /2012) Európa (563,8; +5,6%) Afrika (55,9; +5,4%) Amerika (168,2; +3,4%) Ázsia

Részletesebben

BALATONI ÜDÜLŐKÖRZET IDEGENFORGALMA január - december

BALATONI ÜDÜLŐKÖRZET IDEGENFORGALMA január - december Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága BALATONI ÜDÜLŐKÖRZET IDEGENFORGALMA 2007. január - december Veszprém, 2008. február Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatóság, 2008 Igazgató:

Részletesebben

Magyarország turizmusának alakulása 2006-ban

Magyarország turizmusának alakulása 2006-ban Magyarország turizmusának alakulása 2006-ban Összeállította: a Magyar Turizmus Zrt. Kutatási Csoportja 1 2006-ban az egy évvel korábbinál 6,2%-kal több, összesen 41 millió külföldi látogató érkezett Magyarországra.

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján Budapest, 2017. március 10. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2016-ban 1 A magyar lakosság

Részletesebben

Turizmus. Magyarországon MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG

Turizmus. Magyarországon MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG Turizmus www.itthon.hu MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG végleges adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések száma a világban (millió fő, /2007) Európa (487,9; +0,1%) Afrika (47,0; +4,1%) Amerika

Részletesebben

4.5. Az egy napra külföldre látogatók tartózkodási ideje és ezek megoszlása összevont motivációs célok és határszakaszok szerint, 2008...36 4.6.

4.5. Az egy napra külföldre látogatók tartózkodási ideje és ezek megoszlása összevont motivációs célok és határszakaszok szerint, 2008...36 4.6. TÁBLAMELLÉKLET 1.1. A magyar gazdaság és a turizmus főbb mutatói, 2004 2008...3 1.2. Regisztrált vállalkozások száma a vállalkozások mérete szerint, 2008. december 31...4 1.3. Regisztrált vállalkozások

Részletesebben

Turizmus. Magyarországon MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG

Turizmus. Magyarországon MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG Turizmus MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG www.itthon.hu MAGYARORSZÁG előzetes adatokkal Turizmus Tények és adatok Magyarországról Terület 93 030 km 2 Népesség 10 045 401 fő (. január 1.) Népsűrűség 108,0 fő/km

Részletesebben

1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN. 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma

1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN. 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma 2016. június 1. 1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai

Részletesebben

A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében

A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében Szerző: Dr. Behringer Zsuzsanna 1 Kiss Kornélia 2 Magyarországon kilenc turisztikai régió található, régiónként egységes és egymástól jól megkülönböztethető

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

A MAGYAR LAKOSSÁG ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI

A MAGYAR LAKOSSÁG ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI A MAGYAR LAKOSSÁG 2006. ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI dr. Galla Gábor, vezérigazgató Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2006. június 7. STABILAN NÖVEKVŐ BELFÖLDI KERESLET 2005-BEN MINDEN KORÁBBINÁL TÖBB BELFÖLDI

Részletesebben

JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL

JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1036 JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL

Részletesebben

TURIZMUS MAGYARORSZÁGON 2016

TURIZMUS MAGYARORSZÁGON 2016 TURIZMUS MAGYARORSZÁGON 2016 ELŐZETES ADATOKKAL TÉNYEK ÉS ADATOK A nemzetközi turistaérkezések száma (millió fő; 2016/2015) Világ (1 235,0; +3,9%) Európa (619,7; +2,0%) Afrika (58,2; +8,1%) Amerika (200,9;

Részletesebben

A magyar lakosság évi utazási szokásai VEZETÕI ÖSSZEFOGLALÓ. Magyar Turizmus Rt.

A magyar lakosság évi utazási szokásai VEZETÕI ÖSSZEFOGLALÓ. Magyar Turizmus Rt. A magyar lakosság 2004. évi utazási szokásai 2005 VEZETÕI ÖSSZEFOGLALÓ www.itthon.hu Magyar Turizmus Rt. www.hungary.com A magyar lakosság utazási szokásairól a Magyar Turizmus Rt. éves gyakorisággal végez

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

MINDEN ÉLMÉNNYEL TÖBB LESZEL TURIZMUS MAGYARORSZÁGON 2015 ELŐZETES ADATOKKAL

MINDEN ÉLMÉNNYEL TÖBB LESZEL TURIZMUS MAGYARORSZÁGON 2015 ELŐZETES ADATOKKAL MINDEN ÉLMÉNNYEL TÖBB LESZEL TURIZMUS MAGYARORSZÁGON 2015 ELŐZETES ADATOKKAL TÉNYEK ÉS ADATOK A nemzetközi turistaérkezések száma (millió fő; 2015/2014) Európa (609,1; +5,0%) Afrika (53,1; -3,3%) Amerika

Részletesebben

JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL

JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 99 évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 036 JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL

Részletesebben

MARKETINGTERV 2014 mellékletek

MARKETINGTERV 2014 mellékletek Magyar turizmus zrt. MARKETINGTERV 2014 mellékletek Tartalom 1. Részletes helyzetelemzés 2 1.1. A turizmus jelentősége Magyarországon...................................................................

Részletesebben

IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2005. november 30. KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2005 ISBN 963 215 895

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi teljesítményéről Összefoglaló A magyarországi szállodaipar 2013 évi teljesítményének jellemzői - A hazai szállodai kínálat, a szobák száma

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről DECEMBER 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 6 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

MINDEN ÉLMÉNNYEL TÖBB LESZEL TURIZMUS MAGYARORSZÁGON 2015 VÉGLEGES ADATOKKAL

MINDEN ÉLMÉNNYEL TÖBB LESZEL TURIZMUS MAGYARORSZÁGON 2015 VÉGLEGES ADATOKKAL MINDEN ÉLMÉNNYEL TÖBB LESZEL TURIZMUS MAGYARORSZÁGON 2015 VÉGLEGES ADATOKKAL TÉNYEK ÉS ADATOK A nemzetközi turistaérkezések száma (millió fő; 2015/2014) Világ (1 184,0; +4,4%) Európa (607,6; +4,7%) Afrika

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR- MÁRCIUS 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1.

Részletesebben

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13.

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. Turisztikai Konferencia Veszprém Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. VILÁGTURIZMUS 2006-ban NEMZETKÖZI TURISTAÉRKEZÉS: 842 millió + 4,5%, 36 milliós növekedés, elsősorban

Részletesebben

2005. szeptember Spanyolország. A prezentáci

2005. szeptember Spanyolország. A prezentáci A hónap h küldk ldo országa 25. szeptember Spanyolország Kiss Kornélia kutatási igazgató Magyar Turizmus Rt. A prezentáci ció készítéséhez felhasznált lt adatok Másodlagos adatok (199625)? World Tourism

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első fél évében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel Kelet,

Részletesebben

A JAPÁN LAKOSSÁG UTAZÁSI SZOKÁSAI

A JAPÁN LAKOSSÁG UTAZÁSI SZOKÁSAI A JAPÁN LAKOSSÁG UTAZÁSI SZOKÁSAI KISS KORNÉLIA MAGYAR TURIZMUS ZRT. ADATFORRÁSAINK Másodlagos adatok? UN World Tourism Organization (UNWTO)? Japan National Tourist Organization? European Travel Commission?

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR - SZEPTEMBER 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 6

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR- JÚLIUS 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Turizmus Magyarországon

Turizmus Magyarországon Turizmus Magyarországon HELYZETELEMZÉS 1 1. A turizmus jelentősége Magyarországon A turizmus Magyarországon jelentős mértékben járul hozzá a gazdaság élénkítéséhez és a munkahelyteremtéshez. A Központi

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2011-ben A KSH keresletfelmérésének adatai alapján

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2011-ben A KSH keresletfelmérésének adatai alapján Budapest, 2012. április 4. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2011-ben A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2011-ben 2011-ben a magyar

Részletesebben

Hosszantartó növekedés a nemzetközi turizmusban a kihívások ellenére

Hosszantartó növekedés a nemzetközi turizmusban a kihívások ellenére Budapest, 2017. február 3. Hosszantartó növekedés a nemzetközi turizmusban a kihívások ellenére MEGJELENT A WORLD TOURISM BAROMETER A Turisztikai Világszervezet (United Nations World Tourism Organization

Részletesebben

Régiók 10 Rangsor 2015 Növekedés Külföld és belföld Átlag felett. Átlagos. Átlag alatt. Növekedés százalékban TOP 10 LOW 10

Régiók 10 Rangsor 2015 Növekedés Külföld és belföld Átlag felett. Átlagos. Átlag alatt. Növekedés százalékban TOP 10 LOW 10 Szálláshelyek nemzetiségi adatai 2010 2015 Országok 42 Rangsor 2015 TOP 10 LOW 10 Növekedés 2010-2015 Külföld és belföld Átlag felett Átlag alatt Növekedés százalékban 2010-2015 TOP 10 LOW 10 Régiók 10

Részletesebben

A nemzetközi turistaérkezések száma megközelítette az egymilliárdot 2016 első kilenc hónapjában

A nemzetközi turistaérkezések száma megközelítette az egymilliárdot 2016 első kilenc hónapjában Budapest, 2016. november 30. A nemzetközi turistaérkezések megközelítette az egymilliárdot 2016 első kilenc hónapjában MEGJELENT A WORLD TOURISM BAROMETER A Turisztikai Világszervezet (United Nations World

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I X. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I X. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I X. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 január október között nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

,, Turizmus Magyarországon

,, Turizmus Magyarországon ,, Turizmus Magyarországon HELYZETELEMZÉS 1 1. A turizmus jelentősége Magyarországon A turizmus Magyarországon jelentős mértékben járul hozzá a gazdaság élénkítéséhez és a munkahelyteremtéshez. A Központi

Részletesebben

CSEHORSZÁG A HÓNAP KÜLDO ORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT CSEHORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ MAGYAR TURIZMUS ZRT.

CSEHORSZÁG A HÓNAP KÜLDO ORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT CSEHORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ MAGYAR TURIZMUS ZRT. A HÓNAP KÜLDO ORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT CSEHORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA PREZENTÁCIÓJA CSEHORSZÁG KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ MAGYAR TURIZMUS ZRT. CSEHORSZÁG Területe: 78 866 km 2 Lakosainak száma: 1,2 millió

Részletesebben

Turizmus. Magyarországon

Turizmus. Magyarországon Turizmus www.itthon.hu végleges adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása (millió fő, /2010) Európa (504,0; +6,2%) Afrika (49,9; +0,4%) Amerika (156,6; +3,9%) Ázsia (216,9; +6,1%)

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről Összefoglaló - 2012 január decembere között nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt a korábbi hónapokhoz

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

TREND RIPORT. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VIII. havi

TREND RIPORT. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VIII. havi TREND RIPORT A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VIII. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első nyolc hónapjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I.- IV. közötti időszakban nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2015 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 14. Budapest idegenforgalma, 2006 2010

területi Budapesti Mozaik 14. Budapest idegenforgalma, 2006 2010 területi V. évfolyam 5. szám 211. július 26. 211/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu Budapesti Mozaik 14. Budapest idegenforgalma, 26 21 A tartalomból 1 A nemzetközi turisztikai

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban 21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2006. évi teljesítményérõl

Jelentés a turizmus 2006. évi teljesítményérõl Jelentés a turizmus 2006. évi teljesítményérõl Központi Statisztikai Hivatal, 2007 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatásstatisztikai fõosztályának Turizmus- és szállításstatisztikai osztályán

Részletesebben

Vendégforgalom Miskolcon a KSH statisztikák tükrében Készítette: Nagy Júlia TDM menedzser, ügyvezető MIDMAR Nonprofit Kft

Vendégforgalom Miskolcon a KSH statisztikák tükrében Készítette: Nagy Júlia TDM menedzser, ügyvezető MIDMAR Nonprofit Kft Vendégforgalom Miskolcon a KSH statisztikák tükrében 14 Készítette: Nagy Júlia TDM menedzser, ügyvezető MIDMAR Nonprofit Kft Összesített statisztikák Bevétel (ezer Ft) A miskolci kereskedelmi szálláshelyek

Részletesebben

1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása 1

1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása 1 MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2012 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása 1 A Központi Statisztikai Hivatal elızetes adatai szerint 2012 decemberében a kereskedelmi szálláshelyet

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Jelentés a turizmus 2005. évi teljesítményéről

Központi Statisztikai Hivatal. Jelentés a turizmus 2005. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal Jelentés a turizmus 2005. évi teljesítményéről Budapest, 2006 Központi Statisztikai Hivatal, 2006 Készítette a KSH Szolgáltatásstatisztikai főosztály Közlekedés- és turizmusstatisztikai

Részletesebben

A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának f bb jellemz i I. negyedévében, az ÁFSZ adatai alapján

A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának f bb jellemz i I. negyedévében, az ÁFSZ adatai alapján A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának f bb jellemz i 2009. I. negyedévében, az ÁFSZ adatai alapján Röviden az egyes engedély-típusokról és a bejelentési kötelezettségr l, mely a Magyarországon

Részletesebben

Sokáig voltam távol?

Sokáig voltam távol? Sokáig voltam távol? Az olasz lakosság utazási szokásai Kiss Kornélia kutatási igazgató Magyar Turizmus Zrt. Európa hatodik legnépesebb országa Olaszország területe: 301 230 km 2 Lakosainak száma: 58,1

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. július Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás helye a nemzetgazdaságban...5 2.1. Makrogazdasági

Részletesebben

MotoGP 2009 Magyarország

MotoGP 2009 Magyarország Budapest, 2008. július 23. MotoGP 2009 Magyarország Dr. Róna Iván vezérigazgató Magyar Turizmus Zrt. Tartalom I. A MotoGP, mint kiemelt világesemény bemutatása II. A MotoGP 2009. magyarországi futamának

Részletesebben

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól Beérkezett válaszok: () = minősítés nélküli szállodák 5 3* 9 4* 31 5* 3 Összesen:

Részletesebben

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki Amerikai Egyesült Államok Ausztrália Ausztria Belgium Brunei Ciprus Dánia Egyesült Arab Emírségek Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Irán Írország Izland Izrael

Részletesebben

Külföldi vendégforgalom a magyarországi régiók kereskedelmi szálláshelyein

Külföldi vendégforgalom a magyarországi régiók kereskedelmi szálláshelyein Internetes kiadvány www.ksh.hu Központi 2009. augusztus Statisztikai Hivatal ISBN 978-963-235-258-9 Külföldi vendégforgalom a magyarországi régiók kereskedelmi szálláshelyein Tartalom A magyarországi kereskedelmi

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

Észak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében

Észak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében Észak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében 211-214 Készítette: Nagy Júlia TDM menedzser MIDMAR Nonprofit Kft Külföldi vendégéjszakák száma Észak-Magyarország kereskedelmi szálláshelyein

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

MInden élménnyel több leszel. Turizmus Magyarországon 2014. végleges adatokkal

MInden élménnyel több leszel. Turizmus Magyarországon 2014. végleges adatokkal MInden élménnyel több leszel Turizmus Magyarországon 2014 végleges adatokkal Tények és adatok A nemzetközi turistaérkezések száma (millió fő; 2014/2013) Európa (581,7; +2,7%) Afrika (55,8; +2,6%) Amerika

Részletesebben

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé Világtendenciák A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé 80-as évek elejétől: túltermelési válság 25 % visszaesés (34% az EU-ban) Asztali bort adó szőlőterületek

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A magyar lakosság utazási szokásai, 0 Készítette: a Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató

Részletesebben

Turizmus Bulletin. Felelős kiadó: Dr. Galla Gábor vezérigazgató Főszerkesztő: Kiss Kornélia kutatási igazgató Szerkesztő: Polgár Judit kutató

Turizmus Bulletin. Felelős kiadó: Dr. Galla Gábor vezérigazgató Főszerkesztő: Kiss Kornélia kutatási igazgató Szerkesztő: Polgár Judit kutató IMPRESSZUM Turizmus Bulletin A MAGYAR TURIZMUS RT. NEGYEDÉVENTE MEGJELENŐ SZAKMAI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA X. évfolyam, 1. szám Megjelenés: 2006. március Lapzárta: 2006. január Felelős kiadó: Dr. Galla

Részletesebben

Franciaország. Marketingterv

Franciaország. Marketingterv Franciaország Marketingterv 2009 Franciaország Marketingterv 2009 Franciaország a harmadik legfontosabb európai küldőpiac. A franciák külföldi utazásainak száma 2007-ben 6%-kal növekedett, a szabadidős

Részletesebben

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága? Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi

Részletesebben

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19%

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19% 1.5.4 Turizmus Annak ellenére, hogy nemzetközi összehasonlításban jelenlegi turisztikai kínálatával, vendégforgalmával és bevételeivel Magyarország nem tartozik Európa kiemelkedő turisztikai célterületei

Részletesebben

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1.

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1. Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló Római Egyezmény (1998. évi XLIV. törvény az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal TURIZMUS 2004

Központi Statisztikai Hivatal TURIZMUS 2004 Központi Statisztikai Hivatal TURIZMUS 2004 Budapest, 2005 Központi Statisztikai Hivatal, 2005 Készítette a KSH Szolgáltatásstatisztikai főosztály Közlekedés- és idegenforgalom-statisztikai osztálya ISBN

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Országtanulmány: Szlovénia Szerzõ: Polgár Judit 1 1. Szlovénia általános jellemzése Szlovénia, Európa egyik legkisebb országa, az Alpok és az Adriai-térség között, Kelet- és Nyugat-Európa találkozásánál

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben