,, Turizmus Magyarországon

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download ",, Turizmus Magyarországon"

Átírás

1 ,, Turizmus Magyarországon HELYZETELEMZÉS 1 1. A turizmus jelentősége Magyarországon A turizmus Magyarországon jelentős mértékben járul hozzá a gazdaság élénkítéséhez és a munkahelyteremtéshez. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a turizmus szatellit számláit legutóbb 2011-ről készítette el. Ezek alapján a turizmusra jellemző ágazatok bruttó hozzáadott értéke milliárd forintot tett ki (2011-es folyóárakon), ami 5,6%-os közvetlen hozzájárulást jelent a GDP-hez, összes hozzájárulása pedig 9,0% volt ben a turizmusban közvetlenül foglalkoztatottak száma 331 ezer fő volt, a munkahelyek 8,6%-át a turizmus generálta közvetlenül, a közvetlen és közvetett hatásokat összesítve pedig a nemzetgazdasági foglakoztatottság 11,3%-át tei ki. A WTTC (KSH-tól eltérő módszertannal készülő) becslése szerint 2014-ben a turizmus gazdasághoz való közvetlen hozzájárulása nomináláron 1 252,8 milliárd forint (2013-ban 1 135,9 milliárd forint), azaz a GDP 3,9%-a (2013-ban 3,8%), a közvetett hatásokat is magába foglaló hozzájárulása 3 255,3 milliárd forint (2013-ban 2 957,5 milliárd forint), vagyis a GDP 10,3%-a volt. Ez a világszintű átlagot (9,8%) is meghaladja re a közvetlen és az összes hozzájárulás esetében is növekedést vár a WTTC: a közvetlen hozzájárulás összege 6,5%-kal, a közvetett hatásokat is magában foglaló hozzájárulás összege 5,0%-kal fog emelkedni. Becslésük szerint 2014-ben a turizmus foglalkoztatáshoz való közvetlen hozzájárulása a teljes foglalkoztatás 5,6%-át, a közvetett hatásokat is magába foglaló hozzájárulása a teljes foglalkoztatás 9,8%-át tette ki re ebben a tekintetben is kismértékű növekedést vár a WTTC: a turizmus közvetlen hozzájárulása a foglalkozáshoz 5,1%-kal, az összes hozzájárulás pedig 4,4%-kal fog növekedni.a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2014-ben a nemzetközi utazásokból 4,4 milliárd euró (1 365,9 milliárd forint) devizabevétel származott ennyivel javítva a fizetési mérleg egyensúlyát. A szolgáltatás-külkereskedelem bevételi oldalának 23,7%-át a nemzetközi utazások adták ben a Magyarországra látogató külföldi és a belföldi turisták költése összesen 1 450,8 milliárd forint volt, amiből 308,4 milliárd forint áfabevétel keletkezett. 3 Becslésünk a következő adatokon alapul: a KSH adatai szerint a Magyarországra látogató külföldiek turisztikai célú költése 2014-ben 1 070,3 milliárd forint volt. Ugyanebben az évben a magyar lakosság turisztikai célú (többnapos) belföldi utazásra 294,6 milliárd forintot költött. A Magyar Turizmus Zrt. saját kutatási eredményein alapuló becslés szerint 2014-ben az egynapos 1 A helyzetelemezés során a következő szervezetek jelentéseit, kutatási eredményeit használtuk fel: United Nations World Tourism Organization (UNWTO), European Travel Commission (ETC), World Travel & Tourism Council (WTTC), STR Global Hotel Review, TourMIS, IPK International, Nemzetgazdasági Minisztérium, Központi Statisztikai Hivatal (KSH), Magyar Nemzeti Bank (MNB), Magyar Turizmus Zrt. (MT Zrt.). 2 Az MNB 2014-ben módosította a fizetési mérleg számításának módszertanát. A korábbi adatok visszamenőleges revíziójának eredményeit először szeptember 23-án publikálta az MNB. További információk a módszertani változásról az MNB honlapján találhatók. 3 27%-os áfával számolva. 1

2 (turisztikai célú) belföldi utazásokra fordított összeg 85,9 milliárd forint volt, így a magyar lakosság belföldi utazásokra fordított összes kiadása 380,5 milliárd forintra tehető. 2. Nemzetközi tendenciák A nemzetközi turizmus alakulása A nemzetközi turistaérkezések száma 2012-ben haladta meg az egymilliárdot, 2013-ban millió volt, 2014-ben pedig tovább nőtt 4,2%-kal és elérte az milliót. A 2014-es növekedési ütem meghaladja a Turisztikai Világszervezet (UNWTO) 2010 és 2020 közötti évtizedre vonatkozó hosszú távú előrejelzésének éves átlagát (+3,8%). A nemzetközi turistaérkezések tekintetében a TOP 10 desztináció esetében Mexikó Thaiföldet kiszorítva a 15. helyről a 10. helyre került (1. táblázat). A világ nemzetközi turisztikai bevételei milliárd USD-t (940 milliárd eurót) tettek ki, ami reálértéken (helyi valutákban számítva) 4,0%-kal több, mint 2013-ban. A turisztikai kiadások alapján felállított sorrend az első 10 országot vizsgálva szinte változatlan 2013-hoz képest, mindössze Olaszország került egy hellyel feljebb, így 8. lett a rangsorban, Ausztrália pedig a 9. helyre került. Az orosz turisztikai kiadások (reálértéken és helyi valutában számítva) 5,7%-kal csökkentek 2014-ben, míg a 2012-től az első helyen található Kína esetében 2014-ben is 28,2%- os növekedést regisztráltak. Említésre méltó továbbá, hogy Szaúd-Arábia (amely 2013-ban még a 18. helyen volt) 2014-ben a 11. helyre lépett elő a nagy turisztikai költésű piacok rangsorában. A tíz legnagyobb turisztikai kiadással jellemezhető ország közül (reálértéken és helyi valutában számítva) számottevő, 5% fölötti növekedést ért még el Franciaország (+13,3%), Olaszország (+6,9%) és az Egyesült Államok (+6,4%). Ország A nemzetközi turistaérkezések száma, a turisztikai bevételek és kiadások mértéke alapján legjelentősebb országok, 2014* Nemzetközi turistaérkezések száma (millió) Ország Nemzetközi turisztikai bevételek (milliárd USD) Ország 1. táblázat Nemzetközi turisztikai kiadások (milliárd USD) 1. Franciaország 83,8 1. USA 177,2 1. Kína 164,9 2. USA 74,8 2. Spanyolország 65,1 2. USA 110,8 3. Spanyolország 65,0 3. Franciaország 57,4 3. Németország 93,3 4. Kína 55,6 4. Kína 56,9 4. Egyesült 63,2 5. Olaszország 48,6 5. Makaó (Kína) 50,8 5. Oroszország 50,4 6. Törökország 39,8 6. Egyesült Királyság 46,6 6. Franciaország 48,7 7. Németország 33,0 7. Olaszország 45,5 7. Kanada 33,8 8. Egyesült Királyság 32,6 8. Németország 43,3 8. Olaszország 28,8 9. Oroszország 29,8 9. Thaiföld 38,4 9. Ausztrália 26,4 10. Mexikó 29,3 10. Hongkong (Kína) 38,4 10. Brazília 25,6 * Előzetes adatok. Forrás: UNWTO 2014-ben az International Air Transport Association (IATA) 6,0%-os növekedésről számolt be a nemzetközi utaskilométer (RPK-) mutató tekintetében, ami némiképp meghaladja az elmúlt 10 év távlatában számított éves átlagos növekedési ütemet, és a 2013-as növekedésnél (+5,7%) is magasabb. Eközben a load factor mutató is magas maradt: 79,7%-os volt. 2

3 Az STR Global adatai szerint a szállodaiparban is jellemzően pozitív évnek számít 2014, a legtöbb régióban és alrégióban nőtt a foglaltság, noha az ADR és a RevPAR mutatók már vegyesebb képet mutatnak. Európa nemzetközi turizmusának alakulása A világ legnagyobb részesedéssel bíró, legérettebb desztinációja Európa, de a kontinens részesedése a küldőpiacok saját régiójukon kívüli utazásaiból folyamatosan csökken. Az UNWTO adatai szerint 2014-ben itt regisztrálták a nemzetközi érkezések 51,2%-át, 580,6 millió érkezést. Európában a növekedési ütem (+2,4%) elmaradt a világ átlagától. Az európai alrégiók teljesítménye vegyesen alakult. Az európai érkezések 20,7%-át (120,2 millió érkezést) adó Közép- és Kelet-Európában 5,9%-os csökkenés figyelhető meg 2013-hoz képest. Észak-Európára (71,0 millió érkezés, +5,4%), illetve Dél-Európára és a Mediterrán térségre (214,9 millió érkezés, +6,9%) erősebb növekedés volt jellemző az előző évhez viszonyítva. Nyugat-Európában 2,2%-os növekedést regisztráltak, ezzel az érkezések száma ott elérte a 174,5 milliót. 4 A nemzetközi turisztikai bevételek tekintetében is Európa részesedése (41,0%; 512,3 milliárd USD) volt a legnagyobb a régiók közül, bár kisebb, mint a turistaérkezésekből való részesedés hoz képest (helyi valutákban számítva) 4,0%-kal emelkedtek a kontinensen a turisztikai bevételek. Az Association of European Airlines (AEA) szerint 2014-ben a nemzetközi utasok száma összességében 5,7%-kal nőtt 2013-hoz viszonyítva. Az ülés-kapacitáskihasználtság (ASK) 5,2%-kal, a nemzetközi utaskilométer mutató 4,4%-kal nőtt hoz képest 11 millióval több utas választotta az AEA szervezethez tartozó utasszállítókat. Az AEA legfrissebb adatai szerint 2015 év elején csökkent az európai légitársaságok kapacitása 2014-hez képest, ugyanakkor a második negyedév végén már megközelítette a 2014-es szintet és 2015 utolsó negyedévére 10%-kal meghaladta azt. A load factor hasonlóan alakul idén is, mint 2013-ban és 2014-ben, leszámítva a sztrájkok okozta átmeneti csökkenést. Az Ázsia és Európa közötti légi forgalom növekedési üteme 2015-ben lelassult, párhuzamosan a kínai fogyasztói kiadások növekedésének visszaesésével. Az STR Global European Hotel Review adatai szerint 2014-ben az európai szállodák, azon belül is a nyugat-, észak- és dél-európai egységek jó eredményeket értek el, minden mutató növekedett. Kelet-Európa mutatói ugyanakkor kedvezőtlenebbül alakultak: a foglaltság 4,0%- kal, a RevPAR pedig 12,2%-kal csökkent. Kelet-Európán belül különösen Oroszország mutatói alakultak rosszul, a foglaltság 12,9%-kal, a RevPAR 14,8%-kal csökkent. Az STR Global adatai szerint az év első négy hónapjában világszerte Európában növekedtek a legnagyobb 2,3%-os mértékben a foglaltsági mutatók, annak ellenére, hogy a kelet-európai problémák továbbra is negatív hatással vannak a teljes régió teljesítményére. Az ETC megemlíti ugyanakkor, hogy Szlovákiában, Lengyelországban és Magyarországon a foglaltsági mutatók 4 Nyugat-Európa: Ausztria, Belgium, Franciaország, Hollandia, Németország, Svájc Észak-Európa: Dánia, Egyesült Királyság, Finnország, Írország, Norvégia, Svédország Dél-Európa: Bosznia, Horvátország, Görögország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szerbia, Szlovénia, Törökország Kelet-Európa: Bulgária, Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia FÁK: Fehéroroszország, Oroszország, Ukrajna. 3

4 minden vizsgált európai országénál nagyobb mértékben növekedtek (az árak csökkentése nélkül), ám ezek a kisebb piacok nem képesek a negatív orosz hatások tompítására első háromnegyed évében a felmérésben részt vevő európai szállodák foglaltsága 2,8%- kal nőtt 2014 azonos időszakához képest. Az európai régiók eredményei is jobbak, mint ben, a legnagyobb mértékben Kelet-Európában (7,0%-kal) és Dél-Európában (3,8%-kal) javult a foglaltság. Nyugat-Európában 2,1%-os, Észak-Európában pedig 1,6%-os volt a növekedés. Az európai pénzügyi mutatók javulást jeleznek: az euróban számított átlagár 4,7%-kal, a RevPAR 7,6%-kal nőtt. A régiók között azonban számottevő eltérések láthatók: Kelet- Európában (+14,9%) és Dél-Európában (+12,5%) jelentősebb, míg Észak-Európában (+5,9%) és Nyugat-Európában mérsékeltebb (+4,7%) növekedés volt tapasztalható a RevPAR tekintetében. Az IPK International felmérése szerint 2014-ben a vizsgált 15 éves és annál idősebb európai népesség összesen 443,8 millió olyan külföldi utazást tett, amely legalább egyéjszakás otttartózkodással járt. Továbbra is Nyugat-Európa generálta a legtöbb külföldi utazást: 2014-ben az összes utazás 41%-át, vagyis 183,6 millió utazást. Ezt követi, jelentősen lemaradva az Egyesült Királyságot és Írországot is magába foglaló Észak-Európa 105,8 millió utazással (24%). A harmadik helyen az Oroszország adatait is tartalmazó Kelet-Európa áll, 92,9 millió utazással (21%). A déli, mediterrán térség lakossága összesen 61,5 millió utazást tett (14%) ben hasonlóan a korábbi évekhez a szabadidős utazások (üdülés, pihenés holiday) adták az összes külföldi utazás csaknem háromnegyedét (73%). A kissé eltérő utazási szokásokat jelzi, hogy a hagyományos küldőpiacokon, vagyis a történelmi értelemben vett Nyugat-Európában az összes külföldi utazáson belül magasabb a szabadidős célú utazások aránya (75%), mint Kelet-Európában (65%). A szabadidős külföldi utazások száma 4%-kal (+11,8 millió utazás) bővült 2013-hoz képest, európai átlagban gyorsult a növekedés üteme. Miközben a kelet-európaiak által tett szabadidős utazások száma összességében stagnált, addig a déli és az északi országoké 7, illetve 6%-kal nőtt. Az európaiak összes külföldi utazásának 83%-át 15 ország, felét 5 ország (Németország, Nagy- Britannia, Franciaország, Oroszország és Hollandia) generálta. Az európaiak összes szabadidős külföldi utazásainak is 83%-át generálta az első 15 ország, több mint felét pedig a fent említett 5 ország adta. Németország megerősítette pozícióját a legfontosabb európai küldőpiacként: a külföldi utazások 17%-át, ezen belül a szabadidős utazások 18%-át a németek tették. Magyarország elsődleges versenytársai közül Ausztria a 6., Csehország a 13. helyet foglalja el az európai lakosság legfontosabb szabadidős úti céljai között. Ausztriában csökkent, Csehországban nőtt az európai szabadidős turisták száma. Másodlagos versenytársaink közül Németország a 3., Olaszország a 4., Törökország az 5., Görögország a 8., Horvátország a 9. helyen áll. Magyarország nem szerepel az első 15 szabadidős úti cél között (Lengyelország sem). 4

5 3. Magyarország turizmusának alakulása A válság előtti, 2007-es év szintjét a magyarországi turizmus eredményei a hazai kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák száma alapján először 2011-ben haladták meg, majd évről-évre tovább javultak ben a folyó áron számított szállásdíjbevételek is jelentősen, 35,2%-kal haladták meg a 2007-es szintet, a férőhelykapacitások pedig 17,7%-kal bővültek. A turizmus devizaforgalma Az MNB által közzétett évi fizetési mérleg adatok szerint a Magyarországra látogató külföldiek 4421,4 millió eurót (1 365,9 milliárd forintot) költöttek magyarországi turisztikai szolgáltatásokra. Ez euróban számítva 9,4%-os, forintban számítva pedig 13,8%-os növekedést jelent 2013-hoz képest. A külföldre látogató magyarok devizakiadása 1 530,8 millió euró (+6,6%), azaz 472,9 milliárd forint (+10,8%) volt. A bevételek és a kiadások egyenlege 2 890,5 millió eurót (893,0 milliárd forintot) tett ki. Ez euróban számítva 11,0%, míg forintban számítva 15,4%-os javulást jelent 2013-hoz viszonyítva ben a szolgáltatáskülkereskedelem bevételi oldalának 23,7%-át a nemzetközi utazásokból származó bevételek adták első félévében a Magyarországra látogató külföldiek 2 082,2 millió eurót (+7,2%), azaz 639,6 milliárd forintot (+7,3%) költöttek magyarországi turisztikai szolgáltatásokra. A külföldre látogató magyarok devizakiadása 752,3 millió euró (+2,8%), vagyis 222,8 milliárd forint (+3,0%) volt. A bevételek és a kiadások egyenlege 1 356,9 millió eurót (+9,6%), azaz 416,8 milliárd forintot (+9,8%) tett ki. A kereskedelmi szálláshelyek forgalma A KSH adatai szerint 2014-ben a kereskedelmi szálláshelyet igénybe vevő vendégek száma ( fő) összességében 8,5%-kal, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma ( éjszaka) 6,4%-kal nőtt az előző évhez viszonyítva. Az átlagos tartózkodási idő 2,5 éjszaka volt, ami 2,0%-os csökkenést mutat 2013-hoz képest. A 2014-ben regisztrált vendégéjszakák száma a 2007-ben mért adatokhoz képest összesen 21,4%-kal emelkedett, ami a belföldi 21,3%-os és a külföldi 21,4%-os növekedésnek köszönhető (1. ábra). 5

6 A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakaszámának alakulása, (ezer éjszaka) 1. ábra Forrás: KSH 2014-ben a kereskedelmi szálláshelyek szobakapacitás-kihasználtsága átlagosan 43,5% volt ben a kereskedelmi szálláshelyek bruttó szállásdíjbevételei 189,7 milliárd forintot tettek ki, a vendégéjszakák számánál (+6,4%) dinamikusabban, 13,9%-kal nőttek. A kereskedelmi szálláshelyek közül a legtöbb szállásdíjbevétel az összes szállásdíjbevétel 88,6%-a a szállodákban keletkezett. A szállásdíjbevételek mellett a kereskedelmi szálláshelyek bruttó 72,0 milliárd forint vendéglátásból és további 71,4 milliárd forint egyéb szolgáltatásból 5 származó bevételt realizáltak 2014-ben. Így a kereskedelmi szálláshelyeken összesen több mint 333,0 milliárd forint bruttó bevétel keletkezett, ami az előző évhez viszonyítva folyó áron 11,4%-os növekedésnek felel meg. Eközben a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 2014-re számított árindexe 2,4%-kal magasabb az előző évinél. Ezen belül a szálláshely-szolgáltatás területén 2,5%-os árnövekedést mértek hez képest a szállásdíjbevételek terén 35,2%-os növekedés figyelhető meg. A külföldiek 30,2%-kal, a belföldiek pedig 44,3%-kal többet költöttek szállásdíjra (2. ábra). 5 A gyógy- és wellness-szolgáltatásokból, a nonprofit célú szálláshely-szolgáltatás igénybe vevőjétől származó, szállásdíjba foglalt egyéb bevételeket, valamint az üdülési jog után felszámított fenntartási költségeket is tartalmazza. 6

7 2. ábra A bruttó szállásdíjbevételek alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken, (millió forint) Forrás: KSH 2014-ben a vendégéjszakák 75,5%-át regisztráló szállodák vendégforgalma a kereskedelmi szálláshelyekhez hasonlóan kedvezően alakult: a vendégek száma ( fő) 7,3%-kal, a vendégéjszakák száma ( éjszaka) pedig 5,1%-kal nőtt 2013-hoz képest. A szállodák szobakapacitás-kihasználtsága ebben az évben 51,6% volt, a gyógyszállodákban 62,0%-os kapacitáskihasználtságot mértek. A szállodák átlagosan forintos bruttó átlagárral működtek 2014-ben. A legmagasabb bruttó átlagár az öt- ( forint) és négycsillagos ( forint), valamint a gyógyszállodákat ( forint) jellemezte. Az egy kiadható szobára jutó bruttó árbevétel (bruttó RevPAR) forint volt a szállodákban, a legmagasabb mutatót itt is az ötcsillagos ( forint) és a négycsillagos (9 744 forint), valamint a gyógyszállodákban (9 374 forint) mérték. Az STR Global European Hotel Review adatai szerint 2014-ben a felmérésben részt vevő magyarországi szállodákban a növekedés a foglaltság tekintetében az európai átlagot (2,1%) jóval meghaladó mértékű volt (+4,5 százalékpont, 68,0%-os foglaltság). A RevPAR tekintetében is az európai átlagon (+5,8%) felüli volt a magyar mutató növekedése (+9,7%). A KSH előzetes adatai szerint a január szeptemberi időszakban a kereskedelmi szálláshelyet igénybe vevő vendégek száma 8,4%-kal, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 6,4%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva: 8,2 millió vendég 20,7 millió vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken első kilenc hónapjában a kereskedelmi szálláshelyek bruttó szállásdíj bevételei 166,5 milliárd forintot (+14,0%) tettek ki, a vendégéjszakák számánál is dinamikusabban 7

8 nőttek. A szállásdíjbevételek 87,6%-a szállodákban keletkezett. A vendéglátásból és az egyéb szolgáltatásokból származó bevételeket is figyelembe véve a kereskedelmi szálláshelyeken összesen 282,8 milliárd forint bruttó bevétel keletkezett (+11,8%). A vendégéjszakák 73,0%-át regisztráló szállodák vendégforgalma a kereskedelmi szálláshelyekhez hasonlóan kedvezően alakult: a vendégek száma (6,2 millió fő) 8,4%-kal, a vendégéjszakák száma (15,1 millió éjszaka) pedig 6,3%-kal nőtt 2014 azonos időszakához képest. A magyarországi belföldi turizmus jellemzői és alakulása A KSH adatai szerint a magyar lakosság nemzetközi összehasonlításban keveset utazik szabadidős céllal, az utazásra szánt kiadásokból pedig csak kisebb volumen jut a belföldi többnapos utazásokra ben a turisztikai célú többnapos belföldi utazások során 6 a magyar lakosság összesen 294,6 milliárd forintot (+11,8%) költött. Ugyanekkor a turisztikai célú külföldi látogatásokra a magyarok összesen 454,7 milliárd forintot (+15,3%), a többnapos turistautakra 429,8 milliárd forintot (+15,2%) fordítottak ben az előző évhez képest 3,3%-kal nőtt a magyar lakosság által tett többnapos belföldi utazások száma (14,9 millió utazás), ami fontos változás a 2013-as visszaeséshez (-16,0%) képest. Többnapos belföldi utazáson összesen 61,4 millió napot (+0,8%) töltöttek el a magyarok. A belföldi utazásból való kimaradás okai között (akárcsak a megelőző években) az anyagi okok vezetnek (az utazásból kimaradók 43,1%-a említette). A második legnyomósabb indokot az egészségügyi okok jelentik (20,4%). A munkából adódó kötelezettségek 12,9% otthon maradását indokolták hoz képest csökkent azoknak az aránya, akik az anyagi nehézségeket említették az utazásból való kimaradás okaként, az egészségügyi korlátokat említők aránya hasonló, míg a munkából adódó kötelezettségeket említők aránya valamivel nőtt. A többnapos turisztikai célú belföldi utazások időtartama alapján a legnépszerűbb úti cél a Balaton turisztikai régió volt 2014-ben: összesen 15,0 millió napot töltöttek itt a magyarok. A második helyezett a Budapest Közép-Dunavidék régió 9,6 millió nappal, a dobogó harmadik fokára Észak-Magyarország került 7,4 millió nappal (3. ábra). A kiadásokat figyelembe véve ugyanígy alakul a sorrend. Az átlagos tartózkodási idő a Balatonnál (5,3 nap), a Tisza-tónál (4,3 nap) és a Nyugat- Dunántúlon (4,2 nap) volt a leghosszabb. Az egy fő egy napjára jutó költés a Balatonon (6 275 forint) és a Nyugat-Dunántúlon (5 776 forint) volt a legmagasabb. A belföldi utazások során továbbra is az a legjellemzőbb, hogy az úti cél vagy a saját régióban, vagy valamely szomszédos régióban található, továbbá mindenhol népszerű a Balaton és a Budapest Közép-Dunavidék régió is. A hosszabb, legalább 4 éjszakás utazások legkedveltebb úti célja Észak-Magyarország kivételével valamennyi tervezési-statisztikai régióban a Balaton régió. Valamennyi turisztikai régióban a rokonok, barátok, ismerősök meglátogatása a legfontosabb motiváció, a második helyen pedig az üdülés, szórakozás, pihenés áll, kivéve a Balatonnál, ahol a két fő motiváció sorrendje fordított. A harmadik legnépszerűbb utazási cél a Budapest 6 A KSH csak a többnapos turisztikai célú utazásokat vizsgálja. 8

9 Közép-Dunavidék, a Tisza-tó és a Közép-Dunántúl kivételével az egészségmegőrzés. Az utóbbi három régióban a hobbi jellegű munkavégzésé a harmadik hely. A többnapos belföldi utazások megoszlása időtartam és az úti cél régiója szerint 2014-ben (ezer nap) 3. ábra Forrás: KSH A legfontosabb motivációval összhangban továbbra is a legnépszerűbb szálláshely a rokonok, barátok, ismerősök által biztosított szálláshely volt, az utazások 53,4%-ában itt szálltak meg a belföldön utazók ban ez az arány még 54,4% volt. Szállodát 23,2%-ban, saját nyaralót, házat 10,2%-ban vettek igénybe. (2013-ban szállodában 21,6%-ban, saját nyaralóban 11,8%-ban szálltak meg.) Az utazáson eltöltött napokat figyelembe véve kissé nagyobb, 25,5%-os volt a szállodák részesedése ről az első féléves adatok állnak rendelkezésre, ekkor a turisztikai célú többnapos belföldi utazások száma (6,8 millió utazás) 0,9%-kal nőtt 2014 azonos időszakához képest. Ezen utazások 80,5%-a 1 3 éjszakás utazás (+1,0%), 19,5%-a 4 vagy több éjszakás utazás (+0,1%) volt. Belföldi utazásaik során a magyarok 25,5 millió napot töltöttek távol otthonuktól, ez az előző év azonos időszakához képest 0,6%-os növekedésnek felel meg. Ezen belül az 1 3 éjszakás utazásokhoz kapcsolódó tartózkodási idő, ami a teljes tartózkodási idő 64,3%-át teszi ki, 2,1%-kal nőtt, a 4+ éjszakás utazásokhoz kapcsolódó tartózkodási idő pedig 1,9%-kal esett vissza első féléve során a magyarok 118,7 milliárd forintot (+0,9%) költöttek belföldi többnapos utazásaik során. Az 1 3 éjszakás utazások során kiadott összegek az átlagosnál dinamikusabban, 6,0%-kal emelkedtek, a 4+ éjszakás utazások esetén a költés viszont 7,5%-os csökkenést mutatott az előző év azonos időszakához képest. 9

10 2014-ben a kereskedelmi szálláshelyeken a keresletfelmérésből származó adatokhoz képest kedvezőbb tendenciákat tapasztaltunk. A KSH adatai szerint 2014-ben a belföldi vendégek száma ( fő) 11,7%-kal, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma ( éjszaka) 10,0%-kal nőtt az előző évhez képest. A belföldiek átlagos tartózkodási ideje 2,4 éjszaka (-1,5%) volt. A 2010-től négy éven át folyamatosan tapasztalt növekedésnek köszönhetően a 2014-ben regisztrált belföldi vendégéjszakák száma a 2007-ben mért adatokhoz képest összességében 21,3%-kal volt magasabb (4. ábra). A szállodák belföldi forgalmában jelentős növekedést regisztráltak: a belföldi vendégek száma 11,0%-kal, a belföldi vendégéjszakák száma 8,3%-kal nőtt, a növekedés mértéke ugyanakkor mindkét esetben valamivel alatta marad a kereskedelmi szálláshelyek átlagának ben a kereskedelmi szálláshelyek belföldiektől származó bruttó szállásdíjbevétele 17,7%-kal, a szállodák belföldiektől származó szállásdíjbevétele 15,9%-kal nőtt. A belföldi vendégéjszakák számának alakulása Magyarországon ( ) 4. ábra Forrás: KSH 2014-ben a Széchenyi Pihenőkártya tulajdonosok ,6 millió forint értékben (+6,7% az előző évhez képest) fizettek ezen fizetőeszközzel a kereskedelmi szálláshelyeken, ami a belföldi szállásdíjak (71 922,8 millió forint) 22,7%-ával volt egyenértékű. A működő kereskedelmi szálláshelyek jelentése alapján 2014 decemberében kereskedelmi szálláshely fogadott el fizetőeszközként Széchenyi Pihenőkártyát. A KSH előzetes adatai szerint 2015 első kilenc hónapjában a belföldi vendégek száma (4,3 millió fő) 8,6%-kal, a belföldi vendégéjszakák száma (10,3 millió éjszaka) 6,3%-kal emelkedett 2014 első kilenc hónapjához képest a kereskedelmi szálláshelyeken. A belföldiektől származó szállásdíjbevétel a kereskedelmi szálláshelyeken 13,8%-kal, a szállodákban pedig 10

11 14,8%-kal bővült. A szállodákban a belföldi vendégek száma 9,5%-kal, a belföldi vendégéjszakák száma 7,1%-kal nőtt szeptemberében már kereskedelmi szálláshely fogadott el fizetőeszközként Széchenyi Pihenőkártyát első kilenc hónapjában a Széchenyi Pihenőkártya tulajdonosok 14,0 milliárd forint értékben fizettek ezen fizetőeszközzel a kereskedelmi szálláshelyeken, ami 4,8%-os növekedés 2014 azonos időszakához képest. Az egyéb szálláshelyek 7 elsősorban a belföldi vendégek körében népszerűek: 2014-ben a vendégéjszakák 60,9%-a származott a hazai vendégektől. Ennek eredményeként a 892 ezer belföldi vendég (+22,5%) több mint 2,7 millió vendégéjszakát (+16,6%) töltött el az egyéb szálláshelyeken. A beutazó turizmus jellemzői és alakulása 2014-ben a Magyarországra érkező külföldi látogatók száma (46,0 millió fő) összességében 5,4%-kal, ezen belül a többnapos látogatóké (12,1 millió fő) 14,3%-kal nőtt ben a Magyarországra érkező összes látogató több mint egyharmada, a többnapos látogatók 83,7%-a érkezett turisztikai céllal. A többnapos látogatásokon belül a szabadidős turizmus dominált (75,9%), az üzleti turizmus 7,7%-ot tett ki. A turisták mellett további 28,7 millió látogató érkezett, többségük egynapos tranzitutas vagy egy napra érkező bevásárló volt. Így 17,2 millió külföldi turista látogatott Magyarországra, számuk 16,3%-kal nőtt 2013-hoz képest. A turisták 58,9%-a több napig tartózkodott az országban. A több napra érkező turisták száma 12,4%-kal, az egynapos turisták száma pedig 22,6%-kal nőtt 2014-ben. A turisták körében a fizetős szálláshelyek mellett népszerűek az ingyenes szálláslehetőségek is. A legtöbb turista a július szeptemberi és az április júniusi időszakban keresi fel hazánkat. A legfontosabb motivációk: rokon- és barátlátogatás, városlátogatás, egészségturizmus, üdülés és hivatásturizmus. A turisták átlagosan 4,1 napot töltöttek el hazánkban 2014-ben. A többnapos turisztikai célú utazások főbb célpontjai Budapest, Nyugat-Dunántúl és a Balaton régiók voltak ben a Magyarországra érkező turisták fogyasztása összesen 1 070,3 milliárd forintot tett ki, ami 20,1%-os növekedést jelent 2013-hoz képest. Ezen belül a több napra érkezők 995,1 milliárd forintot (+18,9%), az egynapos turisták 75,2 milliárd forintot költöttek (+38,4%). Magyarország összes utasforgalmi-export bevétele 2014-ben 1 459,5 milliárd forintot tett ki. Az utasforgalmi export 73,3%-a 1 070,3 milliárd forint származott a turisztikai céllal érkezőktől. A turisztikai fogyasztás költéselemek szerinti vizsgálata azt mutatja, hogy a több napra érkező külföldi látogatók a kiadások 32,7%-át szállás- és vendéglátó szolgáltatásokra fordították. A Magyarországra látogató külföldiekre vonatkozó főbb mutatók alakulását a 2. táblázatban foglaltuk össze. 7 Egyéb (üzleti célú) szálláshelyek: szálláshely-szolgáltatás céljára hasznosított, a kereskedelmi szálláshely kategóriába nem tartozó, nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás rendeltetéssel létesített önálló épület, vagy annak lehatárolt része, ahol az e célra hasznosított szobák száma legfeljebb nyolc, az ágyak száma legfeljebb tizenhat. (A 239/2009 (X.20.) Kormányrendelet értelmében a magánszálláshely kategória helyett az egyéb szálláshely kategória lépett életbe.) 11

12 A Magyarországra érkező látogatók legfontosabb mutatóinak alakulása táblázat Változás 2014/2013 Látogatók száma (ezer fő) ,4% Ebből: egynapos látogatók (ezer fő) ,6% többnapos látogatók (ezer fő) ,3% Turisztikai motivációval érkező látogatók száma (ezer fő) ,3% Ebből: turisztikai motivációval érkező egynapos látogatók száma (ezer fő) turisztikai motivációval érkező többnapos látogatók száma (ezer fő) ,3% ,4% Ebből: szabadidős céllal érkező turisták száma (ezer fő) ,8% üzleti céllal érkező turisták száma (ezer fő) ,3% Látogatók összes költése (millió forint) ,5% Ebből: egy napra érkező látogatók költése (millió forint) ,2% több napra érkező látogatók költése (millió forint) ,1% Turisztikai célú látogatók összes kiadása (millió forint) ,1% Ebből: turisztikai motivációval érkező egynapos látogatók költése (millió forint) turisztikai motivációval érkező többnapos látogatók költése (millió forint) Ebből: szabadidős céllal érkező turisták költése (millió forint) ,4% ,9% ,5% üzleti céllal érkező turisták költése (millió forint) ,0% Forrás: KSH 2015 első félévében a Magyarországra érkező külföldi látogatók száma az előző év azonos időszakához képest 6,2%-kal, 20,8 millió főre emelkedett. Az egynapos látogatók száma 2,2%-kal, a többnapos látogatóké 17,5%-kal bővült. A turisztikai céllal érkező látogatók száma (8,7 millió fő) 17,6%-kal, ezen belül az egynapos turistáké (3,7 millió fő) 13,6%-kal, a többnapos turistáké (5,0 millió fő) 20,8%-kal nőtt. A szabadidős turizmusban részt vevők száma (8,1 millió fő) 18,9%-kal emelkedett, az üzleti turizmusban részt vevőké (630 ezer fő) 2,8%- kal nőtt 2014 első félévéhez viszonyítva első hat hónapjában a turisták kiadásai 510,2 milliárd forintot tettek ki, 12,3%-kal növekedtek. Ezen belül az egynapos turisták kiadásai (43,0 milliárd forint) 34,0%-kal, a többnapos turisták kiadásai (467,2 milliárd forint) 10,6%-kal emelkedtek. A szabadidős turizmusból származó bevételek (433,7 milliárd forint) 11,3%-kal nőttek, az üzleti szegmens bevétele (76,4 milliárd forint) pedig 17,9%-kal emelkedett 2014 első félévéhez viszonyítva. A legfontosabb küldőországok meghatározása többféle szempont szerint történhet: a kereskedelmi szálláshelyek vendég- vagy vendégéjszakaszáma, a Magyarországra érkező turisták száma, illetve a Magyarországra több napra érkező turisták száma alapján. Mivel a turisztikai bevételeket tekintve a többnapos látogatások jelentősebb szerepet játszanak, jelen 12

13 elemzésünkben a évi többnapos turisztikai célú látogatások száma, valamint a kereskedelmi szálláshelyek évi vendégéjszakaszáma szerint legfontosabb tizenöt országot vizsgáljuk részletesen. Ezek között természetesen átfedések is vannak: Ausztria és Németország mindkét tekintetben az élbolyban szerepel (3. táblázat). Magyarország legfontosabb küldőpiacai* 3. táblázat Helyezés 2010-ben Helyezés 2011-ben Helyezés 2012-ben Helyezés 2013-ben Helyezés 2014-ban Küldőpiac Több napra érkező turisták száma (ezer fő) 2014 Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken ezer (ezer fő) 2014 Részesedés Részesedés 2014/ Németország ,7% ,3% -1,0% Ausztria 976 9,6% 772 6,3% -4,0% Oroszország n.a. n.a ,2% -0,7% Egyesült Királyság 373 3,7% 754 6,1% +11,2% Olaszország 400 3,9% 642 5,2% +2,3% Csehország 748 7,4% 635 5,1% +12,4% Lengyelország 535 5,3% 595 4,8% +10,4% U.S.A. n.a. n.a ,6% +12,7% Románia 758 7,5% 433 3,5% +5,4% Hollandia 246 2,4% 408 3,3% -13,1% Franciaország 199 2,0% 395 3,2% +0,9% Szlovákia ,1% 341 2,8% +17,9% Spanyolország ** n.a. n.a ,6% +2,2% Izrael n.a. n.a ,1% +13,7% Belgium*** n.a n.a ,0% +4,7% *Sorrend a 2014-es vendégéjszakák száma alapján. **A Spanyolországból és Portugáliából érkező többnapos turisták száma 225 ezer fő. ***A Belgiumból és Luxemburgból érkező többnapos turisták száma 122 ezer fő Forrás: KSH A 4. táblázatban a legfontosabb küldőpiacainkról érkező látogatók évi mutatóit foglaltuk össze. Eszerint a turisztikai motivációval érkezők aránya a legnagyobb küldőországok közül az Amerikai Egyesült Államok (90,9%), az Egyesült Királyság (78,5%), Hollandia (69,8%) és Németország (65,8%) esetében volt a legmagasabb. Az összes vizsgált országnál megfigyelhető a szabadidős turizmus dominanciája (85% feletti, az Egyesült Királyság esetében 84,7%), üzleti céllal legtöbben a britek (15,3%), az amerikaiak (13,2%) a lengyelek (9,7%) és a németek (9,7%) közül látogatnak Magyarországra. A rokon- és barátlátogatás mint motiváció aránya a turisták körében Románia esetében volt a legmagasabb (67,6%), de Olaszország (43,0%), Szlovákia (35,9%) és Németország (26,0%) esetében is ez volt a legfőbb turisztikai motiváció. Ausztriából, az Egyesült Királyságból és az Amerikai Egyesült Államokból 33,6, 47,2, illetve 62,3%-ban városnézés céljából érkeznek, de ez a motiváció Olaszországban (29,9%) is számottevő. Gyógy- és egészségturizmus céljából arányaiban a legtöbben Csehországból (28,3%) és Ausztriából (28,3%) érkeznek. A hivatásturizmus az Egyesült Királyság (15,3%) és az USA esetében jelentősebb arányú (13,2%). 13

14 Turisztikai céllal a leghosszabb időt átlagosan a hollandok (8,5 nap), az olaszok (8,3 nap), a németek (7,6 nap), az amerikaiak (6,8 nap), a lengyelek (6,3 nap) és a britek (6,1 nap) töltötték Magyarországon. A szomszédos országokra (Ausztriára, Romániára és Szlovákiára) jóval alacsonyabb átlagos tartózkodási idő jellemző. A több napra érkező turisták száma 2014-ben Németország (1 898 ezer fő), Szlovákia (1 024 ezer fő), Ausztria (976 ezer fő), Románia (758 ezer fő), Csehország (748 ezer fő) és Lengyelország (535 ezer) esetében volt a legnagyobb. A többnapos turisztikai célú látogatások aránya az Egyesült Királyság (100,0%), Olaszország (99,5%), Lengyelország (97,6%), Németország (93,8%), és Csehország (91,7%) esetében volt meghatározó. A Szlovákiából (26,0%) és az Ausztriából érkező turisták körében (27,4%) volt a legkisebb a többnapos látogatások aránya. A turisták közül a németek költöttek összességében a legtöbbet (185,8 milliárd forint), őket az amerikaiak (103,3 milliárd forint), az osztrákok (100,4 milliárd forint), a csehek (55,9 milliárd forint) és a britek (50,8 milliárd forint) követték. A fejenkénti és naponkénti átlagkiadást tekintve a legtöbbet az Egyesült Államokból (31,0 ezer forint), az Egyesült Királyságból (22,4 ezer Ft), a Hollandiából (15,2 ezer Ft), a Csehországból (14,3 ezer Ft) és a Németországból (12,7 ezer Ft) érkezők költötték. Románia (7,7 ezer Ft) és Szlovákia (7,3 ezer Ft) esetében regisztrálták a legalacsonyabb egy fő egy napjára jutó költést. Érdemes megvizsgálni az európai (15 éves és annál idősebb) lakosság utazásait vizsgáló IPK felmérés eredményeit is. Eszerint szintén Németország hazánk legfontosabb küldőpiaca, amely az utazásokból 19,2%-kal, a szabadidős utazásokból 17,0%-kal részesedett 2014-ben. Az első három küldőpiac (Németország, Románia és a Csehország) adta a magyarországi beutazások közel négytizedét (5. táblázat). 14

15 A legfontosabb küldőországok főbb mutatóinak alakulása 2014-ben* 4. táblázat Ausztria Cseho. Egyesült Királyság Hollandia Lengyelo. Németo. Olaszo. Románia Szlovákia USA Összes látogató (ezer fő) Turisztikai motivációval érkező látogatók (ezer fő) Turisztikai motivációval érkezők aránya az összes látogatón belül (%) 48,9 60,2 78,5 69,8 32,2 65,8 60,3 18,5 38,1 90,9 Turisztikai motivációból: szabadidős turizmus (ezer fő) Szabadidős turisztikai motivációval érkezők aránya az összes turista számán belül (%) 98,1 93,6 84,7 92,3 90,3 90,2 95,8 96,5 95,8 86,8 Turisztikai motivációból: üzleti turizmus (ezer fő) Üzleti turisztikai motivációval érkezők aránya az összes turista számán belül (%) 1,9 6,4 15,3 7,7 9,7 9,7 4,2 3,5 4,2 13,2 Több napra érkező turisztikai célú látogatók (ezer fő) n. a. A többnapos utazók aránya a turisztikai célú látogatókon belül (%) 27,4 91,7 100,0 99,6 97,6 93,8 99,5 49,6 26,0 n. a. Turisztikai célú látogatók összes kiadása (millió forint) Turisztikai célú látogatók átlagos tartózkodási ideje (nap) 2,3 4,8 6,1 8,5 6,3 7,6 8,3 2,7 1,7 6,8 Egy fő egy napi költése (fő/nap/ezer forint) 12,2 14,3 22,4 15,2 11,8 12,7 11,9 7,7 7,3 31,0 városnézés, körutazás (33,6%) gyógy- és egészségturizmus (28,3%) városnézés, körutazás (47,2%) rokon, barátlátogatás (25,1%) városnézés, körutazás (13,7%) rokon, barátlátogatás (26,0%) rokon, barátlátogatás (43,0%) rokon, barátlátogatás (67,6%) rokon, barátlátogatás (35,9%) városnézés, körutazás (62,3%) Turisztikai célú látogatók főbb motivációi (%) gyógy- és egészségturizmus (28,3%) városnézés, körutazás (14,6%) rokon, barátlátogatás (17,2%) gyógy- és egészségturizmus (21,1%) gyógy- és egészségturizmus (11,9%) gyógy- és egészségturizmus (18,3%) városnézés, körutazás (29,9%) városnézés, körutazás (5,7%) gyógy- és egészségturizmus (16,0%) rokon, barátlátogatás (18,5%) rokon, barátlátogatás (21,3%) rokon, barátlátogatás (8,6%) hivatásturizmus (15,3%) városnézés, körutazás (17,8%) rokon, barátlátogatás (10,9%) városnézés, körutazás (18,1%) gyógy- és egészség turizmus (6,7%) gyógy- és egészségturizmus (5,6%) városnézés, körutazás (13,0%) hivatásturizmus (13,2%) 15

16 A magyarországi utazások számának alakulása 2014-ben* 5. táblázat Utazások Szabadidős utazások Utazások Utazások Rangsor Ország száma Megoszlás Rangsor Ország Megoszlás száma (ezer) (ezer) 1. Németország ,2% 1. Németország ,0% 2. Románia ,3% 2. Lengyelország ,3% 3. Csehország 491 8,4% 3. Csehország 394 9,9% 4. Ausztria 413 7,0% 4. Románia 386 9,7% 5. Lengyelország 447 7,6% 5. Ausztria 264 6,7% 6. Szlovákia 473 8,0% 6. Szlovákia 251 6,3% 7. Egyesült Királyság 263 4,5% 7. Egyesült Királyság 234 5,9% 8. Olaszország 227 3,9% 8. Olaszország 198 5,0% 9. Oroszország 165 2,8% 9. Spanyolország 129 3,3% 10. Hollandia 141 2,4% 10. Oroszország 127 3,2% 11. Franciaország 149 2,5% 11. Hollandia 96 2,4% 12. Spanyolország 137 2,3% 12. Franciaország 85 2,1% 13. Horvátország 114 1,9% 13. Horvátország 83 2,1% 14. Ukrajna 110 1,9% 14. Svédország 70 1,8% 15. Szerbia 109 1,9% 15. Svájc 67 1,7% 16. Svédország 90 1,5% 16. Belgium 63 1,6% 17. Svájc 86 1,5% 17. Szerbia 61 1,5% 18. Belgium 81 1,4% 18. Ukrajna 51 1,3% 19. Bulgária 72 1,2% 19. Norvégia 41 1,0% 20. Finnország 60 1,0% 20. Finnország 41 1,0% 21. Norvégia 52 0,9% 21. Bulgária 39 1,0% 22. Dánia 47 0,8% 22. Görögország 29 0,7% 23. Görögország 44 0,7% 23. Fehéroroszország 27 0,7% 24. Szlovénia 33 0,6% 24. Dánia 25 0,6% 25. Törökország 31 0,5% 25. Törökország 22 0,6% 26. Bosznia 27 0,5% 26. Szlovénia 22 0,6% 27. Fehéroroszország 27 0,5% 27. Írország 21 0,5% 28. Írország 25 0,4% 28. Bosznia 15 0,4% 29. Portugália 17 0,3% 29. Portugália 14 0,4% 30. Litvánia 14 0,2% 30. Litvánia 11 0,3% 31. Lettország 12 0,2% 31. Lettország 8 0,2% 32. Észtország 10 0,2% 32. Észtország 7 0,2% Összesen ,0% Összesen ,0% *Megjegyzés: az IPK adatai reprezentatív felmérésen és nem teljes körű adatfelvételen alapulnak. Forrás: IPK International - ETC Pool Report

17 A rendelkezésre álló adatok alapján megvizsgáltuk, hogy 2002 és 2014 között hogyan változott Magyarország legfontosabb küldőpiacainak 8 kiutazó forgalma általában, illetve Magyarország irányába. A kiutazások számának alakulását nem minden esetben követte a magyarországi utazások számának alakulása. Miközben általában a németek szabadidős kiutazásainak száma kissé bővült 2002 és 2014 között, addig ugyanebben az időszakban a Magyarországra irányuló német szabadidős utazások száma jelentős mértékben, 49,6%-kal esett vissza (5. ábra). Az osztrák szabadidős utazások számának jelentős általános növekedésével egy időben a magyarországi utazások száma 28,3%-kal csökkent. Az orosz kiutazó forgalom dinamikus bővüléséből a magyarországi turizmus is profitált 2014 év végéig. A hullámzó teljesítmények ellenére 2002 és 2014 között a szabadidős célú utazások volumene több mint hétszeresére nőtt. A csehek külföldi utazásainak száma jelentős mértékben emelkedett az elmúlt évtizedben, és a Magyarországra irányuló cseh kereslet követte ezt a tendenciát: a szabadidős utazások száma 116,5%-kal bővült az említett periódusban. A román piacon a szabadidős célú utazások növekvő aránya tűnik szembe mind az összes kiutazás, mind a Magyarországra irányuló utazások esetében. A szabadidős utazások száma 2010-től jelentősen nőtt, 2013-ban némileg visszaesett, de 2014-ben ismét növekedésnek indult a hazánkba irányuló román szabadidős célú utazások száma. A lengyelek külföldi utazásainak száma is jelentősen emelkedett, ezen belül a magyarországi adatok is kedvezőek, 2002-höz képest 29,1%-kal, 2013-hoz viszonyítva pedig 49,1%-kal nőtt a magyaroszágra irányuló lengyel szabadidős utazások száma. A Németországból Magyarországra irányuló utazások számának alakulása, (ezer utazás) 5. ábra Forrás: IPK International ETC Pool Report 8 A KSH adatai szerint Németország, Ausztria és Oroszország játssza a legnagyobb szerepet beutazó turizmusunkban, ha a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak számát vesszük figyelembe. Az IPK 2014-es adatai szerint Németországból, a Csehországban és Romániából érkezik a legtöbb utazó, illetve ezekből az országokból ered a legtöbb szabadidős utazás. A fenti eltérések miatt mind az öt említett piac forgalmának alakulását megvizsgáljuk. 17

18 Ami a kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégforgalmát illeti, a KSH adatai szerint ben a külföldi vendégek számában ( fő) 5,2%-os, az általuk eltöltött vendégéjszakák számában ( éjszaka) pedig 3,1%-os növekedést regisztráltak. A külföldiek átlagosan 2,7 éjszakát töltöttek el a kereskedelmi szálláshelyeken. A korábbi jelentős növekedést követően 2014-ben a szállodákban (a kereskedelmi szálláshelyek átlagától kis mértékben elmaradva) a külföldi vendégek száma 4,3%-kal, a külföldi vendégéjszakák száma 2,6%-kal emelkedett ben a kereskedelmi szálláshelyek külföldiektől származó bruttó szállásdíjbevétele 11,6%-kal, a szállodáké pedig 11,4%-kal nőtt az előző évhez képest. A külföldi vendégforgalom növekedését egyértelműen a válság vetette vissza, a folyamatos növekedés ebben a szegmensben is 2010-ben indult meg (6. ábra). A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) elemzésében ugyanakkor felhívja a figyelmet a budapesti és a vidéki szállodák közti eltérésre a külföldi vendégéjszakaszám alakulása tekintetében. A külföldi vendégéjszakák számának alakulása Magyarországon ( ) 6. ábra Forrás: KSH A KSH előzetes adatai szerint 2015 első kilenc hónapjában a külföldi vendégek számában (3,9 millió fő) 8,1%-os, az általuk eltöltött vendégéjszakák számában (10,4 millió éjszaka) pedig 6,5%-os növekedést regisztráltak az előző év azonos időszakához képest. A külföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje 2,7 éjszaka volt. A külföldiektől származó szállásdíjbevétel a kereskedelmi szálláshelyeken 14,1%-kal, a szállodákban 14,2%-kal nőtt. Utóbbi kategóriában a külföldi vendégek száma 7,4%-kal, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 5,6%-kal volt magasabb, mint 2014 első kilenc hónapjában. 18

19 Legfontosabb tíz küldőországunk közül 2014-ben az USA (+12,7%), Csehország (+12,4%), az Egyesült Királyság (+11,2%) és Lengyelország (+10,4%) esetében nőtt jelentősen a kereskedelmi szálláshelyi vendégéjszakák száma 2013-hoz képest. A TOP 10 küldőországon kívüli országokból érkező forgalom szintén igen kedvezően alakult: Málta (+62,2%), Írország (+30,2%), a Koreai Köztársaság (+26,0) és India (+25,9%) esetében igen jelentős (20% feletti) növekedést tapasztalhattunk. Abszolút értékben vizsgálva az adatokat megállapítható, hogy a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált külföldi vendégéjszakák számában több mint 368 ezres növekedést tapasztaltak 2013-hoz viszonyítva. Ehhez a pozitívumhoz nagyban hozzájárult a brit (+76,0 ezer), a cseh (+69,9 ezer), az amerikai (+64,6 ezer), a lengyel (+56,0 ezer) és a szlovák (+51,7 ezer) vendégéjszakák számának növekedése. 9 Az egyéb szálláshelyeken 2014-ben jelentős mértékben nőtt a külföldi vendégforgalom: a vendégek száma (472 ezer) 40,8%-kal, a vendégéjszakák száma (1,7 millió) pedig 31,5%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az egészségturizmus jelentősége A WHO (World Health Organization) előrejelzése szerint 2022-re a turizmus és az egészségügy együtt a világ vezető gazdasági ágazata lesz. Az ENSZ definíciója szerint: az egészség megőrzése olyan fogalom, amely az egészséget elősegítő életmód és az ezt ösztönző társadalmi, gazdasági, környezeti és személyes tényezők támogatását öleli fel. Vagyis az egészséget befolyásolja a makro- és mikrokörnyezetünk, az egyéni fizikai adottságaink. A keresletet generáló tényezők összetettek: az idősödő társadalmaktól kezdve, a civilizációs betegségeken át, a fokozódó egészségtudatosságig számos tényező játszik szerepet a kereslet bővülésében. Magyarország természetes gyógytényezői, páratlan gyógyvízkincse, nemzetközileg is elismert, színvonalas orvosi ellátása révén megoldást kínál a már meglévő betegségek kezelésére, a rehabilitációra, de a prevencióra (egészségmegőrzésre) is. A hazai bőséges és változatos egészségturisztikai kínálatunkra alapozva tudjuk eredményesen megcélozni az egészségére odafigyelő, valamint a természetes gyógymódokat előtérbe helyező turistákat, akik hajlandóak utazni egészségük megóvása érdekében. Az egészségturizmus helyzetével kapcsolatban további általános elemzés és előrejelzés olvasható a 2014-es marketingtervben. 10 Az egészségturizmus a belföldi és a beutazó turizmusban egyaránt jelentős szerepet játszik. Ezt jelzi az is, hogy 2014-ben a kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek 5,9%-át ( fő), vendégéjszakáinak 8,3%-át ( éjszaka) regisztrálták gyógyszállodában. A gyógyszállodák vendégeinek 56,4%-a, vendégéjszakáinak 44,8%-a származott a belföldi forgalomból. 9 Legfontosabb küldőpiacainkról ún. piaci pillanatfelvételeket készítünk, azaz bemutatjuk a legfrissebb statisztikákat. Ezek a pillananatfelvételek a Magyar Turizmus Zrt. szakmai oldalairól letölthetők:

20 2014-ben a gyógyszállodákban a vendégek száma 10,9%-kal, a vendégéjszakák száma 6,7%-kal nőtt az előző évhez képest. A külföldi vendégek száma ( fő) 6,1%-kal, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma pedig ( éjszaka) 3,0%-kal növekedett. Ezzel egy időben a gyógyszállodákban a belföldi vendégek száma ( fő) 14,9%-kal, a belföldi vendégéjszakák száma ( éjszaka) 11,6%-kal nőtt. A vizsgált időszakban az átlagos tartózkodási idő a gyógyszállodákban, a kereskedelmi szálláshelyi átlagot meghaladva, 3,6 éjszakát tett ki. A külföldi vendégek átlagosan 4,5 éjszakát, a belföldi vendégek pedig 2,8 éjszakát töltöttek a magyarországi gyógyszállodákban. A gyógyszállodákban 2014-ben a legtöbb vendégéjszakát Németország (a gyógyszállodákban töltött összes külföldi vendégéjszaka 23,0%-a), Oroszország (22,2%), Ausztria (9,6%), Csehország (6,6%), Szlovákia (3,2%), Románia (3,0%), Lengyelország (2,9%), Izrael (2,3%), Ukrajna (2,2%), Olaszország (2,2%), Svájc (2,1%), Japán (2,0%), az Egyesült Királyság (1,7%), az Amerikai Egyesült Államok (1,6%), Franciaország (1,4%), Spanyolország (1,1%) és Svédország (1,0%) vonatkozásában regisztrálták. A magyar lakosság többnapos belföldi turisztikai célú utazásaival kapcsolatban a KSH az ún. egészségmegőrzés szerepét vizsgálja (6. táblázat), a gyógykezelésekre nem tér ki, így a legfontosabb motivációk rangsorában ezt a motivációt a VFR-turizmus, az üdülés, szórakozás, pihenés motiváció és sok esetben a hobbitevékenység, illetve az üzleti turizmus megelőzi. Öt régióban, a Balatonon, az Észak-Alföldön, a Dél-Alföldön, a Dél-Dunántúlon és a Nyugat- Dunántúlon még így is az egészségmegőrzésé a harmadik hely. 6. táblázat A magyar lakosság többnapos belföldi turisztikai célú utazásainak összefoglaló adatai, különös tekintettel az egészségmegőrzésre, 2014 Mutató Összes utazás Egészségmegőrzés* Turisták száma (ezer fő) Turisták tartózkodási ideje (ezer nap) Turisták átlagos tartózkodási ideje (nap) 4,1 4,8 Turisták kiadásai (millió Ft) Turisták egy főre jutó költése (Ft) *A gyógykezelés nem szerepelt a megnevezhető fő motivációk között. Forrás: KSH A KSH keresletfelmérése (7. táblázat) szerint 2014-ben a Magyarországra látogató külföldi turisták körében a VFR turizmus és a városnézés után a harmadik leggyakoribb fő turisztikai motiváció az egészségturizmus volt (a külföldiek esetében a gyógykezelést és az egészségmegőrzést egyaránt vizsgálják) ben az összes egynapos turista 19,5%-ának, az összes többnapos turista 12,8%-ának volt az egészségturizmus a legfontosabb motivációja. Ez tükröződik a kereskedelmi szálláshelyek mutatóiban is: 2014-ben a magyarországi kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégéjszakáinak 9,0%-át, a szállodák külföldi vendégéjszakáinak pedig 10,8%-át gyógyszállodákban töltötték el. 20

21 7. táblázat A Magyarországra látogató külföldi turisták utazási szokásainak összefoglaló adatai, különös tekintettel az egészségturizmusra, 2014 Megnevezés Turisztikai motiváció összesen Egészségturizmus* Turisták száma (ezer fő) Turisták tartózkodási ideje (ezer nap) Turisták átlagos tartózkodási ideje (nap) 4,1 4,3 Turisták kiadásai (millió Ft) Turisták egy főre jutó költése (Ft) *Gyógykezelés és egészségmegőrzés. Forrás: KSH Az egészségturizmust magasabb költés, kisebb szezonalitás és magasabb színvonalú szolgáltatások igénybevétele jellemzi A gyógyszállodákat az átlagosnál jobb kihasználtság jellemzi, míg 2014-ben a kereskedelmi szálláshelyek szobakapacitás-kihasználtsága átlagosan 43,5% volt, és a szállodákban 51,6%-os kapacitáskihasználtságot regisztráltak, addig a gyógyszállodákban 62,0%-os volt a kihasználtság (6. 7. és 8. táblázat). 21

22 A gyógyszállodák évi összefoglaló adatai Mutató Összes szálloda Gyógyszálloda Szállodai szobakapacitás (szoba)* Szállodai vendégek (ezer fő) Ebből: külföldi vendégek (ezer fő) belföldi vendégek (ezer fő) Szállodai vendégéjszakák (ezer) Ebből: külföldi (ezer) belföldi (ezer) Szállodák bruttó bevételei (millió Ft) Ebből: szállásdíjbevétel (millió Ft) vendéglátás bevétel (millió Ft) egyéb bevétel (millió Ft) Egy vendégre jutó szállásdíj (Ft) Ebből: külföldi (Ft) belföldi (Ft) Egy vendégéjszakára jutó szállásdíj (Ft) Ebből: külföldi (Ft) belföldi (Ft) Szállodai bruttó szobaár (Ft) Szállodai szobafoglaltság (%) 51,6 62,0 REVPAR (Ft) táblázat * július 31-i adat júliustól a KSH csak azon működő gyógyszállodákról közöl adatokat, amelyek szerepelnek az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főosztály nyilvántartásában. A wellness-szállodákról január 1-től a KSH nem közöl adatokat. Forrás: KSH A MICE turizmus alakulása A KSH keresletfelmérése szerint 2014-ben a Magyarországra érkező turisták 7,0%-a volt üzleti turista első félévében a konferenciaturizmust is magában foglaló üzleti turizmus mutatói kedvező folyamat elindulását jelzik: a korábbi csökkenéssel ellentétben az üzleti turisták száma 2,8%-kal, kiadásaik 17,9%-kal növekedtek az előző év azonos időszakához képest. A Magyar Kongresszusi Iroda (MKI) partnerei közreműködésével 2014-ben is figyelemmel kísérte a magyarországi rendezvénypiac változásait, trendjeit. Az MKI adatgyűjtése szerint Magyarországon 2014-ben összesen (1 020 nemzetközi és magyar) konferenciát rendeztek, amelyeken közel 415 ezer fő vett részt. A rendezvények 67,5%-át Budapesten, 22

23 32,5%-át pedig vidéken tartották. A konferenciák átlagos hossza 2,4 nap volt, résztvevőinek átlagos száma 162 fő. A MICE turizmus legfontosabb mutatói, * 9. táblázat Mutatók /2013 Nemzetközi konferenciák száma (darab) Nemzetközi konferenciákon részt vevők száma (fő) Nemzetközi konferenciákon részt vevők átlagos száma (fő) Nemzetközi rendezvények átlagos időtartama (nap) ,3% ,9% ,3% 3,7 3,4 3,4 3,4 3,5 +2,9% *A 2013-ban bevezetett új kritériumrendszernek köszönhetően bizonyos mutatószámokban eltérések figyelhetőek meg, továbbá néhány adat esetében a korábbi évek eredményeivel történő összehasonlítás nem értelmezhető. A megkeresett partnerek száma bővült, összetétele változott: kongresszusi központok, szállodák és utazási irodák mellett különböző rendezvényhelyszínek, éttermek, egyetemek, főiskolák, kutatóintézetek, minisztériumok, kastélyok, múzeumok és szövetségek is szolgáltattak adatokat. Fontos megjegyezni, hogy az adatszolgáltatás nem kötelező, a statisztikában szereplő eredmények kizárólag az adatközlő partnerek által önkéntesen megküldött adatokon alapulnak. Forrás: Magyar Kongresszusi Iroda A továbbiakban a nemzetközi összehasonlításokban leggyakrabban megjelenő nemzetközi konferenciák legfontosabb adatait mutatjuk be ben a nemzetközi konferenciák száma szinte megegyezett az előző évivel, ugyanakkor a résztvevők száma mintegy harmadával csökkent 2013-hoz képest (9. táblázat) A hivatásturisztikai piac szerkezetét tekintve továbbra is erősen Budapest-központú, a nemzetközi konferenciák közel 77%-ának még mindig a főváros ad otthont. A legnépszerűbb vidéki konferenciahelyszínek között Pécs, Szeged, Debrecen, Eger és Balaton-parti települések szerepeltek. Magyarország nemzetközi pozíciójának erősítése érdekében döntő fontosságú a vidéki konferenciavárosok nemzetközi piacra történő bevezetése. A nemzetközi konferenciák többségének 2014-ben is a szállodák (81,5%) szolgáltak helyszínül, sőt ez az arány jelentős növekedést mutat az előző év értékéhez (66,9%%) képest ben a nemzetközi konferenciák 8,2%-ának biztosított helyszínt egyetem, illetve tudományos intézet. A kongresszusi központokban megrendezésre került konferenciák aránya kissé csökkent, ben 3,6%-ot tett ki. A rendelkezésünkre álló információk alapján a nemzetközi konferenciák 6,7%-a került megrendezésre egyéb helyszínen, azaz valamely minisztérium épületében, kastélyban, múzeumban vagy rendezvény- és kiállítóközpontban (10. táblázat). 23

24 A nemzetközi konferenciák megoszlása a helyszín típusa alapján, Helyszín jellege 10. táblázat Nemzetközi konferenciák megoszlása Magyarországon (%) Kongresszusi központ 7,6 5,4 6,0 5,8 3,6 Szálloda 63,4 63,1 62,8 66,9 81,5 Egyetem /tudományos intézet 20,1 20,1 26,0 14,7 8,2 Egyéb 8,9 11,4 5,3 12,6 6,7 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: Magyar Kongresszusi Iroda A nemzetközi konferenciákon átlagosan 149 fő vett részt. A rendezvények legnagyobb része (47,0%) 50 és 100 fő közötti résztvevőszámmal bírt ben-ban a szakma 4 alkalommal számolt be 1000 fő feletti konferenciáról ben 30,8%-ban az orvosi témájú, továbbá 14,6%-ban a gazdasági témájú nemzetközi konferenciák voltak a leggyakoribbak. Ezt követi a gyógyszerekkel kapcsolatos témákat felölelő konferenciák aránya 10,8%-kal. Az informatikai témájú konferenciák szintén 10,8%-ot tettek ki az összes rendezvényszámból, de jelentős számban rendeztek tudományos, mezőgazdasági, pénzügyi, művészeti és oktatási témájú konferenciákat is. A nemzetközi konferenciák megrendelőinek nemzetiségi vizsgálata azt mutatja, hogy továbbra is a magyar megrendelők (56,9%) állnak az élen. A britek (7,2%) a második helyet foglalják el, őket követik az amerikaiak (5,9%). A megrendelések 72%-a szervező irodáktól és cégektől, 21%-a szövetségektől, 6%-a pedig egyéb megrendelőktől érkezett, közöttük számos minisztériumot, alapítványt, kutatóintézetet és egyházat találunk. A közvetítő irodák 28,4%-a volt magyar. A Nemzetközi Konferenciák és Kongresszusok Szövetsége (ICCA International Congress & Convention Association) évi statisztikai összefoglalója szerint Magyarország a 31. helyen, Budapest a 17. helyen végzett a világranglistán, a szervezet kritériumainak megfelelő 11 nemzetközi rendezvények száma alapján. Magyarország ezzel egy helyezést javított az előző évi eredményhez képest, fővárosunk pedig stabilan őrzi 2013-ban elért 17. helyét, amellyel olyan jelentős kongresszusi helyszíneket utasít maga mögé, mint Stockholm (19.), Dublin (24.), München (26.), Zürich (33.) és Varsó (39.). Az ICCA évi konferenciavárosok ranglistáján Párizs lett az aranyérmes, a második helyen Bécs, míg a harmadik helyen Madrid végzett. A Magyar Turizmus Zrt. célja a hivatásturizmusban, hogy Budapest 2020-ra Európa egyik legnépszerűbb konferenciavárosa legyen. A nagy befogadóképességű, új budapesti kongresszusi központ 2018-ra tervezett megnyitása pozitív változást hozhat a nemzetközi helyezésekben től válhat Budapest népszerűbbé, és a központ 2-3 éves üzemeltetése után kerülhet fővárosunk Európa első 10 legnépszerűbb konferenciavárosa közé. 11 Az ICCA kritériumok szerint nemzetközi szervezeti ülésnek minősülnek a legalább 50 fő részvételével, rendszeresen zajló, legalább három ország között rotálva megrendezésre kerülő konferenciák. 24

25 4. Versenytárselemzés Európai szintű versenyhelyzet 2014-ben az ETC a 11. táblázatban szereplő úti célokat azonosította Európa mint turisztikai desztináció versenytársaiként. 11. táblázat Amerikai Egyesült Államok Európa mint turisztikai desztináció versenytársai Piacok Brazília Japán Kanada Kína Oroszország Kína USA USA USA, amerikai nagyvárosok USA Egyiptom Versenytársak Brazília Mexikó Dél-Korea Mexikó Ausztrália Kína Ausztrália Ausztrália Thaiföld Kína Oroszország Dubai amerikai nagyvárosok Oroszország Malájzia Dél-Afrika Dél-Korea USA Dél-Afrika Thaiföld Thaiföld Forrás: European Travel Commission, Magyar Turizmus Zrt. A versenytársak meghatározása a beutazó turizmus terén Magyarország turisztikai versenytárselemzését a több érintett, a különféle nézőpontok és a rendelkezésre álló piaci információk következtében különböző szempontok és többféle forrás felhasználásával végeztük el. A Magyar Turizmus Zrt nyarán online kutatást bonyolított le a magyarországi turisztikai szakértők körében. A megkérdezett szakértők véleménye meglehetősen megoszlik Magyarország, mint turisztikai desztináció versenytársait illetően. A válaszadók jellemzően a közeli, hasonló történelmi múlttal, kultúrával rendelkező országokat tartják Magyarország legerősebb versenytársainak, de a korábbi évekhez képest egyre gyakrabban említésre kerültek a balti és a mediterrán, tengerparti országok is, közülük is elsősorban Horvátország, de újdonságként (alacsony említési gyakorisággal) megjelent Görögország, Törökország, Málta és Portugália is, míg Olaszország nem szerepelt a listában. Elsősorban termék- és desztinációszintű versenyről beszélhetünk, az egyes turisztikai termékek esetében más és más országok jelentenek versenytársat. AZ MT Zrt. külképviselői is termékek szerint és célcsoportokra vonatkoztatva készítették el 2014-ben az egyes küldőországokra vonatkozó elemzést, jelölve a versenytársak által kommunikált versenyelőnyt is. Magyarország versenytársaként leggyakrabban Ausztriát, Olaszországot, Németországot, Franciaországot, Csehországot, Spanyolországot, Horvátországot, az Egyesült Királyságot, Szlovéniát, Lengyelországot, Szlovákiát és Portugáliát említették. Nagyon fontos változás volt a korábbi évekhez képest, hogy e vizsgálat szerint Magyarország sokkal szélesebb piacon versenyez a turistákért, mint korábban. Kihívást jelent, de pozitívumként értékelendő, hogy a magyar turisztikai kínálatot már egyértelműen 25

26 nemcsak a közép-európai, hanem a nyugat-európai kínálattal is összevetik. Fontos kiemelni továbbá, hogy szinte minden küldőpiacunk esetében természetes versenytársként jelenik meg a belföld, azaz az adott küldőország a turistákért versengő piacok között, ami nehéz és sajátságos versenyhelyzetet jelent Magyarország számára. Az IPK felmérése szerint Magyarország 2014-ben a vizsgált európai népesség 20. legkedveltebb európai úti célja volt, ami 2014-ben 5,9 millió utazást jelentett, 1,3%-os részesedést biztosítva hazánk számára. Ezzel Dánia és Írország között foglalunk helyet. A szabadidős célú utazások tekintetében Magyarország 2014-ben a 20. helyet foglalta el (1,2%-os részesedés, 4,0 millió utazás). A évi 4,4%-os csökkenést követően 10,8%-kal nőtt az európai szabadidős utazók száma. Magyarország legfontosabb küldőpiacai 2014-ben Németország, Románia, Csehország, Ausztria és Lengyelország voltak. Azt is megvizsgáltuk tehát, hogy ezeken a piacokon mely országokkal versenyez Magyarország. (Küldőpiacainknak az utazások, illetve a szabadidős utazások száma alapján meghatározott rangsorát az 5. táblázatban mutattuk be.) A fenti három felmérést összegezve a Magyar Turizmus Zrt. a következő desztinációkat tekinti elsődleges versenytársainak a nemzetközi turisztikai piacon: Ausztria, Csehország, Szlovénia, Szlovákia, Lengyelország és Románia. Másodlagos versenytársaink: Bulgária, Horvátország, Görögország, Törökország, Olaszország és Németország (7. ábra). Az előbbiek tengerparti desztináció jellegükből kifolyólag, Németország pedig eltérő mérete és gazdasági fejlettsége miatt sorolódik a másodlagos versenytársak csoportjába. Magyarország versenytársai a beutazó turizmus szempontjából 7. ábra Jelmagyarázat: AU=Ausztria, B=Belgium, BG=Bulgária, CH=Svájc, CRO=Horvátország, CZ=Csehország, DE=Németország, DK=Dánia, ES=Spanyolország, EGT=Egyiptom, FR=Franciaország, GR=Görögország, IT=Olaszország, MN=Montenegró, NL=Hollandia, PL=Lengyelország, PT=Portugália, RO=Románia, SK=Szlovákia, SLO=Szlovénia, SRB=Szerbia, SV=Svédország, TR=Törökország, UK=Egyesült Királyság, USA=Amerikai Egyesült Államok. Forrás: Magyar Turizmus Zrt., Piktochart 26

27 A versenyhelyzet alakulása a beutazó turizmusban A nemzetközi turistaérkezések évi, UNWTO által közzétett száma szerinti világrangsorban Magyarország (két helyet tovább javítva korábbi pozícióján) a 24. helyet foglalja el. Legfontosabb versenytársaink közül Ausztria (a 13. helyen található) és Lengyelország (18. hely) előz meg minket, Csehország a 28. helyen, Szlovákia pedig a 45. helyen található. Románia és Szlovénia nem szerepel az első 50 desztináció között. Másodlagos versenytársaink közül Spanyolország a 3., Olaszország az 5., Törökország a 6., Németország a 7., Görögország a 15., Horvátország a 26., Bulgária a 42. helyen található. Magyarországon, a UNWTO adatai szerint, 2015 első féléve során a 2014 azonos időszakához képest 17,5%-kal nőtt a nemzetközi turistaérkezések száma. Elsődleges és másodlagos versenytársaink adatai a 12. táblázatban láthatók. A nemzetközi turistaérkezések száma és a turisztikai bevételek alakulása Magyarországon és versenytársaink körében* Ország 2015 első hónapjaiban (az előző év azonos időszakához viszonyítva, %) Nemzetközi turistaérkezések számának változása Hónap Elsődleges versenytársak Nemzetközi turisztikai bevételek változása** 12. táblázat Hónap Románia +19,0% ,3% 1 8. Magyarország +17,5% ,1% 1 6. Szlovákia +13,3% ,2% 1 6. Szlovénia +12,3% ,1% 1 8. Csehország +8,6% ,9% 1 6. Ausztria +7,1% ,6% 1 6. Lengyelország +4,7% ,0% 1 6. Másodlagos versenytársak Görögország +10,6% ,1% 1 8. Portugália +7,9% ,8% 1 8. Horvátország +6,8% ,5% 1 6. Németország +6,5% ,2% 1 8. Olaszország +5,8% ,1% 1 8. Spanyolország +3,8% ,3% 1 8. Bulgária -1,6% ,4% 1 8. Törökország -0,9% ,7% 1 8. * Sorrend a nemzetközi turistaérkezések számának változása alapján. ** Helyi valutában, folyó árakon számítva. Románia és Horvátország esetében euróban számítva. Forrás: UNWTO, Magyar Turizmus Zrt. 27

28 A TourMIS adatbázis adatai, valamint a statisztikai hivatalok és az Eurostat adatai alapján a 13. táblázatban mutatjuk be, miként változott 2014-ben elődleges, illetve másodlagos versenytársaink vendégforgalma. Azzal, hogy 2014-ben 3,1%-kal nőtt hazánkban a külföldi vendégéjszakák száma, Magyarország a negyedik legdinamikusabb növekedési ütemet érte el elsődleges versenytársai körében. Ausztria Csehország Lengyelország Magyarország Szlovénia Szlovákia Románia Versenytársaink külföldi vendégforgalmának alakulása 2014-ben* Ország Vendégéjszakák száma (ezer) Elsődleges versenytársak 13. táblázat Növekedési ütem (%) ,7% ,1% ,2% ,1% ,1% ,0% ,4% Másodlagos versenytársak Spanyolország ,8% Olaszország ,1% Németország ,1% Görögország n.a. Horvátország ,9% Portugália ,6% Bulgária ,0% Törökország** n.a. +5,5% *Rangsor a vendégéjszakák száma alapján. ** Látogatók száma (előzetes adatok). Forrás: TourMIS, KSH, Eurostat Ugyanezen források szerint 2015 első hónapjaiban mindegyik versenytársunk esetében fellendült a beutazó turizmus. Magyarországon 2015 első kilenc hónapjában 6,5%-kal nőtt a külföldi vendégéjszakák száma (14. táblázat). 28

29 Versenytársaink külföldi vendégforgalmának alakulása 2015 első hónapjaiban* 14. táblázat Ország Vendégéjszakák száma (ezer) Növekedési ütem (%) Hónap Elsődleges versenytársak Ausztria ,6% 1 8. Lengyelország ,4% 1 9. Csehország ,3% 1 6. Magyarország** ,5% 1 9. Szlovénia ,8% 1 8. Szlovákia ,3% 1 7. Románia*** ,8% 1 7. Másodlagos versenytársak Spanyolország ,8% 1 8. Törökország ,0% 1 6. Olaszország ,2% 1 5. Horvátország ,1% 1 7. Németország ,8% 1 8. Portugália**** ,3% 1 7. Bulgária ,8% 1 8. Görögország n.a. n.a. n.a. *Rangsor a vendégéjszakák száma alapján. **KSH előzetes adat. *** Összes szálláshely. ****Szállodai és szállodajellegű szálláshelyi vendégéjszakák száma. Forrás: TourMIS, KSH, DZS, ELSTAT, GUS, INSSE, ISTAT, NSI, TURKSTAT Az STR Global European Review adatai szerint 2014-ben a felmérésben részt vevő magyarországi szállodák foglaltsága (68,0%) meghaladta a kelet-európai átlagot (58,0%), de kissé elmaradt az európai átlagtól (68,8%). A RevPAR Európában átlagosan 73,03 euró, Kelet- Európában 44,74 euró, Magyarországon pedig 43,20 euró volt. Ha Magyarország versenytársai portfolióelemzését elvégezzük legfontosabb küldőpiacainkra vonatkoztatva (a kereskedelmi szálláshelyek évi végleges adatai szerinti), a következőket tapasztalhatjuk (8. ábra). Németország esetében elsődleges versenytársaink közül továbbra is Ausztria az abszolút piacvezető, 2014-ben a legnépszerűbb úti célok rangsorában Spanyolországot is megelőzte. Magyarország az összes fő kihívójával éles versenyben áll a német piacon, és a évi adatok alapján pozíciói tovább gyengültek. Az adatok alapján Csehország piacvesztése megállt és növekedésbe fordult át, míg Szlovákia erősen lemaradt a versenyben. Ausztriában a versenyt egyértelműen a mediterrán desztinációk: Horvátország, Spanyolország, Görögország és Szlovénia vezetik. Németország pozíciója jelentősen javult. Különös figyelmet érdemel a Magyarországénál kisebb részesedésű, ám nagyon erőteljesen növekvő Csehország, illetve Bulgária is. 29

30 A korábban rendkívül dinamikusan fejlődő orosz küldőpiac megzuhanása nagyon érzékenyen érintette az összes európai desztinációt. Bár Magyarország piaci részesedése elmarad Csehország, Bulgária és Ausztria részesedésétől, a válság egyértelműen a magyar turizmust sújtotta a legkevésbé. Az Egyesült Királyságban Magyarország piaci részesedése nem túl jelentős, de stabilan növekszik. Csehország helyzete azonban még dinamikusabban javul, mint Magyarországé. Bulgária, Lengyelország és Szlovénia pozíciói egyértelműen gyengültek 2014 során. Figyelemre méltó, hogy a mediterrán desztinációk, Spanyolország, Görögország és Portugália magas piaci részesedésük ellenére is növekedést tudtak elérni. Az olasz piacon 2014-ben a mediterrán desztinációk és a német nyelvterület pozíciói javultak tovább. Magyarország fej-fej mellett halad Szlovéniával és Lengyelországgal, míg Csehország részesedése kismértékben, növekedési üteme nagymértékben meghaladja a magyar adatot. Magyarország piaci pozíciója fő küldőpiacain* 2014-ben 8. ábra Az alábbi ábrákon a buborékok mérete azt jelzi, hogy az egyes vizsgált desztinációkban mekkora jelentősséggel bír az adott küldőpiac. Romániára és Törökországra nincs elérhető releváns adat. Görögország és Portugália esetében a szállodák és szállodajellegű szálláshelyek adatai érhetők el. Németország (növekedési ütem és részesedés, %) * Rangsor a vendégéjszakák végleges száma alapján. 30

31 Ausztria (növekedési ütem és részesedés, %) Oroszország (növekedési ütem és részesedés, %) * Rangsor a vendégéjszakák végleges száma alapján. 31

32 Egyesült Királyság (növekedési ütem és részesedés, %) Olaszország (növekedési ütem és részesedés, %) * Rangsor a vendégéjszakák végleges száma alapján. Forrás: MT Zrt., TourMIS, KSH, DZS, ELSTAT, GUS, INSSE, ISTAT, NSI, TURKSTAT, SORS 32

33 Budapest versenytársainak meghatározása Budapest mint a külföldi turisták egyik legfontosabb úti célja kiemelt szerepet tölt be a Magyar Turizmus Zrt. marketingtevékenységében, így a versenytárselemzés során is. A rendelkezésre álló kutatási eredmények és piaci információk alapján Budapest Bécs és Prága mellett elsősorban Krakkóval, Barcelonával, Lisszabonnal és Dublinnal versenyez a nemzetközi piacon (9. ábra). A kereskedelmi szálláshelyi vendégek számát tekintve kis különbséggel, de előttünk foglal helyet Berlin és Madrid, így ezen európai városok is versenytársak fővárosunk számára, míg Párizs, Amszterdam és Moszkva jóval nagyobb előnyt magukénak tudva jelentenek kihívást Budapest számára. Budapest versenytársai a nemzetközi piacon 9. ábra Forrás: Magyar Turizmus Zrt., Piktochart Budapest két legfontosabb versenytársa továbbra is Bécs és Prága, amelyek egyfelől közeli versenytársak a földrajzi elhelyezkedésből és a hasonló jellegű városok sajátosságaiból adódóan, ugyanakkor egyelőre számottevően jobb eredményeket tudnak felmutatni mint a magyar főváros. Budapest számára elsősorban a sokszínűség, a kulturális úti cél imázs, a vendégszeretet, a szép fekvés és a kitűnő ár-érték arány jelent versenyelőnyt. Budapest ezek közül is leginkább az utóbbinak, az alacsony árfekvéshez kapcsolódó magas minőségű szolgáltatásoknak köszönhetően kerül egyre inkább az utazók figyelmének központjába. (2014-ben Budapest ár-érték aránya rendkívül kedvezőnek bizonyult az STR RevPAR- és ADR-adatai alapján.) Ehhez a képhez társul egyre nagyobb mértékben a "trendiség" is, amely már az ismertségen túlmutatva a jó hírnév előnyeit jelenti. Több társadalmi rétegnek is attraktív úti célt jelent a kulturális pezsgéséről és sokszínűségéről egyre híresebb Budapest, míg a fiataloknak az egyedi és jellegzetes programok, attrakciók, az egészségüket megőrizni vagy helyreállítani vágyó egészség- és wellness-turisztikai utazóközönségnek pedig a főváros egyedülálló fürdői és gyógyvizei jelentenek komoly vonzerőt. 33

MARKETINGTERV 2014 mellékletek

MARKETINGTERV 2014 mellékletek Magyar turizmus zrt. MARKETINGTERV 2014 mellékletek Tartalom 1. Részletes helyzetelemzés 2 1.1. A turizmus jelentősége Magyarországon...................................................................

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január február. 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január február. 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. január február 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint 2014 februárjában a kereskedelmi

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014-BEN. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014-BEN. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014-BEN 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal végleges

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január augusztus. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január augusztus. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. január augusztus 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN AZ ELŐZETES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN AZ ELŐZETES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN AZ ELŐZETES ADATOK SZERINT 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai

Részletesebben

Turizmus Magyarországon

Turizmus Magyarországon Turizmus Magyarországon HELYZETELEMZÉS 1 1. A turizmus jelentősége Magyarországon A turizmus Magyarországon jelentős mértékben járul hozzá a gazdaság élénkítéséhez és a munkahelyteremtéshez. A Központi

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2015-BEN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2015-BEN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2015-BEN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai

Részletesebben

2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása

2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1 2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal elızetes adatai szerint 2013 júniusában a kereskedelmi

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján Budapest, 2017. március 10. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2016-ban 1 A magyar lakosság

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20.

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20. A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. június 20. Adatforrásaink UN WORLD TOURISM ORGANIZATION IMF, CIA World FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL COMMISSON

Részletesebben

Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa

Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa Magyar Turizmus Zrt. 1115 Budapest, Bartók Béla út 15-113. Tel.: (6-1)488-87 Fax: (6-1)488-86 E-mail: htbudapest@hungarytourism.hu www.itthon.hu Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa Az észak-európai

Részletesebben

A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben

A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben Készítette a Magyar Turizmus Rt. a A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben Budapest, 2003. február hó A világ turizmusának forgalma 2002-ben Magyar Turizmus Rt. A Turisztikai Világszervezet

Részletesebben

Az észak-európai vendégforgalom alakulása Magyarországon Dánia Vendégek száma Vendégéjszakák száma Látogatók száma

Az észak-európai vendégforgalom alakulása Magyarországon Dánia Vendégek száma Vendégéjszakák száma Látogatók száma MAGYAR TURIZMUS ZRT. Kutatási Csoport 1115 Budapest, Bartók Béla út 15-113. Tel.: (6-1) 488-871 Fax: (6-1) 488-8711 E-mail: kutatas@itthon.hu www.itthon.hu A TISZA-TÓ RÉGIÓ KÜLDŐPIACAI ÉSZAK-EURÓPA Az

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. február 27. Felhasznált források UN WORLD TOURISM ORGANIZATION OECD, CIA FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL

Részletesebben

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban A VILÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1990 ÉS 2002 KÖZÖTT Nemzetközi turistaérkezések 1990 és 2002 között a nemzetközi turistaérkezések száma több mint másfélszeresére,

Részletesebben

Itthon Végleges adatokkal. Turizmus. otthon van. Magyarországon.

Itthon Végleges adatokkal. Turizmus. otthon van. Magyarországon. Itthon otthon van Turizmus Magyarországon 2007 Végleges adatokkal www.itthon.hu Turizmus Összefoglaló adatok 1 A magyarországi turizmus főbb mutatói *Zárójelben a szállodák vendégforgalmi adatai. 2006

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

4.5. Az egy napra külföldre látogatók tartózkodási ideje és ezek megoszlása összevont motivációs célok és határszakaszok szerint, 2008...36 4.6.

4.5. Az egy napra külföldre látogatók tartózkodási ideje és ezek megoszlása összevont motivációs célok és határszakaszok szerint, 2008...36 4.6. TÁBLAMELLÉKLET 1.1. A magyar gazdaság és a turizmus főbb mutatói, 2004 2008...3 1.2. Regisztrált vállalkozások száma a vállalkozások mérete szerint, 2008. december 31...4 1.3. Regisztrált vállalkozások

Részletesebben

Marketingterv 2013 mellékletek

Marketingterv 2013 mellékletek Marketingterv 2013 mellékletek Tartalom 1. Részletes helyzetelemzés 2 1.1. A turizmus jelentősége Magyarországon............................................................................... 2 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

A nemzetközi turistaérkezések száma megközelítette az egymilliárdot 2016 első kilenc hónapjában

A nemzetközi turistaérkezések száma megközelítette az egymilliárdot 2016 első kilenc hónapjában Budapest, 2016. november 30. A nemzetközi turistaérkezések megközelítette az egymilliárdot 2016 első kilenc hónapjában MEGJELENT A WORLD TOURISM BAROMETER A Turisztikai Világszervezet (United Nations World

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2011-ben A KSH keresletfelmérésének adatai alapján

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2011-ben A KSH keresletfelmérésének adatai alapján Budapest, 2012. április 4. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2011-ben A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2011-ben 2011-ben a magyar

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

MInden élménnyel több leszel

MInden élménnyel több leszel MInden élménnyel több leszel Turizmus ELŐZETES adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása (millió fő, /2012) Európa (562,8; +5,4%) Afrika (56,1; +5,6%) Amerika (168,9; +3,6%) Ázsia

Részletesebben

Turizmus. Magyarországon

Turizmus. Magyarországon Turizmus www.itthon.hu előzetes adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása (millió fő, /2010) Európa (502,8; +6,0%) Afrika (49,8; 0,0%) Amerika (156,2; +4,2%) Ázsia (216,0; +5,6%)

Részletesebben

MInden élménnyel több leszel. Turizmus Magyarországon végleges adatokkal

MInden élménnyel több leszel. Turizmus Magyarországon végleges adatokkal MInden élménnyel több leszel Turizmus végleges adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása (millió fő, /2012) Európa (563,8; +5,6%) Afrika (55,9; +5,4%) Amerika (168,2; +3,4%) Ázsia

Részletesebben

Turizmus Magyarországon 2012

Turizmus Magyarországon 2012 MInden élménnyel több leszel itthon.hu Turizmus előzetes adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása (millió fő, /2011) Európa (534,8; +3,3%) Afrika (52,3; 6,2%) Amerika (162,1;

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi teljesítményéről Összefoglaló A magyarországi szállodaipar 2013 évi teljesítményének jellemzői - A hazai szállodai kínálat, a szobák száma

Részletesebben

MInden élménnyel több leszel. Turizmus Magyarországon 2014. előzetes adatokkal

MInden élménnyel több leszel. Turizmus Magyarországon 2014. előzetes adatokkal MInden élménnyel több leszel Turizmus Magyarországon 2014 előzetes adatokkal Tények és adatok A nemzetközi turistaérkezések száma (millió fő; 2014/2013) Európa (588,4; +3,9%) Afrika (56,0; +2,3%) Amerika

Részletesebben

JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL

JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1036 JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL

Részletesebben

A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében

A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében Összeállította a Magyar Turizmus Rt. a 1. Bevezetés A 4/2000. (II.2.) GM rendeletben foglaltak szerint Magyarországon 2000. február 2. óta hivatalosan

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR - SZEPTEMBER 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 6

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR- MÁRCIUS 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1.

Részletesebben

és több mint ezermilliárd USD bevétel világszerte 2012-ben

és több mint ezermilliárd USD bevétel világszerte 2012-ben Budapest, 2013. május 22. Több mint egymilliárd turista és több mint ezermilliárd USD bevétel világszerte 2012-ben MEGJELENT AZ ELİZETES WORLD TOURISM BAROMETER A Turisztikai Világszervezet (United Nations

Részletesebben

1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN. 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma

1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN. 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma 2016. június 1. 1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR- JÚLIUS 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI

Részletesebben

A MAGYAR LAKOSSÁG ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI

A MAGYAR LAKOSSÁG ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI A MAGYAR LAKOSSÁG 2006. ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI dr. Galla Gábor, vezérigazgató Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2006. június 7. STABILAN NÖVEKVŐ BELFÖLDI KERESLET 2005-BEN MINDEN KORÁBBINÁL TÖBB BELFÖLDI

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

Turizmus Magyarországon

Turizmus Magyarországon Turizmus Magyarországon 2003 Általános információk Magyarországról Terület: 93 030 km 2 Lakosság: 10 116 742 fő (2004. január 1.) Népsűrűség: 109,0 fő/km 2 Főváros: Budapest terület: 525 km 2 lakosság:

Részletesebben

vizeken tovább Marketingterv 2012 mellékletek

vizeken tovább Marketingterv 2012 mellékletek vizeken tovább Marketingterv 2012 mellékletek Tartalom 1. Részletes helyzetelemzés 2 1.1. Nemzetközi tendenciák................................................................................................

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal előzetes

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első fél évében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel Kelet,

Részletesebben

TURIZMUS MAGYARORSZÁGON 2016

TURIZMUS MAGYARORSZÁGON 2016 TURIZMUS MAGYARORSZÁGON 2016 ELŐZETES ADATOKKAL TÉNYEK ÉS ADATOK A nemzetközi turistaérkezések száma (millió fő; 2016/2015) Világ (1 235,0; +3,9%) Európa (619,7; +2,0%) Afrika (58,2; +8,1%) Amerika (200,9;

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről DECEMBER 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 6 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

A magyar lakosság évi utazási szokásai VEZETÕI ÖSSZEFOGLALÓ. Magyar Turizmus Rt.

A magyar lakosság évi utazási szokásai VEZETÕI ÖSSZEFOGLALÓ. Magyar Turizmus Rt. A magyar lakosság 2004. évi utazási szokásai 2005 VEZETÕI ÖSSZEFOGLALÓ www.itthon.hu Magyar Turizmus Rt. www.hungary.com A magyar lakosság utazási szokásairól a Magyar Turizmus Rt. éves gyakorisággal végez

Részletesebben

A JAPÁN LAKOSSÁG UTAZÁSI SZOKÁSAI

A JAPÁN LAKOSSÁG UTAZÁSI SZOKÁSAI A JAPÁN LAKOSSÁG UTAZÁSI SZOKÁSAI KISS KORNÉLIA MAGYAR TURIZMUS ZRT. ADATFORRÁSAINK Másodlagos adatok? UN World Tourism Organization (UNWTO)? Japan National Tourist Organization? European Travel Commission?

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I X. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I X. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I X. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 január október között nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében

A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében Szerző: Dr. Behringer Zsuzsanna 1 Kiss Kornélia 2 Magyarországon kilenc turisztikai régió található, régiónként egységes és egymástól jól megkülönböztethető

Részletesebben

Hosszantartó növekedés a nemzetközi turizmusban a kihívások ellenére

Hosszantartó növekedés a nemzetközi turizmusban a kihívások ellenére Budapest, 2017. február 3. Hosszantartó növekedés a nemzetközi turizmusban a kihívások ellenére MEGJELENT A WORLD TOURISM BAROMETER A Turisztikai Világszervezet (United Nations World Tourism Organization

Részletesebben

2005. szeptember Spanyolország. A prezentáci

2005. szeptember Spanyolország. A prezentáci A hónap h küldk ldo országa 25. szeptember Spanyolország Kiss Kornélia kutatási igazgató Magyar Turizmus Rt. A prezentáci ció készítéséhez felhasznált lt adatok Másodlagos adatok (199625)? World Tourism

Részletesebben

TREND RIPORT. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VIII. havi

TREND RIPORT. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VIII. havi TREND RIPORT A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VIII. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első nyolc hónapjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

itthon Turizmus otthon van Magyarországon MAGYARORSZÁG Itthon otthon van

itthon Turizmus otthon van Magyarországon MAGYARORSZÁG  Itthon otthon van itthon otthon van Turizmus Magyarországon 2004 www.itthon.hu Itthon otthon van MAGYARORSZÁG Kedves Olvasó! Köszöntjük Önt a magyar turizmusirányítás és az egész turisztikai szakma nevében. A legfrissebb

Részletesebben

1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása 1

1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása 1 MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2012 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása 1 A Központi Statisztikai Hivatal elızetes adatai szerint 2012 decemberében a kereskedelmi szálláshelyet

Részletesebben

EURÓPAI TURIZMUS 2015-BEN TRENDEK ÉS KILÁTÁSOK Az ETC 2015/2. negyedéves jelentése

EURÓPAI TURIZMUS 2015-BEN TRENDEK ÉS KILÁTÁSOK Az ETC 2015/2. negyedéves jelentése 2015. augusztus 6. EURÓPAI TURIZMUS 2015-BEN TRENDEK ÉS KILÁTÁSOK Az ETC 2015/2. negyedéves jelentése Az európai turizmus folytatta stabil növekedését 2015 elején, azaz a nyári főszezont megelőzően is.

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében Összeállította a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatósága 36 TURIZMUS BULLETIN 1. Bevezetés A turisztikai régiók vendégforgalmára vonatkozóan 1998 óta

Részletesebben

2014. január március 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása

2014. január március 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. január március 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal elızetes adatai 1 szerint 2014 márciusában a kereskedelmi

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről Összefoglaló - 2012 január decembere között nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt a korábbi hónapokhoz

Részletesebben

MINDEN ÉLMÉNNYEL TÖBB LESZEL TURIZMUS MAGYARORSZÁGON 2015 ELŐZETES ADATOKKAL

MINDEN ÉLMÉNNYEL TÖBB LESZEL TURIZMUS MAGYARORSZÁGON 2015 ELŐZETES ADATOKKAL MINDEN ÉLMÉNNYEL TÖBB LESZEL TURIZMUS MAGYARORSZÁGON 2015 ELŐZETES ADATOKKAL TÉNYEK ÉS ADATOK A nemzetközi turistaérkezések száma (millió fő; 2015/2014) Európa (609,1; +5,0%) Afrika (53,1; -3,3%) Amerika

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

MINDEN ÉLMÉNNYEL TÖBB LESZEL TURIZMUS MAGYARORSZÁGON 2015 VÉGLEGES ADATOKKAL

MINDEN ÉLMÉNNYEL TÖBB LESZEL TURIZMUS MAGYARORSZÁGON 2015 VÉGLEGES ADATOKKAL MINDEN ÉLMÉNNYEL TÖBB LESZEL TURIZMUS MAGYARORSZÁGON 2015 VÉGLEGES ADATOKKAL TÉNYEK ÉS ADATOK A nemzetközi turistaérkezések száma (millió fő; 2015/2014) Világ (1 184,0; +4,4%) Európa (607,6; +4,7%) Afrika

Részletesebben

Sokáig voltam távol?

Sokáig voltam távol? Sokáig voltam távol? Az olasz lakosság utazási szokásai Kiss Kornélia kutatási igazgató Magyar Turizmus Zrt. Európa hatodik legnépesebb országa Olaszország területe: 301 230 km 2 Lakosainak száma: 58,1

Részletesebben

EURÓPAI TURIZMUS 2016-BAN TRENDEK ÉS KILÁTÁSOK Az ETC 2016/3. negyedéves jelentése

EURÓPAI TURIZMUS 2016-BAN TRENDEK ÉS KILÁTÁSOK Az ETC 2016/3. negyedéves jelentése 2016. november 18. EURÓPAI TURIZMUS 2016-BAN TRENDEK ÉS KILÁTÁSOK Az ETC 2016/3. negyedéves jelentése A 2016-os év korábbi erős teljesítménye tovább folytatódott a harmadik negyedévben is. Az UNWTO előzetes

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. július Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás helye a nemzetgazdaságban...5 2.1. Makrogazdasági

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I.- IV. közötti időszakban nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan

Részletesebben

BALATONI ÜDÜLŐKÖRZET IDEGENFORGALMA január - december

BALATONI ÜDÜLŐKÖRZET IDEGENFORGALMA január - december Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága BALATONI ÜDÜLŐKÖRZET IDEGENFORGALMA 2007. január - december Veszprém, 2008. február Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatóság, 2008 Igazgató:

Részletesebben

Az ETC 2013/3. negyedéves jelentése

Az ETC 2013/3. negyedéves jelentése 2013. november 25. EURÓPAI TURIZMUS 2013-BAN TRENDEK ÉS KILÁTÁSOK Az ETC 2013/3. negyedéves jelentése Az európai turizmus az enyhülı, de még mindig fennálló gazdasági nehézségek ellenére gyorsuló növekedést

Részletesebben

EURÓPAI TURIZMUS 2017-BEN TRENDEK ÉS KILÁTÁSOK

EURÓPAI TURIZMUS 2017-BEN TRENDEK ÉS KILÁTÁSOK 2017. május 9. EURÓPAI TURIZMUS 2017-BEN TRENDEK ÉS KILÁTÁSOK Az ETC 2017/1. negyedéves jelentése Az európai turizmus a növekedés útján marad a közelmúltban tapasztalt változékonyság ellenére is. A nemzetközi

Részletesebben

EURÓPAI TURIZMUS 2016-BAN TRENDEK ÉS KILÁTÁSOK

EURÓPAI TURIZMUS 2016-BAN TRENDEK ÉS KILÁTÁSOK EURÓPAI TURIZMUS 2016-BAN TRENDEK ÉS KILÁTÁSOK Az ETC 2016/4. negyedéves jelentése 2017. február 9. 2016 sorban a hetedik év, amikor az európai turizmus eredményei növekedést mutattak. A világ leglátogatottabb

Részletesebben

CSEHORSZÁG A HÓNAP KÜLDO ORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT CSEHORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ MAGYAR TURIZMUS ZRT.

CSEHORSZÁG A HÓNAP KÜLDO ORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT CSEHORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ MAGYAR TURIZMUS ZRT. A HÓNAP KÜLDO ORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT CSEHORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA PREZENTÁCIÓJA CSEHORSZÁG KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ MAGYAR TURIZMUS ZRT. CSEHORSZÁG Területe: 78 866 km 2 Lakosainak száma: 1,2 millió

Részletesebben

Észak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében

Észak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében Észak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében 211-214 Készítette: Nagy Júlia TDM menedzser MIDMAR Nonprofit Kft Külföldi vendégéjszakák száma Észak-Magyarország kereskedelmi szálláshelyein

Részletesebben

JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL

JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 99 évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 036 JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL

Részletesebben

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13.

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. Turisztikai Konferencia Veszprém Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. VILÁGTURIZMUS 2006-ban NEMZETKÖZI TURISTAÉRKEZÉS: 842 millió + 4,5%, 36 milliós növekedés, elsősorban

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

1. táblázat. Az egyes desztinációk turistaérkezéseinek összesítése alapján. ** Becslés. *** Előrejelzés.

1. táblázat. Az egyes desztinációk turistaérkezéseinek összesítése alapján. ** Becslés. *** Előrejelzés. 2016. május 23. EURÓPAI TURIZMUS 2015-BEN ÉS 2016-BAN TRENDEK ÉS KILÁTÁSOK Az ETC 2016/1. negyedéves jelentése A nemzetközi turistaérkezések számának 2015. évi 5%-os európai növekedése után a 2016-os első

Részletesebben

Az ETC 2014/4. negyedéves jelentése

Az ETC 2014/4. negyedéves jelentése EURÓPAI TURIZMUS 2014-BEN TRENDEK ÉS KILÁTÁSOK Az ETC 2014/4. negyedéves jelentése 2015. február 16. 2014-ben a turizmus szilárd növekedést mutatott Európában: a European Travel Commission (ETC) megállapítja,

Részletesebben

Magyarország turizmusának alakulása 2006-ban

Magyarország turizmusának alakulása 2006-ban Magyarország turizmusának alakulása 2006-ban Összeállította: a Magyar Turizmus Zrt. Kutatási Csoportja 1 2006-ban az egy évvel korábbinál 6,2%-kal több, összesen 41 millió külföldi látogató érkezett Magyarországra.

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2015 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

Vendégforgalom Miskolcon a KSH statisztikák tükrében Készítette: Nagy Júlia TDM menedzser, ügyvezető MIDMAR Nonprofit Kft

Vendégforgalom Miskolcon a KSH statisztikák tükrében Készítette: Nagy Júlia TDM menedzser, ügyvezető MIDMAR Nonprofit Kft Vendégforgalom Miskolcon a KSH statisztikák tükrében 14 Készítette: Nagy Júlia TDM menedzser, ügyvezető MIDMAR Nonprofit Kft Összesített statisztikák Bevétel (ezer Ft) A miskolci kereskedelmi szálláshelyek

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés a turizmus 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...4 2. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Részletesebben

Turizmus. Magyarországon

Turizmus. Magyarországon Turizmus www.itthon.hu végleges adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása (millió fő, /2010) Európa (504,0; +6,2%) Afrika (49,9; +0,4%) Amerika (156,6; +3,9%) Ázsia (216,9; +6,1%)

Részletesebben

MAGYARORSZÁG. Turizmus. Magyarországon

MAGYARORSZÁG. Turizmus. Magyarországon MAGYARORSZÁG Turizmus www.itthon.hu végleges adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések száma a világban (millió fő, /2008) Európa (460,0; -5,7%) Afrika (45,6; +2,9%) Amerika (140,1; -4,6%) Ázsia

Részletesebben

MARKETINGTERV 2014 stratégia

MARKETINGTERV 2014 stratégia Magyar turizmus zrt. MARKETINGTERV 2014 stratégia Tartalom 1. VÍZIÓ ÉS KÜLDETÉS 6 2. MŰKÖDÉSI ALAPELVEK 6 2.1. A fogyasztói igények felkeltése és az utazások ösztönzése... 6 2.2. A turisztikai vállalkozások

Részletesebben

Franciaország. Marketingterv

Franciaország. Marketingterv Franciaország Marketingterv 2009 Franciaország Marketingterv 2009 Franciaország a harmadik legfontosabb európai küldőpiac. A franciák külföldi utazásainak száma 2007-ben 6%-kal növekedett, a szabadidős

Részletesebben

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól Beérkezett válaszok: () = minősítés nélküli szállodák 5 3* 9 4* 31 5* 3 Összesen:

Részletesebben

Turizmus. Magyarországon MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG

Turizmus. Magyarországon MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG Turizmus www.itthon.hu MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG végleges adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések száma a világban (millió fő, /2007) Európa (487,9; +0,1%) Afrika (47,0; +4,1%) Amerika

Részletesebben

IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2005. november 30. KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2005 ISBN 963 215 895

Részletesebben

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ 1 GDP-HEZ HOZZÁJÁRULÁS: 9% MUNKAHELYEK SZÁMA: 318 EZER TURIZMUS DEVIZA BEVÉTELEI: 4 MRD EUR 1.031 SZÁLLODÁBAN 59.287 SZOBA SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3

Részletesebben

Turizmus. Magyarországon MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG

Turizmus. Magyarországon MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG Turizmus MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG www.itthon.hu MAGYARORSZÁG előzetes adatokkal Turizmus Tények és adatok Magyarországról Terület 93 030 km 2 Népesség 10 045 401 fő (. január 1.) Népsűrűség 108,0 fő/km

Részletesebben

A szenior korosztály utazási szokásai

A szenior korosztály utazási szokásai A szenior korosztály utazási szokásai A Magyar Turizmus Rt. megbízásából 2004-ben lebonyolított, a magyar lakosság utazási szokásait vizsgáló kutatás 1 adataiból elemzés készült a szenior korosztály, azaz

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2015 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről MÁRCIUS 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki Amerikai Egyesült Államok Ausztrália Ausztria Belgium Brunei Ciprus Dánia Egyesült Arab Emírségek Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Irán Írország Izland Izrael

Részletesebben

EURÓPAI TURIZMUS 2015-BEN TRENDEK ÉS KILÁTÁSOK Az ETC 2015/4. negyedéves jelentése

EURÓPAI TURIZMUS 2015-BEN TRENDEK ÉS KILÁTÁSOK Az ETC 2015/4. negyedéves jelentése 2016. február 23. EURÓPAI TURIZMUS 2015-BEN TRENDEK ÉS KILÁTÁSOK Az ETC 2015/4. negyedéves jelentése A 2015-ös év immár a hatodik volt a sorban, amely során az európai turizmus növekedni tudott. Az UNWTO

Részletesebben