EURÓPAI TURIZMUS 2015-BEN TRENDEK ÉS KILÁTÁSOK Az ETC 2015/2. negyedéves jelentése

Átírás

1 2015. augusztus 6. EURÓPAI TURIZMUS 2015-BEN TRENDEK ÉS KILÁTÁSOK Az ETC 2015/2. negyedéves jelentése Az európai turizmus folytatta stabil növekedését 2015 elején, azaz a nyári főszezont megelőzően is. Bár az eurózóna országainak gazdasági helyzete továbbra is kihívásokat rejt magában, a német, holland, francia és olasz turisták utazási kedve töretlennek tűnik. Emellett a brit és amerikai utazókra ösztönzően hatott az alacsony euróárfolyam, azaz mind az Európán belüli, mind a tengeren túli piacokon bővült a kereslet Európa iránt. Az eredmények arra utalnak, hogy a 2015-ös évre várt növekedés folytatódni fog, illetve jelzik, hogy a szezonalitás csökkentése érdekében tett erőfeszítések megtérülnek az egyes desztinációk számára első öt hónapjában a legtöbb európai célországban növekedett a külföldi vendégek száma az előző év azonos időszakához képest. A legjelentősebb bővülést Izlandon (+30,4%), Montenegróban (+19,3%) és Romániában (+16,0%) regisztrálták, de kétszámjegyű volt a növekedés Írországban (+12,1%) és Szerbiában (+10,3%) is. Mindezek mellett Európa legnépszerűbb desztinációiba is több turista érkezett, mint 2014-ben: Németországban 5,1%-kal, Spanyolországban 4,4%-kal, Olaszországban 4,3%-kal, az Egyesült Királyságban pedig 3,0%-kal növekedett a külföldi turistaérkezések száma. Néhány országban ugyanakkor gondot okozott az orosz kereslet gyengülése 2015 elején is. Finnországban 12,1%-kal, Észtországban 8,8%-kal csökkent az összes külföldi vendég száma 2014 azonos időszakához képest. A komoly visszaesés mindkét esetben az orosz kiutazó piac hanyatlásának tulajdonítható. Az IATA (Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség) adatai szerint az európai légi forgalom bővülése 2015-ben is folytatódik: az utaskilométer (RPK) mutató 4,8%-os növekedést mutatott a gazdasági bizonytalanságok, valamint a francia, spanyol és német légiforgalmi irányítók sztrájkja által okozott zavar ellenére. Az Európai Légitársaságok Szövetsége (AEA) adatai szerint csökkent az európai légitársaságok kapacitása 2015 év elején 2014-hez képest, ugyanakkor a második negyedév végén már megközelítette a 2014-es szintet. Amennyiben a jelenlegi trend folytatódik, a légitársaságok várhatóan nagyobb kapacitással fognak üzemelni 2015-ben, mint az előző évben. A load factor (PLF) hasonlóan alakul idén is, mint 2013-ban és 2014-ben, leszámítva a sztrájkok okozta átmeneti csökkenést. Az Ázsia és Európa közötti légi forgalom növekedési üteme lelassult 2015 elejére, párhuzamosan a kínai fogyasztói kiadások növekedésének lanyhulásával. Az STR Global második negyedévi adatai szerint az év első négy hónapjában világszerte Európában növekedtek a legnagyobb 2,3%-os mértékben a foglaltsági mutatók, annak ellenére, hogy a kelet-európai problémák továbbra is negatív hatással vannak a teljes régió teljesítményére. Az ETC megemlíti ugyanakkor, hogy Szlovákiában, Lengyelországban és Magyarországon a foglaltsági mutatók minden vizsgált európai országénál nagyobb mértékben növekedtek (az árak csökkentése nélkül), ám ezek a kisebb piacok nem képesek a negatív orosz hatások tompítására. 1

2 A jelentés kiemeli továbbá, hogy általában csupán azok az országoknál volt tapasztalható az ADR (napi átlagár) csökkenése, amelyek erősen függenek az orosz piactól, illetve amelyek nem tartoznak az euróövezethez (kivéve az Egyesült Királyságot). Az utóbbi csoportba tartozó desztinációk ily módon próbálták versenyképességüket megőrizni az eurózóna tagjaival szemben. Az előrejelzések szerint 2015-ben az eurózóna legfontosabb piacain növekedni fog a GDP, különösen Németországban, ahol az alacsony inflációnak, a csökkenő munkanélküliségnek és a versenyképesebb exportnak köszönhető a bővülés. Erőteljes gazdasági növekedés várható ezen kívül az Egyesült Királyságban is 2015 és 2016 során. A szakértők szerint 2015-ben az orosz gazdaság jelentős visszaesésére lehet számítani. Az olajár csökkenése és a gazdasági, illetve politikai bizonytalanságok következtében az orosz rubel leértékelődött, így a külföldi utazások drágábbak lettek az orosz turisták számára, ami komoly csapást jelent az európai desztinációk számára. Ezen kívül több EU- tagország is meghosszabbította Oroszországgal szembeni szankcióit 2016 januárjáig, ami további akadályt jelenthet az orosz gazdaság fejlődése számára. A távolabbi küldőpiacok, elsősorban az ázsiai országok és az USA jelentős mértékben hozzájárulnak Európa turizmusának fellendüléséhez. Az Amerikai Egyesült Államok mutatói a gazdasági helyzet további javulását jelzik. Kína gazdasági növekedése ugyan lassult, de az elemzők továbbra is a GDP és a fogyasztói kiadások dinamikus bővülésére számítanak. A német vendégforgalom Montenegróban növekedett a legjelentősebb mértékben (közel 50%-kal) és a főszezonban a forgalom további bővülésére számítanak a javuló légi összeköttetés következtében. Izlandon, Cipruson, valamint Horvátországban is 25% feletti növekedést regisztráltak 2015 első négy hónapjában, és Horvátországban is további bővülésre számítanak, hasonló okokból, mint Montenegró esetében. Magyarország, Bulgária és Svájc iránt csökkent a németek érdeklődése, ami feltehetőleg annak köszönhető, hogy egyik ország sem tagja az eurózónának, így gyengült versenyképességük, tehát a visszaesés oka elsősorban gazdasági jellegű. Összességében a vizsgált országok zömében pozitívan alakult a német kereslet. A hollandok esetében kevésbé egységes a kép: Törökországban, Szerbiában, Montenegróban és Magyarországon is csökkent a holland vendégek száma az előzetes adatok szerint, ezzel szemben Észtországban és Lettországban jelentősen növekedett mind a vendégek, mind a vendégéjszakák száma, valószínűleg elsősorban a javuló légi összeköttetés hatására. A francia vendégek száma több európai országban is határozottan növekedett, így például Litvániában, Lettországban, Izlandon és Montenegróban, de több érett európai desztináció (Ciprus, Portugália és Spanyolország) is a francia vendégszám bővülését tapasztalta. Az olasz keresletet minden bizonnyal jelentős mértékben befolyásolta az euró árfolyamának alakulása, így növekedett az olcsóbb, euróövezeten kívüli országok (például Lengyelország és Csehország) iránti érdeklődés. Az angol font euróval szembeni relatív erőssége az eurózóna országait még vonzóbb úti céllá tette a brit utazók számára, szinte mindegyik adatszolgáltató országban nőtt a brit vendégek száma. Az orosz kereslet visszaesése 2015 első öt hónapjában is folytatódott, és várhatóan ez a tendencia marad a második félévben is, bár az év végén kismértékű növekedés elképzelhető a szakértők véleménye szerint. Montenegró és Románia kivételével az összes európai desztinációban csökkent az orosz vendégek száma. 2

3 Az Európán kívüli, távoli küldőpiacok közül az Amerikai Egyesült Államok forgalma néhány kivétellel valamennyi vizsgált európai országban pozitívan alakult. Az amerikai gazdaság tovább növekszik, amelyet a fogyasztási kiadások bővülése is követ. Az elemzők szerint különösen a távoli úti célok irányában van még tere a növekedésnek, aminek a dollár erősödése is kedvez. A gyenge jen nem segíti a japánok külföldi utazásait, ennek ellenére az erős utazási kedvnek köszönhetően egyre több azon európai országok száma, ahol növekvő turistaérkezéseket regisztrálnak. A kínai vendégek és vendégéjszakák száma 2015 első öt hónapjában néhány kivétellel az összes európai országban kétszámjegyű növekedést mutatott annak ellenére, hogy a kínai gazdaság fejlődése megtorpanni látszik. Az elmúlt öt évben folyamatos volt a kínai forgalom növekedése Európában, de az elemzők hangsúlyozzák, hogy ennek jelentőségét nem szabad túlbecsülni: az Európába érkező vendégeknek mindössze 1,5%-át tették ki a kínaiak 2014-ben. Az indiai forgalom is jelentős mértékben növekedett egy-két ország kivételével mindenhol, ugyanakkor India még kis szerepet játszik Európa turizmusában, és a kereslet is ingadozó. Hosszú távon amennyiben megvalósulnak a várt gazdasági reformok Indiának lehetősége lesz, hogy feltörekvő küldőpiacként Kína mögé felzárkózzon. A kanadai vendégek és vendégéjszakák száma több európai országban kétszámjegyű növekedést mutatott. A kanadai turisták számára az európai desztinációk vonzóbbá váltak, mivel a világpiaci olajár következtében a kanadai dollár az amerikai dollárral szemben leértékelődött, míg az euróval szemben felértékelődött. Az 1. táblázat Európa, ezen belül Közép- és Kelet-Európa évi becsült forgalmát és részesedését, valamint a 2020-ig várható növekedési ütemeket mutatja be az ETC kiemelt tengerentúli piacain. A főbb tengerentúli piacok kiutazó turizmusa (előrejelzés) 1. táblázat Küldőpiac US AR BR AE IN JP CA CN MX RU * 2015 Kiutazó turisták száma (ezer fő) Long haul úti célok részesedése 61,3% 29,0% 71,0% 41,5% 94,5% 61,7% 31,7% 41,9% 11,8% 23,9% Európa részesedése a long 43,5% 36,8% 48,5% 54,1% 15,7% 31,8% 38,0% 32,6% 52,4% - haul turizmusból * A KKE régióba érkező turisták száma (ezer fő) KKE részesedése az európai 13,8% 12,0% 8,0% 2,7% 28,0% 12,5% 4,3% 29,3% 10,5% 49,2% beutazásokból Az Európába irányuló utazások számának +24,8% +22,2% +6,2% +9,7% +34,9% +7,6% +13,1% +25,5% +13,9% +26,5% növekedése A KKE régióba irányuló utazások számának növekedése +33,5% +61,4% +37,5% +29,3% +47,4% +18,0% +31,6% +27,7% +23,3% +28,3% *Oroszország esetében az Európába történő utazások régión belüli (short haul) utazásnak számítanak. KKE = Közép- és Kelet-Európa, US = Amerikai Egyesült Államok, AR = Argentína, BR = Brazília, AE = Egyesült Arab Emírségek, IN = India, JP = Japán, CA = Kanada, CN = Kína, MX = Mexikó, RU = Oroszország. 3

4 A Tourism Economics adatai, illetve becslése szerint az Európába irányuló nemzetközi turistaérkezések száma 2014-ben 2,7%-kal növekedett, 2015-re pedig 2,5%-os növekedést, ezen belül az EU-tagországok esetében 3,7%-os bővülést várnak. A nyugat-európai desztinációk 3,4%-os, az észak-európaiak 4,4%-os, a dél-európaiak pedig 4,2%-os növekedésre számíthatnak 2015-ben a szakértők szerint. Közép- és Kelet-Európa 1 esetében 2,7%-os csökkenést valószínűsítenek, míg a közép-európai és balti országok csoportjában pedig 2,4%-os növekedést prognosztizálnak. A Tourism Economics-nak a kiutazások éves növekedési ütemére vonatkozó előrejelzését az egyes régiók vonatkozásában a 2. táblázatban foglaljuk össze. A kiutazások számának változása * ** 2016 *** 2017 *** Amerika +4,0% +4,7% +4,3% +4,1% Európa +2,5% +1,6% +4,0% +4,0% EU +3,7% +4,1% +4,8% +3,6% Közép- és Kelet-Európa -1,8% -2,8% +3,4% +6,1% Közép-Európa és Baltikum +0,2% +6,3% +6,5% +5,6% Ázsia és a Csendes-óceáni térség +6,7% +4,9% +4,4% +5,7% Afrika +3,3% +5,3% +3,9% +3,7% Közel-Kelet +8,3% +7,6% +6,3% +6,2% Világ +4,4% +3,6% +4,3% +4,7% * Az egyes desztinációk turistaérkezéseinek összesítése alapján. ** Becslés. *** Előrejelzés. 2. táblázat Közép- és Kelet-Európa: Azerbajdzsán, Bulgária, Cseh Köztársaság, Észtország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Oroszország, Örményország, Románia, Szlovákia, Ukrajna. Közép-Európa és a Baltikum: Bulgária, Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia. Az ETC szerint a turisztikai szektor az európai növekedés fő mozgatórugója. Ahhoz azonban, hogy Európa mint a világ elsőszámú turisztikai desztinációja vezető pozícióját megőrizze a bizonytalan társadalmi és gazdasági környezetben is, szükséges, hogy az európai turisztikai szervezetek elősegítsék a fenntartható termékfejlesztést, illetve a termékek és élmények sokszínűségének előmozdítását páneurópai szinten is. A teljes, angol nyelvű jelentés ingyenesen letölthető az ETC honlapjáról: valamint az MT Zrt. szakmai oldalairól: Jelen összefoglaló felhasználásakor kérjük a Magyar Turizmus Zrt.-t is forrásként megjelölni. 1 Közép- és Kelet-Európa (Azerbajdzsán, Bulgária, Cseh Köztársaság, Észtország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Oroszország, Örményország, Románia, Szlovákia, Ukrajna) a FÁK országokat is magában foglalja. 4

5 Háttér: Az ETC Kutatói Munkacsoportjának (Market Intelligence Group, amelyben a Magyar Turizmus Zrt. Kutatási Irodája is képviselteti magát) megbízásából a Tourism Economics készítette el aktuális elemzését az európai turizmus helyzetéről és kilátásairól. A tanulmány az ETC-tagok adatai mellett számos egyéb forrásra is támaszkodik, így a Turisztikai Világszervezet (UNWTO), az STR Global, a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA), az Association of European Airlines (AEA), a Eurostat, illetve a Tourism Economics Tourism Decision Metrics (TDM) adataira. A független elemzés nem szükségszerűen azonos az ETC és tagsága álláspontjaival, várakozásaival. Az európai desztinációk legfrissebb turisztikai adatai megtalálhatók az ingyenesen használható turisztikai adatbázisban, a TourMIS rendszerben ( További információk: Magyar Turizmus Zrt. Kutatási Iroda Tel.: Fax.: kutatas@itthon.hu Internet: szakmai.itthon.hu 5