EURÓPAI TURIZMUS 2013-BAN TRENDEK ÉS KILÁTÁSOK Az ETC 2013/2. negyedéves jelentése

Átírás

1 2013. július 23. EURÓPAI TURIZMUS 2013-BAN TRENDEK ÉS KILÁTÁSOK Az ETC 2013/2. negyedéves jelentése Az európai turizmus az eurózóna nehézségei ellenére az év elsı felében enyhe növekedést mutat, amiben fontos szerepet játszik a kontinensen belüli forgalom megerısödése. Az utazók árérzékenységével magyarázható ugyanakkor, hogy a vendégéjszakák számának növekedési üteme általában kissé kevésbé kedvezı, mint a vendégszámé. Vannak azonban kivételek is, olyan országok, amelyek az átlagos tartózkodási idı hosszabbodását jelezték. Az utóbbi, kedvezı irányú folyamatok az ETC szerint a hosszabb tartózkodási idıvel jellemezhetı piacok és szegmensek térnyerésének, a távolabbi küldıpiacokkal való összeköttetések javulásának, illetve a turisztikai szolgáltatókat kevésbé terhelı költségvetési intézkedéseknek köszönhetık. Az iparág továbbra is csak óvatos optimizmusát jelzi, hogy a kapacitások bıvítése kisebb mértékő, mint a kereslet növekedése. A további növekedés forrását a távoli (még viszonylag kis részesedéssel bíró) küldıpiacok is jelenthetik. A május-júniusi statisztikák szerint az eurózóna nehézségei ellenére a legtöbb európai desztináció (a 22 vizsgált országból 19) a külföldi vendégek és vendégéjszakák számának (korábbiakhoz képest lassuló) növekedését jelentette. Az élen a kisebb desztinációk állnak: kimagasló eredményekrıl (a vendégek számának 30, illetve 20%-os növekedési ütemérıl) Izland és Szlovákia számolt be, de jelentıs a Montenegróban, Lettországban, Horvátországban, Magyarországon és Lengyelországban regisztrált 7 9%-os növekedési ütem is. Bár a pozitívumban fontos szerepet játszik az Európán belüli forgalom, a tanulmány szerint a régión belüli növekedés lassulására utalnak a jelek. Az európai desztinációk többségében a vendégéjszakák száma kissé lassabb ütemben növekszik, mint a vendégek száma. Kivétel ez alól Lettország, Horvátország, Málta és a Cseh Köztársaság. Az ETC a korábban említett piaci és szabályozási folyamatokban látja a jelenség okát. Európában a régión belüli utazásokat is figyelembe véve összességben mintegy 3%-kal nıtt a külföldi vendégek száma, és az iparági adatok szerint a belföldi turizmus is hasonló mértékben bıvült, sıt egyes országokban akár gyorsabb ütemben is. Európában a növekvı kereslettel egyelıre nem tart lépést a kapacitások bıvülése, amit a javuló légi közlekedési és a szállodai kapacitás-kihasználtsági mutatók is alátámasztanak. A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség, a IATA adatai szerint 2013 elsı négy hónapjában az RPK (utaskilométer) mutató világszinten 4,3%-os növekedést mutatott szemben a megelızı három év átlagosan 6,0%-os növekedésével Európában pedig 2,4%-kal nıtt. Az Európai Légitársaságok Szövetsége, az AEA adatai szerint az európai járatok load factor mutatója 2012-ben rekordmagasságokba emelkedett, 2013 elsı hónapjaiban pedig tovább javult, mivel a kapacitások növekedése nem követte teljes mértékben a kereslet bıvülését. Az Európa és Ázsia, illetve az Európa és Amerika közti légi forgalom gyorsabb ütemben növekszik, mint az Európán belüli forgalom, de arányaiban a legnagyobb szerepet továbbra is az utóbbi játssza. 1

2 A szállodák iránt is világszerte lassabb ütemben nı a kereslet, mint korábban. Európában az STR Global január-májusi adatai szerint a szállodák átlagos foglaltsága 1,8%-kal javult, valamennyi régióban pozitívumot jelezve. Az euróban számított napi átlagár ugyanakkor 1,1%-kal csökkent, így a RevPAR éppenhogy pozitívan (+0,7%) alakult. 1 A kontinensen belül Kelet- és Észak-Európában jól alakult a foglaltság, ugyanakkor az árak csökkenése miatt Kelet-Európában stagnált, Észak-Európában pedig csökkent a RevPAR. Dél-Európában a foglaltság és az árak is kedvezıen változtak, míg Nyugat-Európában mindhárom mutató stagnálást jelzett. A tanulmány készítésekor jellemzıen az elsı három-öt hónap statisztikái álltak rendelkezésre, az egész évi teljesítményt azonban csak a nyári hónapok eredményeinek ismeretében lehet jól megbecsülni. Az elsı adatok szerint mindenesetre a legfontosabb nyugat-európai küldıpiacok forgalma vegyes képet mutat az egyes desztinációkban. A 2012-es, várakozáson felüli pozitív német mutatókat 2013-ban szinte törvényszerően követte a német kereslet növekedésének lassulása. A jelentésben szereplı országok mintegy fele a német vendégek számának, többsége pedig a német vendégéjszakák számának visszaesésérıl számolt be. A hollandok esetében hasonló jelenség figyelhetı meg: a vendégéjszakaszám kevésbé jól alakul, mint a vendégszám. Franciaország mutatói kissé kedvezıbbek, a jelentés szerzıi ennek ellenére óvatosak a 2013-as francia forgalmat tekintve is. Az olasz vendégéjszakák száma a németekéhez hasonlóan gyengébben alakul a legtöbb desztinációban, mint a vendégek száma. Az utazások hosszának rövidülése nem váratlan jelenség az olasz gazdasági és politikai bizonytalanságok tükrében. A font gyengesége ellenére a brit forgalom meglepıen erısnek bizonyult 2013 elsı hónapjaiban. A kutatók ezt az elmúlt két évben elhalasztott utazásoknak tudják be. A legfrissebb eredmények ismét az orosz piac növekvı jelentıségére világítanak rá: a tanulmányban szereplı országok közül tizenötben legalább 10%-kal nıtt az orosz vendégek száma, és ebbe a körbe nemcsak keleteurópai országok tartoznak. Az Európán kívüli, távoli küldıpiacokról érkezı vendégforgalom a légi közlekedési adatokhoz hasonlóan jellemzıen növekvı tendenciát mutat a legtöbb desztinációban. A növekedés forrását ebben a szegmensben nagymértékben a fejlıdı piacok jelenthetik. Az amerikai vendégforgalom a legtöbb desztinációban bıvült, miközben érdekes módon az érett desztinációk közül csak Olaszország regisztrált növekedést. Az amerikaival szemben a japán vendégforgalom továbbra is gyengélkedik, csak három országban nıtt. Optimizmusra ad okot a japán gazdaság erısödése és kedvezı kilátásai, az optimizmust azonban a jen gyengülése mérsékli. A kínai vendég- és vendégéjszakaszám egyaránt kétszámjegyő növekedést mutatott a desztinációk zömében. A kínai turisztikai kereslet bıvülése megelızi a gazdasági növekedést, ezért a nemrégiben közölt lassuló ütemet jelzı GDP-mutató nem ad okot aggodalomra. A kínai középosztály fejlıdése és a turisztikai kereslet növekedése várakozáson felüli, miközben a kínai kormány is ösztönzi a külföldi utazásokat. Mindezek ellenére Kína egyelıre viszonylag kis piaca marad Európának. A korábbi határozott növekedést követıen az indiai vendégforgalom a kínainál lassabb ütemben nı. A kanadaiak európai utazásai az USA-hoz hasonlóan alakultak, miközben 2013-ra viszonylag gyenge növekedés várható. Ebben az is szerepet játszik, hogy a vámmentes vásárlás plafonjának megemelésével egyre többen utaznak a szomszédos Amerikai Egyesült Államokba. Az Európa részesedését bemutató (frissített, de továbbra is elızetes adatokon alapuló) számítások szerint 2012-ben: 1 A kiadvány megjelenését követıen publikálta az STR Global a European Hotel Monitor január-júniusi adatait: a foglaltság 2,0%-kal, a RevPAR 1,2%-kal nıtt az elsı félévben Európában, mivel az ADR 0,8%-kal csökkent. 2

3 A saját régiójukon kívülre utazó Amerikai Egyesült Államokbeli turisták 43,7%-a választotta Európát (22,2 millió fı), és e turisták többsége (38,0%-a) Nyugat-Európába 2 utazott, Közép- és Kelet-Európába az európai utazások 13,3%-a (az összes kiutazás 7,9%-a) irányult. A Tourism Economics elırejelzése szerint 2017-re 37,0%-kal nı a Közép- és Kelet-Európába történı amerikai érkezések száma, így a régió részesedése az összes kiutazásból 8,4%-ra nı. A régión kívülre utazó kanadai turisták aránya 31,6% volt, ebbıl Európa 39,0%-kal részesedett (4,2 millió fı). Az USA-hoz hasonlóan a kanadai turisták zöme is Nyugat- Európát választotta, Közép- és Kelet-Európába 10,5%-uk érkezett re az utóbbi régió részesedése az összes kanadai kiutazásból várhatóan 5,6%-ra fog nıni. Mexikóban jóval alacsonyabb a régión kívüli utazások aránya, mindössze 12,8%, akiknek azonban több mint a fele, 56,7%-a Európába érkezett (1,2 millió fı), 2017-re a közép- és kelet-európai régióban a mexikói beutazások 35,6%-os növekedését várja a Tourism Economics. Ezzel a régió részesedése az összes külföldi utazásból meghaladja majd a 7%-ot. Argentínában kissé magasabb a régión kívüli utazások aránya, 2012-ben ezek 28,9%-ot tettek ki, ezen belül az európai utazások 35,6%-ot (0,8 millió fıt) képviseltek Az európai utazásokból Közép- és Kelet-Európa részesedése 8,6% volt re a régióba történı utazások száma 84,2%-kal emelkedik. Brazíliát a régión kívüli utazások viszonylag magas, 69,6%-os aránya jellemzi. Európa részesedése ebbıl 51,8% (3,1 millió fı), amelybıl Közép- és Kelet-Európa 6,7%-kal részesedett. Figyelmeztetı, hogy a kutatóintézet 2017-re Európa és azon belül Észak- Európa kivételével az összes régió részesedésének csökkenésére számít a forgalom volumenének növekedése ellenére. Az indiai turisták túlnyomó többsége (95,5%-a) Dél-Ázsián kívüli úti célt választ, közülük 16,3% (1,6 millió fı) európai desztinációt, Közép- és Kelet-Európába az európai beutazók 12,1%-a érkezett. A következı 5 év során az indiai beutazók számának meglehetısen kismértékő (2,9%-os) növekedését prognosztizálja Közép-Kelet-Európa számára a Tourism Economics. A kínai utazók körülbelül harmada, 34,6%-a hagyta el Északkelet-Ázsiát, ebbıl 36,7% (6,0 millió fı) utazott Európába. A kínaiak európai utazásainak 25,6%-a irányult Középés Kelet-Európába, ám az adat értelmezése során szem elıtt kell tartani, hogy e régióhoz tartoznak a Kínához tartozó nagyon közeli (FÁK-tag) desztinációk is re a régióba érkezı kínai vendégek számának 68,2%-os növekedését prognosztizálja a kutatóintézet, ami nem lesz elegendı a régió kínai kiutazásokból való részesedésének megırzéséhez. Japánban hagyományosan magasabb, 2012-ben 57,1%-os a régión túlra utazók részesedése, akik között 33,2%-ot (4,5 millió fı) tettek ki az Európába utazók. Közülük 13,9% utazott Közép- és Kelet-Európába. Utóbbi régió kivételével mindegyik európai régió piaci részesedésének csökkenésére számítanak az elemzık 2017-re. Az Egyesült Arab Emírségekben a régión kívüli utazások, 42,5%-ot tettek ki. Ezen utazók több mint fele, 56,7%-a (0,7 millió fı) azonban Európába érkezik, ebbıl a közép- és kelet-európai régió részesedése egyelıre marginális (1,7%). 2 Észak-Európa: Dánia, Egyesült Királyság, Finnország, Izland, Írország, Norvégia, Svédország. Nyugat-Európa: Ausztria, Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország, Svájc. Dél-Európa/Mediterrán térség: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Ciprus, Görögország, Horvátország, Macedónia, Málta, Montenegró, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szerbia, Szlovénia, Törökország. Közép- és Kelet-Európa: Azerbajdzsán, Bulgária, Cseh Köztársaság, Észtország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Oroszország, Örményország, Románia, Szlovákia, Ukrajna. 3

4 Végezetül Oroszország adatai: a turisták 78,5%-a (28,0 millió fı) utazott Európán belül, jelentıs részük (58,8%) a közép- és kelet-európai desztinációkat választotta, ám ismét fel kell hívnunk a figyelmet, hogy e régióban található több FÁK-tagállam is. Dél-Európa kivételével Európa részesedésének csökkenésére számítanak az elemzık 2017-ig. A Tourism Economics adatai, becslése, illetve elırejelzése szerint az Európába irányuló nemzetközi turistaérkezések száma 2012-ben 3,9%-kal növekedett, 2013-ban pedig 2,1%-kal fog emelkedni. Különösen a nyugat- és dél-európai desztinációk számíthatnak gyengébb eredményekre: Míg például Nyugat-Európában 0,9%-os csökkenést várnak, Közép- és Kelet-Európában 2013-ra 7,2%-os bıvülést valószínősítenek. A legközvetlenebb versenytársakat jelentı közép-európai és balti országok csoportjában (Bulgária, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia és Szlovákia) 2013-ra 3,4%-os növekedést vár a kutatóintézet, ismét javítva elızı negyedéves elırejelzésén. A Tourism Economics-nak a kiutazások éves növekedési ütemére vonatkozó elırejelzését a régiók vonatkozásában az 1. táblázatban foglaljuk össze. 1. táblázat A kiutazások számának változása * ** 2014 *** 2015 *** Amerika +5,6% +4,0% +4,7% +5,3% Európa +3,2% +2,2% +3,8% +4,2% EU +1,2% +0,9% +3,2% +3,8% Közép- és Kelet-Európa +10,7% +5,8% +5,2% +5,7% Közép-Európa és Baltikum +3,4% +3,8% +4,6% +6,1% Ázsia és a Csendes-óceáni térség +9,4% +7,5% +7,9% +8,2% Afrika +1,9% +5,0% +4,5% +5,3% Közel-Kelet -8,4% +4,7% +5,3% +5,3% Világ +4,3% +4,3% +5,3% +5,8% * Az egyes desztinációk turistaérkezéseinek összesítése alapján. ** Becslés. *** Elırejelzés. Közép- és Kelet-Európa: Azerbajdzsán, Bulgária, Cseh Köztársaság, Észtország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Oroszország, Örményország, Románia, Szlovákia, Ukrajna. Közép-Európa és a Baltikum: Bulgária, Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia. A teljes, angol nyelvő jelentés minden érdeklıdı által ingyenesen letölthetı az ETC honlapjáról: valamint a Magyar Turizmus Zrt. szakmai oldalairól: A magyar nyelvő összefoglaló felhasználásakor kérjük a Magyar Turizmus Zrt.-t is forrásként megjelölni. 4

5 Háttér: Az ETC Kutatói Munkacsoportjának (Market Intelligence Group, amelyben a Magyar Turizmus Zrt. Kutatási Irodája is képviselteti magát) megbízásából a Tourism Economics (az Oxford Economics leányvállalata) készítette el második negyedévi elemzését az európai turizmus helyzetérıl és kilátásairól. A tanulmány a Kutatói Munkacsoport adatai mellett számos egyéb forrásra is támaszkodik, így a Turisztikai Világszervezet (UNWTO), az STR Global, a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA), az Association of European Airlines (AEA), az Eurostat, illetve a Tourism Economics Tourism Decision Metrics (TDM) adataira, továbbá az ETC saját statisztikáit is tartalmazó ingyenes turisztikai adatbázisra, a TourMIS-ra ( A független elemzés nem szükségszerően azonos az ETC és tagsága álláspontjaival, várakozásaival. Az európai desztinációk legfrissebb turisztikai adatai megtalálhatók a TourMIS rendszerben. További információk: Magyar Turizmus Zrt. Kutatási Iroda Tel.: Fax: kutatas@itthon.hu Internet: 5