Turizmus Magyarországon

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Turizmus Magyarországon"

Átírás

1 Turizmus Magyarországon 2003

2 Általános információk Magyarországról Terület: km 2 Lakosság: fő (2004. január 1.) Népsűrűség: 109,0 fő/km 2 Főváros: Budapest terület: 525 km 2 lakosság: fő (2004. január 1.) népsűrűség: 3248 fő/km 2 Idő: GMT + 1 óra Nyári időszámítás: március utolsó hétvégéjétől október utolsó hétvégéjéig + 1 óra Hivatalos nyelv: magyar Államforma: köztársaság Közigazgatás: 19 megye és Budapest Földrajzi helyzet Földrajzi tájegységek Turisztikai régiók Éghajlat Magyarország Közép-Európában, a Kárpát-medencében fekszik. Legnagyobb kiterjedése észak-déli irányban 268 km, kelet-nyugati irányban 528 km. Magyarország területének 50%-a, az ország egész keleti felét elfoglaló Alföld és az észak-nyugati határ mentén húzódó Kisalföld, síkság. Két legjelentősebb folyója, a Duna (magyarországi szakasza 417 km) és a Tisza (598 km) északról délre szelik keresztül az országot. A Duna-Tisza-köze szintén síkság, míg a Dunától nyugatra fekvő táj, a dimbes-dombos Dunántúl közepén Közép-Európa legmelegebb tava, a Balaton található. Hegyvidékei, a Dunától nyugatra fekvő Dunántúli-középhegység méter magas hegyei (Keszthelyi-hegység, Bakony, Vértes, Gerecse, Pilis, Visegrádi-hegység), a Dunától keletre pedig az Északi-középhegység méter magas hegyei (Börzsöny, Cserhát, Mátra, Bükk, Cserehát, Zempléni-hegység) átlós irányban haladnak át az országon. Magyarország legmagasabb pontja a Mátra-hegységben található Kékes (1014 m). A kedvelt turisztikai célpont, a magyar puszta egykor jellegzetes állatait, néprajzi hagyományait a Hortobágyi Nemzeti Park területén lovasbemutatók alkalmával tekinthetik meg az érdeklődők. Turisztikai szempontból az ország kilenc turisztikai régióra osztható: 1. Balaton, 2. Budapest Közép-Dunavidék, 3. Dél-Alföld, 4. Dél-Dunántúl, 5. Észak-Alföld, 6. Észak-Magyarország, 7. Közép-Dunántúl, 8. Nyugat-Dunántúl, 9. Tisza-tó. Magyarország éghajlata mérsékelt övi kontinentális. A leghidegebb hónap a január (havi középhőmérséklet -1 C), a legmelegebb az augusztus (havi középhőmérséklet 21,3 C), az éves csapadék mennyisége 570 mm, a napsütéses órák száma 1785.

3 Ismerje meg Magyarországot! Köszöntöm Önt a magyar turizmusirányítás és az egész turisztikai szakma nevében. Az elmúlt év összefoglaló statisztikai adatait tartalmazó kiadványunkat tartja a kezében a Kedves Olvasó, amelyet hagyományosan, hosszú évek óta megjelentetünk annak érdekében, hogy az érdeklődők a számok tükrében is képet alkothassanak a magyar idegenforgalom fő tendenciáiról, ezen belül is az ágazat legfontosabb szereplőiről, a szolgáltatókról. Magyarországon a mindenkori kormányzat évről évre nagyobb figyelmet szentel a turisztikai ágazatnak, felismerve az állami szerepvállalás jelentőségét a magyar gazdaság egyik legfontosabb húzóágazatának fejlesztésében. Bár a 2003-as év komoly kihívást jelentett az egész turisztikai szakma számára mind hazai, mind nemzetközi szinten, ezt az ország népszerűsítése érdekében kifejtett intenzív marketingtevékenység fokozásával próbáltuk ellensúlyozni. Kedvező irányba befolyásolhatja a magyarországi idegenforgalom alakulását a világ utazási és turisztikai keresletének ismét megindult növekedése is. Az Európai Unióba való belépésünkkel a világ legnagyobb turisztikai piacának részévé váltunk. Meggyőződésünk, hogy az EU-tagság a lehető legkedvezőbb feltételeket biztosítja Magyarország számára a legfejlettebb országokhoz rövid időn belül történő felzárkózásra. A gazdaság fejlődése ugyanakkor együtt jár a fogyasztók szabadon elkölthető jövedelmének növekedésével, ami pozitívan hat a turizmus keresletére is. A magyarországi beutazó turizmus elsősorban az európai küldőországokra épül: a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött külföldi vendégéjszakák 70%-át az EU-ból érkező turisták adják, akiknek érdeklődése hazánk iránt tovább növekedett 2003-ban. A Magyarország népszerűsítésére irányuló marketingtevékenység alapját továbbra is a kiemelt termékeink, termékcsoportjaink jelentik: Budapest, Balaton, az egészségturizmus és a konferencia- és incentive turizmus. Rendkívül fontos, hosszú távú feladat Magyarország mint turisztikai desztináció arculatépítése is. Elkezdődött, és a év folyamán befejeződik a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia kidolgozása, amely 2013-ig határozza majd meg hazánk turizmusfejlesztésének követendő irányvonalait. Jelen kiadványunk áttekintést ad a magyar turizmus irányításának szervezeti felépítéséről, a nemzeti turisztikai marketingszervezet évi tevékenységéről, valamint tényeket és adatokat ismertet a világ és Magyarország évi turisztikai forgalmáról. Reméljük, hogy akár turistaként, akár szakemberként forgatja lapjait, megtalálja benne az Ön érdeklődésére számot tartó információkat. Jó szívvel és büszkén hívjuk Önt is, hogy ismerje meg hazánk egyre gyarapodó, egyedülálló turisztikai kínálatát! Pál Béla idegenforgalomért felelős politikai államtitkár Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 1

4 Tények és adatok A világ turizmusa 2003-ban, Magyarország helye a világ turizmusában A Turisztikai Világszervezet (World Tourism Organization, WTO) adatai szerint 2003-ban a világon 694 millió nemzetközi turistaérkezést regisztráltak, ami 1,2%-os csökkenést jelent a évhez képest. Európa továbbra is vezető szerepet tölt be a fogadóterületek között, 2003-ban a nemzetközi turistaérkezések 57,8%-át mondhatta magáénak. Európán belül a közép-kelet-európai régióban realizálódott a világ turistaérkezéseinek 9,8%-a, amely az európai forgalom 17%-át jelentette. A évhez képest Közép-Kelet-Európa turizmusa a kontinens átlagánál (0,4%) lényegesen nagyobb mértékben, 4,7%-kal nőtt. Nemzetközi turistaérkezések száma, esedés / (millió fő) (%) Részesedés (%) Európa 390,8 399,8 401,5 100,4 57,8 Észak-Európa 44,6 46,4 47,1 101,5 6,8 Nyugat-Európa 139,2 141,1 139,1 98,6 20,0 Közép-Kelet-Európa 63,4 65,2 68,3 104,7 9,8 Dél-Európa/ Mediterrán térség 143,7 147,0 147,0 100,0 21,2 Amerika 120,2 114,9 112,4 97,9 16,2 Ázsia és Óceánia 121,1 131,3 119,1 90,7 17,2 Afrika 28,3 29,1 30,5 104,9 4,4 Közel-Kelet 23,6 27,6 30,4 110,3 4,4 Világ összesen 684,1 702,6 694,0 98,8 100,0 Forrás: World Tourism Organization 2003-ban a turisztikai bevételek a világon 514,4 milliárd USD-t tettek ki, ami változatlan áron számolva 2,2%-os visszaesést jelent a évhez képest. A nemzetközi turistaérkezésekhez hasonlóan a bevételek tekintetében is Európa állt az első helyen: a bevételek 54,8%-át realizálta az elmúlt évben. Európán belül Közép-Kelet-Európában 25,5 milliárd USD bevétel származott a turizmusból (-4,3%), ez a világ turisztikai bevételeinek 5%-a, Európa turisztikai bevételeinek pedig 9%-a. A évhez képest a turisztikai bevételek volumene csupán a Közel-Keleten növekedett, Európában 2,8%-os csökkenés volt megfigyelhető. Az egy nemzetközi turistaérkezésre eső bevétel 2003-ban 740 USD-t tett ki átlagosan a világon, a legmagasabb kiadás az amerikai kontinenst jellemezte (1030 USD). Európában az egy főre eső bevétel 700 USD volt, a Közép-Kelet-Európába érkezők esetében azonban ennek mindössze a fele (370 USD). 2

5 Nemzetközi turisztikai bevételek, Változás 2003/2002 Részesedés Egy főre eső /2002* Részesedés Egy főre eső (milliárd USD) (%) (%) bevétel (USD) Európa 225,8 240,5 281,9 97,2 54,8 700 Észak-Európa 31,7 35,5 40,7 98,5 7,9 860 Nyugat-Európa 81,4 87,1 102,8 97,3 20,0 740 Közép-Kelet-Európa 22,7 23,5 25,5 95,7 5,0 370 Dél-Európa/ Mediterrán térség 90,0 94,4 113,0 97,0 22,0 770 Amerika 122,2 114,3 115,8 99,7 22, Ázsia és Óceánia 88,0 94,7 88,6 88,9 17,2 740 Afrika 11,7 11,8 14,0 97,4 2,7 460 Közel-Kelet 11,8 13,0 14,1 117,1 2,7 460 Világ összesen 459,5 474,2 514,4 97,8 100,0 740 * Az árfolyamváltozással korrigált, becsült adatok. Forrás: World Tourism Organization A világ legkedveltebb turisztikai desztinációinak rangsorában 2003-ban az első hat helyen nem történt változás. Az első helyen Franciaország állt 75 millió nemzetközi turistaérkezéssel, a további sorrend Spanyolország, az Amerikai Egyesült Államok, Olaszország, Kína és Nagy-Britannia. Kanada ugyanakkor 12,7%-os visszaesést regisztrált a nemzetközi turistaérkezések tekintetében, aminek következtében az első tíz desztináció sorában előrébb lépett Ausztria, Mexikó és Németország. Magyarország ben a világ 12. legkedveltebb turisztikai desztinációja volt ban a legtöbb turisztikai bevételt regisztráló desztináció az Amerikai Egyesült Államok volt, amelyet Spanyolország, Franciaország és Olaszország követett. A tíz legtöbb turisztikai bevételt realizáló ország közé az elmúlt évben belépett Görögország. Magyarország 2002-ben a 33. helyezést érte el a nemzetközi turisztikai bevételek rangsorában a világon. 1 A világ legjelentősebb turisztikai desztinációi a nemzetközi turistaérkezések száma alapján (millió fő), Franciaország 75,0 Spanyolország 52,5 USA 40,4 Olaszország 39,6 Kína 33,0 Nagy-Britannia 24,8 Ausztria 19,1 Mexikó 18,7 Németország 18,4 Kanada 17,5 Forrás: World Tourism Organization 1 A évtől kezdődően a Turisztikai Világszervezet csak az első tíz ország rangsorát publikálja. 3

6 A világ legjelentősebb turisztikai desztinációi a nemzetközi turizmusból származó bevételek alapján (milliárd USD), USA 65,1 Spanyolország 41,7 Franciaország 36,6 Olaszország 31,3 Németország 23,0 Nagy-Britannia 19,4 Kína 17,4 Ausztria 13,6 Törökország 13,2 Görögország 10,7 Forrás: World Tourism Organization A turizmus gazdasági jelentősége a világon és Magyarországon A World Travel & Tourism Council (WTTC) által készített szimulált turizmus szatellit számlarendszer adatai szerint 2003-ban a turizmus közvetlenül 1280,4 milliárd USD-vel járult hozzá a világ GDP-jéhez (3,7%). A közvetlenül a turizmusban foglalkoztatottak száma 67,4 millió fő volt, ami a foglalkoztatottak 2,6%-a. A év folyamán a turizmusra fordított kormányzati kiadások elérték a 224,1 milliárd USD-t, a tőkebefektetések 9,6%-a, 686 milliárd USD áramlott a turizmusba. A turizmus gazdasági jelentősége, 2003 Világ Európai Unió* Közép-Kelet-Európa Magyarország (milliárd USD) GDP (közvetlen) 1280,4 385,6 21,0 3,5 GDP (közvetett) 3526,9 1074,5 80,6 7,2 Kormányzati kiadások 224,1 60,7 3,9 0,3 Tőkebefektetések 686,0 194,4 18,6 1,2 millió fő millió fő millió fő ezer fő Foglalkoztatás (közvetlen) 67,4 7,4 2,3 247,5 Foglalkoztatás (közvetett) 194,6 20,7 8,9 401,7 * EU-15. Forrás: World Travel & Tourism Council Magyarországon a turizmusban foglalkoztatottak aránya és a turisztikai célra fordított kormányzati kiadások egyaránt meghaladják a világ és az Európai Unió átlagát. A tőkebefektetéseket vizsgálva ugyanakkor a turizmus részesedése a világhoz és az Európai Unióhoz képest is lényegesen alacsonyabb Magyarországon. 4 A WTTC számításai alapján Magyarországon a turizmus 2003-ban 5,0%-kal (3465 millió USD) járult hozzá a gazdaság teljesítményéhez, a multiplikátor hatást is figyelembe véve az ágazat részesedése 10,4%-ot (7232,5 millió USD) tett ki. A foglalkoztatottak 6,3%-a, 247,5 ezer fő

7 dolgozott közvetlenül a turizmusban, a turizmus által a teljes nemzetgazdaságban foglalkoztatottak száma meghaladta a 400 ezret (10,2%). A kormányzati kiadásokon belül a turizmus részaránya 5,1% volt (85,2 milliárd forint) A turizmus gazdasági jelentősége (%), Világ Európai Unió (EU-15) Közép-Kelet-Európa Magyarország GDP (közvetlen) GDP (közvetett) Foglalkoztatás (közvetlen) Foglalkoztatás (közvetett) Kormányzati kiadások Tőkebefektetések Forrás: World Travel & Tourism Council A Magyar Nemzeti Bank adatai alapján 2003-ban Magyarországon a nemzetközi turisztikai bevételek 3029 millió eurót tettek ki, ami 12,2%-kal maradt el a évben regisztrált bevételektől. A turisztikai kiadások az elmúlt évben elérték az 1788 millió eurót (-1,7%), aminek eredményeként a turizmus egyenlege (1241 millió euró) 2003-ban 23,8%-os csökkenést mutatott az előző évhez képest A turizmus devizamérlege (millió euró), Bevétel Kiadás Egyenleg Forrás: Magyar Nemzeti Bank 5

8 A magyarországi turizmus összefoglaló adatai, /2002 (%) Határforgalom Külföldi látogatók száma (ezer fő) ,0 Külföldre utazó magyarok száma (ezer fő) ,2 Kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma Belföldi Vendégek száma (ezer fő) ,5 Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) ,0 Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 2,6 2,6 2,5 96,2 Külföldi Vendégek száma (ezer fő) ,8 Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) ,9 Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 3,5 3,4 3,4 99,0 Együttesen Vendégek száma (ezer fő) ,3 Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) ,9 Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 3,1 3,0 2,9 96,7 Ebből: szállodákban Belföldi Vendégek száma (ezer fő) ,1 Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) ,8 Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 2,6 2,5 2,5 100,0 Külföldi Vendégek száma (ezer fő) ,9 Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) ,6 Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 3,1 3,1 3,1 100,0 Együttesen Vendégek száma (ezer fő) ,8 Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) ,2 Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 2,9 2,9 2,9 100,0 6

9 /2002 (%) Magánszálláshelyek vendégforgalma Belföldi Vendégek száma (ezer fő) ,9 Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) ,4 Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 5,3 4,8 4,8 100,0 Külföldi Vendégek száma (ezer fő) ,3 Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) ,3 Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 6,1 6,1 5,7 93,4 Együttesen Vendégek száma (ezer fő) ,2 Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) ,2 Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 5,8 5,5 5,2 94,5 Turizmus devizaegyenlege Devizabevétel (millió euró) ,8 Devizakiadás (millió euró) ,3 Devizaegyenleg (millió euró) ,2, Magyar Nemzeti Bank Az utazási irodák által lebonyolított forgalom, Magyarországra látogató Külföldre látogató Belföldi külföldiek magyarok utazásszervezés (ezer fő) Résztvevők száma (kirándulók és turisták) Ebből: turisták Vendégéjszakák száma Turisták átlagos tartózkodási ideje (éjszaka) 3,7 3,7 3,5 6,8 6,7 6,7 4,1 3,0 3,1 (előző év = 100%) Résztvevők száma (kirándulók és turisták) 92,1 99,3 93,8 91,5 106,4 114,0 139,2 153,3 128,3 Ebből: turisták 94,3 103,8 90,9 89,5 107,7 115,1 90,5 122,8 92,5 Vendégéjszakák száma 94,1 104,2 85,3 89,7 106,4 113,9 84,4 88,1 96,0 Turisták átlagos tartózkodási ideje (éjszaka) 99,7 100,3 94,6 100,3 98,8 100,0 91,1 73,2 103,3 7

10 Magyarország beutazó turizmusa A Magyarországra látogató külföldiek száma országonként, /2002 (ezer fő) (%) Ausztria ,9 Belgium ,9 Bosznia-Hercegovina ,8 Bulgária ,9 Csehország ,5 Dánia ,9 Észtország ,2 Finnország ,4 Franciaország ,9 Görögország ,0 Hollandia ,3 Horvátország ,8 Írország ,3 Lengyelország ,8 Lettország ,1 Litvánia ,0 Luxemburg ,9 Macedónia ,5 Moldávia ,6 Nagy-Britannia ,5 Németország ,0 Norvégia ,9 Olaszország ,5 Oroszország ,2 Portugália ,1 Románia ,6 Spanyolország ,9 Svájc ,1 Svédország ,7 Szerbia és Montenegró* ,6 Szlovákia ,2 Szlovénia ,3 Törökország ,4 Ukrajna ,7 Európa ,1 ebből: EU-15 országai ,1 Egyéb európai országok ,0 USA ,6 Kanada ,4 Amerika ,1 Izrael ,1 Japán ,6 Kína ,4 Ázsia ,3 Ausztrália és Óceánia ,1 Afrika ,6 Összesen ,0 * 2001-ben és 2002-ben Jugoszlávia.

11 A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2003-ban 31,4 millió külföldi látogató érkezett Magyarországra. A Magyarországra látogató külföldiek száma 2002-ről 2003-ra kismértékben, 1%-kal csökkent. A Magyarországra látogató külföldiek számának megoszlása a közlekedés módja szerint, 2003 Magyarország fő küldőpiaca Európa, ahonnan 2003-ban a látogatók 97,8%-a érkezett. Az elmúlt évben Romániából, Ausztriából, Szlovákiából, Szerbia és Montenegróból, valamint Németországból utaztak a legtöbben Magyarországra. Ezen öt ország a látogatók 68,4%-át adta. A év folyamán Magyarország hagyományos küldőpiacait 2 tekintve a Svájcból, Olaszországból, Németországból, Ausztriából és Hollandiából érkező látogatók száma emelkedett, az USA-ból érkezőké pedig csökkent. A szomszédos országok 3 közül a szlovák, a román és a szlovén látogatók száma növekedést mutatott, a horvát, a szerbiai és montenegrói és az ukrán látogatók száma pedig csökkent az előző évhez képest. Dinamikusan fejlődő küldőpiacaink 4 esetében a Csehországból, Belgiumból, Izraelből, Görögországból, Svédországból, Franciaországból, Spanyolországból, Oroszországból, Norvégiából és az Egyesült Királyságból érkező látogatók száma növekedést, a Finnországból, Kanadából, Japánból és Portugáliából érkezők száma csökkenést mutatott. Közúti 90% Légi 4% Vízi 1% Vasúti 5% A Magyarországra látogató külföldiek számának megoszlása a közlekedés módja szerint, /2002 (ezer fő) (%) Közúti ,1 Vasúti ,3 Légi ,9 Vízi ,7 Összesen , ban a kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégforgalma 2948 ezer külföldi vendégérkezést (az összes vendég 46,7%-a) és ezer vendégéjszakát (az összes vendégéjszaka 53,9%-a) tett ki, a vendégek száma 2,2%-kal, a vendégéjszakák száma 3,1%-kal csökkent az előző évhez képest ban a teljes külföldi vendégforgalom 73,2%-a szállodákban realizálódott. Ugyanebben az évben a szállodai vendégforgalomban a külföldiek aránya a vendégek számát tekintve 58,0%, a vendégéjszakák számát tekintve 62,8% volt. 2 Hagyományos küldőpiacok: Amerikai Egyesült Államok, Ausztria, Hollandia, Lengyelország, Németország, Olaszország és Svájc. 3 Szomszédos országok: Horvátország, Szerbia és Montenegró, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna. Ebben a csoportban nem szerepel Ausztria, amely a hagyományos küldőpiacok közé tartozik. 4 Dinamikusan fejlődő új küldőpiacok: Belgium, Csehország, Finnország, Franciaország, Görögország, Izrael, Japán, Kanada, Kína, Nagy-Britannia, Oroszország, Portugália, skandináv országok és Spanyolország. 9

12 A külföldi vendégforgalom alakulása szállástípusonként, Vendégek száma /2002 (ezer fő) (%) Szálloda összesen ,9 5 csillagos ,8 4 csillagos ,6 3 csillagos ,2 2 csillagos ,3 1 csillagos ,7 Panzió ,7 Turistaszálló ,6 Ifjúsági szálló ,4 Üdülőház ,7 Kemping ,2 Mindösszesen ,8 A külföldi vendégéjszakák számának megoszlása szállástípusonként, 2003 Vendégéjszakák száma /2002 (ezer éjszaka) (%) Szálloda összesen ,6 5 csillagos ,9 4 csillagos ,4 3 csillagos ,9 2 csillagos ,6 1 csillagos ,0 Panzió ,8 Turistaszálló ,5 Ifjúsági szálló ,2 Üdülőház ,5 Kemping ,3 Mindösszesen ,9 Az átlagos tartózkodási idő szállástípusonként, csillagos szálloda 9% 4 csillagos szálloda 27% 3 csillagos szálloda 31% 2 csillagos szálloda 5% 1 csillagos szálloda 1% Panzió 7% Turistaszálló 1% Ifjúsági szálló 1% Üdülőház 3% Kemping 15% Átlagos tartózkodási idő /2002 (éjszaka) (%) Szálloda összesen 3,1 3,1 3,1 99,7 5 csillagos 2,6 2,7 2,7 100,8 4 csillagos 3,2 3,1 3,1 99,9 3 csillagos 3,2 3,2 3,2 100,7 2 csillagos 3,5 3,3 3,2 95,6 1 csillagos 3,0 3,2 3,2 100,8 Panzió 3,2 3,2 3,1 99,3 Turistaszálló 4,7 3,3 2,9 86,1 Ifjúsági szálló 4,7 4,9 4,1 82,9 Üdülőház 5,9 5,5 5,7 104,6 Kemping 6,8 6,5 6,3 96,9 Mindösszesen 3,5 3,4 3,4 99,0 10

13 A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma országonként, 2003 Kereskedelmi szálláshelyek Ebből: szállodák vendégek száma (ezer fő) 2003/2002 (%) vendégéjszakák 2003/2002 (%) száma (ezer) átlagos tartózkodási idő (éjszaka) vendégek száma (ezer fő) 2003/2002 (%) vendégéjszakák 2003/2002 (%) száma (ezer) átlagos tartózkodási idő (éjszaka) Ausztria , ,7 2, , ,4 2,7 Belgium , ,7 3, , ,9 2,8 Bulgária 13 98, ,4 1, , ,3 1,9 Csehország , ,1 2, , ,5 2,7 Dánia , ,0 5, , ,2 3,6 Finnország 40 97, ,0 3, , ,4 3,2 Franciaország , ,7 2, , ,1 2,4 Görögország , ,6 2, , ,1 2,6 Hollandia , ,6 4, , ,6 3,0 Horvátország , ,3 2, , ,3 1,9 Írország , ,2 3, , ,7 2,7 Lengyelország 87 77, ,5 2, , ,6 2,4 Luxemburg 4 173, ,6 3, , ,7 3,7 Nagy-Britannia , ,6 2, , ,0 2,7 Németország , ,8 4, , ,6 4,3 Norvégia , ,0 3, , ,0 3,1 Olaszország , ,7 2, , ,0 2,6 Oroszország , ,5 3, , ,4 3,4 Portugália 7 97, ,9 2,4 6 93, ,2 2,5 Románia 89 99, ,2 2, , ,0 2,0 Spanyolország , ,3 2, , ,1 2,7 Svájc , ,9 3, , ,1 3,7 Svédország , ,3 3, , ,3 3,0 Szerbia és Montenegró* 65 81, ,8 2, , ,1 2,2 Szlovákia , ,1 2, , ,8 2,3 Szlovénia , ,1 2, , ,2 1,9 Törökország , ,4 2, , ,2 2,7 Ukrajna , ,6 2, , ,2 2,3 Egyéb európai országok 83 87, ,8 2, , ,0 2,8 Európa , ,3 3, , ,9 3,1 ebből: EU-15 országai , ,5 3, , ,4 3,3 Ázsia , ,1 2, , ,4 2,8 ebből: Izrael 62 92, ,7 3, , ,2 3,4 Japán 66 91, ,6 2, , ,6 2,3 Egyéb ázsiai országok 65 98, ,6 2, , ,7 2,6 Afrika 6 100, ,3 3,5 5 94, ,3 3,6 Amerika , ,3 3, , ,0 3,0 ebből: USA , ,1 3, , ,7 3,0 Kanada 14 94, ,8 3, , ,7 3,3 Egyéb amerikai országok , ,4 2, , ,1 2,9 Ausztrália és Óceánia , ,7 2,7 9 98, ,4 2,9 Külföld összesen , ,9 3, , ,6 3,1 Belföld összesen , ,0 2, , ,8 2,5 Mindösszesen , ,9 2, , ,2 2,9 * 2001-ben és 2002-ben Jugoszlávia. 11

14 A külföldi vendégéjszakák számának megoszlása turisztikai régiók szerint, 2003 A külföldi vendégéjszakák 70,6%-a (7084 ezer éjszaka) az Európai Unióból (EU-15) érkező vendégektől származott. A évben a hagyományos küldőpiacok közül az Amerikai Egyesült Államokból és az Olaszországból érkezők által eltöltött vendégéjszakák száma növekedett, a lengyel, német, osztrák és holland vendégéjszakák száma ezzel szemben visszaesett. A szomszédos országok közül jelentősen növekedett a román, az ukrán, a horvát és a szlovén vendégéjszakák száma a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken. A Szerbia és Montenegróból és Szlovákiából érkezők ezzel szemben 2003-ban kevesebb vendégéjszakát töltöttek Magyarországon a évhez képest. Balaton 29% Budapest Közép-Dunavidék 44% Dél-Alföld 3% Dél-Dunántúl 3% Észak-Alföld 6% Észak-Magyarország 2% Közép-Dunántúl 3% Nyugat-Dunántúl 9% Tisza-tó 1% A dinamikusan növekvő küldőpiacokat vizsgálva, 2003-ban nagymértékben emelkedett a dánok, a görögök, a svédek, az oroszok, a franciák, a csehek és a Belgiumból érkezők által a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma. Jelentős csökkenés jellemezte a kanadai és a finn piacot. Magyarországon a külföldi vendégforgalom jelentős területi koncentrációt mutat: a vendégek 83,5%-a három régiót, a Budapest Közép-Dunavidéket (58,0%), a Balatont (16,6%) és a Nyugat-Dunántúlt (8,9%) keresi fel ban a külföldi vendégek számában két régió könyvelhetett el növekedést: a Tisza-tónál 9,5%-kal, a Budapest Közép-Dunavidéken 1,7%-kal emelkedett a külföldi vendégek száma. A legnagyobb mértékű csökkenést a Balaton (-9,7%), a Dél-Dunántúl (-9,4%) és az Észak-Alföld (-6,7%) regisztrálta. A külföldi vendégéjszakákat tekintve három régió túlsúlya figyelhető meg, amelyekben a külföldi vendégéjszakák 82%-a realizálódott. Ezen belül a Budapest Közép-Dunavidék részesedése meghatározó, amelyet a Balaton és a Nyugat-Dunántúl követ. A vendégek számának alakulásához hasonlóan a legtöbb régió a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák 12 A turisztikai régiók legfontosabb küldőpiacai, 2003* 1. hely 2. hely 3. hely 4. hely 5. hely 1 5. hely aránya ország % ország % ország % ország % ország % összesen (%) Balaton Németország 63,4 Ausztria 9,2 Dánia 7,1 Hollandia 6,9 Svájc 2,2 88,8 Budapest Közép-Dunavidék Németország 14,3 Olaszország 8,3 USA 8,2 Nagy-Britannia 7,1 Spanyolország 5,3 43,2 ebből: Budapest Németország 13,8 Olaszország 8,5 USA 8,4 Nagy-Britannia 7,4 Spanyolország 5,5 43,6 Dél-Alföld Németország 36,6 Románia 6,7 Hollandia 6,0 Olaszország 5,8 Ausztria 5,4 60,5 Dél-Dunántúl Németország 55,3 Ausztria 7,9 Csehország 4,9 Hollandia 3,9 Olaszország 3,1 75,1 Észak-Alföld Németország 51,2 Lengyelország 11,2 Ukrajna 5,7 Oroszország 4,8 Ausztria 3,5 76,4 Észak- Magyarország Németország 25,0 Lengyelország 16,8 Hollandia 6,5 Csehország 5,8 Szlovákia 5,5 59,6 Közép-Dunántúl Németország 36,9 Hollandia 14,5 Románia 9,0 Ausztria 6,6 Olaszország 3,9 70,9 Nyugat-Dunántúl Németország 48,6 Ausztria 23,8 Svájc 5,6 Csehország 2,7 Hollandia 2,5 83,2 Tisza-tó Németország 35,0 Lengyelország 14,3 Szlovákia 9,1 Hollandia 6,3 Ausztria 4,1 68,8 Ország összesen Németország 36,3 Ausztria 7,2 Olaszország 4,8 Hollandia 4,3 USA 4,1 56,7 * A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött külföldi vendégéjszakák száma alapján.

15 tekintetében is jelentős csökkenést regisztrált: az Észak-Alföldön eltöltött vendégéjszakák száma 13,7%-kal, Észak-Magyarországon 13,4%-kal, a Balaton esetében 10,4%-kal, Dél-Dunántúlon 9,9%-kal, a Dél-Alföldön 4,1%-kal maradt el a évi adatoktól. Az egyes régiók főbb küldőpiacait vizsgálva a német vendégforgalom játszik kiemelkedő szerepet. Németország az összes régió tekintetében a legfontosabb küldőország. A nyugat-dunántúli régió első öt küldőpiaca között kiemelkedik Ausztria, míg a Tisza-tó mellett, az észak-alföldi és az észak-magyarországi régiókban a lengyel vendégforgalom jelentős. A legtöbb külföldi vendégéjszakát, az összes külföldi vendégéjszaka 16,5%-át augusztusban, a legkevesebbet, 2,9%-ot januárban regisztrálták a hazai kereskedelmi szálláshelyek. A legtöbb vendégéjszakát a tavaszi nyári hónapokban töltötték a külföldiek Magyarországon, májustól szeptemberig realizálódott a vendégéjszakák 65%-a. A május szeptemberi időszakban ugyanakkor májusban (-9,4%), júniusban (-3,2%) és júliusban (-9,2) csökkent a vendégéjszakák száma az előző év azonos hónapjaihoz viszonyítva, növekedés volt viszont megfigyelhető a téli január (+2,5%), november (+2,5%), december (+14,4%) hónapokban, valamint áprilisban (+4,3%) és augusztusban (+0,2%). A külföldi vendégéjszakák számának szezonális alakulása (ezer vendégéjszaka), január február március április május június Ország összesen Balaton Budapest július augusztus szeptember október november december 2003-ban a külföldi vendégek a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken átlagosan 3,4 éjszakát töltöttek el, amely jelentősen meghaladta a belföldi vendégek átlagos tartózkodási idejét (2,5 éjszaka). Az átlagosnál magasabb tartózkodási idő jellemezte az elmúlt évben a Dániából (5,7 éjszaka), Németországból (4,9 éjszaka), Hollandiából (4,2 éjszaka), Luxemburgból (3,8 éjszaka), Svájcból (3,7 éjszaka) és Oroszországból (3,7 éjszaka) érkezőket ban az Európai Unióból (EU-15) Magyarországra látogatók átlagosan 3,8 éjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken. 13

16 2003-ban a külföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje szinte minden régióban meghaladta a belföldi vendégekét, kivéve a Dél-Alföld régiót, ahol megegyezett a két érték. A külföldi vendégek kiemelkedően hosszú ideig, átlagosan 5,9 napig időztek a Balaton régióban, a második helyen az Észak-Alföld állt 4,7 nappal, amelyet a Tisza-tó követett (4,5 nap) ban a külföldiek átlagos tartózkodási ideje négy régióban, a Nyugat- Dunántúlon (+4,9%), a Közép-Dunántúlon (+3,1%), a Budapest Közép- Dunavidéken (+2,4%) és a Dél-Alföldön (+2,4%) mutatott növekedést. A legnagyobb, 10,1%-os csökkenést Észak-Magyarország regisztrálta. A magyarországi kereskedelmi szálláshelyek szállásdíjbevételeinek jelentős része, 70,9%-a (63 milliárd forint) a külföldi vendégektől származott. A év során a külföldi szállásdíjbevételek volumene 2,7%-kal esett vissza. A külföldi vendégektől származó szállásdíjbevételek döntő többségét, 83,7%-át két régió regisztrálta: a Budapest Közép-Dunavidék (67,8%) és a Balaton (15,9%). Az elmúlt év folyamán a Magyarországra szervezetten érkező külföldiek száma 6,2%-kal csökkent, ezen belül a turisták száma 9%-os visszaesést mutatott ban a szervezett formában érkező külföldiek 1743 ezer vendégéjszakát töltöttek Magyarországon, átlagos tartózkodási idejük 3,5 nap volt. Belföldi turizmus A belföldi vendégéjszakák számának megoszlása szállástípusonként, csillagos szálloda 1% 4 csillagos szálloda 10% 3 csillagos szálloda 23% 2 csillagos szálloda 12% 1 csillagos szálloda 5% Panzió 17% Turistaszálló 10% Ifjúsági szálló 7% Üdülőház 9% Kemping 6% 2003-ban a kereskedelmi szálláshelyek belföldi vendégeinek száma 3367 ezer volt (+6,5%), míg az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 8571 ezret (+6%) tett ki. A belföldi vendégek és vendégéjszakák aránya az elmúlt években folyamatosan növekedett, amelynek eredményeként 2003-ban az összes vendég 53,3%-a volt belföldi, a vendégéjszakák esetében pedig 46,1% volt az arányuk ban a belföldi vendégéjszakák több mint felét (50,8%), 4353 ezer éjszakát a szállodák regisztrálták. A belföldi szállodai vendégforgalom 2002-höz képest 4,8%-os növekedést mutatott, az ötcsillagos szállodák vendégforgalma -10,9%-kal, a négycsillagosoké +27,2%-kal, a háromcsillagosoké -1,5%-kal, a kétcsillagosoké -0,1%-kal, az egycsillagosoké +20,2%-kal változott ban a további kereskedelmi szálláshelyek közül mindössze az ifjúsági szállókban csökkent a belföldi vendégéjszakák száma, ezzel szemben az üdülőházakban, a turistaszállókon és a kempingekben a évhez képest több vendégéjszakát regisztráltak. A belföldi vendégforgalom a külföldinél kisebb területi koncentrációt mutatott 2003-ban. A belföldi vendégek 16,9%-a választotta úti célul a Balaton régiót, a második helyen a Budapest Közép-Dunavidék szerepelt, ahová a belföldi vendégek 16,4%-a utazott, amelyet az észak-magyarországi (15,6%) és a nyugat-dunántúli (12,3%) régió követett. A vendégek száma a legnagyobb mértékben, 20,8%-kal a Tisza-tónál emelkedett, a növekedés 15,1% volt a Dél-Alföldön, 11,9% a Közép-Dunántúlon, a Nyugat-Dunántúlon pedig 7,3%. 14

17 A belföldi vendégforgalom alakulása szállástípusonként, Vendégek száma /2002 (ezer fő) (%) Szálloda ,1 5 csillagos ,5 4 csillagos ,3 3 csillagos ,3 2 csillagos ,7 1 csillagos ,3 Panzió ,7 Turistaszálló ,9 Ifjúsági szálló ,3 Üdülőház ,6 Kemping ,2 Mindösszesen ,5 Vendégéjszakák száma /2002 (ezer éjszaka) (%) Szálloda ,8 5 csillagos ,1 4 csillagos ,2 3 csillagos ,5 2 csillagos ,9 1 csillagos ,2 Panzió ,4 Turistaszálló ,8 Ifjúsági szálló ,0 Üdülőház ,7 Kemping ,3 Mindösszesen ,0 A belföldi vendégéjszakák számának megoszlása turisztikai régiók szerint, 2003 Balaton 21% Budapest Közép-Dunavidék 15% Dél-Alföld 9% Dél-Dunántúl 9% Észak-Alföld 11% Észak-Magyarország 14% Közép-Dunántúl 6% Nyugat-Dunántúl 12% Tisza-tó 3% Az átlagos tartózkodási idő szállástípusonként, Átlagos tartózkodási idő /2002 (éjszaka) (%) Szálloda 2,6 2,5 2,5 99,7 5 csillagos 2,1 2,0 1,9 95,3 4 csillagos 2,2 2,1 2,1 99,9 3 csillagos 2,5 2,5 2,5 99,2 2 csillagos 2,9 2,8 2,8 100,2 1 csillagos 3,1 3,3 3,6 108,0 Panzió 2,3 2,2 2,2 99,9 Turistaszálló 2,7 2,6 2,6 98,0 Ifjúsági szálló 2,8 3,0 2,9 98,6 Üdülőház 3,0 3,0 3,0 101,8 Kemping 3,0 2,9 2,7 94,0 Mindösszesen 2,6 2,6 2,5 99,5 15

18 A belföldi vendégéjszakák regionális megoszlását vizsgálva a Balaton régió állt 2003-ban az első helyen. A négy legnagyobb vendégéjszaka-forgalmat regisztráló régió a vendégéjszakák 62,1%-át regisztrálta. A belföldi vendégéjszakák száma 2003-ban minden régióban növekedett a évhez képest, a Közép-Dunántúl 17,2%-os, a Tisza-tó 16,0%-os, a Dél-Alföld 12,8%-os, a Nyugat-Dunántúl 8,7%-os, a Dél-Dunántúl 8,1%-os, az Észak-Alföld 3,7%-os, Észak-Magyarország 3,7%-os, a Balaton 3,2%-os, a Budapest Közép-Dunavidék pedig 0,9%-os növekedést regisztrált. A belföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák legnagyobb hányada július és augusztus hónapokban realizálódott (17,1% és 18%). A legalacsonyabb vendégéjszakaszámot, az összes vendégéjszaka 4,1%-át februárban regisztrálták. Az előző évhez viszonyítva februárban és márciusban csökkent a vendégéjszakák száma, az év többi hónapjában növekedés volt tapasztalható. Áprilisban 21%-kal, októberben 15,9%-kal, januárban 11,7%-kal emelkedett a vendégéjszakák száma az előző év azonos időszakához képest. A belföldi vendégéjszakák számának szezonális alakulása (ezer vendégéjszaka), január február március április május június Ország összesen Balaton Budapest július augusztus szeptember október november december A belföldi vendégek átlagosan 2,5 napot töltöttek a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken. A leghosszabb időt a Balatonnál töltötték, átlagosan 3,2 napot, a második helyen az Észak-Alföld, a Közép-Dunántúl és a Tisza-tó állt (2,6-2,6 nap). A legalacsonyabb átlagos tartózkodási idő 2,3 nap a belföldiek esetében a Budapest Közép-Dunavidéket, a Dél-Dunántúlt és Észak-Magyarországot jellemezte 2003-ban. A kereskedelmi szálláshelyeken 16

19 a belföldi vendégek 2002-höz képest a Közép-Dunántúl (+4,7%), Dél-Dunántúl (+2,2%) és Nyugat-Dunántúl (+1,3%) régióban töltöttek hosszabb időt. A év során a belföldi szállásdíjbevételek volumene 12,9%-kal (25,8 milliárd forintra) növekedett. A belföldi vendégforgalmat tekintve a szállásdíjbevételek kisebb területi koncentrációt mutatnak, a belföldi szállásdíjbevétel 21,5%-át a Balaton, 19,2%-át a Budapest Közép-Dunavidék, 12,5%-át Nyugat-Dunántúl, 12,4%-át az Észak-Magyarország régió mondhatta magáénak az elmúlt évben ban belföldi utazásának megszervezéséhez 668 ezer magyar utazó vette igénybe az utazásszervezők szolgáltatásait, ezen belül 164 ezer főt tett ki a turisták száma. A belföldön szervezett formában utazók összesen 505 ezer vendégéjszakát töltöttek a magyarországi szálláshelyeken. A szervezetten utazók átlagos tartózkodási ideje a külföldinél lényegesen alacsonyabb 3,1 nap volt. Az üdülésicsekk-rendszer Az évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról az adómentes természetbeni juttatások között határozta meg a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) által kibocsátott, névre szóló üdülési csekket. Az január 1-től működő üdülésicsekk-rendszer bevezetése az akkor már évtizedek óta sikeresen működő francia rendszer mintájára történt. A január 1-től bevezetett rendelkezések szerint az üdülési csekk adómentes értékhatára Ft-ról a mindenkori minimálbér (2003. január 1-jén Ft) összegére emelkedett, és 50% helyett 100%-ban adó- és járulékmentessé vált a munkáltatók számára. Mindennek jelentős élénkítő hatása volt a évi belföldi turizmusra: a belföldi vendégek és vendégéjszakák aránya mind a szállodákban, mind az egyéb kereskedelmi szálláshelyek esetében jelentősen megnőtt, valamint megnövekedett a szervezett utazásokon résztvevők száma is ban a munkáltatók összesen 4,85 milliárd forint értékben vásároltak üdülési csekket dolgozóik számára, ami 2,5 milliárd forinttal több az egy évvel korábbi értéknél. A évi 115 ezerről 174 ezerre nőtt azok száma, akik üdülési csekkel támogatott utazáson vettek részt. A ban kibocsátott csekkekből 3,4 milliárd forintot váltottak be a tavalyi évben. A felhasználók összesen több mint 1500 szolgáltató, illetve elfogadóhely közül választhattak. Az üdülési csekk forgalma, Csekkértékesítés (millió forint) 1 656, , , , , ,0 Támogatottak száma (fő) Forrás: Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány Az üdülési csekk ismertségéről és a felhasználási szokásokról 2003 októberében a Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T Piac- és Közvélemény-kutató Társaság készített felmérést fős mintán történt személyes megkérdezés, a minta a magyar lakosságot megye, településszerkezet, nem és korösszetétel szerint reprezentálja. 17

20 6 Kirándulás: éjszakázással nem járó, maximum egynapos utazás, amelynek során a háztartás valamelyik tagja egy napnál rövidebb ideig volt egy másik településen, és az út motivációja nem munkavégzés vagy tanulás. 7 Utazás: olyan helyváltoztatás, amelynek során a háztartás valamelyik tagja legalább egy éjszakát távol töltött lakóhelyétől, és az utazás célja nem munkavégzés vagy tanulás volt, valamint amely nem tartott egy évnél tovább. 8 Főutazás: az adott időszakban a háztartás számára legfontosabb utazás, amelyen legalább két háztartástag részt vett (ha nem egyszemélyes a háztartás). 9 1-től 5-ig terjedő skálán, ahol 1 = nagyon rossz, 5 = nagyon jó. A kutatás eredményei szerint a megkérdezettek 67%-a ismeri az üdülési csekket, ez az arány magasabb az érettségivel (73%) és a felsőfokú végzettséggel (85%) rendelkezők körében. Az üdülési csekk ismerete szorosan összefügg az utazási aktivitással, a felmérést megelőző 12 hónapban kiránduláson 6 részt vevők 71%-a, az utazók 7 72%-a, illetve a főutazáson 8 részt vevők 75%-a ismeri az üdülési csekket. Az üdülési csekk ismeretének hiánya magasabb arányban jellemzi az 5 vagy több fős háztartásokat, a kisgyermekes szülőket és a 60 év felettieket, az átlagosnál alacsonyabb jövedelemmel rendelkezőket, illetve a Közép-Dunántúl statisztikai régióban élőket. A felmérés során megkérdezettek 4,2%-a vett már igénybe üdülési csekket. Az igénybevevők közül 69% 2003 előtt, 24% 2003 előtt és ban is, 7% pedig csak a évben vette igénybe a csekk által nyújtott lehetőségeket, szolgáltatásokat. A legtöbben egy alkalommal vették igénybe az üdülési csekket 2003-ban, egy háztartásra átlagosan forint értékű csekk jutott. Az üdülési csekket igénybe vevők átlagosan 4,2-re 9, azaz jónak értékelték a csekket. A csekkel szembeni pozitív vélemények között kiemelendő, hogy sok helyen elfogadják, a hozzájutás egyszerűsödött, színvonalas szálláshelyeken lehet beváltani, jól felhasználható, és az interneten is lehet tájékozódni az üdülési csekk nyújtotta lehetőségekről. Kiutazó turizmus A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a külföldre utazó magyarok száma 2003 során mintegy 10,2%-kal emelkedett az előző évhez képest, értéke megközelítette a 14,3 millió főt ban a külföldre látogató magyarok száma mindössze a szerb határszakaszon (-6,0%) esett vissza, míg legnagyobb mértékben az ukrán (+60,4%), a szlovén (+27,4%) és a román (+20,8%) határon nőtt a év adataihoz képest. A külföldre látogató magyarok száma a közlekedés módja szerint, /2002 (ezer fő) (%) Közúti ,6 Légi ,4 Vízi ,6 Vasúti ,2 Mindösszesen ,2 10 Legalább egyéjszakás tartózkodási idejű utazás. Az IPK International német kutatóintézet által éves rendszerességgel készített, az európai kontinens turizmusát ezen belül kiemelten a kiutazásokat vizsgáló felmérés eredményei szerint 2003-ban a magyar lakosság 3763 ezer külföldi utazáson 10 vett részt, ezen belül a szabadidős célú utazások száma ezret tett ki. A kiutazások száma a évhez képest 3%-kal, a szabadidős célú utazások száma 7,3%- kal növekedett. 18

21 A magyar lakosság külföldi utazásainak száma, /2002 (ezer utazás) (%) Külföldi utazások száma ,0% Ebből: szabadidős célú utazások ,3% Forrás: IPK International 2003-ban a szabadidős célú külföldi utazások mindössze 4%-a irányult Európán kívüli 11 országokba. Európán belül a legnépszerűbb régió a mediterrán térség volt (57%), amelyet Közép-Európa 12 (19%) követett. A magyar lakosság külföldi utazásainak legkedveltebb célországai (utazások száma/ezer), 2003 Olaszország Románia Ausztria Németország Horvátország Görögország Szlovákia Franciaország Spanyolország Nagy-Britannia Lengyelország Forrás: IPK International A magyar lakosság külföldi szabadidős utazásainak legkedveltebb célországai (utazások száma/ezer), 2003 Horvátország Olaszország Románia Ausztria Görögország Németország Franciaország Szlovákia Spanyolország Tunézia Forrás: IPK International A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az utazásszervezők 2003-ban 687 ezer magyar lakos számára szerveztek külföldi utazást, ezen belül a turisták száma 662 ezer főt tett ki. A szervezett formában utazó magyarok az elmúlt évben 4410 ezer éjszakát töltöttek külföldön, ami 6,7 napos átlagos tartózkodási időt eredményezett. 11 A kutatásban használt országcsoportosítás a mediterrán térség országai közé sorolja Albániát, Horvátországot, Ciprust, Görögországot, Izraelt, Szlovéniát, Törökországot, Egyiptomot és az egyéb észak-afrikai országokat is. 12 Ausztria, Németország és Svájc. 19

22 A magyar lakosság évi utazási szokásai A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T Piac- és Közvéleménykutató Társaság által 2003 októberében végzett kutatás 13 a október és szeptember között megvalósult kirándulásokat, utazásokat, illetve főutazásokat vizsgálta. A vizsgált időszakban a magyar háztartások 66%-ában összesen 4930, háztartásonként 7,64 kirándulást 14 tettek. Utazás 15 a háztartások 62%-ában fordult elő, a megkérdezettek összesen 3218, háztartásonként átlagosan 5,21 utazáson vettek részt. Egy utazás átlagosan 3,12 éjszaka tartózkodási idővel járt. Az utazások fő motivációi közül kiemelkedett a pihenés, a rokon- és barátlátogatás, valamint a vízparti üdülés. Egy utazás átlagosan Ft-ba került, egy magyar háztartás átlagosan Ft-ot költött utazásra a vizsgált tizenkét hónapban. 13 A véletlenszerű mintavétellel összeállított, 1000 fős minta a 18 év feletti magyar lakosságra vonatkozóan megye, településszerkezet, nem és korösszetétel szerint reprezentatív. A megkérdezésre személyesen, a megkérdezettek lakásán került sor. 14 Kirándulás: éjszakázással nem járó, maximum egynapos utazás, amelynek során a háztartás valamelyik tagja egy napnál rövidebb ideig volt egy másik településen, és az út motivációja nem munkavégzés vagy tanulás. 15 Utazás: olyan helyváltoztatás, amelynek során a háztartás valamelyik tagja legalább egy éjszakát távol töltött lakóhelyétől, és az utazás célja nem munkavégzés vagy tanulás volt, valamint amely nem tartott egy évnél tovább. 16 Főutazás: az adott időszakban a háztartás számára legfontosabb utazás, amelyen legalább két háztartástag részt vett (ha nem egyszemélyes a háztartás). Főutazáson 16 a megkérdezettek 50,7%-a vett részt. A főutazások csaknem felének, 48%-ának a pihenés volt a fő célja, ezt a strandolás, fürdőzés (15%), illetve a rokonok és a barátok felkeresése követte (13%). A főutazás alatt leggyakrabban végzett tevékenység a pihenés (87%), a strandolás, fürdőzés (60%) és a természeti látnivalók megtekintése (45%) volt. A legtöbben júliusban (37%), augusztusban (29%) és júniusban (10%) vettek részt főutazáson, egy utazás átlagos hossza 8,4 éjszaka volt. A főutazások 42%-ában az igénybevett szálláshely nem kereskedelmi szálláshely, a kereskedelmi szálláshelyek közül a legnépszerűbb a szálloda volt, amelyet a megkérdezettek 15%-a vett igénybe. A megkérdezettek fele ellátásáról saját maga gondoskodott. Belföldi turizmus A kirándulások: 96,3%-a, összesen 4750 kirándulás belföldre irányult, ez átlagosan 7,4 kirándulást jelent háztartásonként, 47%-a nyáron, 11%-a télen valósult meg, a fő motivációk a pihenés (15,8%), a rokon- és barátlátogatás (15,2%) és a vízparti üdülés (15,1%) voltak. Az utazások: 88,7%-a belföldre irányult, a háztartások összesen 2852 belföldi utazáson vettek részt, ez átlagosan 5,13 utazást jelent, 53%-a nyáron, 22%-a tavasszal történt, legtöbbje a Balaton, a Budapest Közép-Dunavidék és az Észak-Magyarország régiókba irányult, a legfontosabb céltelepülések Budapest (8%), Siófok, Eger, Debrecen (3-3%), illetve Balatonfüred, Hévíz, Pécs és Szeged voltak (2-2%), a belföldi utazások során leggyakrabban (91%) végzett tevékenység a pihenés volt. 20

23 A magyarországi utazások legnépszerűbb úti céljai (%), 2003 Balaton Budapest Közép-Dunavidék Észak-Magyarország Nyugat-Dunántúl Észak-Alföld Dél-Alföld Dél-Dunántúl Közép-Dunántúl Tisza-tó Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T. A főutazások: 69%-a, 349 főutazás belföldre, ezen belül 33%-a a Balaton régióba irányult, 79%-a a nyári szezonra, ezen belül 42%-uk júliusra esett, átlagos hossza 9,6 nap volt, 62%-ában az igénybevett szálláshely nem kereskedelmi szálláshely, a kereskedelmi- és magánszálláshelyek (38%) közül a fizető magánszállás volt a legnépszerűbb (9%), a megkérdezettek fele (54%) ellátásáról saját maga gondoskodott, úti céljáról előzetesen és az utazás közben a részt vevő háztartások 18-18%-a gyűjtött turisztikai információt, költsége egy főre vetítve átlagosan forintot tett ki. Egy utazási napra átlagosan 4514 forint kiadás adódott személyenként. A főutazás során a legtöbbet, átlagosan forintot (32%) az étkezésre költöttek a résztvevők. A belföldi utazások során végzett tevékenységek rangsora* Tevékenység % Pihenés 90,7 Strandolás, fürdőzés 60,5 Természeti látnivalók megtekintése 36,7 Rokonok, ismerősök felkeresése 29,7 Vásárlás 25,5 Műemlékek meglátogatása 22,4 Gyógyfürdő, kezelés igénybevétele 17,7 Szórakozás, diszkó, tánc 16,4 Múzeumlátogatás 14,8 Kulturális rendezvények meglátogatása 12,5 Vízisport 11,8 Helyi ételek megkóstolása, borkóstolás 10,5 Hobbitevékenység 10,4 Kerékpározás 7,2 Népi kulturális örökség megtekintése 6,6 Kertészkedés, kerti munka 6,5 * A táblázat csak az 5%-nál magasabb arányban előforduló tevékenységeket tartalmazza Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T. Kiutazó turizmus A kirándulások: 3,7%-a külföldre irányult, 37%-a nyárra, 23%-a őszre és 14%-a télre esett, a fő motivációk a vásárlás (29%), az üzleti utak (12%), a rokonok, barátok meglátogatása (12%) és a pihenés (10,5%) voltak. Az utazások: 11,3%-a irányult külföldre, az 1000 fős mintában összesen 363 külföldi utazást regisztráltak, egy utazás átlagosan 6,6 éjszaka tartózkodási idővel járt, 61%-a nyáron történt, a téli időszak részesedése 11%-ot tett ki, a legnépszerűbb úti cél Horvátország volt, ezt Románia, Ausztria, Németország, Olaszország és Görögország követte. Az Európán kívüli utak aránya 11% volt. 21

24 A külföldi utazások legnépszerűbb desztinációi (%), 2003 Horvátország Románia Ausztria Németország Olaszország Görögország Szlovákia Spanyolország Franciaország Tunézia USA Csehország Egyiptom Nem európai összesen Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T. A főutazások: 31%-a irányult külföldre, a leggyakrabban említett úti célok Horvátország (21%), Olaszország (14%), Románia (12%) és Görögország (11%) voltak, 67%-a esett a nyári szezonra, átlagos hosszuk 9,5 nap volt, 67%-ában kereskedelmi szálláshelyet, 33%-ában egyéb szálláshelyet vettek igénybe, úti céljáról előzetesen a részt vevő háztartások 60%-a, az utazás közben 62%-a gyűjtött turisztikai információt, a főutazás költsége egy főre átlagosan forintot tett ki, ez egy utazási napra vetítve forintot jelentett személyenként. Az utazók a legtöbbet ( forintot) a közlekedésre költötték, amely a főutazás költségeinek 23%-át jelentette. Az egy főutazásra eső költségek alakulása (Ft) Belföldi út esetén Külföldi út esetén Átlagosan Közlekedés Szállás Étkezés Szórakozás Vásárlás Utazási iroda csomagja Egyéb Forrás: Magyar Turizmus Rt. / M.Á.S.T. 22

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben

A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben Készítette a Magyar Turizmus Rt. a A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben Budapest, 2003. február hó A világ turizmusának forgalma 2002-ben Magyar Turizmus Rt. A Turisztikai Világszervezet

Részletesebben

Itthon Végleges adatokkal. Turizmus. otthon van. Magyarországon.

Itthon Végleges adatokkal. Turizmus. otthon van. Magyarországon. Itthon otthon van Turizmus Magyarországon 2007 Végleges adatokkal www.itthon.hu Turizmus Összefoglaló adatok 1 A magyarországi turizmus főbb mutatói *Zárójelben a szállodák vendégforgalmi adatai. 2006

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20.

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20. A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. június 20. Adatforrásaink UN WORLD TOURISM ORGANIZATION IMF, CIA World FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL COMMISSON

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január február. 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január február. 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. január február 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint 2014 februárjában a kereskedelmi

Részletesebben

A magyar lakosság évi utazási szokásai VEZETÕI ÖSSZEFOGLALÓ. Magyar Turizmus Rt.

A magyar lakosság évi utazási szokásai VEZETÕI ÖSSZEFOGLALÓ. Magyar Turizmus Rt. A magyar lakosság 2004. évi utazási szokásai 2005 VEZETÕI ÖSSZEFOGLALÓ www.itthon.hu Magyar Turizmus Rt. www.hungary.com A magyar lakosság utazási szokásairól a Magyar Turizmus Rt. éves gyakorisággal végez

Részletesebben

itthon Turizmus otthon van Magyarországon MAGYARORSZÁG Itthon otthon van

itthon Turizmus otthon van Magyarországon MAGYARORSZÁG  Itthon otthon van itthon otthon van Turizmus Magyarországon 2004 www.itthon.hu Itthon otthon van MAGYARORSZÁG Kedves Olvasó! Köszöntjük Önt a magyar turizmusirányítás és az egész turisztikai szakma nevében. A legfrissebb

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014-BEN. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014-BEN. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014-BEN 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal végleges

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január augusztus. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január augusztus. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. január augusztus 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai

Részletesebben

2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása

2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1 2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal elızetes adatai szerint 2013 júniusában a kereskedelmi

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN AZ ELŐZETES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN AZ ELŐZETES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN AZ ELŐZETES ADATOK SZERINT 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2015-BEN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2015-BEN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2015-BEN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai

Részletesebben

Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa

Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa Magyar Turizmus Zrt. 1115 Budapest, Bartók Béla út 15-113. Tel.: (6-1)488-87 Fax: (6-1)488-86 E-mail: htbudapest@hungarytourism.hu www.itthon.hu Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa Az észak-európai

Részletesebben

A MAGYAR LAKOSSÁG ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI

A MAGYAR LAKOSSÁG ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI A MAGYAR LAKOSSÁG 2006. ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI dr. Galla Gábor, vezérigazgató Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2006. június 7. STABILAN NÖVEKVŐ BELFÖLDI KERESLET 2005-BEN MINDEN KORÁBBINÁL TÖBB BELFÖLDI

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. február 27. Felhasznált források UN WORLD TOURISM ORGANIZATION OECD, CIA FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai

Részletesebben

Az észak-európai vendégforgalom alakulása Magyarországon Dánia Vendégek száma Vendégéjszakák száma Látogatók száma

Az észak-európai vendégforgalom alakulása Magyarországon Dánia Vendégek száma Vendégéjszakák száma Látogatók száma MAGYAR TURIZMUS ZRT. Kutatási Csoport 1115 Budapest, Bartók Béla út 15-113. Tel.: (6-1) 488-871 Fax: (6-1) 488-8711 E-mail: kutatas@itthon.hu www.itthon.hu A TISZA-TÓ RÉGIÓ KÜLDŐPIACAI ÉSZAK-EURÓPA Az

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján Budapest, 2017. március 10. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2016-ban 1 A magyar lakosság

Részletesebben

Turizmus. Magyarországon

Turizmus. Magyarországon Turizmus www.itthon.hu előzetes adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása (millió fő, /2010) Európa (502,8; +6,0%) Afrika (49,8; 0,0%) Amerika (156,2; +4,2%) Ázsia (216,0; +5,6%)

Részletesebben

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban A VILÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1990 ÉS 2002 KÖZÖTT Nemzetközi turistaérkezések 1990 és 2002 között a nemzetközi turistaérkezések száma több mint másfélszeresére,

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

MInden élménnyel több leszel

MInden élménnyel több leszel MInden élménnyel több leszel Turizmus ELŐZETES adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása (millió fő, /2012) Európa (562,8; +5,4%) Afrika (56,1; +5,6%) Amerika (168,9; +3,6%) Ázsia

Részletesebben

Turizmus Magyarországon 2012

Turizmus Magyarországon 2012 MInden élménnyel több leszel itthon.hu Turizmus előzetes adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása (millió fő, /2011) Európa (534,8; +3,3%) Afrika (52,3; 6,2%) Amerika (162,1;

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A magyar lakosság külföldi utazásai PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Készítette: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatóságának megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság A Magyar Turizmus Rt.

Részletesebben

MInden élménnyel több leszel. Turizmus Magyarországon végleges adatokkal

MInden élménnyel több leszel. Turizmus Magyarországon végleges adatokkal MInden élménnyel több leszel Turizmus végleges adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása (millió fő, /2012) Európa (563,8; +5,6%) Afrika (55,9; +5,4%) Amerika (168,2; +3,4%) Ázsia

Részletesebben

4.5. Az egy napra külföldre látogatók tartózkodási ideje és ezek megoszlása összevont motivációs célok és határszakaszok szerint, 2008...36 4.6.

4.5. Az egy napra külföldre látogatók tartózkodási ideje és ezek megoszlása összevont motivációs célok és határszakaszok szerint, 2008...36 4.6. TÁBLAMELLÉKLET 1.1. A magyar gazdaság és a turizmus főbb mutatói, 2004 2008...3 1.2. Regisztrált vállalkozások száma a vállalkozások mérete szerint, 2008. december 31...4 1.3. Regisztrált vállalkozások

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A magyar lakosság utazási szokásai, 0 Készítette: a Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

A szenior korosztály utazási szokásai

A szenior korosztály utazási szokásai A szenior korosztály utazási szokásai A Magyar Turizmus Rt. megbízásából 2004-ben lebonyolított, a magyar lakosság utazási szokásait vizsgáló kutatás 1 adataiból elemzés készült a szenior korosztály, azaz

Részletesebben

A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében

A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében Összeállította a Magyar Turizmus Rt. a 1. Bevezetés A 4/2000. (II.2.) GM rendeletben foglaltak szerint Magyarországon 2000. február 2. óta hivatalosan

Részletesebben

MInden élménnyel több leszel. Turizmus Magyarországon 2014. előzetes adatokkal

MInden élménnyel több leszel. Turizmus Magyarországon 2014. előzetes adatokkal MInden élménnyel több leszel Turizmus Magyarországon 2014 előzetes adatokkal Tények és adatok A nemzetközi turistaérkezések száma (millió fő; 2014/2013) Európa (588,4; +3,9%) Afrika (56,0; +2,3%) Amerika

Részletesebben

2005. szeptember Spanyolország. A prezentáci

2005. szeptember Spanyolország. A prezentáci A hónap h küldk ldo országa 25. szeptember Spanyolország Kiss Kornélia kutatási igazgató Magyar Turizmus Rt. A prezentáci ció készítéséhez felhasznált lt adatok Másodlagos adatok (199625)? World Tourism

Részletesebben

Összefoglaló. Készítette: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatóságának megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság

Összefoglaló. Készítette: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatóságának megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatóság Összefoglaló Készítette: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatóságának megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság A M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató

Részletesebben

BALATONI ÜDÜLŐKÖRZET IDEGENFORGALMA január - december

BALATONI ÜDÜLŐKÖRZET IDEGENFORGALMA január - december Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága BALATONI ÜDÜLŐKÖRZET IDEGENFORGALMA 2007. január - december Veszprém, 2008. február Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatóság, 2008 Igazgató:

Részletesebben

MAGYARORSZÁG. Turizmus. Magyarországon

MAGYARORSZÁG. Turizmus. Magyarországon MAGYARORSZÁG Turizmus www.itthon.hu végleges adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések száma a világban (millió fő, /2008) Európa (460,0; -5,7%) Afrika (45,6; +2,9%) Amerika (140,1; -4,6%) Ázsia

Részletesebben

A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében

A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében Szerző: Dr. Behringer Zsuzsanna 1 Kiss Kornélia 2 Magyarországon kilenc turisztikai régió található, régiónként egységes és egymástól jól megkülönböztethető

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi utazásai

A magyar lakosság belföldi utazásai Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatóság A magyar lakosság belföldi utazásai Készítette: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatóságának megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság A Magyar

Részletesebben

Turizmus. Magyarországon MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG

Turizmus. Magyarországon MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG Turizmus www.itthon.hu MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG végleges adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések száma a világban (millió fő, /2007) Európa (487,9; +0,1%) Afrika (47,0; +4,1%) Amerika

Részletesebben

Turizmus. Magyarországon MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG

Turizmus. Magyarországon MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG Turizmus MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG www.itthon.hu MAGYARORSZÁG előzetes adatokkal Turizmus Tények és adatok Magyarországról Terület 93 030 km 2 Népesség 10 045 401 fő (. január 1.) Népsűrűség 108,0 fő/km

Részletesebben

TURIZMUS MAGYARORSZÁGON 2016

TURIZMUS MAGYARORSZÁGON 2016 TURIZMUS MAGYARORSZÁGON 2016 ELŐZETES ADATOKKAL TÉNYEK ÉS ADATOK A nemzetközi turistaérkezések száma (millió fő; 2016/2015) Világ (1 235,0; +3,9%) Európa (619,7; +2,0%) Afrika (58,2; +8,1%) Amerika (200,9;

Részletesebben

A Balatonra utazó magyar háztartások utazási szokásai

A Balatonra utazó magyar háztartások utazási szokásai A ra utazó magyar háztartások utazási szokásai Összeállította a Magyar Turizmus Rt. a A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság 2000 októberében vizsgálta a magyar

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében Összeállította a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatósága 36 TURIZMUS BULLETIN 1. Bevezetés A turisztikai régiók vendégforgalmára vonatkozóan 1998 óta

Részletesebben

A magyar lakosság utazási szokásai

A magyar lakosság utazási szokásai A magyar lakosság utazási szokásai A rendszerváltást követően, 1990-ben a határok átjárhatósága eredményeként a magyar lakosság külföldi utazásainak száma jelentősen emelkedett, míg a belföldi turizmus

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2011-ben A KSH keresletfelmérésének adatai alapján

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2011-ben A KSH keresletfelmérésének adatai alapján Budapest, 2012. április 4. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2011-ben A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2011-ben 2011-ben a magyar

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A magyar lakosság utazási szokásai, 2005 A Magyar Turizmus Rt. megbízásából készítette a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató

Részletesebben

JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL

JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1036 JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL

Részletesebben

MARKETINGTERV 2014 mellékletek

MARKETINGTERV 2014 mellékletek Magyar turizmus zrt. MARKETINGTERV 2014 mellékletek Tartalom 1. Részletes helyzetelemzés 2 1.1. A turizmus jelentősége Magyarországon...................................................................

Részletesebben

Turizmus Magyarországon

Turizmus Magyarországon Turizmus Magyarországon HELYZETELEMZÉS 1 1. A turizmus jelentősége Magyarországon A turizmus Magyarországon jelentős mértékben járul hozzá a gazdaság élénkítéséhez és a munkahelyteremtéshez. A Központi

Részletesebben

MINDEN ÉLMÉNNYEL TÖBB LESZEL TURIZMUS MAGYARORSZÁGON 2015 ELŐZETES ADATOKKAL

MINDEN ÉLMÉNNYEL TÖBB LESZEL TURIZMUS MAGYARORSZÁGON 2015 ELŐZETES ADATOKKAL MINDEN ÉLMÉNNYEL TÖBB LESZEL TURIZMUS MAGYARORSZÁGON 2015 ELŐZETES ADATOKKAL TÉNYEK ÉS ADATOK A nemzetközi turistaérkezések száma (millió fő; 2015/2014) Európa (609,1; +5,0%) Afrika (53,1; -3,3%) Amerika

Részletesebben

Turizmus. Magyarországon. www.hungarytourism.hu

Turizmus. Magyarországon. www.hungarytourism.hu Turizmus Magyarországon www.hungarytourism.hu Készítette a Magyar Turizmus Rt. H-1012 Budapest, Vérmező út 4. Telefon: +36 1 488-8700, fax: +36 1 488-8711 Tervező és kivitelező: VIVA Média Holding Fotó:

Részletesebben

MINDEN ÉLMÉNNYEL TÖBB LESZEL TURIZMUS MAGYARORSZÁGON 2015 VÉGLEGES ADATOKKAL

MINDEN ÉLMÉNNYEL TÖBB LESZEL TURIZMUS MAGYARORSZÁGON 2015 VÉGLEGES ADATOKKAL MINDEN ÉLMÉNNYEL TÖBB LESZEL TURIZMUS MAGYARORSZÁGON 2015 VÉGLEGES ADATOKKAL TÉNYEK ÉS ADATOK A nemzetközi turistaérkezések száma (millió fő; 2015/2014) Világ (1 184,0; +4,4%) Európa (607,6; +4,7%) Afrika

Részletesebben

CSEHORSZÁG A HÓNAP KÜLDO ORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT CSEHORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ MAGYAR TURIZMUS ZRT.

CSEHORSZÁG A HÓNAP KÜLDO ORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT CSEHORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ MAGYAR TURIZMUS ZRT. A HÓNAP KÜLDO ORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT CSEHORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA PREZENTÁCIÓJA CSEHORSZÁG KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ MAGYAR TURIZMUS ZRT. CSEHORSZÁG Területe: 78 866 km 2 Lakosainak száma: 1,2 millió

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2005. november 30. KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2005 ISBN 963 215 895

Részletesebben

1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN. 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma

1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN. 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma 2016. június 1. 1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai

Részletesebben

Magyarország turizmusának alakulása 2006-ban

Magyarország turizmusának alakulása 2006-ban Magyarország turizmusának alakulása 2006-ban Összeállította: a Magyar Turizmus Zrt. Kutatási Csoportja 1 2006-ban az egy évvel korábbinál 6,2%-kal több, összesen 41 millió külföldi látogató érkezett Magyarországra.

Részletesebben

Turizmus. Magyarországon

Turizmus. Magyarországon Turizmus www.itthon.hu végleges adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása (millió fő, /2010) Európa (504,0; +6,2%) Afrika (49,9; +0,4%) Amerika (156,6; +3,9%) Ázsia (216,9; +6,1%)

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

,, Turizmus Magyarországon

,, Turizmus Magyarországon ,, Turizmus Magyarországon HELYZETELEMZÉS 1 1. A turizmus jelentősége Magyarországon A turizmus Magyarországon jelentős mértékben járul hozzá a gazdaság élénkítéséhez és a munkahelyteremtéshez. A Központi

Részletesebben

Sokáig voltam távol?

Sokáig voltam távol? Sokáig voltam távol? Az olasz lakosság utazási szokásai Kiss Kornélia kutatási igazgató Magyar Turizmus Zrt. Európa hatodik legnépesebb országa Olaszország területe: 301 230 km 2 Lakosainak száma: 58,1

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A belföldi turizmus jellemzõi a turisztikai régióban A Magyar Turizmus Rt. megbízásából készítette a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság Budapest, Magyarország legfontosabb, nemzetközileg is ismert

Részletesebben

A nemzetközi turistaérkezések száma megközelítette az egymilliárdot 2016 első kilenc hónapjában

A nemzetközi turistaérkezések száma megközelítette az egymilliárdot 2016 első kilenc hónapjában Budapest, 2016. november 30. A nemzetközi turistaérkezések megközelítette az egymilliárdot 2016 első kilenc hónapjában MEGJELENT A WORLD TOURISM BAROMETER A Turisztikai Világszervezet (United Nations World

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi teljesítményéről Összefoglaló A magyarországi szállodaipar 2013 évi teljesítményének jellemzői - A hazai szállodai kínálat, a szobák száma

Részletesebben

A JAPÁN LAKOSSÁG UTAZÁSI SZOKÁSAI

A JAPÁN LAKOSSÁG UTAZÁSI SZOKÁSAI A JAPÁN LAKOSSÁG UTAZÁSI SZOKÁSAI KISS KORNÉLIA MAGYAR TURIZMUS ZRT. ADATFORRÁSAINK Másodlagos adatok? UN World Tourism Organization (UNWTO)? Japan National Tourist Organization? European Travel Commission?

Részletesebben

Régiók 10 Rangsor 2015 Növekedés Külföld és belföld Átlag felett. Átlagos. Átlag alatt. Növekedés százalékban TOP 10 LOW 10

Régiók 10 Rangsor 2015 Növekedés Külföld és belföld Átlag felett. Átlagos. Átlag alatt. Növekedés százalékban TOP 10 LOW 10 Szálláshelyek nemzetiségi adatai 2010 2015 Országok 42 Rangsor 2015 TOP 10 LOW 10 Növekedés 2010-2015 Külföld és belföld Átlag felett Átlag alatt Növekedés százalékban 2010-2015 TOP 10 LOW 10 Régiók 10

Részletesebben

Turizmus Bulletin. Felelős kiadó: Dr. Galla Gábor vezérigazgató Főszerkesztő: Kiss Kornélia kutatási igazgató Szerkesztő: Polgár Judit kutató

Turizmus Bulletin. Felelős kiadó: Dr. Galla Gábor vezérigazgató Főszerkesztő: Kiss Kornélia kutatási igazgató Szerkesztő: Polgár Judit kutató IMPRESSZUM Turizmus Bulletin A MAGYAR TURIZMUS RT. NEGYEDÉVENTE MEGJELENŐ SZAKMAI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA X. évfolyam, 1. szám Megjelenés: 2006. március Lapzárta: 2006. január Felelős kiadó: Dr. Galla

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki Amerikai Egyesült Államok Ausztrália Ausztria Belgium Brunei Ciprus Dánia Egyesült Arab Emírségek Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Irán Írország Izland Izrael

Részletesebben

MInden élménnyel több leszel. Turizmus Magyarországon 2014. végleges adatokkal

MInden élménnyel több leszel. Turizmus Magyarországon 2014. végleges adatokkal MInden élménnyel több leszel Turizmus Magyarországon 2014 végleges adatokkal Tények és adatok A nemzetközi turistaérkezések száma (millió fő; 2014/2013) Európa (581,7; +2,7%) Afrika (55,8; +2,6%) Amerika

Részletesebben

JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL

JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 99 évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 036 JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13.

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. Turisztikai Konferencia Veszprém Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. VILÁGTURIZMUS 2006-ban NEMZETKÖZI TURISTAÉRKEZÉS: 842 millió + 4,5%, 36 milliós növekedés, elsősorban

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről DECEMBER 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 6 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR - SZEPTEMBER 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 6

Részletesebben

A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának f bb jellemz i I. negyedévében, az ÁFSZ adatai alapján

A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának f bb jellemz i I. negyedévében, az ÁFSZ adatai alapján A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának f bb jellemz i 2009. I. negyedévében, az ÁFSZ adatai alapján Röviden az egyes engedély-típusokról és a bejelentési kötelezettségr l, mely a Magyarországon

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR- MÁRCIUS 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1.

Részletesebben

Hosszantartó növekedés a nemzetközi turizmusban a kihívások ellenére

Hosszantartó növekedés a nemzetközi turizmusban a kihívások ellenére Budapest, 2017. február 3. Hosszantartó növekedés a nemzetközi turizmusban a kihívások ellenére MEGJELENT A WORLD TOURISM BAROMETER A Turisztikai Világszervezet (United Nations World Tourism Organization

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2006. évi teljesítményérõl

Jelentés a turizmus 2006. évi teljesítményérõl Jelentés a turizmus 2006. évi teljesítményérõl Központi Statisztikai Hivatal, 2007 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatásstatisztikai fõosztályának Turizmus- és szállításstatisztikai osztályán

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

Észak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében

Észak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében Észak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében 211-214 Készítette: Nagy Júlia TDM menedzser MIDMAR Nonprofit Kft Külföldi vendégéjszakák száma Észak-Magyarország kereskedelmi szálláshelyein

Részletesebben

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága? Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR- JÚLIUS 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés a turizmus 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...4 2. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első fél évében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel Kelet,

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről Összefoglaló - 2012 január decembere között nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt a korábbi hónapokhoz

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I X. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I X. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I X. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 január október között nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1.

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1. Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló Római Egyezmény (1998. évi XLIV. törvény az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek

Részletesebben

Turizmus. Magyarországon. előzetes adatokkal. www.itthon.hu MAGYARORSZÁG

Turizmus. Magyarországon. előzetes adatokkal. www.itthon.hu MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG www.itthon.hu előzetes adatokkal A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása (millió fő, /2009) Európa (471,5; +3,2%) Afrika (48,7; +6,4%) Amerika (151,2; +7,7%) Ázsia (203,8; +12,6%)

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

A MAGYAR LAKOSSÁG UTAZÁSI TERVEI A MÁJUS SZEPTEMBERI IDŐSZAKRA

A MAGYAR LAKOSSÁG UTAZÁSI TERVEI A MÁJUS SZEPTEMBERI IDŐSZAKRA A MAGYAR LAKOSSÁG UTAZÁSI TERVEI A 2011. MÁJUS SZEPTEMBERI IDŐSZAKRA A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából készítette a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Kft. 1 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...

Részletesebben

MotoGP 2009 Magyarország

MotoGP 2009 Magyarország Budapest, 2008. július 23. MotoGP 2009 Magyarország Dr. Róna Iván vezérigazgató Magyar Turizmus Zrt. Tartalom I. A MotoGP, mint kiemelt világesemény bemutatása II. A MotoGP 2009. magyarországi futamának

Részletesebben

Vendégforgalom Miskolcon a KSH statisztikák tükrében Készítette: Nagy Júlia TDM menedzser, ügyvezető MIDMAR Nonprofit Kft

Vendégforgalom Miskolcon a KSH statisztikák tükrében Készítette: Nagy Júlia TDM menedzser, ügyvezető MIDMAR Nonprofit Kft Vendégforgalom Miskolcon a KSH statisztikák tükrében 14 Készítette: Nagy Júlia TDM menedzser, ügyvezető MIDMAR Nonprofit Kft Összesített statisztikák Bevétel (ezer Ft) A miskolci kereskedelmi szálláshelyek

Részletesebben

Az Otthonteremtési Program hatásai

Az Otthonteremtési Program hatásai Az Otthonteremtési Program hatásai NEMZETI MINŐSÉGÜGYI KONFERENCIA 2016. szeptember 16. Balogh László Pénzügypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2016. Szeptember 16.

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk

Részletesebben

1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása 1

1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása 1 MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2012 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása 1 A Központi Statisztikai Hivatal elızetes adatai szerint 2012 decemberében a kereskedelmi szálláshelyet

Részletesebben