BALATONI IDEGENFORGALOM SZEPTEMBER VÉGÉN

Átírás

1 Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága BALATONI IDEGENFORGALOM SZEPTEMBER VÉGÉN Veszprém, december

2 Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatóság, 2007 ISBN (online) Igazgató: Szemes Mária Tájékoztatási osztályvezető: Berta Györgyné Készítették: Mezeyné dr. Varju Emma Sinkovics Katalin Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével, adatok átadása csak a KSH Veszprémi Igazgatósága engedélyével történhet! A KSH Veszprémi Igazgatósága kiadványai megrendelhetők, megvásárolhatók: Veszprém, Radnóti tér 2. Telefon: 88/ , Telefax: 88/ KSH az interneten: 2

3 TARTALOM ÖSSZEFOGLALÓ... 4 Szálláshely kapacitás... 4 Kapacitáskihasználtság... 6 Vendégek, vendégéjszakák... 6 Tartózkodási idő A külföldi vendégek származási ország szerint Konferenciaturizmus A kereskedelmi szálláshelyek szállásdíj bevétele MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK

4 ÖSSZEFOGLALÓ A Balatoni üdülőkörzet 1 kereskedelmi szálláshelyein 2007 első kilenc hónapjában 1,1 millió vendég közel 4 millió vendégéjszakát töltött el. A belföldi vendégforgalom dinamikus bővülésének és a külföldi forgalom mérséklődésének eredőjeként az összes vendégszám 5,8%-kal, a vendégéjszakáké 1,3%- kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A hazai turistaforgalom súlya tovább nőtt, míg tavaly a vendégek 67%-a érkezett az ország területéről, addig ma ez az arány 69%-ot tesz ki. Az egyes partszakaszok eltérően befolyásolták a térség idegenforgalmát, a külföldi vendégéjszakák számának csökkenése leginkább a déli, Somogy megyei partot érintette, míg a belföldiek körében a Zala megyei part volt jóval népszerűbb. A szálláshelyek összesen millió forint szállásdíjbevételt értek el, ami folyó áron 11,3%-kal, reálértéken 5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az emelkedést a belföldi turizmus 24%-os bevétel növekedése okozta a külföldi bevételek 4%-os csökkenése mellett. A vendégek körében a legnépszerűbb szállástípus továbbra is a szálloda volt, itt regisztrálták a vendégéjszakák 65%-át. A nagyobb forgalom miatt javult a szállodák kihasználtsága, az átlagos szobakihasználtság (50%) az országoshoz hasonlóan alakult. Legnagyobb kihasználtsággal a gyógyszállodák (68%) működtek. Szálláshely kapacitás Az ország turizmusában meghatározó szerepe van a Balatonnak. Budapest után a legkeresettebb idegenforgalmi célpont. Az ország összes kereskedelmi szállásférőhelyeinek egynegyede, a szállodai férőhelyek 27%-a és a kempingférőhelyek háromtizede található a térségben ben az elmúlt évekhez hasonlóan tovább csökkent a férőhely-kínálat, ugyanakkor a szállásférőhelyek összetétele a keresletnek megfelelően változott. Az év közepén rendelkezésre álló több mint 79 ezer férőhely 13%-kal kevesebb a évinél és 4%-kal az előző évinél. A szállodai férőhelyek száma kilenc százalékkal csökkent egy év alatt. Ezen belül 2%-kal nőtt a négycsillagos szállodák férőhelyeinek száma, míg a két és egycsillagosok kapacitása csaknem a felére esett vissza. Tehát folytatódott az arányeltolódás a magasabb kategóriájú egységek javára 2007-ben is. A szállodai férőhelyek háromtizedét már a gyógy- és wellness szállodák tették ki, ahol a korábbi években igen dinamikus kapacitásnövekedés történt. A szálláshelyek közül 4-4%-kal bővült a kempingek és a panziók befogadóképessége, míg a többi szálláshelyen csökkent a kapacitás. A legnagyobb visszaesés (13%) az egy évvel korábbihoz képest az üdülőházakat érintette. Az üdülőkörzetben az idényszerű vendégforgalomhoz kötötten régóta jelentős szerepet játszanak a kempingek. A szállástípusok összetétele a korábbi években az országostól lényegesen eltért, a Balaton környékén a kempingférőhely dominált re azonban a megváltozott igényeknek megfelelően és az országoshoz hasonlóan a balatoni üdülőkörzetben is a szállodai férőhely került az első helyre. 1 A partközeli és a további települések besorolása a évi CXII., a Balaton kiemelt üdülőkörzet területrendezési tervének elfogadásáról és a balatoni területrendezési szabályzat megállapításáról szóló törvény szerint történt. 4

5 A kiadható férőhelyek száma a kereskedelmi szálláshelyeken, július 31-én A Balaton üdülőkörzet Szállástípus Somogy megyei része Veszprém megyei része Zala megyei része száma összesen július 31.= 100, július 31.= 100,0 Szálloda összesen ,5 90,6 ***** * * **** ,7 102,0 *** ,5 99,8 ** ,8 57,6 * ,0 60,2 Szállodából: gyógyszálloda ,3 106,4 wellness-szálloda * 98,6 apartmanszálloda * 94,9 Panzió ,4 104,4 Turistaszálló ,4 93,0 Ifjúsági szálló ,3 95,8 Üdülőház ,9 86,9 Kemping ,3 104,0 Összesen ,2 96,1 * Nincs bázis adat. A kereskedelmi szállásférőhelyek kínálatának csaknem négytizede szálloda, további 35%-a kemping. Az egyes partszakaszok szálláshelykínálatában azonban mennyiségében és összetételében is jelentősek a különbségek. Arányaiban legtöbb szállodai férőhely a zalai parton, a legkevesebb a veszprémi részen található. A legtöbb kempingférőhellyel a somogyi és a veszprémi, üdülőház és panzió férőhellyel a somogyi partszakasz várta a vendégeket. A szálláshelyek területi koncentrációja továbbra is nagy, a partközeli településeken üzemel a szállásférőhelyek 94%-a (itt működött a szállodák, panziók, kempingek túlnyomó többsége), a legnagyobb szállásférőhely kapacitással sorrendben Siófok, Hévíz és Balatonfüred rendelkezett. A távolabbiak közül a gyógyvízzel rendelkező települések (Zalakaros, Tapolca) szállodai kapacitása nőtt, melyek kihasználtsága az idei évben is kedvezően alakult. A férőhelyek megoszlása a kereskedelmi szálláshelyek típusa szerint, július 31. férőhely kemping üdülőház ifjúsági szálló turistaszálló panzió szálloda

6 Kapacitáskihasználtság A kereskedelmi szálláshelyeken a szobák átlagos foglaltsága 2007 eddig eltelt időszakában 46%-os volt, az egy évvel korábbihoz képest 12%-kal magasabb. Mindhárom partszakasz kihasználtsága javult, de leginkább a veszprémi szálláshelyek telítettsége nőtt. A somogyi részen az átlagosnál jóval kisebb (39%-os), a zalain magasabb (55%-os) kihasználtságot értek el, mint egy évvel korábban. Az üdülőkörzetben található ötcsillagos szállodát 71%-os, a négy- és háromcsillagos szállodákat ötven százalék körüli, a többi szállástípust átlagosan 30-40% körüli foglaltság jellemezte. Legnagyobb kihasználtsággal a gyógyszállodák (68%) és a wellness szállodák (56%) működtek, főidényben 70% feletti telítettséggel. Az utóbbi években a magasabb minőségi kategóriájú szállodákban javult a kihasználtság, ezeknél a szezonalitás kevésbé érvényesült. A szállodai szobakihasználtság alakulása, január-szeptember szobakihasználtság (%) 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 január február március április Gyógyszálloda Szálloda összesen Mozgó átlag, gyógyszálloda május június július Wellness-hotel augusztus szeptember Mozgó átlag, w ellness-hotel Mozgó átlag, szálloda összesen Vendégek, vendégéjszakák 2007 első kilenc hónapjában a Balaton üdülőkörzet kereskedelmi szálláshelyeit ezer vendég kereste fel és ezer vendégéjszakát töltött el itt. Az országos forgalom 18%-a, a vendégéjszakák 25%-a itt bonyolódott. A vendégforgalom két éve növekvő tendenciát mutat, az idén 5,8%-os, a év hasonló időszakához képest 16%-os a növekedés. Az idei növekedés mindhárom partszakaszra jellemző volt, legnagyobb mértékben a zalain. A vendégforgalom növekedésében a belföldi kereslet dinamikus, 8%- ot meghaladó emelkedése játszott szerepet. A külföldi vendégek száma alig változott az egy évvel korábbihoz képest, a veszprémi parton pedig 5%-os csökkenést regisztráltak. 6

7 A vendégéjszakák számának változása (előző év azonos időszaka=100,0) % 30,0 belföldi % 30,0 külföldi 20,0 20,0 10,0 10,0 0,0 0,0-10,0-10,0-20,0-20,0-30, I-IX. hó -30, I-IX. hó Somogy megyei része Veszprém megyei része Zala megyei része Balaton üdülőkörzet Az üdülőkörzeten belül a legtöbb vendég, 369 ezer fő a somogyi partszakasz kereskedelmi szálláshelyeit választotta, 355 ezren a veszprémi, 332 ezren a zalai partszakasz vendégei voltak. A hazai vendégek súlya tovább nőtt a balatoni üdülőkörzetben ben a hazaiak aránya még 48% volt, addig ma ez az arány 69%-ot tesz ki. Miközben a külföldi vendégforgalmat csökkenés, illetve stagnálás jellemzi, a belföldi turizmus élénkülésének lehetünk tanúi. Az elmúlt 7 évben a belföldiek száma 1,7-szeresére nőtt, míg a külföldieké csaknem egyharmaddal kevesebb lett. A vendégek kilenctizede továbbra is a partközeli települések szálláslehetőségeit részesítette előnyben, bár az utóbbi években nőtt az érdeklődés a távolabbi, főként gyógyvízzel is rendelkező települések iránt is (Zalakaros, Tapolca). Nagyrészük (több mint fele) évek óta néhány jelentős, nagy hagyományokkal rendelkező partmenti üdülőhelyek szálláshelyeit kereste fel. Ezek közül az idén is legtöbben Hévízen, Siófokon, Balatonfüreden, Keszthelyen és Tihanyban szálltak meg. A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakái, január-szeptember 7

8 A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma, január-szeptember Területi egység Vendég, ezer Vendégéjszaka, ezer Átlagos tartózkodási idő, vendégéjszaka/fő külföldi belföldi külföldi belföldi külföldi belföldi Ország ,0 2,6 Balaton üdülőkörzet ,5 3,0 Somogy megyei része ,4 3,1 Veszprém megyei része ,9 2,7 Zala megyei része ,2 3,2 Előző év azonos időszaka =100,0 Ország 101,4 101,7 98,5 102,0 97,1 100,3 Balaton üdülőkörzet 100,2 108,4 96,0 106,0 95,8 97,8 Somogy megyei része 104,8 106,2 91,5 103,7 87,3 97,6 Veszprém megyei része 95,2 108,8 97,7 104,9 102,6 96,4 Zala megyei része 101,3 110,8 97,4 110,0 96,2 99,3 A kereskedelmi szálláshelyekre 2007 eddig eltelt időszakában 732 ezer belföldi vendég látogatott és 2,2 millió vendégéjszakát vett igénybe. A vendégek száma 8%-kal, a vendégéjszakáké 6 százalékkal emelkedett azonos időszakához képest. Szállástípus A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakái szállástípusonként, január-szeptember Somogy megyei része, ezer Veszprém megyei része, ezer A Balaton üdülőkörzet Zala megyei része, ezer száma, ezer összesen I-IX. hó= 100, I-IX. hó= 100,0 Szálloda összesen ,3 101,8 ***** * * **** ,6 110,9 *** ,5 103,0 ** ,1 58,5 * ,8 64,3 Szállodából: gyógyszálloda * 108,6 wellness-szálloda * 112,8 apartman-szálloda * 120,6 Panzió ,3 99,3 Turistaszálló ,6 88,3 Ifjúsági szálló ,7 96,4 Üdülőház ,9 96,8 Kemping ,8 104,3 Összesen ,0 101,3 * Nincs bázis adat A belföldi vendégforgalom a szállodákra koncentrálódott, a vendégéjszakák kétharmada ennél a szállástípusnál jelentkezett. A vendégek körében különösen a gyógy- és wellness szállodák népszerűsége nőtt, a vendégéjszakák száma egy év alatt 19, illetve 20%-kal bővült. Ugyanakkor a kempingekben (25%-kal) és a panziókban (9%-kal) is tovább nőtt a vendégéjszakák száma, míg a többi szállástípusnál visszaesés tapasztalható. A belföldi vendégéjszakák száma mindhárom partszakaszon meghaladta az egy évvel korábbit, a somogyi parton leginkább a kempingek, a veszprémi parton a panziók, a zalai parton a szállodák, a panziók és a turistaszállások forgalma bővült. 8

9 A Balaton kereskedelmi szálláshelyei 20-30% közötti arányban részesedtek az elmúlt években az országban regisztrált külföldi vendégéjszakákból szeptember végéig ez az arány 22%-ot tett ki. A 324 ezer külhoni vendégek száma alig változott, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 1,8 millió, 4%-kal kevesebb a tavalyinál. A külföldi vendégéjszakák csökkenése a térség egészére jellemző. Legnagyobb mértékű a visszaesés a déli parton, ahol az egyre rövidülő tartózkodási idő következtében a vendégéjszakák száma 8%-kal csökkent. A veszprémi parton viszont a külföldiek a tavalyinál tovább maradtak, ami a visszaesés mérséklődése irányában hatott. A külföldi vendégforgalom is meghatározóan a szállodákra koncentrálódott. A vendégek 65%-a választotta ezt a szállástípust, főként a magasabb minőségi kategóriájú szálláshelyeket részesítik előnyben. A legtöbb szállástípusban csökkent a vendégéjszakák száma, a szállodákban 4%-kal, az üdülőházakban 8%-kal, a panziókban 23-%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A szállodai vendégek a vendégéjszakák közel felét gyógyszállodákban töltötték, 2%-kal többet a tavalyinál. A vendégkör egynegyede a kempingekben szállt meg, a vendégéjszakák 29%-át töltötték ezeken a szálláshelyeken. A kereskedelmi szálláshelyeken a vendégéjszakák száma szálláshely típusonként (január-szeptember) külföldi belföldi vendégéjszaka, ezer vendégéjszaka, ezer Szálloda Panzió Turistaszállás Ifjúsági szálló Üdülőház Kemping Szálloda Panzió Turistaszállás Ifjúsági szálló Üdülőház Kemping A térségben a júniustól szeptemberig terjedő időszakra eső utak a meghatározók. Mind a belföldi, mind a külföldi vendégek nagyobbrészt július, másodsorban az augusztus hónapot részesítették előnyben az idén is. A meghatározó négy hónap adatait tekintve tovább nőtt a súlya az augusztus hónapnak, amiben a belföldiek arányának növekedése játszott szerepet. A vendégéjszakák megoszlása a szállodák típusai szerint 100% 80% Egy csillagos Két csillagos 60% Három csillagos 40% 20% Négy csillagos 0% Ötcsillagos I- IX.hó 9

10 A vendégéjszakák számának alakulása havonként a szállodákban az egyéb kereskedelmi szálláshelyeken v endégéjszaka, ezer január február Tartózkodási idő március április május június július augusztus szeptember október november december v endégéjszaka, ezer január február Mozgó átlag, 2000 Mozgó átlag, 2007 március április május június július augusztus szeptember október november december A Balatonhoz látogató vendégek az országos átlagnál (2,8 éjszaka) hosszabb időt töltenek el a tó partján, bár e térségben is tovább rövidült (3,8 éjszakára) az átlagos tartózkodási idő. A külföldiek és a belföldiek egyaránt kevesebb ideig maradtak, átlagos tartózkodási idejük 5,5, illetve 3 éjszakára csökkent. Legtovább a zalai és a veszprémi partszakaszon maradtak az idelátogatók. Az átlagosnál hosszabb időt a belgák, dánok, hollandok, németek valamint az Oroszországból érkező vendégek töltenek az üdülőkörzetben. A külföldi vendégek származási ország szerint A Magyarországon megszállt külföldi vendégek közül 2007-ben is sokan választották a balatoni szálláshelyeket, így például a dánok a vendégéjszakák 60%-át, a németek illetve hollandok a kétötödét, az osztrákok közel egyharmadát töltötték az üdülőkörzetben. A külföldi vendégforgalom az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat, 2000 óta számuk a kétharmadára, a vendégéjszakáké az 59%-ára esett vissza. A legnagyobb veszteséget a német vendégek elmaradása jelentette: január-szeptemberéhez képest felére csökkent a vendégforgalom. A német vendégek száma 148 ezerrel lett kevesebb, a vendégéjszakák száma 1,1 millióval a 45%-ára csökkent. A Balaton térségét felkereső külföldi látogatók túlnyomó többsége európai uniós országokból érkezik. Az itt töltött vendégéjszakák alapján a legjelentősebb küldőország sorrendben Németország, Ausztria, Hollandia és Dánia. Bár súlyuk 2007-ben tovább csökkent, mégis a külföldi vendégéjszakák háromnegyede (az összes vendégéjszaka egyharmada) e négy ország vendégeitől származik. Németország folyamatosan csökkenő súlya ellenére a vendégéjszakák felét képviseli, s továbbra is a térség legfontosabb küldő piacának tekinthető. Az utóbbi évek során általában jellemző tendencia a hagyományosan jelentős küldő piacok részesedésének csökkenése és néhány, volumenében még nem számottevő, de jelentős turisztikai potenciállal rendelkező küldőpiacok részesedésének növekedése. Ezt támasztja alá, hogy a Balaton régióban a meghatározó vendégkörből a német, a holland és dán vendégéjszakák száma hanyatlott az elmúlt időszakban. Mindeközben jelentős mértékű növekedés volt Belgiumból, Finnországból, Romániából, Szerbiából, Szlovákiából, Szlovéniából és Ukrajnából. A távolabbi országok közül Izraelből az idén másfélszer többen jöttek és kétszer hosszabb ideig maradtak. Kétszer annyian jöttek Japánból és Kínából, de kevesebb időre, mindössze egy-egy napot maradtak. 10

11 A zalai partszakaszra korábban jellemző külföldi piac jelentősége ugyan tovább csökkent, de ha csak kis mértékben is, de még mindig a külföldi vendégkör dominanciája érvényesült. A kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégéjszakáinak megoszlása országok szerint (január-szeptember) Lengy elország 2% Belgium 1% Oroszország 2% Dánia 4% egy éb 9% Belgium 2% Lengy elország 2% egy éb 16% Hollandia 7% Oroszország 4% Ausztria 6% Németország 69% Dánia 6% Hollandia 7% Németország 53% Ausztria 10% Konferenciaturizmus Napjainkban egyre több figyelmet kap a konferenciaturizmus. A Balaton parti szállodákban a szezonalítás hatásainak csökkentésére az egyik lehetőség a konferenciaturizmus feltételeinek a megteremtése. A vendégforgalom összetétele az utazás célja szerint az üdülőkörzetben, január-szeptember Területi egység A vendégek száma, ezer Szabadidő eltöltés ebből: egészségturizmus Kongresszus, konferencián való részvétel Üzleti utazás Összes vendég,% céljából érkező vendégek részaránya,% Somogy megye Veszprém megye Zala megye Balaton üdülőkörzet A kereslet tendenciáiból látható, hogy a hazai konferenciaturizmus erős területi koncentrációt mutat. A főváros kiemelkedő szerepe mellett meghatározó a Balaton térsége. Ezen utazási motiváció az országosnál (9%) nagyobb súlyt képvisel a balatoni vendégforgalomban. A korábbi évek csökkenő vendégforgalma mellett a konferenciavendégek évek óta 10-11%-os részarányt képviseltek. Ez azt jelenti, hogy ez év szeptemberéig a balatoni szálláshelyeken mintegy 100 ezer konferencián résztvevő vendég fordult meg. Az üdülőkörzet konferenciaturizmusa továbbra is Somogy és Veszprém megyére koncentrálódik, a konferenciavendégek többségét itt fogadták. 11

12 A konferencia- és üzleti vendégforgalom megoszlása a kereskedelmi szálláshelyeken, január-szeptember Szálláshelytípus Somogyi rész Veszprémi rész Zalai rész (%) Balaton kiemelt üdülőkörzet Szálloda ***** **** *** ** Panzió Egyéb Összesen szeptember végéig a kereskedelmi szálláshelyi vendégkör 68 százaléka a szállodák vendége volt, ugyanakkor a konferenciavendégek több mint kilenctizede ezt a szállástípust részesítette előnybe, azon belül pedig meghatározóan a négycsillagos szállodákat. A konferenciaturizmus havonkénti alakulása jól mutatja, hogy az év mely hónapjaiban meghatározóbb a konferenciavendégek jelenléte a kereskedelmi szálláshelyeken. Március hónapban volt a legmagasabb (26%) arányuk a vendégforgalomban, viszont szeptember hónapban érkezett a legtöbb vendég ezzel a céllal a balatoni üdülőkörzetbe. A kereskedelmi szálláshelyek szállásdíj bevétele A kereskedelmi szálláshelyek 515 egysége az idén folyó áron 11%-kal több, 16,9 milliárd Ft szállásdíj bevételt realizált, mely az országos bevétel 16%-át jelenti. A szállodákból származó bevétel az országosnak 15%-a, ebből az azonos kategórián belül a gyógyszállodák az egyharmadát, a wellness szállodák a 38%-át állították elő. Jelentős bevételhez jutottak még a kempingek és az üdülőházak, melyek az országos bevételnek a felét, illetve a 35%-át adták. Az üdülőkörzet szállásférőhelyeinek csaknem fele a magasabb árfekvésű kategóriába (szálloda, panzió) tartozott, és itt keletkezett az összes bevétel 84%-a (országosan a 93%-a). A szállásdíj bevételek 60%-át a belföldi vendégek adták. A belföldi szállásdíjbevétel az országosnál jobban, 24%-kal emelkedett, és meghaladta a 10 milliárd Ft-ot. Ez év eddig eltelt időszakában jelentősen (41%-kal) nőtt a négycsillagos szállodák bevétele. A tavalyinál jóval nagyobb bevételre tettek szert a gyógy-, wellnes és apartman szállók, sorrendben 28, 38, 67%-kal. A külföldiektől származó bevétel viszont 4%-kal csökkent. Ezen belül a panziók és az üdülőházak bevételei jelentősen visszaestek, a turistaszállók és az ifjúsági szállók viszont csaknem kétszer nagyobb bevételhez jutottak. A belföldi turizmus élénkülésében az üdülési csekk növekvő forgalma is szerepet játszott: a balatoni kereskedelmi szálláshelyek az idén 3 milliárd Ft értékben fogadtak el csekket, ami folyó áron másfélszerese az egy évvel korábbinak. A vendégek átlagosan forintot fizettek a szállásért, ezen belül a külföldiek , míg a belföldiek ennek több mint a felét forintot költöttek. Az eltérés a külföldiek hosszabb tartózkodási idejéből, illetve a magasabb árfekvésű szállástípusok igénybevételéből adódott. Az egy vendégéjszakára jutó szállásdíj 2007-ben Ft volt, ami az országosnál (6 668 Ft) 36%-kal kevesebb. A szállodákban az átlagos napi szállásdíj Ft volt, az országostól (8483 Ft) kétötödével marad el. A nagy forgalmat bonyolító négy és háromcsillagos szállodák naponta átlagosan 6 445, illetve Ft-ba kerültek, ami az országosnál 29, illetve 14%-kal kevesebb. 12

13 MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK Kereskedelmi szálláshely: minden, engedélyben feljogosított, erre a célra épített vagy átalakított és használt létesítmény (szálloda, panzió, turistaszállás, ifjúsági szálló, üdülőház, kemping), amely üzletszerűen, egész éven át, vagy idényjelleggel, folyamatos napi üzemeltetéssel, megszakítás nélkül szállásszolgáltatást nyújt. Az adatok tartalmazzák az egyéni vállalkozók által üzemeltetett szálláshelyek adatait is. A 45/1998. (VI. 24.) sz. IKIM rendelet értelmében nem tartozik a kereskedelmi szálláshelyek közé a fizetővendéglátás és a falusi szállásadás. Az 5 vagy annál kevesebb szobával, a 10 vagy annál kevesebb ággyal (kempingek esetében 5 vagy annál kevesebb területegységgel) rendelkező szálláshelyek az 54/2003. (VIII. 29.) GKM rendelete alapján nem minősülnek kereskedelmi szálláshelynek. A kereskedelmi szálláshelyek évre vonatkozó havi adatai előzetesek. A év és a év havi adatai az 5-nél több szobával, illetve 10-nél több ággyal (kempingek esetében az 5-nél több hasznosított területegységgel) rendelkező szálláshelyek adatait tartalmazzák. Az indexek számításakor az összehasonlíthatóságot biztosítottuk. A részadatok összegei a kerekítések miatt eltérhetnek az összesen adatoktól. 13