A SODRÓ-ÁLLATKÁR MAGYARORSZÁGBAN MEGFIGYELT FAJAIK. BUDAPEST, 1877, A IiIB. JYIAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT MEGBIZÁSÁBÓL

Átírás

1 A SODRÓ-ÁLLATKÁR ÉS MAGYARORSZÁGBAN MEGFIGYELT FAJAIK. A IiIB. JYIAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT MEGBIZÁSÁBÓL KUTATTA ÉS LEIRTA NÉGY KŐNYOMATU TÁBLÁVAL. BUDAPEST, 1877, KIAJ),JA A EIH. lvr. TEBMI;~SZETTUDOMÁNYI rrársulat.

2 1873, junius havában a kir. m. természettuc10lnányi társulat Dr. BARTSCH SÁMUEL urat előterjesztett progl'amnlja alapján megbizta : «az Alauna és a Tisza mentében előforduló Sodró-állatkák (Rotatoria) kutatásával és luegvizsgálfisával; oly kikötéssel, hogy lllunkálkoditsának eredményét a tudomány mai szinvonalftnak megfelelő, önálló lllonographiává fogja feldolgozni.» BARTSOH 'úr 1875 végeig folytatta kutatásait. Időközben meggyözöclött róla, hogy vizsgálódásait nem terjesztheti ki oly nagy területre,111int eredetileg tervezé, hacsak a refljok fordítandó időt még néhányesztendövel meg llen1 toldja. Müvét tehát az addig elért el'edmények1'0 s a szakha v~igó irodalomra alapitva állitotta össze s 1876 nuircziusban a társulathoz be is küldötte. - A kutatások és a nlunka kiállitásának költségei a társulh,t rendelkezésére álló országos segélyből fedeztettele - A kész dolgozatot -- négy táblával felszerelve -' ezennel l:ttadjuk a nyilvfínosságnak. Budapest(~l1, 1877 január végén. SZILY KÁLMÁN, a kh'. magyal' tel'msszettudományi tlírllulrot elsli tulcárc!.

3 E L Ó S Z ó. Az élőlények hágcsóján - úgy a mint azt a szervezetek sora előttünk kitárja - a nagytól bonyodalmastól, az egyszerllig, parányiig leszállva, elérjii.k a vízcseppben nyüzsgő kis világot is. Leszállás közben puszta érzékeink elvégre megtagadják a szolgálatot, s lassanként arra szorúlunk, hogy tulajdon, ép érzékeinket azokkal az eszközök kel élesbitsii.k, a melyeket az ember fürkésző kigondolt, esze létrehozott, sa melyekkel úgyszólván kifogott saját szervezetének fogyatkozásain. Folyamodunk a hallócsőhöz, hogy fölfoghassuk még azt a hangot is, amely.a puszta fület már nem üti meg; folyamodunk a villanyszikrának minden sebességet megelőzé5 szolgálatához, hogy az élet mozzanatai legparányibb pillal1atának pillanatát is jelezze; folyamodunk a mikroskóphoz, hogy megnyissa előttünk csodáit annak a parányi világnak, a melyet a puszta szem nem is gyanít. És czéltudatosan folyamoelunk ezekhez, mert igaz a bölcs szava: «( Natura in minimis maxima). A parányiságban rejlő nagyszerüség nem abban áll, hogy bonyolúlt, nagy szervezetek kicsinyített képét tárja fel előttü.nk, mint feltárja az elefántban s a kis güzü emlős alakjában, a struczmadárban s a piczi kolibriben ; hanem abban áll, hogy feltárja előttünk a szervezet elváltozását, sé5t csökkenését" le az egyszerü sejtig; megmutatja az ember által egyátalában megközelíthető utolsó feltételeit az állati életnek; és épen mert megmutatja, megtanítja az embert saját létének helyesebb felfogására is. Es ebben egy hatalmas ösztönzé5 rejlik, mert ez a~ a nemes önérclek, mely látkört tágít, értelmet fejleszt,' a tapogatódzást öntudattá v~ltoztatja, felemeli az embert a puszta állatisághól egy magasabb - bár mindig csak földi - létbe. Tudták és érezték ezt mindazok, a kik EHREN BERG-et, a mikrokosmos nagy kutat6ját megelőzve és követve, nézték és figyelék a vízcsepp éllj világát, szóval és képpel biztosították azt, a mit megtudtal{ s így megaclták a móaot ana, hogy az utódok is tudomást szerezzenek róla; sőt, haladva e tudomást még gyarapítsák ~s. E szerény munka is ily nyomon halad. hogya jó nyomon Czélja az, hogy bár csak egy porszemmel is hozzájáruljon egyfelől a már eddig is megejtett viz$gálatok bé5vítéséhez, másfelől járújjon hozzá megol<iásához a kir. magyar Természettudományi Ttírsulat szép törekvéseinek, melyek között az élő világ ismertetése nem a legutolsó, s a melylyel a nemzet körében a szellemi élet fokozására is hatni kiván. Ha egy kis körnek szerény eszközökkel való puhatolása, fl,z így szerzett tapasztalás lejegyzése a társulat törekvéséhez talál, úgy fáradozásom bő jutalomban részesült. Ha valamely állandó mocsárból tiszta pohárral.i kevés vizet merítünk, sajátságos életet vehetünk észre benne. Kis férgek gyors hajlongással úszkájnak idestova; rendesen szúnyogféle legyecskék álczái. Látunk kisebb, gombostíí.fej nagyságú állatkákat, melyek egyenletes sebességgel va.,gy lüktető mozdulatokkal úsznak; ezek l'endesen apró héjas-állatok, mintegy

4 kicsi~yített alakjai a ráknak. Látunk még néha egyegy lngyódzó férget,. egy-egy sürgősen keringő vörös, vagy kékes-zöld atkát, néhány szálacskát s néha egy-egy mozgó parányi pontot. Ezzel puszta szemmel való látásunk határához értü.nk s ha többet kívánunk látni, akkor oly segédeszközhöz kell nyúlnunk, mely it parányi pontot, sőt a puszta szemmel épenséggel nem látható lényeket is megfigyelhető nagyságban elénkbe vanízsolja. A hol a puszta, fegyvertelen szem csak erős megfeszítés mellett luozgó l)ontot látott, vagy ahol épen élő lényt nem vett észre, onnan merítünk egy cseppet, ezt nézzük a nagyító üveggel, s íme, az egész csepp csn'pa élet, csupa szín-és alakgazdagság! Mi az, a mit ebben a vízcseppben látunk? Vttllll'ak benne zöldesszínlí. gömb-, csillag-, sarló- vagy hímezett szalaghoz hasonló, szabályosan és változatosan jegyezett nyugvó testek - ezek a legparányibb növénykék, az u. n. moszatok (Algae); e szal'ag alakú fonalak képezik a vizek zöld nyálát. Látunk apró, csolilflkhoz hasonló, barna színíí., lassan mozgó testecskéket; ezek az u. n. cziklmz.,),c;zatok (Diat01ncae) melyek végtelen nagy mennyiségben a mocsarai; alján lerakoc1váll, az ott látható barna üledéket képezi~. Mind.ezen parányi és szép alakulatok a növényorszag,. ( legk,lse b b l (epvise '.. l" Ől. Ezen növénykék között l~tunk sebesen száguldozó vagy hömpölyögve mozgó lnsebh-nagyobb, szii.rke,vagy zöld színll, gömbszerü vagy kerülékes-tojásc1ac1, vagy szójon függő hanmo' alakú állat14~kat, ezek az u. n. ázalagok (Infusori~. E~en állat~(áknál a táplálk-ozás vagy mozgás szerveit meg nem Igen lehet megkülönböztetni, részint azért mert felette kicsinyek, részint azért mert az ell'< l" 't,ül onl ett szervek még hiányzanak. Ezeken ~dv~l ö~~v~nyt is veszünk észre a vízcseppbel~.. ~ paral1yi novenykék és állatkák nem bírnak az ~r~enynek ellel1állanl, elragadtatnak és az örvényt előlc1~~ő állat szájában eltünnek; azaz nem Hinnek el egeszen, mert l,íthatjuk, a mint cseppünk ezen hatalmaskodó ura száiába haj'tia l"t' k. t d... "'. '" a ~u mm arabolja ossze azokat hatalmas fogzatával, mint kerülnek a c1arabok a gyomorba mint l, o" "1" l.,lmpo yogne { abban, mmt összezúzott töredékek s hosszabb megftgyeles mellett még azt is láthatjuk, mint takarít- VI tatnak ki a megemészthetlen marade'l~ol{ C.. k. c ~. seppun hatalmaskodó ura nem lehet más, mint a 8od't'óúll((,tkúk egyik alakj' a, melyekro"l ezen l" \.ls muu' reszletese~l szól. A vízörvény az állat feje és szája előtt az altal keletkezik, hogy a száj körül a fej szélén elhelyezett és sorosan álló, igen vékony szőröcskék az u. n. csillaszőrök folytonosan és gépiesen mozog~ nal~~ mi által a közeliikben lévő vizet elhajtják, hogy a kornyezettől új víz, a benne lévő növénykékkel é a"llakakkal t " egyii.tt oda tódulj'on. A esi"lia szoro ""l( ezens mozgása forgó kerékhez hasonlít s innét keletkezett régebben azon téves nézet, hogy ez állatkák fején mozgó, forgó h:erék van, miért is a (IRotatoria)' elnevezést nyerték. Most biztosan tudjuk, hogy ezen sz~rv nem kerék, hanem egyszerü vagy többszörös csillaszőrsor. Azonban az örvény, mely annyi ideio' tartott mint jelen elheszélésem,.:;1 legtöbb vel1d~get mái: besodorta a gazda szál'ába s lllost lll""., '" ' L nr Igen gyeren JOl1l1ek ~ fa,}atok. A Sodró-állatlm nyugtalan lesz, egyet rant testén s továhb úszik, az előidézett sebesen követvén örvényt, úgy, hogy tttpasztalhatjuk hogy a sodró csillaszőrök á helyváltoztatás eszi{öz~ lésére is szolgálnak. szt\j~ól Úgy, a mint a tápanyag soram az álllttnn belül a az al.felig figyelemmel kísérhetjük, a tliplálkozas szel':vemek belsejét is látjuk, mggkülönböztet~ lwtjük ezeknek, Üb(.ty. szintén o't L to"'1)1)1' szervelüle l\: alakjilt. és s~erkezetét is. S ha meggonclo~iuk, hogy n~enn~lre,valtozatosak [l, szervek, hogy ezek fl, táplalkozas erzés mozo'hs 1-' fl t',. ', "oel, \.lvd nsz,ls es szaporodás szerv81re oszlanak, mint azt a oj'elen mü elso" res;{je- " n" hen t~~jeaelmesen leírvfl, ttllá,ljuk, ha figyelembe v~8z~zuk,hogy Iuil1c1 ezen szenteket teljt~s és ép mllkodesben Ifithatjuk az élő, mozgó és átlátszó állatoll belül, a~dwr önkénytelünlu azon gondolatra jutunk, hogy alig lehet behtttó szervi és élettltni vizrglílatra alkalmasabb tárgyat tfllálni, IllÍllt e kis Sodl'ó-állatkákat. És épen mert a lény nem l1aa y s mert io'ell "ti" b, o a atszó, képezi a vizsgálat oly alkalmas tárgyát. Egy - eo'y So l" "ll ti. b t ro - a fi, {a, mint már mogjegyzéul, puszta fegyvertploll sr 1 ' '. ' " '. c'. zemme vagy epen nem, vagy csak llllnt panmyi pontocsku, látható. Borsó nagyságú szelenczébe ezer és töbii középmtgyságú egyént le~ hetne elhelyezni. Szembetünővé csetk n.kkor válnak, ha zavartalan szaporoc1ás által számuk annyira gyarapodik, hogy a vizet fehérre vagy vörhenyesre festik, mi renelesen csak kádvízben történhetik, hol ellenséges elemek nincsenek. Mocsarakban nem szaporodhatnak el annyira, minthogy a l)arányi halal(, a fenne1:5b említett héjas-állatok s más húsevő férgek és álczák vehi.k táplálkoznak. Ha a mocsarak jelentőségét az eddig közlöttek alapján fontolóra ve$zszii.k s a «(holt vizökben) jelentkező élet ezer meg ezer alakulatait fegyveres szemmel vizsgáljuk, oly tények nyitjánt akadunk, melyek előttünk egészen ismeretlenek voltak. Szerves lények luaradványaival táplálkoznak az ázalagok, parányi növényekkel, moszatokkal és ázalagokkal élnek a Sodró-'l11atkák, s minthogy ezek igen gyorsan elszaporodnak, lehetővé teszik, hogy más álhltol;:, u VII apró héjas-állatok, álczák, kis hahtk megtalálhassák a szükséges tcípanyagot. Ily módon arról győződünk meg, hogy az álló víz belseje folytonos mozgásban van, hogyalétérti lüi.zdolel11nek lególénkebh színhelye s hogya parányi Soclró-álbtkák fn,jszámra nézve csekély, de egyénekre nézve igen ga,zc1;1g és mindenfelé elterjedt csoportja épen oly szii.kséges és hasznos lánczszem a szerves lónyek soroztttában, mint bármely más állatcsoport. Egy kis vízcseppben szemléljiik azt, mit a minket környező természetben csak elszórta,n, behatóbb megfigyelós mellett tapasztalhatunk, hogyt. i. a szerves lényekléteegymássallmpcsolatos,ho~yazerősebb a gyengéhbet elnyomja, felhttsználja. Ha ct mocsárban nyüzsgött forgott álczál;:, miután számtalan ázaln,got és Soc1ró-állatkát elpusztítottak vaht-a halak s más ellonségek ülclözései elől szerencsésen, menekülve, szárnyra keltek s a vizet elhagyták: ott lesik öket a víz felett a furfangos pókok, továbhá a hii.llők és kótéltiic'1( ezrei, melyek szintén csak e táplálékon tengetik aj legtöhb ember által félreismert s megvetett éltüket, és végre az énekes madarak, melyek a szúkségos erőt szintén nagyrészt e táplálékból merítik. De régi közmondás az: «ki sokat markol, keveset szorít), s hozzá tehetjük «ki egyszerre sokfelé néz, semmit sem }(tt). A természet roegfigyelésénél is egyszerre csak egy tárgyat szabad vá.laaztani, B azt kell behatóan megfigyelni, kiilönbon felület.ességbe esünk. Igaz, hogy ezen önmegszoritás nem könnyű, s hogy általa nem egyszer egyoldalúságba is esiil1k; azonban ha az egyik kutató ezt, a másik más állatcsoportot behatóan tanulmányoz, lassanként összekerülnek az egyes színek, utóbb a kép, mely gyönyörködtetve oktat. }\i[iképen kell eljárnunk, ha a Sodró-álhttkákat vizsgá.lni akarjuk? Első teenclönk jó mikroskópot szerezni s a vele való bánásmódot megtanulni. Hasznavehető nn.gyító legalább forintba kerül. Itt közlött lmtatásaimat HAItTNACK~féleközép~ nagyságú nagyítóval tettem, a 4 ik és 8-ik tárgylencse-rendszert használva. 1 A vole való l)ánásmóc1 igen egyszerft s gyakorlat által könnyen elsajátítható. Ki részletesebb lltmutatásokí1t óhajt, azokat egyes, kizárólag e tárgygyal foglalkozó müvekben megtalálhatja. 2 Ígyelőkészülve felkeressii.k a vizsgálandó állatokat eredeti lelhelyeiken. A Sodró-állatkák az eddigi tapasztalatok szerint, majdnem kizárólag édes vízi állatok; gyüjtésök bőszájú palaczkkal és igen sürü hálóval (lepkeháló) történik, Felkeressiik a környék álló és lassan folyó vizeit,ezekből palaczkunkat mintegy két harmadrészben megmerítjiik, azután a hálóval a vizet kavarva, jó ideig rnerítgetúllk, háló tartaimát mindig, a palaczkba öblögetvén, hogy az abban megrekedt állatkák edényünkbe menti.i.l nagyobb sz,árnmal kerüljenek. De miilthogy sok Sodró-állatka vízi növényekhez tapadva él, mcí, sok szorosan ezekhez síinulnak, azért a hálózást mindig úgy kell il1téznii.nk, hogy ezeket is palaczkunkba.kerítsli.k. Kis gyakorlat mellett rendesen már a hely színén is észreveszszúk, vajon van-e valami a növényeken vagy nincs.. A vízkác1akról, az u. n.kapit~nyvízről s~m szabacl megfeledkeznünk, mert azokban gyakran igen érdekes s kizárólag ott tartózkodó fajolrra akadunk. l HARTNAC:K & Comp. R1l8 Dallphille 21, Paris. 2 NAEGELI nucl SCllWENDENER, cll1s Milrroslrop. - D, H, FREY: Das Milrroskop uncl (lie mikroskopische Technik. Leipzig, a

5 I A továhbi elj/irás a következő: a haza hozott vizet részletekben sekély, fekete fenekii tányérl,~a öntjűk; abban már' könnyebben veszi észre a fegyvertelen szem is a mozgó, világos pontot. Ezt lúdtoll zászlaja segítségével vagy ecsettel a tányérból kifogjuk és a tárgyüvegre a nagyító alá helyezzük. Ha a tányérban fegyvertelen szemmel semmit sem látunk, akkor a toll segítségével vaktában merítgetünk (leginkább a jobban megvihigított oldalról) s ezen cseppet vizsgáljuk át kisebb nagyítás mellett. Megesik néha, hogy mindjárt az első csepp hemzseg az apró Sodróállatkáktól, a melyek egy vagy több fajhoz tartoznak; néha azonban legnagyobb türelemmel kell ezen kisérletet folytatnunk, míg egy-egy példányt találll;nk s nem épen ritka, hogy. messziről hozott vízben félnapi keresés után is csak igen közönséges fajt vagy épen semmit sem jegyezhetünk fel. Így az általam bejárt legdélibb fekvésü helyeken. Gombos mellett és a Mostongában (Déronja alatt) a pókoknak HERMAN OTTO által felkutatott legkitünőbb lelhelyein egy heti ott időzésem alatt oly csekély eredményem volt, hogy csak egy két legközönségesebb fajt jegyezhettem fel. Ha szerencsések vagyunk a,keresett állatok egy-egy képviselőj ét megtalálni, akkor erősebb nagyítást alkalmazunk, meghatározzuk a fajt, megvizsgáljuk egyes szerveit, megmérjük nagyságát és ha szükségesnek hítjuk, rajzot készítünk, mely az egész állatot, vagy egyes szerveit kitünteti. Már e nehl:íny szóval elmondott teendőknél is oly nehézségekre akf1dnnk, a melyekről csak annak van fogalma, ki apró,felette mozgékony állatot a górcső alatt már vizsgált. Ha valamely Sodró-állatka csendesen, egy helyben marad, akkor rendesen úgy összezsugoro ~lik, hogy sem nagyságát, sem alakját, sem belső szerveit nem kiilönböztethetjiik meg; ellenben ha kitágúl és rendes alakot ölt, akkor többnyire sebesen mozog, úgy, hogy erős nagyítás mellett, hol a mozgás sebessége természetesen szintén annyiszoros, mint a nagyíti;is ( szoros) felette nehéz a tárgylencsét egy bizonyos pontra beállítani. Ha fedö üveg által segíteni akarunk a bajon, akkor ez a legnagyobb elővigyázatot és óvatosságotigényli, mert ha az a gyöngéd állatra kissé ránehezedik, VIII akkor azt úgy összenyomja, hogy chaoticns tömeggé válik. Ha mind ezen nehézségeket szem előtt tartjuk és tekintetbe veszszük a nagy szerepet játszó véletlent is, épen nem csodálkozhatunk azon, hogy mindenki, ki e tárgyról írt, dolgozatát vagy panaszszal kezeli, vagy azzal végzi. Ezzel azonban senkit sem akarnék visszariasztani. Ismerem az emberi természetet, tuelolll hogy azt szokta legkevésbbé megbecsülni, a minek már birtokában van, hogy ahoz nem szere~ nyúlni a mi önkényt kínálkozik, s hogy a nehézségek és nkadályok az előre törekvés leghathatósabb rúgói és épen azért hiszem, -hogy lesznek jövőben is oly állatbúváraink, kik figyelmüket ezen állatosztályra is kiterjesztendik; mit annál is inkább hinni ak~1rok, minthogy ft természettudományok terén az a kor következett be, a melyben nem a fajokkal való puszta játszás, hanem a beható, élet t~1ni vizsgálat a fő czél, erre pedig éppen a Sodróállatkák igen alkalmasok. Még egy körülményt kell kitüntetnem. A legtöbb állat bizonyos időhöz és körülményhez kötötten tünik fel, egy ideig megfigyelhető, azután nyomtalanúl eltünik. Ezt nagy mérvben tapasztaljuk a Sodróállatkáknál is. Valamely helyen nkadunk bizonyos fajra, rövid, tahín csak nehány napi időköz után ismételtén odtt fáradunk, hogy a keresett fajt még egyszer megtahíljuk, - de mind hiába, nyomtalanúl eltünt. Évek óta, e téren szerzett tapasztalataim alapján azon meggyőződésemet kell kifejeznem, hogyeredményesebbnek tartom a lnliatás azon nemét, mely hosszabb időn át kisebb területre szoritkozik, mint amazt, mely ugyanazon idő alatt, nagy terihetekkel bírkózik. Különben is a Sodró-~íllatkák: mintmás édes vízi állatokis, oly nagyfőldrajzi elterjedéssei bírnak, hogy valódi cosmopoliták, s hogy egyegy vidékre alig jutm1k jellemző vagykizárólagos fajok. EHRENBERG, ki e téren legtöbbet fáradozott, kinek kutatásai háj'om világrész're (Európa, Ázsiaés Afrika) terjednek, ki íigyelmét mindig majdnem kizárólago san ezeln"e az apró állatkákra fordította, lnégis Berlin mellett találta ~11egtöbbfajt; ezek közíí.l igen sokat megfigyeltenl Pestm~gye déli s Bács-Bodrogh megye éjszaki részeiben is s egészen új fajt csak egyet kettőt jegyezhettem fel. De a mondottak folytán ezeket sem tarthatom kizárólagos honi faj oknak. A mint én itt oly fajokat figyeltem meg, melyeket EHRENBERG a harminczas években csak egy két, Berlin mellett talált példány alapján állított fel, s melyeket azóta senki sem észlelt: úgy lehetségesnek tartom, hogy az általam itt talált és felállított új fajok valamikor ott, vagy más még éjszakibb fekvésü helyen is fel fognak jegyeztetni. Egyáltalában BATllCl:f Sum, notatoiua. IX munkám csak egy kis lépés e téren, rll(~lynek még messzevivő, elágazó utai vannak. * * * JYIielött a tárgyaláshoz fognék, őszinte köszönetemet nyilvánítom a k. m. Természettudományi rrlírsulatna,k, illetőleg intéző bizottság!lrmk IL belém vetett megtisztelő bizalomért. BajIÍn, 187() iki évi februárban. Dr. BAR'1'8CII b SUlu.

6 TARTALOM. ElőRz6~0 r. ÁLTALÁNOS RÉSZ. 1. Bevezetés ,... " "... " Történelmi és irodalmi tájékoztu,tás.. o A test u,lakja, tu,gozása " " A köztu,kar Izomrendszer.. " " A t{tplálkozás és emésztés szervei.. o a) A száj és függelékei.. " o... o lj) A garat , , I 6 ej A rágó gyomor ".. 6 dj A bárzsing ".....' o.. o.. 7 e) Emésztő gyomor " fj Bél és u,lfel gj Az emésztő cső függelékei " Véredényrenc1szer " ' 8 7. Kiválasztó szervek " a) csatornarendszer " " bj húgyszerv " ' Ic1egrendszer... o' aj A tapintás szervei b) A látás szerve " ' Ivarszervek A Sodr6-állatkák némely megfigyelhető életjelenetei A Soc1r6-állatkák elhelyezése a rendszerben..., Kulcs a tárgyalt családok, nemek és fajok megható,- II. SPEOlALIS RÉSZ. Lap V-IX rozásá:ra Család: Flo8culan'inae,, " 10" nem: Lacinularia 1..,,I Melicerta '1.. " ol.. ",. 10" Tl1bicolu,l'ia...1, ,....,I.. I Floscularia , ol I I ll. Stephanocel'os.., " Család: Philodinaea,,., nem: Callitlina " ' Philodiuu,..... I.... I il Rotifer , Actinul'ua '.,.. '"... " Lap 3. CRalád: HyclaUnaea " ' ' nem: Hydu,tiWl.. "..... " Notommata.,, Asplanclml1.....' Synclw,etu, :3 5, Eosphoru, ".. " :j 6. Diglena ; ,.... ' Lindia Család: Longiseiao ' , :36 1. nem: Monommata , , Monocerca RattnluR '..., DistemIna...,... i, Furcularia ' 'o s 6, Mustigocerca :, 38 7, 'rriarthra.. o, Polyarthra, Család: Sca?'idina. o '... :, " nem: Microc1on '.. o o.... ' Scaridium.o o, " Dinocharis o,.. 'o ' Család: LO?'icata " nem: Ascomorpha 'o Saliiilla... " '. 43 3, Colurus Euchlanis ".. " " o'.. " Lepadella. o,i " Metopic1ia ",, Stephanops I Noteus o... '0 '1 o, o,,. I' Monostyla ' , " Brachionus, o.i Pterodina Anuraea.. " ol APPEND!X Oontillen8 clescl'iptionem brevel1l ab autore prima vioe determinatarum specierum, \52 I-IV. tábla magyarázata 4 külön lapon.

7 A SODRÓ-ÁLLATKÁK. (RüTATűRIA.) I. ÁLTALÁNOS I~ÉSZ. A SODli,Ó ÁI.JLATKÁK SZEli,VEINEI{ LEIHÁSA. 1. BEVEZETÉS. Vannak vidékek, melyek tel'mészetrajzi tekintetben tejjesen ismeretlenek ; vannak növény-és állatcsoportok, melyek jelenlétét s C?1terjedését hazánkban gyanítani lehet ugyan, de a melyek vagy épenséggel nincsenek kutatva, vagy kutamsuk csak egyes sziík területen történt. Ilyen rlllatcsolwrttal fogla,lkozik a jelen dolgozat is. A ben110 MrgYlLlt állatok a nagy közönség előtt csaknem egészen ismeretlcnelr, sőt a tájékozottabbak is alig tudnak többet novülmél, s aránylag kevesen foglalkoz-, ttlk velök bolmtóbbllll. Hazánkban ec1digelé tudtommal csal{ egy helyen, t. i. Budu,pesten, Dr. TÓTH SÁNDOR és MADARÁSZ EDE lllé1tfltmk iigyelemro és tmmlmányozlísrlt. KutaM,Haik eredménye a «JJw/lYar tw:lojnányos akar/cljl'ia ki;;:.lcményeiberz,}) jelent meg. TÓTH 1 összesen 23 ft"ljt sorol elő s ismertet, előllchsát más szerzők [:tltal készített rajzokkal illusztrálva. Más magyarországi kutllttí,sröl nincson tllllomásom. - Az én vizsgálataim leginlulbb JHcsrnegye éjszaki és PÜBtmegye déli részeire vonatkozlhlk, azonbtlil Szepos- és Zemplénmegyében is, gyüjtöttem flc1fttokflt s megfelelő helyen ezeket is értéke~ siteul. rr()'rn értékezését figyelembe véve, dolgozatomban minden bcnfoglaltfttik, mit a magyarországi SodrólillrLtkákról ez ideig kipulw,tolni sikerült. KutaULl.ultilll eredmónye nem mondható felette gazdagnak; flzonbail mégis tartalmaz ötszörannyit, mint TÓTH hasonló Mrgyú közleménye, és a szakember, ki l MILthBmatilru.i és 'l'erruészettuc1omáuyiközlemériyck. I. kötet lüij. 1. BAItTIWH SAlIIU, ItOTATOllIoI.. hasonló kutamsokkal foglalkozott - nem tagadhatjfl meg elismerését. - A négy Mblán mellékelt rajzokat - egynek kivételével - természet után mllgam készítettem. TÖRTÉNELMI ÉS IRODALM! TÁJÉKOZÁSOK. Mint sok másban, úgy a kutattís ezen terén is a külföld mintegy 200 évvel megelőzött bennünket. --,--,.A SodróáJlatkák általában csak a górcs6 feltalálása óta ismeretesek, midőn is 1677,bell LEuwENHoEK mint élő szerves lényeket figyelte meg őket. A 1S-dik százacl szorgalrne1ts lmt~tói egyes fajokat ismertek fel s különböztettek meg, renc1ezgetvén az ismert anyagot az akkori hiányos és téves ismeretek szerint. HILL (1751) két fajt ismert, BAlmR (1752) 8-9 fajt futólagosan ismertetett, RÜSEL (1755) és SCIIAEFER már meglehetősrajzokban ismertettek egy-egy fajt, MÜLLER (1775'--1}86) és EICRRORN (1775) már nehányfajtirl1ak le; a rendszeres természetrajz nagymestere LINNÉ «Sys~ tellla naturae l) művében mellőzte. a Sodró ~l1atkákat, csak a X. kiadásban említ két fajt, s az' ismeretekben gazdag PALLAS szintén alig birt tudomássall ólok. A jelen század els0uegyeclében élt nagy termeszettudósok, mint BORY DE ST. VINCENT, LAMARCX,.CUVIE.B rendszeres mííveikben, többnyire csak elődeik adataira hivatkozván, említik ezenál1at.csoportot, melyet csakis századullk második negyedében EHRENBERG-kutato,~~,. behatóan. Munkálatai' eredményét elszól'tantalmbathi 1

8 r. ÁLTALÁNOS RÉSZ. 2 BEVEZETÉS. L ÁLTALÁNOS RÉSZ. 3 A TEt'lT ALAKJA, TAOOZÁSA.. KtiZTAKARÓ. a berlini akaclemia évkönyveiben, összegylíjtve pedig nagy miívében: cc Die Injusionsthic1'chen als voukommene Organismen» Lei]Jzi[j ívrét, 54 S lap szöveggel és 64 hasonló nagys~ígú Mblm'ajzza1. EHRENBERG Európ[Í,t, Jzsitt nagy részét s Afrika egyes partjnit beutazván, mindenütt kiváló figyelmet fonutott ezen tíllato1rra, simtamsai eredményeii.l idézett nagy miívében 55 nemhez tartoz6 169 faj leírástít (14,8 lapon) és rajzait (21 táblán) találjllk. EHl\ENBERG volt az első, ki ezen állatokat nagyobb mérvben lmtatta, gyiíjtötte; első volt, a ki szerveiket és fej1őc1ésöket behatóan vizsgálta és (részben ugyan tévesen) értelmezte, a lú az ecldig észlelt allyn,got összeremlezte, és ezen állatosztály tanúlmányozásállak új lendületet adott. Nem csodálkozhatunk ennélfogva, ha mii~den későbbi e tárgygyal foglalkozó mllnkálatban, mint a jelen miíben is, az Ő nevével leggyakrabban találkozunk. A régibb irodalmat EHRENBRG miívében találjl1k összegyi.i.jtve; az újabb források, melyekről tudomásom van, itt következnek: Az EHRENDERG-et követő természetvizsgálók részint egyes területek Soc1ró-ttllatkáit kutatták, részint az egyes szervek értelmezését másították meg, részint az osztá, lyozáson tettek módosításokat. Így, hogy Németországban maradjunk: OSCAR SCHMIDT (( Versuch einer Darstellung elei' Raderthiere» Wiegman's Archiv, 184.6), SIEBOLD ((Vergleichencle Anatomie» Berlin, 1848), Dr. LEYDIG (( Ueber den Bau und elie systematische Stel1ung der Rtiderthiere) VI. B. 1. Heft, 1850), Zeitschr. fül' wiss. Zoologie OOHN (( Ueber die Fortpfianzung der Ri\'derthiere) Z. Z. VII. B. 4. Heft. ~ Bemerkungen iiber clie Rtiderthiere u. o. XII. B, 1865), MECZNIKOW ((Apsilus. lentifol'lnis ein Raderthier» Z. Z. XVI. k. 1866), GRENACEER (( Einige Beobachtungen über Rader. thiere» Z. Z. XIX. Ir. 1869) sokat lendítettek az ezen állatosztályra vonatkozó ismereteken; LEYDIG sok jelentékeny észleleten kivül RERENBERG leírásaiból és rajzaibólnehány általa felállított f'ajra vonatkoz61ag azon következtetést vonta, hogy ezen állítólagos fajok csak nemi eltérések és COHN, ki előbb találta nagyobb mennyiségben a kérdés alatti állatot, csakugyan a tények által igazoltnak tahuta LEYDIG előleges állítását. Wi:irttembergben e sorok írója lmtattn, először a Sodró ~Ulatkákat s róluk irt mllvecskójébüll 27 nemet, mintegy 54 fajjal előszámml. (BARTscn «Die Riiderthiere und ihre bei Tiibingen beobachteten Arten» Stuttgart, 1870). Svájczban PERTY (( Zur 1{enntniss kleinstei' Lebensformen» Bern, 1851), Francziaországban DUJARDIN (( Zoophytes» Paris, 184,1) és CLAPAREDE (( Miscellanees zoologiques» Ann. d. sc. nat. Tom. VIII. 1867). Angolországban BmGHTWELL (( Anllals of Natural Hist». 1848) és DALIWMPLE ((Description of an Illfusory Animalcule alliell the Genus Notommata of EHRENBERG hitherto undescribeel» Phil. Trallsact. 184.,9), GOSSE (<< On the Structures, Functions and Homologies of ele Manclucatory Orgl1ns in the class Rotifera» Phil. Transact. 18G6), GmFFITH és HENFREY (( Microgntphic Dictionitry» London, 1856), WILLIAMSON ((Juartedy Journal» 1853) s mások 'foglalkoztak e tárgygyal. Ezek közül kiilönösen ki kell tüntetnem BRIGHTWELL-t, ki először vette észre a nemi elkülönítést és figyelte meg a nemi termékenyítést, DALRYMPLE-t, ki a hím szerveit pontosan leírta s lerajzolta és GOSSE-t, ki számos rnjzzitl illusztrált értekezést írt ezen állatok rágó szerveiről. Mint látjuk, a ldi.löllböz0 orsz{tgokban és kii.lünbözó vidékeken már szttmosan foglallwztak e Mrgygyn.l, a mi e Mrgy érdekes voltáról tesz tanús~tgot. IGvt1natos, hogy hazánkban is mentül szélesebb körre terjedő lmtatás történjék, s reménylem, hogy c101gozatommal sikeriilni fog a kutatásra való kedvet itt-ott felébresztenem s hozzó.júl'ulnom, hogy ez inínybeli ismereteink, bacsak egy lél)éssel is, előbbre hala,djl1lmk. Magya,rol'sz{tg1Jall folytl1 tott kutatásol11 6 évi i<.:lőközre terjed (J 870. juliustól 1875-ik évi októberig) s eredménye, mely c mií ttírgyát képezi, 39 nemhez tartozó 05 faj. A mii l{ét részból áll : Első részében saját tttpasztalataim és más szerzők vizsgálatai alapján közlöm mindazt, mit ez MIatokról szervi, szövet- és élettani tekintetben eddig kipuhatolni sikerült, mellékelvén egy kulcsot, melynek segítségével A) alatt: az egyes csalddokat, B) alatt: az egyes családok nemeit, O) alatt pedig: az egyes nemekhez tartozó, Magyarorszttgbl1n elűfonluló és eddig lllegíigyelt./cvolcat lehet meghatározni s a szövegben felkcresni. Második részében Dr. TÓTH SÁNDOR e Mrgygyal foglalkozó dolgozatának tekintetbevételével a MagYl1rországbttn eddig megfigyelt és feljegyzett Sodró állatluíkat 6 csltláclba sorozva ismertetem, pontosan megkülönböztetvén az egyes csl.tmdokat, Hemekot és fajokat, s följegyezvén s l't1jz {tltal kitiíntetvén mindazt, mi figyelemre móltó. A Sodró-állatkák apró teste, melynek nagysága 0'05 _ 2 mm. közt ingitdozik, többé-kevésbbé hengerc1ed A Socll'ó-1Ulatkák köztakarójn, mindig, k~ttőfl) 9!. A TEST ALAI{JA, TAGOZÁSA. alakú; vitnnak azonban ék-, orsó-, harango, tojás-, korong- vagy lencse-alakú állatkák is. A test t~blj~lyir,e 2 részből áll, u. m. fejtörzsb61 és lábból; ez utobbl nemelyekuél egészell hiányzik. A fejtörzsnél megki.i.lönböztethetji.i.k a fejet és törzset, melyek néha egészen egybeolvacltak, néha azonban barázdanemií. bemélyedés által egymástól elkülönítvék. A képzelt hossztengely elején vagyis a fejen egészen elől vagy annak mellső oldalán van a szájnyilás, a vele ellenes rés.zen, t. i. a hát végén, a legtöbb fajnál alfelet találunk; tehtít van háti és hasi oldal, s jobb és baloldal. A törzs, mely a táplálkozás, szaporodás és kiválasztás szerveit rejti magitba, az állat legnagyobb részét teszi, és felületén ljuha bőrnemií., sima, vagy ba 1'tízt1íÍS (Flosc1l1aria, Notolllmata), némelyeknél kise~b vagy nagyo bb, mha vagy merev nyújtványoklml bir, I.... (Philoc1ina aculeatit E. 24,. ábra, Notommata S,lObolclü, LOYllig) vagy kemény pánczéllá. megkeményszik, mely feli.i.letén ismét némelyeknél síma marad. (Euchl.a- '" E) l:rl'~solnull érdes, göchös feli.i.letü (Dlllochans. lll",.!j., (u> Bmchionus militn.ris). Nómelyeknél a felbörön 3-6, a testnél renc1esen hosszabb uszósertét látunk. (Triarthra, 3D.ik líbra, Polyn,rthl'a, E.) A törzs, hossztengelye veg n, é aza.hel alatt (, rendesen hirtelen.kihcgyeződik farkalakú nyújtványnyá, m~:yet m{íköclésóllél fogvit leghelyesebben lábnak nevezhetunk. E láb Vitgy mint a törzs hossztengelyéne~ közve-. 't" '1- lő vao'y a törzs hasi oldalán tetlen folytll,tttsa um l.. e, b c ", hátsó részéhez van illesztve, némelyeknel Igen hosszu, másoknál rövid, és mint a törzs, puha vagy megkemó- nyeclett, síma vagy érdes felületii; ránczosan összehúzható (Flosc1l1m'ia 14, Dl'l1chionus 40), vagy távcső módjára összetolható (Actinurus, Rotifer etc.). Némelyeknél szabad végén egyonesen elmetszettnek látszik s ezen metszéslapon kopasz, (a helyhez merőelllllegtapadva élő fajoknál), vagy mozgó csillaszórökkel bír (a legtöbb fajnál fiatalkori állapotukbl1n és apterodina, E.-nál maradandóan) - vagy, és ez leggyakoribb - 2 ágú villára oszlik; csak egy fajl1ál (Actinurus) találunk 3 ágat. Ez ágak különböző fl1joknál különböző hosszastígúak, szerkezetük azonban mindig megegyező. Bélrészek soha sem nyu, Inal-\.. a lábba azonban mindig észlelhetünk <,l.,.. benne izomrostokat, es, sulyz 6 vagy l '.. t c alaku miri- gyeket ; ezek elettani jelentőségét LEYDIG 1 fejtette meg először alaposan. LEYDIG, GRENACHER 2 és sajttt számos észleleteim alal)jtín mint biztosat állíthatom, hogy. a lábban levő mirigyek igen lágy aajáthártyából (tumca vagy membrana propria) és szemcsés tartalomból áll~nak, melyben sejtmagvakat s magcsákat lehet észlelnl. 3. I{ÖZTAKARÓ. tö~bé: It ért nem mlllc1ig egyfonna kevósblló egybeolvll.l, s az I'...,. k"l" b"ztethet6 rétegbol áll: a Clltl.- könnyuhcggol meg u on o, "I.".... é r l tt 1 levő hígy sejtes "éj!zo1'etegbu~. clila-1 f'teq.s az aal. A. 't' la (hálucsa-képlet) minden Idetartozó állat cn ICU, " öntetu " t"bb' o e nál szemljeszökik mint egyszeru, egy, k l "l ő felülete vagy kevésbbé átlátszó lhírtya, melyne nl s Ezen mirigyek végnyilásai a lábvilla ágainak végén láth t 'k Miíködésök abból áll, hogy aláb végébe ragadós a o. él" anyagot szolgáltatnak, melylyel a helyhez kötötten o Sodró állatkák állandóan, merően megtapaclnak, a szab~don mozgo 'k TJedig időről icl&e megállapodnak és testo-.t. ket harang m6dj ára mí11den irányban körii.thordozzák. Ha e megállapodási helytől el akarnak távozni, a~or ugyancsa{ l a lábban lévő izomrzálak segítségével a villa- <,,,, á ak végeit bevonják, mi sok esetben lathato erőlko~ g ó.. h' désbe kerül, mely alkalommal a köztakar az ossze 11- zód6 izmokkal ellenesen műköclik. 1 LEYDIG idézett helyen 69. és GREN.ACnER i. h, ,. előbbi szakaszban említett nyújtegészen SIma, vagy az,,.( kkal bú" némely fajoknál hengerded alaku vekolly. Vt~nyo, l' fölü t " 'o"k kel ellátott emelkecléseket vagy hason o - sel' eszol l lnég letü göc1röket képez, melyekre alkalmasa,bb he yen l, kell térnünk. - A cuticula képlet az, mely n é me y VISsza.. és ha'lékolly csalác1nál (Hydatinaea, Phylocllllaea) lágy.. J d á ránczosl111 ésbarázdásan összehúzható és a mara v n,, 1*"

9 I. ÁLTALÁNOS RÉSZ. 4 KÖZTAKARÓ. IZOMRENDSZER. férgek vagy rovartuczák hasonló köztakaróját hozza emlékezetünkbe, IDíÍsolnuíl ellenben megmerevedik és megkeményedik és egészen azonos némely rovarok vagy héjas :ílbtok takarójá,val. Minthogy a cuticnla-képlet maró bili lúghan legf(i.ljebb színét veszíti, de fel nem olc1ódik, azért LEYDIG 1 azon meggyőződésének au. határozott kifejezést, hogy az chitinbűl chemiai szerkezetíi anyagból líll. 1 i. h. G5. L A Sodró-állatlník mint sok más tekintetben, úgy az izmokra nézve is hol a férgeket, hol a héjas-állatolmt juttatjtík eszünkbe. Sok ide tl"lrtozá álla,tnál aköztakará l"llatt s vele ösbzeszövőc1ve, tal:l.lunk fl, test hossz- és keresztirányábl"ln elnyúló izomelemeket ; némelyeknél csak a rágó szervek körül,mftsolmál a test többi részeiben is hltlulk elkülönített szilagokból illó s tisztán megkiilönböztethető izmokat, melyek helyenként feltünűen szépen és erősen kifejwc1tek. Azon fajolmál, melyelmek cuticulá.ja kemény chitiuné vá.ltozott, a legna~yobb megkivánható biztossággal Mtunk hossz- és keresztii,:tnyú izmolmt, melyeknél igen sok esetben oly szép 11nrántcsíkokat észlelhetiink, mint a rovnrok s más állatok harántcsíkú izomrostjain (a,28., 39. álm1kon). A hosszirányú izmok közül kiilönösell kiemelendők azok, mejyek a fej behúzás:tt 8Rzközlik. Vltgy mlís hasonló A cuticllla alatt van a hígy, sejtes és szemcsés képzőréteg, mely nem minden fajl1lu szembeszökő; azonban soknál tisztán észlelhető a benne levő sejtmagvakkal és zsircseppekkel együtt. (U. :íbra. m.). E kettős rétcgíi köztakarón felül némely helyváltoztatá mozg:tssal biró fajoknál ~Notommata centl"lura, E.) s minden helyváltoztatás nélkülieknél (Floscularinl"Le) egészen átlátszó, tehát ml"ljdnem Hthatatlan kocsonyanemti tokot találunk, mely némely fajnál az egész álla-, tot, némelynél különösen l"l társaságbl"ln egy helyhez merően megtapac1va élőknél, lábaikat környezi, és több- 4. IZOMHENDSZER. Ezek 2-4, külön és különböző szélességii rostból álló iz omkötegek, melyek egyik vége több fl,gra os7,olva, vagy h( ; hasonlónll elúgazúclva a fejhez van erősítve; másilm a hiton vagy,az oldalon a köztakaróhoz van illesztve; a. merően megtapaclva é161mél igen szé~)en Mthatjuk; hogy a hosszizmok a fejtől a láb végeig J.lyúlmtk, és az egész nyire csak akkor lesz észrevehetővé, ha a górcső alatti vizcseppet sötétre festjük. E kocsonyanemíi anyl"lgot valé>színüleg a képző-réteg á,llat sebes összehúzódását eszközlill Kiilönben alábban nem mindig látjuk az izomszálakat oly tisztán, mint pl. a Scm'idÍ1mmál, hol.a szép hl1rnntcsíkú izomlcötegeket könnyen észrevesszük; azonban minthogy a láb- és llíbvilht a legtöbb fajnlíl minden irtí,nyban és nagy er()vel mozgathatók, a mozg:ísból és ennek gyorsaságából következtethetji.i.k, hogy abban izmoknak kell lenniök, habár azokat nem látjuk is. A keresztirányú izmok kevésbbé szembeötlők s nehány gyíiríiből ttllanak, melyek EHRENBERG rajzain nagyon ki vannak tüntetve, s néha hibásan edényeknek értelmezve. A tnp?sőnek és a kiválasztá hólyagnak sajttt izmaik vl"lllllak, melyekről az illető helyen még meg fogunk em~ lélwzni. Szövettani tekintetben a Soclr6-állatok izmai igen érdekesek, mert az izll10kat az élő l1llaton belül, teluít változatlan ol'ocletiségökhell vizsgilhatjuk, s mert gyakran egy tíll:1tlnín belül az izom valamennyi alakulatait szemlélhetji.i.k, az egyszerii. izomsejtet, az izomrostot, és egyl'lzerü és harllntcsíkú izomkötegeket. - sejtjei vl\jasztjtí,k ki és csak akkor vn.lik láthatává, ha idegen anyagok tapadnak bele (14. ábra, ir.). Megemlítenclőnek tahílom e helyütt, hogy tutltommal ~ faj (Melicerta és Tubicolaria) önmaga készítette golyócskákhól épít henger njakú tokot, melybe egészen visszalluzódhatik Erről e fajok leírás:í,nál részletesebben szólok. (Lttsd II. rész I. csll1ádban és 27. ábra.) A Sochó-állatkák vec11éséről tapl"lsztalis által igazolt tudomásunk nincsell. Sokszor találunk üres pánczélhéjakat (Brachionus, Anuraea), melyekből az állat szervei teljesen hiányzanak, mintha azokat vedléskor levetették volna; azonban valószíllübbnek llitszik, hogy ezekbgl az állatok egészen kihaltak és kivesztek ; mert ha az idézett nemek egyikére vagy másikára kissé erősebb tárgynt szolgl1,ltatna kiilön kutatás számára. nyomást gyakorolunk a fedőüveggel a górcső alatt, azonnal kicsúsznak a belső szervek a pánczélból s alaktalan tömeget képeznek, míg a pinczél, alakjit megtartván, üresen marad. Ez érdekes I. ÁLTALÁNOS RÉSZ. 5 A TÁPLÁLKOZÁS ÉS EMÉSZTÉS SZERVE!. 5. A TÁPLÁLKOZÁS ÉS EJVIÉSZTltS SZERVEI. Ezek nem minden fajnttl s nem minden llemnél vannak egyformá.n kifejlődve és nagy eltéréseket?llutatllall Azért a megérthetés végett legcélszerlibbnek mutatkozik a Mplúlkozás szerveit teljes kifejlőc1ésii.kben megbesz~lni s értelmezni, - hogy nem'mindenkorilehet határt,vollni a helyvmtoztaa) A SZÁJ ÉS FÜGGELl~KEt. A fej lapos (I-Jyda#na, B?'achionus, Floscularia) vagy kidomborodó (némely Notomm:lta, Furcularia) előrészén vagy alján van vagy keskeny hasadék, vagy luírom oldalú vagy köralakú nyilás: a száj. Hn, n, száj a hossztengely elején van, akkor a fej a hossztengolyre függélyesen álló lap áltl"ll határoltatik ; ha a száj kissé lej ebb va,n elhelyezve, akkor a fej előrésze a hossztellgelylyel hegyes szöget képez, I ha pec1ig a száj a fej alsó oldalán taliltl1tik, akkor a fej elől kikerekítettnek látszik (lásd pl. a 38. ttbrftt); az Apsil'Usnál 1, a száj kitolható és behúzható orrmáriyhoz hasonló nyújtvinyt képez., A.sodró -!Ulatkák álczái hossztengelyük 'két végén mindig csillaszőrökkelvannak borítva, melyek mozgását minden, bizonyos fokig már kifejlődöttpetén belül szemlélni lehet. A mint a fiatal állnt a petehéjból lcibújt és tovl1bb fejlődik, a Pterodina, E. faj kivételével, a láb végén levő csillaszőrök is elvesznek, úgy hogy aláb vége egészen csupasz. Az általam észlelt faj oknál mindig tahútam a fejen csillaszöröket, melyek legalább a szájat körülveszik, és a szájüreget kibélelik (Not01nmata tardigrada Ldig. 'vm'micu.l.aris, Duj.), a legtöbb esetben azonban egy vagy több sorban elhelyezve szegélyezil{ az egész fejet. Ha a fej csillaszőrös takarója annak két olda.lán kissé kiduc1oroc1ik, keletkezik az, mit EJlRENBERG fülnek nevez (Not. am'ita, E. brachyota, E. lásc1 a 38. ibrát); ha az ctmk a hasi oldalon emelkedik ki, képezi az orrmillyhoz ht1sonló SZltjat (Not. centrura E.). Ha a köztaktlr6 fi fej egész teriiletén ernyő módj:í.ra szétterül, keletkezik a csillaszőrök azután röviden megemlékezhetiink az eltérésekről. A táplálkozist elősegítő és eszközlő szervekii! tekintenc1ők a sz(~i és fiiggelékei, a [lm'at,?'á!jtí[j!jomor, ljá?'zsint!, cmésztíjfjyo'llwr', ljél- és a~felnyilds. Ezekről egyenként. mozg!tsa iltal fénytani csalódás folyt áll a Hodrószerv, melytől az egész osztály nevét hírja, fl mc1y szerint EHHENDERG a főbeosztást tette, nel IJásl1.M.lIlczNlKOW i. h. vezvén az ide eső (1\fiCl'odon)-llfl.k Ha az ernyő oldahn ki nem fejlődik, 1 GRENAClIER i. h , azt irja, hogy ezen faj llem bírja behajtani a sodró szervet. 2 i. h. log. lapoll. s dliiscellannées ZoolOg.l) Ann. cl. Soien. nat. Tom. VIII i. h csoportot n. 'mo}lot}"o('h a, lwlotrocha. nlakú szerv az álh1t hasi akkor az egész vese alakot ölt (Lacin,ularia, l:tscl L tábla, 1. ábrn) s EHRENBERG-tól a.ly1onotr. Scllizotl'oclw csoportba soroztatik. Ib a köztakaró lemezes kinyul:ísa a hasi és luíti oldalon hiány1.ik, s oldlllt megvan, keletkezik 11 kettős vagy kétkarélyú Rodroszel'v (R. sorotrocha, zygotrocha pl. Philoc1inaea), ha a lemez még több karélyra oszlik, adja az úgynevezett sorotrocha polytrocba csoportot (Melicerta, Floscula?'ia), azonban többet mint 5 karelyt eddig egy ttl1atnál sem észleltcln. Az egyeskarélyok lehetnek egyenlők (Flosculal'ia longilobata, spec. nov. 14,. ábrl"l) vagy külöubözők, s ez esetben rendesen a háti karély nagyobb (Floscull"Lria proboscidea, E.). Ezen szélső csillaszőrkoszorún belül rendesen egy másikat fralilunk, mely rövidebb csillaszőrökből áll (27. ábra), vagy Htthatunk csoportosan vagy magányosan álló sertéket (25. ábra). E változatos szerkezetil, sokszor igen csinos alkotású szerv' mtiködése a lényeget tekintve egy és ugyanaz. A NIicroclon clavus,e. kivételével, l részben vagy eg'észen összehajtható és a fejjel együtt bevonható, mi úgy történik, hogy a csillaszórrel szegélyzett lemez összehajlik, és a fejre rásimul ; ha a szerv egyes karélyokból áll, akkor ezek az összehúzás folytán mint szelepek egymásra fekszenek, még pedig ha egyenlőtlenck, akkor,a legnagyobb kezdi a beh,ajlást, s alásebbel{ rásimuhlak. A mint az ellenkező rendet követő szétterítés. megtörtént, azonnal kezdenek a csillaszőrök gépiesen és határozott irányban mozogni. A Steplianoc8ros hosszú, és a Floscularialc még hosszabb csillasz6reirendesen nem mozognak.. A mi ezen szerv élettani jelentőséget illeti, a yélemények még nagyon eltérők. LEYDIG 2 egyszerűen azt állitja, hogy helyváltoztatásra é's tápanyagszerzésre szolgálnak; CLAPAREDE lj és GRENACRER 4 állitják, hogy a csillaszőrök egyik része helyváltoztatást okoz, másika ellenben t:1panyagot juttat az állat szájába. Nagyban véve az idézett szerzőlmek igazuk van, csak

10 r. ÁLTALÁNOS R~HZ. 6 NotoJJlmata wrmiculatíb, DUJ.) tölcsér m6i1.jára ke8kenyetást és tápanyagszerzést eszköz1ó csillaszőrök 'b) A GARAT. }{özött; némely esetben pedig még más miíködést is teljesitenek. Azért is a kenléses szer\'ről a kövotkezőket vélem szükségesnek megjegyezni. A csilluszőrök sokfajlllll első sorban helyváltoztató mozgást eszközöillek. A mint valamely Philoilina, Rottti~l', vagy bár mely l~ás erősebhen kifejlett sodró szervvel hiró, meróen helyhez nem tapadt állat e szervet kinyujtj u,, azonnal sebes úszásnak ered; a helyhez tapaclottak pedig (Lacinularia) eme szervök miíköc1ésekor azonnal lehetőleg hosszúra kinyúlnak, kis ideig szen helyzethen maradnak, majd a csillaszőrös összecsul{ják, ernytít összehúzódnak s a játékot ismét ujhól kezdik. Ha ezen állatok valamelyike ki.eső erőszak által azon llolyr611eszakíttatik, melyhez tapac1va volt, akkor azonnal önkéuytelen úszáslutk indul, s nem hir megállapodni, mig ( sodrószerve») nyitva van. De ml:ísrészrőla csillaszőrök a fejjel szomszédos vizet elkavarvl:ín, örvényt idéznek elő, s az álta,l okozzák, hogy ft viz a száj ewtt minc1ig megújúl és tápanyt"tgokat ljoz magával, s ezeket a száj szélén lévó csillaszőrök szájül'eghe hajtjáll Sok fajnál é1)en csak ez utóhhi miíködessel biró csillaszól'ök észlelhetők, ml:lsfélék egészen hiányoznak. Az is gyakori, hogya szélső A Azáj némely nemnél (J.lfelicetta, lásd a 27 -ik ábrát, a csillakoszorún helül egy másik közt találunk, mely az előhhivel ellenkező irányban, tehát a száj felé hajtja a vizet (Lacinula'ria; E. lifelicetta, E.) s a vizhen lévő npró testeket; s ez utóbbi kör hnthatósan közremlíkőc1ik a llfelicertánál és Tuuicolariánál alakház épitésénél. Mindezekből kitlínik, hogyacsillaszőrök élettani miíködése több tekintetben figyelmet érdemel. A csillaszőrök között ittott magi1nyosan vagy pamntosan álló vastagahb és hoszszabb serteszőröket észlelünk, melyek csak néha mozognak, midőn pl. valami idegen testecske vagy állatka már a csillaszőrökön belül van; ezeket az állat, úgy látszik, önkénye szerint mozgatja. Az em1itetteken kivül látunk még több fajnál nem mozgó, igen vékony serteszőrökből álló pamatokat a test bizonyos helyein, különösen a nyak felett, vagy a test két oldalán, még pec1ig hengeralakú emelkedések végén,. vagy a felbőr gödrös mélyedéseiben; ezek az ic1egrenclszenel vannak ös-szeköttetésben s megfelelő helyen még felemlitsudők lesznek. A TÁPLÁr.JKozÁS ts EMtszTts SZERVEI. dik, s egész helsejében mozgó csillaszőrökkel kibélelve: közvetlenül a rágó gyomorba vezet; nehány nemnél ellenben a szú'j és l'llgó gyomor között nagyohh üreget látunk, melyet garatnak nevezhetünk (Floscularia 14-ik fi,bra és 8tcp1tanoceros). A garat és rágó gyomor között sok fajnál még egy nagyobb üreget találunk, melyet hegynek nevezhetünk, melyhen a tápanyagkészlet nagy mennyiséghen összehalmozva hítható. (14,-ik ábra b.) A garat elején csüng nehány erősebb, folytonosan mozgó serteszőr (14-ik ííbra c) melyek élettani miíköclése ahból áll, hogy az ehlyelt, de meg nem örlött tápanyagnak utját fi,llják, ha visszafelé ki akarna menni. Mind a mellett gyakran lehet látni, hogy egysejtű moszatok vagy ázalagok kimenekülllek, mielőtt a rágó szervek közé kerültek volna. e) A RÁGÓ-GYOMOR. A száj, garat vngy begy utáni szerv ní,gógyomornak nevezhető, amennyiben henne változatos alakú készüléket talííjunk, mely a táparlyagot fela,prítja és az emésztésnek előkészíti. ~zen gömb vagy toj ás alakú szerv belső hártyáj a mindig chitinesül és változatos alakú rágókat képez. Az angol tudós GOSSE 1 a Sodró-állatkák rágó szerveit tette beható lmtatás tút'gyávlt, s ala1)os részletességgel kidolgozott, számos.rajzzal okadatolt, idézett értekezésében igyekszik egységet kimutatni ezen vúltozatos ithtkú szervnól. Kissé erőltetve víí.lasztott elnevezéseit megtartv{m, a teljesen kifejlett rágó szervet így irhatjuk le = Bachionus rágóit 12-ik~hra). (Hsd a Két rész első tekintetre szembe ötlik, egy belső s egy. lrii.lsó. A belsö ahtkjánál fogva üuíjnelc (incus, idézett áhrán i) a IriUső megfelelőleg kalapácsnak (mallens m) neveztetik. MindketM ismét két részből áll: az üllő alsó, közepen fekvő része, tehát törzse,villának (fulcrum), felső,jobbra-halraeh\'gazó részei dga1cnalc~(rami, ct) neveztetnek; fl, kalapácspár szintén két részből áll = az alsó nyélnok (manuhrium n), a felstí loknak (uncus.f) nevezhem. A két rész izület által van összekapcsolva. fok ismét tul egy, két vagy több csúcsból. Ezen Ezen rágó szerveket környezi a rágó gyomor izmos vastag bőre, mely alúl rendesen hármas ka,rélyú, megfelelőleg a középső iillőtörzsnek és a 2 kalapács-nyélnek. Az említett részek pedig egymással s a rágó gyomor bőrével izomszálak által vannak összekapcsolva; igy a villa törzse es a nyelek, az ágak és a fokok, a fokok és a nye- 1 Philos. Transact. 185G. lok, a fokok, nyelek és ít gyomorfal belső felülete, izolllsz{tlak tutal függnek össze. A rágás úgy történik, hogy ll) A BÁRZSING. A rágó gyomor umn következik a bárzsing,mely némely faj nál igen rövid (1)1. lh'ach',:on:us) másoknál ho~szahb (pl. NotOIDmata vermicularis) és mint ez állatok más szerveinói is gyakori, nagy mértékhen összehúzható. A nlgó gyomor chitinesiilt belső htírtyájn folytatúsát itt is láthatjuk, s ha a htírzsing külső hártyája ossze.. l" luzod"l akkoro a belső chitinesült hártyaránczosan l {, összehajlik. e) AZ EMÉSZTŐ GYOMOH. a fokok izületiikben meghajolván, felemelkednek, mialatt az étel az ü.llő ágai felé kerül, azuttín ismét összecsukódnak és az ágakra rá surolóc1nak, mi ú,ltal a köztü.k és az ágak között lévő túpszert összemorzsolják és a bárzsing felé szorítják. Némely fajoknál a kalapácsok csúcsai a szájon át kinyujthatók s barapófogóhoz hasonlítva, az ételül szolgtuó tíllatot vagy növénysejtet megfogják, behuzzák és összezúzzú'k. Ha a leuot nígószervet (12-ik ábra) alapalaknak elfogacljuk, igen könnyen származtathatjuk belőle az elmorduló módosulásokat, melyek úgy keletkezhetnek, hogy a felsorolt s megnevezett egyes részek más alakot öltenek (pl. a kalapács foka lehet egy, két és több ágú, vagy gereben~lakú), vagy ha egyes részek kifejlődése túlsúlyra vergődik más részek rovására (pl. a Philodineáknál kiilönösen a fok van erősen kifejlődve) vagy ha az egyik fél erősebb kifejlődése által abilateralis részarúnyosság megszi.inik, iziilet elsatnyúj.tl,s~ok I. ÁLTALÁNOS RÉSZ. vagy ha az egyes részek nélküli pálczákká merevec1nok, vagy mtlsnemi.1 lépnek fel. A bárzsing a tulajdonképeni gyomorha V9,gy emésztő gyomorba vezet, melynek alakja az állat al~kja.. s~erillt móclosulv{m, majd hosszúkás, hengerded, majclrovidehb, gömbclecl alakú. Belsejében gyakran szembet~i.nnek~agy, optikus keresztmetszethen sokszög alakú sejtek: ti~ztán látható kis sejtmaggnl és sárgás vagy barw\'s SZlI~Ú tar, 0 talommal, ll1elyben jól MphUt állatkt:\'knál nagy 7.S11 CSeppek is észlelhetők (28-ik áhra) ; fogstígban lóvó állatokmh II.. It". nek E gyomorsejteket ezen zsircsel'1)ek csa {utmai e un. DUJAUDIN, LEYDIG s más irók alapj{lll mint kezcletlege~ májat tekinthetjük, s a héjns-állatok májával hasonlo 7 o) AZ EMf~sZTŐ CSŐ FÜGGELÉKEI. A raga " gy omol'.körii.l észlelt HUXLEY néhány Som'ó állatbinál gömbded vagy hosszúkás hólyagocsk~1~; LEY- DIG nehány rajzán ezen szervet szintén kiti.~teti, ~ a~ általam észlelt állatok között ldliönösen a, Lcw~~~tla:'~anal (láscl az 1. flbrát) és Notommata Najasnal feltunő ez a A hó lyagcsák barnás vagy vörhenyes tarta,lommal szerv. l., o.k és a kálilúgban e.l nem niálnak; va ÓSZIlIna,.... b "1 r.'],(rógyomor chitinesült belfalával állanak osszenu eg a cls, köttetésben. A TÁPLALKOZÁS ÉS niésztés SímUVEI. czélúnak (analog) tal'thatjull özámos fajmí.l tt gyomor rövic1l11ozgó szőrökkel siíriín ki van bélelve. A gyomor és bárzsing határánlléllloly fftjnál hosszttbb mozgó sertéket látunk, melyek a gyomor tartahmttviszszatttrtják, ha a htírzsingha visszhllyomulni akajrna, lj1. Triarthm mystaeina, E. (llísü a 39-ik áhr.).. f ) Bí~L t~s ALFELNYILÁS. A legtöhh fajnál az emésztő gyomor uhín, ettől nlindig barázdás, gyürüs összezsugorodás által elkülönítve, következik a bél, mely szintén különhözőhosszaságúés vagy egyenes irányhan, vagy ívesen visszahajolva (1f1.eUcerta, Lacinldaria sth.) a lu\'ti 01c1alon 1 lévő alfelnyilásba vezet. Végső része némely faj nál (Melicerta, TuuicolaJ'üt) igen vastag, erős, izmos 'fu.llal bir, és a testből kitolható. A hél helseje a legtöbb esetben, millt nz emésztő gyomor, csillíljszórökkel van horítva. Megjegyzem e helyütt, hogy vallnak 'nemek (Asplanchna, Gosse töbh fajjal,.ascomotpha, Perty töbh fajjal) melyek DALRYMPLE, GOSSE, LEYDIG közlései és sajú.t észleleteim alapján 1 béllel é's alfelnyilással nem bírván, a meg nem emésztett s fel nem használt anyagokat ugyanazon az úton takaritják ki, melyen a gyomorba jutottak, mi a tápcső összehúzódása últal, a rágó szervek közremi.íködése mellett eszközöltetik. Feltiinő, noha nem elszigetelten álló tünemény, mit DALRYMPLE először észlelt s mit LEYDIG, GOSSE, OOHN, TÓTI! s mások biz'onyítanak, hogy a hím som'ó állatoknál a táplú'lkozás szervei, u. m. a rlígó gyomor, bárzsing, emésztő gyon;l.or és bél majdnem teljesen hiá~yzanak és csakis durványos sejttömeg által helyettesitvék, mely durványon, mint az elsatnyult szerveken áltahíhanindividualis ingadozásokat lehet észlelni..1 ti '.lfeluyilús MECZNIKOW 1 Az ApsiZ,u,sntíZ í~ IntSl oiul ou van az a észleletoi szerint. L. i. h apon.

11 r. ÁLTALÁNOS RtSZ. Hol a. tulajuonkélwlli gyomor kezdetét veszi, ott majdnem kivétel nélkül tahílunk 2, l'itluín 4, (Laeinularia) félgömb, gömb, hosszúkás ék vagy összelal)ított vese alakú mirigyet, melyet már EHRENBERG észrevett s basnyálmirigynek nevezett. A mirigy szer1wzetét könnyií. felismerni. Homogen, vékony, világos «sajáthártya), mely Ily edónyekről a vizsgálataink tárgyát képező állatokmt1 szó sem lehet, mert a gyomor által elkészitett tápanyag magából a gyomorból s a bélb61 közvetlenül, a testííregbe szivárog ki, s az egész test folytono's mozgása, 8 6. VÉREDÉNYRENDSZER. VÉREDÉNYRENDBZER. KIVÁLASZTÓ SZERVEK. halv~ny, finom szemcséjü, világos sejtmagvakkal és ImLgcsákkal biró sejteket zár magába. Nem ritkán ltítlmtünk e mirigyen belli.l nehány Irisebb vagy nagyobb zsircseppet. Bár milyen elnevezéssel illes~ük e szervet, annyi bizonyos, hogy a benne kiválasztott s a gyomorba ömlő nedv az emésztést elősegíti. össze.húzódása, valaminta belső szervek ic1e s tova ingása folytán, a t.est minc1en részébe elvezettetjk. E tápanyag színtelen, áthítsz6 folyadék, molyben néha kis szemcséket vagy gömbded alakú testecskéket lehet észlelni. zott hólyagot találunk, melyben szemcsés, jegeezes VH,gy gömbös tartalmat litunk.e szervet a sokszor idézett LEYDIG 1 I. ÁLTALÁNOS RÉSZ. méltatta először figyelemre, s úgy magyanízta, hogy ebben húgygyülemlés történik, lmnt a tökéletes átváltozású rovaroknil bebibozás ic1eje alatt. Hasonló szervet észlelhetiink minc1en Cyclops álezán. COHN és 'VErSSE e felfogás ellen küzc1enek, monc1ván, hogy ez az anyag nem más, mint a kifejlődés korából felmal'aclt tojás-szill Ezen eltérő véleményeket közli TÓTH 2 s tartózkoc1ik itéletet monc1ani, «folyvást talányosnak találván ezen szerv élettani j elentőségét, II noba az általános összefoglaló részben föltétlenül LEYDIG idézett nél i. h. 92. l. - 2 i. h L 9 8. IDEGRENDSZER. KIVÁLASZTÓ SZERVEK. IDEGRENDSZER. zetéhez s szavaihoz mgaszkodik, mondván: ua tulajdonképeni elváln,sztó szervet vagy vesét kótsébrtelenül azon sejtek kópviselik, melyek a bélfalon apró cludorok alakjában ii.lnek; azonban mivel e húgyvála<.1ék a bimekon kivül csak az embryóknál s a legfiatalabb állatoknál jő elő, ez állatoimái életelűszaki (primordialis) vesék létezését kell feltennünk. 1 1 TÓTH i. h lapün. Ez az értelmezés helyesnek látsz.ik s GEGENBAUR töl{életesen osztja ezt 11 felfogást. 2 2 Gl'undzi:ige ü. vel'gl. Anatomie lapon «Den physiologischcn Wcrth diesel' Larvcnol'ga.ne hat LEYDIG in das richtigo Licht gesctzt, intlern er sie!tls Excl'etiollsorg!~~llI, ehe inihren Zcllen ellthaltenen fostun Biltlungen als Harnconcrulllcnto I1UffltSat.» 7. KIVÁLASZTÓ SZERVEK. aj CSATORNARENDSZER. Ezen kiválasztó szerv valószinií.leg minden Sodró :,íllatkánál megvan, de némely fajiiál annak kicsisége ós Mit EIIRENDERG az ivarszervekhez sorozott s a himrészöknek mozgékonysága miatt alig vehető észre; de ha nn.gy gonc1olt, 1 azt LEYDIG 2 lcivmasztó szervnek figyelemmel keressük, legalább a rezgőszerveket, illető értelmezte, mig TÓTH a egyszerüen l('ijizedényrendszemek II leg a bennök lévő csillaszőrök hulhlmos mozgását észlelhetji.i.k, nevezi, fl, melynek milködése ez állatoknál, mind e miből ezen kiválasztó szervek jelenlétét meg perczig nincs tisztá.ba hozva. - A nélkül hogy véleményemnek állapíthatjuk. Ezen szerv élettani mií.ködése, mely kizál'ó értéket tulajc1onitanék, LEYDIG kezc1e ptl,rhuzamba helyezhető némely férgek (Trematoc1ák, ményezése folytán ezen szervet «( ki'választó csatornarenczszel'nek)) (excretorisches Kanalsystem) nevezvén, a következőket Annelid~tk) hasonczélú szerveivel, valószinii.leg abból Ml, hogy a test belsejébőlaz elhasznmt anyagokat kiválasztja jegyzem meg. A legtöbb állat jobb és bh,! olcla ós kitalutritja. A kivfuasztt1s a rezgőszervek ájtal törté lán látunk egyegy hosszú, egyszerü vagy kettős csatormlt, mely helyenként gombolyagot képez, helye,nként vakbél nik, melyekből a. kivl1.lasztott anyagok a csatorna által a hólyagba vezettetllek, hogy ennek összehúzodása által módjára kidudoroc1ik, fala erős, vastag, sejtes, - szintelen kitakaritnssanak. Némely Ít"tjnúl a hólyag, hiúnyzik, s vagy ~arna szemcsékkel. A gombolyagokban, és ez esetben ti, csatornák közvetlenül a bálbe vezetnek. adudorokon zsircseppeket lehetlátni. MEczNIKowszerint '" Ha ezen észl<;lletek helyesek, rnin kétkeclni okunk nincsen az Apsilusncíl ezen csatornák egymással közbeeső csövek - úgy ezen szerv élettani miiköclóse avesékével púrlmzal11ba által közlekednek. A jelzett olc1alcsl1tornákon vannak helyez110tő. Azon kérdés támacl még itt, honnét kisebb nagyobb számmal tölcsér vagy hengel; alakú szervek, melyek tágasabb, szabad vége a testi.i.regbe nyilik ; belsejük folytonosan hullámosan mozgó csillasz6rökkel van bélelve, s apró rezgöszerveknek nevezhetők. j6 az a sok folyadék H, testbe, mit n hólyag folytonosan kiürit? Erre csak azt felelhetói.i.k, hogy miutá.n egyetlen egy fajnál sem észleltünk valami nyilást, melyen át a víz a testiiregbe hatolhatna, azt kell hinnünk, hogy a A test két olc1alán lévő csatornák a láb ~lőtt fekvő tápcső és az emésztő-cső fdjfin szivárog át a folyadék a összehuzódó és Icitáguló, izmos, vastagfalú hólyagba vezetnek, testüregbe. (1-ső ábra T, n, l", 10, 1', ~8, l' stb.) mely rövid cső által az alfellel és végbéllel közlekec1ik. E holyag ic1őrőlidőre átllttszó folyadékkal b) HÚGYSZERV. telik meg, s összehuzóc1ás által tartalmát a végbéibe vagy Minden a petén belül észlelhető, fejlö<.1ésbelll lévő alfelbe kiüriti. álczánál (lásd a 4-ik ábrát), úgy szintén a petéből kimászott fiatal állatolnull (lásd a 3~ik ábrát) és a beréknél az l L nagy míí.vének (n. m.) bár mely íc1e tartoz6 részét. - 2 i. h. 79 (Zool. Zeitscltr. VI. B. 1854). ~ 8 i. h. 164., i. h. aliel közelében, a bél gömbdec1 kidudoroc1tíjsáb61 szárroa- A lmlvttny, átlátszó vagy áttetsző, a kötőszövettől vagy izomsztljaktól alig megkülönböztethető idegrendszer legnehezebb részét képezi a kutatásnak. Bizonyitásul felti.i.nő esetet ic1ézhetek. A Hydatina,se1~tá-nál az idegdúczot világosabban és tisztábban lehet látni, mint bármely más ide tartozó fajnál, s minthogy az különben is a legnn.gyobb,soc1ró-állatkák egyike, s helyenként igen gyakori, azért majd minc1enki, ki EHRENBERG óta a Sodró tíllatluíkkal foglalkozott, azt behatóan tanulmányozta. EHRENDERG maga igen részletes leírással és SZtílUOS rajzzal, mintegy alaptypusnak állítja a Hydatincít, melynek alftl)os ismerete megkönl1yiti a többi fajok ~anulmál1yozástít. DUJARDIN 1 vizsgálta, COHN 2 részletesen ismertette. (COHN nyomán s rajzaival kés~ii.lt TÓTH ismertetése.) LEYDlG idézett mií.vében nem ismerteti, de más helyütt3 igeclrenc1szerét külön tanulmány tárgyává teszi, s szokott ügyességévellerajzoljaj' Mi11l1ezek c1aczára szerzőnek jutott a szerencse "1870- ben, a Sodró-állatok első tanulmányozásakor a Hydatina agyc1úczán ec1dig nem 111tott függeléket észrevehetni. 4, Az idegrendszer némely fajnál ec1dig nem lett lnmutatva (!JctC ill/ula'l'ict, :'Mel'icerta), másolmt1l a.lehető legegyszeri{bb alakban jelenik meg (FIyclatina,...voto?n Inata, l3rachionus) mint gömbded, hengerc1ec1 vagy ékalakú idegdúcz, mely a fej gilj.'at felettirészében fekf$zik, me~ye~ a legtöbb esetben egy vagy két szines szemet lehet latm, s melyböl mint központból egyes ic1egsz álll,k sugárzanak. Z Z VII k..tetben - a Mila'üsc. l i. h. M4 pl ~ 1. h.... o. Arclt _.11. BAltTSClI ledie ltiic1el'tltiere)) Stuttgm't, l1pOll, és jelen Jolgozl1t 2. részét. DAl\'l'HCH HAMU. ltol'a.'xo!ua. I Ici a test egyes részeibe. Garat körüli gyürüt eddig egy fajnál sem észleltek. Az egyszerií.,al~knak megfelel a szövettani szerlwzet is. Hasonnemil bennékből (Homogene Grundsubstanz) alkotott, részint egyszer{í., részint ny1.11vános sejtek, melyekben magvakat is lehet látni, s melyek kötő~zövetbg vannak foglalva, képezik a közpunti dúczot. E dúcz felett.több faj nál töm10szeríí. fehér vagy sárga anyaggal telt zsacskót lehet észlelni, melyet EHRENBERG «( mész-zsaeskónakll (Kalkbeutel) nevezett. Más fajoknál tisztán lehet látni, hogya fej középvonalában a cllwz felett nem meszet, vagy hasonló anyagot, hanem átlátszó, talán cseppfolyós testet tartalmazó vaktömlő van, mely csővé keskenyedve, a fej szélén nyihissal látszik bírni. (Lásd a 37-ik ábrát). E szerv élettani jelentáségét gyanítani sem lehet. Az érzékszervek közül a tapintás és látás szerve biztossággal ki van mutatva; vuójon a hallás szervének tekintsük-e az általam először a FIyclcttina, E. most az E'Uchlanis, E. és Brachionns, E. aúczán kimutatott nyeles tömlőcskéket - nehéz megállapítani s csak a tény közlésére szorítkozhatom. a) A TAPINTÁS SZERVEI. 'A legtöbb Sodró -állatkánój találunk aköztakaró külső felületén egy vagy két. hengeralakú emelkedést, melynek szabad, zárt és részben béhúzható végén lli7rev, igen finom serteszőrök állanak, s melyek..alja.. alatt a központi c1úcztól kiágazóc1ó idegszálacskákgombosenvégzőc1nek. Ezen képzödményeket tapintó szerveknek kell tekintenünk. Ezen szerv a Philoclinaeáknál és Brach'io-. 2

12 t..lltalanos Rf:SZ. 10 IDEGRENDSZER. IVARSZERVEK. ncceákruíl leginkább ki van fejlődve s EHRENDERG azt siphonak vagy lél~gzö esónek értelmezte. Azonban szerkezetének pontosabb vizsgálata mást tanit. A Philodinaeáknál ezen a nyak felett iilló, henger alakú, nlíntegy 0'065 mm. hosszú és 0'02 mm. vastag szerv (34-ik tíbra) két egyenlőtlen részből áll. Az alsó nagyobb alaprész merev cuticulaképlet által képezve, csak a llyaklml együtt vonhat6 be a testbe; felső kisebb része, melyen igen vékony sel'teszőrök tíllanak, az előbbibe visszahúzható, mint keztyün az ujj. E szervalatt kis dúczot képez az idegszál, s ha érzékeim nem csahlak, a serték alatt is van kis ic1eggömböcske, mely szálacska által az alsó dúczczal összefügg. Ezen idegrészecskókszemcsések, világosabbak, átlátszóhbak, mint a henger többi része, mely mint cuticulakóplet egészen hasollllemií.. Rövidség kec1véért a fajok leirásánál «tapintó hengernek)j nevezem ezen szervet. Némelyeknél e szerv alsó része egészen hil1nyzík 8 akkor csak felső sertés része marad meg a kissé bemélyec1ő köztaka,r6n, melyen a gödrös mélyedés kőrii.l gyii.riis kidudorod!ls képződik, s ezt COlIN és TÓTH kezdeményezésére II sertegödörnek lj llevezz\ik. (22 ábra, s.) Némely fajnál csak egy ilyen hengeralakú vagy göclrös szerv van a nyakon (Philotlinaea), másmíj kettő emelicm"tet); némely faj nál (Brachion'Us) egy tapintó henger van a nyakon, egy piti' sertegödör pedig a test hátsó részének jobb és baloldalán. (28-ikábra, t, 40 ábra, t.) EHRENBERG a Sod1'6-állatlutkat himnős (hcrmaphrucut) állatoknak tartotta; a női részek könnyen felismerhetők lévén, himl'észeknek gondolta a miti' targyalt l( kivlílasztó csatorna? endsze7 t lj. Tiz évvel a nagy mii megjelenése után tehát 1848-ban, az angol BRIGTHWELL 1 9. IVARSZERVEI{. azon nevezetes feliedezést tette, hogy elkülönített himek léteznek, csak him ivarszervekkel, és több ízben közvetlenii.l megfigyelte a nemzést, mint az idézett helyen olvashatjuk. Ez tőrtént 1848-ban; az idézett szerzők (COHN, LEYDIG, TÓTH) azonb~n, mi okból, nem tudhatni, nem vesznek erről. tudomást s ezen jelentékeny felfec1ezést mks angolnak, DALRYMPLE-nek tulajdonítják, ki 184.,9-ben, hivatkozván e téren előajéi'e~, a himet behatóbban )smertette. 2 Az elsőbbség)ebizonyítására elég az_lidézett "értekezéseket, melyek elseje egy évvel kol'ábban jelentmeg a m~tsiknál l Annals of natural history ~ L DALR.YMPLE i. h. Phil. trans. of the soc. of Lonclon, Azon nem mozgó sertékkel elhított kic1udorodások, melyeket némely fajnál a csillaszőrökön belii! a főn észlelünk (BrachionHs, lásd a 40-ik ábrát) valósziniueg szintén ide sorzanc1ó képletek b) A LÁTÁS SZERVE. Némely Sodró - áll~ltkánál fi láms szerve egészen hiányzik, másokmíl a közljonti ic1egdúczon hatmozatlan alakú, színes szemcsékből összehalmozott pettyet lttthatunk, mely másoknál határozott gömbded alakot ölt (NotoJnJnata verjuicularis). Sok fajnál a szines gömbön belii! fehér, kúpalakú testet veszünk észre (pl. Triart1l:ra, 39 ábra, sz.), melyet LEYDIG nyomán ((fénytörő testne!c>j nevezhetii.l1k. Majcl két ~sszefii.ggő félgömbre vagy félholdra oszlik meg az egységes gömb (Brachionus), s itt ismét minc1en félben feltünhetik a fénytörő test (S(~lpina mucro?lata), mig végl"e a két félgömb egymástól távolabb esvén, mindegyik szines gömbbé fejlődik.g6mbben megtaláljuk a fénytörő ki s mindell testet. Hogy e szines gömb a fehér fénytörő testtel a látás szerve, molynél a köztakaró cuticulaképlete arra nézve az irók egészen egyetértenek. a szaruhártyttt helyettesiti, Megjegyzein mégi hogy sok Sodró-állatkának ti, petén behu s fiatal, álczakorában szines szemei vamlak, melyek kés6'bb egészen elenyésznek elolvasni..az angol GOSSE, ki e téren solmt fáradozott a DALRYMPLE ~tltal Notmnmata. anglica név alatt leírt fajt első felfedezője szerint Asplanchna BrifjthweUi-llelr. nevezi. BRIGTHWELL felfec1ezése óta LEYDIG, COlIN és mások tahíltak him Soelró-állatkákat s többé kétséget nem szenvec1, hogya Soc1r6-iUlatkák különvttlt ivarú állatok, valamint az is bizonyos, hogy a him vagy másfilakú mint a nőstény, könnyen felismerhető; vagy legalább jóval kisebb, úgy hogy hogy hinl-ivarszervekkel bír, s hogy nála a rn,gó és emésztő szervek, valamint a petefészek (ovarium) egészen hüíyzanak, s hogy alsórészében sötét tartalmú húgyszcrve van, mint fi fiatal álczáknak. A him.elc úgy hl,tszik, i.gen ritlnín t ahtlhat6k,mert öt évig folytatott észleleteim alatt, csak a Hydatina hime került egyszer szemem elé. EHRENBEHG ismerte s le is rajzolta ugyan azt, de Ent81'opleq, Hydatinának nevezte s jellcmzi: «Hyc1atina senta simillim~l». DALRYMPLE az Aspl.anc7ma r. Á.LTALÁNOS R~~SZ. IVAHflZE'RVRI{, Hri!lthwell1:, GOSSE, himét ismerteti. l LEYDIG az Asplanc1mft Sieboldii (=NotoJJnnata Sl:eboldii, LEYDIG) nőstényét és himét 2, COlIN a IIvda,tinn senta és Brachionus urceolari.'l, E. hirnét találta s ismertette; TÓTH nagy mennyiségben találta a I-JYllal'ina az.a.'iplc~nchna és Bmchionlls 'Urceolans himeit. A mit a himekről közlök, azt csak az idézett szerzők alapján tehetem. A mm rendesen kisebb mint a l1őstény (Hydatina, Bnwhio?1:us), néha egészen eltérő alakú (Asplanchna 8i'eboldi'i). Teste végső részében látunk tojás vagy körte alaku herezsacslrót, melyböl keskeny cső a kiválasztó csatornarendszer végnyilásával együtt a testből kivezet. - E cső belsejében mozgó csillaszőröket lehet látni, körülötte pedig egysejtii, nyéllel biró mirigyeket. A herezsacskó tömve van sajátságos szervekkel, az onc16testecskékkel, melyelmek LEYlJ!G és MECZNIKOW szerint kétféle alakjuk van. A herezsacskó nyilása 1rörií.! sugárosan elhelyezve, egyenes, hosszúkás hengeralakú testecskék vannak, belsejében ellenben hosszúluís sarlóalakú képzódményeket láthatni, sejtmaggal és magcsákkalbelsejükben, egyik széliikön l)edig hullámzó hártyácskával. E szervek mozognak s mintegy tapogatódzva úszká111ak. Megjegyzem még egyszer, hogyahímeknél a rágó gyomot, bárzsing, gyomor és bél teljesen dul'ványosak, s hogy azok teljes életmiiköc1ése csakis a tel'luélrenyí. Msre szorítlwzik. A nffstények ival'szerve ar{mylag rendesen nagy, a gyomrot patkó alakban környező vagy páratlanul oldalt fekvő hengerc1ed, gömbded vagy összelapított petefészekből áll, melyb61 petevezetéknek nevezhető cső a kiválasztó csatornarendszer vég~lyilásávalegyütt a bél végső r~szébe vezet. A petefészekben minclig láthatunk nagy, vihígos s~jtmagvakat víztiszt.a udvartól környezve ; a körülöttiik lévő üreget kitölti a petefészek apr6 szemcséket egynelll{í. kötőanyaggal összetartó beunéke (pl. 14. p.). A pete alakúlása úgy történik, hogy a világos átlátszó magvak a petemagotil ("az úgynevezett csírahólyagot) képezik, a peteszíket pedig a petefészek szemcsés ben11é 1i.E\ a,c1ja. Néha helyi elkülönítést lehet észlelni, mely l 1. DAl.ltYMl'r,B i. h. - g 1. I.JEYDIG i. h. 24. és köv. lapjait. 8 Ll,JYlHO i. h L ritkitott hetűvel szedette, hogya csirahólyag t. k. <.'g~r1illt(jtii Wmiir test (ein hollw{lener zaelwr J(iJrper), melj'lwk oszl{u-m a harázc1álóclást megelőzi. Ugyanezt hizonyítják tl. NotOlJLnwtll hllptopilhjlúl tett észleleteim, melynek petefészkéhlíl kihzoritutt lwtéilwn szintén látlmtni ft már tömi részre oszlott potenll1got, holott t\ lleteszík még ép és osztatlan, lásel a 31-ik ábrát. abból {Lll, hogy (pl. LacúllIlaria,lttsd az i-só ábrát) fi!)etefészek első részében csak sötdtebh színi\. henl1éken, alsó részében világosabb sejtmagvakat látunk; az sem épen' ritka, hogya szemcsés bennéken behn színtelen (Notomrnata Sieboltl'ÍÍ, LEYDIG), vörhenyes (Anuraea cnrvicomis, E.), vagy piros (1rlicrodon clavus, E.), a fényt erősen törő zsírgömböcskéket látunkl. A petefészek most ecsetelt töhbllemii tartahnából alakul a pete, mely valószíllü1eg hím általi termékenyítés nélldí.l gyöngéd hárty!tba zárt l(nyári petévé» lesz,míg termékenyítés után vastag redőzött vagy érdes felületű héjba zárt «téli peték II képződnek. A nyári peték bfirázdálási oszlás folytán, melyet a petemag oszlása megelőz, rendesen még fl, tömlőalakú méhhé. kitáguló petevezetéken belűl kezdenek fejlődni, igen korán jelennek l11eg a szemek és a rágonyok, s a test végein levő csillaközök. Néha ezen fejlődés amlyira megy, hogy a fiatal álcza aldtáguló petevezetéken vagy méhen belül anyjához tökéleteson hasonló lesz, 8 mozgatja, vagyis ugyanazon külső ott csillaszöreit, rágonyait életjeleneteket mutatja, mint a vízben úszkáló anyja; ez esetben elevent. szülnek (Boti/er). Másoknál a peték még a teljes kifejlődés előtt elhagyják a méhet s a végleges kifejlődés és a peteburok szétrepesztése a vizben történik. A téli peték OOHN s mások észleletei szerint a hím általi termékenyí~ tés utlin képződneks rendeltetésük, mint ne)tök tudatja, a fajt télen át fentartani. Ez a levelészeknél s más ália~ toknál ismeretes nemzedé:jrvtl,ltozással (Generations~ wechsel) volna párhúzamba helyezhető. Nehány faj nál a fiatal állat a petén belli.l (akár az állaton kívül) annyira kifejlődik, hogy ebből kilépvén, anyjánakegészen hasonmása, s ettóllegfeljebb nagyságra nézve különbözik; másoknál mint egészen eliitóalakú álcza lép ki a petéből, melynek hossztengelye mindkét végén gyöngéd csi1lasz~rszegélylyel van ellátva. A láb végén levő csillaszőrök rendesen korán eltünnek (cs~k a Pterödina tesz kivételt) s az eliillevők megmaradnak s lassú, de folytonos átalakulás utján a fiatal áll~t m~nd hasonlóbb lesz az anyaállathoz. A peteburokb61 kibúvó fiatal állat rendesen piros, fénytör6 testtel ellátott szemtekékkel bír, melyek a merően megtapadva élő fajokl1lb1 későbben eltűnnek. (Floscularin, E. Lncin1/.lm'ia, E. vesd össze a 3-ik ábrát az i-sővel.) szerint. l LEYDIO: i. h. s mások, valamint szerző saját tapasztalatai 2*

13 . 12 ASODRÓ-ÁLLATKÁK NfJMELYMEGFIGYELHETŰÉLETJELENETEI. 10. A SODRÓ-ÁLLATKÁK NÉ~MEJ-lY MEGFIGYELHETÖ ~~LETJELENETEI. EHRENBERG, LEYDIG r. ÁLTALÁNOS R~~SZ. s ennek nyomán TÓTH mindazt közlik, mit ez állatokról e tekintetben megfigyelni lehetett. Újat mondanom itt alig lehet. A mi a Sodró-állatldkat különösen kitünteti, 1lZ a fej sodró-szerve. A Flo.wntlal'ia fajnál, melynek a leghosszabb csillaszőrei vannak (14., 19., 21. ábrák), ezelr rendesen nem mozognak, csak ha valami kis áz,alag vagy növénysejt közéjük kerül, akkor lassan suhintott ostor módjára mozognak, alkalmasint azon ezéiból, hogya zsákmá,nyt a sz{tjüregbe hajtsák. 8zétterjeszlroc1és és összehajláskor lobogó lánghoz hasonló mozgást tesznek, azonban ez csak látszólagos, mert onnét creel, hogy n. hosszú csilln. szőrök egymással kereszteződve, egynllls felett elhaladnak. Mtís fa.joknál egyes pamatokban működnek a csillaszőrök, soknál pedig valamennyimozog, midőn is alátszólagos forgó mozglís mutatkozik. (Botijer, LaciJlularia). Ezen csillaszőrökmozgásának szemmellátható eredményei a tápszer beszerzése, a helyváltoztatás s némelyeknél CMelicerta, Tubicolaria) a tok építése. A tápszer szerzése úgy történik, hogy a fej szélénlevll csillaszőrök a közöttük lévő vizet ellmvarván, oc1a más tódul, smagával hozza a benne lévő apró állatokat, növényeket. Ezeket a szájüreg s garatban lévő behajtják a rágógyomorba.. csilln.szőrök A gjomorban és bélben levő csillaszőrök folytonos mozgásban tartják ezen ~zervek tartalmát, s a felhasz' nálhatlan anyagat kitakarítják. Solr Rotatoriánál láthatjuk, hogy egy helyen marn.d, míg sodrószerve csukva van, ele a mint csillaszőrei mozogni kezdenek, azonnal az egész állat sebes mozgásnak indúl, mint fennebb említve volt. (Lásd az 5. szakaszt.) Végre szemmel láthatá, hogya Nlelicerta és 'Pubicolaria tokjaikat úgy építik, hogyacsillaszőrök által összegyüjtött anyagot, egye czélra idomúlt szervben, mely szintén mozgó csillaszőröldrel van bélelve, gömbbé alakítják ei tokirá összeragasztjttk, lmnt illető helyen részletezve van. (27-ik ábra.).a Sodró-állatkák mozgása igen változatos. A helyváltoztatá's nélküliek testöket kinyújtják, s ide-oda mozgat- ják, s ismét összehúzzák ; a helyváltoztatással bú'ók lábukkal egy helyhez tapadva gyakrn.u hasonló mozgásokat tesznek, többnyire azonban a vízben ide-oda uszkálnak l~ossztengelyük irányában. Némelyek a hasi, mások a háti oldalon úsznak, sokan hossztengelyiik körlil folytonbsan forognak, mások bukdácsolnak, ismét mások szökdécseinek lábuk vagy riszonysertéik segítségével. A nyulánk, hosszú t~stű 1 i. h L fajok (Act1"inu1'us, Philodina, Boti/er) lábukkal gyakmn egy helyhez tapadnak, testiiket előre nyújtják s a lábat ismét bevonják, némely hernyóhoz hasonló araszoló mozgást tévén. A test összehúzása a hosszizmok segélyével történik, melyek gyors rövic1iilése az egész testet összevonja. Ennek kitágulását ismét a felbór ruganyossága és n. testben lévő folyadék ömlengése eszközlik. A Socu'ó-állatkák részben mozgónövénysejtekkel, részben ázalagokkal táplálkoznak, sőt a nagyobb fajok saját kisebb testvéreiket sem kimélik meg, ha rágonyaik közé keríthetik. A Rotatoriák lelki tehetségérol LEYDIG nehány sorban 1 tréfásan jegyezi meg, hogy EIIRENBERG nekik ismerő tehetséget, válogató képességet (Wahlfahigkeit) és helyérzéket tulajdonít, sőt a társas szellemet sem tagadhatja meg tőltik ; EHRENBERG azonban sajnáljn., hogy (dlimnős l) természetüknél fogva «borzasztó elszigetelt életet élnek, s kedélyességük legfeljebb abban nyilatkozhn.tik, hogy pet~iket egy helyen szeretik leralmi.) LEYDIG azzal örvendezteti meg elődjét, hogy hímek is vannak, melyek a tál)lállwzás gondjaitól menten, egyec1'űla szerelem szolgálatában állanak. Ezen tréfán kívül alig mondhatunk egyebet e tárgyról. Ha kellő mennyiségű tápanyagot kapnak, akkor nyugodtak, de a mint ez hiányzik, akkor izegllek, mozognak. Érdekes néhn. egy-egy Rotatoriát látni, ha lába végével egy helyhez tapn.d s onnét el akar monni, nélul, többszörö~ rángatódzl1,s után sem sikerih szándéka, s akiror mintegy haragosn.n h{mykódik nyugtalan testével. 11. A SODRÓ-ÁLLATKÁK ELHELYEZÉSE A RENDSZERBEN ÉS ;BEOSZTÁSUI{. Lejárván azon ic1ő, melyben a Soc1ró-állatkákat szemés' kedélygyőnyörködtetőgórcsövi látvá~lyoknak tekintették, arról gondolkoc1tak a tuc1ósok, hogy nekik az állatok nagy országában biztos kis helyet jelöljenek ki. lapján. r. ÁLTALÁNOS RÉSZ. ERRENBERG nagy művében az ázalagokhoz sorozza ezen nagy kifejlődéssel, változatos szervekkel bíró osztályt. Hogy nem oda valók, azt n.z első tekintet mutatja, azonban hogy hova helyezendők, a felett a zoologusok évek hosszú során át egész elkeseredéssel harczot folytattak. BU~MErsTERés LEYDIG a Soc1ró-állatkálmt minclen felhozható érvek alapján a héjas-ailatokhoz akarják sorozni, n. többség azonban oda nyilatkozott, hogya férgek osztályábatn.rioznak - 1 E. HAECKEL «Generella Morphologiell 1866, bevezetés 77-ik 2 i. h lap. Idő közben fellépett DARWIN nagyszerű vizsgálataival s egységet lrereső elveivel. HAECKEL 1 ezek alapján könilyen döntötte el a kérc1és alatti vitát oly formán, hogy a férgeket és 13 Floscularlnae Arthropoda Artlculata. KULCS. lelőbb beosztást ajánlott s az ó kezdeményezését CARUS tovább fejtette. Ezen beosztást követem művecském második részében, itt-ott az egyes csoportokat másképen l1atározván meg, vagy más megfelelőbb A SodTó-állatkák aptó, tagozott tesw, 'fejükön 'mozgó csilla,szőrökkel nevezet alá hozván. Az egész osztály annyira egyöntetű s oly egyenlő fejlődésií. fn.jokból áll, hogya «származási elméletii értelmé ben megállapított fokozatokról tulajdonképen szó sem lehet, minthogy az egyes csol)ortok, családok, fej 1ettségi fokukra nézve egymással egészen egyenlők. Osak annyi látszílr valószútiillek, hogy a fejlődés kiindulási központját a Philodinaealcm\J kell keresnünk, melyek törzsér61 egyirányban a mel'6en Illegtapadva élő, Loricata. m11s iránybn.n, a helyváltoztn.tó mozgtí,ssal biró családok ágazódnak ki ; ez utóbbiak ága ismét kétfelé válik, egyik félen n. puha, másikán a kemény köztn.karóval biró nemeknek szolgálván kiilldnlásúl. Ez utóbbi két ~Í,gOIl elsatnyúlt sarjaknak tekinthetjük a bél és alfel nélkií.li útjokat, úgy hogya következ6 vázlatos törzsfát nyerjük: Phllodlnaea. Hydatlnaea. Longisetae. Scaridlna. ellátott állatok. A táplálkozás és kiválasztás. szervei igen k~fejlettek. Az idegrendszer áll: központi jejclúczból, melyből egyes szálacská,k kisugá?'oznak. l"réredényeilc n.incscnek. ]füwnira?'{w,k,..rt nljstén,y elevent sziil, (01.iOvivipQ,?) vagy petéket tojik, m.elyek ké{(élék, 'lj. m. n11ál'í és téli peték. izlábúakat közös törzsből származottaknak tekinti, s aztuz A1'ticulatálc törzsének nevezi, a mint ezt mth regen BARR és OUVIRR is tették. Minthogy a Sodró-állatluik részben a férgek, részben a héjas-állatok tulajdonságaival és szerveivel bírnak, azért az Articulatálc törzsfá,já,n oda helyeztetnek, hol ez a Jé/'ge7c és 'ízlábítalc két nagy ágára oszlik. E szerint fl, Sodró-állatkák nagyon ősi törzsöt képeznek, mely régen szerzett jellegeit megleheiősen változatlanul mn.i napig megőrízte,mint ezt n.zédesvizi állatoknál általában tapasztaljuk. Az oszmlyozásnál az EHllENRERG által felállított csoportokat mellőznünkkell, minthogy egyoldalún.n, jobbára csak egy hibásn.n értelmezett szervl'e vannak alapítva. LEYDTG II egy a Sodró-állatkák egész szervezetének megfe- 12. KULCS';v A FELSOROLT OSALADOK, NK1I1EI{ ÉS FAJo.K 1I1EGHATAROZÁsARA. A) A HAT MEGKÜLÖNBÖZTETETT OSALÁD. SODR.Ó-ÁLL.ATKÁI1:: melyek ineröen helyhez tapadva élnek: lllelyek helyváltoztató szabad mozgással bírnak, lásd 1. alatt. r. család: FLOSOULARrNAE., Bzer'kesztve hogyy első részében A) alatt az egyes csaláclokra, B) alatt családok szerint az egyes nemekre -I< Ei zen kulcs ngy van ".. és ej alatt c81uádok és llemek szerint az egyes fajokra vezet, a hol t. i. több :faj észleltetett.

14 r. ÁLTALÁNOS RÉSZ. 14 KULCS. r. ÁLTAL1NOS RÉSZ. 15 KULCS, t. A köztakar6 lágy, 2.») részben lágy, részben kemény, 3. l) kemény mm'ev IJánczélt kéljez:. 2. Test orsóalakú, tí:ívcsőként bevonható lábbal:. Test tömlő- vagy kúpalakú, rövid lábbal s rövid lábvillával :.. 8. A láb maga rövid, egy vagy több hosszú sertével:, :, A láb hosszú, ízelt be nem vonható:.. B),A HAT CSALÁDNÁL MEGKÜLÖNBÖZTETETT NEMEK, (GENERA)o I. család: FLOSCULARINAE, (5 nemmel): A sodró szerv korongalakú, egy bevágássfll, két karélyíl, 2. bevágással, karélyú,. 5 keskenyehb karélyra oszlik, 1. a) VI. család: LüRICATA. II. csahíd : PillLODINAEA. III. család: HYDATINAEA. IV. család: LONGISETAE. V. család: SCARIDINA. 1. nem: LACINULARIA, E. 2. nem: TUBICOLARIA, E nem: MELICERTA, E. a) A karélyok szabad végük felé kissé megvastagodnak, 4. nein: FLOSCULARIA, E. A karélyok szabad végük felé egyenletesen megvékonyodnak és hegyes csúcscsal végződnek, nem: STEPHANOCEROS, E. 1. LACINULARIA, ~. TUBICOLARIA, 3. MELIOERTA, 4. FLOSCULARIA, 5. STEPHANOCEROS. II. család: PHILODINAEA, (4 nemmel,): A szemek teljesen hiányzanak, 1. nem: CALLIDINA, E. Két szemmel bírnak: aj a) ~ábvilla 3 ágú, nem: AOTINURUS, E. Lábvilla 2 ágú, b) b) Szempár a tapintó henger előtt áll: 3. nem: ROTIFER, E. Szempár a tapintó henger megett áll: nem: PHILODINA, E. 1. CALLIDINA, 2. ACTINURUS, 3. ROTIFER, 4. PHILODINA. III. család: HYDATINAEA, (7 nemlnel,) : A fejen nincsenek csillaszőrök, "' ".. )) vannak csillaszőrök, a) a) A szem teljesen hiányzik, Egy vagy több szem látható, bj b) Bél és alfel teljesen hiányzanak:.. Bél és alfelláthaiók, c) '\ E k f egyenletes csillaszö.rökkel,.. c/ gy nya szem). ~ a csillaszőrök között hosszabb sertékkel,.. Csak két homlokszem,.; Két homlok - egy nyakszem, o' LINDIA, 2. HYDATINA, 3. ASPLANCHNA, 4. NOTOMMATA, 5. SYNCHAETA, L nem: LINDIA, DUJ. 2. nem: HYDATINA, E. 2. nem: ASPLANCHNA, GOSSE. 4. neil1: NOTOMMATA, E. 5. nem: SYNCHAETA, E. 6. nem: DIGLENA, E. 7. neul: EOSPHORA, E. 6. DIGLENA, 7. EOSPHORA. A hengeralakú láb IV. család: LONGISETAE, (8 nemmel,): Láb durványos, a) Láb egészen hiányzik, b) f nyakszem, nem: MONOMMATA.. 1 ágú lábvilla l bomlokszem, 2. nem: FURCULARIA, E. J a) Egy szeml'., f háttaré"al nem: MASTIGOCERCA, E. lab helyen serte t a nélk~~ nem: l\1onocerca, E., f láb helyett egy serte, ket szem: l láb helyett 2 ágú villa, nem: RATTULUS, E. 6. nem :DISTEMMA, E. o. JKét mell, egy hasserte nem: TRIARTHRA, E. b) 112 uszonyserte amellen, 8. nem: POLYAR'rHRA, Eo 1. MONOl\'IMATA. 2. FURCULARIA. 3. MASTIGOCERCA, 4. MONOCERCA, 5. RATTULUS, 6. DI8TEMMA, 7. TRIARTHRA, 8. POLYARTHRA. V. család: SOARIDINA, (3 nemmel): f egyágú,,. f l olc1altüskékkel, ' kétágú )...".. ~ oldaltuskek nelkul, MICRODON, 2. DINOCHARIS, 3. SCARIDIUM. VI. család: LORIOATA, (12 nemmel): A test hengeralakú, :... foldairól { 1. szem,. A test összenyomott 'l 2. szem, felülről.alúlra lapított; a), jjl.,.. f A pánczél homloka simán ki van vájva, Szem luanyzik: ) l A pancze ""l hom1o k"' an 4' hosszabb csu,... 'cs hiányzik".. izeit.. egy szem, láb l,'" "tt (il gyúruzo, :;; rovi "'d' csucscsa l , a) henger~lak'í, egy csllcscsal a) AZ EGYES NEMEKNÉL ÉSZLELT FAJOK (SPECIES). I. Az első családban: (FLOSOULARIN1\.E). r. nem: MICRODON, E. 2. nem: DlNOCHARIS, E. 3. nem: SCARlDIUM, E. 1. nem: ASCOMORPIIA, PERTY. ~. nem: SALPINA, E. 3. nem: COLURUS,E. 4. nem: LEPADELLA, E. 5. nem: NOTEUS, E. 6. nem: ANURAEA, E. 7. nem: EUCHLANIS, E. 8. nem: BRACHIONUS,E. 9. 'nem: MONOS'I'YLA, E~. Ihengera,laku,, vegen " 'll ő" l "'b 1O. nem: PTERODINA, E. esi asz ros a, ,.",".. pánczél széles homloknyujtvanyt f láb ketagu vi1lnval 1 epez : ".,". homlokriyujtvany hianyzlk, 1~. nem: l\'ietopidia, E. két szeml '",' " k' 11. nem: STEPHANOPS, E. 1. ASCOl\WRPHA. 2. SALPINA. 3. COLURUS, 4. LEPADELLA, 5. NOTEUS, 6. ANURAEA. 7. EUCHLANIS, 8. BRACHIONUS, 9. MONoS'rYLA, 10. PTERODINA, 11. STEPHANOPS, 12. METOPIDIA. LACINULAIUA csak egy faj.. ' L. socialis, E., (19. lapon) em: '. T Najas, E. (~2. 1'UBICOLARIA csak egy lapon). Útj '0 0 o' nern: '.. M. ringens, JTI. (20. lappn). MELWEB.'rA, csak egy faj ' em:

15 I. ÁLTALANOS RÉSZ. 16 KULCS. 1. ÁLTALÁNOS RÉSZ. 17 KULCS. 4. nem: STI~PHANOCEROS, csak egy faj.. 5. nem: FLOSCULARIA, 4 fajjal (23. lapon). A karélyok egyenlőtlenek, laposak: egyenletesek hengerdedek : a) Jrövidek, lehajláskor egym!íst fedők: a) l hosszúk, beha,jláskor egymásra nem borulók :. A ka.rélyok között féregképü, hosszúkás nyujtvány:. 1. nem: CALLIDINA, 2 fajjal (26. lapon). Test a lllb felé fehér, tüskös felülettel:. AC'fINURUS, E. egy fajjal ; ROTIFER, 5 fajj al (27. ~apon); gömbdedek, Jfehér, síma: R. lassanként keske- J,... lakoztakaró: l barnás, gödl'özött, pontozott: R. nyedlk szemei:,,, hosszukasok, a test ranczos: R. hirtelen keske- frövid tapintó henger, hosszú láb:.. R. csak a láb ~ felé kes S kenyedik: ]~ -+=> cll ~ -+=>,p ~ aláb és fej cd ~ mellett is ~ kesl{ellyep=1 ' dik; II. A második családban: (PHILüDINAEA.) nyedik; ligen hosszú, tapintó henger, rövid láb: R. III. család; HYDATINAEA. St. E'ichlwrnii, E. (24. lapon). Fl. pr'oboscidccl, E. (24. lapon). Fl. ornata, E. Pl. longilobatlt, BARTSCH. Fl. appendicillctta LEYDIG. A foghegyek egyenletesek : C. elegans, E. 2 nagyobb foghegygyel : C. par'asiticc~, GIGJ~. 2. nem: PIULaDINA, 5 fajjal (26. lapon) : zömök, a láb rövid; fehér vagy vörhenyes; A test nyulánk, a láb hosszú, a Jrózsaszínü,... köztakaró : t czitromsárga: nem: 4. nem: L nem: LINDIA! DUJ. egy fajjal (35. lapon). 2. nem; HYDATINA, E. egy fajjal (29. lapon). 3. nem: ASPLANCHNA, GOSSE, egy fajjal (33. lapon). 4. nem: NOTOMMATA, E. 12 fajjal (30. lapon)., l k' J Rágonyok 6 csúcsú foggal: N. K upaa a II testtel; l " l Kevesebb csucs aragonyokon : N. «mész~ Jtest farknyújtvállynyal: ".. N. zsacsko)) van: l test farknyújtvány nélkül: ly. Ph.?1'wgalotTOcha, E. Ph. etythrophtcúl1w., E. Ph. roseola, E. Ph. C'itrina, E. Ph. aculeata, E. A. neptwúus, E. (28. lapon.) vulga'j'is, E. maxim/us, BARTSCH. tanluis, E. 'rnacrurus, E. lj1otacillu, BARTSCH. T~{,ba, E. lcwinulata, E. trip'us, E. SctCc'igera, E. «(mész- Ja fogak csúcsain van felfelé emelkedő nytíjt ~~acsk,6)) l vány:....j.v. hyptopus,,e. hlanyzlk: 't" h',.. nyuj vany lanyzlk: N. NaJas. E. fa szem tisztán látható, fénytörő testtel.. N. vermicula'j"'is, DUJ. «fej ehül) k kl d'l a szem zacskó által van' borítva, fénytörő ere ce.. test nem látható benne: N. tardigra,da, LEYDIG. afej egyenes lapja a hosszteng. ferdén áll;.. N. Pet'l'omyzon, E. «fej elüh f l.. J«mészzsacskó)) hiányzik:.. N. clecipiens, E. ugyanaz fugegyenes:,," tegy «mészzsacskó))-val:... N. atttita,e., gelyesen fül;',, Ket «meszzsacskó))-val:.. N. brachyota, E. 5. nem: SYNCHAETA, E. egy fajjal (33. lapon). G. nem: EOSPHORA, E. egy fajjal (33. lapon). 7. nem: DIGLENA, E. 5 fa,jjal' (34. lapon). a) A test mind két végén fiiggélyesen harántlap által határoltatik : D. catellina, E. a lábvillák görbék D. fi"orc,,'ip,ata, E. b) A har~1ntlap ". J meszzsacskoval..., D. qranczz,s, E. csak eiül füg-l alábvillák f,, '., ', 'l meszzsacsko J,a vl1laagak hosszabbak D. cauclata" E. gelyes : egyenesek ne'll Ul: ""l l '11' l "'d k D l. E ~. a VI aaga r rovl e ~...,acust'j'ts,ij. 1. nem: MICRaDON, E. (egy fajjal 40. lapon). 2. nelu: SCARIDIUM, E. (egy fajjal 40. lapon). 3. nem: DINOCHARIS, E. két fajjal (40. lapon). a) A lábon hosszú oldaltiiskék, rövid ágak:.. lj) A lábon rövid oldaltiiskék, hosszabb villaágak : 1. nem: ASOOMORPHA, PERTY egy fajjal (42. lapon).... D. Pocill1wn, E D. tetnwtis, E. 2. nem: SALPINA, E. 3 fajjal (43. lapon)., Cl) 4. fejnyujtviínynyal; S. 'Jnu,cronata, E. ',3, '.,' J a láb töve körül 3 hosszabb görbe csúcs :8. 'J'ed'umca, E. b) fejnyujtvunynyal: l a láb töve körül 3 rövidebb egyenes csúcs: S. b?'evispina, E. 3. nem:" COLURUS, E. 2 fajjal (44,. lapon). Jhosszablla k ;...., O. ca~tdat'lts,.m. Lábvillák a lábnál l, l rovl." 'de bbek' O. "dellexus, '.lu E. 4. nem: LEPADELLA, E. 2 fajjal (45,. lapon). IV. család; LÜNGISETAE. 1. nem: MONOMMATA, BARTSCH 2 fajjal (36lapon). Teste eg.yenes, a lábvillaserték egyenesek: 'P M. longú:eta, (Notom.longiseta, E.) Teste görbe, a lábvillaserték szintén görbék: lj1. Tig?'Ís (Not. Tigris, E.) 2. nem; MONOCERCA, E.2 fajjal (.37 lapon). A homlokon 2 szarvalakú nyújtvány; M. bicotnis, E. Nincsen homloknyujtvány; M. Ratt~tB, E. 3. nem: DISTEMMA, E. 2 fajjal (37. lapon.). Lábvillaágak egyenesek: D. setiger1,wn, E. görbék, fogacskákkal: D. ForJicula, E. 4. nem: TRTARTHRA, E. 2 fajjal, (38. lapon.) Uszonyserték a testnél 3-szor hosszabbak; T'J. longiseta, E. alig hosszabbak: T'J'.mystacina, E. 5. nem; FURCULRIA, E. egy fajjal (38. lapon). 6. nein: lvfastigooeroa, E. egy fajjal (38. lapon). 7. nein; RATTULUS, E. egy fajjal (37. lapon). 8. nem; POLYARTHRA" E. egy fajjal, (39. lapon). BARTSCIH BAMU, ROTATORIA. V. család: SCARIDINA. VI. család: LORIC~TA. 3

16 I. ÁLTALÁNOS rmsz. 18 KULCS. ' 'l{ csak alábnál bemetszett :.., L. ovalis, E. A pancze a lábnál és fejnél is bemetszett :..,... L. e'fnwrginata, E. 5. nem: NOTEUS, E. egy fajjal (46. lapon). 6. nem: ANURAEA, E. 5 fajjal (50. lapon). Ia háton hosszélek láthatók A. striata, E. A pójlczél há- f kerekded la ::~::o~~~.8~~g.~~.k~ ~e~.ö~ ~.I~ ~~r.~e A. curvicornis, E. tulsó része =.'.' ~7:;~ Pánczél a láb mellett c~~dc:s'a ~:s:~::e~;~.::::áb~n ;~: ;~~:c::,u1~.e. csuc"okkal bulket csucs, mint az oldaiéi folytatása: A. (tc~tleatct, E. 7. nem = EucHr~ANls, E. 5 fajjal (44. lapon). [ láthatók f 3 sertével E. ttiq~tetta, E. ) r'bb t' laser evel E. nwctl1,ra, E. A láb tövénél serték f hosszú láb, rö~i(l :ábvilla: ". E. pannonicct, BARTSCH. nem lát- rövicl láb { a vlllaagak egyenletesen hato'l{ II losszu,.' ]. keskenyedők: E. dilatata, E. 'b '11 végök felé hirtelen kesa VI a: l kenyedők: E. l~tna, E. 8. nem = BRACHIONUS, E. 8 fajjal (47. lapon). Ieh'il szintén kerekded, eav bj.b e v a'. e be aa'ssal ( B.. T. 'Jn1/n't1nu.s,.. BARTSCH. eiül 4 csúcscsal...," Br. pala, E. kerekded Ja) kesk 'l B. eli116 csúcscsal, aláb '/.. eny,~me y:.. 'J'. ~w'ceolans, E. l "l' b " l h) Igen sekely:... BT. T~tbens E wrn levagas:,',,. e) deltold alaku: Br. plicatilis, MÜLLER. szögletes és nyújt- nem egyenlő: BT. militatis, E. a pánczél hátul egyenesen vállyokkal bír; ezek egyen. elmetszettnek látszik:.. Br. bre'ln',spinus, E. 9. nem: MONOSTYLA, E. 2 fajjal (46. lapon). közül a belső pár lő a belső.nyujtványpár alatt a pánczélkúposan kidudorodik: BT. Bake~''; lll, E Pénczél a homlokon 4 csúcscsal' '.... ~ ' M. q~t(t{lride}l,ta.ta!, E. I) ) ivesenkikanyaritva: M. l'unaris, E.. nem: PTE RODINA, E. 2 fajjal (49. lapon). A pánczél alakja kerekded' A,'.. Pt. Pati'J~a, E. 11» tajásdacl : Pt. clypeata, E.. nem: METOPIDIA, E. 3 fajjal (45. lapon). I ~ A pánczél bir egy hát- és 2oldaléllel'. p~nczél hátéllel nemf a lábllál csúc~c~ ~ "v~~~~(~~k':, bu es egészen lapos: l a lábnál ki van kanyaritva: 13. nem: STEPHANOPS, E. egy fajjal (46. la.pon). ' lji. ttiptera, E M. ac'wmina;ta" E M. Lepaclella, E~ A test élc- vagy b'ltz,ogány alak'ú, a hosszú láb mer(jen megtapaczó, összeh'úzva lwrántredljs. Több~ nyire tokba,n élő áll(dok. E határozott jellegek által kitünő család, mely EHRENBERG összes Monotrocha csoportjú magába foglalja, LEYDIG l által lett megalapítva és CARUS 2 által :Pu.bicolwrin(te névvel jelezve. Találóbb nak vélmll az általam 5 év előtt választott családnevet, 3 mert nem minden ide tartozó faj lakik igazi tokban, s mert valamennyi többé kevésbbé hasonlít összenőtt vagy váltszírmú virághoz. ' emlékezik TÓTH. Az ide tartozó nemek közül nálunk négyet figyeltem meg, egy ötödikről pedig részletesen l LEYDIG i. h OARUS i. h s. k, BARTSCII i. h. 24, 1. nem: LACINULARIA, E. A korong alakü nagy sodrósze1'v csak a hasi oldalon van lcetté hasítva; a csülasző1'ök két S01't képeznek. A lábat kocsonyás anyag környezi. EERENBERG nagy míí.vébell e nemet így jellemzi: «animai ex Flosculariormn familia, ocellis duobus insigne (in statu juvenili) urceolis acervatis coalitisql1e, organo rotatorio bilobo. (Megalotrocha basi gelatinosacarens.) II Az egyedüli ic1e tartozó fajról a : II. L. socialis, E. (I. T. 1. ábra)-ról körülbelűl ugyanazt mondfa és szép, de kevésbbé hű rajzát közli. 1 LEYDIG ez állatot külön tanulm~í.nyozta, de millthogy err6l szóló értekezését meg nem szerezhettem, s minthogy ez állatot minden évben több helyen találtam, azért azt behatóbb vizsgálat alá vettem s rajzát is mellékelem. Teste buzogány vagy ékalakú, 0'7-1 mm. hosszú, köztu,karója igen átlátszó/és a cuticulaképlet valamint az l EIIRENBERG nagy művének (Nm.) 403. l.atlas 44. t. SPECIALIS RÉSZ. A. Z É S Z L E L T S O D l-{' Ó - Á L L A r:r K Á K F E L S O R O L Á S A. 1. család: FLOSCULARINAE. * * * alatta lévő képzőrétegmegkülönböztethetőeg~~stó1.~az utóbbiban (vagy talán a kettő között) a fejen 4 h~ss~ú.~ kás, gömbdec1 alakú képzőc1ményt látunk hólyagos szerkezettel; ecetelav behatása alatt ezen sárgás gömbök eltünnek. A sodró- szerv nagy, patkóalakú, 'sz'élén hoszszabb, kissé beljebb pedig rövi~ebb csillaszprkoszoruva1. A belső csillaszőrök a vizet s a benne lévő anyagokat a fej alsó részén lév6 szájba hajtják, mely belih szintén mozgó csillaszőrökkel van bélelve s hosszukás garattá keskenyedvén, a kétsoros, gereben alakú fogzattal fegyverezett rágógyomorba vezet. A garat egész belsejében szintén látunk mozgó csillasz6röket, alsó részéb,ej?-!jjjakforma dudorokat, körülötte pedig egysejtű, halvány, mirígyekkel. A rágó gyomor fala erős, vastag; a belőle a t. k. gyomorba vezet6 cső, a bár~sing, szintén körilf van véve mirígyekkel. A gyomor hosszukás alakú s nagy sejtekkel van kibélelve, melyek barnás tartalommal s gyakran egy-egy 3*

17 n. SPECIALIS RESZ. 20 L CSALÁ.D. II. SPECIALIS RÉSZ CSALÁ.D. nagy zsiroseppel birnak. A gyomor és bél között a tápcső összezsugorodik, a hél ismét Mgast1bb alakot ölt, fala erős, visszahajlik, s a luíti oldalon lévő alfelbe vezet. A gyomor elején 4 gömbnjakú mirigy van (1. ábra, 'In), melyeknél millll az átlt1tszó sajáthál'tyát, mind a magvakkal és magcsákkalbiró sejteket tiszmn megkülönbözteth.etjük. A kiválasztó csatornarendszert nehezen lehet észrevenni s EURENBERG csak a fejben lévő (ckopoltyukat) (értsd: /I rezgőszerveket ll) hítta; pedig kellő figyelem mellett a test két olc1alán liítjuk a csatornákat s ezeken 4-4 rezgőszervet (1. ábra c és 1'). Összehuzóc1ó s kitáguló hólyagot nem vettem észre; a csatornák, úgy látszik közvetlenül az izmos, vastag falú végbéibe vezetnek. A test hosszában a láb végeig nyúló ízomkötegek igen kifejlettek, de mind a mellett, hogy a test összehuzódása egy ránditásra, rögtön történik, nem vettem észre harántcsíkokat. A láb tövében látható a nagy, buzogányalakú mirigy, melyből vékony cső a láb végébe vezet és a tapadást eszközöli. Idegre~c1szert nem láttam; a fiatal állatoknál azonban van két, fehér fénytörő testtelbiró szem, miért is igen valószinű, hogy idegrenc1szerük is van. (3-ik tíbra sz). Amint egy helyhez merően megtapac1va kifejlődnek, a szemek mindinkább visszafejlődnek, úgy hogy a teljesen kifejlett öreg példányoknál a szemek nyomát sem látjuk. A petefészek nagy, tömlő alakú s benne a képző és tápláló elemeket'néha elkülönítve találjuk (1-ső ábra p), úgyhogy alsó részében csak átlátszó környezetíi petemagvak, a felsőben ellenben sötétebb színí'í szík' van. Petéit a lábát környezö kocsonyás anyagba rakja s nem l'itkántaláltam vizi növények úszó levelei alsó lapján gombostiifej nagyságú kocsonyás anyagot, melyben igen sok (60-100) pete van. A fejlődőfélben lévő nyári petében csakhamar feltilnik a szempár (2-ik ábra sz), a csillaszőrök (cs) mozgása és egy sötét folt, a húgyanyag (h). A petéből kimászó fiatal állat (I. T. 3-ik ábra) ugyancsak semmiben sem hasonlít anyjára ; fején és lába végén mozgó csillaszőrei vannak, van két fénytör0 testtel biró szeme, mintmár említém, S ezeket csak akkor veszíti el, midón már egészen kifejlett, úgy hogy az 1-ső ábrán utánzott állathoz hasonlót lehet néha látni, melyen a szemfoltok még megvannak, még pec1ig a sodró szerv belső csillaszőrsora mellett (1'. ábra o-nál). Ezen állatkák.csak társaságban élnek, úgy hogy és több egyén lába végével összetapadva egy telepet képez. Lábaikat közös kocsonyás anyag veszi körül, melylyel vizi növényekhez tapadnak, s melybe rószben behúzócthatllak. Ezen nyálkás gömböcskéket már puszta szemmel észre lehet venni Li,nnanthel1llllJl, Potanwgeton, Nllplwr, ll:ianilia S más vizi növények úszó leveleinek alsó lapján vagy bemol'ülten élő vizi növények szárain, levelein. Soc1rószerveiket széttárva, testüket, a mennyire lehet, kinyujtják, majcl egy níntásra összecsukják s a kocsonyás anyagba visszahúzóc1nak. Láttam egy-egy telepben néha nehány feltiinő hosszaságú, igen karcsú példányokat (1-1:5 mm.) azonban belső szerkezetükben valami eltérőt nem találtam. Ezen szép és nagy Sodró-állatkát, melyet a kií.lfölc1ön sok helyről feljegyeztek (Berlin, Gera, Danzig, Pttris stb.) 1870-ben augushls hóban Zemplén megye déli részeiben a Tisza melletti mocsarakból szedett NUlJhar leveleken, junius - október hónapokban PestJltegye déli részeiben s Bácsm. több helyein mindenféle vizi növényeken nagy mennyiségben találtam, úgy hogy az általam honunkban észlelt nagyobb Sodró-üJlatkák között a legközönségesebbnek, leggyakol'íbbnak mondhatom. 2. neid: MELICEJl,TA, E. Teste bnzogány alctlcü,. sod?-ó.s~e1"ve négy lcanjlyü,. ünkész'ítette szabályos gümbőkbűl ban él. épült herijgeralakít, barna tole Ezen nemhez szintén csak egy faj tartozik, a: JJi. ringens, E. Teste mint az előbbi faj é 0'8-1'0 mm. hosszú és barm1 tokja, melyben lakik, puszta szemmel könnyen észrevehető. Sodrószerve 4 nagy karélyra oszlik s mindeniken van két sor csillaszőr, mint több ujabbkori észlelő megjegyezte, a szélsők hosszabbak, a kissé beljebb állókrövidebbek. Köztakarója igen átlátszó, izmai a test egész hoszszán végigfutnak, meglehetősen erősek s belső egynemi~, kissé stírgás, anyagból s külső, átlátszó hártytí.ból állanak, mint már LEYDIG l megjegyezte. A száj a fej alsó felén van; mellette 2 aj akszeril emelkec1ést lehet látni (III. T. 27-ik ábra a); ezek, valamült a szájnyilás és a rágó gyomorba vezető garat belseje mozgó csillasz0rökkel vannak ellepve. Arágó gyomor első külső felén 2 szines tartalmú háfyagcsa van (27-ik ábra h). Az erős rágonyok három pár er6s foggal bírnak. Az igen rövid bíírzsing a gyomorba vezet, melyen fl gyomormirígyek igen szépen. láthatók; az átlátszó sajáthártyán belül világos sejtek v;annak, megkülönböztethető magvakkal és magcsákkal. A gyomor összezsu- 1 i.h. 17. lapon. gorodik az alján s a bél ismét kitágúl, és ízmos, vaskos véggel visszaliajolván, a háti oldalon lévő alfelbe vezet, mint már ElfRENBERG 1 jól kitiintette. A kiválasztó szervek közül feltaláljuk a rezgő szerveket, a csatornákat, mely~k a mells0 részen a tapogató hengerek között nagyobb, a köztakarót dudorrá kiemelő csomót képeznek; fiatal példányoknál a húgyszerv sem hiányzik. Az idegrendszer csak egyes szervekben ismerhető fel. Fiatal állatoknál találunk két, fénytörő testtel bíró szemet; késsőb a szem helyén csak színes foltot látunk 8 a teljesen kifejlett állaton ezt is hiába keressük. Az utób-.. biakon ellenben mindig ta.lálunk két vékony, hosszukás hengert, melyek végén behúzható s kinyujtható vékony sertepamat van; ezek 'a tapintó hengerek. Sajtítságos hólyagos szervet veszek észre a karélyok tövénél a test hátsó részén (27-ik ábra b), melyről az ic1ézett szerzők nem tesznek említést, melyhez talán hasonlót LEYDIG 2 S ennek nyomán TÓTH 3 a Stephanocerosnál említenek, s melynek jelentősége itt, mint ott, ismeretlen. Az ivarszervek közül' csak anagy, hengerdecl alakú petefészek tünik szembe. Petéit tokjába rejti, hol néha 4-6-ot láthatunk. Fiatal, a petéből épen kibújt Melicerta egészen hasonlít a fiatal Lacinula1-iáhnz. (L Tábla, 3-ik 'ábra.) A liiclicerta igen kiilönös módon épiti tokját, melyben lakik. EHRENBERG nagy miívében4, azt tanitja, hogy a végbél által kiválasztott, béhi.rihékkel vegyülő s a vizben megkeményedő anyag az alfel által lesz idomítva s tokká összeragasztva, miért is a tok az ~'alfelnél feljebb nelll érhet. Ezen régibb kutatónak e kérdéses pontra nézve több igaza van, mint a különben igen pontosan megfigyélő LEYDIG-nak, ki a tokot képező gömböcskék alakjából, valamint azon körülményből, hogy azok kalilúgban nem olctódnak, azon következtetést vonta, hogy azok egysejtű 1110szatok, melyek eredetileg zöldek, de később megbarnúlnak, hogy tehát a Melicerta házát úgy építi, mint a tegzérek. G TÓTH JJ1.elicertát nem látott, azonban LEYDIG véleményét elmondja s így ezen téves nézet a uli iroc1ahnunkba is átiiltettetett. 6 Okoskodásnál biztosabbnak és jobbnak tartván a közvetlen megfigyelést, a kérdéses tárgyra nézve már.5 év előtt eltérő tapasztalásomat közöltem, l melyben ujabb vizsgálataim csak megerősítenek. 1 Atlas 46. táhla. - II i. h. 11. ll1pon. - 8 TÓTH i. h lapon. _ i Nm lapon. _ 5 LEYDIG i. h. 17. lapon. - o TÓTH i. h lapon. - 7 BAlt'l'8ClI i. h. 27. lapon. A som-ószerv karélyain lévő szélső, hosszabb csillaszőrök mozgásuk által örvényt ic1ézvén elő, 3{ vizet s a benne lévő könnyebb anyagokat a fej felé hajtják. A belső rövidebb csillaszőrök a száj felé vezetik ezen testecskéket ; egyik részük belekerül a szájba s a ghratba, más, csekélyebb részük az ajkakon sa száj szélén oldalt s nem befelé mozgó csillaszőröktól egy közvetlenül a száj ala~t e céh-a ic10mult sajátlagos üregbe (27. ábra e) vezettetik. Ezen üreg, valamint a közte s a száj között Iévé fejrész egy irányban mozgó csillaszőrökkel van borítva. Az ezen üregbe került anyagrészecskék a csillaszőrökt6l hajtva sebesen forognak, ujabb meg ujabb részecskék érkeznek hozzájuk, a gömböcske nagyobbodik, a forg~ís mindig las8úbb lesz. Ha a gömb oly nagy, hogy az ii.reget, melyben alakúl, majdnem egészen betölti, akkor a Nlelicerta hirtelen törtéllő öszehúzódással s teste felső részének meggörbítésével, a kész gömböt egy sebes'ütéssel a tok széléhez nyomja, hogy oda ta11ac1jon, mi nem mindig sikerül. Az egyes gömböket nem helyezi szorosan és sorosan egymás mellé, hanem köztük 2-3 gömbnek helyet hágy, melyet később tölt ki. A ragasztó anyagot úgy látszik a végbél szolgáltatja, mert iiritéskor ezt hosszín-a kinyújtja, úgy hogy az ürülék nagy része a karélyok közé kerül. Az egyes gömböcskék, mig frissek, világossárga színiiek, késűbb megbarnlllnak. Iniligot tettem a vizbe, s a gömböcskék, melyeket akkor szemem láttára készített, kékek voltak. Ha nagyobb mennyiség{{ indigot tettem a vizbe, akkor a majc1nem tisztán ez anyagból készült" gömbök vagy oda nem tapadtal{, vagy ha igen, csakhamar elváltak, hiányozván az elegendő ragasztó szer. Ebből kitiinik, hogy EHRENBERG részben igazat mondott, a mennyiben az anyagot főleg a bél szolgáltatja, csak a kivitel s a többi körülrnények iránt nem volt tisztában. Noha ezen közlött észleleteket a tok épitése körül telj esen önállóan tettem, az önzetlen igazság nevében tartozom kijelenteni, hogy később sok személyes utánjárással Bécs egyi~ könyvtárában megtaláltam WILLIAM SON és GOSSE l e tárgyról szóló értekezéseit s kii.lönösen az utóbbinak közlésével sokban megegyeznek az en adataim. Ezen puszta szemmel tokja mibitt legbiztosabban felismerhető Sodró-állatkát,mely Europa minden részeiben el van terjedve (Anglia, Holland, Frallcziaország, Németország sok tartományában, Olaszországban stb.) TÓTH 5 év alatt Budapesten nem látta2, azonban tudomással 1 Quarterly Journal of Microscopical science of the Microsc. Society of London és TÓTlI i. h lapon.

18 n. SPECIALIS RÉSZ. 22 r. CSALÁD. II. SPECIALIS RÉSZ. 23 r. CSALÁD. bír arról, hogy «MADARlsz EDE és Dr. SCHoImÁN urak ezrenként tnjálták.» Ezen tényhez többször honi szerzőnk Teste buzogány ctlakú; sod1'ószerl!e a hctsi oldalon mélyebb, a hátin kevósbbé mély hasitás által elkülönített, oldalán kissé kikanya1'itott, két nagy karélyból áll. Tokja kevésbbé megkülönböztethető gömböcské]cböl van szerkesztve. Az ide tartozó egyedüli fajt (T. Najas, E.) megalapítója után LEYDIG behatóan vizsgálta, s a főpontokra nézve vele egyetérthetek. Szervezete alig tér el a J,1.elicerta-étól s azért csak röviden kivonatozom LEYDIG ismertetését. 1 Ac. soclrószerv két nagy karélyból áll, melyen mint az előbb tárgyalt fajnál, a csillaszól'ök két sorban állanak. A száj mellett lévő ajaknyújtványok, melyeket a sokszor idézett LEYDIG észre nem vett, hosszabbak s a tápanyag benyelésénél közremfíködnek. A l'ágó műszer l~ét gereben alakú fogból áll; a rágó gyomor mellett egy hólyagos szerv van, alkalmasint összefüggésben a rágó gyomor falával. A gyomor és bél hasonlít a J,1.elicerta-éhoz, itt azonban a gyomor elején 4 mirígy van. A nehezen észlelllető kiválasztó csatornarendszer csak csatornákból és rezgőszervekból áll, az élőbbiek közvetlenül a bélbe vezetnek. A lábon belül izmokat és l LEYDIG i. h. 14. lap.. 3. nem: TUBICOLARIA, E. idézendő a következő, sok igazat tartalmazó elmélke(lést füzi: «hogy ez egyike azon állatoknak, melyek megjelenése és eltiinése kétségtelen bizonyos különböző, lényegökben azonban nehezebben kinyomozható körülményeknek jelenléte vagy hiányzása folytán, chameleonként változó, ele amely jeleneteket haztínk természet vizsgálóinak is minél nagyobb figyelemre méltatlli, minél gonclosabban megvigyázni s hazánk fauná.ja s f1.orájh. egykor minól tökéletesebben leendő összehasonlí tása órtlekében felj egyezni s nyilvánosstígnt hozni kót ségbe vonhatll:tll kötelessóge.» Lehet hogy idézett szerzőnknek igaza van arra nézve is, hogy ez állat az Mtala bejtírt és átvizsgált területen ezen 5 év ah1tt csakugyan meg nem jelent, mind a mellet,t mondhatom, hogya Melicerta náhmk is, mint másutt, igen gyakori, mert én ezt Szepes-, Zemplén, Pest- és Bácsmegyélcben találtam, hol nagyobb mennyiségben, hol csak nehány pél(mnyban, még pedig tavasztól késő őszig S azt tapasztaltam, ha valahollelhelyére bukkantam, hogy ott bármikor ismételten megtaláltam. mil'igyeket lehet látni; feltünő, hogy ez állat nem a láb egész aljával tapad a támaszul szolgáló helyhez, hanem csak annak középcső csillaszőrös részével. A petefészek közönséges alakú és szerkezetii. Kétféle petéi vannak; a téli peték stírgás-barna héjjal bírnak, mely a sötétes szíjrtől két végén eláll, úgy hogya szík és héj között, alkalmasint világosabb folyadék által betöl tött kis üreg támad; - a nytíjri peték vékony héjúak s állat tokjtín belül helyeztetnek el. A fiatal állatok két szemmel bírnak s belsejükben tiszttín láthatni a «húgyanyagot),. Idegrendszert ugyan hítnl nem sikerült, azonban az említett fiatalkori szemekből étl a nyak mellsó részén elhelyezetthosszulnís, végükön szűrpamattalellátott tapintó hengerek létezéséből következtetnünk szabad, hogy az érzékszerveket szabályzó központi ielegelúcz sem hiányozhatik teljesen. A mit eddig követett szerzőnk a «kocsonyás tokról) mond az éllen oly téves mint a JJldicertá1'öl közlött, a tegzérelue emlékoztető látszó, talán kocsonyás tokban lakik, ele nézete. A fia,tal állat, igaz, {tt ez magától se nem nő, se nem sötéteclik: mert épen úgy, mint a 1lIeb; ce1'ta tokját sajátlagos, e célra idomult szerv segítségével nagy szorgalommal s kitarmssal építi: úgy li Tnbicolar'ia is. Ugyanazon a helyen, hol az elóbbeni fajnéj a gömböcskéket képező szervet látjuk (27-ik ábra e), találok a Tubicolariánál is hasonló, de sokkal sekélyebb gödröt; ebben lesznek a csillaszőröktől összehabart anyagok szabálytalan alakú tömeggé összehalmozva. Mögötte kis sertegödör van. Ha a tömeg elég nagy, akkor az állat testének felső részét meggörbíti, lábát összehúzza s gyors mozdulattal a tok széléhez ragasztja az építkezési anyagot. Ezen anyag alkalmasint nem más, mint a 1J1.elicertáé, s a bélnek itt hasonló szerep jut. Az öregebb állat tokja sötétszín{1, nem átlátszó, felüli'űl megvijágítva ezüstfényii; szerkezete nem oly szabályos, mint a J,1.elicertáé, mert ennek szabttlyos alakú gömböcskéi helyett itt csak szabálytalan tömeg képezi az építési anyagot; ott, hogy hasonlattal éljek, tégla vagy vályogíltl itt vertfal. A mi ezen a J,1.elice't tával hasonló nagyságú és vizi növényekhez tapadt, sötétszínii, nem ritkán 1 mm. hosszú tokja miatt szembe szökő állat fölclra,jzi elterjedését illeti, erről még igen keveset tudunk. EHRENBERG csak két ízben észle,lte Berlin mellett, LEYDIG nagy mennyiségben találta Wii,rzburg körül s e sorok irája 1870, 1871-ben augusztus és szeptember hónapokban megfigyelte Tokaj mellett, igjunius-augusztus hónapokban Pestm. déli, Bácsm. éjszaki részeiben a Duna mentében lévő tócsák növényein. 8od1'ósZeJ've 5 ka1'élyít, a karélyok 'végei gömbösek. A csillaszűr'ök majdn81n oly ]wsszílk, mint?naga a test. Átlátszó tok szolgál lakásul. Ezen nemet 1815-ben OKEN alapította meg 1 fajjal s EHRENBERG egy másikat csatolt hozzá (Fl. 01'nata, p1'oboscidea). DOBIE egy 3-ik fajt talált, mit Fl. cornutanak nevezett s LEYDIG 1 egy új fajt ismertet, mint Fl. appendiculatát. - GRENACHER,2 ki elődjeinél jobb górcsővel s erősebb nagyítással dolgozott 8 összekuszálja a fajokat s vitatja, hogya Fl. ontata E. }JTObescidea, E. C01'1mta DOBIE és appendiclllata LEYDIG egy és ugyanazon faj. DOBIE ide vonatkozó iratait nem ismerem; de már Délnémetországban megismertem 3 faj Flosculariát (u. m. OTnatat E. probosciíleat E. (GRENAcHER értelmezése szerint) és app81tdiculatat LEYDIG. 4 Mind a hármat honunkban több ízben volt alkalmam látni, sőt egy negyedik eddig tudtommal nem ismel'tetettfajt is találtam, mely valamennyi között a legnagyobb s karélyai feltünő hosszas!1ga miatt Fl. longüubata (spec. nov.) névvel nevezhető (lásd II. Mbla 14. ábra). 8zorkezetére uézve megegyezvén mind a 4 faj, azt közösen ismel'tottllu, főleg a legnagyobb faj mellékelt rajzára hivatkozván, azután közlöm egyenkint az egyes fajok alaki eltéréseit. - A test alakja buzogányhoz hasonló, köztakarója puha, ruganyos, összehúzható ; az átlátszó cuticulaképletet az alatta levő szemcsés, sejtmagvakkal bíró képzőrétegtől könnyen megkii.lönböztetlietjük. Az izomrendszer igen kifejlett, a test hosszában láthatjuk annak összehúzását eszközló hosszizmokat (i), melyeknél a rendelkezésemre álló nagyítással harántcsíkokat nem látok. A test kinyujtását a ruganyos köztakaró eszközli. A fejen 5 karély van, melyen többnyire igen hosszú, nagyon vékony csillaszőröket találunk. Ezek kinyujtott helyzetben rendesen nom mozognak, csak néha tesz egyik vagy másik oly mozgt1st, mint a lassan sul~intott, hullü.mvonalban mozgó ostor. De ha valami állatka vagy l i. h \ 4. nem: FLOSCULARIA, E. i. h i. h. XIX. k HARTNACJ{ X.- 4 BARTSOH A szájnyilás mögött van egy tágas űreg. a IC.szájüreg» (a) mely rendesen üres, s melyet EHRENBERG II első növényke közéjök jön, akkor a közellévő csillaszőrök f,ryorsan mozognak, hogya zsákmányt a száj felé tereljék. nyelószervnek» nevez; utána következik egy tágasabb, rendesen egysejtií. moszatokkal s kis ázalogokkal tömött üreg, mint a rajzon is látható s ezt garatnak vagy begynek nevezhetjük. A belé vezető nyilás körül nehány lecsüngő sertét láthatunk (c), melyek folytonos mozgásuk által a garatban lévő tápanyagokat visszatartják, hogy a száj tölcsérébe vissza ne menjenek, mi természetesen nem mindig sikeriil. EHRENBERG ezen üreget másodiknyelőszervneknevezi. Csak most következik a rágó gyomor (d), melyben 2-2 foggal ellátott rágonypár a nagy mennyiségíí. tápanyag megőrlésével - látszólagosan automatikus mozgás közben, - foglalkozik. A rágógyomorral közvetlen összefüggésben következik az emésztőgyomor (c), melyben részben megörlött, részben ép eledelt láthatunk, s ezt követi végre az elkülönített, kissé visszahajló bél (j). Véredényrendszer ezen neronél sincsen, de egyes fajokmu feltűnő nagy mennyiségben láthatók a testüregben apró gömbdecl zsircseppekhez hasonló testecskék, melyek a test összehúzása s kitágulásakor a test minden részébe eljutnak, mint már LEYDIG észlelte. A kiválasztó szervek közül épen megnevezett lmtató csak az összehuzódó s kitáguló, az alfel köz,elében fekvő hólyagot vette észre, de gyanítja, hogy behatóbb fiirkészet mellett a csatornarendszert s a rezgőszerveket is fel lehet találni. Ez a legnagyobb fajnál sikeriiltis, lmnt a 14.. ábrán látható, hol (g-nél) a hólyag s a belé vezető csatornák (i) és a rezgő szervek (1') ki vannak mutatva. - Alábban lkét ékalakú, hosszúnyelü mirigyet látunk (n), mely a tapadáshoz szükséges ragaszt szolgáltatja. Az idegrendszerről igen keveset tudunk; egy tapintó szervre (t), mely vékony sertepamatból áll, mely alatt ic1egdúczocska észlelhető - már GRENACHER 1 tett figyelmessé. Az ivarszervek köziil csak a meglehetős nagy petefészket ismerjük (p), melyben els6 tekintetre szemcsés tápláló, és átlátszó környezetü világosabb magvú képző elemeket különböztethetünk meg. Petéit tokjába rejti (4-6-ot lehet ott látni) s ezeken igen korán feltünik 2 ide-oda mozgó fén~örő testtel bíró szem, s 6-10sárgás gömböcske az u. n. dlugyszel V). Az ide tartozó fajok tokban,élnek, melybe egészen visszahúzódnak, úgy hogy csak az összenyomott csillaszőrök l L i. h. vége látszik ki; azonban ezen tok csak akko~

19 II. SPECIALIS RÉSZ. 24 I. CSALÁD. látható, ha hozzá kivülről idegen testecskék tapachlak (x), vagy haa vizet megfestjük; azért egyes észlelők ezen tok jelen1étét tagadják. A Floscularia magtínyosan él, Mba végével vizi növényekllez '(pl. Cfel'atophylllllll, ][yriophyllu1jl. és különböző moszatokhoz) tapadva, gyakran azonban egy levelen vagy egy szmon több egyént s néha több fajt is találunk. Tokjllból kinyújtózkodván, szétteríti csillaszőrös lmrélyait, midőn is a csillaszőrök egymásfelett elcsuszván, saj átságosan látszanak mozogni. A mint a karélyok széttcl'ülllek, a rágó gyomor elkezdi ütenyszeríi mozgását (2 másodl)ercben mintegy 3 haralh1st tevén), melytől csak néha llttszik indulatosan eltérni, majd ismét visszahúzódik tokjába, lmrélyait összehajtván, vagy csak összevonviíll, hogy kis idő mulva játélntt újból megkezdhesse. Az általam észlelt 4, faj a következő: a) Floscularia ornata, E. egész hossza 0.35 mm. a fej törzs 0.15 mm., a láb 0.2 mm. a legközönségesebb és legkisebb faj; karélyai majdnem egyenlők, csak a háti Imróly nagyobb kevéssel; mind hengerded, végén gömbös (21. áb~'a), sok pmdányllál a testüreg zsircseppalakú gömböcskékkel van megrakva, hogy az egész állat tar. kának látszik junius-szeptemberhónapokban Szepesés Bácsmegyében több példányban észleltem. b) Fl. appendiculata, LEYDIG (l. 19 ábra); az előbbenihez hasonló nagyságra nézve, azonban a háti karély mellett van egy mm. hosszú és mm. széles féregképű átlátszó J.?yujtványa (a) augusztus hóban Baja mellett. c) Fl. proboscidea,e. GRENAOHER magyarázata értelmében, t. i. nagyobb, szélesebb karélyokkal; a háti karély ll. legnagyobb. A karélyok közötti bemélyedés kicsiny, sekély. Összehuzáskor először a legnagyobb karély csukódik, a többi rásimul. Ezen faj kevéssel kisebb mint a következő. Több nyáron át Baja mellett észleltem.. I d) Fl. longilobata (spec. nov.) (II. t. 14.). A test hossza a csillaszőrökkel együtt mm., ebből esik a csillaszőröl~:re 0.15, a karélyokra 0.075, a fej törzsre 0.2, a lábra 0.25 mm. A törzs vastagsága 0.1 mm.; a kal'é. lyok majdnem egyenlő hosszúk, vélwny hengeralakúak, végökön kissé gömbdedek (egy-egy. gömböcske átmérője 0.012), s egész hosszukban a gölllbökön szórványosan, a többi helyeken, u. lll. a lmrélyolwn és a karélyokközött sorosan elhelyezett csillaszőrökkel borítvák. Az állat összehuzódlísakor a karélyok nem csukódnak egymásra, hanem csak)dssé összevonatván, párhuzamos helyzetben maradnak. - Ezen lényeges és feltünő különbségek által eléggé indokoltnak vélem ezen új,fajt, mely nevezetét feltünően hosszú s már a Stephanoc81'osra emlékeztető lmrélyaitól nyeré. Ezen faj nehány példányát 1875-ik év augustus hónapjában Pestmegye déli részeiben, a Duna mellett lévő «holt ))-ágakból, vizi növgnyekkel gyíijtöttelll. 5. nem: STEPHANOCEROS, E. SodTószeTve 5 katélyü, a katélyok hosszitk, lcihefjyzett végü.elc, 'j1allwtosan álló hosszü csillaj8zűrökkel..átlátszó kocsonyás tokban él. Ide csak egy faj tartozik, a StephanoceJ'os Eiclw1'nii E. j melyet eddig mindössze csak 4-5 helyen' észleltek (JJanzig m. EWHHORN, Sz.-Pétervá1~ m. WEISSE, Berlin m. EHRENBERG, WürzbUTf} m. LEYDIG), noha ez a legnagyobb Sodró - állatka, mely szerkezetére, sőt alakjára nézve is nagyon hasonló a F'loscularia longilobatcíhoz. Magam ez állatot látásból nem ismerem, azonban TÓTH,l ki LEYDIG rajzait s ismertetését híven közli, állítja, hogy MADARÁSZ EDE ez érdekos állatot Budapesten egyszer észlelte. MintllOgy állítása valódiságában kételkedni okom nincsen,teljesség kedvéért e tényt felemlítem, s a további l~észleteh:re nézve, akár LEYDIG 2 akár TÓTH ismertetésére figyelmeztetem a szives olvasói. 1 i. h lapon. - 2 i. h lapon. II. család: PHILODINAEA, E. Orsó alakí~ test, hosszí~, villás végií, tá'/}cstfként bevonható labbal. A nyakon hosszúkás, henger~ alakü tapintó szerv van. Szakértő előtt általánosan ismeretes, mennyi nehézséggel jár apró górcsövi állatok íelkeresése, megh~tározása s szerveik tanulmányozása. Ezen nehézségek netovábbját találjuk ezen családnál. Ha az egyik vagy másik ide tartozó állat már a górcső asztalán van, még akkor is uj nehézséggel és akadálylyal kell küzdenünk, ha a fajt meghatározni, ha belső szel'veit tanulmányozni akarjull Mert, ezen kinyujtott állapotban hosszukás, orsó alakú állatkák csak akkor csendesek, ha összehúzódriak gömbbé, ilyenkor pedig szó sem lehet a belső szervek megkülönböztetéséről, legfeljebb szemeit és rágonyait látjuk; a mint pedig testüket kinyujtják, azonnal szüntelenül mozognak, sodrószervüket széttárják s a csillaszőrök mozgása által előidézett örvényt követve, meglehetős sebességgel úsznak, vagy lábukkal megtapadva, lengő harang módjá,ra mozognak, úgy hogy a górcsövet egy bizonyos pontra beállítani teljesen lehetetlen. A mit ezen családról általánosságban elmondani lehet,az a következő: A test valamennyi ide tartozó fajnál husszúkás, orsóalakú, a fej~f és lábnál vékonyodó,.csak haa soc1rászerv széttárúl, akkor ölt a fej iászélesitett alakot, mi által az egész állat hosszúkás kúpalakot nyer. A láb felé a test miildig vékonyabb lesz, s hosszúkás vékoiiy láb képezi folytatását. A test 'hossza 0,22-0,75 mm. közt változik. Aköztakaró rendesen ruganyos és sok fajnál hosszredőkkelbír.. Izomszálak eszközlik a test összehúzását, a ruganyos felbőr oko~za a kitágulást. A sodrószerv két félkör alakú karélyból áll, melyek a háti és hasi oldalon kis mélyedés által vannak, elkiilönítve egymástól. A széliikön lévő csillaszőrsor a háti oldalon a mélyedés által megvan szakítva, a hasi oldalon azonban mindkét karélyr61a szájnyilásig teljed; a szélső csillaszőrsoron belül rövide?b csillaszőrök vannak, melyek még a szájnyilást is bélelik. EHRENBERG ezen családot egyszeriten így jellemzi: «(animalia rotatoria zygotrocha, nnda».l A szájnyílás némel; fajnál csillaszőrökkel bélelt garatba vezet (Oallidina, Actimt,rus) s csakazu"" tán következik a rágó gyomor,melyben két félköl' alakú, élénken mozgó rágószervet találunk. Ezen a két félkörön látunk rendesen két-két nagyobb fogcsúcsot és számos 'vékony fogacskát, melyet a kalilúg szintén n81u bír föloldani. A gyomor, mint az egész test, hosszúkás alakú,elül két fehéres mirigygyel, melyek a szokásos szerkezettel birnak. Agyomortól elkiilönítv:e látjuk a hosszúkás belet, melyben,mint a gyomorban, rövid csillaszől'ökmozognak, s mely a háti oldalon alfellel végződik. A kiválasztó szervek közül könnyen látjuk a hólyagot, nagyon nehe~en néha egy-egy rezgőszervet vagy csatornarészt... Az idegrendszerről e családnál keveset tudunk, csak a nyakon 'lévő tapintószerv s a legtöbb fajnál látható szemek árulják el az idegzet jelenlétét. Ezen szervek az általános részben vannak ismertetve, azért nem szükséges ismétlésbe bocsátkoznom. l n. m lap. BARTBClI SAMU, no'l'atoru.

20 II. SPECIALIS RÉSZ. n. CSALÁD II. CSALÁD. II. SPEOIALIS RÉSZ. A petefészek szintén a szokásos alkotással bír; alakjára nézve hosszúkás, mint az egész test. A peték már a felette nagy mérvben kitáguló petevezetékben egészen kifejlődnek s nem ritkán látunk az anyaméhen belűl kifejlett állatot, mely minden tekintetben anyjához hasonlít, mely rágonyait mozgatja, sőt sodrószervét is kiterjeszti, testét kinyujtja s ös8zehuzza, ugy hogy csak nagyságára nézve különbözik anyjától. Ezen különbség sem..nagy, mert a fiatal néha fél akkora, mint anyja. EHRENBERG ezen egységes családhoz 7 nemet sorozott 16 fajjal, azonban ezek közül a Typhlina és Hydrias nem csak Afrikában találtatott; egy harmadik nem ]}[onolabis, E. annyira hasonlít EHRENBERG saját szavai szerint: (( a Schizotrochák fejletlen fiaira lj, 1 mire a közlött rajzok 2 is első tekintetre emlékeztetnek, hogy talán nem csak hasonlósággal, hanem azonossággal van dolgunk, mi azon körülményt teszi érthetővé, hogy idézett buvárunk óta ezen általa két fajjal felállitott nemet senki sem látta. Ezen három nemet lesz~í,mitva,.a többi négyet hazánkban is találjuk. t U. m lap. - 2 Atlas 61. tábla. 1-ső nem: CALLIDINA,. E. A csalcitl jellegf.,:ivel bi1'ó nem, melynél a szemek hiányza.nak. A kétá[j'í.( lábon szat1iacskák vannak. Az ide tartozó fajok eddigi észleletek szerint legin. kább GíLlumal'USon, Aselluson s mis állatokon élőclnek, mi egyrészt a szemek hüínyát indokolja, más részt azon tapasztalatot magyarázza, hogy sok kutatónak a figyelmét kikeru.lték. Deha a nevezett héjas-állatok valamelyikét több részre osztva megvizsgáljuk a nagyító alatt, mt"ljdnem mindenkor taláhmk nehány OaZlülinát; Volt alkalmam néha példfi,nyt egy-egy Aselluson megol~ vashatni. A (3zervelue nézve mi ki.i.lönös eltérőt sem találunk enemnél. Feltilnőka lábon lévő «szarvacskák l), hogy EIIRENBERG elnevezé8ével~.~éljek, melyek legalább részben tapintó szervek, mint a nyakon lév0 hosszabb és vastagabb tapintó henger. Az is figyelmet érdemlő körülmény, hogy -a lábban lévő nagy... ragasztó mirigyek nem ~ villaágak végébe nyilnak, hanemezek tövénél vagy közvetlenül a felbőrpe, vagy ugyanott elhelyezett rövid hengerekbe, úgy hogya tapac1ás' ezek segítségével történik. Hazánkban két ide tartozó fajt észleltem : O. elega?is, E. kisebb faj, rövic1ltíbakkal; félkör alakú fbgzatáli csak vékony, gereben alakú fogacskak látszanak (35. ábra). Alábmirigyek nyilisa a ltíbvilla tövénél a köztakaróban látható.. Nyár derekán több izben s több helyen találtam. C. parasitica, Giglioli; nagyobb faj (0.42 mm. h.), melynél fl, nyakon lévő tal)intá henger felső része töltsér alakú; a rágó szerveken a kis gereben alakú fogacskákon felül 2-3 erősebbcsúcsot látunk (36. ábra). A láb villttk hosszúk, a ragasztó mitigyek rövid, a villák tövénél lévő csövecskékbe nyilnak. * * * 1874." julius-augusztus hónapokban Aselluson, Bajam. 2. nem: PHILODINA, E. Ezen nem az által kii.lönbözik kilzönösen az ezűmenitűl, hofjy két, a tapintó hen!lcl' és l'ágó gyouwr kö;;:ött elhezyo;;:ett szmnmel b'ír. Ezen EHRENERG által 7 fajj al l fehuhtott nem az edc1igi kutatások szerint nálunk 5 faj tutal van képviselve, melyek egymástól kölinyen megkii.lönböztethetók, noha alakra nézve igen megegyeznek. Ph. eryth1'oph'tal:m.a, E.; hossza 0.22 mm. a Botifer vnlfja1"issal együtt a legközönségesebb faj,. melymajdnem minden es0vizeskác1ban fellelhető, néha nagy mennyiségben. A Rotiferhe:z hasonlít is, azonban szemei elhelyeztetése miatt biztosan felismerhető. Szemei gömbalakuak, fénytör0 fehér testtel, színe halv~ínyvörhenyes, fehér. Ez az egyedii.li Philoc1ina, melyet TÓTH is megfigyelt. 2 Ph. 1'oseola, E. szintén gyakran észlelt faj, mely esővizben, de llltís álló vizekben is gyakran található. Teste sötétebb, vagy világosabb rózsaszínii., szemeihosz Bzúkás kerii.lék alakuak s szög alatt egymás fölé hajlók. Szepes- Éts bácsmegyei vizekben gyakran lttttam és csodálkozol;i1, hogy TÓTH n8m emliti. Ph. C'it1'ÚW, E. sötétsárga szinével, bttrsonyos felületével igen feltünő, különben az előbb~ni fajhoz hasonlít és 1872-ben augusztus hóban Sz" Igló m. Ph. megalotrocha, E. feltünik rövip.ebb, vaskosabb teste által, mely a híb előtt hirtelen vékonyabb lesz; a köztakaró gödrözött, pontozott. Életmódja is kissé 1 U. m i. h eltérő. L~íba végével valami növényhez tapadva, hil'telen szétt~h'ja sodró szel'vét, s mint mozgó harang ide-oda leng. Majd behúzza lába villáit s más helyre úszik, hogy ott játék~ít újból megkezdje szepes-, l)est-, bácsmegyei tócsákb~"ln gyakran találtam. Ph. {{cllleata, E. Ezen kitünő faj első, s alkalmasint egyedii.li észlelője azt két ízben találta Berlin m. (1830. és 1835-ben) s nagyon megörültem, midőn 1875-dik augusztus és szel)tember hónal)okban ezen igen eredeti ki.i.lsejü Soc1ró-állatkát nehány példányban Pesf:meyye legdélibb részeiben a Duna egyik «holt»)-ágttban találtam. Mint EHRENBERG leirásaiból és rajzaiból l 3. nem: ROTIFER) E. t ll. m. 5ül n. m lütii.nik, ezen faj tö"rzse 0.05 mm. hosszú, hegyes, kúpalakú tüskékhez hasonló, de puha állományú dlldorokkal van borítva, melyek néha a testtől elállanak, néha hozzá simulnak" mi a ruganyos. köztakaró által eszközöltetik, mely ezen nagyobb c1udorokon kivül nem síma, lnint EHRENBERG mondja, hanem gödrözött, pontozott, mint amellékelt ábrán ki van tüntetve (24. ábra). A többi szervezetre nézve valami lényeges eltérést nem találunk. A rágó szerv hasonló szerkezetű, mint a t?bbi faj oknál, hanem 3 foggal bír. A peték a méhen belii.l fejlődnek ki s már ott is httni ~ a köztakarón a tüskéket; Két szei/w ct tapintó henfjer ezűtt ál/..: lába l'övidebb afejtünsnél s kétágú v-illával -végzefd-ik: Ezen fajról EHRENBERG l'észletesen és behatóan értekezik, 2 részint mert az ide tartozó fajok némelyike igen közönséges, miért már a górcső feltalálásával egy időben megfigyeltetett, részint mert a Sodl'ó-állatkákról szerzett ismeretek leginbíb? az ide tartozó fajok körül _ forogtak, rész~nt végre azért, mert ez loíllatokról hitték, hogy tökéletesen kiszl:tradva ha ismét nedvességbe jönnok, felélednek. Az ide tartozó fajok tutalában a család jellegeivel bírih"lk, s az előbbeni nemtől szemeile elhelyeztetése és némileg szel'kezetére nézve is eltérnek. Fogzatuk hasonlít a Philudúták-éhoz; két pttr erősebb. foggal bír. Szintén vizi loulatq1t, minta többi Soaró-állatkák, azonbannedves fövényben, gömbbé összehúzódva, hosszú ideig megélnek, s ha ismét vizbe kerülnek, kinyulnak s mozognak s iunét keletkezett a tökéletes kiszáradás s újbóli felelevellec1ésről szóló tévtan. Az idetartozó fajok közül a következőket észleltem : R. vlllfjaj'l~s, E. fehér nyul{lllk testtel, mely ln,ssankint lábbá keskenyedik, szemei gömbc1edek, sötét Ilirosak, fehér fénytörő testtel. Belsejükben egy, két, néha töqb igen kifejlett fiatalt lehet látni. Igen közönséges Sodró-álbtka lltllunk is~melylyelllliilc1eniitt találkoztam s TÓTH is nagy mennyiségben észlelte. l R. UU~C1'W'/l8, E. S,zilltéll fehér síma testü faj, melyllél a test a láb előtt hirtelen keskenyeclik; a láb nylllií,nk, villeíjának két ága hosszú Tokaj alatt a Tisza m., Baja alatt fi Dllnából fogott ntkon nagyobb számmal észloltem. R. tcl1'llils, E. teste fehér, nagy l'ánczokban összehúzóeló, lassankint Hbbá keskenyedő; szemei hosszúlu1s alakuak, mozdulatai, fej- s lábkil1yujtásaigen lassú, mely viselete miatt nyeré EHRENBERG-től nevét , 1874,., nyarán Zemplén s Pest in. déli részeiben. R. maa.;i'ijuis, BARTsm!. Ezen puszta szemmel felismerhető, kinyújtott állapotban 1 mm. megközelítő, sőt meghaladó fajt először 1870-ben Württembergben észleltem2 s azóta is figyelemmel kisértem, mert Tokaj és Baja körül több ízben találtam. Teste ránczosall összehuzódik s a nyak körii.l kissé behorpad, úgy hogya fej, nyak és törzs megkii.lönböztethetók egymástól. Mindezeket az előbbeni f~jnál is tapasztaljuk; fajul1knál azonban a felbőr részben megkeményedó, chitinesülő, felülete l)edig gödrös, pontozott. Még ez Bem elegenc1ő ok új faj alkotására, lllert az ActimtTusnál sem látta EHRENBERG a felbőr hasonló szerkezetét, azonban a R. tatdus jellemzéseii.l mondja: «ocellis oblongis), holott ez új fajnál a szemek gömbalakuak, fehér fénytörő testtel. Mit a sokszor idézett észlelő a R. macr16l'ustól megjegyez,3 hogy néha gömbc1ed, néha hosszukás szemeit 6-8 apró részre oszolva látta, ahoz hasonlót mondhatok a kérdés alatti R.?naxi~lusr6l. Nehány példánynál már kisebb nagyítás mellett (HARTNACIC, 4.,.) észrevettem, hogy szemeik hátrafelé hosszúra nyulnak ; er6s nagyítás mellett kitünt, hogy mind a két szem 8-10" hátrafelé mindig kisebbedő göl11bded részre oszlott, mely részek, mint az «olvasó) gyöngyei egymásho.l;í fűzvék. R. 1Jiotacilla, BARTSCH. (34. ábra.) Az előbbenivel egy időben s egy helyen lett megalapítva. Ismertető jelei_: rövidebb, kissé duzzadt test, mely a nyaknál kissé keskenyedik s vége felé rögtön vékony, rövid lábbá idomul, továbbá fehér testszín és feltün0' hosszaságíl tapintó henger. Ez ~tllat, mint a Ph. megalotl'ocha, lábát i. h kép. - 2 i. h n. m I. 4~<