Pomáz Város Önkormányzata TÁJÉKOZTATÁS. Az országos kompetenciamérés évi eredményeirıl

Átírás

1 Pomáz Város Önkormányzata 2013 Pomáz, Kossuth Lajos út Telefon: (26) , Fax: (26) TÁJÉKOZTATÁS Az országos kompetenciamérés évi eredményeirıl Pomáz Város Önkormányzata Képviselı-testületének június 19-i ülésére Tisztelt Képviselı-testület! A Polgármesteri Hivatal oktatási referense elkészítette összegzését a évi Országos Kompetenciamérések eredményeirıl. A évi Országos Kompetenciamérések a pomázi iskolákban az elıírásoknak megfelelıen május 30-án lebonyolódtak. Ennek menetérıl az Oktatási Hivatal által elızetesen megküldött tájékoztató szolgált információkkal. A évi beszámolót az elıterjesztéshez mellékeljük. Kérem a T. Képviselı-testületet a évi országos kompetenciamérés eredményeirıl szóló tájékoztató elfogadására. Üdvözlettel Pomáz, június 12. P. H. Vicsi László polgármester Határozati javaslat: Pomáz Város Önkormányzatának Képviselı-testülete.. szavazattal úgy határozott, hogy elfogadja a évi kompetenciamérések eredményeirıl szóló összegzést.

2 A évi Országos Kompetenciamérés eredményeinek összegzése I. A kulcskompetencia fogalma KULCSKOMPETENCIA: az ismeretek, készségek és attitődök transzferábilis, többfunkciós egysége, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét kiteljesíthesse és fejleszthesse, be tudjon illeszkedni a társadalomba, és foglalkoztatható legyen. A kulcskompetenciákat a kötelezı oktatás, illetve képzés idıszaka kell elsajátítani. A késıbbiekben, az egész életen át tartó tanulás során mindenféle tanulás alapját ezek a kompetenciák képezik. A kulcskompetenciák a következık: anyanyelvi kommunikáció; idegen nyelvi kommunikáció; matematikai, természettudományi és technológiai kompetencia; digitális kompetencia; a tanulás tanulása; személyközi és állampolgári kompetencia; vállalkozói kompetencia; kulturális kompetencia. II. A felmérésrıl május 25-én immár kilencedik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérésre. A felmérés célja a tanulók szövegértési képességének és matematikai eszköztudásának felmérése mellett a pedagógiai mérésértékelés módszereinek terjesztése, valamint az iskolák és fenntartóik számára a helyi szintő értékeléshez szükséges adatok biztosítása volt. Fontos tudnivaló, hogy a nemzeti köznevelésrıl szóló évi CXC. törvény 80. -a változatlanul elıírja a 6., 8. és a 10. évfolyamos tanulók teljes körő mérését. A 6., a 8. és a 10. évfolyamos tanulók az ország összes iskolájának valamennyi telephelyén ugyanabban az idıpontban és azonos körülmények között, az arra kiképzett felmérésvezetık irányításával és felügyeletével írták meg a felmérést. Ennek során egy kétszer 45 perc hosszúságú matematikai és egy kétszer 45 perc hosszúságú szövegértési tesztet oldottak meg. Ezt követıen a megfelelı adatvédelmi szabályok betartásával a Tanulói kérdıív kérdéseire válaszoltak, amelyben családi hátterükkel, eddigi iskolai pályafutásukkal kapcsolatos kérdések szerepeltek. A tanulók a kérdıívet otthon, a szüleikkel együtt töltötték ki önkéntes alapon. Az intézmények vezetıi szintén kérdıíves formában szolgáltattak információkat az iskolával és a telephelyekkel kapcsolatban. A felmérésben használt teszteket, a hozzájuk tartozó Javítókulcsokat és a kérdıíveket az Oktatási Hivatal Közoktatási Mérési Értékelési Osztályának munkatársai állították össze sokéves mérési tapasztalatuk alapján, a legkorszerőbb tesztelméleti és mérési módszertan alkalmazásával. A tesztek olyan matematikai eszköztudást és szövegértést mérı feladatokból álltak, amelyek elsısorban nem az iskolai tanterv konkrét megvalósulását mérik, hanem a tanulóknak azt a képességét, ahogyan a tanultakat valódi problémák, megoldandó helyzetek kapcsán alkalmazni tudják. A szövegértés fogalma: az írott nyelvi szövegek megértésének, használatának és a rájuk való reflektálásnak a képessége annak érdekében, hogy az egyén elérje céljait, fejlessze tudását, képességeit, kikapcsolódjék, sikerrel alkalmazkodjon vagy vegyen részt a mindennapi kommunikációs helyzetekben. A matematikai eszköztudás magában foglalja: az egyénnek azt a képességét, amely által érti és elemzi a matematika szerepét a valós világban; a matematikai eszköztár készségszintő használatát; az elsajátított matematikai tudás valós élethelyzetekben való alkalmazásának igényét és az erre való képességet; a matematikai eszközök használatát a társadalmi kommunikációban és együttmőködésben az egyén életkorának megfelelı szinten.

3 A tesztfüzetek anyagának összeállítása a mérés Tartalmi keretében meghatározott arányok és elvek szerint történt. A Tartalmi keret, valamint a tesztek alapvetı statisztikai jellemzıit és a tesztfüzetek feladatait, azok jellemzıit bemutató kötetek a korábbi mérések anyagaival együtt megtalálhatók a honlapon. A tesztfüzetek mellett a felmérésben kitöltött Tanulói, Telephelyi és Iskolai kérdıívek azt a célt szolgálták, hogy az ezekbıl nyert adatok segítségével a telephely eredményeit ne pusztán önmagukban, hanem a tanulók jellemzıi és a telephely rendelkezésére álló lehetıségek, körülmények figyelembevételével tudják elemezni. Az iskolák, telephelyek teljesítményérıl az iskolák, a telephelyek és az iskolafenntartók egyaránt visszajelzést kapnak, amelyek a vagy a oldalon mindenki számára hozzáférhetık. A Fenntartói, Iskolai és Telephelyi jelentések segítségével az intézmények összehasonlíthatják teljesítményüket a hasonló jellemzıkkel rendelkezı iskolákkal; megállapíthatják, hogy jobb vagy rosszabb eredményt értek el a korábbi évekhez képest, illetve ahhoz viszonyítva, ami az iskola tanulói összetétele alapján várható lenne; megvizsgálhatják tanulóik fejlıdését a 2009-es és 2011-es mérések közötti idıszakban az országos fejlıdési mutatókhoz viszonyítva. Az OKM FIT elemzı szoftverben a jelszóval védett egyéni adatokhoz belépve tetszıleges tanulócsoportra is végezhetık elemzések, valamint egyéni tanulói, illetve feladatonkénti elemzések is készíthetık. Az elemzı szoftverben az iskolának arra is van lehetısége, hogy a mérés napján hiányzó, de a tesztfüzeteket késıbb kitöltı tanulók eredményeit rögzítse és elemezze. A szoftver használata az iskolák számára nem kötelezı, de segítségével a jelentésekben megjelenı információknál sokkal részletesebb képet kaphatnak saját eredményeikrıl. A honlapon hozzáférhetık a tanulók eredményei az érintett tanuló és szülei számára, ezeket az egyéni mérési azonosító segítségével lehet megtekinteni. A Országos kompetenciamérés honlapjáról február 28-tól tölthetık le a évi Országos kompetenciamérés Fenntartói, Intézményi és Telephelyi jelentések (FIT-jelentések), valamint az egyéni jelentések. A szövegértés és matematika területén a évi kompetenciaméréskor elıször bevezetésre került az évfolyamfüggetlen skála. Az évfolyamfüggetlen skála azt jelenti, hogy a 6., a 8. és a 10. évfolyamos tanulók eredményeit ugyanazon a skálán mérik Az új skála tehát 500-as átlag és 100-as szórás helyett 1500-as (6. évfolyamos) átlaggal és kb. 200 pontos évfolyamonkénti szórással rendelkezik. Ezzel az eljárással a mérés évétıl és az évfolyamtól függetlenül összehasonlíthatók a felmérésben elért eredmények. A képességskálák újradefiniálásával együtt új közös képességszintek (7-7 képességszint) kialakítása is megtörtént. A szintek eléréséhez szükséges képességek alapján az Oktatási Hivatal Közoktatási Mérési Értékelési Osztályának munkatársai úgy ítélték meg, hogy a 6. évfolyam esetében a 3. képességszint, a 8. és a 10. évfolyam esetében a 4. képességszint az a minimális szint mind a két területen, amelynek elérése szükséges ahhoz, hogy a tanuló eredményesen tudja alkalmazni képességeit a további ismeretszerzésben és az önálló tanulás során. Az alábbi táblázat foglalja össze a szövegértés szinthatárait és a szint eléréséhez szükséges mőveleteket: Képességszint A képességszint alsó határa A szintet elérı tanulók képességei a szövegbe többszörösen mélyen beágyazott, implicite megfogalmazott információk és kategóriák azonosítása és összekapcsolása a figyelmet erısen elvonó tartalmi elemek között eligazodva, a szöveg típusától, témájától, terjedelmétıl függetlenül; közvélekedéssel

4 ellentétes, az elvárttal szembehelyezkedı információk visszakeresése egy szereplı valódi és színlelt attitődje közötti különbségtétel; több eseménysor idırendjének helyreállítása; a tartalmi elemek közötti logikai kapcsolatok felismerése különbözı retorikai célú és formátumú szövegek között; egy szöveg változatainak rangsorolása egy állandósult szókapcsolat alkalmazhatósági kontextusának azonosítása; a nyelvi elemek elhagyásán alapuló retorikai alakzatok felismerése; a poetizált nyelvhasználat konkrét példáinak magyarázata; a közlésmód jelentésmódosító szerepének magyarázata; a szövegszervezı tartalmi elemek mőködésének magyarázata Egy meghatározott szempont alapján, a szövegben (vagy több szövegben) szereplı információk és kategóriák kapcsolatrendszerét átlátva, a szövegben mélyen beágyazott információk azonosítása és összekapcsolása; implicite megfogalmazott információk azonosítása a figyelmet erısen elvonó tartalmi elemek között eligazodva az ellentmondás felismerése egy szereplı viselkedésében; a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; a szövegváltozatok közös elemeinek felismerése; a szöveg tartalmi elemei közötti kijelentés-érv viszony felismerése, a probléma-megoldás viszony magyarázata a szövegben alkalmazott speciális jelrendszerek mőködésének magyarázata; a kétértelmőség vagy szójáték nyelvi alapjainak magyarázata; a szöveg stiláris vagy tartalmi jellemzıinek egy adott céllal való megváltoztatásával kapcsolatos állásfoglalás; az olvasó elıismereteire alapozó figyelemfelhívó jellegő címadás felismerése a szövegben elszórt, explicite megfogalmazott információk azonosítása, összekapcsolása, rendezése; félrevezetı információ kiszőrése adott szempont alapján; a szövegben mélyen beágyazott, fıszövegen kívül esı, vagy a megszokottól ellentétes helyen szereplı információk visszakeresése a szereplık attitődjei közötti különbségek magyarázata, egy szereplı szándékaira vagy állapotára utaló nyelvi és tartalmi jelek azonosítása; a szöveg tartalmi elemei és a mindennapi élet tapasztalatai közötti különbségek magyarázata; a szöveg egy részletében leírt idırend helyreállítása; iskolai jellegő háttértudás alkalmazása a szöveg

5 4. (a 8. és 10. évfolyam esetében a minimális szint) 3. (a 6. évfolyam esetében a minimális szint) tartalmi elemei közötti kapcsolatok azonosításában; a szövegben megfogalmazott feltételeket teljesítı példák azonosítása; a szöveg elemei közötti ok-okozati, általános-egyes vagy kategória-elem viszony magyarázata a szöveg célközönségének felismerése; egy szövegrészlet strukturális szerepének magyarázata; a szöveg hitelességével kapcsolatos tartalmi elemek magyarázata; a kétértelmő, több jelentéső tartalmi elemek feloldása; a bibliográfiai rendszer felismerése és alkalmazása; értékítélet alkotása a mindennapi élettıl távoli témájú szöveg tartalmistilisztikai jellemzıivel kapcsolatban 1491 a szövegben elszórt, explicite megfogalmazott információk azonosítása, összekapcsolása, rendezése; félrevezetı információ kiszőrése a szereplık szándékai közötti különbség felismerése, a szereplık motivációinak magyarázata; a szöveg információi és a mindennapi élet egy speciális vetülete közötti különbség felismerése; következtetés levonása a szöveg és a mindennapi élet információinak integrálásával figyelmet elvonó információk között eligazodva; a szöveg idırendjének helyreállítása; egy történet két változata közötti hasonlóság, és a szöveg tartalmi elemei között az elvárások ellenére fennálló hasonlóság felismerése; a szöveg tartalmi elemei közötti kategória-elem viszony felismerése egy szövegrészlet céljának felismerése; a szövegben alkalmazott speciális jelrendszerek mőködésének felismerése; a szöveg szerkezetének és fı tartalmi egységeinek felismerése; az ismétlés és a hasonlat szerepének magyarázata; értékítélet alkotása a szöveg egy tartalmi vagy stilisztikai elemérıl, és ennek magyarázata; egy hétköznapi probléma megoldása a szöveg tartalmi elemeinek felhasználásával; a gúny tárgyának felismerése; idegen kifejezés jelentésének felismerése; a cím magyarázata 1351 a szövegben explicite megfogalmazott, több feltételnek megfelelı információk visszakeresése a szereplık közötti viszony magyarázata, a szereplık motivációinak felismerése; egyszerő következtetés levonása a szöveg és a mindennapi élet információinak integrálásával; a szöveg részletei közötti különbség vagy hasonlóság felismerése; a szöveg idırendje elıtt lejátszódó események kikövetkeztetése; egy következtetés alapját jelentı tartalmi elem

6 felismerése a szöveg céljának felismerése; a szöveg célját hangsúlyozó vagy tartalmát kiegészítı illusztráció felismerése; értékítélet alkotása a szöveg egy tartalmi elemérıl; egy hétköznapi kifejezés alkalmi jelentésének felismerése; a szöveg egy részletének címmel való összefoglalása; a szerzıi álláspont azonosítása a szövegben explicite megfogalmazott információ visszakeresése, és különbség felismerése a szöveg információi és a mindennapi élet közötti egyszerő kapcsolat felismerése, a szereplık közötti egyszerő kapcsolat felismerése, a szöveg eseményeinek lineáris idırendjében való eligazodás; a szöveg egységei közötti kérdés-felelet viszony felismerése egy szövegrész témájának, a hagyományos történetmesélési eszközöknek és a meggyızés szándékának felismerése; állandósult szókapcsolat alkalmi jelentésének felismerése a szövegben kiemelt vagy többször elıforduló információ visszakeresése az elbeszélés alapvetı tér- és idıbeli körülményeinek kikövetkeztetése, a szöveg két tartalmi eleme közötti egyszerő kapcsolat felismerése a szövegben explicite megfogalmazott fı gondolatmenet vagy téma felismerése, alkalmi szókapcsolat jelentésének felismerése Az alábbi táblázat foglalja össze a matematika szinthatárait és a szint eléréséhez szükséges mőveleteket: Képességszint A képességszint alsó határa A szintet elérı tanulók képességei újszerő és/vagy többszörösen összetett szituációban megjelenı, önálló megoldási stratégiát igénylı, gyakran többlépéses feladatok megoldása összetett problémák vizsgálatából és modellezésébıl nyert információk értelmezése, általánosítása és alkalmazása különbözı információforrások és reprezentációk összekapcsolása és egymásnak való megfeleltetése fejlett matematikai gondolkodás és érvelés a szimbolikus és formális matematikai mőveletek és kapcsolatok magas színvonalú alkalmazásával újszerő problémaszituációk megoldása új megoldási módok és stratégiák megalkotása mőveleti lépések, az eredmények és azok értelmezésével kapcsolatos

7 gondolatok pontos megfogalmazása az eredményeknek az eredeti probléma szempontjából való vizsgálata, értelmezése újszerő, komolyabb értelmezést igénylı szövegkörnyezetben megjelenı, önálló stratégiával megoldható többlépéses feladatok megoldása modellalkotás összetett problémaszituációra, a modell alkalmazhatósági feltételeinek meghatározása, majd annak helyes alkalmazása modellekhez kapcsolódó összetett problémák lehetséges megoldási módjainak kiválasztása, összehasonlítása és értékelése a kiválasztott megoldási stratégia és matematikai módszer értékelése, az elvégzett lépések végrehajtása széles körő és jó színvonalú gondolkodási és érvelési képességek, készségek különbözı adatmegjelenítések, szimbolikus és formális leírások és problémamegjelenítések nagy biztonsággal való értelmezése és kezelése újszerő szituációban megjelenı többlépéses, önálló stratégia kidolgozását igénylı, különbözı módon megjelenített összefüggéseket tartalmazó feladatok megoldása problémákhoz egyszerő modell önálló megalkotása, majd annak helyes alkalmazása rugalmas érvelés és reflektálás az elvégzett lépésekre értelmezés és gondolatmenet megalkotása és megfogalmazása 4. (a 8. és 10. évfolyam esetében a minimális szint) 3. (a 6. évfolyam esetében a minimális szint) 1576 összetettebb vagy kevésbé ismerıs, újszerő szituációjú, több lépéses feladatok megoldása konkrét problémaszituációkat egyértelmően leíró modellek hatékony alkalmazása, a modellek alkalmazhatósági feltételeinek meghatározása különbözı, akár szimbolikus adatmegjelenítések kiválasztása és egyesítése, azok közvetlen összekapcsolása a valóságos szituációk különbözı aspektusaival értelmezés és gondolatmenet rövid leírása 1440 ismerıs kontextusban megjelenı egy-két lépéses problémák megoldása egyértelmően leírt matematikai eljárások elvégzése, amelyek szekvenciális döntési pontokat is magukban foglalhatnak egyszerő problémamegoldási stratégiák kiválasztása és alkalmazása különbözı információforrásokon alapuló adatmegjelenítések értelmezése és alkalmazása, majd ezek alapján érvek megalkotása a legalapvetıbb, közismert matematikai fogalmak és eljárások ismerete a kontextus alapján közvetlenül megérthetı problémaszituációk értelmezése egyetlen információforrásból a szükséges információk megszerzése

8 egyszerő vagy szimplán matematikai kontextusban megjelenı, jól körülírt, egylépéses problémák megoldása egyszerő, jól begyakorolt algoritmusok, képletek, eljárások és megoldási technikák alkalmazása egyszerő érvelés, és az eredmények szó szerint értelmezése ismerıs, fıként matematikai szituációban, gyakran kontextus nélküli helyzetben feltett matematikai kérdések megválaszolása egyértelmő, jól körülírt és minden szükséges információt tartalmazó feladatok megoldása közvetlen utasításokat követve rutinszerő eljárások végrehajtása a feladat kontextusából nyilvánvalóan következı lépések végrehajtása III. A pomázi iskolák eredményei a matematika és szövegértés kompetenciaterületen 2011-ben 6. évfolyam - matematika A jelentésben összesen osztályos tanuló szerepel, ebbıl: MKÁI NNÁI SSÁIMSZSZ 65 Fİ 33 Fİ 21 Fİ A évi Országos kompetenciamérésen a pomázi 6. évfolyamos iskolások átlageredménye matematika kompetenciaterületen 1479 pont, ehhez képest az országos átlag 1486 pont, a városi általános iskolákban 1469 pont, tehát megállapítható, hogy a 6.-os pomázi diákok összességében az országos átlaghoz közel teljesítettek. A 6.-os pomázi diákok képességszint eloszlása matematikából: (alapszint) 2, 5% 13, 4% 27, 7% 29, 4% 13, 4% 11, 8% 1, 7% - Az Országos Kompetenciamérésben résztvevı iskolák 40%-a gyengébben, 37%-a hasonlóan, 23 %-a szignifikánsan jobban teljesített 6. évfolyamon matematikából a pomázi 6.-os diákok teljesítményéhez képest. Átlageredmények, képességeloszlás intézményenként matematikából 6. évfolyamon: INTÉZMÉNY ÁTLAGEREDMÉNY MKÁI 1461 NNÁI 1495 SSÁIMSZSZ 1509

9 Megállapítható, hogy a 3 pomázi általános iskola 6. évfolyamos tanulóinak átlageredménye matematikából nem különbözik szignifikánsan az országos átlagtól Képességszint eloszlás a Mátyás Király Általános Iskolában: 3, 1 % 16, 9% 26, 2% 30, 8% 12, 3% 9, 2% 1, 5% - Az alapszintet jelentı 3. szintet el nem érı tanulók aránya 46, 2%. Képességszint eloszlás a Német Nemzetiségi Általános Iskolában: 3, 0% 12, 1% 27, 3% 24, 2% 15, 2% 15, 2% 3% - Az alapszintet jelentı 3. szintet el nem érı tanulók aránya 42, 4 %. Képességszint eloszlás a Sashegyi Sándor Általános Iskola, Mővészeti Szakközépiskola és Szakiskolában: - 4, 8% 33, 3% 33, 3% 14, 3% 14, 3% - - Az alapszintet jelentı 3. szintet el nem érı tanulók aránya 38, 1% %. Az intézményi jelentésekbıl kiderül, hogy a Mátyás Király Általános Iskola 6. évfolyamosainak átlageredménye matematikából 2011-ben gyengébb 2010 és hez képest, a Német Nemzetiségi Általános Iskola tanulóinak eredménye 2010-hez képest jobb, 2009-hez képest nem különbözik szignifikánsan, a Sashegyi Iskola esetében az elızı két évhez képest nincs szignifikáns különbség. 6. évfolyam - szövegértés A évi Országos kompetenciamérésen a pomázi 6. évfolyamos iskolások átlageredménye szövegértés kompetenciaterületen 1506 pont, ehhez képest az országos átlag 1465 pont, a városi általános iskolákban 1447 pont, tehát megállapítható, hogy a 6.-os pomázi diákok összességében az országos átlag felett teljesítettek. A 6.-os pomázi diákok képességszint eloszlása szövegértés kompetenciaterületen: - 4, 2% 15, 1% 26, 9% 31, 1% 15, 1% 6, 7% 0, 8%

10 Megállapítható, hogy az alapszintet jelentı 3. szintet 26, 9% teljesítette, 19, 3% a, míg 53, 7% fölötte teljesített. Az Országos Kompetenciamérésben résztvevı iskolák 58%-a gyengébben, 34%-a hasonlóan, 8 %-a szignifikánsan jobban teljesített 6. évfolyamon szövegértésbıl a pomázi 6.-os diákok teljesítményéhez képest. Átlageredmények, képességeloszlás intézményenként szövegértésbıl 6. évfolyamon: INTÉZMÉNY ÁTLAGEREDMÉNY MKÁI 1494 NNÁI 1534 SSÁIMSZSZ 1496 Megállapítható, hogy mind a három pomázi általános iskola átlageredménye az országos átlaghoz képest magasabb. Képességszint eloszlás a Mátyás Király Általános Iskolában: - 4, 6% 16, 9% 29, 2% 29, 2% 12, 3% 7, 7% - Az alapszintet jelentı 3. szintet el nem érı tanulók aránya 21,5 %. Képességszint eloszlás a Német Nemzetiségi Általános Iskolában: - 6, 1% 15, 2% 15, 2% 33, 3% 18, 2% 9, 1% 3, 0% Az alapszintet jelentı 3. szintet el nem érı tanulók aránya 21,3 %. Képességszint eloszlás a Sashegyi Sándor Általános Iskola, Mővészeti Szakközépiskola és Szakiskolában: - - 9, 5% 38, 1%% 33, 3% 19, 0% - - Az alapszintet jelentı 3. szintet el nem érı tanulók aránya 9,5 %. Az intézményi jelentésekbıl kiderül, hogy a Mátyás Király Általános Iskola 6. évfolyamosainak átlageredménye szövegértésbıl 2011-ben 2010-hez képest nem különbözik szignifikánsan és 2009-hez képest gyengébb, a Német Nemzetiségi Általános Iskola tanulóinak eredménye 2010-hez és 2009-hez képest is jobb, a Sashegyi Iskola esetében 2010-hez képest gyengébb, míg 2009-hez képest nincs szignifikáns különbség az átlageredményekben.

11 8. évfolyam matematika A jelentésben összesen osztályos tanuló szerepel, ebbıl: MKÁI NNÁI SSÁIMSZSZ 48 Fİ 19 Fİ 19 Fİ A évi Országos kompetenciamérésen a pomázi 8. évfolyamos iskolások átlageredménye matematika kompetenciaterületen 1632 pont, ehhez képest az országos átlag 1601 pont, a városi általános iskolákban 1577 pont, tehát megállapítható, hogy a 8.-os pomázi diákok eredménye nem különbözik szignifikánsan az országos átlagtól, míg a városi általános iskolák átlageredményéhez képest jobb. A 8.-os pomázi diákok képességszint eloszlása matematikából: (alapszint) - 1, 2% 15, 1% 12, 8% 39, 5% 27, 9% 3, 5% - Megállapítható, hogy az alapszintet jelentı 4. szintet 39, 5% teljesítette, 29,1% a, míg 31,4% fölötte teljesített. Az Országos Kompetenciamérésben résztvevı iskolák 55%-a gyengébben, 30%-a hasonlóan, 15%-a szignifikánsan jobban teljesített 8. évfolyamon matematikából a pomázi 8.-os diákok teljesítményéhez képest. Átlageredmények, képességeloszlás intézményenként matematikából 8. évfolyamon: INTÉZMÉNY ÁTLAGEREDMÉNY MKÁI 1607 NNÁI 1642 SSÁIMSZSZ 1674 Megállapítható, hogy mind a három általános iskola átlageredménye az országos átlag felett van matematikából a 8. évfolyamon. Képességszint eloszlás a Mátyás Király Általános Iskolában: - 2, 1% 22, 9% 12, 5% 33, 3% 22, 9% 6, 3% - Az alapszintet jelentı 4. szintet el nem érı tanulók aránya 37, 5 %. Képességszint eloszlás a Német Nemzetiségi Általános Iskolában: 1. szint 1. szint 2. szint 3. szint 4. szint 5. szint 6. szint 7. szint

12 - - 5, 3% 10, 5% 63, 2% 21, 1% - - Az alapszintet jelentı 4. szintet el nem érı tanulók aránya 15, 8 %. Képességszint eloszlás a Sashegyi Sándor Általános Iskola, Mővészeti Szakközépiskola és Szakiskolában: - - 5, 3% 15, 8% 31, 6% 47, 4% - - Az alapszintet jelentı 4. szintet el nem érı tanulók aránya 21, 1%. Az intézményi jelentésekbıl kiderül, hogy a Mátyás Király Általános Iskola 8. évfolyamosainak átlageredménye matematikából 2011-ben 2010-hez képest nem különbözik szignifikánsan és 2009-hez képest jobb, a Német Nemzetiségi Általános Iskola tanulóinak eredménye 2010-hez képest nem különbözik szignifikánsan és 2009-hez képest jobb, a Sashegyi Iskola esetében 2010-hez és 2009-hez képest is jobb az átlageredmény 2011-ben. 8. évfolyam szövegértés A évi Országos kompetenciamérésen a pomázi 8. évfolyamos iskolások átlageredménye szövegértés kompetenciaterületen 1593 pont, ehhez képest az országos átlag 1577 pont, a városi általános iskolákban 1554 pont, tehát megállapítható, hogy a 8.-os pomázi diákok eredménye összességében nem különbözik szignifikánsan az országos átlagtól. A 8.-os pomázi diákok képességszint eloszlása szövegértés kompetenciaterületen: - - 4, 7% 24, 4% 29, 1% 27, 9% 12, 8% 1, 2% Megállapítható, hogy az alapszintet jelentı 4. szintet 29,1% teljesítette, 29,1% a, míg 47,9% fölötte teljesített. Az Országos Kompetenciamérésben résztvevı iskolák 49%-a gyengébben, 36%-a hasonlóan, 15%-a szignifikánsan jobban teljesített 8. évfolyamon szövegértésbıl a pomázi 8.-os diákok teljesítményéhez képest. Átlageredmények, képességeloszlás intézményenként szövegértésbıl 8. évfolyamon: INTÉZMÉNY ÁTLAGEREDMÉNY MKÁI 1624 NNÁI 1479 SSÁIMSZSZ 1620

13 Megállapítható, hogy a Mátyás Király Általános Iskola és a Sashegyi Sándor Általános Iskola országos átlaghoz képest átlag feletti, míg a Német Nemzetiségi Általános Iskola átlag i teljesítményt hozott. Képességszint eloszlás a Mátyás Király Általános Iskolában: - - 4, 2% 14, 6% 29, 2% 33, 3% 16, 7% 2, 1% Az alapszintet jelentı 4. szintet el nem érı tanulók aránya 18, 8 %. Képességszint eloszlás a Német Nemzetiségi Általános Iskolában: - - 5, 3% 52, 6% 42, 1% Az alapszintet jelentı 4. szintet el nem érı tanulók aránya 57, 9 %. Képességszint eloszlás a Sashegyi Sándor Általános Iskola, Mővészeti Szakközépiskola és Szakiskolában: - - 5, 3% 21, 1% 15, 8% 42, 1% 15, 8% - Az alapszintet jelentı 4. szintet el nem érı tanulók aránya 26, 4 %. Az intézményi jelentésekbıl kiderül, hogy a Mátyás Király Általános Iskola 8. évfolyamosainak átlageredménye szövegértésbıl 2011-ben 2010-hez és 2009-hez képest is jobb, a Német Nemzetiségi Általános Iskola tanulóinak eredménye 2010-hez és 2009-hez képest is gyengébb, a Sashegyi Iskola esetében 2010-hez és 2009-hez képest is jobb az átlageredmény 2011-ben. 10. évfolyam matematika A jelentésben összesen osztályos tanuló szerepel, mindnyájan a Sashegyi Sándor Általános Iskola, Mővészeti Szakközépiskola és Szakiskola diákjai. A évi Országos kompetenciamérésen a pomázi 10. évfolyamos iskolások átlageredménye matematika kompetenciaterületen 1593 pont, ehhez képest az országos átlag 1635 pont, a szakközépiskolákban 1624 pont, tehát megállapítható, hogy a 10.-es pomázi diákok eredménye nem különbözik szignifikánsan az országos átlagtól. A 10.-es pomázi diákok képességszint eloszlása matematikából:

14 - 5, 9% 17, 6% 17, 6% 29, 4% 29, 4% - - Az alapszintet jelentı 4. szintet el nem érı tanulók aránya 41, 1 %. Az Országos Kompetenciamérésben résztvevı szakközépiskolák 19%-a gyengébben, 49%-a hasonlóan, 32%-a szignifikánsan jobban teljesített 10. évfolyamon matematikából a pomázi 10.-es diákok teljesítményéhez képest. 10. évfolyam szövegértés A évi Országos kompetenciamérésen a pomázi 10. évfolyamos iskolások átlageredménye szövegértés kompetenciaterületen 1573 pont, ehhez képest az országos átlag 1617 pont, a szakközépiskolákban 1604 pont, tehát megállapítható, hogy a 10.-es pomázi diákok eredménye nem különbözik szignifikánsan az országos átlagtól. A 10.-es pomázi diákok képességszint eloszlása szövegértésbıl: , 2% 29, 4% 11, 8% 17, 6% - Az alapszintet jelentı 4. szintet el nem érı tanulók aránya 41, 2 %. Az Országos Kompetenciamérésben résztvevı szakközépiskolák 22%-a gyengébben, 36%-a hasonlóan, 42%-a szignifikánsan jobban teljesített 10. évfolyamon matematikából a pomázi 10.-es diákok teljesítményéhez képest. IV. Összegzés Az Országos kompetenciamérésben megragadható egy olyan fontos teljesítménymutató, amely az iskola egyik alapvetı céljával, a tanulók mindennapi életben való boldogulásával függ össze, így hangsúlyos szerepe van az önértékelésben is. A modern, tudás alapú társadalomban ugyanis nagyon sebezhetıvé válhat és a társadalomból könnyen kirekesztıdhet az, aki nem képes az új ismeretek hatékony elsajátítására és a gyorsan változó világhoz való alkalmazkodásra. A jó szövegértési képesség és a matematikai eszköztudás a további tanulásnak, az új tudástartalmak megismerésének és elsajátításának elengedhetetlen feltétele. A mérési eredmények megismerése segíthet a tanároknak a fejlesztési tervek összeállításában is, hiszen a feladatonkénti elemzések nemcsak azt mutatják meg, mely feladatok bizonyultak nehéznek, hanem azt is, mely feladatokban voltak gyengébbek az eredmények az országos eredményekhez vagy a településtípus/képzési forma eredményeihez viszonyítva. A feladatonkénti eredmények tanulmányozása megkönnyíti a fejlesztési irányvonalak kijelölését, segítségével árnyaltabb képet kaphatnak a pedagógusok a tanulócsoport hiányosságairól a szövegértés és a matematika területén. A fejlesztési feladatok megfogalmazása és megvalósítása azonban nem csupán a magyar- és a matematikatanárok feladata lehet, hiszen a szövegértési képesség és a matematikai eszköztudás minden tantárgyban fontos szerepet játszik, a tanulók e téren mutatkozó hiányosságai az egész tanári kar munkáját hátráltathatják.

15 Jékely Endréné értékelési szakértı és Mészáros Vásárhelyi Katalin tanár ajánlásai, feladatai a évi méréseredmények vizsgálatából adódóan, amelyek a évi eredmények tekintetében is megfontolandók A méréseredmények megismerése és elemzése az egész nevelıtestülettel, mert a kompetenciák fejlesztése az egész nevelıtestület feladata. Olyan intézményi stratégiák kidolgozása, kidolgoztatása, amely minden kompetencia szinten lévık egy szinttel való emelését tőzi ki célul. Legfontosabb feladat az alapszint teljesítık fejlesztése. A kompetenciafejlesztés intézményi stratégiájának kimunkálásánál vállaljanak nagy szerepet a munkaközösségek. A taneszközök megválasztásánál a tanulócsoportban tanító szaktanárok vegyék figyelembe a méréseredményeket, a tanulók képességeloszlását, különös tekintettel az azonos képességszinteken lévı tanulók számára. Ahol szignifikáns különbségek láthatók a vizsgált populációk 6., 8. és 10. évfolyam eredményei között, ott vizsgálják meg ennek lehetséges okait, az ezen csoportokban alkalmazott oktatási módszerek, tanulásszervezı eljárások hatékonyságát, és készüljenek tervek ennek javítására. A kompetencia méréseredményeket folyamatosan vessék össze a más külsı és belsı mérésekbıl tankönyvcsaládok, tantárgyi, szociometriai, az intézmény minıségfejlesztési programjából - származó eredményekkel. A tantárgyfelosztásnál kapjon prioritást a gyengébben teljesítı tanulócsoportok érdeke. Az órarend összeállításnál figyeljenek arra, hogy a két terület fejlesztését szolgáló tantárgyak kerüljenek kedvezı helyzetbe. A munkaközösségek hozzanak létre feladatbankokat, melyet folyamatosan bıvíthetnek kompetenciafejlesztı feladatokkal. Az országos mérések közben végezzen próbaméréseket az intézmény. A nagyon alacsony teljesítményő tanulócsoportoknál szükséges motiváció vizsgálat is. Az iskolavezetés kísérje figyelemmel a két kompetencia terület változásait, és a legkisebb eredményt is méltányolja, mert fejlesztésük lassú és kitartó munkát kíván. Az iskolavezetés kísérje figyelemmel azokat a képzéseket, ahol pedagógusok növelhetik tudásukat ezen a területen. A gyengébben teljesítı tanulócsoportok pedagógusai beszéljék meg a képességszint emelı feladatok jellemzıit, és óráikon minél több ilyen feladatot oldjanak meg. A kompetencia fejlesztés területén jól teljesítı és a magas hozzáadott értéket felmutató pedagógust minden rendelkezésre álló eszközzel motiválja az intézmény vezetıje. Amennyiben a fenntartónak lehetısége van, emelje meg a terület gondozására fordítható órák számát.

16 Pomáz, június 4. Juhász Renáta oktatási referens