A 2013 évi országos kompetenciamérés elemzése

Átírás

1 A 2013 évi országos kompetenciamérés elemzése Hódmezővásárhelyi Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola Készítette: Forrainé Kószó Györgyi, Tóth Emőke L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 1

2 Tartalom A felmérésről....3 Változások a 2010-es évtől... 4 A évi országos kompetenciamérés eredményei....6 Matematika évfolyam évfolyam Fejlesztési terv Szövegértés évfolyam évfolyam Fejlesztési terv Összegzés Függelék: Egyéni teljesítmények (6., 8. évfolyam) Eredmények változása a 8. évfolyamon L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 2

3 A felmérésről Az először 2001 őszén megrendezett Országos kompetenciamérés 2008-ban hatodik alkalommal mérte fel a közoktatásról szóló törvényben meghatározott tanulók 6., évfolyamos csoportjának teljes körében a szövegértési képességeket és a matematikai eszköztudást. A mérésben alkalmazott feladatok nem a NAT, a kerettantervek, illetve az azokhoz fejlesztett tankönyvek által közvetített tudástartalom elsajátításának mértékét mérik; a felmérés célja nem az adott év tananyagának számonkérése, hanem azt vizsgálja, hogy a diákok az adott évfolyamig elsajátított ismereteiket milyen mértékben tudják alkalmazni a mindennapi életből vett feladatok megoldása során. A szövegértés területen a különböző szövegekhez (elbeszéléshez, rövid történethez, magyarázó szöveghez, menetrendhez vagy éppen egy szórólaphoz) kapcsolódó kérdések jellemzően az információk visszakeresését, következtetések levonását, kapcsolatok felismerését vagy a szöveg részeinek vagy egészének értelmezését várják el a tanulóktól minden évben. A matematikai eszköztudás területén pedig az alkalmazott feladatok valamilyen életszerű szituációban megjelenő probléma matematizálását, megoldását és a megoldás kommunikálását kérik a tanulóktól a matematika különböző területeit érintve (mennyiségek és műveletek; hozzárendelések és összefüggések; alakzatok síkban és térben; események statisztikai jellemzői és valószínűsége). A felmérés tartalmi kerete - amely meghatározza a kompetenciamérés feladataiban alkalmazásra kerülő műveleti területek belső arányait, az egyes kompetenciaterületek egymáshoz viszonyított mértékét, az alkalmazott feladatok típusait, a kérdések típusainak arányát, illetve az alkalmazott szövegtípusokat -, a közelmúltban jelent meg immár jogszabályba építve, hiszen a 3/2002 OM rendelet, a közoktatás minőségbiztosításáról 2007 április óta tartalmazza mindezeket. A felmérést minden iskola minden 6., 8. és 10. évfolyamos tanulója megírja, az eredményekről a tanév rendjéről szóló rendeletben meghatározott időpontig minden iskola visszajelzést is kap. Ez segíti az iskolákat abban, hogy objektív képet kapjanak teljesítményükről, megismerjék erősségeiket és gyenge pontjaikat e két felmért tudásterületen. A mérési eredmények megismertetése az iskolákkal az alkalmazásképes tudás jelentőségének felismerésére és a javítás igényének erősítésére is alkalmas. Az évről-évre ismétlődő mérési eredmények a módszerek eredményességének mutatói is lehetnek az elkövetkező években. A 6., a 8. és a 10. évfolyamos tanulók az ország összes iskolájának valamennyi telephelyén egy időpontban és azonos körülmények között, az arra kiképzett felmérésvezetők irányításával és felügyeletével írták meg a felmérést. Ennek során egy kétszer 45 perc hosszúságú matematikai és egy kétszer 45 perc hosszúságú szövegértési tesztet, valamint egy Tanulói kérdőívet töltöttek ki a tanulók. Emellett az intézmények vezetői az iskolával és a telephelyekkel kapcsolatos információkat szolgáltattak kérdőíves formában. A felmérésben használt teszteket, a hozzájuk tartozó Javítókulcsokat és a kérdőíveket az Oktatási Hivatal Közoktatási Mérési Értékelési Osztályának munkatársai állították össze. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 3

4 Változások a 2010-es évtől A 2010-es évtől kezdődően a szövegértés, illetve a matematika területén új, évfolyamfüggetlen skála került bevezetésre, amelyen összehasonlítható módon ábrázolható a 6., 8., illetve 10. évfolyamos tanulók szövegértés, illetve matematika eredménye. Az új skálákon 2008-ra visszamenőleg a korábbi mérések eredményei is megjeleníthetők. Az új skála 500-as átlag és 100 pontos szórás helyett 1500-as átlaggal és kb. 200 pontos évfolyamonkénti szórással rendelkezik. Ez utóbbi paraméter miatt az új skálán mért különbségek a régi skálákon mérve körülbelül feleakkora különbségeknek felelnek meg. Az új szövegértés és matematika skálán egy-egy tanuló eredménye könnyen nyomon követhetővé vált. A képességskálák újradefiniálásával együtt járt az új, közös skálán meghatározott, közös képességszintek kialakítása is. Mivel a közös skála 3 évfolyam eredményeit összefogva szélesebb, mint az évfolyamonkénti skálák voltak, ezért 7 képességszint került kialakításra. A képességszintek kialakításának alapja a feladatok nehézsége volt. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 4

5 Képességszint szövegértés Képességszint alsó határa Képességszint matematika Képességszint alsó határa A szintek eléréséhez szükséges képességek alapján a 6. évfolyamon a 3. képességszint, a 8. évfolyam esetében a 4. képességszint az a minimális szint mind a két területen, melynek elérése szükséges ahhoz, hogy a tanuló eredményesen tudja alkalmazni képességeit a további ismeretszerzésben és az önálló tanulás során. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 5

6 A évi országos kompetenciamérés eredményei Az országos jelentések alapján külön vizsgáltuk a matematika és szövegértés mérések eredményeit 6. és 8. évfolyamokon. Az interneten hozzáférhető szoftver segítségével értékeltük ki a 4. osztályok teljesítményeit. Szintén a szoftver segítségével hasonlítottuk össze a 8. évfolyamosok eredményeit a 6. osztályban elvégzett mérés eredményeivel. Az összefoglalót Forrainé Kószó Györgyi igazgató és Tóth Emőke készítette el. A fenntartói jelentés alapján lehetőség van az iskola országon belüli helyének meghatározására. Iskolánk a szövegértés és a matematika területén is az országos átlaghoz képest, valamint a városi, és nagy városok általános iskoláihoz képest is vagy szignifikánsan nem különböző vagy magasabb értékeket mutatott. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 6

7 A családi háttérindexhez viszonyítva a következő eredmények láthatók: Ezek szerint iskolánk a várható értékeknek megfelelően teljesített. A jelentések lehetővé tették a korábbi évekhez viszonyított vizsgálatokat is, melynek eredményeit a következő táblázat szemlélteti: Az előző évekhez képest az esetek 19%-nál szignifikánsan gyengébb eredményt értek el tanulóink. Ez a 2010-es év eredményeihez képest jellemző. Ezek okait a további elemzések során igyekeztünk feltárni. Az eredmények javítására intézkedési tervet készítettünk. A többi esetben az elvárásnak megfelelően, illetve matematikából, 8. évfolyamon két esetben is jobban teljesítettek tanulóink. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 7

8 Az alapszintet el nem érő tanulók aránya, különösen matematikából 8. évfolyamon, jóval alatta van az országos átlagnak: L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 8

9 Matematika 8. évfolyam A 8. évfolyamon 50 tanuló töltötte ki a tesztet. Ebből 2 fő SNI, 2 BTMN Tanulóink átlageredményét a következő táblázat szemlélteti. A táblázat adatai szerint tanulóink átlageredménye 1732, az országos átlagnál, valamint a városi iskolák átlagánál szignifikánsan jobb. A következő ábra a tanulók minimálisan és maximálisan elért képességpontjait mutatja. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 9

10 A ábrán jól látszik, hogy a tanulók teljesítménye 1441 és 2151 értékek között mozgott, átlagosan 1732, ami az országos átlagnál szignifikánsan jobb. Átlageredmények a CSH-Index tükrében A telephely tanulóinak a CSH index alapján várható és tényleges teljesítményét szemlélteti a következő ábra: L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 10

11 Ez alapján intézményünk tanulóinak teljesítménye az országos trendvonal fölött helyezkedik el, attól szignifikánsan nem különbözik. Képességeloszlás vizsgálata Az országos mérés azt is vizsgálta, hogy a tanulók milyen képességszinteken tudnak feladatokat megoldani. A vizsgált képességszintek: 1. szint alatti, 1. szint, 2. szint, 3. szint, 4. szint, 5. szint, 6. szint, 7. szint. A képességszintek emelkedése arra utal, hogy a tanulók milyen arányban képesek egyre nehezebb, összetettebb és bonyolultabb feladatokkal megbirkózni. Az új skála szerint a 4. szint elérése kívánatos a 8. évfolyamon. Az iskolánk diákjainak képességszint szerinti teljesítményére vonatkozó adatok a következő ábrákon olvashatók. A grafikonokon látható, hogy 9 tanuló teljesített a negyedik szint alatt, 7 tanuló áll a 6., 2 a 7., szinten. A többi tanuló teljesítménye a szinteken található. Célunk a továbiakban a 4. szint alatti tanulók 4. szintre emelése. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 11

12 Iskolánkban a következő tanulók vannak 4. szint alatt: Kód Százalékos megoldottság Képességpont J445-T J764-R N871-C W238-P J477-P L176-A O351-D V745-C X527-W Átlageredmények változása Az iskola tanulóinak 6. évfolyamos teljesítményéhez és az országos, a városi és a nagyvárosi iskolákhoz képest a 8. évfolyamon szignifikánsan jobbak az eredmények. A 2011-es mérésnél 1504 (1466; 1544) képességpont volt az átlag, a 2013-as mérés tekintetében pedig 1732 (1680; 1781): L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 12

13 A tanulók fejlődése a telephelyen A mérési azonosító 2008-as bevezetése lehetővé teszi, hogy a 2013-as mérésben részt vevő tanulók eredményeit összevethessük korábbi eredményükkel. A képességpont különbségek alapján a gyengébb tanulók nagyobb fejlődést értek el, mint a jobb tanulók a két évvel ezelőtti méréshez képest. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 13

14 Tanulók egyéni fejlődése a komplex fejlődési modell alapján A komplex fejlődési modell a tanulók becsült, várható eredményének meghatározásakor a tanuló korábbi eredménye mellett a fejlődést befolyásoló egyéb tényezőket is figyelembe veszi. (Szociális, kulturális, gazdasági háttér, tanuló neme, osztálya, telephely tanulóinak 2 évvel korábbi teljesítménye, telephely képzési formája és a település típusa. Ez alapjánk tanulóink teljesítménye a következő: Az ábrán minden oszlop egy-egy tanulót szemléltet. Az oszlop magassága a tanuló tényleges teljesítményének és a modell alapján becsült értékének a különbsége. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 14

15 Átlageredmények alakulása Az ábrán nyomon követhető a tanulók átlageredményeinek változása 2009-től. Eredményeink a 2009-es, 2010-es évben nem mutatnak szignifikáns különbséget. A 2011-es, 2012-es méréshez képest javulás tapasztalható. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 15

16 A képességeloszlás alakulása A tanulóink teljesítménye egyre egységesebbé vált. A képességszintek javulása is jól leolvasható az ábráról. A továbbiakban is arra kell törekednünk, hogy a tanulóink teljesítményszintje egyre egységesebbé váljon és a 4-es szint alatt lévő tanulókat minél magasabb szintre kell juttatnunk. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 16

17 Képességeloszlások vizsgálata az előző évi jegyek függvényében Az ábra szerint azok a tanulóink, akik 2-es jegyet kaptak matematikából az előző évben 1441 pontot, akik 3-ast azok 1456 és 1746 pont között értek el, akik 4-est kaptak, azok 1554 és 1844 között, akik pedig 5-öst, azok 1505 és 2151 között teljesítettek. A b jelű osztály tanuló között jóval nagyobb a szóródás a jegyek tekintetében. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 17

18 6. évfolyam Intézményünkben 2013-ban évfolyamos tanuló írt kompetenciamérést. Tanulóink átlageredményét a következő táblázat szemlélteti: Tanulóink átlageredménye 1499, ami az országos átlagtól, valamint a városi iskoláktól szignifikánsan nem különbözik. A következő ábra a tanulók minimálisan és maximálisan elért képességpontjait mutatja. Az ábráról leolvasható, hogy a tanulók teljesítménye a 1037 és 1938-as értékek között mozgott. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 18

19 Átlageredmények a CSH-Index tükrében A tanulók a CSH indexnek megfelelően produkáltak: Jól látható, hogy iskolánk az elvárásnak megfelelően teljesített; az érték szignifikánsan nem különbözik az elvárttól. Képességeloszlás vizsgálata Az országos mérés azt is vizsgálta, hogy a tanulók milyen képességszinteken tudnak feladatokat megoldani. A vizsgált képességszintek: 1. szint alatti, 1. szint, 2. szint, 3. szint, 4. szint, 5. szint, 6. szint, 7. szint. A képességszintek emelkedése arra utal, hogy a tanulók milyen arányban képesek egyre nehezebb, összetettebb és bonyolultabb feladatokkal megbirkózni. Az új skála szerint a 3. szint elérése kívánatos a 6. évfolyamon. Az iskolánk diákjainak képességszint szerinti teljesítményére vonatkozó adatok a következő ábrákon olvashatók. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 19

20 A grafikokonon látható, hogy a harmadik szint alatt 18 tanulónk helyezkedik el,5 tanuló áll a 5. szinten, 2 a hatodikon. Tehát tanulóink zöme a 3-4. szinten áll. A továbiakban az első második szinten lévő illetve szint alatti tanulókat kell felzárkóztatnunk, valamint a magasabb szinten teljesítők számát növelni. Iskolánkban 2012-ben a 6. évfolyamon következő tanulók voltak a 3. szint alatt: Kód Százalékos megoldottság Képességpont B516-V B642-H J758-C K212-A S189-M S935-R W236-K A529-U L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 20

21 A944-U C143-B K565-C M597-M N434-H P137-V Q632-R R674-E R997-M V989-R L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 21

22 Átlageredmények változása A következő táblázat ábrázolja az álageredmények változását a 2009 évi mérés óta: Jól látható, hogy a kiugróan magas es mérési eredmények kivételével az elvárásnak megfelelően teljesítettek tanulóink. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 22

23 Képességeloszlások változása A grafikonon jól látszik, hogy a 2013-as mérésnél a tanulók zöme a 3-5-ös szinteken helyezkedik el, viszon teljesítményeik között nagy szórás tapasztalható. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 23

24 Eredmények az előző évi jegyek függvényében Az ábrákon látszik, hogy a kettes tanulók 1132, a hármas tanulók 1037 és 1334, a négyes tanulók 1154 és 1766, az ötös tanulók 1224 és 1938 pont közötti értékeket érték el. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 24

25 Fejlesztési terv Az elemzések eredményei szerint tanulóink összességében átlagosnál jobban szerepeltek a matematika kompetenciamérésen. Az országos, valamint a városi és nagyvárosi eredményekhez képest is szignifikánsan jobban vagy nem rosszabbul teljesítetek. A továbbiakban törekednünk kell ezeknek az eredményeknek a megőrzésére, illetve javítására. A továbbiakban is arra kell törekedni, hogy minél több tanulónk tudjon a 4-es, illetve 5-ös képességszinteken teljesíteni, és minél kevesebb 3-as szint alatti álló tanuló legyen. Másik fontos, hogy a fejlesztési tevékenységet erősíteni kell, szükséges az egyéni, személyre szabott segítségadás, az eredmények azt tükrözik, hogy néhány tanulónknál jelentős lemaradások vannak a többiekhez képest. Cél, hogy ezeket a lemaradásokat megszüntessük. A tanulók értékelésénél pedig a kompetencia alapú értékelést kell a továbbiakban is erősíteni. Ezért az elemzések alapján a jövőben az alábbi feladatokra kell a matematika munkacsoportnak koncentrálnia: A kompetenciamérések eredményeit magasabb szintre juttatni. Ehhez a következő lépések szükségesek: Az alapfogalmak, egyszerű feladatok, műveletek további gyakorlása. Nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a komplex, egyszerre több problémával foglalkozó feladatokra. Motiválnunk kell a diákokat a gondolkodásra, arra, hogy ne adják fel a probléma megoldását, próbálkozzanak. Kiemelten kell kezelnünk a térlátással, grafikonról való adatok leolvasásával foglalkozó feladatokat. Továbbra is nagy hangsúlyt kell fektetnünk a mértékegységek átváltására és területszámítási feladatokra. Kiemelten kell kezelnünk a statisztikával, valószínűség-számítással foglalkozó témaköröket. Más tanítási órákon (fizika, kémia, biológia) is előtérbe kell helyeznünk a matematikai számításokkal kapcsolatos feladatokat. Törekednünk kell arra, hogy minél több tanulónk legyen képes magasabb gondolkodási szintet igénylő problémák megoldására. Fokozott figyelmet kell fordítani a gyerekek önállóságra való nevelésére. A tanítási órákon a személyre szabott, alapkészségek fejlesztésén túl, a komplex gondolkodási műveletek fejlesztése is kiemelt feladat. Hangsúlyozott szerepet kell hogy kapjanak a tanítási órákon az arányosság- és százalékszámítással kapcsolatos összetett feladatok. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 25

26 Szövegértés 8. évfolyam A 8. évfolyamon 50 tanuló töltötte ki a tesztet. Tanulóink átlageredményét a következő táblázat szemlélteti. A táblázat adatai szerint tanulóink átlageredménye 1625, az országos átlagnál, valamint a városi iskolák átlagánál is magasabb. A következő ábra a tanulók minimálisan és maximálisan elért képességpontjait mutatja. A grafikonon jól látszik, hogy a tanulók teljesítménye 1272 és 1937 értékek között mozgott. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 26

27 Átlageredmények a CSH-Index tükrében A telephely tanulóinak a CSH index alapján várható és tényleges teljesítményét szemlélteti a következő ábra: Ez alapján intézményünk tanulóinak teljesítménye az országos trendvonalon helyezkedik el, annál szignifikánsan nem magasabb. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 27

28 Képességeloszlás vizsgálata Az országos mérés azt is vizsgálta, hogy a tanulók milyen képességszinteken tudnak feladatokat megoldani. A vizsgált képességszintek: 1. szint alatti, 1. szint, 2. szint, 3. szint, 4. szint, 5. szint, 6. szint, 7. szint. A képességszintek emelkedése arra utal, hogy a tanulók milyen arányban képesek egyre nehezebb, összetettebb és bonyolultabb feladatokkal megbirkózni. Az új skála szerint a 4. szint elérése kívánatos a 8. évfolyamon. Az iskolánk diákjainak képességszint szerinti teljesítményére vonatkozó adatok a következő ábrákon olvashatók. A grafikonokon látható, hogy 12 tanuló teljesített a negyedik szint alatt,, 8 tanuló áll a 6., 2 tanuló a 7. szinten. A többi tanuló teljesítménye a szinteken található. Célunk a továbiakban a 4. szint alatti tanulók 4. szintre emelése. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 28

29 Iskolánkban a következő tanulók vannak 4. szint alatt: Kód Százalékos megoldottság Képességpont H888-T J445-T N562-J N871-C N977-Q R911-K W991-W X781-U C539-W J477-P V745-C X527-W Átlageredmények változása Az iskola tanulóinak 6. évfolyamos teljesítményéhez képest a 8. évfolyamon az elvárásnak megfelelőek az eredmények. A 2011-es mérésnél 1535 (1493;1584) képességpont volt az átlag, a 2013-as mérés tekintetében pedig 1625 (1578;1668): L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 29

30 A tanulók fejlődése a telephelyen A mérési azonosító 2008-as bevezetése lehetővé teszi, hogy a 2013-as mérésben részt vevő tanulók eredményeit összevethessük korábbi eredményükkel. A képességpont különbségek alapján a tanulóink megfelelnel az országos átlagnak. A képességpont különbségek alapján a gyengébb tanulók nagyobb fejlődést értek el, mint a jobb tanulók a két évvel ezelőtti méréshez képest. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 30

31 Tanulók egyéni fejlődése a komplex fejlődési modell alapján A komplex fejlődési modell a tanulók becsült, várható eredményének meghatározásakor a tanuló korábbi eredménye mellett a fejlődést befolyásoló egyéb tényezőket is figyelembe veszi. (Szociális, kulturális, gazdasági háttér, tanuló neme, osztálya, telephely tanulóinak 2 évvel korábbi teljesítménye, telephely képzési formája és a település típusa. Ez alapjánk tanulóink teljesítménye a következő: Az ábrán minden oszlop egy-egy tanulót szemléltet. Az oszlop magassága a tanuló tényleges teljesítményének és a modell alapján becsült értékének a különbsége. Így az oszlop magassága jelképezi a tanuló eredményének azt a részét, amely az iskola által nem befolyásolható tényezőktől függ, tehát az iskola fejlesztő hatását szemlélteti. A negatív eredményt elért tanulók fele gyengébb eredményt értek el a várhatónál. Az ábra szerint tanulók csaknem fele ért el pozitív eredményt, ami az iskola fejlesztő munkájának köszönhető. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 31

32 Átlageredmények alakulása Az ábrán nyomon követhető a tanulók átlageredményeinek változása 2009-től. A kiemelkedően jó 2010-es éven kívül a többi évben nincs szignifikáns különbség. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 32

33 A képességeloszlás alakulása Az ábrán jól látható, hogy a tanulóink egységes eredményt produkáltak. A továbbiakban is arra kell törekednünk, hogy a 4-es szint alatt lévő tanulókat minél magasabb szintre juttassuk. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 33

34 6. évfolyam Tanulóink átlageredményét a következő táblázat szemlélteti. A táblázat adatai szerint tanulóink átlageredménye 1540, az országos átlagnál, valamint a városi iskolák átlagánál is magasabb. A következő ábra a tanulók minimálisan és maximálisan elért képességpontjait mutatja. A grafikonon jól látszik, hogy a tanulók teljesítménye 1234 és 1984 értékek között mozgott, ami jónak mondható. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 34

35 Átlageredmények a CSH-Index tükrében Az elvárt teljesítménynek megfelelőenl teljesítettek tanulóink. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 35

36 Képességeloszlás vizsgálata Az országos mérés azt is vizsgálta, hogy a tanulók milyen képességszinteken tudnak feladatokat megoldani. A vizsgált képességszintek: 1. szint alatti, 1. szint, 2. szint, 3. szint, 4. szint, 5. szint, 6. szint, 7. szint. A képességszintek emelkedése arra utal, hogy a tanulók milyen arányban képesek egyre nehezebb, összetettebb és bonyolultabb feladatokkal megbirkózni. Az új skála szerint a 3. szint elérése kívánatos a 6. évfolyamon. Az iskolánk diákjainak képességszint szerinti teljesítményére vonatkozó adatok a következő ábrákon olvashatók. A grafikonokon látható, hogy 10 tanuló van a 3-as szint alatt 3 tanuló a 6. szinten, 1 a 7. szinten, a többiek a 3-5. szinteken. Célunk a továbiakban a harmadik szint alatti tanulók felzárkóztatása. Iskolánkban a következő tanulók vannak harmadik szint alatt: Kód Százalékos megoldottság Képességpont B516-V B642-H L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 36

37 J758-C N622-G S189-M A529-U C143-B M597-M R674-E U456-G Átlageredmények változása L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 37

38 A képességeloszlások változása A képességeloszlás 2009-től látható az ábrán. Azóta nincs tanulónk egyes szint alatt, vagy egyes szinten. A továbbiakban is nagy hangsúlyt kell fektetni a felzárkóztatásra, és a néhány lemaradó tanulóval a differenciált foglalkoztatásra. Ezenkívül feladat a jelentős számú 3. szinten elhelyezkedő tanuló 4. szintre emelése, a tehetséggondozás. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 38

39 Fejlesztési terv Mivel a szövegértés területen a különböző szövegekhez kapcsolódó kérdések jellemzően az információk visszakeresését, következtetések levonását, kapcsolatok felismerését vagy a szöveg részeinek vagy egészének értelmezését várják el a tanulóktól minden évben, ezért a mi feladatunk az ilyen típusú feladat-feldolgozással, gondolkodási műveletekkel megismertetni tanítványainkat az iskolai szövegfeldolgozás során. A fentiek alapján tanulóinkkal elsősorban olyan típusú feladatokat kell gyakoroltatnunk, amelyekben kapcsolatok, összefüggések felismerése, értelmezés, saját vélemény bátor megfogalmazása a fő cél. Olyan szövegeket, feladatokat kell rendszeresen feldolgoznunk tanítványainkkal, melyek érvelést, részletes magyarázatot, esetleg gondolatmenet kifejtést igényelnek. Több önálló fogalmazási feladattal fejleszthető ez a terület. Azok a kérdések, ahol elegendő néhány szót, vagy kifejezést leírniuk vagy a feleletválasztós forma, amelyben a tanulónak négy megadott lehetőségből kell kiválasztania a helyes megoldást jelenti a legkisebb akadályt. Tehát a teszt-típusú feladatok megoldásában otthonosan mozognak, itt is a körültekintő, megfontolt válaszadásra kell buzdítani tanítványainkat. Ezekben a feladatokban a helytelen válasz kiválasztása leggyakrabban a figyelem koncentráció hiánya miatt fordul elő. A továbbiakban is nagy hangsúlyt kell fektetni a felzárkóztatásra, és a differenciált foglalkoztatásra. Ezenkívül kiemelt feladatunk a jelentős számú tehetséggondozás. A továbbiakban is folytatni kell a kompetencia alapú értékelést. Ezért az elemzések alapján a jövőben az alábbi feladatokra kell a magyar munkacsoportnak koncentrálnia: A kompetenciamérések eredményeit a jelenlegi szinten tartani, illetve magasabb szintre jutni. Ehhez a következő lépések szükségesek: A szöveg helyes értelmezése, tömörítése, lényeges elemek kiemelése. Nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk az összetett, több problémával foglalkozó feladatokra, ahol több állítás igaz vagy hamis voltát kell megállapítaniuk. Ösztönözni kell a diákokat a hosszabb terjedelmű, bonyolult információkat hordozó szövegben való elmélyülésre, gondolkodásra. Kiemelten kell kezelnünk a saját vélemény kulturált megfogalmazásának képességére. Más tanítási órák tananyag tartalmának értelmezési módjainak lehetőségeire is rá kell világítanunk. Értelmezés a szövegkörnyezet segítségével, majd a szöveg alapján megmagyarázni a kívánt fogalmat. összefüggések megláttatása. Saját szavakkal értelmezni helyzeteket. információk visszakeresése, ezek alapján levonni a megfelelő következtetéseket, kapcsolatokat. Szinonimák keresése, ezek helyes használata. Szókincsbővítés, szakszerűség a megnyilvánulásban. Történések időrendbe állítása. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 39

40 Összegzés: A évi kompetenciamérés értékeléséhez sok adat állt rendelkezésünkre és ezeket felhasználva kell a további lépéseinket megfogalmazni. Különös figyelmet kell fordítanunk egyes tanulók teljesítményére és a lehetőségek kiaknázására. A 2013-as mérésben iskolánk tanulói mindkét kompetenciaterületen 6. évfolyamon az országos átlagnak megfelelően, 8. évfolyamon az országos átlag felett teljesítettek. A családi háttérindex függvényében is az elvárt értéknek megfelelően teljesítettek a tanulók. Tanulóink nagyrészt a 3, 4. és 5. szinteken helyezkednek el szint alatt 1. szinten 2. szinten 3. szinten 4. szinten 5. szinten 6. szinten szövegértés 8. évfolyam matematika 8.évfolyam szövegértés 6. évfolyam matematika 6. évfolyam szinten A 2013-as teljesítmények nem jobbak, vagy gyengébbek az előző évekénél. Érdemes volt, ahol erre lehetőség nyílt, az azonos tanulócsoportokat összehasonlítani az előző mérés eredményeivel összevetve. A matematikát tekintve az iskola tanulóinak 6. évfolyamos teljesítményéhez képest a 8. évfolyamon szignifikánsan jobbak az eredmények. A 2011-es mérésnél 1505 képességpont volt az átlag, a 2013-as mérés tekintetében pedig L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 40

41 Szövegértésből aziskola tanulóinak 6. évfolyamos teljesítményéhez képest a 8. évfolyamon szintén jobbak az eredmények. A 2011-es mérésnél 1531 képességpont volt az átlag, a 2013-as mérés tekintetében pedig L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 41

42 Összefoglalva elmondható, hogy tanulóink eredménye elfogadható, illetve jó, az országos átlagokhoz képest. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 42

43 Százalékos eredmény matematikából Képességpont matematikából Képességszint matematikából Százalékos eredmény szövegértésből Képességpont szövegértésből Képességszint szövegértésből Egyéni teljesítmények 6. a osztály Mérési azonosító A552-U640 48% szint 77% szint B516-V187 33% szint 33% szint B642-H812 16% szint 31% szint D367-Q564 48% szint 57% szint D911-G210 70% szint 69% szint D973-G667 48% szint 50% szint J758-C482 6% szint alatti 14% szint alatti J841-D446 40% szint 77% szint K212-A891 12% szint 52% szint K265-F754 43% szint 66% szint M575-F662 67% szint 90% szint M828-W795 40% szint 68% szint N622-G232 40% szint 34% szint O174-B679 41% szint 73% szint S189-M214 33% szint 31% szint S935-R572 12% szint alatti 50% szint V163-D455 58% szint 61% szint V237-R585 70% szint 76% szint W236-K617 29% szint 57% szint W725-X452 40% szint 66% szint X578-N292 43% szint 84% szint L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 43

44 Százalékos eredmény matematikából Képességpont matematikából Képességszint matematikából Százalékos eredmény szövegértésből Képességpont szövegértésből Képességszint szövegértésből 6.b osztály Mérési azonosító A529-U969 25% szint 25% szint A831-M489 33% szint 60% szint A944-U926 30% szint 36% szint B363-L171 69% szint 50% szint B411-B541 46% szint 69% szint B916-L137 74% szint 74% szint C143-B849 27% szint 23% szint D462-A128 35% szint 39% szint H214-H687 38% szint 58% szint J618-T615 58% szint 63% szint J833-C882 41% szint 60% szint K565-C948 22% szint 44% szint K575-V759 43% szint 47% szint M597-M715 11% szint alatti 33% szint M746-R722 40% szint 66% szint N214-H883 82% szint 80% szint N434-H160 25% szint 39% szint O838-A130 45% szint 66% szint P137-V687 24% szint 52% szint Q186-O341 40% szint 61% szint Q632-R792 27% szint 66% szint R674-E938 9% szint alatti 33% szint R997-M182 24% szint 42% szint T264-J551 46% szint 47% szint U456-G671 59% szint 34% szint V989-R734 29% szint 47% szint X256-N554 83% szint 73% szint L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 44

45 Százalékos eredmény matematikából Képességpont matematikából Képességszint matematikából Százalékos eredmény szövegértésből Képességpont szövegértésből Képességszint szövegértésből 8.a osztály Mérési azonosító A722-S379 66% szint 75% szint D611-D282 69% szint 84% szint D729-X226 54% szint 57% szint E729-A398 59% szint 79% szint G786-V937 66% szint 59% szint G873-H920 74% szint 84% szint H827-V857 58% szint 69% szint H888-T320 58% szint 39% szint J445-T967 30% szint 39% szint J764-R136 37% szint 50% szint L199-S887 51% szint 55% szint N562-J144 59% szint 39% szint N871-C624 43% szint 27% szint N977-Q610 66% szint 34% szint Q663-C744 66% szint 55% szint R911-K399 54% szint 36% szint T736-O325 56% szint 62% szint U825-W775 62% szint 71% szint W238-P453 43% szint 59% szint W591-H232 51% szint 63% szint W818-G440 50% szint 44% szint W943-U451 58% szint 72% szint W991-W436 59% szint 39% szint X585-K318 62% szint 75% szint X781-U971 64% szint 43% szint L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 45

46 Százalékos eredmény matematikából Képességpont matematikából Képességszint matematikából Százalékos eredmény szövegértésből Képességpont szövegértésből Képességszint szövegértésből 8.b osztály Mérési azonosító A321-S512 46% szint 46% szint B763-F991 82% szint 76% szint C539-W474 45% szint 44% szint E582-G572 41% szint 59% szint E751-D860 72% szint 47% szint G175-M522 51% szint 57% szint H649-N184 50% szint 49% szint J138-V J241-N294 61% szint 68% szint J477-P726 33% szint 44% szint K255-Q656 70% szint 66% szint L176-A675 38% szint 52% szint M493-X648 70% szint 71% szint M691-G N212-S199 58% szint 59% szint N313-J311 79% szint 68% szint O351-D731 35% szint 52% szint P746-K Q384-P992 61% szint 73% szint Q573-E520 85% szint 73% szint S282-E567 46% szint 55% szint T388-X892 93% szint 73% szint V117-L464 70% szint 65% szint V386-M643 74% szint 57% szint V745-C377 38% szint 40% szint W735-E517 67% szint 66% szint X527-W258 40% szint 43% szint X581-W827 53% szint 47% szint L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 46

47 Eredmények változása a 8. évfolyamon MATEMATIKA SZÖVEGÉRTÉS A321-S A722-S B763-F C539-W D611-D D729-X E582-G E729-A E751-D G175-M G786-V G873-H H649-N H827-V H888-T J241-N J445-T J477-P J764-R K255-Q L176-A L199-S L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 47

48 M493-X N212-S N313-J N562-J N871-C N977-Q O351-D Q384-P Q573-E Q663-C R911-K S282-E T388-X T736-O U825-W V117-L V386-M V745-C W238-P W591-H W735-E W818-G W943-U W991-W L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 48

49 X527-W X581-W X585-K X781-U L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 49