A 2011 évi országos kompetenciamérés elemzése

Átírás

1 A 2011 évi országos kompetenciamérés elemzése Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola Készítette: Forrainé Kószó Györgyi, Tóth Emőke L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 1

2 Tartalom A felmérésről....3 Változások a 2010-es évtől... 4 A évi országos kompetenciamérés eredményei....6 Matematika évfolyam évfolyam Fejlesztési terv Szövegértés évfolyam évfolyam Fejlesztési terv Összegzés Függelék: Egyéni teljesítmények Eredmények változása a 8. évfolyamon 4. osztályos kompetenciamérések elemzése L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 2

3 A felmérésről Az először 2001 őszén megrendezett Országos kompetenciamérés 2008-ban hatodik alkalommal mérte fel a közoktatásról szóló törvényben meghatározott tanulók 6., évfolyamos csoportjának teljes körében a szövegértési képességeket és a matematikai eszköztudást. A mérésben alkalmazott feladatok nem a NAT, a kerettantervek, illetve az azokhoz fejlesztett tankönyvek által közvetített tudástartalom elsajátításának mértékét mérik; a felmérés célja nem az adott év tananyagának számonkérése, hanem azt vizsgálja, hogy a diákok az adott évfolyamig elsajátított ismereteiket milyen mértékben tudják alkalmazni a mindennapi életből vett feladatok megoldása során. A szövegértés területen a különböző szövegekhez (elbeszéléshez, rövid történethez, magyarázó szöveghez, menetrendhez vagy éppen egy szórólaphoz) kapcsolódó kérdések jellemzően az információk visszakeresését, következtetések levonását, kapcsolatok felismerését vagy a szöveg részeinek vagy egészének értelmezését várják el a tanulóktól minden évben. A matematikai eszköztudás területén pedig az alkalmazott feladatok valamilyen életszerű szituációban megjelenő probléma matematizálását, megoldását és a megoldás kommunikálását kérik a tanulóktól a matematika különböző területeit érintve (mennyiségek és műveletek; hozzárendelések és összefüggések; alakzatok síkban és térben; események statisztikai jellemzői és valószínűsége). A felmérés tartalmi kerete - amely meghatározza a kompetenciamérés feladataiban alkalmazásra kerülő műveleti területek belső arányait, az egyes kompetenciaterületek egymáshoz viszonyított mértékét, az alkalmazott feladatok típusait, a kérdések típusainak arányát, illetve az alkalmazott szövegtípusokat -, a közelmúltban jelent meg immár jogszabályba építve, hiszen a 3/2002 OM rendelet, a közoktatás minőségbiztosításáról 2007 április óta tartalmazza mindezeket. A felmérést minden iskola minden 6., 8. és 10. évfolyamos tanulója megírja, az eredményekről a tanév rendjéről szóló rendeletben meghatározott időpontig minden iskola visszajelzést is kap. Ez segíti az iskolákat abban, hogy objektív képet kapjanak teljesítményükről, megismerjék erősségeiket és gyenge pontjaikat e két felmért tudásterületen. A mérési eredmények megismertetése az iskolákkal az alkalmazásképes tudás jelentőségének felismerésére és a javítás igényének erősítésére is alkalmas. Az évről-évre ismétlődő mérési eredmények a módszerek eredményességének mutatói is lehetnek az elkövetkező években. A 6., a 8. és a 10. évfolyamos tanulók az ország összes iskolájának valamennyi telephelyén egy időpontban és azonos körülmények között, az arra kiképzett felmérésvezetők irányításával és felügyeletével írták meg a felmérést. Ennek során egy kétszer 45 perc hosszúságú matematikai és egy kétszer 45 perc hosszúságú szövegértési tesztet, valamint egy Tanulói kérdőívet töltöttek ki a tanulók. Emellett az intézmények vezetői az iskolával és a telephelyekkel kapcsolatos információkat szolgáltattak kérdőíves formában. A felmérésben használt teszteket, a hozzájuk tartozó Javítókulcsokat és a kérdőíveket az Oktatási Hivatal Közoktatási Mérési Értékelési Osztályának munkatársai állították össze. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 3

4 Változások a 2010-es évtől A 2010-es évtől kezdődően a szövegértés, illetve a matematika területén új, évfolyamfüggetlen skála került bevezetésre, amelyen összehasonlítható módon ábrázolható a 6., 8., illetve 10. évfolyamos tanulók szövegértés, illetve matematika eredménye. Az új skálákon 2008-ra visszamenőleg a korábbi mérések eredményei is megjeleníthetők. Az új skála 500-as átlag és 100 pontos szórás helyett 1500-as átlaggal és kb. 200 pontos évfolyamonkénti szórással rendelkezik. Ez utóbbi paraméter miatt az új skálán mért különbségek a régi skálákon mérve körülbelül feleakkora különbségeknek felelnek meg. vált. Az új szövegértés és matematika skálán egy-egy tanuló eredménye könnyen nyomon követhetővé A képességskálák újradefiniálásával együtt járt az új, közös skálán meghatározott, közös képességszintek kialakítása is. Mivel a közös skála 3 évfolyam eredményeit összefogva szélesebb, mint az évfolyamonkénti skálák voltak, ezért 7 képességszint került kialakításra. A képességszintek kialakításának alapja a feladatok nehézsége volt. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 4

5 Képességszint szövegértés Képességszint alsó határa Képességszint matematika Képességszint alsó határa A szintek eléréséhez szükséges képességek alapján a 6. évfolyamon a 3. képességszint, a 8. évfolyam esetében a 4. képességszint az a minimális szint mind a két területen, melynek elérése szükséges ahhoz, hogy a tanuló eredményesen tudja alkalmazni képességeit a további ismeretszerzésben és az önálló tanulás során. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 5

6 A évi országos kompetenciamérés eredményei Az országos jelentések alapján külön vizsgáltuk a matematika és szövegértés mérések eredményeit 6. és 8. évfolyamokon. Az interneten hozzáférhető szoftver segítségével értékeltük ki a 4. osztályok teljesítményeit. Magyar Andrea irányításával történt az értékelés. Az összefoglalót Tóth Emőke BECS vezető és Forrainé Kószó Györgyi igazgató készítette el. A fenntartói jelentés alapján lehetőség van az iskola országon belüli helyének meghatározására. Iskolánk a szövegértés területén az országos átlaghoz képest, valamint a városi, és nagy városok általános iskoláihoz képest is szignifikánsan magasabb értékeket teljesített. Matematikából 6. évfolyamon a város többi iskolájához képest szignifikánsan jobb eredményt ért el, a többi összehasonlításnál nincs szignifikáns különbség. A családi háttérindexhez viszonyítva a következő eredmények láthatók: L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 6

7 Ezek szerint iskolánk a várható értékeknek megfelelően teljesített. Kivétel ez alól a 8. évfolyam matematika mérés eredményei. A jelentések lehetővé tették a korábbi évekhez viszonyított vizsgálatokat is, helynek eredményeit a következő táblázat szemlélteti: Az előző évekhez képest a legtöbb esetben szignifikánsan gyengébb eredményt értek el tanulóink az előző éveknél. Ezek okait a további elemzések során igyekeztünk feltárni. Az eredmények javítására intézkedési tervet készítettünk. Az alapszintet el nem érő tanulók aránya, a 8. évfolyamos matematika eredmények kivételével, jóval alatta van az országos átlagnak: L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 7

8 Matematika 8. évfolyam A 8. évfolyamon 52 tanuló töltötte ki a tesztet. Tanulóink átlageredményét a következő táblázat szemlélteti. A táblázat adatai szerint tanulóink átlageredménye 1599, az országos átlagtól, valamint a városi iskolák átlagától szignifikánsan nem különbözik. A következő ábra a tanulók minimálisan és maximálisan elért képességpontjait mutatja. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 8

9 A grafikonon jól látszik, hogy a tanulók teljesítménye 1232 és 1920 értékek között mozgott, átlagosan 1599, ami az országos átlagtól szignifikánsan nem különbözik. Átlageredmények a CSH-Index tükrében A telephely tanulóinak a CSH index alapján várható és tényleges teljesítményét szemlélteti a következő ábra: Ez alapján intézményünk tanulóinak teljesítménye az országos trendvonal mentén helyezkedik el, attól szignifikánsan nem különbözik. Képességeloszlás vizsgálata Az országos mérés azt is vizsgálta, hogy a tanulók milyen képességszinteken tudnak feladatokat megoldani. A vizsgált képességszintek: 1. szint alatti, 1. szint, 2. szint, 3. szint, 4. szint, 5. szint, 6. szint, 7. szint. A képességszintek emelkedése arra utal, hogy a tanulók milyen arányban képesek egyre nehezebb, összetettebb és bonyolultabb feladatokkal megbirkózni. Az új skála szerint a 4. szint elérése kívánatos a 8. évfolyamon. Az iskolánk diákjainak képességszint szerinti teljesítményére vonatkozó adatok a következő ábrákon olvashatók. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 9

10 A grafikonokon látható, hogy 25 tanuló teljesített a negyedik szint alatt,, 4 tanuló áll a 6. szinten. A többi tanuló teljesítménye a szinteken található. Célunk a továbiakban a 4. szint alatti tanulók 4. szintre emelése. Iskolánkban a következő tanulók vannak 4. szint alatt: Kód Százalékos megoldottság Képességpont A692-O B131-R G887-B K325-L K451-M M638-D S527-X T578-M U453-U U726-Q L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 10

11 35V112-T V397-J E653-F J261-U K539-G M827-J N277-S N421-O R789-C S113-M S465-F U636-O V394-J W732-G X928-W Átlageredmények változása Az iskola tanulóinak 6. évfolyamos teljesítményéhez képest a 8. évfolyamon szignifikánsan nem változtak az eredmények, bár összesítve és tanulókra lebontva is fejlődés tapasztalható. A 2009-es mérésnél 1500 (1462; 1531) képességpont volt az átlag, a 2011-es mérés tekintetében pedig 1599 (1552; 1638): 5 tanuló kivételével mindegyik magasabb szintet ért el a 2011-es mérésnél, mint a 2009-nél. A tanulók fejlődése a telephelyen A mérési azonosító 2008-as bevezetése lehetővé teszi, hogy a 2011-es mérésben részt vevő tanulók eredményeit összevethessük korábbi eredményükkel. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 11

12 A képességpont különbségek alapján a gyengébb tanulók nagyobb fejlődést értek el, mint a jobb tanulók a két évvel ezelőtti méréshez képest. Tanulók egyéni fejlődése a komplex fejlődési modell alapján A komplex fejlődési modell a tanulók becsült, várható eredményének meghatározásakor a tanuló korábbi eredménye mellett a fejlődést befolyásoló egyéb tényezőket is figyelembe veszi. (Szociális, kulturális, gazdasági háttér, tanuló neme, osztálya, telephely tanulóinak 2 évvel korábbi teljesítménye, telephely képzési formája és a település típusa. Ez alapjánk tanulóink teljesítménye a következő: L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 12

13 Az ábrán minden oszlop egy-egy tanulót szemléltet. Az oszlop magassága a tanuló tényleges teljesítményének és a modell alapján becsült értékének a különbsége. Így az oszlop magassága jelképezi a tanuló eredményének azt a részét, amely az iskola által nem befolyásolható tényezőktől függ, tehát az iskola fejlesztő hatását szemlélteti. A negatív eredményt elért tanulók gyengébb eredményt értek el a várhatónál. Az ábra szerint a tanulók hozzávetőlegesen fele ért el pozitív eredményt, ami az iskola fejlesztő munkájának köszönhető. Átlageredmények alakulása Az ábrán nyomon követhető a tanulók átlageredményeinek változása 2008-tól. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 13

14 A képességeloszlás alakulása A továbbiakban arra kell törekednünk, hogy a tanulóink teljesítményszintje egységesebbé váljon és a 4-es szint alatt lévő tanulókat minél magasabb szintre kell juttatnunk. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 14

15 Képességeloszlások vizsgálata az előző évi jegyek függvényében Az ábra szerint azok a tanulóink, akik 2-es jegyet kaptak matematikából az előző évben 1272 pontot, akik 3-ast azok1232 és1558 pont között értek el, akik 4-est kaptak, azok 1380 és 1746 között, akik pedig 5-öst, azok 1449 és 1920 között. A b jelű osztály tanuló között jóval nagyobb a szóródás a jegyek tekintetében. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 15

16 6. évfolyam Intézményünkben 2010-ben évfolyamos tanuló írt kompetenciamérést. Tanulóink átlageredményét a következő táblázat szemlélteti: Tanulóink átlageredménye1507, ami az országos átlagtól, valamint a városi iskoláktól szignifikánsan nem különbözik. A következő ábra a tanulók minimálisan és maximálisan elért képességpontjait mutatja. A grafikonról leolvasható, hogy a tanulók teljesítménye a 1170 és 1772-es értékek között mozgott. Átlageredmények a CSH-Index tükrében A tanulók a CSH indexnek megfelelően produkáltak: L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 16

17 Jól látható, hogy iskolánk az elvárásnak megfelelően teljesített; az érték szignifikánsan nem különbözik az elvárttól. Képességeloszlás vizsgálata Az országos mérés azt is vizsgálta, hogy a tanulók milyen képességszinteken tudnak feladatokat megoldani. A vizsgált képességszintek: 1. szint alatti, 1. szint, 2. szint, 3. szint, 4. szint, 5. szint, 6. szint, 7. szint. A képességszintek emelkedése arra utal, hogy a tanulók milyen arányban képesek egyre nehezebb, összetettebb és bonyolultabb feladatokkal megbirkózni. Az új skála szerint a 3. szint elérése kívánatos a 6. évfolyamon. Az iskolánk diákjainak képességszint szerinti teljesítményére vonatkozó adatok a következő ábrákon olvashatók. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 17

18 A grafikokonon látható, hogy a harmadik szint alatt 16 tanulónk helyezkedik el, 3 tanuló áll a 5. szinten. Tehát tanulóink zöme a 3-4. szinten áll. A továbiakban az első második szinten lévő tanulókat kell felzárkóztatnunk, valamint a magasabb szinten teljesítők számát növelni. Iskolánkban 2011-ben a 6. évfolyamon következő tanulók voltak a 3. szint alatt: Kód Százalékos megoldottság Képességpont H888-T N562-J N871-C A321-S C539-W E582-G G175-M H649-N J477-P L176-A N212-S O351-D P746-K S282-E V745-C X581-W L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 18

19 Átlageredmények változása A következő táblázat ábrázolja az álageredmények változását a 2008 évi mérés óta: L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 19

20 Képességeloszlások változása el. A grafikonon jól látszik, hogy a 2011-es mérésnél a tanulók zöme a 3-5-ös szinteken helyezkednek L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 20

21 Eredmények az előző évi jegyek függvényében Az ábrákon látszik, hogy a hármas tanulók 1170 és1353, a négyes tanulók1414 és 1569, az ötös tanulók 1459 és 1772 pont közötti értékeket érték el. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 21

22 Fejlesztési terv Az elemzések eredményei szerint tanulóink összességében átlagosan szerepeltek a matematika kompetenciamérésen. A továbbiakban törekednünk kell ezeknek az eredményeknek a javítására. A továbbiakban is arra kell törekedni, hogy minél több tanulónk tudjon a 4-es, illetve 5-ös képességszinteken teljesíteni, és minél kevesebb 3-as szint alatti álló tanuló legyen. Másik fontos, hogy a fejlesztési tevékenységet erősíteni kell, szükséges az egyéni, személyre szabott segítségadás, az eredmények azt tükrözik, hogy néhány tanulónknál jelentős lemaradások vannak a többiekhez képest. Cél, hogy ezeket a lemaradásokat megszüntessük. A tanulók értékelésénél pedig a kompetencia alapú értékelést kell a továbbiakban is erősíteni. Ezért az elemzések alapján a jövőben az alábbi feladatokra kell a matematika munkacsoportnak koncentrálnia: A kompetenciamérések eredményeit magasabb szintre juttatni. Ehhez a következő lépések szükségesek: Az alapfogalmak, egyszerű feladatok, műveletek további gyakorlása. Nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a komplex, egyszerre több problémával foglalkozó feladatokra. Motiválnunk kell a diákokat a gondolkodásra, arra, hogy ne adják fel a probléma megoldását, próbálkozzanak. Kiemelten kell kezelnünk a térlátással, grafikonról való adatok leolvasásával foglalkozó feladatokat. Továbbra is nagy hangsúlyt kell fektetnünk a mértékegységek átváltására és területszámítási feladatokra. Kiemelten kell kezelnünk a statisztikával, valószínűség-számítással foglalkozó témaköröket. Más tanítási órákon (fizika, kémia, biológia) is előtérbe kell helyeznünk a matematikai számításokkal kapcsolatos feladatokat. Törekednünk kell arra, hogy minél több tanulónk legyen képes magasabb gondolkodási szintet igénylő problémák megoldására. Fokozott figyelmet kell fordítani a gyerekek önállóságra való nevelésére. A tanítási órákon a személyre szabott, alapkészségek fejlesztésén túl, a komplex gondolkodási műveletek fejlesztése is kiemelt feladat. Hangsúlyozott szerepet kell hogy kapjanak a tanítási órákon az arányosság- és százalékszámítással kapcsolatos összetett feladatok. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 22

23 Szövegértés 8. évfolyam A 8. évfolyamon 52 tanuló töltötte ki a tesztet. Tanulóink átlageredményét a következő táblázat szemlélteti. A táblázat adatai szerint tanulóink átlageredménye1651, az országos átlagnál, valamint a városi iskolák átlagánál is magasabb. A következő ábra a tanulók minimálisan és maximálisan elért képességpontjait mutatja. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 23

24 A grafikonon jól látszik, hogy a tanulók teljesítménye 1153 és1944 értékek között mozgott. Átlageredmények a CSH-Index tükrében A telephely tanulóinak a CSH index alapján várható és tényleges teljesítményét szemlélteti a következő ábra: Ez alapján intézményünk tanulóinak teljesítménye az országos trendvonalon helyezkedik el, annál szignifikánsan nem magasabb. Képességeloszlás vizsgálata Az országos mérés azt is vizsgálta, hogy a tanulók milyen képességszinteken tudnak feladatokat megoldani. A vizsgált képességszintek: 1. szint alatti, 1. szint, 2. szint, 3. szint, 4. szint, 5. szint, 6. szint, 7. szint. A képességszintek emelkedése arra utal, hogy a tanulók milyen arányban képesek egyre nehezebb, összetettebb és bonyolultabb feladatokkal megbirkózni. Az új skála szerint a 4. szint elérése kívánatos a 8. évfolyamon. Az iskolánk diákjainak képességszint szerinti teljesítményére vonatkozó adatok a következő ábrákon olvashatók. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 24

25 A grafikonokon látható, hogy 7 tanuló teljesített a negyedik szint alatt,, 2 tanuló áll a 7. szinten. A többi tanuló teljesítménye a szinteken található. Célunk a továbiakban a 4. szint alatti tanulók 4. szintre emelése. Iskolánkban a következő tanulók vannak 4. szint alatt: Kód Százalékos megoldottság Képességpont B131-R K451-M U276-O V112-T N421-O S113-M U636-O Átlageredmények változása Az iskola tanulóinak 6. évfolyamos teljesítményéhez képest a 8. évfolyamon nem voltak szignifikánsan jobbak az eredmények. A 2009-es mérésnél 1577 (1538;1610) képességpont volt az átlag, a 2011-es mérés tekintetében pedig 1651 (1613;1687): L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 25

26 4 tanulónk ért el alacsonyabb szintet a 2011-es mérésnél, mint a 2009-nél. A tanulók fejlődése a telephelyen A mérési azonosító 2008-as bevezetése lehetővé teszi, hogy a 2011-es mérésben részt vevő tanulók eredményeit összevethessük korábbi eredményükkel. A képességpont különbségek alapján a gyengébb tanulók nagyobb fejlődést értek el, mint a jobb tanulók a két évvel ezelőtti méréshez képest. Tanulók egyéni fejlődése a komplex fejlődési modell alapján A komplex fejlődési modell a tanulók becsült, várható eredményének meghatározásakor a tanuló korábbi eredménye mellett a fejlődést befolyásoló egyéb tényezőket is figyelembe veszi. (Szociális, kulturális, gazdasági háttér, tanuló neme, osztálya, telephely tanulóinak 2 évvel korábbi teljesítménye, telephely képzési formája és a település típusa. Ez alapjánk tanulóink teljesítménye a következő: L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 26

27 Az ábrán minden oszlop egy-egy tanulót szemléltet. Az oszlop magassága a tanuló tényleges teljesítményének és a modell alapján becsült értékének a különbsége. Így az oszlop magassága jelképezi a tanuló eredményének azt a részét, amely az iskola által nem befolyásolható tényezőktől függ, tehát az iskola fejlesztő hatását szemlélteti. A negatív eredményt elért tanulók gyengébb eredményt értek el a várhatónál. Az ábra szerint tanulók csaknem fele ért el pozitív eredményt, ami az iskola fejlesztő munkájának köszönhető. Átlageredmények alakulása L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 27

28 Az ábrán nyomon követhető a tanulók átlageredményeinek változása 2008-tól. A képességeloszlás alakulása Az ábrán jól látható, hjogy a tanulóink 3 tanulótól eltekintve egységes eredményt produkált. A továbbiakban is arra kell törekednünk, hogy a 4-es szint alatt lévő tanulókat minél magasabb szintre kell juttatnunk. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 28

29 6. évfolyam Tanulóink átlageredményét a következő táblázat szemlélteti. A táblázat adatai szerint tanulóink átlageredménye 1545, az országos átlagnál, valamint a városi iskolák átlagánál is magasabb. A következő ábra a tanulók minimálisan és maximálisan elért képességpontjait mutatja. A grafikonon jól látszik, hogy a tanulók teljesítménye 1279 és 1885 értékek között mozgott, ami jónak mondható. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 29

30 Átlageredmények a CSH-Index tükrében Az elvárt teljesítménynek megfelelőenl teljesítettek tanulóink. Képességeloszlás vizsgálata Az országos mérés azt is vizsgálta, hogy a tanulók milyen képességszinteken tudnak feladatokat megoldani. A vizsgált képességszintek: 1. szint alatti, 1. szint, 2. szint, 3. szint, 4. szint, 5. szint, 6. szint, 7. szint. A képességszintek emelkedése arra utal, hogy a tanulók milyen arányban képesek egyre nehezebb, összetettebb és bonyolultabb feladatokkal megbirkózni. Az új skála szerint a 3. szint elérése kívánatos a 6. évfolyamon. Az iskolánk diákjainak képességszint szerinti teljesítményére vonatkozó adatok a következő ábrákon olvashatók. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 30

31 A grafikonokon látható, hogy 5 tanuló van a 3-as szint alatt 5 tanuló a 6. szinten, a többiek a 3-5. szinteken. Célunk a továbiakban a harmadik szint alatti tanulók felzárkóztatása. Iskolánkban a következő tanulók vannak harmadik szint alatt: Kód Százalékos megoldottság Képességpont N871-C W991-W J477-P S282-E V745-C Átlageredmények változása L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 31

32 A képességeloszlások változása A képességeloszlás 2008-tól vizsgálható. Azóta nincs tanulónk egyes szint alatt, vagy egyes szinten. A továbbiakban is nagy hangsúlyt kell fektetni a felzárkóztatásra, és a néhány lemaradó tanulóval a differenciált foglalkoztatásra. Ezenkívül feladat a jelentős számú 3. szinten elhelyezkedő tanuló 4. szintre emelése, a tehetséggondozás. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 32

33 Fejlesztési terv Mivel a szövegértés területen a különböző szövegekhez kapcsolódó kérdések jellemzően az információk visszakeresését, következtetések levonását, kapcsolatok felismerését vagy a szöveg részeinek vagy egészének értelmezését várják el a tanulóktól minden évben, ezért a mi feladatunk az ilyen típusú feladat-feldolgozással, gondolkodási műveletekkel megismertetni tanítványainkat az iskolai szövegfeldolgozás során. A fentiek alapján tanulóinkkal elsősorban olyan típusú feladatokat kell gyakoroltatnunk, amelyekben kapcsolatok, összefüggések felismerése, értelmezés, saját vélemény bátor megfogalmazása a fő cél. Olyan szövegeket, feladatokat kell rendszeresen feldolgoznunk tanítványainkkal, melyek érvelést, részletes magyarázatot, esetleg gondolatmenet kifejtést igényelnek. Több önálló fogalmazási feladattal fejleszthető ez a terület. Azok a kérdések, ahol elegendő néhány szót, vagy kifejezést leírniuk vagy a feleletválasztós forma, amelyben a tanulónak négy megadott lehetőségből kell kiválasztania a helyes megoldást jelenti a legkisebb akadályt. Tehát a teszt-típusú feladatok megoldásában otthonosan mozognak, itt is a körültekintő, megfontolt válaszadásra kell buzdítani tanítványainkat. Ezekben a feladatokban a helytelen válasz kiválasztása leggyakrabban a figyelem koncentráció hiánya miatt fordul elő. A továbbiakban is nagy hangsúlyt kell fektetni a felzárkóztatásra, és a differenciált foglalkoztatásra. Ezenkívül kiemelt feladatunk a jelentős számú tehetséggondozás. A továbbiakban is folytatni kell a kompetencia alapú értékelést. Ezért az elemzések alapján a jövőben az alábbi feladatokra kell a magyar munkacsoportnak koncentrálnia: A kompetenciamérések eredményeit a jelenlegi szinten tartani, illetve magasabb szintre jutni. Ehhez a következő lépések szükségesek: A szöveg helyes értelmezése, tömörítése, lényeges elemek kiemelése. Nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk az összetett, több problémával foglalkozó feladatokra, ahol több állítás igaz vagy hamis voltát kell megállapítaniuk. Ösztönözni kell a diákokat a hosszabb terjedelmű, bonyolult információkat hordozó szövegben való elmélyülésre, gondolkodásra. Kiemelten kell kezelnünk a saját vélemény kulturált megfogalmazásának képességére. Más tanítási órák tananyag tartalmának értelmezési módjainak lehetőségeire is rá kell világítanunk. Értelmezés a szövegkörnyezet segítségével, majd a szöveg alapján megmagyarázni a kívánt fogalmat. összefüggések megláttatása. Saját szavakkal értelmezni helyzeteket. információk visszakeresése, ezek alapján levonni a megfelelő következtetéseket, kapcsolatokat. Szinonimák keresése, ezek helyes használata. Szókincsbővítés, szakszerűség a megnyilvánulásban. Történések időrendbe állítása. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 33

34 Összegzés: A évi kompetenciamérés értékeléséhez sok adat állt rendelkezésünkre és ezeket felhasználva kell a további lépéseinket megfogalmazni. Különös figyelmet kell fordítanunk egyes tanulók teljesítményére és a lehetőségek kiaknázására. A 2011-es mérésben iskolánk tanulói matematika kompetenciaterületen mindkét évfolyamon az országos átlagnak megfelelően, szövegértésből az országos átlag felett teljesítettek. iskolai átlag országos átlag mat 6 mat 8 sz ért 6 sz ért 8 A családi háttérindex függvényében is az elvárt értéknek megfelelően teljesítettek a tanulók. Tanulóink nagyrészt a 3, 4. és 5. szinteken helyezkednek el szint alatt 1. szinten 2. szinten 3. szinten 4. szinten 5. szinten 6. szinten szövegértés 8. évfolyam matematika 8.évfolyam szövegértés 6. évfolyam matematika 6. évfolyam szinten L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 34

35 szövegértés 8. évfolyam matematika 8.évfolyam szövegértés 6. évfolyam matematika 6. évfolyam 0 2. szinten 3. szinten 4. szinten 5. szinten 6. szinten 7. szinten A rendszer lehetővé teszi, hogy tanulóink teljesítményét 2008-tól az előző évekkel összehasonlítva vizsgálhassuk: A 2011-es teljesítmények nem jobbak, vagy gyengébbek az előző évekénél. Ez első sorban matematika kompetenciaterületen tapasztalható. Ezért érdemes volt, ahol erre lehetőség nyílt, az azonos tanulócsoportokat összehasonlítani az előző mérés eredményeivel összevetve. A matematikát tekintve az iskola tanulóinak 6. évfolyamos teljesítményéhez képest a 8. évfolyamon jobbak az eredmények. A 2009-as mérésnél 1511 képességpont volt az átlag, a 2011-es mérés tekintetében pedig L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 35

36 Szövegértésből aziskola tanulóinak 6. évfolyamos teljesítményéhez képest a 8. évfolyamon szintén jobbak az eredmények. A 2009-as mérésnél 1593 képességpont volt az átlag, a 2011-es mérés tekintetében pedig Összefoglalva elmondható, hogy tanulóink eredménye elfogadható, illetve jó, az országos átlagokhoz képest. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 36

37 Egyéni teljesítmények 4. a osztály L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 37

38 4. b osztály L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 38

39 6. a osztály L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 39

40 6.b osztály L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 40

41 8.a osztály L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 41

42 8.b osztály L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 42

43 Eredmények változása a 8. évfolyamon L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 43

44 L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 44

45 L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 45