A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI LISZT FERENC ÉNEK- ZENEI ÁLTALÁNOS ISKOLA INTÉZMÉNYI INTÉZKEDÉSI TERVE 2014.

Átírás

1 A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI LISZT FERENC ÉNEK- ZENEI ÁLTALÁNOS ISKOLA INTÉZMÉNYI INTÉZKEDÉSI TERVE 2014.

2 Tartalom PISA vizsgálatok és eredmények... 3 Országos kompetenciamérés (OKM)... 3 A 2012-es évi OKM eredmények... 6 Helyzetelemzés: Iskolánk Országos kompetenciamérésen elért eredményei 2012-ben... 7 Matematika képességterületen elért eredmények évfolyam... 9 Átlageredmények a CSH-Index tükrében Képességeloszlás vizsgálata Átlageredmények változása A tanulók fejlődése a telephelyen Tanulók egyéni fejlődése a komplex fejlődési modell alapján Átlageredmények alakulása A képességeloszlás alakulása Képességeloszlások vizsgálata az előző évi jegyek függvényében évfolyam Átlageredmények a CSH-Index tükrében Képességeloszlás vizsgálata Átlageredmények változása Képességeloszlások változása Eredmények az előző évi jegyek függvényében Szövegértés képességterületen elért eredmények évfolyam Átlageredmények a CSH-Index tükrében Képességeloszlás vizsgálata Átlageredmények változása A tanulók fejlődése a telephelyen Tanulók egyéni fejlődése a komplex fejlődési modell alapján

3 Átlageredmények alakulása A képességeloszlás alakulása évfolyam Átlageredmények a CSH-Index tükrében Képességeloszlás vizsgálata Átlageredmények változása A képességeloszlások változása Összesített elemzés Intézkedési terv Matematika Szövegértés Ütemterv Függelék Egyéni teljesítmények

4 PISA vizsgálatok és eredmények A PISA vizsgálatsorozat 2000-ben indult, és háromévenként ismétlődik. Azt vizsgálja, hogy a tizenöt éves tanulók milyen mértékben képesek felhasználni a tudásukat életszerű helyzetekben megjelenő feladatok megoldására, és ezt hogyan befolyásolja a tanulók és iskoláik háttere. A fő mérési területek a szövegértés, az alkalmazott matematikai műveltség és az alkalmazott természettudományi műveltség. Ezek közül az egyik mindig nagyobb, a másik kettő kevesebb hangsúlyt kap ben a matematika volt a fő mérési terület ben a szövegértés és a matematika területén a nyomtatott tesztanyagok mellett számítógépes teszteket is kitöltöttek a tanulók, így a papíralapú teszteredmények mellett a digitális eszközökön elért szövegértés- és matematikaeredményekről is képet kaphatunk. A 2012-es vizsgálatban a 34 OECD- és 31 partnerországból mintegy 500 ezer köztük kb magyar tanuló vett részt ben az OECD-országok átlaga szövegértésből 496, matematikából 494, természettudományból pedig 501 pont volt. A magyar tanulók átlageredménye szövegértésből 488, matematikából 477, természettudományból pedig 494 pont volt. A magyar tanulók átlageredménye mindhárom területen alacsonyabb volt az OECD-átlagnál. A szövegértés átlageredményünk statisztikai értelemben a évi eredmények egyikétől sem különbözik, a matematika és a természettudomány átlageredményünk a korábbi eredményekhez képest szignifikánsan alacsonyabb lett. A PISA kiemelt hangsúlyt fektet az alulteljesítő, 2. képességszint alatti tanulókra. Magyarországon a 2012-es mérésben az alulteljesítők aránya a szövegértés területén 19,7%, a matematika területén 28,1%, természettudományból 18,0%. (PISA, 2012; Balázsi, 2010). Országos kompetenciamérés (OKM) Az oktatási rendszer hatékonyságát mérő hazai vizsgálatok közül az Országos kompetenciamérések (OKM) a 6., 8. és 10. évfolyamos tanulók képességeit tárják fel. A méréseknek kettős céljuk van: egyrészt a tanulók teljesítményének a megismerése, másrészt az iskolák mérési-értékelési gyakorlatának fejlesztése (Szepesi és mtsai, 2004). Az országos kompetenciamérés azt vizsgálja, hogy a tanulók képesek-e a tudásukat alkalmazni, további ismeretszerzésre felhasználni, vagyis birtokában vannak-e annak az eszköztudásnak, amely további fejlődésükhöz nélkülözhetetlen. A tesztek alapvetően az életszerű problémák, helyzetek megoldására irányultak. Ezért mind a matematikai, mind a szövegértési teszt a mindennapok jellemző helyzeteire és 3

5 problémáira koncentrál, és a hétköznapi életből ismert gyakori feladatokat tartalmaz. A mérésben alkalmazott feladatok nem a NAT, a kerettantervek, illetve az azokhoz fejlesztett tankönyvek által közvetített tudástartalom elsajátításának mértékét mérik; a felmérés célja nem az adott év tananyagának számonkérése, hanem azt vizsgálja, hogy a diákok az adott évfolyamig elsajátított ismereteiket milyen mértékben tudják alkalmazni a mindennapi életből vett feladatok megoldása során. A szövegértés területen a különböző szövegekhez (elbeszéléshez, rövid történethez, magyarázó szöveghez, menetrendhez vagy éppen egy szórólaphoz) kapcsolódó kérdések jellemzően az információk visszakeresését, következtetések levonását, kapcsolatok felismerését vagy a szöveg részeinek vagy egészének értelmezését várják el a tanulóktól minden évben. A matematikai eszköztudás területén pedig az alkalmazott feladatok valamilyen életszerű szituációban megjelenő probléma matematizálását, megoldását és a megoldás kommunikálását kérik a tanulóktól a matematika különböző területeit érintve (mennyiségek és műveletek; hozzárendelések és összefüggések; alakzatok síkban és térben; események statisztikai jellemzői és valószínűsége). A felmérés tartalmi kerete - amely meghatározza a kompetenciamérés feladataiban alkalmazásra kerülő műveleti területek belső arányait, az egyes kompetenciaterületek egymáshoz viszonyított mértékét, az alkalmazott feladatok típusait, a kérdések típusainak arányát, illetve az alkalmazott szövegtípusokat. A mérések jogszabályi keretét a Nemzeti Köznevelésről szóló évi CXC. törvény 41. -a, 78. -a, 80. -a és 94. -a biztosítja, mely olyan feladatokat ír elő a közoktatási intézmények, az intézményfenntartók, továbbá az oktatásért felelős miniszter számára, amelyek elősegíthetik az országos és intézményi adatok alapján a pedagógiai tevékenység objektívabb megítélését. Az Nkt. 80. (1) szerint országos mérések keretében rendszeresen kell mérni, értékelni a nevelési-oktatási intézményekben folyó pedagógiai tevékenységet, különösen az alapkészségek, képességek fejlődését a 6., a 8. és a 10. évfolyamon minden tanuló esetében. Az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet értelmében a közoktatási feladatkörében eljáró Oktatási Hivatal (továbbiakban Hivatal) az országos ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtásában közreműködik. A 2010-es évtől kezdődően a szövegértés, illetve a matematika területén új, évfolyamfüggetlen skála került bevezetésre, amelyen összehasonlítható módon ábrázolható a 6., 8., illetve 10. évfolyamos tanulók szövegértés, illetve matematika eredménye. Az új skálákon 2008-ra visszamenőleg a korábbi mérések eredményei is megjeleníthetők. Az új skála 500-as átlag és 100 pontos szórás helyett 1500-as átlaggal és kb. 200 pontos évfolyamonkénti szórással rendelkezik. Ez utóbbi paraméter miatt az új skálán mért különbségek a régi skálákon mérve körülbelül feleakkora különbségeknek felelnek meg. 4

6 vált. Az új szövegértés és matematika skálán egy-egy tanuló eredménye könnyen nyomon követhetővé A képességskálák újradefiniálásával együtt járt az új, közös skálán meghatározott, közös képességszintek kialakítása is. Mivel a közös skála 3 évfolyam eredményeit összefogva szélesebb, mint az évfolyamonkénti skálák voltak, ezért 7 képességszint került kialakításra. A képességszintek kialakításának alapja a feladatok nehézsége volt. Képességszint szövegértés Képességszint alsó határa

7 Képességszint matematika Képességszint alsó határa A szintek eléréséhez szükséges képességek alapján a 6. évfolyamon a 3. képességszint, a 8. évfolyam esetében a 4. képességszint az a minimális szint mind a két területen, melynek elérése szükséges ahhoz, hogy a tanuló eredményesen tudja alkalmazni képességeit a további ismeretszerzésben és az önálló tanulás során. A 2012-es évi OKM eredmények A évi Országos kompetenciamérésben a tanulók matematikai eszköztudás átlageredménye a 6. évfolyamon 1489, a 8. évfolyamon 1612, a 10. évfolyamon 1632, a szövegértés átlageredménye a 6. évfolyamon 1472, a 8. évfolyamon 1567, a 10. évfolyamon 1603 pont volt. A évi átlageredmények illeszkednek a korábbi években ugyanazokon az évfolyamokon mért eredményekhez. 6

8 Helyzetelemzés: Iskolánk Országos kompetenciamérésen elért eredményei 2012-ben A fenntartói jelentés alapján lehetőség van az iskola országon belüli helyének meghatározására. Iskolánk átlageredményei 2012-ben: Iskolánk a szövegértés és a matematika területén is az országos átlaghoz képest, valamint a városi, és nagy városok általános iskoláihoz képest is szignifikánsan magasabb értékeket teljesített. A családi háttérindexhez viszonyítva a következőek az eredmények: 7

9 A jelentések lehetővé tették a korábbi évekhez viszonyított vizsgálatokat is, helynek eredményeit a következő táblázat szemlélteti: Az előző évekhez képest az esetek 38%-nál szignifikánsan gyengébb eredményt értek el tanulóink. Ez különösen a 2010-es év eredményeihez képest jellemző. Ezek okait a további elemzések során igyekeztünk feltárni. A többi esetben az elvárásnak megfelelően teljesítettek tanulóink. Az alapszintet el nem érő tanulók aránya, jóval alatta van az országos átlagnak: 8

10 Matematika képességterületen elért eredmények 8. évfolyam A 8. évfolyamon 46 tanuló töltötte ki a tesztet. Tanulóink átlageredményét a következő táblázat szemlélteti: A táblázat adatai szerint tanulóink átlageredménye 1655, az országos átlagnál, valamint a városi iskolák átlagától szignifikánsan magasabb. A következő ábra a tanulók minimálisan és maximálisan elért képességpontjait mutatja. 9

11 Tanulóink teljesítménye 1297 és 1969 értékek között mozgott, átlagosan 1655, ami az országos átlagnák szignifikánsan magasabb. Átlageredmények a CSH-Index tükrében A telephely tanulóinak a CSH index alapján várható és tényleges teljesítményét szemlélteti a következő ábra: Ez alapján intézményünk tanulóinak teljesítménye az országos trendvonal mentén helyezkedik el, attól szignifikánsan nem különbözik. Képességeloszlás vizsgálata Az országos mérés azt is vizsgálta, hogy a tanulók milyen képességszinteken tudnak feladatokat megoldani. A vizsgált képességszintek: 1. szint alatti, 1. szint, 2. szint, 3. szint, 4. szint, 5. szint, 6. szint, 7. szint. A képességszintek emelkedése arra utal, hogy a tanulók milyen arányban képesek egyre nehezebb, összetettebb és bonyolultabb feladatokkal megbirkózni. Az új skála szerint a 4. szint elérése kívánatos a 8. évfolyamon. Az iskolánk diákjainak képességszint szerinti teljesítményére vonatkozó adatok a következő ábrákon olvashatók: 10

12 Az ábrák azt mutatják, hogy 15 tanuló teljesített a negyedik szint alatt, 6 tanuló áll a 6. szinten. A többi tanuló teljesítménye a szinteken található. Célunk a továbiakban a 4. szint alatti tanulók 4. szintre emelése. Iskolánkban a következő tanulók vannak 4. szint alatt: Kód Százalékos megoldottság C557-T G578-A H811-A R926-F T639-R U547-M W381-L X412-J B771-T C826-R G372-W O214-A Képességpont 11

13 S961-D T591-X W829-J Átlageredmények változása Az iskola tanulóinak 6. évfolyamos teljesítményéhez képest a 8. évfolyamon szignifikánsan gyengébbek az eredmények, bár az országos, a városi és a nagyvárosi iskolákhoz képest szignifikánsan jobbak. A 2010-es mérésnél 1716 (1685; 1754) képességpont volt az átlag, a 2012-es mérés tekintetében pedig 1655 (1613; 1700): A tanulók fejlődése a telephelyen A mérési azonosító 2008-as bevezetése lehetővé teszi, hogy a 2012-es mérésben részt vevő tanulók eredményeit összevethessük korábbi eredményükkel. 12

14 A képességpont különbségek alapján a gyengébb tanulók nagyobb fejlődést értek el, mint a jobb tanulók a két évvel ezelőtti méréshez képest. Tanulók egyéni fejlődése a komplex fejlődési modell alapján A komplex fejlődési modell a tanulók becsült, várható eredményének meghatározásakor a tanuló korábbi eredménye mellett a fejlődést befolyásoló egyéb tényezőket is figyelembe veszi. (Szociális, kulturális, gazdasági háttér, tanuló neme, osztálya, telephely tanulóinak 2 évvel korábbi teljesítménye, telephely képzési formája és a település típusa. Ez alapjánk tanulóink teljesítménye a következő: Az ábrán minden oszlop egy-egy tanulót szemléltet. Az oszlop magassága a tanuló tényleges teljesítményének és a modell alapján becsült értékének a különbsége. 13

15 Átlageredmények alakulása Az ábrán nyomon követhető a tanulók átlageredményeinek változása 2008-tól. Eredményeink csak a ben mért értékektől térnek el szignifikánsan. A 2011-es méréshez képest javulás tapasztalható. 14

16 A képességeloszlás alakulása A továbbiakban is arra kell törekednünk, hogy a tanulóink teljesítményszintje egységesebbé váljon és a 4- es szint alatt lévő tanulókat minél magasabb szintre kell juttatnunk. Képességeloszlások vizsgálata az előző évi jegyek függvényében 15

17 Az ábra szerint azok a tanulóink, akik 2-es jegyet kaptak matematikából az előző évben 1375 pontot, akik 3- ast azok 1297 és 1663 pont között értek el, akik 4-est kaptak, azok 1405 és 1865 között, akik pedig 5-öst, azok 1621 és 1969 között. A b jelű osztály tanuló között jóval nagyobb a szóródás a jegyek tekintetében. 6. évfolyam Intézményünkben 2012-ben évfolyamos tanuló írt kompetenciamérést. Tanulóink átlageredményét a következő táblázat szemlélteti: Tanulóink átlageredménye 1547, ami az országos átlagtól, valamint a városi iskoláktól szignifikánsan jobb. A következő ábra a tanulók minimálisan és maximálisan elért képességpontjait mutatja. 16

18 Az ábráról leolvasható, hogy a tanulók teljesítménye a 1238 és 1762-es értékek között mozgott. Átlageredmények a CSH-Index tükrében 17

19 A tanulók a CSH indexnek megfelelően produkáltak: Iskolánk az elvárásnak megfelelően teljesített; az érték szignifikánsan nem különbözik az elvárttól. Képességeloszlás vizsgálata Az országos mérés azt is vizsgálta, hogy a tanulók milyen képességszinteken tudnak feladatokat megoldani. A vizsgált képességszintek: 1. szint alatti, 1. szint, 2. szint, 3. szint, 4. szint, 5. szint, 6. szint, 7. szint. A képességszintek emelkedése arra utal, hogy a tanulók milyen arányban képesek egyre nehezebb, összetettebb és bonyolultabb feladatokkal megbirkózni. Az új skála szerint a 3. szint elérése kívánatos a 6. évfolyamon. Az iskolánk diákjainak képességszint szerinti teljesítményére vonatkozó adatok a következő ábrákon olvashatók. 18

20 A harmadik szint alatt 15 tanulónk helyezkedik el, 7 tanuló áll a 5. szinten. Tehát tanulóink zöme a 3-4. szinten áll. A továbiakban az első második szinten lévő tanulókat kell felzárkóztatnunk, valamint a magasabb szinten teljesítők számát növelni. Iskolánkban 2012-ben a 6. évfolyamon következő tanulók voltak a 3. szint alatt: Kód Százalékos megoldottság H351-P K419-R M584-O R473-X U699-E U727-B D759-L D845-F F924-S G737-E K844-M T153-Q T715-U W786-P X839-N Képességpont Átlageredmények változása A következő táblázat ábrázolja az álageredmények változását a 2008 évi mérés óta: 19

21 A kiugróan magas es mérési eredmények kivételével az elvárásnak megfelelően teljesítettek tanulóink. A 2011-es méréshez képest fejlődés is tapasztalható. 20

22 Képességeloszlások változása A legtöbb tanulónk a 3-5-ös szinteken helyezkedik el. 21

23 Eredmények az előző évi jegyek függvényében A kettes tanulók 1238, a hármas tanulók 1287 és 1543, a négyes tanulók 1337 és 1615, az ötös tanulók 1457 és 1762 pont közötti értékeket érték el. Szövegértés képességterületen elért eredmények 8. évfolyam A 8. évfolyamon 46 tanuló töltötte ki a tesztet. Tanulóink átlageredményét a következő táblázat szemlélteti. A táblázat adatai szerint tanulóink átlageredménye 1641, az országos átlagnál, valamint a városi iskolák átlagánál is magasabb. A következő ábra a tanulók minimálisan és maximálisan elért képességpontjait mutatja: 22

24 Tanulóink teljesítménye 1353 és 2013 értékek között mozgott. Átlageredmények a CSH-Index tükrében A telephely tanulóinak a CSH index alapján várható és tényleges teljesítményét szemlélteti a következő ábra: 23

25 Ez alapján intézményünk tanulóinak teljesítménye az országos trendvonalon helyezkedik el. Képességeloszlás vizsgálata Az országos mérés azt is vizsgálta, hogy a tanulók milyen képességszinteken tudnak feladatokat megoldani. A vizsgált képességszintek: 1. szint alatti, 1. szint, 2. szint, 3. szint, 4. szint, 5. szint, 6. szint, 7. szint. A képességszintek emelkedése arra utal, hogy a tanulók milyen arányban képesek egyre nehezebb, összetettebb és bonyolultabb feladatokkal megbirkózni. Az új skála szerint a 4. szint elérése kívánatos a 8. évfolyamon. Az iskolánk diákjainak képességszint szerinti teljesítményére vonatkozó adatok a következő ábrákon olvashatók. 24

26 10 tanuló teljesített a negyedik szint alatt,, 4 tanuló áll a 7. szinten. A többi tanuló teljesítménye a szinteken található. Célunk a továbiakban a 4. szint alatti tanulók 4. szintre emelése. Iskolánkban a következő tanulók vannak 4. szint alatt: Kód Százalékos Képességpont megoldottság C557-T G578-A H811-A T639-R X412-J B771-T C826-R S961-D T591-X W829-J Átlageredmények változása Az iskola tanulóinak 6. évfolyamos teljesítményéhez képest a 8. évfolyamon az elvárásnak megfelelőek az eredmények. A 2010-es mérésnél 1614 (1570;1660) képességpont volt az átlag, a 2012-es mérés tekintetében pedig 1641 (1593;1691): A tanulók fejlődése a telephelyen A mérési azonosító 2008-as bevezetése lehetővé teszi, hogy a 2011-es mérésben részt vevő tanulók eredményeit összevethessük korábbi eredményükkel. 25

27 A képességpont különbségek alapján a tanulóink megfelelnel az országos átlagnak. A képességpont különbségek alapján a gyengébb tanulók nagyobb fejlődést értek el, mint a jobb tanulók a két évvel ezelőtti méréshez képest. Tanulók egyéni fejlődése a komplex fejlődési modell alapján A komplex fejlődési modell a tanulók becsült, várható eredményének meghatározásakor a tanuló korábbi eredménye mellett a fejlődést befolyásoló egyéb tényezőket is figyelembe veszi. (Szociális, kulturális, gazdasági háttér, tanuló neme, osztálya, telephely tanulóinak 2 évvel korábbi teljesítménye, telephely képzési formája és a település típusa. Ez alapjánk tanulóink teljesítménye a következő: Az ábrán minden oszlop egy-egy tanulót szemléltet. Az oszlop magassága a tanuló tényleges teljesítményének és a modell alapján becsült értékének a különbsége. Így az oszlop magassága jelképezi a tanuló eredményének azt a részét, amely az iskola által nem befolyásolható tényezőktől függ, tehát az iskola fejlesztő hatását szemlélteti. A negatív eredményt elért tanulók fele gyengébb eredményt értek el a 26

28 várhatónál. Az ábra szerint tanulók csaknem fele ért el pozitív eredményt, ami az iskola fejlesztő munkájának köszönhető. Átlageredmények alakulása Az ábrák a tanulók átlageredményeinek változását mutatják 2008-tól. 27

29 A képességeloszlás alakulása Tanulóink 1 tanulótól eltekintve egységes eredményt produkáltak. A továbbiakban is arra kell törekednünk, hogy a 4-es szint alatt lévő tanulókat minél magasabb szintre kell juttatnunk. 6. évfolyam Tanulóink átlageredményét a következő táblázat szemlélteti. 28

30 A táblázat adatai szerint tanulóink átlageredménye 1525, az országos átlagnál, valamint a városi iskolák átlagánál is magasabb. A következő ábra a tanulók minimálisan és maximálisan elért képességpontjait mutatja. A tanulók teljesítménye 1212 és 1990 értékek között mozgott, ami jónak mondható. Átlageredmények a CSH-Index tükrében 29

31 Az elvárt teljesítménynek megfelelően teljesítettek tanulóink. Képességeloszlás vizsgálata Az országos mérés azt is vizsgálta, hogy a tanulók milyen képességszinteken tudnak feladatokat megoldani. A vizsgált képességszintek: 1. szint alatti, 1. szint, 2. szint, 3. szint, 4. szint, 5. szint, 6. szint, 7. szint. A képességszintek emelkedése arra utal, hogy a tanulók milyen arányban képesek egyre nehezebb, összetettebb és bonyolultabb feladatokkal megbirkózni. Az új skála szerint a 3. szint elérése kívánatos a 6. évfolyamon. Az iskolánk diákjainak képességszint szerinti teljesítményére vonatkozó adatok a következő ábrákon olvashatók. A grafikonokon látható, hogy 9 tanuló van a 3-as szint alatt 4 tanuló a 6. szinten, 1 a 7. szinten, a többiek a 3-5. szinteken. Célunk a továbiakban a harmadik szint alatti tanulók felzárkóztatása. Iskolánkban a következő tanulók vannak harmadik szint alatt: 30

32 Kód Százalékos Képességpont megoldottság K419-R U727-B V388-A D759-L F924-S G737-E K844-M N T153-Q Átlageredmények változása 31

33 A képességeloszlások változása A képességeloszlás 2008-tól vizsgálható. Azóta nincs tanulónk egyes szint alatt, vagy egyes szinten. A továbbiakban is nagy hangsúlyt kell fektetni a felzárkóztatásra, és a néhány lemaradó tanulóval a differenciált foglalkoztatásra. Ezenkívül feladat a jelentős számú 3. szinten elhelyezkedő tanuló 4. szintre emelése, a tehetséggondozás. 32

34 Összesített elemzés A évi kompetenciamérés értékeléséhez sok adat állt rendelkezésünkre és ezeket felhasználva kell a további lépéseinket megfogalmazni. Különös figyelmet kell fordítanunk egyes tanulók teljesítményére és a lehetőségek kiaknázására. A 2012-es mérésben iskolánk tanulói matematika és szövegértés kompetenciaterületen is mindkét évfolyamon az országos átlag felett teljesítettek. iskolai átlag országos átlag A családi háttérindex függvényében is az elvárt értéknek megfelelően teljesítettek a tanulók. A legtöbb tanulónk a 3, 4. és 5. szinteken helyezkedik el. Nincs tanulónk az 1. szint alatt szint alatt 1. szinten mat 6 mat 8 sz ért 6 sz ért 8 2. szinten 3. szinten 4. szinten 5. szinten 6. szinten szövegértés 8. évfolyam matematika 8. évfolyam szövegértés 6. évfolyam matematika 6. évfolyam szinten szövegértés 8. évfolyam matematika 8.évfolyam szövegértés 6. évfolyam matematika 6. évfolyam 33

35 A rendszer lehetővé teszi, hogy tanulóink teljesítményét 2008-tól az előző évekkel összehasonlítva vizsgálhassuk. A 2012-es teljesítmények nem jobbak, vagy gyengébbek az előző évekénél. Ez első sorban matematika kompetenciaterületen tapasztalható. Ezért érdemes volt, ahol erre lehetőség nyílt, az azonos tanulócsoportokat összehasonlítani az előző mérés eredményeivel összevetve. A matematikát tekintve az iskola tanulóinak 6. évfolyamos teljesítményéhez képest a 8. évfolyamon valamivel gyengébbek az eredmények. A 2010-es mérésnél 1711 képességpont volt az átlag, a 2012-es mérés tekintetében pedig 1650, ami így is magasnak mondható a többi iskola eredményével összevetve. jobb: Összehasonlítva az eredményeket más iskolákkal, iskolánk tanulóinak eredménye szignifikánsan 34

36 Szövegértésből az iskola tanulóinak 6. évfolyamos teljesítményéhez képest a 8. évfolyamon jobbak az eredmények. A 2010-es mérésnél 1610 képességpont volt az átlag, a 2012-es mérés tekintetében pedig

37 Továbbá megfigyelhető a különböző képességszinteken elhelyezkedő tanulók számának változásában is a fejlődés. Itt is, ha az eredményeket összevetjük más iskolákkal, látható, hogy iskolánké szignifikánsan jobb. 36

38 37

39 Intézkedési terv Matematika Az elemzések eredményei szerint tanulóink összességében átlagosnál jobban szerepeltek a matematika kompetenciamérésen. Az országos, valamint a városi és nagyvárosi eredményekhez képest is szignifikánsan jobban teljesítettek. A továbbiakban törekednünk kell ezeknek az eredményeknek a megőrzésére, illetve javítására. A továbbiakban is arra kell törekedni, hogy minél több tanulónk tudjon a 4-es, illetve 5-ös képességszinteken teljesíteni, és minél kevesebb 3-as szint alatti álló tanuló legyen. Másik fontos, hogy a fejlesztési tevékenységet erősíteni kell, szükséges az egyéni, személyre szabott segítségadás, az eredmények azt tükrözik, hogy néhány tanulónknál jelentős lemaradások vannak a többiekhez képest. Cél, hogy ezeket a lemaradásokat megszüntessük. A tanulók értékelésénél pedig a kompetencia alapú értékelést kell a továbbiakban is erősíteni. Egyszerű iskolai feladatok helyett a komplex problémamegoldást kell előnybe helyezni. Olyan feladatokra kell koncentrálni, mely a valós élethelyzetekhez hasonló problémák megoldását várja el a tanulóktól. A kreatív megoldást igénylő feladatok előnybe helyezése. Az alapfogalmak, egyszerű feladatok, műveletek további gyakorlása. Nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a komplex, egyszerre több problémával foglalkozó feladatokra. Motiválnunk kell a diákokat a gondolkodásra, arra, hogy ne adják fel a probléma megoldását, próbálkozzanak. Kiemelten kell kezelnünk a térlátással, grafikonról való adatok leolvasásával foglalkozó feladatokat. Továbbra is nagy hangsúlyt kell fektetnünk a mértékegységek átváltására és területszámítási feladatokra. Kiemelten kell kezelnünk a statisztikával, valószínűség-számítással foglalkozó témaköröket. Más tanítási órákon (fizika, kémia, biológia) is előtérbe kell helyeznünk a matematikai számításokkal kapcsolatos feladatokat. Törekednünk kell arra, hogy minél több tanulónk legyen képes magasabb gondolkodási szintet igénylő problémák megoldására. Fokozott figyelmet kell fordítani a gyerekek önállóságra való nevelésére. A tanítási órákon a személyre szabott, alapkészségek fejlesztésén túl, a komplex gondolkodási műveletek fejlesztése is kiemelt feladat. Hangsúlyozott szerepet kell hogy kapjanak a tanítási órákon az arányosság- és százalékszámítással kapcsolatos összetett feladatok. Szövegértés Mivel a szövegértés területen a különböző szövegekhez kapcsolódó kérdések jellemzően az információk visszakeresését, következtetések levonását, kapcsolatok felismerését vagy a szöveg részeinek vagy egészének értelmezését várják el a tanulóktól minden évben, ezért a mi feladatunk az ilyen típusú feladat-feldolgozással, gondolkodási műveletekkel megismertetni tanítványainkat az iskolai 38

40 szövegfeldolgozás során. A fentiek alapján tanulóinkkal elsősorban olyan típusú feladatokat kell gyakoroltatnunk, amelyekben kapcsolatok, összefüggések felismerése, értelmezés, saját vélemény bátor megfogalmazása a fő cél. Olyan szövegeket, feladatokat kell rendszeresen feldolgoznunk tanítványainkkal, melyek érvelést, részletes magyarázatot, esetleg gondolatmenet kifejtést igényelnek. Több önálló fogalmazási feladattal fejleszthető ez a terület. Azok a kérdések, ahol elegendő néhány szót, vagy kifejezést leírniuk vagy a feleletválasztós forma, amelyben a tanulónak négy megadott lehetőségből kell kiválasztania a helyes megoldást jelenti a legkisebb akadályt. Tehát a teszt-típusú feladatok megoldásában otthonosan mozognak, itt is a körültekintő, megfontolt válaszadásra kell buzdítani tanítványainkat. Ezekben a feladatokban a helytelen válasz kiválasztása leggyakrabban a figyelem koncentráció hiánya miatt fordul elő. A szöveg helyes értelmezése, tömörítése, lényeges elemek kiemelése. Nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk az összetett, több problémával foglalkozó feladatokra, ahol több állítás igaz vagy hamis voltát kell megállapítaniuk. Ösztönözni kell a diákokat a hosszabb terjedelmű, bonyolult információkat hordozó szövegben való elmélyülésre, gondolkodásra. Kiemelten kell kezelnünk a saját vélemény kulturált megfogalmazásának képességére. Más tanítási órák tananyag tartalmának értelmezési módjainak lehetőségeire is rá kell világítanunk. Értelmezés a szövegkörnyezet segítségével, majd a szöveg alapján megmagyarázni a kívánt fogalmat. összefüggések megláttatása. Saját szavakkal értelmezni helyzeteket. információk visszakeresése, ezek alapján levonni a megfelelő következtetéseket, kapcsolatokat. Szinonimák keresése, ezek helyes használata. Szókincsbővítés, szakszerűség a megnyilvánulásban. Történések időrendbe állítása. A továbbiakban is nagy hangsúlyt kell fektetni a felzárkóztatásra, és a differenciált foglalkoztatásra. Ezenkívül kiemelt feladatunk a jelentős számú tehetséggondozás. A továbbiakban is folytatni kell a kompetencia alapú értékelést. A kompetenciamérések eredményeit a jelenlegi szinten tartani, illetve magasabb szintre jutni. 39

41 Ütemterv Feladat Felelős Határidő Várt eredmény Indikátor Tankönyvrendelés szaktanárok Kompetencia Kompetencia alapú felülbírálata alapú tankönyvek tankönyvek beszerzése rendelése A 2013-as mérési kiértékelés Kompetenciaeredmények kompetenciamérés munkacsoport összegzése eredményeinek kiértékelése Gyengén teljesítő mérési tanulók tanulók száma tanulók azonosítása munkacsoport beazonosítása Jól teljesítő tanulók mérési tanulók tanulók száma azonosítása munkacsoport beazonosítása Az eredmények igazgató az eredményeket tanulók egyéni nevelőtestület elé minden tanár eredményei tárása megkapja A gyengén teljesítő tanulók differenciált fejlesztése szaktanárok folyamatos tanulók fejlődnek nem lesz 2. szint alatt tanulónk Tehetséggondozás szaktanárok folyamatos tanulók fejlődnek több 6. szint feletti tanuló, mint az előző években Természettudomány szaktanárok folyamatos jobb eredmények jobban teljesítenek a os tárgyak erősítése, kompetenciaméréseken NLG laborórák látogatása számítógépes mérések bevezetése SZTE OK mérésekben való részvétel Továbbképzési terv elkészítése során a kompetencia alapú oktatással kapcsolatos továbbképzések preferálása Helyi kompetenciamérés szaktanárok folyamatos tanulók digitális kompetenciája javul szaktanárok folyamatos tanulók digitális kompetenciája javul szaktanárok mérési munkacsoport március tanári kompetenciák fejlesztése a tanulók gyakorlatra tesznek szert a kompetenciaméré sek terén Részvétel az OKMben Bemeneti szaktanárok lemaradó tanulók diagnosztikus beazonosítása mérések Egyéni fejlesztések szaktanárok folyamatosan tanulói teljesítmények javulnak folyamatos visszajelzések a tanulók teljesítményéről folyamatos visszajelzések tanári fejlődnek kompetenciák javuló eredmények a kompetenciamérésben szaktanárok tanulók mérése javuló eredmények fejlesztendő tanulólétszám nincs bukás A 2014-es mérési kiértékelés Kompetenciaeredmények

42 kompetenciamérés eredményeinek kiértékelése Gyengén teljesítő tanulók azonosítása Jól teljesítő tanulók azonosítása Az eredmények nevelőtestület elé tárása Helyi kompetenciamérés Részvétel az OKMben A 2015-ös kompetenciamérés eredményeinek kiértékelése Gyengén teljesítő tanulók azonosítása Jól teljesítő tanulók azonosítása Az eredmények nevelőtestület elé tárása Helyi kompetenciamérés Részvétel az OKMben munkacsoport mérési munkacsoport tanulók beazonosítása mérési tanulók munkacsoport beazonosítása igazgató az eredményeket minden tanár megkapja mérési a tanulók munkacsoport gyakorlatra tesznek szert a kompetenciaméré sek terén összegzése tanulók száma tanulók száma tanulók eredményei egyéni javuló eredmények a kompetenciamérésben szaktanárok tanulók mérése javuló eredmények, nincs tanuló 2-es szint alatt mérési kiértékelés Kompetenciaeredmények munkacsoport összegzése mérési munkacsoport tanulók beazonosítása mérési tanulók munkacsoport beazonosítása igazgató az eredményeket minden tanár megkapja mérési a tanulók munkacsoport gyakorlatra tesznek szert a kompetenciaméré sek terén tanulók száma tanulók száma tanulók eredményei egyéni javuló eredmények a kompetenciamérésben szaktanárok tanulók mérése javuló eredmények, nincs tanuló 3-as szint alatt Hódmezővásárhely, február 12. Forrainé Kószó Györgyi igazgató 41

43 42

44 Függelék Egyéni teljesítmények 4. a osztály 43

45 44

46 4. b osztály 45

47 Százalékos eredmény matematikából Képességpont matematikából Képességszint matematikából Százalékos eredmény szövegértésből Képességpont szövegértésből Képességszint szövegértésből 6. a osztály Mérési azonosító A581-C150 41% szint 56% szint A697-A543 47% szint 64% szint C565-H831 52% szint 45% szint C748-V963 49% szint 50% szint F138-L761 33% szint 80% szint F232-V765 49% szint 71% szint F819-R362 53% szint 54% szint G688-R143 65% szint 40% szint H351-P817 31% szint 43% szint H651-F497 33% szint 67% szint K231-X K419-R853 22% szint 26% szint K463-X195 47% szint 64% szint K835-D642 66% szint 87% szint K899-S454 44% szint 49% szint M584-O498 25% szint 38% szint N727-J345 57% szint 57% szint P945-U737 38% szint 49% szint R392-K873 61% szint 57% szint R473-X691 30% szint 46% szint R744-S493 65% szint 56% szint R928-D360 42% szint 43% szint S121-R869 39% szint 67% szint S334-P399 53% szint 61% szint U324-G949 39% szint 46% szint U699-E271 26% szint 71% szint U727-B470 17% szint 23% szint V388-A253 58% szint 33% szint X158-A335 58% szint 43% szint 46

48 Százalékos eredmény matematikából Képességpont matematikából Képességszint matematikából Százalékos eredmény szövegértésből Képességpont szövegértésből Képességszint szövegértésből 6.b osztály Mérési azonosító A327-B382 52% szint 49% szint C561-M931 42% szint 35% szint D759-L721 28% szint 21% szint D845-F262 34% szint 42% szint F195-B615 46% szint 67% szint F924-S997 22% szint 28% szint G136-G822 41% szint 50% szint G737-E334 28% szint 30% szint K844-M581 30% szint 25% szint L631-N343 34% szint 38% szint M752-X741 61% szint 73% szint N681-S814 57% szint 73% szint N737-P514 46% szint 33% szint O318-O743 69% szint 85% szint O921-F579 39% szint 52% szint O985-P811 50% szint 53% szint P343-M767 63% szint 63% szint R978-F296 65% szint 43% szint T153-Q732 28% szint 35% szint T373-M250 50% szint 87% szint T468-B484 44% szint 45% szint T715-U651 31% szint 46% szint U731-R679 65% szint 56% szint V674-E666 58% szint 74% szint W786-P219 31% szint 35% szint W793-M882 41% szint 46% szint X839-N287 23% szint 42% szint X969-V873 46% szint 60% szint 47

49 Százalékos eredmény matematikából Képességpont matematikából Képességszint matematikából Százalékos eredmény szövegértésből Képességpont szövegértésből Képességszint szövegértésből 8.a osztály Mérési azonosító A621-Q597 48% szint 54% szint C557-T996 30% szint 41% szint D719-F844 41% szint 55% szint F327-J277 66% szint 70% szint F632-T219 73% szint 79% szint G578-A362 31% szint 39% szint H811-A914 28% szint 45% szint K125-J771 75% szint 63% szint K546-W244 80% szint 86% szint K721-F825 80% szint 83% szint L338-W390 58% szint 67% szint M128-H435 51% szint 72% szint M383-M158 51% szint 73% szint N594-H194 58% szint 63% szint N855-U765 63% szint 76% szint O257-T365 66% szint 86% szint P533-L611 53% szint 73% szint P938-K190 60% szint 64% szint R339-M748 85% szint 86% szint R926-F914 45% szint 51% szint T639-R655 40% szint 44% szint U547-M979 33% szint 64% szint V698-X678 83% szint 89% szint W381-L819 25% szint 55% szint X412-J516 40% szint 47% szint 48

50 Százalékos eredmény matematikából Képességpont matematikából Képességszint matematikából Százalékos eredmény szövegértésből Képességpont szövegértésből Képességszint szövegértésből 8.b osztály Mérési azonosító B724-P735 46% szint 55% szint B771-T593 38% szint 42% szint C164-U715 50% szint 61% szint C826-R566 35% szint 44% szint E411-U242 55% szint 77% szint F248-N156 63% szint 82% szint G372-W999 36% szint 63% szint G389-K789 60% szint 64% szint J298-O590 53% szint 63% szint K798-U768 58% szint 69% szint M853-B419 61% szint 67% szint N524-Q625 65% szint 67% szint O214-A972 43% szint 50% szint S899-P S961-D670 23% szint 44% szint T591-X755 46% szint 33% szint T826-F771 43% szint 55% szint V812-E181 45% szint 58% szint W312-H127 55% szint 80% szint W626-T634 46% szint 66% szint W829-J957 28% szint 48% szint X342-U428 73% szint 82% szint 49

51 Eredmények változása a 8. évfolyamon MATEMATIKA SZÖVEGÉRTÉS A621-Q B724-P B771-T C164-U C557-T C826-R D719-F E411-U F248-N F327-J F632-T G372-W G389-K G578-A H811-A J298-O K125-J K546-W K721-F K798-U L338-W M128-H M383-M M853-B N524-Q N594-H N855-U O214-A O257-T P533-L P938-K R339-M R926-F S961-D T591-X T639-R T826-F U547-M V698-X V812-E W312-H W381-L W626-T W829-J X342-U X412-J