A évi országos kompetenciamérés elemzése

Átírás

1 A évi országos kompetenciamérés elemzése Hódmezővásárhelyi Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola Az összefoglalót készítette: Dr. Magyar Andrea

2 Tartalom A felmérésről...3 A évi országos kompetenciamérés eredményei...4 Matematika évfolyam...7 Átlageredmények...7 Átlageredmények a CSH-Index tükrében...7 Képességeloszlás vizsgálata...8 Eredmények az előző évi jegyek függvényében évfolyam Átlageredmények Képességeloszlás vizsgálata Átlageredmények változása A tanulók fejlődése a telephelyen Tanulók egyéni fejlődése a komplex fejlődési modell alapján Képességeloszlások vizsgálata az előző évi jegyek függvényében Szövegértés évfolyam Átlageredmények Átlageredmények a CSH-Index tükrében Képességeloszlás vizsgálata évfolyam Átlageredmények Képességeloszlás vizsgálata Átlageredmények változása A tanulók fejlődése a telephelyen Tanulók egyéni fejlődése a komplex fejlődési modell alapján Összegzés Fejlesztési terv (matematika) Fejlesztési terv (szövegértés) Felhasznált irodalom Tanulónkénti eredmények 6. évfolyam Tanulónkénti eredmények 8. évfolyam... 27

3 A felmérésről Az Országos kompetenciamérés elsődleges célja, hogy az iskolák számára olyan objektív indikátorokat biztosítson, amelyek lehetővé teszik az intézményi önértékelést, a fő fejlesztési irányok kijelölését és a az intézmény fenntartói számára képet adjon az intézményben folyó munkáról (Balázsi, Balkányi, Ostorics, Palincsár, Rábainé Szabó, Szepesi, Szipőcsné Krolopp, & Vadász, 2014). A mérésben a 6. és a 8. évfolyamos tanulók vesznek részt, akik négy, egyenként 45 perces feladatblokkot tartalmazó feladatlapot töltenek ki, melyek szövegértéshez és matematikához kapcsolódó feladatokból állnak. A szövegértési feladatok a szövegértést olyan tantárgyközi kulturális kompetenciának tekintik, mely a mindennapokból származó szövegekben szereplő tények és összefüggések feltárására, különböző problémák és helyezetek megoldására irányulnak. Szövegtípusok szerint élményszerző, magyarázó és adatközlő típusú szövegeket tartalmaz, míg formai szempontból folyamatos, nem folyamatos és kevert szövegeket. A szövegértést különböző gondolkodási műveleteken keresztül méri, melyek a (1) a szöveg információinak (pl. tényeinek, adatainak) azonosítása, visszakeresése, (2) a szövegben lévő logikai és tartalmi kapcsolatok, összefüggések felismerése, (3) a szöveg egészének, egy részének vagy konkrét tartalmi elemeinek, továbbá stiláris jellemzőinek és a szöveg üzenetének értelmezése (Balázsi et. al., 2014). A matematika kompetenciaterület többnyire életszerű helyzetekben megjelenített feladatokat tartalmaz és a diákok matematikai eszköztudását méri. A matematikai eszköztudás fogalma magában foglalja az egyénnek azt a képességét, amelynek segítségével a tanuló (1) megérti és elemzi a matematika szerepét a valós világban, (2) a matematikai eszköztár készségszintű használatát, (3) az elsajátított matematikai tudás valós élethelyzetekben való alkalmazásának igényét és az erre való képességet, (4) a matematikai eszközök használatát a társadalmi kommunikációban és együttműködésben az egyén életkorának megfelelő szinten (Szabó, Szepesi, Takácsné Kárász, & Vadász, 2018). A mérésben lévő feladatok négy tartalmi területetre vonatkoznak: (1) mennyiségek, számok, műveletek, (2) hozzárendelések, összefüggések, (3) alakzatok, tájékozódás, (4) statisztikai jellemzők, valószínűség. Ezeket a területeket háromféle gondolkodási művelettel méri: (1) tényismeret és egyszerű műveletek, (2) alkalmazás, integráció, (3) komplex megoldások és értékelés. A kompetenciamérés eredményeinek könnyebb értelmezhetősége érdekében a tanulókat a teszteredményeik alapján évfolyamoktól függetlenül hét képességszintbe sorolja a rendszer (Balázsi, 2010). A mérés háttérkérdőívekkel egészül ki, amely arra biztosít lehetőséget, hogy a diákok teljesítményét befolyásoló társadalmi, családi, illetve intézményi változókat azonosíthassák és az adatokat árnyaltabban értelmehessék.

4 A évi országos kompetenciamérés eredményei Az országos jelentések alapján külön vizsgáltuk a matematika és szövegértés mérések eredményeit 6. és 8. évfolyamokon. Az interneten hozzáférhető szoftver segítségével hasonlítottuk össze a 8. évfolyamosok eredményeit a 6. osztályban elvégzett mérés eredményeivel. A fenntartói jelentésből lehetőség van az iskola országos átlaghoz viszonyított eredményének a meghatározására. Az országos átlaghoz képest az eredmény nem különözik szignifikánsan egyik vizsgált területen sem. Iskolánk tanulóinka eredményei a városi, és a nagyvárosok általános iskoláihoz viszonyítva sem különbözik szignifikánsan, a 8. évfolyamon a szövegértés eredmények szignifikánsan jobbak, mint a városi iskolák eredményei. - z e n e i Ált a l á n o s Iskol a Oldal: 6

5 Családi háttérindex a hatodik évfolyamon volt számítható. A jelentések lehetővé tették a korábbi évekhez viszonyított vizsgálatokat is, melynek eredményeit a következő táblázat szemlélteti: Az alapszintet el nem érő tanulók aránya matematikából az országos átlaghoz közelít, szövegértésből az országos átlagnál jóval alacsonyabb. A minimumszintet el nem érők aránya jóval az országos átlag alatt van.

6

7 Matematika 6. évfolyam Intézményünkben 2017-ben évfolyamos tanuló írt kompetenciamérést, ebből 2 fő BTMN-es. Átlageredmények Tanulóink átlageredményét a következő táblázat mutatja: Tanulóink átlageredménye 1486, ami nem különbözik szignifikánsan az az országos átlagtól. A következő ábra a tanulók képességeloszlását mutatja. A tanulók teljesítménye a 1224 és 1828 képességpont között volt. Átlageredmények a CSH-Index tükrében A tanulók a CSH indexet figyelembe véve az elvártnak megfeleően teljesítettek:

8 Képességeloszlás vizsgálata Az országos mérés azt is vizsgálta, hogy a tanulók milyen képességszinteken tudnak feladatokat megoldani. A vizsgált képességszintek: 1. szint alatti, 1. szint, 2. szint, 3. szint, 4. szint, 5. szint, 6. szint, 7. szint. A képességszintek emelkedése arra utal, hogy a tanulók milyen arányban képesek egyre nehezebb, összetettebb és bonyolultabb feladatokkal megbirkózni. Az új skála szerint a 3. szint elérése kívánatos a 6. évfolyamon. Az iskolánk diákjainak képességszint szerinti teljesítményére vonatkozó adatok a következő ábrákon olvashatók. Tanulóink 34%-a van a 3. szint alatt. Tanulóink zöme a 3-4. szinten áll.

9 Eredmények az előző évi jegyek függvényében A 2-es tanulók 1475 pontot értek el, a hármas tanulók 1275 és 1372, a négyes tanulók 1224 és 1698, az ötös tanulók 1324 és 1828 pont közötti értékeket értek el.

10 8. évfolyam A 8. évfolyamon 43 tanuló töltötte ki a tesztet. 2 tanuló BTMN-es. Átlageredmények Tanulóink átlageredményét a következő táblázat szemlélteti. A táblázat adatai szerint tanulóink átlageredménye 1615, az országos átlagnak megfelelő, az általános iskolákénál szignifikánsan jobb. A következő ábra a tanulóink képességeloszlását mutatja. A tanulók teljesítménye 1266 és 2057 értékek között oszlik el, átlagosan 1615, ami az országos átlagnak megfelelő. Képességeloszlás vizsgálata Az országos mérés azt is vizsgálta, hogy a tanulók milyen képességszinteken tudnak feladatokat megoldani. A vizsgált képességszintek: 1. szint alatti, 1. szint, 2. szint, 3. szint, 4. szint, 5. szint, 6. szint, 7. szint. A képességszintek emelkedése arra utal, hogy a tanulók milyen arányban képesek egyre nehezebb, összetettebb és bonyolultabb feladatokkal megbirkózni. Az új skála szerint a 4. szint elérése kívánatos a 8. évfolyamon. Az iskolánk diákjainak képességszint szerinti teljesítményére vonatkozó adatok a következő ábrákon olvashatók.

11 A tanulók 42,9%-a nem éri el a 4. szintet. Nincs tanulók az első szint alatt, 2 tanuló van az első szinten, 5 tanuló a 2. szinten. A 6. és 7. szinteken három tanuló van. Átlageredmények változása Az iskola tanulóinak 6. évfolyamos teljesítményéhez képest szignifikánsan jobbak, az országos, a városi és a nagyvárosi iskolákhoz képest a 8. évfolyamon a vártnak megfelelően alakultak az eredmények. A 2015-ös mérésnél 1478 (1434; 1542) képességpont volt az átlag, a 2017es mérésnél pedig 1615 (1566; 1674). A tényleges eredmény nem különbözik szignifikánsan a várhatótól. A tanulók fejlődése a telephelyen A mérési azonosító 2008-as bevezetése lehetővé teszi, hogy a 2015-ös mérésben részt vevő tanulók eredményeit összevethessük korábbi eredményükkel.

12 A magasabb képességponttal rendelkezők körében nagyobb fejlődés diagnosztizálható, mint az alacsonyabb képességpontúak körében. Tanulók egyéni fejlődése a komplex fejlődési modell alapján A komplex fejlődési modell a tanulók becsült, várható eredményének meghatározásakor a tanuló korábbi eredménye mellett a fejlődést befolyásoló egyéb tényezőket is figyelembe veszi. (Szociális, kulturális, gazdasági háttér, tanuló neme, osztálya, telephely tanulóinak 2 évvel korábbi teljesítménye, telephely képzési formája és a település típusa. Ez alapjánk tanulóink teljesítménye a következő: Három tanulónál mutatkozik az elvártnál nagyobb fejlődés, 5 tanuló fejlődése elmaradt az elvárttól.

13 Képességeloszlások vizsgálata az előző évi jegyek függvényében Az ábra szerint azok a tanulóink, akik 2-es jegyet kaptak matematikából az előző évben 1315 pontot értek el, akik 3-ast azok 1266 és 1832 pont között értek el, akik 4-est kaptak, azok 1297 és 1761 között, akik pedig 5-öst, azok 1432 és 2057 között teljesítettek. Az a jelű osztályban szigorúbb az osztályzás.

14 Szövegértés 6. évfolyam évfolyamos tanuló írt kompetenciamérést, ebből 2 fő BTMN-es. Átlageredmények Tanulóink szövegértésben elért átlageredményét a következő táblázat összegzi. Tanulóink átlageredménye 1525, ami az országos átlaghoz, valamint a városi iskolák átlagához képest is magasabb. A következő ábra a tanulók minimálisan és maximálisan elért képességpontjait mutatja. Tanulók teljesítménye 1076 és 1929 pontok között volt, ami az átlagnál jóval nagyobb szóródást jelez.

15 Átlageredmények a CSH-Index tükrében Az elvárt teljesítménynek megfelelően teljesítettek tanulóink. Képességeloszlás vizsgálata Az országos mérés azt is vizsgálta, hogy a tanulók milyen képességszinteken tudnak feladatokat megoldani. A vizsgált képességszintek: 1. szint alatti, 1. szint, 2. szint, 3. szint, 4. szint, 5. szint, 6. szint, 7. szint. A képességszintek emelkedése arra utal, hogy a tanulók milyen arányban képesek egyre nehezebb, összetettebb és bonyolultabb feladatokkal megbirkózni. Az új skála szerint a 3. szint elérése kívánatos a 6. évfolyamon. Az iskolánk diákjainak képességszint szerinti teljesítményére vonatkozó adatok a következő ábrákon olvashatók. A tanulók 16%-a (8 tanuló) nem éri el a 3-as szintet. 1 tanuló van az 5. szinten. A többiek a 3-4. szinteken helyezkednek el. Célunk a továbiakban a harmadik szint alatti tanulók felzárkóztatása. A továbbiakban is nagy hangsúlyt kell fektetni a felzárkóztatásra, és a lemaradó tanulókkal a

16 differenciált foglalkoztatásra. Ezenkívül feladat a 3. szinten elhelyezkedő tanuló 4. szintre emelése, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás.

17 8. évfolyam A 8. évfolyamon 43 tanuló töltötte ki a tesztet. Ebből 1 fő BTMN-es. Átlageredmények Tanulóink átlageredményét a következő táblázat szemlélteti. A táblázat adatai szerint tanulóink átlageredménye 1610, amely az országos átlagnál, valamint a városi iskolák átlagánál is magasabb. A következő ábra a tanulók minimálisan és maximálisan elért képességpontjait mutatja. A tanulók teljesítménye 1161 és 2005 között volt, az átlaghoz képest nagyobb a minta szóródása. Képességeloszlás vizsgálata Az országos mérés azt is vizsgálta, hogy a tanulók milyen képességszinteken tudnak feladatokat megoldani. A vizsgált képességszintek: 1. szint alatti, 1. szint, 2. szint, 3. szint, 4. szint, 5. szint, 6. szint, 7. szint. A képességszintek emelkedése arra utal, hogy a tanulók milyen arányban képesek egyre

18 nehezebb, összetettebb és bonyolultabb feladatokkal megbirkózni. Az új skála szerint a 4. szint elérése kívánatos a 8. évfolyamon. Az iskolánk diákjainak képességszint szerinti teljesítményére vonatkozó adatok a következő ábrákon olvashatók. Összesen 13 tanuló teljesített a negyedik szint alatt, 2 tanuló áll a hatodik szinten. A többi tanuló teljesítménye a szinteken található. Célunk a továbiakban a 4. szint alatti tanulók 4. szintre emelése. Átlageredmények változása Az iskola tanulóinak 6. évfolyamos teljesítményéhez képest a 8. évfolyamon az elvárásnak megfelelőek az eredmények. A 2015-ös mérésnél 1496 (1439;1563) képességpont volt az átlag, a 2016-os mérés tekintetében pedig 1610 (1557;1663):

19 A tanulók fejlődése a telephelyen A mérési azonosító 2008-as bevezetése lehetővé teszi, hogy a 2016-os mérésben részt vevő tanulók eredményeit összevethessük korábbi eredményükkel. A képességpont különbségek alapján a tanulóink teljesítménye az országos átlagnál szignifikánsan jobb. A jobb tanulók nagyobb fejlődést értek el, mint a gyengébb tanulók a két évvel ezelőtti méréshez képest, a hangsúly tehát a tehetséggondozáson van. Tanulók egyéni fejlődése a komplex fejlődési modell alapján A komplex fejlődési modell a tanulók becsült, várható eredményének meghatározásakor a tanuló korábbi eredménye mellett a fejlődést befolyásoló egyéb tényezőket is figyelembe veszi. Ez alapjánk tanulóink teljesítménye a következő:

20 Az ábrán minden oszlop egy-egy tanulót szemléltet. Az oszlop magassága a tanuló tényleges teljesítményének és a modell alapján becsült értékének a különbsége. Így az oszlop magassága jelképezi a tanuló eredményének azt a részét, amely az iskola által nem befolyásolható tényezőktől függ, tehát az iskola fejlesztő hatását szemlélteti Az ábra szerint tanulók több, mint fele ért el pozitív eredményt, négy tanuló szignifikánsan jobban fejlődött az elvártnál, ami az iskola fejlesztő munkájának köszönhető.

21 Összegzés A évi kompetenciamérés értékeléséhez rendelkezésre álló adatok alapján kell a további lépéseinket megfogalmazni. Különös figyelmet kell fordítanunk egyes tanulók teljesítményére és a lehetőségek kiaknázására. A évi mérésben iskolánk tanulói a 8. évfolyamon mindkét kompetenciaterületen az országos átlagnak megfelelően teljesítettek, szövegértésből a városi általános iskolák átlagán felül. Családi háttérindex a 6. évfolyamon volt számítható, eszerint a telephely eredménye nem különbözik szignifikánsan a várhatótól. A korábbi évekkel összehasonlítva tanulóink eredménye gyengébb let a 2013-as és 2014-es matematika méréshez viszonyítva a 8. évfolyamon, valamint a 2014-es méréshez viszonyítva szövegértésből a 8. évfolyamon. Javult az eredmény a 2016-os méréshez viszonyítva szövegértésből. A többi eredmény tekintetében nincs szignifikáns különbség. Az alapszintet el nem érő tanulók aránya matematikából az országos átlaghoz közelít, szövegértésből az országos átlagnál jóval alacsonyabb. A minimumszintet el nem érők aránya jóval az országos átlag alatt van. Matematikából a 8. évfolyamos tanulók teljesítménye az 1266 és a 2057 képességtartományban oszlik el, átlagosan 1615, ami az országos átlagnak megfelelő, a szóródás pozitív irányban nagyobb. A tanulók 42,9%-a nem éri el a 4. szintet. Nincs tanulók az első szint alatt, 2 tanuló van az első szinten, 5 tanuló a 2. szinten. A 6. és 7. szinteken három tanuló van. Az előző méréssel összehasonlítva a tanulói teljesítményeket a magasabb képességszintű tanulók fejlődtek nagyobb mértékben, ami azt jelzi, hogy elsősorban a tehetséggondozás az iskola fő erőssége. A 6. évfolyamra járó tanulók teljesítménye a 1224 és 1828 képességpont között volt, az átlag Ezen az évfolyamon a CSH indexet figyelembe véve a tanulók az elvártnak megfeleően teljesítettek. Tanulóink 34%-a van a 3. szint alatt, közel 60%-uk a 3-as és 4-es szinten áll. Szövegértésből a 8. évfolyamra járó tanulók teljesítménye magasabb, mint az országos átlag. A tanulói teljesítmények a 1161 és 2005 képességpontok közötti tartományba esnek, amely jól mutatja a tanulók nagyfokú diverzitását. 13 Tanuló nem érte el a negyedik szintet, és két tanuló van a hatodik szinten. Az előző méréshez képes, a matematikával összhangban a job képességű tanulók nagyobb fejlődést értek el, mint a gyengébbek. A hatodik évfolyamos tanulóink átlageredménye 1525, ami az országos átlaghoz, valamint a városi iskolák átlagához képest is magasabb. A tanulók szóródása itt is magas, 1076 és 1929 közötti értékek adódtak. A csh indexnek megfelelő a teljesítényük. 8 tanuló nem érte el a 3-as szintet, 1 tanuló volt az 5. szinten. A többiek a 3-4. szinteken helyezkedtek el. Célunk a továbiakban a harmadik szint alatti tanulók felzárkóztatása, a lemaradó tanulók differenciált fejlesztése.

22 Fejlesztési terv (matematika) Az elemzések eredményei szerint tanulóink mind a 6. mind a 8. évfolyamon az elvártnak megfelelően teljesítettek matematikából az országos kompetenciamérésen. A továbbiakban törekednünk kell ezeknek az eredményeknek a megőrzésére, illetve javítására. A továbbiakban is arra kell törekedni, hogy minél több tanulónk tudjon a 4-es, illetve 5-ös képességszinteken teljesíteni, és minél kevesebb 3-as szint alatti álló tanuló legyen. Másik fontos, hogy a fejlesztési tevékenységet erősíteni kell, szükséges az egyéni, személyre szabott segítségadás, az eredmények azt tükrözik, hogy néhány tanulónknál jelentős lemaradások vannak a többiekhez képest. Cél, hogy ezeket a lemaradásokat megszüntessük. A tanulók értékelésénél pedig a kompetencia alapú értékelést kell a továbbiakban is erősíteni. Ezért az elemzések alapján a jövőben az alábbi feladatokra kell a matematika munkacsoportnak koncentrálnia: A kompetenciamérések eredményeit magasabb szintre juttatni. Ehhez a következő lépések szükségesek: Az alapfogalmak, egyszerű feladatok, műveletek további gyakorlása. Nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a komplex, egyszerre több problémával foglalkozó feladatokra. Motiválnunk kell a diákokat a gondolkodásra, arra, hogy ne adják fel a probléma megoldását, próbálkozzanak. Kiemelten kell kezelnünk a térlátással, grafikonról való adatok leolvasásával foglalkozó feladatokat. Továbbra is nagy hangsúlyt kell fektetnünk a mértékegységek átváltására és területszámítási feladatokra. Kiemelten kell kezelnünk a statisztikával, valószínűség-számítással foglalkozó témaköröket. Más tanítási órákon (fizika, kémia, biológia) is előtérbe kell helyeznünk a matematikai számításokkal kapcsolatos feladatokat. Törekednünk kell arra, hogy minél több tanulónk legyen képes magasabb gondolkodási szintet igénylő problémák megoldására. Fokozott figyelmet kell fordítani a gyerekek önállóságra való nevelésére. A tanítási órákon a személyre szabott, alapkészségek fejlesztésén túl, a komplex gondolkodási műveletek fejlesztése is kiemelt feladat. Hangsúlyozott szerepet kell hogy kapjanak a tanítási órákon az arányosság- és százalékszámítással kapcsolatos összetett feladatok.

23 Fejlesztési terv (szövegértés) Mivel a szövegértés területen a különböző szövegekhez kapcsolódó kérdések jellemzően az információk visszakeresését, következtetések levonását, kapcsolatok felismerését vagy a szöveg részeinek vagy egészének értelmezését várják el a tanulóktól minden évben, ezért a mi feladatunk az ilyen típusú feladat-feldolgozással, gondolkodási műveletekkel megismertetni tanítványainkat az iskolai szövegfeldolgozás során. A fentiek alapján tanulóinkkal elsősorban olyan típusú feladatokat kell gyakoroltatnunk, amelyekben kapcsolatok, összefüggések felismerése, értelmezés, saját vélemény bátor megfogalmazása a fő cél. Olyan szövegeket, feladatokat kell rendszeresen feldolgoznunk tanítványainkkal, melyek érvelést, részletes magyarázatot, esetleg gondolatmenet kifejtést igényelnek. Több önálló fogalmazási feladattal fejleszthető ez a terület. Azok a kérdések, ahol elegendő néhány szót, vagy kifejezést leírniuk vagy a feleletválasztós forma, amelyben a tanulónak négy megadott lehetőségből kell kiválasztania a helyes megoldást jelenti a legkisebb akadályt. Tehát a teszt-típusú feladatok megoldásában otthonosan mozognak, itt is a körültekintő, megfontolt válaszadásra kell buzdítani tanítványainkat. Ezekben a feladatokban a helytelen válasz kiválasztása leggyakrabban a figyelem koncentráció hiánya miatt fordul elő. A továbbiakban is nagy hangsúlyt kell fektetni a felzárkóztatásra, és a differenciált foglalkoztatásra. Ezenkívül kiemelt feladatunk a jelentős számú tehetséggondozás. A továbbiakban is folytatni kell a kompetencia alapú értékelést. Ezért az elemzések alapján a jövőben az alábbi feladatokra kell a magyar munkacsoportnak koncentrálnia: A kompetenciamérések eredményeit a jelenlegi szinten tartani, illetve magasabb szintre jutni. Ehhez a következő lépések szükségesek: A szöveg helyes értelmezése, tömörítése, lényeges elemek kiemelése. Nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk az összetett, több problémával foglalkozó feladatokra, ahol több állítás igaz vagy hamis voltát kell megállapítaniuk. Ösztönözni kell a diákokat a hosszabb terjedelmű, bonyolult információkat hordozó szövegben való elmélyülésre, gondolkodásra. Kiemelten kell kezelnünk a saját vélemény kulturált megfogalmazásának képességére. Más tanítási órák tananyag tartalmának értelmezési módjainak lehetőségeire is rá kell világítanunk. Értelmezés a szövegkörnyezet segítségével, majd a szöveg alapján megmagyarázni a kívánt fogalmat. Összefüggések megláttatása. Saját szavakkal értelmezni helyzeteket. Információk visszakeresése, ezek alapján levonni a megfelelő következtetéseket, kapcsolatokat. Szinonimák keresése, ezek helyes használata. Szókincsbővítés, szakszerűség a megnyilvánulásban. Történések időrendbe állítása.

24 Felhasznált irodalom Balázsi Ildikó, Balkányi Péter, Ostorics László, Palincsár Ildikó, Rábainé Szabó Annamária, Szepesi Ildikó, Szipőcsné Krolopp Judit, Vadász Csaba (2014). Az Országos kompetenciamérés tartalmi keretei. Budapest: Oktatási Hivatal. Balázsi Ildikó (2010). Változások az Országos kompetenciamérés skáláiban pdf Szabó Lívia Dóra, Szepesi Ildikó, Takácsné Kárász Judit, Vadász Csaba (2018). Országos kompetenciamérés 2017: Országos jelentés. Budapest: Oktatási Hivatal.

25 Tanulónkénti eredmények 6. évfolyam Mérési azonosító Százalékos eredmény matematikából Képességpont matematikából Képességszint matematikából Százalékos eredmény szövegértésből Képességpont szövegértésből Képességszint szövegértésből A537-S159 43% szint 58% szint B284-K198 54% szint 79% szint B436-E237 68% szint 79% szint B454-W916 61% szint 93% szint B794-J184 59% szint 72% szint B842-H618 28% szint 63% szint B948-J428 36% szint 74% szint C496-J980 61% szint 63% szint C665-C171 35% szint 36% szint D774-G147 24% szint 46% szint D835-D970 21% szint 18% szint F471-H367 64% szint 81% szint G248-D475 38% szint 62% szint G523-D329 38% szint 65% szint G742-S332 38% szint 60% szint H942-D866 42% szint 50% szint J661-J380 54% szint 82% szint K137-G517 19% szint 22% szint K439-F997 45% szint 56% szint L931-W373 49% szint 48% szint L998-K487 29% szint 50% szint M291-Q797 38% szint 81% szint M849-G733 26% szint 55% szint M871-G480 42% szint 63% szint M953-H280 24% szint 46% szint N514-M317 33% szint 58% szint O393-K720 40% szint 74% szint P283-X997 43% szint 68% szint P438-J671 57% szint 79% szint P863-W444 49% szint 87% szint P864-A621 26% szint 39% szint P924-P151 50% szint 79% szint P927-B985 38% szint 70% szint Q277-N277 28% szint 37% szint Q379-J959 29% szint 44% szint Q715-E137 21% szint 31% szint R357-A110 50% szint 82% szint S151-R130 36% szint 63% szint T269-W725 31% szint 50% szint T686-R130 47% szint 67% szint T694-A671 78% szint 81% szint T824-H630 28% szint 56% szint

26 U451-F723 66% szint 84% szint U774-Q989 54% szint 70% szint U979-K334 47% szint 65% szint V226-L854 40% szint 67% szint V334-K444 40% szint 55% szint V739-Q387 35% szint 86% szint W264-E167 31% szint 36% szint W664-V742 38% szint 46% szint

27 Tanulónkénti eredmények 8. évfolyam Mérési azonosító Százalékos eredmény matematikából Képességpont matematikából Képességszint matematikából Százalékos eredmény szövegértésből Képességpont szövegértésből Képességszint szövegértésből A168-H962 75% szint 79% szint A464-O760 43% szint 61% szint A727-W581 44% szint 55% szint C314-C569 20% szint 22% szint C433-D845 39% szint 45% szint C594-L637 36% szint 54% szint C991-S690 37% szint 52% szint D227-H169 68% szint 79% szint D448-G659 48% szint 67% szint E691-X744 44% szint 54% szint E716-E734 70% szint 79% szint G374-A935 58% szint 77% szint J529-N592 72% szint 77% szint L244-F417 25% szint 38% szint L943-E174 25% szint 55% szint M246-M763 48% szint 57% szint M325-A270 36% szint 49% szint M486-G497 56% szint 86% szint N893-C525 58% szint 62% szint O253-O781 24% szint 28% szint O632-D560 55% szint 71% szint O881-K537 25% szint 55% szint P588-W468 55% szint 64% szint P945-X716 41% szint 59% szint Q533-A395 86% szint 94% szint R224-H522 77% szint 84% szint R279-V677 53% szint 57% szint R391-F833 41% szint 61% szint R848-B785 56% szint 57% szint S354-J974 55% szint 76% szint S727-S457 46% szint 61% szint T794-T963 67% szint 64% szint U619-P128 74% szint 77% szint V361-T752 51% szint 61% szint V397-V881 41% szint 76% szint V435-N135 63% szint 83% szint V739-W444 63% szint 69% szint W313-A270 89% szint 86% szint W521-Q378 68% szint 89% szint W857-J644 82% szint 93% szint X678-L349 63% szint 72% szint X688-C111 55% szint 88% szint

28