Könyvvizsgálói vélemény. Kerekegyháza Város Önkormányzatának évi zárszámadási rendelettervezetéről

Átírás

1 Könyvvizsgálói vélemény Kerekegyháza Város Önkormányzatának évi zárszámadási rendelettervezetéről Készült: az Önkormányzat megbízása alapján a Képviselő-testület részére szerződéses kötelezettségem alapján. A könyvvizsgálat célja: a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 92/A-92/C. szakaszaiban foglaltak szerint a zárszámadási rendelettervezet felülvizsgálata abból a szempontból, hogy az valós adatokat tartalmaz-e, megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, a pénzügyi helyzet elemzése, továbbá az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 46. (2) bekezdésében foglaltak szerint az egyszerűsített éves költségvetési beszámoló mérlegében kimutatott eszközök értékadatainak az ingatlankataszter nyilvántartásban, valamint a zárszámadáshoz készített vagyonkimutatásban szereplő értékadatokkal való egyezőségének vizsgálata. A zárszámadásról szóló rendelettervezet véleményezése Az államháztartásról szóló évi XXXVIII. tv. Áht ban foglaltak szerint a költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadást az elfogadott költségvetéssel összehasonlítható módon kell elkészíteni az év utolsó napján érvényes szervezeti, besorolási rendnek megfelelően. A mérlegek bemutatásakor biztosítani kell a költségvetéssel való összevetés lehetőségét, a terv- és tényadatok összehasonlíthatóságát, a beszámoló szerkezetének, tartalmának, formájának a költségvetéssel való egyezőségét - "következetesség" számviteli alapelve -. Az Áht. 8/A. (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy zárszámadáskor jóvá kell hagyni a költségvetési hiány finanszírozásának módját. A zárszámadási rendeletben kötelezően bemutatandó mérlegekre, azok tartalmára az Áht a, az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet Ámr. - továbbá az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet Áhsz. - tartalmaz előírásokat. Ezek szerint a zárszámadás során be kell mutatni a helyi önkormányzat: összes bevételét, kiadását, pénzeszközének változását szöveges indoklással -, adósság-állományát lejárat, eszközök, bel-és külföldi hitelezők szerinti bontásban szöveges indoklással -, az önkormányzat és a költségvetési szervek bevételeit forrásonként az államháztartásért felelős miniszternek az elemi költségvetés összeállítására vonatkozó tájékoztatójában rögzített főbb jogcím-csoportonkénti részletezettségben, az önkormányzat és a költségvetési szervek működési, fenntartási kiadási előirányzatait költségvetési szervenként, kiemelt előirányzatonként részletezve,

2 2 a felújítási előirányzatokat célonként, a felhalmozási kiadásokat feladatonként, az önkormányzati hivatal költségvetését feladatonként, valamint külön tételben az általános és a céltartalékot, a költségvetési bevételek és kiadások különbözeteként a költségvetési többlet vagy hiány összegét, a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló előző évek pénzmaradványát működési, illetve felhalmozási cél szerinti tagolásban, a költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozási célú műveletek bevételeit, kiadásait működési, illetve felhalmozási cél szerinti tagolásban, az éves létszám-előirányzatot költségvetési szervenként, a többéves kihatással járó feladatok előirányzatait éves bontásban és összesítve szöveges indoklással -, a működési és a felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatokat tájékoztató jelleggel mérlegszerűen, egymástól elkülönítetten, de - a finanszírozási műveleteket is figyelembe véve - együttesen egyensúlyban, a helyi önkormányzat összevont költségvetési mérlegét, elkülönítetten a helyi kisebbségi önkormányzat(ok) mérlegét, elkülönítetten az európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programokat, projektek bevételeit, kiadásait, valamint az önkormányzaton kívüli ilyen projektekhez történő hozzájárulásokat. a közvetett támogatásokat szöveges indoklással - legalább az alábbi részletezettségben: o ellátottak térítési díjának, illetve kártérítésének méltányossági alapon történő elengedésének összege, o lakosság részére lakásépítéshez, lakásfelújításhoz nyújtott kölcsönök elengedésének összege, o helyi adónál, gépjárműadónál biztosított kedvezmény, mentesség összege adónemenként, o helyiségek, eszközök hasznosításából származó bevételből nyújtott kedvezmény, mentesség összege, o egyéb nyújtott kedvezmény vagy kölcsön elengedésének összege. az önkormányzat vagyonkimutatását (Áhsz. 44/A. előírásai szerint) - szöveges indoklással -, önálló költségvetési szervei felülvizsgált pénzmaradványát. A zárszámadási rendelettervezet az önkormányzat és intézményei elmúlt időszaki gazdálkodásának általános megítéléséhez, a valós helyzet megismeréséhez megfelelő információt nyújt, a jogszabályi előírások figyelembevételével került összeállításra. A költségvetéssel való összehasonlíthatóság biztosított az eredeti és a módosított előirányzatok valamint a teljesítési adatok költségvetési rendelet szerinti szerkezetben való bemutatásával. Az előirányzatok teljesítései a számvitelben rögzített adatok alapján szerepelnek a rendelettervezetben. Az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet előírásának megfelelően a zárszámadáshoz készített vagyonkimutatásban szereplő értékadatok egyezősége biztosított az ingatlanvagyon-kataszterben, valamint az egyszerűsített éves költségvetési beszámoló mérlegében kimutatott eszközök értékadatai között.

3 3 Vagyoni-, pénzügyi helyzet értékelése A költségvetésben tervezett bevételek teljesülése önkormányzati szinten 1.476,7 millió forint volt, amely összességében 6,3 %-kal maradt el a módosított előirányzattól. A módosított előirányzatnál kisebb a teljesítés: intézményi működési bevételek helyi adók iparűzési adó -, gépjárműadó, működési és felhalmozási célú támogatásértékű bevételek esetében. A költségvetésben tervezett kiadások teljesülése 87,8 % a módosított előirányzathoz viszonyítva. A módosítás aránya azt fejezi ki, hogy a módosított előirányzatok milyen mértékben haladták meg az eredeti előirányzatot a központi előirányzatmódosítások, illetve az Önkormányzat saját hatáskörű döntéseivel összefüggésben. (Az előirányzatok változását a Zárszámadási rendelettervezet 14. számú melléklete mutatja be.) Az előirányzat-módosítás összességében 114,6 %-os volt, tehát az előirányzatok 14,6 %-kal kerültek emelésre a költségvetési év során, illetve a költségvetési évet érintően. A növekedés összesen 200,9 millió forint volt. Az előirányzat-módosítások indokoltsága azt fejezi ki, hogy az évközi előirányzat-módosítások szükségességét mennyiben támasztották alá a tényleges teljesítések. Mind a bevételek mind a kiadások eredeti előirányzathoz viszonyított teljesítése elmaradt az előirányzat-módosítás összegétől. A bevételek esetében az előirányzat-módosítás összege 100,1 millió forinttal haladta meg a teljesült bevételeket. A tényleges kiadások teljesítése 8,7 millió forinttal volt több az eredeti előirányzatnál, míg az előirányzat-módosítás összege 200,9 millió forint volt. Bevételek forrásonként 19,7 % 27,1 % 14,0 % 27,0 % Saját bevételek Állami támogatások Hitelfelvétel Támogatásértékű bevételek Átengedett adók 12,2 % 12,2 %

4 4 Költségvetésben tervezett bevételek forrásösszetétele Saját bevételek * ,1 % Támogatásértékű bevételek ,2 % Költségvetési támogatások ,0 % Átengedett adók (Szja, gépjárműadó) ,0 % Hitelfelvétel ,7 % Bevételek összesen ,0 % Saját bevételek *: működési bevételek, helyi adókból származó bevételek, egyéb sajátos bevételek, felhalmozási célú saját bevételek, államháztartáson kívüli szervezetektől, lakosságtól átvett pénzeszközök. A bevételek többi része a központi költségvetésből költségvetési támogatás, Szja, átengedett adók egyéb, az államháztartás alrendszereiből átvett pénzeszköz illetve hitel volt. Az önkormányzat önfinanszírozó képessége évben 27,1 %-os volt, amely azt jelenti, hogy a saját bevételei ilyen arányban járultak hozzá az önkormányzati feladatok megvalósításához. Kiadások megoszlása 37,4 % 3,2 % 27,9 % 31,5 % Egyéb működési kiadás Személyi juttatások és járulékai Felhalmozási célú kiadások Hiteltörlesztés Költségvetésben tervezett kiadások teljesülésnek megoszlása Egyéb működési kiadás ,9 % Felhalmozási célú kiadások ,5 % Személyi juttatások és járulékai ,4 % Hiteltörlesztés ,2 % Kiadások összesen ,0 % Az önkormányzat eszközeinek és forrásainak értéke évhez viszonyítva összességében 6,4 %-kal nőtt az év folyamán. A könyvviteli mérlegben az Önkormányzat eszközeinek és forrásainak értéke december 31-én millió forint volt, amely az év során 301,7 millió forinttal nőtt

5 5 a befektetett eszközök 218,6 millió forinttal, a forgóeszközök 83,1 millió forinttal történt növekedése eredményeként. A befektetett eszközök növekedése mögött a beruházások és az ingatlanok értékének növekedése áll, csökkent viszont az üzemeltetésre átadott eszközök értéke az elszámolt értékcsökkenés következtében. A forgóeszközök között nőtt a fordulónapon rendelkezésre állt pénzeszközök állománya, a követelések értéke, valamint az aktív pénzügyi elszámolások értéke is döntően a támogatott projektek elszámolásával összefüggésben. Az önkormányzat saját vagyona - kötelezettségekkel csökkentett eszközérték, más megközelítésben a saját tőke és a tartalékok összege 4.327,3 millió forint volt december 31-én. A saját vagyon a beszámolási időszakban 47,2 millió forinttal csökkent a kötelezettségek 348,9 millió forinttal történt növekedése és az eszközök összességében 301,7 millió forinttal történt növekedése együttes hatásaként. (A kötelezettségek növekedése csökkenti a saját vagyont.) Meghatározta a saját vagyon csökkenését a befektetett eszközökkel kapcsolatosan a vonatkozó jogszabály alapján elszámolt értékcsökkenés és a helyi adók kinnlevősége miatt elszámolt értékvesztés. Adatok: ezer forintban SAJÁT VAGYON = ÖSSZES ESZKÖZ - KÖTELEZETTSÉG év év Változás SAJÁT VAGYON = SAJÁT TŐKE + TARTALÉKOK év év Változás Megjegyzés: A kötelezettségek növekedése csökkenti a saját vagyon értékét. (A következő mutatókat az egyszerűsített éves költségvetési beszámoló adatai alapján a mellékletben bemutatott módszer szerint számítottam.) Az önkormányzat befektetett eszközeinek aránya 1,5 %-kal csökkent az év során, s így aránya az év végén 97,0 % volt. A befektetett eszközök arányának csökkenése azt mutatja, hogy a befektetett eszközök súlya csökkent az Önkormányzat összes eszköz-állományán belül, míg a forgóeszközök súlya ezzel együtt nőtt. A befektetett eszközök értéke 218,6 millió forinttal nőtt 2010-ben beruházások és ingatlanok alapvetően -, az Önkormányzat eszközeinek értéke a forgóeszközök növekedése miatt ennél nagyobb összegben 301,7 millió forinttal nőtt.

6 6 A forgóeszközök arányának növekedése 2009-hez viszonyítva jelentős, a 83,1 millió forintos növekedésből 32,3 millió forint volt a fordulónapon rendelkezésre állt pénzeszközök növekménye. (A forgóeszközök aránya az összes eszközértékhez viszonyítva év végén 3,0 % volt.) Az eszközök összességében 6,4 %-os növekedése 301,7 millió forint - mellett csökkent a saját forrás aránya az év eleji 93,4 %-ról 86,8 %-ra. A saját forrás arányának csökkenése az összes forráshoz viszonyítva azt jelzi, hogy az eszközök finanszírozásában csökkent a saját források saját tőke és tartalékok szerepe és nőtt a kölcsönvett forrásoké - kötelezettségek -. Az eladósodás mutatója év végén 5,6 % volt. Az Önkormányzatnak december 31-én 277,0 millió forint hosszú lejáratú kötelezettsége volt. Az Önkormányzat tőketörlesztési kötelezettsége a következő évben 155,8 millió forint, ebből a likviditási hitel folyószámlahitel és munkabérhitel együtt - december 31-én fennállt összege 114 millió forint, a támogatásmegelőlegező hitel 20.4 millió forint, a hosszú lejáratú beruházási hitelek évi törlesztési kötelezettsége 21,4 millió forint. (A számviteli előírások szerint a hosszú lejáratú kötelezettségekből a tárgyévet követő évben teljesítendő törlesztéseket a közzéteendő Egyszerűsített mérlegben a rövid lejáratú kötelezettségek között kell szerepeltetni.) Az Önkormányzat évi hitelfelvételének összege 291,6 millió forint volt, mely a teljesített bevételek 19,7 %-át tette ki. Kerekegyháza hitelállományának alakulása 2010-ben Adatok: ezer forintban VÁLTOZÁS Megnevezés NYITÓ ZÁRÓ Növekedés Csökkenés Hosszú lejáratú hitel Következő évi törlesztés Későbbi években törlesztés Támogatást megelőlegező Likviditási célú hitelek Összesen: A tőkeváltozások saját tőkéhez viszonyított aránya -1,7 % volt december 31- én. (2010. évben lényegesen megváltozott az Egyszerűsített mérlegben Rendelettervezet 17. számú melléklete - bemutatott Saját tőke szerkezetére vonatkozó jogszabályi előírás mely szerint a évi egyszerűsített éves beszámolóban Tartós tőkeként a január 1-jén Induló tőkeként és Tőkeváltozásként kimutatott saját tőke összegét kell kimutatni, ennek megfelelően a

7 december 31-én kimutatott Tőkeváltozás csak a évi vagyon-változás értékét tartalmazhatja. A tőkeszerkezet jogszabály szerinti átrendezése a Saját tőke összegét nem, csak a szerkezetét változtatta meg. A tőkeelemek szerkezeti átrendezése következtében nem hasonlítható össze a évi Tartós tőke összege az előző évek Induló tőkéjének összegével, továbbá a Tőkeváltozások évi értéke sem az előző évek kimutatott Tőkeváltozásának értékével. Az évek közötti összehasonlítás csak a Tartós tőke és a Tőkeváltozások összegének szintjén, azaz a Saját tőke esetében tehető meg.) Általánosságban a tőkeváltozások összegének változása azt mutatja, hogy az Önkormányzat Tartós tőkéjéhez viszonyítva milyen mértékben nőtt vagy csökkent a saját tőke változó része, a tőkeváltozások aránya pedig azt, hogy az Önkormányzat saját tőkéjéből mekkora arányban részesedik a évi működés vagyoni helyzetre gyakorolt hatása. A saját tőke csökkenése évhez viszonyítva 73,1 millió forint, amely egyező a évi Tőkeváltozások értékének csökkenésével. Tőkeváltozás 2010-ben Adatok: ezer forintban VÁLTOZÁS JOGCÍME NÖVEKEDÉS CSÖKKENÉS Immateriális javak értékének növekedése 512 Ingatlanok értékének növekedése Gépek, berendezések értékének növekedése Járművek értékének növekedése Beruházások, felújítások állomány-változása Befektetett pénzügyi eszközök értékének változása 0 Üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök értékének csökkenése Készletek értékének változása 85 Követelések állományának növekedése Hosszúlejáratú kötelezettségek növekedése Rövid lejáratú kötelezettségek növekedése Likviditási hitelek állomány-változása Költségvetésen kívüli pénzeszközök állomány-vált. 49 Összes változás Saját tőke változása összesen: évben elszámolt értékcsökkenés évben elszámolt értékvesztés (Adósok *) Megjegyzések: * Adósok: Helyi adókkal, gépjárműadóval, ezen adók pótlékaival és bírságaival kapcsolatos követelések. Értékvesztés: a fizetési hajlandóságot tükrözi, a kinnlevőség időtartamának figyelembevételével az előírt helyi adó értékének csökkentése az előző év tapasztalati adatai alapján. (Elszámolása kötelező.) A kötelezettségek növekedése csökkenti a saját tőkét a tőkeváltozáson keresztül.

8 8 A tőkeváltozást befolyásoló tételek nettó értékek, azaz a befektetett eszközök értékének változását az értékcsökkenéssel nettósított, a követelések értékét pedig az elszámolt értékvesztéssel csökkentett összegben tartalmazza a Könyvviteli mérleggel való összevethetőség érdekében. A forgótőke aránya év végére 5,2 %-ra csökkent az év eleji 2,2 %-ról. A forgótőke arányának negatív értéke azt jelenti, hogy a rövid lejáratú kötelezettségek összege meghaladja a forgóeszközök értékét, a mérték pedig a forgótőke saját forráshoz viszonyított arányát mutatja. Az Önkormányzat rövidlejáratú kötelezettségei 214 millió forinttal nőttek 2010-ben, míg a forgóeszközök értéke csak 83,1 millió forinttal nőtt. A rövid lejáratú kötelezettségeknek a forgóeszközökhöz viszonyított nagyobb összege kedvezőtlen az Önkormányzat likviditási helyzete szempontjából, emellett igen kedvezőtlen a forgóeszközök - pénzeszközök alacsony összege a rövid lejáratú kötelezettségek fordulónapi értékéhez viszonyítva. (A pénzeszközök összege 46,3 millió forint volt december 31-én, viszont december 31-én 92,7 millió forint folyószámlahitele állt fenn az Önkormányzatnak.) A befektetett eszközök fedezettsége 89,6 %-ra csökkent az év során, mivel a befektetett eszközök döntően beruházások és ingatlanok - összességében 218,6 millió forintos növekedését a saját forrás 47,2 millió forinttal történt csökkenése miatt a kötelezettségek növekedése finanszírozta. A befektetett eszközök fedezettségének 100 %-nál kisebb aránya jelzi, hogy a befektetett eszközöknek nincs teljes egészében saját forrás - saját tőke és tartalékok - fedezete. A befektetett eszközök fedezettsége 5,5 %-kal csökkent az év eleji értékhez képest. Az Önkormányzat fizetőképességét érzékelteti a likviditási gyorsráta, amely ben ugyan nőtt, de a pénzeszközök a rövid lejáratú kötelezettségeket az év végén is mindössze 12,2 %-os mértékben fedezték. A likviditási gyorsráta azt fejezi ki, hogy a rövid lejáratú kötelezettségekre milyen mértékben nyújtanak fedezetet a pénzeszközök. A likviditási mutató 100 %-nál kisebb aránya kedvezőtlen, érzékelteti a likviditási problémákat. A likviditási mutató növekedése azt jelenti, hogy év végén a rövid lejáratú kötelezettségekre valamelyest nagyobb arányban biztosítottak fedezetet Önkormányzat pénzeszközei, mint év elején. (2010. december 31-én a rövid lejáratú kötelezettségek összege 378 millió forint, a pénzeszközök összege pedig mindössze 46,3 millió forint volt, így a likviditási gyorsráta csak 12,2 %-os volt.)

9 9 A likviditási mutató is a fordulónapi fizetőképességet tükrözi, csak a rövid lejáratú kötelezettségeket a forgóeszközökhöz - a pénzeszközökön kívül a készletek, követelések, aktív pénzügyi elszámolások összege - viszonyítva. Év végén 378 millió forint rövid lejáratú kötelezettségre 151,9 millió forint forgóeszköz jutott. Ez alapján a likviditási mutató 40,2 % volt. A likviditási mutató 100 %-nál kisebb aránya kedvezőtlen, azt jelzi, hogy a fordulónapon fennálló rövid lejáratú kötelezettségeket nem fedezik nemcsak a fordulónapon rendelkezésre álló pénzeszközök, de a forgóeszközök együtt sem. Kerekegyháza Város Önkormányzatának összességében 25,8 millió forint tárgyévi helyesbített pénzmaradványa keletkezett évi tevékenységével összefüggésben alapfeladatainak ellátása során. Az elszámolás alapján megilleti az Önkormányzatot további 1,1 millió forint költségvetési támogatás, így az összesített önkormányzati pénzmaradvány 27 millió forint mely kötelezettségvállalással terhelt. Mellékletek: ~ Kerekegyháza Város Önkormányzatának évi gazdálkodását jellemző adatok ~ Kerekegyháza Város Önkormányzatának évi gazdálkodását jellemző - vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetet érzékeltető mutatók, valamint azok alakulása Kecskemét, április 26. Szalontai Mária költségvetési minősítésű bejegyzett könyvvizsgáló Kamarai tagság sz.: 2223 KM000053