Kerekegyháza Város Önkormányzatának évi költségvetési rendelettervezetérõl

Átírás

1 Független könyvvizsgálói vélemény Kerekegyháza Város Önkormányzatának évi költségvetési rendelettervezetérõl a Képviselő-testület részére Készült: Kerekegyháza Város Önkormányzatának megbízása alapján a Képviselőtestület részére a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. tv. Ötv. - 92/A-C. - és szerződéses kötelezettségem alapján. A könyvvizsgálat célja: a évi költségvetési rendelettervezet felülvizsgálata abból a szempontból, hogy az valós adatokat tartalmaz-e, megfelel-e a jogszabályi előírásoknak továbbá a pénzügyi helyzet elemzése különösen az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalások tekintetében. Kerekegyháza Város Önkormányzatának a évi költségvetéséről szóló rendelettervezetét az alábbi jogszabályok figyelembevételével megvizsgáltam. ~ A helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított évi LXV. tv. (Ötv.) ~ Az államháztartásról szóló, többször módosított XXXVIII. tv. (Áht.) ~ A Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CXXX. tv. ~ A helyi önkormányzatokat és a többcélú kistérségi társulásokat évben egyes központi költségvetési kapcsolatokból megillető forrásokról szóló 6/2010. (I. 28.) PM-ÖM együttes rendelet ~ Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII.19.) Korm. rendelet figyelemmel a záró és átmeneti rendelkezésekre - ~ Kerekegyháza Város Önkormányzatának a évi költségvetési koncepcióról szóló határozatai 212/2009.(X. 21.), 238/2009. (XI. 25.) Kth. - ~ Az Önkormányzat 166/2007. (X. 31.) Kth. számú határozatával felülvizsgált évekre vonatkozó Gazdasági programja ~ Az Önkormányzat kapcsolódó egyéb rendeletei, határozatai. Az államháztartásról szóló törvény 71. (1) bekezdése szerint: "A jegyző által elkészített költségvetési rendelettervezetet a polgármester február 15-ig nyújtja be a képviselő-testületnek." Az államháztartásról szóló törvény 65. (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint a helyi önkormányzat költségvetését önállóan, rendeletben... állapítja meg. A helyi önkormányzatokról szóló törvény 90. (1) bekezdése szerint: A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

2 2 A könyvvizsgáló feladata a költségvetési rendelet-tervezet véleményezése. A könyvvizsgálatot a Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok alapján végeztem. A Standardok értelmében az éves költségvetés véleményezése során arról kell meggyőződni, hogy a költségvetési rendelettervezet megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, a bevételi és kiadási előirányzatok biztosítják-e a költségvetés egyensúlyát. A könyvvizsgálat kiterjedt a tervezett előirányzatokat alátámasztó számítások megalapozottságára is. Az önkormányzati törvény alapján a könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a költségvetési rendelettervezet valós adatokat tartalmaz-e, összeállítása megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, valamint a Pénzügyminisztérium által közreadott költségvetési irányelveknek, a költségvetési törvényben foglaltaknak, az önkormányzati szabályozás előzetes elgondolásainak (koncepciójának). Célja továbbá a pénzügyi helyzet elemzése az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalások tekintetében. A költségvetési rendelettervezetben kötelezően bemutatandó mérlegekre, azok adattartalmára az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény tartalmaz előírásokat. (Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet költségvetési tervezésre vonatkozó egyes részeit a évi költségvetés összeállítása során nem kell alkalmazni a rendelet ezen részeinek hatályba lépése ellenére sem.) Előzőek figyelembevételével az Áht. alapján a költségvetési rendeletben be kell mutatni a helyi önkormányzat: ~ működési és felhalmozási célú tárgyévi költségvetési bevételeit és kiadásait kiemelt kiadási előirányzatonként, ~ az önkormányzat által kijelölt felhalmozások előirányzatait, ~ a költségvetési bevételek és kiadások különbözeteként a költségvetési hiány (többlet) összegét, ~ a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló, előző évek pénzmaradványának igénybevételét - működési és felhalmozási cél szerint -, ~ a költségvetési hiány külső finanszírozására szolgáló finanszírozási célú műveletek bevételeit - működési és felhalmozási cél szerint -, ~ a költségvetési létszám-előirányzatokat, ~ elkülönítetten az általános és a céltartalék előirányzatait, ~ többéves elkötelezettséggel járó kiadási tételek későbbi évekre vonatkozó kihatásait, ~ a költségvetési évet követő két év várható előirányzatait, ~ címrendet, ~ elkülönítetten az európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek bevételeit és kiadásait továbbá - szöveges indoklással együtt - tájékoztatásul bemutatandó az Önkormányzat: ~ összes bevétele, kiadása, ~ előirányzat felhasználási terve, ~ összevont költségvetési mérlege bevételek-kiadások -, ~ a helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetése mérlege - elkülönítetten és a helyi önkormányzat összevont költségvetési mérlegének részeként, ~ többéves kihatással járó döntéseinek számszerűsítése évenkénti bontásban és összesítve, ~ közvetett támogatásait tartalmazó kimutatás. (A települési kisebbségi önkormányzatok költségvetési határozatai tartalmára is a fenti előírások az irányadók.)

3 3 A költségvetési rendelettervezet összeállítása a költségvetési törvény előírásai, az Önkormányzat 166/2007. (X. 31.) Kth. számú határozatával felülvizsgált évekre vonatkozó Gazdasági programja és pénzügyi lehetőségei valamint a évre vonatkozó költségvetési koncepció figyelembevételével történt. A rendelettervezet a költségvetési szervek vezetőivel, illetve az egyéb szervekkel, szervezetekkel a jogszabályi előírások alapján egyeztetésre kerül. A rendelettervezetet a Pénzügyi Bizottság, s az önkormányzat szakbizottságai a Képviselő-testület időpontjáig megtárgyalják. A rendelettervezet véleményezése során megvizsgáltam a tervezet összeállításának számítási anyagait, szerkezetét, jogszabályi hátterét. A rendelettervezet készítésének folyamatáról, az alkalmazott elvekről tájékoztatást kértem a Polgármesteri Hivatal illetékes vezetőjétől. A szükséges dokumentumok rendelkezésemre álltak. A rendelettervezetet alátámasztó számítási anyagokat szúrópróbaszerűen ellenőriztem. A normatív állami hozzájárulások és átengedett bevételek figyelembe vett jogcímei, mértékei megegyeznek a költségvetési törvényben foglaltakkal. A támogatás az önkormányzat mutatószám nyilvántartása alapján az intézményi adatszolgáltatások figyelembevételével a 6/2010. (I. 28.) PM-ÖM együttes rendeletben szerepeltetett adatok szerint került bemutatásra a Magyar Államkincstár tájékoztatója alapján. A rendelettervezet a költségvetés végrehajtása érdekében szükséges felhatalmazásokat - az előirányzatok teljesülése, illetve teljesíthetősége érdekében -, valamint a szükséges intézkedéseket tartalmazza. Megállapítottam, hogy a Képviselő-testület részére előterjesztett rendelettervezet jogszabályi előírásokon, továbbá önkormányzati felméréseken alapuló valós adatokat tartalmaz, megfelel a rendelettervezet összeállítását meghatározó jogszabályi előírásoknak. 1 A rendelettervezet indokolása bemutatja az előirányzatokat, az előirányzatokat befolyásoló törvényi és helyi jogszabályi hátteret, az előirányzatok kialakítását. A költségvetési bevételek és a költségvetési valamint a tárgyévet terhelő finanszírozási 1 A kincstári számlavezetés és finanszírozás, a feladatfinanszírozási körbe tartozó előirányzatok felhasználása, valamint egyes államháztartási adatszolgáltatások rendjéről szóló 46/2009. (XII. 30.) PM rendelet 59. (12) bekezdése szerint a nyomtatványgarnitúrát és költségvetési szervek részletes költségvetési előirányzatainak összeállítására szolgáló tájékoztatót a Pénzügyminisztérium a honlapján teszi közzé legkésőbb január 31-ig. (A bevételek bemutatásának jogcím-csoportjait az államháztartás működési rendjéről szóló hatályba lépett - de csak a évi költségvetés összeállításánál alkalmazandó (1) bekezdésének a) pontja szerint az elemi költségvetés összeállítására vonatkozó tájékoztató tartalmazza.)

4 4 kiadások egyensúlya nem biztosított, így a költségvetési rendelettervezet összességében 284,3 millió forint hitelfelvételt tartalmaz a költségvetés főösszegének 20,7 %-a. Ez akkor is igen magas arány, ha figyelembe veszzük, hogy ebből 267 millió forint a tervezett fejlesztések megvalósítását szolgálja. A hitelfelvétel a hatályos szabályozás szerint ugyan nem esik korlátozás alá, de a hitelképesség-megfelelési mutató 2 kedvező mértéke nem szükségszerűen esik egybe a bankok hitelezési politikájával. A költségvetés tervezete 17 millió forint hitelfelvételt tartalmaz a tervezett működés kiadások fedezeteként amely a működési jellegű kiadások működési céltartalékkal és a likvid hitel visszafizetésével együtt mindössze 1,8 %-ka, de a működési kiadások területén érvényesülő kötöttségek és automatizmusok miatt elengedhetetlen a kiadási struktúra kötelező és önként vállalt feladatok áttekintése a tartós egyensúly megteremtése érdekében. Működési célú folyó kiadásokat nem célszerű évről évre hitel terhére finanszírozni mivel az Önkormányzat működési kiadásainak fedezetét képező bevételei nem tágíthatók korlát nélkül. (Pl: helyi adók mértékének törvényi maximuma, az adóalanyok teherbíró képessége, szolgáltatásokért fizetendő térítési díjak esetén a fizetőképesség, bérleti díjak esetében a fizetőképes kereslet.) A rendelkezésre álló likviditási célú hitel-keret felhasználása - működési - hiány finanszírozására átmeneti megoldás, mivel a likviditási célú hitel december 31-én fennálló egyenlegét a következő évi költségvetésben tervezni kell mint hitel-törlesztést így a költségvetés hiánya a következő évet fogja terhelni. Javasolom a kiadási struktúra és az ellátandó illetve vállalt feladatok felülvizsgálatát a következő 2 évre való előretekintés alapján is, mivel a következő évek költségvetései is a rendelkezésre álló információk alapján működési célú hitelfelvétellel kerülnek egyensúlyba, általános tartalék nélkül. Az önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 90. (1) bekezdésében foglaltak szerint: A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület felelős. Lényeges determináció a foglalkoztatott létszám és a foglalkoztatással kapcsolatos járulékos kiadások mivel azokra törvényi garanciák érvényesülnek. A vagyon értékesítéséből képződő bevétel a fejlesztési célú hitel törlesztésének forrásául szolgál, a hitelfelvétellel megvalósuló önkormányzati fejlesztések egy része nem termel közvetlenül adóbevételt az önkormányzatok számára így a fizetendő kamatot is a rendelkezésre álló bevételek terhére kell teljesíteni a hitel futamideje alatt. A tervezett hitelfelvétel és a tárgyévet terhelő tőketörlesztés különbözeteként a tényleges forrásbővülés 2010-ben 208,5 millió forint mivel a 2009-ben igénybe vett likviditási célú hitel december 31-én fennállt összegét is figyelembe kell venni a tárgyévben hiteltörlesztésként. A évi költségvetésben a becsült kamat összege 13,6 millió forint. A tervezett előirányzat elégségességét, a ténylegesen fizetendő kamat összegét a pénzpiaci helyzet mellett az Önkormányzat bevételeinek teljesülése és a teljesülés időpontja, valamint az ütemezhető kiadások teljesítése is befolyásolja. 2 Hitelképeség-megfelelési mutató számítása és a kapcsolódó magyarázat a könyvvizsgálói jelentés melléklete

5 5 A rendelet-tervezetben szereplő, bevétellel összefüggő ütemezhető és rangsorolható kiadások teljesítését a teljesülő bevételekhez döntően helyi adó bevételek - kell igazítani az előirányzat-felhasználási ütemterv szigorú betartásával. Szükséges, hogy az előirányzat-felhasználási ütemterv képezze az alapját az intézmények által készítendő, és a teljesült bevételek és kiadások figyelembevételével aktualizált, a pénzkészlet változását is tartalmazó részletes likviditási tervnek és az önkormányzati finanszírozásuknak is. Annak érdekében, hogy fizetési határidőben a fizetések teljesíthetők legyenek, a kötelezettség-vállalásoknak is e terveken kell alapulniuk. Az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény 12/A. (1) bekezdése szerint: A költségvetés végrehajtása során az államháztartás alrendszereiben tárgyévi fizetési kötelezettség a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig saját bevételek teljesülési ütemére figyelemmel vállalható és kifizetések is ezen összeghatárig rendelhetők el. A források között nem került tervezésre eredeti előirányzatként évi pénzmaradvány mivel a költségvetési évet az Önkormányzat 53,1 millió forint likviditási célú hitel-állománnyal zárta, a pénzmaradvány korrekciós tételei pedig a évi költségvetési beszámoló keretében kerülnek megállapításra és elszámolásra a vonatkozó jogszabályi előírások szerint. A felhalmozási kiadások tervezett összege a felhalmozási célú hitelek törlesztésével és a felhalmozási céltartalékkal együtt 410,4 millió forint, amely a költségvetés tervezett főösszegének 29,8 %-a. Az Önkormányzat 1.375,9 millió forint tervezett bevételének forrásösszetétele és a kiadások megoszlása: ÉVI KÖLTSÉGVETÉS BEVÉTELI ÉS KIADÁSI STRUKTÚRÁJA BEVÉTELEK KIADÁSOK Megnevezés Összeg E Ft) Megoszl (%) Megnevezés Összeg E Ft) Megoszl (%) Költségvetési bevételek ,3 Költségvetési kiadások ,5 Pénzforgalmi kiadások ,9 Tartalékok ,6 Finanszírozási bevétel ,7 Finanszírozási kiadás , évi pénzmaradvány 0 0 Hiteltörlesztés ,5 Külső forrás bevonás ,7 Bevételek összesen ,0 Kiadások összesen ,0 Felhalmozási célú bevétel ,8 Felhalmozási célú kiadás ,8 Működési célú bevétel ,2 Működési célú kiadás ,2

6 6 Be vé te le k forrás ös s ze té te le 20,7% 24,4% 23,8% 31,2% Működési bevételek Átvett pénzeszközök Központi költségvetésből Hitelfelvétel MEGNEVEZÉS BEVÉTELEK FORRÁSONKÉNT ÖSSZEG (EZER FT) MEGOSZLÁS (%) Működési bevételek ,4 Központi költségvetésből (Állami támogatás és Szja) ,1 Átvett pénzeszközök (Államháztartáson belülről és kívülről) ,8 Hitelfelvétel ,7 Összes forrás: ,0 Kiadások megoszlása 25,4% 6,6% 35,0% 5,5% Személyi és járulékok Hiteltörlesztés Céltartalék 27,5% Egyéb működési kiadás Felhalmozási célú kiadások

7 7 TERVEZETT KIADÁSOK MEGOSZLÁSA MEGNEVEZÉS ÖSSZEG (EZER FT) MEGOSZLÁS (%) Személyi és járulékok ,0 Egyéb működési kiadás ,5 Hiteltörlesztés ,5 Felhalmozási célú kiadások ,4 Céltartalék ,6 Kiadások összesen ,0 Az Önkormányzat helyi adókból és gépjárműadóból bírságokkal pótlékokkal együtt tervezett bevétele 199,1 millió forint amely a költségvetés főösszegének 14,5 %-a. Az Önkormányzat önfinanszírozó képessége saját bevételeinek aránya 30,5 %-os, amely érzékelteti az Önkormányzat mozgásterét és az államháztartás alrendszereiből származó forrásoktól valamint a pénzpiacon megszerezhető hitelektől való függőségét. Az Önkormányzat által fenntartott költségvetési szervek saját bevételeinek összege 68 millió forint amely az intézmények 433,9 millió forintos költségvetési főösszegének 15,7 %-a. Az előirányzatok a jogszabályi előírások, vonatkozó helyi rendeletek és az ellátandó feladatok figyelembevételével kerültek megállapításra a költségvetési lehetőségek, a szigorú takarékosság szem előtt tartásával. A költségvetés a bemutatott előirányzatokkal - a jelenlegi információk alapján figyelemmel a végrehajtásra vonatkozó szabályozással végrehajtható. Az inflációs hatásokat a dologi kiadások vonatkozásában a költségvetési törvény évek óta nem kezeli, a dologi kiadások növekményének fedezetét továbbra is korlátozott lehetőségű - saját források terhére kell biztosítani. (A hazai költségvetés-tervezési gyakorlatban általános, hogy az infláció hatását ki kell gazdálkodni. Ez a megközelítés nem veszi figyelembe azt a tényt, hogy a forrásokkal nem fedezett költségtöbblet hatással lesz a közszolgáltatások mennyiségére, és minőségére, mivel az önkormányzatok saját hatáskörben kényszerűségből, a felvállalt feladatok finanszírozhatósága érdekében legtöbbször az eszközök, ingatlanok karbantartására, felújítására, pótlására fordítható összegeket csökkentik, sok esetben annak árán is, hogy infrastrukturális feltételek alkalmatlanná válnak a funkció ellátására. Ez gondot okoz mivel lökésszerűen, kiszámíthatatlanul jelentkeznek a karbantartási és felújítási, pótlással kapcsolatos kiadások amelyekre forrásszűke miatt általános tartalék sem áll rendelkezésre.) A költségvetési gazdálkodás, az önkormányzati kötelező feladatok állami finanszírozása továbbra sem kezeli a vagyon amortizációját, a felújításra fedezetet az

8 8 önkormányzatnak saját bevételekből, pályázati forrásokból kell teremtenie, a költségvetési szervek esetében elszámolandó értékcsökkenés pedig nem biztosítja a pótlás fedezetét mértékében sem, emellett az elszámolt értékcsökkenéssel szemben nem áll kötelező felújítási illetve tartalékképzési kötelezettség. A helyi adóbevételek teljesülése nagyobb összegben márciusban és szeptemberben esedékes, decemberben az adófeltöltésre befizetett összegek folynak be. A hatályos jogszabály szerint az iparűzési adó július 1-től az APEH részére megfizetendő adó, amelynek terhére az önkormányzatok elszámolási kötelezettséggel előleget kapnak. Az adó megfizettetésére, ellenőrzésére behajtására vonatkozóan a helyi adóhatóság jogosultsága megszűnik. Az esetleges bevétel-kiesésekre, nem tervezett feladatokra mindössze 1,5 millió forint általános tartalék áll rendelkezésre. A rendelettervezet 12. számú melléklete a helyi lehetőségek és ellátandó önkormányzati feladatok alapján tartalmazza az Önkormányzat költségvetési évet követő 2 évben prognosztizált, a bizonytalan világgazdasági és nemzetgazdasági környezet miatt becslésekre alapozott bevételeit és kiadásait. A rendelettervezet 6. számú melléklete ad tájékoztatást az Önkormányzat közvetett támogatásairól. Melléklet: Hitelképesség számítása Kecskemét, február 10. Szalontai Mária költségvetési minősítésű kamarai tag könyvvizsgáló Kamarai tagság sz.: KM000053