ELŐTERJESZTÉS Nyergesújfalu Város Önkormányzati Képviselő-testületének február 25-ei ülésére

Átírás

1 ELŐTERJESZTÉS Nyergesújfalu Város Önkormányzati Képviselő-testületének február 25-ei ülésére Tárgy: Közoktatási i terv felülvizsgálata Tisztelt Képviselő-testület! A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 85. (4) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat köteles a közoktatási feladatai megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés-előkészítést szolgáló feladat-ellátási, intézményhálózatműködtetési és fejlesztési tervet (a továbbiakban: Intézkedési Terv) készíteni, amelynek során figyelembe kell venni a megyei fejlesztési tervet. önkormányzat i terve végrehajtását legalább kétévenként értékeli és szükség szerint felülvizsgálja. Intézkedési terv 2000-ben, majd 2004-ben készült, a legutóbbi felülvizsgálat októberében volt. A jelenlegi mellékelt - tervezet a 2008-ban felülvizsgált megyei i terv és az Esztergom - Nyergesújfalu Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Intézkedési Tervének decemberében jóváhagyott felülvizsgálati anyagára figyelemmel készült. Mivel a kistérségi terv nem tartalmazza településenkénti lebontásban mindazt, amit egy önkormányzati tervnek tartalmaznia kell, szükséges az önálló i terv megléte. (A dokumentum a hazai, OKM által kiírt pályázatok egyik feltétele.) A 2009-ig terjedő időtartamra vonatkozó terv céljainak felülvizsgálata, értékelése során láthatóvá vált, hogy az intézményrendszer gazdaságos működtetése és kapacitásának kihasználása, de elsősorban a szakmai megújulás érdekében a korábbi tervet célszerű módosítani, kiegészíteni. A Kt. 85. (6) bekezdés alapján az i terv elkészültekor be kell szerezni a megyei önkormányzat szakvéleményét arról, hogy összhangban van-e a megyei fejlesztési tervben foglaltakkal. Ez folyamatban van, eredménye a képviselő-testületi ülésen kerül ismertetésre. elkészítéskor figyelembe vettük a két (óvodai és iskolai) intézményfenntartó társulás tagjának, Bajót Község Önkormányzatának adatait, a település helyzetét. A helyzetelemzés bemutatja a két település földrajzi, gazdasági, infrastrukturális, demográfiai, társadalmi helyzetét, a közoktatási intézmények adatait, egyéb jellemzőit. adatokból látható, hogy a gyermekek, tanulók létszáma nem csökken. Problémát a kedvezőtlen társadalmi, gazdasági folyamatok mellett a más iskolákba történő beíratás, vagy a 4. és 6. osztályos gimnáziumokba történő jelentkezés okozhat, ezért vonzóbbá kell tenni az oktatási és szabadidős kínálatot; korszerű a pedagógiai módszerek alkalmazásával. A helyzetelemzésben vázolt problémákra alapozva készült az i terv, a felelősök határidők megjelölésével, melyekhez rövid-, közép-, hosszú távú indikátorok tartoznak. A célok többsége az esélyegyenlőség előmozdításához is elengedhetetlen. A tervezetet megkapta városunk Német Kisebbségi Önkormányzata, Bajót Község Önkormányzata és a bajóti Cigány Kisebbségi Önkormányzat, a közoktatási intézmények vezetői (beleértve a gimnázium igazgatóját), a művelődési ház igazgatója (az intézményt érinti az i terv), a szülői szervezetek vezetői és a diákszervezet.

2 Amennyiben a tervbe már beépített észrevételeken kívül még érkezik beépíthető javaslat, a képviselő-testületi ülést megelőzően írásban adjuk közre. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a megyei szakvélemény és a Közoktatási Bizottság szóbeli véleményének meghallgatását követően az előterjesztést megtárgyalni és a határozati javaslatot elfogadni szíveskedjen. Nyergesújfalu, február 18. Mihelik Magdolna önkormányzati titkár Határozati javaslat: Nyergesújfalu Város Önkormányzati Képviselő-testülete 1. Hagyja jóvá az előterjesztés mellékletét képező Nyergesújfalu Város Önkormányzata közoktatás-feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terve a ös évekre című, Bajót Község közoktatási feladatellátására is kiterjedő dokumentumot. 2. Utasítsa a polgármestert, hogy az i terv felülvizsgálatát február hónapban terjessze a Képviselő-testület elé. Felelős: Miskolczi József polgármester Határidő: értelemszerűen

3 Melléklet ÖNKORMÁNYZATI KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA Munkaanyag! NYERGESÚJFALU VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK - BAJÓT KÖZSÉGGEL KAPCSOLATOS FELADATELLÁTÁSRA KITERJEDŐ KÖZOKTATÁS-FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE ÖS ÉVEKRE A felülvizsgálat időpontja: február Jóváhagyva: Nyergesújfalu Város Önkormányzati Képviselő-testületének /2010. (.) sz. határozatával 1

4 A kultúrpolitika hosszú lejáratú váltó. A kultúrpolitika terén sokáig lehet hibákat elkövetni, de amikor az új nemzedék felnőtt, az elkövetett hibákon, bajokon segíteni már nem lehet. Nekünk olyan nemzedéket kell ma felnevelnünk, amely húsz év múlva megállja a versenyt az akkori más nemzetek generációival 1. BEVEZETÉS Klebelsberg Kunó A közoktatás az Alkotmányban biztosított jog alapján - a közoktatási törvényben meghatározott keretek között - állami feladat, amelynek ellátása az önkormányzati törvény szerint Magyarországon a helyi önkormányzatok feladatkörébe tartozik. önkormányzati törvény és az oktatási törvény azonban nem intézményfenntartásra, hanem szolgáltatás nyújtására kötelezi a helyi önkormányzatokat, megadva a lehetőséget arra, hogy minden önkormányzat a számára legoptimálisabb megoldást válassza. A mikrotérségben több szempontból központi szerepet betöltő Nyergesújfalu közoktatással összefüggő feladatait saját intézmények fenntartásával, működtetésével oldja meg. általános iskolai és óvodai feladatok ellátására két intézmény tekintetében intézményfenntartó társulást működtet a szomszédos Bajót község önkormányzatával. oktatáspolitikai tervezésnek azokra az objektív döntésbefolyásoló tényekre kell támaszkodnia, amelyek függetlenek a mindenkori képviselő-testületek összetételétől. Ezek közé tartozik/tartoznak például: a) a népesség, a gyermek- és tanulói létszám várható alakulása, b) a munkaerő-piaci előrejelzések, c) az oktatási tradíciók, d) a vonzáskörzeti igények vagy éppen ellenkezőleg, a szomszédos települések elszívó hatása, e) az út- és közlekedési viszonyok, f) a pedagógus-foglalkoztatási igény, illetőleg a pedagógus ellátottság hiánya, az adott település foglalkoztatási prognózisa, g) a várható saját bevételek alakulása. Egy-egy település népességmegtartó erejét jelentősen befolyásolja, hogy hány feladatot lát el, és milyen színvonalú szolgáltatást tud nyújtani az önkormányzat. A fenntartóknak vonzóvá kell tenniük oktatási-nevelési intézményeiket az azok által nyújtott szolgáltatásokkal. Emellett fontos, hogy az intézmények gazdaságosan, megfelelő gyermek- és tanulólétszámmal működjenek. t, hogy milyen szinten tudja az önkormányzat fenntartani, működtetni, fejleszteni intézményeit, meghatározza gazdasági ereje. A képviselőtestület a rendelkezésére álló források figyelembevételével készítheti el terveit, hozhatja meg döntéseit. Hogy mire jut pénz és mire nem, döntő módon függ az adott település foglalkoztatási viszonyaitól, a rendelkezésre álló munkahelyektől, a munkanélküliség arányától. i terv készítése során számolni kell azzal is, hogy az önkormányzat felelőssége a településen élő minden lakosra kiterjed, tehát a beteg vagy testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más sérüléssel élő gyermekekről, tanulókról is megfelelő szinten gondoskodni kell. Ez nem jelenti azt, hogy a város óvodáiban, iskoláiban köteles a fenntartó megoldani valamennyi sérülés-típus fejlesztését. Ezt a terhet az oktatási törvény megosztja a települési önkormányzatok között. Éppen ezért a helyi i tervnek illeszkednie kell a megyei fejlesztési tervbe. 2

5 1.1. i terv készítésének jogszabályi háttere Önkormányzati közoktatási i terv készítéséről a közoktatásról szóló többször módosított évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény, rövidítve: Kotv.) 85. (4)-(6) bekezdései rendelkeznek. A (4) kezdés szerint: A helyi önkormányzat önállóan vagy más helyi önkormányzattal közösen köteles a közoktatási feladatai megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés-előkészítést szolgáló feladatellátási, intézményhálózatműködtetési és-fejlesztési tervet (a továbbiakban: önkormányzati i terv) készíteni. önkormányzati i tervnek figyelembe kell vennie a fővárosi, megyei fejlesztési tervet. önkormányzati i tervnek tartalmaznia kell, hogy az önkormányzat a kötelező feladatait milyen módon látja el, illetőleg milyen nem kötelező feladatokat kíván a helyi önkormányzat ellátni. Tartalmaznia kell továbbá az intézményrendszer működtetésével, fenntartásával, fejlesztésével, átszervezésével összefüggő elképzeléseket. önkormányzati i tervnek tartalmaznia kell a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló eket A közoktatási törvény rögzíti azt is, hogy a közoktatási i terv elkészítéséhez, felülvizsgálatához mely szervezetek véleményét kell beszerezni. i terv tervezetét véleményezésre megküldtük az intézményvezetőknek, Bajót község önkormányzatának, a szülői szervezeteknek, a diákönkormányzat képviselőinek, valamint az alapító okiratokban rögzített, kisebbségekkel kapcsolatos nevelő-oktatómunka által szervezetten érintett Cigány Kisebbségi Önkormányzat (Bajót) és a Német Kisebbségi Önkormányzat (Nyergesújfalu) vezetőinek. A közoktatási törvény megfogalmazza, hogy az önkormányzati i terv elkészítésekor, felülvizsgálatakor a helyi önkormányzatnak be kell szereznie a fővárosi, megyei önkormányzat szakvéleményét abban a kérdésben, hogy az önkormányzati i terv összhangban áll-e a fővárosi, megyei fejlesztési tervben foglaltakkal. Ha az önkormányzati i terv, illetve annak módosítása a szakvéleményben foglaltak szerint nem áll összhangban a fővárosi, megyei fejlesztési tervvel, elfogadásakor a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 15. -ának (2) bekezdésében szabályozott minősített többségre van szükség (6.). A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés a megyei közoktatási fejlesztési tervet 2008-ban vizsgálta felül. A ra vonatkozó megyei dokumentumot és az Esztergom- Nyergesújfalu Többcélú Kistérségi Társulás közoktatási kistérségi i tervét (a legutóbbi felülvizsgálat határozatszáma /2010. (II. 10.) szintén figyelembe vette a Képviselő-testület. (A kistérségi terv céljait a 2. sz. melléklet tartalmazza). önkormányzat kinyilvánítja azon szándékát, hogy közoktatási i tervét a továbbiakban is önállóan tehát nem az Esztergom - Nyergesújfalu Többcélú Kistérségi Társulás közoktatási i tervének részeként kívánja elkészíteni. 2. i terv célja Amint a bevezetőben megemlítésre került, az önkormányzati i terv célja az önkormányzat közoktatás-politikai döntéseinek, a közoktatás, mint szolgáltatás megszervezésének hosszabb távú meghatározása, tervezése - annak érdekében, hogy az időközi, aktuális oktatáspolitikai döntések megalapozottak legyenek. Nyergesújfalu önkormányzata kinyilvánítja szándékát, hogy a városban élő és tanuló gyermekek, tanulók számára a lehetőségekhez mérten a legszínvonalasabb 3

6 közoktatási óvodai, általános iskolai, művészeti nevelést, oktatást kívánja biztosítani. A hagyományos pedagógiai értékek mellett fontos, hogy az intézmények munkatársai a modern pedagógiai irányzatok iránt rugalmassággal és nyitottsággal rendelkezzenek, amelyek biztonságos alapot nyújtanak a színvonalas pedagógiai szakmai munkához és a fejlesztések megvalósításához. A gyermekek és tanulók iránti egyéni odafigyelés és fejlesztő tevékenység, a pedagógiai kínálatban a választási lehetőségek biztosítása, a tanuláshoz és a diákévekhez optimális és biztonságos közeg a gyermekek és fiatalok fejlődéséhez kedvező környezetet jelentenek. Elengedhetetlen, hogy a helyi közoktatás egyik alappillére a másság elfogadása és befogadása, ezáltal a fiatalok közösségi, társadalmi beilleszkedésének, szocializációjának segítése, a különböző magatartásminták kezelésének kialakítása legyen. önkormányzat feladatává vallja annak elősegítését, hogy az intézményekben kibontakozhassanak a gyermekek, tanulók legértékesebb személyiségjegyei, kreativitásuk, kialakuljon érdeklődési körük, és stabil, alkalmazásképes tudással és beilleszkedési képességekkel rendelkezzenek, amelyekkel továbbhaladva az oktatási rendszerben biztonsággal megállják majd a helyüket. 3. A feladatok időarányos végrehajtása a legutóbbi felülvizsgálat óta eltelt két évben, Nyergesújfalu Város Önkormányzata az i tervben foglalt célok végrehajtására ig terjedő időszakra a következő feladatokat jelölte meg a legutóbbi felülvizsgálatkor: a jelenlegi intézményhálózat gazdaságosabb működése érdekében meg kell vizsgálni a működési költségek csökkentésének lehetőségeit, figyelembe véve az intézményi kapacitások maximális kihasználhatóságát 2008-ban a képviselő-testület megbízásából a Qualy-Co. Kft. vizsgálatot folytatott a finanszírozás jellemzőinek bemutatására. A dokumentum nem mutatott ki további jelentős racionalizálási lehetőséget a jelenlegi épületszám és a nemzetiségi-nem nemzetiségi osztály-struktúra fenntartása mellett. a város közoktatási intézményrendszerének esetleges változtatása folyamán felszabaduló anyagi eszközöket az ágazat fejlesztésére kell fordítani Folyamatosan megújultak az óvodai feladatellátási helyek (kivéve az újjáépítésre váró Óvoda utcai épület); valamint 2010-ben önerőből sor kerül az iskola intézményi székhelyének teljes, az alapterület 2000 nm-es növekedésével járó rekonstrukciójára (a kivitelezésre kiírt közbeszerzési eljárás folyamatban van.) az intézmények tárgyi-technikai feltételeinek fejlesztése során kiemelt figyelmet kell fordítani az idegennyelv-oktatás, informatika-számítástechnika és az iskolai könyvtárak korszerű eszközökkel és ismerethordozókkal való ellátására, az esélyegyenlőséget elősegítő eszközök beszerzésére, az épületek akadálymentesítésére Ezen célok többsége még nem teljesült. akadálymentesítés az új épületrészeket, felújításokat természetesen érintette. gondoskodni kell a gyógypedagógia és a német nemzetiségi szak esetében a továbbképzésről a gyógypedagógusok létszáma megfelelő, megtörtént az integráció jegyében az egészséges tanulókat érintve is mozgásfejlesztő terápia bevezetése. A felső tagozatos nyelvtanárok német nemzetiségi képzése nincs folyamatban. 4

7 az önkormányzat anyagi terheinek csökkentése érdekében a közalkalmazotti jogviszony megszüntetéséből fakadó végkielégítés anyagi háttérét pályázati formában biztosított pénzeszközökből kell fedezni. Teljesült az elmúlt időszakban. 4. HELYZETELEMZÉS 4.1. Nyergesújfalu város és Bajót község bemutatása Földrajzi elhelyezkedés, nevezetességek Esztergom-Nyergesújfalu Többcélú Kistérséget alkotó kilenc településből hét Süttő- Lábatlan Nyergesújfalu Tát Esztergom Dömös Pilismarót a Duna és a 10-es /11- es számú főút mellett terül el. Bajót 1 km hosszú, míg Mogyorósbánya 3 km hosszú bekötőúton közelíthető meg (Nyergesújfaluról, illetve Tátról). Bajót és Nyergesújfalu a Gerecse északi lábánál terül el. Természeti értékekben gazdag területük, bár az adottságok kiaknázása még várat magára. A Duna szerepe a vállalatok, valamint a lakosság vízigényének kielégítésére korlátozódik. Hajójárat az alkalmanként üzemelő szomszédos lábatlani átkelőtől eltekintve csak a Dunakanyar-üdülőkörzetben üzemel. Nyergesújfalun és Bajóton is egyre kedveltebb egyelőre szabadidős elfoglaltságként - a borászat. A települések az Ászár-Neszmélyi Borvidékhez tartoznak. Nyergesújfalu 1989-től város. Területe 3950 hektár, területe 39,51 km 2. Komárom- Esztergom megye északi részén, a szlovák országhatár mellett fekszik. Délen a Gerecse fő csúcsáig (Nagy Gerecse: 634 m) húzódik (Pusztamarót) északon a Duna a határa. Mai arculatát is meghatározza az egykori egyutcás, országúti jelleg. A Duna-menti iparvidék részeként eternitpala- és viszkózműszál-gyára révén vált ismertté. Lakosságának egy része német nemzetiségű. Bajót elsősorban Árpád-kori templomáról és maradványairól, az Országos Kék Túra által is érintett Öregkőn található nemzetközi jelentőségű barlangjairól és a közigazgatásilag hozzá tartozó Péliföldszentkeresztről nevezetes. Péliföldszentkereszt templomának gondozását kezdetben a remeték látták el, majd a nazarénus és a pálos rend sikertelen letelepítési kísérletei után, a Don Bosco által a XIX. században alapított szalézi rend vette át 1913-tól es államosítást követően a rendház vájártanuló-iskolaként funkcionált ban került vissza jogos tulajdonosához, a szalézi rendhez. atyák állandó felújításokkal rendbe hozták az épületeket és azokban egész nyáron át tartó gyermektáborozást biztosítanak, szükség esetén szálláshelyet adnak a turistáknak. A település kapcsolata szoros Mogyorósbányával (körjegyzőség), Nyergesújfaluval (óvodai és iskolai intézményfenntartó társulás) és Lábatlannal (környezetvédelmi referens és falugazdász közös alkalmazása). A három település Süttővel pedagógiai szakszolgálatot és gyermekjóléti szolgálatot működtet szintén társulás formájában, de a gyámhivatali feladatokat is közösen oldják meg. Demográfia Nyergesújfalu és Bajót demográfiai helyzetképe: lakosságszáma, társadalmi összetétele, iskolázottsága; területhasználati, városképi törekvések A város népességszáma az alábbiakban alakult, ami rendkívül kedvező tendenciának mondható

8 Születések száma: Év: Nyerges: Bajót: n.a n.a. n.a. 14 A népesség összetétele a kistérségi-, megyei átlagtól nem tér el. Nyergesújfalu ipari település, lakosságának jó része az utóbbi évtizedekben az ipari munkásság köréből került ki. építőipar és a vegyipar szerkezetének átalakulásával csökkent a helyben lévő munkalehetőségek száma, viszont a térségre jellemző fizetőképesebb kereslet folyománya a szolgáltatások jövedelmezősége. Ma 1 a 7722 lakosból 3379 fő rendelkezik bejelentett munkahellyel: az 1940 fő helyben munkát vállaló nyergesi lakosból már 781 fő a szolgáltatások területén dolgozik (iparban: 1156 fő, mezőgazdaságban: 3 fő). A más településen dolgozó nyergesiek közül 970-en az iparban, 457-en a szolgáltató szektorban, míg 12-en a mezőgazdaságban tevékenykednek. Mind a helyben dolgozó (1016 : 922 fő), mind az eljáró munkavállalók között (808 : 631 fő) magasabb az érettségivel nem rendelkezők aránya. Ez az arány hasonló a bajóti munkavállalók esetében, itt az 1518 fős lakosságból 520 fő dolgozik, helyben mindössze 104 fő ipar híján - nagy részük a szolgáltatások területén. A nemzetiségi kötődés a 2001-es népszámlálás adatainak tükrében: Nyergesen cigány kisebbséghez tartozónak 30 fő vallotta magát 7752 fő közül (a népcsoport kultúrája iránt érdeklődőnek, vagy azt követőnek 14 fő), német nemzetiséghez tartozónak 52 fő jelölte magát (a népcsoport kultúrája iránt érdeklődőnek, vagy azt követőnek 138 fő). A cigány nyelvet anyanyelvként egy fő beszéli, a német nemzetiségét 13. Bajóton az 1518 fős lakosságból cigány kisebbséghez tartozónak 129 fő vallotta magát (a népcsoport kultúrája iránt érdeklődőnek, vagy azt követőnek 54 fő), a nyelvet anyanyelvként egy fő jelölte meg. iskolázás szempontjából releváns életkori csoportokba tartozók létszámának változása különös figyelmet érdemel, hiszen a jelenleg tapasztalható társadalmi és gazdasági folyamatok mellett a születésszám jelentős növekedése aligha várható. Megjegyzendő, hogy a nagycsaládos, többségében az átlagnál kvalifikáltabb szülők magas szintű elvárásokat támasztanak a nevelési- oktatási intézmények iránt, így az oktatási kínálat bővítése nélkül várhatóan fokozódik a 6- és 8 osztályos gimnáziumok és már első osztálytól más iskolák elszívó hatása. A helyi közoktatás viszonylag szűk intézményrendszerében a további tanuló- és gyermek- létszámcsökkenés teret adhat újabb minőségi fejlesztéseknek. Területhasználat, városkép, lakásállomány 1985-ben készült el a Nyergesújfalu Általános Rendezési Terve, mely időpont óta a fejlődés töretlen és jól látható. A 10. sz. főút belterületi szakaszának példamutató azonban az elmúlt közel két évtizedben felújításra érett - megjelenése, új üzletek, szupermarketek, a Térségi Közösségi Ház, a zeneiskola és a Polgármesteri Hivatal, a közeljövőben átadásra kerülő rendelőintézet, a felújított közterületek, valamint a település egyéb, régi és új beépítésű részei példázzák a fejlődést. infrastrukturális kiépítés 100 százalékos a csatornázottság, vezetékes földgáz hálózat és távközlési ellátottság vonatkozásában. 1 KSH,

9 Nyergesújfalu központi részétől még elkülönül az eterniti városrész: korábban csak a 10-es számú főközlekedési út melletti keskeny földsávon és mezőgazdasági utakon megközelíthető településrészt ma a főutat kísérő kerékpáros és gyalogos közlekedésre kiépített út, valamint a sánchegy déli oldalán egy kétsávos aszfaltút köti össze a régi városrésszel. eterniti oldalon felépült új sorháznak köszönhetően néhány száz méter távolságba kerültek a két terület épületei. eterniti városrész házai jórészt az Eternit Művek munkásságának épültek, így a többlakásos panelházak aránya nagyobb, mint a régi városrészben. Ezek keverednek a nagyrészt éve épült családi házakkal, de új építésű ingatlanokkal is találkozunk. Évente itt tíz körül van a születések száma, ennek ellenére óvoda- és iskolaépület működik a területen. (A hosszú távú városfejlesztési tervekben szerepel lakótelkek kialakítása.) iskola telephelyének fenntartása a minimális létszámhatárok el nem érésével kérdésessé vált, azonban 2006-ban a Bajót önkormányzatának kezdeményezésére iskolai feladatellátásra kötött társulási megállapodással javultak a létszámadatok (a német nemzetiségi és általános tantervű csoportok létszámai átlagolhatóak az intézményegységek között). Egy évvel később szeptemberétől - a felső tagozatosok beutaztatása és a másik városrész utcáit elsősorban esélyegyenlőségi megfontolásból ide soroló körzetesítés mentette meg az eterniti iskolaépületet a normatíva-mentes működéstől. A közoktatási intézményeken túl más közintézmény nem található az eterniti városrészben. További cél az óvoda, valamint a Pedagógiai Szakszolgálat (és esetlegesen a Gyermekjóléti Szolgálat) számára új ingatlan építése itt. A tavaly lebontott ún. eterniti romok eltűnésével új beruházási célterület alakult ki a 10-es út mentén. A 10-es számú közút leterheltségének, veszélyességének problémája befolyással lehet az intézményhálózat jövőbeli változásaira. Lakásállomány, lakásépítés A lakásépítés ütemét vizsgálva megállapítható, hogy Nyergesújfalun az önkormányzat telekalakításai után az elmúlt években a családi házas építés a meghatározó, de jelentős az új építésű társasházi lakások száma is Gazdasági és foglalkoztatási jellemzők helyben és a kistérségben 2 A foglalkoztatási szerkezet a rendszerváltoztatást követő évtizedben jelentősen módosult, mivel a korábban hangsúlyos ágazatok (pl. építőipar, bányászat) veszítettek jelentőségükből. Ez az alacsonyabban képzett ipari munkásságot érzékenyen érintette, ami a lakosság kevésbé képzett rétegénél romló foglalkoztatási helyzetet eredményezett. Más területeken, pl. a kereskedelemben és a közszférában némileg emelkedett a foglalkoztatás a gazdasági válságot megelőző időszakig. E térség iránt a beruházó tőke érdeklődött: Esztergom, Dorog, Komárom, majd Nyergesújfalu ipari parkja benépesült, ami a képzett fizikai és szellemi munkaerő tekintetében nagyobb mértékű munkaerő-keresletet eredményezett. Működő üzemek privatizációja folytán, valamint zöldmezős beruházás formájában számos nagyüzem telepedett meg, vagy alakult át tulajdonosváltást követően a térségben, ezek közül Nyergesújfalu költségvetését érinti: Zoltek Zrt. Nyergesújfalu 2 3. és 4. sz melléklet 7

10 (árbevétel alapján rangsorolva a megye 14. vállalata, országos listán a ben 3 ), Vasbetonipari Zrt. Lábatlan, Cembrit Kft. Nyergesújfalu, Toyo Kft.-Nyergesújfalu. országos átlagot meghaladó jövedelmi viszonyok megfelelő keresletet indukáltak, melynek következménye lett a vállalkozások jövedelmezősége. A világgazdasági válság kedvezőtlen folyamatokat indukált: a KSH III. negyedévi munkaerő-felmérése 4 szerint a foglalkoztatottak száma az egy évvel korábbihoz képest országosan 3,6 % - kal csökkent. A közép-dunántúli régióban ennél lényegesen kedvezőtlenebbül alakult a helyzet, mivel ez idő alatt nagyobb arányú, 7,2 % - os csökkenés következett be. Régiónkon belül megyénkben szűkült leginkább a foglalkoztatottak köre, számuk 9,6 %-kal (13,4 ezer fő) fogyatkozott meg egy év alatt. A megyénkben nyilvántartott álláskeresők száma december végén főt, a gazdaságilag aktív népesség számán belüli arányuk 11,1 %-ot ért el. A megye fő munkaerő-piaci mutatói tehát igen kedvezőtlenül alakultak, amit az is mutat, hogy a nyilvántartott álláskeresők tárgyév végi létszáma az december végén jellemző szintre jutott vissza, és a gazdaságilag aktív népesség számához viszonyított arányuk is igen régen, utoljára január végén volt hasonlóan magas. A KDR Munkaügyi Központ Esztergomi Kirendeltség körzetébe tartozó álláskeresők számának 76,9 %-os (1.243 fő) növekedése igen kedvezőtlen, ami januárban 11,3 %-os munkanélküliséget jelent; a nyilvántartott álláskeresők száma főt ért el. A csoportos, sőt néhány esetben tömegesnek mondható leépítések miatt munka nélkül maradt és nyilvántartott álláskeresővé váltak száma azonban a munkaügyi központok teljes belépő forgalmának csak viszonylag kis részét tette. Mellettük igen nagy számban jelentkeznek olyan álláskeresők is kirendeltségeiken, akik korábban kis- és mikrovállalkozásoknál dolgoztak, illetve csoportosnak nem minősülő létszámcsökkentés miatt voltak kénytelenek munkahelyükről távozni. A nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettség szerinti összetételét tekintve végén a szakmunkásképzőt, szakiskolát végzettek száma és aránya volt a legmagasabb, akik a teljes állomány 37,7 %-át adták. Ezt a legfeljebb általános iskolát végzettek 34,4 %-os aránya követte. A szakközépiskolai, technikumi végzettséggel rendelkezők a nyilvántartásban szereplők 15,1 %-át adták. A gimnáziumban érettségizettek csoportjához 8,8%-os, a főiskolai, egyetemi végzettséggel rendelkezőkhöz 4,0 %- os részarány tartozott. A KSH munkaerő-felmérés adatai (15-74 éves népességre), III. negyedév Megnevezés Közép-dunántúli régió Komárom- Fejér Esztergom megye megye Veszprém megye Összesen Országosan Népesség száma (ezer fő) a) 428,3 314,5 360, , Foglalkoztatottak (ezer fő) 163,8 125,8 139,3 428, ,5 Alkalmazásban állók (ezer fő) b) 113,3 81,9 72,2 267, ,4 Munkanélküliek (ezer fő) 20,1 13,8 13,8 47,7 436,2 Gazdaságilag aktívak (ezer fő) 183,9 139,6 153,1 476, ,7 Gazdaságilag inaktívak (ezer fő) 144,4 104,7 124,9 374, ,5 Aktivitási arány (%) 56,0 57,1 55,1 56,0 54,9 Foglalkoztatási arány (%) 49,9 51,5 50,1 50,4 49,2 Munkanélküliségi ráta (%) 10,9 9,9 9,0 10,0 10,3 3 HVG, / 2. szám 4 KDR Munkaügyi Központ januári hírlevele 8

11 A pályakezdő álláskeresők több mint egynegyede (éves átlagban 26,3 %-uk) a szakképzetlennek számító legfeljebb általános iskolát végzettek csoportjába tartozik, ezen belül is 23,4 %-nak van meg az alapfokú végzettségnek számító 8 osztály, további 2,9 %-uk pedig azt sem tudta befejezni. További 14,7 %-kal a középfokú végzettségű szakképzetlenek táborát gyarapítják a gimnáziumi érettségivel rendelkezők. Alapfokú végzettségű, szakképesítéssel rendelkezik 20,8 %-uk, akik szakmunkásképzőt, szakiskolát, speciális szakiskolát végeztek. 24,3 % a szakközépiskolai érettségit, s további 6,5 % a technikusi minősítést is megszerzők aránya, így a középfokú végzettségű szakképzettek részesedése 30,8 %-os a pályakezdők között. Főiskolai diplomával 5,2 %-uk, egyetemi oklevéllel pedig 2,2 %-uk rendelkezik, így a felsőfokú végzettségűek (akik természetesen szakképzettnek minősülnek) összesen 7,4 %-nyi részt képviselnek az állástalan fiatalok között. A további fejlődést - a gazdasági visszaesés mellett - hátráltatja, hogy a kistérségnek rossz a közúti összeköttetése a régió központi területeivel és a fővárossal. Esztergom- Tatabánya közötti út kb. 50 km hosszan 8 települést érint (a hegyeken át csak négyet), míg Székesfehérvárra a legrövidebb út is 100 km-es (a legkevesebb érintett település 5, de a Gerecsén és a Vértesen át 10). A vasúti személyszállítás megszűnt az Esztergom-Almásfüzitő vonalon. ingázók száma jelentős: irányát tekintve a Budapest felé irányuló munkaerőmozgás a jellemző, de továbbra is jellemző az esztergomi, dorogi és komáromi ipari parkokba irányuló munkaerő-mozgás. A kistérség minden településének problémája a fiatalok, elsősorban a jól képzett fiatalok elvándorlása, amely Budapest közelségének köszönhető. (Ugyanakkor megfigyelhető a fővárosból Esztergomba és kisebb arányban más településekre, így Nyergesújfalura irányuló letelepedési tendencia.) Kistérségünkben a közép és felsőfokú közoktatási intézmények Esztergomban találhatóak (részben megyei, részben városi és egyházi fenntartásúak), de gimnázium van Nyergesújfalun is. önkormányzat által fenntartott Ady Endre Művelődési Központ és a Zoltek Nyergesújfalu Sportegyesület szakosztályai által használt sportlétesítmények (labdarúgópálya, tekepálya, teniszpályák, íjászpálya, csónakház, sakk terem) szervesen kapcsolódnak a városi nevelőoktató munkához. Tevékenységükkel segítik a nevelési-oktatási intézmények egész napos nevelési tevékenységét, a szabadidő kulturált eltöltését. 5. önkormányzat közoktatás-feladatellátási tevékenysége 5.1. A önkormányzat nevelés-oktatás területén meglévő kötelező és önként vállalt feladatai A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény szerint a helyi önkormányzatok a helyi igényektől és teljesítőképességtől függően egymástól eltérő önkormányzati feladat- és hatásköröket vállalhatnak /6., (1) bek., a) pont/. A kisebb lakosságszámú település önkormányzata amennyiben saját maga vagy társulásával arról közösen gondoskodni tud működési területén önként vállalhatja a törvény által a nagyobb lakosságszámú települési önkormányzatnak, illetve megyei önkormányzatnak kötelezően előírt közszolgáltatás megszervezését /6., (1) bek., b) pont/. A közoktatási törvény a helyi önkormányzatokról szóló törvény 70. (1) bekezdésében foglaltakkal összhangban a feladatellátásra kötelezett önkormányzatokat, valamint az ellátandó feladatokat pontosan meghatározza. A városi önkormányzat kötelezően ellátandó feladatait az óvodai nevelésben, az általános iskolai oktatásban és nevelésben (beleértve 9

12 ezen feladatnak a nemzeti és etnikai kisebbség részére történő ellátását is) határozza meg. E kötelezettség magában foglalja a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátását is, amennyiben azok a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhetők, oktathatók. A megyei önkormányzat azon kötelező közoktatási feladatai, amelyeket a települési önkormányzatok átvállalhatnak: a középiskolai, a szakiskolai és a kollégium ellátás, valamint az alapfokú művészetoktatás biztosítása, továbbá a felnőttoktatás, a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, a nevelési tanácsadás, a logopédiai szolgáltatás és a gyógytestnevelés is (Kt. 86. alapján). A fentiek alapján Nyergesújfalu Város Önkormányzata kötelező feladatként látja el a nevelés-oktatás területén az óvodai nevelés, valamint az általános iskolai nevelés és oktatás feladatát. Önként vállalat feladata az alapfokú művészetoktatás (zeneművészeti ág) biztosítása. A többi tanulóval együtt nevelhető, sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók ellátását az önkormányzat közoktatási intézményei biztosítják. A többcélú kistérség által felvállalt feladatok a nevelési tanácsadás és a logopédiai feladatellátás A feladatellátás formája önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait az alábbi intézmények működtetésével látja el: Benedek Elek Óvoda Bóbita Óvoda és Bölcsőde (Bajóton tagóvodával rendelkező intézmény) Napsugár Óvoda (Eternit városrészben telephellyel rendelkezik) Kernstok Károly Általános Iskola (két nyergesi telephellyel és egy bajóti tagintézménnyel rendelkezik) Szabolcsi Bence Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (bajóti és lábatlani telephellyel rendelkezik) Pedagógiai Szakszolgálat A közoktatáshoz kapcsolódó területeken: Ady Endre Művelődési Központ és Könyvtár (3 épületben+tájház+galéria az intézmény része) Kuckó Gyermekjóléti- és Családsegítő Szolgálat központi járóbeteg szakrendelő mentőállomás háziorvosi rendelések fogászat foglalkozás - egészségügy A nevelési tanácsadást és a logopédiai feladatellátást a többcélú kistérségi társulás keretében mikrotérségi szinten, intézményfenntartó társulás keretében, Lábatlan, Bajót, Süttő részvételével folytatja a Pedagógiai Szakszolgálat (nyergesújfalui székhelyen). intézmények szakmailag önállóak, részben önállóan gazdálkodnak; az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szervek. Pénzügyi-számviteli feladataik ellátását Nyergesújfalu Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Gazdasági Osztálya látja el. 10

13 5.3. A közoktatási intézmények helyzete: óvodai feladatellátás iskoláskor előtti nevelés intézményei az óvodák, melyek az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja alapján valósítják meg feladataikat. óvodai nevelésben összekapcsolódnak a közoktatási és szociális jellegű feladatok, mivel az óvoda a közoktatási időkereten túl a gyermekek napközbeni ellátását is biztosítja. óvodák helyi nevelési programjához igényelt tárgyi, környezeti feltételrendszer biztosított. intézmények az éves költségvetésben rendelkezésre álló összegeken felül a szülők támogatásával, alapítványok működtetésével és egyéb bevételek segítségével járulnak hozzá az óvodák felszereltségének gyarapításához, az óvodán kívüli programokhoz, az ünnepségek megrendezéséhez. óvodai nevelés feladata Nyergesújfalun négy épületben (három intézményi székhely és egy telephely), Bajóton egy tagóvodában folyik. A nevelőmunka a Benedek Elek Óvodában (nevelési program sajátossága miatt) és a Napsugár Óvoda Eternit városrészi telephelyén (oktatásszervezési indokok miatt) vegyes életkorú, máshol életkorilag heterogén csoportokban, mindenütt egész napos ellátást nyújtó gyermekcsoportokban történik. új épületre váró Eternit városrészi létesítmény kivételével az épületek a folyamatos felújításoknak és az eszközbeszerzéseknek köszönhetően esztétikus, ingergazdag környezetet biztosítanak a gyermekeknek. A városlakók számára könnyen elérhetőek az óvodák; a viszonylagos széttagoltság egyben akadálya az esetleges csoportszám-csökkentésnek. önkormányzat óvodai ellátórendszere minden helyi, óvodás korú kisgyermeket befogad, sőt a településen, ill. a társuláson kívül jelentkező igényeket is kielégíti (elsősorban a városban dolgozók gyermekeiről, valamint az eterniti városrésszel határos lábatlani Zalka Máté lakótelepről átjárókról van szó). A nevelőmunkát alapvetően meghatározza a gyermekek társadalmi helyzete, főként Bajóton. Itt a gyermekek túlnyomó többsége háromévesen már valamilyen társadalmi hátránnyal érkezik az óvodába. Nyergesújfalun is egyre több a csonka család, a munkanélküli szülő, és ezek a tényezők befolyásolják a gyermekek testi-lelki szükségletét, kiegyensúlyozottságát. A Bóbita Óvoda bajóti tagóvodájában a 2009/2010-es nevelési évben elkezdődött a hátrányos helyzetű gyermekek esélyeinek javítására az integrációt elősegítő óvodai fejlesztő program működtetése. óvodások közül évente Nyergesújfalun 1-3 %-ot, Bajóton 50%-ot tesz ki a halmozottan hátrányos helyzetűek aránya, 0-2%-ot a sajátos nevelési igényű gyermekek aránya. Nevelési programjukat tekintve a közös nevelésfilozófia, alapelvek, célok, feladatok megfogalmazása mellett az egyes tagóvodák/telephelyek helyi sajátosságaik alapján adódó egyéni arculatot alakítottak ki. A Zilahi Józsefné nevével jelzett Óvodai nevelés játékkal, mesével program módszertani óvodája a Benedek Elek Óvoda. alternatívnak számító gyermekközpontú módszer lényege, hogy az óvodai tevékenységekben teljes mértékben figyelembe kell venni a kisgyerekek életkori tulajdonságait. A gyerekek legjobb helye a családban lenne, de miután manapság az élet nem adja meg nekik azt a lehetőséget, hogy anya, apa nagyszülők mellett nőjenek fel, ezért az óvodának kell a család mellett olyan intézménnyé válnia, ahol a gyerekek természetesen jól érzik magukat. Jelenleg a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésére csak itt van lehetőség. Sajnos az alternatív programnak iskolai szinten nincs térségünkben folytatása. 11

14 A Bóbita Óvoda hagyományőrző, alkotó-tevékenységéről ismert, és most pályázta meg a Zöld Óvoda címet. Egy csoportja német nemzetiségi nevelésben részesül. Bajóti tagintézményében az említett integrációs kihívások mellett nagy súlyt helyeznek a környezeti nevelésre és számítógép is rendelkezésre áll a csoportszobákban. A Napsugár Óvoda intézményi székhelyén a német nemzetiségi nevelés, hagyományőrzés került a középpontba, míg Óvoda utcai telephelyén a művészeti nevelés és a mozgásra épül a nevelési program. Sajnos a markáns képzőművészeti vonal iskolai szintre nem húzódik át ilyen mértékben Kernstok városában. óvodai feladatellátás finanszírozása 2008.januárjában a képviselő-testület megbízásából a Qualy-Co Oktatási Tanácsadó Kft. tanulmányt készített a város oktatásfinanszírozási jellemzőiről. Ebben kitért az óvodák fenntartásának kérdéseire is, és nem állapított meg átszervezésre okot adó tényt. Valamennyi óvodában a közoktatási törvényben meghatározott átlaglétszámmal működnek a csoportok, ami valójában magasabb feltöltöttséget jelent, mivel az októberi statisztikában nem jelennek meg az év folyamán később 3. életévükbe lépő így a nevelési év további időszakában belépő gyermekek (számuk elérheti a főt óvodánként, ami a nevelési év végére maximális kihasználtságot eredményezhet.) óvodák kihasználtságának vizsgálatakor a fenntartóknak célszerű (és gazdaságosabb) az alapító okiratokban megjelölt felvehető maximális gyermeklétszám adatból kiindulni. Ugyanakkor viszonyítási alapként a közoktatási törvény mellékletében előírt csoportlétszám-határok nem minden csoportszoba esetében megfelelőek: a jelenleg érvényes építési szabvány alapján az óvodaépületek csoportszobáinak többsége nem szabványszerű minősítésű, kisebb az előírtnál október 1-jei adatok Benedek Elek Óvoda Csoport: Létszám (fő) 2 főként besz. a létszámon belül Vegyes csoport Vegyes csoport Vegyes csoport Vegyes csoport főként besz. Bóbita Óvoda intézményi székhelyén (nincs 2, ill. 3 főként számításba vehető gyermek) Csoport: Létszám (fő) Kiscsoport 1. 6 (induló létszám) Kiscsoport Középső csoport 21 Nagycsoport (nemzetiségi) 26 Tagóvoda, Bajót Csoport: Létszám (fő) Ebből: 2 főnek számít Kiscsoport 11 (induló) 0 0 Középső csoport Nagycsoport Ebből: 3 főnek számít 12

15 Napsugár Óvoda intézményi székhelye (Kossuth L. u.) - Német nemzetiségi nevelés Csoport: Létszám (fő) Kiscsoport 1. 8 (induló létszám) Kiscsoport Középső 24 Nagy 23 Napsugár Óvoda eterniti telephelye (Óvoda u.) Csoport: Létszám Vegyes csoport fő (induló létszám) Vegyes csoport fő A közoktatásról szóló törvény meghatározza az óvodákban kötelezően foglalkoztatott vezetők, beosztott pedagógusok és alkalmazottak létszámát, illetve a pedagógusok kötelező óraszámát. Ezen túl további foglalkoztatásra ad lehetőséget különböző munkakörökben az ellátandó feladatoktól függően. óvodák jelenleg óráig tartanak nyitva, ez napi 11.5 óra gyermekcsoportonként. Kivétel a bajóti tagóvoda, mely óráig tart nyitva. A szülők munkaideje, ill. a módosításra vonatkozó kérelmek miatt a közoktatási tv. előírásai alapján Nyergesújfalun indokolt volt a délutáni nyitva tartás 17 óráig történő meghosszabbítása., hogy a nyitva tartás teljes ideje alatt minden csoportban óvónő foglalkozzon a gyermekekkel, biztosított. A szakmai átfedés (azon időszak, amikor két óvónő van egyidejűleg a csoportban) megoldott. Mindhárom önálló intézmény élén óvodavezető áll. A Bóbita Óvoda bajóti tagintézménye vezetésére óvodavezető-helyettest alkalmaz a fenntartó, a Napsugár Óvoda eterniti telephelyén nincs vezetői megbízású személy. A pedagógiai munkát közvetlenül segítő dajkák száma a törvényi előírásoknak megfelel, hisz csoportonként 1 dajka foglalkoztatása kötelező. Három éven aluli gyermekek napközbeni ellátása A közoktatási törvény 65. (1) bekezdése kimondja, hogy óvodába a gyermek harmadik életévének betöltése után vehető fel. A Bóbita Óvoda tagintézményeként januárjában átadott bölcsőde szükségességét bizonyította, hogy egyéb napközbeni ellátás hiányában évente olyan kisgyermek családja kért elhelyezést, aki még nem töltötte be a 3. életévét. A bölcsőde 26 gyermekkel, maximális kihasználtsággal működik. (Normatíva szempontjából a napi gyermeklétszámon alapul a kihasználtság.) 5.4. általános iskolai oktatás A nevelés intézményi szerkezete, jellemzői általános iskola 8 évfolyamos. Emelt szintű oktatás egy tantárgyból sem folyik, hacsak a német nemzetiségi nyelvoktató tanterv alapján működő osztályokat nem soroljuk ide. Alapvető probléma az általános iskolai feladatellátásban a gyermekek számának oly mértékű csökkenése, amely már lényegi változást hozott az iskolai létszámban. Látható az alábbi táblázatból, hogy 13

16 A tanulólétszám alakulása (fő) Feladatellátási hely 2002/ / / / / / / / 2010 t a n é v Osztálylétszámok a Felszabadulás téri és Kossuth u.-i épületekben 8 (fő) (2009) integrált sajátos nevelési igényű tanulók száma (fő) zárójelben feltüntetve csoportszervezéskor 2 főnek számítanak (a létszámok e nélkül szerepelnek ) Osztálylétszámok az eterniti telephelyen és a bajóti tagiskolában (fő) (2009) Nem nemzetiségi osztályok száma és azok létszámai. Nyergesújfalu Eternit Bajót ÖSSZESEN Évfolyam/csoportlétszám/o.jelölése a. b. c. d (1) 18 (isk.otthon) 18 (isk.otthon) (isk.otthon) 21 (isk.otthon) (1) 19 (1) 18 (2) 16 (2) (1) (1) Évfolyam/csoportlétszám/o.jelölése e. f (1) 13 (3) (2) 15 (2) (összevont) 14 (1) 4. (1) 19 (1) (1) (2) (1) (1) óvodai táblázatból látható, hogy a bajóti tagóvodában fős csoportok vannak, sőt, a jelenlegi kiscsoport nevelési év végére várható létszáma 28 fő. A jelenlegi 4. osztály szintén viszonylag magas, 19-es létszámú. A felső tagozatba lépve, amennyiben az eddigi gyakorlatot folytatva valamennyi tanuló az eterniti épületbe megy, a többi osztályhoz képest magas létszám alakulhat ki (akár 35 fő), amelyben a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók mellett több sajátos nevelési igényű tanuló is helyet kap. Ez esélyegyenlőségi szempontból 5 Két iskola (Eternit és Kernstok) összevonása 6 Bajóttal társulás létrehozása, felsős osztályok még Bajóton 7 Felsős osztályok beutaztatása 8 Kövér, dőlt betűvel jelölve a nem nemzetiségi csoportok. 14

17 tarthatatlan helyzetet eredményez. Fokozott figyelmet kell fordítani a körzethatárok betartatására, így a piros iskolába történő beiskolázásra akkor is, ha a szülők az eterniti épületet igényelnék. Amennyiben marad a jelenlegi szerkezet évente minimálisan 10 bajóti tanuló beiskolázására lehet számítani a Felszabadulás téri épületben, ami a jelenlegi osztálylétszámok mellett megoldható. épületfeltételeket tekintve a széttagoltság továbbra is jellemző. A működtetési költségek szempontjából kedvezőtlen széttagoltság mérséklésére azaz egy épületnek a tanulószám csökkenésével párhuzamosan a közoktatásból való kivonására nem történt kezdeményezés. általános iskolai célokat szolgáló épületek a 2009/2010-es tanévben: Oktatási célra használt épületek: Felszabadulás tér 1. A - főépület iskolaépületek hasznosítása: oktatás, étkeztetés ( B - épület tanulóié is) általános iskolai oktatásban használt termek száma 11 osztályterem/csoportszoba, 7 szaktanterem 1 tornaterem, 2 fejlesztő szoba, (Férőhely: 343) Kossuth L. u.-i B -épület oktatás 10 osztályterem/csoportszoba, Babits M. u.-i E -épület (eterniti városrész) oktatás, étkeztetés a közeli óvodában történik 1 tanuszoda, 1 tornaterem (Férőhely: 175) 4 osztályterem/csoportszoba, 7 szaktanterem, 1 tornaterem (Férőhely: Bajót, Petőfi S. u. F -épület oktatás, étkeztetés 6 osztályterem/csoportszoba Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátása A szemléletváltásban és a pedagógiai gyakorlat szakmai fejlődésében mérföldkő volt a pedagógiai Szakszolgálat által koordinált, a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók inkluzív nevelését szolgáló sikeres HEFOP-pályázat (S-Modell), mely 2006-ban indult, és amelynek tagja a mikrotérség három általános iskolája és valamennyi óvodája is. Nyergesújfalun az utóbbi években - pedagógusok átképzésével, ami átmenetileg megakadályozta, hogy elbocsátásokra kerüljön sor a csökkenő csoportszámok függvényében - az iskolában megfelelő, sőt a mozgáskoordinációs foglalkozások osztályszintre történő kiterjesztésével igen jól megoldott az integrált nevelés, a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése, oktatása. Ez nem mondható el az óvodai ellátás esetében, noha a gyógypedagógusok kapacitásának más szervezeti keretben történő kihasználásával további forrásokat nem igényelne a sérült gyermekek nevelésének minden óvodára kiterjedő megoldása. Továbbmenve, akár a 0-3 évesekre vonatkozó korai fejlesztés is bevezethetővé válhatna a mikrotérség jelenlegi szakemberállományával. A mikrotérségi fenntartású Pedagógiai Szakszolgálat jelenleg két feladatot lát el, azonban a nevelési tanácsadás és a logopédiai ellátás mellett legcélszerűbb módon többcélú intézmény: Egységes Pedagógiai Szakszolgálat keretében működtethető utazó gyógypedagógusi szolgálat létrehozásával ezen intézménytípus keretében elláthatóak a helyi önkormányzatok feladatkörébe utalt integrált nevelés-oktatáshoz kapcsolódó, a 15

18 sajátos nevelési igényű tanulók/gyermekek fejlesztéséhez szükséges feladatok. Amennyiben így történik az ellátás, a sérülés típusának megfelelő végzettségű gyógypedagógus hozzárendelése a gyermekhez/tanulóhoz központilag lehetséges, miközben a fejlesztés biztosítása továbbra is helyben oldható meg. A korai fejlesztés, képzési kötelezettség feladatát a megyei önkormányzat ellátja. Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Pedagógiai és Gyermekvédelmi Szakszolgálati Intézménye keretében működő szakértői bizottság feladata a sajátos nevelési igény megállapítása céljából komplex szakértői vizsgálatok végzése. Ez a megyei fenntartású szervezet tesz javaslatot tenni a gyermek, tanuló különleges gondozás keretében történő ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra. A Commitment Zrt. Tatabányán, a Megyeháza épületében működteti megyei pedagógiai szolgáltató irodáját, mely személyesen, konferenciák szervezésével illetve honlapján és az elektronikus levelezés útján tart kapcsolatot a nevelési-oktatási intézményekkel, illetve fenntartóikkal. intézmények által igény az alábbi pedagógiai szakmai szolgáltatásokra jelentkezhet (ezek többsége térítés ellenében igényelhető): - pedagógiai értékelés - eredményességvizsgálat - kistérségi együttműködés - tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése - pályaválasztási tanácsadás - szaktanácsadás - módszertani tanácsadás - pedagógiai tájékoztatás - igazgatási pedagógiai szolgáltatás - pedagógiai program módosítás segítése - házirend, helyi tanterv, SzMSz módosításának segítése - a tanulók tájékoztatása - diákönkormányzati tisztségviselők képzése - tanügyigazgatási segítségnyújtás - hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását segítő tanácsadás Pedagógiai innováció önkormányzat közoktatási intézményeiben az elmúlt két évben kevés példa volt új innovációs tevékenységre (az S-Modell pályázat említésre került) mely az alapfokú intézmények számára kiírt pályázatok alacsonyabb számával magyarázható. iskolafelújítási pályázat két fordulóján indult az önkormányzat, sikertelenül. Ily módon kimaradt a kompetencia-fejlesztést támogató pályázatokból, és a HHH tanulók iskolán belüli alacsony aránya miatt az integrációs lehetőségekből. Önkormányzatunk, ezzel együtt közoktatási intézményeink is igényelték azokat a központi, szakmai-informatikai fejlesztésekre fordítható támogatásokat, amelyek eredményeként minden intézményünk hozzájuthatott nagy értékű hardvereszközökhöz és szoftverekhez. Legfontosabb cél a pedagógusok felkészültségének javítása, módszertani kultúrájuk gazdagodása, pedagógiai személetmódjuknak nyitottabbá válása. Továbbtanulásra erre a célra csak a normatíva szolgált tavaly 930 ezer forint állt rendelkezésre, ebből 27 pedagógus tanult, kifizetett tandíjuk (15 fő esett ebbe a kategóriába) és 115 ezer forint között változott. Amennyiben a pályázati út nem járható, a kompetencia alapú oktatásra 16

19 felkészítő, vagy előítélet-kezeléssel kapcsolatos képzés költsége olyan magas, hogy jelentős önkormányzati hozzájárulást igényel. óvodákban jobban érzékelhető a megújulási törekvés (részvétel EU-s projektben - Benedek Elek Óvoda, óvodai fejlesztő program és számítógép bevonása a nevelésbe - Bóbita Óvoda). általános iskola eterniti telephelyén alsó tagozaton is lehetőség van informatika szakkörön való részvételre, és a számítógép bevonására a tanítási gyakorlatba. A fejlődés lehetőségeihez megemlítendő, hogy milyen komponenseket jelöl meg az Országos Közoktatási Intézet az intézmények innovativitásának elemzésére: IKT-hez kapcsolódó innovativitás (a számítógép felhasználási területei az iskolában: intranet, saját honlap, ezés, IKT más tanórán való rendszeres használata, számítógépes támogatású könyvtári rendszer működése); tantervi, illetve pedagógiai gyakorlatban bevezetett szakmai újítások (ezek körének szélessége, tantervi újítások a kötelező kerettantervi változásoktól függetlenül, a pedagógiai gyakorlat innovatív elemei: integrált tantárgyak, erdei iskola, terepgyakorlat, projektmódszer alkalmazása); a tanárok innováció-képessége (iskolában és otthon is számítógépet használók; idegen nyelvet beszélő nem nyelvtanárok; szakértői névjegyzékben szereplő pedagógusok aránya). innovációk létrejöttének feltétele, gyakran annak megnyilvánulási módja az intézmények rugalmassága és adaptációképessége. E dimenziókat nyolc mutatóval vizsgálják, amelyek a következő területekről nyújtanak információt: iskolai fejlesztések pályázati formák útján; az iskolai tanítás gyakorlatában előforduló rugalmas elemek (tömbösítés, tanulók egyéni haladását segítő tanulásszervezés); másutt is tanítók aránya a főállású pedagógusokhoz képest; gyerekek párhuzamos osztályba sorolásakor érdeklődésük, kérésük figyelembe vétele; diákszervezet kulcsszerepe szabadidős és továbbtanulási kérdésekben; rendelkezésre áll-e szabad felhasználású számítógép tanárok, valamint diákok részére. A tudás megszerzésének kiemelt helyszíne a korszerű iskolai könyvtár, melynek jellemzői 9 : iskola tanulási forrás-, információs és kommunikációs központja. Térben és időben nyitott az iskolai közösség számára. iskola szerves része. Pedagógiai aktivitással, a helyi pedagógiai program céljainak érdekében integrálódik az iskola tevékenységébe. Nemcsak a napi munkához szükséges információkat biztosítja, hanem a pedagógiai újítás, kísérletezés műhelye is egyben. Multimediális jellegű gyűjteménnyel rendelkezik, befogadva a legkülönbözőbb információrögzítő, -továbbító és -kereső technikákat. A könyvtári információs rendszer részeként nyitott az információs környezet forrásaira, bevonja és közvetíti azokat a használók szükségletei szerint. Szolgáltatásaival gyorsan visszakereshetővé teszi a tanuláshoz-tanításhoz szükséges anyagokat és információkat. 9 Dán Krisztina Varga Zsuzsa: iskolai könyvtár, mint információs forrásközpont 17

20 A nevelőtestülettel együttműködve biztosítja a könyvtárhasználati és információkezelési tudás elsajátítását. Tevékenyen részt vállal a tanulási módszerek, a kommunikációs képesség fejlesztésében, és elősegíti a tanulók személyiségének differenciált fejlesztését. A szocializáció és normakövetés eszköze, értékmintákat ad és esélyt teremt a rászorulóknak. Mindezen területeken van tere a fejlődésnek. A digitális kompetencia fejlesztéséhez kapcsolódó továbbképzéseken, konferenciákon való részvételhez is anyagi eszközökre van szükség. Sajnos 2010-ben a továbbképzésre nem lesz normatíva; a szakfelügyeleti rendszert némiképp helyettesítő nem kötelező tantárgyi szakértői vizsgálatokra nincsen keret A nyelvoktatás helyzetének alakulása ember művelődésében az idegen nyelvek tanulásának mindig jelentős szerepe volt, mivel a nyelv érintkezési lehetőség más országok megismeréséhez, az emberek közötti kapcsolatteremtéshez. idegen nyelvek oktatása egyben olyan ismereteket is nyújt, amelyek segítségével nemcsak a célnyelvi kultúra elemeit ismerheti meg a tanuló, hanem ezek megismerésén keresztül megtanulja saját kultúráját is más szemével látni. Európai Unióhoz való csatlakozást követően még az eddigieknél is fontosabb, hogy tanulóink minél korábban sajátítsák el a több nyelven való kommunikálás készségeit. A NAT, majd a kerettanterv oktatási koncepciója szerint is fontos helye van az idegen nyelvek oktatásának már az általános iskolában. Pedagógiai szakértői vélemény szerint az idegen nyelvek oktatásának ideális elkezdése az anyanyelvileg kétnyelvű környezetet leszámítva - a 10. életév. A szülők részéről azonban nagy az elvárás idegen nyelvek oktatására az általános iskola első évében is (már az óvodások is nagy számban tanulnak nyelvet különböző keretekben). A 2010/2011-es tanévben elindulhat a nem nemzetiségi tantervű 4. osztályokban az angol oktatása (német is választható, de Nyergesen a szülők ha nem íratták a magas óraszámú német-oktatást kínáló nemzetiségi osztályokba gyermeküket, nyilván az angolt preferálják), a nemzetiségi nyelvoktatás heti 5 órájával szemben 3 órás időkeretben. Német testvértelepüléseinknek köszönhetően működő partnerkapcsolatai vannak az iskolának. Más EU-s programban eddig nem vett részt az intézmény (pl. Comenius, melyben a Benedek Elek Óvoda részt vett). A tanulók és tanárok webes együttműködésén alapuló etwinning programba célszerű bekapcsolódni iskolai oktatás eredményessége, minősége A mai közoktatásban az intézmények objektív megítélésére anyagi ráfordítás nélkül alig van lehetőség. országos mérések közül az Országos kompetenciamérés olyan hazai vizsgálat, amelynek kettős célja van: egyrészt a tanulók teljesítményének megismerése, másrészt az iskolák mérési-értékelési gyakorlatának fejlesztése. egyik előnye, hogy az ország összes általános és középiskolájában egységes feltételek között történik. iskola 6. és 8. osztályainak 2008-as teljesítménye is az innováció, a módszertani kultúra fejlesztésének szükségességére utal. 18