Gyermekjogi ismeretek II. Gyermekek védelmének rendszere II.

Átírás

1 dr Katonáné dr Pehr Erika PTE-ÁJK c egyetemi docens Gyermekjogi ismeretek II Gyermekek védelmének rendszere II Budapest, 2014 június 5

2 Gyermekjogi ismeretek II Gyvt célja, alapelve, hatálya Gyermeki jogok és kötelességek a Gyvt alapján Teljes körű ellátás Gyermekek védelmének rendszere II Ellátási formák Pénzbeli és természetbeni ellátások Személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások Személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi szakellátások A gyermekvédelem területén dolgozók jogai és kötelezettsége

3 Gyermekjogi ismeretek II

4 Az 1997évi XXXI törvény, a Gyermekvédelmi törvény (Gyvt) általános rendelkezései között szerepel: törvény célja, alapelvei törvény hatálya értelmező rendelkezések (fiatalkorú, fiatal felnőtt, gyermeki jogok, gyámhatóság, veszélyeztetettség, fogyatékos gyermek/fiatal felnőtt, családbafogadó gyám stb) - Fiatalkorú lett az emberölést, életveszélyt, vagy halált okozó testi sértést, rablást, kifosztást elkövető, 12 életévüket betöltöttek is - Fogyatékos: magasabb családi pótlékra jogosult - vagy a (SNI) mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral, súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral küzdő (2011évi CXC tv 4 25pont)

5 Gyermekjogi ENSZ Egyezmény végrehajtása a jogrendben (1991évi LXIV tv) - részes államok Jelentései (nyilvánosság, jogtudatosítás) TÖRVÉNY CÉLJA: gyermekek jogainak védelme, érdekeinek érvényesítése, szülői kötelezettségek teljesítésének segítése, gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, illetve annak megszüntetése, hiányzó szülői gondoskodás pótlása, gyermekvédelmi rendszerből kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedésének segítése (ennek érdekében meghatározza a jogok-kötelességek, valamint gyermekvédelmi rendszer szabályait, gyermekvédelmi feladatot ellátókat)

6 A gyermek mindenekfelett álló érdekében biztosítja (szociális gyermeki jogok: a családi környezetet és helyettesítő védelmet érintő jogok végrehajtása) gyermek saját családjában való nevelkedésének jogát (18 cikk), gyermek különleges védelmét a bántalmazás és elhanyagolás ellen (19cikk) gyermeket megillető helyettesítő védelmet, gyermek elhelyezésének időszakos felülvizsgálatát (20cikk) (helyettesítő védelem:12 év alatti gyermekek befogadó szülői elhelyezése; felülvizsgálat az első két évben félévente, 3 év után évente,de 9évfelettigyermekeseténháromévután kétévente)

7 ALAPELVEK: általános iránymutatás a jogalkotónak, normatív funkció a jogalkalmazónak (értelmezési, hézagpótló funkció) bizonyos társadalmi elvárásokat, erkölcsi normákat jogon kívüli értékeket - is közvetítenek a jogalkalmazók számára vannak továbbá nevesített alapelvek, és olyanok, amelyeket nem említenek szó szerint, de áthatják az egész gyermekvédelem (vagy más jogág) rendszerét, a szemléletet tükrözik

8 Alapelvek a Gyvt-ben: nevesített elvek a gyermek mindenek felett álló érdeke, az együttműködés elve, család önállóságának elve; az önkéntesség elve; a célszerűség és a szükségletekhez igazodó ellátás biztosításának elve, az egyenlő bánásmód elve levezethető elvek: családban nevelkedés segítése, családból való kiemelésének megelőzése, különleges és speciális szükségletű gyermekek fokozott védelme, nevelőszülői ellátás elsődlegessége, a gyermek sorsának időszakos felülvizsgálata, családi kapcsolatok fenntartása, családi környezetbe történő visszahelyezés elve

9 Diszkrimináció az Európai Unióban 2012 Eurobarométer A felmérés számos megállapítást tett a magyar társadalom hátrányos megkülönböztetéssel és az Amszterdami Szerződésben felsorolt 6 társadalmi csoporttal kapcsolatos tudására, nézeteire A kutatás azt mutatta, hogy a faji/etnikai származás, az 55 feletti kor, a fogyatékosság és a nem alapján történő hátrányos megkülönböztetés kissé nagyobb arányban fordul elő hazánkban, mint az EU többi tagállamában

10 A magyar társadalom toleranciája 2012

11 Gyvt hatálya Magyar állampolgár, letelepedett, bevándorolt, befogadott jogállású, a magyar hatóságok által menekültként, oltalmazottként, hontalanként elismert gyermek, fiatal felnőtt és szülei, 18 életévét be nem töltött menedékjogi kérelmet benyújtó külföldi gyermek kísérő nélküli kiskorú) szabad mozgás jogával élő és a 3 hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorló EU-s polgár, ha bejelentett lakóhelye is van, nem magyar állampolgárságú gyermek védelme (ideiglenes hatályú elhelyezés, a nevelési felügyelet, gyám kirendelése)

12 ALAPVETŐ JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK Gyermeki jogok (nevelésbe vett gyermek jogai, és a speciális szükségletű gyermek jogai is ) A gyermek kötelessége (együttműködés, tanulmányi kötelezettség teljesítése, egészséges életmód) Gyermeki jogok védelme (gyermekvédelmi gyám, gyermekjogi képviselő) Szülői jogok és kötelességek (nevelésbe vett gyermek szülőjének joga is stb) (A családok védelméről szóló sarkalatos törvényben évi CCXI tv- gyermeki kötelességek gyermeki jogok sorrendje)

13 GYERMEKI JOGOK: Segítség a családban nevelkedéshez; hátrányos és halmozottan hátrányos gyermek esélyeinek növelése; fogyatékos gyermekek különleges ellátása; bántalmazással és elhanyagolással szembeni védelem (testi fenyítés tilalma)- egységes elvek és módszertan alkalmazásával; megfelelő műsorokhoz való jog; szülőktől való kivételes, és csak törvényi okok alapján történő elválasztás; 12 éve alatti gyermek helyettesítő védelme helyettes vagy nevelőszülőnél (befogadó szülőnél; származás megismeréséhez fűződő jog (új Ptk Családjogi Könyve); gyermek meghallgatása és véleménynyilvánítása; panaszeljárás kezdeményezése

14 NEVELÉSBE VETT GYERMEK JOGAI: Állandóság, érzelmi biztonság a teljes körű ellátásban; gyermekével, testvérével való együttes elhelyezése; felzárkóztató és tehetségfejlesztő gondozás; szabad hit és vallásoktatás; vélemény nyilvánítás; gyermekönkormányzat létrehozása; támogatás a családi környezetbe való visszatéréshez; személyes kapcsolatok ápolása; személyes tulajdon szokásos tárgyaihoz fűződő joga; utógondozás (szociális munka és segítés) Speciális szükségletű gyermekek fokozott védelme (korrekció, terápia, személyes szabadság korlátozás feltétlenül indokolt esetben és mértékben)

15 Hátrányos helyzetű az az RGYK-s gyermek, nagykorú gyermek akinél: szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettsége (alapfokú iskolai végzettség) szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága (álláskeresőként nyilvántartott), gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei (szegregátum, szükséglakás, komfortos lakás stb) Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek: legalább kettő fennáll, továbbá a nevelésbe vett gyermek, utógondozói ellátásban részesülő továbbtanuló gyermek

16 Hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek (forrás: KSH) 2013 RGYK Hátrányos helyzetű Halmozottan hátrányos helyzetű Összesen Ebből: 0-2 éves éves éves éves év feletti

17 A veszélyeztetettség olyan a gyermek vagy más által tanúsított - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult - állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza (súlyos veszélyeztetettség) A gyermekbántalmazás a gyermek veszélyeztetettségének egyik megnyilvánulási formája, de a gyermek veszélyeztetettsége bántalmazás nélkül is megvalósulhat A gyermek bűnmegelőzési szempontú veszélyeztetettségének megítélése a megelőző pártfogolás kapcsán, vagyis a gyermek bűnismétlés, bűnözői életpályára való hajlamosság szempontjából történő kockázatértékelése (magas, közepes- a szükséges szempontok jogszabályi kidolgozása)

18 Veszélyeztetett gyerekek (forrás :KSH ) 2007 év 2009 év 2011 év 2012 év Számuk Környezeti Anyagi Egészségi Magatartási

19 A gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz bánásmód) magában foglalja a fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmódot, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul fizikai, érzelmi, szexuális bántalmazás és/vagy elhanyagolás; intézményi, és rendszerabúzus

20 A gyermekvédelmi rendszer felelőssége: Ha a gyermekek védelmét szolgáló tevékenység, vagy rendszer (pl gyermekvédelmi) nem létezik, vagy diszfunkcionálisan működik rendszerabúzusról beszélünk Főbb jellemzői: gyermek szükségleteinek figyelmen kívül hagyása, megfelelő ellátások elérhetetlensége a gyermekek számára, meglevő ellátások összehangolásának a hiánya, intézményes bántalmazás a gyermek szolgáltatásokon keresztül történő elhanyagolása (felelős személy által) A gyermekvédelem értéktartalma és felelőssége (minden gyermek esélyegyenlőségének növelése, EZ gyermekjogi és egyben szociálpolitikai cél )

21 Bántalmazás és/vagy elhanyagolás (forrás: KSH) Kezelt probléma 2007 év 2010 év 2012 év Bántalmazás Ebből: fizikai lelki szexuális Elhanyagolás Ebből: fizikai lelki

22 - Speciális szükségletű gyerekek: súlyos pszichés tüneteket mutató, a súlyos disszociális tüneteket mutató, a pszichoaktív szert használó és a kettős szükségletű - különleges és speciális ellátás együtt- gyerekek - Különleges szükségletű gyerekek: kora miatt sajátos szükségletekkel bíró 3 év alatti, a tartósan beteg vagy fogyatékos és a kettős szükségletű - különleges és speciális ellátás - gyerekek

23 - Gyermekvédelmi szakértői bizottság állandó tagja egy fő gyermekorvos, egy fő gyermek-szakpszichológus és egy fő szociális munkás (családgondozó, utógondozó) - A speciális szükségletű gyermekek esetében a három állandó tagból és vezetőből álló bizottság kiegészül egy fő pszichiáterrel és egy fő gyógypedagógussal (örökbefogadás előkészítésénél mindig kell gyógypedagógus, mint új feladatnál)

24 Különleges és speciális szükségletű gyerekek (forrás: KSH) Szükségletek Összesen Gyermek otthon Nevelőszülő Ápológondozó intézmény Átlagos Különleges: -0-3 éves - fogyatékos, tartósan beteg Speciális* Összesen * Kettős szükségletű gyerekek száma: 212 fő 4 10

25 GYERMEK KÖTELESSÉGEI különösen: gondozása és nevelése érdekében szülőjével vagy más törvényes képviselőjével, gondozójával együttműködjön, képességeinek megfelelően tegyen eleget tanulmányi kötelezettségének, tartózkodjék az egészségét károsító életmód gyakorlásától és az egészségét károsító szerek használatától Az intézmények házirendje a Gyvt keretei között - a gyermek életkorához, egészségi állapotához, fejlettségi szintjéhez igazodva állapítja meg a gyermekek jogai gyakorlásának és kötelességei teljesítésének szabályait (a házirendet az intézményben mindenki által jól látható helyen ki kell függeszteni, és gondoskodni kell annak megismertetéséről)

26 Az otthont nyújtó ellátás része a teljes körű ellátás, családgondozás (öf előkészítése) és az utógondozás Gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátásban a gondozott gyermek teljes kőrű ellátása: a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról kell gondoskodni (Gyvt az átmeneti gondozásnál határozza meg) (szülői kötelezettség: gyermekét családban gondozza, nevelje és a gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételeket - különösen a lakhatást, étkezést, ruházattal való ellátást -, valamint az oktatásához és az egészségügyi ellátásához való hozzájutást biztosítsa)

27 A teljes körű ellátás keretében a LAKHATÁSI lehetőséget és az alábbi ellátásokat kell nyújtani: ÉTKEZÉS: 62/ 2011 ( VI 30) VM rendeletben megszűnt a korcsoportonként megadott napi energia- és tápanyagbevitel értékeire vonatkozó előírás (67/2007 GKM-EüM-FVM-SZMM együttes rendelet már nem hatályos) Az országos tiszti főorvos az ÁNTSZ honlapján 2011 augusztus 1-jei dátummal közzétette a rendszeres étkezést biztosító szervezett élelmezési ellátásra vonatkozó táplálkozás-egészségügyi Ajánlását a közétkeztetők számára 2011 január 1-jétől a gondozott gyermekek napi ötszöri étkezésre fordított költség összege naponta nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2,4%-ánál(684 Ft/ nap)

28 RUHÁZAT: Legalább 6 váltás fehérneműt, 3 váltás hálóruhát, az évszaknak megfelelő legalább 2 váltás hétköznapi (otthoni és utcai) felsőruhát és cipőt, alkalmi és sportruházatot tartalmaz A költségek éves összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-ánál SZEMÉLYI HIGIÉNÉ Tisztálkodási és testápolási szerek, textília, 3 váltás ágynemű OKTATÁS Első szakképzésig tandíj, tankönyvek és tanszerek, utazó és kézitáska, utazási költségek (jegy, bérlet, postai költségek a levelezéshez, telefonáláshoz - hozzátartozókkal, gyámmal)

29 SZABADIDŐ Játékhoz, sporthoz, kulturálódáshoz szükséges eszközök (indokolt költségek) ZSEBPÉNZ Mértéke nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 5%-ánál a 3-10 éves, 13%-ánál a éves, 18%-ánál a 14 év feletti gyermek esetében (magasabb összeg szorgalom, magatartás alapján)

30 GONDOZÁS, NEVELÉS Cél a személyiség legteljesebb kibontakozatása, képesség váljon a beilleszkedésre, vagy önálló életre Egyéni gondozási nevelési terv (része a program is) elkészítése (nevelőszülő, nevszüli tanácsadó és a gyermekvédelmi gyám, illetve gyermekotthoni szakmai vezető, gyermek nevelője, és gy gyám által), bevonva a a gyermeket és a szülőt is Gyermek hozzájusson: egészségügyi ellátáshoz, gyógyszerekhez, gyógyászati segédeszközökhöz, a szükséges terápiához, gyógypedagógiai ellátáshoz, oktatáshoz, szakképzéshez, kulturális értékekhez, szabadidő hasznos eltöltéséhez, megfelelő szórakozáshoz

31 Az ellátást nyújtó kapcsolatot tart nevelési-oktatási intézménnyel, munkaügyi központtal (fogadó órán, szülői értekezleten, munkaügyi központban tájékozódás) Önálló életvitel érdekében bevonja a háztartási teendőkbe, pénzkezelésbe, családi gazdálkodás megtervezésébe (Engedély nélküli eltávozás esetén az ellátást nyújtó a gyermekvédelmi gyámmal közösen megkísérli felkutatni a tartózkodási helyet, illetékes rendőri szerv illetve szülő értesítése, okok feltárása gyermekvédelmi gyám visszaviteli kötelezettsége)

32 32

33 Gyermekek védelmének rendszere II

34 GYERMEKVÉDELMI RENDSZER Pénzbeni és természetbeni ellátások Gyermekjóléti alapellátások Gyermekvédelmi szakellátások Gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó hatósági intézkedések Fiatalkoruk javítóintézeti nevelése A rendszerhez kapcsolódó más szervek feladatai( pl családsegítők, köznevelési intézmények, egészségügyi szolgáltatok, rendőrség stb, áldozatsegítő szervek, társadalmi szervezetek, állampolgárok), és felelőssége az együttműködés, a jelzés elmulasztása kapcsán

35 GYERMEKVÉDELMI RENDSZER Pénzbeli ellátások Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Hatósági intézkedések Védelembe vétel Gyermektartásdíj megelőlegezése hhhhh helyzet megállapítsa Otthonteremtési támogatás Személyes gondoskodás nyújtó ellátások Ideiglenes hatályú elhelyezés Óvodáztatási támogatás Családi pótlék természetbeni folyósítása iskoláztatási támogatás szünetelése Nevelésbe vétel Nevelési felügyelet Utógondozás és utógondozói ellátás

36 SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK Gyermekjóléti szolgáltatás Gyermekjóléti alapellátás Gyermekjóléti szolgálat Biztos Kezdet Gyerekház Gyermekvédelmi szakellátás Otthont nyújtó ellátások Nevelőszülő Gyermekjóléti központ Gyermekotthon Gyermekek napközbeni ellátása Utógondozói ellátások Bölcsőde Családi napközi és Családi gyermekfelügyelet Házi gyermekfelügyelet Alternatív ellátások Területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás Utógondozó otthon Külső férőhely Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság Gyermekek átmeneti gondozása Helyettes szülő Gyermekek átmeneti otthona Családok átmeneti otthona

37 SZAKMAI EGYÜTTMÜKÖDÉS A gyermek segítséget megkapjon a családjában történő nevelkedéséhez (több szakterület együttműködése- holisztikus szemlélet- elégtelenség gyermekvédelmi problémává válik), - időben emeljék ki a családjából, - egyéni gondozási- nevelési terv elkészítése, elfogadása - egyéni szükségleteinek megfelelő gondozási helyre kerüljön, - ne szakadjon el családjától, családi kapcsolataitól,

38 - megfelelő ideig legyen a megfelelő gondozási helyen - visszafogadás és visszatérés előkészítése, családgondozás - indokolt örökbefogadása előkészítése, - a családba történő visszailleszkedés segítése - utógondozás, otthonteremtés (Ennek elősegítése a gyermekvédelemben dolgozók joga és kötelessége)

39 Állami feladattá vált: otthont nyújtó ellátás (nevelőszülő, gyermekotthon) utógondozói ellátás területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás Az állam fenntartói feladatainak ellátására kijelölt szerv a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Jegyző gyámügyi hatásköre erősen csökken: pl védelembe vétel, id hatályú elhelyezés, apai elismerő nyilatkozat felvétele (megmarad RGYK, óvodáztatási támogatás, környezettanulmány készítése stb) Városi gyámhivatal helyett járási(fővárosi kerületi) gyámhivatal: fővárosi/megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának szakigazgatási szerve hatásköre bővebb, mint a városi gyámhivatalé volt (jegyzőtől kapott hatáskörök és új Ptk-ból eredő feladatok)

40 2013 Évi UNICEF felmérés Gyermekek jóléte a világ fejlett országaiban Felmérés 5 dimenziója és 26 indikátora: gyermekszegénység és nélkülözés, gyermekek egészsége és biztonsága, oktatás, gyermekek életmódja és az őket érő külső kockázatok lakásviszonyok, a gyermek közvetlen lakókörnyezete A 29 vizsgált ország között a 20 helyen, vagyis bár a középmezőnyben, de annak alsó hányadában végeztünk

41 PÉNZBENI ÉS TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK Jegyző: rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény; egyéb ellátások (Erzsébet utalvány, pótlék); óvodáztatási támogatás Gyámhivatal: gyermektartásdíj megelőlegezése; otthonteremtési támogatás Természetben nyújtott ellátások: étkeztetés, nyári étkezés, családi pótlék természetbeni formája Ingyenes gyermekétkeztetés tartalma: déli meleg főétkezésre és tízórai, uzsonnai étkezés, jogosult: RGYK s bölcsődés, óvodás és általános iskolás gyermek (50%-os kedvezmény) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás beleolvadt az Sztv szerinti önkormányzati segélybe

42 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény (az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130%, illetve 140 %-ához igazodó ellátás a vagyon figyelembe vétele mellett (20x vagy 70x ), valamint évi 2x 5800 Ft értékben Erzsébet utalvány) kb 550 ezer gyermeket érint RGYK-ba beleolvadt a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás (RGYKs gyermek után a tartásra köteles családbafogadó gyám (mértéke a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 22%-a,, vagyis 6270 Ft/fő/hó, valamint évi 2x 8400Ft pótlék) mintegy 1500 gyermeket érintett (közös háztartásban élő közeli hozzátartozók figyelembe vétele 20, 23, 25 évesnél fiatalabb, valamint korhatárra tekintett nélkül tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek)

43 Óvodáztatási támogatás Kérelmező a szülő vagy a családbafogadó gyám RGYK-ben részesülő, halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket, ha 3 vagy 4 éves korában beíratnak az óvodába, és két hónapon át - rendszeresen jár, beíratáskor 20 e Ft, utána évente 2x 10 e Ft (első alkalommal lehet természetben pl ruha, cipő, tisztasági csomag stb a gyermekjóléti szolgálat javaslatára) Rendszeres óvodába járás (legalább 6 óra, igazolt és igazolatlan napok nem haladják meg a nevelési napok 25%-át, kivéve 10 napot nyáron)

44 Gyermektartásdíj megelőlegezés célja a bírósági határozatban megállapított nemzetközi szerződés alapján is - végrehajtható gyermektartásdíj megelőlegezése, ha annak behajtása átmenetileg lehetetlen és a gyermekes család szociális helyzete is megfelel a feltételeknek (nem képes tartásra és öregségi nyugdíj legkisebb összegének 2x alatt van a család jövedelme) Mértéke: öregségi nyugdíj legkisebb összegének maximum 50%-a, minimum 10%-a (2x 3évig- továbbfolyósítás, újbóli megállapítás) kb 15 ezer gyermeket érint átlagosan Ft/fő/év Otthonteremtési támogatás célja a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek (18-25 éves) lakáshoz jutásának, tartós lakhatásának segítése30 életév betöltéséig kérhető (nagykorúvá váláskor3 év folyamatos nevelésbe vétel) Pénzfelhasználási terv- 10% járulékos költségek Mértéke: öregségi nyugdíj legkisebb összegének 40-70%-a ( részletekben is) kb 1400 fiatal felnőttet érint átlagosan Ft-tal

45 CSALÁDI PÓTLÉK természetbeni formája (elhanyagolás kezelése) Védelembe vétellel egyidejűleg, vagy alatta (fokozatosság elve), pénzfelhasználási terv szerint - 100% erejéig, 6 hónapra eseti gyám kirendelésével (családtámogatási folyószámla és élelmezés, tápszer, tanszer, gyógyszer, ruházat, iskolai bérlet, gyermekétkeztetés stb- közüzemi díjak másból nem fedezhetők ) Eseti gyám kör ( 10fő /1 eseti gyám), csp 10% költségtérítés a gyámhatóság által Felülvizsgálat (idő, mérték, mód változtatás, megszüntetése)

46 A TANKÖTELEZETTSÉG ELMULASZTÁSA miatt az iskoláztatási támogatás folyósításának szüneteltetése 2013 évben 4704 gyermek védelembe vételét rendelték el( védelembe vételből) Gyámhatóság feladata: tanítási évben igazolatlanul mulasztott 10 tanóra után figyelmeztetés a jogkövetkezményekre tanítási évben igazolatlanul mulasztott 50 tanóra után 8 napon belül - kezdeményezi az ellátás szüneteltetését, és 16 év alatti gyermek védelembe vétele( vagy ha fennáll, az egyéni- gondozási terv módosítása (tankötelezettség előmozdítása) Nevelésbe vett gyermekek esetén csak jelzés a TEGYESZ felé a gyám támogatása, segítése érdekében Felülvizsgálat időszaka 3 tanítási hónap, illetve tanítási év lezárást követő 15 nap ( 5 tanórai hiányzás alatt megszünteti a szüneteltetést) Védelembe vétel időtartama ezután: szüneteltetés időtartamával megegyezőlegfeljebb 16életév kivételesen nagykorúvá válásig)

47 GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁS Biztos Kezdet Gyerekház Gyermekjóléti szolgáltatás (gyermekjóléti szolgálat, gyermekjóléti központ) Gyermekek napközbeni ellátás (bölcsőde, családi napközi, családi gyermekfelügyelet, házi gyermekfelügyelet, alternatív napközbeni ellátások) Gyermekek átmeneti gondozása (befogadó szülő, mint helyettes szülő, gyermekek, vagy családok átmeneti otthona- krízis központ) - 12 év alatti gyermek elhelyezése

48 Célok: családban nevelkedés, veszélyeztetettség megelőzése, megszüntetése, kiemelés megelőzése, Hozzájárul: hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet feltárásához, leküzdéséhez, Legközelebbi ellátást nyújtó személynél, intézményben kell biztosítani

49 BIZTOS KEZDET GYEREKHÁZ Célcsoport: a leghátrányosabb helyzetű településeken és településrészeken élő 0-5 éves gyermekek Cél: elsősorban hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek egészséges fejlődésének biztosítását támogató, fejlődési lemaradást kompenzáló, szülői kompetenciákat erősítő, a szülő és különösen az óvodáskort el nem ért gyermeknek együttesen biztosít társadalmi felzárkóztatást segítő szolgáltatásokat Együttműködik különösen a gyermekjóléti szolgálattal, illetve szükség esetén a jelzőrendszer egyéb tagjaival, védőnői szolgálattal, óvodával

50 BIZTOS KEZDET GYEREKHÁZ Célcsoport: a leghátrányosabb helyzetű településeken és településrészeken élő 0-5 éves gyermekek Cél: elsősorban hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek egészséges fejlődésének biztosítását támogató, fejlődési lemaradást kompenzáló, szülői kompetenciákat erősítő, a szülő és különösen az óvodáskort el nem ért gyermeknek együttesen biztosít társadalmi felzárkóztatást segítő szolgáltatásokat Együttműködik különösen a gyermekjóléti szolgálattal, illetve szükség esetén a jelzőrendszer egyéb tagjaival, védőnői szolgálattal, óvodával

51 Gyermekeknek rendszeres szakmai szolgáltatásként legalább képesség-kibontakoztató foglalkozást, állapotfelmérést, fejlesztést és étkeztetést, Szülőknek a gyermekkel együtt történő részvételét a foglalkozásokon, a szülők számára személyiség- és kompetenciafejlesztést célzó, valamint egyéb preventív célú programokat, Legalább havi egy közösségi rendezvény megszervezését a szülőknek, a helyi közösségnek

52 GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT Családban nevelkedés segítése információszolgáltatás, tanácsadás, hivatalos ügyek intézésének segítése, átmeneti gondozáshoz való hozzájutás, szabadidős programok szervezése), Veszélyeztetettség megelőzése, megszüntetése jelzőrendszer működtetése, esetkonferencia, családgondozás, konfliktuskezelés, családi krízisek Családból kiemelt gyermek visszagondozása; helyettes szülői hálózat szervezése

53 Kapcsolattartási ügyelet a találkozásra, együttlétre alkalmas semleges hely biztosítása mellett: - konfliktuskezelő, segítő szolgáltatás nyújtása, - gyermekvédelmi közvetítői eljárás (mediáció) biztosítása, melynek célja a felek közötti konfliktusok feloldásának segítése, közöttük a megállapodás létrehozása, és annak mindkét fél részéről történő betartása, vagy - önálló szakmai módszertani programmal rendelkező kapcsolatügyeleti szolgáltatás nyújtása, - felügyelt kapcsolattartást elrendelő szervvel történt előzetes egyeztetést követően - felügyeletet ellátó szakember biztosítása, vagy más szakember jelenlétének lehetővé tétele, a gyámhatóság tájékoztatása a történtekről

54 Kórházi szociális munka célja - szülészeti-nőgyógyászati osztályon a válsághelyzetben lévő anya és gyermekének segítése; - gyermekosztályon a gyermekelhanyagolás és bántalmazás észlelése esetén jelzés Készenléti szolgálat célja - gyermekjóléti központ nyitvatartási idején túl felmerülő krízishelyzetekben történő azonnali segítség, tanácsadás vagy tájékoztatás nyújtása ( állandóan hívható, közismert számon) Utcai és lakótelepi munka célja - szabadidejét az utcán töltő, kallódó, csellengő gyermek speciális segítése, - ellátás és felügyelet nélkül maradó gyermek felkutatása, visszakerülésének elősegítése, ellátások- intézkedések kezdeményezése

55 Kezdeményezi, szervezi és összehangolja az érintett személyek és szervezetek részvételét az észlelő- és jelzőrendszerben, - felhívja a jelzőrendszer tagjait (Gyvt-ben felsorol) jelzési kötelezettségük írásban krízishelyzet esetén utólagosan történő teljesítésére, - fogadja a jelzőrendszer jelzését, a probléma jellegéhez, a veszélyeztetettség mértékéhez, a család szükségleteihez igazodó intézkedést tesz, és erről a jelzést tevőt tájékoztatja (esetmegbeszélés, szakmaközi megbeszélés, éves konferencia) KÖTELEZŐ - jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál, vagy - hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén - egymással együttműködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni

56 Testi fenyítés (forrás: H Mária: Gyermekbántalmazás) Negatíveszköz Pozitív nevelési eszköz Gyakran lelki abúzussal is társul Személyiséget támadja Nincs alternatív viselkedés Bűntudatot és félelmet kelt Szülői hatalmon alapul Könnyen lehet alkalmazni, gyermekkel nincs kommunikáció Üzenete: Akinek hatalma van az erőszakos Nem alkalmaz erőszakot Cselekedetre figyel Más viselkedés irányába tereli Tanuljon a gyermek a hibáiból (arányos) Nem hatalmi eszköz Tervezett nevelési eszköz, megtanulja a gyermek, hogy mit csináltrosszul, megismeri a következményeket, részt vehet a jóvátételben Üzenete: Erőszakmentes nevelés

57 Morrison szándéklista (forrás: H Mária: Gyermekbántalmazás) 1 Elfogadom, hogy problémán van (szülői felismerés) 2 Elismerem, hogy felelősségem van a kialakult helyzet miatt (szülői beismerés) 3 Rossz érzéseim vannak (szülő megérti nincs rendben a gyermek ellátása, gondozása) 4 Változtatni kell az eddigi gyakorlaton (szülőnek lehet belső ellenállása) 5 Annak felismerése, hogy tennie kell (szülőt meg kell erősíteni ebben) 6 Tudok jó döntés hozni (szülő megtudjatenni) 7 Látom a következő lépést (a szülő akár segítséget is kérhet)

58 ADATOK ZÁRT KEZELÉSE a gyermekjóléti szolgálat/ gyámhatóság a gyermek bántalmazása, elhanyagolása miatt jelzést, kezdeményezést tevő intézmény, személy adatait erre irányuló külön kérelem hiányában nincs (irat-betekintési jog) Szakmai dilemmák: - Névtelenség betartható-e, szakszerű-e? (igazi okok) - Mire tanítjuk a zárt adatkezelés esetén a gyereket? (titok maradjonne legyen bizalom- nem merje elmondani) - Melyek a segítő munka alapvető értékei, elvei? (segítés, együttműködés) - Hogyan motiválja mindez a szakembereket a szükséges technikák, kommunikációs készségek elsajátítására, használatára, a felelősségteljes munkavégzésre? ( számonkérés) - Hogyan vonjuk be segítő folyamatba a névtelenséget élvező személyt, kit hívhatunk meg az esetkonferenciára?

59 GYEREK NAPKÖZBENI ELLÁTÁSA Bölcsőde: Családban nevelkedő 20 hetes kortól, 3 éves korig (fogy 6 éves korig) a gyermek gondozását, nevelését látja el ( napi 12 óra) Egyéb szolgáltatások: játszócsoport, gyermekhotel, időszakos gyermekfelügyelet, tanácsadás Egységes óvoda- bölcsőde bölcsődei nevelés egyáltalán nem biztosított és az óvodai kérelem teljesíthető, a gondozás-nevelés feladatait legfeljebb egy, egycsoportos óvodában látják el - 20fő/5fő -) Integrált bölcsőde-óvoda A két ellátási forma szakmailag önállóan működik

60 Családi napközi Bölcsődei, óvodai ellátásban nem részesülő, iskolai tanulószobai ellátást igénybe nem vevők ellátása, 20 hónapostól - 14 éves korig (5-7 gyermek) Öt, vagy annál több családi napközi fenntartását hálózatba kell szervezni (tanácsadás, koordináció) Családi gyermekfelügyelet 2 évestől 4 éves korig nyújt nappali felügyeletet, gondozást, nevelést és étkeztetést nyújt (legfeljebb 3 gyermeknek)- szülői munkavégzése, munkaerő piaci programban való részvétele esetén Házi gyermekfelügyelet A gyermek állandó vagy időszakos nappali intézményben történő ellátása nem megoldható A gyermeke megfelelő ellátása, tanulmányai előrehaladásának segítése Alternatív napközbeni ellátás: játszótéri program, játszóház, családi játéktár, klubfoglalkozás keretében nyújtott kapcsolaterősítő, szabadidős, prevenciós szolgáltatások, illetve nappali felügyelet, sport-, illetve egyéb foglalkozás és étkeztetés