A Kapuvári Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja

Átírás

1 A Kapuvári Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium Pedagógiai Programja 2013

2 Tartalomjegyzék 1. Az iskola nevelési programja A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnöki feladatok A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai A felvételi eljárás különös szabályai Az intézmény helyi tanterve A választott kerettanterv megnevezése A választott kerettanterv feletti óraszámok Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Mindennapos testnevelés A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei

3 1. Az iskola nevelési programja A kapuvári Felsőbüki Nagy Pál Gimnáziumot 1953-ban alapították. A néhány év alatt összeverbuválódott jól képzett, magas hivatástudattal rendelkező, a pedagógiának elkötelezett tantestületnek köszönhetően a kialakult tanár-diák viszony szinte ideális volt, ily módon az iskola nemcsak talpon tudott maradni, hanem viszonylag rövid idő alatt meghatározójává, egyik központjává vált a kisváros és környéke kulturális életének. Kezdetben egy-egy osztállyal a négyosztályos gimnáziumi képzés indult el től fizika tagozatos osztályt is indult, amelyben a homogénebb összetétel lehetővé tett egyfajta "elit-képzést". A hagyományos, négyosztályos képzési forma mellett 1992-ben bevezették a nyolcosztályos gimnáziumi képzést is, amely a mai napig meghatározója, és egyben bizonyítéka az intézményben folyó minőségi oktató-nevelő tevékenységnek. A Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium, a kisváros egyetlen érettségit adó intézményeként, kettős célt fogalmaz meg a maga számára. Elsődleges feladatának tekinti azt, hogy a jó képességű, szorgalmas diákokat felkészítse az emelt szintű érettségi vizsgára, ezáltal lehetővé téve tanítványai számára az egyetemeken, főiskolákon való továbbtanulást. Mindemellett - nem másodlagos feladatként - igyekszik a továbbtanulni nem képes, illetve nem szándékozó tanulóit eljuttatni a középszintű érettségi vizsga sikeres letételére. 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A nevelő-oktató munka elvei A nevelő-oktató munka meghatározója kell, hogy legyen az európai humanista értékrend, amelynek leglényegesebb eleme az élet és az ahhoz kapcsolódó általános emberi értékek tisztelete. Elfogadása és igenlése mindannak, ami az egyén (a személyiség) és a közösség (a család, a haza, a nemzet) érdekét szolgálja, és elutasítása mindannak, ami akár az egyén, akár a közösség kibontakozását gátolja. Olyan szellemiség kialakítására törekszünk, amelyből minden tanuló tudja és érzi, hogy a tantestület a tanulók testi és szellemi előmenetelén munkálkodik, megbecsüli minden tanítványát, de amelynek hatására a tanulóknál is belső igénnyé kell, hogy váljon az iskolai követelményeknek való megfelelés. Olyan iskolát szeretnénk, ahol a tanár és a diák, vezető és beosztott egyaránt biztonságban és jól érzi magát, ahol egymás tisztelete és segítése jellemzi az emberi kapcsolatokat, ahol kiteljesedhet mind a pedagógus, mind pedig a tanítványok személyisége. 3

4 A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Céljaink elérésének egyik leghatékonyabb eszköze a differenciálás, aminek alapja az egyéni különbségek figyelembevétele, a tanítási tartalom, tanítási idő rugalmas kezelése. Harmonikus személyiség fejlődéséhez feltétlenül szüksége van egy gyereknek sikerekre, önbecsülésre, elismerésre. Ennek érdekében a tanárnak törekednie kell tanítványai személyiségének minél mélyebb megismerésére, tanulási módszereinek alakítására. Minden gyerek számára biztosítani szeretnénk a benne levő értelmi, érzelmi és testi adottságok kibontakozását, elismerését. A tanítás-tanulás folyamatában használt eljárások: 1. A tanulásszervezés alapmódszerei: tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok. 2. Motiváló módszerek: páros munka csoportmunka szerepjáték (drámapedagógia) vita kutató-felfedező módszer kooperatív módszerek projekt módszer. 3. Fontosnak tartjuk a digitális pedagógia alkalmazását. Az ezzel kapcsolatos eljárások: Tantárgyi ismeretek bővítése, rendszerezése, IKT eszközök készségszintű alkalmazásának fejlesztése A konstruktív munkaformák alkalmazása: csoportmunka, pármunka-tanulópár, egyénre szabott munka, részben egyénre szabott munka, önálló munka 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiség fejlesztésének a személyiség egységét kell szem előtt tartania. Ennek tudatában az értelem kiművelése mellett az egészséges és kulturált életmódra nevelés egyenrangú feladatként jelentkezik. Az értelmi nevelés során nagyon fontos a szilárd és pozitív tanulási motívumok kialakítása és fejlesztése, ezen belül a kíváncsiság, az érdeklődés felkeltése és ébrentartása. Ne hagyjuk a tanítványainkat unatkozni! Olyan gazdag, olyan változatos tevékenységet kell kínálni, hogy mindenki megtalálja a kedvére való elfoglaltságot! A tehetséges, jó tanulóknál az alkotásvágyat nemcsak felfedeznünk, hanem fejlesztenünk is kell. 4

5 Az eredményes tanuláshoz nélkülözhetetlen a jól fejlett szóbeli közlési, írási és olvasási készség. Az alapvető tanulási módok tananyaghoz illő gyakoroltatásával változatosabbá és hatékonyabbá válhat a tanulás. A fogalmi szintű tapasztalati tanítás-tanulás mellett tehát a cselekedtető, szemléltető és értelmező mód is kapjon nagyobb szerepet. Tanítványainkat az élet tiszteletére, a természet szeretetére, az emberi munka, a kultúra megbecsülésére, az egészséges életvitel igényére, s az ehhez szükséges önfegyelemre, az igazság feltétlen tiszteletére, az erkölcsös cselekvés feltétlen igenlésére és igényére, a természetben és az emberi alkotásban megjelenő szépség értékelésére, valamint tevékeny és alkotó életre kell nevelni. Fontos, hogy kialakuljon bennük a pedagógushoz, az iskolához való kötődés, amely a kölcsönös bizalomra épül. A családi életre való nevelés alapvető feladata, hogy a tanulók megismerjék és megértsék a szilárd, a kiegyensúlyozott, boldog családi élet kialakításának, elsajátításának feltételeit, módjait, sokfajta akadályát, veszélyét. Ez nem kevés nehézséggel járó feladat, mert sok tanuló érkezik problémás, szociálisan hátrányos, esetleg csonka családból. Az osztályfőnöknek, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek, az ifjúsági védőnőnek egyéni törődéssel is segítenie kell a családból hozott tapasztalatok feldolgozását, a gondok megoldását. Sokat kell tenni azért, hogy a tanulók megértsék a felelősség és a hűség fontosságát a párkapcsolatokban, mert ez által nagyon sokat tehetnek az AIDS veszélye ellen is. Fontos célkitűzésnek tekintjük, hogy az egészségnevelési program a középiskolai oktatás teljes vertikumán, a megfelelő szinten végighúzódjon. Mai világunkban az egészséges életmódnak és életvitelnek a fontossága megnőtt. Országunk, fiataljaink helyzete e vonatkozásban kritikus (halálozási statisztikák, fizikai állapot, öngyilkosságok magas száma stb.). E területnek kiemelt fontosságot kell tulajdonítanunk. Az egészségre, az egészséges életmódra való nevelés feladatában minden tantárgynak fontos szerepet szánunk (különösen: biológia, osztályfőnöki órák, testnevelés). Nevelésünk irányuljon arra, hogy hosszú, minőségi életet élhessenek majd tanítványaink! A káros szenvedélyek terjedése ellen a saját eszközeinkkel küzdenünk kell. Tilos a dohányzás és az alkoholfogyasztás az iskola egész területén és minden rendezvényén. Tudatosítani kell az egészséges táplálkozás fontosságát. Alakuljanak ki a személyi higiéné alapvető szokásai! Törekedjünk arra, hogy kialakuljanak az alapvető ismereteik a betegségek megelőzéséről, gyógyításáról, az elsősegélynyújtásról! 5

6 Fizikai állapotuk fejlesztésére a legjobb alkalmat a testnevelés és a sport adják. Ennek lehetőségeit maximálisan ki kell használni. A kötelező testnevelési órákon kívül heti 8 óra áll rendelkezésre a tömegsport-foglalkozásokra. Nevelő munkánkban ki kell aknáznunk a sport akarat-, közösség- és jellemformáló erejét. Az esztétikai nevelés szintén kiemelt feladatként kezelendő. Nevelőmunkánk által juttassuk el tanulóinkat arra a szintre, hogy értékeljék környezetük szépségét (park), alakítsák környezetük esztétikumát (osztályterem, otthonuk). Tartsák rendben személyes felszerelésüket, használati tárgyaikat. Tartsák rendben és óvják a közös használatú tárgyaikat. Írásbeli és gyakorlati munkáikban törekedjenek a pontosságra, a gondos kivitelre, az esztétikumra. Fogadják el és találják meg az értéket a klasszikus irodalmi, zenei, képzőművészeti alkotásokban. A tanulmányi kirándulásokon fokozottan hívjuk fel figyelmüket más tájak, városok esztétikai élményt nyújtó lehetőségeire. Rendeződjön bennük az anyanyelvi igényesség. Megjelenésük, öltözködésük ne legyen szélsőséges. Legyen a tanuló ápolt, tiszta. Napjaink egyik legfontosabb feladata, hogy saját környezetünk és nagyobb tájegységeink környezetvédelmi problémáival is foglalkozzunk. Ismerjék meg a tanulók Földünk, a tágabb és szűkebb környezetünk szennyezésének problémáit és megakadályozásának lehetőségeit. A pedagógus-tanuló viszony demokratikus és segítő legyen, ahol a pedagógus tekintettel tud lenni arra, ha a tanuló önhibáján kívül nem képes a megállapodás szerint eljárni, teljesíteni, ahol egymás véleményét, meggyőződését kölcsönösen tiszteletben tartják. Fel kell készíteni tanítványainkat az élet gyorsan változó viszonyaira. Fejleszteni kell a tanulók problémamegoldó képességét, ki kell alakítani bennük az önképzés, a továbbképzés, a továbbtanulás iránti igényt. Az eredményes nevelőmunka feltétele a jó munkafegyelem. A tanítási-tanulási folyamatban ez mindkét fél részéről elengedhetetlen. Küzdeni kell az igazolatlan vagy nem feltétlenül indokoltnak tűnő hiányzások ellen. A tanulók magatartását, feladatait szabályozza a házirend, amelyet a tantestületnek következetesen és egységesen, a részletekre is odafigyelve kell betartania, illetve betartatnia. A pedagógus legfontosabb nevelőeszköze pedig a személyes példamutatás, ezért az a nevelőtestület minden tagjától fokozottan elvárható. 6

7 A lelkiismereti szabadság jegyében a pedagógiai programban biztosítani kell a tananyag, a vallási, illetve a világnézeti ismeretek tárgyilagos és többoldalú közvetítését, gondoskodni kell az alapvető erkölcsi értékek elsajátíttatásáról. A család és az iskola együttes hatására fogalmazódjon meg a tanulókban az erkölcsi értékek tisztelete és követése. Elfogadjuk és támogatjuk az európai eszméket, a kultúrában kialakult értékrendek érvényesülését. Neveljük diákjainkat a reális önismeretre! Növeljük bennük a küzdő- és kudarctűrő képességet. Tanítsuk meg őket becsülni a munkát végző embert! A szellemi és a fizikai erőfeszítés váljon jellemformáló erővé. Tudomásul vesszük és elfogadjuk az eltérő életelveket, a másságot, akkor is, ha azok nem jelentenek értéket számunkra. A vallás gyakorlását tiszteletben tartjuk és lehetővé tesszük, hogy a tanulók vallási meggyőződésüknek megfelelő fakultatív hitoktatásban részesüljenek. A fakultatív hitoktatást nevelőmunkánk szerves részének tekintjük. 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztés iskola feladatai Az egészségfejlesztés és annak egyik megvalósulási formája, a korszerű egészségnevelés az egészségi állapot erősítésérre és fejlesztésére irányul. Ide tartozik például az egészséges táplálkozás, a szabadidő aktív eltöltése, a mindennapos testmozgás, a személyi higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása, a családtervezési módszerek, az egészséges és biztonságos környezet kialakítása, az egészségkárosító magatartásformák elkerülése, a járványügyi és élelmiszer-biztonság megvalósítása. Az egészségfejlesztési feladatok megoldása során az iskola minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a nevelőtestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. együttműködést alakít ki a pedagógiai, egészségügyi, gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen. egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatást biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. 7

8 kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak. olyan nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. törekszik arra, hogy segítse tanulóinak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösségek tagjainak egészségük megőrzését, együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék, a közösség hogyan járulhat hozzá vagy éppen hogyan hátráltathatja az egészség fejlesztését. Az iskolai egészségfejlesztésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe be kell épülnie. Ezek közé tartoznak az alábbiak: önmagunk ismerete egészségi állapotunk ismerete a mozgás fontossága Az egészségfejlesztésben képzett pedagógus szakembernek támaszkodnia kell az osztályfőnökök és az iskolai egészségügyi szolgálat szoros együttműködésére, a szaktanárok és a munkaközösség-vezetők munkájára. A feladat jellege közös problémakezelést és egységes viszonyulást igényel a résztvevők között: intézményvezető vagy megbízottja; egészségnevelő pedagógus; iskolaorvos, védőnő; diákönkormányzatot segítő pedagógus; gyermek- és ifjúságvédelmi felelős; tanulószobai csoportok vezetői Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon belül az óra részeként (osztályfőnöki, biológia- és testnevelésóra), és délutáni csoportfoglalkozásokon szakkörök keretében valósul meg. Ezt a feladatot az ifjúsági védőnő látja el, aki ifjúsági védőnői szakdiplomával és egészségfejlesztő, mentálhigiénikus szakdiplomával is rendelkezik. 8

9 Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja fejleszteni a beteg, sérült és fogyatékkal élő emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást, megismertetni a környezet elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, a veszélyes anyagok egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit, felkészíteni a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái Szervezetten, a biológia egészségtan tanterv részeként, 8. évfolyamon Összhangban a környezettel: az egészség megőrzése című fejezet kiegészítéseként. A szaktanár a védőnő által összeállított óravázlat segítségével kéri számon a tanultakat. Önkéntes jelentkezés formájában, tanórán kívüli csoportfoglalkozáson, tanfolyamon való részvétellel. Iskolánk kapcsolatot tart a Magyar Vöröskereszt helyi szervezetével, amelynek munkatársai a felmenő rendszerű elsősegélynyújtó versenyek megszervezésében, a versenyekre való utazás lebonyolításában és diákjaink társadalmi elsősegélynyújtásba való bevonásával segítik a közösségi munkát. 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Az iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei tanórák szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák a tanórán kívüli foglalkozások séta, kirándulás, szakkörök iskolai rendezvények, diák-önkormányzati munka, a szabadidős tevékenységek Mind az öt terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak: - a tanuló közösségi magatartásának kialakításához, - véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez, - a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend), - a másság elfogadásához, - az együttérző magatartás kialakulásához, - a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez. 9

10 Külön ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nemcsak a pedagógusoknak vannak feladataik, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, hiszen megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, társas kapcsolatával az intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a diákok előtt. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink a következők Törekedjünk arra, hogy minden tanuló: ismerje meg a társas együttélésnek azokat az alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek, ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit, sajátítsa el azokat az ismereteket, és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek, legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások iránt, becsülje meg ezeket, valamilyen módon közvetlenül is vállaljon részt a nemzetközi kapcsolatok ápolásában, legyen képes a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát, váljon érzékennyé környezete állapota iránt, kapcsolódjon be közvetlen környezete értékeinek megőrzésébe, gyarapításába, életmódjában a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljon meghatározóvá, szerezzen személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén, legyen képes az új audiovizuális környezetet megérteni és azt szelektíven használni, tudjon társaival és a felnőttekkel is adott témáról anyanyelvén szabatosan kommunikálni, az önálló, felnőtt életében legyen képes életmódjára vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, ismerje meg a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait, kapjon kellő mélységű támogatást a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzéséhez, tanuljon meg tanulni, tudja, hogy életpályája során többször módosításra kényszerülhet, legyen képes önellenőrzésre, egymás segítésére és segítő szándékú ellenőrzésére, tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést! 10

11 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat az egyes tanárok az alábbi módon segítik A tananyag elsajátítása segítse a tanulók kezdeményezéseit, járuljon hozzá a közvetlen tapasztalatszerzéshez, a közvetlen tapasztalatszerzés segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel, biztosítson elegendő lehetőséget a közösségi cselekvések kialakításának/fejlesztésének segítésére, alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet, ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak feltárására, ápolására, késztessen az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre, tegye képessé a tanulót a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, során alakuljon ki a tanulóban bátorító, vonzó jövőkép, amely elősegíti a környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges életvitel, szokások kialakulását és a környezet iránti pozitív érzelmi viszonyulások erősödését, alakítsa ki a tanulóban, hogy a környezet ismeretén és személyes felelősségén alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv, irányítsa a tanulót arra, hogy az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei álljanak a kommunikációs kultúra középpontjában, fejlessze ki a tanulóban az új információs rendszerben való eligazodás, valamint annak kritikai módon való használatának képességét, adjon ismereteket a betegségek, balestek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére, és személyi, tárgyi környezete segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek, ifjak egészségi állapotát javítják, fejlessze a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást, irányuljon a szexuális kultúra, magatartás kérdéseire, fordítson figyelmet a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre, során kapjon átfogó képet a munka világáról, során alkalmazott változatos munkaformák erősítsék az együvé tartozás és az egymásért való felelősség érzését! A közösség olyan együttműködésre szerveződött emberi csoport, amelyet a közös érdek, közös cél, közös értékrend és közös tudat tart össze. Fontos az együttes élmény ereje, mert a közös szokások révén kialakult elvárások lesznek a szabályozók. Az igazi tanulói és más emberi közösség a legegyetemesebb emberi, kulturális, vallási, nemzeti és szociális értékek hordozója, közvetítője, amely messzemenően figyelembe veszi a közösség tagjainak egyéni sajátosságait. 11

12 Célja: A közösség segítse az egyének fejlődését, képességeinek kibontakozását úgy, hogy azok egyéni lehetőségeik maximumára jussanak el. A közösségi nevelés területei: a család, az iskola, az iskolán kívüli közösségek. Az iskola keretén belül működő közösségi nevelés területei: tanítási órák, tanítási órán kívüli egyéb iskolai foglalkozások (pl. kirándulások, sportfoglalkozások) diákok által szervezett, tanórán kívüli iskolai foglalkozások (mint: diák-önkormányzati munka), szabadidős tevékenység. Nagyon fontos az oktatás és a szabadidős tevékenység gondosan megtervezett, átgondolt munkamegosztása, amely az egymásra épülés teljes rendszerét jelenti. Az iskolai szabadidős tevékenység jó teret biztosít a közösségfejlesztő munkának. 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnöki feladatok A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozóvizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, 12

13 részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a pedagógiai alkalmasságot és a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló/digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, együttműködik a többi osztályfőnökkel, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. Szükség esetén megszervezi és vezeti az osztályban tanító tanárok értekezletét. 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Az oktatásnak valamennyi gyermek igényét ki kell elégítenie, mindenki a képességei szerinti oktatásban részesülhet. 13

14 A tehetséges diákok tanárai és szülei ugyanazt akarják: a lehető legtöbbet és legjobbat nyújtani a tehetséges gyerekeknek. Reális veszély lehet, hogy a tehetségesnek tartott diákokat gyakran túlterheljük. Szinte mindig az a néhány tanuló képviseli iskolánkat a különböző szintű tanulmányi versenyeken. A versenyeztetés, a jó értelemben vett menedzselés, pozitív terhelés csak egy határig fejlesztő hatású. Egy ponton túl a kellemes, serkentő hatású versenyizgalom helyébe a teljesítménykényszerrel együtt járó görcsösség, feszültség lép. Nagyon jól kell ismerni ahhoz diákjainkat, hogy megtaláljuk e tekintetben is az optimális egyensúlyt. Természetesen, igen fontosnak kell tartanunk a jó szellemű versengést: általa a tehetség kibontakoztatásához a lelki tényezőket (kitartás, feladat iránti elkötelezettség, igényszint emelése, kudarcok elviselésének képessége) célirányosan lehet fejleszteni. Kit tekintünk tehetségesnek? A tehetségazonosítás módszerei például a következők lehetnek: a) tehetségazonosítás az iskolai teljesítmény alapján (praktikus, osztályzatokat kapnak a tanulók); b) pszichológiai vizsgálatok révén történő azonosítás (intelligencia tesztek; kreativitás tesztek; képességvizsgálatok; személyiségvizsgáló eljárások; tanulással foglalkozó vizsgálatok); c) versenyeredmények szerinti tehetségazonosítás; d) vélemények gyűjtése a tehetséggyanús diákokról (magától a tanulótól, osztály- illetve iskolatársaktól, iskolán kívüli kortársaktól, családtól stb.); Önmagában egyik kiválasztási módszer sem megbízható kombináltan kell ezeket alkalmazni. Pedagógusként fontos feladatunk, hogy észrevegyük, kiválasszuk a tehetséges tanulókat, segítsük őket abban, hogy a lehető legtöbbet hozzák ki magukból. A tehetségesnek tekinthető gyerekek sok esetben érzékenyebbek, érzelmileg sérülékenyebbek társaiknál. A szükséges iskolai támogatás nem egy esetben azért is elmaradhat, mert esetleg fel sem ismerjük a tehetségeseket. Hiszen lehetnek olyan gyerekek, akiknek az átlagosat meghaladó képességei esetleg rejtve maradnak gátlásosabb személyiségjellemzőik miatt. Nagyon fontosak a mindennapi tanítási gyakorlat során a diákokról szerzett tapasztalatok. A tehetségesek felismerése nyilvánvalóan legegyszerűbb egy olyan tárgyban, mely iskolai tantárgy is. A tehetséggondozás célja a) személyiségfejlesztés (érett, a társadalomba beilleszkedni tudó személyek értékelése ) b) egészségnevelés (az ép testben ép lélek s inverze: az ép lélek, ép testben jegyében) c) pályaorientáció: felkészíteni arra a pályaterületre, mely felé specifikus tehetsége alapján javasolható d) kimagasló teljesítmények menedzselése: publikálási, szereplési, versenyzési lehetőség biztosítása e) képességfejlesztés, lexikális és gyakorlati ismeretek nyújtása, motiválás stb. Különösen fontos, hogy a nevelőtestületben minél egységesebb álláspont alakuljon ki a tehetséggondozással kapcsolatban. A tehetség a magas színvonalat elért képesség vagy képesség együttes. A képesség az egyén olyan sajátosságainak együttesét jelenti, amely megfelel egy bizonyos tevékenység 14

15 követelményeinek, és biztosítja e tevékenység elvégzésére az alkalmasságot. A képességek szoros kapcsolatban vannak az adottságokkal, a képesség alapja az adottság. Tulajdonképpen annyiféle képesség van, ahányféle tevékenység. Ahhoz, hogy eligazodjunk ezek között, csoportosítani kell őket az életben betöltött szerepük alapján. a) Kommunikációs képességek a beszéd, az olvasás és az írás. Ez a három képesség is hierarchiát alkot: a beszédet az is gyakorolhatja, aki nem tud olvasni, írni. Az olvasás a beszédre épül. Az íráshoz már a beszédre és az olvasásra is szükség van. b) Megismerési képességek: az információk felfogása (észlelés, figyelem); az információk megtartása (emlékezés, tanulás); az információk feldolgozása (gondolkodás) c) Gyakorlati cselekvési képességek. A képességfejlesztés minden pedagógiai tevékenység lényege; mint ilyen magába foglalja a nevelés minden dimenzióját. A képességfejlesztés a személyiségfejlesztés alapja, lényege és eszköze; hatásos útja a megfelelő tevékenység gyakorlása. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a képességeket örökletes tényezők határozzák meg; ez az oka a tanulók közötti igen nagy különbségeknek. Mindenkinek vannak olyan képességei, amelyek az átlagosnál jóval magasabb szintre fejleszthetők. A képességeket a tantervi témák, tananyagok elsajátítása, a személyiség sokoldalú és harmonikus fejlesztése érdekében kell kibontakoztatnunk. Fontos szem előtt tartani a tanulói tevékenységre alapozott tanórai és tanórán kívüli tevékenységek egymásra építettségét a képességfejlesztés érdekében. Az iskolában a nevelő-oktató munka szükségszerűen közösségekben folyik. Jellemző, hogy heterogén tanulócsoportokkal foglalkozunk akár kisebb, akár nagyobb létszámú osztályokban. A tanítás eredményessége nagymértékben attól függ, hogy a tanár mennyire tudja az egyes tanuló tudását, képességeit maximálisan fejleszteni az osztályközösségben úgy, hogy mindenki, a gyengék is, a jók is egyaránt fejlődjenek. Ezért nagyon lényeges a képességek differenciált fejlesztése. A pedagógus számára általában kissé bonyolult feladatnak tűnik: megtalálni a helyes arányt az egységes követelmények és a differenciáltság, a korszerű, audiovizuális médiaeszközökkel történő élményszerű, konkrét ismeretek nyújtása és az elvont gondolkodás fejlesztése között. Figyelnünk kell a tanulási folyamat közvetett és közvetlen irányításának arányaira; a reproduktív és az alkotó gondolkodás helyes arányainak biztosítására. A tanulókkal való differenciált foglalkozást meg kell, hogy előzze a tanulók képességeinek, tudásának, előismereteinek alapos megismerése. A tanárnak állandóan és folyamatosan kell tájékozódnia a tanulási folyamat eredményességéről. Ennek ismeretében tervezheti meg a tanulóra szabható egyéni munkát, azt a tevékenységrendszert, amely a legsikeresebben fejlesztheti a tanuló képességeit. A differenciálás tehát a tanulás megszervezésének az a módja, amely lehetővé teszi, hogy a pedagógus a tanulók közötti egyéni különbségek figyelembevételével határozza meg a tanulás tempóját és módszereit. Ennek érdekében viszonylag homogén csoportokba sorolja tanítványait arra való tekintettel, hogy a fejlesztendő képességek szempontjából milyen felkészültségűek. A differenciált tanítás akkor fejleszthető, ha kizárja a tanulók merev csoportokba sorolását. A tanulási folyamat minden szakaszában többször meg kell győződni a tanuló előrehaladásáról, tudásáról, képességeinek fejlődéséről. Szembesíteni kell a követelményekkel, tudatosítani kell 15

16 a tanulókban az elvárásokat: csakis így lehet folyamatosan tervezni az adekvát tevékenységet, ami képességeit fejleszti. A differenciált foglalkozás legfőbb célja, hogy a gyenge és a jó tanulók egyaránt eljussanak teljesítményük maximumához. Különösen az alapvető szintek (kommunikációs képességek, minimumkövetelmények) fejlesztésére kell a gyengék esetében nagy gondot fordítani. A tanítási órán központi szerepe van a tanulói tevékenységnek, ami a képességfejlesztés pedagógiai céljait szolgálja. Ez lényeges motivációs bázist is jelent tanítványaink számára a megismerés öntevékeny módjához. Megismerteti őket a feladatvállalás, az önálló teljesítés élményével; megismerik a csoportban végzett munka jellemzőit, mert mindenkinek a munkája előkészítője és függvénye is mások tevékenységének. A differenciált oktatás formái: az idegen nyelvi csoportok szervezése, a csoportbontás, a különböző tantárgyakból indított emelt vagy középszintű érettségire felkészítő foglalkozások, illetve a meghatározott osztályprofilok. Így a tehetséges, jó képességű tanulók számára biztosítjuk a megfelelő tevékenységi formákat, szervezeti kereteket képességeik maximális kibontakoztatásához. Ilyen szervezeti keretek még a szakkörök, az egyéni foglalkozások, tömegsport foglalkozások, múzeum- és tárlatlátogatások stb. Ez utóbbiak már lehetnek tanórán kívüli foglalkozások is, melyek viszont az iskolai nevelő-oktató munka szerves részei. Fordítsunk nagyobb gondot a motiválásra, az érzelmi kapcsolatok kialakítására. Fontos motiváló tényező az igényszint, ennek fejlesztése elsősorban a sikeres tevékenység alapján komoly lendítő erőt jelenthet. A motiváló tényezők közül döntő szerepe van a pedagógus személyiségének, emberi és szakmai tulajdonságaival együtt. Feltétele a sikernek a megfelelő tanár-diák kapcsolat, amelyben kölcsönösen elfogadják egymást. Legjobban az önálló tevékenységgel lehet motiválni, az önálló munka felszabadítja a belső energiákat. Adjuk meg minden tanulónak a lehetőséget képességeinek kibontakozásához, az önmegvalósításhoz. Minden diákban van valami érték, amit észre kell, hogy vegyen a pedagógus. A tehetséges tanulók képességeinek kibontakoztatására, versenyekre való felkészítésére a pedagógusok szervezetten, illetve egyéni konzultáció keretein belül lehetőséget, támogatást nyújtanak. Az emelt szintű oktatásban részesülő tanulók az emelt követelmények szerinti oktatás folyamán, valamint az érettségi vizsgára felkészítő foglalkozások keretein belül nagyobb lehetőséget kapnak az ismereteik elmélyítésére, az emelt szintű érettségi vizsgákra való felkészítésre. A tehetséggondozás elszakíthatatlan részét képezi a színvonalas oktatásnak, főként pedig a gimnáziumi nevelésnek. Iskolánkban ennek évtizedekre visszanyúló hagyománya van. Kollégáink és diákjaink akkor is végzik e tevékenységet, amikor nincs mód arra, hogy a tevékenységre fordított munkát az intézmény anyagilag is honorálja. A tehetséggondozás céljai intézményünkben: minden diákunk tehetségének felismerése és felkarolása, tehetségfejlesztés, eredményes verseny-előkészítés, 16

17 a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása, a középiskolában tanult ismeretek szintézisének biztosítása. A tehetséggondozás feladatai intézményünkben: egyéni és kiscsoportos tehetséggondozó órák, verseny-előkészítő foglalkozások, hátrányos helyzetű diákok számára szervezett felzárkóztató foglalkozások, szakköri foglalkozások A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program Az iskola beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő programja A középiskolába érkező tanulók neveltsége és tantárgyi felkészültsége általában igen különböző. A gimnáziumi tantervi követelményeknek csak megfelelő alapokkal rendelkező tanulók tehetnek eleget. Ezért azokat, akiknek induláskor lemaradásai vannak, fel kell zárkóztatni a korosztály átlagos fejlettségű tanulóihoz. A felzárkóztatás nemcsak az 5. és a 9. évfolyamon feladat, hanem szükség esetén valamennyi évfolyamra kiterjesztendő. A lemaradások okai gyakran a különböző egyéni adottságokban, az eltérő érdeklődésben és motivációban találhatók, de a középiskolai tanulmányokra való hiányos felkészültség legtöbbször a fiatalok kedvezőtlen környezeti feltételeivel hozhatók összefüggésbe. Ebbe egyaránt beleértendők a családi, lakóhelyi és az általános iskolai körülmények. A felzárkóztatás megszervezéséhez mindazokra a feladatokra szükségünk van, amelyek alapján megállapíthatjuk a diákok tantárgyi előismereteit, képességeik, neveltségük indulási szintjét, és amelyek tájékoztatnak a lemaradás, a hiányosságok okairól. A tájékozódás - bármilyen módon történjék - mindenképpen kevés ahhoz, hogy a középiskolába lépett tanulóról magabiztos véleményt alkothassunk. Semmiképpen nem engedhető meg, hogy az ingerszegény környezetből érkező vagy a később érő tanulók hiányosságainak felderítése megbélyegzéshez, beskatulyázáshoz vezessen. Az iskola a felzárkóztatást többféleképpen szervezheti: A felzárkóztatás elsődleges színtere a tanítási óra, de a felzárkóztató feladatok elláthatók a szakköri, a könyvtári vagy felzárkóztató óra keretében is. A felzárkóztatás bizonyos esetekben történhet, illetve folytatódhat a tanuló otthonában is egyéni munkával. Ilyenkor egyénre szabott ott-honi feladatot kell adni a tanulónak, ügyelve arra, hogy a feladat a tanuló számára megoldható, siker élményt nyújtó legyen, és ne akadályozza egyéb kötelességének teljesítésében. A felzárkóztatásban elsődleges szerepe van a nevelői magatartásnak; bármely módszer hatását megsokszorozhatja vagy leronthatja. A középiskolai évek kezdetén az autokratikus oktatási stílus nagymértékben lefékezi, sőt sokszor lehetetlenné is teszi a felzárkóztatást. Ezért a demokratikus, rugalmas, változatos módszereket és formákat jelentő oktatási stílust kell alkalmazni a felzárkóztatásban. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítésére komoly segítséget jelenthet az iskolaorvos és az iskolai pszichológus közreműködése. Ők adhatnak hatékony segítséget a nemi élet, a serdülés és a higiéniai problémák tárgyalásában, a drogok használata elleni 17

18 küzdelemben. Bármenynyire kiválóan dolgozik is e területen az iskolaorvos és a pszichológus, az osztályfőnök összehangoló tevékenysége itt is elengedhetetlen. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A Felsőbüki Nagy Pál Gimnáziumba kitűnő vagy jeles általános iskolai eredménnyel, sikeres felvételi vizsga után kerülnek a tanulók. Ebből következik, hogy a beilleszkedés és az iskola által támasztott követelmények teljesítése a tanulók többségének nem okoz gondot. Az egyes évfolyamok során esetlegesen jelentkező teljesítményingadozás vagy teljesítménycsökkenés esetén legfontosabb feladat az okok feltárása. Ez az osztályfőnök és a szaktanár fokozott odafigyelésével, a szülők bevonásával oldható meg. Ennek előfeltétele a tanár-diák, diák-szülő és szülő-tanár közötti őszinte légkör. A tanulási kudarccal küzdő tanulók kezelése mindenekelőtt nagy tapintatot igényel a pedagógusok részéről. A kudarc okainak ismeretében a tanuló személyiségének megfelelően kiválasztott pedagógiai módszerrel érhető el eredmény. Kisebb problémák esetén elegendő lehet egy diáktárs segítsége, magyarázata, a közös gyakorlás, az együtt tanulás. Az osztályfőnök és a szaktanár tanulás-módszertani tanácsokkal, az órán történő gyakoribb szerepeltetéssel, több gyakorlási lehetőség biztosításával a tanuló megszégyenítése nélkül segíthet. Szükség esetén a szaktanárok alkalmankénti vagy rendszeres korrepetálással nyújtanak segítséget. A nyelvtanulás terén rendkívül indokolt esetben alkalmazzuk a másik tanulócsoportba való áthelyezést is. A kompetencia alapú oktatás új és változatos oktatási és pedagógiai módszerei (csoportmunka, differenciált tanítás, összetett, kreatív feladatok végzése stb.) még több lehetőséget kínálnak a tanulási kudarcok feldolgozására és a felzárkóztatásra. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásában nagyon fontos az osztályközösségen és az iskolán belüli aktív egymásra figyelés, szolidaritás erősítése, az egymás munkáját segítő folyamatos kapcsolattartás a szülői házzal. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, egyéni foglalkozás; heti 2 korrepetálási óra évfolyamonként; felzárkóztató órák napközi otthonos foglalkozás keretében; szoros kapcsolat a helyi óvodával, a nevelési tanácsadóval és a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottsággal; ingergazdag környezet kialakítása; a gyermek személyiségének átgondolt és reális megítélése; a tanuló testi-lelki állapotának minél teljesebb felmérése; ok-okozati összefüggések feltárása; negatív környezeti hatások kiszűrése; 18

19 a részképesség-kiesések lehetőség szerinti korrigálása; a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; családlátogatások; a szülők, a családok nevelési gondjainak segítése; a továbbtanulás irányítása, segítése. 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Az iskola életével kapcsolatos legfontosabb döntések a nevelőtestület hatáskörébe tartoznak. A jogszabályok szerint bizonyos döntések a fenntartó, mások az intézmény vezetőjének hatáskörébe tartoznak. A tanulók döntési joga a diák-önkormányzati munkában történő részvételre, annak szervezésére, szervezeti rendjének kialakítására korlátozódik a jogszabályok által meghatározott módon. A köznevelési törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint biztosítjuk annak lehetőségét, hogy a tanulók a diákönkormányzat szervezeti keretei között kifejthessék véleményüket a házirend, a szervezeti és működési szabályzat, valamint a pedagógiai program elkészítésekor. Ennek érdekében az osztályfőnökök és a diákönkormányzat patronáló tanára közreműködésével minden osztályban az életkornak megfelelő szinten és tartalommal ismertetjük a dokumentumok tartalmát, biztosítjuk az egyes tanulók és az osztályközösségek számára a véleménynyilvánítás lehetőségét. A dokumentumok tanulói véleményezése a diákönkormányzat hatásköre az annak szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint. Ugyanakkor lehetőséget kívánunk biztosítani arra is, hogy egyes a tanulóközösség egészére vonatkozó döntések meghozatala előtt a tanulók szervezett formában részt vehessenek a döntést megelőző véleményezésben. A tájékoztatás és a tanulói vélemények beszerzésének módszerét az előző bekezdésben meghatározottal azonosan határozzuk meg. A diákönkormányzat bevonásával biztosítjuk az iskola tanulóközössége számára azt a lehetőséget is, hogy a tanulók számára fontos döntéseket megelőzően a diákönkormányzat vezetőjének vagy patronáló tanárának előzetes kérése alapján részt vehetnek a nevelőtestületnek azokon az értekezletein, amelyeken az iskola munkájának értékelése történik. 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák Az iskola, mint oktató-nevelő intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulói érdeklődésre épít, és figyelembe veszi a szülői érdekeket. Az iskolai nevelés, a gyermeki 19

20 személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség koordinált aktív együttműködése. Ezen együttműködés alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség, melynek: megvalósult formái: a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység, feltétele: a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség, eredménye: a családi és iskolai nevelés egysége és az ennek nyomán kedvezően fejlődő gyermeki személyiség. A szülők, a tanulók és a pedagógusok kapcsolattartásának a következő, már az iskolába kerülést megelőzően kezdődő alábbi rendszere alakult ki: A tanulók megszólítása írásos tájékoztató a gimnáziumról az általános iskolákon keresztül, szóbeli tájékoztatás a környék általános iskoláiban és a gimnázium nyílt napjain (minden év novemberében), a központi felvételi vizsga alkalmával, a leendő 5. és 9. évfolyamosok részére tartott előzetes szülői értekezleteken (minden év májusában), tájékoztató a beiratkozáskor, tanítási órákon, tanórán kívüli foglalkozásokon, diák-önkormányzati tevékenység közben, kifüggesztett rendszabályok útján (Házirend, Tűzvédelmi utasítás stb.), körözvények, hirdetések által (igazgató, szaktanár, osztályfőnök). Az együttműködés során kialakuló minél szorosabb kapcsolat, a tanulók minél jobb megismerése elengedhetetlen fontos része az iskolai életnek. Minél jobban ismeri a pedagógus a tanuló életkörülményeit, pszichikumát, szokásait, annál nagyobb mértékben tudja befolyásolni még azokat a hatásokat is, amelyek felett közvetlenül nincsen hatalma. A személyiség megismerése, a fejlődési tendenciák pontos felfedezése tehát az őszinte együttműködés alapja A szülők közösségét érintő együttműködési formák A szülők megszólítása A szülőkkel való kapcsolatépítés alapvető formái: szóbeli tájékoztatás a környék általános iskoláiban és a gimnázium nyílt napjain (minden év novemberében); a leendő 5. és 9. évfolyamosok részére tartott előzetes szülői értekezleteken (minden év májusában); 20

21 a beiratkozáskor; a szülői értekezleteken (a tanév és a második félév elején); a fogadóórákon; probléma esetén a szülő vagy az iskola által kezdeményezve, előzetesen egyeztetett időpontban. A pedagógus az iskolában a szülői ház nevelését folytatja, illetve kiegészíti. Hogy ez a közös nevelés a tanuló érdekeit, fejlődését szolgálja, azonos elveken alapuljon, ahhoz fontos a szülők és a pedagógusok összehangolt nevelői együttműködése! Az együttműködés megnyilvánulási formái a fentieken túl: A szülők részéről a nevelői munka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk el: aktív részvételt az iskolai rendezvényeken, ötletnyújtást az előadások témáihoz, őszinte véleménynyilvánítást, együttműködő magatartást, nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását, a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését, érdeklődő-segítő hozzáállást, szponzori segítségnyújtást. Iskolánk a gyermekek helyes neveléséhez a következő segítségnyújtási formákat kínálja: nyílt napok, nyílt órák szervezése, rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról, változatos témájú szakkörök indítása, ahol a tanuló gyakorolhatja a helyes viselkedési módokat, előre tervezett szülői értekezletek, fogadóórák, igény szerinti előadások szervezése - logopédus, - nevelési tanácsadó, - pszichológus, - egészségügyi szakember (iskolaorvos, védőnő) meghívásával, pályaválasztási tanácsadás, családlátogatás, közös kirándulások Kapcsolattartás az iskola partnereivel A fenntartó megszólítása Írásos formában - jegyzőkönyvek, jelentések, beszámolók, iskolai dokumentumok útján; szóbeli formában - értekezletek útján (éves program szerint). 21

22 A külső partnerekkel történő kapcsolattartás szabályozása jelentős részben a szervezeti és működési szabályzat jogkörébe tartozik, így az iskola-egészségügyi ellátást biztosító szervezettel, a családsegítő szolgálattal, a pedagógiai-szakmai szolgáltatókkal való kapcsolattartás további szabályozására nincsen lehetőség. Az iskola vezetői folyamatos kapcsolatot tartanak fenn az írott és nyomtatott sajtóval, a tankerületi igazgatósággal. A sajtóval történő kapcsolattartás a szervezési igazgatóhelyettes feladatkörébe és felelősségi körébe tartozik. 1.9 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata Felvétel a gimnáziumba A nyolcosztályos tagozatra a tanulókat felvételi vizsga nélkül, a tanulóknak a harmadik tanév végén és a negyedik tanév első félévében szerzett osztályzatai alapján vesszük fel. Ha a jelentkezettek száma ezt szükségessé teszi, akkor - a felvételik rendjét szabályozó kormányrendeletben megállapított időpontban és formában - felvételi elbeszélgetést tartunk, hogy a kiválasztást megkönnyítsük. A négyosztályos képzésbe a tanulókat a központi írásbeli felvételi vizsga eredményei, a hetedik évfolyam év végi és a nyolcadik évfolyam félévi közismereti tantárgyainak átlaga alapján iskolázzuk be. A felnőttoktatási tagozatra a jelentkezés sorrendjében vesszük fel a tanulókat. Túljelentkezés esetén a kapuvári lakóhelyű jelentkezőket előnyben részesítjük, közülük pedig a jobb tanulmányi eredményt elért tanulókat vesszük fel A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: osztályozóvizsgákra különbözeti vizsgákra javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: aki osztályozóvizsgára jelentkezik akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira 22