A Karinthy Frigyes Óvoda - Óceán Tagóvoda pedagógiai programja

Átírás

1 KFÓ-ÓT KARINTHY FRIGYES ÓVODA-ÓCEÁN TAGÓVODA 1048 Budapest Hajló u Budapest Óceánárok u. M. Telefon: Telefon /fax: OM azonosító: A Karinthy Frigyes Óvoda - Óceán Tagóvoda pedagógiai programja Készítette: Kurucz Gyuláné intézményvezető 1 Kapják: 1. Intézményvezető 2. Óvodapedagógusok 3. Irattár Jóváhagyta: az óvoda nevelőtestülete Dátum: Iktatószám:49/4/2013 Érvényesség: határozatlan időre Törvények: o évi CXC törvény a köznevelésről o 363/2012.(XIII.17.) Korm. rend. Az óvodai nevelés alapprogramja o 20/2012. EMMI rendelet Tárolási hely: Karinthy Frigyes Óvoda - Óceán Tagóvoda irodái augusztus 1-jétől az óvoda vezetője Beáné Losonci Katalin

2 TARTALOMJEGYZÉK... 2 ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA, FELADATAI, RENDSZERE Gyermekképünk Óvodakép Óvodánk nevelési koncepciója Óvodánk szerkezete és feltételrendszere Személyi feltételek Tárgyi feltételek Az óvodai nevelés célja Az óvodai nevelés feladatai Az iskolai alkalmasság Az óvodai nevelés rendszere PEDAGÓGIAI FELADATRENDSZER ÉS TARTALOM A nevelés keretei Kommunikáció, anyanyelvi nevelés Gondozás, egészséges életmódra nevelés Szocializáció, érzelmi nevelés A gyermek tevékenységformái A játék Munka jellegű tevékenység Tanulás A gyermeki tevékenység tartalma - nevelési területek Mozgás A külső világ tevékeny megismerésére nevelés Matematika Vers-mese Ének, zene, énekes játék, tánc Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Óvodánk kapcsolatai a nevelés egyéb színtereivel A család Az óvodapedagógus feladatai a gyermekvédelem terén Külső kapcsolataink AJÁNLOTT IRODALOMJEGYZÉK

3 ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA, FELADATAI, RENDSZERE 1.1. Gyermekképünk "... egy fiatal erdei pinty, amely magányosan nő fel, tanulás nélkül is saját fajtája madárdalát zengi; de soha nem olyan szépen és tökéletesen, mintha egy öreg, kiváló dalost tanítóként melléadtak volna." Zrinszky László Óvodai nevelésünkkel törekszünk arra, hogy a gyermek személyiségében rejlő képességeket kibontakoztassuk, az egyéni sajátosságokhoz mérten a legeredményesebben fejlődjön. A gyermeket képessé tesszük az őt körülvevő világban való biztonságos eligazodásra, fejlesztjük önállóságát. Szeretnénk elérni, hogy a kisgyermek önállóan gondolkodó, érdeklődő, együttműködésre képes, nyitott, vidám és boldog legyen. A sajátos nevelési igényű gyermekekkel együtt nevelődéssel a különbözőségek elfogadására képesek lesznek, toleráns magatartást mutatnak mások iránt. A más kultúrából érkező gyerekek szokásait képesek lesznek elfogadni. Óvodánk nem ad helyet az előítéleteknek. A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermek az óvodáskor végére eléri az iskolai munkához, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Óvodánk a családdal együttműködve, a gyermek érdekeit mindenkor figyelembe véve pedagógiai eszköztárával kiegészíti, segíti a családi nevelést. Óvodánk nevelési programja az általunk megfogalmazott gyermekkép megvalósítását szolgáló gyermeki tevékenységek, a fejlődést segítő környezeti feltételek és a tudatos tervszerű nevelői hatások rendszerét tartalmazza. " Mert mi teremtünk, szép, okos lányt és bátor, értelmes fiút, ki őriz belőlünk egy foszlányt, mint nap fényéből a Tejút. " József Attila 4

4 1.2. Óvodakép Az óvoda társadalmi környezete A Karinthy Frigyes Óvoda - Óceán Tagóvoda a káposztásmegyeri lakótelepen működik. Jellemző a kettő- illetve többgyermekes család. A családi igények kielégítésének érdekében a szülők közül sokan többletmunkát vállalnak, elfoglaltak. A szülők partnerként együttműködőek, aktívan, szívesen részt vesznek az óvodai életben. Törekszünk az óvodáskorú gyermekek fejlődésének és nevelésének optimális feltételrendszerének megteremtésére, és folyamatos fejlesztésére. Mindkét óvoda felvállal integrációval, inkluzióval kapcsolatos feladatokat. Felismerve a partnerközpontú gondolkodás fontosságát, a minőségi munka jelentőségét, törekszünk az intézményi kulcsfolyamatok szabályozására. Óvodai nevelésünk alapelvei, értékei gyermekközpontú nevelés, amely a kisgyermek sajátos életkoronként, egyéni testi-lelki igényeit veszi alapul, az óvoda minden dolgozója elfogadva a gyermek személyiségét, tisztelettel, szeretettel, megbecsüléssel és bizalommal kezeli, az egyéni személyiség kibontakoztatása, olyan készségek, képességek, kompetenciák fejlesztése, amelyek az életen át tartó tanulást alapozzák, az óvodapedagógus törekszik a gyermekek személyiségéhez igazított pedagógiai intézkedések alkalmazására, családdal való együttműködés a gyermek harmonikus személyiségfejlesztése érdekében, a gyermeki jogok és alapvető szabadságok tisztelete és védelme, különös tekintettel az egyenlő hozzáférés biztosítására, esélyegyenlőség biztosítása a sajátos nevelési igényű valamint hátrányos/halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek érdekében, differenciáló módszertan és kompetencia-fejlesztő programok alkalmazásával, amelyet az óvodapedagógusok és egyéb szakemberek segítségével valósítunk meg, a migráns gyermekeknek biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét, az óvodapedagógus modellszerepének elve szerint a gyermek az óvodában utánzás, modellkövetés útján magatartási formákat, viselkedési mintákat tanul meg, ezért fontos, hogy 5

5 az óvodapedagógusokat és a technikai dolgozókat esztétikus külső, kiegyensúlyozott, empatikus, toleráns magatartás, jó konfliktuskezelés, kreatív és stratégiai gondolkodás jellemezze. 6

6 Óvodai nevelésünk célja Óvodai nevelésünk célja az óvodás gyermekek harmonikus, sokoldalú, teljes személyiséget érintő fejlesztése az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével. Az óvodai nevelés alapfeladatain belül nevelőtestületünk kiemelten kezeli a játék fontosságát és elsődleges szerepét a gyermek fejlődésében valamint a kultúraközvetítésben; az egészséges életmódra nevelést, ezen belül a mozgásfejlődés tudatos alakítását; a környezettudatos magatartás megalapozását; a tevékenységek szervezését, a gyermekek képességeinek megfelelően differenciálva; a kommunikációs nevelést, különös tekintettel az anyanyelvi nevelésre. A nevelésben alkalmazott speciális módszerek és eszközök a Montessori pedagógia egyes elemei és eszközei; a fejlesztőpedagógiai ismeretek, módszerek; változatos sporttevékenységek és mozgásfejlesztő eszközök; drámapedagógiai elemek és módszerek; a magyar népi kultúra és hagyományok közvetítése; a projekt módszer alkalmazása. A feladatokat óvónőink egyéni beállítódásuknak megfelelően, változatos módszerek alkalmazásával valósítják meg. Gyermekeink fejlődését, nevelőmunkánk hatékonyságát segíti az EGYMI logopédusok-pszichológusok problémafeltáró - fejlesztőmunkája, az Újpesti Közművelődési Központ közművelődési csoportjának kulturális programjai és óvodaidőn kívül szervezett tanfolyamai, az épületben lévő sokféle színtér és tárgyi feltételrendszer. 7

7 1.3. Óvodánk nevelési koncepciója Intézményünk jellege, a társadalmi környezet, valamint a közoktatás korszerű céljai meghatározzák óvodai nevelőmunkánk hangsúlyos pontjait, nevelési koncepciónk lényegét. Az óvoda a bölcsődés és iskolás kor közötti időszakban nevel, ezért a lehetőségekhez mérten nagy hangsúlyt fektetünk a fokozatok közötti átmenetek (bölcsődéből az óvodába, óvodából az iskolába lépés) megkönnyítésére gyermekeink számára. Ezt elsősorban az épületben levő bölcsődével, általános iskolával közös programszervezéssel, a lehetőségekhez mérten közelítő szokásrendszer alkalmazásával és a nevelési elvek közelítésével valósítjuk meg. Törekszünk a vegyes életkorú csoport kialakítására, lehetőség van a testvérek együtt nevelésére. A vegyes csoport, részben osztott csoport sajátossága, hogy gazdag lehetőséget kínál a kisgyermekkorra jellemző minta utáni tanulásban, a szocializálódás folyamatában, érzelmi, erkölcsi tulajdonságok kialakulásában. A kultúraközvetítés széles tapasztalatszerzési és gyakorlási lehetőséget biztosít korcsoporttól függetlenül. Az iskolába járás alól egy évre felmentett gyerekek lehetőség szerint a megszokott csoportban maradnak. Nevelőmunkánk során a játék és a gyermeki tevékenységek széles körének tudatos felhasználásával fejlesztjük azokat a kompetenciákat, amelyek megalapozzák az iskolai tanulást (szociális, értelmi, verbális, testi képességek). Pedagógiai célunk a gyermekek személyiségének kibontakoztatása. Ezt a gyermekek egyéni fejlettségi szintjének és saját fejlődési ütemének figyelembe vételével, egyéni bánásmód alkalmazásával érjük el. Óvodáink vállalják a sajátos nevelési igényű gyermekek integrációját: az érzékszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, autista, a megismerő-funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos vagy súlyos rendellenességével küzdő gyermekek nevelését. A nevelési programunkban meghatározott nevelési, fejlesztési tartalmak minden gyermek számára szükségesek. Az óvodai nevelés a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik, figyelembe véve a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelveit. A nevelés hatására az akadályozott fejlődésű kisgyermeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés. Törekszünk a sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakítása, a szükséges tárgyi feltételek, és segédeszközök meglétére, a gyermek mindig csak annyi segítséget kap, ami a további önálló cselekvéséhez szükséges. 8

8 Nevelőmunkánk koncepcionális elemei a kiemelt feladatok Óvodánk szerkezete és feltételrendszere Óvodánk szervezeti jellemzői: Karinthy Frigyes Óvoda: 8 csoport Óceán Tagóvoda: 5 csoport Személyi feltételek Létszám 2 Karinthy Frigyes Óvoda Óceán Tagóvoda Óvodavezető (óvodapedagógus) 1 fő Óvodapedagógus 16 fő 10 fő Kerületi helyettes 1 fő Óvodatitkár 1 fő 0,5 fő Dajka 8 fő 5 fő Konyhai dolgozó 2 fő 1 fő Pedagógiai asszisztens 2 fő 2 fő Gondnok 1 fő 1 fő Összesen 32 fő 19,5 fő A csoportokban két óvodapedagógus és egy dajka dolgozik. Összehangolt nevelőmunkára törekednek, amely a gyermekek nevelésében állandó értékként jelenik meg. Az óvoda vezetőjének munkáját vezető-helyettes, tagóvoda-vezető segíti. A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekeket és családjukat figyelemmel kíséri, munkáját segíti a gyermek és ifjúságvédelmi felelős. Az EGYMI logopédusai részt vesznek a gyermekek fejlesztésében. Óvodánk minden dolgozója elkötelezetten hozzájárul ahhoz, hogy nyugodt, derűs légkörben, a pedagógus elvárható szakértelmével és mintaadásával biztosítsa gyermekeink számára a fejlődésükhöz szükséges változatos tevékenységeket Tárgyi feltételek szeptember 1-jétől 9

9 Az óvodák tárgyi feltételeinek fejlesztésénél az alábbi elveket tartjuk szem előtt: korszerű, harmonikus, tágas környezet kialakítása, a csoportszobák berendezésében optimális játékszíntér kialakítása, a játékeszközök, a mozgásfejlesztő eszközök valamint az egyéb fejlesztő eszközök folyamatos beszerzése, az óvodák berendezésében, díszítésében iránymutató a KF ÁMK Arculati Kézikönyve. Az óvodai nevelés szinterei: Karinthy Frigyes Óvoda Óceán Tagóvoda 8 csoportszoba 5 csoportszoba 2 aula tornaszoba logopédus helyiség logopédus helyiség udvar udvar Ezen kívül: Karinthy Frigyes Óvodában Tágas, árnyas udvarral rendelkezünk, ahol nyári pancsolásra alkalmas medence van. Kellő mennyiségű szertár, könyvtár, informatikával felszerelt nevelői szoba áll a munkatársak rendelkezésére. Minden csoportszobához öltözőszekrényekkel leválasztott öltözőrész és két csoportonként egy mosdó tartozik. A beteg gyermekek elkülönítése és orvosi vizsgálatok lefolytatására a bölcsődével közös orvosi szoba van. HACCP rendszer alapján működő melegítő konyhánk van. Az óvoda textíliáinak mosását, vasalását a bölcsődével közös mosodában végezzük. A dolgozók részére a bölcsődével közös öltöző (zuhanyozóval) áll rendelkezésre. A logopédus fejlesztő szobája. Óceán Óvodában: Kellő mennyiségű szertár, könyvtár, informatikával felszerelt nevelői szoba áll a munkatársak rendelkezésére. Minden csoportszobához öltöző és csoportonként egy mosdó tartozik. HACCP rendszer alapján működő melegítő konyha van. 10

10 A dolgozók számára két öltöző áll rendelkezésre. Az óvoda törzsépületén kívül található a logopédus fejlesztő szobája. Korszerű felszereléssel rendelkezünk a 20/2012. EMMI 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben eszköznorma előírásainak megfelelően az alábbiakban: a csoportok fejlesztő játék, szerepjátékhoz való eszközök, konstrukciós játékok, barkács- és rajzeszközök tekintetében jól felszereltek, folyamatosan fejlesztjük; változatos, sokféle mozgásfejlesztő eszközzel rendelkezünk; a nevelőmunkát színesebbé teszik a CD-lejátszók, televíziók, videó, DVD lejátszók; a gyermekek nyugodt pihenését korszerű, kényelmes fektetők biztosítják Az óvodai nevelés célja Az óvodás gyermekek harmonikus, sokoldalú, teljes személyiséget érintő fejlesztése érdekében szem előtt tartva az életkori és egyéni sajátosságokat, valamint az eltérő fejlődési ütemet, célul tűzzük ki: a gyermekek érzelmi biztonságban érezzék magukat az óvodában, szeressenek ide járni; a megtervezett pedagógiai cél-feladat-tevékenységrendszer és kedvező nevelési hatások érvényesülése útján a gyermekek személyisége optimálisan fejlődjön; megalapozzuk az egész életen át tartó tanulást a motivációs, játékos készségfejlesztő és az iskolába való átmenetet segítő programokkal; a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében, a gyermek állapotához igazodva a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményében foglaltaknak megfelelően minden olyan pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs ellátás biztosítása, amely a gyermek képességeinek lehetőség szerinti legteljesebb kifejlesztéséhez szükséges. Ennek a feladatnak az ellátására igénybe vesszük a logopédust, a pszichológust, a Nevelési Tanácsadót, utazó tanárt (a szakszolgálat munkatársait), az EGYMI munkatársait. 11

11 1.6. Az óvodai nevelés feladatai Óvodai nevelésünk feladata a gyermekek testi-lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül az: egészséges életmód alakítása, érzelmi nevelés, szocializáció biztosítása, értelmi fejlesztés, anyanyelvi nevelés megvalósítása. Az egészséges életmód alakítása érdekében az óvoda biztosítja: a gyermek gondozását, testi szükségleteinek és mozgásigényének kielégítését, a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének segítését, az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítását, a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezetet, a gyermeki testi képességek fejlődésének segítését, a gyermek egészségének védelmét, edzését, óvását, megőrzését, a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítását, lehetőséget biztosítunk a migráns gyermekek számára egymás kultúrájának, anyanyelvének megismerésére, A megfelelő szakemberek bevonásával a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátását. Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása: az óvodában érzelmi biztonság, derűs, szeretetteli légkör uralkodik, ahol a résztvevőket pozitív attitűd jellemzi, törekszünk arra, hogy az óvodába lépés pillanatától fogva a gyermeket kedvező érzelmi hatások érjék, a gyermek kielégítheti társas szükségleteit, a különbözőségek elfogadására, tiszteletére neveljük őt, a nevelés együttesen fejleszti a gyermek szociális érzékenységét és éntudatának alakulását, önkifejező, önérvényesítő törekvéseinek teret enged, 12

12 az óvodai nevelés segíti az erkölcsi tulajdonságok (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség) és akarati tulajdonságaik (önállóság, önfegyelem, kitartás, feladat- és szabálytudat) fejlődését, a szokás és normarendszer alapozását végzi, a szülőföldhöz való kötődés megalapozása érdekében megismerteti szűkebb és tágabb környezetével. Értelmi fejlesztés és anyanyelvi nevelés megvalósítása érdekében: változatos tevékenységeket biztosítunk, amelyeken keresztül tapasztalatokat szerezhet a gyermek a természeti és társadalmi környezetről; lehetőséget teremtünk a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezésére, bővítésére, valamint az értelmi képességek és kreativitás fejlesztésére; beszédhelyzetek teremtésével, tudatos fejlesztéssel, a pedagógusok mintanyújtásával a kommunikáció alakítása, az anyanyelv fejlesztése. az anyanyelvi fejlesztés és a kommunikáció különböző formáinak alakítása - beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel (a javítgatás elkerülésével) az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyereki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítunk Az iskolai alkalmasság A gyermek belső érése, a családi nevelés és az óvodai nevelés eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai munkához, az iskolakezdéshez szükséges fejlettségi szintet. Belépnek a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben, majd az iskolában, az óvodásból iskolássá érik. A sajátos nevelési igényű gyermekek iskolai alkalmasságának vizsgálatát sérülésspecifikus szakemberek bevonásával végezzük. Az iskolai alkalmasságnak testi, lelki és szociális kritériumait egyaránt fontosnak tartjuk. A testileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére: eljut az első alakváltozáshoz, testarányai megváltoznak, megkezdődik a fogváltás, teste arányosan fejlett és teherbíró; 13

13 mozgása összerendezett, harmonikus; fejlődik a mozgáskoordináció, a finommotorika. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére: nyitott, érdeklődéssel készül az iskolába lépésre, az iskolai élet és a tanító elfogadására; képessé válik az együttműködésre, kapcsolatteremtésre felnőttel és társaival; ismeri a viselkedés alapvető szabályait, alakulnak benne azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez és megóvásához szükségesek; képes szándékosan irányítani mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését; képes alkalmazkodni egyre több szabályhoz; kialakuló feladattudata megnyilvánul a feladatok megértésében, feladattartásában, az egyre eredményesebb feladatvégzésben, fejlődik kitartása, munkatempója, önállósága, önfegyelme. Az értelmi fejlődés eredményeként a gyermek: a tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek, érzékelése, észlelése tovább differenciálódik (különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és akusztikus észlelés differenciálódásának, a téri tájékozottságnak a térbeli mozgásfejlettségnek és a testséma kialakulásának); az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama, a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés; megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, növekszik annak tartalma, terjedelme, könnyebbé válik megosztása és átvitele; a cselekvő- szemléletes és képi gondolkodás mellett kezd alakulni az elemi fogalmi gondolkodás; rendelkezik elemi ismeretekkel önmagáról és környezetéről: tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat, ismeri és a gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait, ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét, ismeri az öltözködés és időjárás összefüggéseit. 14

14 Az anyanyelvi nevelés eredményeként a gyermek: érthetően és folyamatosan beszél, kommunikál; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni; minden szófajt használ; különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot; tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő vagy egyéni eltérések lehetségesek); végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét Az óvodai nevelés rendszere Az óvodai nevelés feladatai komplex módon érvényesülő tevékenységek, amelyek átszövik óvodai nevelésünk teljes rendszerét, ezáltal biztosítják az óvodai nevelés céljának megvalósulását. A rendszer elemei A nevelés alapvető keretei: gondozás, egészséges életmódra nevelés; kommunikáció, anyanyelvi nevelés; szocializáció, érzelmi nevelés. A nevelés alapvető keretein belül a gyermekek tevékenységei: játék munka tanulás A gyermeki tevékenységeket az egyes nevelési területek tartalmazzák: mozgás vers, mese ének, zene, énekes játék rajzolás, mintázás, kézi munka külső világ tevékeny megismerése 15

15 matematikai tapasztalatok, ismeretek Segítjük a nevelés szintereinek együttműködését a gyerekek eredményesebb fejlesztése érdekében (család, bölcsőde, iskola, közművelődési intézmények, szakszolgáltatók és más intézmények). Az óvoda a gyermeken keresztül hat a családra. A nevelési célok és feladatok közvetítésével kezdeményezi és segíti az óvodai és családi nevelés összehangolását, amelynek alapja és feltétele a gyermek érzelmi biztonsága és a szülő kiegyensúlyozott óvodai közérzete. 16

16 AZ ÓVODAI NEVELÉS RENDSZERE CÉL ÉS FELADAT Fő területek A nevelés alapvető keretei A gyermek tevékenységformái A fejlesztés tartami eszközei Kapcsolatok más nevelési színterekkel JÁTÉK MOZGÁS Család Logopédus Bölcsőde Iskola Közművelődési Külső világ tevékeny megismerése Matematika Vers, mese Ének, zene énekes játékok Rajzolás, mintázás, kézimunka Testnevelés Intézmények Szakmai szolgáltatók Szakszolgálat Eü. szolgálat Munka jellegű tevékenység Tanulás Anyanyelv és kommunikáció, egészséges életmódra nevelés. Érzelmi nevelés, szocializáció A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI 17

17 2. PEDAGÓGIAI FELADATRENDSZER ÉS TARTALOM 2.1. A nevelés keretei Kommunikáció, anyanyelvi nevelés A szocializáció folyamatában a beszéd, a kommunikáció a gyermek környezetével való érintkezésének, önkifejezésének, gondolkodásának legfőbb eszköze. A kommunikáció által erősödik a gyermek biztonságérzete, növekszik tájékozottsága, gazdagodnak ismeretei, mélyülnek érzelmei, fejlődik beszédkészsége, esztétikai érzéke, anyanyelvi kultúrája. A nyelvi kommunikációs helyzetek kialakításának alapvető feltételei: szóbeli közlést kiváltó derűs légkör; az egymást meghallgató és az egymáshoz beszélő társak (gyermek-gyermek, gyermekfelnőtt) beszédkedve, beszédképessége; az anyanyelv szókincsének hangzásbeli és szövegértési sajátosságainak tapasztalati ismerete, használata. A kommunikációs nevelés átfogja az óvodai nevelőmunka minden területét, a nevelés egész folyamatának szerves része, valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az alábbi területeken és helyzetekben fokozottabban valósul meg: udvarias viselkedés szokásai és kifejezései (kérés, köszönés, megköszönés stb.); gondozási tevékenységek és étkezési szokások kialakítása közben; játékeszközök bemutatásával, és használatával; anyanyelvi játékok során; mese-vers kezdeményezések; kommunikációs helyzetek gyakorlása által, tervszerű, és spontán tanulási tevékenységek során. Az óvodapedagógus feladatai: 18

18 derűs, nyugodt, biztonságot adó, szeretetteljes légkör megteremtése, melyben a gyermek bátran, szívesen megnyílik; biztosítsa a természetes beszéd és kommunikációs kedv fenntartását, ill. ösztönözze erre a gyermekeket, jó kapcsolatok kialakítása óvónő-gyermek és gyermek-gyermek között, melyek serkentik a gyermek beszédkedvét; teremtsen alkalmat természetes élethelyzetek megfigyelése során olyan sokrétű tapasztalatés élményszerzésre, amelyek a gyermek beszéd- és kommunikációs fejlődését elősegítik, gazdagítják; rendszeresen kezdeményezzen anyanyelvi játékokat a csoportban; az egyéni fejlődési ütemnek megfelelően végezze fejlesztő munkáját; beszéde legyen követésre méltó, nyelvhasználata kifogástalan. Mondanivalóját közölje világos, érthető formában, mondatszerkesztése legyen egyszerű, de változatos; az óvónő mondanivalójának tartalma és a metakommunikáció összhangban legyen; törekedjen a halk illetve közepes hangerő színes, változatos használatára, a kommunikálás közbeni szemkontaktus tartására; kifejezéseinek alkalmazása során a szemléletesség, képszerűség nyilvánuljon meg; eszköztárában szerepeljen a humor; mindig válaszoljon a gyermek kérdéseire, a gyermek életkorának és érdeklődésének megfelelő magyarázattal szolgáljon; kérdéseivel is fejlessze a gyermek gondolkodását, ösztönözze őt további beszédre; ismerje fel a beszédhibákat, a hiányzó vagy rosszul képzett hangokat, a beszéd folyamatosságának hibáit, a hangszín rendellenességeit, eltérő beszédritmust vagy hangsúlyozást. A logopédus segítségével törekedjék ezek korrekciójára. igyekezzen megérteni és megfelelő tapintattal kezelni az alig, vagy csak keveset beszélő gyermeket a metakommunikáció eszközeivel is; kommunikációs probléma esetén a gyermek és környezetének ismeretében próbálja meg feltárni a hiányosságok okát. Az egyéni fejlettséget alapul véve segítse kibontakoztatni a gyermek nyelvi kifejezőképességét; abban az esetben, ha a gyermek környezetében nem a magyar nyelv használatos, az óvónő természetesnek tartja az anyanyelv használatát és segíti a magyar nyelv elsajátításában, segítse a migráns gyermekek magyar nyelv tanulását, az anyanyelv megőrzése mellett. 19

19 Módszertani alapelvek: a gyermek beszédére mindig figyeljünk, találjon meghallgatásra, kérdéseire kapjon kielégítő választ; minden gyermeket egyéni fejlettségéhez, érdeklődéséhez igazodva, képességeinek figyelembe vételével egyénileg fejlesztünk; a gyermeki kíváncsiság kielégítése, megválaszolása a gyermek életkorának, érdeklődésének szintjén történik; szem előtt tartva, hogy az anyanyelvi nevelés élőbeszéd-központú, az óvónő hangsúlyozottan érvényesíti az óvónő-gyermek között kialakuló nyelvi kommunikációban; törekszünk arra, hogy a felnőttek beszéde mindig érthető, tiszta, kifejező, nyelvtanilag helyes, minta értékű legyen minden kommunikációs helyzetben. A gyermek tevékenységei: kommunikál, beszél a helyzeteknek megfelelően; képeskönyvet, mesekönyvet, illusztrációt nézeget; mesét, verset hallgat; önállóan is próbál mesét, verset mondani, dramatizálni, bábozik; szerep-, nyelvi- és szituációs játékokat játszik. A fejlődés főbb jellemzői: egyre bővül a szókincsük, és ezeket összefüggő beszédükben egyre aktívabban, választékosabban alkalmazzák; képességeikhez mérten tisztán ejtik a beszédhangokat; kapcsolattartásukban megfelelő beszédfordulatokat és viselkedési formákat használnak; képesek végighallgatni társaik és a felnőttek megnyilatkozásait; helyesen használják a névmásokat, a névutókat, a jövő idejű igeidőt és az igemódokat; érthetően és folyamatosan kommunikálnak, beszédük többnyire megfelelő hangsúlyozású, hanglejtésű, hangerejű és sebességű; beszédüket megfelelő természetes gesztusokkal, arcjátékkal kísérik, kialakul a kommunikáció közbeni szemkontaktus. 20

20 Gondozás, egészségfejlesztés Az egészség ugyan nem minden, de egészség nélkül minden semmi. Az egészség szomatikus, pszichés és szociális elégedettséget, harmóniát jelent. Az óvodában az egészséges életvitel megalapozásával a test egészséges fizikai és lelki egyensúlyát biztosítjuk. A helyes életritmus, az egészséges táplálkozás, testápolás, öltözködés, mozgás, edzés, pihenés és alvás megszervezésével, az ehhez kapcsolódó gyermeki tevékenységekkel és az ezen alapuló szokások kialakításával biztosítjuk a megfelelő életmódot. Feladataink az egészségfejlesztés területén A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy az óvodában eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. Folyamatként kezeljük a tevékenységek hatékony szervezésével, amely a gyermekek egészségi állapotában kedvező irányú változást idéz elő. A mindennapos működésében kiemelt figyelmet fordítunk a gyermekek egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, amelyek különösen o az egészséges táplálkozás, o a mindennapos testnevelés, testmozgás, o a testi és lelki egészség fejlesztése, o a bántalmazás megelőzése, o a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás, o a személyi higiéné területére terjednek ki. Az óvodánkban folyó teljes körű egészségfejlesztés során figyelembe vesszük a gyermekek, biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait, beilleszthetőségét az óvodánkban megvalósuló átfogó prevenciós programokba. Törekedünk a teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok koordinált, nyomon követhető és mérhető, értékelhető tervezésére. Óvodánk közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során tevékenyen együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, valamint a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. 21

21 Tevékenységek és időtartamuk a napirendben Tevékenységek szept.-máj. 31-ig jún. 1-augusztus végéig játék, egyéb tevékenységek, levegőzés 7 óra 45 perc 1 óra 8 óra 4 óra öltözés, egyéb 1 ó 10 p 1 óra testápolási teendők előkészületek az 1 óra 5perc 1 óra étkezéshez, étkezés pihenés /alvás/ Kb. 2 óra, igény szerint Kb. 2 óra, igény szerint Az óvodapedagógus feladatai a gyermek egészséges fejlődéséhez biztosítson rendszeres napirendet, hetirendet, a nyugodt, kiegyensúlyozott élettempó kialakulása érdekében az életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vételével, az óvodapedagógus és a dajka a gondozás folyamatában is neveljen, építse kapcsolatait a gyermekkel, egyúttal segítse önállóságuk fejlődését biztosítson párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységeket a gyermek egyéni szükségleteinek megfelelően, Teremtse meg a gyermek egészséges testi, lelki fejlődéséhez, biztonságához szükséges környezeti feltételeket, a tiszta, egészséges, balesetmentes környezetet. Biztosítsa a levegőzés, edzés, mozgás rendszeres lehetőségét. A gyermekek a testnevelést mozgáshoz megfelelő öltözetben végezzék (a szülők gondoskodnak a tornafelszerelésről). Bensőséges kapcsolat során alapozza meg a gyermekben a tisztaság igényét, alakítsa ízlésüket. Ismerje meg a család gondozási szokásait, és törekedjen összehangolni az óvodai szokásokkal. Segítse elő, hogy a gyermekek a szükségletek körüli teendőiket egyre önállóbban végezzék. Minden gyermeknek annyi segítséget nyújtson, amennyit fejlettsége szerint igényel a feladat önálló elvégzéséhez. Biztosítson játékos gyakorlási lehetőséget az öltözködés mozzanatainak elsajátításához (gombolás, fűzés, kötés, csatolás), valamint az önkiszolgálás egyéb területein. A folyamatos folyadékpótlást biztosítsa a gyermekek számára a csoportszobában, udvaron egyaránt. 22