KONCEPCIÓ A JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI TISZK INFORMÁCIÓS ÉS MÓDSZERTANI KÖZPONT LÉTREHOZÁSÁRA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KONCEPCIÓ A JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI TISZK INFORMÁCIÓS ÉS MÓDSZERTANI KÖZPONT LÉTREHOZÁSÁRA"

Átírás

1 KONCEPCIÓ A JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI TISZK INFORMÁCIÓS ÉS MÓDSZERTANI KÖZPONT LÉTREHOZÁSÁRA A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ELLÁTÓRENDSZERÉT SEGÍTŐ HÁLÓZAT ÉS KOORDINÁCIÓS TEVÉKENYSÉG

2 Tartalom 1. Bevezetés A sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű tanulók ellátórendszere A minőségi ellátórendszer kialakításának célja a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei TISZK intézményeiben Kiindulási alap Szolgáltató rendszer kiépítése Információ-szolgáltatás Képzési szolgáltatások Tanácsadói szolgáltatások Jelzőrendszer Programadaptáció és programfejlesztés A szolgáltató rendszer hálózati működése A mentori rendszer kialakítása és működtetése A mentor A mentorok kiválasztási és támogatási folyamata A mentorok kiválasztásának javasolt szempontjai sz. Melléklet sz. Melléklet sz. Melléklet sz. Melléklet sz. Melléklet sz. Melléklet sz. Melléklet sz. Melléklet sz. Melléklet

3 1. Bevezetés A sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű tanulók ellátó rendszerét támogató módszertani központ létrehozását több tényező is indokolja. Az elmúlt évtizedben a gazdasági és társadalmi változások, az erre reagáló oktatáspolitikai döntések a középfokú képzésen belül a szakiskolákra hárították azokat a nehéz pedagógiai feladatokat, amelyek a társadalmi, gazdasági változásokból adódó egyre nehezebben megvalósítható alkalmazkodást igénylik. Évente 1 mintegy ötezer tanuló 16 éves koráig nem fejezi be az általános iskolát, és több mint húszezer azoknak a száma, akik nem tanulnak tovább vagy lemorzsolódnak a középiskolákból. A középfokú képzésből elsősorban a szakiskolákból morzsolódnak le nagy számban a tanulók. Az is tudott, hogy nem csak a korai iskolaelhagyók, hanem a szakiskolai képzésben képesítést szerzett fiatalok is rossz eséllyel indulnak a munkaerő piacon. A fogyatékos fiatalok munkaerő piaci esélyei sem jobbak. Az EU munkaképes korú lakosságának (16 64 évesek) 14,5% a adott számot a fogyatékosság valamilyen formájáról. 2 Ez összesen kb. 26 millió munkaképes korú embert jelentett. Az új tagállamokban a lakosság 25% a él valamilyen fogyatékossággal. 3 A számok egyértelműen jelzik, hogy a fogyatékos emberek nem tekinthetők kisebbségnek. Társadalmi befogadásuk a társadalom egésze számára fontos. Ennek ellenére foglalkoztatásuk, aktivitásuk nem megoldott: csupán 42% uk dolgozik, szemben a nem fogyatékos emberek 65% ával; 52% uk inaktív, szemben a nem fogyatékos emberekével, ahol az inaktívak aránya csupán 28%. 4 A foglalkoztatáshoz való hozzáférés kiterjesztésének, a kirekesztés elleni fellépésnek és a szociális kohézió erősítésének egyik elengedhetetlen feltétele, hogy mind a hátrányos helyzetű, mind fogyatékos emberek hozzáférjenek minden elérhető tudáshoz és a szükséges szakértelemhez. Ennek első lépése az alapképzés, folytatása az élethosszig tartó tanulmányi lehetőségek egyéb formáinak igénybevétele így a középfokú oktatás is. Az elmúlt évtizedben a figyelem azokra a tanulókra irányult, akik valamilyen ok miatt hátránnyal indultak az alap és a szakképzésben. Az esélyteremtő, integrációs törekvéseket 1 Liskó Ilona: Szakképzés és lemorzsolódás, Zöld könyv, 2008, old. 2 Disability and social participation in Europe, Európai Bizottság, Eurostat, 3. téma Population and social conditions, 2001, ISBN Új tagállamok, Eurobarometer : szociális helyzet az EU tagságot kérelmező országokban (127. oldal). 4 The employment situation of people with disabilities in the EU, Európai Bizottság, Foglalkoztatási és Szociális Ügyek Főigazgatósága, Adatok forrása: European Household Panel,

4 felerősítette a csatlakozás az Európai Unióhoz, amely ezen a téren is új helyzetet teremtett: egyértelművé vált, hogy a hátrányos helyzetű tanulók, sajátos nevelési igényű tanulók középfokú iskolákban történő integrációja, a korai iskolaelhagyás megelőzése a korábbiaknál jelentősebb támogatást kell, hogy kapjon. 2. A sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű tanulók ellátórendszere 2.1. A minőségi ellátórendszer kialakításának célja a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei TISZK intézményeiben A Jász Nagykun Szolnok Megyei TISZK intézményei célul tűzték ki a lemorzsolódás és az esélykülönbségek csökkentése érdekében a hátrányos helyzetű (HH), halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) és a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók kiszűrését és további gondozását. Ehhez információs és módszertani központot hoz létre, amely tevékenységeivel, szolgáltatásaival támogatja a hátrányos helyzetű (HH), halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) és a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók intézményi rendszerben maradását, a különleges gondozási igényből fakadó feltételek megteremtését, az egyéni fejlesztés és egyéni átvezetés feladatainak végrehajtását. Ehhez információs és szolgáltató rendszert épít ki a folyamatban résztvevő szakemberek felkészítésére, tanácsadói támogatására valamint közvetlenül és közvetett módon az érintett szereplők felkészítésére, egyéni támogatására. A kialakított szolgáltatói modellt alkalmazza a közösségi szolgáltatások igénybevételére, a TISZK intézményeiben és a központi képzőhelyen tanulók számára. Megteremti a TISZK intézményei közötti hálózati együttműködés feltételrendszerét, kialakítja és működteti a sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű tanulók ellátórendszerének hálózatát. Létrehozza és folyamatosan karbantartja az ellátórendszer javítását támogató információs adatbázisát, melyet valamennyi, a szolgáltatások igénybevételében érintett szereplő számára elérhetővé tesz. A hálózati tevékenység részeként kapcsolatokat épít ki a megye, a régió szak és szakmai szolgáltatásait végző szervezetekkel a minőség és a kapacitás biztosítása érdekében Kiindulási alap Az információs és módszertani központ hálózati szolgáltatásainak kiépítése segíti az intézmények körében a befogadó iskolai gyakorlat kialakulását. Ez nem csak a hátrányos 4

5 helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók számára lényeges, hiszen olyan környezetben tanulhatnak, ahol a szocializációjukat segítik megsegítik. A feltételek megteremtése a befogadó társak számára is előnyös, hiszen felerősödik azoknak az osztálytermi folyamatoknak a hatása, amelyeket a megjelenő differenciálási igény miatt a pedagógusok alkalmaznak. Az intézmény szempontjából a befogadással együtt járó útkeresés, az intézményi innovációk a befogadó iskola munkájában is jelentős minőségi javulást eredményeznek. Az iskolai befogadás fejlesztése, az egyéni tanulási utak kialakítása, a támogató tanácsadói, mentori feladatok és a kirekesztés csökkentése áll a program intézményi fókuszában, az információs és módszertani központ hálózati támogató rendszere segítségével. A befogadás minden tanulóra irányul, beleértve a sajátos nevelési igényű, a szociális és kulturális ok miatt hátrányos helyzetű, a tehetséges és bármely a kirekesztés veszélyének kitett tanulót. A minden tanulót befogadó iskola működésének célja a diákok tanulásának és közösségi életben való részvételének támogatása, amit az erre rászorulók esetében a tanulók szükségleteinek megfelelő pedagógiai többlettámogatások biztosításával valósít meg. A pedagógiai többlettámogatások hatékony megszervezése érdekében az információs és módszertani központ koordinálásával, az iskola feltárja a tanulás és az iskola közösségi életében való részvétel akadályait, és megkeresi azokat a belső és külső erőforrásokat, amelyek segítik a minőségi szolgáltatásokhoz való hozzáférést. A működést befolyásoló háttértudások 5 A középfokú iskolák többsége eredetileg különféle típusú szelektív megoldásokkal megválogathatta azokat a tanulókat, akiket felvett. A szelekciós szempontok a mindenkori feltételrendszerhez és az ahhoz kapcsolódó törvényi szabályozáshoz illeszkedtek. A 90 es évek közepétől jellemző tendenciákat tekintve a középfokú oktatás expanziójának gyorsuló üteme következtében ma már a tanulók 75% a érettségit (is) nyújtó képzésben tanul s mindössze negyedük választ olyan iskolát, amelyben a képzés mindössze a szakmai végzettség megszerzésére irányul. A tendencia a csökkenő gyereklétszám miatt a középiskolák többségénél oda vezetett, hogy alapvetően módosították a felvétellel kapcsolatos intézményi szintű stratégiáikat. Ez azt jelenti, hogy számos középiskola az elmúlt években megnyitotta a kapuit azok előtt a tanulók előtt is, akik a korábbiakban tanulmányi eredményeik vagy egyéb okok miatt nem kerülhettek, vagy kisebb számban kerülhettek volna az érintett iskola tanulói közé. Vonatkozott ez a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű tanulók létszámnövekedésére is. 5 Forrás: Akadálypályán, Szerk: Kőpatakiné Mészáros Mária Singer Péter, sulinova Kht,

6 A gyengébben teljesítő tanulók belépése az érettségit (is) nyújtó középfokú oktatásba új helyzet elé állította az iskolákban tanító pedagógusokat: o A tanulmányi szempontból, valamint az ezzel sok tekintetben összefüggésben a rendkívül heterogén társadalmi hátterű tanulócsoportokat már nem lehetett a hagyományos módszerek és elvárások mentén tanítani. o Ahhoz, hogy az iskolák az eddig megszokott eredményeket tudják felmutatni, új pedagógiai módszerek és stratégiák alkalmazására volt szükség, ami új kihívások elé állította az intézményeket. o A változás felismerése és az erre való lépéssorozat keresése szükségszerűen egy integrációs folyamatba ágyazottan zajlott le, amelynek a célja azoknak a tanulóknak az integrálása volt az érettségit (is) nyújtó középfokú oktatásba, akik sem családi hagyományaik, sem motivációik, sem pedig pillanatnyi anyagi helyzetük alapján nem erre a képzési típusra készültek. o Az érettségit (is) nyújtó középiskolák túlnyomó többségében nincs hagyománya, kultúrája a többségi társadalom tanulóitól eltérő kultúrájú vagy élethelyzetű, egészségi állapottal rendelkező tanulók oktatásának. Ezért e tanulók felvétele és oktatása számos nehézségbe ütközik, amelyek közül az egyik ok az intézmények tartózkodó magatartása. E mögött nem csak az új kihívásokkal kapcsolatos óvatos, esetleg a fogyatékossággal élők együttnevelésével kapcsolatos elutasító intézményi magatartás áll, hanem sok esetben a többségi társadalomhoz tartozó tanulók szüleinek a stratégiái is, amennyiben szeretnék gyermekeiket lehetőség szerint homogén tanulói környezetben taníttatni. o Gondot jelent, hogy a szakképzési kínálat elérhetősége és a tanulható szakmák piacképessége nem illeszkedik a hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók valóságos lehetőségeihez. o A többségi középiskolák közül leginkább a szakiskolákba kerülhetnek be a sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű tanulók, ahol vizsga és felvételi eljárás nélkül biztosítanak helyet nekik. Itt jelentkezik nyilvánvalóan a legerősebben a fogyatkozó gyereklétszáma hatása, illetve a gimnáziumok erőteljes gravitációja. o A középfokú intézményekbe bejutott sajátos nevelési igények számára igen nagy a veszélye annak, hogy a korábbi intézményükben tapasztalt (gyógy)pedagógusi támogatás elmaradása, az új környezet, a magasabb követelmények, a gyorsabb haladási tempó és egyéb okokra visszavezethetően tanulmányaikat nem tudják megfelelő eredménnyel folytatni, és bekövetkezik a tanuló végzettség nélküli kimaradása a középfokú intézményből. o Ugyanez érvényes a hátrányos helyzetből eredő kompenzációs támogatások elmaradására is Látható, hogy a hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók számára sem lehet más lehetőséget elképzelni, mint a többségi társadalomhoz tartozó tanulókkal egy 6

7 közösségben történő együtt tanulást, tanítást, kortárs közösségi életben való tevékenykedést. Az információs és módszertani központ támogató szolgáltatásai hozzásegítik az intézményeket a befogadó feltételrendszerek kialakításához, és szolgáltatásaik széleskörű kiterjesztéséhez Szolgáltató rendszer kiépítése A szolgáltató rendszer kiépítésének célja a sajátos nevelési igényű, hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélykülönbségeinek csökkentése a szolgáltatások kiterjesztésével, hozzáférhetővé tételével; a hátrányos helyzetű, az oktatási rendszerből lemorzsolódó tanulók szakképzésbe történő visszatérését és sikeres szakmához jutását segítő speciális oktatási nevelési és képzési igényeknek megfelelő programok alkalmazásával és munkavállalói kompetenciák fejlesztésével Információ-szolgáltatás Az információ szolgáltatás alapja egy folyamatosan aktualizált adatgyűjtésen és adatszolgáltatáson alapuló adatbázis létrehozása. Az adatbázis tartalmazza a JNSZM TISZK intézményeinek vonatkozásában a sajátos nevelési igényű, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulóinak releváns és aktuális adatait a megjelenő szolgáltatási igények szempontjából; valamint a TISZK által kínált és elérhető szolgáltatásokat, szolgáltatástípusonként. A folyamatosan bővülő adatbázis, adatbanki funkcióval kialakítja a sajátos nevelési igényű, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nevelése, oktatása, fejlesztése szempontjából releváns a saját tárhelyéről letölthető vagy más nyilvános tárhelyre átvezető, elérhető és letölthető tartalmakat. Adatgyűjtés: Adatgyűjtés és adatbázis létrehozása a TISZK intézményeiben tanuló sajátos nevelési igényű, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákokról a kompenzációs és segítő, támogató szolgáltatások igényeinek szempontjából Szolgáltatás szempontú adatgyűjtés és adatbázis létrehozása: azoknak a szolgáltatásoknak az összegyűjtése, és a szolgáltatások nyújtására együttműködési megállapodások megkötése, amelyek a TISZK közreműködésével juthatnak el a sajátos nevelési igényű, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákokhoz és az őket támogató és segítő érintett szereplőkhöz. Olyan tematikus adatbanki funkciót is betölteni képes tárhely kialakítása és működtetése, ahol megtalálhatók és letölthetők a sajátos nevelési igényű, 7

8 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók képzését, fejlesztését szervezeti, osztálytermi és egyéni szinten is támogatni tudó tartalmak. Például: o jogszabálygyűjtemény a sajátos nevelési igényű, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok támogatási lehetőségeiről folyamatosan aktualizált és frissített formában o a TISZK intézményeiben kialakult jó gyakorlatok bemutatása és azok adaptációs lehetőségei a sajátos nevelési igényű, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok fejlesztésében, képzésében o A sajátos nevelési igényű, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztését segítő fejlesztési tervek mintái, modelljei adaptációs lehetőségei o A munka erő piacra történő átvezetést segítő egyéni átvezetési tervek mintái, modelljei adaptációs lehetőségei o A sajátos nevelési igényű, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók együttnevelését segítő módszertani képzések lehetőségei pedagógusok, pedagógia munkát segítők, szülők és más iskolahasználók számára o A sajátos nevelési igényű, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni megsegítésében, a nevelésükben, képzésükben érintett szakemberek számára tanácsadói, mentori szolgáltatások igénybevételi lehetőségei Tematikus, a közoktatásban és szakképzésben már létrejött fejlesztések elérését segítő folyamatosan bővíthető linkgyűjtemény létrehozásához együttműködési és felhasználói megállapodások megkötése a tárhelyek tulajdonosával Például: o o o Adat és információ szolgáltatás: A kialakított adatbázis rendelkezésére áll a TISZK intézményeiben ellátott sajátos nevelési igényű, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok nevelésében érintett valamennyi szereplő számára az igénybe vehető és lehetőség szerint helyben vagy a lakóhelyhez közel elérhető szolgáltatások, fejlesztések, terápiák elérése érdekében. Tematikus, információs napok, műhelyek, work shop ok megszervezése a TISZK intézményei és intézményi környezete számára a szükségletekre és megjelenő szakmai igényekre megfelelő tartalommal, évente legalább négy alkalommal. 8

9 2.3.2 Képzési szolgáltatások A képzési szolgáltatások kialakításának és lebonyolításának célja, hogy a sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű tanulók ellátásában részt vevő szakemberek a szolgáltatásban megfelelő kompetenciákkal, magas színvonalú szolgáltatásokkal vegyenek részt. Ehhez szükség van olyan képzésekre, továbbképzésekre, felkészítésekre, amelyek segítik a szakembereket a feladataik ellátásában, felkészítik a pedagógusokat az inkluzív pedagógia elméletére és gyakorlatára, azoknak a pedagógusi attitűdöknek és azoknak a pedagógusi kompetenciáknak a kialakítására, amellyel az együttnevelés megvalósítható. A képzések tartalmai kiterjednek az együttnevelés fogalmi rendszerére, pedagógia alapelvekre az alkalmazásának céljára, jellemzőire, megvalósításának alapvető kritériumaira. Fontos, hogy a képzések mintát adjanak a pedagógiai gyakorlat folytatásához alkalmas módszerekre, technikákra. A képzési szolgáltatások igénybevétele történhet a módszertani központ saját fejlesztésű képzéseinek keretében más szakmai szolgáltatókkal kötött együttműködési megállapodás keretében A képzési szolgáltatások lebonyolítása történhet a módszertani központ saját erőforrásaival megszervezett és lebonyolított képzés keretében más szakmai szolgáltatókkal kötött együttműködési megállapodás keretében A képzések tematikus fókuszai: SNI integrációra és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók képzésére vonatkozó továbbképzés 30 órás továbbképzés lebonyolítása a TISZK partnerintézményeinek pedagógusai számára a sajátos nevelési igényű tanulók sikeres és eredményes integrációja érdekében. Gyakorlatorientált képzés a korszerű új tanítási módszerek (differenciálás, kooperatív technikák stb.) megismertetésére és a tanórán való alkalmazására. HH speciális programok bevezetésére implementációs tréning 30 órás továbbképzés lebonyolítása a TISZK partnerintézményeinek pedagógusai számára a tevékenységközpontú pedagógiák alkalmazására való felkészítés a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolarendszerben való megtartása és a hátrányok minél nagyobb kiegyenlítése érdekében. Lemorzsolódással kapcsolatos tréning a mentoroknak és osztályfőnököknek 9

10 30 órás pedagógus továbbképzés a TISZK partnerintézményeinek pedagógusai számára. A képzésen a legkorszerűbb tanulás módszertani technikák bemutatására és a gyakorlatban való alkalmazásuk bemutatására kerül sor, amelyek segítségével a tanulók tanulási folyamata eredményesebbé és hatékonyabbá tehető. A lemorzsolódás intézményi sajátos okainak feltárása, dokumentálása összehasonlítása; prevenciós módszerek kidolgozása az idő előtti iskolaelhagyás megelőzésére és a lemorzsolódás kockázatának korai felismerésére Mentorálási feladatokra felkészítő pedagógus továbbképzés 30 órás pedagógus továbbképzés a TISZK partnerintézményeinek pedagógusai/osztályfőnökei számára. A képzés keretében sor kerül a diákok egyéni megsegítését támogató technikák, eszközök, az egyéni érdekeltség megteremtését segítő folyamatok, a partnerséget erősítő kommunikációs eljárások, a problémamegoldó módszerek bemutatására, körülményeinek feltérképezésére, a motivációs bázis kialakítására, fenntartására, az adaptív technikák és módszerek elsajátítására, napi pedagógia gyakorlatban történő alkalmazására. Egyéb képzések az intézmények szolgáltatás centrikus működését, a változások kezelését, a befogadó pedagógiai gyakorlatot segítő képzések Tanácsadói szolgáltatások A tanácsadói szolgáltatások hozzájárulnak az intézményi együttneveléssel kapcsolatos folyamatok tanácsadói munkájának elvégzéséhez. Fontos a különböző tanácsadói kompetenciák alkalmazása az intézményi gyakorlatban, a tanácsadó önfejlesztése, a tanácsadói munka tervezése, önértékelése. A tanácsadói munka szükséges az intézmények eredményes működését és fejlesztéseit támogató szervezeti kultúra kialakításához az együttnevelés aspektusában, az osztálytermi folyamatokat és a tanulók egyéni, boldogulását támogató eszközök és módszerek eredményes alkalmazásához. A tanácsadói, szakértői, mentori munka legfontosabb kulcsszavai: konzultáció, tanácskérés és adás, információk megosztása, a struktúra építése, tényszerű elemzés, standard, a szervezet dinamikája, az információáramlás, a delegált szakértelem, értéképítés, kompetenciagyarapítás, facilitálás, módszertani segítség, támogatás A tanácsadás szintjei: szervezeti szint: az intézmény működését, elsősorban menedzsment feladatokat, folyamatokat támogató feladatok osztálytermi szint: a pedagógiai gyakorlatot, elsősorban a pedagógusokat módszertani, tanulásszervezési szempontból támogató feladatok 10

11 egyéni szint: az érintett tanuló iskolai előmenetelét, iskolai sikerességét támogató feladatok A tanácsadói szolgáltatás kiterjed: Az SNI és HH tanulók ellátórendszerét támogató tanácsadói típusok meghatározása Az SNI és HH tanulókat támogató tanácsadók közvetítésére A tanácsadói rendszer kialakítására, a kiválasztási és támogatási folyamatának rögzítésre Mind a közoktatásban, mind a szakképzésben több szinten, többféle szakértői, mentori, tanácsadói feladat körvonalazható. Szükséges, hogy az információs és módszertani központ regionális, megyei szinten felmérje a szükséges támogatási igényeket, felmérje és létrehozza a rendelkezésre álló tanácsadói bázist a különböző igényeknek megfelelő kompetenciákkal. Az intézmények ennek értelmében a saját helyi igényeiknek és szükségleteiknek megfelelő tanácsadói, szakértői típusok közül választják ki a számukra megfelelő szakembert. Ehhez rendelkezésre állnak az elmúlt évek fejlesztéseinek eredményeként a közoktatásban és a szakképzésben is létrejött szolgáltatások, amelyek regionális adatbázisban és egyéni együttműködési megállapodások megkötésével rögzíthetők, létrehozhatók. Az ellátórendszerbe bekapcsolható tanácsadó típusok a közoktatási rendszerben Esélyegyenlőségi szakértő A közoktatási esélyegyenlőségi szaktanácsadó feladata közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv megvalósulásának támogatása. Folyamat szaktanácsadó Az intézményi folyamat szaktanácsadó az intézményi innováció illeszkedési területeit, a fejlesztés egységének létrejöttét, a keletkező problémák vezetői szintű feltárását és megoldását hivatott segíteni. Kompetenciaterületi mentor szaktanácsadó A kompetencia alapú oktatási programot tanórai szinten alkalmazó pedagógust segíti. Feladata az általa mentorált területen a kompetencia alapú oktatás pedagógiaiszakmai, pszichológiai módszertani hátterének, dokumentumainak, fejlesztési feladatainak megismertetése, adaptációs folyamatának támogatása. 11

12 IPR módszertani mentortanácsadó Az intézményi integrációs pedagógiai gyakorlatot, az együttnevelés pedagógiai eljárásainak alkalmazását IPR t) támogató módszertani mentorok egyszerre öt/hat módszertani terület adaptációját, bevezetését, alkalmazását segítik munkájukkal. SNI adaptációs szaktanácsadó Az adaptációs szaktanácsadó az inkluzív nevelés társadalmi, pedagógiai, pszichológiai hátterének ismeretében segítséget nyújt az osztálytermi folyamatokban zajló pedagógiai gyakorlat feltárásában, elemezésében, értékelésében annak érdekében, hogy a sajátos nevelési igényű gyerekek inkluzív nevelésének megvalósításához a legmegfelelőbb eszközök alkalmazására kerüljön sor. Osztálytermi szinten segíti a pedagógusokat a beavatkozási lehetőségek felismerésében, a tanítási tanulási folyamat átalakításában, a megfelelő adaptációs eszköztár kialakításában. Mérési értékelési szaktanácsadás A szaktanácsadó támogatja a pedagógusokat, az intézményvezetést valamint a fenntartót az országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzésében, értelmezésében. Segítséget nyújt célzott fejlesztő beavatkozások tervezéséhez, alkalmazásához. Javaslatot tesz együttműködve az érintett intézmények felelőseivel, illetve a jogszabálynak megfelelően a mérés értekelés szakértői szolgáltatását végző szakemberrel, szervezettel az országos kompetenciamérésen, az országos, illetve intézménytípus átlagát el nem érő iskolák (fenntartók) számára az intézkedési tervek elkészítéséhez szükséges főbb stratégiai célok, tevékenységek meghatározására. Szervezetfejlesztési szaktanácsadó A szervezetfejlesztési tanácsadó az intézmények vezetése számára nyújt támogatást az intézmény működését átható innovációs tevékenységek, fejlesztő programok következtében végbemenő szervezeti változás, megújulás menedzselésében. Segítséget nyújt a szervezet humánközpontú fejlesztésében, a folyamatok középpontba állításával az egyéni, a csoportos és a szervezeti szintű beavatkozások megtervezésben, véghezvitelében. Támogatja az intézmény menedzsmentjét a szervezet céljainak eredményes és hatékony elérése érdekében. Segítséget nyújt a tervezésben, a szervezet céljainak kitűzésében, a kitűzött célok elérési módszereinek kiválasztásában; támogatja a vezetés szervezési feladatait, a feladatok és az erőforrások hatékony egymáshoz rendelésében, segíti az irányítási feladatok eredményes megtervezését. Tanácsot ad a sikeres innovációhoz szükséges követelmények leírásában, a teljesülés ellenőrzési feladatainak tervezésében, támogatja a vezetést a megtervezett innovációs tevékenységek folyamatában, eltérés esetén beavatkozási feladatok végrehajtásában 12

13 A tanácsadással kapcsolatos szakmai információk és a tanácsadók névjegyzéke, szakterülete elérhető a : oldalon Az ellátórendszerbe bekapcsolható tanácsadó típusok a szakképzési rendszerben Hátrányos helyzetűek reintegrációját támogató tanácsadó, szakértői Osztálytermi szinten segíti a pedagógusokat a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésében. Tartalmi és módszertani segítséget ad a pedagógusoknak pedagógiai gyakorlatuk megújításához az integrált nevelés eredményes megvalósításához. Közismereti oktatás és szakmai alapozást segítő szakértő Támogatja a pedagógusokat a közismereti tárgyak tartalmi megújításában, annak tantervi követelményekben való megjelentetésében illetve a korszerű tartalmak módszertani támogatásában. Segíti az egyéni fejlesztésekre fókuszált, az egyéni tanulási utak kijelölését előtérbe állító tartalmi és módszertani tervezéseket és annak pedagógiai gyakorlatba való átültetését. Szakképző évfolyamokon módszertani szakértő Segíteni tudja a szakképző évfolyamokon oktatókat a moduláris rendszerű, kompetenciaalapú képzés megvalósításában, olyan korszerű módszertani lehetőségek kínálatával és bevezetésének támogatásával, amely elősegíti a fiatalok felkészítését a sikeres munkaerő piaci megjelenésre. Mérés értékelési szakértő Segíti az intézményeket és a pedagógusokat a korszerű mérőeszközök tervezésében, alkalmazásában, a mérésmetodikai eljárások pedagógiai gyakorlattá válásában. Támogatja a pedagógusokat a kompetencia mérések eredményeinek értelmezésében, az eredmények tükrében a szükséges beavatkozási lehetőségek tervezésében. Önfejlesztés intézmény fejlesztési tanácsadó szakértő Támogatja az intézmény vezetését a iskola céljainak eredményes elérése érdekében. Segítséget nyújt a tervezésben, a szervezet céljainak kitűzésében, a kitűzött célok elérési módszereinek kiválasztásában; támogatja a vezetés szervezési feladatait, a feladatok és az erőforrások hatékony egymáshoz rendelésében, segíti az irányítási feladatok eredményes megtervezését. Tanácsot ad fejlesztésekhez szükséges követelmények leírásában, támogatja a vezetést a megtervezett innovációs 13

14 tevékenységek folyamatában, eltérés esetén beavatkozási feladatok végrehajtásában. Minőség fejlesztési szakértő Az intézmény minőség fejlesztéséhez, a minőség biztosításához kapcsolódó tevékenységek kiépítésében, rendszer szerű alkalmazásában segíti az intézményekben a minőség biztosítási team munkáját. A tanácsadással, szakértői tevékenységgel kapcsolatos szakmai információk és a szakértők, tanácsadók névjegyzéke, szakterülete elérhető a : oldalon Mentor A mentor segíti a mentorált diákot/kokat a tanulmányi előmenetelének megtervezésében, annak véghezvitelében, segít a konfliktusok felismerésében, rendezésében, a felelős döntések meghozásában, a szükséges beavatkozási pontok reális megítélésében. Kapcsolatokat épít és tart fenn a felmerülő problémák megoldásában Jelzőrendszer A jelzőrendszer kialakításának célja, hogy intézményi szinten kialakítsa azokat az információs, támogató szolgáltatásokat, amelyek közelítő biztonsággal jelzik a hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók intézményi és tanulói státuszában bekövetkező változásokat, jelzik a szükséges igényeket a különböző egyéni megsegítést igénylő szolgáltatások becsatornázása érdekében. A jelzőrendszer kialakításában jelentkező feladatok: A szociális jelzőrendszerhez kapcsolódó intézményi szintű, működtethető jelzőrendszer kialakítása és működtetése A HH/HHH és SNI tanulókat segítő jelzőrendszer működéséhez szükséges együttműködési csomópontok tervezése, kialakítása és működtetése A jelzőrendszer működtetéséhez szükséges szakember kapacitás biztosítása Jogi tanácsadói szolgálat kiépítése egyrészt a gyakorlatban megjelenő eseti diszkriminációk elkerülésére, kivédésére, szükség esetén jogszerű orvoslására; másrészt a sajátos nevelési igényből és/vagy a hátrányos helyzetből adódó 14

15 különleges és speciális támogatási és ellátási feltételek, lehetőségek és szolgáltatások elérésének bemutatására és igénybevételére Programadaptáció és programfejlesztés A sajátos nevelési igényű, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók képzéséhez, fejlesztéséhez, egyéni megsegítéséhez szükség van azokra, a tanulás egyéniesítését támogató fejlesztési tartalmakra, amelyekkel hátrányaik behozhatók, kompenzálhatók. A készség, képesség, és kompetenciáik fejlesztése elsődleges a tanulási tartalmak kijelölésében. LLL kompetenciák fejlesztése Cél, hogy a tanulók megerősödjenek azokban a kompetenciáikban, amelyekkel sikeresek lesznek a munkaerőpiacon. Hogy melyek ezek a kompetenciák, arról gazdag nemzetközi és hazai szakmai viták, közös gondolkodások eredményei, fejlesztési dokumentumok állnak rendelkezésre. A legfontosabb kompetenciáknak a meghatározása az elmúlt években erőteljesen megjelent az oktatásfejlesztéssel foglalkozó szakemberek közvetítésében. A fejlesztést befolyásoló háttértudások A kulcskompetenciák körének meghatározása amely kompetenciákkal mindenkinek rendelkeznie kell a sikeres életúthoz alapkövetelmény, hogy az iskolák tartalmi fejlesztéseit behatároló oktatási stratégiák megvalósuljanak. A kulcskompetenciák körének meghatározásával az Európa Tanács munkaprogramja is 2001 óta foglalkozik. Az Európa Tanács kulcskompetenciákkal foglakozó munkacsoportja általánosságában körvonalazta a fogalmat 6 : 6 A kompetencia, Kihívások és értelmezések, Szerk. Demeter Kinga; OKI; Bp old. 15

16 A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök transzferábilis, többfunkciós egysége, amellyel mindenkinek rendelkezni kell ahhoz, hogy személyiségét kiteljesíthesse, be tudjon illeszkedni a társadalomba és foglalkoztatható legyen. A kulcskompetenciákat a kötelező oktatás illetve képzés időszaka alatt kell elsajátítani. A későbbiekben az egész életen át tartó tanulás során mindenféle tanulás alapját ezek a kompetenciák képezik. A munkabizottság nyolc kulcskompetenciát határozott meg, amelyek nélkülözhetetlenek a tudás alapú társadalom működéséhez az egyén boldogulásához. Az Európai Referenciakeret szerint: Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai, természettudományi és technológiai kompetenciák Digitális kompetencia A tanulás tanulása Személyközi és állampolgári kompetenciák Vállalkozói kompetencia Kulturális kompetencia A kompetencia, kulcskompetencia fogalmi és tartalmi meghatározása kapcsán megjelentek azokat a hazai válaszok, tartalmi fejlesztéseket, amelyek reflektálva az európai oktatási prioritásokra közoktatásunk tartalmi fejlesztési irányait is kijelölték. A 2007 ben megjelent NAT módosítás a következő kulcskompetenciákat azonosítja: Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia A hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai művészeti tudatosság és kifejezőkészség Köztudott, hogy a szakiskolában tanuló diákjaink még mindig, közel sem rendelkeznek azokkal a motivációkkal, fejlett képességstruktúrával, érdeklődéssel, mint az érettségit adó középiskolába járó kortársaik. Ennek okait, háttértényezőit számos kutatás, tanulmány ismerteti, részletezi. Nagyon fontos tudnunk, hogy szükséges a tantárgyakon túlmutató, a kompetenciák fejlesztését hangsúlyozó feladatok, eszközök, módszerek alkalmazása. A tartalmi fejlesztések és azok adaptációja segítséget ad a tanulók egyéni fejlődési útvonalának bejárásához. Fontos a tanulók tevékenységeire épülő tartalmak érvényesítése, 16

17 a kooperáció, az egymástól tanulás, amelyek segítik a tapasztalaton alapuló tudás megszerzését, az együttműködést, a párban, a csoportban tanulást, a társas kompetenciák, a kommunikáció fejlesztése szempontjainak közvetítését. A programban feladatként vállalt munkavállalói kompetenciák fejlesztésének rendszere és az ehhez kapcsolódó tananyag fejlesztése kapcsán szükséges számba venni az elmúlt évek fejlesztéseit közoktatás és a szakképzés területén. Sok olyan tartalmi és módszertani anyag látott napvilágot, amelyek osztálytermi szinten, az egyéni fejlesztések fókuszba állításával segíthetik a munkavállaláshoz, a munkaerő piaci sikerességhez a célcsoportba tartozó tanulókat. A program tartalmi elemeinek meghatározása előzményeként szükséges a fejlesztések eredményeit és azok adaptációs lehetőségeit felmérni. Építeni kell azokra a kompetenciákra, amelyek irányadói voltak a hazai fejlesztéseknek. Az Európai Referenciakeret személyközi és állampolgári kompetenciák körébe sorolja azokat az ismereteket, készségeket, attitűdöket, amely alapvetően szükségesek a munkavállalással kapcsolatos kompetenciák kialakításában. Miért fontos a személyközi és állampolgári kompetenciák 7 fejlesztése? A személyközi kompetenciákhoz tartoznak mindazok a viselkedésformák, amelyeket az egyénnek el kell sajátítani ahhoz, hogy a tanuló képes legyen hatékony és konstruktív módon részt venni a társadalmi életben, és szükség szerint meg tudja oldani a konfliktusokat. A személyközi kompetenciák nélkülözhetetlenek a hatékony személyes és csoportos érintkezésben mind a köz, mind a magánélet területén. Az állampolgári kompetenciák átfogóbbak, mint a személyköziek mivel társadalmi szinten működnek. Azoknak a kompetenciáknak a halmazaként írhatók le, amely az egyén számára lehetővé teszik az állampolgári szerepvállalást. Ismeretek szintjén megjelenő tartalmak o különböző társadalmakban általánosan elfogadott vagy támogatott viselkedési szabályok és viselkedésmódok o az egyén, a csoport, társdalom és kultúra, illetve e fogalmak fejlődésének a megértése o az interkulturális dimenzió szerepének a megértése az európai és más társadalmakban o a polgári jogok és az ország alkotmánya és a kormány működésének ismerete o a kormányzat kulcsszereplőinek, a politikai pártoknak és az általuk hangoztatott politikai nézeteknek az ismerete o a demokrácia és az állampolgárság fogalmai o a kivándorlás, a bevándorlás és a kisebbségek fogalmának ismerete európai és világviszonylatban is 7 A kompetencia, Kihívások és értelmezések, Szerk. Demeter Kinga; OKI; Bp old. és old. 17

18 Készségek szintjén megjelenő tartalmak o konstruktív kommunikáció különféle társadalmi helyzetekben (tolerancia, egyéni és kollektív felelősség) o a személyes elégedetlenség konstruktív módon történő kifejezése (az agresszió, az erőszak az önpusztító viselkedésminták féken tartása) o a személyes és szakmai szféra különválasztása, tartózkodás a szakmai konfliktusok személyes szintre vitelétől o a nemzeti kulturális identitás tudatosítása és megértése Európa és a világ többi részének kulturális identitásával való kölcsönhatásainak az ismeretében o tárgyalóképesség o részvétel a lakóhely, a település életében, valamint a nemzeti európai szintű döntéshozásban, választásokon való szavazás o a szolidaritás kifejezése o a közintézményekkel való hatékony érintkezés o az EU által kínált lehetőségek kihasználása Az attitűdök szintjén megjelenő tartalmak o a másik ember iránti érdeklődés és tisztelet o törekvés a sztereotípiák és előítéletek leküzdésére o kompromisszumkészség o tisztesség o öntudatosság o a lakóhelyhez, a hazához, az Európai Unióhoz és általában véve Európához, a világhoz való részéhez tartozás érzése o hajlandóság a különböző szinteken folyó demokratikus döntéshozásban való részvételre o érdeklődés az önkéntes állampolgári szerepvállalás iránt, a társadalmi sokszínűség és a társadalmi kohézió támogatása o a mások által vállalt értékeknek és mások magánéletének a tiszteletben tartása o az emberi jogok és az esélyegyenlőség elfogadása o a különböző vallási és etnikai csoportok értékrendjei közötti különbségek tiszteletben tartása és megértése o a tömegtájékoztatásból származó információk kritikus szemlélete A programadaptációval, kompetenciafejlesztéssel kapcsolatos tartalmi és módszertani információk letölthetők a: oldalról. Egyéni átvezetési tervek 18

19 Az egyéni átvezetési tervek kialakításának célja a hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók egyéni támogatása az iskolából a munka világába. A fejlesztés irányadó alapvetésként kezelheti a Salamancai Akció terv 8 is megfogalmazásit, miszerint az iskoláknak segíteniük kell, hogy a kikerülő fiatalok gazdaságilag aktívak legyenek, és birtokában legyenek azoknak a készségeknek, amelyekkel a felnőtt élet szociális, kommunikációs követelményeinek és elvárásainak meg tudnak felelni. Ez státusz és szerepváltozás. 8 UNESCO,

20 Szempontok az egyéni átvezetési tervek kialakításához 9 : az átmenetnek az érintett fiatal részvételével kell megtörténnie és tiszteletben kell tartani az egyéni választásait az érintett fiatal személynek és családjának és a szakembereknek szorosan együtt kell működni az egyéni átvezetési terv kialakításában az egyéni fejlesztési terv része az egyéni átvezetési tervnek (az egyéni fejlesztési terv a fejlődésre és az iskolai helyzet változásaira reagál az átmenetnek valamennyi, abban részt vállaló személy közvetlen részvételével és együttműködésével kell megvalósulnia az átmenet az iskola és a munkaerő piac szoros együttműködését igényli, ahol a fiatalok a valóságos munkahelyi feltételekről szereznek tapasztalatokat az átmenet egy hosszú, összetett folyamat része, amely felkészíti a fiatalokat a zökkenőmentes munkavállalói és felnőtt létre Az egyéni átvezetési terv olyan eszköz, amely az érintett fiatal múltját, jelenét és elképzelt jövőjét dokumentálja. Egyfajta portfólió, amely alkalmas a legfontosabb információk rögzítésére. Amit tartalmaznia kell: családi körülmények egészséggel kapcsolatos háttér információk, elsősorban a sajátos nevelési igényű tanulók szempontjából értékek és kulturális háttér tanulmányokkal, képzéssel, kompetenciákkal kapcsolatos információ Egyéni fejlesztési tervek Az egyéni fejlesztési tervek elkészítésének célja, hogy segítse a tanulók egyéni sajátosságokhoz igazított, egyénre szabott fejlesztését. Az egyéni fejlesztési tervek építenek az intézmény tartalmi szabályozó dokumentumaira, a helyi tantervre. Stratégiája úgy kerül kialakításra, hogy minden tanuló saját igényeinek feleljen meg. Az egyéni fejlesztési terv azt rögzíti, ami több vagy eltér a tantervtől. 9 European Agency for Development in Special Needs Education,

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Kompetencia alapú oktatás feltételeinek fejlesztésére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő egyes oktatási intézményeiben

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság Az IKT fejlesztési folyamat-szaktanácsadó, valamint az IKT mentor szaktanácsadó felkészítése a digitális kompetencia fejlesztés támogatására Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning

Részletesebben

A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében

A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében Tolna Megyei Önkormányzat Szent László Szakképző Iskolája és Kollégiuma (TISZK) A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében VIII. OTK, 2009. május 29 Hátrányok eredete,

Részletesebben

PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ. Pályázati felhívás: TÁMOP 3.1.4-08/2-2009 pályázatról Kompetencia alapú oktatás, egyenlő esélyek - innovatív intézményekben

PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ. Pályázati felhívás: TÁMOP 3.1.4-08/2-2009 pályázatról Kompetencia alapú oktatás, egyenlő esélyek - innovatív intézményekben PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ Pályázati felhívás: TÁMOP 3.1.4-08/2-2009 pályázatról Kompetencia alapú oktatás, egyenlő esélyek - innovatív intézményekben Projekt címe: A körmendi Dr. Batthyányné Coreth Mária Óvoda

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK 1. 2. 3. 4. 5. Képzés címe TÁMASZPONT Projektmenedzsment, változásmenedzsment, innováció a TÁMOP közoktatás-fejlesztési projektjeiben CSAPATTEST: Csapatépítő tréning megújuló közoktatási

Részletesebben

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS SNI tanuló ellátása Osztályfőnök Osztályban tanító pedagógusok Gyógypedagógus

Részletesebben

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ = Inklúzió Integráció (együttnevelés) Inklúzió I-I-I Innováció A saját pedagógiai gyakorlatunk optimalizálására irányuló folyamat Integráció Inklúzió Az integrációval be kívánják

Részletesebben

Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért!

Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért! Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért! TÁMOP-3.4.2/09/1. 2010. október 28. Pályázó: Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Projekt menedzser: Bukovszki Andrásné

Részletesebben

Önéletrajz. Név. Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail. discipula@freemail.hu Állampolgárság.

Önéletrajz. Név. Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail. discipula@freemail.hu Állampolgárság. Önéletrajz Név Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail discipula@freemail.hu Állampolgárság magyar Születési idő 1959. 01. 01. munkahelyek Időtartam (-tól -ig)

Részletesebben

Szabó Ferenc, Györgyiné Felföldi Éva, Sebőkné 42 Bencsik Elvira Kovács Andrea, Forgóné Balogh Erika, Mészárosné 42 Lajos Ildikó 14 Varga Andrea

Szabó Ferenc, Györgyiné Felföldi Éva, Sebőkné 42 Bencsik Elvira Kovács Andrea, Forgóné Balogh Erika, Mészárosné 42 Lajos Ildikó 14 Varga Andrea tanácsadás intézményi folyamat szaktanácsadó IKT fejlesztési folyamat szaktanácsadó Kompetenciaterületi mentorszaktanácsadó Szent László Általános Iskola Óraszám Pedagógusok 90 60 98 szövegértés-szövegalkotás

Részletesebben

Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei

Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei 2016. 06. 20. Autizmus-specifikus nevelés és oktatás támogatása V. AUTMENTOR 2015 Együttműködés Mi az, ami képessé tesz bennünket, hogy elérjünk

Részletesebben

A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B.

A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B. A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B. A pedagógiai szakszolgálati tevékenységek (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás

Részletesebben

MEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól!

MEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! MEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása és az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény komplex szolgáltatásainak

Részletesebben

Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben. 2014. December 2.

Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben. 2014. December 2. Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben SZEMINÁRIUM 2014. December 2. Helyzetelemzés - NTFS következtetései Oktatás Oktatási rendszerünk nem képes megfelelő mértékben csökkenteni

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

AKKREDITÁLT TOVÁBBKÉPZÉSEK 2013/2014. tanév őszi félév

AKKREDITÁLT TOVÁBBKÉPZÉSEK 2013/2014. tanév őszi félév A NymE Szakmai Szolgáltató Intézményegysége a következő akkreditált pedagógus továbbképzéseket kínálja az óvodák és iskolák pedagógusai számára a 2013/2014. tanév 1. félévére. Az itt feltüntetett képzéseken

Részletesebben

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat A pályázat célja: a sikeres munkaerő - piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen

Részletesebben

Körkép oktatási fejlesztések jelene és jövője

Körkép oktatási fejlesztések jelene és jövője Körkép oktatási fejlesztések jelene és jövője Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető SNI program EDUCATIO Kft. HEFOP 2.1.2 HEFOP 2.1.6 TÁMOP 3.1.6. Óvoda HEFOP 3.1.4 Iskola HEFOP 3.1.3 TÁMOP 3.4.2. TÁMOP

Részletesebben

A köznevelés aktuális feladatai a köznevelés-fejlesztési stratégia tükrében Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár

A köznevelés aktuális feladatai a köznevelés-fejlesztési stratégia tükrében Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár A köznevelés aktuális feladatai a köznevelés-fejlesztési stratégia tükrében Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár Nézz szembe a valósággal! Elérhető célok A köznevelési rendszer Erőforrásai

Részletesebben

HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ARANY JÁNOS KOLLÉGIUMI SZAKISKOLAI PROGRAMJA

HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ARANY JÁNOS KOLLÉGIUMI SZAKISKOLAI PROGRAMJA HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ARANY JÁNOS KOLLÉGIUMI SZAKISKOLAI PROGRAMJA Bevezető A Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi - Szakiskolai Programjába (a továbbiakban: AJKSZP)

Részletesebben

Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok. Hajdúszoboszló, 2010. október 20.

Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok. Hajdúszoboszló, 2010. október 20. Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok Hajdúszoboszló, 2010. október 20. Aktuális pályázatok kategóriái Megjelentetésre váró közoktatási pályázati konstrukciók: 2010-ben terveink szerint 3 (TÁMOP

Részletesebben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Könczöl Tamás igazgató elearning Igazgatóság Sulinet etanulás Módszertani és Kompetencia Központ Educatio KHT. IKT - Információs és Kommunikációs

Részletesebben

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13. Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,

Részletesebben

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA KÖZÖSEN A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKÉRT BEFOGADÓ MUNKAHELYEK, BEFOGADÓ ÖNKORMÁNYZATOK című, TÁMOP 2.4.2/B-09/2-2009-0002 sz. azonosító számú program BEMUTATÁSA A projekt az

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

Az OFI szerepe a pedagógiai szakmai szolgáltatások megújításában

Az OFI szerepe a pedagógiai szakmai szolgáltatások megújításában Az OFI szerepe a pedagógiai szakmai szolgáltatások megújításában Hancock Márta Szombathely 2013. 08. 28. Az előadás témái A pedagógiai szakmai szolgáltatások jogszabályi háttere A pedagógiai szakmai szolgáltatások

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL

BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL A kompetencia-alapú oktatás megvalósítása a fényeslitkei és tiszakanyári iskolákban HEFOP-3.1.3-05/1.-2005-10-0312/1.0

Részletesebben

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Előadók: N. Kollár Katalin, Tamás Márta 2012. április 24. Milyen törvények és rendeletek vonatkoznak

Részletesebben

INNOVÁCIÓK A TARTALMI ÉS A MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSBEN (A TÁMOP 3.1.15-14 projekt)

INNOVÁCIÓK A TARTALMI ÉS A MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSBEN (A TÁMOP 3.1.15-14 projekt) INNOVÁCIÓK A TARTALMI ÉS A MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSBEN (A TÁMOP 3.1.15-14 projekt) dr. Kaposi József főigazgató Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2014-0001

Részletesebben

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8.

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. ISO 9000 FÓRUM XXII. NEMZETI KONFERENCIA Balatonalmádi, 2015. szeptember 17. ISOFÓRUM XXII. NK A MEGÚJULÓ KÖZNEVELÉS ÉRTÉKELÉSI KERETRENDSZERE Minősítés Tanfelügyelet

Részletesebben

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik.

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik. 2008/2009. tanév Helyzetelemzés A 2004/2005-ös tanévvel kezdődően működik iskolánkban az integrációs rendszer, s ennek részeként követelmény lett a módszertani ismeretek frissítése, újítása és bővítése.

Részletesebben

Köszöntjük Vendégeinket!

Köszöntjük Vendégeinket! Köszöntjük Vendégeinket!. MEIXNER EGYMI Gyógypedagógiai óvoda Általános Iskola Speciális Szakiskola Kollégium Kórház-pedagógiai ellátás Oldi tagintézmény Általános iskola Készségfejlesztő spec. szakisk

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Budapest, 2013. október 25.

Budapest, 2013. október 25. Budapest, 2013. október 25. Kelemen Gabriella Pedagógiai szakértő RPI Az előadás tematikája A pedagógus portfólió, munkaportfólió Elkészítése elkerülhetetlen A minősítésben betöltött szerepe Hogyan készítsük

Részletesebben

JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok

JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok Előadásvázlat Tények a JNSZ TISZK-ről Kiemelt céljaink a projektidőszakban A projektidőszak utáni fenntarthatóság feltételei Csak együtt sikerülhet

Részletesebben

TÁMOP-3.1.7-11/1-2011-0063

TÁMOP-3.1.7-11/1-2011-0063 TÁMOP-.1.7-11/1-2011-006 A TÁMOP-.1.7-11/1-2011-006 Horizontális háló a Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése Megvalósítás: 2012. április 1. 2012. november 0 Az elnyert

Részletesebben

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény TÁMOP 3.1.7 PROJEKT Referencia-intézményi szerepre való felkészülés folyamata, szakmai, szervezeti hozadéka Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2012.11.15.

Részletesebben

A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN

A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN Dr. Kaposi József 2014 A szaktanácsadó a köznevelési törvényben 61. A pedagógusok tevékenységét szakértők, szaktanácsadók segítik.

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC Martin János Szakképző Iskola A Martin János Szakképző Iskola felvállalta a sajátos nevelési igényű fiatalok speciális képzését és számtalan új ötlettel, differenciált

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

TÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0045

TÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0045 Kedvezményezett: Szarvas Város Önkormányzata TÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0045 Esélyegyenlőségi programok megvalósítása a szarvasi közoktatásban ****** Minden gyermeknek joga van a legjobb tanárhoz, a legeredményesebb

Részletesebben

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás. Dr. Majoros Anna.

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás. Dr. Majoros Anna. A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás Dr. Majoros Anna igazgatóhelyettes Erősségek Az intézet hírneve Nyitottság innovációra Vezetői

Részletesebben

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető:

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető: TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0524 Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra Projekt kezdete: 2012 aug. 1 Projekt vége 2012. május 31. Továbbképzési emlékeztető: 1. Változásmenedzselés

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján 1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 1.1. Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. 1.2. Rendelkezik a szaktárgy tanításához

Részletesebben

A Pedagógiai Program TÁMOP 3.1.4-es projekt melléklete. Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon. Általános Iskola feladatellátási hely

A Pedagógiai Program TÁMOP 3.1.4-es projekt melléklete. Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon. Általános Iskola feladatellátási hely A Pedagógiai Program TÁMOP 3.1.4-es projekt melléklete Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Általános Iskola feladatellátási hely Fenntartási időszak: 2010-2015 Kötelezően megvalósított implementációs

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

A TÁMOP 3.1.4. TANÁCSADÓI FELADATOK

A TÁMOP 3.1.4. TANÁCSADÓI FELADATOK A TÁMOP 3.1.4. TANÁCSADÓI FELADATOK Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben 2009.Budapest Dr. Csontos Jánosné Szabó Gyuláné közoktatási szakértők 1 MOTTÓ Ha egy ország

Részletesebben

SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT

SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA TANÁRKÉPZÉSI ÉS TUDÁSTECHNOLÓGIAI KAR A KÖZNEVELÉSI RENDSZER PEDAGÓGIAI, SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE LSP_TK102G4. HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT

Részletesebben

Kétegyháza KOMP-ra száll

Kétegyháza KOMP-ra száll Kétegyháza KOMP-ra száll Fekete Gabriella projektmenedzser Kétegyháza nagyközség Tartalmi-módszertani változás szükségessége Nemzeti alaptanterv Alapdokumentumok OKM Közoktatás-fejlesztési Stratégiája

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

ELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS

ELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS ELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS Az együttnevelés eredményei a többségi intézmények szemszögébıl, avagy miért van szükségünk az Egységes Módszertani Intézményekre? Készítette: Lırincsikné Kovács Olga

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Vissza a jövőbe TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Speciális integrációs és reintegrációs foglalkozások fogvatartottak, pártfogó felügyelet alatt állók, javítóintézeti neveltek számára 2012. május 31. Az Országos

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM 667/2011. MELLÉKLETEK: 6 DB TÁRGY: Tájékoztató a Baranya megyei szakképzés helyzetéről, különös tekintettel

Részletesebben

TÁMOP3.1.7-11/2-2011-0401. A ''Babus Jolán Középiskolai Kollégium'' felkészülésének segítése a referencia értékű gyakorlatok átadására

TÁMOP3.1.7-11/2-2011-0401. A ''Babus Jolán Középiskolai Kollégium'' felkészülésének segítése a referencia értékű gyakorlatok átadására A '''' felkészülésének JÓ GYAKORLAT LEÍRÁSA A '''' felkészülésének AZ INTÉZMÉNY JÓ GYAKORLATÁNAK BEMUTATÁSA Szülőkkel való kapcsolattartás módjai A "Jó gyakorlat" célja (folyamatban és eredményben) A szülőkkel

Részletesebben

A SPORTISKOLAI PROGRAM MONITORINGJA ÉS A SZAKÉRTŐI MUNKA LEHMANN LÁSZLÓ

A SPORTISKOLAI PROGRAM MONITORINGJA ÉS A SZAKÉRTŐI MUNKA LEHMANN LÁSZLÓ A SPORTISKOLAI PROGRAM MONITORINGJA ÉS A SZAKÉRTŐI MUNKA LEHMANN LÁSZLÓ Módszerek A sportiskolai rendszer témafeldolgozása és kutatása során két fő módszert alkalmaztunk: az egyik a dokumentumelemzés,

Részletesebben

KOMPETENCIA. Forrainé Kószó Györgyi

KOMPETENCIA. Forrainé Kószó Györgyi KOMPETENCIA Forrainé Kószó Györgyi Mi a kompetencia? ismeretek tudás + képességek + attitődök alkalmazás A kompetenciafejlesztés feltételei ismeretátadás túlméretezett tananyag pedagógusközpontú, egységes

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Fiatalok Lendületben Program Időtartam: 2007-2013 Célja: Fiatalok tapasztalati tanulása nem-formális tanulási közegben a fiatalok aktív polgári részvételének elősegítése

Részletesebben

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai, szerepe a szakképzésben 1. Gyakorlati képzőhelyek

Részletesebben

A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés

A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés FÉLÚTON... SZAKMAI KONFERENCIA Szeged, 2014. december 16. A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés Dina Miletta SZTE JGYPK egyetemi tanársegéd KÖVI oktató, tréner

Részletesebben

AZ EGYSÉGES PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT RENDSZER ELEMEI

AZ EGYSÉGES PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT RENDSZER ELEMEI Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 A TÁMOP-3.1.15-14-2014-0001 KIEMELT PROJEKT AZ EGYSÉGES PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT RENDSZER ELEMEI FÖLDVÁRI ISTVÁN OKTATÁSKUTATÓ ÉS

Részletesebben

ÖNKONET Kft. Kecskeméti Regionális. Közoktatási, Továbbképzési és Szakértői Iroda. 6000 Kecskemét, Szövetség tér 5. E-mail cím: info@onkonet.

ÖNKONET Kft. Kecskeméti Regionális. Közoktatási, Továbbképzési és Szakértői Iroda. 6000 Kecskemét, Szövetség tér 5. E-mail cím: info@onkonet. ÖNKONET Kft. Kecskeméti Regionális Közoktatási, Továbbképzési és Szakértői Iroda 6000 Kecskemét, Szövetség tér 5. E-mail cím: info@onkonet.hu Irodavezető: Dr. Szécsi Gábor Telefon: 30/915-9915 1 / 12 Az

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Inklúziós index. Tony Booth, Mel Ainscow: A tanulás és részvétel támogatása az iskolákban Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás

Inklúziós index. Tony Booth, Mel Ainscow: A tanulás és részvétel támogatása az iskolákban Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás Tony Booth, Mel Ainscow: Inklúziós index A tanulás és részvétel támogatása az iskolákban Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás Csepregi András Velence, 2015. 05. 14. A magyar változat Tény: az Educatio

Részletesebben

Azonosító, cím Szakmai tartalom Keret, támogatott pályázatok száma, intenzitás Benyújtási határidő

Azonosító, cím Szakmai tartalom Keret, támogatott pályázatok száma, intenzitás Benyújtási határidő Azonosító, cím Szakmai tartalom Keret, támogatott pályázatok száma, intenzitás Benyújtási határidő A tehetségsegítő programokban korábban vagy jelenleg részt vevő tehetséges fiatalok kortárs tehetségsegítővé

Részletesebben

MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN?

MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN? AZ OKTATÁS ÉS A GAZDASÁG KAPCSOLATA avagy MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN? SZOLNOKI GAZDASÁGI NAPOK 2009. 09. 10. Szolnok A SZAKKÉPZÉS ÉS A GAZDASÁG KAPCSOLATA KÍNÁLAT KERESLET

Részletesebben

A PÁPAI POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETFEJLESZTÉSE (ÁROP-1.A.2/A-2008-0050)

A PÁPAI POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETFEJLESZTÉSE (ÁROP-1.A.2/A-2008-0050) A PÁPAI POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETFEJLESZTÉSE (ÁROP-1.A.2/A-2008-0050) I. A pályázat keretében megvalósuló képzések Döntéshozatal Célja: a résztvevők megismerik és gyakorolják a hatékony, önérvényesítő

Részletesebben

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata -

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata - ELŐKÉSZÍTÉS: 8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért - képzési program folyamata - A tanfolyam meghirdetése időpontok megjelölésével Jelentkezők regisztrálása A jelentkezők

Részletesebben

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE DR PALLAI KATALIN AZ INTEGRITÁS TUDÁSKÖZPONT VEZETŐJE 2014.09.21. 1 ITSZK 1.0 Fejlesztés még a feladatkört szabályozó kormányrendelet

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA

SAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA 2015. 06. 22. Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakképző Iskola SAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA TÁMOP 3.1.4.C 14-2015-0217 jelű projekt

Részletesebben

Akkreditált pedagógus továbbképzések

Akkreditált pedagógus továbbképzések Akkreditált pedagógus továbbképzések Megnevezés Alapítási engedély száma Óraszám A csapatépítés gyakorlati módszerei a pedagógus munka során 82/105/2012 30 A differenciált tanulásszervezés lehetőségei

Részletesebben

Inkluzív oktatás értelmezési keretek, hagyományok és lehetőségek Magyarországon

Inkluzív oktatás értelmezési keretek, hagyományok és lehetőségek Magyarországon Inkluzív oktatás értelmezési keretek, hagyományok és lehetőségek Magyarországon Perlusz Andrea ELTE BGGYK Inklúziós index felhasználási lehetőségei Műhelymunka Educatio Budapest 2015. 2 Az ördög a részletekben

Részletesebben

ZÁGON BERTALANNÉ. zsofru@t-online.hu. Időtartam (-tól -ig) 2001-2005 Munkáltató neve és címe Ec-Pec Alapítvány, 1072. Bp. Rákóczi u. 22.

ZÁGON BERTALANNÉ. zsofru@t-online.hu. Időtartam (-tól -ig) 2001-2005 Munkáltató neve és címe Ec-Pec Alapítvány, 1072. Bp. Rákóczi u. 22. Ö N É L E T R A J Z SZEMÉLYES ADATOK Név E-mail Állampolgárság ZÁGON BERTALANNÉ zsofru@t-online.hu magyar Születési idő 1947. 05. 12. MUNKAHELYEK Időtartam (-tól -ig) 2005- Munkáltató neve és címe Egyéni

Részletesebben

NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA

NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA Dr. Kaposi József XXI. századi közoktatás, a

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATOK MEGÚJULÁSÁNAK SZAKMAI TÁMOGATÁSA, EREDMÉNYEI (TÁMOP 3.4.2-B) Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető

A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATOK MEGÚJULÁSÁNAK SZAKMAI TÁMOGATÁSA, EREDMÉNYEI (TÁMOP 3.4.2-B) Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATOK MEGÚJULÁSÁNAK SZAKMAI TÁMOGATÁSA, EREDMÉNYEI (TÁMOP 3.4.2-B) Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető Az igénybe vehető pedagógiai többlet szolgáltatások támogatása TÁMOP 3.4.2/B

Részletesebben

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04.

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04. SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban Csibi Enikő 2013.02.04. Együttnevelés, együttoktatás 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról bevezetése óta Magyarországon, azaz 10 éve

Részletesebben

GYAKORNOKI SZABÁLYZAT

GYAKORNOKI SZABÁLYZAT YBL MIKLÓS ÉPÍTŐIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA Iktató szám: T/258-40/2010 GYAKORNOKI SZABÁLYZAT 1 1 4 9 B u d a p e s t, Vá rn a u. 2 1 / B. te l e f o n : + 3 6 1 3 8 3 8 6 0 6 ; +3 6 1 3 8 3 7 7 5 2 ; + 3 6

Részletesebben

Innovációs területek fejlesztési feladatok és hozzájuk rendelt tanácsadói tevékenységek meghatározása 1. innovációs terület:

Innovációs területek fejlesztési feladatok és hozzájuk rendelt tanácsadói tevékenységek meghatározása 1. innovációs terület: Innovációs területek fejlesztési feladatok és hozzájuk rendelt tanácsadói tevékenységek meghatározása 1. innovációs terület: A referencia-intézményi szolgáltatói szerep ellátásához szükséges fejlesztéseket

Részletesebben

A portfólió szerepe a pedagógusok minősítési rendszerében

A portfólió szerepe a pedagógusok minősítési rendszerében A portfólió szerepe a pedagógusok minősítési rendszerében 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény

Részletesebben

József Attila Tagintézmény. Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere?

József Attila Tagintézmény. Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere? József Attila Tagintézmény Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere? Tanulónépesség jellemzői SNI tanulók nagy száma (51%) BTMN tanulók számának folyamatos növekedése (5%) Túlkorosság Többszörös

Részletesebben

Továbbtanulást erősítő kezdeményezések a Keményben TÁMOP 3.3.10.A 12

Továbbtanulást erősítő kezdeményezések a Keményben TÁMOP 3.3.10.A 12 Továbbtanulást erősítő kezdeményezések a Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Társadalmi Széchenyi Megújulás István Operatív Program Továbbtanulást erősítő Pályázati konstrukció Társadalmi Megújulás Operatív

Részletesebben

Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu

Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu Küldetésünk A Salva Vita Alapítvány célja az értelmi sérült emberek önálló életvitelének és társadalmi beilleszkedésének

Részletesebben

A projekt szakmai megvalósítása

A projekt szakmai megvalósítása A projekt szakmai megvalósítása sa Előad adó: : Szabó Istvánn nné szakmai vezető A magyar közoktatási rendszerből az egyes korosztályok közel harmada kerül ki úgy,hogy nem rendelkezik a foglalkoztathatóságukhoz

Részletesebben

PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS AZ EREDMÉNYESSÉG

PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS AZ EREDMÉNYESSÉG PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS AZ EREDMÉNYESSÉG Pedagógiai szakmai szolgáltatások Nkt. 19. (2) (a g) A nevelési-oktatási intézmények és a pedagógusok munkáját a köznevelési törvényben nevesített

Részletesebben

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért!

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! Az együttmőködés civil gyakorlata az EGYMI egyesület munkájában Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök 2010. március 29. Miért jött létre az

Részletesebben

SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek. oktatásában

SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek. oktatásában SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek oktatásában Budapest, 2015. március 24. Stratégiai keretek - helyzetkép Oktatási rendszerünk nem képes megfelelő mértékben

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. infokommunikációs fejlesztései. Koplányi Emil Digitális Pedagógiai Osztály

Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. infokommunikációs fejlesztései. Koplányi Emil Digitális Pedagógiai Osztály Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. infokommunikációs fejlesztései Koplányi Emil Digitális Pedagógiai Osztály Tartalom A közoktatási rendszer fejlesztéséhez kapcsolódó céljaink Tevékenységeink

Részletesebben