Dr. Nemes András. Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF)

Átírás

1 Dr. Nemes András Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF)

2 Fogalmak és jogintézmények 1. A jog mint társadalmi jelenség a társadalmi normák után az állam és ezzel együtt a jog mint elkülönült normafajta megjelenése jog = objektív társadalmi szükséglet megjelenése különbség a jog és a társadalmi norma közt (kikényszeríthetőség) a jog jelentéstartalma (tárgyi jog, alanyi jog) a jog fogalma (norma; állami szervek; kötelező;politikai, társadalmi érték)

3 2. Jogrendszer egy meghatározott államban aktuálisan létező jogi normák összessége, a jogszabályok komplex megjelenése, amely képes a fejlődésre 3.Jogágak az azonos típusú és azonos módszerrel szabályozott társadalmi viszonyok és jogszabályok összessége közjog, magánjog elkülönítése

4 A jogrendszer tagolódása:

5 4.Jogforrástani alapok materiális jogforrás (a jogalkotó fórum) - Országgyűlés - Kormány - Minisztériumok - Önkormányzatok formális jogforrás (maga a produktum) -törvény -kormányrendelet -miniszteri rendelet -önkormányzati rendelet külső és belső jogforrás jelentése jogforrási hierarchia

6 5. Hatáskör, illetékesség hatáskör: egy sajátságos tevékenységi kör szerinti munkamegosztás az állami szervek között (vertikális munkamegosztás) illetékesség: eldönti, hogy az azonos hatáskörű szervek közül ténylegesen melyik fog eljárni (horizontális munkamegosztás)

7 6. Jogi norma állami kényszereszközökkel kikényszeríthető, általános magatartásszabály három szerkezeti egysége: hipotézis, diszpozíció, szankció 6.1 Hipotézis a tények azon összességét, amelyhez a jogszabály joghatásokat fűz, hipotézisnek (tényállásnak) nevezzük

8 6.2 Diszpozíció a diszpozíció lehet elrendelő, tiltó és megengedő -elrendelő: (kogens vagy kötelező szabály) a feltételnek minden esetben érvényesülnie kell,a jogalkotó nem enged eltérést (pl.:bizonyos összeghatár felett kötelező az SZJA fizetése) -tiltó:a feltételnek semmi körülmények között sem szabad érvényesülnie, nem lehet eltérés (pl.:tilos jó erkölcsbe ütköző szerződést kötni) -megengedő:a leírt magatartást a felek csak akkor kötelesek tanúsítani, ha megállapodásukkal nem zárják ki magának a normának az előírásait (pl.: a szerződés szabályaitól a felek egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály nem tiltja)

9 6.3 Szankció amennyiben a jogalanyok a hipotézisben leírt feltételek megvalósulása esetén valamely parancsot nem teljesítenek, vagy valamely tiltás ellenére egyfajta magatartást elkövetnek, úgy az állami szerveknek teljes tekintélyükkel fel kell lépni, hogy az elvárt magatartást kikényszerítsék, vagy a tilalmat megszegőkkel szemben tüntető hatalmukkal éljenek

10 7. A jogi normák fajai a jogi normák szerkezeti elemei gyakran elválnak egymástól, másik jogszabályban találhatók meg, vagy csonka jogi normák (pl. minus quam perfecta szankció nélküli jogi norma) 7.1 Definiáló jogi norma célja:hogy valamely fogalmat egyértelművé tegyen a definícók jogágankét is eltérhetnek, pl. fél fogalma a közigazgatási jogban, polgári eljárásjogban

11 7.2 Utaló jogi norma célja, hogy segítséget adjon a jogszabályok rengetegében történő eligazodáshoz azt mutatja meg, hogy mely jogszabályok vonatkoznak egy adott jogesetre 7.3 Megszorító jogi norma a jogszabály érvényesülési területét szűkíti amennyiben egy rendelkezés a ha jogszabály másként nem rendelkezik fordulattal zárul, akkor meg kell szorítani a jogszabály fogalmi értelmezését

12 7.4 Kiterjesztő jogi norma a jogszabályokat olykor kiterjesztően kell értelmezni ez és az előző normatípus önkényes alkalmazásának gátat vet az a jogi garancia, hogy jogszabály határozhatja meg alkalmazási körüket 7.5 A fikció és a vélelem fikció: latin szó, azt jelenti, hogy valamely tényállást, vagy jelenséget egy másikkal azonosnak tekint, annak ellenére, hogy a tényállások/jelenségek nem azonosak (pl.:a vadállat tartójának felelőssége) vélelem: ha valamely jogszabály valószínűnek fogad el egy olyan tényállást, amely általában igaz szokott lenni (pl. apasági vélelem)

13 8. A jogi norma érvényessége és hatályossága jogi norma akkor érvényes, ha - a kibocsátására feljogosított szervtől származik - a jogszabályalkotásra vonatkozó eljárási rendben született - a jogszabályban írt előírásoknak megfelelő módon közzétették (kihirdetették) a hatályosság azt jelenti, hogy a jogszabály alkalmazandó, követendő -beszélhetünk időbeli, térbeli és személyi hatályról.

14 8.1 Időbeli hatály arra ad választ, hogy mettől meddig kell a jogi normáknak eleget tennünk (pl.: kihirdetés napjától, csak egy évvel később, stb.) 8.2 Térbeli hatály földrajzilag körülhatárolja azt a területet, amelyen a jogokat és kötelezettségeket gyakorolhatják a jogalanyok (pl. az Mt. hatálya kiterjed minden, a Magyar Köztársaság területén végzett munkaviszonyra)

15 8.3 Személyi hatály a jogalanyok azon körét határozza meg, amelyekre a jogok és kötelezettségek kötelező vagy tiltó erővel vonatkoznak (pl. magyar állampolgárokra)

16 9. Jogviszony jogviszony: jogilag szabályzott társadalmi viszony ideológiai, teleológiai, akarati oldala van 9.1 A jogviszony alanyai más néven jogalanyok: természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek-melyek jogképességgel rendelkeznek 9.2 A jogviszony tárgya mindaz, amire a jogviszony alanyainak jogai és kötelezettségei irányulnak

17 9.3 A jogviszony tartalma azon jogok és kötelezettségek összessége, amely a jogalanyokat az adott jogviszonyban megilleti a jog mint jogosultság-alanyi jog-joggal való visszaélés 9.4 A jogviszony szerkezete relatív szerkezetű: jogosultnak nemcsak jogai vannak, hanem kötelezettségei is, és ez igaz fordítva a kötelezettre is (lehet kétpólusú és többpólusú is) abszolút szerkezetű: egy jogosulttal szemben számtalan kötelezett van, akik nem kérdőjelezhetik meg a jogosult jogait

18 10. Jogi tények jogi tény: a jogilag lényeges (releváns) tényeket (emberi magatartásokat, egyéb körülményeket, emberi magatartástól független körülményeket) tekintjük 11. Jogvesztés, elévülés jogvesztő határidő: a felek közötti jogviszony végleg lezárul, azt követően a jogviszonyból már nem származik kötelezettség avagy jog elévülés: a jogviszonyból származó jogosultság nem szűnik meg, de a határidő elteltével az állam annak érvényesítéséhez már nem nyújt kényszereszközöket

19 12. Jogalkalmazás, jogkövetés, jogértelmezés jogalkalmazás: az elvont jogszabály alkalmazása a konkrét jogesetekre jogkövetés:eredményét tekintve nem más, mint a jogalanyok jogkövető magatartása, melyben a jogszabályt alkalmazzák a jogértelmezés: a jogalkotó vagy az erre általa felhatalmazott személy értelmezheti a jogszabályt

20 a jogértelmezés fajtái: nyelvtani logikai a szavak általános jelentése a jogszabályok belső összefüggései rendszertani a jogszabályok egy rendszer részei történeti a jogalkotó akaratának vizsgálata a jogintézmények változásának tükrében analógia: ha egy jogesetre nincs olyan jogszabály, amivel az adott jogesetet lefedhetnénk, akkor a joghézagra hasonló tényállást hívunk segítségül

21 A sport magánjoga- polgári jogi ismeretek 1.A polgári jog fogalma a polgári jog az egymástól elkülönült, egyenrangú és mellérendelt feleknek a vagyoni, illetve egyes személyi viszonyait szabályozó jogág, amely a vagyoni viszonyok tekintetében alapvető szabályokat fogalmaz meg, míg a vagyoni viszonyokhoz kapcsolódó személyi(ségi) jogok tekintetében kisegítő védelmet nyújt évi IV. törvény: Polgári törvénykönyv

22 2.A definíció értelmezése egymásnak mellérendelt felek:a közigazgatási jogban megjelenő alá- és fölérendeltég helyett a felek itt egyenrangúak a vagyoni viszonyok alapvető szabályozása: magában foglalja a vagyonjog három ágazatát (tulajdoni- és használati jogok, kötelmi jog, öröklési jog) a személyi(ségi) viszonyok kisegítő védelme:elsősorban az alkotmányjog és a büntetőjog feladata, de a polgári jog részét képezi pl. a természetes személy védelmével kapcsolatos jogviszonyok, valamint az ún. szellemi alkotások joga 3.A magyar polgári jog alapelvei lásd tankönyv és Ptk.

23 4. A polgári jogviszony alanyai 4.1 Személyek Az ember (természetes személy) természetes személynek csak az embert tekinti a jogalkotó általános és egyenlő jogképességgel rendelkezik, azaz minden ember rendelkezhet jogokkal jogképesség kezdete: magzati kortól, a fogamzás pillanatától, de csak élve születés esetén a fogantatás időpontja a születéstől visszafelé számított 300. nap törvényi vélelem folytán (megdönthető vélelem) a jogképesség vége a halál a halál és a születés tényét is okirattal kell bizonyítani

24 vétőképesség: arra mutat rá, hogy milyen körülmények között felelős valaki a jogsértésekért cselekvőképesség: az embernek az a képessége, amelynél fogva saját akarat elhatározásával, saját nevében jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat (kor-és állapotfüggő) a cselekvőképesség típusai: cselekvőképtelen: -gyermekkorú korlátozottan cselekvőképes:14. és 18 év közötti cselekvőképes: -18 év feletti -kivételesen a kiskorú is, ha 18. évének betöltése előtt köt házasságot

25 a tudati állapottól függő cselekvőképtelenség egyik sajátos formája a szellemi fogyatékosság, ilyenkor hiányzik vagy csökkent az ember ügyei viteléhez szükséges belátási képessége ennek kiküszöbölése érdekében a korlátozottan cselekvőképes illetve cselekvőképtelen embereket gondnokság alá helyezik a gondnok mintegy pótolja ezen személyek belátási képességét gondnok lehet a szülő, illetve annak hiányában a gyám néhány kisebb jelentőségű jogügyletnek a korlátozottan cselekvőképes személy személyesen is alanya lehet (pl. a 14 életévét betöltött személy munkával szerzett keresményével maga rendelkezhet)

26 4.1.2 Az állam az állam a maga egészében polgári jogviszonyok jogalanya lehet, azaz jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat szervei útján veszt részt a jogviszonyokban, de jogképessége nem olyan általános, mint az emberé A jogi személy az a szerv, amelyet az állam jogalanyisággal ruház fel ilyenek pl. az állami, gazdasági és társadalmi szervek, szervezetek, alapítványok legfontosabb ismérvei: - a szervezet (természetes személyektől független jogalanyiság) - cél által meghatározott működés - a működéshez elkülönített vagyon

27 4.1.4 Nem jogi személyek pl. a közkereseti és a betéti társaság ezek esetén a törvény nem írja elő a szükséges jegyzett tőke mennyiségét, mert itt a hangsúly inkább a személyes közreműködésen és nem a tőkeegyesítésen van elsődlegesen a szervezet felel meglévő vagyonával, másodlagosan az azt alkotó tagok bt. esetén a beltag teljes vagyonával felel, a kültag csak az általa a társaságba bevitt vagyon értékéig tartozik felelősséggel

28 5. A vagyoni viszonyok szabályozása 5.1 A dolog fogalma és fajai minden testi tárgy, tehát az, ami érzékszerveinkkel felfogható és birtokba vehető ( DE! vannak nem megtapintható tárgyak, mint a dolog módjára működő nem hasznosítható erők) a dolgok csoportosítása 1.) részt vehetnek-e a piaci forgalomban vagy sem: -forgalomképes (részt vehet a piaci forgalomban (pl.: gépkocsi) -forgalomképtelen (nem vehetnek részt áruviszonyokban, pl.: ÁPV Rt. részvényei) -korlátozottan forgalomképes (külön engedély alapján ruházhatók át, pl. lőfegyver átruházása)

29 2.) a földdel szilárd összeköttetésben van-e vagy sem -ingatlan (pl.: a ház, élő fa) -ingó (állagsérelem nélkül elmozdítható, pl.:bútor) 3.) rendeltetésszerű használata folytán továbbra is megmarad, avagy elenyészik -elhasználható (felhasználásukkal, elidegenítésükkel egyúttal el is h asználódnak, pl.: élelmiszerek) -el nem használható (huzamosabb ideig használható, anélkül, hogy tönkremenne, pl.: gépkocsi-bérlemény) 4.) helyettesíthető-e vagy sem -helyettesíthető (az áruforgalomban mértékegységgel tartanak nyilván, pl.: egy mázsa búza) -nem helyettesíthető (egyedisége a lényeg, pl.: egy Rembrandt festmény) 5.) oszhatóság kérdésköre -osztható (állagsérelem nélkül oszhtható, pl.: gabona) -nem oszható (pl.: az élő állat)

30 dologkapcsolatok: közös rendeltetésű dolgok egymással fizikai vagy térbeli összefüggésben lehetnek - tartozék: két dolog olyképpen van tartósan egyesítve, hogy egyik a másiktól állagsérelem nélkül leválasztható (pl.: gépkocsinál üléshuzat) - alkotórész: a leválasztással állagsérelem következik be a fődolog rendeltetésszerű használatában (pl.: gépkocsinál motorháztető)

31 6. A tulajdonjog intézménytörténete olyan kapcsolat, amely az emberek között történelmileg alakult ki a termelés folyamatában ősember általi tulajdonszerzés előállítás útján később: termékek megvásárlása, cseréje általi tulajdonszerzés (elválik az elkészítő és az igénybe vevő személye) a tulajdonjog tárgya: termelési eszközök és használati javak, melynek közös jellemzője:uralomszerzés a dolgon, használati javakon az uralom jelent egyrészt birtokbavételt, másrészt rendelkezést a dolgok, használati javak felett

32 7. A tulajdonjog tartalma a római jogból ismert tulajdonosi triász, a tulajdonjog tartalmára utal: birtokba vétel, használat, rendelkezés joga a szomszédjogok: két szomszédos ingatlan közti jogviták eldöntésére megalkotott jogszabályok

33 a földre áthajló ágakról lehulló gyümölcsök: megtarthatja a szomszéd, ha azokat a fa tulajdonosa fel nem szedi az áthajló ágakról lehullott gyümölcs összegyűjtése céljából vagy más fontos okból a szomszéd tulajdonos csak kártalanítás ellenében, de köteles a földjére való belépést megengedni az áthajló ágak, átnyúló gyökerek levágására a szomszéd nem jogosult, KIVÉVE ha azok a föld rendeltetésszerű használatában gátolják és azokat a fa tulajdonosa felhívás ellenére sem távolítja el

34 épülettulajdonos például a szomszédos földet kártalanítás ellenében használhatja, amennyiben az ő telkén való építkezéshez, bontási, átalakítási vagy karbantartási munkálatok elvégzéséhez ez szükséges ha a földeket kerítés (sövény) vagy mezsgye választja el egymástól, ennek használatára a szomszédok közösen jogosultak, s a fenntartással járó költségek a határolt földhosszúság arányában terhelik őket a szomszéd a hozzá betévedt állatot mindaddig visszatarthatja, amíg az általa okozott kárt az állat tulajdonosa meg nem téríti a tulajdonjog és az önkorlátozás kapcsolata: szükséghelyzet (más életét, testi épségét vagy vagyonát közvetlenül fenyegető és más módon el nem hárítható veszély) esetében a tulajdonos köteles tűrni, hogy dolgát a szükséghelyzet megszüntetése végett a szükséges mértékben igénybe vegyék, felhasználják, illetőleg abban kárt okozzanak

35 más vagyonát fenyegető szükséghelyzet esetén ez a kötelezettség a tulajdonost csak akkor terheli, ha a fenyegető kár előreláthatóan jelentős mértékben meghaladja azt a kárt, amely a tulajdonost a behatást következtében éri a tulajdonos a szükséghelyzetbe került személytől kártalanítást, attól pedig, aki a szükséghelyzet megszüntetése során indokolatlanul nagy kárt okozott kártérítést kérhet túlépítés: ha a szomszéd tulajdonos jóhiszeműen a telekhatáron túl építkezett, a szomszéd kérheti, hogy a beépített rész használatáért, illetve a beépítéssel okozott értékcsökkenésért adjon kártalanítást, vagy ha a telek megosztható vásárolja meg a beépített részt, vagy az egész

36 a telek egészének megvásárlása:a károsult csak akkor kérheti, ha a telek fennmaradó része a túlépítés következtében használhatatlanná válik, illetve a telkével kapcsolatos valamely foglalkozás gyakorlása lehetetlenné, vagy számottevően költségessé vált ha a túlépítő rosszhiszemű volt, vagy ha a szomszéd a túlépítés ellen idejekorán tiltakozott, a szomszéd követelheti, hogy a túlépítő bocsássa a szomszéd tulajdonába a saját telkét az épülettel együtt (ilyenkor a túlépítőt a gazdagodás megtérítése ellenében pénzbeli megváltás illeti meg) a túlépítő rosszhiszeműsége esetén kérheti a szomszéd az épület lebontását is, ha az az okszerű gazdálkodás követelményét nem sérti a lebontás és az eredeti állapot helyreállításának költségei a túlépítőt terhelik

37 7.1 A birtoklás joga a tulajdonost megilleti a birtoklás joga és a birtokvédelem birtoklás: a dolog birtokba vétele és birtokban tartása, egy állandó ráhatási lehetőséget biztosít a birtoklás tekintetében nincs különbség tulajdonos és nem tulajdonos között

38 7.2 A használat joga a tulajdonost jogosult a dolgot használni, a dologból folyó hasznokat szedni, viseli a dologgal járó terheket és a dologban beálló kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni általában a haszonélvezeti jogban realizálódik tulajdonjog, haszonélvezet elválása: tulajdonost terhelik a kötelezettségek, a haszonélvezőt illetik a jogok

39 7.3 A rendelkezés joga az a jog, hogy a dolog birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedje, a dolgot biztosítékul adja vagy más módon megterhelje, továbbá hogy a tulajdonjogát másra átruházza vagy akár az is, hogy a dolgot elhagyja az ingatlan tulajdonjogával felhagyni nem lehet ha az épület tulajdonjoga a földtulajdonost illeti meg, akkor az épület tulajdonjogát is csak a föld tulajdonjogával együtt lehet átruházni és megterhelni 8. A tulajdonjog alanyai az államnak és a személyeknek lehet tulajdonuk

40 9. A tulajdonjog tárgya Ptk.: minden birtokba vehető dolog tulajdonjog tárgy lehet (a tulajdonjog szabályait megfelelően alkalmazni kell a pénzre, az értékpapírra és a dolog módjára hasznosítható természeti erőkre) a tulajdonjog kiterjed a dolog alkotórészeire, illetőleg tartozékaira is 9.1 Magántulajdon 1848: a földtulajdon forgalomképessé vált, rendelkezés tárgya lehetett XIX. századi alapelvek: a tulajdon szentsége és a szerződési szabadság 1867: ingatlan-nyilvántartás bevezetése az osztrák Ptk. hatására

41 a Kereskedelmi törvény után több Ptk-tervezet született a második világháború után a magántulajdoni vívmányok visszafejlesztése figyelhető meg, ez megjelenik a szocialista időszakban megalkotott 1959:IV. törvényben is a rendszerváltás után a magántulajdon visszanyerte régi, eredeti értelmét a jelenlegi szabályozás szerint köz- és egyéni tulajdonról beszélhetünk a köztulajdon alanyai: az állam, illetve az önkormányzat a magántulajdon alanyai:természetes személyek, személyegyesülések, gazdasági társaságok

42 9.2 Az állami tulajdon tárgyai a köztulajdon a legszélesebb értelemben állami tulajdont jelent a köztulajdon és a magántulajdon hazánkban egyenlő védelemben részesül (alkotmányosan deklarált) a köztulajdon tárgyai pl.: barlangok, folyóvizek, ezek medre, országos közforgalmú kikötők, az ország feletti légtér, stb. Ezen dolgok birtokát és használati jogát az állam átengedheti másnak, de a felettük való rendelkezési jogot fenntartja magának

43 10. A tulajdon keletkezése és megszűnése 10.1 A tulajdonjog megszerzése két típusa van: az eredeti és a származékos szerzésmód Az eredeti szerzésmód eredeti módon szerzi a tulajdont az, akinek a jogszerzése nem alapszik más korábbi személy tulajdonjogán (pl. gazdátlan javak elsajátítása nyomán) az is eredeti szerzésmódnak minősül, ha volt ugyan a dolognak korábban is tulajdonosa, de a szerzés mégsem a korábbi tulajdonostól származik ( pl. ilyen - bizonyos megszorításokkal - a találás esetköre)

44 A találás találás: ha valaki feltehetően más tulajdonában lévő dolgot talál, és annak tulajdonjogára igényt tart, megszerzi a tulajdonjogot, feltéve, ha mindent megtett, amit a jogszabály annak érdekében ír elő, hogy a dolgot a tulajdonosa visszakaphassa és amennyiben a tulajdonos a találástól számított egy éven belül nem jelentkezett a dologért nem szerez tulajdonjogot a találó, ha a dolgot a közönség számára nyitva álló hivatali, vállalati vagy más épületben, helyiségben, továbbá közforgalmú közlekedési és szállítási vállalat járművén találta a dolgot a hivatal vagy a vállalat három hónapi őrizet után értékesítheti; a tulajdonos a találást követő egy éven belül követelheti a dolog, illetve a vételár kiadását ha a talált dolog nagyobb értékű, és annak tulajdonjogát a találó a fentiek miatt nem szerezheti meg, akkor a találó méltányos összegű találódíjra jogosult, feltéve, hogy megtett mindent, amit a jogszabályok előírnak avégből, hogy a tulajdonos a dolgot visszakaphassa. ha a talált dolog tulajdonosa az egyévi határidőn belül nem jelentkezik, és a dolgon a találó sem szerez tulajdonjogot, akkor a tulajdonjog az államot illeti

45 A gazdátlan javak elsajátítása ha a dolognak nincs tulajdonosa, azon birtokbavétellel bárki tulajdonjogot szerezhet pl. ilyen a méhraj befogása, mert ha a tulajdonos a kirepült méhraját két napon belül nem fogja be, azon birtokbavétellel bárki tulajdonjogot szerezhet Tulajdonszerzés elbirtoklással fogalma: ha sajátunkként másoktól nem zavartatva elbirtokoljuk a dolgot ilyenkor az új tulajdonos javára megszűnik a régi tulajdonos tulajdonjoga ingatlan esetén 15, más dolognál 10 év eredményezi az elbirtoklás bekövetkezését az elbirtokló tulajdonosnak tekintendő annak ellenére, hogy tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba nincs bejegyezve

46 elbirtoklási idő elévülési jellegű, a határidő megszakadhat, pl. arra az időre, amíg a tulajdonos az elbirtoklót a dolog iránt perli, de a megszakító körülmények után az elbirtoklási idő újra kezdődik aki bűncselekménnyel vagy egyéb erőszakos úton jutott a dolog birtokához, az nem szerezheti meg elbirtoklás útján annak tulajdonjogát az elbirtoklás a dologhoz és nem a személyhez tapad, ezért az új birtokos a saját elbirtoklási idejéhez hozzászámíthatja azt az időt, amely elődjénél már elbirtoklási időnek minősült a tulajdonos sok esetben menthető okból nincs abban a helyzetben, hogy tulajdonosi jogait gyakorolhassa. az akadály megszűnésétől számított egy évig az elbirtoklás még függőben marad vagyis az elbirtoklás akkor sem következik be, ha egyébként az elbirtoklási idő már eltelt, vagy egyébként abból már csak egy évnél kevesebb idő volna hátra

47 Tulajdonszerzés hatósági határozattal és árverés útján a dolgot hatósági határozat vagy árverés útján jóhiszeműen szerzi meg, tulajdonossá válik, tekintet nélkül arra, hogy korábban ki volt a tulajdonos (kivéve:ingatlan árverés) ingatlant kivételesen, közérdekből az állam kisajátíthatja teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás jár

48 A származékos szerzésmód ha a megszerzett új tulajdonjog a régi tulajdonostól származik, (az új tulajdonos egy korábbi tulajdonos tulajdonjogát szerzi meg), származékos tulajdonszerzési módról beszélünk ha a korábbi tulajdonos nem volt tulajdonos, a fő szabály szerint az új tulajdonos sem lesz az Tulajdonszerzés átruházással a tulajdonjog megszerzéséhez a dolog átadása szükséges az átadás a dolog tényleges birtokba adásával vagy más olyan módon mehet végbe, amely kétségtelenné teszi, hogy a dolog az átruházó hatalmából a tulajdonjog megszerzőjének hatalmába került

49 ingatlan tulajdonjogának átruházása esetén az ingatlannyilvántartásba való bejegyzése is szükséges kereskedelmi forgalomban eladott dolgon a jóhiszemű vevő akkor is tulajdonjogot szerez, ha a kereskedő nem volt tulajdonos, sőt a kereskedelmi forgalmon kívül is tulajdonjogot szerez az, aki a dolgot jóhiszeműen és ellenszolgáltatás fejében szerezte olyan személytől, akire azt a tulajdonos bízta Termék, termény, szaporulat elsajátítása akinek a más dolgán olyan joga van, amely őt a termék, termény vagy a szaporulat tulajdonba vételére jogosítja ha ezek tulajdonjogát korábban nem is szerezte meg -, az elválással mégis tulajdonjogot szerez

50 A vadak, a halak tulajdonjogának megszerzése az állam tulajdonában vannak a vadászterületen elejtett, elfogott, illetőleg elhullott vad a vadászatra jogosult tulajdonába kerül (+kivétel) ugyanez vonatkozik a halak tulajdonjogának megszerzésére is

51 Feldolgozás és egyesülés aki idegen dolog feldolgozásával vagy átalakításával a maga számára jóhiszeműen új dolgot állít elő, a dolog tulajdonosának választása szerint köteles a dolog értékét megtéríteni, vagy munkája értékének megtérítése ellenében az új dolog tulajdonjogát átengedni (kivéve: ha a munka értéke lényegesen meghaladja az átalakított, feldolgozott dolog értékét) ha több személy dolgai úgy egyesülnek vagy vegyülnek, hogy azokat csak aránytalan károsodás vagy aránytalan költekezés árán, illetve egyáltalán nem lehet szétválasztani, közös tulajdon keletkezik valaki idegen anyaggal saját földjére vagy a használatában álló földre épít, beépítéssel megszerzi az anyag tulajdonjogát, de az anyag értékét köteles megtéríteni ráépítés: valaki anélkül, hogy erre jogosult lenne, idegen földre épít, az épület tulajdonjogát a földtulajdonos szerzi meg, köteles azonban gazdagodását a ráépítőnek megfizetni

52 11. A tulajdonjog védelme ha a dolog a tulajdonos akaratán kívül került ki a tulajdonos birtokából, úgy a tulajdonost különféle jogvédelmi eszközök illetik meg a tulajdonjogi igények nem is évülnek el tulajdonvédelmi eszközök: önhatalom, követelheti a jogellenes beavatkozás megszüntetését, vagy ha a dolog birtokából kikerült, annak visszaadását

53 12. Speciális tulajdoni formák 12.1 Közös tulajdon a tulajdonjog ugyanazon a dolgon meghatározott hányadok szerint több személyt is megillethet kétség esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányada egyenlő több tulajdonos lévén a birtoklás, illetőleg a használat, a költségviselés kérdésében a tulajdonostársak szótöbbséggel határoznak (mindenkinek a tulajdoni hányada arányában van szavazati joga) ha a tulajdonostársak nem értenek egyet, a kisebbségben maradtak a többség határozatát a bíróságon megtámadhatják a közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti (fajtái: természetbeni megosztás, megváltás)

54 12.2 Társasági, szövetkezeti, egyesületi tulajdon a magántulajdon és az állami tulajdon között helyezkedik el a társasági, a szövetkezeti, az egyesületi stb. tulajdon ide sorolható az alapítvány is, amelynek a sportszponzorálás szempontjából különös jelentősége van nevezzük ezt csoporttulajdonformának, mert itt érdekcsoportokról van szó, s az ő érdekük határozza meg a tulajdonnal való rendelkezés jogformáit ezek a csoportok működésüket szerveiken keresztül gyakorolják, DE! szerveik nem hozhatnak a tulajdonnal való rendelkezést érintő semmiféle döntést a tulajdonosok hozzájárulása nélkül

55 12.3 Társasházi tulajdon a közös tulajdonhoz kapcsolódó sajátos tulajdonforma, amelyben az épület közös tulajdona úgy keletkezik, hogy az épület meghatározott részei elsősorban a lakások a tulajdonostársak külön tulajdonában vannak alapító okiratba foglalt megállapodása és a jognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges bizonyos esetekben az alapító okiratot a bíróság ítélete pótolja pl.:közös tulajdonnak társasházitulajdonná való átalakítását

56 13. Kötelmi jog kötelem: meghatározott személyek közt fennálló jogviszony, melyben az egyik felet jogosultnak (vagy hitelezőnek), a másikat kötelezettnek (vagy adósnak) nevezzük a kötelmekben a jogok és a kötelezettségek általában kölcsönösek, de lehetséges, hogy az egyik fél csak jogosult, a másik csak kötelezett (pl.: ingyenes szerződések, jogalap nélküli gazdagodás) általában kétszemélyes jogviszony, de léteznek többpólusúak például az ún. közérdekű kereset (popularis actio), a termelői (termék) felelősségi jogviszony, társasági szerződések, stb.

57 Ptk : a szerződésből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére szerződés két vagy több, de meghatározott számú személy között keletkező jogviszony, amelyhez a törvény joghatásokat fűz relatív szerkezetű a jogviszony tárgya valamilyen szolgáltatás joghatás: kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. léteznek nem visszterhes szerződések is, amelyekben a szolgáltatást ellenszolgáltatás nélkül nyújtják (pl. ajándékozási szerződés) általában az ilyen egyoldalú jognyilatkozatokra a szerződéses szabályokat kell alkalmazni

58 a szerződésben írt szolgáltatások általában vagyonértékűek a szolgáltatások adásra, tevésre /nem tevésre /tűrésre és helytállásra vonatkoznak, illetve ismerünk egy olyan szerződési szolgáltatástípust is, amely csak arra irányul, hogy majd később szerződéskötésre kerül sor a felek szabadon dönthetnek a szerződés tartalmának kérdésében, de bizonyos esetekben a szerződéskötést a jogszabály kötelezővé teszi (pl.: gépjárműüzembentartó köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni) a szerződéskötésre kötelezett fél megtagadhatja a szerződés teljesítést, ha az súlyos érdeksérelemmel járna számára, vagy egyáltalán nem képes a szerződés teljesítésére

59 a szerződéseket rendszerint megelőzi egy ajánlati felhívás a szerződő felek az úgynevezett nevesített szerződéseket kombinálhatják, minek következtében a jól ismert szerződéstípusok mellett úgynevezett nem nevesített szerződések alakulnak ki de ezzel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy a felek szerződéskötési szabadsága nem azt jelenti, hogy a Ptk. szerinti szerződéstípus megvalósulása esetén a felek azt más szerződéstípusra vonatkozó szabályok szerint jogosultak minősíteni, hanem azt, hogy a felek szabadon köthetnek vegyes szerződéseket, vagy teljesen elütő, nem szabályozott típusú szerződéseket is ha azonban a Ptk szerinti szerződést kötik meg, akkor annak jogi minősítésétől nem térhetnek el

60 ha tehát a szerződő felek a szerződésükben valamilyen kérdést nem rendeztek, de a kérdés törvényi rendezésére vonatkozó szakasz a ha jogszabály másként nem rendelkezik formulával ér véget, akkor nem a Ptk. rendelkezéseit, hanem a Ptk.-felhatalmazás alapján alkotott külön jogszabályt kell alkalmazni ismerünk tehát a szerződések szabályai között megengedő (diszpozitív felek szabadon állapíthatják meg a szerződés elemeit), és kötelező (kogens az eltérést maga a törvény zárja ki) szabályokat

61 13.1 Szerződéstípusok polgári jogunkban nincs semmiféle típuskényszer Adási kötelmek azokat a szerződéseket, amelyekben az adási elem felfedezhető, adási kötelemnek nevezzük inominát (nem nevesített) szerződések között a sport gyakorlatában előkelő helyet foglalnak el a szponzorálási-, a reklám-, a piacépítési szerződések, valamint a médiaszerződések ezekben a szerződésekben adási és tevési kötelmek egyaránt megjelennek, hisz a szponzor arra vállal kötelezettséget, támogatja a szponzorált sportoló vagy sportszervezet tevékenységét, a szponzorált pedig lehetővé teszi azt, hogy a szponzorált sporttevékenység alapul szolgáljon a szponzor marketing tevékenységéhez

62 van egy markáns tiltás (negatív tevésre kötelezés) is: a jogszabály kifejezetten megtiltja a szponzornak, hogy a marketing és egyéb reklámtevékenysége során a sporttevékenységet egészségre ártalmas termékkel, szolgáltatással, életmóddal összefüggésben jelenítse meg Adásvételi szerződés adásvétel: az eladó köteles a dolog tulajdonát a vevőre átruházni, a dolgot a vevő birtokába bocsátani, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni, és a dolgot átvenni tárgya csak forgalomképes dolog lehet főszabály írásba foglalás nélkül is érvényes lehet (kiv.: ingatlannál)