Jogi és Sportjogi ismeretek. c. egyetemi tankönyv feldolgozása

Átírás

1 ..

2 Jogi és Sportjogi ismeretek c. egyetemi tankönyv feldolgozása

3 Fogalmak és jogintézmények

4 A jog, mint társadalmi jelenség 1. a társadalom nem létezhet normák, magatartási szabályok nélkül 2. minél fejlettebb egy táradalom, annál több normafajta jön létre 3. pl.: a szokás, az erkölcs, a jog, a vallás, az időrendben később kialakult illem és divat, a politikai, illetve a szervezeti normák 4. az állam alakulásával együtt jelent meg a jog, amely biztosítja a szabályozottságot és rendet, és az állam állandó szigorú felügyelete alatt áll 5. köznapi értelemben a jogszabályok összességét, vagy mint az egyes személyhez fűződő jogosultságot (joga van valamire), azaz alanyi jogot értjük 6. továbbá: magatartásszabályok összessége, azaz norma keletkezése és érvényesülése állami szervekhez kötődik; az adott társadalomban általánosan kötelező; a társadalom egésze érdekének megfelelően befolyásolja a társadalmi viszonyokat az emberek magatartásán keresztül

5 Jogrendszer A jogrendszer egy meghatározott államban aktuálisan létező jogi normák összessége, de nem csupán jogszabályok halmaza, hanem azoknak komplex, egymásra kitekintő megjelenése, amely viszonylagos zártsága ellenére is képes a fejlődésre (annak definiálása például, hogy mit nevezünk okiratnak, nyilván egész másképp hangzott 1920-ban, mint napjainkban).

6 Jogágak A jogi normák nem csak a jogrendszer szintjén, de egymás közötti összefüggésük szintjén is rendszert alkotnak, ezek a jogágak. A jogágak azonos típusú, azonos módszerrel szabályozott társadalmi viszonyok és jogszabályok összességét jelentik. 2 típust különítünk el: a magánjogot és a közjogot. A magánjog a magánérdek, míg a közjog a közérdek érvényesülésének joga.

7 A legfontosabb jogágak: alkotmányjog (államjog), közigazgatási (vagy államigazgatási) jog, közigazgatási (vagy államigazgatási) eljárási jog, polgári jog, polgári (peres és nem peres) eljárásjog, munkajog, büntetőjog, büntetőeljárási jog, családjog, pénzügyi jog, nemzetközi magánjog, nemzetközi jog, sportjog

8 Jogforrástani alapok A jogforrást 2 értelemben használjuk: köznapi értelemben ahonnan a jog tartalma származik, ilyen materiális jogforrások: az Országgyűlés a Kormány a minisztériumok az önkormányzatok. Másik értelemben a jogforrás maga a produktum, ami valamilyen formában testet ölt, ezek a formális jogforrások: az Országgyűlés által alkotott törvény a Kormány által alkotott kormányrendelet az egyes miniszterek által alkotott rendeletek, az önkormányzatok rendeletei.

9 Jogforrások hierarchiája: 1.Országgyűlés 2.Kormány 3.Minisztériumok 4.Területi és helyi önkormányzatok A külső jogforrások hierarchiájában a törvényeket a kormányrendeletek, miniszteri rendeletek, önkormányzati rendeletek követik.

10 Hatáskör és illetékesség A hatáskör a munkamegosztást jelenti az állami szervek között, illetve azt mutatja meg, hogy az állami szervek közül mely szervnek van érdemi ügyintézésre jogszabályi felhatalmazása, míg az illetékesség azt mutatja meg, hogy az azonos hatáskörű szervek közül ténylegesen melyik fog eljárni.

11 Jogi norma A jognak az a legkisebb önálló egysége, amely ugyanakkor a jog minden fogalmi elemét önállóan is tartalmazza. Három szerkezeti egysége: hipotézis, diszpozíció és jogkövetkezmény. Hipotézis (tényállás): A tények azon összességét, amelyhez a jogszabály joghatásokat fűz, hipotézisnek (tényállásnak) nevezzük. Diszpozíció: A diszpozíció jelenti azokat az előírásokat, amelyeknek teljesülniük kell (vagy teljesülniük tilos), amennyiben a tényállás bekövetkezett, a hipotézis feltételei teljesültek. Tilalom esetén a jogalkotó valamely magatartástól való tartózkodást ír elő, míg elrendelés, parancsolás esetén kategorikusan előír valamilyen magatartást. Szankció: A szankció (jogkövetkezmény) a jogszabály által megállapított állami magatartás, amely akkor lép életbe, ha a hipotézisben megállapítottaktól eltérően cselekednek, ekkor valamilyen következmény lép életbe: büntetés vagy akár kitüntetés, de pl. a házasságkötés is ide tartozik (megváltozik a családi állapot).

12 Jogi normák fajai Definiáló jogi norma: A definiáló jogi norma feladata, hogy meghatározzon egy-egy fogalmat, mert a különböző jogszabályok másképp értelmezhetik. Utaló jogi norma: Segítségével lehet eljutni ahhoz az aktuális jogszabályhoz, amely éppen a jogalanyok jogait és kötelességeit tartalmazza. Azt mutatja meg, hogy mely jogszabályok vonatkoznak egy adott jogesetre. Megszorító jogi norma: A megszorító jogi norma azt fejezi ki, hogy a fő szabálytól mely esetekben, és milyen mértékben kell eltérni. A megszorítás a jogszabály érvényesülési területét szűkíti le.

13 Kiterjesztő jogi norma: Olyan esetekre is alkalmazni kell, amelyek egyébként nem tartoznának szorosan a jogszabály hatálya alá. Sajátos megjelenési formája a kiterjesztő jogi normáknak az úgynevezett fikció jogintézménye. Fikció, vélelem: Azt jelenti, hogy valamely tényállást, vagy jelenséget egy másikkal azonosnak tekint, annak ellenére, hogy a tényállások/jelenségek nem azonosak. Ez főleg a technikai fejlődés miatt fontos. Vélelemről akkor beszélhetünk, ha valamely jogszabály valószínűnek fogad el egy olyan tényállást, amely általában igaz szokott lenni (pl. egy házasságban élő nőnek gyereke születik, a vélelem szerint a férj lesz az apja).

14 A jogi norma érvényessége és hatályossága Valamely jogi norma akkor érvényes, ha: a kibocsátására feljogosított szervtől származik, a jogszabályalkotásra vonatkozó eljárási rendben született, a jogszabályban írt előírásoknak megfelelő módon közzétették (kihirdetették).

15 A hatályosság viszont azt jelenti, hogy a jogszabály alkalmazandó, követendő. Ez azt is jelenti, hogy olykor érvényes jogi normák nem követendők, mert még nem hatályosak (időbeli, térbeli és személyi). Időbeli hatályosság: mettől meddig kell a jogi normáknak eleget tennünk. A jogszabályok hatálya általában a kihirdetésük napján kezdődik, de elképzelhető, hogy csak akár hónapokkal később lép hatályba. Térbeli hatályosság: A jogszabály térbeli vagy területi hatálya földrajzilag körülhatárolja azt a területet, amelyen a jogokat és kötelezettségeket gyakorolhatják a jogalanyok. Személyi hatályosság: A jogszabályok személyi hatálya a jogalanyok azon körét határozza meg, amelyekre a jogok és kötelezettségek kötelező vagy tiltó erővel vonatkoznak.

16 Jogviszony Jogilag szabályozott társadalmi viszony. Hármas viszony: ideológiai viszony: tudaton szűrődik át teleológiai (céltani) viszony: valamilyen cél elérése érdekében indít el folyamatokat akarati viszony: jogalkotók maguk döntik el, hogy mely viszonyokat emelnek az erkölcs és a szokások világából jogilag szabályozott magasságba.

17 A jogviszony alanyai: A jogviszony alanyai lehetnek természetes személyek, jogi személyek, és jogi személlyel nem rendelkező egyéb szervezetek. A jogviszony alanyait jogalanynak is nevezhetjük. A jogalany legfontosabb jellemzője a jogképesség. A jogviszony tárgya: A jogviszony tárgya az, amire irányul a jogviszony maga: dolgokra, szolgáltatásokra. A jogviszony tartalma: megilleti. Azon jogok és kötelezettségek összessége, amely a jogalanyokat az adott jogviszonyban A jogviszony szerkezete: A jogviszony szerkezete relatív és abszolút lehet. A relatív szerkezetű jogviszonyban két vagy több, de nem végtelen számú pólust ragadhatunk meg. Az egyik póluson áll(nak) a jogosult(ak), a másikon (a többin) a kötelezettek. Abszolút szerkezet esetén egy jogosulttal szemben számtalan végtelen számú (pl. egész nemzet) kötelezett van.

18 Jogi tények Legegyszerűbb megfogalmazásban jogi tényeknek a jogilag lényeges tényeket (emberi magatartásokat és egyéb körülményeket, emberi magatartástól független körülményeket pl. idő, elemi csapások stb.) tekintjük.

19 Jogvesztés-elévülés A jogvesztő határidő azt jelenti, hogy a felek közötti jogviszony végleg lezárul, azt követően a jogviszonyból már nem származik kötelezettség vagy jog. Amennyiben a határidő nem jogvesztő, úgy elévülés jellegű. Az elévülés azt jelenti, hogy a jogviszonyból származó jogosultság nem szűnik meg, de a határidő elteltével az állam annak érvényesítéséhez már nem nyújt kényszereszközöket.

20 Jogalkalmazás, jogkövetés, jogértelmezés Jogalkalmazás: jogszabály alkalmazása egy konkrét esetre Jogkövetés: jogalanyok jogkövető magatartása Jogértelmezés: lehet nyelvtani, logikai, rendszertani, történeti

21 A sport magánjoga

22 Polgári jog A polgári jog az egymástól elkülönült, egyenrangú és mellérendelt felek vagyoni, illetve egyes személyi viszonyait szabályozó jogág, amely a vagyoni viszonyok tekintetében alapvető szabályokat fogalmaz meg, míg a vagyoni viszonyokhoz kapcsolódó személyi(ségi) jogok tekintetében kisegítő védelmet nyújt.

23 Polgári jogi jogviszonyokat szabályozó kódexünk: I. rész: Bevezető rendelkezések II. rész: A személyek III. rész: A tulajdonjog IV. rész: Kötelmi jog V. rész: Öröklési jog VI. rész: Záró rendelkezések A polgári jog tárgya: egymásnak mellérendelt felek vagyoni viszonyait szabályozza

24 A polgári jog szabályozási módszere elsősorban a vagyoni viszonyokat szabályozza személyiségi jogterület is része (kisegítő védelem, pl.: jó hírnév) jogsérelem nagysága is döntő egymásnak mellérendelt felek: hatóság és a fél között feltétlenül alá-fölérendelt a konstelláció (nem így a polgári jogban, ott ugyanis egyenrangúak a felek) a vagyoni viszonyok alapvető szabályozása: tulajdoni és használati jogok, kötelmi jog, öröklési jog a személyi(ségi) viszonyok kisegítő védelme: természetes személy védelmével kapcsolatos jogviszonyok, valamint az úgynevezett szellemi alkotások joga

25 A magyar polgári jog alapelvei Az alapelvek fogalma és jelentősége: A törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaság gazdasági és társadalmi rendjével összhangban kell értelmezni. értelmezésben is szerepet játszanak le nem írható elvárások hézagpótló jelentősége is van valamennyi jogszabály közös nevezője Alapelvek: a szükséglet-kielégítés alapelve az alanyi jog, a tulajdon védelmének alapelve a jóhiszeműség, a tisztesség és a kölcsönös együttműködés alapelvei a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelve a kármegelőzés alapelve a Ptk. értelmezési alapelve

26 A polgári jogi jogviszony alanyai Az ember (természetes személy) Jogképessége egyenlő és általános (fogantatástól). cselekvőképesség: nevében jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat, életkor- és állapotfüggő o cselekvőképtelen: gyermekkor, belátási nehézségekkel küszködik, o korlátozott cselekvőképesség:14-18 év o speciális eset: szellemi fogyatékosság vétőképesség: milyen körülmények között felelős valaki a jogsértésekért Az állam Az állam jogképessége azt jelenti, hogy az állam a maga egészében polgári jogviszonyok alanya lehet, jogokat és kötelezettségeket szerezhet( nem mindenfélét), illetőleg vállalhat szervei útján.

27 Jogi személy azokat a szervezeteket, amelyeket a jogszabály jogalanyisággal ruház fel, jogi személyeknek nevezzük. állandó jogalanyisága van meghatározott működése van vagyona van

28 A jogi személy típusai Egyesület társadalmi szervezeti egyesületi jog alapján szerveződött a szövetségi formáció is olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályában meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsága van és tevékenysége a céljának elérésére irányul az egyesület a törvény erejénél fogva jogi személy, és a bírósági nyilvántartásba vételével jön létre sportban betöltött szerepe lényeges

29 Sportegyesület nem bejegyzi, hanem nyilvántartásba veszi a fővárosi/megyei bíróság alapításához szükséges legalább tíz természetes személy önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező alapszabályban meghatározott céllal alakult, nyilvántartott tagsággal rendelkező, céljainak elérésére tagjainak tevékenységét szervező jogi személy sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet nem folytathat (csak kiegészítő tevékenységként) közgyűlését évente választják felügyelőbizottság vagy könyvvizsgáló önkormányzati támogatásban részesül, ha benne van az állami sportinformációs rendszerben

30 Korlátolt felelősségű társaság egy, vagy több tagú gazdasági társaságoknak működése során csupán a bevitt vagyona értékével felel a Kft. alakításához legfontosabb feltétel a tőke jelenleg minimálisan Ft törzstőke szükséges hozzá a társasági tagok a Kft.-nél társasági szerződést kötnek egymással nagyon fontos eleme a társasági szerződésnek a tevékenységi kör pontos, precíz megjelölése Részvénytársaság tipikusan tőkekoncentráló társaság felelősségét tekintve, a kft.-hez hasonlóan korlátolt felelősségű társasági alakzat a részvényesek a társaság kötelezettségeiért egyébként nem felelnek a jogszabálynál fogva kötelező feltüntetni a részvényen a társaság cégnevét és székhelyét, s részvények sorszámát, névértékét és azt, hogy bemutatóra vagy névre szólóak, a részvény fajtáját és azokat a legfontosabb jogokat, amelyekhez az alapszabályban meghatározott jogok fűződnek Részvénytársaságot, csak úgy, mint kft.- t, egy személy is alapíthat

31 Országos sportági szakszövetség az országos sportági szakszövetség az egyesülési jog alapján létrejövő jogi személy, amely sportágában kizárólagos jelleggel a sporttörvényben, valamint más jogszabályokban meghatározott feladatokat lát el, és a törvényben megállapított különleges jogosítványokat gyakorol tagjai kizárólag sportszervezetek és sportiskolák lehetnek, amelyek az adott sportág versenyrendszerében részt vesznek az országos sportági szakszövetség status quo- ja is az egyesülési jogról szóló évi II. törvényen alapul a sportegyesületek/ sportszövetségek gazdasági ellehetetlenülése követelte ki a formális sporttörvény létrehozását

32 Alapítvány, közalapítvány az alapítványt formailag alapítói okirattal, és nem szerződéssel hozzák létre az alapítók. jogi értelemben szerződésnek fogható fel az alapítói okiratuk az alapítvány javára a célja megvalósításához szükséges vagyont kell rendelkezésre bocsátani az alapító okiratban meg kell jelölni az alapítvány nevét, székhelyét, célját és céljára rendelt vagyonát, valamint a vagyonfelhasználás módját nyílt alapítvány létrehozásakor legalább olyan mértékű vagyont kell az alapítvány rendelkezésére bocsátani, amely a működése megkezdéséhez feltétlenül szükséges a közalapítványt az Országgyűlés, a kormány, valamint a helyi önkormányzat képviselőtestülete közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából hozza létre a közalapítványok az első sporttörvényben nyertek igazi relevanciát a magyar sport támogatásában Az első sporttörvéyben három közalapítvány került megalapításra: o Nemzeti Sportközalapítvány o Nemzeti Ifjúsági és Szabadidősport az egészséges életmódért o Mező Ferenc Közalapítvány

33 Nem jogi személyek a nem jogi személyek esetében a jog nem írja elő a kötelező minimális törzstőkét a főszolgáltatás nem a vagyon szolgáltatásában, hanem rendszerint a társasági tagok személyes közreműködésében van mivel jogilag releváns, kötelezően előírt minimális vagyona ezen szervezeteknek nincs, a cselekményekért elsődlegesen a szervezet meglévő vagyonával, másodlagosan a nem jogi személy szervezet tagjai is (mint természetes személyek) felelősek a betéti társaság esetében tipikusan a beltag felelős az egész vagyonával, míg a kültag az általa a társaságba bevitt vagyon értékéig felel

34 A betéti társaság a középkorban még titkos társaságok úgynevezett csendes társaságok voltak akkoriban csupán egy tagjuk volt ismert, ennél fogva a felelősség is csupán azt az egy tagot terhelte a piac nem tudhatta, hogy kikkel áll szemben, ezeket a tagokat éppen ezért kültagnak nevezték a betéti társaságoknak van legalább egy beltagja, és van(nak) kültagja, vagy kültagjai is a társaság korlátlanul felel valamennyi vállalt kötelezettségéért A közkereseti társaság a 16. században jelentek meg családi vállalkozásként írásba foglalták azt, ami korábban generációkon keresztül írott forma nélkül is működött a szokásjog alapján egyetemleges felelősség - a családi vállalkozásból bárki kifizethette az egész társaság tartozását

35 A vagyoni viszonyok szabályozása A polgári jog fogalom meghatározásának lényegi eleme a szabályozás. A szabályozás szigorúan elrendelő, vagy megengedő szabályok által történik. A polgári jogszabály azt mondja meg olykor, hogy a joggyakorlás során hogyan kell eljárni, máskor rábízza a felekre (megengedi számukra), hogy a jogszabályok adta kereteken belül a fő szabálytól eltérjenek. A szabályozásnak az is egy módszere, hogy elveket és alapelveket mond ki a Ptk., amellyel orientálja a gyakorlatot. A szabályozás zömmel arra van figyelemmel, hogy a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a feleknek miként kell eljárniuk. A célszerűtlen eljárásokat többek között az a Ptk.-beli rendelkezés is tiltja, amely kifejezetten kimondja, hogy a törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaság társadalmi rendjével összhangban kell értelmezni.

36 A dolog fogalma és fajai dolognak minősül jogi értelemben minden testi tárgy, tehát az, ami érzékszerveinkkel felfogható és birtokba vehető a dolgok a tulajdonjog tárgyai lehetnek a dolgokat a jogirodalom a következőképpen csoportosítja: o forgalomképes, forgalomképtelen és korlátoltan forgalomképes dolgok o ingatlan és ingó dolgok o elhasználható, vagy el nem használható dolgok o helyettesíthető és nem helyettesíthető dolgok o osztható és oszthatatlan dolgok

37 A tulajdonjog és intézménytörténete A polgári jog központi kategóriája a dolog és a dolognak a jogalannyal való kapcsolata. A tulajdon, mint jogviszony, olyan kapcsolat, amely az emberek között történelmileg alakult ki a termelés folyamatában. A tulajdon tárgyai a termelési eszközön túl használati javak is lehetnek. Mindkettő esetében lényeges, közös nevező, hogy a birtokba vevő ember uralmat szerez a dolgon (testi tárgyon), illetőleg azok segítségével előállított használati javakon. Maga az uralom egyrészt azt jelenti, hogy az ember birtokba veszi ezeket az anyagokat, eszközöket, másrészt viszont rendelkezik velük, nevezetesen saját céljaira használhatja.

38 A tulajdonjog tartalma tulajdonosi triász fogalma: a tulajdonos a dolgot birtokolja, használja (hasznosítja, hasznait szedi) és nem utolsósorban rendelkezik is a dolgával a tulajdonjog tartalmát igen közelről érintő kérdések: önkorlátozás, szükséghelyzet, kártalanítás, kártérítés

39 A birtoklás joga a birtoklás a dolog birtokba vételét és birtokban tartását jelenti aki valamely vagyontárgyat birtokol, az annak állandóan közelében van, uralma alatt tartja az uralom abban is megnyilvánulhat, hogy a dolgot használja vagy hasznait szedheti A használat (és a hasznok szedésének) joga A tulajdonos jogosult a dolgot használni és a dologból folyó hasznokat szedni, emellett viseli a dologgal járó terheket és a dologban beállott azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni A rendelkezés joga A tulajdonost megilleti az a jog, hogy a dolog birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedje, a dolgot biztosítékul adja, vagy más módon megterhelje, továbbá, hogy a tulajdonjogát másra átruházza,vagy akár az is, hogy a dolgot elhagyja.

40 A tulajdon (jogviszony) alanyai Általában az államnak, a személyeknek (magánszemélyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkező és azzal rendelkező személyeknek, alapítványoknak, közalapítványoknak, köztestületeknek, társaságoknak, egyesületeknek, stb.) lehet tulajdona.

41 A tulajdonjog tárgyai a hatályos Ptk. szerint minden birtokba vehető dolog tulajdonjog tárgya lehet a tulajdonjog kiterjed mindarra is, ami a dologgal oly módon van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog,vagy elválasztott része elpusztulna

42 Magántulajdon a magántulajdon magyarországi polgári jogi fejlődésére a politikai felszabadulások nagy hatással voltak a 19. század negyvenes éveitől kezdve olyan korszerű törvények születtek, amelyek máig meghatározóak a váltójogot, a kereskedelmi jogot és a társasági jogot illetően alapelvi jelentőségű volt a tulajdon szentsége és a szerződési szabadság évi kereskedelmi törvény 1900-ban akadémiai szinten elkészült az első magyar Ptk. szövegtervezete, majd közvetlenül az I. világháborút megelőzően a második, amely már a képviselőház elé is került a Horthy-korszakban tovább folytatódtak a magyar Ptk. megalkotása irányába tett kísérletek a politikai rendszerváltást követően a magántulajdon visszanyerte régi (egyszerű és ideológiamentes) értelmét a jelenlegi alkotmányi és Ptk.-beli szabályozás alapján köz- és egyéni tulajdonról beszélhetünk. a magántulajdon alanyai természetes személyek, személyegyesülések, gazdasági társaságok lehetnek

43 Az állami tulajdon tárgyai A köztulajdon legszélesebb értelemben az állami tulajdont jelenti. Az Alkotmány 9. -a értelmében a Magyar Köztársaság elismeri, támogatja a vállalkozás jogát és a verseny szabadságát. Az Alkotmány egyben rögzíti azt is, hogy Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenlő védelemben részesül. Így például kizárólagos állami tulajdonban vannak.

44 A kizárólagos állami tulajdonban álló dolog birtokát, használatát, hasznai szedésének jogát az állam átengedheti másnak, a rendelkezési jogot azonban fenntartja magának. Kizárólagos állami tulajdonban lévő dolgok: a barlangok, a folyóvizek, természetes tavak, valamint ezek medre, a folyóvíz elhagyott medre, az országos közforgalmú kikötők, a nemzetközi közforgalmú repülőtér, az ország területe feletti légtér, az atomenergia alkalmazását szolgáló üzemi létesítmények, berendezések és nukleáris anyagok, a közcélú villamos művek, az energiaszolgáltatás- és szállítás országos távvezeték-hálózata.

45 A tulajdon keletkezése és megszűnése Tulajdon A tulajdon keletkezése a tulajdonjogviszony létrejöttét jelenti, hogy valamely dolog és valamely személy között jogviszony elsajátítási viszony keletkezik. A tulajdon az arra vonatkozó jog megszerzésével keletkezik, és egy másik tulajdonos jogszerzésével szűnik meg.

46 A tulajdonjog megszerzése Eredeti: eredeti módon szerzi a tulajdont az, akinek a jogszerzése nem alapszik más korábbi személy tulajdonjogán. Amennyiben tehát a dolog korábban nem volt senki tulajdonában, eredeti módon megszerezhető. Eredeti szerzésmód fajtái Találás Gazdátlan javak elsajátítása Tulajdonszerzés elbirtoklással Tulajdonszerzés hatósági határozattal és árverés útján

47 Származékos: Ha a tulajdonjog más személy tulajdonjogán alapszik, vagyis a megszerzett új tulajdonjog a régi tulajdonostól származik (az új tulajdonos egy korábbi tulajdonos tulajdonjogát szerzi meg), származékos tulajdonszerzés módról beszélünk. Származékos szerzésmód Tulajdonszerzés átruházással Termék, termény, szaporulat elsajátítása Vadak, halak tulajdonjogának megszerzése Feldolgozás és egyesülés Tulajdonszerzés hatósági határozattal és árverés útján

48 A tulajdonjog védelme Amennyiben a dolog a tulajdonos akaratán kívül került ki a tulajdonos birtokából, úgy a tulajdonost különféle jogvédelmi eszközök illetik meg. A tulajdonos követelheti a jogellenes beavatkozás megszüntetését, ha pedig a dolog a birtokából kikerült, követelheti annak visszaadását. A tulajdonos a birtokvédelem szabályai szerint önhatalommal is kizárhat vagy elháríthat minden olyan jogellenes beavatkozást, vagy behatást, amely tulajdonjogának gyakorlását akadályozza, korlátozza vagy lehetetlenné teszi. Aki az állami tulajdon védelmére vagy széles körben fenyegető veszély elhárítására irányuló célszerű tevékenysége folytán károsodik, kártalanításra tarthat igényt, kivéve, ha ez a tevékenység munkaköréből folyó közvetlen kötelessége volt.

49 Speciális tulajdoni formák Közös tulajdon: e jogot egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek rovására, vagyis törvényes érdekeik sérelmére több tulajdonos lévén a birtoklás, illetőleg a használat, a költségviselés kérdésében a tulajdonostársak szótöbbséggel határoznak minden tulajdonostársnak tulajdoni hányada arányában van szavazati joga, és ilyen arányban terhelik őket a dolog fenntartásával járó és a dologgal kapcsolatos egyéb kiadások is előfordulhat, hogy a közös tulajdonnal kapcsolatos kérdésekben a tulajdonostársak nem értenek egyet, ebben az esetben a kisebbségben maradtak a többség határozatát a bíróságon megtámadhatják

50 Társasági, szövetkezeti, egyesületi tulajdon: Sui generis tulajdoni formákként kezelhetjük nevezzük csak csoporttulajdon-formának is érdekcsoportok társasházi tulajdon Társasházi tulajdon: társasházi tulajdon létesítéséhez a tulajdonostársak alapító okiratba foglalt megállapodása és a jognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges ilyenkor természetesen az alapító okirat tartalmát is a bíróság állapítja meg a felek álláspontjának és méltányos érdekeinek figyelembevételével

51 Kötelmi jog A kötelem meghatározott személyek közt fennálló jogviszony, melyben az egyik felet jogosultnak (vagy hitelezőnek), a másikat kötelezettnek (vagy adósnak) nevezzük. A kötelem általában kétszemélyes jogviszony, de léteznek többpólusúak is. Ilyen lehet például az úgynevezett közérdekű kereset (popularis actio). További többpólusú (speciális tárgyú) szerződések társasági szerződések biztosítási szerződéseknek bizományi szerződésekben pénzügyi lízing esetén faktoring

52 Szerződésből kötelezettség A szerződés két vagy több, de meghatározott számú személy között keletkező jogviszony, amelyhez a törvény joghatásokat fűz. Az, hogy a szerződés nem végtelen számú személy között keletkező jogviszony, az azt is jelenti egyúttal, hogy relatív szerkezetű jogviszony. A szerződés tárgya valamilyen szolgáltatás, vagyis olyan magatartás, amelyet az egyik fél (a jogosult) a másiktól (a kötelezettől) követelhet. az egyik oldalon a jogosult, a másikon a kötelezett áll nem visszterhes szerződések kötelezettségvállalás közérdekű célra adásra, tevésre /nem tevésre /tűrésre és helytállásra később szerződéskötésre kerül sor a szerződő felek az úgynevezett nevesített szerződéseket kombinálhatják, minek következtében a jól ismert szerződéstípusok mellett úgynevezett nem nevesített szerződések alakulnak ki ha a felek olyan tartalmú szerződést kötnek, amelyek nem nevesített szerződések, akkor csupán azt kell megvizsgálni, hogy adott szerződés melyik típusú szerződéshez hasonlít leginkább

53 A szerződések szabályai között ismerünk megengedő (diszpozitív), és kötelező (kogens) szabályokat. az előbbi (megengedő) azt jelenti, hogy a felek szabadon állapíthatják meg a szerződés elemeit, vagyis megállapodhatnak olyan kérdésekben, amelyek a törvényben külön szabályozva nincsenek az utóbbi (kötelező) viszont azt jelenti, hogy az eltérést maga a törvény zárja ki

54 Szerződéstípusok Különféle szerződéseket (szerződéstípusokat) nevesít a jogszabály (adásvétel, csere, bérlet, vállalkozási szerződés, fuvarozási szerződés, megbízási bizományi szerződés, szállítmányozási szerződés stb.) Másokat nem említ, mégis léteznek. Nem másért, mint a felek akaratából. Ezek az úgynevezett atipikus, nem nevesített ha úgy tetszik innominát szerződések. Pl.: (lízing, franchising, szindikátusi és különböző együttműködési szerződések, stb.)

55 Adási kötelmek Legfontosabb jellemzője, hogy a szerződő felek egymásnak valamit (dolgot, szolgáltatást, pénzt stb.) adnak. Adásvételi szerződés Az adásvételi szerződés alapján az eladó köteles a dolog tulajdonát a vevőre átruházni, a dolgot a vevő birtokába bocsátani, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni, és a dolgot átvenni. Adásvétel tárgya csak forgalomképes dolog lehet Az adásvételi szerződések lényeges elemei a következők: az eladó és a vevő megnevezése, a későbbiekben is beazonosítható személyi/cégadatok; a kialkudott vételár, a vételár kifizetésének módja és ideje; a dolog birtokbaadásának helye, ideje és módja; kellék- és jogszavatossági nyilatkozat; kötelmi biztosítékok.

56 Adásvételi szerződés különös elemei Megtekintésre vagy próbára vétel: a vevő a dolog birtokba vételéhez képest később nyilatkozik arra egyoldalúan, hogy a szerződést létre kívánja-e hozni vagy sem. Minta szerinti vétel: az eladó köteles a mintának megfelelő dolgot szolgáltatni; és szavatosság terheli a dolog fel nem ismerhető hibájáért. Elővásárlási jog: illeti meg a tulajdonostársat. Az elővásárlási jog személyhez kötött jogosultság, tehát nem ruházható át és nem örökölhető. Vételi jog: a dolog tulajdonosa a dolog és a vételár megjelölése mellett, írásban kötött megállapodás alapján vételi jogot biztosíthat. Visszavásárlási jog: az eladó maximum 5 éven belül a vételár visszafizetése mellett, a vevőhöz intézett egyoldalú nyilatkozata alapján visszavásárolhatja az eladott dolgot.

57 Részletvétel: a felek megállapodhatnak abban, hogy a vevő a vételárat több részletben fizeti meg, azonban a dolgot részére a vételár teljes kifizetése előtt átadják. Árverés: amikor az eladó vételi ajánlatát nem címzetten teszi meg, ingó dolog bírósági árverésen történő megszerzésekor úgynevezett eredeti tulajdonszerzés történik, egyéb árveréseken a tulajdonszerzés származékos, tehát a vevő nem szerezhet több jogot, mint amivel az eladó rendelkezett.

58 Adási kötelmek Csere A csere tulajdonképpen két vagy több adásvétel kombinációja, ahol mindegyik fél eladó a saját részéről szolgáltatott dolog vonatkozásában, míg vevő a másik fél dolgára. A csere tárgyát mindkét oldalon pénznek nem minősülő dolog képezi! Bizományi szerződés A bizományi szerződés alapján a bizományos díjazás ellenében köteles a megbízó javára, a saját nevében adásvételi szerződést kötni. A bizományban sajátosan ötvöződik az adásvétel, illetőleg a megbízás. Megnőtt a bizományi szerződés jelentősége a televíziós és rádiós közvetítések hasznosítása kapcsán.

59 Tevési kötelmek a tevési kötelmek jellemzője, hogy a szerződési szolgáltatás valaminek a tevésére, nem tevésére, vagy éppen tűrésére vonatkozik a tipizálás alapja a dominancia néhány tevési dominanciájú szerződés adási elemeket is tartalmazhat, pl.: arculat-átviteli szerződéseket a kötelemben erőteljesen benne van a díjazás, mint adási elem, de lényegesen több a tevésre és nem tevésre irányuló jogszabályi előírás a tipikusan tevési kötelmek körébe tartoznak például a vállalkozási, a megbízási, a fuvarozási, a raktározási stb. szerződések

60 Megbízási szerződés megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni, a megrendelő pedig a megbízási díjat a megbízottnak megfizetni alanyai a megbízó és a megbízott megbízás esetében csupán a Ptk. általános cselekvési zsinórmértéke, a gondos eljárás kötelező a megbízói díj a szerződés megszűnésekor esedékes, ebből következik, hogy a megbízott a díját akkor is követelheti, ha eljárása nem vezetett eredményre