Diplomás pályakövetési adatok Intézményi adatfelvételek

Átírás

1 Diplomás pályakövetési adatok 2013 Intézményi adatfelvételek

2 Diplomás pályakövetési adatok 2013 Intézményi adatfelvételek Készítette: Veroszta Zsuzsanna Educatio Nonprofit Kft., Felsőoktatási Osztály

3 Készült a Társadalmi Megújulás Operatív Program TÁMOP / A felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése 2. ütem kiemelt projekt intézkedési keretében a Diplomás Pályakövető Rendszer megvalósítása során. Kiadja az EDUCATIO Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Felsőoktatási Osztály Felelős kiadó: Kiss József Szerző: Veroszta Zsuzsanna Szöveggondozás: Skaliczki Orsolya Tördelés: Szabó Attila ISSN X Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft kiadványa az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. A kiadvány ingyenes, kizárólag zárt körben használható, kereskedelmi forgalomba nem kerülhet. A felhasználás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját nem szolgálhatja. Minden jog fenntartva Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., szeptember

4 Tartalom 3 Tartalom I. A kutatásról Az adatok forrása Főbb megállapítások II. Tanulmányi életút Az elvégzett felsőfokú tanulmányok A felsőfokú továbbtanulás III. Külföldi tapasztalatok A nyelvismeret Külföldi tanulmányok Külföldi munkavállalás IV. Átmenet a felsőoktatás és a munkaerőpiac között Abszolutórium és diplomaszerzés közötti időszak kitolódása Munkatapasztalat a diplomázás előtt Az első munkahely V. A frissdiplomás munkahely A munkáltató tulajdonviszonyai VI. A frissdiplomás munka Munkanélküliség A foglalkoztatás formái Külföldi munkavégzés Illeszkedés Mellékállás VII. A frissdiplomások jövedelme VIII. Elégedettség... 98

5 4 Tartalom Ábrák és táblázatok jegyzéke 1. táblázat. A válaszadók intézményi megoszlása ábra. A végzettség képzési formája ábra. A felsőfokú tanulmányok munkarendje ábra. A felsőfokú tanulmányi életút ábra. A felsőfokú tanulmányok képzési területi bontásban ábra. A felsőoktatásban részt vevők aktuális képzési formája ábra. A 2012-ben végzettek aktuális felsőoktatási részvétele ábra. A 2012-ben végzett, felsőoktatásban maradók képzési összetétele ábra. Újabb diploma szerzése a 2008-ban, ill ben végzettek körében ábra. Az újabb diploma képzési szintje a 2008-ban, ill ben végzett, majd ismét diplomát szerzettek körében ábra. A továbbtanulási tervek: MA/MSc ábra. A továbbtanulási tervek: szakirányú továbbképzés, rezidensképzés ábra. A továbbtanulási tervek: doktori képzés ábra. A nyelvismeret gyakorisága a végzettek körében ábra. Az egyes nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya képzési területenként ábra. Az egyes nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya a végzés éve szerint ábra. Az egyes nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya a tanulmányok munkarendje szerint ábra. Az egyes nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya nemek szerint... 28

6 Tartalom ábra. A külföldi tanulmányok finanszírozási forrásai ábra. A diplomázás előtt külföldi tanulmányokat folytató végzettek aránya az egyes képzési területeken ábra. A diplomázás előtt külföldi tanulmányokat folytató végzettek aránya az egyes képzési szinteken ábra. A diplomázás után külföldi munkát vállalók aránya képzési területenként ábra. A külföldi munka szakterületi illeszkedése ábra. Végzettséghez kapcsolódó külföldi munkát végzők aránya képzési területenként ábra. A következő 5 évben külföldi munkát tervezők aránya ábra. A következő 5 évben külföldi munkát tervezők aránya képzési területi bontásban ábra. Végzettek megoszlása az abszolutórium és a diplomaszerzés között eltelt idő szerint ábra. Közvetlenül az abszolutórium után nem diplomázottak képzési területi aránya ábra. A diplomát ez idáig nem szerzettek aránya képzési területenként ábra. Közvetlenül az abszolutórium után nem diplomázottak aránya képzési szintenként ábra. Közvetlenül az abszolutórium után nem diplomázottak aránya a végzés éve szerint ábra. Közvetlenül az abszolutórium után nem diplomázottak aránya képzési szint szerint ábra. A diplomaszerzés kitolódása a nyelvvizsga hiánya miatt képzési területenként ábra. A diplomaszerzés kitolódása a nyelvvizsga hiánya miatt képzési szintenként ábra. A diplomaszerzés kitolódása a nyelvvizsga hiánya miatt a végzés éve szerint...41

7 6 Tartalom 35. ábra. A diplomaszerzés kitolódása a nyelvvizsga hiánya miatt a képzés munkarendje szerint ábra. Kilépett-e a munkaerőpiacra diploma nélkül? ábra. Érezte-e a diploma hiányát a munkaerő-piaci érvényesülésben? ábra. A diplomaszerzés kitolódásának hatását a munkaerő-piaci érvényesülésben nem érzékelők aránya képzési terület szerint ábra. A diplomázás előtti munkatapasztalat-szerzés ábra. Munkavégzés a tanulmányok alatt a képzés munkarendje szerinti bontásban ábra. Munkavégzés a tanulmányok alatt képzési területi bontásban ábra. Munkavégzés a tanulmányok alatt képzési területi bontásban ábra. Munkavégzés a tanulmányok alatt képzési szint szerinti bontásban ábra. Az abszolutórium megszerzése után keresett-e munkát? ábra. Az abszolutórium után egy hónapon belül állást találók aránya képzési terület szerint ábra. Az abszolutórium után egy hónapon belül állást találók aránya képzési szint szerint ábra. Az abszolutórium után egy hónapon belül állást találók aránya a végzés éve szerint ábra. A diploma utáni első állás keresésének átlagos ideje a végzettség éve szerinti bontásban ábra. A diploma utáni első állás keresésének átlagos ideje képzési terület szerinti bontásban ábra. A diploma utáni első állás keresésének átlagos ideje képzési szint szerinti bontásban ábra. A diploma utáni első állás keresésének átlagos ideje nemek szerinti bontásban... 54

8 Tartalom ábra. Az álláskeresési célból kezdeményezett és a megvalósult kapcsolatfelvételek átlagos száma képzési területi bontásban ábra. Az álláskeresési célból kezdeményezett és a megvalósult kapcsolatfelvételek átlagos száma képzési szint szerinti bontásban ábra. Az álláskeresési célból kezdeményezett és a megvalósult kapcsolatfelvételek átlagos száma a végzés éve szerinti bontásban ábra. Hogyan jutott az abszolutórium utáni első munkájához? ábra. Az első munkához jutás csatornái képzési területenként ábra. Az első diplomás munkahely szakterületi kapcsolódása ábra. Köz- és magántulajdon aránya a végzettek aktuális munkahelyén ábra. Magyar és külföldi tulajdon aránya a végzettek aktuális munkahelyén ábra. A végzetteket foglalkoztató cég létszáma ábra. A végzettek megoszlása a foglalkoztató ágazata szerint ábra. Magántulajdonú cégnél dolgozók aránya képzési területi bontásban ábra. A teljes mértékben külföldi tulajdonú cégeknél dolgozók aránya képzési területi bontásban ábra. Az 1000 fő feletti létszámmal foglalkoztató cégeknél dolgozók aránya képzési területi bontásban ábra. Köz- és magántulajdon aránya a végzettek aktuális munkahelyén nemek szerinti bontásban ábra. Külföldi tulajdonú cégeknél dolgozók aránya nemek szerinti bontásban ábra. Az 1000 fő feletti létszámmal foglalkoztató cégeknél dolgozók aránya képzési területi bontásban ábra. A végzettek aktuális munkaerő-piaci státusza ábra. A megkereséskor munkanélküliek aránya képzési területi bontásban... 67

9 8 Tartalom 69. ábra. A megkereséskor munkanélküliek aránya képzési szint szerinti bontásban ábra. A megkereséskor munkanélküliek aránya a végzés éve szerinti bontásban ábra. A munkaviszony formája ábra. Az alkalmazás formája képzési területenként ábra. Az alkalmazás formája a végzés éve szerint ábra. A foglalkoztatás típusa ábra. Közalkalmazottak/köztisztviselők aránya képzési területenként ábra. A foglalkoztatás típusa a végzés éve szerint ábra. Vezetőként dolgozók aránya ábra. Vezető pozícióban dolgozók aránya képzési terület szerint ábra. A végzettek beosztása a végzés éve szerint ábra. Vezető pozícióban dolgozók aránya nemek szerint ábra. Alkalmazottak, beosztottak száma ábra. Alkalmazottak/beosztottak száma képzési területenként ábra. Alkalmazottak/beosztottak száma a végzés éve szerint ábra. Alkalmazottak/beosztottak száma nemek szerint ábra. A végzettek munkaidő szerinti megoszlása ábra. Részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya képzési területenként ábra. Részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya a végzés éve szerint ábra. Részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya nemek szerint ábra. A megkereséskor külföldön dolgozók aránya képzési területi bontásban... 79

10 Tartalom ábra. A végzett munka illeszkedése a tanulmányok szakterületéhez ábra. A tanulmányok és a végzett munka horizontális illeszkedése képzési területek szerint ábra. A tanulmányok és a végzett munka horizontális illeszkedése képzési szintek szerint ábra. A tanulmányok és a végzett munka horizontális illeszkedése nemek szerint ábra. Felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya képzési területek szerint ábra. A tanulmányok és a végzett munka vertikális illeszkedése képzési szintek szerint ábra. Felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya a végzés éve szerint ábra. Felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya nemek szerint ábra. A mellékállás és a végzettség szakterületének illeszkedése ábra. A mellékállással rendelkezők aránya képzési területi bontásban ábra. A szakterülethez kapcsolódó mellékállással rendelkezők aránya képzési területi bontásban ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek képzési terület szerinti bontásban ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek képzési szint szerinti bontásban ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a végzettség éve szerinti bontásban ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatottak ágazata szerinti bontásban ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munkáltató tulajdonviszonya szerinti bontásban

11 10 Tartalom 106. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munkáltató tulajdonviszonya szerinti bontásban ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munkáltató által foglalkoztatott létszám szerinti bontásban ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatási forma szerinti bontásban ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatottak munkaviszonya szerinti bontásban ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatottak pozíciója szerinti bontásban táblázat. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek foglalkozás szerinti bontásban ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a végzettséget megelőző külföldi tanulmányok szerinti bontásban ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a végzettséget megelőző munkatapasztalat szerinti bontásban ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a többiekhez viszonyított tanulmányi eredmény szerinti bontásban ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek nemek szerinti bontásban, az egyes képzési területeken ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek az apa legmagasabb iskolai végzettsége szerinti bontásban ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a kibocsátó család anyagi helyzete szerinti bontásban ábra. Elégedettség a végzett munka egyes aspektusaival ábra. Elégedettség a végzett munka egyes aspektusaival képzési területenként ábra. Elégedettség a végzett munka egyes aspektusaival nemek szerint

12 Diplomás pályakövetési adatok I. A kutatásról 1.1. Az adatok forrása A magyarországi Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) keretein belül 2013 tavaszán 32 felsőoktatási intézmény gyűjtött adatokat végzettjeiről és hallgatóiról. A hazai pályakövetési rendszer negyedik évében zajlott adatfelvételek köre az egy, három és öt éve abszolutóriumot szerzettek csoportjára terjedt ki. A programban résztvevő intézmények a 2008-ban, 2010-ben, illetve 2012-ben abszolutóriumot szerzett végzettjeik teljes körét keresték meg online kérdőívek segítségével. Az országos DPR adatbázis az intézményi megkeresésre válaszoló végzettek adataiból épült fel. Az átlagos válaszadási ráta 16,3 százalékos. A válaszadók teljes létszáma fő. Az intézményi adatokból összeálló országos adatbázison az egyes intézmények alappopulációs megoszlásai alapján súlyozási eljárást végeztünk, amelynek eredményeképpen a későbbi feldolgozás alapját képező adatbázis a válaszadók neme, végzési éve, képzési területe és munkarendje szerint reprezentatív az alapsokaságra nézve. 1. táblázat. A válaszadók intézményi megoszlása Intézmény neve Esetszám Megoszlás (%) SZTE ,1 PTE ,1 DE ,0 ELTE ,0 BME ,6 PPKE ,0 BCE ,8 SZE ,3 ME 967 4,0 SZIE 785 3,2 EKF 734 3,0 PE 734 3,0 NYME 602 2,5 DF 597 2,5 NYF 589 2,4 BGF 568 2,3 NKE 561 2,3 OE 550 2,3 SE 506 2,1 KE 490 2,0 ZSKF 485 2,0

13 12 Diplomás pályakövetési adatok 2013 Intézmény neve Esetszám Megoszlás (%) KJF 390 1,6 GDF 343 1,4 AVKF 312 1,3 SZF 303 1,3 BKF 253 1,0 ÁVF 249 1,0 KF 247 1,0 EDUTUS 169 0,7 EJF 151 0,6 WJLF 80 0,3 ANNYE 12 0, , Főbb megállapítások A kutatási zárótanulmány a magyarországi Diplomás Pályakövetési Rendszer keretében 2013 ban immár negyedik alkalommal lezajlott országos frissdiplomás adatfelvétel főbb eredményeit mutatja be. Az adatfelvételt egységes módszertannal és kérdőívvel végző felsőoktatási intézmények a 2008-ban, 2010-ben, illetve 2012-ben abszolutóriumot szerzett végzettjeik teljes körét keresték meg. A válaszokból összesített kutatási adatbázis esetszáma 16,3 százalékos válaszadási ráta mellett meghaladja a 24 ezer főt. A kutatási zárótanulmányban bemutatott táblák és megoszlások ismertetése leíró funkciót szolgál. Az eredmények áttekintése után a 2013-as évben végzett adatfelvétel főbb tanulságait az alábbi általános megállapításokban foglaljuk össze. A diplomaszerzéshez társuló előnyök A felsőfokú végzettség munkaerő-piaci hozadéka továbbra is megmutatkozik. Ez egyfelől a diploma megóvó hatásában mérhető. A DPR által a frissdiplomások körében mért munkanélküliségi arány (5,8%) alatta marad a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátájának, amely március-májusban 9,6% volt. Mindemellett a felsőfokú végzettség jövedelmi előnyt is jelent a munkaerőpiacon. A DPR felmérés szerint a Magyarországon dolgozó frissdiplomások havi nettó átlagjövedelme forint, ami meghaladja a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján, nemzetgazdasági szinten mért átlagos nettó keresetet, forintot (2013. januármájus). Amellett, hogy a diplomához kapcsolódó bérelőny már a kilépést megelőző években is mérhető, a végzettség pozitív hozadéka a jövedelmek időbeni alakulásában is megmutatkozik. Az éve végzettek munkaerő-piaci mutatóinak egymás mellé állítása során már a diplomázás utáni első években megragadható a foglalkoztatási helyzet időbeni javulása. A felsőfokú végzettség eszerint emelkedő fizetéssel és javuló munkaerő-piaci pozícióval, azaz az előrejutás lehetőségével is együtt jár.

14 Diplomás pályakövetési adatok A gazdasági válság nehezítette a frissdiplomások kilépését Az abszolutórium megszerzése utáni munkaerő-piaci átmenet évfolyamalapú vizsgálata azt mutatja, hogy a 2009-es válság előtti időszakhoz képest romlottak a frissdiplomás kilépés körülményei. A 2008-as, válság előtt kilépő frissdiplomások körében nagyobb arányban vannak olyanok, akik egy hónapon belül munkát találtak, mint a későbbi kilépő évfolyamok esetében után az elhelyezkedéshez szükséges idő mellett az álláskeresési aktivitás is növekedett. Átlagosan több munkáltató felé irányuló kapcsolatfelvételre volt szükség az első állás betöltéséhez. Éles különbségek a nemek között A pályakövetési eredmények elemzése során nemi bontásban lényegében minden hierarchiát tükröző mutató a férfiaknak kedvez. A férfiak előnyösebb munkaerő-piaci helyzetét nem csak összességében érzékelhetjük az elhelyezkedésben, a betöltött pozícióban, a foglalkoztatás körülményeiben és az átlagjövedelem lényegesen magasabb szintjében, hanem képzési területi bontás után is minden szakmacsoportban jelentős eltéréseket találunk. II. Tanulmányi életút A felsőoktatás és munkaerőpiac közti átmenet vizsgálata során elsőként a frissen végzettek felsőoktatási kapcsolódását mutatjuk be. Ennek során egyfelől áttekintjük az elvégzett felsőfokú tanulmányok főbb jellemzőit, majd kitérünk a további tanulmányok folytatására és a képzési tervekre vonatkozó adatokra Az elvégzett felsőfokú tanulmányok Az adatbázisban szereplő végzettek között többségében (41%) BA/BSc diplomát szerzetteket találunk. A mesterszintű diplomások aránya 16 százalék. Tekintettel arra, hogy a megfigyelés az öt éve (2008-ban) végzettekre is kiterjedt, a mintában még nagy arányban szerepelnek a kétciklusú képzési formák bevezetése előtt a duális képzési rendszerű felsőoktatásba belépők is. Ők hagyományos főiskolai és egyetemi képzések végzettjeiként összesen 37 százalékát adják a vizsgált frissdiplomás csoportnak.

15 14 Diplomás pályakövetési adatok ábra. A végzettség képzési formája (százalék, N = ) % % BA/BSc MA/MSc Egységes és osztatlan képzés Egyetemi hagyományos képzés Főiskolai hagyományos képzés % % % Az elvégzett képzés munkarendjét tekintve a nappali tagozatos hallgatók adják a minta majd kétharmadát, összesen 65 százalékos arányukkal. Számottevő emellett a levelező munkarendű képzésben végzettek 27 százalékos aránya. Az esti és távoktatási munkarendű képzések frissdiplomásainak aránya lényegesen csekélyebb, 5, illetve 3 százalékos. 2. ábra. A felsőfokú tanulmányok munkarendje (esetszám, százalék, N = ) % 644 3% Nappali Esti Levelező Távoktatás % %

16 Diplomás pályakövetési adatok A felsőfokú továbbtanulás A felsőfokú tanulmányok meghosszabbodását mutatják azok az adatok, amelyek szerint a végzettek egynegyede már a kutatásba bekerülésekor, illetve a képzése megkezdésekor is rendelkezett felsőfokú végzettséggel. Emellett a frissdiplomások körében összességében 16,3 százalékos azok aránya, akik a megkereséskor is felsőoktatási hallgatók voltak. A végzettek 14,4 százaléka pedig a vizsgált felsőfokú végzettsége óta szerzett újabb diplomát. 3. ábra. A felsőfokú tanulmányi életút (az egyes képzéseken részt vettek aránya, százalék, N = ; ; ) A képzés megkezdésekor felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya A képzés megkezdése óta (további) felsőfokú végzettséget szerzettek aránya A megkereséskor felsőfokú képzésben részt vevők aránya 14,4% 16,3% 25,0% A felsőfokú tanulmányi életutat a szakterületi jellemzők erősen befolyásolják. A megkereséskor felsőfokú képzésben tanulók aránya a természet-, bölcsészet- és sporttudományi, valamint a művészetközvetítési képzési területek végzettjei között a legmagasabb, egyötödöt meghaladó. A minta lényegében hasonló a vizsgált képzés megkezdése óta további felsőfokú végzettséget szerzettek arányának esetében is. Nyilvánvaló, hogy utóbbi arányt a 3 5 éve végzettek, előbbit az 1 3 éve diplomázottak emelik, ám a tendencia hasonlóan alakul. Mást találunk a felsőfokú életút harmadik vizsgált eleme, a belépéskor meglévő felsőfokú végzettség esetében. Pedagógusképzési és közigazgatási szakterületeken a legnagyobb azok aránya, akiknek a pályakövetési kutatás során nem az első diplomájukat vizsgáljuk, hiszen már a képzés megkezdésekor rendelkeztek felsőfokú végzettséggel.

17 16 Diplomás pályakövetési adatok ábra. A felsőfokú tanulmányok képzési területi bontásban (százalék, N = ; ; ) Agrártudományi Bölcsészettudományi Gazdaságtudományi Informatika Jogi Műszaki Művészeti Művészetközvetítői Közigazgatási, rendészeti és katonai Orvos- és egészségtudományi Pedagógusképzés Sporttudományi Társadalomtudományi Természettudományi 19,0% 12,6% 15,0% 26,9% 20,8% 21,6% 24,7% 13,1% 13,8% 17,5% 9,9% 12,8% 12,4% 12,6% 19,3% 13,7% 17,4% 12,6% 17,7% 9,8% 7,3% 15,1% 24,3% 23,6% 11,6% 20,3% 10,7% 13,2% 15,4% 9,5% 24,4% 32,5% 20,4% 22,6% 23,7% 14,0% 19,3% 21,7% 19,1% 32,5% 25,0% 14,3% 16,5% 36,0% 47,9% 0 20% 40% 60% 80% 100% A képzés megkezdésekor felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya A képzés megkezdése óta (további) felsőfokú végzettséget szerzettek aránya A megkereséskor felsőfokú képzésben részt vevők aránya

18 Diplomás pályakövetési adatok A vizsgált kilépő évfolyamok összességét tekintve a felsőoktatásban a megkereséskor részt vevők legnagyobb arányban mesterképzéseken tanulnak. A doktori képzésekbe bekapcsolódó végzettek átlagos aránya 18 százalékos. Érdemes azonban a képzésben maradást évfolyamonkénti bontásban részletesebben is értelmeznünk. 5. ábra. A felsőoktatásban részt vevők aktuális képzési formája (százalék, N=3 819) 7,5% 18,0% 7,4% 4,3% 9,5% 49,3% BA/BSc MA/MSc Egységes és osztatlan képzés Egyetemi hagyományos képzés Főiskolai hagyományos képzés Doktori képzés Felsőfokú szakképzés Szakirányú továbbképzés, rezidensképzés Kiegészítő, diplomás képzés, egyéb 0,4% 0,9% 2,7% Nyilvánvaló, hogy a tanulmányok folytatólagossága legerőteljesebben az egy évvel a végzés után megkeresettek csoportjában érhető tetten. Ebben az alcsoportban a 2012-ben végzettek körében összesen 21,8 százaléknyian maradtak bent a felsőoktatás valamely képzésében. A felsőfokú képzést folytatók aránya az egy évvel ezelőtt BA/BSc diplomát szerzettek körében a legnagyobb, közülük 28,6 százaléknyian továbbra is a felsőoktatásban maradnak. Az egységes és osztatlan képzési szinten végzettek 17,5 százaléka ugyancsak a felsőoktatásban tanul a végzést követő egy évben. A többi képzési szint hallgatóinak esetében ez az arány tíz százalék alatti. 6. ábra. A 2012-ben végzettek aktuális felsőoktatási részvétele (Felsőoktatásban részt vevők a 2012-ben megszerzett végzettség képzési szintje szerinti bontásban, százalék, N = 8 450) BA/BSc 28,65% MA/MSc Egységes és osztatlan Hagyományos egyetemi képzés Hagyományos főiskolai képzés 12,10% 17,50% 12,00% 9,70% 21,80%

19 18 Diplomás pályakövetési adatok 2013 Amennyiben kizárólag az egy éve végzett, továbbra is a felsőoktatásban tanulók által folytatott képzéseket a 2012-ben megszerzett végzettségük szerinti bontásban vizsgáljuk (mintegy kétezer főt érint ez), a BA/BSc és hagyományos főiskolai diplomák esetében a mesterképzési továbbtanulási út dominanciáját tapasztalhatjuk. A többi három képzési forma MA/MSc, egységes és osztatlan, hagyományos egyetemi jellemző felsőfokú tanulmányi továbblépése a doktori képzés. Mindemellett az egységes és osztatlan képzésben szerzett diplomások esetében igen jelentős arányú a szakirányú továbbképzés, rezidensképzés továbbtanulási útja is. 7. ábra. A 2012-ben végzett, felsőoktatásban maradók képzési összetétele (a megkereséskor a felsőoktatásban tanulók körében, a megszerzett végzettség képzési szintje szerinti bontásban, százalék, N=1 841) BA/BSc Egységes és osztatlan MA/MSc 5,2% 18,1% Hagyományos egyetemi képzés Hagyományos főiskolai képzés 7,1% 81,5% 4,3% 3,2% 9,1% 0,7% 45,2% 8,6% 29,0% 5,4% 69,7% 50,6% 7,4% 8,5% 9,6% 20,7% 13,8% 5,2% 27,6% 13,8% 8,6% 8,6% 7,1% 65,9% 3,0% 3,0% 9,1% 3,0% 1,6% 6,2% 3,2% 11,1% 4,4% BA/BSc MA/MSc Egységes és osztatlan képzés Doktori képzés PhD, DLA Felsőfokú szakképzés Szakirányú továbbképzés, rezidensképzés Kiegészítő, diplomás képzés, egyéb 1,7% 5,5% 1,6% 0,6% 1,8% A 2008-ban, illetve 2010-ben, azaz 3 5 éve végzettek esetében telt el elegendő idő a diplomaszerzés óta újabb felsőfokú végzettség megszerzésére. Így ezt a mutatót külön is érdemes az előbbi két alcsoport esetében vizsgálni. A kiindulásként vizsgált végzettség alapján a 2008 ban, azaz 5 éve végzettek között legnagyobb arányban az egységes és osztatlan, valamint a hagyományos egyetemi képzéseken végzettek szereznek újabb diplomát, de az arányok meglehetősen kiegyenlítettek. Nagyobb az eltérés a diplomázás utáni harmadik évben vizsgált 2010-es kilépő évfolyam esetében. Itt jól látszik, hogy rövidebb idő alatt a BA/BSc diplomákat részesítik a legnagyobb mértékben előnyben az újabb diploma megszerzésekor. A 2008-ban végzettek adataiból kiindulva feltételezhetjük, hogy a többi képzési szint végzettjeinek egy része a vizsgált időszakban hosszabb idejű felsőoktatási képzésben vesz részt.

20 Diplomás pályakövetési adatok ábra. Újabb diploma szerzése a 2008-ban, ill ben végzettek körében (Újabb diplomát szerzők a vizsgált diploma képzési szintje szerinti bontásban, százalék, N = 6 519; 8 481) 2008 BA/BSc MA/MSc Egységes és osztatlan Hagyományos egyetemi képzés Hagyományos főiskolai képzés 18,96% 18,18% 22,22% 21,17% 17,31% 19,00% 2010 BA/BSc MA/MSc Egységes és osztatlan Hagyományos egyetemi képzés Hagyományos főiskolai képzés 23,40% 16,30% 8,10% 16,50% 14,50% 19,00%

21 20 Diplomás pályakövetési adatok 2013 A mesterképzésben és az egyéb diplomához kötött képzéseken szerzett végzettségeket vizsgálva azok körében, akik a 3 5 éve végzett évfolyamokból 2013-ra újabb diplomát szereztek, egyfelől egyértelműen megmutatkozik a mesterképzések súlyának növekedése. Másfelől szintén jól látszik az egységes és osztatlan képzési szinthez kapcsolódó kiegészítő képzések dominanciája. 9. ábra. Az újabb diploma képzési szintje a 2008-ban, ill ben végzett, majd ismét diplomát szerzettek körében (százalék, N = 1 233; 1 604) 2008 BA/BSc MA/MSc Egységes és osztatlan Hagyományos egyetemi képzés 22,9% 15,4% 13,9% 44,3% 10,7% 22,9% 39,6% 25,8% Hagyományos főiskolai képzés 29,9% 41,4% 20,1% 9,5% 2010 BA/BSc MA/MSc 40,9% 73,8% 6,5% 29,0% Egységes és osztatlan 10,8% 51,4% Hagyományos egyetemi képzés 16,8% 20,1% Hagyományos főiskolai képzés 41,0% 12,9% 54,1% 13,4% MA/MSc Szakirányú továbbképzés, rezidensképzés, diplomás képzések A frissdiplomások további tanulmányi terveit a megcélzott leggyakoribb képzési szintek szerint külön-külön vizsgáljuk, amelynek során a diplomaszerzés éve mellett annak képzési szintje szerint is bontjuk a válaszokat. Mesterképzési terveket a 2012-ben végzett BSc diplomások 41 százalékánál tudtunk azonosítani. E tekintetben az egy éve hagyományos főiskolai diplomát szerzettek is aktívak, majd egyharmaduk tervezi, hogy MSc képzésen folytatja tanulmányait. A további MA/MSc tanulmányok iránti hajlandóság a diplomázás évétől távolodva fokozatosan csökken, a tervek belső megoszlása azonban állandó: a legkisebb arányban az egységes és osztatlan, a leginkább a bachelor és főiskolai diplomások terveznek a későbbiekben mesterképzést.

22 Diplomás pályakövetési adatok ábra. A továbbtanulási tervek: MA/MSc (a mesterképzési tanulmányokat tervezők aránya, a végzettség megszerzésének éve és képzési szintje szerint, százalékos megoszlás, N = ) 2008 BA/BSc 26,1% MA/MSc Egységes és osztatlan Hagyományos egyetemi képzés 9,3% 6,4% 10,6% Hagyományos főiskolai képzés 17,8% 22,5% 2010 BA/BSc 28,0% MA/MSc Egységes és osztatlan Hagyományos egyetemi képzés 7,4% 11,9% 13,3% Hagyományos főiskolai képzés 21,3% 27,9% 2012 BA/BSc 41,0% MA/MSc Egységes és osztatlan Hagyományos egyetemi képzés 7,0% 10,6% 14,2% Hagyományos főiskolai képzés 30,5% 28,8%

23 22 Diplomás pályakövetési adatok 2013 A szakirányú továbbképzésre, rezidensképzésre vonatkozó továbbtanulási motivációs adatok egyértelműen mutatják, hogy ez a képzési forma a főként jogászokat, orvosokat kibocsátó egységes és osztatlan képzésekhez társul. 11. ábra. A továbbtanulási tervek: szakirányú továbbképzés, rezidensképzés (a szakirányú továbbképzés, rezidensképzési tanulmányokat tervezők aránya, a végzettség megszerzésének éve és képzési szintje szerint, százalékos megoszlás, N = ) 2008 BA/BSc MA/MSc 14,9% 12,5% Egységes és osztatlan 35,3% Hagyományos egyetemi képzés Hagyományos főiskolai képzés 12,4% 14,5% 14,9% 2010 BA/BSc MA/MSc 13,5% 14,7% Egységes és osztatlan 43,6% Hagyományos egyetemi képzés Hagyományos főiskolai képzés 16,2% 15,7% 16,1% 2012 BA/BSc MA/MSc 14,4% 15,6% Egységes és osztatlan 50,0% Hagyományos egyetemi képzés Hagyományos főiskolai képzés 18,4% 17,1% 17,1%

24 Diplomás pályakövetési adatok A doktori képzés iránti továbbtanulási motiváció esetében csak a potenciális belépő képzési csoportok egyetemi, MA/MSc és egységes/osztatlan képzéseken diplomázók válaszait tekintjük át. Az eredmények itt is a képzési tervek nyilvánvalóan a már megvalósult belépések miatti időbeni csökkenését mutatják. Az egyes években rendre a hagyományos egyetemi diplomát szerzettek érdeklődése a legcsekélyebb a doktori tanulmányok iránt. 12. ábra. A továbbtanulási tervek: doktori képzés (a doktori képzést tervezők aránya, a végzettség megszerzésének éve és képzési szintje szerint, százalékos megoszlás, N = ) 2008 MA/MSc Egységes és osztatlan Hagyományos egyetemi képzés 16,9% 15,3% 12,3% 2010 MA/MSc Egységes és osztatlan Hagyományos egyetemi képzés 21,2% 17,4% 22,3% 2012 MA/MSc Egységes és osztatlan Hagyományos egyetemi képzés 24,9% 21,7% 28,1%

25 24 Diplomás pályakövetési adatok 2013 III. Külföldi tapasztalatok 3.1. A nyelvismeret A végzettek nyelvtudását olyan hat értékű skálával mértük, amelyen a nyelvismeret szintje mellett (4 fokozat) lehetőség nyílt a nyelvismeret hiányának feltüntetésére, illetve annak jelzésére is, ha valaki számára az adott nyelv az anyanyelve. A nyelvismeretre vonatkozó adattáblákban a nyelvtudás minden szintjét és az anyanyelv öt kategóriáját összevontan nyelvtudásként kezeljük. Az így létrehozott mutató szerint a frissdiplomások között az angol nyelv ismerete dominál (89,8 %), ezt követi a német nyelvet beszélők 65,7 százalékos aránya. A többi (francia, olasz, spanyol, orosz) felkínált idegen nyelvet ismerők aránya rendre 15 százalék körüli, avagy az alatti. 13. ábra. A nyelvismeret gyakorisága a végzettek körében (az egyes idegen nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya, százalék, N = ) Angol 89,8% Német 65,7% Francia Olasz Spanyol Orosz 14,5% 11,7% 9,7% 15,3% A nyelvtudást képzési területi bontásban az angol, német és francia nyelvet figyelembe véve vizsgálva általánosan magas szintű nyelvismeretet találunk a természettudományi, orvos- és egészségtudományi és gazdaságtudományi szakterületeken. Ezen kívül nyelvekre bontva a francia nyelv ismerete a bölcsészettudományi és jogi képzések frissdiplomásai körében haladja meg az átlagot, míg a német nyelvet legnagyobb arányban a sporttudományi, műszaki és agrárdiplomások beszélik.

26 Diplomás pályakövetési adatok ábra. Az egyes nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya képzési területenként (százalék, N = ) Agrártudományi Bölcsészettudományi Gazdaságtudományi Informatika Jogi Műszaki Művészeti Művészetközvetítői Közigazgatási, rendészeti és katonai Orvos- és egészségtudományi Pedagógusképzés Sporttudományi Társadalomtudományi Természettudományi 10,6% 8,1% 18,9% 14,5% 15,9% 12,5% 9,4% 6,6% 10,5% 14,9% 12,7% 15,1% 16,5% 13,7% 43,4% 54,7% 61,8% 63,2% 59,4% 58,0% 68,5% 68,2% 64,1% 67,2% 72,2% 68,8% 71,1% 16,0% 65,5% 71,1% 80,8% 79,1% 89,2% 89,0% 85,6% 84,6% 92,8% 89,2% 87,5% 94,0% 94,0% 92,2% 91,0% 89,7% 95,0% 0 20% 40% 60% 80% 100% Angol Német Francia

27 26 Diplomás pályakövetési adatok 2013 A frissdiplomások nyelvismerete a vizsgált öt évben számottevően nem változott. 15. ábra. Az egyes nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya a végzés éve szerint (százalék, N = ) 2008 Angol 88,0% Német 65,7% Francia 14,1% 2010 Angol 90,3% Német 67,0% Francia 14,4% 2012 Angol 90,7% Német 64,7% Francia 14,9%

28 Diplomás pályakövetési adatok Munkarend szerinti bontásban szembetűnő a nappali tagozatos képzéseken végzettek magasabb szintű nyelvismerete, mindhárom vizsgált idegen nyelv esetében. 16. ábra. Az egyes nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya a tanulmányok munkarendje szerint (százalék, N = ) Nappali Angol 94,6% Német 71,6% Francia 16,8% Esti Angol 78,7% Német 48,8% Francia 11,5% Levelező Angol 81,5% Német 56,6% Francia 10,4% Távoktatás Angol 92,2% Német 55,5% Francia 9,3%

29 28 Diplomás pályakövetési adatok 2013 A nyelvtudás nemek szerinti eltérésének vizsgálata során nyilván szakmaspecifikus különbségekből adódóan a férfiak körében az angol és német, míg a nők között a francia nyelv ismeretét mértük nagyobb arányúnak. 17. ábra. Az egyes nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya nemek szerint (százalék, N = ) Angol 91,8% Német 67,0% Francia 14,0% Férfi Angol 94,4% Német 69,1% Francia 11,4% Nő Angol 90,3% Német 65,6% Francia 15,6% 3.2. Külföldi tanulmányok A frissdiplomások közül a kérdőív alapjául szolgáló felsőoktatásban eltöltött évei alatt kb. minden tizedik (9,8%) kapcsolódott be a nemzetközi tanulmányi hallgatói mobilitásba. Külföldi tanulmányaik anyagi forrásainak előteremtéséhez az esetek döntő többségében Tempus/ Erasmus ösztöndíjat (is) igénybe vettek. Ugyanakkor a mobil hallgatók egyharmada esetében a saját avagy családi finanszírozás is meghatározó anyagi forrást jelentett a mobilitásban.

30 Diplomás pályakövetési adatok ábra. A külföldi tanulmányok finanszírozási forrásai (az egyes források említési gyakorisága, külföldi tanulmányokat végzettek körében, százalék, N = 2 304) Párhuzamos külföldi munkavállalás A fogadó felsőoktatási intézmény ösztöndíja Egyéb hazai ösztöndíj, pályázat Egyéb külföldi/nemzetközi ösztöndíj, pályázat Saját/családi finanszírozás 8,6% 9,7% 13,6% 15,6% 29,9% Tempus/Erasmus ösztöndíj 66,1% A legnagyobb arányú tanulmányi mobilitással a bölcsészettudományi és jogi képzési területek jellemezhetők. Az átlagnál lényegesen kisebb arányban végeztek külföldi tanulmányokat felsőoktatási éveik alatt az agrár-, pedagógus- és informatikai képzések egykori hallgatói. 19. ábra. A diplomázás előtt külföldi tanulmányokat folytató végzettek aránya az egyes képzési területeken (százalék, N = ) Agrártudományi Bölcsészettudományi Gazdaságtudományi Informatika Jogi Műszaki Művészeti Művészetközvetítői Közigazgatási, rendészeti és katonai Orvos- és egészségtudományi Pedagógusképzés Sporttudományi Társadalomtudományi Természettudományi 6,8% 14,1% 11,0% 6,0% 13,3% 8,4% 8,2% 8,4% 11,6% 10,4% 4,3% 8,8% 10,1% 10,1% 9,8%

31 30 Diplomás pályakövetési adatok 2013 A külföldi tanulmányi mobilitás leginkább a hagyományos egyetemi és osztatlan képzésekhez kötődik. Fontos adatnak tűnik, hogy az új típusú képzéseken bachelor, illetve master-szinten végzetteknek kisebb eséllyel nyílt alkalmuk a mobilitásból eredő tapasztalat megszerzésére. 20. ábra. A diplomázás előtt külföldi tanulmányokat folytató végzettek aránya az egyes képzési szinteken (százalék, N = ) BA/BSc MA/MSc Egységes és osztatlan képzés Hagyományos egyetemi képzés Hagyományos főiskolai képzés 6,5% 12,1% 17,7% 17,9% 4,7% 9,9% 3.3. Külföldi munkavállalás A felsőfokú tanulmányokat követően a lekérdezés idejéig a frissdiplomások átlagosan 6,2 százaléka dolgozott már külföldön, és további 6,6 százalékuk a megkeresés időpontjában is külföldi munkavégzésről számolt be. A külföldi munkavállalás leggyakoribb célországa egyértelműen Németország, ezt követi Ausztria, majd az Egyesült Királyság. A külföldi munkát végzők/végzettek aránya a művészeti, sporttudományi és műszaki képzési területek diplomásai között haladja meg az átlagot, de igen csekély a jogi és pedagógiai frissdiplomások között.

32 Diplomás pályakövetési adatok ábra. A diplomázás után külföldi munkát vállalók aránya képzési területenként (százalék, N = ) Agrártudományi 6,8% 9,3% 83,9% Bölcsészettudományi 6,6% 6,9% 86,4% Gazdaságtudományi 6,7% 7,0% 86,3% Informatika Jogi Műszaki 7,3% 6,5% 86,2% 3,7% 2,9% 7,5% 93,4% 7,7% 84,8% Művészeti Művészetközvetítői Közigazgatási, rendészeti és katonai Orvos- és egészségtudományi Pedagógusképzés Sporttudományi 13,1% 6,6% 80,3% 3,1% 3,1% 5,9% 5,9% 4,2% 6,6% 3,0% 5,1% 7,6% 93,9% 88,2% 89,2% 91,9% 7,0% 85,5% Társadalomtudományi 5,4%5,8% 88,8% Természettudományi 7,4% 6,2% 86,4% 6,2% 6,6% 87,2% Igen Jelenleg is külföldön dolgozik Nem

33 32 Diplomás pályakövetési adatok 2013 A diploma kézhezvétele után külföldi munkavégzési tapasztalatot szerzettek esetében vizsgáltuk a végzett munka szakterületi illeszkedését is. Eszerint a külföldön dolgozók egyharmada felsőfokú végzettségéhez nem kapcsolódó munkát vállalt külföldön a diplomázás utáni időszakban. 22. ábra. A külföldi munka szakterületi illeszkedése (a végzettség óta külföldi munkát vállalók körében, esetszám, százalék, N = 2 646) Igen, teljes mértékben Részben Nem % % % A diplomához kapcsolódó külföldi munkát végzők aránya képzési területenként jelentősen eltér. Orvosi-egészségügyi, műszaki avagy informatikai végzettséggel nagy az esélye külföldön is a szakterületi munkavégzésnek. Ugyanakkor a bölcsész, társadalomtudományi vagy pedagógiai diplomával külföldi munkát vállalók között azok aránya jelentős, akik felsőfokú tanulmányaikhoz nem illeszkedő munkát végeznek.

34 Diplomás pályakövetési adatok ábra. Végzettséghez kapcsolódó külföldi munkát végzők aránya képzési területenként (a végzettség óta külföldi munkát vállalók körében, százalék, N = 2 552) Agrártudományi 62,5% Bölcsészettudományi 48,1% Gazdaságtudományi 63,8% Informatika 89,1% Jogi 60,0% Műszaki 83,7% Közigazgatási, rendészeti és katonai 61,2% Orvos- és egészségtudományi 92,2% Pedagógusképzés Sporttudományi Társadalomtudományi Természettudományi 53,8% 61,8% 45,4% 66,4% 65,4% A vizsgált frissdiplomások alig egyharmada tervez külföldi munkát az elkövetkező öt évben, további egyharmaduk nem látja előre ilyen irányú terveit. 24. ábra. A következő 5 évben (további) külföldi munkát tervezők aránya (esetszám, százalék, N = ) Igen Nem Nem tudom eldönteni % % %

35 34 Diplomás pályakövetési adatok 2013 A (további) külföldi munkát tervezők a legnagyobb (41%) arányban a természettudományi képzési terület frissdiplomásai között vannak jelen. A jogi, pedagógusképzési és agrártudományi frissdiplomások az átlagnál ritkábban terveznek külföldi munkavállalást az elkövetkező öt évben. 25. ábra. A következő 5 évben (további) külföldi munkát tervezők aránya képzési területi bontásban (százalék, N = ) Agrártudományi Bölcsészettudományi Gazdaságtudományi Informatika Jogi Műszaki Művészeti Művészetközvetítő Közigazgatási, rendészeti és katonai Orvos- és egészségtudományi Pedagógusképzés Sporttudományi Társadalomtudományi Természettudományi 21,6% 30,1% 29,2% 32,8% 17,2% 30,9% 34,2% 30,0% 25,6% 31,4% 16,1% 31,5% 29,0% 41,4% 28,2%

36 Diplomás pályakövetési adatok IV. Átmenet a felsőoktatás és a munkaerőpiac között 4.1. Abszolutórium és diplomaszerzés közötti időszak kitolódása A képzés és a munkaerőpiac közti átmeneti időszak feltárása a diplomás pályakövetési vizsgálatok kiemelt területe. Ezen belül is külön foglalkozunk az abszolutórium és a diplomaszerzés közti idő esetleges kitolódásával, ennek okaival és következményeivel. A probléma meglehetősen széles kört érint. A vizsgált végzettek egyharmada az abszolutórium megszerzése után közvetlenül nem szerzett diplomát, közülük is 47 százalék a megkeresés időpontjáig nem zárta le diplomával felsőfokú tanulmányait. Ezen felül az abszolutórium és diplomaszerzés között az esetek többségében egy év telik el. 26. ábra. Végzettek megoszlása az abszolutórium és a diplomaszerzés között eltelt idő szerint (az abszolutórium megszerzése után közvetlenül nem diplomázók körében, százalék, N = 7 700) 304 4% % % % 1 3 hónap 4 6 hónap 7 12 hónap hónap 2 évnél több idő alatt Még nem szereztem meg 576 8% %

37 36 Diplomás pályakövetési adatok 2013 Az abszolutórium és a diplomaszerzés közti időszak kitolódása az átlagnál (32,2%) nagyobb mértékben jellemzi azokat a hallgatókat, akik jogi, művészeti, művészetközvetítési területeken szereztek abszolutóriumot. Ugyanakkor műszaki, orvos- és egészségtudományi és sporttudományi képzési területeken az időbeli eltolódás a hallgatók maximum egynegyedét érinti. 27. ábra. Közvetlenül az abszolutórium után nem diplomázottak képzési területi aránya (százalékos megoszlás, N = ) Agrártudományi Bölcsészettudományi Gazdaságtudományi Informatika Jogi Műszaki Művészeti Művészetközvetítői Közigazgatási, rendészeti és katonai Orvos- és egészségtudományi Pedagógusképzés Sporttudományi Társadalomtudományi Természettudományi 31,9% 36,1% 36,3% 33,7% 38,9% 25,0% 39,5% 41,7% 31,6% 20,2% 29,4% 21,6% 34,6% 23,8% 32,2%

38 Diplomás pályakövetési adatok A megkeresés időpontjáig diplomát sem szerzett végzettek aránya az abszolutórium után közvetlenül nem diplomázottak körében, különösen a sport- és agrártudományi területek hallgatói között magas. A jogi területen tanulmányokat folytatókat e probléma kevésbé érinti. 28. ábra. A diplomát ez idáig nem szerzettek aránya képzési területenként (abszolutórium után közvetlenül nem diplomázók körében, százalékos megoszlás, N = 7 425) Agrártudományi 60,5% Bölcsészettudományi Gazdaságtudományi Informatika 44,9% 42,0% 49,8% Jogi 16,9% Műszaki 41,9% Közigazgatási, rendészeti és katonai 52,8% Orvos- és egészségtudományi Pedagógusképzés 43,4% 50,6% Sporttudományi 65,8% Társadalomtudományi 51,3% Természettudományi 39,1% 47,1%

39 38 Diplomás pályakövetési adatok 2013 Az abszolutórium és diplomaszerzés közti időszak kitolódása a hagyományos főiskolai képzésben és a BA/BSc képzéseken abszolutóriumot szerzettek körét érinti leginkább. Úgy tűnik, a mesterképzési és osztatlan/egységes képzéseken szerzett abszolutóriumok az esetek nagyobb hányadában járnak együtt diplomaszerzéssel, azaz a felsőfokú tanulmányok hivatalos lezárásával. 29. ábra. Közvetlenül az abszolutórium után nem diplomázottak aránya képzési szintenként (százalékos megoszlás, N = ) BA/BSc 36,0% MA/MSc Egységes és osztatlan képzés Hagyományos egyetemi képzés Hagyományos főiskolai képzés 19,6% 23,9% 31,0% 38,5% 32,2% A diplomaszerzés elhúzódása az átlagnál némileg nagyobb mértékben érintette a 2010-ben abszolutóriumot szerzettek körét. Közöttük 34,6 százalék azok aránya, akik beszámoltak ilyen jellegű problémáról, míg a másik két évfolyam esetében ez az arány 30 százalék körül maradt. 30. ábra. Közvetlenül az abszolutórium után nem diplomázottak aránya a végzés éve szerint (százalékos megoszlás, N = ) ,2% 34,6% 30,6% 32,2% Az abszolutóriumszerzés után közvetlenül nem diplomázók magas aránya munkarend szerinti bontásban a távoktatási képzéseken tanulókat érinti leginkább (55,3%). A nappali tagozatos hallgatók esetében ez az arány átlag alatti, 27,9 százalék.

40 Diplomás pályakövetési adatok ábra. Közvetlenül az abszolutórium után nem diplomázottak aránya képzési szint szerint (százalékos megoszlás, N=23 886) Nappali 27,9% Esti Levelező 42,4% 38,6% Távoktatás 55,3% 32,2% A késedelmes diplomaszerzés okaként a többség a válaszolók 75 százaléka a nyelvvizsga hiányát jelölte meg. Az egyéb okok között a sikertelen záróvizsgát, a szakdolgozat késedelmes leadását, a munkahelyi leterheltséget, illetve a személyes, családi okokat említik leginkább. A nyelvvizsga-probléma a késedelmesen diplomázók közül is főként az agrár-, pedagógus-, közigazgatási és művészetközvetítési képzések hallgatóit érinti. A jogi és informatikai képzéseken tanulók esetében inkább más okok állnak az abszolutórium és a végzettség megszerzése közti időszak kitolódása mögött.

41 40 Diplomás pályakövetési adatok ábra. A diplomaszerzés kitolódása a nyelvvizsga hiánya miatt képzési területenként (az abszolutórium-szerzés után közvetlenül nem diplomázók körében, százalékos megoszlás, N = 7 381) Agrártudományi 88,5% Bölcsészettudományi 63,6% Gazdaságtudományi 82,2% Informatika 48,3% Jogi 30,4% Műszaki Művészeti 80,0% 81,4% Művészetközvetítői Közigazgatási, rendészeti és katonai 92,8% 90,9% Orvos- és egészségtudományi 72,3% Pedagógusképzés 88,9% Sporttudományi Társadalomtudományi 79,2% 79,7% Természettudományi 67,9% 74,9% Képzési szintenként is eltérő a nyelvvizsga hiányából fakadó késedelmes diplomaszerzés gyakorisága. A főiskolai és bachelor képzéseken tanuló, diplomájukat a későbbiekben megszerzők között ez az ok dominál, ám viszonylag ritka az előfordulása az egységes és osztatlan képzés végzősei körében.

42 Diplomás pályakövetési adatok ábra. A diplomaszerzés kitolódása a nyelvvizsga hiánya miatt képzési szintenként (az abszolutórium megszerzése után közvetlenül nem diplomázók körében, százalékos megoszlás, N = 7 589) BA/BSc 82,7% MA/MSc 67,6% Egységes és osztatlan képzés 21,1% Hagyományos egyetemi képzés 65,7% Hagyományos főiskolai képzés 74,9% 79,8% A végzés éve szerinti elemzés azt mutatja, hogy elsősorban nem a nyelvvizsga hiánya okozza a 2012-ben végzetteknél a tanulmányok késedelmes lezárását, mint azt a korábban végzett évfolyamok esetében látjuk. 34. ábra. A diplomaszerzés kitolódása a nyelvvizsga hiánya miatt a végzés éve szerint (az abszolutórium megszerzése után közvetlenül nem diplomázók körében, százalékos megoszlás, N = 7 642) ,7% 77,7% 70,5% 75,0%

43 42 Diplomás pályakövetési adatok 2013 Az abszolutórium után közvetlenül nem diplomázók körében főként az esti és levelező tagozatos hallgatókat kényszeríti a diplomaszerzés elhalasztására az előírt nyelvvizsga hiánya. 35. ábra. A diplomaszerzés kitolódása a nyelvvizsga hiánya miatt a képzés munkarendje szerint (az abszolutórium megszerzése után közvetlenül nem diplomázók körében, százalékos megoszlás, N = 7 646) Nappali 72,0% Esti Levelező 83,7% 79,7% Távoktatás 67,1% 75,0% A késedelmesen diplomázók 41 százaléka már az abszolutórium megszerzésekor is dolgozott. Ugyanennyien vállaltak munkát diploma nélkül is. 36. ábra. Kilépett-e a munkaerőpiacra diploma nélkül? (az abszolutórium megszerzése után közvetlenül nem diplomázók körében, esetszám, százalék, N = 7 413) Igen Nem Már akkor is dolgoztam % % %

44 Diplomás pályakövetési adatok A diploma hiánya a munkaerőpiacon való érvényesülésben a válaszadók 22 százalékának okozott komoly problémát. Az érintettek egyharmada azt tapasztalta, hogy a munkavállalást a diploma kézhezvételének elhúzódása érdemben nem befolyásolta. 37. ábra. Érezte-e a diploma hiányát a munkaerő-piaci érvényesülésben? (az abszolutórium megszerzése után közvetlenül nem diplomázók körében, esetszám, százalék, N = 7 179) % % Egyáltalán nem okozott problémát Kismértékben problémának éreztem Nagy problémát jelentett %

45 44 Diplomás pályakövetési adatok 2013 A diploma megléte, mint foglalkoztatási követelmény, szakterületenként eltérő súllyal esik latba. Azok aránya, akik a diploma hiányát nem érzékelték munkaerő-piaci érvényesülésük során, az átlagnál magasabb az informatikai, gazdaságtudományi és bölcsészettudományi szakterületeken. E tekintetben a közigazgatási, pedagógiai, természettudományi területeken végzettek felé szigorúbbak a munkaerőpiac adminisztratív elvárásai. 38. ábra. A diplomaszerzés kitolódásának hatását a munkaerő-piaci érvényesülésben nem érzékelők aránya képzési terület szerint (az abszolutórium megszerzése után közvetlenül nem diplomázók körében, százalékos megoszlás, N = 6 917) Agrártudományi Bölcsészettudományi Gazdaságtudományi Informatika Jogi Műszaki Művészeti Művészetközvetítői Közigazgatási, rendészeti és katonai Orvos- és egészségtudományi Pedagógusképzés Sporttudományi Társadalomtudományi Természettudományi 34,5% 37,6% 38,1% 39,9% 28,9% 27,9% 25,0% 37,1% 23,0% 32,3% 22,4% 31,3% 32,3% 24,0% 33,5%

46 Diplomás pályakövetési adatok Munkatapasztalat a diplomázás előtt Megközelítésünkben a diplomásoknak a munkaerőpiacra való kilépése nem egy meghatározott időponthoz abszolutórium- vagy diplomaszerzés kötődik, az átmenet folyamatként írható le. E célból vizsgáljuk a munkaerő-piaci bekapcsolódást már a felsőfokú tanulmányok ideje alatt is. A képzés és munka mindkettőt egy időben végzett összefonódása jól mutatja, hogy a frissdiplomások 43 százaléka már az abszolutórium megszerzésekor is főállásban dolgozott. Megközelítőleg 60 százalékuk végzett tanulmányai alatt szakterületéhez kapcsolódó munkát, s közel ugyanennyien folytattak valamilyen nem szakmai munkatevékenységet. Szakmai gyakorlatról a válaszadók 73,5 százaléka jelzett vissza. 39. ábra. A diplomázás előtti munkatapasztalat-szerzés (az egyes munkaerő-piaci tapasztalatszerzési formák gyakorisága a végzettek körében, százalék, N = ; ; ; ) Szakmai gyakorlaton vett részt Tanulmányok alatti szakterületi munkavégzés Tanulmányok alatti NEM szakterületi munkavégzés Az abszolutórium megszerzésekor főállásban dolgozott 43,5% 59,1% 60,8% 73,5%

47 46 Diplomás pályakövetési adatok 2013 A tanulás és munkavégzés összekapcsolása főként a nem nappali munkarendben tanulókat jellemzi. Ezt mutatja az abszolutórium idején főállásban dolgozók munkarend szerinti vizsgálata, amely szerint a nappali tagozaton 19 százalék, míg a többi munkarendben 90 százalék körüli a végzéskor főállásban foglalkoztatottak aránya. Bár nem ilyen jelentős eltéréssel, de a szakterületi munkavégzés is nagyobb gyakorisággal fordul elő a nem nappali tagozatos hallgatók körében. 40. ábra. Munkavégzés a tanulmányok alatt a képzés munkarendje szerinti bontásban (százalékos megoszlás, N = ; ; ) Nappali Munkavégzés a tanulmányokhoz kapcsolódó szakterületen Munkavégzés a tanulmányokhoz nem kapcsolódó szakterületen Végzéskor főállásban dolgozott 19,0% 52,7% 60,0% Esti Munkavégzés a tanulmányokhoz kapcsolódó szakterületen Munkavégzés a tanulmányokhoz nem kapcsolódó szakterületen Levelező Munkavégzés a tanulmányokhoz kapcsolódó szakterületen Munkavégzés a tanulmányokhoz nem kapcsolódó szakterületen Távoktatás Végzéskor főállásban dolgozott Végzéskor főállásban dolgozott Munkavégzés a tanulmányokhoz kapcsolódó szakterületen Munkavégzés a tanulmányokhoz nem kapcsolódó szakterületen Végzéskor főállásban dolgozott 67,0% 67,2% 71,4% 61,2% 76,4% 66,3% 87,3% 89,8% 93,6% Az egyes képzési területek esetében a munkaerő-piaci bekapcsolódás mintázatai eltérően alakulnak. Jelentős az abszolutóriumszerzéskor foglalkoztatottak aránya a pedagógiai, közigazgatási és sporttudományi képzési területeken, az orvos- és egészségtudományi, műszaki vagy természettudományi képzésben viszont ez az átlagosnál jóval gyakrabban fordul elő. A szakmai munkavégzésre leginkább az informatikai, műszaki és sporttudományi képzési területek hallgatóinak nyílik lehetőségük felsőfokú tanulmányaik során. Nem szakterülethez kötődő munkát az átlagosnál gyakrabban végeznek hallgatóként a társadalomtudományi képzési területeken tanulók.