MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

Átírás

1 Szent Imre Általános Iskola Székesfehérvár MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM PH. Csák Lajos igazgató Székesfehérvár, május 2.

2 Tartalomjegyzék I. FEJEZET AZ ISKOLA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA A minőségirányítási program törvényi alapja...3 A minőségirányítás fogalmai és eszközei...3 Intézményünk kapcsolódása a fenntartó minőségfejlesztési rendszeréhez...5 Intézményünk eddigi minőségfejlesztési tevékenysége...5 A minőségirányítási program helye és szerepe az iskola működésében...7 II. FEJEZET - AZ ISKOLA MINŐSÉGPOLITIKÁJA Minőségfejlesztő tevékenységünk alapelvei...8 Minőségpolitikai nyilatkozat...8 Az intézmény működésének hosszú távra szóló elvei és céljai...8 A megvalósulást szolgáló elképzelések...9 A minőségpolitikánk eredményességét jelző indikátorok...10 Az intézmény működésének folyamata...11 III. FEJEZET - AZ ISKOLA MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZERE A vezetési feladatok ellátásának rendje Vezetési struktúra, vezetői hatáskörök...13 Új munkatársak kiválasztása, betanulása...14 A munkaközösségek feladatköre...15 A továbbképzési rendszer működtetése...15 A tervezési feladatok ellátásának rendje A stratégiai tervezés...16 Az éves tervezés...16 Cselekvési tervek...18 Az ellenőrzési feladatok ellátásának rendje A fenntartói és a törvényességi ellenőrzés...18 Vezetői ellenőrzés...19 Pedagógiai ellenőrzés...21 A mérési feladatok ellátásának rendje Tanulók szocializációs és neveltségi szintjének mérése...22 A tanulói tantárgyi teljesítmény mérése és értékelése...23 Az országos mérés és értékelés eredményeinek kezelése...24 Az értékelési feladatok ellátásának rendje A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak értékelési szempontjai...24 Ösztönző-értékelő rendszer működtetése...27 A vezetői feladatokat ellátók teljesítményértékelésének szempontjai és rendje...28 Az intézmény működésének éves értékelése, intézkedési terv...29 Teljes körű intézményi önértékelés...29 Partnerkapcsolatok működtetése A minőségirányítási csoport feladata és a csoporton belüli feladatmegosztás...31 A partneri igény és elégedettség mérése...32 Az iskola marketing tevékenysége...33 Panaszkezelési eljárások...34 IV. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A MIP működtetése, érvényessége, felülvizsgálata...36 A minőségirányítási program elfogadása

3 I. FEJEZET AZ ISKOLA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA A minőségirányítási program törvényi alapja 1. (1) Az intézményi minőségirányítási program elkészítését a - közoktatásról szóló évi LXXIX törvény 40. -a írja elő: 40. (10) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban: intézményi minőségirányítási program). Az intézményi minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék (Kt ) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat (Kt. 63. ) véleményét. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 40. (11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit s a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban meg kell határozni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia. A minőségirányítás fogalmai és eszközei 2. (1) A legáltalánosabb és legelterjedtebb meghatározás szerint a minőség a célnak való megfelelés. Minőségnek nevezzük valamely termék vagy szolgáltatás olyan jellemzőinek összességét, amelyek alkalmassá teszik a vevők kifejezett és rejtett igényeinek minél teljesebb kielégítésére. (MSZ EN ISO 8402: 1996) (2) E törvény alkalmazásában minőségirányítás az a tevékenység, amelynek során a közoktatási intézmény folyamatosan biztosítja a szakmai célkitűzések és az intézmény működésének egymáshoz való közelítését, a tanulók, a szülők, a pedagógusok, valamint a fenntartók, továbbá a munkaerőpiac igényeinek kielégítése céljából. (Tv.121. (1)) 3

4 (3) A minőségirányítás körébe tartozik a közoktatási intézmény vezetésének minden olyan tevékenysége, amely az intézményen belül: - meghatározza a minőségpolitikát, - meghatározza a minőségre vonatkozó célkitűzéseket és feladatokat, - megvalósítja a minőség eléréséhez kapcsolódó feladatokat az intézményi minőségirányítási rendszeren belül. (4) A minőségbiztosítás az intézmény működésének, eredményességének és hatékonyságának megőrzése a partnerek igényeinek, elvárásainak kielégítése céljából. (5) A minőségfejlesztés az intézmény működésének, eredményességének és hatékonyságának növelése a partnerek igényeinek, elvárásainak mind teljesebb kielégítése céljából. A minőségfejlesztés alapvető célja a partnerek elégedettségének növelése. (6) A minőségpolitika az intézmény vezetésének és dolgozóinak a minőségre vonatkozóan hivatalosan kinyilvánított általános szándéka és irányvonala. (7) Iskolánk partnerei: - az intézmény fenntartója, az állam és szervezetei, - a városi plébániák, a városi önkormányzat, Polg. Hivatal, - egyházi, szerzetesi iskolák, a városi általános iskolák, - a nevelőtestület tagjai, az intézmény nem pedagógus dolgozói, - a szülők, a tanulók, a végzett tanulók - a város óvodái, városi szakszolgálatok. (8) A folyamatos fejlesztés alapmodellje a PDCA ciklus. - P (plan) - tervezés: az elérendő célok és a célok eléréséhez szükséges feladatok, tevékenységek előzetes, tudatos végiggondolása - D (do) végrehajtás: az eltervezett tevékenységek megvalósítása a gyakorlatban. - C (check) ellenőrzés és értékelés: ellenőrizni, illetve ahol szükséges mérni kell az elvégzett munkát, valamint értékelni kell az elért eredményeket - A (act) beavatkozás: az értékelés alapján történő beavatkozás a folyamatba (a tevékenységek javítása), hogy a kitűzött célt el lehessen érni. (9) Amennyiben az értékelés eredménye azt mutatja, hogy nem sikerült elérni a kitűzött célokat, be kell avatkozni a folyamatba. Keressük meg a hiba keletkezésének helyét, okát, és készítsünk intézkedési tervet a kijavítására. (10) A vezetés az iskolai célok érdekében az iskola alkalmazottainak, pedagógusainak együttműködésére irányuló tudatos és tervszerű hatásgyakorlás. (11) A tervezés egy folyamat, amely során meghatározzuk a célokat és a célok eléréséhez elvégzendő feladatokat és a várható eredményt. A tervezés terméke legtöbbször egy produktum, a terv, amely a tervezési folyamat eredményének írásos rögzítése. A tervezést célszerű egy helyzetelemzéssel kezdeni. (12) Az ellenőrzés célzott adatgyűjtés az intézményben folyó tevékenységekről, ill. a tevékenységek által elért eredményekről. Az ellenőrzés célja, hogy a feltárt adatok, tények alapján olyan intézkedéseket lehessen hozni, amelyekkel az esetleges hibák, problémák kijavíthatóak. Az ellenőrzés módszerének kiválasztása az ellenőrzés céljától és tartalmától függ. (13) A mérés az ellenőrzés egyik módszere, melynek során a feltárt adatokhoz számokat rendelünk valamilyen szabály vagy viszonyítás alapján. A mérés célja mindig a helyzetfeltárás, és a mérés eredményei kiindulópontul szolgálnak az értékeléshez: az elért eredmények, az esetleges problémák, a fejlesztendő területek feltárásához. A mérés az iskolai munkában legtöbbször a tanulói teljesítmények vagy a partneri elégedettség kimutatására szolgál. 4

5 (14) Az értékelés a központi oktatásirányítás, a fenntartó és az intézmény által elfogadott dokumentumokban megfogalmazott pedagógiai célkitűzéseket hasonlítja össze a tényleges működés eredményeivel. Az ellenőrzés leggyakoribb célja és folytatása az értékelés, amelynek legfontosabb funkciója a minősítés, azaz a visszajelzés: az eddigi tevékenység megerősítése vagy korrekciója. Intézményünk kapcsolódása a fenntartó minőségfejlesztési rendszeréhez 3. (1) Fenntartónk, a Székesfehérvári Egyházmegyei Hivatal a fenntartói irányítás és ellenőrzés keretein belül gyakorolja az intézmények minőségfejlesztését. (2) A közoktatásról szóló törvény 102. (1) bekezdés alapján működteti az Egyházmegyei Katolikus Iskolai Főhatóság (EKIF) bizottságot, az intézmények működésének biztosítására és fejlesztésére, az iskolai oktató-nevelő munka eredményes és hatékony végzésének segítésére és összehangolására. (3) A közoktatásról szóló törvény 102. (2) bek. d) pontja alapján négyévenként ellenőrzi az intézményünk gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét. Ezen ellenőrzését a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet (KPSZTI) szakértőinek bevonásával, komplex intézményértékelések keretében végzi. Komplex intézményellenőrzésre - első alkalommal április én került sor. A szakértői csoportot Pluzsik Szilvia szakértő vezette, a csoport tagjai Frészné Gergácz Zsófia és Uzsoki Lászlóné voltak. Az Intézményi önértékelés március 5-én készült el. A Komplex intézményellenőrzést- és értékelést lezáró jegyzőkönyvet a vezető szakértő május 16-án készítette el. A visszatérő vizsgálatot a KPSZTI által felkért szakértői team (Molnár Sándor vezető szakértő és Ferencziné Lovászi Márta szakértő részvételével) október án végezte. Ezt megelőzően, szeptember 8-án készült el az Intézményi önértékelés. A vezető szakértő által elkészített szakértői vélemény dátuma november 15-e volt. (4) A közoktatásról szóló törvény (5) bekezdése alapján az aktuális tanév zárásakor elkészítjük és átadjuk a fenntartónak az intézményünk tevékenységéről elkészített átfogó beszámolót. Intézményünk eddigi minőségfejlesztési tevékenysége 4. (1) A rendszerváltozás után felkeresték a Petőfi Sándor Általános Iskolát a Szatmári Irgalmas Nővérek városunkban megmaradt képviselői azzal a szándékkal, hogy ha a városnak igénye van rá, ők szorgalmaznák a katolikus szellemű oktatás beindítását. A Püspökséggel, az Önkormányzattal, a tantestülettel és a szülőkkel történt egyeztetések után először csak egy katolikus első osztály indult - kedvesnővér vezetésével -, majd 4 éven át 1-1 újabb elsős tanulócsoport kezdte meg munkáját a Petőfi iskola berkein belül. A nővérek közben az évi XXXII. tv. alapján visszaigényelték tulajdonukat ben merült fel először az önálló katolikus intézmény létesítésének terve augusztus 1- jén a már meglévő katolikus osztályokból és az újonnan induló két első osztályból megalakult a Szent Imre Általános Iskola. Az új intézmény néhány évig a Petőfi Sándor Általános Iskolával közös épületben működött. A Szent Imre Általános Iskola tanári kara részben a Petőfi iskola nevelőinek fokozatos átvételével jött létre a katolikus szellemiséget vállaló kollégákból. Ez az egyetértés akkor vált feszültséggé, amikor a két intézmény - mindkét iskola létszámának gyarapodása miatt - nem fért már el együtt az épületekben. Az önkormányzat a Petőfi iskolát máshova helyezte, a Május 1. Általános Iskolával fuzionált, s azóta is Széna Téri Általános Iskola néven működik. Így a Szent Imre Általános Iskola 1998 szeptembere óta teljesen önállóan működik. A as tanévtől - fenntartói döntésre - épületébe költözött az addig önállóan, külön épületben működtetett Boldog Gizella Óvoda, az intézmény neve így pillanatnyilag Szent Imre Általános Iskola és Óvoda. 5

6 A Szent Imre Általános Iskola és Óvoda Székesfehérvár egyetlen katolikus általános iskolája és óvodája. Fenntartója a Székesfehérvári Egyházmegyei Hivatal. Az épületek tulajdonosa a Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata. (A magyarországi tartományfőnökség címe: 2500 Esztergom, Pázmány Péter u. 18. A tartományfőnöknő: Veszely Zsuzsanna M. Caritas kedvesnővér.) Az iskola körzeti korlátozások nélkül, az egész város területéről és a város környékéről fogadja a katolikus nevelést igénylő keresztény családok gyermekeit. Nyitott a négy történelmi egyházhoz tartozó, más vallású tanulók fogadására is. (2) Intézményünkben gyakorlatban is alkalmazott - minőségfejlesztési, minőségirányítási tevékenység nem volt. A es tanévben elvégzett első Komplex intézményellenőrzés- és értékelés alkalmával az Intézményi önértékelést - az önértékelési füzet nevelőtestület bevonásával történő kitöltésével elvégeztük, elfogadására március 5-én került sor. A Komplex intézményellenőrzés- és értékelés záró dokumentuma, - mely az intézmény irattárában megtalálható -, nem említ a minőségfejlesztés terén tapasztalt hiányosságot. (3) Az intézményben Minőségirányítási csoport a es tanév kezdetén bekövetkezett vezetőváltásig nem működött. (4) A második Komplex intézményellenőrzésre- és értékelésre iskolánkban október án került sor. Ezt megelőzően, szeptember 8-án került sor az Intézményi önértékelés elkészítésére, mely folyamatban az intézmény akkori vezetője sajnálatos módon nélkülözte az intézmény alkalmazotti közösségének közreműködését. A második (visszatérő) Komplex intézményellenőrzés- és értékelés - két dokumentumában is - megjelenik a minőségpolitika, minőségirányítás hiánya. Az Intézményi önértékelés II., Az intézmény stratégiája című fejezetének Minőségirányítási program (MIP) című alfejezetében az akkori intézményvezető említi, hogy a es tanévben az iskola új püspöki biztosa (ad hoc jelleggel, célmegjelölés nélkül) végeztetett elégedettség-méréseket, ám azok értékelése szakértelem hiányában nem történt meg. A minőségirányítással kapcsolatos mindkét kérdés számszerű értékelése (az adott érték 3 volt) is a leginkább alulértékelt, legproblematikusabbnak ítélt területek közé sorolta a minőségfejlesztés kérdéskörét. Az alfejezetek Összegzés című záró részeiben megadott értékek vizsgálata is alátámasztotta a már akkor jelentkező problémát. Az Értékelje az adott területen az előző Komplex óta történt változást! kérdésre adott érték ugyanis 0 volt, a Született-e kiemelkedő eredmény / pozitív változás / érték ezen a területen? kérdésre pedig nem volt a válasz. A Szakértői jelentések vizsgálata is alátámasztja a minőségfejlesztés területén már régóta meglévő hiányt. A 2002-es szakértői vélemény a stratégiaalkotás kérdéskörében az alábbi véleményt tartalmazta: Gondosan alakították ki az intézmény helyi arculatát, az IP vezérfonala az intézményben folyó nevelő-oktató munkának. Az IP, az SZMSZ, a házirend, a továbbképzési terv, az éves munkaterv összhangban állnak egymással. A 2006-os szakértői vélemény már komoly hiányosságokra hívta fel a figyelmet: Bár minden dokumentum megvan és formálisan megfelel a törvényi előírásoknak, de célszerű lenne ezek aktualizálása és célszerűsítése, egyszerűsítése. Annál inkább is, mert pl. a MIP esetében ezt a törvény is előírja (2007. március 30-ig kell kiegészíteni és felülvizsgálni). A dokumentumok felülvizsgálatakor célszerű lenne a tantestület minél szélesebb körű bevonása az átdolgozásba, mert ennek igényét mutatja a 38. kérdésre ( az intézmény stratégiai dokumentumainak (PP, Házirend, MIP, SZMSZ stb.) kialakításában jogaiknak megfelelően részt vegyenek. ) adott válaszok 3,93-as értéke is. Az V., Eredmények című fejezet összegzésében is megjelent a figyelemfelhívás a minőségirányítási folyamatok elengedhetetlenségére: Az intézményben eddig elégedettségi 6

7 méréseket nem végeztek, csak folyamatos szóbeli visszajelzések alapján vannak információik. A minőségbiztosítás előírásainak gyakorlati alkalmazása során ezt pótolni kellene. A 2006-ban készült szakértői véleményben megjelentek tehát azok a fejlesztő szándékkal megfogalmazott figyelemfelhívások, melyek az Intézményi önértékelésben is visszaesést produkáló, veszélyeket hordozó területekként jelentkeztek. A szakértői team vezetője e területek írott formában történő kiemelését is szükségesnek tartotta, így hangsúlyozva a változtatás szükségességét: a II. fejezet kapcsán ( Az intézmény stratégiája ) felhívja a figyelmet arra, hogy az intézmény dokumentumai akkor jók, ha működőképesek, a hétköznapokban is használhatóak, minthogy aktualizáltak, célszerűek, egyszerűek; külön gondolatot szentel a Minőségirányítási Program aktualizálásának, s az általa szabályozott folyamatok elindításának; a dokumentumok aktualizálása kapcsán említi a tantestület bevonásának szükségességét; az V., Eredmények című fejezetben a minőségirányítás folyamataihoz köthető mérésekkel, - elsősorban az elégedettségi mérésekkel - kapcsolatosan újra előkerül a minőségbiztosítás fontossága, itt ismét a gyakorlati alkalmazás hasznát emeli ki. A második Komplex intézményellenőrzés- és értékelés záró dokumentuma az intézmény irattárában megtalálható. (5) A fentebb leírtak ellenére a es tanév végéig a minőségfejlesztés intézményünkben nem indult el. Az intézmény akkori vezetője felkérte igazgató-helyettesét az Intézményi Minőségirányítási Program elkészítésére, melyet az iskola következő vezetője az intézmény alkalmazotti közösségével, a Szülői Szervezettel, a Diákönkormányzattal, valamint az Egyházmegyei Hivatallal, mint fenntartóval március 12-én legitimáltatott. (6) Intézményünk Minőségirányítási csoportja - újabb vezetőváltást követően, egy új vezetési struktúra részeként szeptember 1-jén alakult meg. A csoport 3 fős, vezetője közoktatási szakértői szakvizsgával rendelkezik. A továbbiakban a csoport felelős az intézményvezető munkáját segítendő az intézmény minőségpolitikájáért, minőségfejlesztési folyamataiért. (Intézményi folyamatok azonosítása, partnerek azonosítása / partneri kapcsolatok erősítése, elégedettség-mérések és ezek értékelése, áttekinthető és ellenőrizhető tanulói értékelési rendszer kialakítása.) A minőségirányítási program helye és szerepe az iskola működésében 5. (1) A minőségirányítási program az intézmény stratégiai dokumentuma, melynek célja a törvényben foglaltaknak megfelelően: - az iskolánkkal szemben támasztott partneri (állam, fenntartó, szülők, tanulók, pedagógusok ) igények felderítése és ezen igényeknek való megfelelés biztosítása; - az iskolai működés folyamatos tervezése, fejlesztése és ellenőrzése; - a nevelő-oktató munka rendelkezésére álló erőforrásokkal (humán, gazdasági...) való hatásos és hatékony gazdálkodás elősegítése. (2) Az iskolai működést szabályozó dokumentumok rendszere 7

8 Működés Operatív Stratégia Küldetés, jövőkép Intézményi célok, pedagógiai alapelvek Feladat- és eszközrendszer Szervezeti és Működési Szabályzat Éves munkaterv Intézkedési tervek Napi működés Minőségpolitika Minőségirányítási program Minőségcélok Minőségellenőrzési Minőségfejlesztési rendszer rendszer Mérések, értékelések 8

9 II. FEJEZET AZ ISKOLA MINŐSÉGPOLITIKÁJA Minőségfejlesztő tevékenységünk alapelvei 6. (1) A minőség fogalma, a minőségi munka szorosan hozzátartozik a keresztény ember életéhez, és lényeges eleme a keresztény szellemű nevelés-oktatásnak. Intézményünk nem saját minőséget fogalmaz meg, hanem az egyetemes és közös keresztény alapértékek megvalósításának egyéni arculatát alakítja ki. A keresztény katolikus értékrend alapján minőségfejlesztési tevékenységünk alapelvei: (2) Tevékenységünk mércéje minden területen (teljes körű minőségirányítási rendszer) a kinyilatkoztatás: Jézus Krisztus, aki maga az út, az igazság és az élet (Jn 14,6), és aki a minőség mértékét is megadta számunkra: Legyetek tökéletesek, mint ahogy mennyei Atyátok tökéletes (Mt 5,48). (3) Nevelő munkánk minden mozzanatában az a szolgáló szeretet a minta, amelyről Pál apostol így ír a követőinek: Nem azt keresem, ami nekem hasznos, hanem ami másoknak van javára, hogy üdvözüljenek (1Kor 10,33). (4) Nevelői, tanári hivatásunk (a szolgáltatást végzők elkötelezettsége) mércéje Krisztus, a krisztusi élet teljességének kibontakoztatása személyünkben és a ránk bízottakban. A katolikus iskola sajátos céljának megvalósulása nem annyira a kiválasztott tananyagtól, programoktól függ, hanem főként az iskolában munkálkodó személyektől. Az ő hivatásuk, hogy az egyetlen Mestert, Krisztust követve ne csak szavukkal tárják elő a keresztény misztériumot, hanem minden mozdulatukkal, egész magatartásukkal is. (A katolikus iskola 43. Katolikus nevelés Kongregációja 1977). (5) Együttműködésünk (a szolgáltatás szervezése, a munkatársak bevonása a minőségfejlesztő tevékenységbe) mércéje a keresztény ember- és közösségeszmény: A lelki adományok ugyan különfélék, a Lélek azonban ugyanaz. A szolgálatok is különfélék, de az Úr ugyanaz. Sokfélék a jelek is, de Isten, aki mindenben mindent véghezvisz, ugyanaz. A Lélek megnyilvánulásait mindenki azért kapja, hogy használjon vele. (1Kor 12,4-7) (6) Kötelességteljesítésünk (elkötelezettségünk a minőségügynek) mércéje keresztény létállapotunkból fakadó erkölcsi alapállás: Mivel Isten irgalmából ez a hivatásunk, nem veszítjük el bátorságunkat. Mi ugyanis nem magunkat hirdetjük, hanem Krisztus Jézust, az Urat, magunkat csak úgy, mint a ti szolgátokat Jézus kedvéért. (2 Kor 4,1;5) Minőségpolitikai nyilatkozat 7. (1) A közös nevelési terv megvalósítására irányuló felelősségteljes együttműködést a közösség minden tagja tanárok, szülők, tanulók, hivatali személyzet egyaránt lelkiismereti kötelességének tekinti, s ki-ki saját szerepe, feladatköre szerint valósítja is. Ez a közteherviselés, amelyet evangéliumi szellemben teljesítenek, természete szerint olyan tanúságtétel, amely nemcsak építi Krisztust a közösségben, hanem bele is sugározza, jellé válik mindenki előtt. (A katolikus iskola 67. Katolikus nevelés Kongregációja 1977) Az intézmény működésének hosszú távra szóló elvei és céljai 8. (1) Az intézményi minőségirányítási program és annak évenkénti visszatérő értékelése az iskola teljes körű működésének a folyamatos fejlesztését biztosítja. Az értékelést a nevelőtestület a tanévzáró értekezleten, a Szülői Munkaközösség a következő tanévnyitó értekezletén végzi el. (2) Az iskola feladata, hogy az intézményi minőségirányítási programban meghatározott módon és időszakonként megvizsgálja, hogy a pedagógiai programban megfogalmazott nevelési- 9

10 oktatási célokat hogyan, milyen mértékben sikerült teljesíteni, és a célok elérésének érdekében mit kell fejleszteni, esetleg módosítani az iskola működésében. Meg kell vizsgálni azt is, hogy helyes volt-e a célkitűzés, nem kell-e módosítani esetleg a kitűzött célokat is. (3) A program egyik alapelve, hogy az iskolai működés folyamatainak a partneri elvárásokon alapuló szabályozását és fejlesztését az iskolai élet szereplőit érintő szervezeti kultúra fejlesztésével összhangban, azzal egyensúlyban kívánja elérni. (4) A program másik alapelve az intézményi felelősség és a pedagógusi autonómia közötti egyensúly biztosítása, hiszen a közös felelősség és az egyéni szakmai szabadság egyensúlya alapfeltétele az iskola kiszámítható és hosszú távon eredményes működésének. (5) Az oktató-nevelő munka minőségét az eredményesség (a céloknak való megfelelés) és a hatékonyság (az eredményesség eléréséhez szükséges ráfordítások mértéke) együttes mérése és értékelése biztosítja. (6) Iskolánk folyamatleltára, a tervezési munka, valamint az ellenőrzés rendszere folyamatosan fejlődik. A folyamatok (alfolyamatok) azonosításánál, és a tervezési és az ellenőrzési tevékenységnél is meg kell találni azt a szintet (mélységet), ameddig érdemes lebontani a feladatot, ill. az ellenőrzött területet. A tervezést és az ellenőrzést csak a személyes felelősségérzet megjelenéséig kell finomítani. Ezt a találkozási pontot több év tapasztalata alapján lehet megállapítani. A megvalósulást szolgáló elképzelések 9. (1) Az intézményi minőségirányítási program sikeres végrehajtásához, az iskola, mint szervezet eredményességének és hatékonyságának biztosításához, a folyamatos fejlesztés feltételeinek megteremtéséhez és a szervezetfejlesztés végrehajtásához feltétlenül szükséges a vezető (és a vezetőség) személyi alkalmassága és szakmai elkötelezettsége. (2) Az intézmény a PDCA (tervezés végrehajtás értékelés - beavatkozás) ciklus teljes körű alkalmazásával, az ezt támogató szervezet (MIP - csoport) működésének támogatásával kívánja elősegíteni a minőségirányítási program eredményességét. A minőségirányítási program végrehajtásának évenkénti értékelése a PDCA ciklus utolsó két fázisának gyakorlati megvalósítását jelenti. (3) Iskolánk az alábbi szervezeti dimenziók mentén és tartalmakkal szervezi meg működését és biztosítja a minőségi munkavégzés eredményességét: A szervezet környezete (az iskolai nevelő-oktató tevékenység területe és lehetőségei) - adottságok: ágazati és fenntartói irányítás, szakmai és társadalmi környezet - humán erőforrások : munkaerő-kiválasztás, továbbképzési rendszer, teljesítményértékelés - anyagi erőforrások: ingatlanvagyon, taneszközök, normatív és fenntartói támogatás A szervezet stratégiája (az intézményi cél meghatározása és közvetítése a partnerekhez) - vezetés: vezetési elvek, módszerek, funkciók és vezetésfejlesztés - célmeghatározás : célképzés, folyamatképzés, szervezetképzés, szervezetszabályozás - minőségirányítás: ellenőrzési-, mérési- és értékelési rendszer - partnerkapcsolatok: szülők, fenntartó, nevelőtestület, külső szakmai kapcsolatok A szervezet struktúrája (az intézményi működés tartalma és formái) - munkamegosztás: szervezeti egységek, munkaszerződések, munkaköri leírások - hatáskörmegosztás: vezetési funkciók delegálása, vezetői utánpótlás, motiváció - összehangolás : jogi erejű, strukturális és személyorientált együttműködés 10

11 A szervezeti kultúra (az intézményi működés belső minősége) - közös értékek, normák: kognitív térképek, előfeltevések, cselekvési tilalmak - közösségi önazonosság: hagyományápolás, ünnepélyek, közösségi jelek - szervezeti reagáló-képesség: környezeti és stratégiai változások, vezetőváltás, konfliktusok - csoporthatás: sikeres problémamegoldások, szervezeti tanulás, új tag befogadása A szervezet teljesítménye (az intézményi válasz a környezet elvárásaira) - kulcsfolyamatok, amelyek alapján szervezzük az intézmény működését, ill. amelyek mentén a különböző kimeneti teljesítményt mérjük. Minőségpolitikánk eredményességét jelző indikátorok 10. (1) Intézményünk a pedagógiai programban megfogalmazott alapelvek és pedagógiai célok alapján az alábbi minőségcélokat és teljesülés-mutatókat határozza meg: (2) A partnerek - elsősorban a szülők, a nevelők és a tanulók - igényeinek megismerése, elégedettségük mérése, és elvárásaik beépítése az iskolai működés folyamatába. Sikerkritérium: Csökken az elvárások mennyisége, ill. szülői, tantestületi és tanulói kérdőív esetén az elégedettségi mutatószám növekszik. (3) Olyan nevelési, oktatási és iskolaműködtetési struktúra kialakítása és folyamatos fejlesztése, amely a partnerek számára áttekinthető, biztosítja autonómiájukat és részvételüket, feltárja és kezeli a feszültségeket, az együttműködési problémákat. Sikerkritérium: A viták, nézet- és érdekkülönbségek szabályozott szerepekben és együttműködési formákban felszínre kerülnek és iskolán belüli módszerekkel, eszközökkel megoldódnak. A partnerek egyike sem fordul problémáival a nyilvánossághoz, vagy a fenntartóhoz. A szervezeti kultúra felmérésére szolgáló indikátorok (klímatesztek) nem jeleznek tartós vagy komoly problémát, ill. pozitív változást jeleznek. (4) Sokszínű oktatási struktúra működtetése és folyamatos újítása. Sikerkritérium: Nem jelentkezik újra - korábban már jelzett - olyan partneri igény, melynek teljesítése ésszerű és gazdaságilag lehetséges. (5) Változatos tanórán kívüli és szabadidős tevékenységek kialakítása. Sikerkritérium: A szabadidő - érdeklődésnek megfelelő, legteljesebb mértékű - hasznosítása tanulmányi- és sportversenyekkel, kulturális és művészeti bemutatókkal, szabadidős programokkal. (6) A nevelőtestület minden tagja törekszik olyan személyes életvitelre és partneri kapcsolattartásra, amely tükrözi iskolai nevelőmunkánk keresztény erkölcsi elveit és elvárásait. Sikerkritérium: Nem ismétlődnek megalapozott alkalmazotti, szülői és tanuló negatív jelzések a nevelőtestület tagjairól. (7) A nevelőtestület minden tagja elkötelezett a minőség iránt, folyamatosan törekszik az önművelésre, szakmai munkájának fejlesztésére. Sikerkritérium: Nem ismétlődnek megalapozott szülői és tanuló negatív visszajelzések szakmai és pedagógiai problémákról. (8) Olyan iskolaszerkezet kialakítása, amely hatékonyan használja fel az emberi és anyagi erőforrásokat, emellett alkalmas az oktatási körülmények folyamatos és színvonalas fejlesztésére. Sikerkritérium: A szakos ellátottság biztosítása, a taneszköz-jegyzékben foglaltak éves ütemezésű teljesítése, ill. a partnerek által jelzett hiányok teljesítése. (9) Olyan minőségi pedagógiai munkavégzés és iskolai marketingtevékenység, amelynek eredményeként a felvehető tanulólétszámig növekszik az iskolában tanuló gyerekek száma. Sikerkritérium: Minden tanévben növekszik a beiratkozó vagy az értékelt tanulók száma. 11

12 Az intézmény működésének folyamata 11. (1) A minőségi intézményi szintű munkavégzéshez szükséges az iskola, mint szervezet különböző folyamatainak, valamint a kimeneti teljesítmények különböző típusainak világos és egyértelmű azonosítása, mérése és értékelése. (2) Intézményünkben a működés folyamatait a kimeneti teljesítmény alapján bontottuk és csoportosítottuk. A kimenet jellemzően valamilyen produktum, amely dokumentálható, statisztikailag jellemezhető, jegyzőkönyvezhető vagy archiválható. (3) A folyamatokat - mélységük részletezése függvényében - alfolyamatokra bontottuk. E részletekre való bontás tartalmaz egy adott pontot, melyen túl nem térül meg a folyamat felbontása és vizsgálata. Fontos, hogy ezt a pontot helyesen ismerjük fel. Az iskola folyamatainak leltára: 1. Vezetés Az iskolai működés és értékelés területei eredményesség (hatásosság) és takarékosság (hatékonyság) 50 TELJESÍTMÉNY (kulcsfolyamatok v. 33 pontosított) 1 Alapdokumentumok (Alapító Okiratok, PP, MIP, SZMSZ, Házirend, Etikai kódex, Gazd.Ügyrend) 2 Éves munkaterv (a tanítás helyi rendje, óraszámok, TTFO, órarend, éves célkitűzések, eseménynaptár) 3 Éves beszámoló (benne: vezetői beszámolók, statisztikák, intézkedési tervek, nev.test. záróért. jkv.) 4 Kapcsolatok (szülői levelek, SZMK, püspökség, KPSZTI, OM) 5 Vezetői feladatok (beszédek, szervezetfejlesztés) 6 Ellenőrzés (teljesítményértékelés, óralátogatás, fenntartói ellenőrzés, éves ellenőrzési terv) 2. Nevelés 1 Hitélet, értékrend (lelkigyakorlatok, egyházi és nemzeti ünnepek, műsorok, lelki vezetés, stb.) 2 Művészeti nevelés (énekkar, színjátszás, szavaló- és felolvasókör, néptánc, hangszeres zene, fellépések) 3 Környezeti nevelés (gyűjtések, vetélkedők, rendezvények) 4 Tanórán kívüli foglalkozások (versenyek, vetélkedők, bemutatók, foglalkozások, tábor, színház, kirándulás) 5 Gyermekvédelem (esélyegyenlőségi terv, SNI, BTM, HH, GYIV statisztikák, gyermekjóléti kapcsolatok) 6 Mérések (TAKI, NEBULÓ, magatartás / szorgalom-értékelések, neveltségi és szocializációs mérések) 7 Diákönkormányzat (munkaterv, jegyzőkönyvek, diák-közgyűlés) 3. Oktatás 1 Tantervek (OM2004, új NAT szerinti) 2 Éves óratervek, munkatervek (a tanterv, a PP, a tankönyv és a tanulócsoport alapján) 3 Taneszközök (tankönyvrendelés, iskolai és szülői tanszerek, taneszközök, inf. eszközök) 4 Csoportnévsorok (iskola, osztály, nyelvi csoport, ill. egyéb szempontok szerint, pl. óvoda) 5 Eredményhirdetés (helyi és városi versenynaptár, versenyzők, eredménylista, Szent Imre-díj) 6 Féléves statisztikák (naplótükör, osztály-, GYIV és ESP adatlapok, témazárók kimutatása) 7 Mérések (Difer, OKM, szintmérők, témazárók; minta: szöveges-, iskolaérettség-, szintmérők-) 8 Továbbtanulás (a középiskolai beiratkozás rendje, szülői tájékoztatás, adatlapok) 9 Tanulói pályafutás (DIFER, szintmérések, naplótükör, OKM mérés, felvételi statisztika, visszajelzések) 12

13 10 Vizsgajegyzőkönyvek (benne: nyilvántartás, tananyag, csoportok) 11 Fejlesztési tervek (egyéni SNI/BTM dossziék: határozatok, eü: rh. napló: fejlesztési tervek, belív, ped.jell.) 4. Intézményműködtetés 1 Tanügyigazgatás (tanügyi dok., sablonok, záradékok, KIR, int. ügyintézés, OSA statisztika) 2 Jegyzőkönyvek (nevelőtestületi- és szülői értekezletek, jelenléti ívek) 3 Éves eseménytár (tervező- és forgatókönyvek, műsortervek, szövegkönyvek, feljegyzések) 5 Szabályzatok (tűz-, munka-, adatvédelem, kockázatelemzés, gazdálkodás, könyvtár, iskola eü.) 6 Iskolai informatika (hálózati beállítások, online kapcsolatok, biztonság, fénymásolás, telefon) 7 Belső munkafolyamatok (étkeztetés, takarítás, karbantartás, vagyonvédelem, feliratok) 8 Munkakapcsolatok (megrendelések, adatszolgáltatás, szerződések) 5. Humánerőforrás-menedzselés 1 Pedagógus dossziék (P) (önéletrajzok, tervek/beszámolók, óralátogatási jkv., határozatok) 2 Egyéni munkaügyek (M) ( KIR3, felmentés, jogvita, körözvények, személyi dosszié, személyes adatok) 3 Munkakörök (minta: munkaköri és hatásköri leírások) 4 Továbbképzés (nyilvántartások, eredményesség, határozatok) 5 Minőségi munkavégzés (Szent Imre-díj, kereset-kiegészítés) 6 Szervezeti kultúra (lelkigyakorlat, köszöntések, kirándulás, alkalmazotti/nevelőtestületi összejövetelek) 6. Gazdálkodás 1 Normatíva elszámolás (elszámoló adatlapok és a szükséges kimutatások) 2 Bérgazdálkodás (bértábla, szabadságolási terv, alkalmazotti névsor, munkaidők, előmenetel) 3 Költségvetés (kifizetési listák, korábbi évek költségvetései és beszámolói) 4 Készletgazdálkodás (megrendelések, leltárnyilvántartás, selejtezési jegyzőkönyvek) 5 Pályázatok, támogatások (pályázatok, szerződések, elszámolások) 6 Iskolai alapítvány (alapítványi működési dokumentumok, befizetési nyilvántartások) 7. Iskolamarketing 1 Beiskolázás (rendezvények óvodásoknak, ill. szüleiknek, nyílt órák) 2 Szülői kapcsolatok (túrák, nyílt órák, karácsony, anyák napja, szentmisék, gála / sportnap, véradás, segély) 3 Szakmai rendezvények (városi ill. ehm-i szintű iskolai vetélkedők) 4 Marketingeszközök (kiadványok, oklevelek, logók, sajtóhírek, honlap) 8. Elégedettség 1 Beiskolázási (óvónői és leendő szülői vélemények, igények) 2 Szülői igény- és elégedettségmérés (félévkor: teljes szülői kör, a 3-8. évfolyamok tanulói) 3 Tantestületi igény- és elégedettségmérés (SWOT, klíma, vezetői, szerv.-i kultúra elemei) 4 Tanulói igény- és elégedettségmérés (a szülőivel együtt, ill. tematikus kérdőívek) 13

14 II. FEJEZET AZ ISKOLA MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZERE A vezetési feladatok ellátásának rendje A vezetési struktúra, vezetői hatáskörök 12. (1) Iskolánk vezetői az intézményegységek tagjaiként - gyakran végrehajtóként - gyakorolják vezetési feladataikat. A vezetési tevékenység - bármely szinten - nem öncélú, az iskola pedagógiai célkitűzéseinek eredményes és színvonalas elérését kell, hogy szolgálja. (2) A vezetési feladatok eredményes ellátásához figyelni kell a vezetést alakító alábbi tényezőkre: - a kiválasztott vezető személyi alkalmassága a vezetésre, - a rábízott szervezet szerkezete, ebben tagjainak szerepe és személyi tulajdonságaik, - a szervezet feladata, infrastrukturális jellemzői, - az a környezet, amelyben az intézményegység tevékenykedik. (3) Minden vezetőnek rendelkeznie kell azokkal az eszközökkel - hatáskörrel -, amelyek szükségesek vezetői feladatának eredményes és felelős ellátásához. (4) Minden vezetőnek ki kell dolgoznia a feladatköre információáramlásának a rendjét, térképét, partnerlistáját, ellenőrzését és munkaköre dokumentálási rendjét. (5) Vezetői munkakörben ellátandó feladatok: tervezés, vezetés, ill. részben végrehajtás, ellenőrzés, értékelés és döntéshozatal. Ezen funkciókat a vezető önállóan, vagy a szervezet tagjainak részleges, ill. teljes bevonásával - esetleg szétosztásával - is elláthatja. A vezető viseli a felelősséget a szervezet, ill. munkaterület eredményes és hatékony működéséért. (6) Intézményünk vezetői és vezetési struktúrája az alábbi: - az intézmény püspöki biztosa, akiknek feladat- és hatáskörét a fenntartó a Székesfehérvári Egyházmegyei Hivatal határozza meg és szabályozza, - az intézmény igazgatója, akinek feladat- és hatáskörét a jogszabályok, valamint a fenntartó határozza meg és szabályozza, - az iskola igazgatóhelyettese, aki elsősorban az általános iskola eredményes és hatékony pedagógiai működéséért visel felelősséget, és akinek feladat- és hatáskörét a Szervezeti és Működési Szabályzat, ill. a munkaköri leírása határozza meg, - az óvoda vezetője, aki elsősorban az óvoda eredményes és hatékony pedagógiai működéséért visel felelősséget, és akiknek feladat- és hatáskörét a Szervezeti és Működési Szabályzat, ill. a munkaköri leírása határozza meg, - az iskola gazdasági vezetője, aki elsősorban az iskola eredményes és hatékony gazdálkodásáért visel felelősséget, és akinek feladat- és hatáskörét a Szervezeti és Működési Szabályzat, ill. a munkaköri leírása határozza meg, - az alsó és felső tagozatos munkaközösség-vezetők, akik elsősorban a feladatkörükbe tartozó tagozatok tanulmányi és nevelési munkájáért, az éves munkatervek eredményes és színvonalas végrehajtásáért viselnek felelősséget, és akiknek feladat- és hatáskörét a Szervezeti és Működési Szabályzat, ill. a munkaköri leírások határozzák meg, - az iskolai MIP - csoport vezetője. (7) Iskolánk Minőségirányítási Programjának eredményes végrehajtása érdekében, az igazgató minőség- és szervezetfejlesztő munkájának segítésére a jogszabályoknak megfelelően 3 tagú támogató csoport működik. (MIP - munkacsoport). A MIP csoport munkarendjét saját maga határozza meg, eredményes működéséért a munkacsoport vezetője a felelős. (8) A vezetők közötti munkamegosztást és együttműködést az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint a feladatkörhöz tartozó munkaköri leírások tartalmazzák. 14

15 (9) Az intézmény vezetési struktúráját a jogszabályok és fenntartói elvárások, valamint a működési körülmények változásának megfelelően kell átalakítani. Új munkatársak kiválasztása, betanulása 13. (1) A gyermekek számának általános csökkenése kiélezett versenyt jelent az iskolák számára. A normatív finanszírozás közvetlenül vagy áttételesen a tanulólétszámtól teszi függővé egy intézmény létét. A tanulólétszám növelésének legfontosabb eszköze a minőségi pedagógiai szolgáltatás az iskola részéről. (2) Egy jó iskola jó pedagógusokból áll. Ezért a humán erőforrások menedzselésének jelmondata kiemelten érvényes az iskolákra és benne a mi intézményünkre is: vonzani, megtartani és fejleszteni (a jó pedagógusokat). (3) A vezetők feladata, és kifejezetten az igazgatóé hogy a fentiek értelmében, a leendő munkatársak kiválasztásánál az iskola minőségi pedagógiai munkavégzésének a követelményét a legfontosabb szempontként kezeljék. (4) A minőségi pedagógiai munkavégzés követelményénél alapelv, hogy a fenntartó szándékainak megfelelően a püspöki biztos véleménye alapján - olyan munkatársak kerüljenek kiválasztásra és alkalmazásra, akiket összeköt a közös hit, a keresztény értékrend egyöntetű vállalása és képviselete. Ez - többek között - azzal az előnnyel jár, hogy nevelési eljárásaink automatikusan összehangolódnak. (5) Az intézménynek az általa vállalt szolgáltatásokhoz biztosítania kell a szükséges személyi és képzettségi feltételeket. A követelményeknek való megfelelést figyelembe véve a változó körülményeket és szabályzókat a vezetőség rendszeresen felülvizsgálja, szükség esetén újrafogalmazza és dokumentálja a munkakör betöltésének feltételeit. A humán erőforrások biztosításáért a teljes felelősség az igazgatóé. (6) Az emberi erőforrások biztosításának és fejlesztésének lépései: - kiválasztási és betanulási rend működtetése (VONZÁS) - belső ösztönzési értékelési rendszer működtetése (MEGTARTÁS) - továbbképzési rend működtetése (FEJLESZTÉS) 14 (1) A belépő új munkaerő betanulásánál (figyelembe véve a jogszabályokat, intézményünk küldetését, alapértékeit, ill. a kiválasztás szempontjait) az ún. mentori rendszert alkalmazzuk. (2) A mentori rendszerben kiemelt szerepet kap az új munkaerő munkába állását, ill. közösségbe illeszkedését segítő személy, a mentor. A mentort az iskola igazgatója bízza meg feladatával, és a tanévnyitó értekezleten tájékoztatja erről a nevelőket. A mentor feladatai: - a munkavégzéshez szükséges dokumentumok átadása, megismertetése, a Pedagógiai Program, MIP, Etikai Kódex, SZMSZ, Házirend, Munkaterv, Munkavédelmi és Tűzvédelmi Szabályzat, stb. átbeszélése, közös értelmezése; - segítség az éves óraterv elkészítéséhez, tanítási módszerek átadása, az intézmény egyéb feladatainak (ügyelet, helyettesítés) megismertetése, a tanórán kívüli tevékenységekre való felkészülés segítése; - az adminisztrációs tevékenység segítése, folyamatos ellenőrzése; - a helyi szokások, hagyományok megismertetése, közvetlen segítség váratlan, bonyolult, problémás helyzetekben. (3) Az új nevelő feladatai: - az átadott dokumentumok tanulmányozása, a benne foglaltak alkalmazása; - az éves óraterv elkészítése a helyi tanterv alapján; - hospitálás az azonos munkaközösségben dolgozó kollégáknál, illetve azokban az osztályokban, ahol tanít, a tapasztalatok megbeszélése az órát vezető pedagógussal; - folyamatos konzultáció a mentorral; 15

16 - bekapcsolódás a szakmai továbbképzésekbe. A munkaközösségek feladatköre 15. (1) Az osztályfőnökökkel szemben támasztott követelmények között kiemelten fontos a jó kommunikációs és együttműködési készség, szolidaritás a gyerekekkel, elhivatottság a pálya iránt, jó kapcsolattartás szülőkkel, kollegákkal. Hitéleti és intellektuális szempontból egyaránt legyen alkalmas tanulócsoport vezetésére, nevelésére. (2) Az osztályfőnökök, csoportos és egyéni nevelési feladataik színvonalas ellátása érdekében munkaközösség keretében kölcsönösen segítik egymást, átadják egymásnak tapasztalataikat, valamint összehangolják munkájukat. (3) A munkaközösségek vezetőit az intézmény igazgatója bízza meg, a megbízás előtt ki kell kérnie a munkaközösség tagjainak véleményét. (4) A munkaközösségek munkájában mindazon pedagógusok részt vesznek, akik a tanulócsoportban oktatnak, vagy ügyelnek, mivel szaktárgy tanításával, ill. szabadidős tevékenység vezetésével egyidejűleg nevelési feladatot is ellátnak. (5) A munkaközösségek legalább kéthavonta megbeszélést tartanak, amelyen munkatervi feladataik mellett évente elvégzik: - a helyi tanterv, valamint az éves óratervek beválásának vizsgálatát, - a nevelési-oktatási módszerek, tankönyvek, eszközök kiválasztásának vizsgálatát. Megállapításaikról a munkaközösség vezetője feljegyzést készít, ellátja kézjegyével és képviseli azt a következő év munkatervének, óratervének, tankönyv- és taneszköz-jegyzékének összeállításánál. (6) A munkaközösségi megbeszélések a módszertani tapasztalatok átadásának fórumai is, ahol sort kell keríteni: - a különböző tanulás-szervezési eljárások megismerésére, és értékelésére, - a nevelés közös követelményeinek kialakítására, a megvalósításukra szolgáló tevékenységek és módszerek, valamint, - az egyes nevelési problémákra alkalmazandó - egyetértésen alapuló intézkedések megbeszélésére. A munkaközösség vezetője az értékelésekről, a kialakított közös követelményekről és intézkedési tervekről feljegyzést készít, ellátja kézjegyével és képviseli azokat a nevelési célkitűzések, ill. szintmérések összeállításánál. A továbbképzési rendszer működtetése 16. (1) Elvárás a pedagógusokkal szemben, hogy munkájukat igényesen, szakmailag magas színvonalon végezzék. Elengedhetetlen az önképzés, a lelki-szellemi feltöltődés a napi munkához. (2) A pedagógus munkatársak továbbképzési rendszerét úgy kell kialakítani és működtetni, hogy az építsen a pedagógusok országos továbbképzési rendszere által biztosított lehetőségekre, kötelezettségekre. Biztosítania kell az intézmény pedagógiai célkitűzéseinek elérését, de lehetőség szerint figyelembe kell venni a munkatársak egyéni elképzeléseit is. (3) A továbbképzések fő dokumentuma az 5 éves továbbképzési program, mely az intézmény küldetésének és Pedagógiai Programjának figyelembe vételével készült. E stratégiai alapdokumentum alapján készítjük az éves beiskolázási tervet, melyben a partneri igények is megjelennek. A pénzügyi fedezetet az éves költségvetési keret biztosítja. (4) Az intézménynek részletesen kidolgozott Továbbképzési programja van, és ennek része az éves Beiskolázási terv. A nevelőtestület március 15-ig dönt a beiskolázási terv elfogadásáról, amely a következő tanév munkatervének a mellékletét képezi. 16

17 A tervezési feladatok ellátásának rendje A stratégiai tervezés 17. (1) Az intézményi egyik legfontosabb stratégiai dokumentuma a Minőségirányítási Program (MIP), hiszen ez határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit s a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. A Minőségirányítási Program összeállításában az igazgatót a MIP-munkacsoport segíti, majd a nevelőtestület dönt az elfogadásáról. Biztosítani kell, hogy a Minőségirányítási Program tartalmát az alkalmazottak részletesen és alaposan megismerjék. (2) Az intézmény másik stratégiai dokumentuma az iskola Pedagógiai Programja (PP), hiszen az iskola ez által nyeri el, ill. alakítja ki sajátos arculatát, és ebben foglalja össze azt a szakmai profilt, amellyel az oktatási piacra lép. A Pedagógiai Program összeállításában, ill. módosításában az igazgató segítői az igazgató-helyettes, az óvodavezető, valamint a munkaközösség-vezetők. A Pedagógiai Programot, annak alapos és részletes megismerése után a nevelőtestület fogadja el. (3) A minőségfejlesztési feladatok végzése nyomán, vagy a pedagógiai program teljesítése érdekében szükségessé válhat a nevelési-oktatási struktúrák átalakítása. Az intézmény oktatási struktúráját és az intézmény szervezeti egységeit, ezek együttműködését a Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) írja le, amelynek a Pedagógiai Programhoz és a Minőségirányítási Programhoz való megfelelőségéért az iskola igazgatója a felelős. (4) A tanterv változása, a beiskolázási szempontok figyelembe vétele, a feltárt hiányosságok és eredménytelenségek miatti átalakításokat az érintett partnerekkel együttműködve, kellő szakmaisággal és hatékonysággal kell végrehajtani. Ezek csoportkialakításokat, ill. csoportbontásokat, vagy helyi tantervi követelményeket egyaránt érinthetnek, ha céljuk a pedagógiai programban foglalt célok és a partneri igények minél megfelelőbb teljesítése. (5) Az intézmény stratégiai dokumentumai a MIP, a PP és az SZMSZ mellett az iskolai Etikai Kódex, a Házirend, a Továbbképzési Program és a szabályzatok: a Gazdálkodási Ügyrend, a Könyvtár Működési Szabályzata, a Tűzvédelmi- és a Munkavédelmi Szabályzat, valamint az Adatkezelési Szabályzat. (6)A stratégiai dokumentumok tartalmáért és a jogszabályoknak való megfeleléséért elsősorban az intézmény igazgatója a felelős. Az Éves ellenőrzési tervben kell szerepeltetni a stratégiai dokumentumok ellenőrzésének a felelősét, a módját és idejét. Az éves tervezés 18. (1) Az éves tervezés a stratégiai tervezéshez kapcsolódó, abból eredő és annak éves szintű végrehajtását jelentő feladat. Célja, hogy az intézmény vezetése az iskolát érintő országos mérés és értékelés, valamint az iskolai belső mérések eredményeinek értékelése alapján meghatározza a javítandó, fejlesztendő területeket és - határidőre, felelősökre lebontva - az éves feladatokat. (2) Az éves tervezéshez kapcsolódó dokumentumok - Munkaterv a Pedagógiai Program éves szintű végrehajtása; - Éves ellenőrzési terv a Minőségirányítási Program éves szintű végrehajtása; - Intézkedési terv a MIP alapján a PP végrehajtásának szükséges korrekciói; - Éves óratervek és tanmenetek az oktatás éves szintű tartalmi tervezése; - Beiskolázási terv a Továbbképzési Program éves szintű tervezése; (3) Az éves tervezés dokumentumainak elkészítésénél a stratégiai dokumentumok mellett figyelembe kell venni az intézmény éves költségvetésében meghatározott gazdálkodási feltételeket. (4) Az éves Munkatervnek tartalmaznia kell: - az iskola / óvoda adott tanévre szóló kiemelt nevelési, oktatási és munkavégzési célkitűzéseit; 17

18 - a tanévre szóló tanterv tantárgyait és óraszámait évfolyamonként; - a tanév / nevelési év helyi rendjét és eseménynaptárát, a miniszter által kiadott rendelet alapján, havi bontásban; - a tanórán kívüli foglalkozásokat, és az egyéb megbízásokat ellátók feladatait és beosztását; - a vezetők és egyéb megbízást ellátók munkatervét; - a tanév tantárgyfelosztását és órarendjét; - a tanévnyitó értekezlet jegyzőkönyvét. (5) Az éves Munkaterv elkészítésének és elfogadásának folyamata: 1. Az alakuló értekezleten az intézményvezető tájékoztatást ad a személyi feltételekről, a nyár folyamán történt fejlesztésekről, a tanévre vonatkozó nevelési és oktatási célkitűzésekről, a szervezeti egységek munkaterveinek tartalmi és formai elvárásairól. 2. A fentieket figyelembe véve a munkaközösségek az első megbeszélésükön meghatározzák a célokat és az elérésükhöz szükséges feladatokat. 3. A munkaközösségek cselekvési tervet állítanak össze a célok eléréséhez, felosztják a feladatokat, meghatározzák az időkereteket, felelősöket rendelnek a feladatokhoz, azok ellenőrzéséhez, értékeléséhez. 4. A vezetők és az egyéb megbízást ellátók elkészítik éves munkatervüket. 5. Az igazgató összeállítja és a tanévnyitó értekezleten előterjeszti az iskolai Munkatervet és az eseménynaptárt, amelyben rögzíti az adott tevékenység időpontját és felelőseit is. 6. A munkaterv elfogadásáról az adott iskola nevelőtestülete dönt. Ha tartalmilag, formailag megfelelőnek tarják, akkor elfogadják, ha nem, akkor az adott terület újragondolása szükséges. 7. Szeptember 30-ig az igazgató egy példányt elküld a fenntartónak, egyet pedig elhelyez az igazgatói és tagintézmény-vezetői irodában. (6) Az Éves ellenőrzési terv ugyancsak havi keretben, napra lebontva tartalmazza a folyamatos, a kiemelt és az eseti ellenőrzések megnevezését, módját és felelősét, az ellenőrzendő területet vagy személyt és az ellenőrzés időpontját. Az Éves ellenőrzési terv a Munkaterv melléklete, elkészítéséért az igazgató a felelős. (7) Az Intézkedési terv a tanévben végzett munkáról, annak eredményéről szóló beszámoló alapján fogalmaz meg feladatokat, célja a folyamatos javítás és fejlesztés a hatékonyabb és eredményesebb oktató-nevelő munka érdekében. Az intézkedési tervet az igazgató állítja össze a MIP-munkacsoport segítségével, és a beszámolóval együtt a nevelőtestület fogadja el a tanévzáró értekezleten. (8) Törvényben előírt kötelezettség a pedagógusok számára az oktató-nevelő munka éves megtervezése. Ennek legszűkebb dokumentálása a pedagógusok által elkészítendő éves óraterv, amely témakörönként óraszámokra és óracímekre bontva tartalmazza a tantárgy tanításának tartalmát és menetét. Az éves óratervnek tartalmaznia kell a tanulói beszámoltatások típusát és idejét. Az éves óratervet elektronikus formában, szeptember 15-ig kell elkészíteni. Az óraterveket a vezetők ellenőrzik, majd egy-egy kinyomtatott példányát elhelyezik az igazgatói, ill. a tagintézmény-vezetői irodában. (9) A tanmenet az óratervtől bővebb pedagógiai és módszertani dokumentáció, amely tartalmaz szaktárgyi, módszertani, óraszervezési és egyéb elképzeléseket az adott témakörrel, órával, ill. tanítási tartalommal kapcsolatosan. A tanmenet alkalmas a tanítás során tapasztaltak feljegyzésére is, ezért a minőségi és önfejlesztő pedagógusi munka egyik legfontosabb dokumentuma. 18