SEGÍTŐ KAPCSOLAT Idősgondozó MODULFÜZET

Átírás

1 TÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ INTÉZET SEGÍTŐ KAPCSOLAT Idősgondozó MODULFÜZET Miskolc, 2011 EGYÉNI TANULÁST TÁMOGATÓ TANANYAG

2 Készítette Mgr. Lakatos Andrea Radomszki Lászlóné Projekt koordinátor Juga Aliz Szakmai koordinátor Simonné Bodolay Enikő Szakmai lektor Hervay Beáta Nyelvi lektor Kis Gábor 2. VÁLTOZAT Kiadó TÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ INTÉZET MISKOLCI IGAZGATÓSÁG 3518 Miskolc, Erenyő u. 1.; Levélcím: 3510 Miskolc, Pf. 560 Telefon: (46) ; Telefax: (46) Felelős kiadó Andó Pál igazgató Készült a Trans-Fair program keretében A tananyag bármilyen módon történő sokszorosítása és terjesztése csak a TKKI előzetes hozzájárulásával történhet!

3 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS II. HASZNOS TUDNIVALÓK A TANULÁSHOZ III. A MODUL CÉLJA IV. RÉSZCÉLKITŰZÉSEK V. ELŐZETES FELTÉTELEK VI. TANULÁS sz. Tanulási gyakorlat A mai magyar és szlovák szociálpolitika intézményrendszerének és a hozzájutásuk feltételrendszerének megismerése (6 óra) sz. Tanulási gyakorlat A kompetenciák betartása, az etikai elvek és értékek megismerése. (4 óra) sz. Tanulási gyakorlat Ismerje a személyes adatok védelméről szóló szabályokat, a betegek és az ellátottak jogait (6 óra) sz. Tanulási gyakorlat Képes legyen idős gondozottjaival segítő beszélgetésre (9 óra) Kliensekkel való kapcsolattartás pszichológiai alapjai sz. Tanulási gyakorlat Felismerni a kiégés jeleit, alkalmazni a kiégés elleni védekezést (4 óra) Az időskori mentálhigiénia alapjai sz. Tanulási gyakorlat Szakmai készségfejlesztés (4 óra) sz. Tanulási gyakorlat Ismeri a haldoklás fázisait és a gyászmunka szakaszait (6 óra) Az idősgondozás etikai alapjai sz. Tanulási gyakorlat A lakókörnyezetre jellemző szociális hiányokat ismerje és tudjon tájékoztatást nyújtani (4 óra) sz. sz. Tanulási gyakorlat Tájékoztatást tudjon nyújtani gondozottjának az időseknek szóló szociális szolgáltatások közéről, intézményrendszeréről, hozzájárulások feltételrendszeréről (4 óra) sz. Tanulási gyakorlat Felismeri az időskorból és az élethelyzetből származó szorongást, a pszichés kríziseket és szakszerűen tud tájékoztatni kompetens szakembereket (3 óra)

4

5 I. BEVEZETÉS Kedves Tanfolyami Résztvevő! Ez a modulfüzet a TÁMOP Határon átnyúló együttműködés a szakképzés és felnőttképzés területén pályázat keretében elnyert Trans-Fair, Gyakorlatorientált felnőttképzési módszerek, képzési- és tananyag-fejlesztési tapasztalatok átadása program keretében került kidolgozásra. A modulfüzet része az Idősgondozó képzési programnak. A program célja, olyan szakemberek képzése, akik a megszerzendő ismeretek birtokában képesek lesznek az idősgondozói feladatok ellátására úgy Magyarországon, mint Szlovákiában. A szlovákiai és magyarországi társadalmi stratégiából kiindulva, minek célja az egészség védelme és megőrzése, fontosnak tartjuk megismertetni Önnel a házi gondozás és ápolás problematikáját, valamint ismertetni az idősellátás módját. Az idősgondozó elsősorban az időskorúak gondozását végzi egy csoport tagjaként, egészségügyi vagy szociális szakember irányításával. Képes házigondozási és alapápolási feladatokat ellátni, mivel a beteg otthoni környezete nagymértékben befolyásolja a gyógyulás folyamatát, valamint rendelkezik mindazon mentális képességgel, amelyek munkája ellátásához szükségesek. Fontos szempont az otthoni környezet kialakításánál, hogy a hozzátartozó tisztában legyen a beteg egészségügyi állapotával. A tanfolyam során Ön kapcsolatba kerül szociális munka ismeretekkel, társadalomismeretekkel, valamint alapvető jogi ismeretekkel, mint leendő idősgondozó. Köszönjük bizalmát, és hogy ilyen nemes feladatra vállalkozik. A XXI. század egyik problémája, hogy az emberek elfordulnak egymástól és nem segítenek egymáson, de Ön a segíteni akarás mellett döntött. Ez egyben megtiszteltetés számunkra, hogy Ön a segítségünkkel kíván új ismereteket szerezni. Az Ön tudásának és készségének fejlesztése olyan feladat, amelyet tanáraival együttműködve kell megoldania. Ehhez kívánunk türelmet, kitartás és sok sikert a teljes tanulási folyamatban. II. HASZNOS TUDNIVALÓK A TANULÁSHOZ A program fejlesztői olyan tananyagokból álló csomagot készítettek, amelyek azonos szerkezetben és formai megoldással készültek. Minden anyag kisebb tanulási egységekből modulokból áll. Ön minden modul bevezetőjéből megtudhatja, hogy melyek az adott tananyag követelményei, milyen kisebb egységekből épül fel az anyag, valamint azt is, hogy mennyi időt vesz igénybe a tanulás. A tananyag elsajátításához tanulási tanácsokat is biztosítunk Önnek. Javaslatunk az, hogy egyszerre csak egy egységet dolgozzon fel, de ne ragaszkodjon mereven a megjelölt időhöz. A feldolgozás két részből áll: először végezze el a tanulási gyakorlatokat, amelyhez szükséges az adott tanulási egységhez tartozó ismeretek (TUDNI KELL) elsajátítása. Kövesse a tanulási gyakorlatokhoz adott instrukciókat, olvassa el az anyagot, akár többször is. A tanulási folyamat második fázisa az önellenőrző feladatok megoldása, a kérdések megválaszolása. Ha tudását ellenőrizni szeretné, az alábbi lehetőségei vannak: Válaszoljon az ellenőrző kérdésekre, oldja meg a feladatokat. 7

6 Ha közvetlenül a megoldás után ellenőrizni szeretné válaszait, nézze meg a megoldások részt. A TUDNI KELL rész ismerete és elsajátítása feltétlenül szükséges. Figyelmébe ajánlom a kiegészítő útmutatásokat és segédleteket, amelyek a tanulását megkönnyítik. Minden tananyagban kiemeltük a hangsúlyos anyagrészeket, definíciókat, melyeket Önnek feltétlenül meg kell tanulnia, illetve ezek gyakorlását javasoljuk. Teljesítményét oktatója a kompetenciafelmérő tesztlap kérdései szerint értékeli. A tanulás során a következő ikonokkal fog találkozni, melyek tájékoztatják és egyben útmutatást is adnak a tananyag egyes részeihez: Ellenőrző kérdések Fontos kérdések, összegzés, definíció Tanulási feladat Ajánlott szakirodalom Ellenőrző feladat 8 III. A MODUL CÉLJA A hallgatónak érzékelni és tudni kell az emberi szükségletek jellemzőit. Továbbá ismernie kell a szükségletek kielégítésének lehetőségeit a szociális munka eszközeivel. Fontos, hogy jártas legyen társadalomismereti és szociálpolitikai ismeretekben, hogy ezek alapján felismerje az egyes társadalmi rétegek tipikus problémáit. Képes legyen betartani a személyes adatok védelmére, a szakmai titoktartásra vonatkozó jogi és etikai szabályokat. IV. RÉSZCÉLKITŰZÉSEK 1. A mai magyar és szlovák szociálpolitika intézményrendszerének és a hozzájutásuk feltételrendszerének megismerése. 2. A kompetenciák betartása, az etikai elvek és értékek megismerése.

7 3. Ismerje a személyes adatok védelméről szóló szabályokat, a betegek és az ellátottak jogait. 4. Képes legyen idős gondozottjaival segítő beszélgetésre 5. Felismerni a kiégés jeleit, alkalmazni a kiégés elleni védekezést 6. Szakmai készségfejlesztés 7. Ismeri a haldoklás fázisait és a gyászmunka szakaszait 8. A lakókörnyezetre jellemző szociális hiányokat ismerje és tudjon tájékoztatást nyújtani 9. Tájékoztatást tudjon nyújtani gondozottjának az időseknek szóló szociális szolgáltatások közéről, intézményrendszeréről, hozzájárulások feltételrendszeréről 10. Felismeri az időskorból és az élethelyzetből származó szorongást, a pszichés kríziseket és szakszerűen tud tájékoztatni kompetens szakembereket V. ELŐZETES FELTÉTELEK Nincs. 9

8

9 A mai magyar szociálpolitika intézményrendszerének és a hozzájutásuk feltételrendszerének megismerése VI. TANULÁS 1. SZ. TANULÁSI GYAKORLAT A részcélkitűzés száma: 1. A részcélkitűzés megnevezése: A mai magyar és szlovák szociálpolitika intézményrendszerének és a hozzájutásuk feltételrendszerének megismerése (6 óra) 1.1. A tanulás folyamata Társadalompolitika, társadalmi egyenlőtlenségek okai és következményei T ANULÁSI TEVÉKENYSÉG Hallgassa meg az előadást a társadalompolitika meghatározásáról, a szociálpolitika alapelveiről, valamint céljairól! Tanulmányozza a megadott szakirodalmat! Olvassa el a következő TUDNI KELL fejezetet! Mondja el, hogy véleménye szerint milyen lenne egy jó, igazságos társadalom! Kisebb csoportokban gyűjtsenek össze példákat a társadalmi és jövedelmi egyenlőtlenségre! Milyen a cigányság helyzete az Ön lakóhelyén? Készítsen rövid beszámolót! KIEGÉSZÍTŐ ÚTMUTATÁSOK, SEGÉDLETEK A TUDNI KELL rész kiegészítéseként készítsen saját feljegyzéseket! Figyelmesen olvassa el a megadott szakirodalmat! A feladatot az instruktor irányítása mellett végezzék! T UDNI KELL! Társadalompolitika, társadalmi egyenlőtlenségek okai és következményei KIEGÉSZÍTŐ ÚTMUTATÁSOK, SEGÉDLETEK Társadalom alatt - szociológiai értelemben - egyrészt az egyéneket egymáshoz fűző kapcsolat- és viszonyrendszert értjük. Ez a kapcsolat- és viszonyrendszer különböző közvetítő formák, közösségek (család, osztály, munkahelyi közösség) révén valósul meg. A társadalom jelenti azon emberek közösségét is, akik a körülöttük lévő társadalmaktól különálló területen élnek. A modern társadalmak legfőbb jellegzetessége, hogy szervezeti keretüket az állam (és a kormányzati intézmények), az adott politikai uralom típusa (parlamenti demokrácia) adja. Az állam és a társadalom viszonya hasonlít a kép és a keret viszonyához. Az állam, a kormányzati intézmények adják a keretet, a kép pedig maga a társadalom, a benne élő emberek Tankönyv: Bartal Anna Mária: Szociálpolitikáról alapfokon, NCSSZI, Budapest, 2004, Tankönyv: Ján Sopóci és Bohumil Búzik: A szociológia alapjai, Pozsony, 2003,

10 A mai magyar szociálpolitika intézményrendszerének és a hozzájutásuk feltételrendszerének megismerése közössége. Az állam egyik alapvető feladata, mind Magyarországon, mind Szlovákiában, hogy védje polgárait a külső és belső veszélyekkel szemben. Magyarországon az Országgyűlés a legfőbb államhatalmi szerv, melynek legfontosabb feladata a törvényhozás-alkotmányozás. Szlovákiában is az Országgyűlés a legfőbb államhatalmi szerv, melynek legfontosabb feladata szintén a törvényhozásalkotmányozás. A kormány feladata a törvények végrehajtása, amely az államigazgatás intézményein keresztül valósul meg. Egy állam demokratikus működésének legfontosabb alaptörvénye az Alkotmány. Az Alkotmány értelmében a község, a város, valamint a megye választópolgárainak közösségét megilleti az önkormányzás joga. A helyi önkormányzás jogát a polgárok az általuk népszavazással választott helyi képviselőtestület útján gyakorolják. Bartal Anna Mária: Szociálpolitikáról alapfokon, NCSSZI, Budapest, 2004, Ján Sopóci és Bohumil Búzik: A szociológia alapjai, Pozsony, A társadalmi egyenlőtlenség okai és következményei Magyarországon és Szlovákiában Magyarázza meg, hogy mit értünk társadalom alatt! Az emberek közötti különbségek több szempont szerint is vizsgálhatók. A természetadta genetikai, biológiai, fiziológiai különbözőségek születéstől fogva adott, szembetűnő különbségek. A társadalmi egyenlőtlenség alatt azt értjük, amikor a társadalom tagjai nem egyformán részesednek a társadalom erőforrásaiból, melyek közül a legfontosabbak a gazdagság, a hatalom és a presztízs. Az erőforrások minden társadalomban csak korlátozott mértékben állnak rendelkezésre, ezért azokhoz a társadalom valamennyi tagja nem juthat elégséges vagy egyforma mennyiségben hozzá. Az egyének, családok osztályok és rétegek helyzete között nagy különbségek mutatkoznak a társadalomban. Noha minden társadalomban vannak szegények és gazdagok, erősek és kiszolgáltatottak, ezek a különbségek azonban nem öröktől fogva adottak és egyáltalán nem örökérvényűek. Tartósságuk és mértékük nagyban függ attól is, hogy az adott társadalomban élők többsége ezt mennyiben tartja méltányosnak és jogosnak. Társadalmi egyenlőtlenség megjelenési formái Az egyenlőtlenségek legjellemzőbb megjelenési formái: területi, települési, etnikai, oktatási, foglakoztatási és jövedelmi egyenlőtlenség. 12 Településén milyen előnyös vagy hátrányos helyzetű településrészeket ismer? Tankönyv: Ján Sopóci és Bohumil Búzik: A szociológia alapjai, Pozsony, 2003,

11 A mai magyar szociálpolitika intézményrendszerének és a hozzájutásuk feltételrendszerének megismerése Területi egyenlőtlenség Egy ország térszerkezetében a társadalom fejlődése tükröződik. Ebben a térszerkezetben a központi elhelyezésű centrum és az azt körülvevő perifériaterületeket különböztetjük meg. A térbeli elhelyezkedés számos társadalmi jelenséget tekintve magyarázó erejű. Az életminőség szempontjából azonban igen meghatározó ez a térszerkezetben megmutatkozó alá-, és fölérendeltségi helyzet. Ma Magyarországon és Szlovákiában sem mindegy, hogy valaki az ország mely régiójában (a megyéknél nagyobb területi egységben), milyen típusú településen (tanyán, falun, városban) él. Az egyes régiók, kistérségek társadalmi, gazdasági helyzetét az alapvető kelet-nyugati, centrum-periféria, főváros-vidék viszonylatokon túl a régiók gazdasági ereje, a munkahelyek száma, és a közszolgáltatásokkal való ellátottsága befolyásolja számottevően. Nézze meg az 1. sz. mellékletben szereplő térképeket és olvassa el az alatta szereplő szöveget! Helena Draganová a kolektív: Sociálna starostlivosť, Martin, 2006, Etnikai egyenlőtlenség Válaszoljon az alábbi kérdésekre: Melyik régióban él Ön? Mit tud erről a régióról? Melyik régióban élne szívesen? 1. ábra Forrás: szentkoronaradio.com Egy társadalom kultúráján a társadalmi működés során keletkezett értékeket, normákat, és a társadalom anyagi javainak használati módját értjük. Az értékek elvont dolgok, például a szabadság, igazságosság, míg a normák konkrét elvek vagy szabályok. Az emberi kultúra bámulatosan sokszínű, mely olyan - a különböző társadalmi csoportok által megőrzött - értékekből és követett normákból épül fel, amit más néven szubkultúrának nevezünk (például városi, falusi szubkultúra, cigány, néger szubkultúra). Az etnikai csoport egy olyan közösség, amelynek tagjai olyan közös kulturális azonosságtudattal rendelkeznek, amely megkülönbözteti őket a körülöttük élő más többségi csoportoktól. Az etnikai különbségek valamilyen módon minden társadalomban összekapcsolódnak hatalmi és vagyoni egyenlőtlenségekkel. Magyarországon a legnagyobb számú etnikai csoport a cigányság. A cigányok az egész ország területén szétszóródva élnek, de Tankönyv: Bartal Anna Mária: Szociálpolitikáról alapfokon, NCSSZI, Budapest, 2004, Mondjon példákat az eltérő kulturális szokásokra, pl.: evés, öltözködés, stb.! 13

12 A mai magyar szociálpolitika intézményrendszerének és a hozzájutásuk feltételrendszerének megismerése eloszlásuk nem egyenletes. Iskolázottság tekintetében az 1971-es vizsgálatok szerint a cigány fiatalok %-a gyakorlatilag majdnem teljesen analfabéta volt re a éves korosztály 77 %-a végezte el az általános iskolát. A 90-es évekre részben megváltozott a cigányszülők hozzáállása mind az iskolához, mind a továbbtanuláshoz. Míg 1971-es vizsgálat szerint a cigányság közel jutott a teljes foglalkoztatottság állapotához, addig a 90-es évekre egy teljesen ellentétes irányú folyamat zajlott le. A 80-as évek közepétől a cigányok nagy része kiszorult a munkaerőpiacról. Szlovákiában napjainkban hozzávetőlegesen ezer cigány él. A cigány populációra jellemző az erőteljes demográfiai növekedés, vagyis évről-évre nagyon sok gyermek születik. A cigány lakosság száma fokozatosan növekedik a nem cigány lakosság számával szemben. A 20. század közepén még a cigány lakosság nagy része, ha alacsony szinten is, de iskolázott volt és szakmával rendelkezett: kovácsok voltak, kosarakat készítettek, zenéltek, seprűket csináltak, az építkezéseken dolgoztak. Soha nem foglalkoztak azonban mezőgazdasággal. A 20. század végi és a 21. század eleji gyors fejlődést ezért nem tudták követni, ezért kiszorultak a perifériákra és egyre többen váltak/válnak közülük munkanélkülivé. Tankönyv: Helena Draganová a kolektív: Sociálna starostlivosť, Martin, 2006, Hogyan lehetne a cigányság helyzetén javítani? Mondjon példákat, kiindulva az Ön lakóhelyéből! Bartal Anna Mária: Szociálpolitikáról alapfokon, NCSSZI, 2004, ábra Forrás: estihirek.hu Oktatási egyenlőtlenség Az iskola elsődleges feladata az esélyegyenlőség megteremtése a tudás átadásán keresztül. Feladata továbbá az intézményrendszer elsajátítása abból a célból, hogy önálló és döntésképes polgárokat neveljen. A kutatások azonban azt bizonyítják, hogy az egységes iskolai oktatás kiegyenlítheti, de el nem tüntetheti a társadalmi egyenlőtlenségeket. Ugyanis az, hogy ki hová születik, milyen családból származik, nagymértékben befolyásolja azt, hogy milyen típusú iskolában tanul, milyen pályát választ. Véleménye szerint hogyan, mi által készít fel az iskola a felnőtt életre? 14

13 A mai magyar szociálpolitika intézményrendszerének és a hozzájutásuk feltételrendszerének megismerése Foglalkoztatási egyenlőtlenség Magyarországon és Szlovákiában Az iskolai végzettségnek jelentős hatása van a foglalkozási életpályára is. Ennek alapján könnyen belátható, hogy a különböző iskolai végzettségek a társadalmi munkamegosztásban eltérő pozíciókat hoznak létre. A foglalkoztatottak számában a legnagyobb mértékű csökkenés akár Magyarországon, akár Szlovákiában a as évek között, illetve 1996-ban volt kimutatható. Ebben az időben, a rendszerváltás után sorban zártak be a termelő szövetkezetek, és nagyon sok ember munkanélküli lett. A társadalmi munkamegosztásban elfoglalt hely szerint Szlovákia és Magyarország népessége 3 fő csoportra osztható: gazdaságilag aktívak, azaz foglalkoztatottak; gazdaságilag inaktívak, például nyugdíjasok, rokkant nyugdíjasok és eltartottak (gyermekek, tanulók); munkanélküliek. Válaszoljon az alábbi kérdésre! Milyen okok miatt válhat valaki munkanélkülivé? Tankönyv: Bartal Anna Mária: Szociálpolitikáról alapfokon, NCSSZI, 2004, Nézze meg az 1. sz. mellékletben szereplő térképeket és olvassa el az alatta szereplő szöveget! További információ a honlapon található. A foglalkoztatási egyenlőtlenség vizsgálatakor valójában a munkanélküliség és okainak feltárása a központi kérdés. Jövedelmi egyenlőtlenség A jövedelem egy adott időszak alatt keresett vagy összegyűjtött teljes pénzösszeget jelenti. Megállapítható, hogy a különböző iskolai végzettségek a társadalmi munkamegosztásban eltérő pozíciókat hoznak létre. Ezekhez az eltérő egyenlőtlen pozíciókhoz eltérő, sokszor egyenlőtlen jövedelmi viszonyok is társulnak. Az eltérő jövedelmi viszonyok meghatározására különböző statisztikai jövedelemszámításokat alkalmaznak úgy, mint az 1 főre jutó jövedelem és létminimum. A szociális közigazgatásban a jövedelmek közötti különbségek meghatározására használatos az öregségi nyugdíjminimum mint jövedelem szerinti viszonyítási alap. 15

14 A mai magyar szociálpolitika intézményrendszerének és a hozzájutásuk feltételrendszerének megismerése T ANULÁSI TEVÉKENYSÉG Szociálpolitika fogalma, alapvető céljai, alapelvei és intézményrendszere Olvassa el a következő TUDNI KELL fejezetet és a Szociálpolitikáról alapfokon című tankönyvet! Fejtse ki 2-3 oldalban, hogy milyen szociálpolitikai célt szolgált a jövedelempótló támogatás? Csoporttársaival együtt írjon néhány példát az univerzális és a szelektív ellátásra! Sorolja fel, hogy milyen szociálpolitikai feladatokat láthatnak el a családok, háztartások! KIEGÉSZÍTŐ ÚTMUTATÁSOK, SEGÉDLETEK A TUDNI KELL rész kiegészítéseként készítsen saját feljegyzéseket! Figyelmesen olvassa el a megadott szakirodalmat! T UDNI KELL! Szociálpolitika fogalma, alapvető céljai, alapelvei és intézményrendszere A szociálpolitika a jó vagy legalábbis egy jobb társadalom természetéről szóló megállapításokból, eszmékből eredeztethető. A szociálpolitikai gondolkodás elsődleges kérdései a társadalom működéséből következnek: minek kellene vagy minek nem kellene lennie? Középpontjában nem csupán egyes egyének vagy csoportok jóléte áll, hanem mindenkié. A szociálpolitika része az adott társadalmi egésznek. Ez az alapvető társadalmi egész az állam. Az állam az emberi társadalom irányító (szervező) rendszere. Ahhoz, hogy a társadalom probléma nélkül működjön, a társadalom minden elemének (pl. ökonómiai, szociális, politikai és ökológiai stb.) fejlődése fontos. Tomeš szerint az állampolitika és a szociálpolitika nem más, mint egy gépezet, eszköz, amely biztosítja az állampolgároknak a szociális jogokat. Ki kell alakítani a társadalomban az egyenlő esélyeket. Minden állampolgárnak lehetőséget kell nyújtani a fejlődéshez. KIEGÉSZÍTŐ ÚTMUTATÁSOK, SEGÉDLETEK Tankönyv: Bartal Anna Mária: Szociálpolitikáról alapfokon, NCSSZI, Budapest, 2004, Tankönyv: Helena Draganová a kolektív: Sociálna starostlivosť, Martin, 2006, Ferge Zsuzsa meghatározása szerint a szociálpolitikát úgy tekintjük, mint történelmileg kialakult intézményrendszert; 2. ami kielégít bizonyos, a piaci kapcsolatok révén nem megfelelően kielégíthető szükségleteket; Tankönyv: Bartal Anna Mária: Szociálpolitikáról alapfokon, NCSSZI, Budapest, 2004,

15 A mai magyar szociálpolitika intézményrendszerének és a hozzájutásuk feltételrendszerének megismerése 3. túlnyomórészt az állami elosztás, újraelosztás eszközeivel, 4. viszonylag önálló, elkülönült rendszerként, illetve intézményrendszerek együtteseként működik. A szociálpolitika alapvető céljai Az alapvető célok azt mutatják meg, hogy a társadalomnak milyen céljai vannak a segítéssel. A szociálpolitika elsődleges célja az abszolút biztonság megteremtése, azaz valamilyen, a közösség által minimálisnak ítélt szociális biztonság megteremtése. Pl.: lakás, munka, iskolai végzettség, vagyis a mindennapi lét biztonsága és kiszámíthatósága. A biztonság esetében is beszélhetünk relatív biztonságról, ami azt az igényt fejezi ki, hogy pl. munkak épesség elvesztésekor, özvegység esetén, stb. az egyén vagy a család életszínvonala ne süllyedjen túl nagyot, ne kelljen minden addigit feladni. A másik fő cél a megelőzés, prevenció a probléma tényleges kialakulásának megakadályozása. A valódi preventív eszközök inkább társadalompolitikai jellegűek (a megelőzés legjobb módszere, ha nincs munkanélküliség, hajléktalanság). A gyakorlat azt mutatja, hogy a szociálpolitikának legtöbbször a már kialakult helyzettel kell szembenéznie. Mi lehet ilyenkor a legfőbb cél? Nem más, mint az utólagos helyreállítás a korrekció a már meglévő nehézségek, problémák kezelése. Keressen a környezetében az integrációnak, illetve a szegregációnak minősülő példákat! Mi ezekről a megoldásokról a véleménye? Bartal Anna Mária: Szociálpolitikáról alapfokon, NCSSZI, Budapest, 2004, A szociálpolitika alapelvei a hogyan, milyen formában kérdésekre adott válaszokat mutatják meg. A javak elosztása két alapelv mentén történhet: univerzalitás és szelekció alapján. Az univerzalitásnak kétféle jelentéstartalma is van. Egyrészt az egyetemlegességet jelenti, azaz jogosultságot mindenki számára feltétel nélkül. Másrészt az egységesség alapján azonos mennyiségű, minőségű támogatást minden jogosult számára. Általános, az állam által finanszírozott, főként pénzbeli ellátási formákra jellemző. A szelekció (kiválasztás) alapelvei különösen szűkös erőforrások esetén érvényesülnek. Ekkor az a cél, hogy a társadalom leginkább rászorult, leginkább hátrányos helyzetben lévő tagjaihoz jusson el hatékonyan a szociális támogatás. A szelektív ellátás a települési önkormányzatok által pénzben vagy természetben nyújtott ellátási formákra jellemző. Helena Draganová a kolektív: Sociálna starostlivosť, Martin, 2006,

16 A mai magyar szociálpolitika intézményrendszerének és a hozzájutásuk feltételrendszerének megismerése A milyen formában? kérdésére elvi szinten kétfajta megoldás kínálkozhat. Egyrészt egy ún. integráló (beillesztő), másrészt egy szegregáló (elkülönítő) megoldás. Önmagában sem az egyik, sem a másik nem nevezhető jónak vagy rossznak. Integráció egyszerű példával: az enyhe fokban sérült fogyatékos mozgássérült, nagyothalló gyerekek együttes (integrált) iskoláztatása az egészséges gyermekekkel. Szegregációesetén a cél valamilyen zavaró jelenség láthatatlanná tétele, eltüntetése is lehet, pl. a fogyatékosok speciális iskolái vagy az ún. védett közösségek. Szociálpolitika szereplői és alanyai Magyarországon és Szlovákiában A szociálpolitika szereplőinek közös jellemzője, hogy ők alakítják, irányítják, tervezik, ellenőrzik a megvalósuló szociálpolitikát. Ezek a szereplők pedig a következők: Magyarországon állam (kormányzat); a települési és a funkcionális önkormányzatok, illetve a társadalombiztosítás intézményei; a gazdálkodó szervezetek (gyárak); jótékony, karitatív szervezetek, alapítványok; háztartások, családok. Szlovákiában állam és szervezetei; alkalmazók; alkalmazói-, alkalmazotti- és szakszervezetek; helyi önkormányzatok; egyházak; lakosok, családok, háztartás. Sorolja fel a szociálpolitika szereplőit! Mi a szerepük? Helena Draganová a kolektív: Sociálna starostlivosť, Martin, 2006, A szociálpolitika alanyainak azokat az egyéneket, családokat tekintik, akik valamilyen szempontból hátrányos helyzetben vannak, társadalmi lehetőségektől, javaktól megfosztottak, valamilyen támogatásuk szükséges. Ezek különösen az alábbi csoportok: inaktívak (akiknek nincs munkajövedelmük, valamilyen szempontból függelmi helyzetben vannak másoktól); a szegények, deprimáltak, többszörösen hátrányos helyzetűek; deviánsok (a társadalom által normálisnak ítélt magatartástól eltérő életmóddal, viselkedési normákkal rendelkezők). 18

17 A mai magyar szociálpolitika intézményrendszerének és a hozzájutásuk feltételrendszerének megismerése T ANULÁSI TEVÉKENYSÉG Olvassa el a következő TUDNI KELL fejezetet és a Szociálpolitikáról alapfokon című tankönyvet! KIEGÉSZÍTŐ ÚTMUTATÁSOK, SEGÉDLETEK A TUDNI KELL rész kiegészítéseként készítsen saját feljegyzéseket! Miután az összes tanulási gyakorlatot elvégezte, ellenőrizze tudását! A ellenőrző feladatot kérje az instruktorától! T UDNI KELL! A mai magyar és szlovák szociálpolitika intézményrendszere és ezek igénybevétele, különös tekintettel az idősekre KIEGÉSZÍTŐ ÚTMUTATÁSOK, SEGÉDLETEK A MAGYAR SZOCIÁLPOLITIKA Magyarországon csak a rendszerváltozást követően erősödtek fel az állami szerepvállalás át- és újraértékelésének kérdései. Ezek a viták nem az állam felelősségvállalását kérdőjelezték meg, hanem inkább azt célozták, hogy milyen mértékű legyen az állam részvétele szociálpolitikában. A szociálpolitika intézményrendszerében az állam a mindenkori kormányzaton keresztül elsődleges szerepet tölt be. Ez a szerep: Tankönyv: Bartal Anna Mária: Szociálpolitikáról alapfokon, NCSSZI, Budapest, 2004, a szociális jogalkotásban; 2. a szociális igazgatás megszervezésében és működtetésében; 3. a szociális újraelosztás, és 4. a szociális ellátások biztosításában nyilvánul meg. Információt találhat a honlapon 1. A szociális jogalkotás azon törvényi keretek biztosítását jelenti, melynek alapján felépül a szociális közigazgatás rendszere, megvalósul a szociális újraelosztás és az ellátások biztosításának jogi feltétele. A szociális jogalkotás legfőbb szerve az Országgyűlés. Magyarországon az 1993-ban megalkotott, azóta többször módosított szociális törvény rendelkezik a szociális ellátások formáiról és a jogosultság feltételeiről. 2. Az államigazgatáson belül a szociális igazgatás kormányzati szintjét a Szociális és Munkaügyi Minisztérium képviseli. A szociális igazgatás kormányzati szintje mellett önállóan csak a parlamentnek alárendelten működik a helyi önkormányzás. Az önkormányzatok feladata a szociális igazgatás helyi megszervezése, működtetése, illetve az alapellátások biztosítása. Mit tanult az idősek szociális ellátá- 19

18 A mai magyar szociálpolitika intézményrendszerének és a hozzájutásuk feltételrendszerének megismerése A helyi önkormányzás jogát az állampolgárok (megyei, települési) képviselőtestületeken keresztül gyakorolják. A képviselőtestület különböző bizottságokat hozhat létre, melyek közül egy a szociális bizottság. A szociális bizottság munkáját a döntés-előkészítéssel, az adminisztratív feladatok és az igazgatás ellátásában a szociálpolitikai és gyámügyi osztály segíti. 3. A szociális újraelosztás alapja a központi költségvetésből (beszedett adóból, illetékből és egyéb bevételekből) a parlament által elfogadott éves költségvetés szerint a szociális kiadásokra előirányzott összeg. 4. A szociális ellátások rendszerét az azóta már többször módosított, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló évi III. törvény szabályozza. A törvény célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározzák az állam által biztosított ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit. A szociális ellátás feltételeinek biztosítása az egyéni, családi és a helyi közösség felelősségvállalásán túl az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. A szociális ellátásra való jogosultságot a szociális igazgatás eljárás keretében állapítják meg. A szociális ellátórendszer igénybevételének módja idősek számára Alapszolgáltatások Az alapszolgáltatások megszervezésével a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociális rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. A szociális rászorultságot sáról? Elevenítse fel a gondozási modulban tanultak alapján! A jogszabályok könnyen hozzáférhetők bármely könyvtár CD-jogtárában. B-A-Z megyei információ: honlapon található. A gondozási modulban tanultak felelevenítése. a.) b.) c.) a házi segítségnyújtás a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás támogató szolgáltatás esetében kell vizsgálni. Az III. tv. 59. Falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás A falugondnoki, illetve tanyagondnoki szolgáltatás célja az aprófalvak és a külterületi vagy egyéb belterületi, valamint a tanyasi lakott helyek intézményhiányából eredő hátrányainak enyhítése az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni közösségi szintű 20

19 A mai magyar szociálpolitika intézményrendszerének és a hozzájutásuk feltételrendszerének megismerése szükségletek teljesítésének segítése. Étkeztetés Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjuk részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. A szociális rászorultság feltételeit a települési önkormányzat rendeletében szabályozza. Házi segítségnyújtás A házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult az, akinek egészségi állapota indokolja a szolgáltatás biztosítását. Családsegítés Kapott jelzés alapján a családsegítést nyújtó szolgáltató intézmény feltérképezi az ellátási területen élő szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő családok, személyek körét személyesen felkeresve tájékoztatja őket a családsegítés céljáról, tartalmáról. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult A jogszabályok könnyen hozzáférhetők bármely könyvtár CD-jogtárában. A gondozási modulban tanultakat ismételjék át! az egyedül élő 65 év feletti személy; az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy; vagy a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy. Támogató szolgáltatás A támogató szolgáltatás igénybevétele során szociálisan rászorultnak minősül a súlyosan fogyatékos személy. A súlyos fogyatékosságot igazolni lehet az ellátás megállapítását, illetve folyósítását igazoló határozattal vagy más okirattal, vagy az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleménnyel. További információ: honlapon található. A jogszabályok könnyen hozzáférhetők bármely könyvtár CD-jogtárában. Ápolást, gondozást nyújtó intézmények Az idősek otthonában elsősorban azoknak a nyugdíjkorhatárt betöltött személyeknek ápolását, gondozását végzik, akiknek 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel. 21

20 A mai magyar szociálpolitika intézményrendszerének és a hozzájutásuk feltételrendszerének megismerése A szociális ellátás iránti kérelem A szociális ellátások közül a melléklet szerinti formanyomtatvány kitöltésével kell kérelmezni az étkeztetést a népkonyha kivételével, házi segítségnyújtást, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, a támogató szolgáltatást, az idősek és fogyatékosok részére nyújtott nappali ellátást, a bentlakásos intézményi elhelyezést az éjjeli menedékhely kivételével. Az előgondozás Az előgondozás keretében a szociális intézményi elhelyezést megelőzően az állami fenntartású intézménynél az intézményvezető vagy az általa megbízott személy, egyházi és nem állami fenntartású intézménynél a megállapodás megkötésére feljogosított személy vagy az intézmény fenntartó által megbízott más személy tájékozódik az intézményi ellátást igénybe vevő életkörülményeiről, egészségi állapotáról, a szociális helyzetéről a megfelelő személyre szabott szolgáltatás biztosítása érdekében, továbbá felkészíti az ellátást igénybe vevőt az intézményi elhelyezésre. Előgondozást kell végezni bentlakásos intézményi elhelyezés előtt, az éjjeli menedékhely és hajléktalan személyek átmeneti szállása kivételével. Egyszerűsített előgondozást kell végezni házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, személyi segítő szolgáltatás esetén a támogató szolgáltatás, a fogyatékosok nappali ellátását megelőzően. Az előgondozás célja: Az elhelyezést igénybevevő helyzetének megismerése annak megállapítása céljából, hogy az igénybevevő állapotának és szükségleteinek megfelel-e az intézmény szolgáltatása. A szolgáltatás biztosítása előtt tájékoztatás nyújtása az elhelyezést igénybe vevő részére az intézményi életre való megfelelő felkészülés érdekében. Annak vizsgálata, hogy az ellátást igénybe vevő életkora, egészségi állapota, valamint szociális helyzete alapján jogosult-e az ellátásra. A szolgáltatás biztosításának előkészítése az igénybe vevő részére a fogadó intézményben. 22 Figyelmesen olvassa el az a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló SzCsM 9/1999. (XI. 24.) rendelet sz. mellékletét! Figyelmesen olvassa el a Szociális ellátás című táblázatot! További információ: honlapon található.