A személyügyi tevékenység magyarországi története és. Emberi erőforrás gazdálkodás

Átírás

1 A személyügyi tevékenység magyarországi története és helye a szervezetben 1

2 Az előadás vázlata, témakörei 1. A személyügyi tevékenység é magyarországi története 2. A személyügyi tevékenység magyarországi története - Az állami személyzetpolitika fejlődése 3. A személyügyi tevékenység magyarországi története - Személyügyi tevékenység 1945 után 4. A személyügyi tevékenység magyarországi története - A rendszerváltás és a humán erőforrás gazdálkodás 5. A hazai emberi erőforrás gazdálkodás ellentmondásos helyzete 6. A személyügyi funkció helye a különböző szervezeti felépítésekben 2

3 A személyügyi tevékenység magyarországi története Hazánkban a személyügyi tevékenység é története té t a kiegyezéssel vette kezdetét. A tradicionális ipari formák, a céhek, manufaktúrák rohamos bomlásának, a gépi nagyipar kibontakozásának és a külföldi tőke behatolásának korszaka ez. A személyügyi szféra viszonylag két önálló területe kezd ekkor kialakulni. Egyrészt a kor színvonalának megfelelő, döntően külföldi tőke által irányított ipari vállalkozások személyügyi tevékenysége, másrészt a korszerű államszervezet alapjainak lerakásával, kiépítésével együtt járó állami személyügyi politika. 3

4 A személyügyi tevékenység magyarországi története - Az állami személyzetpolitika fejlődése Az államszervezethez kapcsolódó állami személyzetpolitikát az 1880-as évektől számíthatjuk. A Max Weber -i értelemben vett állami bürokrácia, (formalizált, hierarchikus szervezeti keretek, döntési struktúrák, tevékenységi területek) hivatali rendszer kiépülésével nyilvánvalóvá vált, hogy a hivatalnoki kar működését szabályozni szükséges. Az 1883/I. tc., a minősítési törvény: meghatározta, hogy a különböző közszolgálati beosztások betöltése milyen képesítéshez vannak kötve. A közalkalmazottakat állami, illetve államvasúti fizetési osztályokba sorolta. Valamennyi köztisztviselő keresetének két fő összetevője volt: az illetmény és a lakáspénz. Ezenkívül különböző pótlékokban is részesültek. 4

5 A személyügyi tevékenység magyarországi története - Az állami személyzetpolitika fejlődése Az 1893/IV. tc., egységesen szabályozta az állami fizetési osztályokba soroltak illetményeit. A törvény tizenegy fizetési osztályt állított fel és meghatározta, hogy a különböző státusok melyik fizetési osztályba tartoznak. A magasabb fizetési osztályba jutás kinevezéssel történt. A lakáspénz összegét a beosztásnak, hivatali rangnak megfelelő nagyságú és minőségű lakás bére határozta meg. Az 1893-as rendezéssel a tisztviselők elégedetlenek voltak, mert nem biztosította számukra az automatikus előrejutás lehetőségét után elérték, hogy a fizetési osztályokon belüli fokozatokban meghatározott szolgálati idő szerint automatikusan emelkedtek az illetmények. 5

6 A személyügyi tevékenység magyarországi története - Az állami személyzetpolitika fejlődése Az 1924/IV.tc., egészen a második világháborúig meghatározta a közalkalmazotti szféra képesítési és előléptetési rendszerét. - Szabályozta, hogy a közszolgálat egyes ágaiban milyen munkakörökre van szükség, - milyen mennyiségű és összetételű munkaerő szükséges a feladatok ellátásához, - az adott létszám hogyan oszlik meg az egyes fizetési osztályok között, - a fizetési osztályokon belül fokozatokat állapítottak meg, - a magasabb fokozatba lépés egységesen az alacsonyabb fokozatban töltött három év után történt, - fizetési osztályt csak kinevezéssel válthatott a hivatalnok, ha a magasabb fizetési i osztályban nyugdíjazás, előléptetés, té vagy más ok miatt felszabadult egy státus. 6

7 A személyügyi tevékenység magyarországi története - Személyügyi tevékenység 1945 után Megváltozott hatalmi, politikai és ideológiai viszonyok következtében megszakadt a magyar személyügyi politika és tevékenység szerves fejlődése. A piacgazdaságtól idegen alapelvek, értékek és mechanizmusok hatására jelentős torzulások váltak uralkodóvá. 7

8 A személyügyi tevékenység magyarországi története - Személyügyi tevékenység 1945 után A szervezeti személyügyi tevékenységet döntően a külső környezeti feltételek, egyrészt a politikai intézményrendszer normáinak, elvárásainak megfelelés, másrészt a felülről vezérelt, felettes szerv elvárásait közvetítő központi gazdaságirányítási g rendszer határozták meg. Az eredményes személyügyi tevékenység mércéje a külső politikai és gazdasági célokkal való azonosulás, ellentétben a piacgazdasági i követelményekkel, kk l ahol a szervezet szükségletei, a szervezeti célok határozzák meg a korszerű személyügyi tevékenységet. A külső makroszintű meghatározottság, valamint a tulajdonosi érdekeltség hiánya háttérbe szorította a mikroszintű racionalitás érvényesülését az emberi erőforrással való gazdálkodásban. A legfontosabb termelőerővel, az emberrel való foglalkozás a deklaráció szintjén rekedt, miközben egyre több személyzeti funkció intézményesült a szervezetben. Szervezetileg és irányítás szempontjából is elkülönült személyügyi részlegek között elveszett az ember. 8

9 A személyügyi tevékenység magyarországi története - Személyügyi tevékenység 1945 után Azötvenes évek első felében a személyzeti osztályok politikai hatalommal bírtak, a párt káderpolitikájának a végrehajtói voltak. A kádermunka elsősorban a vezetőkkel való foglalkozásra irányult, a párt vezető szerepe érvényesítésének eszköze volt. Vezetőkkel szembeni alapvető követelmény a politikai megbízhatóság volt. 9

10 A személyügyi tevékenység magyarországi története - Személyügyi tevékenység 1945 után 1956 után a személyzeti politika közvetlen pártirányítása megszűnt. Párthatározatok fogalmazták meg a követendő alapelveket, amelyeket minisztertanácsi határozatok írtak elő az állami és gazdasági élet számára. Az 1968-ban megindult gazdasági és társadalmi reformfolyamat a személyzeti politikát szinte érintetlenül hagyta. Egyedül a vezetőkkel szemben támasztott követelmények területén következett be előrelépés, amely szerint a politikai megbízhatóság g mellett a szakszerűség és a vezetői rátermettség egyenrangú követelményként jelent meg a gyakorlatban. Az állami személyzeti munkáról szóló 1974-es minisztertanácsi határozat továbbra is megerősítette a személyzeti és munkaügyi szervezeti egységek különállását, a személyügyi tevékenységek elkülönült szervezetekben történő té ő végzését. é ét 10

11 A személyügyi tevékenység magyarországi története - Személyügyi tevékenység 1945 után A nyolcvanas évek elejére vált világossá, hogy a gazdasági reformnak a szervezeti viszonyok és a személyzeti munka reformjával is együtt kell járnia- elindult felülről irányított folyamatként a hazai személyügyi tevékenység megújulásának folyamata. Az állami személyzeti munkáról szóló 1987-es 1001-es minisztertanácsi határozatban a hagyományos pártállami alapelvek és a korszerű törekvések egyaránt megjelentek. vezetői munkakört minden olyan személy betölthet, aki megfelel a vezetőkkel szemben támasztott követelményeknek: az adott munkakör ellátásához szükséges politikai, erkölcsi alkalmasság, szakmai felkészültség, vezetői rátermettség, irányítási és szervezői készség. Először fogalmazódik meg magyar jogszabályban a Human Resource Management, a korszerű személyügyi politika és tevékenység egyik alapelve, az integrált személyügyi szervezet létrehozásának lehetősége. A személyzeti, valamint a bér- és munkaügyi feladatokat egymással való összefüggésükben, komplex módon kell kezelni, és ahol a feltételek adottak, e tevékenységet egységes szervezeti rendszerben kell ellátni. A határozat kimondta tehát, hogy a személyzeti munkát úgy kell végezni, hogy az terjedjen ki a munkaerővel való foglalkozás egész folyamatára. 11

12 A személyügyi tevékenység magyarországi története - A rendszerváltás és a humán erőforrás gazdálkodás Fordulat: VI. törvény: A gazdasági társaságokról szóló tv. és Az állami személyzeti munkáról szóló 1001-es minisztertanácsi határozat módosítása. A személyzeti munkáról szóló állami előírások hatályukat veszítették a vegyes tulajdonú és tiszta magán tulajdonosi szervezetekben. A vállalatok jelentős részénél megindult a személyzeti apparátus részben indokolt, részben indokolatlan leépítése. Ez a folyamat ugyanis nemcsak a személyzeti tevékenység ellátására alkalmatlanokat l k t érintette, tt hanem a szakmailag felkészült személyügyi menedzsereket is. Ez éppen abban az időszakban történt, amikor a legnagyobb szükség lett volna a vállalati válsághelyzetek kezelésében az emberi erőforrással való hatékonyabb gazdálkodásra. 12

13 A hazai emberi erőforrás gazdálkodás ellentmondásos helyzete A gazdálkodó szervezetek kevés kivételtől eltekintve, nem rendelkeznek az emberi erőforrás felhasználására á és fejlesztésére é irányuló átfogó koncepcióval, humán-stratégiával. A személyügyi tevékenységen belül a személyzeti, a munkaügyi és a szociális tevékenység tartalmilag és szervezetileg is elkülönül egymástól. A széttagoltság akadályozza az egységes humánpolitikai koncepció kialakítását, nehezíti az információáramlást és az együttműködést. Még jelentős súlyt képviselnek a magyar gazdaságban a rövid távon gondolkodó, adminisztratív szemléletű személyügyisek. A szervezetek első számú vezetői és a többi operatív, vonalbeli vezetők még ma sem tekintik az emberi erőforrást stratégiai erőforrásnak. A szervezetekben korábban a műszaki ű szemlélet, ma a marketing szemlélet dominál, miközben a vezetői gondolkodásmód szinte teljes mértékben nélkülözi a humán szemléletet. A külföldi működő tőke behatolásával, a multinacionális cégek magyarországi megjelenésével a legmodernebb humán erőforrás gazdálkodási rendszerek térhódítása megkezdődött. Az elkövetkező viszonylag hosszabb időintervallumot átfogó átmeneti időszakban nagy valószínűséggel több modell tartós egymás mellett élésével kell számolnunk- különböző hely a szervezeti felépítésben. 13

14 A személyügyi funkció helye a kis létszámú szervezetben Tulajdonos menedzser Üzletági vezető 1. Üzletági vezető 2. Titkárnő/adm in isztrátor Személyügyi kap csolatok Kompenzáció Munkaügyi kap csolatok 14

15 A személyügyi funkció helye a KKV szervezeteiben Igazgató Termelési ig. helyettes Gazdasági ig. helyettes Kereskedelmi ig. hely. M ű vezető Kontrolling csop. vez. Értékesítési csop. vez. A dminisztrátor Személyügyi adminisztrátor 15

16 ALACSONY TAGOZÓDÁS Személyügyi vezető Személyügyi adminisztráció Munkaügyi kapcsolatok KÖZEPES TAGOZÓDÁS Személyügyi vezető Munkaügyi részleg Oktatási csoport Bérügyi csoport Személyzeti adminisztráció Szociálpolitika ERŐS TAGOZÓDÁS Humán erőforrás igazgató Munkaerőbiztosítási ig. h. Képzési ig. h. Munkaügyi kapcsolatok ig. h. Szervezetfejlesztési ig. h. Toborzási menedzser Kompenzációs menedzser Vezető tréner Münkaügyi kapcsolatok szakértő Szervezetfejl. menedzser és tanácsadó 16

17 A TIPUS Vállalatvezetés Termeléscentrikus szervezet Műszaki vezető Termelési vezető Gazdasági vezető Személyzeti vezető Kereskedelem, értékesítés Pénzügy-számvitel Munkaügy B TÍPUS Piacorientált szervezet Vállalat vezetés Marketing Kutatás Fejlesztés (K+F) Termelés Pénzügy Személyzet 17

18 A személyügyi funkció helye funkcionális szervezeti felépítésben Felsõvezetõ õ Ter mel és Ér t ékesí t és Kutatás Fej l eszt és (K+F) Pénzügyek Személ yügyek 18

19 A személyügyi funkció helye divizionális szervezeti felépítésben Felső vezető Termelési helyettes K+F helyettes Értékesítési helyettes Pénzügyi helyettes Humán stratégiai helyettes 1. divizió 2. divizió 3. divizió 4. divizió HR vezető 19

20 A személyügyi funkció helye a mátrix szervezeti felépítésben Felső vezető Termelési helyettes K+F helyettes Értékesítési helyettes Pénzügyi helyettes Humán politikai helyettes 1. termék/üzletág HR 1 2. temék/üzletág HR 2 3. termék/üzletág HR 3 4. termék/üzletág HR 4 20

21 A HR funkció és tevékenység integrált működési modellje TÁRSADALMI-GADASÁGI KÖRNYEZET IN NTÉZMÉNY (VÁLL LALAT) SZERVEZE ETI RENDSZERE Szakszervezetek Vezetés Szervezeti kultúra Üzemi tanács HR osztály Belső humán szakértő k A személyzeti tevékenység infrastruktúrája Külső humán szakértő k, szakértő cégek 21

22 Köszönöm a figyelmet: matiscsakne@ektf.hu tel.: