Versenyszabályzat. Hagyományos Nemzetközi Tűzoltó Versenyekhez. 6. kiadás 2006

Átírás

1 Versenyszabályzat a Hagyományos Nemzetközi Tűzoltó Versenyekhez 6. kiadás 2006

2 Tartalomjegyzék: 1. Hagyományos Nemzetközi Tűzoltó Versenyek 1.1 A Hagyományos Nemzetközi Tűzoltó Versenyeken alkalmazott jelvények és azok viselete 1.2 Értékelési csoportok 1.3 Értékelési osztályok 1.4 Az induló csoportok létszáma 1.5 A versenyzők életkora 1.6 Vezényszavak és parancskiadás nyelvezete 2. Általános meghatározások 2.1 A versenyfeladatok 2.2 A versenyen való részvétel feltételei 2.3 A versenyraj összetétele, a csapattagok feladatának jelzése 2.4 Versenyfelszerelések A szerelési feladat során alkalmazott felszerelések Az akadály-váltófutás során alkalmazott felszerelések 2.5 Ruházat és személyes felszerelések 3. A versenybírók 3.1 A versenyvezetés / irányítás 3.2 A szerelési feladat bírói 3.3 Az akadály-váltófutás bírói 3.4 A számolóbizottság bírói A jelű számolóbizottság B jelű számolóbizottság 3.5 A tartalékbírák 3.6 A verseny alatti rendért felelős személyek 3.7 A tolmács 3.8 A bírák és a rendért felelős személyek karszalagjai 4. A versenyterület 4.1 A szerelési feladat pályája 4.2 A futópálya az akadály-váltófutáshoz

3 5. A verseny előkészítése 5.1 Az előjelentkezés 5.2 A végleges jelentkezés 5.3 A részvételi díj 5.4 A versenytervezet 5.5 A verseny előtti próbaszerelés / edzés 6. A verseny kezdése 6.1 Megnyitó 6.2 Bejelentkezés (regisztráció) az A jelű számolóbizottságnál 7. A szerelési versenyfeladat 7.1 A versenyraj felállása, a versenyfelszerelések elhelyezése 7.2 Jelentés a főbírónak 7.3 A feladat kezdése 7.4 A szívóoldal szerelése A szívótömlők fektetése A szívótömlők összekapcsolása A kötelek felszerelése A szívóvezeték vízvételi helyhez vitele Az utánkapcsolás 7.5 Az alapvezeték kifektetése 7.6 Az első sugár szerelése 7.7 Az osztókezelés, tömlőfelügyelet 7.8 A második sugár szerelése 7.9 A végső felállás 7.10 A bírók feladata a szerelési gyakorlat során 8. Az akadály-váltófutás 8.1 Az akadály-váltófutás előkészítése 8.2 Elektromos időmérés 8.3 Az akadály-váltófutás menete 8.4 A bírók feladata az akadály-váltófutás során

4 9. Az értékelés 9.1 Pluszpontok Alap pluszpontok Életkor után adható pluszpontok (korpont) 9.2 Pontlevonások a szerelési feladatnál A szerelési feladat végrehajtási ideje Korai kezdés Kapocs elejtése Rosszul lerakott tartaléktömlő Helyben maradt, vagy elhagyott felszerelés Rosszul kifektetett tömlő Tömlő földön húzása Rosszul elhelyezett szelepkötél Rossz végső felállás Rossz végrehajtás Rossz vagy nem egyértelmű vezénylés Nem előírás szerint megnyitott nyomócsonk Beszéd a végrehajtás alatt Rosszul elhelyezett szívótömlő kötél Nyitott kapocspár Vizes- vagy tömlőcsapat eltávolodása a szívó kész parancs előtt 9.3 Pontlevonások az akadály-váltófutásnál Az akadály-váltófutás végrehajtási ideje másodpercekben Korai kezdés Rosszul átadott sugárcső Hiányzó személyes felszerelés Nem helyesen áthidalt akadály Elhagyott sugárcső 9.4 Döntés holtverseny esetén 9.5 Óvás 9.6 Diszkvalifikálás 10. Eredményhirdetés 11. Férfi és női karszalagok

5 1. Hagyományos Nemzetközi Tűzoltó Versenyek A képzési szint emelése, de mindenekelőtt a CTIF tagországok tűzoltói közötti kapcsolat megteremtése miatt kerül a Hagyományos Nemzetközi Tűzoltó Verseny megrendezésre. Minden versenyző, versenybíró és szervező, aki részt vesz a hagyományos nemzetközi tűzoltó versenyen, megkapja az éppen arra a versenyre elkészült egyedi Nemzetközi Tűzoltóverseny jelvényét. 1.1 A Hagyományos Nemzetközi Tűzoltó Versenyeken alkalmazott jelvények és azok viselete A Hagyományos Nemzetközi Tűzoltó Versenyeken alkalmazott jelvények lehetnek kitűzők, illetve keresztcsat. A jelvénynek a következő 3 utalást kell tartalmaznia: - A CTIF rövidítést - A megrendezés helyét - A megrendezés évét A jelvény viselete az adott rendező ország szokásai alapján történik. 1.2 Értékelési csoportok A csapatok három értékelési csoportra oszlanak, nevezetesen I. Önkéntes tűzoltók csoport II. Hivatásos tűzoltók csoport III. Női csoport 1.3 Értékelési osztályok A hagyományos nemzetközi tűzoltóversenyt két korcsoport szerint értékelik, nevezetesen: A korcsoport korpont számítása nélkül B korcsoport korpont beszámításával A B korcsoportban a versenyraj csak akkor versenyezhet, ha minden versenyző (beleértve a tartalékot is) legalább 30 éves. A korpont számításának alapját a születési év határozza meg. Azok a versenyzők, akik 65 évnél idősebbek, csak a 65 évre számított korpontot kapják meg.

6 1.4 Az induló csoportok létszáma A hagyományos tűzoltó verseny versenyágban 9 fő ( 1 tartalék ) 1.5 A versenyzők életkora A versenyzők életkora a delegáló tűzoltószövetség előírásaitól függ, de legalább 16 év. 1.6 Vezényszavak és parancskiadás nyelvezete Vezényszavakat és parancsokat az adott versenyző ország nyelvén lehet kiadni. A hagyományos nemzetközi tűzoltó versenyen a szerelési gyakorlat indulását egy tűzoltó síppal jelzik. A gyakorlat kezdetét hangosbemondón is közölhetik, ha több csapat is indul egyszerre. Ekkor ezt a versenyszervezők teszik meg. 2. Általános meghatározások 2.1 A versenyfeladatok A hagyományos nemzetközi tűzoltóverseny összetétele: - szerelési gyakorlat (száraz) - akadály-váltófutás 2.2 A versenyen való részvétel feltételei A versenyrajnak: - az előírásoknak megfelelően be kell jelentkezni a versenyre, - az A osztályban kell indulnia, ha akár egy ember életkora is kevesebb, mint 30 év, - minden tagjának ugyanahhoz a tűzoltósághoz kell tartoznia, - joga van, ha minden tagja betöltötte a 30 életévét, az A osztályban is indulni (korpontok nélkül), vagy a B osztályban indulni (korpontokkal). A versenyen induló csapatok maximális számát a CTIF végrehajtó tanácsa határozza meg, és a Nemzetközi Tűzoltóverseny kiírásban adja meg. Vegyes (női-férfi) csapatok indítása is lehetséges, mind az önkéntes tűzoltók, mind a hivatásos tűzoltók csoportjában.

7 2.3 A versenyraj összetétele, a csapattagok feladatának jelzése Minden csapatnak a következő létszámmal kell résztvennie az egyes feladatoknál: - szerelési gyakorlat (száraz) 9 fő - akadály-váltófutás 8 fő A szerelési gyakorlat során, a szerelés megkezdése előtt az A számolóbizottságnál bejelentett tartalékember a későbbiekben sem lehet más személy, illetve a tartalékember a feladat végrehajtása során a pálya területére nem léphet. A szerelési gyakorlat befejezése után a rajparancsnok eldönti, hogy ki az az egy személy, aki az akadály-váltófutás feladatban nem vesz részt. A kiválasztott személy az akadály-váltófutás feladat bejelentése után elhagyja a versenypályát. A versenyzők taktikai jelzésekkel vannak ellátva. A taktikai jelzéseket a mellkason és a háton kell elhelyezni. A jelzések négyzetek, és oldalhosszuk körülbelül 30 cm. A taktikai jelzések kinézete: Feladat megnevezés Rajparancsnok Hírvivő Gépkezelő A támadó csoport Támadócsoport vezető Rövidítés GRKDT ME MA ATRF Taktikai jel Fehér alapon fekete kör(átmérő 20 cm) Fehér alapon fekete kör(átmérő 20 cm, v=3,5 cm), benne fekete pont(5 cm) Fehér alapon fekete kör(átmérő 20 cm, v=3,5 cm), fekete kereszttel a közepén(v=3,5 cm) Piros alapon félig teli fekete kör(átmérő 20 cm) Támadócsoport beosztott ATRM Piros alapon üres fekete kör(átmérő 20 cm)

8 A vizes csoport Viz csoport vezető WTRF Kék alapon félig teli fekete kör (átmérő 20 cm) Víz csoport beosztott A tömlőcsoport Tömlőcsoport vezető WTRM STRF Kék alapon üres fekete kör(átmérő 20 cm) Sárga alapon félig teli fekete kör(átmérő 20 cm) Tömlőcsoport beosztott STRM Sárga alapon üres fekete kör(átmérő 20 cm) 2.4 Versenyszerek A versenyrajok részére, az egyéni felszereléseken kivételével, a versenyhez szükséges, versenyszabályzat előírásainak megfelelő szereket rendelkezésre bocsátják. A szükséges versenyszerek listáját a verseny előtt legalább egy évvel közzé kell tenni a szervezetnek A szerelési feladat során alkalmazott felszerelések Versenypályánként a következő felszerelésekre van szükség: - 1 db kismotorfecskendő, A szívócsonkkal (4 ), legalább egy, a jobboldalon lévő B nyomócsonkkal (3 ), és hordozófogantyúkkal ellátva. A szívócsonk kapcsát úgy kell felszerelni, hogy a körömmel rendelkező kapcsok alkalmazása esetén a körmök állása minden, a verseny során felhasznált kismotorfecskendőnél azonosan a kapocs legmagasabb pontján legyen, vagy maximálisan 30 fokkal balra elfordítva. - 4 db, egyenként 1,65 m hosszú, mindkét oldalt a kapocstól 50 cm-re jelzéssel ellátott A jelű szívótömlő

9 - 2 db, egyenként 20 m hosszú, duplán tekert B nyomótömlő, tömlőhordhevederrel - 6 db, 15 m hosszú, duplán tekert C nyomótömlő, tömlőhordhevederrel - 2 db, C jelű sugárcső, nem elzárható - 1 db osztó (BCC vagy BCBC) csavaros nyitással - 1 db szűrőkosár lábszeleppel, külön rögzítési lehetőséggel a szívőtömlő kötél és a szelepkötél számára - 1 db szívótömlő kötél, max. 8 mm átmérőjű, 15 m hosszú, zsákban - 1 db szelepkötél, max. 8 mm átmérőjű, 15 m hosszú, zsákban - 3 db egyetemes kapocspárkulcs, ami passzol a szívótömlő kapcsaihoz - 1 zsák tömlőfoltbilincsek számára - 2 db tömlőtartó - 1 db piros léc a vízvételi hely megjelöléséhez, ami legalább 3 m hosszú, és 10 cm széles A Nemzeti Szervezőbizottság által rendelkezésre bocsátott versenyszerek, rendelkeznek az előzőekben leírt tulajdonságokkal. Ennek ellenére a következő kritériumokat még figyelembe kell venni: - ha a versenyszer számára EN szabvány is létezik, akkor annak is meg kell felelnie, - a kismotorfecskendő nyitószelepének 7 körülcsavarás után, az osztó nyitószelepének 4 körülcsavarás után teljesen nyitott állapotban kell lennie, - mind a nyomó-, mind a szívótömlők kapcsainak olyannak kell lenniük, amit nem lehet összekeverni, azaz egy kapocspárnak két teljesen egyforma kapocsból kell állnia. Ajánlott a STORZ kapocs Az akadály-váltófutás során alkalmazott felszerelések Futópályánként a következő eszközök szükségesek: - 1 db, C jelű sugárcső, nem elzárható - 1 db gerenda, 6 m hosszú, 20 cm széles, felső része a földtől 60 cm magasra van - 1 db akadályfal fából, 1,5 m magas, hosszúsága keresztben átéri a teljes futópályát

10 - kúszószakasz, ami egy 8 m (± 0,1 m) hosszú fa, sima belsejű alagútból áll. Az alagút átmérője legalább 70 cm legyen, de maximum 80 cm. Az alagút azon felét, ahol a versenyző belép, az esetleges sérülések elkerülése végett ki kell párnázni. Az alagút belső legmélyebb pontja minimum 15 cm-re, de maximum 20 cm-re kell lenni a talajtól. 2.5 Ruházat és személyes felszerelések A versenyzők a saját országukra jellemző tűzoltóruhában indulnak: - bevetési ruha - sisak - tűzoltó biztonsági öv Be kellene írni a 5 cm széles bőr övet (karabinerrel vagy fejszével) - csizma, sötét színű. A bokát körülfogó cipő megengedett. Futócipő, fémtalpú cipő nem megengedett. Baltát és maszkot nem kell viselni. 3. A versenybírók A versenybírókat a Nemzetközi Tűzoltó Szövetség jelöli ki. A bírák nemzetenkénti megosztásáról a CTIF végrehajtó tanácsa dönt. Csak olyan bírákat jelölhetnek, akiket a Nemzetközi Magyar Tűzoltó Szövetség erre vonatkozó képzését elvégezte. A bíróknak a munkájuk során az országukra jellemző szolgálati egyenruhát és sapkát kell hordaniuk. 3.1 A versenyvezetés / irányítás A Nemzetközi Tűzoltóversenyekért felelős alelnök és a Nemzetközi Versenyvezető a CTIF Nemzetközi Szervezőbizottságához tartozik. A Nemzetközi Versenyvezetőt és a Versenyvezető helyettest a Hagyományos Nemzetközi Tűzoltóversenyekhez a CTIF meghívott delegációjából választják ki. A versenyvezetés a Hagyományos Nemzetközi Tűzoltóversenyekhez a következő tagokból áll össze: - A CTIF nemzetközi versenyvezetője - a Hagyományos Nemzetközi Tűzoltóverseny helyettes versenyvezetője - 2 tag a Nemzetközi Tűzoltóversenyek bizottságából

11 - az akadály-váltófutás vezetője - A jelű számolóbizottság vezetője - B jelű számolóbizottság vezetője A versenyvezetőség felelőséggel tartozik a Nemzetközi Szervezőbizottság felé a következőkkel: - a versenypálya ellenőrzése, - az akadálypálya ellenőrzése - a versenyszerek ellenőrzése - a értékelő-bizottságok kialakítását - a legfontosabb szabályok közlése a bírókkal Kötelező feladata: - a bírák kiosztása az egyes versenypályákhoz - a versenyhez szükséges háttérfeladatok, infrastruktúra megoldása (pl: szállás, étkezés, stb) 3.2 A szerelési feladat bírói A feladat bíróinak száma a versenypályák számához igazodik. A következő bíróknak kell versenypályánként dolgozniuk: - Főbíró (FB) - Bíró 1 (B1) - Bíró 2 (B2) - Bíró 3 (B3) - Bíró 4 (B4) A főbírót és a Bíró 2-t bevizsgált stopperórákkal kell felszerelni. A bírákat a Nemzetközi Versenyvezető osztja be a versenypályák mellé. Minden beosztott bírónak a saját pályája mellett, a verseny kezdete előtt ellenőriznie kell a felhasználandó versenyszereket. Az ellenőrzés után a verseny kezdetéig a versenypályára sem a pályára beosztott bírók, sem az adott pályán versenyző csapat tagjai nem léphetnek.

12 3.3 Az akadály-váltófutás bírói A feladat bíróinak száma a versenypályák számához igazodik. A következő bíróknak kell jelen lenni: - az akadály váltófutás vezetője - az indító - az indulás ellenőrző bíró - 2 bíró az ellenőrzéshez - 1 bíró a hibaprotokoll vezetéséhez Versenypályánként: - 7 bíró a mindenkori átadópontoknál - 3 bíró az akadályoknál - 1 célbíró - 1 időmérő - 1 bíró az eredmények feljegyzéséhez az eredménylapra Minden célbírót és minden időmérő bírót bevizsgált stopperórákkal kell felszerelni. 3.4 A számolóbizottság bírói / tagjai Az A számolóbizottság Az A számolóbizottságot közvetlenül a versenypálya mellett kell elhelyezni. Tagjai a következők: - az A számolóbizottság vezetője - 1 bíró minden szerelési versenypályához, az eredmények dokumentálásához - 2 bíró a ruházat és a személyes felszerelések ellenőrzéséhez - 1 bíró a raj versenyre való felhívásához - 1 bíró a bevonuláshoz és felsorakoztatáshoz Az A számolóbizottság tagjainak feladata: - a versenyen való részvétel előírásainak ellenőrzése - a nevezési lap ellenőrzése, különös tekintettel a nevek, a születési dátumok, illetve az értékelési csoportok és osztályok helyességére

13 - a versenyzők ruházatának és a személyes felszereléseinek ellenőrzése A B számolóbizottság A B számolóbizottságot a versenypálya közelében kell elhelyezni. Tagjai a következők: - a B számolóbizottság vezetője - 1 bíró minden szerelési versenypályához - 1 bíró az eredmények ellenőrzéséhez A B számolóbizottság tagjainak feladata: 3.5 A tartalékbírák - a lejegyzett eredmények ellenőrzése - az elért pontszámok összegének számítása - az elért helyezés megállapítása - a Nemzetközi Versenyvezető segítése a Nemzetközi Tűzoltóverseny medáloknál - a Nemzetközi Versenyvezető segítése a díjkiosztás előkészületeiben, oklevelek írásában, elismerések megszerzésében. A versenyvezető meglátásának megfelelő számú tartalékbírát jelölhet ki. A tartalékbíráknak ugyanazzal a képzettséggel kell rendelkezniük, mint a bíráknak. Őket a beosztott bírók akadályoztatása esetén, annak helyébe állítja a versenyvezető. A szerelési feladatnál, ha a Főbíró, vagy a Bíró 1, vagy a Bíró 2, vagy a Bíró 3 országa versenyzik, akkor azt a bírót Tartalékbíróval kell helyettesíteni, akit a Nemzetközi Versenyvezető nevez meg. 3.6 A verseny alatti rendért felelős személyek A Nemzetközi Szervezőbizottság a Nemzetközi Versenyvezető fennhatósága alá egy rendvédelmi szervezetet hozott létre, ami egy parancsnokból és kb. 40, a rendért felelős emberből áll. Feladatuk az, hogy a verseny teljes időtartama alatt, a teljes versenyterületen megtartsák a rendet. A Nemzetközi Versenyvezető más feladat elvégzésére is utasíthatja őket.

14 3.7 A tolmács A Nemzetközi Szervezőbizottságnak kötelessége a Nemzetközi Versenyvezető számára a feladatai elvégzéséhez szükséges és elégséges számú tolmácsot biztosítani. A hangszórókon elhangzó közérdekű közleményeket a CTIF hivatalos nyelvein (német, angol, francia), illetve az adott ország anyanyelvén is el kell mondani. 3.8 A bírák és a rendért felelős személyek karszalagjai A bírák és a rendért felelős személyek karszalagjai a következőképpen nézzenek ki: Megnevezés Nemzetközi Versenyvezető Versenyvezető helyettes A Nemzetközi Versenyvezetés tagja Főbíró, a szerelési gyakorlat vezetője, a számolóbizottságok vezetői A szerelési, az akadály-váltófutás, a számolóbizottságok bírói Rendért felelős személyek, segítők Karszalag Fehér karszalag három piros csíkkal Fehér karszalag kettő piros csíkkal Fehér karszalag egy piros csíkkal a közepén zöld karszalag kettő sárga csíkkal zöld karszalag A rendező ország szokásainak megfelelő 4. A versenyterület 4.1 A szerelési feladat pályája A szerelési gyakorlat végrehajtásához egy egyenletes, füves terület szükséges, melynek minimális mérete 70 x 10 méter. Minden versenypályán található egy teljes versenyeszköz. A versenypálya hosszának megállapítása a vízvételi hely jelétől kezdődik. A kismotorfecskendőt innen mérve 3 szívótömlőhosszra (4,8 m) kell elhelyezni. A kismotorfecskendő jobb oldali nyomócsonkjától a

15 szerelés irányában mérve 36,0 méterre egy jól látható jelzést (vonalat) kell elhelyezni a pálya teljes szélességében. A versenypályák száma a résztvevő csapatok számától függ. Emellett a versenypálya mellett elegendő nagyságú területet kell biztosítani a csapatok felvonulásához. 4.2 A futópálya az akadály-váltófutáshoz Az akadály-váltófutáshoz a futópályáknak egyenes felületűnek kell lenniük (mint pl. a stadionokban). Minimálisan két futópályának kell lennie egymás mellett, hogy egyszerre két raj versenyezhessen. A futópályának legalább 1 méter szélesnek kell lennie, az egymás mellett lévő futópályákat folyamatos, jól látható vonallal kell elválasztani. A teljes futótáv 400 méter, ami 8 azonos, 50 méteres részre van felosztva (átadópontok). 5 méterrel az osztások előtt és után egy jól látható vonalat kell húzni a pálya hosszára merőlegesen (váltózóna). A kanyarokat a részekre osztás során lehetőség szerint figyelembe kell venni. A kanyarban a szakasz hosszát a futópálya belső szélétől 20 cmre kell mérni. A lebegő gerendát a futópálya 3. osztásában, az akadályfalat a 7. osztásában, a mászóalagutat a 8. osztásban kell elhelyezni. Női versenyzők esetén az akadályfalat a 4. osztásban elhelyezett lebegő gerendával kell helyettesíteni. 5. A verseny előkészítése 5.1 Az előjelentkezés Az előjelentkezéshez szükséges dokumentumokat a Nemzetközi Szervezőbizottság időben eljuttatja a Nemzetközi Tűzoltó szervezetekhez. Ezeket az előjelentkezési lapokat helyesen és teljesen ki kell tölteni, és a megadott időpontra a Nemzetközi Szervezőbizottságnak vissza kell küldeni. Ezek a dokumentumok segítik felkészülni a Nemzetközi és a Nemzeti Szervezőbizottságokat a versenyre. 5.2 A végleges jelentkezés A végleges jelentkezéshez szükséges dokumentumokat a Nemzetközi Szervezőbizottság biztosítja a Nemzetközi Tűzoltó szervezeteknek. Ezeket a jelentkezési lapokat helyesen és teljesen ki kell tölteni, és a megadott határidőre a Nemzetközi Szervezőbizottságnak vissza kell küldeni. Azoknak a versenyrajoknak, akik ezt a jelentkezési lapot nem

16 küldték vissza a megadott határidőre, hanem csak az után, semmilyen joguk nincs a versenyen való részvételre. Ugyanez vonatkozik a bírók jelentkezésére. A végleges jelentkezési lapon ugyan be kell írni a csapattagok nevét, de egészen a verseny kezdőnapjáig lehetőség van a módosításra. Az ilyen módosításokat az A számolóbizottságnál kell bejelenteni. 5.3 A részvételi díj A részvétel a Hagyományos Nemzetközi Tűzoltó Versenyen ugyan ingyenes, de a Nemzetközi Szervezőbizottság a szállás és az étkezés költségeinek fedezésére kér hozzájárulást. 5.4 A versenytervezet A végleges jelentkezési lapok beérkezése után kidolgozásra kerül a szükséges edzéstervek, a verseny- és a bírótervek. Ezeket az induló csapatok és a bírák egyszerre kapják a Nemzeti Tűzoltószövetségen keresztül. 5.5 A verseny előtti próbaszerelés / edzés Minden csapat megkapja a lehetőséget arra, hogy a verseny előtt a versenypályán, a versenyen alkalmazott versenyszerekkel gyakoroljon. A pontos időpontokat a versenytervezetben fel kell tüntetni. A szerelési gyakorlatra minimum 30 percet, az akadály-váltófutáshoz legalább 10 percet kell biztosítani. 6. A verseny kezdése 6.1 Megnyitó A Nemzetközi Szervezőbizottság pontos utasításokat ad a verseny megnyitóünnepségére. A megnyitón az összes versenyzőnek és versenybírónak részt kell venni. A csapatok a Nemzetközi Versenyvezető utasításai alapján vonulnak a versenyhelyszínre. A versenyt a verseny fővédnöke nyitja meg. A versenyzászló felvonása és a csapatok zászló előtti elvonulása után a Nemzetközi Tűzoltóverseny megnyitottnak tekinthető. 6.2 Bejelentkezés (regisztráció) az A jelű értékelőbizottságnál

17 A versenyrajoknak a versenytervezetben előírt időben meg kell jelenniük az A jelű értékelőbizottság előtt. A bizottság felhívására átadják a bizottságnak ellenőrzésre a részvételi listát. Azoknak a csapatoknak, akik a B osztályban akarnak indulni, a csapattagok életkorát hatósági igazolványokkal kell igazolni a bizottság előtt. Egy bíró ekkor ellenőrzi a ruházatot és a személyes felszereléseket. A versenyzőknek ekkor már viselniük kell a taktikai jelzéseket a mellükön és a hátukon. A részvételi lista ellenőrzése után a rajparancsnok megkapja a pontozási lapot tartalmazó borítékot. Ezután a csapat alakzatba rendeződik és felhívásra a szerelési versenypályához menetel. 7. A szerelési versenyfeladat 7.1 A versenyraj felállása, a versenyfelszerelések elhelyezése A versenyzésre felhívott tűzoltó raj a rajparancsnok vezetésével zárt formációban érkezik a versenypályához. Odaérve a rajparancsnok átadja a bíró(4)nak a borítékot, ami a pontozólapot tartalmazza. Ezután a csapat a bíró(4) felügyelete mellett felkészíti a kismotorfecskendőt a versenyre. (2.4.1-es pont) (1. kép) A következő előírásokat kell a szerelés során betartani: A szívókosarat úgy kell letenni, hogy a kismotorfecskendő szívócsonkja és a szűrőkosár kapcsa között a távolság 50 és 100 cm között legyen. A szívótömlő kötélnek és a szelepkötélnek a szűrőkosár bal oldalán kell lennie, és a támadási irányba kell néznie. Nem lehetnek sem felállítva, sem egymáson. Két kapocspárkulcsnak a szűrőkosár jobb oldalán kell feküdnie, és szintén nem lehetnek egymáson. A harmadik kapocspárkulcs a kismotorfecskendő szívóbemenete alatt fekszik. A szívótömlőket úgy kell letenni, hogy a kismotorfecskendő mindkét oldalán annak hossztengelyével párhuzamosan két-két szívótömlő legyen. A vízvételi hely felé mutató kapcsokat a kismotorfecskendő szívócsonkjával egyvonalban kell elhelyezni. A belül lévő szívótömlők belső oldalának a kismotorfecskendőtől mért távolsága 50 és 100 cm között legyen (belméret). A belül és kívül lévő szívótömlők között lévő távolság 30 és 50 cm között legyen (belméret). Az összes nyomótömlőt úgy kell letenni, hogy a tömlők közötti távolság ne haladja meg a tömlő vastagságát, és szimmetrikusak legyenek a kismotorfecskendő hossztengelyére (1. kép). A két B nyomótömlőt a kismotorfecskendő elé, annak hossztengelyével párhozamosan kell elhelyezni úgy, hogy a két B tömlő a kismotorfecskendő közepén, attól két lépés távolságra

18 legyen. A nem középre való elhelyezés addig tolerálható, amíg valamelyik B tömlő nem esik kívül a kismotorfecskendő szélességén. A maradék felszerelést térarányosan úgy kell elhelyezni, ahogy az az 1. képen látszik. A versenyző csapat eldöntheti, hogy melyik irányba fordítja a kismotorfecskendő jobb oldali hordkeretjét. A hordkeret előre is és jobbra is mutathat. A bíró(4) ezalatt ellenőrzi, hogy a nyomótömlők helyesen vannak-e feltekerve, az eszközök előírásnak megfelelően vannak-e lerakva, a szelepek be vannak-e zárva, illetve, hogy az eszközökön és a versenypályán nincs-e valamilyen nem megengedett jelzés. A nyomótömlő akkor van szabályosan feltekerve, ha a tekerés dupla, a kapcsok előre mutatnak, és a tömlő nem visszacsapó. Ha mindent rendben talál, kiadja a rajparancsnoknak a következő parancsot: A versenyszerektől!. Erre a rajparancsnok kiadja a parancsot a csapatának: A versenyszerektől!. A csapat feláll két sorban az 1. kép szerint. Ebben a felállásban megvárják a főbíró érkezését. A csapat kétsoros vonalba állásánál arra kell figyelni, hogy az tényleg egy vonal legyen két sorban, és ne egy V alak! A versenyszereket ezután a versenyzők a bíró(4) engedélye nélkül már nem érinthetik meg. A főbíró megérkezésétől kezdve a versenyfeladat befejezéséig és a bíró

19 ellenőrzése alatt nem szabad beszélni, különben a Beszéd a szerelés közben hibáért járó büntetőpontokat kapja a versenyraj. 7.2 Jelentés a főbírónak Amint a bírók a versenyraj elé lépnek, a rajparancsnok a következőt jelenti a főbírónak a hazájára jellemző módon:. versenyraj a versenyen megjelent!, majd a főbíró parancsára visszalép a csapatához. Amíg a csapat nem áll az előírásoknak megfelelően, a főbíró nem engedélyezi a kezdést. 7.3 A feladat kezdése A főbíró megkérdezi a rajparancsnokot, hogy rendben vannak-e a versenyfelszerelések. Ha minden rendben van, akkor a főbíró kiadja a Kezdeni parancsot. Ezzel egyidejűleg a főbíró és a bíró(2) előkészíti a stopperórát. A rajparancsnok előrelép négy lépést, balra hátraarccal a raj felé fordul és kiadja a parancsot (a parancskiadás történhet a raj anyanyelvén, de tartalmilag azonosnak kell lennie az előírttal): Kismotorfecskendőt szerelj, vízvétel a patakról, osztó a második B tömlő végén, mindkét sugár Előre (síp). Amint a raj valamelyik tagja elindul (korai rajt esetén is), a főbíró és a bíró(2) elindítja a stopperórát, miközben leengedi a kezét. Ezzel elkezdődik a szerelési gyakorlat időmérése. A versenyvezetőség előírhatja, hogy az egy futamban induló rajok, párhuzamosan egyszerre végezzék a szerelési feladatot. Ebben az esetben a támadási parancsot a versenyvezetés egy tagja adja ki hangosbeszélőn keresztül a rendező ország nyelvén. Ajánlott valamilyen hanghordozó alkalmazása. A parancs végén a kezdést ekkor is sípszó vagy startpisztoly jelzi. A kezdésig a rajok nyugodtan állnak. Az idő előtti kezdés korai rajtnak minősül, függetlenül attól, hogy egy vagy több versenyző követte-e el a hibát. A korai kezdés azt jelenti, hogy a csapat valamelyik tagja a sípszó, vagy a lövés előtt megtesz egy lépést. A gépkezelő ezek után kiadja a Szívótömlőt szerelj parancsot, és a kismotorfecskendő szívócsonkjához lép. A támadócsapat megkezdi az alapvezeték kifektetését. A vizes- és a tömlőcsapat a szívótömlőkhöz fut. A rajparancsnok és a hírvivő az osztó előrelátható helyéhez megy. A teljes szerelés időtartama alatt a raj egyetlenegy tagjának sem szabad teljes testével átlépni a vízvételi helyet jelölő lécet, illetve annak képzeletbeli meghosszabbítását. Ha ez mégis megtörténik, akkor a raj a Hibás munkavégzés járó hibapontot

20 kapja. Az viszont nem számít hibának, ha a versenyző egyik lába a lécen, a másik pedig a léc előtt (pályán) a földön van. A kéznek, illetve a lábnak viszont teljesen a földön kell lennie (pályán kívül a léc mögött)! Ugyanígy egyetlenegy versenyszer sem érhet a földhöz a léc mögött (pályán kívül a léc mögött), kivéve az összeszerelt szívóvezetéket! A léc megérintése nem hiba! 7.4 A szívóoldal szerelése A szívótömlők fektetése A gépkezelő magához veszi a két kötélzsákot, a szűrőkosár mellett lévő két kapocs pár kulcsot és a szűrőkosarat, és arra a helyre megy, ahol a szűrőkosár és a szívóvezeték össze lesz kapcsolva. A gépkezelőnek a felvett eszközöket egyszerre kell a megadott helyre vinnie, különben a raj a Hibás munkavégzés járó hibapontot kapja. Ha az átvitel során a szűrőkosár leesik a földre, akkor szintén a Hibás munkavégzés járó hibapontot kapja a raj. Ha más eszköz esik a földre, az nem számít hibának. A gépkezelő a két kötélzsákot, a kapocs pár kulcsokat és a szűrőkosarat leteheti a földre, vagy átadhatja azt a szerelést végzőknek. A szűrőkosarat viszont mindenképpen át kell adnia, különben a raj a Hibás munkavégzés járó hibapontot kapja (7.4.2 pont). A vizes csapat felveszi a kismotorfecskendő jobb oldalán (támadási irányban nézve) lévő két szívótömlőt. A vizes csapat vezető a vízvételi helyhez közelebbi, a vizes csapat beosztott a tűzfészekhez közelebbi kapcsát fogja meg a szívótömlőnek. A vizes csapat beosztott eldöntheti, hogy a szívótömlők között, vagy azok mellett fut el. A szívótömlők felvételénél mindketten a vízvételi hely felé fordulva, és a tömlők között állnak. A szívótömlőket ferdén jobbra viszik, aminek folyamán a vizes csapat vezető halad elöl. Egy tömlőt letesznek az elé a szívótömlő elé, amelyik a kismotorfecskendő jobb oldalán (a vízvételi hely felé nézve) kívül van. Ezután a maradék szívótömlőket az éppen előtte lefektetett elé teszik (2. kép).

21 2. kép A szívótömlők kifektetése ( vizes- és tömlőcsapat) A tömlőcsapat beosztott megfogja a kismotorfecskendő mellett a támadási irányban balra lévő tömlő első kapcsát, a tömlőcsapat vezető pedig ugyanezen tömlő hátsó kapcsát. Ezt leteszik a baloldalt fekve maradt külső tömlő elé (2. kép). Ha a szívótömlőket a versenyzők más formában és sorrendben fektetik le, akkor a raj a Hibás munkavégzés járó hibapontot kapja. A tömlőket a fektetés során nem szabad leejteni, különben a raj a kapcsolóelem leejtésért járó hibapontot kapja A szívótömlők összekapcsolása Ha minden szívótömlő ki lett fektetve, a tömlőcsapat vezetője és a tömlőcsapat beosztott ahhoz a tömlőhöz megy, amelyik a legközelebb van a vízvételi helyhez. Mindketten terpeszállásban beállnak a szívótömlők fölé, arccal a vízvételi hely felé, miközben a tömlőcsapat vezetője áll közelebb a vízvételi helyhez. Ezután felemelik a szívótömlőt (3. kép). 3. kép Felállás a szűrőkosár kapcsolásához ezalatt a vizes csapat vezető átveszi a gépkezelőtől a szűrőkosarat (odadobás esetén hibás munkavégzés ), és szembeáll a tömlőcsapat vezetőjével. A vizes csapat vezetője a szűrőkosarat, a tömlőcsapat vezetője pedig a szívótömlőt tartja olyan magasságban, hogy a két kapocs közel vízszintesen egymáshoz közelíthető és összekapcsolható legyen. A vizes csapat beosztott eközben elveszi a gépkezelőtől a két kötélzsákot (a gépkezelő ezt le is ejtheti, vagy lerakhatja) és azt kinyitva, kézre állóan lerakja. A gépkezelő ellenőrizheti, hogy helyesen lettek-e lerakva a kötélzsákok. Ha nem a vizes csapat beosztott, vagy a gépkezelő rakja le a kötélzsákokat, akkor a raj a Hibás munkavégzés járó hibapontot kapja. A vizes csapat vezetője és a tömlőcsapat vezetője kézzel összekapcsolják a szűrőkosarat. Ezután

22 a gépkezelő átad a vizes csapat vezetőjének és a tömlőcsapat vezetőjének egy-egy kapocskulcsot. A gépkezelő eldöntheti, hogy melyik oldalról teszi ezt meg (4. kép). 4. kép A kapocskulcsok átadása, a kötélzsák lerakása A vizes csapat vezetője és a tömlőcsapat vezetője a kapocskulcsokkal megszorítják a kapcsokat, és maguknál tartják a kapocskulcsokat. Erre a vizes- és a tömlőcsapat lerakja a szűrőkosárral szerelt szívótömlőt. A szívóvezetéket nem szabad elejteni, különben a raj a kapcsolóelem leejtéséért járó hibapontot kapja. A tömlőcsapat a bal lábán hátraarcot végez, és megáll az összekapcsolt szívótömlő jobb oldalán (támadási irányban). Majd elindulnak a szívóvezeték jobb oldalán a következő szívótömlő irányába. Ott ismét egy fordulást végeznek a bal lábukon és terpeszállásban a tömlő fölé érkeznek, a kapcsoknál (5. és 6. kép).

23 Ezzel egy időben a vizes csapat vezetője egy lépést tesz jobbra, így ő is a szívóvezeték jobb oldaléra kerül. A vizes csapat vezetője a szívóvezeték jobb oldalán a következő kapcsolási helyhez megy, a vizes csapat beosztott a már összekapcsolt szívóvezetékekhez megy. Ezután balra lépnek egy lépést, és ők is terpeszállásban a szívóvezeték fölé állnak. Ha valamelyik versenyző, vagy versenyzők nem a meghatározott sorrendben lépnek tömlőtől tömlőig, akkor a raj a Hibás munkavégzés járó hibapontot kapja, attól függetlenül, hogy milyen gyakran, vagy hány versenyző követi el a hibát. Megengedett, hogy a vizes csapat beosztott a második kapocspár kapcsolásakor a szívótömlőt hátulról, a kosár felöl érkezve emelje fel. Neki nem kell a szívóvezeték jobb oldaláról a tömlők fölé érkeznie. Mindkét csapat felemeli a szívótömlőt, és ugyanúgy járnak el, mint a szűrőkosár kapcsolásánál (7. kép). A szívótömlők kapcsolásakor a csapattagoknak a tömlő fölött kell állniuk. Az nem számít hibának, ha a tömlőcsapat beosztott a tömlő felemelésénél egy kicsit hátrább áll, mint a kapcsolandó tömlő.

24 Viszont a következő kapcsolandó tömlőt, ami még a földön fekszik, nem szabad kézzel megérintenie, különben a raj a hibás munkavégzés járó hibapontot kapja. Ebből következően az is hiba, ha a még fekvő tömlő kapcsát megigazítja, beállítja. Nem hiba viszont, ha a már felemelt tömlő kapcsát a jobb vagy a bal kezével a kapcsolás alatt megigazítja. Ha viszont a még a földön fekvő tömlőt egyszer vagy annál többször maga felé húzza, akkor a raj a hibás munkavégzés járó hibapontot kapja, de csak egyszeri alkalommal. A kapcsolás során az összekapcsolandó tömlők kapcsai nem érhetnek a földhöz, különben a raj a hibás munkavégzés járó hibapontot kapja. Viszont ezt a hibát csak egyszer lehet felróni a csapatnak, attól függetlenül, hogy a hibát hányszor követték el. Az nem számít hibának, ha a vizes csapat vezetője és a tömlőcsapat vezetője már a kapcsolás előtt kelteszik a kapocskulcsot a kapocsra. A többi tömlő kapcsolása értelemszerűen az előzőekben leírtak szerint történik, de most már a vizes csapat beosztottnak is a szívóvezeték jobb oldalára kell lépnie a kapcsolást követően. Ahhoz hogy a közös munkát a tömlő- és vizes csapat között elősegítsük, a gépkezelőnek megengedett, hogy a kapcsolandó, vagy a már kapcsolt tömlők felemelésekor, illetve lerakásakor fel és a le parancsszavakat, vagy az országra jellemző, ehhez köthető parancsszavakat adja. A gépkezelő eldöntheti, hogy él e ezzel a lehetőséggel, és azt is, hogy mikor. A szívótömlők kapcsolásakor, és a szívótömlő kismotorfecskendőhöz kapcsolásakor ügyelni kell arra, hogy a kapocskulcs helyesen illeszkedjen a kapcsokra, különben a raj a hibás munkavégzés járó hibapontot kapja. Ha minden szívótömlő kapcsolása megtörtént, a vizes csapat vezetője átadja a kapocskulcsát a tömlőcsapat beosztottnak. A kapocskulcsot nem szabad dobni, különben a raj a hibás munkavégzés járó hibapontot kapja. Az átadás a szívóvezeték lefektetése után is történhet. A tömlőcsapat vezetője megtartja a nála lévő kapocskulcsot. Ha a tömlőcsapat vezetője vagy a tömlőcsapat beosztott a kismotorfecskendő közelében lerakja a kapocskulcsát, és nem viszi magával a szerelés utáni felálláshoz, akkor a raj a hibás munkavégzés járó hibapontot kapja. Ha viszont szerelés közben elvesztik, vagy valahol fekve marad, a raj az elvesztett vagy elhagyott felszerelésért járó hibapontot kapja A kötelek felszerelése A gépkezelő kiadja a köteleket felhelyezni parancsot. A tömlőcsoport vezető a szűrőkosárhoz megy és felveszi a szelepkötelet tartalmazó kötélzsákot. A vizes csoport beosztott a szívóvezeték bal oldalára megy és a második szívótömlőt a közepénél kissé megemeli.

25 A gépkezelő a negyedik szívótömlőhöz megy, és azt a kapocsnál kissé megemeli (8. kép). A vizes csoport vezető magához veszi a tömlőkötelet tartalmazó kötélzsákot, és a karabinert beakasztja a szűrőkosáron erre a célra szolgáló gyűrűbe. Ha a szelepkötél számára kialakított gyűrűbe akasztja, akkor a raj a hatástalanul kifektetett szívótömlőkötél járó hibapontot kapja. Ezután a szívóvezeték jobb oldalán állva, jobb oldalon haladva minden kapcsolóelemnél a szívóvezetéket megköti úgy, hogy a vízoldalon lévő szívóvezeték egy lágy hullámot írjon le. A kapcsolóelemeknél a kötés nem lehet a kapocspárok felső részén (9. kép). Az sem megengedett, hogy több mint 50 cm-rel a kapocspárok előtt legyen. Ha a szívóvezeték kötözése nem az előzőekben leírtak alapján történik, akkor a raj a hatástalanul kifektetett szívótömlő kötél járó hibapontot kapja. Ezért a hibáért csak egyszer szabható ki hibapont, attól függetlenül, hogy a csapattagok hányszor követik el. Eközben a tömlőcsapat vezetője beakasztja a szelepkötelet a lábszelep melletti gyűrűbe. Ha nem ide akasztja, akkor a raj a rosszul elhelyezett szelepkötélért járó hibapontot kapja. Ekkor megengedett neki, illetve a vizes csapat vezetőjének is a tömlőkötél szűrőkosárra való kapcsolásakor, hogy felemelje a szívókosarat. A vizes csapat

26 vezetőnek megengedett, hogy eközben egy rövid időre letegye a kapocskulcsot A szívóvezeték vízvételi helyhez vitele Miután a vizes csapat vezető a harmadik és negyedik szívótömlő összekapcsolásánál a kötelet megkötötte, a gépkezelő a szívótömlőt a vízbe parancsot adja ki. Ha a parancsot előbb adja ki, mint ahogy a vizes csapat vezető a harmadik és negyedik szívótömlő összekapcsolásánál a kötelet megkötötte, a raj a hibás munkavégzés járó hibapontot kapja. Ha a csapat a parancs előtt a szívóvezetéket a vízvételi hely irányába mozgatja, viszi, akkor a raj a hibás munkavégzés járó hibapontot kapja. A gépkezelő a negyedik tömlő utolsó kapcsánál marad. A vizes csapat beosztott a második és harmadik tömlő közötti kapcsot, a tömlőcsapat beosztott az első és a második tömlő közötti kapcsot fogja meg. Az nem hiba, ha a vizes csapat beosztott és a tömlőcsapat beosztott a kapcsokat a vizes csapat vezető utolsó kötözése, és a gépkezelő szívótömlőt a vízhez parancsa előtt fogja meg. A vizes csapat vezető megfogja a szívókosarat. Ekkor a gépkezelő, a vizes csapat beosztott és a tömlőcsapat a kész szívóvezetéket a kismotorfecskendő szívócsonkjához, és a vízvételi helyhez (piros léc) viszi (10. Kép). A vizes csapat beosztott és a tömlőcsapat leteszi a szívóvezetéket. A tömlőcsapat vezető a szívóvezeték végét a piros léc túloldalán teszi le, úgy, hogy a szűrőkosár teljes egészében a piros léc túlsó oldalára essen, különben a raj a hibás munkavégzés járó hibapontot kapja. A lerakás előtt a szelepkötélnek rögzítettnek kell lenni, illetve a

27 szelepkötél zsákja nem lehet a piros léc mögött a földön, különben a raj a hibás munkavégzés járó hibapontot kapja (11. kép). A gépkezelő terpeszállásban a szívóvezeték fölé áll, amit neki nem kell letenni. A vizes csapat beosztott terpeszállásban a gépkezelő mögé áll a szívóvezeték fölé. Mindketten kissé megemelik a szívóvezetéket. A gépkezelő a kismotorfecskendő szívócsonkja alatt fekvő kapocskulccsal a szívóvezetéket a kismotorfecskendő szívócsonkjához kapcsolja. Ezelőtt a kapocskulcs nem emelhető fel! A kulcs a rögzítéshez oldalról, alulról, vagy felülről egyaránt használható. Ezalatt a vizes csapat vezető a szívótömlő kötelet a kismotorfecskendő jobb első oldali hordkeretére rögzíti. A szívótömlő kötelet a felkapcsolt B tömlő alatt át kell vezetni, különben a raj a hibás munkavégzés járó hibapontot kapja. A bíróknak megengedett, hogy a hordkereten a rögzítő csomó hatékonyságát ellenőrizze úgy, hogy a szívóvezetéket a vízvételi hely felé meghúzza. Ha a csomó kibomlik, akkor a raj a hatástalanul kifektetett szívótömlőkötélért járó hibapontot kapja. Ha a bíró a szívóvezeték kötésének csomóit is ellenőrizni akarja, akkor ezt csak az előző vizsgálat után teheti meg. A tömlőcsapat vezető a kismotorfecskendő dal oldalán, pontosan a szívócsonk és a motor végének környezetében, leteszi a kötélzsákot, amiből a szelepkötelet kihúzta. A szelepkötelet nem szabad kidobni, különben a raj a hatástalanul kifektetett szelepkötélért járó hibapontot kapja. A hibát csak egyszer lehet érvényesíteni, attól függetlenül, hogy mennyi hibát követ el a csapat a szelepkötél felszerelésénél. Miután a gépkezelő a szívóvezetéket a kismotorfecskendőre felkapcsolta és a kapocskulcsal felerősítette, jelzi, hogy szívó kész. Ekkor a szívótömlő kötélnek nem kell megkötve lennie a hordkeretén és a szelepkötelet sem kell kifektetni. Nem kell értékelni azt sem, hogy a szűrőkosár a vízben van-e. A Szívó kész vezényszó előtt egyik versenyző sem kivéve a vizes csapat vezetőjét, amikor a tömlőkötelet a kismotorfecskendő hordkeretére rögzíti közelítheti meg a kismotorfecskendő környékét, hogy a további feladatait intézze, különben a raj a szívó kész előtti helyelhagyásért járó hibapontot kapja. A gépkezelő a szívó kész vezényszó után a kapocskulcsokat magánál tarthatja, vagy le is

28 helyezheti. A szívó kész vezényszó után a gépkezelő a kapcsot még meghúzhatja, de újabb fogást nem tehet, különben a raj a hibás munkavégzés járó hibapontot kapja. Ekkor a szívóvezetéknek már úgy kell feküdnie, hogy a tömlőkötél feszes legyen. Ha ez nem így van, akkor a bíróknak megengedett, hogy a szívóvezetéket a vízvételi hely irányába húzza. A húzás iránya a kismotorfecskendő szívócsonkját és a szűrőkosarat összekötő képzeletbeli vonalon történhet. Ha a meghúzás után a kötél megfeszül, nem adható hibapont, viszont, ha ekkor sem feszül meg, akkor a raj a hatástalanul kifektetett szívó tömlőkötélért járó hibapontot kapja. Ha a meghúzás közben kioldódik valamelyik kapocspár, azt nem szabad hibának tekinteni, illetve már nem szabad azt sem értékelni, hogy a kötél feszes-e vagy sem Az utánkapcsolás Ha a szívó kész vezényszó előtt valamelyik kapocspár szétnyílik, a gépkezelő joga eldönteni, hogy a vissza vezényszóval a vizes csapat és a tömlőcsapat tagjaival a hibát kijavíttatja, vagy hagyja, hogy a szerelés tovább folytatódjon. A tömlőcsapat és a vizes csapat tagjai a hibát vezényszó nélkül is kijavíthatják. Az utánkapcsolás ugyanazokkal a versenyzőkkel, ugyanabban a formában és sorrendben történik, mint az első kapcsolás. Ha ez nem így történik, akkor a raj a hibás kapcsolásért járó hibapontot kapja. A szívó kész vezényszó elhangzása után minden utánkapcsolásért a raj a hibás kapcsolásért járó hibapontot kapja. 7.5 Az alapvezeték kifektetése A támadási parancs elhangzása után a támadócsoport vezető és a támadócsoport beosztott felvesz 1-1 B tömlőt. A támadócsoport beosztott kinyitja a B tömlője tömlőhevederét és a tömlő egyik kapcsát a kismotorfecskendő jobb oldali nyomócsonkjára kapcsolja. A támadócsort vezető megfogja a kifektetendő B tömlő szabad kapcsát és azt a támadási irányba kifekteti.

29

30 A támadócsoport beosztott eközben ügyel arra, hogy a kismotorfecskendőnél ne keletkezzen éles törés a tömlőben. Éles törés akkor keletkezik a tömlőben a kismotorfecskendőnél, ha a tömlő nem a kismotor hosszában éri el a földet. A B tömlőben a kismotorfecskendőnél keletkezett törésért a raj a rosszul kifektetett nyomótömlőért járó hibapontot kapja. Ha a támadócsoport beosztott a kifektetett tömlőt a törés megszüntetése miatt visszahúzza, akkor a raj a húzva kifektetett nyomótömlő járó hibapontot kapja. Ha a tömlőt a versenycsapat más tagja nem a támadócsapat beosztott -húzza vissza, akkor a raj a hibás munkavégzés járó hibapontot kapja. Amint a támadócsoport beosztott a B tömlőt a kismotorfecskendőre felkapcsolta, a támadócsoport vezető után mehet. Amint a támadócsoport vezető az első B tömlőt kifektette, kinyitja a második tömlő hevederét. A támadócsoport beosztott megfogja az egyik végét a támadócsoport vezető által kinyitott B tömlőnek, és azt keresztülhúzza a 36 méterre lévő jelzésen. Ha a alapvezetéket nem húzzák át a jelzésen a B tömlő kapcsának teljes egészében a jelzés túloldalán a támadási irányban kell lennie -, akkor a raj a rosszul kifektetett nyomótömlőért járó hibapontot kapja. Eközben a támadócsoport vezető összekapcsolja a második B tömlőt a már kifektetett B tömlővel. A kapcsolás már a támadócsoport beosztott megérkezése előtt megtörténhet (támadócsoport vezető). Tömlőfektetésnél sem a támadócsoport vezetőnek sem a támadócsoport beosztottnak nem muszáj a tömlő fölött állnia. A nyomótömlőket nem muszáj kihúzni, lehetséges azok gurítása is. Az alapvezeték kifektetése során egy kapocs sem eshet le a földre, különben a raj a kapcsoló elem leejtéséért járó hibapontot kapja. A kifektetett nyomótömlőkben nem lehet csavarodás, különben a raj a rosszul kifektetett nyomótömlőért járó hibapontot kapja. Csavarodásnak azt nevezzük, amikor a nyomótömlő hosszirányban több mint kal el van fordulva. 7.6 Az első sugár szerelése Az alapvezeték kifektetése után a támadócsoport vezető felveszi: - az osztót, - egy C tömlőt, - egy C sugárcsövet, - egy tömlőtartót, a támadócsoport beosztott pedig két C tömlőt. Mindketten az alapvezeték szabad oldalához mennek és ott a támadócsoport vezető leteszi az osztót. Ha szerelés közben leesik az osztó vagy a sugárcső, akkor a raj a hibás munkavégzés járó

31 hibapontot kapja. A támadócsoport beosztott letesz egy C tömlőt tartaléknak az osztó jobb oldalára. Ha a tartaléktömlőt úgy dobja le, akkor a raj a kapcsoló elem leejtéséért járó hibapontot kapja. Lényegtelen, hogy a feltekert C tömlő fekszik-e vagy áll és a kapcsok milyen irányba mutatnak. A tartaléktömlőnek nem szabad az osztótól több mint két méterre lennie, különben a raj a rosszul lehelyezett tartaléktömlőért járó hibapontot kapja. A tartaléktömlők lerakása akkor is rossz, ha csak egy apró részük is az alapvezetékhez, vagy az oltóvezetékhez ér. A tömlőheveder sem kivétel ez alól. A támadócsoport beosztott ezek után kinyitja a másik C tömlő hevederét, amit a támadócsoport vezető a támadási irányba húz. A C tömlőt úgy kell kifektetni, hogy annak kifektetett hossza ne legyen 2 méternél rövidebb a teljes hosszánál, különben a raj a rosszul kifektetett nyomótömlőért járó hibapontot kapja. Az viszont nem hiba, ha az első C tömlő hevederét a támadócsoport beosztott már a tartaléktömlő lehelyezésekor kinyitja. A támadócsoport beosztott rákapcsolja az osztót az alapvezeték B tömlőjére és a C tömlőt az osztó bal oldali nyomócsonkjára (13. kép). 13.kép A kapcsolási sorrendet a támadócsoport beosztott saját maga dönti el. Miután a támadócsoport vezető az első C tömlőt kifektette, kinyitja az őáltala vitt C tömlő hevederét és az egyik kapcsát hozzákapcsolja a kifektetett C tömlő kapcsához. A C tömlő még szabad végére a sugárcsövet kapcsolja és megvárja a támadócsoport beosztott megérkezését. Ha a támadócsoport vezető a C tömlőt úgy bontja ki, hogy az teljes egészében kigurul, akkor a raj a hibás munkavégzés járó hibapontot kapja. A támadócsoport vezető eldöntheti, hogy először a két C tömlőt, vagy a tömlőt és a sugárcsövet kapcsolja össze. Ha viszont a két C tömlő összekapcsolása, vagy a C tömlő és a

32 sugárcső összekapcsolása az első C tömlő kifektetése alatt történik, akkor a raj a hibás munkavégzés járó hibapontot kapja. A támadócsoport beosztott kigurítja a támadócsoport vezető által kinyitott C tömlőt, és megbizonyosodik arról, hogy az oltóvezeték helyesen fekszik-e. Ebben az időben a két C tömlőnek, illetve a C tömlőnek és a sugárcsőnek még nem kell összekapcsolva lennie, viszont a támadócsoport beosztottnak legalább egy kézzel meg kell azt fognia. A C tömlőt lábbal nem szabad kigurítani, különben a raj a hibás munkavégzés járó hibapontot kapja. A második C tömlő akkor van helyesen kifektetve, ha a tömlő hajtott vége nem kör vagy spirál alakban fekszik, vagy nincs önmagán. Ha ezek közül mégis valamelyik előfordul, akkor a raj a rosszul kifektetett nyomótömlőért járó hibapontot kapja. Ha a második C tömlőt csak úgy halomba dobják, tehát többszörösen önmagán fekszik, vagy önmagából spirált képez, akkor a raj szintén a rosszul kifektetett nyomótömlőért járó hibapontot kapja. A kapcsok leejtéséért és a C tömlőben keletkezett tekeredésekért ugyanazok a hibapontok járnak, mint az alapvezeték fektetésénél (7. 5 pont). Amint a támadócsoport vezető a két C tömlőt összekapcsolta és a sugárcsövet a második C tömlő szabad végére kapcsolta az Első sugár kész! Vizet! parancsot adja az osztónál lévő csapattagnak. A támadócsoport beosztott ekkor a támadócsoport vezető jobb oldalára lép. Mindketten a támadási irányba néznek és mindkét kezükkel megfogják a sugárcsövet és az oltóvezeték végét. A támadócsoport vezető az Első sugár kész! Vizet! parancsot akkor is kiadhatja, amikor a támadócsoport beosztott még nincs mellette, de az oltóvezetéknek ekkor már teljesen szerelt állapotban kell lennie. Közvetlenül az Első sugár kész! Vizet! parancs elhangzása után a támadócsoport vezetőnek és a támadócsoport beosztottnak már a végső felállási pozícióban kell lennie. Amint a stopperórát a bírók megállították, a támadócsapat a helyét nem változtathatja meg és semmilyen fekve maradt felszerelést nem vehet fel, különben a raj a szokásos hibapontokat kapja. 7.7 Az osztókezelés, tömlőfelügyelet A támadási parancs kiadása után a rajparancsnok és a hírvivő az osztóhoz megy. Amíg a tömlőcsoport vezető az osztóhoz nem ér a hírvivő kezeli az osztót. Ez esetben köteles a tömlőcsoport vezető feladatait elvégezni, különben a raj a hibás munkavégzés járó hibapontot kapja. A tömlőcsoport vezető (vagy a hírvivő) úgy helyezkedik el az osztónál, hogy közvetlenül az osztó előtt

33 terpeszállásban az alapvezeték fölé áll. Először ettől az időponttól foglalta el az osztót. Ha az alapvezeték és az elosztó össze van kapcsolva és a tömlőcsoport vezető (vagy a hírvivő) a megadott helyen áll, akkor a tömlőcsoport vezető (vagy a hírvivő) kiadja a gépkezelőnek az Osztó kész! Vizet! parancsot. Ha az Osztó kész! Vizet! parancsot azelőtt kiadja, hogy az alapvezeték és az osztó össze lenne kapcsolva, a raj a hibás munkavégzés járó hibapontot kapja. A gépkezelő jelzést ad a kezének a feje fölé való emelésével arról, hogy megértette a parancsot és kinyitja a kismotorfecskendő nyomócsonkját. A tömlőcsoport vezető (vagy a hírvivő) nem tarthatja a támadócsoport beosztottnak vagy a vizes csoport beosztottnak az osztót a nyomótömlő felkapcsolásához, különben a raj a hibás munkavégzés járó hibapontot kapja. Az Első sugár kész! Vizet! parancsra a tömlőcsoport vezető (vagy a hírvivő) a kezének a feje fölé való emelésével jelzi, hogy értette a parancsot és megnyitja az osztó bal oldali nyomócsonkját. Ha az osztó bal oldali nyomócsonkja az Első sugár kész! Vizet! parancs előtt lett megnyitva, akkor a raj a hibás munkavégzés járó hibapontot kapja. Ha az osztó bal oldali nyomócsonkja az Első sugár kész! Vizet! parancs nélkül lett megnyitva, akkor a raj a hibás, nem érthető parancsért járó hibapontot kapja. Ha a tömlőcsoport vezető az Első sugár kész! Vizet! parancsot a tömlőcsoport vezető az Osztó kész! Vizet! parancsa előtt adja ki, akkor a tömlőcsoport vezető a kezének a feje fölé való emelésével jelzi, hogy értette a parancsot. A tömlőcsoport vezető (vagy a hírvivő) eldöntheti, hogy először az Osztó kész! Vizet! parancsot adja ki a gépkezelőnek, vagy az osztó bal oldali nyomócsonkját nyitja ki. A gépkezelő és a tömlőcsoport vezető (vagy a hírvivő) a kezének a feje fölé való emelésével jelzi, hogy értette az Osztó kész! Vizet! parancsot. Ha valamelyikük a parancs előtt emeli fel a kezét és le is engedi, akkor a raj a hibás munkavégzés járó hibapontot kapja. A gépkezelőnek és a tömlőcsoport vezetőnek (vagy a hírvivő) a kezét a feje fölé kell emelni. A kismotorfecskendő és az osztó nyitószelepeit teljesen ki kell nyitni! Az nem hiba, ha a szelepet egy fél fordulattal visszatekerik. Ha nincs teljesen kinyitva, akkor a raj a nem előírás szerint kinyitott szelepért járó hibapontot kapja. A támadócsoport beosztott felveszi a tömlőfolt bilincseket tartalmazó zsákot és az alapvezeték két B tömlőjének kapcsolódási pontjához megy. Ott a támadási irányba áll (7.9 pont). Ha a hírvivő foglalta el az osztót, akkor azt csak hagyhatja el, amikor a tömlőcsoport vezető odaérkezik. Ha a támadócsoport vezető az Első sugár kész! Vizet! parancsot aközben adja ki, miközben a tömlőcsoport vezető a feladatot átveszi a