JÁTÉKVILÁG ÓVODAI PROGRAM

Átírás

1 JÁTÉKVILÁG ÓVODAI PROGRAM

2 A épülete 1068 Budapest, Városligeti fasor 30.

3 A dolgozói 2010-ben A nevelőközössége 2010-ben

4 A programunk módosításában közreműködtek: Csicsák Antalné Gálik Csilla Hegedűs Józsefné Jankovichné Csambalik Margit Kocsisné Pávlicz Ágota Máté Ildikó Nagy Judit Pákozdi Katalin Pallaga Anna Ráczné Gujgiczer Lívia Szalontai Judit Dr. Szécsi Árpádné Tarjánné Takács Katalin Vargháné Tóth Erzsébet A program módosítása az óvodavezető irányításával történt.

5 TARTALOMJEGYZÉK Oldalszám I. Bevezető...1 I. 1. Előszó... 2 I. 2. A adatai... 4 I. 3. Az óvoda történeti bemutatása... 5 I. 4. Óvodánk ma... 9 II. Játékvilág Óvodai Program...11 II. 1. Hitvallása II. 2. Céljai, feladatai és alapelvei II. 3. Feltételrendszere II.3.1. Személyi feltételek II Tárgyi feltételek III. A nevelési folyamat feladatai III. 1. Az egészséges életmód alakítása III Az egészséges életmódra nevelés III Az egészséges táplálkozás III A mozgás III. 2. Érzelmi nevelés és szocializáció III. 3. Anyanyelvi és értelmi nevelés III Anyanyelvi kultúra, kommunikáció...32 III III Értelmi nevelés...34 Prevenciós és korrekciós hangsúlyok...36 IV. Tevékenységek a fejlesztés szolgálatában IV. 1. A tevékenységekben megvalósuló tanulás IV. 2. A játék IV. 3. A külső világ tevékeny megismerése IV A környezet felfedezése és megismerése IV Matematikai tapasztalatok IV. 4. Komplex esztétikai hatások a művészetekben IV Hagyományápolás és népi kultúra átadása IV Mese, vers IV Ének-zene, énekes játék, tánc IV Rajzolás, mintázás, kézimunka IV. 5. Munka jellegű tevékenységek... 57

6 Oldalszám V. Az óvodai élet megszervezése V. 1. Az intézet feladatellátási mutatói V. 2. Az óvodai élet szervezeti keretei VI. A gyermekek fejlődése VI. 1. A gyermekek fejlődésének nyomon követése, dokumentálása VI. 2. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére VII. Az óvoda kapcsolatrendszere VII. 1. Az óvoda belső kapcsolatai VII. 2. Család és óvoda VII. 3. Gyermekvédelem VII. 4. Az óvoda külső kapcsolatai VII Óvoda bölcsőde kapcsolata VII Óvoda iskola kapcsolata VII Kapcsolat a szakszolgálattal VII Pedagógiai koordinációs kapcsolatok VII Kapcsolat társadalmi és civil szervezetekkel, közművelődési intézményekkel VIII. Mellékletek IX. A Játékvilág Óvodai Program érvényességi nyilatkozata, legitimációs záradék X. Irodalmi ajánló... 93

7 I. Bevezető I. BEVEZETŐ I. 1. ELŐSZÓ I. 2. A FŐVÁROSI GYAKORLÓ ÓVODA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZMÉNY ADATAI I. 3. AZ ÓVODA TÖRTÉNETI BEMUTATÁSA I. 4. ÓVODÁNK MA 1

8 I. 1. Előszó I. 1. ELŐSZÓ A helyi nevelési programja a magyar óvodapedagógia több mint 180 éves múltjának hagyományain alapszik. Az évtizedek folyamán kikristályosodott nevelési elvek és módszerek magukban foglalják a reformpedagógiák eredményeit, és figyelembe veszik a mindenkori tudományos kutatások következtetéseit. Ugyanakkor érezzük gyorsan változó világunk hatásait, kihívásait, melyek tovább formálhatják elképzeléseinket, nevelésről alkotott felfogásunkat. Köszönetet mondunk az elődeinknek és a kortárs pedagógusoknak, gondolkodóknak, akik szellemiségükkel hatottak nevelőmunkánkra, és az elkövetkezendő évtizedekben további támogatást adnak. A Fővárosi Gyakorló Óvoda és Továbbképzési Intézmény Nevelőtestülete 2

9 I. 2. A Fővárosi Gyakorló Óvoda és Továbbképzési Intézmény adatai A helyi nevelési programja módosításának indoklása I. Törvényi változás: 1. A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény évi módosítása (LXI. törvény); 2. Az óvodai nevelés országos alapprogramjának változása (137/1996.[VIII.28.] Korm. rendelet); 3. A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve (2/2005.[III.1.] OM rendelethez). II. Tartalmi változása: 1. a JÓP felülvizsgálata alapján szükséges módosítások. új hangsúlyok az óvodai nevelésben: - inklúzió, - intervenció; 2. a beszédfogyatékos gyermekek integrált nevelésének tudatosabb megjelenítése az óvodai élet minden területén. 3. a szakmai szolgáltató feladat beépülése. III. Egyéb A testület összetételének nagymértékű változása. A módosított helyi óvodai programot a fenntartónak benyújtja: Szalontai Judit óvodavezető 3

10 I. 2. A Fővárosi Gyakorló Óvoda és Továbbképzési Intézmény adatai I. 2. A FŐVÁROSI GYAKORLÓ ÓVODA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZMÉNY ADATAI A költségvetési szerv neve: a) székhelye: Budapest VI., Városligeti fasor 30. Tel.: (óvodatitkár) (óvodavezető) Tel./fax: (gazdasági vezető) (továbbképzési asszisztens) b) típusa: óvoda Az intézmény alap szakfeladata: óvodai nevelés Az intézmény további szakfeladata: sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése pedagógiai szakmai szolgáltatás Az óvoda alapítója: Budapest Főváros Önkormányzata Budapest V., Városház u Az óvoda fenntartója, felügyeleti és irányító szerve: Budapest Főváros Közgyűlése Budapest V. Városház u Közgyűlési határozat száma: 1658/2009 (X. 12.) Főv. Kgy. Budapest Főváros Közgyűlése a rendelkezésre álló dokumentumok alapján Budapest Székesfőváros Tanácsa által évben a Pedagógiai szeminárium Gyakorló Óvodája elnevezéssel létesített (alapított), jelenlegi nevén Fővárosi Gyakorló Óvoda Továbbképzési Intézmény (Budapest, VI., Városligeti fasor 30.) számára az 1230/XII.2./1992. (IX. 24.) Főv. Kgy. határozattal kiadott, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratot az évi LXXIX. tv. 37. (5) bekezdése, valamint a évi CV. tv. 4. (1) és (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően október 31-i hatállyal adja ki. A vezetője, a módosított program benyújtója: Szalontai Judit 4

11 I. 4. Az óvoda történeti bemutatása I. 3. AZ ÓVODA TÖRTÉNETI BEMUTATÁSA A századelőn a pedagógus szakma sürgető igényének hatására Bárczy István főpolgármester megalapította a Mária Terézia téri (ma Horváth Mihály tér) Fővárosi Pedagógiai Szemináriumot, mely az országban és Európában is az első olyan pedagógiai intézményként jött létre, melynek feladata a gyakorló pedagógusok rendszeres, szervezett, állandó továbbképzésének szolgálata lett. Szervezetileg is újat hozott, Gyakorló Óvodával (Mintaóvoda) és Gyakorló Iskolával együtt létesítették. Az intézményegyüttes, a Fővárosi Pedagógiai Szeminárium február 1-én, a Kisdedóvó Intézet december 15-én kezdte meg működését. Az első óvótovábbképző tanfolyamot február 1-vel indították. Az intézmények munkáját segítette az épületben működő Pedagógiai Laboratórium, Lélektani Laboratórium, Biológiai Laboratórium, Pedagógiai Múzeum és Pedagógiai Könyvtár után az FPSZ neve és funkciója több ízben is megváltozott: Székesfővárosi Neveléstudományi Intézet Budapesti Pedagógus Továbbképző Intézet (BUPTI) Fővárosi Pedagógiai Szeminárium (FÖPI) Fővárosi Tanács Szakfelügyeleti és Továbbképzési Intézete Fővárosi Pedagógiai Intézet (FPI) Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet (FPPTI) 2008 Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet A vele együtt működő intézmények jelenlegi elnevezése: Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium,. A Gyakorló Óvoda továbbképző munkája 2004 szeptemberéig szorosan összefüggött az FPI továbbképzési terveivel, elképzeléseivel, a fővárosi óvodapedagógusok igényének kiszolgálásával szeptemberétől fenntartónk szakmai szolgáltató feladattal bízta meg az intézményt. Az óvoda kezdettől fogva kettős funkciót látott el: az általános feladatok körében: a kor legmagasabb elméleti színvonalán álló, kiemelkedő gyakorlatot dolgozott ki az óvodai csoportokban. A működő csoportok száma az idők folyamán egytől hatig terjedően váltakozott, jelenleg öt csoportban folyik a pedagógiai munka. a gyakorlói feladatok körében: az óvodában dolgozó gyakorló óvónők (mintaóvónők) részt vettek a fővárosi óvók továbbképzésében, az óvodai nevelés megújításában. Továbbképzési munkájuk tartalma időről időre változott, az adott korszak igényei szerint. A mai napig is megőrzött olyan elemeket, melyeknek értékközvetítő szerepe van. 5

12 I. 4. Az óvoda történeti bemutatása Az úgynevezett gyakorlói munka tartalmi bővülése 1913-tól napjainkig fő vonalakban: Óvodavezetők 1. Stelly Gizella (21 év) mintafoglalkozások vezetése, mesedélutánok tartása tanfolyamokon felolvasás, előadások tartása szakirodalmi tevékenységek, cikkek, kiadványok, vezérkönyvek írása szerkesztőségi munka (a Kisdednevelés szerkesztősége az óvodában volt) 2. Papp Mária más fórumokon is a jó eljárások, módszerek terjesztése kiállítások szervezése, óvónői és gyermekalkotások bemutatása (15 év) berendezéseivel példaadás, a célszerűség, az esztétikum jegyében 3. Szabó Erzsébet a reformpedagógiák (pl. Montessori Mária az óvodát személyesen meglátogatta) egyes módszereinek magyar viszonyokra adaptálása (3 év) kapcsolattartás különböző intézményekkel (Állami Óvóképzővel) 4. Villányi Ferencné szakmai kapcsolat kialakítása a megyékkel, a pedagógia új eredményeinek bemutatása, elméleti továbbképzés (15 év) külföldi látogatóknak programszervezés, tapasztalatcsere 5. Lázi Imréné (20 év) 6. Dr. Verebélyi Imréné (17 év) 1960-as évektől írók látogatása a gyermekcsoportokban, hogy ihletet szerezzenek e korosztályt érdeklő művek megírásához (Ács Kató, Gazdag Erzsi, Petrolay Margit, Bálint Ágnes, Osváth Ernő) az 1971-es Óvodai Nevelési Program előkészítő munkálataiban, a gyakorlat kimunkálásában oktatófilmek, diafilmek készítése (irodalom, testnevelés, környezetismeret, család stb.) 1972-ben a VI. Nemzetközi Óvodapedagógiai Szeminárium részére bemutatók tartása az évi Óvodai Nevelési Program szellemiségének terjesztése tanfolyamokon, kerületi, vidéki szakmai munkaközösségekben segítségnyújtás az egyéni arculat kialakításához, szakmai tanácsadás, előadások vállalása a fővárosban és vidéken az óvoda nyitottságának újraértelmezése, a szülői ház szerepének erősítése, újfajta kapcsolatrendszer kidolgozása BTF, dán pedagógusképzés, brit pedagógus-továbbképzés és távoktatás számára videokazettás szakmai felvételek készítése (esztétikai nevelés, matematikai nevelés) HIETE-vel együtt Óvodai Preventív Gyógytorna Program kidolgozása, videofelvétel készítése FPI tanfolyamainkhoz szemléltető kazetták készítése, pl. környezeti nevelés, erdei óvoda, falusi óvoda, Játék és tánc az óvodában, kenyérsütés erdei óvoda, falusi óvoda kezdeményezése, létesítése 6

13 I. 4. Az óvoda történeti bemutatása Kék Cinke Környezetvédelmi és Természetvédelmi Óvodai Nevelőközpont alapítása szakmai folyóiratokban az óvodai nevelés megújulásának segítése, Óvodai Nevelés, Óvodai Élet, Pedagógiai Szemle, Fejlesztő pedagógia, környezetvédelmi újságok, TV-, rádióinterjúkon keresztül munkánkról híradás kiadványok, módszertani füzetek készítése, kiadatása, terjesztése tanfolyami programok kidolgozása a kiművelt gyakorlat alapján, pl. egészséges életmód, táplálkozás, környezeti és matematikai nevelés, mindennapi hagyományok, játék és tánc (népi kultúra gyökerei), egyéni bánásmód, gyógytorna, vizuális nevelés, aromaterápia tanfolyamok, szemináriumok vezetése, rendezvények szervezése "gyermekkonyha" létesítése, gyermeki tevékenységen keresztül a gyermek, a szülők, a tanfolyami résztvevők táplálkozási kultúrájának, szemléletének formálása (berendezések, technológiák, receptek) budapesti hatáskörű vezető mentori feladatok ellátása: környezeti nevelés (ökológiai szemlélet); egészséges életmód, táplálkozás (testi-lelki egészség); játék; vizuális nevelés területén. a szakmát segítő egyesületek munkájában való részvétel vezetőségi tagként, tagként Magyar Óvodapedagógusok Egyesülete, Kisgyermeknevelés Világszervezete Magyar Tagozata (OMEP), Kiss Áron Magyar Játék Társaság, Magyar Pedagógiai Társaság Kisgyermeknevelési Szakosztálya, különböző környezetvédő egyesületek, NEVI, Pápai-Páriz Egészségnevelési Országos Egyesület részvétel pályázatok bírálatában, szakdolgozatok véleményezésében, Óvodatörvény előkészítésében, az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának összes változatának véleményezésében az óvoda feltételeinek javítása érdekében pályázatok írásában való rendszeres részvétel az óvoda berendezéseinek, felszereléseinek, eszközeinek folyamatos gyarapítása, az ízléses óvodai környezettel példaadás (természetes anyagok, környezeti sarok, kisállattartás, madárház, gyermekkönyvtár), a termekbe a mozgást segítő építmények (galériák, mászóegyüttesek) bevitele, a gyermeki tevékenységekhez igazodó mobil környezet kialakítása, a növekvő gyermekhez igazított bútorvariációk biztosítása, audiovizuális felszerelések korszerűsítése budapesti, Budapest környéki és távolabbi kirándulóhelyek, terepszemleprogramok, állatkerti programok ajánlása, terjesztése, bemutatása a kerületi óvodák múltjának, az elődök eredményeinek megismerésére való ösztönzés, segítségnyújtás, saját vonatkozásaink kutatásaihoz óvodatörténeti múzeumunk és könyvtárunk kialakításával, bemutatásával példaadás 7

14 I. 4. Az óvoda történeti bemutatása 7. Borbás Ferencné megbízott vezető szakmai kapcsolatok bővítése (Pedagógiai Szolgáltató Központok, Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózata, Beszédjavító Intézet, Beszédvizsgáló Intézet) (3 év) a pedagógiai dokumentumrendszer kidolgozása innovációs team működtetése az óvoda önálló gyakorlói munkájának bővítése (nyílt szakmai napok, konferenciák, szakmai tapasztalatcserék) a beszédfogyatékos gyermekek integrált nevelésének megvalósítása a Beszédjavító Intézettel önálló tanfolyami akkreditáció előkészítése a nevelés feltételrendszerének optimális működtetése a pedagógiai gyakorlat színvonalának emelése 8. Szalontai Judit 2004 a szakmai szolgáltató feladat ellátásának megszervezése az évenkénti szakmai programkínálat összeállítása a nevelőtestülettel együtt továbbképzési programok szakmai koordinálása folyamatos kapcsolattartás szakmai szervezetekkel (Kiss Áron Magyar Játék Társaság, Magyar Környezeti Nevelési Egyesület stb.) a Budapesti Óvodapedagógiai Napok hagyományának elindítása tanfolyami akkreditációk benyújtása a nevelőtestület szakmai kompetenciáinak növelése az önképzés és a külső-belső továbbképzés támogatásával a Budapesten működő Zöld óvodák fórumának elindítása óvodatörténeti múzeumunk anyagának népszerűsítése illetve felhasználása továbbképzési programokon, egy-egy nevelési terület összehasonlító elemzésének elvégzése az óvodai külső-belső környezet feltételeinek folyamatos biztosítása, esztétikájának megőrzése, mintát szolgáltatva a továbbképzésekre járó óvodapedagógusoknak Az óvoda mindenkori vezetése és nevelőtestülete a kezdetben kialakított kettős szerepet töretlenül vitte tovább. Minden történelmi időszakban vállalta, hogy széles szakmai körrel tartson kapcsolatot, hogy olyan gyakorlatot valósítson meg és terjesszen, mely az adott kor legkorszerűbb elméleti alapjain nyugszik, s példaként szolgálhat a továbbképzésben résztvevők számára. 8

15 I. 4. Óvodánk ma I. 4. ÓVODÁNK MA Nagy múltú óvodánk 1911-től működött a VIII. Horváth Mihály téri épületben, jelenlegi helyén 1999 óta neveljük az óvodásainkat. Felvételi körzetünk nincsen, a főváros egész területéről fogadjuk öt csoportunkba a gyermekeket. Intézményünk feladatrendszere meghatározza mindennapi tennivalóinkat. Általános nevelési feladatainkban hangsúlyos szerepet kap a gyermeki jogok érvényesítése, a családokkal való együttműködés, az óvoda nyitottabbá tétele. Óvodánk nevelői attitűdjében a játék fontosságára nagy súlyt helyeztünk. Az évek során arra törekedtünk, és ezt tesszük ma is, hogy az óvoda megmaradjon óvodának; gyermekeink számára boldog, örömteli óvodai életet biztosítunk, hogy jól fejlesztett képességek és jó szokások birtokában bátran és kíváncsisággal telve kezdjék meg iskolás éveiket. Színes, gazdag hagyományrendszert alakítottunk ki, mely gyermekeink számára felszabadult együttes örömélményt, tapasztaltszerzést és cselekvő részvételt jelent. Feladatunknak tartjuk nemzeti kultúránk közvetítését az életkori sajátosságok figyelembe vételével. Óvodánk kezdeményezte és terjesztette el a főváros óvodáiban a Föld Napja és Madarak, fák napja rendezvényeket, a terepjárásokat, a nyári Erdei Óvodai mozgalmat és az egészséges táplálkozási kultúra gyakorlati megvalósításának módszereit. Gyermekeink nevelésében a sokoldalú képességfejlesztés mellett nagy gondot fordítunk a másság, a tolerancia, a saját ügyükben való kompetencia, döntőképesség, megegyezési készség (humánum, személyiségtisztelet) tapasztaltatására. Mindezzel együtt az egyéni bánásmód, a differenciált nevelés segítségével fejlesztjük az alkotóképességet és a kreativitást. Nevelőmunkánkban hangsúlyos az anyanyelvi nevelés, a kommunikáció fejlesztése. Külön feladatunk a hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének segítése, valamint az iskolaéretlen 6-7 évesek fejlesztése. Szakmai szolgáltató feladatunk nagyon összetett. Lényeges eleme, hogy az elmélet és a gyakorlat mindig egymást kiegészítve és megerősítve szerepel továbbképzési programjainkon. Minden nevelési év elején összeállítjuk éves szakmai kínálatunkat, melyhez figyelembe vesszük az előző év kéréseit, javaslatait. Figyelünk arra, hogy olyan témák is szerepeljenek, amelyekről szakmai beszélgetések során derül ki, hogy fontos rájuk irányítani a figyelmet. A konferenciákra külső előadókat is meghívunk, így tájékoztatást tudunk adni pedagógiai, módszertani vizsgálatokról, kutatásokról, betekintést tudunk nyújtani alternatív pedagógiai programokba. Folyamatosan dolgozunk tanfolyami tematikák összeállításán, hogy ha lehetőségünk van rá, tudjuk akkreditáltatni. Az ún. pedagógiai gyakorlat kínálatunk elsősorban módszertani, pedagógiai bemutatókat jelent. Rövid elméleti előadás után a csoportokban zajló gyakorlatot nézhetik meg a résztvevők, azt követően a bemutatót tartó óvodapedagógusokkal együtt szakmai megbeszélésre kerül sor. 9

16 I. 4. Óvodánk ma Továbbképzési munkánkban nagy a szakmai felelősségünk. Éppen ezért korszerű szakmai, gazdag módszertani ismeretekkel kell rendelkeznie minden kollégának. Eredményes munkánknak ez az alapfeltétele. Intézményünk szakfeladatai közé tartozik sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése. Ennek értelmében beszédfogyatékos gyermekeket integrálunk, melyhez elfogadó, a személyiségfejlődést segítő környezetet teremtünk. Beszédfejlesztésüket és mozgásfejlesztésüket a Fővárosi Beszédjavító Intézet és EGYMI gyógypedagógusai végzik. 10

17 II. Játékvilág Óvodai Program II. JÁTÉKVILÁG ÓVODAI PROGRAM II. 1. HITVALLÁSA II. 2. A PROGRAM CÉLJAI, FELADATAI ÉS ALAPELVEI II. 3. A PROGRAM FELTÉTELRENDSZERE II SZEMÉLYI FELTÉTELEK II TÁRGYI FELTÉTELEK 11

18 II. 1. Hitvallása Engem ne emeljen a magasba senki, Ha nem tud addig tartani, míg tényleg megnövök. Guggoljon ide mellém, ki nem csak hallani, De érteni akar, Hogy közel legyen a szívdobogásunk. (Birtalan Ferenc: Míg megnövök) II. 1. HITVALLÁSA A Játékvilág óvodai program nevelési hitvallását a fenti idézet költői módon fejezi ki. Küldetésünk a gyermekek személyiségének fejlesztése, testi-lelki-szociális szükségleteinek kielégítése. Ennek alapfeltétele: a gyermekek minél több irányú megismerése, megértése és feltétel nélküli szeretete; az egyénileg különböző belső érési folyamatok figyelembevétele és a külső fejlesztő hatások tervszerű és céltudatos összehangolása. Programunk a gyermekek és felnőttek együttes, egymásra ható kapcsolatát tükrözi, melyben a felnőttek érvényesítik a gyermekek mindenek felett való érdekeit; a gyermekek a felnőttekkel közösen tevékenykedve haladnak a világ megismerése felé. A felnőttek részéről ez tudatosan felépített és körültekintően kialakított folyamat, mely ismereteik állandó bővítését, a világ történéseinek nyomon követését feltételezi. Ez a gyermekek számára játékvilágot jelent, melyben a játék megkapja a fontosságának megfelelő, méltó helyet: a tevékenységformákat úgy állítjuk a gyermekek fejlesztésének szolgálatába, hogy azokat játékosan éljék meg; játéktevékenység közben fedezzék fel környezetüket; szabad, spontán módon játsszák ki magukból örömüket, bánatukat, vágyaikat; játékos, felszabadult, örömteli érzésekkel adják át magukat az esztétikai hatásoknak; a munka jellegű feladatok játékosan komoly elvégzésén és gyakorlásán keresztül jussanak el az iskolai feladatok játszi könnyedségű teljesítéséig. Programunk figyelemreméltó eleme a család és óvoda új szemléletű nevelőtársi-partneri kapcsolata, melyben a családi nevelés jogait és elsődlegességét a pedagógusok tiszteletben tartják, a szülők pedig bíznak az óvónők szakértelmében. 12

19 II. 2. A program céljai, feladatai és alapelvei II. 2. CÉLJAI, FELADATAI ÉS ALAPELVEI A történeti hagyományainak megfelelően kettős funkcióban látja el szakmai munkáját: Az alapfunkció céljait és feladatait az Óvodai nevelés országos alapprogramja határozza meg, melyet a Kormány 137/1996 (VIII. 28.) rendelete tartalmaz. Ennek figyelembevételével nevelőmunkánk hangsúlyos elemei a következők: a 3 7 éves gyermekek személyisége fejlődjön, testi-lelki és szociális képességeik bontakozzanak ki, szocializációjuk alakuljon; boldog, szabad, élmény- és tevékenységgazdag óvodás életet biztosítsunk számukra, mely az óvodát óvodának őrzi meg; a játéktevékenység méltó, központi helyen álljon; minden gyermek egyéni képességeinek és egyéni fejlődési ütemének figyelembevételével fejlődjön, fejlesztődjön; legyenek képesek esztétikai értékek befogadására és létrehozására; pozitívan viszonyuljanak a természeti, társadalmi és emberi környezethez; fejlődjön esztétikai fogékonyságuk; szerezzenek minél több tapasztalatot az együttélés alapvető normáiról; éljék meg a mindennapok hagyományait; erősödjön bennük a nemzeti identitás, a másság elfogadása, az egymás iránti tolerancia és empátia; a gyermek érdekében épüljön ki és működjön a család és az óvoda partneri, nevelőtársi kapcsolata; az óvodában eltöltött idő minden pillanata tevékenyen, örömmel szolgálja a gyermekek képességeinek kiművelését, egyéni érdeklődésük kielégítését. 13

20 II. 2. A program céljai, feladatai és alapelvei A továbbképzési funkció céljait és feladatait az intézményünk alapító okirata határozza meg pedagógiai szakmai szolgáltatás keretében, melyet az óvodapedagógusok és más óvodai szakemberek részére szakmai programok szervezésével valósítunk meg. Ennek érdekében a nevelőtestület: a pedagógiai szakirodalom és gyakorlat ismeretében igényesen és magas színvonalon valósítja meg az óvodai munkát irányító dokumentumok előírásait, ajánlásait, valamint helyi nevelési programját; olyan korszerű óvodai életet mutat be, amely fokozza a továbbképzésben résztvevő óvodapedagógusok kezdeményezőképességét, az új iránti vonzódását, a hatékonyabb pedagógiai tevékenység megvalósításának igényét; gyakorlati bemutatókat tart; a hagyományos módszertani eljárások mellett terjeszti a pedagógiai kutatás által kidolgozott és a szakirodalomban ajánlott új módszereket, valamint a saját erőből kidolgozott, kipróbált korszerű, eredményes módszereket; a gyakorlatvezető óvodapedagógusok előadásokat tartanak, konzultációt vezetnek, vitákat rendeznek módszertani és általános pedagógiai témákról; kutató és innovációs munkát végeznek a körülöttünk lévő világ változásának az óvodai nevelőmunkára tett hatásairól; a modellt nyújt az óvodai nevelőmunka megszervezéséhez, a foglalkozási helyiségek berendezéséhez, felszereléséhez és azok alkalmazásához; környezetvédő nevelőmunkánk szellemiségében mintát nyújt a természetközeli, környezetkímélő, környezetbarát magatartás formálásához. A környezeti nevelési szemléletet tanfolyamokon is terjeszti; Intézményünk szakfeladatai közé tartozik a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása, mely beszédfogyatékos gyermekek integrált nevelésében valósul meg. Az integráció célja, hogy differenciált nevelési eljárásokkal és logopédiai módszerek hatékony érvényesítésével juttassa el a sajátos nevelési igényű, beszédfogyatékos gyermekeket a szocializáció, a kommunikáció életkoruknak megfelelő szintjére. Az integrációs nevelésben részt vevő gyerekeket szakvélemény alapján vesszük fel (létszámkeret: csoportonként 1-2 fő). A szakmai munkát a Fővárosi Beszédjavító Intézettel szoros szakmai kooperációban végezzük, gyógypedagógusai beszéd- és mozgásfejlesztő foglalkozásokat tartanak az érintett gyermekek számára. A ben 1911-től jelentős írott és tárgyi anyag halmozódott fel a magyar óvodatörténet, óvodánk és a továbbképzés történetéből. Ezt a gyűjteményt évek óta rendszerezi, folyamatosan kiállítja egy állandó óvodatörténeti múzeumi helyiségben, ezzel is segítve az érdeklődő óvodapedagógusok kutatómunkáját. 14

21 II. 2. A program céljai, feladatai és alapelvei A szakmai feladatait a Játékvilág Óvodai Programban lefektetett elvek alapján látja el. Általános pedagógiai feladatok: a gyermekek mindenek felett álló érdekének érvényesítése az inkluzív szemlélet a gyermekközpontúság érvényesítése a nevelésközpontúság megvalósítása a gyermeki jogok tiszteletben tartása etnikai, vallási, szociokulturális hátterű, viselkedésbeli különbözőségek elfogadása és figyelembe vétele a differenciált, a gyermek személyiségéhez igazodó pedagógiai eljárások a nemzeti kultúra közvetítése a gyermekek felé nyitott, egyenrangú partnerkapcsolat tartása a családdal a gyermekek cselekvő részvétele a környezet alakításában az esélyegyenlőség biztosítása, a hátrányos megkülönböztetés tilalma a gyermekek testi- lelki- szociális szükségleteinek kielégítése sajátos nevelési igényű (beszédfogyatékos) gyermekek fejlődésének megsegítése Továbbképzési feladatok: korszerű, naprakész szakmai ismeret nyújtása folyamatos megújulás érdekében a képzés és az önképzés magas színvonalának biztosítása értékközvetítő szerep felvállalása a továbbképző munkában hatékonyság, eredményesség, innováció Kiegészítő feladatok: az integrált nevelés hatására a boldog óvodáskor és egyéni fejlődés optimális biztosítása az empatikus, egymást elfogadó készségek kialakítása, támogatása, erősítése Alapelveink a következő folyamatokban valósulnak meg: a nevelési folyamatban a fejlesztő tevékenységekben az óvodai élet megszervezésében és működésében a külső-belső kapcsolatok alakításában továbbképzési munkánkban Szeretnénk egyforma esélyt biztosítani a fejlődésre, fejlesztésre, ezért a gyermekek egészséges fejlődését segítő szolgáltatásaink (logopédus, gyógytornász, konduktor, pszichológus) minden gyermek számára egyformán elérhető. Nevelési időben nem szervezünk óvodán kívüli, vagy külső személy által végzett szolgáltatást. Ellenállunk minden olyan kérésnek, mely nem a gyermekek érdekeit szolgálja. Azt valljuk, hogy mindenek felett játszódjék a gyermek, és mindenki egyformán részesüljön a pedagógiai programunkban rögzített lehetőségekből. Fenti pedagógiai érveinket már az óvodába lépés előtt elmondjuk a szülőknek. Játékvilág Óvodai Programunk sajátosságai a konkrét munka folyamatában, a hagyományostól részben eltérő módszertani megoldásokban, eljárásokban, a kivitelezés újszerűségében, a helyi különleges megoldásokban, a nevelés eredményeiben jelennek meg. 15

22 II. 3. Feltételrendszere Az ember számára az a legfontosabb, hogy tudja, érezze, szükség van rá. (Jan Carlson) II. 3. FELTÉTELRENDSZERE II Személyi feltételek A nevelőtestületünk olyan közösség, mely a ránk bízott óvodás gyermekek egészséges személyiségfejlesztéséért és a továbbképzésekre járó hallgatók szakmai fejlődéséért felelősen munkálkodik. Hagyományainkhoz híven nevelőtestületünk tagjaival szemben támasztott elvárásaink a következők: szakmai tudását széles körben bizonyítsa; legyen igénye a rendszeres, folyamatos önképzésre, továbbképzésre; legyen képes innovációra az óvodapedagógiában; jellemezze az együttműködő nevelési stílus, a pedagógiai humanizmus, optimizmus, a gyermek tisztelete, megbecsülése, a közös értékek vállalása, közvetítése; értsen a szervezéshez, elemzéshez, rendelkezzen jó kommunikációs képességgel; tudjon folyamatokban gondolkodni; legyen nyitott a tudományokra, művészetekre; tudjon csapatban dolgozni; tudjon közös célokért tenni; legyen jártas a felnőttoktatás módszereiben, működjön együtt a továbbképzés résztvevőivel, ismereteit tudja hatékonyan bemutatni, átadni; személyiségét az elfogadás, az empátia, a tolerancia és a türelem jellemezze; szemléletét az inkluzív pedagógia jellemezze. Levélrészlet: Arra a kérdésre, hogy mi az a megtartó erő, amely csaknem fél évszázadig egyazon munkahelyhez köti az embert, elsőként a nevelőtestületi közösséget említem. Jól tudjuk, hogy az élet nem csak ünnepnapok sorozata; sokkal több benne a szürke hétköznap fáradsággal, boldogsággal, vitatkozásokkal és nem egyszer félreértésekkel, félremagyarázásokkal megküzdve. Ezek azonban múló jelenségek, feledhetők, ha kristálytisztán áll előttünk a nevelői hivatottság, a közös cél, a ránk bízott 3 6 éves korú gyermekek testi-lelki nevelése, fejlesztése. (Székely Mária, 44 évet dolgozott a Fővárosi Gyakorló Óvodában, mint bemutató mintaóvónő) A pedagógiai munkát segítők Dajkák Velük szemben elvárás, hogy dajkai szakképesítéssel rendelkezzenek. Munkaidejük legnagyobb részét a csoportban töltik. Közvetlen segítői az óvodapedagógusoknak, velük együttműködve végzik csoportbeli munkájukat. Fontos, hogy szeressék a gyerekeket, pozitív mintát mutassanak számukra, ennek az alábbiakban kell megnyilvánulni a: kultúrált megjelenés hiteles kommunikáció udvarias a magatartás Személyiségüket a türelem, a kivárás, az empátia, a tolerancia és a megértés jellemezze. 16

23 II. 3. Feltételrendszere Pszichológus Szakmai kompetenciája révén, az óvodapedagógusokkal együttműködve segíti a fejlődésben lemaradt, valamint különféle viselkedési és magatartási problémákkal küzdő gyermekek fejlesztését. A nevelési nehézségek megoldásában tanácsokat ad a hozzá forduló szülőknek. Esetmegbeszélések formájában javaslatot tesz egy-egy nehezebben nevelhető gyermek csoporton belüli fejlesztésére, társas kapcsolatainak alakítására, elfogadására. Munkáját csoportos megfigyelések alkalmával, illetve egy-egy gyermekkel történő egyéni foglalkozás során végzi. Türelmes, megértő, empatikus és toleráns magatartásával mintát ad minden gyermekkel foglalkozó felnőtt számára. Logopédus, konduktor Munkájukat a beszédhibás és a beszédfogyatékos gyermekek körében látják el. Fejlesztő munkájukat az óvodapedagógusokkal szorosan együttműködve, a gyermekek lehetőségekhez képesti maximális fejlődése érdekében végzik. Kölcsönösen tájékoztatják egymást egy-egy gyermek aktuális állapotáról, javaslatokat tesznek a továbblépés lehetőségeire. Szükség esetén szakmai véleményt készítenek. Tájékoztatót, fogadóórát tartanak a szülőknek. Nyílt nap alkalmával lehetőséget biztosítanak foglalkozásaik megtekintésére. Rendszeres időközönként részt vesznek az integrációs team munkájában. Gyógytornász Gyógytestnevelés foglalkozásait prevenciós jelleggel tartja. A nevelési év elején felméri a gyermekek testi állapotát. Ennek figyelembevételével foglalkozik a gyerekekkel, javaslatot tesz minden szülőnek gyermeke otthoni tornájára, egy-egy tartásjavító gyakorlat elvégzésére. Szülői értekezleten ad tájékoztatást a prevenció lényegéről, szükség szerint fogadóórát tart, illetve nyílt óra keretében lehetőséget biztosít gyakorlati munkájának megtekintésére. Az óvodában dolgozó egyéb alkalmazottak mind hozzájárulnak intézményünk zökkenőmentes és eredményes működéséhez. Mindenki a maga munkaterületén, munkaköri leírásában meghatározottak szerint látja el a munkáját. Közvetett módon ők is hatnak a gyermekekre, számukra is elvárás a mintaként követhető kultúrált magatartás. Ez magában foglalja a megjelenést, a kommunikációt, az emberi kapcsolatokat egyaránt. Fontos részükről is a segítőkészség, az elfogadás, a türelem és a megértés megnyilvánulása. 17

24 II. 3. Feltételrendszere II Tárgyi feltételek Játékvilág Óvodai Programunk megvalósításához szükséges tárgyi és eszközbeli feltételek maximálisan biztosítottak óvodánkban. Az épület adottságai: 2152 m 2 hasznos alapterületen három szinten helyezkednek el a csoportszobák, a tornaszoba, a sószoba, az előadóterem, irodák, múzeum, könyvtár és egyéb kiszolgáló helyiségek. Fás, tágas udvar és füves, virágos előkert veszi körül az épületet. A belső és külső terek lehetővé teszik, hogy a gyermekek számára sokféle elfoglaltságot, tevékenykedést és mozgáslehetőséget biztosítsunk. Belső terek: Tárgyi környezetünk kialakításánál értékátadást, látás- és ízlésformálást végzünk. Olyan családias, derűs, biztonságos, esztétikus, nyugodt óvodai környezetet kívánunk teremteni, amelyben öröm élni. Arra törekszünk, hogy a kiválasztott tárgyak feleljenek meg funkciójuknak, lehetőség szerint természetes alapanyagból készüljenek, ne okozhassanak balesetet. A tárgyak, bútorok illeszkedjenek a környezethez, léptékükben, méreteikben alkalmazkodjanak a gyermekek testméreteihez, szemmagasságához. A csoportszoba berendezésénél figyelembe vesszük: az épület építészeti adottságait, stílusát, a helyiségek funkcióját a szobák méreteit, elrendezését (ajtó-, ablak fülkék, mélyedések) azt, hogy a gyermekek tevékenységeiket a természetes fényhez közel végezhessék a különféle tevékenységek végzésére szolgáló helyek elválasztását, a játszóhelyeket, a mozgásra, az elkülönülésre, a pihenésre alkalmas lehetőségeket a természetsarkok, a csoportkönyvtárak, gyermekkonyhák berendezését azt, hogy a játékeszközök között legyenek olyan anyagok, eszközök, melyek sokféle módon felhasználva a gyermeki fantáziát, a kreativitást fejleszthetik Egyik csoportszobánk 18

25 II. 3. Feltételrendszere A csoportszobák egyéni arculatát az együtt dolgozó óvodapedagógusok a közös megállapodások figyelembevételével alakítják ki. Az épület egyéb belső helyiségeinek kialakításánál figyelembe vesszük az egyes helyiségek funkcióját, óvodánk különféle programjait, rendezvényeit, így szépen, praktikusan berendezett a tornaszoba, a sószoba, a logopédia szoba, a könyvtár, a múzeumunk, a felnőttek konyhája. Óvodatörténeti múzeumunk Berendezési tárgyaink és eszközeink, maga az óvodánk berendezése mintául szolgál a gyermekek, a szülők, az itt dolgozók, valamint a továbbképzéseinken résztvevők számára. Ezt figyelembe véve a különféle helyiségeinket esztétikai igényességgel rendezzük be. Közös tereink dekorálása nevelőtestületi konszenzus alapján történik, mely csak elveket határoz meg, tág teret biztosít az egyéni elképzelések megvalósítására. Közös értékeink védelme, óvása mindannyiunk feladata, ezért amit lehet, megjavítunk, megjavíttatunk, újrahasznosítunk. Ez a szemlélet egyezik nevelési elveinkkel is, de a gazdaságosságot is támogatja. Kedvencünk a teknős 19

26 II. 3. Feltételrendszere Külső terek: Játszóudvarunkat úgy alakítottuk ki, hogy lehetőség adódjon a különféle udvari tevékenységek végzéséhez. Árnyékos és napos helyek egyaránt vannak, valamint fedett területek is rendelkezésre állnak. Udvarunk változatos talaja módot ad rollerozásra, biciklizésre, labdázásra, homokozásra, futkározásra. A különféle beépített játékszerek segítik a mozgásfejlesztést, ugyanakkor a nyugodt elfoglaltság, a csöndes játék feltételei is biztosítva vannak. Az előkertünk a környezeti nevelést segíti. A gyermekek itt kertészkedhetnek, figyelemmel kísérhetik a természet változásait, a növények fejlődését és a madarak életét. Itt helyeztük el a komposztálót, amely a szerves hulladék újrahasznosítását mutatja be az óvodásainknak. Fontosnak tartjuk a gyermekek ezirányú közvetlen tapasztalatszerzését. Fűszernövények, sziklakerti növények, évelők, egynyári növények, fák, bokrok és füves területek teszik változatossá az élményösvényünk útvonalát. A különféle itt játszható szenzitív környezeti játékok is a gyermekek ismereteinek bővítését segítik. Az óvoda játszóudvara előkertje 20

27 III. A nevelési folyamat feladatai III. A NEVELÉSI FOLYAMAT FELADATAI III. 1. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA III AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS III AZ EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS III A MOZGÁS III. 2. ÉRZELMI NEVELÉS ÉS SZOCIALIZÁCIÓ III. 3. ANYANYELVI ÉS ÉRTELMI NEVELÉS III ANYANYELVI KULTÚRA, KOMMUNIKÁCIÓ III ÉRTELMI NEVELÉS III PREVENCIÓS ÉS KORREKCIÓS HANGSÚLYOK 21

28 III. 1. Az egészséges életmód alakítása Az egészség az embernek az a belső állapotja, mellyel tagjaiban jól lévén, az ő cselekedeteit jól viszi végben. (Apáczai Csere János) III. 1. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) dekrétumában az egészségnevelés fogalma: teljes testi, lelki, szellemi, társas, szociális jóléti állapot. A jóléti állapot ebben az összefüggésben a teljes egészségi potenciál és az egészségre való esély elérését jelenti. Az egészségnevelés pedagógiánk alapját jelenti, mely a nevelési folyamatok minden mozzanatában jelen van, ezért pedagógiai szemléletünkben az egészségnevelés nem áll meg a gyermek testi, biológiai egészségénél. Sajátos egységben szemléli a gyermeket lelkiségében, szellemiségében, társas kapcsolati rendszerében. III Az egészséges életmódra nevelés Az egészség örök emberi érték, az életminőség fontos dimenziója. Az egészséget az ember teremti meg és éli át a mindennapok különböző szintjein. Az egészséges életmódra nevelés magában foglalja: a gyermekek gondozását, testi szükségleteik, mozgásigényük kielégítését a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítését a gyermek segítését testi képességei fejlődésében a gyermek egészségének védelmét, erősítését, óvását, megőrzését az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítását a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet kialakítását a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítását megfelelő, a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködő szakemberek bevonását speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátását Ezen értékek képviseletét és kimunkálását egészséges életmódra nevelésünkben hangsúlyosan fontosnak tartjuk. Valljuk: Az egészség aktív alkalmazkodó tevékenység, olyan érték, amiért napról napra tenni kell valamit. (Székely Lajos) Az egészséges életmódra nevelés legfontosabb feltételei: A modell jelenléte, vagyis az egészséges életmód szokásait, az egészségvédő szokásokat a gyermekek a felnőttek által nyújtott modell után, mintakövetéses módon sajátítják el. Az egyéni bánásmód érvényesítése, mert a személyiség fejlődése minden gyermeknél egyéni adottságok, képességek, egyéni érési ütem és a külső ráhatások következtében jön létre. Ezért a gyermekek érési ütemét nem sürgethetjük, hisz a sürgetés neurotizál, megzavarja a természetes fejlődést. Fontosnak tartjuk a 22

29 III. 1. Az egészséges életmód alakítása gyermekekkel kapcsolatba kerülő felnőttek részéről a gyermekhez mért pedagógiai eljárások alkalmazását, melyben hangsúlyos szerepet kap a kivárás és a türelem. Az egészséges életmódra nevelésünk célja: A gyermekek tudásának, képességeinek fejlesztése, amely alkalmassá teszi őket az alapkészségek és képességek megszerzésére, egészségvédő kompetenciára. Kompetencia alatt az egészséghez, az élethez való boldoguláshoz szükséges ismereteket, készségeket, képességeket értjük. Az egészséges életmódra nevelésünk feladatai: egészséges környezet kialakítása helyes életritmus biztosítása egészségügyi szokások, készségek, képességek alakítása az egészség mint érték hangsúlyozása a felnőttek modellnyújtó viselkedése, tevékenységei a gyerekek körül élő felnőttek mentálhigiénéjének segítése a család és az óvoda egészségnevelési szokásainak összehangolása a szülők figyelmének felhívása a tudatosabb táplálkozás és a mozgás fontosságára az egészségügyi és egyéb szakszolgálattal való együttműködés, betegségek megelőzése a gyermekek képességének kialakítása, hogy választási helyzet elé állítva őket, az egészséges módot válasszák minden egészséggel kapcsolatos esetben. Már a kicsik is reszelnek 23

30 III A mozgás A környezetünkkel való kapcsolatunkban az egyik legalapvetőbb tényező az ÉTEL, mivel környezetünk az ételek formájában hatol be szervezetünkbe legközvetlenebbül. (Szent-Györgyi Albert) III Az egészséges táplálkozás A mennyiségileg és minőségileg helyes, egészséges táplálkozás az egészséges élet alapja. A gyermek táplálkozási szokásait a családjában sajátítja el. Ezek a szokások sokfélék, ezért feladatunk, hogy a helyes táplálkozási szokásokat megerősítsük, és továbbiakat alakítsunk ki. Óvodánkban az évszakok ritmusához alkalmazkodva ismertetjük meg a gyermekekkel az egészséges táplálkozást, melynek alapját: zöldségek, gyümölcsök gabonafélék, olajos magvak, hüvelyesek könnyen emészthető, nem túl zsíros fehérjék megfelelő mennyiségben folyadékfélék alkotják. Ezért az óvoda központi étrendjét rendszeresen kiegészítjük: az évszakok lédús gyümölcseivel a gyermekek által készített italokkal (frissen préselt rostos gyümölcslé, zöldséglé, gyógyteák), ételekkel (gyümölcssaláta, zöldség, zöld saláta) lehetőséget adunk arra, hogy a gyermekek megismerkedjenek különböző, számukra eddig ismeretlen ételek ízével, elkészítési módjával (olajos magvak fogyasztása, gabonafélék csíráztatása, csíra fogyasztása, aszalt gyümölcsök készítése, fogyasztása) A felkínált táplálékok biológiailag értékes alkotóelemeket, rostot, vitamint, makro- és mikroelemeket tartalmaznak. Az óvodánkat ellátó gyermekélelmezési szolgáltatóval megfelelő és együttműködő a kapcsolatunk, részben biztosítani tudják a korszerű alapanyagokat. A kiegészítést és pótlást a szülők segítségével, csoportonként különböző módon oldjuk meg. Így jutnak a gyermekek naponta friss gyümölcshöz és zöldségfélékhez. Változatos felhasználásukkal mód nyílik arra, hogy a gyermekeket a hét kijelölt napján, egyszerű konyhatechnikai eljárásokkal ismertessük meg, hogy egyéni érdeklődés szerint gyakorolhassanak, tapasztalatokat szerezhessenek, ízérzékük fejlődjön mindennapi életük színterén a csoportszobában található gyermekméretű konyhában. Az eszközfeltételeket minden csoport számára külön biztosítjuk, folyamatosan bővítjük. Étkezési kultúránkat színesítjük a népi hagyományokon alapuló főzési, sütési eljárásokkal (aszalás, kenyérsütés, puliszkafőzés, tartósítás, kukoricapattogtatás, mézes ételek készítése stb). Óvodánk lehetőséget biztosít a különböző táplálékallergiás gyermekek étkeztetésére. Tanítjuk: Ne múljon el nap nyers gyümölcs és zöldség fogyasztása nélkül! 24

31 III A mozgás Az egészséges táplálkozási szokások kialakításánál különösen figyelünk: a táplálkozások időritmusára (3 óránként kötött időpontokban étkezünk) kellő mennyiségű víz fogyasztása (egyénileg változó) az alapos rágásra, melyre biztosítjuk a megfelelő időt a gyümölcsevésre két étkezés között az egyéni szükségletekre, érzékenységekre (ritmus, mennyiség, válogatás) az étkezések nyugodt, derűs légkörére az esztétikus étkezési felszerelések biztosítására, melyeket a gyermekek egyéni fejlettségüknek megfelelően használhatnak az étkezés örömét fokozó, esztétikus terítésre, környezetre, testi ápoltságra, kulturált beszédszokások alakítására Óvodánk helyi nevelési programjának egyik sajátossága a családokkal való szorosabb kapcsolat, az egészséges táplálkozás terén is megnyilvánul. Óvodásaink szokásait kialakító, egészséges táplálkozásra való nevelésen keresztül szeretnénk hatni a családokra, ezzel is hozzájárulva szemléletformálásukhoz. Időnként a szülőkkel közösen készítünk különféle ételeket, recepteket ajánlunk és cserélünk. A Szülők klubja keretében előadásokat tartunk, olyan szakkönyvekre, kiadványokra hívjuk fel a figyelmet, melyek hozzájárulnak a korszerű, egészségesebb táplálkozás igényének kialakulásához. A mindennapi gyümölcsevés 25

32 III A mozgás A mozgáskultúra, a mozgásos anyanyelv ismerete a beszéd és gondolkodás alapját adja. (Vekerdy Tamás) III A mozgás A mozgás jelentősége: A mozgás alapvető életjelenség és alapvető szükséglet. Az egész életre, a világra jellemző dolog. Átszövi az ember teljes életét, környezetét. Mozgás nélkül nincs élet. A mozgás intenzíven befolyásolja az egészséges test, az egészséges lélek és a fejlett értelem alakulását. Ezért a mozgás fejlettségéből következtetünk a gyermek fejlettségére, intellektusára. A gyermek mozgása és játéka alapvető feltétele és jelzője fejlődésének. A mozgás a gyermek egyik legtermészetesebb megnyilvánulási formája. A gyermek a legtöbb mozgástapasztalatát életének kezdeti szakaszában szerzi meg, majd folyamatosan, az óvodába kerülve szervezett keretek között jut maradandó mozgásélményekhez, ami segíti őt az egészséges testkultúra kibontakozásában. A kisgyermek biológiai fejlődésének abban a szakaszában kerül óvodába, amikor: a mozgásaktivitása a legnagyobb, mozgásvágya a legerősebb, mozgásos cselekvése a legintenzívebben fejleszthető. Komoly gondot okozhat, ha a gyermek: életmódja mozgásszegény, beszűkült mozgástérben él (kis lakás, tévézés), nem jut elegendő mozgástapasztalathoz. Ezért fontosnak tartjuk, hogy a mozgáshiányt az óvodában időben észrevegyük és megfelelő intenzitású mozgásingerekkel kompenzáljuk: a testtartás, az állóképesség, az erő, a mozgásvégrehajtás terén jelentkező hiányosságokat. Az integrációs nevelésben részt vevő sajátos nevelési igényű gyermekek mozgásfejlettsége eltér az átlagtól, az éretlenség általános tünetei nyilvánulnak meg a nagyés finommozgások területén, ezért munkánkat konduktor segíti. 26

33 III A mozgás A mozgásfejlesztés ezen a területen is magába foglalja: a nagymozgások fejlesztését (járások, futások, ugrások, csúszás, kúszás, mászás) az egyensúly-gyakorlatokat a szem-kéz koordináció fejlesztését a szem-láb koordináció fejlesztését a finommotorika fejlesztését a beszédmozgás fejlesztését. Továbbá különböző ismeretek megszerzésére is szüksége van a gyermekeknek: a testrészek megismerésében a testséma alakításában a lateralitás alakításában, gyakorlásában a test elülső és hátulsó részeinek megismerésében a test függőleges zónáinak megismerésében az adott tárgyakhoz viszonyított testhelyzetek gyakorlásában a tér és a térbeli viszonyok észlelésének fejlesztésében a sorrendiség, a szerialitás gyakorlásában Mód nyílik az egyes testrészek fejlesztésére, a térbeli viszonyok irányok, helyzetek, idő gyakorlására, keresztcsatornák fejlesztésére is. Céljaink a mozgásnevelés területén: a gyermekek mozgásszükségletüket minél teljesebben élhessék ki; a gyermekek tevékeny, pozitív érzelmi töltésű mozgásos lehetőségek közepette éljenek; minden óvodás találjon saját fejlettségének megfelelő mozgásos alkalmat.; örömmel és szabadon mozogjanak a felkínált lehetőségek sokaságában.; megszerzett mozgásos tapasztalataikat megváltozott körülmények között is könnyedén tudják alkalmazni. a mozgásnevelés teljessége a gyermekek széleskörű tevékenységével átszőve az egyes nevelési területek integrációjában valósuljon meg. Feladataink a mozgásnevelés területén: Változatos lehetőségeket biztosítunk a mozgásos tapasztalatszerzésre. Megfelelő szokás- és szabályrendszerrel olyan mozgásra ösztönző pozitív légkört alakítunk ki, melyben a gyermekek bátran, biztonsággal mozoghatnak. Az egész nap folyamán szabad vagy szervezett formában megteremtjük gyermekeink számára a mozgásos alkalmakat, mind az épületen belül, mind a szabad levegőn. A szülők figyelmét felhívjuk arra, hogy: A gyermek számára a mozgás alapszükséglet! 27

34 III A mozgás A mozgásfejlesztés szervezési formái: a mindennapi testnevelés a testnevelés foglalkozás szabad mozgási lehetőségek preventív gyógytorna SNI gyermekek konduktív fejlesztése A mindennapi testnevelés során főleg a testnevelési játékok segítségével szereznek gyermekeink mozgástapasztalatot, a teremben vagy a szabadban. Testnevelési foglalkozásainkon változatos eszközökkel, célirányosan fejlesztjük gyermekeink szervezetét és testi képességeit. A testnevelési foglalkozás óvodánkban kötelező foglalkozást jelent a gyermekek számára. Ez fejleszti a gyermekek természetes mozgását, lehetőséget ad mozgástapasztalatok bővítésére, fejleszti cselekvő és feladatmegoldó képességüket, testi képességeiket, ügyességüket, testi erőiket, gyorsaságukat, állóképességüket. Segíti a térben és időben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést, fejleszti az alkalmazkodás képességét. A foglalkozások megszervezésénél a tevékenykedésre, az önálló és örömteli mozgásra fordítjuk figyelmünket. Kitüntetett szerepet kap a beszéd észlelése és értése, a látás és hallás utáni tevékenység együttes jelenléte. A gyerekek egyforma instrukciók alapján dolgoznak, de a kivitelezésben egyéni eltérések mutatkoznak a fejlettségi szintek alapján. Ezek figyelemmel követése lesz az alapja egyéni fejlesztő munkánknak. Szabad mozgáslehetőségek: játékos mozgások teremben, tornaszobában és a szabad levegőn különböző mozgásfejlesztő eszközökkel történő mozgások (fízió labda, trambulin, csúszda stb) séták, kirándulások (évszakonként Normafa, Isaszeg stb); erdei óvoda, falusi óvoda (lég- és vízfürdő) gyermek táncház Munkánkat gyógytornász segíti, aki a nevelési év elején korcsoportonként állapotfelmérést végez, ennek során részletesen vizsgálja a tartási rendellenességeket, tengelyeltéréseket, izomfeszüléseket, a hasizom és a hasi légzés működését. Szükség szerint együttműködik a szülőkkel és az ortopéd szakorvossal. A gyógytornász heti rendszerességgel preventív foglalkozásokat tart, melynek lényege a gyermekek izmai, ízületei, keringési és légzőrendszerük helyes használatára történő tanítása, továbbá segít kibontani és megőrizni a természet adta funkciókat (ülés, állás, járás, lazítás). Szeretnénk, ha minden kisgyermeknek a mozgáskultúrája, a testi anyanyelve is lenne, hogy örömét lelje a mozgásban, teste érzékelésében. 28

35 III. 2. Érzelmi nevelés és szocializáció Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra (Weöres Sándor) III. 2. ÉRZELMI NEVELÉS ÉS SZOCIALIZÁCIÓ Az óvodáskor a gyermekkor érzelemvezérelt időszaka, ezért az érzelmi nevelés és a szocializáció lényegi feladat a lelki egészség érdekében végzett nevelési folyamatban. Programunkban az érzelmi és értelmi nevelés egyensúlyára törekszünk, fontosnak tartjuk a kapcsolatteremtő képességek fejlesztését, valamint az érzelmi biztonságot, otthonosságot, a derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkört. A gyermeki jellem alakulására a szokások nagy hatással vannak, ezért fontos, hogy ezen a téren is jó szokásrendszert alakítsunk ki, a mintakövetésben pozitív modellt nyújtsunk, biztonságot, szeretetet sugárzó óvodai közeget teremtsünk. A szocializáció során alakulnak ki azok a tulajdonságok, amelyek segítik a közösségbe való bekapcsolódást, és azt, hogy a közösségnek minél boldogabb és megbecsültebb tagjává váljék a gyermek. Ilyen légkörben a gyermek megszerzi azt a tudást, azokat a készségeket, amelyek birtokában a társadalom eredményes tagjává válhat. Az érzelmi nevelés és a szocializáció céljai: a gyermekek szerezzenek minél több tapasztalatot az együttélésről (felnőtt-felnőtt, óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek, férfi-nő, fiú-lány, idősebb-fiatalabb, házigazda-vendég viszonylatában és a család, óvoda, más családok, közlekedés, színház, múzeum, állatkert, mozi, természet színterein). Kapcsolataikat pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze; próbáljanak meg a megtapasztalt együttélési szabályoknak, illemnek megfelelően viselkedni; ismerjék a szűkebb és a tágabb környezetüket, ami a szülőföldhöz való kötődés alapja; más kultúrákból érkezett gyermekek népi kultúrájának, szokásainak megismerésére és elfogadására törekedjenek a multikulturális nevelés jegyében; tudjanak együtt érezni, átérezni a másik gyermek bánatát, örömét, örülni mások sikereinek; próbálják megvalósítani vágyaikat, akaratukat a viselkedési szabályok lehetőségein belül; találjanak örömöt a tevékenységeikben, legyen lehetőségük az önkifejezésre; széles érzelmi skálán fejezzék ki érzelmeiket, a szeretet kifejezésének képessége domináljon; tapasztalják meg és elemi szinten gyakorolják a harag tettlegességtől mentes kinyilvánítását; legyen lehetőségük magányukat, gátlásosságukat oldani játék és különféle tevékenységek segítségével, félelmeiket, bánatukat próbálják meg különböző módon kivetíteni; elemi szinten tudják kontrollálni viselkedésüket; 29

36 III. 2. Érzelmi nevelés és szocializáció hallgassák meg mások véleményét is; próbáljanak megérteni másokat, elfogadni a különbözőségeket, a másságot; tapasztalják meg és minél ügyesebben gyakorolják a kommunikáció különféle formáit; alakuljon ki barátságos, szeretetteljes, szoros kapcsolat társaikkal és a felnőttekkel; érdeklődjenek mások iránt, tapasztalják meg és alapozódjon meg viselkedésükben a gondoskodás, figyelmesség, önzetlenség, együttműködés és segítőkészség; Az érzelmi nevelés és a szocializáció feladatai: biztosítsunk pozitív érzelmekkel telített, kiegyensúlyozott, nyugodt, türelmes, biztonságot, szeretetet sugárzó óvodai légkört; minél több lehetőséget szervezünk az érzelmi tapasztalatszerzésre. Ezért tegyük minél gyakoribbá a kedvező tapasztalatokat; a gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése; segítsük a gyermekek szociális érzékenységének fejlődését, kompetens, autonóm személyiségük alakulását; segítsük, hogy reális önismeretük, önmagukkal és másokkal szemben való igényességük alakuljon ki; tudjanak különbséget tenni, ismerjék a jót és a rosszat, segítsük a következmények felismerését; fontosnak tartjuk, hogy gyermekeink ne legyenek automatikusan teljesítők, legyen pozitív érdek- és önérvényesítésük; legyünk következetesek, érzelmileg azonosuljunk a gyermekekkel. Legyünk toleránsak, őszinték, elfogadók; a tevékenységek során építsünk a gyermekek belső motivációira és öntevékenységére; mutassunk példát a stresszhelyzetek kultúrált feloldására. Segítsük át a gyermekeket ezeken a helyzeteken; stresszoldó magatartásunkat hassa át a megértés és a humor; segítsük a különféle problémákkal küzdő gyermekeket abban, hogy szorongásaikat, félelmeiket játékban és más tevékenységekben kiélhessék. Segítsünk a peremhelyzetre sodródó gyermekeknek, hogy önmagukat el tudják fogadni, illetve mások is elfogadják őket; adjunk olyan feladatokat a gyermekeknek, melyekben felelősségérzetük megerősödhet, fokozzuk magabiztosságukat, önbecsülésüket; átgondolt szokásrendszerben, a felesleges korlátozásokat, fegyelmezéseket elkerülve fejlesszük a gyermekek akarati tulajdonságait (önállóság, szabálytudat), alakítsuk morális érzéküket, együttérző magatartásukat, becsületességüket, tisztelettudó-illemtudó magatartásukat, empátiájukat; fontosnak tartjuk az akarat fejlesztését: a kitartás, állhatatosság képességét, a siker és kudarc elviselését, az akadályok leküzdésének megpróbálását; közös programokat szervezünk a családokkal, ezzel erősítjük a gyermekek pozitív érzéseit családjuk tagjai iránt; 30

37 III. 2. Érzelmi nevelés és szocializáció külön feladatot jelent számunkra az átlagtól eltérő gyermek szocializálása, azaz: a beszédfogyatékos, a nehezen szocializálható, halmozottan hátrányos helyzetű, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, a kiemelkedő képességűek, a fejlődésben gátolt, lassabban fejlődő, a problematikus, nehezen kezelhető, mentálisan sérült gyermekek esetében a személyiségfejlesztés. Az ilyen esetekben tüzetesebb megfigyeléseket végzünk a gyermek óvodán kívüli életével kapcsolatban. A családdal közösen ha szükséges, a nevelőmunkánkat segítő szakemberekkel is (logopédus, pszichológus, konduktor) kidolgozzuk azokat a speciális nevelési módszereket, amelyek a legcélravezetőbbek. Mindent megteszünk azért, hogy a szocializációs nehézségekkel küzdő gyermekeinket otthon és az óvodában is közel azonos nevelő hatások érjék. Nevelésünk során fontosnak tartjuk a közösségfejlesztés és az egyéni fejlesztés egyensúlyát. Gyermekeink személyiségfejlődése szempontjából az integráció kiemelkedő jelentőségű, hiszen az egészséges és a megkésett beszédfejlődésű gyermekek közötti kölcsönhatás, a pozitív minta, az értékek, viselkedési és beszédminták átadása, átvétele segíti az integrált és ép gyermekek fejlődését. Feladatunk a gyermekek mindennapi társas helyzeteiben, játékában és a tevékenységekben megvalósuló tanulás során adódó fejlesztési lehetőségek kiaknázása: felnőttekkel és társakkal való kapcsolatfelvétel és együttműködési készség fejlesztése együtt érző (empatikus), őszinte elfogadás fejlesztése érzelemkifejezés segítése empátia fejlesztése segítő-, támogatókészség fejlesztése Fecskefalvi lányok Fontosnak tartjuk a támogató, szeretetteljes légkör megteremtését, reális énkép alakítását, pozitív énkép formálását a sajátos nevelési igényű gyermekek számára. 31

38 III. 3. Anyanyelvi és értelmi nevelés A mi nyelvünk határtalan és szabad, korlátlan terület, ahol alkotni, játszani és táncolni lehet. Mindenki a képére formálhatja. Gyönyörű tornája, játéklabdája a... gyermekeknek és a zseniknek. (Kosztolányi Dezső) III. 3. ANYANYELVI ÉS ÉRTELMI NEVELÉS III Anyanyelvi kultúra, kommunikáció Az anyanyelvi nevelés, a nyelvi kultúra fejlesztése a kultúra átadásának alapfeltétele. Az anyanyelvi nevelés az egész óvodai életet átszövi, feltétel, cél, feladat, eszköz és módszer. A társadalmi kommunikáció nem képzelhető el személyes kapcsolatok, közvetlen nyelvi kommunikáció nélkül. A beszélő magatartás kifejlődése a szocializáció alapja, ezért elsősorban a kommunikáló képességet, a beszélő magatartást kell fejleszteni. A beszélőkedv kialakulásának feltétele a nyugodt, derűs, nyitott, toleráns, élménygazdag, személyiség- és tevékenység-centrikus, játékos óvodai környezet. A beszélő magatartás, a kommunikációkészség alapvető meghatározói: a genetikus adottságok, a szociokulturális háttér, a család kommunikációs szintje, az anya-gyermek kapcsolata, és mindenekfelett az anya mintája. A gyermek utánzás útján tanulja a beszédet, ezért nagyon fontos az őt körülvevő felnőttek mintája. Az anyanyelvi nevelés feltétele a tapintat és a türelem, az egyéni érési ütem figyelembevétele, a kivárás. Fontosnak tartjuk az őszinteséget, a valós érzelmekkel teli kommunikációt, mivel a közlési zűrzavar rontja a megértő képességet, az empátiát. Anyanyelvi nevelésünk céljai: fejlődjön ki a gyermek beszélőkedve; szívesen, gátlások nélkül, folyamatosan, életkori sajátosságaiknak megfelelő alaki, nyelvi helyességgel, tartalmi változatossággal, bő szókinccsel beszéljenek; váljanak minél felszabadultabbá, játékosabbá, közlékenyebbekké; tudjanak alkalmazkodni különböző beszédhelyzetekhez, tudják megválasztani a megfelelő kifejezési formákat, a teljes ember vegyen részt a közlésben; Anyanyelvi nevelésünk feladatai: teremtsünk nyugodt, derűs, nyitott, toleráns, élményekben gazdag, személyiség- és tevékenység-centrikus, játékos óvodai környezetet, mely megindítja a gyermek beszélőkedvét; tudatosan, tervszerűen és differenciáltan, minden helyzetet kihasználva, játékosan fejlesszük a gyermekek kommunikációs képességeit; 32

39 III. 3. Anyanyelvi és értelmi nevelés az anyanyelv elsajátításához szép beszédünkkel, helyes kiejtésünkkel, hangsúlyozásunkkal, szemléletes-képszerű kifejezésmódunkkal nyújtsunk modellt a gyermeknek; tapintattal és türelemmel reagáljunk a gyermek helytelen nyelvi kifejezéseire, nem figyelmeztetjük őket, mert ez beszédgátlást idéz elő; beszédhelyzetben helyesen ismételjük meg a problémás kifejezést; törekszünk arra, hogy az óvodában dolgozó felnőttek kommunikációja minden helyzetben őszinte, valós érzelmekkel teli legyen, ezzel is segítve a gyermekek megértését és az empátia kialakulását; pontosan fejezzük ki magunkat, ezzel is segítve a megértést; természetes élethelyzetekben és nyelvi játékokkal egyaránt fejlesszük a gyermekek kifejezőkészségét, mely elősegíti a közlés tartalmának felfogását, megértését. Sajátos nevelési igényű, beszédfogyatékos gyermekeink anyanyelvi fejlesztése kiemelt jelentőségű. Az óvodapedagógus a nap folyamán, nevelőmunkája minden helyzetében keresi azokat a lehetőségeket, melyekben segíteni tudja az integrált óvodásaink nyelvi és kommunikációs fejlődését. Játék a képzelet szárnyán Na, milyen ügyes vagyok? 33

40 III. 3. Anyanyelvi és értelmi nevelés Kreatívnak tartjuk az újszerű, bátor, eredeti és szabad gondolkodást. (Arthur J. Cropley) III Értelmi nevelés Az értelmi nevelés terén feladatunk a megismerési tevékenységek, a megismerőképességek (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás) 3 7 éves életkornak megfelelő fejlesztése, a tapasztalatok bővítése, új ismeretek felfedezése, felfedeztetése, problémaérzékenység fokozása. Az óvodáskorú gyermekek pszichikus és gondolkodásfejlődése a külvilággal való szüntelen kölcsönhatásban alakul, ez a tárgyakkal való manipulációtól a gondolati tevékenység felé haladó folyamatban valósul meg. Az óvodás gyermekre jellemző: a gyakorlati problémamegoldó gondolkodás, melyben a reális cselekvés és a gondolkodási műveletek váltják egymást a fantázia szabad áramlása, a kötetlenül áradó asszociáció, a könnyedén fellépő analógia az, hogy a logikai műveletek a cselekvésben szerzett tapasztalatokból származnak Gondolkodását a közvetlen megismerés, észlelés, emlékezet logikája uralja, mely az erős emocionalitás hatása alatt áll. Értelmi nevelésünk céljai: tevékenység, élményszerzés közben fejlődjenek értelmi képességeik (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás); természetes kíváncsiságukat, megismerési vágyukat többféle helyzetben, szituációban élhessék ki, ismerjék meg a felfedezés, próbálkozás, kísérletezés örömét; változatos tevékenységek közül választva, egyéni érdeklődésüknek megfelelően szerezzenek tapasztalatokat; fejlődjön önállóságuk, figyelmük, kitartásuk, pontos feladatvégzésük, feladattudatuk; alapozódjon meg gondolkodásuk önállósága; döntéseikben tanuljanak meg konkrét tapasztalatokat felhasználni, és elemi szinten következtetni; legyenek vállalkozó kedvűek, nyitottak, toleránsak, tudni vágyók, optimisták; legyenek készek az új élmények befogadására; legyen önértékelésük, pozitív énképük ; szerezzenek tapasztalatokat konfliktushelyzeteik kezeléséről; véleményüket próbálják meg kifejezni; tevékenység és élményszerzés közben tegyenek szert tapasztalatokra, és elemi szinten sajátítsák el az információkeresés célszerű formáit. Értelmi nevelésünk feladatai: 34

41 III. 3. Anyanyelvi és értelmi nevelés szervezzünk, biztosítsunk olyan élményszerzési lehetőségeket a gyermekek számára, melyek által fejlődnek értelmi képességeik (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás); megerősítő, támogató magatartásunkkal, érdekes szituációk megteremtésével tartsuk ébren kíváncsiságukat, megismerési vágyukat; teremtsünk olyan lehetőségeket, melyekben önállóan tevékenykedhetnek; segítsük elő a gyermekek kreativitásának kibontakozását; viselkedésünkkel, beállítódásunkkal, példánkkal nyújtsunk modellt a nyitott, toleráns, kreatív megközelítési módokra; ismerjük el a problémák eredeti megoldását; használjuk fel nevelőmunkánkban a családból hozott kulturális értékeket és hagyományokat. Malomjáték Már alig érem el 35

42 III. 3. Anyanyelvi és értelmi nevelés III Prevenciós és korrekciós hangsúlyok: Óvodánkban a logopédus évente felméri a gyermekek beszédfejlettségét, kiszűri a beszédhibás gyermekeket. Tudatosan és tervszerűen, szakszerűen, speciális gyakorlatok igénybevételével korrigálja a beszédhibákat és fejleszti a gyermekek beszédét. A családokkal felveszi a kapcsolatot: tájékoztatja a szülőket gyermekük beszédállapotáról, bevonja őket a beszédfejlesztés otthon is gyakorolható feladataiba. Óvodánkban a Fővárosi Beszédvizsgáló Intézet szakvéleménye és ajánlása alapján sajátos nevelési igényű, beszédfogyatékos gyermekek integrált nevelése folyik. E korrekciós nevelőmunka speciális szakmai és tárgyi feltételeit a Fővárosi Gyakorló Óvoda és Továbbképzési Intézmény, valamint a Fővárosi Beszédjavító Intézet és EGYMI munkatársai közösen teremtik meg. A két intézmény közötti mindenkori megállapodás alapján, a szükséges fejlesztő munkát a logopédusok és a konduktor látják el. Az óvodapedagógusok és a szakszolgálat szakemberei egymás munkáját segítve, együttműködve tesznek meg mindent a beszédfogyatékos gyermekek a lehetőségekhez képest történő legteljesebb fejlesztése érdekében. Az óvodapedagógusok kiemelt feladata, hogy segítsék a csoportjukban lévő integrált gyermekek beilleszkedését, társas kapcsolatait, valamint a logopédus fejlesztő munkáját a csoport mindennapi életében. Az integrált gyermekek egyéni fejlődési lapját az óvodapedagógusok a logopédus javaslatai alapján tervezik és vezetik. A beszédfogyatékos gyermekekkel foglalkozók rendszeres időközönként megbeszélést tartanak, kölcsönösen tájékoztatják egymást az adott gyermek fejlődéséről. Ezekre a beszélgetésekre esetenként meghívjuk a szülőket is, és ha szükséges, akkor az óvodapszichológust is. Logopédiai foglalkoztató 36

43 IV. Tevékenységek a fejlesztés szolgálatában IV. TEVÉKENYSÉGEK A FEJLESZTÉS SZOLGÁLATÁBAN IV. 1. A TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS IV. 2. A JÁTÉK IV. 3. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE IV A KÖRNYEZET FELFEDEZÉSE ÉS MEGISMERÉSE IV MATEMATIKAI TAPASZTALATOK IV. 4. KOMPLEX ESZTÉTIKAI HATÁSOK A MŰVÉSZETEKBEN IV HAGYOMÁNYÁPOLÁS ÉS NÉPI KULTÚRA ÁTADÁSA IV MESE, VERS IV ÉNEK-ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, TÁNC IV RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA IV. 5. MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK 37

44 IV.1. A tevékenységekben megvalósuló tanulás A tanulás ne lecke legyen a gyermeknek, hanem szívdobogtató élmény! (József Attila) IV. 1. A TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS A tanulás az élet minden területét átszövi. Az ember a világot tanulás útján érti meg, veszi birtokába. Éntudata a világ jelenségeinek viszonylatrendszerében alakul; megtanul élni praktikus és szellemi síkon egyaránt. Tanulás útján alakul világképe. Jelentős hatást gyakorol a gyermek világképének formálódására a felnőtt értékközvetítő, kultúra- és hagyományátadó modellje. Ezért alapvetően meghatározó a gyermek szociokulturális háttere, élménykörnyezete, a fontos személy jelenléte. A kisgyermek tanulása spontánul, elsősorban még mozgásos, utánzásos játékban realizálódó, érzéki, értelmi, kreatív, szociális és gyakorlati tanulás (Vekerdy Tamás). A gyermek jellemző módon emocionálisan, igen kis lépésekben tanul. A pszichikus képességek egyenetlen fejlődése miatt azonos korcsoportban egy-két éves eltérés is lehet a fejlettség szintjében. A tanulást elsősorban kisebb csoportokban vagy egyénileg, személyes törődéssel, egyénre szabott differenciált módszereket alkalmazva szervezzük meg. A kisgyermek gondolkodására a konkrét képi felfogásmód a jellemző, ezért kerüljük el a túl korai tudatosítást, a verbális absztrakciót. Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciájának fejlesztése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. A tanulás lehetséges formái az óvodában: utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása) spontán játékos tapasztalatszerzés cselekvéses tanulás gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés gyakorlati problémamegoldás Arra törekszünk, hogy olyan tanulási helyzeteket teremtsünk, melyeket örömmel élnek meg a gyermekek. Hiszünk abban, hogy ezzel megalapozhatjuk az egész életen át tartó tanulás igényét. 38

45 IV. 3. A külső világ tevékeny megismerése Mindenek felett játszódjék a gyermek" (Bolyai János) IV. 2. A JÁTÉK A játék jelentősége: A játék az óvodáskorú gyermek pszichikus szükséglete, alaptevékenysége. Olyan tevékenységi forma, mely a lehető legteljesebb mértékben járul hozzá a sokoldalú, harmonikus, testileg és lelkileg egyaránt egészséges személyiség kialakulásához. A játék a gyermek alapvető joga, melyet az óvodai élet megszervezésekor a legmesszebbmenőkig figyelembe veszünk. Fontosságára a szülők figyelmét is felhívjuk. A gyermeket bizonyos belső érési-fejlődési folyamatokból adódó, az átélt események és élmények hatására kialakuló, valamint a szabályok betartásának igényéből fakadó feszültségek késztetik önként vállalt játékra. Ezek megoldása, feloldása jelenti a gyermek számára azt a kellemes érzést, mely a játék örömforrás jellegének egyik eleme. a gyermek játék közben boldog, mert önfeledten, zavartalanul újraélheti kellemes élményeit, a számára zavaróakat, nyomasztóakat pedig megszelídítheti; képzeletének szabad szárnyalása lehetőséget ad az egész világ birtokbavételére. Ez egyedül, magányosan is nagy kaland, társakkal, barátokkal még nagyobb. A gyermek számára a játék komoly dolog! Kukucs! A játszó gyermek, illetve gyermekcsoport mindig tudatában van annak, hogy játszik. Életkora előrehaladtával ez egyre jobban megnyilvánul: a játék előre eltervezésében a játékkörnyezet kialakításában az eszközök elkészítésében, előkészítésében a társak kiválasztásában az önálló problémamegoldásban a valóság elemeinek és a képzelet sajátos összefonódásában 39

46 IV. 3. A külső világ tevékeny megismerése Az óvodáskorú gyermek játékára jellemző, hogy: jelen van a gyermek életének valamennyi tevékenységében, de sokoldalúságának megfelelően mindig más és más aspektusa jut meghatározó szerephez; szerepe nemcsak a kijelölt játékidőben érvényesül, hanem az óvodai élet középpontjában áll, hozzá kötődik minden egyéb gyermeki megnyilvánulás; a gyermekeknek szabad elhatározásából származó önmegvalósítása: vágyainak, elképzeléseinek, érzelmeinek önkifejezése. Ezért a játék nem tűr semmi kényszert; az egyéb gyermeki életmegnyilvánulásokkal, tevékenységekkel kölcsönhatásban fejlődik; nem választható el a gyermek környezetétől. A játéktevékenység nevelési eszköz, mely alkalmas: a gyermekek személyiségének alakítására, képességeinek fejlesztésére a gyermekek mozgásigényének kielégítésére, bizonyos mozgásformák gyakorlására az értelmi képességek fejlesztésére a finommotorikus mozgás fejlesztésére a beszédkészség alakítására az ismeretek bővítésére A játék a szocializáció iskolája, a társas viselkedés gyakorlásának legjobb eszköze. A játékélet feltételei: A felszabadult, derűs légkör az óvodákban folyó munka elengedhetetlen feltétele. A csoportokban érezhető derűs, meghitt légkört meghatározza: az óvoda általános légköre a csoportban dolgozó felnőttek személyisége, gyermekszeretete, szaktudása, együttműködése a csoportban folyó tartalmas nevelőmunka színvonala Az óvónők megértő, segítő gondoskodása, védő szeretete, kiegyensúlyozott magatartása biztonságot ad a gyermekeknek. Érzik, hogy jelenlétük fontos a felnőttek és társaik számára. Érzik, hogy szívesen tartózkodnak együtt, kérésükre játszótárssá válnak. Az óvónőktől számtalan példát láthatnak az adódó konfliktusok kezelésére, a problémás helyzetekben való eligazodásra, ezek megelőzésére. Minden óvónőnek ismernie kell a játékpedagógia legújabb eredményeit, állandóan készenlétben kell tartania és bővítenie módszertani eszköztárát. Ennek érdekében nagyon hasznos dolog látogatásokat tenni másik csoportokban. Mindezeken túl az óvodai csoportok kellemes, kreativitásra és elmélyült játékra ösztönző légköre nagymértékben múlik a csoport okos szokás- és szabályrendszerén, a viselkedési szabályok következetes, mindenki számára kötelező betartásán és a pozitív megerősítés elvének tudatos, ésszerű alkalmazásán. A gyermek számára a játék életforma, ezért fontos, hogy erre a tevékenységre lehetőségeinkhez képest a leghosszabb időt biztosítsuk. Ez az egybefüggő játékra alkalmas időt jelenti, mely akár a terem átrendezésével vagy komoly építmények elkészítésével is jár. A játékra fordítható időt a csoport napirendjében jelöljük, a szabad játék túlsúlyának kell itt érvényesülnie. 40

47 IV. 3. A külső világ tevékeny megismerése Az óvónő által szervezett foglalkozások, a kezdeményezések, a tapasztalatszerzésre irányuló tevékenységek játékos jellege, a játékkal teli szituációk megfelelően biztosítják a játékos tevékenységeket játékidőn túl is. A hely, a jó játszóhely, a tevékenység, a játékélet fontos eleme az óvodában, vagy bárhol, ahol a gyermek tartózkodik. Ez a feltétele annak, hogy a gyermek a felnőtt biztonságot nyújtó jelenlétét érezve nyugodtan játszhasson. Az állandó játszóhelyeket a gyermekcsoport éppen aktuális életkora, a csoport tagjainak érdeklődési köre határozza meg. A mai változó világban más és más ingerek érik gyermekeinket. Egyre újabb és újabb témák jelenhetnek meg játékaikban is, amelyekre figyelnünk kell a hely biztosításának szempontjából is. Az ideiglenes játszóhelyek lehetővé teszik a gyermekek számára az éppen aktuális elképzelések megvalósítását. A csoportszobák tudatos berendezése lehetővé teszi, hogy a gyermekek mindig megtalálják az életkoruknak, érdeklődési körüknek, fejlettségüknek, a különféle játékfajtáknak és kedvenc elfoglaltságuknak megfelelő helyet és eszközöket. A gyermekek játéklehetőségei kibővültek azáltal, hogy többszintű tereket alakítottunk ki a termekben és az udvaron egyaránt. A játéktémák bővülése mellett ez nagyban hozzájárul a gyermekek téri tájékozódásának fejlődéséhez is (emelt szintű dobogók, galéria, emeletes szobai vár, az udvaron vár, terasz stb.). A mozgásos játékok nagyobb helyigényűek. Ha a gyermekek játékidőben ezt kezdeményezik, kérésükre a hely kialakításával és nagymozgásos eszközökkel segítünk. A kezdeményezések, az óvónők segítségét, aktív jelenlétét igénylő elfoglaltságok helye a csoportszoba olyan nyugodt része, ahol az óvodapedagógus bármikor megtalálható, onnan elhívható. Óvodásaink játékéletében fontos szerepet szánunk az udvari játéknak. A csoportjaink által közösen használt udvarunk feltételeit úgy alakítjuk, hogy lehetőség legyen nyugalmas és mozgalmas játékra, a különféle játékfajták játszására, a különböző életkorú gyermekek együttes játékára. Az udvaron is a szabad játék az elsődleges. Külön figyelmet fordítunk arra, hogy a gyermekek játékában kedveltté váljanak az úgynevezett tradicionális játékok, melyekben szívesen vagyunk játszótársaik. A játékszerek és játékeszközök biztosítják, hogy a gyermekek eljátszhassák élményeiket, a utánozhassák a felnőtteket. A csoportszobák berendezésénél figyelembe vesszük ezek ésszerűen csoportosított elrendezését, hozzáférhetőségét. Így biztosítható a csoportok rendjének fenntartása, ami a gyermekek és felnőttek közös munkája. Nagy hatással van ez egyebek mellett az esztétikai érzék fejlesztésére is. Vannak játékszereink, melyek készen vásárolhatók és vannak olyanok, melyeket a gyermekekkel közösen készítünk. Ezekhez vagy magunk szedünk össze természetes alapanyagokat kirándulásokon, az erdei óvodában, vagy különféle újrahasznosítható anyagokat gyűjtünk a szülők segítségével. Ezekből egyszerű játékokat készítünk a gyerekekkel, példát mutatva arra, hogy játékszereket nem csak vásárolni lehet. Fontosnak tartjuk, hogy minél több játékeszköz legyen csoportszobáinkban, ugyanakkor hiányozzanak is dolgok, mert azok pótlása, elkészítése tartalmas szórakozás, valamint lehetőség a kreativitás fejlesztésére. Úgy gondoljuk, hogy a körülöttünk lévő világ gyors változásainak hatására szűkebbek és uniformizáltabbak a gyerekek játékát befolyásoló tapasztalatok, élmények. Ezért nagyobb gondot kell fordítanunk az óvodapedagógus által tudatosan tervezett élményszerzés lehetőségeire. Állandóan keressük és bővítjük azokat az alkalmakat, melyeket szűkebb és tágabb környezetünk felkínál ehhez. A játék a felnőtt számára is komoly dolog! 41

48 Az óvodapedagógus feladatai a következők: IV. 3. A külső világ tevékeny megismerése tudatos jelenlét a gyermekeket játékukban megfigyelni, minél alaposabban megismerni, fejlődésüket nyomon követni a társas kapcsolatok alakulását követni, a gyermekek szocializációját segíteni a gyermek játszótársává válni, ha azt igényli a gyermek számára mintaként szolgálni a játékélet feltételeit megteremteni (légkör, hely, idő, eszköz, élmény) az óvodai életet a játék központba helyezésével szervezni a játék fontosságát közvetíteni a szülők felé a szabad játék prioritását biztosítani átadni kreatív megoldási módokat a tradicionális játékokat életben tartani szakirodalmi tájékozottság Vannak feladataink arra vonatkozóan is, hogy a játékban rejlő nevelési lehetőségek valóban elősegítsék a gyermekek személyiségfejlődését. Ezek a testület számára azonosak, de megvalósulásuk módja, módszerei változatosak, az óvónők egymástól eltérő személyiségének, érdeklődési körének megfelelően. Ettől sokszínű óvodánk nevelőmunkája, csoportjaink játékélete. Babázunk főzünk. szerelünk húzzuk egymást 42

49 IV. 3. A külső világ tevékeny megismerése Amit csak hall a gyermek, könnyen elfelejti. Amit lát is, már inkább megjegyzi. De amiben ő maga is tevékenyen részt vesz, az biztosan bevésődik az emlékezetébe. (Kodály Zoltán) IV. 3. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE Az óvodáskorú gyermekek szűkebb és tágabb természeti, emberi és tárgyi környezetükről érdeklődésük és tevékenységeik során szereznek különféle tapasztalatokat. A körülöttük lévő világ felfedezése közben megismerik a szülőföld, a hazai táj szépségeit, az emberek által alkotott értékeket, találkoznak a családi, helyi és néphagyományokkal, szokásokkal. Eközben kialakul az a pozitív érzelmi viszony, mely a nemzeti identitás alapja lesz és elvezet a természet védelméhez, valamint az emberi alkotások megőrzéséhez. A külső világ tevékeny megismerése közben a gyermekek felfedezik, megismerik a környezetet, matematikai tapasztalatok birtokába jutnak, melyek hozzájárulnak az életkornak megfelelő biztos tájékozódáshoz, eligazodáshoz a környezetben. A gyermekek környezetükkel való közvetlen kapcsolata a körülöttük lévő felnőttek közvetítésével jön létre. A családi hatáson túl az óvodapedagógus a gyermek számára a minta, de egyben partner is. Együttműködik, kezdeményez, sokféle lehetőséget biztosít, tevékenységeket kínál. A külső világ megismerése során kialakulnak a gyermekekben azok a szokások, viselkedési formák, erkölcsi alapértékek, melyek segítik őket a világban történő eligazodásban. Fontosnak tartjuk a Zöld óvoda kritériumrendszerének folyamatos érvényesítését, mely a fenntarthatóságra nevelés egyik biztosítéka. 43

50 IV A környezet felfedezése és megismerése...majd ha érezzük és tudjuk, hogy a Természet barátunk, nem pedig leküzdendő ellenség... akkor mondhatjuk ki, hogy a legjobb úton vagyunk a természethez. (Sullivan) IV A környezet felfedezése és megismerése Az óvodai nevelés alapozó jellegénél fogva meghatározó szerepet játszik a megfelelő környezetkultúra és gondolkodás kialakításában is. A környezettudatos életformára magával az élettel lehet nevelni. A gyermek természetbaráttá nevelése születéskor veszi kezdetét és egész életen át tart. Óvodai nevelésünkben a gyermek és a természet kapcsolatát helyezzük a tevékenység középpontjába. Fontosnak tartjuk, hogy találkozzon a természettel, hogy közvetlenül tapasztalja meg a természet életközösségeit. A megismerésből fakadó érzelmi kapcsolatot jó alapnak tartjuk a későbbi cselekvési készség fejlesztésére. Fontos, hogy a környezeti nevelés itt és most jellegű legyen, a helyi sajátosságokra épüljön. Környezeti nevelésünkben figyelembe vesszük, hogy: már jóval az iskoláskor előtt kezdődik és élethosszig tart; óvodában és óvodán kívül intézményes és nem intézményes formában egyaránt fontos; ökológiai szemléletet alapozunk. A világban minden mindennel összefügg, tehát holisztikus, rendszerszemléletű gondolkodásra nevelünk; nem fér bele egy nevelési területbe sem, mert komplex és összetett, tudomány- és tantárgyközi; lokális és globális; aktuális és jövőorientált ; az élet védelme és tisztelete, rám is szükség van érzés elmélyítése fontos. Környezeti nevelésünk feladatai: a környezet- és természetbarát szemléletet támogató óvodai környezet kialakítása együttműködésre nevelés, mert összefogással óvhatjuk, védhetjük a környezetet, a természetet a természet megszerettetése a felfedezés élményének, a cselekvő tapasztalatszerzés lehetőségének biztosítása (tervezetten, spontán) a természeti és társadalmi környezethez fűződő pozitív érzelmi viszony alakítása az élő és élettelen környezeti tényezők leglényegesebb összefüggéseinek megláttatása a helyi sajátosságok felhasználásával a gyermek közvetlen környezetében lévő állatok, növények megismertetése, megszerettetése, személyes példa, a modell jelenléte a nap minden percében olyan szokások, szokásrendszerek, viselkedési formák megalapozása, képességek tudatos fejlesztése, amelyek szükségesek a természetes és az ember által épített, létrehozott, környezettel való harmonikus kapcsolat, a környezeti problémák iránti érzékenység, a helyes értékrendszer, a környezettudatos életvitel kialakulásához a környezet- és természetbarát életmód iránti érdeklődés felkeltése 44

51 IV A környezet felfedezése és megismerése közös és egyéni kirándulásokon a természeti kincsek termések, levelek, magok, tollak, kérgek, tojások, elhagyott fészkek, kagylók, csigaházak, kőzetdarabok, kavicsok gyűjtése, elhelyezése a csoportokban található természetsarokban növények (szobai, csíráztatott, fűszerkerti, virágládás) és állatok (teknősbéka, díszmadarak) gondozása az óvoda kertjének több funkcióra alkalmas, célszerű kihasználása, élményösvény kialakítása kirándulások, erdei óvoda, falusi óvoda szervezése Környezeti nevelésünk feladatait a fenntarthatóságra nevelés szellemiségében, az élménypedagógia módszereit alkalmazva tesszük. Kirándulások A környezeti nevelés igazi terepe a természet. A közelebbi és távolabbi kirándulásaink során kitárul a világ, változatos természeti viszonyokkal találkozhatnak az óvodásaink. Kirándulásainkat évszakonként szervezzük. Fontosnak tartjuk az állandó helyszínt, mert a természet változásait, körforgását így lehet csak igazán figyelemmel kísérni. Évente egy alkalommal, nyár elején, a nagyobb gyermekeinkkel egész napra megyünk kirándulni. Nagy figyelmet fordítunk az előkészületekre, ezekbe a gyermekeket és szüleiket is bevonjuk, hiszen már maga a készülődés, tervezgetés is izgalommal, örömmel jár. A kirándulások tervezésénél sok mindent figyelembe kell venni, sok mindenre kell gondolni. Ezek a következők: a kirándulás célja a helyszín alapos ismerete az oda és visszaút időtartama, módja a kirándulás napjának kiválasztása a kísérő felnőttek száma a szükséges eszközök biztosítása a családok bevonása az előkészületekbe A különböző kirándulások során a gyermekek közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek a természeti környezetről, a sokféle tevékenységi lehetőségeket nyújtó szenzitív játékokkal pedig olyan pozitív érzelmi viszony alakulhat ki, mely elvezet a természet szeretetéhez és védelméhez. Minden alkalommal lehetőséget és időt biztosítunk a szabad játékra, valamint különféle, az óvodapedagógus által kezdeményezett sportjellegű népi játékokra, tradicionális játékokra egyaránt. A kirándulás történéseit az előkészületektől kezdve, a programon megvalósultakon keresztül, az emlékek, élmények feldolgozásáig a minden csoportban készített, ún. kirándulófüzet őrzi, melyet az óvodapedagógusok a gyerekekkel együtt írnak és rajzolnak meg. Ez a füzet a szülők számára is tájékoztatást ad, és betekintést nyújt egy-egy óvodai kirándulás eseményeibe. Erdei óvoda Az erdei óvoda helyszínén a gyerekek aktivitásuk, érdeklődésük, tevékenységeik, megfigyeléseik során szereznek tapasztalatokat a közvetlen természeti és épített környezet formai, mennyiségi, térbeli viszonyairól. A helyszín felfedezése során, a megélt élmények folyamán erősödik, mélyül pozitív érzelmi viszonyuk a természethez, az ember alkotta tárgyi környezethez. Játékosan, tevékenységek közben tanulják meg a szűkebb és tágabb természeti és épített környezetük védelmét, az értékek megőrzését. A tudatosan megtervezett erdei óvodai élet tükrözi az óvodában már megszerzett ismereteket, 45

52 IV A környezet felfedezése és megismerése ugyanakkor az átélt élmények, újonnan szerzett tapasztalatok elővetítik a következő nevelési évben a környezettudatos szemlélet és életvitel alakításának lehetőségeit. Az erdei óvodában megélt napok tapasztalatait, tevékenységeit megosztjuk az óvoda valamennyi csoportjával. Továbbképzési programunk szerves részeként szakmai nap keretében lehetőséget biztosítunk az érdeklődő pedagógusoknak az erdei óvodai élet egy napjának végigkísérésére. Az előkészítő beszélgetések szorosabbra fűzik a családokkal való kapcsolatunkat is. Az eléjük tárt programok, tevékenységek, majd a gyerekek által hazahozott kincsek, megélt élmények alakítják, mélyítik környezet- és természetbarát szemléletüket, hatással vannak mindennapi életükre. Az erdei óvoda minden évben a szülők igénye szerint kerül megszervezésre. Az ott eltöltött napok költségét részben a fenntartó, részben az alapítványunk, részben a szülők támogatása biztosítja. Falusi óvoda Amint neve is mutatja, egy óvodai csoport és a szülők falusi környezetben eltöltött közös három napját jelenti. Lehetővé teszi a résztvevő családoknak a falusi életmóddal való ismerkedést, a falusi környezetben való tájékozódást: a helyi lakosokkal történő találkozást a falumúzeum meglátogatását a kirándulást, sétákat a közös sütés-főzést a helyi szokások, hagyományok megismerését A készülődés, a tervezés, a helyszín kiválasztása és a program összeállítása a szülőkkel közösen történik. Az óvodapedagógusok számára a családokkal való együttlét segíti a gyerekek másféle megismerését, és ezzel a még tudatosabb fejlesztő munkát. Az épített környezetet, az ember által alakított világot az óvodánk közvetlen környezetével való ismerkedéssel kezdjük, majd ezt az ismerkedést fokozatosan és folyamatosan bővítjük a kirándulások alkalmával, valamint az erdei és falusi óvodában. Hiszünk abban, hogy feladataink megvalósítása során a gyerekeken keresztül tudunk hatni a családok környezettudatos szemléletének alakítására is, ezért erre nagy hangsúlyt fektetünk. Normafa ősszel 46

53 IV Matematikai tapasztalatok IV Matematikai tapasztalatok A matematika egyik forrása az ember játékos természete. (Péter Rózsa) Az óvodai nevelés teljes folyamatában természetes élethelyzetekben, tevékenységekben, játékokban keressük meg a matematikai tartalmakat, mivel a tanulás fő forrásának a gyermek saját cselekvő tapasztalatát tekintjük. A matematikai tapasztaltatás céljai: a gyermekek változatos tevékenységekben, különféle élethelyzetekben ismerjék fel a körülöttük lévő dolgok matematikai vonatkozásait: mennyiségi, alaki, nagyságbeli és térviszonyait; kedveljék meg a matematikai problémákat, az ilyen jellegű játékos feladatokat, helyzeteket; alakuljon ítélőképességük, fejlődjön tér-sík szemléletük és mennyiségfogalmuk. A matematikai tapasztaltatás feladatai: a gyermekek képességeit fejlesztjük az érzékelés, megfigyelés során, mozgásos, cselekvéses, képi emlékezés, élmények felidézése által, az azonosítás, a megkülönböztetés, az összefüggések felismerése, továbbá állítások, kérdések, utasítások megértése terén; a gyermek fejlődési szakaszainak ismeretében, az egyéni különbségek (fejlődési tempó, egyéni képességek, egyéni érdeklődés, integrált gyerekek stb.) figyelembevételével differenciáltan élünk a természetes élethelyzetek adta nevelési lehetőségekkel; komplexen és integrációs nevelési folyamatokban gondolkozva számolunk más nevelési területek transzferhatásával; a gyermekek cselekvő aktivitására, vágyaira, szükségletére alapozva érjük el, hogy a gyermekekben kialakuljon a belső motiváltság, a felfedezés, a matematikai gondolkodás öröme; a nevelési folyamatokat úgy szervezzük, hogy a matematikai nevelés életközeli, természetközeli, élményközpontú, tevékenységközpontú, játékközpontú legyen; nevelési eljárásainkat úgy alkalmazzuk, hogy elősegítse a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését; indirekt módszerekkel megismertetjük gyermekeinket az informatika jelrendszerével, gondolkodáselemeivel. 47

54 IV. 4. Komplex esztétikai hatások a művészetekben Esztétikai megközelítés szerint az utánzás, felidézés, mimézis a művészet forrása. (Lukács György) IV. 4. KOMPLEX ESZTÉTIKAI HATÁSOK A MŰVÉSZETEKBEN Az esztétikum az élet minden mozzanatában jelen van, az emberi életmód egészében jelenik meg. Az óvodáskorú gyermekek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége, ezért az esztétikai nevelésünket élményekre építjük, a változatos tevékenységek és a játékok közben valósítjuk meg, segítségül hívva a drámapedagógia módszereit. A nevelés folyamatában olyan élménypedagógiát érvényesítünk, amely alkalmassá teszi a gyermekeket az esztétikum befogadására, létrehozására, megóvására. Az esztétikai nevelés feladatait a műveltségi tartalmak más-más területeit felölelően, az óvodai tevékenységi formákat változatosan szervezve, koncentráltan, komplexen valósítjuk meg. Az élmény-tapasztalat-tevékenység-játék az óvodáskorú gyermek ismeretszerzésének, így az esztétikai ismeretszerzésnek is alapja. Döntő az állandó önkifejezés biztosítása, mert a cselekvés közben, felfedezve történő tanulás egyben esztétikai öröm is. Az esztétikai nevelés feltételei: nagymértékben meghatározó a szülői ház kulturális színvonala, mintája és motivációja; függ az óvodai környezet példájától, a gyermeket nevelő felnőttek kultúráltságától, az élményszerző, igényes átadás minőségétől, a közvetíteni kívánt értékek tisztaságától; ismerni kell a hagyományokat, a népi kultúrát, mert ezek egyszerűsége, eleven színvilága, érzelmi és képzeletgazdagsága, szinkretikus látásmódja miatt az óvodás gyermek világához igen közel áll. Óvodai esztétikai nevelésünk céljai: a gyermek esztétikai fogékonyságának megalapozása, fejlesztése esztétikai érzelmeinek kibontakoztatása, bővítése alkotóként és befogadóként egyaránt történő alapvető tapasztalatszerzés az átélt élmények megjelenítése a megismert anyagok, technikák különböző módon történő felhasználásával és variációk létrehozásával, egyénileg és kreatívan Esztétikai nevelésünk feladatai: a gyermek esztétikai fogékonyságának, érzelmeinek, hajlamainak, képességeinek gondozása esztétikai nyitottságra, érzékenységre és igényességre nevelése elégedett alkotóvá és érdeklődő, véleménnyel bíró befogadóvá fejlesztése A speciális (migráns, etnikai stb.) értékeket hordozó családokat bevonjuk óvodánk kultúraátadási folyamatába. 48

55 IV Hagyományápolás és népi kultúra átadása A néphagyományt nem szabad valami egységes, azonos halmazállapotú anyagnak képzelnünk. Mélyreható különbségek vannak életkori, társadalmi és vagyoni állapot, vallás, civilizáltság, vidék és nem szerint. (Kodály Zoltán) IV Hagyományápolás és népi kultúra átadása A hagyomány és a népi kultúra egyszerűsége, praktikuma, eleven színvilága, érzelem- és képzeletgazdagsága, látásmódja, ökológiai szemlélete az óvodáskorú kisgyermek lelkivilágához, világszemléletéhez igen közel áll. A folklór a kultúra alaprétege, ezért az esztétikai nevelés integrációs alapelve a népi kultúra és a hagyomány átadása. Egyetemes kultúránk hagyományainak és a népi kultúra elemeinek átadása óvodánkban a gyermekek és felnőttek közös tevékenységében valósul meg. Hagyományátadó munkánk az egyes nevelési területeken változatos módon, eltérő hangsúllyal jelenik meg. A népi kultúra és a hagyomány átadásának céljai az óvodai nevelésben: az ember műveltségének megalapozása, szellemi örökségünk átadása a nemzeti érzés első építőköveinek lerakása; az én megerősítése mellett, a mi a közös bennünk? megéreztetése, megtapasztaltatása a hagyományos kultúra területére tartozó tevékenységek és játékok közben más kultúrák tiszteletére való nevelés, saját hagyományaink megismerése után a néhány gyermekhez tartozó más kultúrák szokásainak megismerése játék és játékos tevékenység közben Valljuk, hogy a hagyományt nem tanítani, hanem élni kell! A gyermekek életkori sajátosságai, egyéni fejlettségük, az óvónők néprajzi műveltsége, a családokban őrzött hagyományok adnak tartalmat mindennapjainknak. A hagyomány és népi kultúra átadásának sokrétű tartalmát vázlatosan táblázatunk tartalmazza. (1 sz. melléklet) Készül a mézes 49

56 IV Mese, vers Mondhatjuk, hogy a gyermekek éves korukig mindannyian költők, még ha tán nem is írnak egy sort sem... (Weöres Sándor) IV Mese, vers Az óvodai nevelés kiemelt területe az anyanyelvi kultúra fejlesztése, a kommunikáció különböző formáinak alakítása. Leghatásosabb eszközünk e területen az irodalmi nevelés: mese, vers, bábjáték és dramatizálás. Az irodalmi nevelés az irodalmi élményszerzés, élményátadás művészete. Feltételeinek megteremtésében a következőket tartjuk a legfontosabbnak: a gyermekek érésének és tanulásának együtteséből adódó fejlettségi szint figyelembevétele önkéntelen figyelmükre való hatás érdeklődési körük életkorukra jellemző színterei előzetes élményeik, ismereteik, tapasztalataik gondolkodásuk és beszédfejlettségük pillanatnyi szintje tanulásuk modellkövető jellege az óvoda nyugodt, kiegyensúlyozott és szeretetet sugárzó légköre az óvodapedagógusok kultúráltsága, irodalmi tájékozottsága és szakmai, módszertani tapasztalatai az óvodai nevelés valamennyi területének komplex együtthatása A vers, a mese, a bábjáték, a dramatizálás és az irodalmi nevelés egyéb tevékenységi köreivel tudatosan, tervszerűen színesítjük a gyermekek egész óvodai életét. Céljaink: olyan embereket neveljünk, akik képesek befogadni és létrehozni a valóság esztétikai értékeit (művészeti irodalmi eszményeket hordoznak, olvasnak, színházba, könyvtárba, múzeumba járnak; az irodalmi nevelés hatására fejlődjön a gyermekek anyanyelvi szintje, kommunikációs képessége, önkifejezése. alapozódjon meg a gyermekek esztétikai-erkölcsi-irodalmi értékrendje; a gyermekek élvezzék, értékeljék, szeressék a magyar népköltészet, klasszikus költőink, modern kortárs versíróink értékes, a gyermekekhez közelálló műveit. Örömmel mondogassák a nekik kedves, hallott mondókákat, verseket, és az önkéntelen figyelmükre támaszkodva emeljék be, véssék be emlékezetükbe; az átélt mondóka, népi játék, versélmények hatására próbálkozzanak nyelvi improvizációval is; a drámajáték, a bábjáték segítse a gyermekek információ-felfogását, az információ felhasználását, az információ teremtését, a szimbolikus-áttételes kommunikációs elemeket, jelek, szimbólumok megértését, a szép, érthető beszéd kialakulását; a gyermekek szeressék, értékeljék a bábjátékot, mely lehetőséget nyújt félelmeik, szorongásaik, érzelmeik, tapasztalataik kivetítésére. Fejlődjön fantáziájuk, kreativitásuk. Elemi szinten ismerjenek és ezáltal tudjanak egyszerű 50

57 IV Mese, vers bábjátékműfajhoz tartozó megoldásokat. Tudják a tartalomnak megfelelően kifejezni magukat; a drámapedagógiai módszerek igénybevételével fejlődjenek a másikra figyelő, önépítő, gyors helyzetfelismerő, gondolkodó-cselekvő készségei, személyiségjegyeik; ismerjék meg a könyvtár hasznosságát (mire való, hogyan használjuk); tegyük rendszeressé a családoknak szánt irodalmi ajánlatainkat. Tájékozódunk a családok mesélési szokásairól. Feladataink: Nyugodt, szeretetteljes, nyitott, toleráns, bizalommal teli óvodai közegben, megfelelő környezet és eszközök biztosításával, a gyermek spontán kíváncsiságára, önállóságára, aktivitására támaszkodva, egyéni sajátosságaira alapozva, értékes műveltségi anyagot közvetítve valósítjuk meg a gyermekek irodalmi nevelését. Ne múljon el nap mesehallgatás nélkül! A hét bármely napján, a nap bármely szakaszában bármilyen tevékenységhez, spontán, direkt és indirekt helyzethez, játékhoz kapcsoljuk a versek, mesék szuggesztív bemutatását. Az ismétlések énerősítő hatása miatt gondoskodunk a gyermekek kedvenc meséinek kellő számú ismétléséről. Céljaink a sajátos nevelési igényű, integrált gyermekek esetében: a mondókák és erős zeneiségű versek hallgatása, mondogatása közben fejlődjön beszédritmikájuk, helyes beszédtempójuk, váljék mind szabályozottabbá artikulációs bázisuk; a népi mondókák és versek, mesék nyelve hasson pozitívan szókincsükre; verbális és nonverbális kommunikációjuk a mesék, versek feldolgozásához kötődő tevékenységek során egyre árnyaltabbá, összetettebbé, kifejezőbbé váljon; a mese szeretetének segítségével alakuljon beszédértésük, beszédkésztetésük, beszédbátorságuk, szókincsük, kifejezőkészségük. Feladataink a sajátos nevelési igényű, integrált gyermekek esetében: Koncentráltan figyelünk ezeknek a gyerekeknek az egyéni fejlesztésére a hallás-, hangerősség-, hangminőség-észlelést és az artikulációs bázist fejlesztő gyakorlatok, továbbá a drámapedagógiai módszerekkel végzett vers- és mesefeldolgozásaink során. Nagy súlyt fektetünk ritmusérzékük fejlesztésére a mondókák, versek elsajátítása közben, különös figyelmet fordítunk a beszéd és a mozgás ritmusának, tempójának összekapcsolására. A drámapedagógiai módszerekkel való mesefeldolgozásokkal segíthetjük, hogy a játékos helyzet gátlásoldó, tapasztalatszerző hatására beszédértésük, beszédbátorságuk, szókincsük, kifejezőkészségük fejlődjön. A mese-vers fejezet tartalmi, formai és tevékenységbeli lényegét műfaji besorolás szerint táblázatban foglaljuk össze. (2. sz. melléklet) 51

58 IV Ének, zene, énekes játék, tánc Ide bizony a zene elemi tüneményeinek a gyermekkorban kezdődő, fokozatos beidegzése sok éven át való gyakorlása kell... Kezdeni már az óvodában kell, mert ott a gyermek játszva megtanulja azt, amire az elemiben már késő." (Kodály Zoltán) IV Ének-zene, énekes játék, tánc Magyarország óvodai zenei nevelése a Kodály Forrai módszer hagyományain és zeneelméleti, módszertani szemléletén nyugszik. Kodály intencióit követve, miszerint minden nép zenei nevelésének a saját néphagyományából kell kiindulnia, a módszer a népi kultúra értékeit használja fel a gyermekek zenei fejlesztésére. Célja a gyermekek zenei anyanyelvének megalapozása. A Kodály Forrai módszer zenei nevelésünk alapja és nélkülözhetetlen segítője. Figyelemmel kísérve a gyermekek korcsoportjainak, illetőleg egyéni fejlettségének jellemzőit, zenei nevelésünkben a következő zenei képességeket kívánjuk tudatos és tervszerű nevelőmunkával fejleszteni: metrumérzék ritmusérzék (ritmus, szünetek helye, ütemhangsúly: 2-es, 3-as, 4-es lüktetés, tempó, motívumhangsúly, sorhangsúly, osztinátó) dinamikai érzék hangmagasság-, dallam-, hangszínérzék belső hallás intonációs készség, hangképzés tonalitásérzék zenei memória improvizációs készség a zenében és a zenéhez kapcsolódó mozgásban érzelmek, hangulatok értelmezése és kifejezése a zenében Mindezt a Kodály Zoltán zenei nevelési irányelveiben rögzített zenei anyag ajánlása szerint tesszük, melynek alapján népi mondókákat, gyerekdalokat, énekes játékokat; valamint művészi értékű komponált zenét és műzenei gyermekdalokat használunk munkánk során. Óvodánkban született meg zenei nevelésünk innovációs eredményeként a Kodály Forrai módszer tapasztalataiból kiinduló Játék és tánc az óvodában módszer, mely a Forraimódszer tapasztalatait továbbgondolva néhány területre koncentráltabb figyelmet fordít. Ilyen területek: a ritmusérzék fejlesztése, a ritmus, szöveg és dallam kapcsolatának érzékeltetése testmozgásokkal, tánccal; a zenei tevékenységet segítő mozgáskultúra és a mozgásanyanyelv megalapozása. A Játék és tánc az óvodában módszer tükrözi óvodánk szemléletét, a környezeti nevelés előtérbe helyezését, illetve a hagyományos és a népi kultúra értékeinek hangsúlyozottságát. A mozgásanyanyelv elsajátításában a magyar néptáncok igen gazdag és változatos típusaitól az ugrós tánc látszik legalkalmasabbnak arra, hogy már a kicsiny gyermekek is élvezhessék, szeressék. Lüktetése, zenéje, egyszerű ritmusképletei könnyen elsajátíthatók 52

59 IV Ének, zene, énekes játék, tánc alapfokon. Motívumainak, lépéseinek elemeit, előkészítő mozdulatait alkalmazzuk táncanyagunkban. (Foltin Jolán) Zenei nevelésünk céljai: a gyermekek szívesen, örömmel vegyenek részt a zenei tevékenységekben; érezzék meg az éneklés, muzsikálás örömét; a sok közös mondókázás, éneklés, magyar népi játékok játszása közben zenei képességeik fejlődjenek, esztétikai érzelmeket éljenek át; ismerkedjenek meg a zenei tevékenységet segítő mozgáskultúrákkal; próbálkozzanak hangszeres zenéléssel, legyenek ezzel a tevékenységgel kapcsolatban meghatározó élményeik; fejlettségüknek megfelelően bátran improvizáljanak mozgást, mondókákat, ritmusokat, dallamokat; legyen a táncban is a beszédhez hasonló alapszókincsük, tudjanak néhány motívumot, és azokból tetszésük, pillanatnyi alkotókedvük szerint építkezzenek; a családok ismerjék meg az óvoda zenei életét, és vegyenek is részt benne. Zenei nevelésünk feladatai: óvodánkban minden nap szóljon az ének, a zene; a zenei nevelés komplexen kapcsolódjon más nevelési területekhez; a zenei feladatok megvalósításában a játékosság elve érvényesüljön; a mozgásanyanyelv megalapozása érdekében mutassunk be néhány figurát a nagyon egyszerű, a gyermekek fejlettségének megfelelő, természetes mozgásából fakadó táncelemekből; adjunk módot arra, hogy a táncelemeket szabad tánc formájában kipróbálhassák, tetszés szerinti összeállításban gyakorolhassák; teremtsünk lehetőséget arra, hogy a gyermekek különféle zenei és zajkeltő eszközökkel, zeneszerszámokkal maguk is zenélhessenek, énekelhessenek; támogassuk a gyermekek dallam-, ritmus-, mozgás-improvizációit (a drámapedagógia módszereivel); tájékozódjunk a családok zenei kultúrájáról, ízléséről, tájékozottságáról. Keressük meg azokat a szülőket, testvéreket, akiket az óvodai zenei nevelésbe aktívan (előadóként) be tudunk vonni. Tanuljuk meg a családokban használatos, esztétikai értéket képviselő dalokat, iktassuk be zenei nevelésünkbe; egy-egy ilyen dal, játék, mondóka bemutatásánál kérjük a szülők, gyermekek segítségét is; nevelőtársi beszélgetéskor tájékoztassuk a szülőket az óvoda zenei nevelésének céljairól, feladatairól, módszereiről; a családokkal, szülőkkel szervezzünk közösen zenei rendezvényeket. 53

60 IV Ének, zene, énekes játék, tánc A sajátos nevelési igényű, beszédfogyatékos gyermekek fejlesztése A két agyi félteke egymást kiegészítő szerepének köszönhetően a jobb agyféltekére ható fejlesztés, a bal agyféltekében található beszédközpont és mozgásközpont működésre és funkcióikra is hatással van. A zenei eszközökkel való nevelés a bal agyféltekei tevékenységeket pozitívan befolyásolja, vagyis a beszédfejlettségében valamilyen fokon megkésett fejlődést, vagy fogyatékot mutató gyermekeket a zenei nevelés körébe tartozó tevékenységekkel (ének-zene, énekes játék, tánc) hatékonyan fejleszthetjük. Céljaink a sajátos nevelési igényű, integrált gyermekek esetében: a hangfelismerési- és beszédhanghallási képességeik fejlődjenek, különösen a hangok felismerésének és megkülönböztetésének változó hangkörnyezetben történő önálló észlelése; a zenei nevelés során tanult mondókák, énekes játékok és az ezekhez kötődő játékos mozgásformák hatására fejlődjön beszédritmikájuk, helyes beszédtempójuk; a mondókák mondogatása és az éneklés közben váljék mind szabályozottabbá artikulációs bázisuk; a népi mondókák és dalok nyelve hasson szókincsükre pozitívan; verbális és nonverbális kommunikációjuk a zenei tevékenységek során váljék egyre árnyaltabbá, összetettebbé, kifejezőbbé Feladataink a sajátos nevelési igényű, integrált gyermekek esetében: a zenei nevelés során koncentráltan figyeljünk ezeknek a gyerekeknek az egyéni fejlesztésére a hallás-, hangerősség-, hangminőség észlelést és az artikulációs bázist fejlesztő gyakorlatok, valamint a zenéhez kötött mozgás-improvizáció során; nagy súlyt fektessünk ritmusérzékük fejlesztésére a mondókák, énekes játékok elsajátítása közben, különös figyelmet fordítva a beszéd és a mozgás ritmusának, tempójának összekapcsolására. Körjáték az udvaron 54

61 IV Rajzolás, mintázás, kézimunka Az új képalkotási, képközvetítési formák; a vizualitás új internacionális nyelve természetszerűen állítják próbatételek elé a korábban használt pedagógiai elveket, módszereket. (Merényi György) IV Rajzolás, mintázás, kézimunka A vizuális tevékenység az óvodás gyermek impulzív, játékos, érzelmekkel, indulatokkal átfűtött, kreatív, önként és örömmel vállalt tevékenysége. Nem minta után, hanem emlékezetből, fejből dolgozik, azt ábrázolja, amit a dologról tud. A kisgyermek számára az ábrázoló tevékenység, a képi kifejezés ugyanolyan fontos és precíz kifejezési mód, mint a hangzó beszéd. Vizuális nevelésünk célja: ismerjék meg az anyagokat és eszközöket, sajátítsák el készségszinten ezek alkalmazását. Érezzék meg az anyagból eredő formai lehetőségeket, megoldásokat. Ismerjenek, használjanak, szeressenek minél több természetes anyagot; tapasztalják meg, csodálják meg a természet formagazdagságát. Alakuljon forma-, karakterérzékük a természetes és mesterséges tárgyak válogatása, rendszerezése, a velük való játék és tevékenység közben. Tapasztalják meg a forma és funkció összefüggését; csodálják meg a természet színgazdagságát, a fény és a szín kapcsolatát. Szerezzenek elemi ismereteket, tapasztalatokat a szín természetéről (világosság, melegség), különböző árnyalatairól. Érezzék meg a színek hangulatfestő természetét; tapasztalják meg a téri összefüggéseket, viszonyokat. Elemi síkon ismerjék meg az építészeti, plasztikai, képi teret. Alapozódjon meg önálló téralakító képességük; alapozódjon meg egyéni látásmódjuk, önálló esztétikai ítélőképességük. Fejlettségüknek megfelelően legyenek nyitottak a kultúra értékeinek befogadására. Tanuljanak meg kultúráltan reagálni a művészeti alkotásokra, a környezet jelenségeire, más gyermekek alkotásaira; elemi szinten tudjanak vizuális kommunikációt folytatni, alkalmazni; találják meg maguk számára azt a vizuális tevékenységi formát, amt szívesen, örömmel csinálnak, amiben jól tudják kifejezni érzéseiket, élményeiket, vágyaikat. Vizuális nevelésünk feladatai: Megteremtjük azokat a feltételeket, amelyekben a gyermekek szabadon, önként és spontán, jó légkörben, örömmel tevékenykedhetnek. Az óvodai életet úgy szervezzük, hogy minél több meghatározó élményt szerezhessenek a gyermekeink ezen a téren. Megfelelő helyet és időt, jó minőségű lehetőleg természetes alapanyagot, eszközt biztosítunk a vizuális tevékenységhez. Mintát adunk a gyermekeknek, hogy hogyan kell egy-egy anyaggal, eszközzel dolgozni. Ugyanakkor lehetőséget is adunk az anyagokkal és eszközökkel való kísérletezésre, kreatív, innovatív megoldásokra, variációk teremtésére. 55

62 IV Rajzolás, mintázás, kézimunka Sokféle technikát kínálunk fel, hogy a gyermekek bátran választhassanak a nekik örömet okozó, képességeiknek megfelelő tevékenységi formákból, abból a célból, hogy a kívánt képességeket minden gyereknél egyénileg fejleszthessük. Lehetőséget teremtünk a külső és belső természet elmélyült megfigyelésére, gyűjtésekre, rendezgetésekre, természetes és mesterséges tárgyak válogatására, a velük való játékra. Ezzel segítjük a tapasztalt összefüggések egyéni felfedezését és mindennapi életben való alkalmazását. Módot adunk a fénnyel, árnyékkal való játékra, tapasztalatszerzésre. Fejlesztjük a gyermekek színérzékét, támogatjuk az egyéni színválasztást, színhasználatot. Olyan programokat, játékokat, tevékenységeket szervezünk, melyek elemi szinten tapasztalatokat szerezhetnek az építészeti, plasztikai, képi terekről. Ezek a tapasztalatok jelenjenek meg munkáikban is. Újra és újra lehetőséget adunk önálló téralakításra, belső és külső térben egyaránt. A gyermekek környezetalakító tevékenységeiben megteremtjük a lehetőséget a tárgyformálásra, az alkotásra, a játszóhely kialakítására, a függőleges síkban történő nagy felületű (murális) festésre, a kertépítésre. A látóvá nevelésünk egyik eszköze a múzeumlátogatás, továbbá az audiovizuális lehetőségek felhasználása. A rajzolás, mintázás, kézi munka tevékenységi területeit táblázatunkban minőségileg elhatárolható fejlődési szakaszokra osztjuk, ez alapozza meg tervezőmunkánkat.(3. sz. melléklet) Rajzolunk 56

63 IV. 5. Munka jellegű tevékenységek Ő azt hiszi, csak játszik. De mi már tudjuk, mire megy ki a játék. Arra, hogy e világban otthonosan mozgó, eleven eszű és tevékeny ember válják belőle. (Varga Domokos) IV. 5. MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK A szociális tanulás, a szocializáció és személyiségfejlesztés egyik hatékony formája a munka, mely az óvodáskorban munka jellegű tevékenységekben is kifejeződik. A gyermek ezt a tevékenységet a felnőtt mintát alapul vevő, mintakövető, utánzó, örömet okozó tevékenységként, játékként éli meg egész óvodában töltött idejében. Programunk fontos elemének tekintjük a gyermekek munka jellegű játékos tevékenységeit, mert számukra ez öröm, önként vállalt, aktív és szívesen végzett tevékenység: önmaga kipróbálására, környezetének cselekvő megismerésére, az érzelmileg közelálló személyekkel való együttmunkálkodásra ösztönzi; e tevékenységek közben megéli, hogy környezetére hatással van, ezzel énerősítő módon járul hozzá autonóm személyiségének kialakulásához; a szívesen és játékosan végzett sokféle munka jellegű tevékenység hatására és a pszichoszociális érés eredményeként pozitív érzelmekkel fordul az iskolai komoly munka felé. Céljaink: a gyermek a saját szükségleteinek kielégítésével kapcsolatos tevékenységeket (tisztálkodás, étkezés, öltözködés, játékelrakás, átrendezések stb.) egyéni fejlettségének, képességeihez mérten önállóan végezze; legyen igénye a pontos, esztétikus munkavégzésre; ismerje meg személyes tárgyait, ruháit óvja, rakja rendbe; segítsen a kisebbeknek, a rászorulóknak; vállaljon feladatot másokért, kisebb csoportért, nagyobb közösségért; legyen örömforrás számára a munka jellegű tevékenység! Dolgozunk a kertben 57

64 IV. 5. Munka jellegű tevékenységek Feladataink: örömteli aktív munka jellegű tevékenységekre serkentő légkört alakítunk ki; tudatos szervezéssel úgy alakítjuk a gyermekek napirendjét, hogy kellő hely, idő és eszköz álljon rendelkezésükre; a felnőttek, a gyermekek egyéni fejlettségének figyelembevételével, türelmes irányítással szervezzék és értékeljék a gyermekek erőfeszítéseit. A munkajellegű tevékenységek során megvalósuló kreatív gyermeki megoldásokat elismerjük, és megvalósításukat segítjük. Na, most mi következik? De ügyes vagy! 58

65 V. Az óvodai élet megszervezése V. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE V. 1. AZ INTÉZMÉNY FELADATELLÁTÁSI MUTATÓI V. 2. AZ ÓVODAI ÉLET SZERVEZETI KERETEI 59

66 V. Az óvodai élet megszervezése V. 1. AZ INTÉZMÉNY FELADATELLÁTÁSI MUTATÓI Óvodánkban öt csoport működik. A csoportok szervezési elve: homogén (kis-, középső és nagycsoport) vegyes életkorú (osztatlan vagy részben osztott) A nevelési év folyó év szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig tart. Óvodánk ötnapos munkarend szerint üzemel. Az egyes munkakörök feladatait munkaköri leírásokban rögzítjük, és szükség szerint módosítjuk. Az óvoda nyitva tartása: A nyitva tartási idő napi 10,5 óra, amely módosulhat a szülői igények szerint. A nyitva tartási idő kezdetét és befejezését az évenkénti valós szülői igények felmérése alapján állapítjuk meg. A teljes nyitva tartási idő alatt óvodapedagógusok foglalkoznak a gyermekekkel. V. 2. AZ ÓVODAI ÉLET SZERVEZETI KERETEI Napirend Óvodás gyermekeink zavartalan egészséges fejlődése érdekében az óvodánkban töltött idejüket több szempont figyelembevételével szervezzük meg. Elegendő időt biztosítunk: a játékra tisztálkodási teendőkre, öltözködésre a táplálkozásra a szabad levegőn való tartózkodásra a mozgásos tevékenységekre az aktív és passzív pihenésre Tervezzük a pályát 60

67 V. Az óvodai élet megszervezése Figyelembe vesszük a gyermekek érdekének határáig a családok szükségleteit, igényeit. A napirendet úgy szervezzük, hogy a gyermekek sokat játszhassanak; sürgetés nélkül minden tevékenységüket befejezhessék, illetve feladataikat pontosan elvégezhessék; minél több időt tölthessenek különböző időjárási viszonyok között a szabad levegőn; nyugodt körülmények között étkezhessenek; egyéni szükségleteiknek megfelelően pihenhessenek; gondozási teendőik differenciáltan valósuljanak meg. A napirend konkrét időbeosztása a csoportnaplókban szerepel. Az óvodai nevelés délelőtti és délutáni programjai egy-egy blokkban fogalmazódnak meg. Ez lehetőséget ad a párhuzamosan végezhető tevékenységre és az egyhuzamban biztosított hosszabb játékidőre. Külön megjelöljük a szabad játék időarányát, melyre több időt biztosítunk, mint az óvodapedagógus által kezdeményezett játékra. Készül a homokvár Hetirend A hetirendbe azokat a tevékenységeket rögzítjük, melyek időhöz kötöttek és rendszeresen visszatérő jellegűek. A tevékenységek közbeni tanulást, a tapasztalatszerzést kötött és kötetlen szervezési formákban egyaránt alkalmazzuk, melyekben érvényesül az óvodapedagógus szakmai önállósága, módszertani szabadsága. Kiemelt szerepet kapnak a párhuzamosan végzett tevékenységek, melyek az egy időben, egymás mellett játszó, tevékenykedő gyermekek tanulását, tapasztalatszerzését jelentik. Az óvodapedagógus fejlesztő és fejlődést segítő munkájában épít a gyermekek egyéni érdeklődésére, egyéni tapasztalataira, képességeire. 61

68 V. Az óvodai élet megszervezése A szervezésnél figyelembe vesszük: az egyes nevelési területek feladatait a gyermekek egyéni élményeit, ismereteit a gyermekek egyéni és életkori sajátosságait a gyógytornász, logopédus, konduktor kötött óráit az óvodán kívüli foglalkozások helyszíneit a tornaszoba, sószoba időbeosztását az időjárást a továbbképzés feladatait Az adott csoport hetirendje a csoportnaplóban szerepel. Ebben jelöljük a konkrét időpontokhoz kötött tevékenységeket, programokat. A mosdóban Tízóraizás 62

69 VI. A gyermekek fejlődése VI. A GYERMEKEK FEJLŐDÉSE VI. 1. A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉNEK NYOMON KÖVETÉSE, DOKUMENTÁLÁSA VI. 2. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE 63

70 VI. A gyermekek fejlődése A természet azt akarja, hogy a gyermekek gyermekek legyenek, mielőtt emberré lennének. Ha a rendet meg akarjuk fordítani, koraérett gyümölcsöt termelünk, mely soha be nem érik és meg nem ízesedik. Lesznek fiatal tudósaink s vén gyermekeink. (J-J. Rousseau) VI.1. A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉNEK NYOMON KÖVETÉSE, DOKUMENTÁLÁSA A sikeres óvodai nevelőmunkánk megteremtésének fontos feltétele a gyermekek minél több irányú, alapos ismerete. A gyermekek óvodáskor előtti és óvodán kívüli életének történéseiről, eseményeiről a család és az óvoda között fennálló kapcsolat segítségével tájékozódhatunk. Ez a nevelési eljárások alkalmazását, egyeztetését is jelenti az óvoda és a gyermeket nevelő felnőttek között. A testi fejlettség adott állapotát minden óvodapedagógus jó szemmel, gyakorlati tapasztalatai birtokában képes felmérni. Az esetleg rejtett elváltozásokra, rendellenességekre az óvodaorvos és a védőnő, a gyógytornász, a logopédus hívja fel a figyelmet. Ezek alapján teszi meg a további lépéseket az óvodapedagógus. A modern óvodapedagógia a tudományos eredmények figyelembevételével lehetőséget teremtett a gyermekek mélyebb megismerésére, így olyan eljárásokat, megfigyelési módszereket építünk nevelőmunkánkba, melyek a gyermekek mindennapi életének zavarása nélkül adnak alkalmat értelmi és szociális képességeik, egyéni fejlődési ütemük megismerésére. Ebben gyógypedagógus, pszichológus is segíti a nevelőtestület munkáját. A nevelőmunka tervezése, elemzése, értékelése, az egészségesen fejlődő gyermekekről szerzett ismereteknek, előrehaladásuk mértékének megfigyelése, írásos dokumentálása minden óvodapedagógus kötelessége. Az együtt dolgozó kollégák a csoportjukba járó gyermekek fejlődését, fejlődésének vonulatát folyamatosan figyelemmel kísérik. Ennek dokumentálási módja nevelőtestületi konszenzus szerint történik. A gyermekek fejlődésének nyomon követése megfigyelésükön alapszik, mely elsősorban a játékukon, de természetesen egész óvodai életükön keresztül valósul meg. Az óvodapedagógusok megfigyeléseiket részben a csoportnaplóba, részben pedig a gyermekek egyéni fejlődési lapjára rögzítik. A gyermekek aktuális fejlettségi állapotáról, fejlődési üteméről, az esetleges problémákról korrekt módon tájékoztatjuk a szülőket. Az átlagtól valamilyen irányban eltérő fejlődést mutató gyermekek esetében célzott odafigyelésre van szükség. Ezen esetekben a szülőkkel egyetértésben, a szakemberek útmutatásait figyelembe véve, mindenkor az adott gyermek fejlődéséhez igazítjuk nevelési eljárásainkat. Programunkban elsőrendű feladatunknak tekintjük az egész gyermeki személyiség fejlesztését. Ez legteljesebben alapvető tevékenysége, a játék és lételeme, a mozgás keretében valósul meg. 64

71 VI. A gyermekek fejlődése E két területen nyílik megfelelő lehetőség olyan problémák feltárására is, melyek később tanulási nehézséget okozhatnak. Ezek megelőzésére óvodai életünket úgy szervezzük, hogy egyéni rásegítéssel, különféle formában változatos módon biztosítsuk a gyermekek cselekvő aktivitását. VI. 2. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE Útmutatóul és feladatul szolgál számunkra az Óvodai nevelés országos alapprogramjából ide vonatkozó Fejlődés jellemzői az óvodáskor végére fejezet tartalma. Programunk sajátosságait és a várható fejlettségi mutatókat az egyes fejezetekben megfogalmazott célok és feladatok foglalják magukba. Nevelőmunkánk folyamatában az óvodai fejleszthetőség határáig eljuttatjuk a gyermekeket az általunk preferált speciális ismeretek, képességek, készségek és szokások birtokába, melyek a sikeres iskolai élet és teljesítmény további alapjául szolgálhatnak. Célunk, hogy az óvodánkból kikerülő gyermekeket a következők jellemezzék: jó egészségügyi szokásokkal rendelkezzenek; mozgásukat, viselkedésüket, testi szükségleteik kielégítését szándékosan tudják irányítani; bátran, biztonsággal, nyitott érdeklődéssel mozogjanak környezetükben; a megtapasztalt együttélési szokásoknak, szabályoknak megfelelően tudjanak viselkedni, együtt érezni, konfliktusokat megoldani, tudják érzelmeiket kulturált módon kifejezni; véleményüket, ítéleteiket, elképzeléseiket többféle módon tudják mások felé közölni; képesek legyenek mások véleményét, másságát elfogadni, tolerálni; legyenek kreatív elképzeléseik, és érvényesítsék is azokat; ismerjék értékeiket, bízzanak magukban és a felnőttekben; pozitívan viszonyuljanak a természeti, társadalmi és emberi környezetükhöz; belsőleg motiváltak, esztétikailag fogékonyak legyenek; jellemezze őket a felfedezés és gondolkodás öröme; kommunikáljanak érthetően, folyamatosan, cselekvően vegyenek részt a különféle tevékenységekben; képesek legyenek esztétikai értékeket befogadni és létrehozni Szeretnénk, ha az óvodáskor után minden gyermek a számára megfelelő iskolatípusban kezdhetné meg tanulmányait, olyanban, mely megfelel egyéni adottságainak, ahol képességeit a legteljesebb mértékben kibontakoztatja, fejlesztheti. Ebben vagyunk a szülők partnerei, segítői, a szakemberek együttműködői. 65

72 VI. A gyermekek fejlődése Apával fűrészelünk Nehéz a zsákbanfutás A fiúk is ügyesen szőnek 66

73 VII. Az óvoda kapcsolatrendszere VII. AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE VII. 1. AZ ÓVODA BELSŐ KAPCSOLATAI VII. 2. CSALÁD ÉS ÓVODA VII. 3. GYERMEKVÉDELEM VII. 4. AZ ÓVODA KÜLSŐ KAPCSOLATAI VII ÓVODA-BÖLCSŐDE KAPCSOLAT VII ÓVODA-ISKOLA KAPCSOLAT VII KAPCSOLAT A SZAKSZOLGÁLATTAL VII PEDAGÓGIAI KOORDINÁCIÓS KAPCSOLATOK VII KAPCSOLAT TÁRSADALMI ÉS CIVIL SZERVEZETEKKEL, KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEKKEL 67

74 VII. 1. Az óvoda belső kapcsolatai Az egyén kötelességei mindig a közösség jogaiból származnak. (Chamfort) VII. 1. AZ ÓVODA BELSŐ KAPCSOLATAI Az óvodánkon belüli belső kapcsolatoknak nagy jelentőséget tulajdonítunk, mert a közösségben a gyermekek elemi szinten megtapasztalják a különféle viszonyokat, kapcsolatrendszereket. Ebben elsősorban az óvónőnek van meghatározó szerepe, mert személyiségével közvetlenebbül hat a gyermekcsoportra, illetve serkentője a gyermekek egyéni fejlődésének, miközben maga is a közösség tagja. Általa lesz a gyermek a csoportnak nem névtelen, hanem egyéni színekkel, tulajdonságokkal rendelkező tagja. Ennek érdekében törekszünk arra is, hogy óvodánk összes dolgozója azonos pedagógiai nézeteket valljon, hogy a gyermekek iránt támasztott elvárások, a velük való bánásmód azonos elvek szerint valósuljon meg. Hiszünk abban, hogy ha nevelőtestületünk és az óvoda valamennyi dolgozója egységes szemléletű pedagógiai munkát végez, akkor a felnőttek egyéni, sajátos személyiségén keresztül a közösségi érzések széles skáláját tapasztalhatják meg gyermekeink. Nevelőközösségünkben hagyományozódott egy olyan sajátos kapcsolattartás a nevelőtársak között, amely épít az egyéni színekre, ezzel is otthonossá téve az óvoda légkörét. A hagyományos elemek mellett sajátos, új formákat működtetünk, melyek jellemzője: a folyamatosság és a kölcsönösség; a kapcsolatok hatásmechanizmusainak beépülése a nevelési folyamatokba, melyek segítik a gyermekek kapcsolatépítő képességeinek alakulását. A kapcsolattartási formákat a nevelési feladatoknak és céloknak alárendelve kezdeményezzük, tervezzük és szervezzük. Kapcsolattartási formák gyermekcsoportok között, gyermekcsoportokon belül: közös kirándulások változatos természetes környezetek felkeresése színház-, bábszínház-látogatások, életkornak megfelelő műsorok megtekintése a Fővárosi Állat- és Növénykert látogatása a vizuális nevelés fontos területeként múzeumlátogatások (Iparművészeti Múzeum, Néprajzi Múzeum, Hadtörténeti Múzeum, Mezőgazdasági Múzeum) közös ünnepélyek, megemlékezések (a nagyobb csoportok meghívják a kisebbeket, közös műsor) óvodások hangversenye egymás csoportjainak meghívása zene délelőttökre, közös táncolásra a zene világnapjának megünneplése gyermeknap az udvaron madarak, fák hetének megünneplése víz napja, Föld napja játékos feladatok az udvaron madárkarácsony a beszoktatási időszakban az idősebb gyermekek segítenek az új óvodásoknak Nagycsoportosok búcsúztatása: a középső csoportos gyermekek ajándékot készítenek a nagyoknak, és verssel, dallal búcsúznak nagycsoportosok hagyományos szalagkötése 68

75 VII. 1. Az óvoda belső kapcsolatai a búcsúzó gyermekek szülei búcsú-uzsonnát szerveznek az iskolába készülő gyermekek, szüleik és az óvodapedagógusok közös kiránduláson vesznek részt Csoporthagyományok: születésnapok megünneplése kistestvér születésekor csoportajándék készítése, levél küldése ünnepélyek alkalmával teremdíszítés, babák ünnepi ruhába öltöztetése anyák napján az édesanyák és a nagymamák megvendégelése kedvenc játék behozatala könyvcserék, játékcserék egymás között rajzkiállítások rendezése, szülő-gyermek munkák kiállítása betegségből érkezők fogadása; beteg gyermeknek levél küldése a csoport örömeire a dolgozók, más csoportok nevelőinek meghívása (meghívókészítés, saját tervezésű levélpapír és boríték) Óvodai hagyományok: Óvodánk belső kapcsolattartási formái közül nagyon sok már hagyományként működik, de nyitottak vagyunk újabb kezdeményezésekre is. Elvünk, hogy az intézményünkben dolgozó minden olyan felnőtt, aki kapcsolatba kerül a gyermekekkel, egységes nevelési szemléletünket közvetítse. nagyszülők napja mackónap Én babom, én hagymám program farsang március 15. víz világnapja Könyvesfa állítása a költészet napja alkalmából Föld napja anyák napja madarak, fák hete gyermeknap az óvoda születésnapja szüret a zene világnapja állatok világnapja adventi készülődés óvónők bábelőadása Mikulás madárkarácsony gyermekkarácsony Az óvodai szintű események megszervezésében felelősi megbizatásokon keresztül minden kollégánk részt vesz. 69

76 VII. 2. Család és óvoda VII. 2. CSALÁD ÉS ÓVODA Család és óvoda kapcsolata: A családközpontú óvoda nem véletlenül jön létre. Kemény elhatározás, őszinte törekvés, értelmes irányítás és ügyes végrehajtás eredménye. (Dr. Páli Judit) Óvodás gyermekeink a főváros egész területéről járnak hozzánk. Jellemző a többgyermekes családmodell. Generációk nevelkedtek a Fővárosi Gyakorló Óvodában. A szülők együttműködők, a nevelésben partnereink, illetve meg tudjuk őket nyerni közös ügyünknek. Az elmúlt évtizedek történelmi-társadalmi változásai során alapvetően megváltoztak a társadalmi viszonyok, ennek hatására az intézmények és a családok kapcsolatai is módosultak. A demokratikus társadalmak alulról építkeznek, a családtól a polgári önszerveződések felé, melyek először a családokkal kapcsolatot teremtő intézmények (bölcsőde, óvoda) közösségei köré szerveződnek. E kapcsolatban óvodapedagógiai szemléletünk egyik sarkalatos, meghatározó pontjának tartjuk, hogy az óvoda és a család hatékony, bizalommal teli, egymást megbecsülő, tisztelő, megértő és támogató partneri kapcsolatot építsen ki és tartson fenn. A kölcsönös kapcsolat vonatkozásában az Óvodai nevelés országos alapprogramja szerint is: a gyermekek nevelésének döntő és meghatározó helye a család; az óvodai nevelés ennek kiegészítője óvó-védő, szociális, nevelő és személyiségfejlesztő alapfunkcióival. A gyermekek érdekében végzett nevelőmunkát az óvodapedagógusok és a szülők kapcsolatában a kölcsönös bizalomra alapozzuk. Hitelesség nélkül nincs bizalom, tehát a szavak és tettek összhangja elsőrendű követelmény mindkét oldal számára. Mind a család, mind az óvoda részéről lényegesnek tartjuk, hogy a közös nevelőmunkát az őszinteség, a nyíltság, a segítőkészség, a kultúráltság hassa át. Ebben a viszonyban az óvoda a kezdeményező, példamutató, közeledő fél. A partneri viszony feltételei, feladatai: jogi alapja a közoktatási törvényben, Az Óvodai nevelés országos alapprogramjában, illetve a Helyi Nevelési Program és a Szervezeti és Működési Szabályzatban biztosított; fontosnak tartjuk a partneri viszonyt kifejező kapcsolatrendszer és az ennek megfelelő stílus megalapozását, a már működő egészséges kezdeményezéseink megerősítését; az eredményes együttműködés feltételének tartjuk, hogy az óvoda céljait a szülők megismerhessék (helyi program, házirend, alapítvány, csoporttervek, SZMSZ). 70

77 VII. 2. Család és óvoda Együttműködésünkben fontos még: a nyitottság az óvodai élet egészére a gyermekek családi hátterének ismerete (élet- és szokásrend, értékrend, sajátosságok, nevelési eljárások), mely alapja a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásainak (intervenció) az empátia és tolerancia a gyermekek családja iránt a család tudatos befolyásolása adott helyzetekben a gyermek érdekét szem előtt tartva a családok felelősségteljes segítése szükség esetén olyan óvodai légkör kialakítása, mely pozitívan hat gyermekre, felnőttre egyaránt annak elérése, hogy az óvodai nevelés alapértékei a szülő számára is értékek legyenek a szülők rendszeres és korrekt tájékoztatása családok véleményének rendszeres meghallgatása és igényelése, a párbeszéd lehetőségének folyamatos biztosítása a családok jelentkező igényeinek pontosítása és teljesítésük mindaddig, amíg a gyermekek érdeke nem sérül. Kiegészítő funkcióként vállaljuk fel az óvoda köré szerveződött közösségek összefogását, segítését. Az óvoda és a családok közötti kiegyensúlyozott partneri együttműködés formái a 4. sz. mellékletben találhatók. Az óvoda szülinapján 71

78 VII. 3. Gyermekvédelem Ahhoz, hogy valakiből önálló személyiség váljon, két dolog szükséges: érzelmi biztonság és elfogadó környezet. (Dr. Buda Béla) VII. 3. GYERMEKVÉDELEM Az óvoda gyermekvédelmi feladatai: Mottónk érvényesítését gyermekvédelmi munkánkban különösen fontosnak tartjuk, mivel a gyermekvédelmi feladatok körében valamilyen okból krízisben illetve hátrányos helyzetben lévő gyermekeket és családokat segítjük, részesítjük fokozott figyelemben. Gyermekvédelmi feladatainknál a prevenció a kiindulópont. Ehhez szükséges a kiegyensúlyozott, együttműködő nevelőtársi kapcsolat a szülőkkel. Szükséges esetben a gyermek érdekeit szem előtt tartva, a személyiségi jogok tiszteletben tartása mellett megkeressük a korrekció lehetőségeit a szülők és segítő szakemberek bevonásával. Az intézményünkbe járó óvodások érdekeinek védelme és képviselete óvodai életünk meghatározó elve. Az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség biztosítása, a differenciált, egyénre szabott bánásmód szükség szerinti fejlesztés nyújtanak garanciát gyermekeink védelméhez. Ennek megvalósítása minden óvodánkban dolgozó felnőtt feladata, kinek-kinek a saját munkaköréhez kapcsolható módon. Az ehhez szükséges minden dolgozóra vonatkozó egységes értékrend és szemlélet kialakítására illetve folyamatos érvényesítésére sokféle lehetőséget keresünk és veszünk igénybe (tájékoztatás, beszélgetés, team-munka, értekezletek stb.). Feladatunk és kötelességünk, hogy közreműködjünk: a gyermekvédelmi feladatok ellátásában a veszélyeztető körülmények megelőzésében a veszélyeztető körülmények feltárásában, amelyeket a jogszabályok szerint dokumentálunk, illetve informáljuk a megfelelő szakembereket abban, hogy a gyermekvédelmi törvény segítő mechanizmusai szerint járjunk el a veszélyeztető körülmények megszüntetésében abban, hogy probléma esetén a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai segítsenek Az óvodavezető egyszemélyi felelőse az óvodában folyó gyermekvédelmi munka koordinálásának. A családokat tájékoztatjuk a gyermekvédelmi felelős személyéről és a vele való kapcsolattartási lehetőségekről. Nagy súlyt fektetünk a gyermekvédelmi munka belső szabályozottságára, az ez irányú továbbképzésekre, az óvodánk és a gyermekvédelmi szervezetek közötti együttműködésre, a kommunikáció és az információáramlás javítására. 72

79 VII. 4. Az óvodai külső kapcsolatai VII. 4. AZ ÓVODA KÜLSŐ KAPCSOLATAI Kapcsolataink lehetőségeit a hivatalos kapcsolatrendszer, valamint hagyományaink és óvodánk székhelye határolja be. VII Óvoda-bölcsőde kapcsolat Feladatunk, hogy környezetünkben a hozzánk közel eső bölcsődékkel ápoljuk a már kialakult jó kapcsolatot. Fontosnak tartjuk, hogy megismerjük a majdan hozzánk járó bölcsődés gyermekeket, mielőtt óvodába kerülnek, ezért meglátogatjuk őket az óvodába kerülésük előtt. Évi rendszerességgel meghívjuk a bölcsődékből hozzánk került gyermekeink gondozónőit, akik volt gondozottjaikkal óvodai környezetben, különféle tevékenységek végzése közben találkozhatnak. VII Óvoda-iskola kapcsolat Speciális helyzetünknél fogva több iskolával tartjuk a kapcsolatot. A két intézménytípus közötti közvetlen, folyamatos szakmai kapcsolattartás érdekében kölcsönösen ismerkedünk egymás nevelési programjával. Óvodánkban féltőn őrizzük a gyermekkor jogait, ezért nevelőtestületünk az iskolák felé tudatosan közvetíti azt a szemléletet, hogy gyermekeinket óvodai életünk három-négy év alatt alapvető szükségleteik kielégítésén keresztül, sokféle tevékenység biztosításával, a játék elsődlegességét szem előtt tartva juttatjuk a gyermekeket olyan készségek birtokába, mely alkalmassá teszi őket az iskolai élet megkezdésére. Ennek érdekében kiemelt fontosságot tulajdonítunk a játéknak személyiség- és készségfejlesztésnek az ismeretek tágításának, rendszerezésének, a sokrétű tevékenykedésnek a testi fejlesztésnek a szociális, érzelmi érettségnek Ily módon az iskolakezdés idejére beérnek a tanuláshoz szükséges pszichikus funkciók. A kapcsolattartás érdekében fontosnak tartjuk a következőket: leendő iskolásainkkal iskolalátogatási programon vegyünk részt; az elsős tanítók ellátogassanak óvodánkba; évente meglátogassuk iskolájukban a volt óvodásainkat. Az együttműködés bevált, hagyományos formáit tovább gazdagítjuk újabb szempontok előtérbe kerülése esetén. 73

80 VII. 4. Az óvodai külső kapcsolatai VII Kapcsolat a szakszolgálattal A szakszolgálattal kiépített együttműködő, speciális kapcsolatrendszerünket az a törekvésünk mozgatja, hogy közösen próbáljuk megszüntetni vagy csökkenteni a részképesség-zavarral küzdő gyermekeink problémáját még az iskolába lépés előtt, az óvodai évek alatt. A gyermek vizsgálata után a diagnózisról valamint a fejlesztése érdekében szükséges további teendőkről team-munka keretében ki-ki a maga szakterületén tesz meg mindent a szakszolgálat szakembereivel együttműködve. Egymás korrekt tájékoztatása, a tapasztalatok folyamatos megbeszélése az együttműködésünk alapja. A rendszeres team megbeszélésekre esetenként meghívjuk az érintett gyermek szüleit is. Nevelőmunkánkat segítő szakemberek: logopédus konduktor gyógytornász pszichológus orvos, védőnő Szakszolgálati kapcsolataink közül kiemelt jelentőségű a Fővárosi Beszédjavító Intézet és EGYMI, valamint a VI. kerületi Nevelési Tanácsadó szakembereivel való együttműködésünk. VII Pedagógiai koordinációs kapcsolatok Eredményes pedagógiai munkánk, valamint a szakmai szolgáltatás ellátása érdekében szorosan együttműködünk a Fővárosi Önkormányzat Oktatási Ügyosztályával a fővárosi kerületek óvodáival a pedagógiai társintézményekkel a VI. kerületi bölcsődékkel a gyermekek lakhelye szerinti nevelési tanácsadókkal a Fővárosi Beszédjavító Intézet és EGYMI-vel a KOKOSZ óvodai munkacsoportjával környezetvédő egyesületekkel az Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózatával Zöld óvodákkal 74

81 VII. 4. Az óvodai külső kapcsolatai VII Kapcsolat társadalmi és civil szervezetekkel, közművelődési intézményekkel Hagyományainknak megfelelően fenntartjuk és tovább ápoljuk kapcsolatainkat a társadalmi és civil szervezetekkel, közművelődési intézményekkel. Kapcsolatainkat a nevelési céljainkkal összefüggő területeken építjük ki: a Magyar Pedagógiai Társasággal a Magyar Óvodapedagógiai Egyesülettel a Kiss Áron Magyar Játék Társasággal a fővárosi gyermekszínházakkal, bábszínházzal, táncszínházzal a Zöld Óvoda Hálózat Egyesülettel az óvoda alapítványának kuratóriumával ( Egészséges gyermekek egészséges környezetben az Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózatával Gondolkodj egészségesen! mozgalommal a Fővárosi Állat- és Növénykerttel alkalmanként múzeumokkal, könyvtárakkal A kapcsolattartás módjai változatosak, a feladatok határozzák meg formájukat, tartalmukat, időigényüket. 75

82 76

83 VIII. Mellékletek VIII. MELLÉKLETEK 77

84 1. sz. melléklet A hagyomány és a népi kultúra műveltetési és tapasztalatszerzési lehetőségei A N Y A G I Táplálkozás Gyűjtögetett táplálék levelek, virágok, fűszernövények, gyümölcsök gyűjtése Tárolás, tartósítás szárítás, lekvár főzés, savanyítás, tejfeldolgozás Tetőtől talpig Öltözködés kendőszabás, ruhadarabok varrása, lábbelik készítés babáknak Testápolás hajfonatok kislányoknak, babáiknak Textíliák készítése növényi rostokból, gyapjúból csomózás, hurkolás, fonás, szalagszövés szövés: növényi szálakkal, rongyból, fonalból Gyapjúfeldolgozás nemezelés Közösség tere hajléképítés: kirándulásokon, nyári táborban, udvaron Mindentudó kéz víz alatti növényekből, nádból, gyékényből Gyalogos szárazföldi, faláb Közlekedés Járművek csúszó járművek - szánkó Kerekes járművek - korong kerék V I L Á G Főzés-sütés az óvodában az udvaron a szabadban, nyílt tűzön tábor, kirándulás alkalmával Gyöngyözés Kiegészítő darabok zacskók készítése erszények Kosárkötés Energiafelhasználás vízkerék Italok gyümölcslevek, szörpök készítése Növényi ékszerek Gyékényszövés egyszerű fazekasság Ősi világ magyarázat Népköltészet Népdal Játékok nyelvi síkon jelenik meg, nyelvi formák mondókák, névcsúfolók, köszöntő versek népdalok mondókák, ölbeli játékok S Z formájában gyermekjátékdalok dalos mesék E Időjárás-ismeret Mese Kismesterségek L L időjósló lapok, megfigyelések állatos tréfás Gyapjúfeldolgozás Mindentudó kéz víz alatti növényekből, nádból, gyékényből E tündér M Népi gyógyítás Monda Néptánc Játékok I V teák varázsmondókák honfoglalásról Mátyás királyról ugróstánc alapelemei vonulások kántálós járás hidas-, párválasztó játék I Szokások, ünnepek Népi sport játékok L Á G munkaeszközök, babák, babakonyha, papírforgó, pörgettyű, ugráló kötél, labda, hinta, gólyalábak, hótalp hangszer, zajkeltő eszköz, zúgattyú, levélsíp, vesszőcsörgő, citera, csutka, muzsika, bodzasíp, fűzfakürt 78

85 2. sz. melléklet Népi mondókák Mese, vers Műfajilag Tartalmilag Formailag Tevékenységben Magyar népmesék cirókák - marókák hintáztatók altatók esőüdvözlők lovagoltatók naphívogatók állathívogatók állatűzők hangutánzók szerepátadó fogyó-gyarapodó kiszámolók természeti jelenségekhez kötődő állatvilágról szóló mindennapi életről szóló fiktív halandzsa szövegű kiolvasók, nyelvgyakorló, nyelvgyötrő csoportos játékok dramatikus jelleggel állatmesék novellisztikus-realisztikus mesék erkölcsi fogalmak kialakítását szolgálják klasszikus tündérmesék csali-tréfás mesék játékos szóalkotások, hangutánzó szavak hangulatfestő szavak melléknevek hangsúlya muzikális felépítésű szavak és mondatok erőteljesebb költői képek 2-4 soros ritmus, rím, szózengés zenei hatású csengő-bongó alliteráló kifejezések, zenei ritmusú sorok tartalmasabbak, fonetikailag bonyolultabbak lánc, halmozó, egyszerű szerkezetű, rövid, érthető, világos meseszövés egyenes vonalú cselekmény ritmikus ismétlődések, fordulatok cselekményesebb, terjedelmesebb, bonyolultabb nyelvezetű, szerkezetű, hosszabb terjedelmű többfázisú, szerkezetű gyermekek által ismert vagy megismerhető eseményeket rövid, szemléletes formában ábrázolják tartalmasabbak, fonetikailag bonyolultabbak felnőttek játéka ölbeli gyermekekkel ritmus, rím, szózengés ritmikus mozgással kísérése mondóka játékkal összekötve népi mondókák mondogatása, játszása nyelvi játékok ritmus játékkal összekötve népdal, felelgetős mondóka dramatizálása mondókák meghallgatása az óvónő előadásában mondókák hangoztatása mozgással összekötve alliteráló kifejezések mondogatása zenei ritmusú sorok ismétlése gyerekkel való játék érzelmeket felkavaró játék népdal dramatizálása meghallgatása, átélése az óvónő előadásában meghallgatása, átélése az óvónő előadásában rövidebb mesék előadása gyermekek által - próbálkozások mese dramatizálása mese bábozása, összekötése ábrázolással, zenével meghallgatása, átélése az óvónő előadásában a mese egy részletének dramatizálása a mese egy részletének bábozása 79

86 2. sz. melléklet Más népek meséi Műfajilag Tartalmilag Formailag Tevékenységben állatmesék novellisztikus-realisztikus mesék erkölcsi fogalmak kialakítását szolgálják klasszikus tündérmesék csali-tréfás mesék lánc, halmozó, egyszerű szerkezetű, rövid, érthető, világos meseszövés egyenes vonalú cselekmény ritmikus ismétlődések, fordulatok cselekményesebb, terjedelmesebb, bonyolultabb nyelvezetű, szerkezetű, hosszabb terjedelmű többfázisú, szerkezetű, gyermekek által ismert vagy megismerhető eseményeket rövid, szemléletes formában ábrázolják tartalmasabbak, fonetikailag bonyolultabbak meghallgatása, átélése az óvónő előadásában meghallgatása, átélése (óvónő előadásában) rövidebb mesék előadása gyermekek által - próbálkozások mese dramatizálása mese bábozása, összekötése ábrázolással, zenével meghallgatása, átélése az óvónő előadásában a mese egy részletének dramatizálása a mese egy részletének bábozása Műmesék, meseregények állatmesék novellisztikus-realisztikusklasszikus mesék tágabb környezetük jelenségeiről, szereplőiről lánc, halmozó, egyszerű szerkezetű, rövid, érthető, világos meseszövés egyenes vonalú cselekmény ritmikus ismétlődések, fordulatok többfázisú, szerkezetű, gyermekek által ismert vagy megismerhető eseményeket rövid, szemléletes formában ábrázolják tartalmasabbak, fonetikailag bonyolultabbak meghallgatása, átélése az óvónő előadásában cselekményesebb, terjedelmesebb, bonyolultabb nyelvezetű, szerkezetű, hosszabb terjedelmű meghallgatása, átélése az óvónő előadásában a mese egy részletének dramatizálása a mese egy részletének bábozása 80

87 2. sz. melléklet Műfajilag Tartalmilag Formailag Tevékenységben Kitalált történetek állatmesék novellisztikus-realisztikus mesék főleg kisgyermekekről lánc, halmozó, egyszerű szerkezetű, rövid, érthető, világos meseszövés egyenes vonalú cselekmény ritmikus ismétlődések, fordulatok cselekményesebb, terjedelmesebb, bonyolultabb nyelvezetű, szerkezetű, hosszabb terjedelmű többfázisú, szerkezetű, gyermekek által ismert vagy megismerhető eseményeket rövid, szemléletes formában ábrázolják tartalmasabbak, fonetikailag bonyolultabbak meghallgatása, átélése az óvónő előadásában meghallgatása, átélése az óvónő előadásában a mese egy részletének dramatizálása az óvónő előadásában a mese egy részletének bábozása próbálkozzanak egyre önállóbban ők maguk is Művészi értékű történetek állatmesék novellisztikus-realisztikus főleg kisgyermekekről történetek a gyermekek egyre táguló világáról, tágabb környezetük jelenségeiről, szereplőiről lánc, halmozó, egyszerű szerkezetű, rövid, érthető, világos meseszövés egyenes vonalú cselekmény cselekményesebb, terjedelmesebb, bonyolultabb nyelvezetű, szerkezetű, hosszabb terjedelmű többfázisú, szerkezetű, gyermekek által ismert vagy megismerhető eseményeket rövid, szemléletes formában ábrázolják tartalmasabban, fonetikailag bonyolultabban meghallgatása, átélése az óvónő előadásában meghallgatása, átélése az óvónő előadásában a mese egy részletének dramatizálása az óvónő előadásában a mese egy részletének bábozása 81

88 2. sz. melléklet Versek Műfajilag Tartalmilag Formailag Tevékenységben közvetlen környezetről állatvilágról természeti jelenségekről mindennapi élethez kötődő, a gyermekek egyre táguló világának jelenségeiről természeti jelenségekhez kötődő állatvilágról szóló mindennapi életről szóló fiktív halandzsa szövegű kiolvasók, nyelvgyakorló, nyelvgyötrő csoportos játékok dramatikus jelleggel vidám, groteszk, humoros versek 2-4 soros ritmus, rím, szózengés 8-1 soros zenei hatású alliteráló csengő-bongó ritmus, rímek élénksége, változatossága játékosság humor ritmikus, zenei hatású, költői képekkel teli, érzelmekkel teli hangulatot kifejező meghallgatása az óvónő előadásában ritmus, rím, szózengés élménye ritmus, rím, szózengés mondogatása vers játékkal összekötve versek, verses mesék meghallgatása az óvónő előadásában versek többszöri mondogatása alliteráló kifejezések mondogatása zenei ritmusú sorok ismétlése szavakkal való játék kreatív játékkal összekötve verses, szöveges játékok versalkotási próbálkozások hallgatás, mondogatás ritmusjátékkal összekötve kreatív játékkal összekötve verses, szöveges játékok versek bábbal 82

89 3.sz. melléklet Gyermekek vizuális funkcióinak fejlődése, a fejlesztés lehetőségei (rajzolás, festés, vizuális játékok) "A" SZAKASZ "B" SZAKASZ "C" SZAKASZ "FIRKA" KORSZAK PRESEMATIKUS KORSZAK ISKOLAI REALIZMUS Vizuális realizmus 1. Szándéktalan firka: tiszta izommozgásból 2. Szándékolt firka: a gyermek munkájának ötletszerű nevet ad 3. Utánzó firka: még elsősorban izommozgás, de már csuklóból. Jelentkezik az a tendencia, hogy a mozgást az ujjakra koncentrálja A firka korszak állomásai: 1. Differenciálatlan firkák - kusza vonalak 2. Longitudinális, kontrollált firkák - lengő firkák 3. Megnevezett firkák: a nyomhagyás örömét az ábrázolás öröme gazdagítja A "tündéri realizmus kora" 1. A rajz elszakad a testmozgástól 2. A gyermek elkezdi saját sémáinak, önálló környezetének kialakítását 3. Ábrázolási szimbólumok korszaka, geometrikus elemekből épít valóságra emlékeztető formákat. 4. Térábrázolás még nem jelentkezik 5. A szín a rajzoló érzelmeit, s nem a valóság színviszonyait tükrözi. Meghatározó, hogy milyen színkészletű festék van a kezében Feltétele, hogy a percepció elkülönüljön és megelőzze a tárggyal kapcsolatos ismereteket (absztrakt ismereteket) Motívum szakasz Alapfirkák kialakításának és begyakorlásának, a "személyi stílus" megjelenésének szakasza Forma szakasz Az alapfirkák kombinálása. Kezdetben kettőt, majd hármat, majd többet kapcsol össze. A mandala megjelenése Kompozíciós szakasz Alapfirkából létrehozott diagrammokból alkotja a bonyolultabb formáit Emberábrázolás megjelenése Képalkotó szakasz Valóságról szerzett ismeretek formaiszínbeni kifejezése 83

90 3.sz. melléklet Képzet kapcsolat kiépülése. Véletlen realizmus. Egyre inkább szándékos. Mozgás irányított analógiák. Nem a pontos, a szép kivitelezés, hanem a témák rajzi lejátszása a célja. Minta szakasz Utánzás Gesztusok lefékeződése Ábrázoló szándék nélküli vizuális tevékenység Mozgásélmény elsődleges Mozgásutánzás Nem szabad a mozdulatot félbeszakítani akkor sem, ha a reprodukció a hibás! Nem gyorsíthatjuk a fejlődést ebben a korban, hagyjuk az érést. A megnevezést ne erőltessük. mert később is a felnőtt segítségét várja. "A" SZAKASZ "B" SZAKASZ "C" SZAKASZ Séma szakasz Formai szótár a sémafejlesztés részek fejlesztését jelenti Szenzo-motoros fejlesztés dominanciája Tudatos mozgásfejlesztés, az érzékelő apparátus fejlesztése. Anyagok, eszközök, technikák megismertetése. Texturális és fakturális tapasztalatok. Érzékelő játékok. Szabad, korlátozatlan próbálkozások. "Csak szép" képek, alkotások. Színélmények. Erős indulati, érzelmi befolyásoltság Intellektuális realizmus szakasza 1. A gyermek "racionális perspektíva" szerint rendezi a testformákat. 2. "Többszempontúság" jelenik meg a rajzaikon - kiterített, térképrajz 3. "Transzparencia", röntgenképszerű rajzolás. Emocionálisan felnagyított részletek. Nem a látványt igyekszik rajzolni, hanem amit a dologról tud. Szalagszerű felsorakoztatás Intellektuális fejlesztés dominanciája Megfigyelések. Azonosságok, különbözőségek. Téri helyzetek. Kommunikációs játékok. Formaérzékelés, felismerés fejlesztése. Vizuális élmény megjelenítése vonalakkal, folttal, színnel, plasztikai elemekkel. Plasztikai, rajzi, festői kifejező eszközök elemi tudatosítása. Egyéni, belső élmények autonóm kivetítései változatos technikákkal. Egyéni élmények feldolgozása. Képolvasás, tárgyelemzés elemi szinten. Kreatív, innovatív vizuális gondolatok kipróbálása. Vizuális játékok. A kompozíciós készség fejlesztése. Optikai játékok Érzelmi fejlesztés dominanciája 84

91 3.sz. melléklet A/1, 5 E Ábrázolás előtti korszak Gyurmafigurák Nyom Agyagvésetek Gyurmaujjnyomok Jelalkotás Még nem ábrázoló céllal A tevékenység öröme Gyermekek vizuális funkcióinak fejlődése, a fejlesztés lehetőségei (plasztikai alakítás) "A" SZAKASZ "B" SZAKASZ "C" SZAKASZ Ember figurák megjelenésének korszaka Spontán megjelenő ember figura Fej-láb, oszlop ember, tagolatlan fej, törzs Lapítás, gömbölyítés Lepény -ember Golyó -ember Cselekvés öröme, játék, játékosság A gyermek aktívabb, mint rajzban, tevékenységét beszéd kíséri. Mozaik ember Magas dombormű, teljes ember figura Testrészek összeismertetése Törzs tagolódása, végtagok tagolódása Arc tagolódása Mozgás ábrázolás kezdetei Díszítés (ruha, haj stb.) Környezet, kísérő tárgyak Plasztikai csoportkompozíció Mozgás irányít Látás irányít Értelem irányít Erős indulati, érzelmi befolyásoltság Szenzo-motoros fejlesztés dominanciája Folyamatos lehetőség plasztikai munkára, munkálásra, megnevezés kötelezettsége nélkül a cselekvés öröme Intellektuális fejlesztés dominanciája Szakmai fogások ismertetése, gyakorlása, megfigyelések. Plasztikai kifejezésmódok, téri problémák elemi megjelenítése. Kompozíciós készségfejlesztés. Az anyagszerűség alapszabályának sokoldalú megtapasztalása Érzelmi fejlesztés dominanciája A megmunkálási folyamat fejlődése: 1. Szétszakítják a kupac agyagot, megdolgozás nélkül hagyják. Egymásra rakják. A mozgó megismerő rendezés tendenciája. 2. Agyag forgatása, gömbformák létrehozása. Erős törekvés a ritmikus mozgásokra. 3. Tartalom megjelenése: véletlen forma hozza elő. Ismétlésre ösztönöz. Motorikus emlékezéscselekvés öröme. 85

92 3. sz. melléklet A gyermekek építő konstruáló tevékenységének fejlődése, a fejlesztés lehetőségei "A" SZAKASZ "B" SZAKASZ "C" SZAKASZ Az érzékszervi-mozgásos játékból nő ki. Valamit építés szakasz Szabad fantázia és a valamit ábrázolás ötvözete Mire való szakasz Próba-szerencse tanulás Statikai kipróbálás Mozgás irányít Erős indulati, érzelmi befolyásoltság Látás irányít Tudatos megfigyelés, tervezés szakasza A valóság tudatosabb megfigyelése Racionalitás és célszerűség Koordinált mozgás Fejlettebb térlátás Elemi statikai ismeretek Kreatív megközelítés Értelem irányít Szenzo-motoros fejlesztés dominanciája Intellektuális fejlesztés dominanciája Érzelmi fejlesztés dominanciája 86

93 IX. 4. sz. melléklet Az óvoda és a család kapcsolattartásának tartalma és formái Megnevezése Célja Formája Az ismerkedés időszaka A gyermekek és családjuk ismerkedése az óvodai élettel A szeptemberi óvodai élet megkezdése előtt, valamint a nevelési év elején néhány napon keresztül szülők és gyermekek együtt ismerkednek a csoportjukkal. Szülők klubja Gyermekneveléssel foglalkozó témák megbeszélése Az éves programot a szülőket aktuálisan érintő, érdeklő témák alapján állítjuk össze. 2-3 havonként szervezzük óvodai szinten a közös programot. Napi találkozás A folyamatos kapcsolattartás fenntartása Rövid, tájékoztató jellegű beszélgetés Fogadóóra Csak az adott gyermek családjával történő beszélgetés gyermekük fejlődéséről, óvodai életéről Mindkét óvodapedagógus jelenlétével, az erre a célra berendezett helyiségben Kirándulás Az egy csoportba járó gyermekek és családjuk közös programja, mely ismerkedési, csapatépítési lehetőség a családok, illetve az óvodapedagógusok és a családok között Hétvégi egy-egy csoportot érintő program a természetbe, esetleg valaki meghívására hétvégi telekre, évente 1-2 alkalommal Szülői/nevelőtársi értekezlet Az egy adott csoportra vonatkozó pedagógiai és szervezési tájékoztatás A Szülői Közösség választmányának találkozója Az egyes csoportok szülői közössége képviselőinek tájékoztatása óvodai szintű eseményekről Évente 2-3 alkalommal a munkatervben rögzítettek szerint 87

94 IX. 4. sz. melléklet Megnevezése Célja Formája Kézműves nyílt napok A családok bevonása a mindennapi óvodai életbe az adventi és a tavaszi ünnepkörhöz kötve Csoportonkénti szervezés Egy-egy szülő részvétele a napi óvodai életben Hangverseny a zene világnapján Az óvodai nevelőmunka színesebbé, változatosabbá tétele egy-egy szülő közreműködésével (barkácsolás, zenélés, táncolás stb.) A jeles nap megünneplése, szülők, gyermekek és az óvoda dolgozóinak közös zenehallgatása Csoportszintű, esetenként az egész óvodát érintő szervezés Zenész szülők, hangszeren tanuló volt óvodásaink előadása Családlátogatás A gyermek megfigyelése családi környezetben A szülők meghívására történő látogatás Falusi óvoda Az egy csoportba tartozó családok és az óvodapedagógusok ismerkedése, barátságok kialakulásának elősegítése Erdei óvoda találkozó Az erdei óvodában résztvevő felnőttek és gyermekek közös élménybeszámolója a szülőknek Egy csoportot érintő, háromnapos vidéki együttlét Közös szervezés Az óvoda születésnapja Jelenlegi és volt óvodásaink, családjuk és az óvoda dolgozóinak felszabadult együttléte Óvodai szintű szervezés Szüret Hagyományok felelevenítése, az együttlét örömének átélése Óvodai szintű szervezés Farsang Hagyományőrzés, a felszabadult együttlét örömének átélése Csoport- és óvodai szintű szervezés 88

95 IX. 4. sz. melléklet Megnevezése Célja Formája Levélváltás Kapcsolaterősítés a hosszabb ideig hiányzó gyermekekkel Szükség szerinti módon Kiállítások szervezése az óvodában Gyermekek és szüleik otthoni együttlétének, együttműködésének támogatása A különböző témában készült alkotások óvodai szintű kiállítása Volt óvodásaink találkozója Élménybeszámoló az iskolai élet megkezdéséről Volt óvodásaink, a szüleik és az óvodapedagógusok együttléte Nagyszülők napja Nagyszülők ismerkedése és részvétele az óvodai életben Csoportszintű szervezés Csütörtöki játszódélután Gyermekek és szüleik együtt játszása elsősorban az udvaron, de igény esetén a teremben is. A hét egy délutánján, csütörtökön az érkező szülők együtt játszhatnak a gyerekekkel Apák napja 89

96 90

97 IX. Érvényességi nyilatkozat Legitimációs záradék IX. ÉRVÉNYESSÉGI NYILATKOZAT LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK 91

98 IX. Érvényességi nyilatkozat Legitimációs záradék 92

99 IX. Érvényességi nyilatkozat Legitimációs záradék IX. ÉRVÉNYESSÉGI NYILATKOZAT, LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK A Játékvilág Óvodai Program módosított változatának érvényességi ideje: szeptember 1-től visszavonásig A nevelőtestületének határozata alapján érvényes: szeptember 1. napjától A Játékvilág Óvodai Program módosított változata felülvizsgálatának időpontja: május 31. A Helyi Nevelési Program módosításának indoka lehet: feladatbővítés vagy feladatelvonás a szervezeti átalakítása ha a gyakorlat megkívánja és a nevelőtestület %-a az egyes programrészeket módosítani kívánja törvényi módosítások A Szülői Közösség egyetértését nyilvánította: Dátum:... Név:... A Játékvilág Óvodai Programot a közoktatási szakértő véleményezte: Dátum:... Név:... Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal Oktatási és Ifjúságpolitikai Bizottsága nevében jóváhagyta: Dátum:... Név:... Tájékoztatásul hivatalosan megkapják: Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal Oktatási Ügyosztályának vezetője a nevelőtestülete a Fővárosi Beszédjavító Intézet és EGYMI A Játékvilág Óvodai Program nyilvánosságra hozatalának módjai: az intézmény honlapján az intézmény könyvtárában 93

100 IX. Érvényességi nyilatkozat Legitimációs záradék 94

101 X. Irodalmi ajánló X. IRODALMI AJÁNLÓ 95

102 X. Irodalmi ajánló X. IRODALMI AJÁNLÓ (témánként rendszerezve) Általános pedagógia, pszichológia Szerző A mű címe Kiadás helye, éve Antal Judit Mentálhigiéné az óvodában Győr 2008 Auer Éva Alapismeretek SNI gyermekek, tanulók integrált neveléséhez Bp Bábosik István A nevelés folyamata és módszerei Bp Bagdy Emőke A család: Harcmező és békesziget Bp Balázsné Szűcs Judit Az Ember aki óvodás Bp Balázsné Szűcs Judit Szabadon, játékosan, örömmel Bp Balázsné Szűcs Judit Találjuk ki újra a nevelést Bp Biddulph, Steve Hogyan neveljünk boldog gyermekeket? Bp Chrappán Magdolna W. Mikó Magdolna A tevékenységközpontú óvodai program pedagógiai és pszichológiai háttere Bp Coleman, Daniel Érzelmi intelligencia Bp Csíkszentmihályi Mihály Csíkszentmihályi Mihály A fejlődés útjai Bp Flow Az áramlat Bp Dorothy Einon dr Kreatív gyerek Pécs, 2002 Franz, Silvia dr Hiperaktív gyerekek Bp Fromm, Erich A szeretet művészete Bp Ginott, Hiam Szülők és gyermekek Bp Gordon, Thomas P. E. T. Bp Hegyi Ildikó dr Siker és kudarc a pedagógus munkájában Bp Hegyi Ildikó dr Fejlődési lépcsőfokok óvodáskorban Bp Horányi Annabella Kósáné Ormai Vera Horányi Annabella Kósáné Ormai Vera Gyerekeinkért Győr 2008 Mi pedagógusok Győr 2006 Király Ildikó Az emlékezet fejlődése kisgyermekkorban Bp Körmöci Katalin Mérei Ferenc- V. Binet Ágnes A gyermek szükségleteire épített tanulás az óvodában Miskolc 2001 Gyermeklélektan Bp Miller, Alice Kezdetben volt a nevelés Bp Monks, Franz J. A nagyon tehetséges gyermek Bp Piaget, Jean Hat tanulmány Bp Porkolábné dr. Balogh Katalin Komplex Prevenciós Óvodai Program (Kudarc nélkül az iskolában) Bp

103 X. Irodalmi ajánló Schatz, Tanja dr Te másképp gondolod? Bp Varga Irén Önismereti játékok gyűjteménye Debrecen 2008 Vekerdy Tamás Az óvoda és az első évek a pszichológus szemével Bp Vekerdy Tamás Kicsikről nagyoknak 1. A kisgyermekkor Bp Vekerdy Tamás Óvoda az ezredfordulón Bp Woolfson, Richard dr Gyerekünk testbeszéde Bp Egészségnevelés Szerző A mű címe Kiadás helye, éve Balogh Tibor Lélek és játék Bp Hegyi Gabriella dr Természetes gyógymódok Bp Kövesdi Natália Nagyi és Nati Bp Oláh A.-Vadnai Zs.- Reformkonyha Bp Kállai E. Pintér Judit Játsszunk tornát / Preventív gyógytorna Bp dr. Verebélyi Imréné Székely Lajos dr Az óvodai egészségnevelés elmélete és Bp gyakorlata Székely Lajos dr Egészségnevelő dajka Bp Székely Lajos dr Egészségpedagógia Bp Székely Lajos dr Gyermek-Egészségügyi Nevelőprogram Bp Székely Lajos dr Magiszter Bp Tótszöllősyné dr. Mozgásfejlesztés szabadon Bp Varga Tünde Tótszöllősyné dr. Mozgásfejlesztés az óvodában Bp Varga Tünde Váradi Tibor Egészséges életmód alapjai 1-3. Bp Anyanyelvi kultúra, kommunikáció Szerző A mű címe Kiadás helye, éve Debreczeni Tibor Szín - kör - játék. Kreatív játékok Bp Erdélyi Andrea A gesztusnyelv kommunikációelméleti alapjai Gósy Mária dr Beszédészlelés és beszédmegértés fejlesztése Bp óvodásoknak Gósy Mária dr Óvónői beszédviselkedés Bp Montágh Imre Tiszta beszéd Bp Murárik Ferencné Mit tegyünk a beszédzavarral küzdő gyermekek Bp megsegítéséért Pease, Allen Testbeszéd Bp Sófalvi Sándor A szenzomotoros integrációs terápiáról Szávai Géza Kétszemélyes költészet Bp Szávai Géza A hazugság forradalma Bp. Szentirmai László Nevelés kézzel, bábbal Bp

104 X. Irodalmi ajánló Játék Szerző A mű címe Kiadás helye, éve B. Méhes Vera Az óvónő és az óvodai játék Bp Bartha Árpád A játék Bp Elkonyin A gyermeki játék pszichológiája Frainberg, Selma H. Varázsos évek Bp Kovács György - Játék az óvodában Debrecen 2001 Bakosi Éva Millar, Suzanne Játékpszichológia Bp A környezet felfedezése és megismerése Szerző A mű címe Kiadás helye, éve Benkő Gyöngyi Környezeti nevelés, oktatás, képzés Bp Magyarországon Bihariné dr. Krekó Környezeti nevelés az erdőben Bp Ilona Cornell, Joseph Kézenfogva gyerekekkel a természetben Bp Dezsériné Bíró Mária Óvodások az állatkertben Bp Fabóné Nagy Andrea Zöldnapok a környezeti nevelésben Szarvas 2002 Kanczler Gyuláné dr Környezeti nevelés a művészetek eszközeivel Bp az erdőben Kanczler Gyuláné dr Speciáis ökológiai ismeretek Bp Lohri, F. és Schwyter A Találkozzunk az erdőben! Bp Maklári Jenőné Életmódunkkal a környezetünkért Bp Müller Róbert Nagyvárosi természetbúvár Bp Németh Imre Zöld kalandra fel! Nyiratiné Németh Zöld jeles napok módszertani kézikönyv Bp Ibolya Schmidt Egon Madarak Budapesten Bp Schmidt Egon Madárvédelem a ház körül Bp Vargáné Biharvári Gabriella Zöldovi Szolnok 1997 Vásárhelyi Tamás dr- Victor András dr Nemzeti környezeti nevelési stratégia - alapvetés Bp

105 X. Irodalmi ajánló Matematikai tapasztalatszerzés Szerző A mű címe Kiadás helye, éve C. Neményi Eszter Matematikai nevelés az óvodában Bp Páli Judit Játék, tanulás, játékos tanulás Óvodai Nevelés 1990/6 Perlai Rezsőné A matematikai nevelés módszertana Bp Perlai Rezsőné Matematikai játékok óvodáskorban Bp Varga Tamás Óvodáskorúak matematikája Élet és Tudomány 1979/46 Villányi Györgyné Játék a matematika? Bp Zsámboki Károlyné Bence világot tanul Óvodások matematikája Sopron, 2001 Zsámboki Károlyné- Hné Szigligeti Adél Matematika kézzel, fejjel, szívvel Bp Hagyományápolás - népi kultúra átadása Szerző A mű címe Kiadás helye, éve Baranyai Sándorné Velünk élő néphagyományok Bp Beszprémy Katalin Népi játszóház Bp Bodza Klára Magyar népi énekiskola I-II-III Bp Paksa Katalin Bucherna Nándorné Néphagyományőrzés az óvodában Bp Dömötör Tekla A magyar nép hiedelemvilága Bp Farkas Zoltán Néptánc alaptechnikák módszertana Bp Jung Károly Az emberi élet fordulói Újvidék 1978 Kerényi György Magyar énekes népszokások Bp Kériné Borda Edit Hagyományok és népi játékok az óvodában Szekszárd, 2008 Kodály Zoltán Magyar zene, magyar nyelv, magyar vers Bp Kósa Csaba Esztendő, te vígságszerző Békéscsaba, 1988 Lázár Katalin Gyertek, gyertek játszani! I. II.III.IV. Bp. 2002, 2004, 2006, 2008 Lázár Katalin Népi játékok Bp Ludánszkiné Szabó Éva Óvodai zenei hagyományápolás népszokások Hajdúböszörmény, 1995 Oláh Andor dr Az idő a gazda mindenütt Bp Ortutay Gyula Magyar néprajz Bp Penavin Olga Népi kalendárium Bp Róheim Géza Magyar néphit és népszokások Bp Tarján Gábor dr Fölnevelő hagyomány Tarján Gábor dr Mindennapi hagyományok Bp Tátrai Zsuzsanna - Karácsony M. Erika Jeles napok, ünnepi szokások Bp

106 X. Irodalmi ajánló Mese, vers Szerző A mű címe Kiadás helye, éve Bettelheim, Bruno A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek Bp.1985 Fónagy Irén A költészet kezdetei Gabnai Katalin Drámajátékok Bevezetés a drámapedagógiába Bp Komáromi Gabriella Gyermekirodalom Bp Mezei Éva A dráma születése Nagy Olga Táltos és pegazus Papp Lászlóné A mese az maga a valóság álruhában Bp Óvónők Kt C Tóth Ágnes Vers az óvodában Egyéni versismétlés, verstanulás módszerei Bp Óvónők Kt C Ének, zene, tánc Szerző A mű címe Kiadás helye, éve Alternatív zenepedagógiák Bp Magyar Népzene Tára I. Bp Motivumfűzés Bp Antal-Lundström Ilona Kalandozások a hangok birodalmában Dancs Lajos Kör-kör ki játszik Bp Foltin Jolán Játék és tánc az óvodában Bp Tarján Katalin Forrai Katalin Ének-zene az óvodában Bp Horánszki Jánosné Zenei nevelés az óvodában Kokas Klára A zene felemeli kezeimet Bp Komáromi Lajosné A játék természetes örömével Bp Kovács Barbara A zenei fejlesztő játékokról Bp Moreno, Joseph, J. Belső zenéd dallama zeneterápia és pszichodráma Sándor Ildikó Tücsökringató Bp Szabolcsi Bence A zene kialakulása Rajzolás, mintázás, kézimunka Szerző A mű címe Kiadás helye, éve A művészet születése A vizuális-esztétikai kultúra alapjai I-II. Bp Látás és ábrázolás Bp Múzeumpedagógia Bp Vizuális nevelés az óvodában Hajdúböszörmény 1994 Vizuális-esztétikai nevelés lehetőségei Balázsné Szűcs Judit A gyermekközpontú vizuális nevelés Bp

107 X. Irodalmi ajánló Balázsné Szűcs Judit Játék és fejlesztés a művészetek tükrében Bp Balázsné Szűcs Judit Rajzelemzés belemagyarázás nélkül Bp Feuer Mária A firka lélektana Bp Feuer Mária A gyermekrajzok fejlődéslélektana Bp Geréb Zsuzsa A gyermekrajzok esztétikuma Bp Heffner Anna A látás világa Bp Kárpáti Andrea A vizuális megismerés módszerei Kárpáti Andrea Látni tanulunk Bp Kárpáti Andrea Leonardo-program Bp Kárpáti Andrea Vizuális nevelés világszerte Kosza Mária Kondocs Mihályné A vizuális nevelés Kozma Katalin Az óvodai ábrázolás Merényi György Vizuális kultúra - vizuális nevelés Bp Moholy-Nagy László A festéktől a fényig Bukarest 1979 Tatarkiewicz, W. Az esztétika alapfogalmai Bp Várnagy Ildikó Vizuális játékok Bp