ÚTMUTATÓ A TÁMOGATÓ SZOLGÁLATOK MŰKÖDÉSÉHEZ 2003.

Átírás

1 Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium Szociális Szolgáltatási Főosztály ÚTMUTATÓ A TÁMOGATÓ SZOLGÁLATOK MŰKÖDÉSÉHEZ 2003.

2 Szerkesztette: Kisgyörgyné Cziráki Andrea Szerzők: Kisgyörgyné Cziráki Andrea vezető főtanácsos Egészségügyi Szociális és Családügyi Minisztérium Zalabai Péterné ügyvezető Helmeczi Erika támogató szolgálat vezetője Motiváció Mozgássérülteket Segítő Alapítvány Füzessy Józsefné ügyvezető igazgató Racker Rita támogató szolgálat vezetője PHARE Regionális Forrásközpont Szombathely Kanyik Csaba elnök Magyarországi Krízis Intervenciós Központ Egyesület Egyed Gréta Központ vezető Ózd Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Területi Szociális Gondozási Központ Támogató Szolgálata Szakmai lektor: Kovács Ibolya Megjelent a Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium Szociális Szolgáltatási Főosztálya kiadásában.

3 Tartalom Előszó I. A támogató szolgálat szerepe az önkormányzatok szociális szolgáltatási feladatainak ellátásában, működésének engedélyezése II. Személyi segítés III. Szállító szolgálat IV. Információnyújtás tanácsadás V. Mellékletek Ajánlott nyomtatvány minták, dokumentációk

4 Előszó A kiadvány segítséget kíván nyújtani egy új típusú speciális alapellátási forma a támogató szolgálat működéséhez, az egységes nyilvántartás, dokumentáció vezetéséhez. A támogató szolgálatok kialakítására modellkísérleti program lezárását követően került sor. Azzal a céllal, hogy elősegítse a fogyatékos sérült emberek saját lakókörnyezetben történő segítségnyújtását, alapvető szükségleteinek kielégítését, közszolgáltatásokhoz való hozzájutását, speciális szállását szállító szolgálat működtetésével. A támogató szolgálat hálózatának kialakítására években modellkísérleti program során került sor, amelynek keretében több típusú településen (városi, fővárosi, kisvárosi, térségi) jött létre támogató szolgálat, s került kipróbálásra a szolgáltatás működtetése. A modellkísérlet tapasztalatai kedvezőek voltak, melyek nyomán megszülettek a jogi szabályok, létesítésük és működésük jogi garanciái. Meghatározásra került a szolgáltatások tartalma és kapcsolódási pontja, ellátandó feladata, a szociális törvényben és a végrehajtási miniszteri rendeletben. A jogszabály szerint január 1-től működhetnek támogató szolgálatok önállóan vagy más szociális intézethez integrálódva. A szakmai útmutató célja, hogy a létesítéshez, napi működéshez az ellátottakkal való munkához, személyi segítéshez szempontokat adjunk, illetve a szükséges dokumentumokat egy kiadványba foglaljuk. Mindehhez felhasználtuk a modellkísérlet keretében működő szervezetek tapasztalatait is. A tevékenységek felsorolása mellett kötelező és ajánló jellegű nyomtatvány minták, dokumentumok is megtalálhatók az útmutatóban. A személyi segítés és a szállító szolgálat részben szereplő dokumentumok és alkalmazott elszámolási módok betartása a támogató szolgálatok részére kötelező. Ez képezi alapját a évben igénybevett teljes évi normatív állami hozzájárulás, Területi Államháztartási Hivatalok felé történő pénzügyi elszámolásának. A kiadványban található többi nyomtatvány-minta ajánló jellegű. Minden szolgálat maga dolgozza ki azt a regisztrációs módszert, amivel a legjobban tudja adminisztrálni a szolgáltatást.

5 A támogató szolgálat működéséhez kapcsolódó dokumentumok (alapító okirat, SZMSZ, Házirend, Szakmai program) megléte a működési engedélyhez kötelező. A kiadványban szereplő ezen dokumentumok ajánló jellegűek, amelyek elsősorban az integrált szervezetben működő támogató szolgálatok számára szolgálhatnak mintaként. Reméljük szakmai útmutatónk hasznos segítséget ad az új szervezetek és szolgálatok működtetéséhez. Cziráki Andrea

6 Kisgyörgyné Cziráki Andrea vezető főtanácsos Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium A támogató szolgálat szerepe az önkormányzatok szociális szolgáltatási feladatainak ellátásában, működésének engedélyezése A szociális törvény évi LXXIX. törvénnyel, majd a évi IV. törvénnyel történő módosítása alapjaiban változtatta meg az önkormányzatok feladatellátásának módját. Mindkét módosítás az alapellátások fejlesztését irányozta elő a szolgáltatások saját lakókörnyezetben történő biztosításával. A hagyományos alapellátási formák (étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés) kiegészültek a speciális alapellátási feladatokkal, amelyek a jelzőrendszeres gondozást jelentik az idős és fogyatékos személyek esetében, támogató szolgálatot a fogyatékos személyek körében, közösségi gondozást a pszichiátriai és szenvedélybetegek körében, utcai szociális munkát a hajléktalanok esetében. A törvény nem definiálja a rászorultságot, ebből adódóan minden olyan személynek az alapellátások körében, a lakókörnyezetben szolgáltatást kell biztosítani, aki ezt igényli és egészségi állapota, kora, fogyatékossága, jövedelmi helyzete miatt arra szüksége van. Az ellátást igénylők csoportját tehát a szolgáltatások szempontjából bővíti, és kiegészíti a fogyatékos, pszichiátriai, szenvedélybeteg és a hajléktalan személyekkel. Nagyon fontos az az alapelv, hogy az alapfeladatok hagyományos formában is teljesíthetők, tehát ha az adott településen a szolgáltatás célcsoportjába kerülő személyek ellátási igénye másra nem terjed ki, mint pl. az étkeztetésre, vagy a házi gondozásra, akkor azt kell biztosítani a meglévő ellátórendszerben függetlenül attól, hogy milyen célcsoporthoz tartozik az igénylő. Ha viszont a településen élő (fogyatékos, pszichiátriai, szenvedélybeteg) lakókörnyezetben történő ellátása igényli, úgy a speciális ellátási forma (támogató szolgálat, közösségi gondozás) útján is megszervezhető az ellátás. A közterületeken tartózkodó (vagy az intézményes ellátást nem igénylő) hajléktalan személyek ellátása többnyire a speciális utcai szociális munka keretében teljesíthető. A január 1-vel kötelező új ellátási formák megvalósítását valamennyi településen a törvény december 31-ig írja elő. A törvénymódosítás lehetővé teszi az egyházi és nem állami fenntartók részére az alapellátási feladatok teljes körének biztosítását függetlenül attól, hogy a szervezet köt-e ellátási szerződést, vagy sem az önkormányzattal. Eddig a törvény csak a gondozási központ és a családsegítés feladatánál tette lehetővé az egyházak vállalását. Most valamennyi alapellátási forma biztosítását teljes

7 2 körűen vállalhatják a nem állami szervezetek. Amennyiben az önkormányzat a feladatellátást nem tudja, vagy nem kívánja biztosítani át kell adnia a külön jogszabályban meghatározott normatív támogatás térítési díjjal csökkentett részét a nem állami fenntartó részére. Az alapellátások biztosítását a közigazgatási hivatalok ellenőrzik, s felszólítják az önkormányzatokat ellátási kötelezettségük teljesítésére. Valamennyi alapellátási forma esetében erőteljesen jelenik meg a törvényben az együttműködési kötelezettség a szociális intézmények és szolgáltatók, valamint az egészségügyi, oktatási, gyermekjóléti és gyermekvédelmi illetve munkaügyi intézmények között. Ezen szolgáltatások tevékenységének összehangolása a szolgáltatást igénybevevő személy érdekében a gondozási központ, amennyiben ilyen intézmény nem működik, a települési önkormányzat feladata annak érdekében, hogy a rászoruló személyek egyre komplexebb, több irányú és az egyén élethelyzetére speciálisan alkalmazandó segítséget kapjanak. Az alapellátási feladatok megszervezéséhez a megyei, fővárosi módszertani intézetek is segítséget nyújtanak az alapellátási referens munkakör beállításával. A speciális alapellátási formák közül most a támogató szolgálatok működtetésével, engedélyezésével kapcsolatos kérdéseket ismertetjük, mivel ez az ellátás amelynek jogi szabályozása évtől valósult meg, s amelynek gyakorlati alkalmazása az önkormányzatok körében több problémát eredményezett. A támogató szolgálat célját és feladatait részletesen rögzíti a szociális törvény. A támogató szolgálat a fogyatékos személyek önálló életvitelének megkönnyítése érdekében működtetett szolgáltatás, amelynek alapfeladatai között szerepel az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása. Feladata a törvény 65/C (2) bekezdése értelmében: - az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása (speciális személyi szállítás, szállító szolgálat működtetése), - az általános egészségi állapotnak és a fogyatékosság jellegének megfelelő egészségügyi-szociális ellátásokhoz, valamint a fejlesztő tevékenységhez való hozzájutás személyi és eszközfeltételeinek biztosítása, - információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás, a tanácsadást követően a társadalmi beilleszkedést segítő szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, - a jelnyelvi tolmácsszolgálat elérhetőségének biztosítása, - a segítségnyújtás a fogyatékos személyek kapcsolatkészségének javításához, családi kapcsolatainak erősítéséhez speciális önsegítő csoportokban való részvételükhöz,

8 3 - az egyes szociális alapellátási részfeladatok biztosítása a fogyatékos személyek speciális szükségleteihez igazodóan, - segítségnyújtás a fogyatékos emberek társadalmi integrációjának megvalósulásához, valamint a családi, a közösségi, a kulturális, a szabadidős kapcsolatokban való egyenrangú részvételhez szükséges feltételek biztosítása, - a fogyatékos személy munkavégzését, munkavállalását segítő szolgáltatások elérhetőségének, igénybevételének elősegítése. A támogató szolgálat feladata abból adódóan többirányú, hogy a fogyatékosság jellege milyen irányú tevékenységet igényel. Fontos alapelv, hogy a támogató szolgálatnak a településen élő valamennyi fogyatékossági csoportba tartozó személy segítésére ki kell terjednie. A szociális törvényhez kapcsolódó szakmai rendelet (a 6/2003. (II. 26.) ESZCSM rendelettel módosított 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet) meghatározza a tárgyi, személyi és szakmai követelményeket. A szociális törvényben felsorolt feladatok közül három megvalósítása minden támogató szolgálat esetében kötelező. Ezek a személyi segítő szolgálat, a szállító szolgálat, s a tanácsadás, ezen túl további a törvényben meghatározott feladat választható, melyekkel a tevékenységi kör bővíthető, kiegészíthető. A támogató szolgálati feladatellátás személyi feltételei: egy vezető, két személyi segítő és egy gépjárművezető foglalkoztatása. A miniszteri rendelet meghatározza az egyes munkakörök betöltéséhez előírt szakirányú szakképzettséget, továbbá a szakirányú szakképzettség hiányában szükséges végzettséget. A szakmai rendeletben meghatározott létszám minimum követelmény a szolgálat feladatainak ellátására. Ennél nagyobb létszámú szolgálat létrehozása esetén az állami támogatás összege nem növelhető. Újonnan január 1-ét követően létesített támogató szolgálat esetében valamennyi feltételt teljesíteni kell a működési engedély kiadásához, ennek megfelelően a április 1-ét követően felvett dolgozók esetében kizárólag a jogszabályban felsorolt szakirányú szakképzettséggel rendelkező dolgozó vehető fel. A szakirányú szakképzettség hiányában felsorolt végzettség jogszabályba rögzítésére kizárólag a jogi szabályozást megelőzően már működtetett támogató szolgálatok dolgozóinak továbbfoglalkoztatása munkakörükben való megtartása érdekében került sor, a és években az ESZCSM modellkísérlete keretében vagy a Fogyatékosok Esélye Közalapítvány által támogatott szolgálatok dolgozói körében. Esetükben nem előírás a szakirányú végzettség megszerzése, támogató szolgálati munkaviszonyuk idejére elfogadható meglévő iskolai végzettségük, szakképzettségük. A rendelet értelmében április 1-től e támogató szolgálatok körében is kizárólag szakirányú végzettséggel rendelkező személy vehető fel.

9 4 A rendelet a támogató szolgálat valamennyi munkakörében foglalkoztatott dolgozónak egy speciális képzés kötelezettségét írja elő. A képzés a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézethez (Salgótarján) történő bejelentkezést követően történik, amelyet a szolgálat dolgozóinak két éven belül kell teljesíteniük. Új támogató szolgálat dolgozóinak a munkábaállást követő két hónapon belül kell a képzésre bejelentkeznie. A képzési kötelezettség elmaradása a szolgálat működési engedélyét veszélyezteti. A speciális képzés célja a minőségi szakmai munka ellátása, a speciális ismeretek elsajátítása, a fogyatékos emberrel szembeni attitűd és beállítódás változása mind a vezető, mind a személyi segítő, mind a gépjárművezető munkakörben. Ez a speciális képzés nem váltja ki a szakirányú szakképzettséget az új támogató szolgálat munkatárasai körében. A tárgyi feltételekkel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a szolgáltatásnyújtásra az esetek jelentős részében a sérült személy saját lakásán kerül sor, vagy szállító szolgálat útján, jármű igénybevételével, a szolgáltatás igénybevételét a fenntartó székhelyén is igényelni lehet. Külön helyiség hiányában itt történik a tanácsadás és az információnyújtás is. Támogató szolgálat létrehozható elsősorban gondozási központhoz, ennek hiányában családsegítő központhoz integráltan, de létrehozható önálló szervezeti formában is. Abban az esetben, ha a támogató szolgálat integráltan létesül, az intézményen belül biztosítani kell az önálló, elkülönült működtetés feltételeit, mind szakmai mind pénzügyi vonatkozásban. A szociális törvény évi módosítása értelmében a január 1-től megszervezendő új alapellátási formák létrehozására a települési önkormányzat december 31-ig kötelezett abban az esetben is, ha egyébként gondozási központtal vagy családsegítő szolgálattal rendelkezik, mivel azok alapfeladata eltér az un. speciális alapellátási feladatoktól. A támogató szolgáltatás biztosítását tehát december 31-ig meg kell kezdeni a fent jelzett intézmény(ek)hez integráltan, illetve önálló szervezetben vagy ellátási szerződés alapján. Támogató szolgálat létesíthető nem állami és egyházi fenntartó által is. A civil szervezet(ek) által nyújtott szolgáltatás az ellátási kötelezettséget nem érinti, de az ellátási kötelezettségének az önkormányzat eleget tehet úgy is, hogy megfelelő szakmai háttérrel és a szükséges ellátási kapacitással rendelkező civil fenntartóval (fenntartókkal) ellátási szerződést köt. Amennyiben a támogató szolgálatot helyi önkormányzat tartja fenn, amelyek működéséről önkormányzati rendeletet kell alkotni, ebben a szociális ellátásokat ki kell egészíteni a támogató szolgálati tevékenységgel és a térítési díjra vonatkozó szabállyal. Ez a szabály érvényes abban az esetben is, ha a fenntartó

10 5 megyei önkormányzat, és valamely fenntartásában működő bentlakásos intézete támogató szolgálatot működtet az intézet szervezetén belül. A Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló LXII. Törvény a támogató szolgálat működéséhez állami normatív támogatást biztosít. A törvény szerint kiegészítő állami támogatásra jogosult az a települési önkormányzat, amely a támogató szolgálatot az Szt. 65/C. szerinti feladattal, az 1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet szakmai követelményei szerinti működteti, és legkésőbb július 31-ig 4 főfoglalkozású dolgozót foglalkoztat, A törvényi előírások szerint állami támogatásra jogosult továbbá az a fenntartó, amely a támogató szolgálatot évben is működtette, és tevékenységéhez a és évben az ESZCSM vagy a Fogyatékosok Közalapítványa támogatást nyújtott, amennyiben tevékenységükre működési engedélyt kaptak. Ezen szolgálatok (önkormányzati, nem állami fenntartásúak) január 1-től jogosultak az állami támogatásra. Új támogató szolgálat után állami támogatás igénybevételére a törvény értelmében az ötvenezer lakosságszámnál nagyobb települési önkormányzat (annak területén székhellyel rendelkező civil szervezet) jogosult, amelyek 2003 évben támogató szolgálatot hoznak létre és július 31-én rendelkeznek működési engedéllyel. A kisebb települések támogató szolgálatai, önkormányzati társulás mellett sem vehetik igénybe az állami hozzájárulást. A normatív állami támogatás a működés megkezdését követő hónap 1. napjától illeti meg a támogató szolgálatot. E lakosságszámnál nagyobb települési önkormányzat több szolgálat létrehozásáról is dönthet, azonban állami támogatásra csak egy szolgálat után jogosult. A fenti lakosságszámmal kapcsolatos szabályok vonatkoznak az újonnan létrehozott, nem állami vagy egyházi fenntartó által működtetett támogató szolgálatra is. A nem állami fenntartó az állami támogatást közvetlenül igényli meg a törvényi előírások betartása mellett, annak igénybevételéhez nem kell az önkormányzattal ellátási szerződést kötnie. A civil fenntartó által igénybevett normatíva az önkormányzati támogató szolgálat támogatását nem befolyásolja. Természetesen egy civil fenntartó több ilyen településen a gyakorlatban a főváros több kerületében is létesíthet támogató szolgálatot, s így jogosulttá válik mindegyik után a normatív állami támogatásra. Ha egy településen több civil és esetleg még önkormányzati fenntartású támogató szolgálat is működik, az állami normatívát valamennyi igénybe veheti. A nem állami fenntartónak ugyanakkor a normatív állami támogatással a törvényi előírások szerint el kell számolnia. Ha a nem állami és egyházi fenntartású támogató szolgálat személyes segítésre és szállító szolgálatra

11 6 fordított, külön jogszabályban meghatározott nyilvántartással igazolt munkaóráinak száma a tárgyév folyamán nem éri el a 2300 órát, a nem állami és egyházi fenntartó a normatív állami hozzájárulás arányos részét köteles visszafizetni. A támogató szolgálat létesítésének rendjét a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 18.) Korm. rendelet szabályozza. A működés engedélyezésének feltételei azonosak a települési önkormányzat és az egyházi, nem állami fenntartó által létrehozott szolgálat esetében. Támogató szolgálat működési engedélyét a kijelölt város önkormányzatának jegyzője, bentlakásos intézethez történő integráció esetében a közigazgatási hivatal adja ki. A működési engedély kiadására a működtető székhelye szerint illetékes jegyző jogosult, a szolgálat ellátási területének feltüntetésével, amely lehet másik kerület, vagy más település is. A kijelölt város (fővárosi kerület) önkormányzatának jegyzője adja ki a működési engedélyt az illetékességi területén lévő valamennyi nem állami fenntartó részére, a saját önkormányzata által működtetni kívánt szolgálat esetén a közigazgatási hivatal által kijelölt másik kijelölt (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője jár el. A működés engedélyezését a kormányrendelet külön fejezetben szabályozza, így akárcsak a falugondnoki szolgálat esetében az általánostól eltérő eljárási rendet alakít ki. Ennél fogva az engedélyezés az általános szabálytól eltérően, a 9/B. előírásai alapján egy szakaszban történik, és nem szükséges a szakhatósági előírások beszerzése az engedélyezés során. A kormányrendelet előírásainak megfelelően újonnan induló támogató szolgálatnak egyidejűleg minden feltételt teljesítenie kell, a szakirányú szakképzettséget a foglalkoztatott esetében, amelynek megléte nem mentesíti a dolgozót a speciális képzés kötelezettsége alól. Új támogató szolgálat működése abban az esetben engedélyezhető, ha a szolgálat minden jogszabályi feltételnek eleget tett, a tanfolyami képzésre a dolgozókat bejelentette, az erre vonatkozó igazolást csatolta. Működési engedélye végleges jelleggel kiadható. A speciális képzés teljesítését a működést engedélyező szervnek ellenőriznie kell. A kormányrendelet megjelenésekor már működő támogató szolgálatok számára a jogszabályi feltételek hiánya esetén december 31-ig ideiglenes működési engedély adható. Ez azt jelenti, hogy december 31-ig a támogató szolgálatnak minden feltételt (speciális képzés) teljesíteni kell. Amennyiben azonban a támogató szolgálat már az engedélyezéskor minden jogszabályban A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993 (II.27.) Korm. rendelet.

12 7 előírt feltétellel rendelkezik és dolgozói a speciális képzésre bejelentkeztek, a működési engedély végleges jelleggel kiadható. Támogató szolgálati képzés A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet a támogató szolgálat valamennyi munkakörében foglalkoztatott dolgozónak egy speciális képzés kötelezettségét írja elő. A képzést minden dolgozónak a munkába állást követő két éven belül kell teljesítenie. A képzés célja, hogy a meglévő alapképesítésükre ráépítve, speciális ismereteket, készségeket, képességeket szerezzenek a hallgatók. A speciális képzés megvalósítása érdekében a Minisztérium a as évben kísérleti jelleggel képzést indított a Dunántúl területén és Kelet Magyarországon. Kidolgozásra került a Központi Oktatási Program tervezete. Külön program készült a vezető, a személyi segítő és a segítő munkakörökre. Meghatározásra kerül munkakörönként a képzés szervezésének feltétele: Azzal a céllal, hogy a kísérleti képzés lezárását és értékelését követően felülvizsgálatra kerül a KOP belső tartalma, a képzés technikai feltételrendszere, s kidolgozásra kerül a végleges oktatási program. A továbbiakban a kísérleti programnak a belső tartalmi elemeiről adunk rövid tájékoztatást. I. A támogató szolgálatvezető képzés A hallgatók felvételének feltételei: Valamely alapellátást nyújtó intézménnyel alkalmazotti jogviszony, valamint az alábbi szakképesítések valamelyikének megléte: - felsőfokú szociális alapvégzettség (szociális munkás, szociálpedagógus, szociális szervező, szociálpolitikus) - szociális menedzser - a fentiek hiányában április 1-ét megelőzően támogató szolgálatnál létesített munkaviszony. A támogató szolgálat munkatársainak a jogszabályban előírt képesítés megszerzés nem kötelező, a speciális képzésen való részvétel azonban igen. - pedagógus

13 8 - gyógypedagógus - konduktor -egészségügyi főiskolai végzettség keretében diplomás ápoló, védőnő, mentőtiszt, szakoktató - pszichológus - okleveles mentálhigiénikus képesítés esetén. A hallgatók felvételére felvételi beszélgetés alapján kerül sor. A képzés óraszáma 240 óra Elmélet 160 óra Gyakorlat 80 óra Tantárgyak: - szociális menedzsment - fogyatékosságtan - államigazgatási és jogi alapismeretek - segítő kapcsolat és személyiségfejlesztés - szociális munka (esetkezelés, krízis) - gyakorlat A képzés által nyújtott képesítés - a hallgató tanúsítványt kap, melyet a Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézet ad ki és tart nyilván. A képzés módszerei - elméleti órákon valamint gyakorlaton való részvétel - távoktatás, oktatási csomag segítségével - egyéni felkészülés Követelmények - tantárgyi beszámoló (szociális menedzsment, fogyatékossági és jogi ismeretekből) - gyakorlatról és a segítő kapcsolat gyakorlatán való részvétel igazolása. A vizsgára bocsátás feltétele: - sikeres tantárgyi beszámoló - a gyakorlati terepekről igazolás a gyakorlati idő letöltéséről - írásbeli dolgozat leadása a vizsga előtt 30 nappal, amely lehet: esetleírás, vagy

14 9 egy támogató szolgálat beindításának terve. A szakmai vizsga követelményei Az írásba benyújtott dolgozatban foglaltak megvédése a vizsgabizottság előtt. II. Személyi segítő képzés Tantárgyak: - fogyatékosságtan - államigazgatási és jogi alapismeretek - segítő kapcsolat és személyiségfejlesztés - szociális munka (esetkezelés, krízis) - gyakorlat A hallgatók felvételének feltételei: - valamely alapellátást nyújtó intézménnyel alkalmazotti jogviszony, valamint az alábbi szakképesítések valamelyikének megléte: - szociális asszisztens - szociális gondozó és szervező - mentálhigiénés asszisztens - szociális gondozó és ápoló - a fentiek hiányában április 1-ét megelőzően támogató szolgálatnál munkaviszonyban álló: A támogató szolgálat munkatársainak a jogszabályban előírt speciális képzés megszerzése nem kötelező, a speciális képzésen való részvétel azonban igen. - középfokú egészségügyi végzettség: ápoló, szakápoló középfokú pedagógiai végzettség: gyógypedagógiai asszisztens A képzés óraszáma: 240 óra Elmélet 160 óra Gyakorlat 80 óra

15 10 A képzés által nyújtott képesítés A hallgató tanúsítvány kap, amelyet a Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézet ad ki és tartja nyilván. A képzés módszerei: - Az elméleti órákon valamint gyakorlaton való részvétel - távoktatás, oktatási csomag segítségével - egyéni felkészülés Követelmények: tantárgyi beszámoló fogyatékosságtan szociális munka tantárgyakból. A vizsgára bocsátás feltétele A sikeres tantárgyi beszámoló a gyakorlati terepekről igazolás a gyakorlati idő letöltéséről - írásbeli dolgozat leadása a vizsga előtt 30 nappal, amely lehet: esetleírás vagy - egy támogató szolgálat bemutatása A szakmai vizsga követelményei - az írásba benyújtott dolgozatban foglaltak megvédése a vizsgabizottság előtt. III. Segítő képzés A képzés megnevezése: támogató szolgálati segítő A hallgatók felvételének feltételei - valamely támogató szolgálatnál gépkocsivezetői munkaviszony vagy - valamely támogató szolgálatnál önkéntes segítői tevékenység igazolt végzése

16 11 A képzés óraszáma: 150 óra Elmélet 70 óra Gyakorlat 80 óra Tantárgyak: - Fogyatékosságtan - Államigazgatási és jogi alapismeretek - Képességfejlesztés - Szociális ismeretek A képzés által nyújtott képesítés: - a hallgató tanúsítványt kap, amelyet a Nemzeti Család és szociálpolitikai Intézet ad ki és tartja nyilván. A képzés módszerei: - elméleti órákon valamint gyakorlaton való részvétel - távoktatás, oktatási csomag segítségével - egyéni felkészülés Követelmények: tantárgyi beszámoló - fogyatékosságtan - szociális munka tantárgyak - gyakorlaton való részvétel Értékelés: A követelményeket teljesítők tanúsítványt kapnak. A kísérleti képzés lezárását követően, annak eredményeit, tapasztalatait hasznosítva áttekintésre kerül az oktatási program. A végleges program és tematika összeállítását követően az ország felsőfokú szakképesítést nyújtó képzőhelyein indulhat támogató szolgálati képzés a 2004-es évtől az NCSSZI koordinálása mellett. A támogató szolgálat létesítése rendkívül fontos, annak érdekében, hogy elősegítse a fogyatékos személyek integrációját, a saját lakókörnyezetében történő segítését, életvitelének megkönnyítését. A szolgálatok létesítése során elsődleges cél olyan formák kialakítása, amelyek magukban foglalják a szociális

17 12 gondozás, kísérés, ügyintézés, szállítás feladatainak ellátását illetve hozzájutást annak érdekében, hogy a sérült személy életviteléhez szükséges feltételek biztosíthatók legyenek. A szolgálati forma kiépítését a Minisztérium pályázati programokkal segíti, amelyek egyrészt új szolgálatok létrehozását, már működő szolgálatok feltételeinek megteremtését jelenti.

18 Kanyik Csaba elnök Magyarországi Krízis Intervenciós Központ Egyesület SZEMÉLYI SEGÍTÉS A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000 (I.7.) SZCSM rendelet három alapfeladat ellátásának kötelezettségét írja elő a támogató szolgálatok részére.. Ezek a - személyi segítés - szállító szolgálat - információ nyújtás, tanácsadás Ezekről részletesen a következőkben lesz szó: SZEMÉLYI SEGÍTÉS A személyi segítő szolgálat feladata az önrendelkező független élet elveinek alapján -a fogyatékos ember autonómiájának fenntartásával - a fogyatékos ember függetlenné, önállóvá válásának elősegítése, a közösségi életben való részvétel előmozdítása. Az Önálló életvitel elvein alapuló szolgáltatás elsődleges feladata, hogy a fogyatékos ember olyan segítségben részesülhessen, ami hozzásegíti a fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentéséhez, kiegyenlítéséhez, alapvető jogainak biztosításához, az esélyegyenlőség megteremtéséhez. A személyi segítés egy holisztikus ellátás, amely segíti az egyén testi, lelki, szellemi fejlődését, ellátja a személy körüli teendőket, ötvözve a házi segítségnyújtás és otthoni szakápolás elemeit, de ennél több, mivel a művelődési, sportolási, szórakozási igények kielégítésében is segít. Az önálló életvitel megvalósításának folyamata: Önrendelkezés, önmegvalósítás Az egyéni elhatározáshoz szükséges ideális feltételek megteremtése. A lehetőségek feltérképezése A feltételek összehasonlítása A célokat segítő lehetőségek igénybevétele

19 A vállalt feladatok elvégzése, az akadályozó tényezők minél alacsonyabb szinten tartása Az önrendelkező független életvitel az egyén szempontjából: Önmaga megismerése Önmaga elfogadása A szükségletekkel való tisztába kerülés Reális igények megfogalmazása Igények elfogadtatása Aktív részvétel az elfogadtatásban Együttműködés a segítőkkel Tudatos irányítás az igények kielégítése érdekében A rehabilitáció új irányzata a passzív segélyezésre szoruló, kiszolgáltatott, sérült fogyatékos személy helyébe a saját életéről dönteni képes, a társadalomba hasznos munkája révén integrálódó fogyatékos személyt helyezi. A legfontosabb feladatok a fogyatékosság tényének és mértékének orvosi megállapítása után a fogyatékos személy meglévő, illetőleg fejleszthető képességeinek megfelelő, személyre szóló rehabilitációs program megtervezése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások megszervezése A területi segítő szolgálat legfontosabb feladata, hogy a fogyatékos személy számára a meglevő szolgáltatásokhoz való hozzáférést biztosítsa. Feladata a szocializációt elősegítő támogatás, a fogyatékossággal összefüggő családgondozás, önálló életvitelt segítő tréningek szervezése, az önálló életvitelre már alkalmas személyeknek szükséges személyi szolgáltatások megtervezése, megszervezése, a már önállóan élő személyek sorsának nyomon követése, illetve a régión belüli lokális, lakóközösségre alapozott rehabilitációs modellnek mint szolgáltatásnak - a fogyatékos személyekhez történő eljuttatása. Az ellátók fő célja kell hogy legyen, a kliensek számára olyan szolgáltatás létrehozása, mely a megfelelő információk birtokában valódi döntéshelyzetbe hozhatja az igénybevevőt. A rehabilitációval kapcsolatos célok: A rehabilitáció során törekedni kell arra, hogy a fogyatékos ember képessé váljon, illetve megőrizze képességét azalapvető fiziológiai és egyéb létszükségleteinek önálló vagy segítséggel történő ellátására,emberi kapcsolatok létesítésére és azok fenntartására, családi, rokoni, közösségi kapcsolatrendszer szintjén egyaránt,önálló értékteremtésre, önbecsülésének és társadalmi megbecsülésének ápolására és az előbbre jutásra minden területen,saját épüléséhez az oktatás, a szakképzés, a sport, a kultúra, a rekreáció lehetőségeinek felhasználására,szabad akarata és állampolgári jogai alapján való részvételre a közéletben

20 saját épüléséhez az oktatás, a szakképzés, a sport, a kultúra, a rekreáció lehetőségeinek felhasználására,szabad akarata és állampolgári jogai alapján való részvételre a közéletben Olyan körülményeket kell létrehozni, amelyben a fogyatékos emberek képesek lesznek teljesebb életre és a fogyatékosságukból fakadó terheik csökkenthetőek. A fogyatékos személyekkel kapcsolatos magatartás, tevékenység során úgy kell eljárni, hogy az a fogyatékos állapot rosszabbodását megelőzze, illetőleg annak következményeit enyhítse. A személyi segítő szolgáltatás nem a fogyatékkal élő ember helyett elvégzett tevékenységet jelenti, hanem a fogyatékkal élő ember aktív közreműködésével az alábbi feladatokat látja el. A személyi segítés szinterei: Helyzetváltoztatás biztosítása Személy körüli teendők, higiénés feladatok, gyógyszerelés, stb Rehabilitációs feladatok - A szolgáltatásban dolgozó a fogyatékkal élő emberrel segítő kapcsolatot alakít ki, és azt igyekszik folyamatosan fenntartani. - Segítséget nyújt a fogyatékos személyek számára a közéletben való részvételhez,.a társadalmi beilleszkedéshez. - Segíti a fogyatékos ember(t) - személyi és társadalmi szükségleteinek kielégítését lakáson belül és azon kívül egyaránt, - a személyi- és környezeti higiéné biztosításával: fürdetés, mosdatás, tisztázás, öltözködés, - a fogyatékosságából adódó speciális szükségletek kielégítésében - a helyzetváltoztatásban - esetenként felügyeletet biztosít - folyamatosan figyelemmel kíséri a fogyatékos ellátott egészségügyi állapotát - Közreműködik annak érdekében, hogy a fogyatékkal élő ember igénybe vehesse a számára szükséges szociális és egészségügyi ellátásokat. - Közbenjár az illetékes hatóságnál ügyintézésekben, a lakáson kívüli közszolgáltatásokhoz való hozzáférésben. - A vészhelyzeteket felismeri és törekszik ezek elhárítására, valamint szakmai felettesét tájékoztatja. - Segíti az életvitelét hátrányosan befolyásoló életkörülmények megszüntetésére irányuló törekvéseiben.