ÚJHARTYÁN TKP FÜGGELÉKEK: 1-3.

Átírás

1 ÚJHARTYÁN TKP FÜGGELÉKEK: 1-3.

2 1. SZ. FÜGGELÉK: A KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTBÓL RELEVÁNS STATISZTIKAI ADATOK KIGYŰJTÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE 1.1. TERÜLETI ADATOK/ Újhartyán TAKARNET Földrészlet statisztika fekvésenként fekvés földrészlete k száma egyéb önálló épülete k száma egyéb önálló lakáso k száma összes terület (m2/%) legkiseb b földrészlet (m2) legnagyob b földrészlet (m2) átlago s földrészlet (m2) belterület ,1261/11, külterület ,5668/88, 5 ÖSSZESE N , Földrészlet statisztika művelési áganként művelési ág földrészlete k száma alrészlete k száma összes alrészlet terület (m2/%) legkiseb b alrészlet (m2) legnagyob b alrészlet (m2) átlagos alrészle t terület (m2) erdő , fásított terület 4 4, E 604,4504/26,9 5 gyep (legelő) , gyep (rét) , GY 214,3889/9,56 SZántó ,4091/43,2 7 MÖT TT MINDÖSSZESE N 1184,7980/52, ,2484/79, 78 Kivett ,4445/20, ,6929/100, Térkép ellátottság Település Belterület Külterület

3 KSH kód Vetület Méret arány Feldolgozás Felmérés éve Helyesb. éve Vetület Méret arány Feldolgozás Felmérés éve 0629 Szt 1:2880 B/Ált. 1: Szt 1: H DABASI KISTÉRSÉG ÖSSZ.: Körzeti földhivatal: Dabasi Földhivatal, 2370 Dabas, Bartók Béla u. 52. Megyei földhivatal: Pest Megyei Földhivatal, 1051 Budapest, Sas utca 19. Földrészlet statisztika fekvésenként fekvés földrészletek száma egyéb önálló épületek száma egyéb önálló lakások száma összes terület (m2) legkisebb földrészlet terület (m2) belterület külterület zártkert ÖSSZESEN Földrészlet statisztika művelési áganként művelési ág földrészletek száma alrészletek száma összes alrészlet terület (m2/%) Újhartyán/Dkt ha/% Legkisebb/legn alrészlet terüle erdő /11 fásított ter ÖSSZ.E ,4018/24,8 604,4504/3,1 gyep (legelő) /2 gyep (rét) / ÖSSZ.GY 7142,2526/9,1 214,3889/3,0 szántó ,1897/37,2 970,409/3,3 1/1 gyümölcsös / szőlő kert ÖSSZ.ÜLT+K. 744,8729/1,3 halastó / nádas /

4 ÖSSZ. N+Tó 438,9612/0,6 MÖT 37465,11/47,7 1184,7980/3,2 TT/ ,5102/76,3 1789,2484/3,1 kivett ,9134/27,45 453,4445/2,1 7/31 MINDÖSSZESEN 78519,4236/100,0 2242,6929/2,8

5 Az alábbi statisztikai adatokat az önkormányzati bocsátotta rendelkezésre: Az elmúlt évek lakónépességének alakulását figyelve kis mértékű növekedési folyamat mutatkozik. LAKÓNÉPESSÉG ALAKULÁSA ÚJHARTYÁNBAN fő év fő A lakásszám alakulása: db - alatta: fő/lakás 1008/1041*/ 1055/1062*/ 1089/1069*/ 2,71 2,56 2,53 fő/db /*KSH adatforrástól való eltérés/ Az elmúlt évek figyelve jelentősebb mértékű növekedési folyamat mutatkozik. A lakásszám növekedés mennyiségét a használatbavételi engedélyek száma jóval meghaladja, mivel a belterületi üres telkek elfogytak és a meglévő építési telkein a régi épületek helyett jelentős számú új épület épült. KÖRNYEZET STATISZTIKAI ADATOK: Infrastrukturális ellátottság, közművek ÉV (és %) 1/ Közüzemi ivóvízvezeték hálózat hossza (km) 2/ Összes szolgáltatott víz mennyisége (1000 m3) 3/ Közüzemi ivóvízvezeték hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) 4/ Közcsatornába elvezetett összes szennyvíz mennyisége (1000 m ,4 56, , , /2000 % 103,1 171,6 124,8 6/ Közüzemi szennyvíz csatorna-hálózat hossza (km) 7/ Közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) 8/ Háztartásokból köz-csatornán elvezetett szennyvíz mennyisége (1000 m3) 9/ Az összes tisztított szennyvízből biológiailag is tisztított szennyvíz mennyisége (1000 m3) 10/ Közmű víztisztító (tervezett (kgo2/nap , ,8 60, , , , , /2000 % 115,3 143,6 165,7 176,3 12/ Háztartási gázfogyasztók száma (db) 13/ Az összes szolgáltatott vezetékes gáz mennyisége (átszámítás nélkül) (1000 m3) 14/ Az összes szolgáltatott gáz mennyiségéből a háztartások részére szolgáltatott gáz mennyisége (átszámítás nélkül) (1000 m3) 15/ Az öss gázcsőhá (km) /2000 % 107,4 93,9 94,6

6 17/ Összes elszállított telepü-lési szilárd hulladék (tonna) 18/ A lakosságtól elszállított települési szilárd hulladék (tonna) 19/ Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások sz. (db) 20/ Személygép kocsik száma (d ,0 n.a* ,4 626, , /2000 % 136,7 *2008/2005: 126,9 94,6 Forrás: KSH honlap február hó A közmű ellátottsági és közüzemi szolgáltatásokra vonatkozó adatok /1-16/ elemzése során megállapítható, hogy A viziközmű adatok /1-11/ a település magasszintű ellátottságára, illetve az ellátottság fokozatos javulására mutatnak. A vízellátás valamennyi adata emelkedő tendenciát mutat. Feltűnő, hogy a vezetékes ellátásba bekapcsolt lakások számánál illetve a vezetékhossznál erősebb növekedést mutat a szolgáltatott vízmennyiség, amely 70%-os többletet mutat. A szennyvízelvezetés adatai is növekvők az időskálán. Itt is kiugróak a vízmennyiségi adatok, minden tekintetben (közcsatornában elvezett, tisztított és biológiailag is tisztított szennyvizek: 65-70%-os növekedés). A közműolló nyitottsága kismértékű, sőt, a vezetékes víz és szennyvíz adatok negatív egyenleget mutatnak: az elvezett szennyvíz mennyisége meghaladja a vezetéken szolgáltatott ivóvíz mennyiségét. A közüzemi energia szolgáltatásra vonatkozó adatok /12-16/ közül a vezetékes gázellátás mutatói érdekesek környezetvédelmi szempontból. Adatai közül egyedül a gázcső hálózat hossza mutat némi növekedést, a szolgáltatott gázmennyiség enyhén csökkenő mértékű. A hulladék gazdálkodásra vonatokozó adatok /17-19/ elsődleges környezetvédelmi adatnak tekinthetők. Ezek elemzése alapján megállapítható, hogy az összes elszállított szilárd hulladék mennyisége és ezen belül a lakosságtól elszállított hulladékmennyiség a vizsgált időszakban növekedett, mintegy 30%-kal. Az összes hulladék mennyiségen belül a lakossági részarány viszonylag állandó, 95% körüli értéket képvisel, tehát meghatározó tényező. A rendszeres gyűjtésbe bevont lakások száma némiképp meglepő tendenciát mutat: 2000 és 2005 közt csökkenő, közt stagnáló arányt mutat. A 2 szélsőérték különbsége, a több mint 5%-os csökkenés a valóságban még nagyobb értékű lenne, figyelembe véve, hogy a lakásszám növekedett. Az adatok szerint a évi közel 100%-os ellátottság 2008-ra ~92%-ra csökkent. (?) A gépjármű ellátottsági adatok/20-21/ elemzése során megállapítható, hogy a személyszállító járművek száma nagyjából megegyezik a mindenkori lakásszámmal, egy évtized alatt kb 10%-os növekedést mutat. Hasonlóan alakul ezen belül a személygépkocsik száma is. Környezetvédelmi szempontból nem következtethetünk negatív tendenciákra a gépjárművek számából és növekedési arányukból. Az átlagosan háztartásonként 1 gépjármű motorizációs szempontból alacsony érték.

7 A közművesítettségi és közüzemi adatok elemzéséből az a következtetés vonható le, hogy a település magas szinten ellátott, az ellátottsági mutatók a településkategória feletti, urbánus értékeket mutatnak. Az ezekkel összefüggő származtatott környezeti mutatók (elsődlegesen: a talaj- és vízszennyezés jellemzői) is csak kedvező értékkel rendelkezhetnek. A területgazdálkodásra, zöldfelületekre vonatkozó adatok csak néhány, környezetvédelmi szempontból kevésbé beszédes paraméter (pl. állami és önkormányzati tulajdonú utak hossza, burkolt úthossz) formájában állnak rendelkezésre. Az ezekre vonatkozó fenntartási, köztisztasági adatok nem ismertek, beleértve a közlekedési és egyéb közterületekre vonatkozó zöldfelületi adatokat is. Önálló zöldfelület-gazdálkodási adatok szintén nem érhetők el. Talajerő-gazdálkodás, vegyszerhasználat: - a témakörre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre statisztikai adatok a vizsgált időszakra ( ) vonatkozóan. Így a szerves trágya és műtrágya felhasználás mennyiségére és arányaira, valamint az egyéb vegyszerhasználat kijuttatott növényvédő szerek, stb.) adataira vonatkozóan nem állnak rendelkezésre információk. A mező- és erdőgazdálkodással kapcsolatban így csak a területi alapadatokra támaszkodhatunk. Ezek összesített főadatai: Belterület: 258,1 Külterület: 1984,6 (ha) Bt/Kt. aránya: 11,5/88,5 % Erdőterület: belterület: 0 külterület: 604,45 összesen: 604,45 (ha) Erdősültség: 27% Kivett terület (ha): 453,4 termőterület: 1789,2 kivett/termőter. aránya: 20,2/79,8% A környezetgazdálkodási szempontból releváns, következtetésre alapot adó agrárterületei adatok az előzetesen közölt, a település területének művelési ágak szerinti megoszlására vonatkozó adatok. Ezek persze önmagukban kevesek, mivel a művelés intenzitására vonatkozó bontásban nem állnak rendelkezésre, úgy hogy csak bizonyos főbb tendenciákra következtethetünk. Ökológiai környezetgazdálkodási szempontból a legfontosabb értékelhető adatok a - A/ élő és holtfelületek arányának megállapítására alapot adó kivett/termőterületi arányszám - B/ valamint a termőterületen belül az állandó és az ideiglenes növényi borítottsággal rendelkező művelési ágak aránya - C/ a biológiai aktivitás szempontjából legértékesebb erdőterületek aránya A települési arányszámokat a dabasi kistérségi átlagértékekhez viszonyítjuk. / A/ élő és holtfelületek arányának megállapítására alapot adó kivett/termőterületi arányszám: - - Kivett terület: 20,2/27,45 % termőterület: aránya: 79,8/76,3 % A második helyen közölt dabasi kistérségi átlagértékekhez viszonyítva: a kivett területek aránya alacsonyabb (-7,25), a termőterületeké (+3,5%) magasabb.

8 B/ valamint a termőterületen belül az állandó és az ideiglenes növényi borítottsággal rendelkező művelési ágak aránya: - az ideiglenes növényi borítottsággal rendelkező szántóterületi arányok: a mezőgazdasági összterületen belül: 81,9%; a termőterületen belül: 54,2%; a település összterületén belül: 43,27%; (37,2%) - az állandóbb növényi borítottsággal rendelkező gyep (rét+legelő)területi arányok: a mezőgazdasági összterületen belül: 18,1%; a termőterületen belül: 12,0%; a település összterületén belül: 9,56%; (9,1%) - az állandóbb növényi borítottsággal rendelkező erdőterületi arányok: a termőterületen belül: 33,8%; a település összterületén belül: 26,95%; - az állandóbb növényi borítottsággal rendelkező erdő + gyepterületi arányok: a termőterületen belül: 45,76%; a település összterületén belül: 36,51%; (33,9%) A sorok végi zárójelben közölt dabasi kistérségi átlagértékekhez viszonyítva: a gyep területek aránya kevéssel alacsonyabb (-0,46%), a szántóterületeké (+5,07%) magasabb, az erdő + gyepterületek összesített aránya ~+2,6 %-kal magasabb. C/ a biológiai aktivitás szempontjából legértékesebb erdőterületek aránya - az összes termőterületen belül: 33,8% - a település összterületéhez képest: 27,0% A dabasi kistérségi átlagértékekhez (24,8%) viszonyítva: az erdőterületek aránya magasabb(+2,2%). / A mutatókat összességében tekintve megállapítható, hogy nem figyelhetők meg jelentős eltérések a kistérségi értékekhez képest. A legfeltűnőbb eltérések az alábbi elemekben találhatók: - a kivett területek aránya (- 7,25), - a szántóterületek aránya (+ ~5%), - a mezőgazdasági összterület (MÖT) aránya (+ ~5,1%), illetve a termőterületi (TT) arány(+ ~3,5%). Feltűnő, hogy a kert és ültetvényterületi, valamint a nádas+halastó területi kategória Újhartyán területén nincs nyilvántartva. A legnagyobb egyezés a gyepterületi kategóriában állapítható meg.

9 2.SZ. FÜGGELÉK: KÉRDŐIV Lakossági felmérés Újhartyán Község Környezetvédelmi Programjához 1. A válaszadó besorolása (a helyes választ kérjük X-el jelölje) Neme: *2 4 Férfi: 18,2% 16 Nő: 72,7% Legmagasabb iskolai végzettség foka: 6 11 Felső-:50% 4Közép-: 27% 1Alap-:4,6% Kora: * év közt: 9, év közt:50% 2. Véleménye szerint a község környezeti problémáinak súlyossága befolyásolja az Ön egészségi állapotát? * - igen: 4 18,2 % (egy válaszhoz bővebben kifejtett komment is tartozik: lásd 4.pont alatt) 7 51 év fölött: 31,8% 3. Újhartyán Község környezeti állapotával kapcsolatban mi az Ön véleménye az alábbi környezeti elemekről/tényezőkről? Az Ön által helyesnek ítélt választ X-el jelölje. Környezeti elem/tényező Jó (nem Közepes Rossz (nagyon zavaró) (kissé zavaró) % zavaró) 1, A levegő minősége 2 9, ,1 7 31,8 2, Az ivóvíz minősége 5 22, ,5 5 22,7 3, A szennyvízkezelés színvonala 9 40, ,5 1 4,6 4, A feszíni vizek (patakok, víztározó) vízminősége* 1 4,6 9 40,9 8 36,4 5, Természeti területek védelme 5 22,7 8 36,4 8 36,4 6, A külterület, a táj állapota, rendezettsége 6 27,3 8 36,4 7 31,8 7, A község beépített és burkolt területeinek, 6 27,3 7 31,8 4 18,2 valamint zöldfelületeinek az aránya 8. A közparkok, zöldterületek állapota, minősége * 10 45,4 3 13,6 2 9,1 9. Környezetterhelő, szennyező gazdasági tevékenységek 5 22, ,5 4 18,2 (ipar, mezőgazd., keresked., szolgált.) hatásai 10. Gépjármű forgalmi eredetű zaj hatásai , ,7 11. Forgalmi zsúfoltság, közlekedési eredetű 4 18,2 7 31, ,0 légszennyezés hatásai 12. Ipari, gazdasági tevékenységekből eredő zaj 15 68,2 6 27,3 1 4,6 hatásai 13. Szórakoztató, vendéglátó tevékenységből eredő 11 50,0 7 31,8 4 18,2 zaj 14. A lakossági szemét gyűjtése, elhelyezése 10 45, ,4 2 9,1 15. A község utcáinak, közterületeinek tisztasága 15 68,2 6 27,3 1 4,6 16. A településkép összhatása, az utcaképek 14 63,6 5 22,7 2 9,1 minősége * 17. Ön szerint mi a település legveszélyeztetettebb környezeti (természeti) értéke? * 18. Ön szerint mi a település legzavaróbb környezeti problémája? * Tiszta (falusi) levegő 5x Ivóvíz 3x Mező- és erdőgazdasági kultúrtáj 2x Gyorsforg.utak, zaj, járműforg. 10x Hulladék problémák: illeg.szemét, gyűjtők ürítése 4x Ivóvíz minősége 4x Emberi mulasztások hatása 4x Közpark hiánya Temető elhelyezkedése

10 4. A község környezeti állapotával kapcsolatban kérjük, jelölje meg az Ön szerint legkritikusabb három környezeti problémát, ha lehet területi és időbeli vonzatával együtt. (Ha kevés a hely, a 6. pont alá is írhat!) A környezeti probléma - helye (pl. településrész vagy - időszaka (pl. évszak, - megnevezése közl. Zaj- és légszenny. 7x utcák szerint) M5, 405 4x, József A.,Pipacs, Erdősor, Szegfű,u. 2x Fő u. napszak szerint) Nyári félév 2x Mindig 2x Egész nap Szemét- avar égetés Belter. Nyári félév talaj- és belvíz Dabasirét, Bélagödör, Cigleher Mindig Hulladékgyűjt.+ illegális lerakás Bélagödör Szelektív gyűjtő gyakran túltelített 2x Régi szeméttp. rekulti(2011) Bélagödör Ivóvíz minősége 2x Egész tel. Mindig Bűz, szúnyogok Cigleher Nyári félév Eldobált szemét Egész tel. Mindig Közl. Zaj 2x + vendéglátó eredetű zaj + légszenny. Zöldterület csökkenése Mindennemű közlekedésű eredetű szennyezések tehergépjárművek közlekedése (főleg rezgés) A vegyestüzelés légszennyező hatásának növelése a gáz drágulása miatt Iparosok, állattartók zavaró technológiái Gyomosodás, allergének terjedése A nagyüzemi sertéstelep telepítésének veszélyei (a környezeti katasztrófa lehetősége?) József A.,Pipacs, Erdősor, Szegfű,u. 2x belterületen és külterületen egyaránt Belterületen, a főútvonalak mentén, belterületen belterületen mezőgazd. területeken külterületen Téli úttisztítás 3x mellékutak tél Hely és időpont megjelölés nélkül említett környezeti problémák: Víz: pazarlás, sivatagosodás hatásaival nem foglalkozunk, nem próbáljuk lassítani, megfordítani a folyamatot Az ivóvízben látható lerakódás (nehézfém?) kivizsgálása Szemétégetés (házi és önkormányzati) Problémák a szemétszállítás körül (veszélyes hulladékokat nem lehet leadni, szelektív gyűjtés problémás stb.) Liget lakópark megépítésének veszélyei (túlterhelés?) Az éves korosztály rákos megbetegedési (és halálozási) okok feltárása 5. Az Ön véleménye szerint Önnek, mint lakosnak milyen feladatai/lehetőségei vannak arra, hogy a község környezeti állapota jobb legyen? Kérjük az Ön által helyesnek tartott választ X-el jelölje, illetve írja be a megfelelő helyre, hogy mi az a feladat/lehetőség.

11 A lakosság környezeti aktivitásának lehetséges területei 1. A levegő minőségének javításában 2. A felszíni vizek (kisvízfolyások) minőségének javításában * 3. A felszín alatti vizek (pl. talajvíz) minőségének javításában * Van feladata/ lehetősége Nincs feladata/ lehetősége Ha van feladata/lehetősége, akkor mi az? (röviden, esetleg, ha fontosnak tartva, külön lapon részletezve) 14 63,6 7 31,8 Kevesebb gépjármű haszn. 4x Fás növények ültetése 4x Házi égetés korlátozása 8 36, ,4 Ároktisztítás 2x, Sózás mellőzése Kevesebb műtrágya és vegyszer haszn ,2 5 22,7 Víz- és talajszennyezés kerülése 5x, hulladékkezelés Kevesebb műtrágya és vegyszer haszn.3x, csatornabekötés 2x, szennyezőanyag ne jusson a talajba 4. Az ivóvízbázis védelmében * 15 68,2 5 22,7 Vízszennyezés kerülése 3x, csatornabekötés 2x+ szikkasztók megszűnt-e, szennyezőanyag ne jusson a talajba, 5. A külterületi talajok (a termőföld) állapotának, minőségének védelmében * 6. Természetes területek, természeti értékek védelmében * 7. A külterület, a táji állapot rendezettségében 8. A község beépített területének és a zöldfelületek arányának és minőségének javításában * 9, Környezetterhelő gazdasági tevékenységek csökkentésében * 10, A lakossági szemét mennyiségének csökkentésében * 11, A közterületek tisztaságának javításában 12. Forgalmi eredetű zaj csökkentésében * 13. Szórakoztatóipari eredetű zaj csökkentésében * 14. A település képének, az utcaképek javításában * 12 54,5 9 40,9 Szervestrágya használata 2x, gyomtalanítás, körny.tudatos gazdálkodás, szemétmentesítés 16 72,8 3 13,6 Illeg.szemétlerak. gk. forg. csökk., term.ter-ek hiánya, tudatos természet-védelem 2x 12 54,5 7 31,8 Illeg.szemétlerak.2x, M5 menti takaró-védősáv, gyomtalanítás, szemétszedés ,6 Több zöldet 4x,+ ápolni!, növ.ült.! önk.feladat telj-e, fásítás, házkörüli rendtartás, gyomtalanítás 7 31, ,5 A létesítés gátlása 2x 17 77,4 3 13,6 Hull.csökk., Szelektív gyűjtés 10x, kertihull.külön gyűjt + komposztálás 4x, újrahaszn., Vesz.hull. gyűjtő hiánya, környezet-tudatosság 2x 12 54, Szemétgyűjtés3x, szemétgyűjtők kihelyezése, 7végi takarítás 2x,. tisztaudvarrendesház akció az utcákra is! 1, takarítás 11 50,0 8 36,4 Zajvédő fal 2x, + erdősáv, gk. forg. csökk. 3x, ,1 A létesítés gátlása 2x 5 22,7 5 22,7 Saját telek és a ház előtti utcarész rendbentart.2x, virágosítás A kérdőív kiértékelésében *-gal jelzett soroknál nem minden válaszoló nyilatkozott, itt az összesítés nem adja ki a 100%-ot, mivel a kiértékelés az összes megkérdezett és nem az összes válaszoló arányában történt. A kiértékelésben a többségi (50% vagy afeletti) értékeket kivastagítva jeleztük. 1 Tiszta, virágos utca

12 6. Ha további véleménye, javaslata van a program készítői felé, kérjük, fejtse ki bővebben véleményét (írásban, külön lapon). (ezzel a lehetőséggel a válaszadók 36%-a élt, l. alább!) Településünkön valamennyi beruházás megvalósult ahhoz, hogy elmondhassuk, minden közművel rendelkezünk, ami a kényelmes 21. századi életformához szükséges a mai ismereteink szerint. Sajnos a falu lakosságának jelentős mértékben romlik a szociális helyzete, ezért a gázfűtés helyett a vegyes tüzelést választja, amitől a falu levegőminősége jelentősen romlik. Ez valószínűleg ki is mutatható, ha kontroladatok esetleg rendelkezésre állnak. Az autópálya és a 405-ös főút közelsége sok tekintetben jó hatással van a falu életére, de az általa okozott zaj és por komoly életviteli problémákat, kockázatokat is rejt magában. Az autópályán és az egyéb forgalmi utakon áthaladó járművek által kibocsátott károsanyagok lekötésére növelni kell az erdősávot, a zöld területeket. A falu határában a régi szeméttelepet rekultiválják az idén. Reméljük minden előírást betartanak, és szakszerűen sem a levegőt sem a talajt sem a talajvizet nem szennyezik tovább az ott felgyülemlett problémákkal. A régi szeméttelep beígért felszámolása mindenképpen szükséges! A falun belül komoly problémát jelent egy-egy ipari tevékenységgel foglalkozó vállalkozó, nagyobb állatlétszámot tartó őstermelő, aki nem megfelelő tartáskörülményeket biztosít az állatok számára, zavarva ezzel a környezetét. A falu belterületeit további ipari üzemmel nem szabadna terhelni, mert az komoly feszültség okozója lehet egy-egy lakókörnyezetben. A falu településrendezési tervében szereplő Újhartyán Liget lakópark az ő monumentális méreteivel /cc. fél falu / komoly környezeti problémákat is felvethet. Gondolok itt a már meglévő közművek méreteire, a hatalmas forgalomnövekedésre, a falut érintő erdő kiirtására stb., stb. A magyar vidéken sajnos már nem nagyon jellemző az intenzív mezőgazdasági művelés, ezért ennek nincsenek jelentős talajra gyakorolt hatásai pillanatnyilag, csak szinte kényszerművelés folyik, azonban a műveletlen területeken elszaporodó gyomnövények komoly allergén - hatásúak is lehetnek. A mezőgazdasági művelés hiányának szerintem ez a legnagyobb és legrosszabb hatása. Fontosnak tartom kitérni a sertéstelep problémájára. Tragikus lenne a falu életére minden tekintetben, ha ez a beruházás Újhartyán határában megvalósulhatna. Reméljük ez a környezeti katasztrófa lehetőségét is magában hordozó beruházás lekerül végre a napirendről. Újhartyán a sertésteleppel már nem ugyan az a vonzó település lenne, mint a sertéstelep nélkül. A falu Erdősor, Szegfű utca, Pipacs utcai részén a forgalmi eredetű zajon kívül gondot okoz a vendéglátó egységekből kiszűrődő zaj problémája. Nyári időszakban nyitott ablaknál működnek a rendezvények, hétvégenként zavarva a lakosok pihenését. A másik probléma a zajhatáson kívül a légszennyezés problémája, amivel eddig nem foglalkozott senki. A faluban és a falu határában alig található zöld terület. A faluban nincs nagyobb méretű, gondozott park. A Szép utca parkosítása, kialakítása példa értékű, pályázati lehetőségekből szükség lenne a többi utca képének egységesítésére is. Sok helyen tájidegen tuja, vagy tönkrement gyümölcsfák vannak az utcákon. Nyáron segítséget lehetne nyújtani a saroktelken lakóknak a közök rendben tartására (fűkaszálás), zöld területek kialakítása. A falu környéke a végletekig kiaknázott mezőgazdasági terület. Az utakat szegélyező fasávok hiányoznak, az erdőterületek kivágva. Az autópálya nyomvonala mellet szükség lenne minimum 50 méteres zajvédő erdősáv kialakítására. Ez a földterület magánszemélyek tulajdona, a közösség érdekében szükség lenne valamely társulás létrehozására, amely által a tulajdonosok tudnának pályázni és véghez vihető lenne a fásítás, vagy az Önkormányzatnak vissza kellene vásárolni ezt a szűk sávot és neki kellene véghez vinni a fásítást. A szelektív hulladékgyűjtés megoldott, ugyanakkor a szemét-gyűjtéssel kapcsolatban is vannak problémák. Kis háztartásokban nincs hetente olyan sok szemét, amivel a zöld kuka tele lenne. Nyugdíjasoknak, egyedül élőknek kisebb szürke kukát is kellene biztosítani, kevesebb díjért. A háztartási hulladékot tovább is lehetne szelektálni (papír, műanyag) háztartásonként, de ennek a

13 begyűjtése nem megoldott. A zöld hulladék otthoni komposztálását is valamely módon segíteni lehetne. A szemlélet terjesztésében a helyi óvoda és iskola sokat tehet. Az ívóvíz minősége valószínűleg jó, mert ez szakhatóságilag ellenőrzött, de a felújítás óta rettenetesen klóros. Előtte fogyasztható volt a csapvíz, most külön, házi szűrő nélkül ihatatlan. A víz és csatorna szolgáltatás nagyon drága. Egyedül élőknek, kisnyugdíjasoknak majdnem kifizethetetlen. Aki 2000 előtt nem csatlakozott a szennyvízrendszerhez, annak most ez olyan nagy terhet jelent, hogy kölcsönt kell felvennie a csatlakozáshoz. A kispénzűek nem csatlakoztak eddig sem, és most sincsenek ösztönözve erre. A vizek védelmére jobban oda kell figyelni (lassan veszélybe kerülhet a kerti növények locsolása is:?) A környezetvédelmi program csak akkor nem lesz a fióknak készített program, ha két célt tűz ki: A fenntartható fejlődés elveinek figyelembevételére módszer kidolgozása a napi rövid-, közép-, és hosszútávú döntések esetében. A fenntartható fejlődés elveinek, a gazdaság, társadalom, környezet rendszerszintű összefüggéseinek, a problémák valós okainak megismertetése és megértetése a döntéshozókkal és lakossággal. Többek között ez alapján: Jövőkereső - A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács jelentése a magyar társadalomnak: Ezek nélkül nincsenek valós környezetvédelmi intézkedések, és egyszerűen átterheljük a szennyezést az egyik elemről a másikra, vagy áthelyezzük a község határán kívülre.

14 A kérdőív adatainak kiértékelése A november hó végén kibocsátott lakossági felmérő kérdőívek kiértékelését február hó közepén végeztük el. Mivel megkeresésünkre tízes nagyságrendben érkezett értékelhető válasz, a község megcélzott felnőtt lakosságához képest ez nem minősíthető reprezentatív erejű adatfelvételnek. A választ adók besorolás szerinti megoszlása (kérdőív 1.sz. blokk) véletlenszerű mintázatot mutat kor, képzettség és nem tekintetében, - az össznépesség adataihoz képest viszonylag túlreprezentáltnak tűnik a nőneműek, a középkorúak és a felsőfokú végzettségűek aránya. 1.) Az adatok kiértékelése*: - Nem: Férfi: 18,2%, Nő: 72,7% - Kor: év közt: 9,1%, év közt: 50%, 51 év fölött: 31,8% - Legmagasabb iskolai végzettség: Felsőfokú: 50%, középfokú: 27%, alapfokú 4,6%. * Az adatok kiértékelése során az összes beérkezett kérdőívek számát tekintettük 100%-nak. Mivel ezek közül nem minden sorban volt adat, előfordulhat, hogy a kiértékelhető eredmények összesenje nem adja ki a 100%-ot, mivel az értékelést a konkrét kérdésre válaszolók arányában külön nem számoltuk ki. A 100%-ig számítható differencia az adott kérdésre nem válaszolók, vagy értékelhető választ nem adók aránya. (Ez magyarázza a fenti, *-gal jelzett első és második sor béli látszólagos számszaki anomáliát. Az összesítő kérdőív valamennyi hasonló sorát is *-gal megjelöltük.) A 2., általános kérdésre alig több mint a válaszolók 1/10-e reagált, ami valószínűleg a kérdőív szövegezésének hibája, - egyrészt a válaszolók többsége átsiklott felette, másrészt a részletezésben látta az érdemi válaszadás lehetőségét. Harmadrészt feltehető, hogy direkt összefüggés nem is érzékelhető, a környezeti állapot paraméterei miatt. 2.) Az adatok kiértékelése: A község környezeti problémáinak súlyosságára és a humán egészségügyi állapot összefüggésére vonatkozó választ ezért matematikailag nem értékeljük, de a hozzá fűzött, illetve hozzá fűződő szöveges kommenteket a későbbiekben- elemezzük és hasznosítjuk. A 3. kérdéscsoport tartalmazza a környezeti szempontból legobjektívabb adatokról, környezeti elemekről és hatótényezőkről alkotott véleményeket. A18 pontban összefoglalt, 3 minősítési kategóriára lehetőséget adó táblázat első 16 pontja a klasszikus jó közepes rossz oszlop beixelésével jól értékelhetően megválaszolható, a 17. és 18. kérdés a legek szubjektív kiemelésére ad lehetőséget. Míg az első 16 kérdés viszonylag sikeresnek mondható (többségüket a válaszolók 100%-a kitöltötte), a 17. és 18. kérdésre csak néhány értékelhető válasz érkezett. 3.) Az adatok kiértékelése: - a leginkább negatívnak minősíthető környezeti állapot jellemzők: 60% felett: - 10: gépjármű forgalmi eredetű zaj hatásai, 55-60% között: ---, 50-55% között: - 11: forgalmi zsúfoltság, közlekedési eredetű légszennyezés hatásai A fenti 2 tényező a lakosság által leginkább problémásnak vélt környezeti körülménynek tekinthető. Gyakorlatilag mindkettő a közlekedési eredetű környezeti ártalmakra vonatkozik.

15 - az átlagosnak minősíthető környezeti állapot jellemzők: 60% felett: % között: - 1: a levegő minősége, 50-55% között: - 2: az ivóvíz minősége, - 7: a község beépített és burkolt területeinek, valamint zöldfelületeinek az aránya, A fenti 3 tényező a lakosság által leginkább semlegesnek vélt környezeti körülménynek tekinthető. - a legpozitívabbnak értékelt, átlag felettinek minősíthető környezeti állapot jellemzők: 60% felett: 12. Ipari, gazdasági tevékenységekből eredő zaj hatásai 15. A község utcáinak, közterületeinek tisztasága 16. A településkép összhatása, az utcaképek minősége 55-60% között: % között: - 13: Szórakoztató, vendéglátó tevékenységből eredő zaj A fenti 4 tényező a lakosság által legkevésbé problémásnak vélt környezeti körülménynek tekinthető. A fenti besorolásban nem szereplő további 6 tényező megítélése a legegyenletesebb. A 6 közül a legpozitívabb megítélési zónába esik 14. A lakossági szemét gyűjtése, elhelyezése, még pozitív A közparkok, zöldterületek állapota, minősége (8). A legnegatívabb tartományba esik a kategórián belül a 5. Természeti területek védelme, a többi inkább az átlagos zónában foglal helyet ( 4, A feszíni vizek (patakok, víztározó) vízminősége, 6. A külterület, a táj állapota, rendezettsége, 7. A község beépített és burkolt területeinek, valamint zöldfelületeinek az aránya ). A település legveszélyeztetettebb környezeti (természeti) értékeire illetve legzavaróbb környezeti problémájára vonatkozó kérdésekre (17,18.) viszonylag kevés értékelhető válasz érkezett. Ezek közt domináns az ivóvízre, illegális szemétlerakásra, a közúti járműforgalomra és zöldfelületekre vonatkozó negatív észrevételek. Feltűnő, hogy pozitív érték alig került megnevezésre (a tiszta falusi levegő említésén túl, - ami a pontozásos értékelésben csak az átlagos kategóriába esett, de kifogásolt is több mint 30%-ban). Összefoglalva megállapítható, hogy a legproblematikusabbnak ítélt környezeti adottság egyértelműen a gépjármű közlekedési eredetű terhelésekre (közlekedési zaj és légszennyezés), vezethető vissza. Emellett másodlagosan fontosnak minősíthetők a felszíni vizek és a természeti területek problémái, valamit a kategóriából épphogy kimaradt táji állapot és levegő minőségi problémák (érdekes, hogy ez utóbbit többen pozitívumként is említik a szöveges értékelésnél, - l. fent). A kevésbé zavaró átlagos kategóriában dominánsak a levegő és ivóvíz minőségi jellemzők, valamint a területi arányok megítélésével összefüggő kérdések. Másodlagosként említendők a hulladékgyűjtés és felszíni vízminőség témakörei. Örvendetes módon a legpozitívabb megítélés alá a települési környezeti adottságok a közterületek tisztasága, településképi/utcaképi jellemzők és az ipari, valamint kommunális eredetű zaj zavaró hatásai esnek. Ezt pozitívan kiegészítik a csaknem többségi szavazatot kapott szemétgyűjtés, települési zöldfelület témakörök, viszont a

16 hiányosságokra hívja fel a figyelmet a kategóriában legalacsonyabb értékelést kapott levegő és felszíni víz minőséggel összefüggő állapotjellemzők. A kérdőív 4. blokkja a község környezeti állapotával kapcsolatos leíró értékelésre kérdezett rá, megjelölve a község legkritikusabb három környezeti problémáját. A kérdésre számos válasz érkezett, ezek megoszlása az alábbi. A szöveges észrevételek többsége 4 témakört érint: a gépjárműforgalom káros hatásait (zaj, légszennyezés), a szemét hulladék problémakört, a zöldterületi hiányokat és az ivóvízvédelem kérdéseit. Ezek mellett, kisebb esetszámmal fordulnak elő az egyéb települési környezeti problémák: kommunális eredetű légszennyezés (tüzelés, szemétégetés), állattartással kapcsolatos problémák és veszélyek. A területi megoszlásra, előfordulásra irányuló kérdésre többször felmerült külterületen a Bélagödör (volt szeméttelep), a Cigleher dűlő és a gyorsforgalmi utak (M5, 405) menti területek, belterületen a fenti utak csomóponti térsége (József A., Pipacs, Erdősor, Szegfű,u. által határolt tömbök). Utóbbi terület lakói több szempontból is kritikusabbak a települési környezeti állapotot illetően: a közlekedési eredetű ártalmak mellett a szórakoztató vendéglátó létesítmények zaja is zavaró. A terhelések időbeli megoszlását illetően legtöbben a nyári félévet emelték ki. A kérdőív 5. blokkja a lakosság közvetlen feladataira/lehetőségeire kérdez rá, a község jobb környezeti állapota érdekében. Az aktivitás mértékének megítélése témakörönként igen eltérő. A válaszokat itt is 3 kategóriában értékeltük. A legerősebb aktivitási értékek a 2/3 feletti, erősnek minősül az 55-66% közötti, még jelentős az egyszerű többségi (50-55% közti) zónában lévők. A leggyengébb értékek is érdemesek a hármas kategorizálásra, a viszonylag nagy szórás miatt, a 20% alatti, a 20-33% és a 33-46%-os tartományokban. A pozitív kérdésfeltevésre ( a lakosságnak van feladata, lehetősége ) az alábbi válaszok kapták a legerősebb aktivitási értékeket: - 66% felett (erősségi sorrendben 77,4 68,2%): 10. A lakossági szemét mennyiségének csökkentése, 8. A község beépített területének és a zöldfelületek arányának és minőségének javítása, 6. A természetes területek, természeti értékek védelme, 3. A felszín alatti vizek (pl. talajvíz) minőségének javítása, 4. Az ivóvízbázis védelme % között: 1. A levegő minőségének javítása % között (erősségi sorrendben 54,5 50,0%): 5. A külterületi talajok (a termőföld) állapotának, minőségének védelme, 7. A külterület, a táji állapot rendezettsége, 11, A közterületek tisztaságának javítása, 12. A forgalmi eredetű zaj csökkentése - ellenben a leggyengébbeket: - 20% alatt: % között (22,7 31,8%): 14. A település képének, az utcaképek javítása, 13. Szórakoztatóipari eredetű zaj csökkentése, 9. Környezetterhelő gazdasági tevékenységek csökkentése % között: 2. A felszíni vizek (kisvízfolyások) minőségének javítása. A negatív kérdésfeltevésre ( a lakosságnak nincs feladata, lehetősége ) az alábbi válaszok kapták a legerősebb aktivitási értékeket:

17 - 66% felett: % között: 13. Szórakoztatóipari eredetű zaj csökkentése % között: 9. Környezetterhelő gazdasági tevékenységek csökkentése - ellenben a leggyengébbeket: - 20% alatt: 6. Természetes területek, természeti értékek védelme, 8. A község beépített területének és a zöldfelületek arányának és minőségének javítása, 10, A lakossági szemét mennyiségének csökkentése % között (22,7 31,8%): 3. A felszín alatti vizek (pl. talajvíz) minőségének javítása, 4. Az ivóvízbázis védelme, 14. A település képének, az utcaképek javítása, 11, A közterületek tisztaságának javítása, 1. A levegő minőségének javítása, 7. A külterület, a táji állapot rendezettsége % között (36,4 45,4%): 12. Forgalmi eredetű zaj csökkentése, 5. A külterületi talajok (a termőföld) állapotának, minőségének védelme, 2. A felszíni vizek (kisvízfolyások) minőségének javítása. A táblázat utolsó oszlopában lehetővé tett szöveges kommentek közül a legnagyobb számban előfordultak az alábbiak (összevonva a hasonlókat a sor végén számmal jelezve az említések gyakorisága): - növénytelepítés, fás növények ültetése, utcafásítás, zöldfelület növelése, virágosítás és hasonlók: 12x - kevesebb műtrágya és vegyszer használat, Víz- és talajszennyezés kerülése, Vízszennyezés kerülése, szennyezőanyag kijutás csökkentése, szennyezőanyag ne jusson a talajba és hasonlók: 14x - Illeg. szemétlerakás (csökkentése, felszámolása, stb.), takarítás szemétmentesítés, gyomtalanítás, - szelektív hulladékgyűjtés (hiánya, gyakorisága, kiterjesztése, stb.), újrahasznosítás, komposztálás - és hasonlók: 16x - - (az egyebek említése 10 alatti esetszámban). A felmérés kiértékelése jelentős információkat nyújt arról, hogy alakosság mennyiben érzi magáénak a környezeti problémákat illetve az ezek megoldásban való részvételt. És itt elsősorban nem a felelősség kérdése felől érdemes megközelíteni a témakört, hanem a feladatok felvállalása és a megoldás lehetőségeinek értékelése felől. Összességében megállapítható, hogy a lakosság jóval több témakört minősített a saját kompetenciájába tartozóként, mint az azonkívül esőként: a feltett 14 kérdésből 10 egyértelműen az első kategóriába tartozik és csak 2 sorolható egyértelműen a másodikhoz. A 2 fennmaradó témakör (14. A település képének, az utcaképek javítása, 2. A felszíni vizek (kisvízfolyások) minőségének javítása) az értékelhető válaszok alacsony száma miatt nem sorolható be. Ezek közül sajnálatos a településképre utcaképre vonatkozó kérdéssel kapcsolatos érdektelenség, amely a környezettudatosság erősítésének szükségességére hívja fel a figyelmet. Ugyanakkor bíztató jel, hogy az egyik legeredetibb lakossági javaslat pont e témakörben futott be, amely a tiszta udvar rendes ház akció mintájára kiterjesztené ezt az utcákra is! Véleményünk szerint érdemes beemelni ezt a gondolatot a programba, mivel szerencsés átmenetet képezhet a település egészére ( Virágos falu ) illetve a csak 1 portára vonatkozó ( tiszta udvar rendes ház ) akciók között. A rendezett - parkosított utca cím/akció bevezetése nemcsak környezeti, hanem társadalmi, szociológiai szempontból is kedvező hatásokat eredményezhet. Az adatok fenti kiértékelése alapján megállapítható, hogy a lakosság legerősebb környezeti aktivitása az alábbi témakörökhöz köthető: - A lakossági szemét mennyiségének csökkentése,

18 - A község beépített területének és a zöldfelületek arányának és minőségének javítása, - A természetes területek, természeti értékek védelme, - A felszín alatti vizek (pl. talajvíz) minőségének óvása, az ivóvízbázis védelme. Ennek ellentettjeként, a lakosság legkevésbé érzi sajátjának az alábbi környezeti problémákat, illetve azok megoldását: - A szórakoztatóipari eredetű zaj csökkentése - A környezetterhelő gazdasági tevékenységek (hatásainak) csökkentése A köztes zónában kiemelhető a termőföld állapotának, minőségének védelme, a külterület, a táji állapot rendezettsége, és a közterületek tisztaságának javítása, mint erős lakossági kompetenciába (is) tartozó témakörök. Fontos, hogy a közvetlen lakókörnyezeten (belterületi közterületek, utcák, lakótelkek környezete) túl a község külterületeinek, természeti területeinek, táji állapotának rendezettségi igénye is nagy súllyal merül fel a válaszokban. Ezt a kedvező minősítést támasztja alá, hogy a 2 témakör legreprezentánsabb kérdése (a 6. és a 8.) egyenlő és csaknem a legmagasabb pontszámmal szerepel a felmérésben. Mindkét válasz a meglevő értékes zöldfelületek (természetközeli területek) megóvására, illetve a települési zöldfelületek fejlesztésére ( arányának, minőségének javítására ) hívja fel a figyelmet. ÖSSZEGZÉS Összesítve a kérdőív különböző mezőinek kiértékelését egyértelmű és világos kép rajzolódik ki a község környezeti állapotáról, illetve annak lakossági megítéléséről és a megoldandó települési környezetvédelmi feladatokról. Ugyanakkor előrebocsátható, hogy a település általános környezeti állapota nem minősíthető rossznak, - súlyos környezetszennyezésre, veszélyeztető mértékű hatásokra nem történt utalás a beérkezett válaszokban. A felvetett problémák a kissé zavaró - mérsékelten zavaró tartományba sorolhatók, zavaró erősen zavaró hatások csak lokálisan jelentkeznek (pl. az M5 autópálya közelében, az M5 és a 405-ös forgalmi út csomóponti térségében). Ezen előrebocsátást követően megállapítható, hogy a településen relatíve legzavaróbb környezeti hatásként a közúti gépjármű forgalomból erdő zaj- (rezgés-) és légszennyezési hatásokat értékelik az itt lakók kiemelve a közlekedési zajártalmakat. Másodlagos jelentőségűnek értékelhetők a kommunális hulladékok gyűjtésével, kezelésével összefüggő kérdések, - széles spektrumon, az illegális hulladéklerakások felszámolásától a régi szeméttelep rekultivációján át, a szelektív gyűjtés minőségének és gyakoriságának kérdéseiig. Harmadsorban kell említenünk a község zöldfelületi adottságaival, ezek állapotával, védelmével és fejlesztésével összefüggő kérdéseket, amelyek az iméntivel csaknem azonos súllyal jelentek meg a felmérésben. Ezzel összefüggésben merültek fel külterületen a tájvédelem, a természeti értékvédelem, belterületen a településkép és a települési közterületek rendezésének kérdései. A negyedik kiemelhető témakör a víz- föld- és talajvédelem összetartozó együttese, a felszín alatti vízkészlet, az ivóvízbázis védelme, a talajszennyezések elkerülése összefüggéseiben (ide értve az ivóvíz minőséggel és a szennyvíz ártalmatlanítással kapcsolatos kérdéskört is).

19 A felmérés során természetesen szóbakerült valamennyi egyéb környezeti elem és hatás jelentősége, de ezek összességükben kisebb súllyal és részben ellentmondásosan értékelhetők. Ebből a vegyes körből kiemelhető a légszennyezés levegőtisztaság védelem, valamint a települési közterületek tisztaságának, rendezettségének, az utca- és településkép minőségének lakossági megítélése. A vélemények összesítése jó alapot ad a Települési Környezetvédelmi Program (TKP) feladatlistájának összeállításához, a TKP lakossági vélemények által legitimált célkitűzéseinek megfogalmazásához. Ezek fontossági sorrendje a fentiek alapján az alábbiak szerint határozható meg. A TKP kidolgozása során, a település környezeti állapotának javítása érdekében: 1/ prioritást kell biztosítani a közlekedésből eredő szennyezések, elsődlegesen a zajártalmak elleni védelem módszereinek, eszközeinek meghatározására; 2/ különös tekintettel kell lenni a felmérés alapján csaknem egyenlő súllyal értékelhető másodlagos, harmadlagos és negyedleges környezeti témakörök, - a kommunális hulladékok, a zöldfelületek, a víz- föld- védelem megfelelő kezelésének; 3/ figyelmet kell fordítani az egyéb, - jelenleg jelentősebb problémaként nem jelentkező - kevésbé kiemelt témakörök kezelésére is, a kellő gondosság elvének megfelelően.

20 3.SZ. FÜGGELÉK: Újhartyán Községi Önkormányzat Képviselő Testületének 4/2009 (IV. 08.) sz. ÖNK rendelete a község környezetvédelméről Újhartyán Község Önkormányzata a települési környezeti elemek (levegő, felszíni és felszín alatti vizek, föld, élővilág, épített környezet), a táj és az emberi egészség megőrzése, védelme, minőségének javítása érdekében a környezetvédelem helyi szabályozására a helyi önkormányzatokról szóló módosított évi LXV. tv ában kapott felhatalmazás, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. tv ának 3. bekezdése alapján a következő rendeletet alkotja: I. Fejezet Általános rendelkezések 1.. (1) A Környezetvédelmi Rendelet (a továbbiakban: Rendelet) célja az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, az emberi egészség, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme, a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítása. 2.. (1) A Rendelet hatálya kiterjed: a) az élő szervezetek (életközösségeik) és a környezet élettelen elemei, valamint azok természetes és az emberi tevékenység által alakított környezetére b) a település közigazgatási területén lévő összes ingatlanra, azok tulajdonosaira, kezelőire, használóira, valamint a bel- vagy külterületen található erdőkre, gyepekre, a közcélú zöldterületekre, a felszíni és felszín alatti vizekre, és egyéb vizes élőhelyekre, illetőleg környezetükre c) minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki (amely) állandó vagy ideiglenes jelleggel a település közigazgatási területén tartózkodik (működik). 3.. (1) A környezet védelme érdekében: a) az Önkormányzatnak, a természetes és jogi személyeknek, szervezeteknek az elővigyázatosság és a megelőzés elve szerint körültekintő gondossággal kell eljárniuk és együttműködniük, b) az Önkormányzat együttműködik a szomszédos önkormányzatokkal, a környezet- és természetvédelmet ellátó hatóságokkal (felügyelőséggel, a nemzeti parkkal stb.) és a társadalmi szervezetekkel. II. Fejezet A levegő védelme 4.. (1) A levegő védelme kiterjed a település légkörének egészére, annak folyamataira és összetételére, valamint a település klímájára. 5.. (1) A levegőt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól, amely azt, vagy közvetítésével más környezeti elemet sugárzó, folyékony, légnemű, szilárd anyaggal minőségét veszélyeztető, vagy egészséget károsító módon terheli.

21 6.. (1) A mezőgazdasági tevékenység során keletkező növényi eredetű hulladékok ártalmatlanításáról elsősorban komposztálással, ha ez nem lehetséges, elszállításával kell gondoskodni, a szervezett hulladékgyűjtés szabályainak megfelelően. (2) A szalma, tarló, parlag- és gyepterületek égetését levegőminőség-védelmi érdekekből lehetőleg kerülni kell. Az égetést előre a Polgármesteri Hivatalnál be kell jelenteni. (3) A gabonafélék betakarítása után a porszennyezettség csökkentése érdekében a gazdálkodóknak lehetőségeikhez mérten biztosítaniuk kell a szántóföldek további növényfedettségét. 7.. (1) Bűzzel járó tevékenység során az elérhető legjobb technológia alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe. (2) Az almozás nélküli állattartó telepekről származó folyékony halmazállapotú hígtrágya mezőgazdasági területen történő elhelyezése tilos. 8.. (1) A szántóföldek, ingatlanok gyomoktól és allergiát okozó növényektől való mentesítése a tulajdonos illetve a használó kötelessége. (2) A település közterületnek minősülő zöldterületek (parkok, terek) gondozását, karbantartását, gyomtalanítását a Újhartyán Község Önkormányzata Közcélú munka keretében végzi. (3) A településen az ingatlanok előtti közterületek gondozását, karbantartását, gyomtalanítását az adott ingatlan tulajdonosa, illetve használója köteles elvégezni. (4) A gyomnövények vagy allergén növények irtásáról virágzásuk előtt rendszeres gyakorisággal kell gondoskodni, mely védekezés lehetőleg mechanikus eszközökkel (kézi és motoros kaszával, kézzel gyomlálva) történhet 9.. (1) Kommunális és termelési hulladékok nyílt téri, illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése tilos. (2) A háztartásban kis mennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése megengedett. (3) Szilárd tüzelésű lakossági és közületi tüzelőberendezésekben illetve nyílt téren környezetre fokozottan ártalmas és szennyező anyagok /pl.: PVC alapanyagú termékek, gumi, vegyszeres flakonok, műtrágya, műtrágyazsák, növényvédőszer-maradvány, annak göngyölege, gyomirtó maradéka, kommunális hulladék, autógumi, kisipari vállalkozói tevékenység hulladéka stb./ égetése tilos. (4) A község belterületi kertjeiben keletkezett nagy mennyiségű falomb és házi kerti növényi hulladék /minden hasznosításra alkalmatlan növényi maradvány/ égetése tilos. Ezeket elsősorban komposztálni kell, de nagy mennyiségű hulladék elszállításáról az évenkénti lomtalanítások idején az Önkormányzat gondoskodik. Amennyiben év közben nagymennyiségű kerti növényi hulladék összegyűlt, és nem lehetséges a komposztálás, és az évenkénti lomtalanítási idő már volt, vagy később lesz, úgy az ingatlan tulajdonosa köteles elszállítani a szemétlerakó helyre (Dabas, Országút 0108/2.) (5) Lábon álló növényzet, háztartási hulladék külterületen történő égetése tilos. A növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett növényi hulladék égetése a saját tulajdonú külterületi ingatlanon engedélyezett, kivéve, ha a jogszabály másként nem rendelkezik. (6) Engedély nélküli nyílt téri égetésnek minősül, ha a hulladék elemi kár kivételével bármilyen más okból eredendően kigyullad. (7) Országosan elrendelt égetési, tűzgyújtási tilalom időszakában mindennemű avar és kerti hulladék nyílttéri égetése tilos. (8) Közterületen mindennemű égetés tilos!

22 10.. (1) A településen lakók egészségének megőrzése érdekében tilos: a) káros légszennyezést okozó helyhez kötött pont- és épületforrás üzemeltetése, illetve a levegőtisztaság-védelmi előírások és tilalmak megsértése, b) jogszabályban tiltott, illetőleg jogszabályban előírt levegőtisztaság-védelmi követelményeknek nem megfelelő anyag, termék, berendezés termelése, felhasználása, forgalmazása, üzemeltetése. A felszíni és a felszín alatti vizek védelme 11.. (1) A víz védelme kiterjed a felszíni és a felszín alatti vizekre, azok készleteire, minőségére és mennyiségére, a felszíni vizek medrére és partjára és a víztartó képződményekre 12.. (1) A vizek igénybevétele, terhelése, a vizekbe történő használt- és szennyvizek bevezetése megfelelő kezelést követően csak olyan módon történhet, hogy az a természetes folyamatokat és a vizek mennyiségi, minőségi megújulását nem veszélyezteti (1) A felszíni vizek (U-II csatorna, stb.) természetes és természetközeli állapotú partjait a vizes élőhelyek védelme érdekében meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell előnyben részesíteni (1) Az ivóvizet szolgáltató utcai közkifolyók (továbbiakban: közkutak) környezetét különös gonddal kell tisztán tartani és védeni a szennyeződéstől. (2) Az ivóvizet szolgáltató közkutak környezetében mosakodni, állatokat rendszeresen itatni, eszközöket elmosni tilos, illetve olyan szennyező forrást (istálló, illemhely, trágyatároló stb.) létesíteni, amely a kút vizét vagy a talajon keresztül a talajvizet szennyezi, csak a hatályos közegészségügyi és építésügyi szabályokban meghatározott távolságokban szabad. (3) A fogyasztásra alkalmatlan (szennyezett, fertőzött) vizet szolgáltató közkutat NEM IVÓVÍZ feliratú táblával kell ellátni. (4) A házi, talajvizet hasznosító kutak létesítése, használatba vétele, illetve megszüntetése csak engedély alapján, szakszerűen, talajvíz-szennyezést kizáró módon történhet (1) A szennyvizek emésztőgödrökben, szikkasztó kazettákban történő elhelyezése nem engedélyezett. (2) Települési folyékony hulladék termőföldön történő hasznosítása tilos. (3) Állattartásból származó hígtrágya tárolása megfelelő befogadóképességű zárt trágyavagy trágyalé-tárolóba kell elhelyezni úgy, hogy a trágya vagy trágyalé a saját és a szomszédos lakótelkek, épületek és egyéb építmények rendeltetésszerű használatát ne akadályozza, azok állagát ne veszélyeztesse. (4) Az állati tetemek gyűjtése a 18/2008. (XII.12.) sz. az állati hulladékok ártalmatlanná tételével kapcsolatos helyi szabályokról rendelet alapján (5) Az állattartásból származó almos trágya gazdasági célú felhasználása azonnali földbeforgatás mellett engedélyezett (1) Az ingatlanok, intézmények, üzemek szennyvizét, hulladékát, illetve egyéb szennyező vagy mérgező anyagot csapadékvíz-elvezető csatornába, vízfolyásba, üzemelő vagy használaton kívüli kútba, illetve bármilyen módon a talajba vagy a vizekbe juttatni tilos. (2) A csapadékvíz-csatornába, csapadékvíz-elvezető árokba szennyvizet vagy az állattartás hulladékait tartalmazó vizet még előtisztítás után, vagy tisztítottan sem szabad bevezetni. (3) A csapadékvíz akadálytalan lefolyása érdekében a vízelvezető árkok ingatlanok előtti szakaszait az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles rendszeresen tisztítani és tisztántartani.