Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás. Gazdaságfejlesztési Programja. II. kötet: Operatív Program

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás. Gazdaságfejlesztési Programja. II. kötet: Operatív Program"

Átírás

1 Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás Gazdaságfejlesztési Programja II. kötet: Operatív Program Balatonfüred, március

2 A Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás megbízásából készítette: Inspiratura Tanácsadó Iroda Jókor Pályázati Iroda Informer Net Bt. Minden jog fenntartva. A kötet egészének vagy részeinek másolása és sokszorosítása csak a megbízó és a készítõk engedélyével lehetséges.

3 A Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás gazdaságfejlesztési operatív programja 3 TARTALOM Tartalom...3 Bevezetés Helyzetelemzés A fejlesztési térség földrajzi elhelyezkedése A térszerkezeti elhelyezkedés és belsõ térbeli tagozódás Demográfia Infrastruktúra Foglalkoztatás, munkanélküliség Vállalkozások, telephelykínálat A térség gazdasági szerkezete Turizmus Kultúra Vonzerõleltár Kulturális és természeti értékek Civil szervezetek Térségi SWOT analízis Altérségi SWOT analízisek...29 Városkörnyék...29 Partmenti tengely...30 Északi elõtér...31 Nyugati altérség Jövõkép (a kistérség 10 év múlva) A társadalmi-gazdasági fejlesztési programról A program projektjeinek logikai felépítése A társadalmi gazdasági fejlesztési program céljai A prioritások és intézkedések indokai, céljai A Program konzisztenciája, megfelelése más programok intézkedéseivel Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programok Közép-Dunántúli Területfejlesztési Program Veszprém Megye és Kistérségei Stratégiai Programja Az egyes intézkedésekhez rendelhetõ indikátorok...60

4 10. Az intézekdések végrehajtásához javasolt projektek bemutatása A javasolt projektek bemutatása A kiválasztott fejlesztési minta projektek részletes bemutatása projekt: Koordinációs Iroda létrehozása a Balatonfüredi kistérségben projekt: Kerékpárkölcsönzõ hálózat létrehozása projekt: A térségben lévõ kevésbé látogatott területek túraútvonal formájában történõ térképes megjelenítése projekt: A tíz felvidéki és négy partmenti település közt létrejövõ kerékpárút hálózat projekt: A jellegzetes kistérségi termékek forgalmazásának megszervezése projekt: Árkád Hotel felújítása Anna Grand Hotel 4* gyógyszálló projekt: Borturisztikai központ kialakítása projekt: Felnõtt szakképzés fejlesztése szõlészethez, borászathoz kapcsolódó képzés, szakképzés, modulrendszerû képzési programcsomaggal projekt: Idõsek Otthona építése Balatonfüreden projekt: Borászati klaszter kialakítása Balatonfüreden és a kistérségben projekt: Kistérségi szintû gazdasági informatikai portál létrehozása projekt: Egységes arculat (logo, marketing) kidolgozása és megjelenítése a térség hagyományos kézmûves vállalkozásai részére projekt: A volt hajógyár (Balatonfüred) ipari területén inkubátorház létrehozása projekt: A kistérségi településközi összekötõ utak javítása, létesítése projekt: Virtuális közlekedési központ létesítése projekt: A többcélú kistérségben az informatikai bázis és az e-közigazgatás megteremtése...164

5 A Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás gazdaságfejlesztési operatív programja 5 BEVEZETÉS Az Észak-Balatoni Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása (ÉBÖTT) 2003-ban döntött arról, hogy elkészíti gazdaságfejlesztési programját. A kistérségi gazdaságfejlesztési program kialakításának indokaként meghatározó volt, hogy a kormányzati elképzelések szerint ezen a szinten kerül kialakításra az a döntéshozó és menedzsment hálózat, amely mûködését tekintve leginkább képes lesz a gyakorlatban a szubszidiaritás és decentralizáció elveinek megfelelni, illeszkedve az EU másik két alapvetõ területpolitikai elvéhez. Az ezen a szinten megalkotott fejlesztési programok mentén kialakított projektek nagyobb valószínûséggel számíthatnak majd sikerre, mint azok, amelyek esetében csak a nemzeti vagy a regionális koncepciókhoz való illeszkedést lehet bemutatni. A szubszidiaritás elvének megfelelõen a helyi specifikumokra, a helyi erõforrásokra (fizikai, humán) alapozott gazdaságfejlesztési program már létével képes projekteket generálni, és meghatározott idõtávokon belül kijelölni a térség fejlõdésének irányait. Emellett a programon keresztül tudnak a valóban érintettek (önkormányzatok, szociális partnerek, vállalkozók, civil szervezetek és érdekvédelmi szervezetek) beavatkozni lakó- és munkahelyük fejlõdésének menetébe, a partnerség elvének gyakorlásával, amelynek a helyi szinthez legközelebb álló kistérség a legideálisabb helyszíne. A kistérségi gazdaságfejlesztési program a területfejlesztés és tervezés fontos eszközeként irányt mutat a kistérség erõsségeinek megtartására és kiaknázására, gyengeségeinek kiküszöbölésére, de legalábbis tompítására, lehetõségeinek feltárására és kihasználására, valamint a veszélyek lehetséges elkerülésére. A vállalkozások, az innováció, és a térségi marketing erõsítésével hozzájárul a gazdaság - ezen belül is kiemelten a térségi turizmus - élénkítéséhez, biztosítja a megfelelõ infrastruktúrát, kiáll a környezet megtartása, védelme, fejlesztése mellett, elõsegíti a magas szintû, kulturált életkörülmények azonos esélyû elérését, a korszerû és rugalmas oktatóképzõ rendszeren keresztül támogatja a tudásalapú helyi társadalom építését, és az elõbbiekhez szükséges, elsõsorban a vállalkozásfejlesztést segítõ intézményrendszer kiépítését. Az Észak-Balatoni Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása (2004. június 30-at követõen: Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás) gazdaságfejlesztési programjának második kötetében az elsõ kötetben bemutatott helyzetfeltárásra építünk. Célunk, hogy a

6 6 A Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás gazdaságfejlesztési operatív programja második kötet is megállja a helyét önálló dokumentumként, ezért ennek elsõ fejezete a helyzetfeltárás rövid összegzését mutatja be. A helyzetelemzés alapján végzett helyzetértékelést SWOT-analízisben foglaljuk össze. A SWOT elemzést elvégeztük és bemutatjuk a kistérség egészére, valamint külön-külön a négy altérségre vonatkozóan is. A SWOT elemzés formájában végzett helyzetértékelést követõen bemutatjuk a program céljait, felépítését, logikáját, majd a programot alkotó prioritások és intézkedések részletezése következik. Ezek leírása után az intézkedések összefüggéseinek mátrixait helyeztük el, amelyekben bemutatjuk a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjai, a hatályos regionális és a megyei területfejlesztési dokumentumok (programok) intézkedéseinek és az Észak-Balatoni Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása gazdaságfejlesztési programjában található intézkedések összhangját. Mindezek után táblázatos formában rendeljük hozzá az intézkedésekhez azokat a mutatókat, amelyekkel az intézkedések célja, eredménye és hatása értékelhetõ lesz a jövõben. A dokumentumot a javasolt projektek bemutatása, s több projekt részletes kidolgozása zárja. Balatonfüred, február Filep Miklós, elnök Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás

7 A Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás gazdaságfejlesztési operatív programja 7 1. HELYZETELEMZÉS A programban rövid helyzetértékelést adunk. A részletes helyzetfeltárást a program elsõ kötete tartalmazza, amelynek címe: Az Észak-Balatoni Önkormányzatok Területfejlesztési Társulás gazdaságfejlesztési operatív programja I. kötet: Helyzetfeltárás A fejlesztési térség földrajzi elhelyezkedése Az Észak-Balatoni Önkormányzatok Területfejlesztési Társulásnak (ÉBÖTT) jelenleg 20 település tagja van, melynek területe teljes egészében lefedi és alkotja a 2003-ban létrehozott Balatonfüredi KSH kistérséget és az 1999-ben megalakított vidékfejlesztési kistérség területét. A térség szinte egyedülálló módon, összes településével, csonkolás és idegen térséghez tartozó település bevonása nélkül a 2000-ben létrehozott Balaton Kiemelt Üdülõkörzet egyik fontos északi egysége A térséghez tartozó települések a Balaton partján és a Balaton-felvidéken helyezkednek el. A Balaton északi részén elterülõ térség három kistájat foglal magába. Ezek a Balaton, a Balaton Riviéra Paloznaktól Zánkáig tartó része, valamint a Balaton-felvidék Balatonszõlõstõl Monoszlóig húzódó területe. A Balaton-felvidék domborzati viszonyaira a hegységi, dombsági és síksági domborzattípusok is jellemzõek. A térségben alakrajzilag kiterjedt és szeizmikusan érzékeny fennsíkok, vulkáni tanúhegyek és kúpok, hegyközi medencék és eróziós völgyek valamint enyhén tagolt hegylábfelszínû területek váltják egymást. Tektonikailag gyûrõdések, törések, vetõdések, lokális felboltozódások, pikkelyezõdések illetve feltolódások jellemzik a fõtörésekkel határolt 50%-ban m-es tszf-i, 20%-ban tszf-i magasságú területeket. Minden fejlesztésnél figyelembe kell venni, hogy a térségben a települések megközelíthetõségét nagymértékben befolyásolják a domborzati adottságok, amelyek különösen téli idõjárás esetén okoznak közlekedési nehézségeket A térszerkezeti elhelyezkedés és belsõ térbeli tagozódás A szocialista idõszak ipari fejlesztéseinek köszönhetõen a térség az északnyugat délkelet irányú, középhegységeinket követõ ipari-bányászati fejlõdési tengelynek volt a része. A rendszerváltás, illetve a gazdasági szerkezetváltás során ez az országos térszerkezeti tengely jelentõségét vesztette, s vele együtt a térség gazdasága is hanyatlásnak indult.

8 8 A Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás gazdaságfejlesztési operatív programja A balatonfüredi térség földrajzi helyzeténél fogva a kilencvenes évek elejétõl kezdõdõen egyre inkább hazánk gazdasági fejlõdési tengelyében helyezkedett el. Napjaink hazai térszerkezetére jellemzõ Északnyugat-Magyarország Budapest, ill. Szombathely Veszprém Székesfehérvár Budapest vonalak szélén helyezkedik el a térség. A jelentõs gazdasági, ipari fejlõdést produkáló városok és az idegenforgalmi régió jelenléte ellenére a kistérség pozíciója a második évezred elejétõl, az idegenforgalom világméretû recessziója miatt egyre inkább kezd háttérbe szorulni. Földrajzi elhelyezkedése ugyanakkor fejlõdésre predesztinálja, hiszen a recessziót követõ fellendülés kihasználhatja a megfelelõen fejlett közúthálózati elemeket, mely a térség megközelíthetõségét javíthatják. A térszerkezeti vonalak, s a kistérségi beosztás mindenképpen Balatonfüredet teszik a térség középpontjává, a szolgáltató kisváros funkcióját ennek a településnek kell ellátnia. A térségen belül alkörzeteket határolhatunk le, melyek társadalmi, gazdasági, természeti szempontból összetartoznak. A határok, a településcsoportok nem minden esetben válnak el élesen egymástól, néhol egy-egy település két csoporthoz is sorolható. Balatonfüred városkörnyékéhez tartozik Aszófõ, Balatonszõlõs, Csopak, Paloznak és Tihany. Ezek közül csupán Balatonszõlõs mûködött csatolt településként, majd a kilencvenes években a csatolt településrészek elválása és önálló önkormányzat alapítása, mint általános jelenség ebben a térségben is bekövetkezett, de ezek a települések kötõdéseiket megtartották. Közúti és Csopak, Aszófõ vonatkozásában vasúti kapcsolatai megfelelõek. Lakosaik nagy része, ha nem a kistérségen kívül dolgozik, Balatonfüredre ingázik, illetve a balatonfüredi lakosok Balatonszõlõs irányába történõ kiköltözése is jelentõs. Paloznak helyzete kivételes, mivel a szomszédos Balatonalmádi kistérséggel is szoros kapcsolata van, ezt bizonyítja a Lovassal közös körjegyzõség mûködtetése. A kistérség partmenti tengelyét Örvényes, Balatonudvari, Balatonakali Zánka és Balatonszepezd alkotják. Természetesen funkcionálisan Balatonfüred és Csopak is kapcsolódik ehhez az alközponthoz. Ez a térség voltaképpen két központú, hiszen a város mellett Zánka is alközpontként jelenik meg, kapcsolatot teremtve a partmenti és felvidéki települések között. A kistérség gazdasági potenciálja leginkább ebben az altérségben koncentrálódik, és a további gazdaságfejlesztéssel összefüggõ infrastrukturális beruházások is ezen a területen valósulhatnak meg. A szolgáltatást nyújtó és termelõ vállalkozások érdeklõdése leginkább ezeken településeken érzékelhetõ. A térség hátránya, hogy megközelíthetõsége észak felöl rossz, csupán Csopak felõl biztosított megfelelõ közút. A

9 A Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás gazdaságfejlesztési operatív programja 9 vasúti szárnyvonal sem felel meg a fejlõdõ gazdaság követelményeinek. Ennek ellenére a térség gazdasági fejlõdési potenciálja jó. Keleti irányból, Veszprém és Balatonalmádi felõl, nyugati irányból, pedig Keszthely felõl jól megközelíthetõ, s a gazdasági hagyományoknak megfelelõen további fejlesztések valósulhatnak meg. A Balaton-felvidék északi elõtérhez tartozik Pécsely, Vászoly, Kisdörgicse és Dörgicse. Ezek a települések hasonlóan a Balaton-felvidék nyugati altérséghez gazdasági és közlekedésföldrajzi adottságaikat tekintve elmaradnak a kistérség partmenti altérségtõl, viszont turisztikai adottságaik egyedülállóak, de jelenleg csak elemeiben kiaknázottak. Nyugati altérséggel rokon vonásai mellett egyediségét a kistérségben magas erdõsültség jelenti, illetve kapcsolatai a nyugati altérség településeivel elenyészõ. Az altérség déli irányából közelíthetõ meg a legkönnyebben, északi közúti kapcsolatai fejletlenek. Vasúton egyáltalán nem lehet elérni. Ezek az adottságai a gazdaságfejlesztés számára nem kedvezõek, viszont a szelíd turizmus számára ideális fejlesztési célponttá teszik. A Balaton-felvidék nyugati altérség települései közé tartozik: Óbudavár, Balatoncsicsó Szentantalfa Szentjakabfa, Tagyon és Monoszló, melyek közös turisztikai potenciállal rendelkeznek, de ezek is hasonlóan az északi elõtérhez csak kis mértékben kihasználtak. A térség gazdaságának a borászat és az ahhoz kapcsolódó zöld turizmuson kívül egyéb fejlõdési lehetõségei nem is nagyon vannak. Közúti kapcsolatai a keleti irányt a kistérség központja, Balatonfüred leszámítva megfelelõek. Ez indokolja a Tapolcai kistérséggel való intenzívebb kapcsolatot. Fontos jellemzõ, hogy a kistérségben itt a legalacsonyabb az aktív korúakból a foglalkoztatottak aránya Demográfia A Balatonfüredi Kistérségbe tartozó 20 településen 2003-ban összesen lakost regisztráltak. A évi lakosságszámhoz képest ez a népesség 0,1%-os növekedést mutat, amely értékkel a balatonfüredi egyike annak a három kistérségnek a megyében, amelyekben összességében nõtt a lakónépesség óta. A térség lakossága Veszprém megye népességének 6%-át teszi ki. Ez az arány 1990 óta lényegében azonos értéken maradt. A lakosság közel 60%-a a térség központjában, Balatonfüreden él. Ez a település egyben az egyetlen a kistérségben, amelyben a népsûrûség meghaladja a 120 fõ/km 2 értéket. A kistérség egyetlen városát, Balatonfüredet leszámítva mindössze két településen: Csopakon (1617 fõ) és Tihanyban (1438 fõ) haladja meg a lakosságszám az ezer fõt, egy településen, Zánkán közelíti meg az 1000 fõt (903 fõ) de már ezzel is az aprófalvak

10 10 A Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás gazdaságfejlesztési operatív programja kategóriájába esik. A kistérség 20 települése közül 13-ban a lakosságszám nem éri el az 500 fõt. A térséget alkotó községek többsége az országos átlagot (53%) jelentõsen meghaladva - tehát (13 község 65%) 500 fõ alatti lakosú kistelepülés (törpefalvak), amelyek együttes lakosságszáma a térség népességébõl mindössze 12 %-nak felel meg (2630 fõ). A törpék között is kicsik Óbudavár és Tagyon, ahol a népesség 100 fõ alatti. A kistérség összlakosságszámának alakulását vizsgálva a 70-es évektõl vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a legnagyobb növekedés az egész térségre vonatkozóan az elsõ tíz évben következett be, bár a 19 község nagy többségét (14 község) ezen idõszakban népességvesztés jellemezte. Eközben Balatonfüred város lakossága 40 %-os növekedést könyvelhetett el. A kistérség egészét tekintve a következõ évtizedben is lakosságnövekedést könyvelhetünk el, bár már jóval szerényebb mértékben, mint az elõzõ évtizedben ismételten a városi népesség növekedésének köszönhetõen, mely ebben az évtizedben is meghaladta számában a községek egészére jellemzõ fogyást. E két évtized alatt Balatonfüred lakossága jelentõsen (50%-kal) megnõtt, míg a térség községeinek összlakossága 434 fõvel (5%-kal) csökkent. A 90-es években megállt Balatonfüred városi lakosságának növekedése, sõt csökkenésbe fordult át. A községek tekintetében összességében nem változott a tendencia, azaz 1970 tõl kezdve végig csökkenést mutatnak a számok 2001-ig. Az egyes települések tekintetében azonban vannak üdítõ kivételek (Balatonakali és Zánka) 2001-ig a teljes vizsgált idõszakban növekedõ lakosságszámot mutatott, Csopak lakossága 1990-tõl a gyarapodás irányába indult el ben sikerült fordítania Aszófõnek és Balatonszõlõsnek is. A 2001-ig vizsgált három évtized alatt végig népességcsökkenést mutatott azonban 6 település, 1980-tól, pedig Tihany is. Az ezt követõ két évben a települések többségénél lakosságszám növekedést regisztrálhatunk. Ha kitekintünk a népszaporodás kistérségi számaira az elmúlt két évtizedre visszanyúlva, akkor azt láthatjuk, hogy a kistérség évi és évi lakosságszáma megegyezik, hasonlóan bár legalább 600 fõvel magasabb szinten - az évi és évi is. A mögöttes alakító demográfiai folyamatok azonban jellemzõen eltérõ jellegûek és mértékûek voltak a 80-as években és a 90-es években. A 80-as években ugyan már 15 településen

11 A Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás gazdaságfejlesztési operatív programja 11 természetes fogyást látunk, a városba betelepülõk nagy száma miatt azonban ebben az idõben pozitív a kistérség vándorlási különbözete. A 90-es években mindkét demográfiai folyamatot tekintve változások következtek be. A születések számának jelentõs mértékû visszaesése következtében 2001-re a természetes fogyás vált jellemzõvé a térség településeire 3 kivételével. A vándorlási különbözet tekintetében az elõzõ évtized tendenciája megfordult, és a 90-es évekre negatív vándorlási különbözet alakult ki ban a kistérség egészére, és a településekre egyenként is teljes körûen érvényes, hogy a halálozások száma meghaladta a születések számát, ami természetes fogyáshoz vezetett. Az 1000 lakosra jutó élve születések tekintetében Veszprém megye kistérségei között 7,6-os értékkel a legutolsó a balatonfüredi kistérség, míg a legmagasabb, 9,3-es számot az ajkai kistérség tudja felmutatni. A halálozások tekintetében kistérségi összehasonlításban már nem áll ennyire rossz helyen a balatonfüredi kistérség. Az 1000 lakosra vetített halálozási szám 10,6 értéke a veszprémi kistérség után a második legalacsonyabb a megyében. A lakosságszám kialakításában szerepet játszó másik fõ tényezõ, a vándorlási különbözet már kedvezõbb képet mutat 2003-ban, fõleg a kisközségek tekintetében. A megye kistérségeivel történõ összehasonlításban vándorlási különbözet értékében a középmezõben helyezkedik el a balatonfüredi kistérség. A évi átlag értékéhez képest (5,6 fõ) viszont a legutóbbi év vándorlási különbözete romlást mutat. A természetes fogyás és vándorlási különbözet eredõjeként a kistérség lakossága ha nagyon kis mértékben is, de csökkent 2003-ban az elõzõ évhez képest. A térség demográfiai összetételére nézve kedvezõtlen, hogy a fiatalok aránya 5 község kivételével (Balatonszõlõs, Szentantalfa, Szentjakabfa, Tagyon és Zánka) alacsonyabb, mint az idõs népesség (64 év felettiek) aránya, így az öregedési index 1 e települések kivételével egy, vagy afeletti, így a települések nagy részét már ma is az elöregedés jellemzi. Az elkövetkezõ évekre, évtizedekre nézve egyre inkább problémát hordoz magában, hogy e térségben is egyre kevesebb gyermek születik, egyre kevesebb lesz a fiatalkorúak és magasabb az idõs vagy idõsödõ, már nem aktív korúak aránya, az öregedési index egyre kedvezõtlenebb értéke várható. Az idõs népesség magas, ill. növekvõ aránya az idõs ellátás, 1 Öregedési index: Az idõs korúak (64 éven felüliek) és a gyermekkorúak (0 14 évesek) aránya. Amennyiben értéke meghaladja az egyet, elöregedõ településrõl beszélünk.

12 12 A Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás gazdaságfejlesztési operatív programja szociális ellátás területén jelentõs feladatok elé állítja az érintett települések önkormányzatait. Különösen problematikus, hogy a térségben az idõsek több mint harmada (41,5%) 75 éven felüli (a megyei átlag 37,4 %). A települések felében, köztük Balatonfüreden is ez az arány 40% feletti, ezen belül Balatonudvariban, Tagyonban és Vászolyon arányuk az 50%-ot is eléri, ill. meghaladja. Sokan egyedül élnek, gyermekeik elköltöztek a faluból, a térségbõl, az õ ellátásukban nemcsak szociális és egészségügyi ellátásra kell gondolnunk, integrálásukban a településen mûködõ civil szervezetek jelentõs szerepet tölthetnek be, segítve az önkormányzatok ez irányú feladatait. A kistérség egészét nézve az eltartottsági ráta értéke (43) alacsonyabb a megyei átlagnál (45) a gyermekkorúaknál a megye kistérségei közül a balatonalmádival megegyezõ legalacsonyabb értékbõl, viszont az idõs korúakra nézve a megyei átlagnál magasabb eltartottsági rátákból összeadódóan. A térség községeinek többségében (Tíz település - aprófalvak) magas, 50 feletti az eltartottsági ráta A kistérség demográfiai folyamatainak alakulása nem mutat kedvezõ képet. A természetes fogyás mértéke felerõsödött, amely döntõen az élveszületések alacsony szintjébõl adódik. A népességszámnak a megyei átlaghoz képest kisebb mértékû csökkenése a kedvezõ vándorlási különbözetnek köszönhetõ, ez nagyrészt ellensúlyozza a negatív természetes szaporodást. A halandóság szintje az országosnál kedvezõbb, így az itt élõ népesség életkilátásai jobbak. Folytatódik a népesség öregedése, ugyanakkor felerõsödtek a kistérségen belüli területi különbségek a demográfiai folyamatok tekintetében is. Ez egyrészt a településtípusok (falu, város) között jelentkezik, de további differenciáló tényezõ a településnagyság is. Legkedvezõbb helyzetben a nagyobb parti települések vannak, a legkisebb települések közül, pedig azok, amelyek a városokból kitelepülõ értelmiség célfalvai, vagy vándorlási célterületek. Miközben a településközpontoktól távolabb lévõ belsõ perifériák demográfiailag is egyértelmûen hátrányos helyzetûnek minõsülnek, s úgy tûnik, hogy az elkövetkezendõ években sem csökkennek ezek a különbségek Infrastruktúra A kistérség településein az ivóvízellátás közel 100%-ban megoldottnak tekinthetõ, néhány melléképülettõl eltekintve minden háztartás rendelkezik vízvezetékkel. Ebben a térségben is a Balaton térséget ellátó állami tulajdonú víziközmû rendszer, a Dunántúli Regionális Vízmû Rt. (DRV) üzemeltet. A kistérség partközeli településeinek vízellátásában az Észak-kelet -, és Nyugat - Balatoni Regionális Vízmû (a továbbiakban ÉKBRV és NYBRV) rendszer

13 A Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás gazdaságfejlesztési operatív programja 13 mûködik közre. A rendszer fõ vízbázisait a Balaton vízére települõ balatonfüredi felszíni vízmû, illetve ivóvíztermelõ kutak, források és a nyirádi karsztvíz jelentik. Az ÉKBRV legjelentõsebb vízbázisai a Balatonfüreden található felszíni vízmû, mely évben összesen ezer m3 nyersvizet emelt ki a tóból és tisztított ivóvíz-minõségûre. A térség lakásállománya volt, mely kevesebb az elõzõ években mért adatoknál. A kistérségben a 100 lakásra jutó népesség száma (244) a megyei adatok közt a legkedvezõbb. Azonban ez, fõleg a kisebb falvakban az elöregedés miatt alakult ki a sok egyedülálló idõs ember miatt. A térség fontos jellegzetessége, hogy a lakó ingatlanok mellett a partmenti településeken különösen magas az üdülõnek, nyaralónak használt, csak szezonálisan lakott ingatlanok aránya. Ez egyes településeken meghaladhatja a 10-15%-ot is. Mindez a háttér településekre is kezd begyûrûzni. A megyében, s a térségben is, országos összehasonlításban magas azon lakóházak aránya, amelyeket üdülési céllal hasznosítanak tovább. A kistérség jelentõs idegenforgalmi központ szerepének ellenére viszonylag késõn kapcsolódott be a gázhálózat kiépítésébe. Elõször Balatonfüred és környékén épült meg a hálózat, melynek továbbépítése a térség egészére vonatkozóan megtörtént a kilencvenes évek folyamán. A háttér települések közül többen kapcsolódva az egyes part menti önkormányzati földgáz programokhoz, együttmûködve részt vettek a hálózat kiépítésében. A lakosság terhelhetõségét figyelembe véve több településen az alapinfrastruktúra kiépült, de a lakosok hátrébb sorolták a saját gáz beruházásaikat. Jelenleg a lakások 66,1%-a csatlakozott a gáz hálózatra, mely a régiós átlagnak megfelelõ szintet jelent. A térség jelentõs közlekedési tengelyek közelében található. Két nagy közlekedési korridor, az M7-es autópálya, illetve az északi parti vasúti fõvonal, valamint a 8 számú fõút kapcsolódásai a térség felé léteznek. A közúthálózat fejlesztési tervekben 2015-ig megvalósíthatóan szerepel az M7-es autópálya teljes déli irányú kiépítése és a 8. számú fõközlekedési út gyorsforgalmi úttá fejlesztése. Ennek köszönhetõen a térséghez lényegesen közelebb kerül a gyorsforgalmi hálózat. A tervezett elemek megépítése kiváló összeköttetést jelent az Alföld és Ausztria irányába történõ eljutásra, valamint az Adriai tenger felé egyaránt. A távolsági közlekedés gyorsforgalmi feltételei már ma is használhatók, a hálózat tervezett fejlesztésével, pedig kimondottan jó földrajzi pozícióba kerülhet a kistérség Az idõbeli megközelíthetõséggel kapcsolatban megállapítható, hogy a gyorsforgalmi hálózatból a 8. sz. út legrövidebben Csopakon keresztül közelíthetõ meg 30 percen belül. Az M7-es szintén 30 percen belül a 71. sz. fõúton keresztül érhetõ el. Ez az érték a

14 14 A Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás gazdaságfejlesztési operatív programja gazdaságfejlesztés szempontjából kiemelten fontos mutató, hiszen ezen a határon belül érezhetõ a gyorsforgalmi utak gazdaságélénkítõ, vállalkozás telepítõ hatása. A hálózat kibõvülésével az idõbeli megközelíthetõség nem javul a térség nagy része számára, tehát fõleg a felvidéki települések továbbra is a 30 perces határon kívül maradnak. Ennek legfõbb oka, hogy a térségen belüli közúti közlekedési hálózat nem megfelelõ, sok helyen hiányoznak átkötõ elemek. A domborzati viszonyok és a közutak jellege jellemzõen csak lassú haladást tesz lehetõvé. A 71 és 73. sz. másodrendû fõközlekedési utak fejlesztése nem várható. A helyzet további javulását csak a Veszprém Tapolca fõút fejlesztése jelenthetné, mely amellett, hogy jelentõsen tehermentesítené a 71. sz. fõutat a tervezett balatonfüredi és zánkai lecsatlakozásokkal le is rövidíthetné a háttér településekrõl is a gyorsforgalmi úthálózatra történõ eljutás idejét A térségen két fõútvonal halad keresztül, a 71. sz., nyugati - keleti irányban, illetve a 73. sz. fõút Csopakon keresztül, amely Veszprémig tart. A felvidéki települések közül Balatonszõlõstõl egészen Dörgicséig minden község rendelkezik bekötõúttal, melyek rákapcsolódnak a fõútra, és láncszerûen egymással is kapcsolatban állnak. További közlekedési kapcsolatokat Pécsely és Balatonszõlõs esetében a tótvázsonyi, Dörgicse esetében a Mencshely-Dörgicse, a Nivegy-völgy esetében a Nagyvázsony-Zánka, Monoszló esetében, pedig a Tapolca-Zánka, összekötõ szakaszok biztosítják. Paloznak vonatkozásában a Lovassal összekötõ útvonalak jelentik a közúti kapcsolatot. Összességében elmondható, hogy a 71. sz. fõút kivételével szinte minden mellékút javításra szorul. A fõútra ráfûzõdõ települések életét ezen kívül a szezonális csúcsforgalom is nehezíti. A száz lakosra jutó telefonvonalak száma jelentõsen növekedett, bár ennek ellenére sem érte el az országos vagy megyei átlagot. A telefonellátás a térségben nem mondható színvonalasnak, hiszen a lakosság közel 49,5 %-a rendelkezik távbeszélõ fõvonallal. Átlagosan 100 lakásra 113 fõvonal jut, a szóródás itt is a térségre jellemzõ mutatókkal szolgál. A háttér települések közé tartozó Óbudaváron élõk rendelkeznek (a lakások 3 -ben) a legkevesebb fõvonallal, a legtöbbel, pedig a pert mentén élõ balatonszepezdiek (100 lakásra 258 fõvonal jut). A vezetékes telefonhálózat további bõvülésének a mobil telefónia terjedése szabott gátat Foglalkoztatás, munkanélküliség A térség településeinek foglalkoztatási szerepkörét vizsgálva a 2001-es népszámlálás adatainak elemzése szerint a térség legnagyobb foglalkoztató települése Balatonfüred volt,

15 A Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás gazdaságfejlesztési operatív programja 15 ahol 5314-en találtak munkát, közülük 1518 fõ, a foglalkoztatottak 29%-a más településrõl jár be, akiknek azonban csak kevesebb, mint fele lakik a kistérség községeiben. A foglalkoztatottak 35%-a a kistérségen belüli ingázással talált magának munkahelyet, ez az arány a községek egészére vonatkozóan viszont már elérte az 50%. A foglalkoztatottak fele tehát nem talál magának munkalehetõséget saját községében. Ennél jóval kedvezõbb a helyzet Balatonfüreden, ahol a foglalkoztatottak 73%-a a helyben lakókból kerül ki. A községek közül a három nagy, Csopak, Tihany és Zánka nyújtja a térségközpont után a legtöbb munkalehetõséget a kistérség községeiben élõknek, azonban mégis azt mondhatjuk, hogy igazán nagy foglalkoztatók híján egyik település sem rendelkezik komoly térségi foglalkoztató szerepkörrel. Érdemes megemlíteni, hogy Tihany és Zánka, két nagyobb Balaton-parti község rendelkezik a települések közül a helyben lakó foglalkoztatottak számát meghaladó munkahellyel, ugyanakkor a helyben lakók is e településeken találnak legnagyobb arányban helyi munkahelyet maguknak. Elõbbiek értelmében 2001-ben a térség szempontjából mindenképpen Balatonfüred tekinthetõ a legjelentõsebb ingázási célpontnak, továbbá a három nagyobb községben is sokan találnak munkát a térség kistelepüléseirõl. A legkisebb települések lakói vannak legrosszabb helyzetben a helyi munkavállalási lehetõségeket tekintve. Öt település vonatkozásban a helyben lakó foglalkoztatottak 70%-ot meghaladó arányban járnak más településre dolgozni, további hat településen, pedig még szintén magas, 60%-ot meghaladó a más településekre eljáró foglalkoztatottak aránya. Ez azt mutatja, hogy a foglalkoztatási lehetõségek, a foglalkoztatók igényei, valamint a helyben lakó munkavállalók igényei nem találkoznak az esetek nagy hányadában. Ugyanakkor a munkavállalók akkor is ragaszkodnak lakóhelyükhöz, vagy éppenséggel nincs lehetõségük onnan elmozdulni, ha megfelelõ munkát csak más településen találnak maguknak. A kistérségben a foglalkoztatottsági arány átlaga (57%) meghaladja az országos átlagot (53,0%), de valamivel alatta marad Veszprém megye értékének (57,2%). A megyei átlagot csak négy településen haladja meg a foglalkoztatási arány értéke, még Balatonfüreden is alatta marad. A térség foglalkoztatási szintje azonban még viszonylag jónak mondható 2001-ig. Ettõl kezdve azonban kedvezõtlen irányba indult el a foglalkoztatás és munkanélküliség mértékének alakulása a kistérségben.

16 16 A Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás gazdaságfejlesztési operatív programja A foglalkoztatottak megoszlását vizsgálva az egyes összevont nemzetgazdasági ágak között megállapíthatjuk, hogy mind a helyben dolgozók lakosok, mind, pedig a más településekre eljárók legmagasabb a megyei átlagot jelentõsen meghaladó arányban a szolgáltatásban (80 ill. 69%), míg legkisebb és egyben megyei átlag alatti arányban a mezõgazdaságban (2,9 ill. 2,3 %) dolgoznak. A helyben dolgozók között ötször, az eljáró foglalkoztatottak körében, pedig 2,5-szer többen dolgoznak a szolgáltatásban, mint az iparban. A térségben legnagyobb foglalkoztató szolgáltató szektorban különösen az idegenforgalommal szoros kapcsolatban lévõknél a foglalkoztatottak létszáma erõsen függ a térségbe látogatók számától és a szolgáltatásokat igénybevevõk számától, ezért is ilyen magas a foglalkoztatásban (a megyében a legmagasabb) a szezonális ingadozás ebben a kistérségben. A térségben a foglalkoztatásra jellemzõ a nagyfokú szezonalítás, kiemelten a turizmus és a mezõgazdaság területén. Leginkább az idõjárás, a szezonalítás, a vendégszám alakulása - melyek szoros összefüggésben állnak egymással - befolyásolják a foglalkoztatási trendek alakulását. Az évrõl évre munkanélküli státuszba kerülõk legalább fele fél évre vagy néhány hónapra alkalmazotti állományba kerül, abban az idõszakban, amikor megnövekszik a munkaerõ iránti igény is. Sok község önkormányzata szintén foglalkoztat szezonálisan közfeladatok ellátására munkásokat, legfeljebb fél éves idõtartamra. A térség munkanélküliségi mutatói nem túl kedvezõek. Több mutató (szezonalítás, munkanélküliségi ráta, munkanélküliek számának növekedése, pályakezdõk aránya a munkanélküliek között) a megyei átlaghoz képest rosszabb helyzetet jelez. A munkanélküliek száma 1993-ban érte el a legmagasabb szintet a rendszerváltás óta, majd ezt követõen fokozatosan csökkent. A csökkenõ tendencia egészen a év végéig tartott, majd megfordult. A legutóbbi két évben ismét jelentõs növekedés tapasztalható, melynek mértéke a kistérségben szignifikánsan a megyei átlag felett alakult. E növekedésre fõ okként a kistérség fizikai méretének kicsinysége és a kevés munkáltató nevezhetõ meg. A munkanélküliek számának éven belüli változásában nagymértékû szezonalítás tapasztalható. A nyári sajnálatosan pár hónapra korlátozódó - turisztikai szezonnal kapcsolatos Balaton-parti munkavállalási lehetõségek ill. általában a hazai turisztikai szûk nyári szezon adnak magyarázatot erre a foglalkoztatottsági ingadozásra. A kistérségben az elmúlt 15 éven belül 2001-ben volt a legkevesebb munkanélküli, ekkor a munkanélküliségi ráta 6%-hoz közeli értékre csökkent, és a teljes vizsgált idõszakról elmondhatjuk, hogy a mutató értéke mindvégig 9% alatt maradt.

17 A Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás gazdaságfejlesztési operatív programja 17 A megye kistérségi közül a balatonfüredire jellemzõ a legmagasabb szezonalítás, itt a legmagasabb a pályakezdõ munkanélküliek aránya és gyakorlatilag nem találunk szabad álláshelyeket a térségben. A regisztrált munkanélküliek legnagyobb hányadát az általános iskolát, valamint a szakmunkásképzõt/szakiskolát végzettek teszik ki a térségben. A munkanélküliek között feltûnõen magas a éves fiatal (pályakezdõ) korosztály aránya, közel megegyezik a középkorúakéval (36 45 év). Az idõsebb munkanélküliek (51 év felettiek) ugyanakkor a regisztrált munkanélküliek mindössze 13,2%-át teszik ki együttesen Vállalkozások, telephelykínálat A vállalkozások sûrûségét tekintve a térség az országos és megyei átlag 2002-ben ezer lakosra a megyében 80,2, a régióban 79,2, míg az országban 84,8 vállalkozás jutott felett van évben 128 vállalkozás jutott 1000 lakosra. A vállalkozások magas száma összefügg a már említett balatoni idegenforgalommal. Jellemzõen a magas sûrûséget a partmenti településeken tevékenykedõ gazdasági társaságok adják, mivel ezzel ellenben a felvidéki községekben sokszor a megyei és országos átlag alatti a vállalkozások reprezentativitása. Ahol magas az ingázók és a nem helyben dolgozók aránya, ott mindig alacsony a vállalkozások száma. A térségen belül legmagasabb a vállalkozások sûrûsége Balatonfüreden és Csopakon, ahol a térséghez igazodó a megyei, regionális és országos átlagot meghaladó adatokkal találkozunk. Magas még ennek a mutatónak az értéke Tihanyban is. A magas értékek mögött idegenforgalmi vagy kereskedelmi prosperitás áll. Viszont a sûrûség nagyon alacsony ugyanakkor az északi elõtérben és a nyugati altérségben valamint a zsáktelepüléseket A térség gazdasági szerkezete A kistérségben jelenleg a tercier szektorban, melyek elsõsorban pénzügyi, közlekedési, intézményi és hatósági, szakképzési, valamint szórakozási és bevásárlási területen behatárolhatók (turizmus, elsõsorban Balatonfüreden jellemzõ szolgáltatásokban) és a mezõgazdaságon belül a szõlészetben-borászatban mutat jelentõs potenciált. Logisztikai bázisból kettõ is üzemel a településen, és sok a kisipari vállalkozó. Ebbõl a három meghatározó gazdasági ágból a térség adottságai és Balaton jelenléte okán a turizmus még két nagy csoportra osztható, amely egyben a földrajzi szempontú csoportosítást is

18 18 A Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás gazdaságfejlesztési operatív programja megszabja. A tóparti települések jellemzõje a vízparti üdülés, amely számos szolgáltatást von magával. Aszófõt és Paloznakot kivéve minden község rendelkezik kiépített stranddal, melyeket az önkormányzatok támogatásokból és saját forrásokból az utóbbi években nagyobb volumenû beruházásokkal fejlesztettek. A partmenti települések mindegyikén található valamilyen formában szálláshely, ezek túlnyomó része Balatonfüreden, Tihanyban és Csopakon található. A helyben foglalkoztatottak megoszlása a fõ nemzetgazdasági ágazatok szerint, 2003-ben Helyben foglalkozatott Település/ Mezõgazdaságbatásbadaságbatásban Szolgálta- Mezõgaz- Szolgálta- Összesen Iparban Iparban területi szint fõ fõ % Térség ,87 10,87 51,69 Megye ,3 38,3 56,4 Régió ,6 42,2 52,2 Ország ,6 31,6 62,8 Forrás: Népszámlálás adatok alapján saját számítások. Balatonfüreden és kistérség településein a kilencvenes években lezajlott gazdasági átalakulás eltérõ hatással volt a foglalkoztatásra. A foglalkoztatottak számának változása gazdasági szerkezeti átalakulást is takar. A kistérségben jelentõsen visszaesett a mezõgazdaság és a feldolgozóipar foglalkoztatási szerepe, mely elsõsorban a hajógyártás leépülésének köszönhetõ. Az építõipar szerepe viszont jelentõsen erõsödött, valamint a szolgáltatások és a közszolgáltatások is létszámbõvülést mutatnak. A szolgáltatásokon belül a szálláshely szolgáltatás és az üzleti szolgáltatások alkalmazotti létszáma növekedett a leginkább. Mára foglalkoztatási szempontból a korábbi mezõgazdasági dominancia helyett a kistérség gazdasága egyértelmûen a szolgáltatások irányába indult el. Ezzel szemben a kistérségben a mezõgazdasági és a feldolgozóiparban foglalkoztatottak részaránya csökkent jelentõs mértékben, tehát a munkahelyek legnagyobb részt ezekben az ágazatokban vesztek el. Az ipar összességében sok munkahelyet veszített, de egyes alágazatai, melyek a minõségi szolgáltatásokhoz kapcsolódó termékek elõállításával foglalkoznak (borászat, építõipar) a visszaesés ellenére is növelni tudták foglalkoztatottaik számát. A szolgáltatásokon belül szezonálisan a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás alkalmazottainak száma növekedett jelentõs mértékben.

19 A Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás gazdaságfejlesztési operatív programja 19 A kistérségben a mezõgazdasági területek jellemzõje az elaprózódottság, mely az egyrészt a gazdaságos mûvelést és ennek következményeként a megélhetést is megnehezíti. A jelenlegi földtulajdonosok száma több ezerre tehetõ, és a települések több mint 50%-a esetében döntõ hányaduk nem is helybeli. A mezõgazdasági területek közül a megmûvelt hektárok nagysága átlagosan 50%, melybe az erdõ és legelõterületek is beletartoznak. Ezért valójában ennél jóval szerényebb arányok is elõfordulnak. Az erdõk átlagosan 44%-ot foglalnak el az összterületbõl. A térség legtöbb települése átlagosan legalább 30%-nyi erdõterülettel rendelkezik, ez alól kivétel például Tagyon, melynek területén csupán 6%-ban találhatók erdõk a jelenleg a nem hasznosított területek nemcsak a tulajdonosnak nem hoznak hasznot, hanem azzal, hogy parlagon hagyják a táj vonzó jellegében is kárt tesznek. Az összterület 18%-át képezik szántók, mintegy 10%-át szõlõk és csupán alig 1%-át gyümölcsösök. A területek felét erdõk és gyepterületek adják, míg a maradék 20%-ot egyéb kategóriába sorolták. Sajnálatos, hogy az országos viszonyokhoz képest is kedvezõ éghajlati és talajadottságok ellenére, melyek fõként a fûszernövények, valamint a csonthéjas gyümölcsök termesztésének kedveznek, eddig kevés példában kerültek át a gyakorlatba. A megtermelt gabona legnagyobb részét takarmányként hasznosítják, lévén, hogy az ország más tájairól könnyen beszerezhetõ a jó minõségû gabona. Szõlõt mintegy 1736 hektáron mûvelnek a Balatonfüred-Csopaki Borvidéken. A feldolgozó ipari ágazatok közül kiemelkedik a szõlõ feldolgozás és borászat. A térség adottságai jók, mely magyarázza, hogy a tevékenység nagy hagyományokkal rendelkezik a környéken. A jelenlegi üzemek a korábbiak részbeni privatizációjával, a telephelyek, üzemek átvételével jöttek létre. A borászat területén jelentõsebb gazdaságokról elmondható, hogy az elmúlt években a folyamatos termékfejlesztés mellett a termékek értékesítése is nagy hangsúlyt kapott. A térség iparának jelentõs szereplõje a 1994-ben megalakult Termelés-Logistic Centrum Kft, mely mellett a régi hajógyár területére számos egyéb vállalkozás is betelepült. Az ipari területen hajóépítési tevékenységet csupán a mûanyag vitorlások és motoros jachtok gyártásával foglalkozó a Balatonfüredi Hajógyár Kft. folytat, mely 80 alkalmazottal kezdte meg a termelést, mely az évek során fokozatosan növekedett, jelenleg a foglalkoztatotti létszám 300 fõ feletti. A kihasználatlan épületrészek nagy részét kiadták óta egy faipari üzem, vitorlavarró mûhely és az Iglói nyomda rendezkedett be a területen. Emellett egy nagy itallerakat is

20 20 A Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás gazdaságfejlesztési operatív programja kialakította saját logisztikai központját a néhai raktárépületekben. Ennek ellenére jelenleg is vannak az ipari területen kihasználatlan, megfelelõ infrastruktúrával rendelkezõ objektumok (iroda helyiségek, szociális helyiségek, öltözõk stb.), melyek hasznosítása a jövõben megoldásra vár Turizmus A turizmus kiemelt jelentõségû a kistérségben, mivel az ebbõl szerzett jövedelem adja a kistérségben élõk legnagyobb bevételi forrását. A térség legnagyobb vonzereje egyértelmûen Európa legnagyobb édesvízi tava, a Balaton. A kistérségben turisztikai szempontból egyértelmûen a vízparti turizmus a meghatározó. A partmenti települések mindegyikén található kisebb-nagyobb strand, Balatonfüreden több is. A strandokon túl a kistérség 4 településén található vitorlás kikötõ. A Balatoni Hajózási Rt. a menetrend szerint közlekedtetett személyhajók, és a Tihany-Szántód közötti kompközlekedés mellett számos egyéb lehetõséget kínál a turisták számára a pihenésüket, nyaralásukat még élvezetesebbé téve. A vízparti turizmus mellet számos más ágazat is képviselteti magát a térségben. Az egyik legjelentõsebb a borturizmus. A kistérség területén 4 borút található, amelyeken számos helyi kistermelõ várja a vendégeket borkóstolókra pincéikben. Képviselteti magát, továbbá a kistérségben az aktív turizmus számos ága: lovaglás, erdei kirándulások, kerékpározási lehetõségek (kerékpárút), vadászat, sport lehetõségek. A kistérség egy része, a Tihanyi- félsziget és a Pécselyi-medence, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területét képezi. Az utóbbi években a kerékpárosturizmus jelentõs fejlõdésen ment keresztül. A kistérséget tekintve a part menti településeken elkészült a kerékpárút (Csopak- Balatonfüred-Tihany-Aszófõ-Örvényes-Balatonudvari-Balatonakali-Zánka-Balatonszepezd), így a szomszédos települések könnyen elérhetõk ily módon. Egyetlen probléma, hogy a háttértelepülések és ennek következményeként a Bakony nehezebben közelíthetõ meg, mivel ott még nem épült ki a hálózat. Viszont elkészült a terv a kerékpárút további bõvítésére, melynek tervezett útvonala Balatonfüred-Pécsely-Vászoly-Dörgicse- Balatonakali. Ennek elkészültével lehetõség nyílik a háttértelepülések erõteljesebb bekapcsolása a balatoni turizmusba. A kistérségben a lovaglást kedvelõk is kombinálhatják a pihenést a hobbijukkal a Balatonfelvidéki Pécsely község szomszédságában természetvédelmi területen található Csikós Lovasudvarban és a Koloska Lovasiskolában.

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei Balatonfüred és környéke gyöngyszemei azaz Balatonfüred és a Kelet-balatoni Kistérség mikro-régiójának összefogása az egész éves kulturális, egészség- és borturizmus fenntartható fejlôdéséért. Balatonfüred

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Balaton-felvidéki Akciócsoport LEADER vidékfejlesztési közösség. Éltető Balaton-felvidék Helyi Fejlesztési Stratégia

Balaton-felvidéki Akciócsoport LEADER vidékfejlesztési közösség. Éltető Balaton-felvidék Helyi Fejlesztési Stratégia Balaton-felvidéki Akciócsoport LEADER vidékfejlesztési közösség Éltető Balaton-felvidék Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 Készítette: Éltető Balaton-felvidékért Egyesület 1 Verzió lezárása: 2016. április

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része

Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része Lović Ivan Gorjani - Općinski načelnik, közösségi polgármester Végh Andor PTE Földrajzi Intézet Szlavónia,

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testületének. 4/2002. ( VI. 14.) számú ör. 1 R E N D E L E T E. a helyi közművelődésről

Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testületének. 4/2002. ( VI. 14.) számú ör. 1 R E N D E L E T E. a helyi közművelődésről Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testületének 4/2002. ( VI. 14.) számú ör. 1 R E N D E L E T E a helyi közművelődésről 1 2 Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testülete a kulturális

Részletesebben

Szentbékkálla település Önkormányzati Képviselő-testületének

Szentbékkálla település Önkormányzati Képviselő-testületének Szentbékkálla település Önkormányzati Képviselő-testületének 3/2002. ( VI. 17.) számú ör. 1 R E N D E L E T E a helyi közművelődésről 1 Módosította: 11/2008. (XII.08.) ÖK rendelet. Hatályba lépés időpontja:

Részletesebben

A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020. dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata

A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020. dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020 dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata Szombathely 2015 Megújult a Közgyűlés megújult a hivatal Erős felelősség Vas megye területfejlesztésében

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV CSOBÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV CSOBÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV CSOBÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 1. Ön csobánkai lakos? igen nem Ha igen, mióta él a településen? éve 2. Ön csobánkai üdülő tulajdonos? igen nem 3. Tervezi-e, hogy

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Pályázati figyelő 2011. június

Pályázati figyelő 2011. június 1 A) Magyar pályázatok ot i mértéke NEFMI önkormányzati múzeumok támogatására Önkormányzatoknak, általuk fenntartott muzeális intézmények új, állandó kiállításaira, illetve Pest megyében és Budapesten

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV Trenecon COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,

Részletesebben

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata 2014-2019 Kapolcs község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődésről (módosítással egybefoglalva és lezárva: 2014. december 31.) Tapolca Város Önkormányzatának

Részletesebben

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása ÁROP-1.2.11-2013 Megyei Tervezés Koordinációja Somogy Megyei Területfejlesztési Konferencia Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

Gazdaság. Infrastruktúra

Gazdaság. Infrastruktúra Gazdaság A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., Averman- Horvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs Metál Kft., Magyarplán Kft., QUATRO Kft. A.L.M Kft.,

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Települési jövőkép. Sárosd

Települési jövőkép. Sárosd Települési jövőkép Sárosd Problémák Szociális struktúra Kisebbség (10%) Bölcsőde hiánya Gyógyszertár szolgáltatása Hagyományőrzés, nem óvjuk történelmi értékeinket. Képzetlen munkaerő Helyi járatos busz

Részletesebben

Fonyódi járás fejlesztési programjának bemutatása

Fonyódi járás fejlesztési programjának bemutatása ÁROP-1.2.11-2013 Megyei Tervezés Koordinációja Somogy Megyei Területfejlesztési Konferencia Fonyódi járás fejlesztési programjának bemutatása Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs

Részletesebben

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10

Részletesebben

Az ÉAOP végrehajtásának tapasztalatai, eredményei. Dr. habil. Mező Ferenc Ügyvezető ÉARFÜ Nonprofit Kft.

Az ÉAOP végrehajtásának tapasztalatai, eredményei. Dr. habil. Mező Ferenc Ügyvezető ÉARFÜ Nonprofit Kft. Az ÉAOP végrehajtásának tapasztalatai, eredményei Dr. habil. Mező Ferenc Ügyvezető ÉARFÜ Nonprofit Kft. Az Észak-Alföldi Operatív Program keretszámai Eredeti OP keret Prioritás OP forrás M EUR Mrd HUF

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata TERVEZET Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata Lombár Gábor polgármester 8646 Balatonfenyves, Kölcsey u. 27. Generál Tervező: Altervező: ARKER Stúdió Építészeti és Kereskedelmi Kft. 7400 Kaposvár,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága? Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése

A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése Baksa János Tervező menedzser Szekszárd, 2009.03.26 Az előadás tartalma Kulturális és szabadidős

Részletesebben

A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Kulturális, sport és szabadidős célú terek kialakítása és fejlesztése Célterület azonosító: 1 021 150 1.

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015.

HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015. HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015. Köszönetnyilvánítás Ezúton mondunk köszönetet azon szervezetek képviselőinek, akik a Homokháti

Részletesebben

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005 Támogatott projektek 1.1 Intézkedés: KÖZÖS GAZDASÁGI TÉRSÉG 053/HU Régiófókusz Vállalkozás-, Humánerőforrás-

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁT ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEIT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÜLT A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓRÓL, AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁRÓL

Részletesebben

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c. Kérdőív 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.) 3.) Kérem, mondja meg, mi a három LEGNAGYOBB PROBLÉMA,

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Demográfiai helyzet... 4 Gazdasági helyzet... 6 Társadalmi helyzet... 7 Értékeink,

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. 11. 27-28. A turizmus, mint helyi fejlesztés eszköze szekció Vargáné

Részletesebben