Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás. Gazdaságfejlesztési Programja. II. kötet: Operatív Program
|
|
- Gergő Bodnár
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás Gazdaságfejlesztési Programja II. kötet: Operatív Program Balatonfüred, március
2 A Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás megbízásából készítette: Inspiratura Tanácsadó Iroda Jókor Pályázati Iroda Informer Net Bt. Minden jog fenntartva. A kötet egészének vagy részeinek másolása és sokszorosítása csak a megbízó és a készítõk engedélyével lehetséges.
3 A Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás gazdaságfejlesztési operatív programja 3 TARTALOM Tartalom...3 Bevezetés Helyzetelemzés A fejlesztési térség földrajzi elhelyezkedése A térszerkezeti elhelyezkedés és belsõ térbeli tagozódás Demográfia Infrastruktúra Foglalkoztatás, munkanélküliség Vállalkozások, telephelykínálat A térség gazdasági szerkezete Turizmus Kultúra Vonzerõleltár Kulturális és természeti értékek Civil szervezetek Térségi SWOT analízis Altérségi SWOT analízisek...29 Városkörnyék...29 Partmenti tengely...30 Északi elõtér...31 Nyugati altérség Jövõkép (a kistérség 10 év múlva) A társadalmi-gazdasági fejlesztési programról A program projektjeinek logikai felépítése A társadalmi gazdasági fejlesztési program céljai A prioritások és intézkedések indokai, céljai A Program konzisztenciája, megfelelése más programok intézkedéseivel Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programok Közép-Dunántúli Területfejlesztési Program Veszprém Megye és Kistérségei Stratégiai Programja Az egyes intézkedésekhez rendelhetõ indikátorok...60
4 10. Az intézekdések végrehajtásához javasolt projektek bemutatása A javasolt projektek bemutatása A kiválasztott fejlesztési minta projektek részletes bemutatása projekt: Koordinációs Iroda létrehozása a Balatonfüredi kistérségben projekt: Kerékpárkölcsönzõ hálózat létrehozása projekt: A térségben lévõ kevésbé látogatott területek túraútvonal formájában történõ térképes megjelenítése projekt: A tíz felvidéki és négy partmenti település közt létrejövõ kerékpárút hálózat projekt: A jellegzetes kistérségi termékek forgalmazásának megszervezése projekt: Árkád Hotel felújítása Anna Grand Hotel 4* gyógyszálló projekt: Borturisztikai központ kialakítása projekt: Felnõtt szakképzés fejlesztése szõlészethez, borászathoz kapcsolódó képzés, szakképzés, modulrendszerû képzési programcsomaggal projekt: Idõsek Otthona építése Balatonfüreden projekt: Borászati klaszter kialakítása Balatonfüreden és a kistérségben projekt: Kistérségi szintû gazdasági informatikai portál létrehozása projekt: Egységes arculat (logo, marketing) kidolgozása és megjelenítése a térség hagyományos kézmûves vállalkozásai részére projekt: A volt hajógyár (Balatonfüred) ipari területén inkubátorház létrehozása projekt: A kistérségi településközi összekötõ utak javítása, létesítése projekt: Virtuális közlekedési központ létesítése projekt: A többcélú kistérségben az informatikai bázis és az e-közigazgatás megteremtése...164
5 A Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás gazdaságfejlesztési operatív programja 5 BEVEZETÉS Az Észak-Balatoni Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása (ÉBÖTT) 2003-ban döntött arról, hogy elkészíti gazdaságfejlesztési programját. A kistérségi gazdaságfejlesztési program kialakításának indokaként meghatározó volt, hogy a kormányzati elképzelések szerint ezen a szinten kerül kialakításra az a döntéshozó és menedzsment hálózat, amely mûködését tekintve leginkább képes lesz a gyakorlatban a szubszidiaritás és decentralizáció elveinek megfelelni, illeszkedve az EU másik két alapvetõ területpolitikai elvéhez. Az ezen a szinten megalkotott fejlesztési programok mentén kialakított projektek nagyobb valószínûséggel számíthatnak majd sikerre, mint azok, amelyek esetében csak a nemzeti vagy a regionális koncepciókhoz való illeszkedést lehet bemutatni. A szubszidiaritás elvének megfelelõen a helyi specifikumokra, a helyi erõforrásokra (fizikai, humán) alapozott gazdaságfejlesztési program már létével képes projekteket generálni, és meghatározott idõtávokon belül kijelölni a térség fejlõdésének irányait. Emellett a programon keresztül tudnak a valóban érintettek (önkormányzatok, szociális partnerek, vállalkozók, civil szervezetek és érdekvédelmi szervezetek) beavatkozni lakó- és munkahelyük fejlõdésének menetébe, a partnerség elvének gyakorlásával, amelynek a helyi szinthez legközelebb álló kistérség a legideálisabb helyszíne. A kistérségi gazdaságfejlesztési program a területfejlesztés és tervezés fontos eszközeként irányt mutat a kistérség erõsségeinek megtartására és kiaknázására, gyengeségeinek kiküszöbölésére, de legalábbis tompítására, lehetõségeinek feltárására és kihasználására, valamint a veszélyek lehetséges elkerülésére. A vállalkozások, az innováció, és a térségi marketing erõsítésével hozzájárul a gazdaság - ezen belül is kiemelten a térségi turizmus - élénkítéséhez, biztosítja a megfelelõ infrastruktúrát, kiáll a környezet megtartása, védelme, fejlesztése mellett, elõsegíti a magas szintû, kulturált életkörülmények azonos esélyû elérését, a korszerû és rugalmas oktatóképzõ rendszeren keresztül támogatja a tudásalapú helyi társadalom építését, és az elõbbiekhez szükséges, elsõsorban a vállalkozásfejlesztést segítõ intézményrendszer kiépítését. Az Észak-Balatoni Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása (2004. június 30-at követõen: Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás) gazdaságfejlesztési programjának második kötetében az elsõ kötetben bemutatott helyzetfeltárásra építünk. Célunk, hogy a
6 6 A Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás gazdaságfejlesztési operatív programja második kötet is megállja a helyét önálló dokumentumként, ezért ennek elsõ fejezete a helyzetfeltárás rövid összegzését mutatja be. A helyzetelemzés alapján végzett helyzetértékelést SWOT-analízisben foglaljuk össze. A SWOT elemzést elvégeztük és bemutatjuk a kistérség egészére, valamint külön-külön a négy altérségre vonatkozóan is. A SWOT elemzés formájában végzett helyzetértékelést követõen bemutatjuk a program céljait, felépítését, logikáját, majd a programot alkotó prioritások és intézkedések részletezése következik. Ezek leírása után az intézkedések összefüggéseinek mátrixait helyeztük el, amelyekben bemutatjuk a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjai, a hatályos regionális és a megyei területfejlesztési dokumentumok (programok) intézkedéseinek és az Észak-Balatoni Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása gazdaságfejlesztési programjában található intézkedések összhangját. Mindezek után táblázatos formában rendeljük hozzá az intézkedésekhez azokat a mutatókat, amelyekkel az intézkedések célja, eredménye és hatása értékelhetõ lesz a jövõben. A dokumentumot a javasolt projektek bemutatása, s több projekt részletes kidolgozása zárja. Balatonfüred, február Filep Miklós, elnök Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás
7 A Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás gazdaságfejlesztési operatív programja 7 1. HELYZETELEMZÉS A programban rövid helyzetértékelést adunk. A részletes helyzetfeltárást a program elsõ kötete tartalmazza, amelynek címe: Az Észak-Balatoni Önkormányzatok Területfejlesztési Társulás gazdaságfejlesztési operatív programja I. kötet: Helyzetfeltárás A fejlesztési térség földrajzi elhelyezkedése Az Észak-Balatoni Önkormányzatok Területfejlesztési Társulásnak (ÉBÖTT) jelenleg 20 település tagja van, melynek területe teljes egészében lefedi és alkotja a 2003-ban létrehozott Balatonfüredi KSH kistérséget és az 1999-ben megalakított vidékfejlesztési kistérség területét. A térség szinte egyedülálló módon, összes településével, csonkolás és idegen térséghez tartozó település bevonása nélkül a 2000-ben létrehozott Balaton Kiemelt Üdülõkörzet egyik fontos északi egysége A térséghez tartozó települések a Balaton partján és a Balaton-felvidéken helyezkednek el. A Balaton északi részén elterülõ térség három kistájat foglal magába. Ezek a Balaton, a Balaton Riviéra Paloznaktól Zánkáig tartó része, valamint a Balaton-felvidék Balatonszõlõstõl Monoszlóig húzódó területe. A Balaton-felvidék domborzati viszonyaira a hegységi, dombsági és síksági domborzattípusok is jellemzõek. A térségben alakrajzilag kiterjedt és szeizmikusan érzékeny fennsíkok, vulkáni tanúhegyek és kúpok, hegyközi medencék és eróziós völgyek valamint enyhén tagolt hegylábfelszínû területek váltják egymást. Tektonikailag gyûrõdések, törések, vetõdések, lokális felboltozódások, pikkelyezõdések illetve feltolódások jellemzik a fõtörésekkel határolt 50%-ban m-es tszf-i, 20%-ban tszf-i magasságú területeket. Minden fejlesztésnél figyelembe kell venni, hogy a térségben a települések megközelíthetõségét nagymértékben befolyásolják a domborzati adottságok, amelyek különösen téli idõjárás esetén okoznak közlekedési nehézségeket A térszerkezeti elhelyezkedés és belsõ térbeli tagozódás A szocialista idõszak ipari fejlesztéseinek köszönhetõen a térség az északnyugat délkelet irányú, középhegységeinket követõ ipari-bányászati fejlõdési tengelynek volt a része. A rendszerváltás, illetve a gazdasági szerkezetváltás során ez az országos térszerkezeti tengely jelentõségét vesztette, s vele együtt a térség gazdasága is hanyatlásnak indult.
8 8 A Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás gazdaságfejlesztési operatív programja A balatonfüredi térség földrajzi helyzeténél fogva a kilencvenes évek elejétõl kezdõdõen egyre inkább hazánk gazdasági fejlõdési tengelyében helyezkedett el. Napjaink hazai térszerkezetére jellemzõ Északnyugat-Magyarország Budapest, ill. Szombathely Veszprém Székesfehérvár Budapest vonalak szélén helyezkedik el a térség. A jelentõs gazdasági, ipari fejlõdést produkáló városok és az idegenforgalmi régió jelenléte ellenére a kistérség pozíciója a második évezred elejétõl, az idegenforgalom világméretû recessziója miatt egyre inkább kezd háttérbe szorulni. Földrajzi elhelyezkedése ugyanakkor fejlõdésre predesztinálja, hiszen a recessziót követõ fellendülés kihasználhatja a megfelelõen fejlett közúthálózati elemeket, mely a térség megközelíthetõségét javíthatják. A térszerkezeti vonalak, s a kistérségi beosztás mindenképpen Balatonfüredet teszik a térség középpontjává, a szolgáltató kisváros funkcióját ennek a településnek kell ellátnia. A térségen belül alkörzeteket határolhatunk le, melyek társadalmi, gazdasági, természeti szempontból összetartoznak. A határok, a településcsoportok nem minden esetben válnak el élesen egymástól, néhol egy-egy település két csoporthoz is sorolható. Balatonfüred városkörnyékéhez tartozik Aszófõ, Balatonszõlõs, Csopak, Paloznak és Tihany. Ezek közül csupán Balatonszõlõs mûködött csatolt településként, majd a kilencvenes években a csatolt településrészek elválása és önálló önkormányzat alapítása, mint általános jelenség ebben a térségben is bekövetkezett, de ezek a települések kötõdéseiket megtartották. Közúti és Csopak, Aszófõ vonatkozásában vasúti kapcsolatai megfelelõek. Lakosaik nagy része, ha nem a kistérségen kívül dolgozik, Balatonfüredre ingázik, illetve a balatonfüredi lakosok Balatonszõlõs irányába történõ kiköltözése is jelentõs. Paloznak helyzete kivételes, mivel a szomszédos Balatonalmádi kistérséggel is szoros kapcsolata van, ezt bizonyítja a Lovassal közös körjegyzõség mûködtetése. A kistérség partmenti tengelyét Örvényes, Balatonudvari, Balatonakali Zánka és Balatonszepezd alkotják. Természetesen funkcionálisan Balatonfüred és Csopak is kapcsolódik ehhez az alközponthoz. Ez a térség voltaképpen két központú, hiszen a város mellett Zánka is alközpontként jelenik meg, kapcsolatot teremtve a partmenti és felvidéki települések között. A kistérség gazdasági potenciálja leginkább ebben az altérségben koncentrálódik, és a további gazdaságfejlesztéssel összefüggõ infrastrukturális beruházások is ezen a területen valósulhatnak meg. A szolgáltatást nyújtó és termelõ vállalkozások érdeklõdése leginkább ezeken településeken érzékelhetõ. A térség hátránya, hogy megközelíthetõsége észak felöl rossz, csupán Csopak felõl biztosított megfelelõ közút. A
9 A Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás gazdaságfejlesztési operatív programja 9 vasúti szárnyvonal sem felel meg a fejlõdõ gazdaság követelményeinek. Ennek ellenére a térség gazdasági fejlõdési potenciálja jó. Keleti irányból, Veszprém és Balatonalmádi felõl, nyugati irányból, pedig Keszthely felõl jól megközelíthetõ, s a gazdasági hagyományoknak megfelelõen további fejlesztések valósulhatnak meg. A Balaton-felvidék északi elõtérhez tartozik Pécsely, Vászoly, Kisdörgicse és Dörgicse. Ezek a települések hasonlóan a Balaton-felvidék nyugati altérséghez gazdasági és közlekedésföldrajzi adottságaikat tekintve elmaradnak a kistérség partmenti altérségtõl, viszont turisztikai adottságaik egyedülállóak, de jelenleg csak elemeiben kiaknázottak. Nyugati altérséggel rokon vonásai mellett egyediségét a kistérségben magas erdõsültség jelenti, illetve kapcsolatai a nyugati altérség településeivel elenyészõ. Az altérség déli irányából közelíthetõ meg a legkönnyebben, északi közúti kapcsolatai fejletlenek. Vasúton egyáltalán nem lehet elérni. Ezek az adottságai a gazdaságfejlesztés számára nem kedvezõek, viszont a szelíd turizmus számára ideális fejlesztési célponttá teszik. A Balaton-felvidék nyugati altérség települései közé tartozik: Óbudavár, Balatoncsicsó Szentantalfa Szentjakabfa, Tagyon és Monoszló, melyek közös turisztikai potenciállal rendelkeznek, de ezek is hasonlóan az északi elõtérhez csak kis mértékben kihasználtak. A térség gazdaságának a borászat és az ahhoz kapcsolódó zöld turizmuson kívül egyéb fejlõdési lehetõségei nem is nagyon vannak. Közúti kapcsolatai a keleti irányt a kistérség központja, Balatonfüred leszámítva megfelelõek. Ez indokolja a Tapolcai kistérséggel való intenzívebb kapcsolatot. Fontos jellemzõ, hogy a kistérségben itt a legalacsonyabb az aktív korúakból a foglalkoztatottak aránya Demográfia A Balatonfüredi Kistérségbe tartozó 20 településen 2003-ban összesen lakost regisztráltak. A évi lakosságszámhoz képest ez a népesség 0,1%-os növekedést mutat, amely értékkel a balatonfüredi egyike annak a három kistérségnek a megyében, amelyekben összességében nõtt a lakónépesség óta. A térség lakossága Veszprém megye népességének 6%-át teszi ki. Ez az arány 1990 óta lényegében azonos értéken maradt. A lakosság közel 60%-a a térség központjában, Balatonfüreden él. Ez a település egyben az egyetlen a kistérségben, amelyben a népsûrûség meghaladja a 120 fõ/km 2 értéket. A kistérség egyetlen városát, Balatonfüredet leszámítva mindössze két településen: Csopakon (1617 fõ) és Tihanyban (1438 fõ) haladja meg a lakosságszám az ezer fõt, egy településen, Zánkán közelíti meg az 1000 fõt (903 fõ) de már ezzel is az aprófalvak
10 10 A Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás gazdaságfejlesztési operatív programja kategóriájába esik. A kistérség 20 települése közül 13-ban a lakosságszám nem éri el az 500 fõt. A térséget alkotó községek többsége az országos átlagot (53%) jelentõsen meghaladva - tehát (13 község 65%) 500 fõ alatti lakosú kistelepülés (törpefalvak), amelyek együttes lakosságszáma a térség népességébõl mindössze 12 %-nak felel meg (2630 fõ). A törpék között is kicsik Óbudavár és Tagyon, ahol a népesség 100 fõ alatti. A kistérség összlakosságszámának alakulását vizsgálva a 70-es évektõl vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a legnagyobb növekedés az egész térségre vonatkozóan az elsõ tíz évben következett be, bár a 19 község nagy többségét (14 község) ezen idõszakban népességvesztés jellemezte. Eközben Balatonfüred város lakossága 40 %-os növekedést könyvelhetett el. A kistérség egészét tekintve a következõ évtizedben is lakosságnövekedést könyvelhetünk el, bár már jóval szerényebb mértékben, mint az elõzõ évtizedben ismételten a városi népesség növekedésének köszönhetõen, mely ebben az évtizedben is meghaladta számában a községek egészére jellemzõ fogyást. E két évtized alatt Balatonfüred lakossága jelentõsen (50%-kal) megnõtt, míg a térség községeinek összlakossága 434 fõvel (5%-kal) csökkent. A 90-es években megállt Balatonfüred városi lakosságának növekedése, sõt csökkenésbe fordult át. A községek tekintetében összességében nem változott a tendencia, azaz 1970 tõl kezdve végig csökkenést mutatnak a számok 2001-ig. Az egyes települések tekintetében azonban vannak üdítõ kivételek (Balatonakali és Zánka) 2001-ig a teljes vizsgált idõszakban növekedõ lakosságszámot mutatott, Csopak lakossága 1990-tõl a gyarapodás irányába indult el ben sikerült fordítania Aszófõnek és Balatonszõlõsnek is. A 2001-ig vizsgált három évtized alatt végig népességcsökkenést mutatott azonban 6 település, 1980-tól, pedig Tihany is. Az ezt követõ két évben a települések többségénél lakosságszám növekedést regisztrálhatunk. Ha kitekintünk a népszaporodás kistérségi számaira az elmúlt két évtizedre visszanyúlva, akkor azt láthatjuk, hogy a kistérség évi és évi lakosságszáma megegyezik, hasonlóan bár legalább 600 fõvel magasabb szinten - az évi és évi is. A mögöttes alakító demográfiai folyamatok azonban jellemzõen eltérõ jellegûek és mértékûek voltak a 80-as években és a 90-es években. A 80-as években ugyan már 15 településen
11 A Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás gazdaságfejlesztési operatív programja 11 természetes fogyást látunk, a városba betelepülõk nagy száma miatt azonban ebben az idõben pozitív a kistérség vándorlási különbözete. A 90-es években mindkét demográfiai folyamatot tekintve változások következtek be. A születések számának jelentõs mértékû visszaesése következtében 2001-re a természetes fogyás vált jellemzõvé a térség településeire 3 kivételével. A vándorlási különbözet tekintetében az elõzõ évtized tendenciája megfordult, és a 90-es évekre negatív vándorlási különbözet alakult ki ban a kistérség egészére, és a településekre egyenként is teljes körûen érvényes, hogy a halálozások száma meghaladta a születések számát, ami természetes fogyáshoz vezetett. Az 1000 lakosra jutó élve születések tekintetében Veszprém megye kistérségei között 7,6-os értékkel a legutolsó a balatonfüredi kistérség, míg a legmagasabb, 9,3-es számot az ajkai kistérség tudja felmutatni. A halálozások tekintetében kistérségi összehasonlításban már nem áll ennyire rossz helyen a balatonfüredi kistérség. Az 1000 lakosra vetített halálozási szám 10,6 értéke a veszprémi kistérség után a második legalacsonyabb a megyében. A lakosságszám kialakításában szerepet játszó másik fõ tényezõ, a vándorlási különbözet már kedvezõbb képet mutat 2003-ban, fõleg a kisközségek tekintetében. A megye kistérségeivel történõ összehasonlításban vándorlási különbözet értékében a középmezõben helyezkedik el a balatonfüredi kistérség. A évi átlag értékéhez képest (5,6 fõ) viszont a legutóbbi év vándorlási különbözete romlást mutat. A természetes fogyás és vándorlási különbözet eredõjeként a kistérség lakossága ha nagyon kis mértékben is, de csökkent 2003-ban az elõzõ évhez képest. A térség demográfiai összetételére nézve kedvezõtlen, hogy a fiatalok aránya 5 község kivételével (Balatonszõlõs, Szentantalfa, Szentjakabfa, Tagyon és Zánka) alacsonyabb, mint az idõs népesség (64 év felettiek) aránya, így az öregedési index 1 e települések kivételével egy, vagy afeletti, így a települések nagy részét már ma is az elöregedés jellemzi. Az elkövetkezõ évekre, évtizedekre nézve egyre inkább problémát hordoz magában, hogy e térségben is egyre kevesebb gyermek születik, egyre kevesebb lesz a fiatalkorúak és magasabb az idõs vagy idõsödõ, már nem aktív korúak aránya, az öregedési index egyre kedvezõtlenebb értéke várható. Az idõs népesség magas, ill. növekvõ aránya az idõs ellátás, 1 Öregedési index: Az idõs korúak (64 éven felüliek) és a gyermekkorúak (0 14 évesek) aránya. Amennyiben értéke meghaladja az egyet, elöregedõ településrõl beszélünk.
12 12 A Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás gazdaságfejlesztési operatív programja szociális ellátás területén jelentõs feladatok elé állítja az érintett települések önkormányzatait. Különösen problematikus, hogy a térségben az idõsek több mint harmada (41,5%) 75 éven felüli (a megyei átlag 37,4 %). A települések felében, köztük Balatonfüreden is ez az arány 40% feletti, ezen belül Balatonudvariban, Tagyonban és Vászolyon arányuk az 50%-ot is eléri, ill. meghaladja. Sokan egyedül élnek, gyermekeik elköltöztek a faluból, a térségbõl, az õ ellátásukban nemcsak szociális és egészségügyi ellátásra kell gondolnunk, integrálásukban a településen mûködõ civil szervezetek jelentõs szerepet tölthetnek be, segítve az önkormányzatok ez irányú feladatait. A kistérség egészét nézve az eltartottsági ráta értéke (43) alacsonyabb a megyei átlagnál (45) a gyermekkorúaknál a megye kistérségei közül a balatonalmádival megegyezõ legalacsonyabb értékbõl, viszont az idõs korúakra nézve a megyei átlagnál magasabb eltartottsági rátákból összeadódóan. A térség községeinek többségében (Tíz település - aprófalvak) magas, 50 feletti az eltartottsági ráta A kistérség demográfiai folyamatainak alakulása nem mutat kedvezõ képet. A természetes fogyás mértéke felerõsödött, amely döntõen az élveszületések alacsony szintjébõl adódik. A népességszámnak a megyei átlaghoz képest kisebb mértékû csökkenése a kedvezõ vándorlási különbözetnek köszönhetõ, ez nagyrészt ellensúlyozza a negatív természetes szaporodást. A halandóság szintje az országosnál kedvezõbb, így az itt élõ népesség életkilátásai jobbak. Folytatódik a népesség öregedése, ugyanakkor felerõsödtek a kistérségen belüli területi különbségek a demográfiai folyamatok tekintetében is. Ez egyrészt a településtípusok (falu, város) között jelentkezik, de további differenciáló tényezõ a településnagyság is. Legkedvezõbb helyzetben a nagyobb parti települések vannak, a legkisebb települések közül, pedig azok, amelyek a városokból kitelepülõ értelmiség célfalvai, vagy vándorlási célterületek. Miközben a településközpontoktól távolabb lévõ belsõ perifériák demográfiailag is egyértelmûen hátrányos helyzetûnek minõsülnek, s úgy tûnik, hogy az elkövetkezendõ években sem csökkennek ezek a különbségek Infrastruktúra A kistérség településein az ivóvízellátás közel 100%-ban megoldottnak tekinthetõ, néhány melléképülettõl eltekintve minden háztartás rendelkezik vízvezetékkel. Ebben a térségben is a Balaton térséget ellátó állami tulajdonú víziközmû rendszer, a Dunántúli Regionális Vízmû Rt. (DRV) üzemeltet. A kistérség partközeli településeinek vízellátásában az Észak-kelet -, és Nyugat - Balatoni Regionális Vízmû (a továbbiakban ÉKBRV és NYBRV) rendszer
13 A Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás gazdaságfejlesztési operatív programja 13 mûködik közre. A rendszer fõ vízbázisait a Balaton vízére települõ balatonfüredi felszíni vízmû, illetve ivóvíztermelõ kutak, források és a nyirádi karsztvíz jelentik. Az ÉKBRV legjelentõsebb vízbázisai a Balatonfüreden található felszíni vízmû, mely évben összesen ezer m3 nyersvizet emelt ki a tóból és tisztított ivóvíz-minõségûre. A térség lakásállománya volt, mely kevesebb az elõzõ években mért adatoknál. A kistérségben a 100 lakásra jutó népesség száma (244) a megyei adatok közt a legkedvezõbb. Azonban ez, fõleg a kisebb falvakban az elöregedés miatt alakult ki a sok egyedülálló idõs ember miatt. A térség fontos jellegzetessége, hogy a lakó ingatlanok mellett a partmenti településeken különösen magas az üdülõnek, nyaralónak használt, csak szezonálisan lakott ingatlanok aránya. Ez egyes településeken meghaladhatja a 10-15%-ot is. Mindez a háttér településekre is kezd begyûrûzni. A megyében, s a térségben is, országos összehasonlításban magas azon lakóházak aránya, amelyeket üdülési céllal hasznosítanak tovább. A kistérség jelentõs idegenforgalmi központ szerepének ellenére viszonylag késõn kapcsolódott be a gázhálózat kiépítésébe. Elõször Balatonfüred és környékén épült meg a hálózat, melynek továbbépítése a térség egészére vonatkozóan megtörtént a kilencvenes évek folyamán. A háttér települések közül többen kapcsolódva az egyes part menti önkormányzati földgáz programokhoz, együttmûködve részt vettek a hálózat kiépítésében. A lakosság terhelhetõségét figyelembe véve több településen az alapinfrastruktúra kiépült, de a lakosok hátrébb sorolták a saját gáz beruházásaikat. Jelenleg a lakások 66,1%-a csatlakozott a gáz hálózatra, mely a régiós átlagnak megfelelõ szintet jelent. A térség jelentõs közlekedési tengelyek közelében található. Két nagy közlekedési korridor, az M7-es autópálya, illetve az északi parti vasúti fõvonal, valamint a 8 számú fõút kapcsolódásai a térség felé léteznek. A közúthálózat fejlesztési tervekben 2015-ig megvalósíthatóan szerepel az M7-es autópálya teljes déli irányú kiépítése és a 8. számú fõközlekedési út gyorsforgalmi úttá fejlesztése. Ennek köszönhetõen a térséghez lényegesen közelebb kerül a gyorsforgalmi hálózat. A tervezett elemek megépítése kiváló összeköttetést jelent az Alföld és Ausztria irányába történõ eljutásra, valamint az Adriai tenger felé egyaránt. A távolsági közlekedés gyorsforgalmi feltételei már ma is használhatók, a hálózat tervezett fejlesztésével, pedig kimondottan jó földrajzi pozícióba kerülhet a kistérség Az idõbeli megközelíthetõséggel kapcsolatban megállapítható, hogy a gyorsforgalmi hálózatból a 8. sz. út legrövidebben Csopakon keresztül közelíthetõ meg 30 percen belül. Az M7-es szintén 30 percen belül a 71. sz. fõúton keresztül érhetõ el. Ez az érték a
14 14 A Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás gazdaságfejlesztési operatív programja gazdaságfejlesztés szempontjából kiemelten fontos mutató, hiszen ezen a határon belül érezhetõ a gyorsforgalmi utak gazdaságélénkítõ, vállalkozás telepítõ hatása. A hálózat kibõvülésével az idõbeli megközelíthetõség nem javul a térség nagy része számára, tehát fõleg a felvidéki települések továbbra is a 30 perces határon kívül maradnak. Ennek legfõbb oka, hogy a térségen belüli közúti közlekedési hálózat nem megfelelõ, sok helyen hiányoznak átkötõ elemek. A domborzati viszonyok és a közutak jellege jellemzõen csak lassú haladást tesz lehetõvé. A 71 és 73. sz. másodrendû fõközlekedési utak fejlesztése nem várható. A helyzet további javulását csak a Veszprém Tapolca fõút fejlesztése jelenthetné, mely amellett, hogy jelentõsen tehermentesítené a 71. sz. fõutat a tervezett balatonfüredi és zánkai lecsatlakozásokkal le is rövidíthetné a háttér településekrõl is a gyorsforgalmi úthálózatra történõ eljutás idejét A térségen két fõútvonal halad keresztül, a 71. sz., nyugati - keleti irányban, illetve a 73. sz. fõút Csopakon keresztül, amely Veszprémig tart. A felvidéki települések közül Balatonszõlõstõl egészen Dörgicséig minden község rendelkezik bekötõúttal, melyek rákapcsolódnak a fõútra, és láncszerûen egymással is kapcsolatban állnak. További közlekedési kapcsolatokat Pécsely és Balatonszõlõs esetében a tótvázsonyi, Dörgicse esetében a Mencshely-Dörgicse, a Nivegy-völgy esetében a Nagyvázsony-Zánka, Monoszló esetében, pedig a Tapolca-Zánka, összekötõ szakaszok biztosítják. Paloznak vonatkozásában a Lovassal összekötõ útvonalak jelentik a közúti kapcsolatot. Összességében elmondható, hogy a 71. sz. fõút kivételével szinte minden mellékút javításra szorul. A fõútra ráfûzõdõ települések életét ezen kívül a szezonális csúcsforgalom is nehezíti. A száz lakosra jutó telefonvonalak száma jelentõsen növekedett, bár ennek ellenére sem érte el az országos vagy megyei átlagot. A telefonellátás a térségben nem mondható színvonalasnak, hiszen a lakosság közel 49,5 %-a rendelkezik távbeszélõ fõvonallal. Átlagosan 100 lakásra 113 fõvonal jut, a szóródás itt is a térségre jellemzõ mutatókkal szolgál. A háttér települések közé tartozó Óbudaváron élõk rendelkeznek (a lakások 3 -ben) a legkevesebb fõvonallal, a legtöbbel, pedig a pert mentén élõ balatonszepezdiek (100 lakásra 258 fõvonal jut). A vezetékes telefonhálózat további bõvülésének a mobil telefónia terjedése szabott gátat Foglalkoztatás, munkanélküliség A térség településeinek foglalkoztatási szerepkörét vizsgálva a 2001-es népszámlálás adatainak elemzése szerint a térség legnagyobb foglalkoztató települése Balatonfüred volt,
15 A Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás gazdaságfejlesztési operatív programja 15 ahol 5314-en találtak munkát, közülük 1518 fõ, a foglalkoztatottak 29%-a más településrõl jár be, akiknek azonban csak kevesebb, mint fele lakik a kistérség községeiben. A foglalkoztatottak 35%-a a kistérségen belüli ingázással talált magának munkahelyet, ez az arány a községek egészére vonatkozóan viszont már elérte az 50%. A foglalkoztatottak fele tehát nem talál magának munkalehetõséget saját községében. Ennél jóval kedvezõbb a helyzet Balatonfüreden, ahol a foglalkoztatottak 73%-a a helyben lakókból kerül ki. A községek közül a három nagy, Csopak, Tihany és Zánka nyújtja a térségközpont után a legtöbb munkalehetõséget a kistérség községeiben élõknek, azonban mégis azt mondhatjuk, hogy igazán nagy foglalkoztatók híján egyik település sem rendelkezik komoly térségi foglalkoztató szerepkörrel. Érdemes megemlíteni, hogy Tihany és Zánka, két nagyobb Balaton-parti község rendelkezik a települések közül a helyben lakó foglalkoztatottak számát meghaladó munkahellyel, ugyanakkor a helyben lakók is e településeken találnak legnagyobb arányban helyi munkahelyet maguknak. Elõbbiek értelmében 2001-ben a térség szempontjából mindenképpen Balatonfüred tekinthetõ a legjelentõsebb ingázási célpontnak, továbbá a három nagyobb községben is sokan találnak munkát a térség kistelepüléseirõl. A legkisebb települések lakói vannak legrosszabb helyzetben a helyi munkavállalási lehetõségeket tekintve. Öt település vonatkozásban a helyben lakó foglalkoztatottak 70%-ot meghaladó arányban járnak más településre dolgozni, további hat településen, pedig még szintén magas, 60%-ot meghaladó a más településekre eljáró foglalkoztatottak aránya. Ez azt mutatja, hogy a foglalkoztatási lehetõségek, a foglalkoztatók igényei, valamint a helyben lakó munkavállalók igényei nem találkoznak az esetek nagy hányadában. Ugyanakkor a munkavállalók akkor is ragaszkodnak lakóhelyükhöz, vagy éppenséggel nincs lehetõségük onnan elmozdulni, ha megfelelõ munkát csak más településen találnak maguknak. A kistérségben a foglalkoztatottsági arány átlaga (57%) meghaladja az országos átlagot (53,0%), de valamivel alatta marad Veszprém megye értékének (57,2%). A megyei átlagot csak négy településen haladja meg a foglalkoztatási arány értéke, még Balatonfüreden is alatta marad. A térség foglalkoztatási szintje azonban még viszonylag jónak mondható 2001-ig. Ettõl kezdve azonban kedvezõtlen irányba indult el a foglalkoztatás és munkanélküliség mértékének alakulása a kistérségben.
16 16 A Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás gazdaságfejlesztési operatív programja A foglalkoztatottak megoszlását vizsgálva az egyes összevont nemzetgazdasági ágak között megállapíthatjuk, hogy mind a helyben dolgozók lakosok, mind, pedig a más településekre eljárók legmagasabb a megyei átlagot jelentõsen meghaladó arányban a szolgáltatásban (80 ill. 69%), míg legkisebb és egyben megyei átlag alatti arányban a mezõgazdaságban (2,9 ill. 2,3 %) dolgoznak. A helyben dolgozók között ötször, az eljáró foglalkoztatottak körében, pedig 2,5-szer többen dolgoznak a szolgáltatásban, mint az iparban. A térségben legnagyobb foglalkoztató szolgáltató szektorban különösen az idegenforgalommal szoros kapcsolatban lévõknél a foglalkoztatottak létszáma erõsen függ a térségbe látogatók számától és a szolgáltatásokat igénybevevõk számától, ezért is ilyen magas a foglalkoztatásban (a megyében a legmagasabb) a szezonális ingadozás ebben a kistérségben. A térségben a foglalkoztatásra jellemzõ a nagyfokú szezonalítás, kiemelten a turizmus és a mezõgazdaság területén. Leginkább az idõjárás, a szezonalítás, a vendégszám alakulása - melyek szoros összefüggésben állnak egymással - befolyásolják a foglalkoztatási trendek alakulását. Az évrõl évre munkanélküli státuszba kerülõk legalább fele fél évre vagy néhány hónapra alkalmazotti állományba kerül, abban az idõszakban, amikor megnövekszik a munkaerõ iránti igény is. Sok község önkormányzata szintén foglalkoztat szezonálisan közfeladatok ellátására munkásokat, legfeljebb fél éves idõtartamra. A térség munkanélküliségi mutatói nem túl kedvezõek. Több mutató (szezonalítás, munkanélküliségi ráta, munkanélküliek számának növekedése, pályakezdõk aránya a munkanélküliek között) a megyei átlaghoz képest rosszabb helyzetet jelez. A munkanélküliek száma 1993-ban érte el a legmagasabb szintet a rendszerváltás óta, majd ezt követõen fokozatosan csökkent. A csökkenõ tendencia egészen a év végéig tartott, majd megfordult. A legutóbbi két évben ismét jelentõs növekedés tapasztalható, melynek mértéke a kistérségben szignifikánsan a megyei átlag felett alakult. E növekedésre fõ okként a kistérség fizikai méretének kicsinysége és a kevés munkáltató nevezhetõ meg. A munkanélküliek számának éven belüli változásában nagymértékû szezonalítás tapasztalható. A nyári sajnálatosan pár hónapra korlátozódó - turisztikai szezonnal kapcsolatos Balaton-parti munkavállalási lehetõségek ill. általában a hazai turisztikai szûk nyári szezon adnak magyarázatot erre a foglalkoztatottsági ingadozásra. A kistérségben az elmúlt 15 éven belül 2001-ben volt a legkevesebb munkanélküli, ekkor a munkanélküliségi ráta 6%-hoz közeli értékre csökkent, és a teljes vizsgált idõszakról elmondhatjuk, hogy a mutató értéke mindvégig 9% alatt maradt.
17 A Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás gazdaságfejlesztési operatív programja 17 A megye kistérségi közül a balatonfüredire jellemzõ a legmagasabb szezonalítás, itt a legmagasabb a pályakezdõ munkanélküliek aránya és gyakorlatilag nem találunk szabad álláshelyeket a térségben. A regisztrált munkanélküliek legnagyobb hányadát az általános iskolát, valamint a szakmunkásképzõt/szakiskolát végzettek teszik ki a térségben. A munkanélküliek között feltûnõen magas a éves fiatal (pályakezdõ) korosztály aránya, közel megegyezik a középkorúakéval (36 45 év). Az idõsebb munkanélküliek (51 év felettiek) ugyanakkor a regisztrált munkanélküliek mindössze 13,2%-át teszik ki együttesen Vállalkozások, telephelykínálat A vállalkozások sûrûségét tekintve a térség az országos és megyei átlag 2002-ben ezer lakosra a megyében 80,2, a régióban 79,2, míg az országban 84,8 vállalkozás jutott felett van évben 128 vállalkozás jutott 1000 lakosra. A vállalkozások magas száma összefügg a már említett balatoni idegenforgalommal. Jellemzõen a magas sûrûséget a partmenti településeken tevékenykedõ gazdasági társaságok adják, mivel ezzel ellenben a felvidéki községekben sokszor a megyei és országos átlag alatti a vállalkozások reprezentativitása. Ahol magas az ingázók és a nem helyben dolgozók aránya, ott mindig alacsony a vállalkozások száma. A térségen belül legmagasabb a vállalkozások sûrûsége Balatonfüreden és Csopakon, ahol a térséghez igazodó a megyei, regionális és országos átlagot meghaladó adatokkal találkozunk. Magas még ennek a mutatónak az értéke Tihanyban is. A magas értékek mögött idegenforgalmi vagy kereskedelmi prosperitás áll. Viszont a sûrûség nagyon alacsony ugyanakkor az északi elõtérben és a nyugati altérségben valamint a zsáktelepüléseket A térség gazdasági szerkezete A kistérségben jelenleg a tercier szektorban, melyek elsõsorban pénzügyi, közlekedési, intézményi és hatósági, szakképzési, valamint szórakozási és bevásárlási területen behatárolhatók (turizmus, elsõsorban Balatonfüreden jellemzõ szolgáltatásokban) és a mezõgazdaságon belül a szõlészetben-borászatban mutat jelentõs potenciált. Logisztikai bázisból kettõ is üzemel a településen, és sok a kisipari vállalkozó. Ebbõl a három meghatározó gazdasági ágból a térség adottságai és Balaton jelenléte okán a turizmus még két nagy csoportra osztható, amely egyben a földrajzi szempontú csoportosítást is
18 18 A Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás gazdaságfejlesztési operatív programja megszabja. A tóparti települések jellemzõje a vízparti üdülés, amely számos szolgáltatást von magával. Aszófõt és Paloznakot kivéve minden község rendelkezik kiépített stranddal, melyeket az önkormányzatok támogatásokból és saját forrásokból az utóbbi években nagyobb volumenû beruházásokkal fejlesztettek. A partmenti települések mindegyikén található valamilyen formában szálláshely, ezek túlnyomó része Balatonfüreden, Tihanyban és Csopakon található. A helyben foglalkoztatottak megoszlása a fõ nemzetgazdasági ágazatok szerint, 2003-ben Helyben foglalkozatott Település/ Mezõgazdaságbatásbadaságbatásban Szolgálta- Mezõgaz- Szolgálta- Összesen Iparban Iparban területi szint fõ fõ % Térség ,87 10,87 51,69 Megye ,3 38,3 56,4 Régió ,6 42,2 52,2 Ország ,6 31,6 62,8 Forrás: Népszámlálás adatok alapján saját számítások. Balatonfüreden és kistérség településein a kilencvenes években lezajlott gazdasági átalakulás eltérõ hatással volt a foglalkoztatásra. A foglalkoztatottak számának változása gazdasági szerkezeti átalakulást is takar. A kistérségben jelentõsen visszaesett a mezõgazdaság és a feldolgozóipar foglalkoztatási szerepe, mely elsõsorban a hajógyártás leépülésének köszönhetõ. Az építõipar szerepe viszont jelentõsen erõsödött, valamint a szolgáltatások és a közszolgáltatások is létszámbõvülést mutatnak. A szolgáltatásokon belül a szálláshely szolgáltatás és az üzleti szolgáltatások alkalmazotti létszáma növekedett a leginkább. Mára foglalkoztatási szempontból a korábbi mezõgazdasági dominancia helyett a kistérség gazdasága egyértelmûen a szolgáltatások irányába indult el. Ezzel szemben a kistérségben a mezõgazdasági és a feldolgozóiparban foglalkoztatottak részaránya csökkent jelentõs mértékben, tehát a munkahelyek legnagyobb részt ezekben az ágazatokban vesztek el. Az ipar összességében sok munkahelyet veszített, de egyes alágazatai, melyek a minõségi szolgáltatásokhoz kapcsolódó termékek elõállításával foglalkoznak (borászat, építõipar) a visszaesés ellenére is növelni tudták foglalkoztatottaik számát. A szolgáltatásokon belül szezonálisan a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás alkalmazottainak száma növekedett jelentõs mértékben.
19 A Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás gazdaságfejlesztési operatív programja 19 A kistérségben a mezõgazdasági területek jellemzõje az elaprózódottság, mely az egyrészt a gazdaságos mûvelést és ennek következményeként a megélhetést is megnehezíti. A jelenlegi földtulajdonosok száma több ezerre tehetõ, és a települések több mint 50%-a esetében döntõ hányaduk nem is helybeli. A mezõgazdasági területek közül a megmûvelt hektárok nagysága átlagosan 50%, melybe az erdõ és legelõterületek is beletartoznak. Ezért valójában ennél jóval szerényebb arányok is elõfordulnak. Az erdõk átlagosan 44%-ot foglalnak el az összterületbõl. A térség legtöbb települése átlagosan legalább 30%-nyi erdõterülettel rendelkezik, ez alól kivétel például Tagyon, melynek területén csupán 6%-ban találhatók erdõk a jelenleg a nem hasznosított területek nemcsak a tulajdonosnak nem hoznak hasznot, hanem azzal, hogy parlagon hagyják a táj vonzó jellegében is kárt tesznek. Az összterület 18%-át képezik szántók, mintegy 10%-át szõlõk és csupán alig 1%-át gyümölcsösök. A területek felét erdõk és gyepterületek adják, míg a maradék 20%-ot egyéb kategóriába sorolták. Sajnálatos, hogy az országos viszonyokhoz képest is kedvezõ éghajlati és talajadottságok ellenére, melyek fõként a fûszernövények, valamint a csonthéjas gyümölcsök termesztésének kedveznek, eddig kevés példában kerültek át a gyakorlatba. A megtermelt gabona legnagyobb részét takarmányként hasznosítják, lévén, hogy az ország más tájairól könnyen beszerezhetõ a jó minõségû gabona. Szõlõt mintegy 1736 hektáron mûvelnek a Balatonfüred-Csopaki Borvidéken. A feldolgozó ipari ágazatok közül kiemelkedik a szõlõ feldolgozás és borászat. A térség adottságai jók, mely magyarázza, hogy a tevékenység nagy hagyományokkal rendelkezik a környéken. A jelenlegi üzemek a korábbiak részbeni privatizációjával, a telephelyek, üzemek átvételével jöttek létre. A borászat területén jelentõsebb gazdaságokról elmondható, hogy az elmúlt években a folyamatos termékfejlesztés mellett a termékek értékesítése is nagy hangsúlyt kapott. A térség iparának jelentõs szereplõje a 1994-ben megalakult Termelés-Logistic Centrum Kft, mely mellett a régi hajógyár területére számos egyéb vállalkozás is betelepült. Az ipari területen hajóépítési tevékenységet csupán a mûanyag vitorlások és motoros jachtok gyártásával foglalkozó a Balatonfüredi Hajógyár Kft. folytat, mely 80 alkalmazottal kezdte meg a termelést, mely az évek során fokozatosan növekedett, jelenleg a foglalkoztatotti létszám 300 fõ feletti. A kihasználatlan épületrészek nagy részét kiadták óta egy faipari üzem, vitorlavarró mûhely és az Iglói nyomda rendezkedett be a területen. Emellett egy nagy itallerakat is
20 20 A Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás gazdaságfejlesztési operatív programja kialakította saját logisztikai központját a néhai raktárépületekben. Ennek ellenére jelenleg is vannak az ipari területen kihasználatlan, megfelelõ infrastruktúrával rendelkezõ objektumok (iroda helyiségek, szociális helyiségek, öltözõk stb.), melyek hasznosítása a jövõben megoldásra vár Turizmus A turizmus kiemelt jelentõségû a kistérségben, mivel az ebbõl szerzett jövedelem adja a kistérségben élõk legnagyobb bevételi forrását. A térség legnagyobb vonzereje egyértelmûen Európa legnagyobb édesvízi tava, a Balaton. A kistérségben turisztikai szempontból egyértelmûen a vízparti turizmus a meghatározó. A partmenti települések mindegyikén található kisebb-nagyobb strand, Balatonfüreden több is. A strandokon túl a kistérség 4 településén található vitorlás kikötõ. A Balatoni Hajózási Rt. a menetrend szerint közlekedtetett személyhajók, és a Tihany-Szántód közötti kompközlekedés mellett számos egyéb lehetõséget kínál a turisták számára a pihenésüket, nyaralásukat még élvezetesebbé téve. A vízparti turizmus mellet számos más ágazat is képviselteti magát a térségben. Az egyik legjelentõsebb a borturizmus. A kistérség területén 4 borút található, amelyeken számos helyi kistermelõ várja a vendégeket borkóstolókra pincéikben. Képviselteti magát, továbbá a kistérségben az aktív turizmus számos ága: lovaglás, erdei kirándulások, kerékpározási lehetõségek (kerékpárút), vadászat, sport lehetõségek. A kistérség egy része, a Tihanyi- félsziget és a Pécselyi-medence, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területét képezi. Az utóbbi években a kerékpárosturizmus jelentõs fejlõdésen ment keresztül. A kistérséget tekintve a part menti településeken elkészült a kerékpárút (Csopak- Balatonfüred-Tihany-Aszófõ-Örvényes-Balatonudvari-Balatonakali-Zánka-Balatonszepezd), így a szomszédos települések könnyen elérhetõk ily módon. Egyetlen probléma, hogy a háttértelepülések és ennek következményeként a Bakony nehezebben közelíthetõ meg, mivel ott még nem épült ki a hálózat. Viszont elkészült a terv a kerékpárút további bõvítésére, melynek tervezett útvonala Balatonfüred-Pécsely-Vászoly-Dörgicse- Balatonakali. Ennek elkészültével lehetõség nyílik a háttértelepülések erõteljesebb bekapcsolása a balatoni turizmusba. A kistérségben a lovaglást kedvelõk is kombinálhatják a pihenést a hobbijukkal a Balatonfelvidéki Pécsely község szomszédságában természetvédelmi területen található Csikós Lovasudvarban és a Koloska Lovasiskolában.
Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály
Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt
RészletesebbenBalatonfüred és környéke gyöngyszemei
Balatonfüred és környéke gyöngyszemei azaz Balatonfüred és a Kelet-balatoni Kistérség mikro-régiójának összefogása az egész éves kulturális, egészség- és borturizmus fenntartható fejlôdéséért. Balatonfüred
RészletesebbenTURIZMUS ÉS REGIONALITÁS
A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163
RészletesebbenA Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása
A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása Fekete Károly geográfus - kutató, kutatásszervező Siófok, 2017. május 24. Balaton Fejlesztési Tanács Balaton Kiemelt üdülőkörzet fejlesztéseinek
RészletesebbenGINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül
GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár
RészletesebbenAZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK
AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK Felsőoktatási kihívások Alkalmazkodás stratégiai partnerségben 12. Nemzeti és nemzetközi lifelong learning konferencia
RészletesebbenTerület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó
RészletesebbenA Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére
ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés
RészletesebbenBalaton-felvidéki Akciócsoport LEADER vidékfejlesztési közösség. Éltető Balaton-felvidék Helyi Fejlesztési Stratégia
Balaton-felvidéki Akciócsoport LEADER vidékfejlesztési közösség Éltető Balaton-felvidék Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 Készítette: Éltető Balaton-felvidékért Egyesület 1 Verzió lezárása: 2016. április
RészletesebbenGÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :
GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ
RészletesebbenA BALATON TÉRSÉGE MINT ÉLETTÉR
BATUKI (BALATONI TURISZTIKAI KUTATÓINTÉZET) SZAKMAI KONFERENCIA VESZPRÉM, 2018. NOV. 13. Fenntartható, intelligens és befogadó regionális és városi A BALATON TÉRSÉGE MINT ÉLETTÉR BANÁSZ ZSUZSANNA FEHÉR
Részletesebben10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus
10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások
RészletesebbenTakácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről
Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében
RészletesebbenFEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE
FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE LAKÓNÉPESSÉG (EZER FŐ) TERMÉSZETES SZAPORODÁS, FOGYÁS (EZRELÉK) VÁNDORLÁSI EGYENLEG (EZRELÉK) A FEJÉR MEGYEI REGISZTRÁLT ÁLLÁSKERESŐK JÁRÁSONKÉNTI ELOSZLÁSA (FŐ) 487
RészletesebbenA turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?
Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ
RészletesebbenProjekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.
Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség
RészletesebbenFizikai környezet KOHÉZIÓ
Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,
RészletesebbenEgy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része
Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része Lović Ivan Gorjani - Općinski načelnik, közösségi polgármester Végh Andor PTE Földrajzi Intézet Szlavónia,
RészletesebbenTársadalmi folyamatok Újpesten
2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól
RészletesebbenBalatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testületének. 4/2002. ( VI. 14.) számú ör. 1 R E N D E L E T E. a helyi közművelődésről
Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testületének 4/2002. ( VI. 14.) számú ör. 1 R E N D E L E T E a helyi közművelődésről 1 2 Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testülete a kulturális
RészletesebbenA város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re
Dabas a Gödöllői dombvidék déli nyúlványai és az Alföld találkozási pontjain terül el. Az Alföld három kisebb tájegységének, a pesti síkság déli részének, a kiskunsági homokbuckák északi peremének, valamint
RészletesebbenSzabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése
Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú
RészletesebbenA turizmus szerepe a Mátravidéken
gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek
RészletesebbenBAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:
RészletesebbenLEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA
LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL
NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)
RészletesebbenSzentbékkálla település Önkormányzati Képviselő-testületének
Szentbékkálla település Önkormányzati Képviselő-testületének 3/2002. ( VI. 17.) számú ör. 1 R E N D E L E T E a helyi közművelődésről 1 Módosította: 11/2008. (XII.08.) ÖK rendelet. Hatályba lépés időpontja:
RészletesebbenLENTI ITS WORKSHOP TOP FORRÁSALLOKÁCIÓ TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére 2. Vállalkozásbarát, népességmegtart ó településfejleszté s 3. Alacsony
RészletesebbenTérségi egyenl tlenségek
Térségi egyenl tlenségek Kistérségi különbségek Demográfia Gazdaság leírásának dimenziói Foglalkoztatás, munkanélküliség Infrastruktúra Iskolázottság, oktatás Jövedelem, vagyoni helyzet Elérés Migráció
RészletesebbenEGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024
CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024
RészletesebbenÉszak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember
Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari
RészletesebbenA VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020. dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata
A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020 dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata Szombathely 2015 Megújult a Közgyűlés megújult a hivatal Erős felelősség Vas megye területfejlesztésében
RészletesebbenBALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG
BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb
RészletesebbenA BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI
A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:
RészletesebbenMunkanélküliség Magyarországon
2010 február 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Give Give Give Mérték Give Give Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Évek óta nem volt olyan magas a munkanélküliségi ráta Magyarországon, mint most. Ezzel
RészletesebbenNyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról
Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját
RészletesebbenA Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt
RészletesebbenIV. Az értékelési szempontok alapján mindösszesen elérhető pontszámok
IV. Az értékelési szempontok alapján mindösszesen elérhető ok A 1 Pénzügyi terv összesen: 20 pont 2 Üzleti terv, működtetési és fenntarthatósági terv max. 30+10 pont 3 Az üzleti terv, működtetési és fenntarthatósági
RészletesebbenTapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete
Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődésről (módosítással egybefoglalva és lezárva: 2014. december 31.) Tapolca Város Önkormányzatának
RészletesebbenInterregionális fejlesztési projekt a tavi turizmus fellendítéséért Bánkon
Interregionális fejlesztési projekt a tavi turizmus fellendítéséért Bánkon Gerencsér Ilona, Bálint Csaba, Baranyai Gergő Szent István Egyetem, Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Magyar
RészletesebbenMiskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 21/2012.(VI.27.) önkormányzati rendelete. A város közművelődési feladatainak és ellátásának feltételeiről
Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének 21/2012.(VI.27.) önkormányzati rendelete A város közművelődési feladatainak és ellátásának feltételeiről Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése a muzeális intézményekről,
RészletesebbenPest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete
www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási
RészletesebbenA vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében
A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési
RészletesebbenÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag
ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,
RészletesebbenMezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01
Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából
RészletesebbenA HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG
A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. február 27. Felhasznált források UN WORLD TOURISM ORGANIZATION OECD, CIA FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL
RészletesebbenVeszprém Megyei TOP. 2015. április 24.
Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott
RészletesebbenINTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE
INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...
RészletesebbenA taktaközi települések fóruma
A taktaközi települések fóruma A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C A Tokaji kistérség fejlesztési és együttműködési kapacitásának
RészletesebbenT Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július
Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ius A megye munkáltatói több mint ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken
RészletesebbenIV. Az értékelési szempontok alapján mindösszesen elérhető pontszámok
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2012. évi 68. szám 11297 IV. Az értékelési szempontok alapján mindösszesen elérhető ok A B 1 Pénzügyi terv összesen: 2 2 Üzleti terv, működtetési és fenntarthatósági terv max.
RészletesebbenMUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok
MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2010 2014 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j a n. f e b r. m á r c.
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2015.december december. okt. márc. máj. aug. szept. febr.
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2017. DECEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2017. december 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási
RészletesebbenBudapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest
Desztinációs Menedzsment Nemzetközi Konferencia Budapest, 2007. Február 7-9. Desztinációs Menedzsment Koncepció és Magyarország esete Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Koncepció Desztinációs
Részletesebbenkészítette: RowanHill Global Befektetési Kft. (1065, Budapest, Révay u. 10) a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács megbízásából
Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács megbízásából a támogatott tevékenységek megvalósításához kapcsolódó befektetés-ösztönzési stratégia megalapozó befektetési adatbázis készítette: RowanHill Global Befektetési
RészletesebbenHajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról
Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a Kulturális
RészletesebbenCIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN
CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon
RészletesebbenTARTALOM. Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE
TARTALOM Ábrajegyzék... 11 Táblázatok jegyzéke... 15 Bevezetés... 21 I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE 1. A régió általános bemutatása... 31 1.1. A soknemzetiség régió... 33 1.2. A gazdaság
Részletesebben2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata
2014-2019 Kapolcs község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit
RészletesebbenRegionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során
Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia
RészletesebbenA terület- és településmarketing (place marketing)
A terület- és településmarketing (place marketing) A., Bevezető gondolatok I. A fogalom jelentkezése II. A tudományos élet érdeklődése 1990 1993 1998 2007 III. A place marketing jelentése 1. területi egység
RészletesebbenPályázati figyelő 2011. június
1 A) Magyar pályázatok ot i mértéke NEFMI önkormányzati múzeumok támogatására Önkormányzatoknak, általuk fenntartott muzeális intézmények új, állandó kiállításaira, illetve Pest megyében és Budapesten
RészletesebbenGazdaság. Infrastruktúra
Gazdaság A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., Averman- Horvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs Metál Kft., Magyarplán Kft., QUATRO Kft. A.L.M Kft.,
RészletesebbenA BALATONI RÉGIÓBAN A SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE KÖZÖTT
A BALATONI RÉGIÓBAN A SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE 2008 2018 KÖZÖTT I. SZÁLLODAI KERESLET-KÍNÁLAT VÁLTOZÁSA A BALATONI RÉGIÓBAN 2008 2012 2013 2017 Szobaszám (db) 12 550 12 311 12 760 12 810 13 463 12 646 100,8%
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9
Részletesebbenmáj dec jan. szept.
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2018. JÚNIUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2018. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályának
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2016.április április. júni. júli. márc. aug. szept.
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2018. ÁPRILIS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2018. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályának
RészletesebbenA terület- és településmarketing (place marketing)
A terület- és településmarketing (place marketing) A., Bevezető gondolatok I. A fogalom jelentkezése II. A tudományos élet érdeklődése 1990 1993 1998 2007 III. A place marketing jelentése 1. területi egység
RészletesebbenA gazdaságstatisztika szerepe a munkaerőpiaci folyamatok elemzésében a Visegrádi Négyek körében. Dr. Lipták Katalin
A gazdaságstatisztika szerepe a munkaerőpiaci folyamatok elemzésében a Visegrádi Négyek körében Dr. Lipták Katalin egyetemi adjunktus Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Budapest, 2017. szeptember
RészletesebbenMegalapozó vizsgálat
Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,
RészletesebbenTrend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2011 évi teljesítményéről
Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2011 évi teljesítményéről Összefoglaló - Az STR riport adatai szerint 2011-ben világviszonylatban Ausztrália & Óceánia, Délkelet- Ázsia és Dél-Amerika szállodái
RészletesebbenVelencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok
A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják
RészletesebbenPARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10.
PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY 2017. ÁPRILIS 10. MI A PAKTUM? A helyi gazdaság és foglalkoztatás fejlesztésében érdekelt szervezetek partnerségi alapú együttműködése a térség munkaerő-piaci helyzetének javítása
RészletesebbenBAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG
BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program
RészletesebbenTerület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések
RészletesebbenA DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS
A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10
RészletesebbenTrendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében
Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében TOP 1+2 kiadvány bemutatója Veszprém 217. november 7. Freid Mónika elnökhelyettes A bruttó hazai termék (GDP) alakulása
RészletesebbenTelepülési jövőkép. Sárosd
Települési jövőkép Sárosd Problémák Szociális struktúra Kisebbség (10%) Bölcsőde hiánya Gyógyszertár szolgáltatása Hagyományőrzés, nem óvjuk történelmi értékeinket. Képzetlen munkaerő Helyi járatos busz
RészletesebbenHELYI GAZDASÁGI ÜZLETI INFRASTRUKTÚRA ÉS KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE
HELYI GAZDASÁGI ÜZLETI INFRASTRUKTÚRA ÉS KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE BODOR NORBERT Programirányító referens RFP Stratégiai Tervezési és Értékelési Főosztály NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TERÜLET-
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018.
Helyi Esélyegyenlőségi Program Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Demográfiai helyzet... 4 Gazdasági helyzet... 6 Társadalmi helyzet... 7 Értékeink,
RészletesebbenA térségfejlesztés modellje
Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje
RészletesebbenLAKOSSÁGI KÉRDŐÍV CSOBÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ
LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV CSOBÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 1. Ön csobánkai lakos? igen nem Ha igen, mióta él a településen? éve 2. Ön csobánkai üdülő tulajdonos? igen nem 3. Tervezi-e, hogy
RészletesebbenHAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK
HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai
RészletesebbenMTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása
MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan
RészletesebbenTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS
RészletesebbenTURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ
RészletesebbenMÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni.
1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. SZEPTEMBER 2014. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.685 álláskereső
RészletesebbenA Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Kulturális, sport és szabadidős célú terek kialakítása és fejlesztése Célterület azonosító: 1 021 150 1.
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2016.május május. júli.
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2018. MÁJUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2018. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályának
Részletesebbenhalászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról
Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai
RészletesebbenGazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai
Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei
RészletesebbenCsurgói járás fejlesztési programjának bemutatása
ÁROP-1.2.11-2013 Megyei Tervezés Koordinációja Somogy Megyei Területfejlesztési Konferencia Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs
RészletesebbenPOGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA
POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA 2011 Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terv felülvizsgálata 2011 TARTALOMJEGYZÉK 1
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2015.szeptember szeptember. aug. dec. febr. júli.
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2017. SZEPTEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2017. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási
RészletesebbenKOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK. A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia március 18.
PIACKUTATÁS A MAGYAR TELEPÜLÉSEKRŐL, A TELEPÜLÉSEK VERSENYKÉPESSÉGÉRŐL KICSIT MÁSKÉNT KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia 2014. március 18. KUTATANDÓ PROBLÉMA (2004/05
RészletesebbenMunkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban
HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci
RészletesebbenTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan
RészletesebbenA Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája
A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)
Részletesebben