6. SZEKCIÓ: KULTÚRA ÉS TURIZMUS

Átírás

1 6. SZEKCIÓ: KULTÚRA ÉS TURIZMUS 407

2

3 Magyarok a Kárpát-medencében HOGYAN BEFOLYÁSOLJA AZ INTERNET A DIÁKOK SZABADIDİS FO- GYASZTÓI UTAZÁSI SZOKÁSAIT? GROTTE JUDIT 1 SURVEY ON THE INTERNET S IMPACTS WITH THE TRAVELLING HABITS OF STUDENTS Abstract Tourism worldwide is one of the most dynamically developing sectors. Its impact on the economy is significant.the fast development of information and communication technologies has changed the tourism industry. New trends, new suppliers (on-line travel agencies, low-cost carriers, etc.), new well-informed customers appeared on the market. The expansion of the Internet has showed a new direction for stakeholders in tourism, e.g.: for the suppliers of commercial accommodations, catering units, additional products (e.g. insurance, rent-a-car services, money exchange, etc.) as well as transportation companies. One of the most important priorities at our College is, to be able to provide the most up-to-date information to our students about their future professions. We always follow recent changes in tourism industry the appearance of new legislative provisions, or latest technologies, for instance. In my primary research, I was curious to know if the travelling habits of the future tourism professionals were influenced by the above mentioned phenomena. Key words: Off-line travel agency, On-line travel agency, On-line tourist services Bevezetés Felgyorsult gazdaságunk világa életre hívta az információ-áramlás egy speciális technológiáját, melynek következtében a hagyományos értékesítési metódusok megváltoztak. Az internet megjelenése nem csak mőszaki, de komoly kereskedelmi változásokat hozott az idegenforgalmi szektorban. Új irányvonalat jelölt ki a turisztikai szolgáltatók: kereskedelmi szálláshelyek, vendéglátó-ipari egységek, közlekedési vállalatok számára. Az internet és az elektronikus kereskedelem újraszabályozta a légi közlekedés piacát is. Megjelentek a diszkont ; fapados vagy más néven alacsony (low-cost carrier) költségvetéső légitársaságok, melyek határozott változásokat hoztak nem csak az utazni vágyók, de a hagyományos légitársaságok körében is. A diszkont légitársaságok magyarországi megjelenése (2003), lehetıséget biztosított a repülésre azon utazni vágyók számára is, akik eddig alacsony keresetük miatt nem vehették igénybe, ezt a gyors és kényelmes közlekedési eszközt. Primer kutatásomban arra keresem a választ, hogy vajon fıiskolás hallgatóink utazási szokásaiban is változást okoztak-e a fent említettek. 1 Fıiskolai Adjunktus, Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Fıiskolája 409

4 4 érv a kutatás mellett Fıiskolánkon, komoly hangsúlyt fektetünk arra, hogy a diákok mindig tájékozottak legyenek a szakmájukat érintı legújabb változásokkal, mint pl.: jogszabályok, technológiai újdonságok, stb. Primer, kérdıíves kutatásomban arra keresem a választ, hogy vajon a jövı leendı turisztikai szakembereinek utazási szokásait mennyire befolyásolták a bevezetıben ismertetett változások. A kutatás aktualitását az alábbi tények szolgáltatták: 1. Az internetet kipróbálók és internetet használók száma folyamatosan nı. Az internet penetráció az átlagosnál lényegesen magasabb a évesek körében: e korcsoport közel kétharmada internetezik (Forrás: 2.A IATA (International Air Transport Assocciation) a Nemzetközi Légifuvarozók Szövetsége 2008 januárjától bevezeti az elektronikus jegyet a hagyományos légitársaságoknál. (Forrás: ) 3. A diszkont légitársaságok magyarországi forgalma folymatosan nı, ehhez kapcsolódik a KPMG által készített felmérés is. A fapadosok piaci részedesése 2010-re már a 35 százalékot és ezzel a 4 millió utaslétszámot is elérheti. A tanulmány szerint a diszkontlégitársaságok utasai az olcsóbb repülıjegy vásárlásával megtakarított pénzt a célállomáson szívesen költik minıségi szolgáltatásokra. (Forrás: 036b5297cf5/budget_airlines tourism survey_-_h_-_2005_march_23.pdf) 4. Egyre tıbb utazási iroda (60%) mőködtet saját weblapot, a hagyományosan kiadott színes katalógus mellett. (Forrás: A kérdıív Intézményünkben nappali és levelezı tagozaton történik a közgazdász képzés. A reprezentatív felmérést tudatosan a másodéves nappali tagozatos diákok körében végeztem el. A továbbiakban elemezni fogom a kérdıív kérdéseire kapott válaszokat. (1. melléklet: A kérdıív) Általános adatok: Nem: Nı: 116 Férfi: 34 Kor: 19-25: 150 fı Szak: Idegenforgalmi: 2 évfolyam: 150 fı Legmagasabb iskolai végzettség: Érettségi Származás: 55% Budapestrıl, 45% vidékrıl a. Milyen gyakran utazik? Az elsı kérdésre adott válaszokból egyértelmően kiderül, hogy különféle okok miatt a diákok nem utaznak túl nagy gyakorisággal. A válaszadók 47%-a évente egyszer, 29%-a egy évben kétszer, 22%-a évente háromszor, s végül 4%-a utazik az év minden hónapjában. (1. ábra)

5 Az utazás gyakorisága 60% 40% 20% Diákok 0% Havonta Negyedévente Félévente Évente 1. ábra Az utazás gyakorisága 1.b. Mi befolyásolja az utazás gyakoriságát? Kíváncsi voltam, hogy melyek azok a tényezık, amik a diákok körében az utazás gyakoriságát meghatározzák. Természetesen nem meglepı az eredmény, hisz elsı helyen legtöbben a pénzt, másodikon pedig a szabadidıt jelölték meg. A divat, úgy tőnik nem befolyásolja a diákok utazási gyakoriságát. Az egyéb kategóriában néhányan befolyásoló faktorként említették a szezont, a hangulatot, a konkrét programot; valamint a sport versenyek gyakoriságát. 2. Milyen céllal utazik? (több célt is bejelölhet) A diákoknál a legnépszerőbb utazási motiváció az üdülés, ezt követik a városlátogató utazások, majd a rokonlátogatás foglalja el a harmadik helyet. A hasznos nyelvtanulás csak a negyedik helyen áll, az ötödik helyet a wellness; a hatodik helyet pedig a sport szerezte meg. Érdekes, hogy a vallási indíttatású utak nem motiválják a tanulókat. Az egyéb kategóriában semmi sem szerepelt. 3. Ki szervezi az útjait? A fıiskolások nagy része azt írta, hogy útjait saját maga szervezi, bár a második legnépszerőbb utazásszervezı a család volt, s csak ezt követte harmadikként az utazási iroda. 4. Ha utazási irodát vesz igénybe, milyen szolgáltatásokat vásárol? (több szolgáltatást is bejelölhet) A diákok válaszaiból az alábbi sorrendet lehetett felállítani: 1. Szállás 4. Programok 2. Repülıjegy 5. Buszjegy 3. Biztosítás 6. Csomagtúrák Az egyéb kategóriába egy válasz sem érkezett. 5.a. Van e kedvenc utazási irodája? 7. Autóbérlés 8. Pénzváltás 9. Vonatjegy A diákok 95%-nak nincs kedvenc utazási irodája, annak az 5%-nak, akinek pedig van, azok az alábbi irodákat nevezték meg: 1. Neckermann, mert megbízható, kedves a kiszolgálás. 411

6 2. Car- tour, mert segítıkészek az iroda munkatársai és elfogadható az ár. 3. Grand Tours, mert jók a szállásai. 4. Fehérvár Travel, mert jók a programok és felkészültek az idegenvezetık. 5. Chemol Travel, mert jó a szervezés. 6. Istria Tours, mert az egyik hallgatónak személyes kapcsolata van ott. 7. IBUSZ, mert jók voltak a személyes tapasztalatok. Van-e kedvenc utazási irodája? 100% 80% 60% 40% 20% 0% Igen Nem Diákok 2. ábra Van-e kedvenc utazási irodája? 5.b. Kérem állítsa preferenciasorrendbe (rangsor) az Ön által kedvelt és ismert utazási irodákat: Neckermann, TUI, IBUSZ, OTP Travel, VISTA, AEROVIVA, Hurrányaralunk, Alpesi Travel, Tensi, Go.hu Ezt a kérdést a diákok nagy része nem töltötte ki. A kitöltöttek között sem volt mindig feltüntetve mind a tíz utazási iroda. A kapott listák alapján az elsı 5-6, illetve a 10. hely ismeretes. Az eredmények tükrében a sorrend az alábbiak szerint alakul. 1. Neckermann 2. IBUSZ 3. TUI 4. Vista 5. OTP-Travel 6. Tensi 10. Go.hu 412 Milyen szempont(ok) alapján állította fel ezt a listát? A diákok nagy része az ismertséget, a média szerepét emelte ki a sorrend felállításánál. Ezután következett a saját tapasztalat, majd a szolgáltatás minısége, az ár, mint döntési tényezı; az ismerısök véleménye és tapasztalata, s végül a találomra történı sorrendbe állítás. A felmérésbıl egyértelmően kiderül, hogy a diákok kevésbé ismerik az on-line, mint a hagyományos utazási irodákat, Miért? Erre a kérdésre sem válaszolt mindenki, azonban az értékelhetı válaszokból jól látszik; hogy a hallgatók nagy hányadának nincs önálló, személyes tapasztalata az utazási irodákkal; hisz keveset utazhatnak, vagy saját maguk szervezik meg utazásaikat. Szintén többen

7 írták, hogy fontos számukra a saját tapasztalat, valamint az utazási iroda Interneten keresztül történı könnyő elérhetısége. 5.c. Törzsvásárló tagsága van-e? A diákok 97%-a nem rendelkezik utazási irodánál törzsvásárlói tagsággal, 3% azonban igen. Melyik irodánál? A legnépszerőbb iroda a Car-Tour volt, majd ezt követte az Istria Tours. 6. Használja az internetet utazási szolgáltatások, információk eléréséhez? A hallgatók 98%-a használja az Internetet utazási információk eléréséhez. 7. Ha egyénileg szervezi meg útjait, melyik honlapokat használja? A hallgatók népszerőségi listáját a Google keresıprogram vezeti; majd ezt követik a különbözı győjtıportálok, mint pl.: azon belül is a lap.hu oldalak; a konkrét desztináció honlapja pl. Az alábbiakban ismertetném kategóriánként felsorolva a kapott eredményeket. (1. táblázat) 1. táblázat 1. Szálláskeresés: a konkrét szállás honlapja; hotel.lap.hu; 2. Repülıjegyfoglalás: startutazas.hu 3. Látnivalók: az ország honlapja; a város honlapja 4. Menetrendek: Autóbérlés: Egyéb információk:utazas.lap.hu; Megdöbbentı, hogy a jövı idegenforgalmi szakemberei utazásaik szervezésénél menynyire kevés konkrét kategóriába besorolható Internetes weboldalt ismernek, s alkalmaznak. A repülıjegy foglalásnál megjelölt légitársaságok alacsony számából következtethetünk arra, hogy diákjaink nem túl nagy gyakorisággal utaznak repülıvel; valamint, hogy kevéssé ismerik mind a hagyományos, mind a diszkont légitársaságokat. Miután hallgatóink jó része vidéki, így nem volt meglepı, hogy a menetrendek kategóriában szinte mindenki a MÁV és a Volánbusz társaság honlapját írta be, egy ember tüntette csak fel a ferihegyi repülıtér web oldalát. 8. Mennyire találja naprakésznek az Ön által használt weblapok információit? (Kérem mondjon konkrét példákat) Sajnálatos módon a hallgatók csupán csak 41%-a válaszolt erre a kérdésre, s a kapott válaszoknál is ellentmondásokat lehet felfedezni; hisz míg egyes hallgatók naprakésznek ta- 413

8 lálták a MÁV, a MALÉV és a Volánbusz társaság honlapját; addig mások pont ezeket a honlapokat jelölték gyengének. Az egyértelmő válaszoknál az alábbi eredmények születtek: Naprakész: 1. Google; 2. Wizzair; 3. Neckermann; 4. Itthon.hu; 5. Tourinform; 6. TUI; 7. Hurrányaralunk.hu Gyenge: 1. Nagyutazas.hu; 2. Lap.hu 9. Rendelt már turisztikai szolgáltatást interneten keresztül utazási irodai honlapról? A hallgatók 75%-a nem rendelt Interneten keresztül még turisztikai szolgáltatást utazási irodai honlapról. 10. Ha igen, akkor milyen szolgáltatást vett igénybe? (több szolgáltatást is bejelölhet) Az alábbi turisztikai szolgáltatásokat vették igénybe azon hallgatók (25%), akik már rendeltek Interneten keresztül utazási irodai honlapról (2. táblázat): 2. táblázat 1. helyen a Szállás szerepel, ez volt a legnépszerőbb; a 2. helyezést a Repülıjegy érdemelte ki; a 3. helyen a Biztosítás végzett, amit a 4. helyen a Programok követtek; és elenyészı számban jelölték be az alábbi szolgáltatásokat: Autóbérlés; Síbérlet; Buszjegy (egyéb kategória); Utazási csomagot senki nem vásárolt Elégedett a kedvenc utazási irodájának weblapjával? 12. Ha nem, milyen információkat hiányol? A kérdésre csak a hallgatók 20%-a tudott válaszolni. Ebbıl 19,9% elégedett kedvenc utazási irodájának honlapjával, mert szerintük a honlap hasznos, naprakész, színes, figyelemfelkeltı, átlátható, részletes információkat tartalmaz. 0,01% jelölte be azt a választ; hogy nem elégedett kedvenc utazási irodájának weblapjával, mert hiányolja; hogy utazásait nem tudja a honlapon keresztül lefoglalni, valamint, hogy a közölt információk nem mindig pontosak, pl.: nem közli a honlap, hogy a szálloda milyen messze van a vízparttól, vagy a városközponttól. 13. Utazása szervezésekor, elolvassa a többi utas által írt fórumot? A diákok 87 %-a válaszolt erre a kérdésre. 42% igennel, 45% pedig nemmel. Érdekes, hogy ezek a diákok, akik nap, mint nap használják az Internetet, nem igazán követik a 414

9 turisztikai szakmai internetes fórumokat, még abban a témában sem, ami a saját útjaik megszervezésére irányul. 14. Tudja-e, hogy mi a különbség a hagyományos és on-line utazási iroda között? Erre a kérdésre több, mint a hallgatók 60%-a válaszolt igennel. A válasz azért érdekes, mert az 5.b. kérdésnél a diákok néhány hallgatótól eltekintve- fel sem ismerték a két magyar (hurrányaralunk.hu; go.hu) on-line utazási irodát. 15. Ön szerint milyen egy ideális on-line utazási iroda? A diákok 28%-a szerint az ideális on-line iroda naprakész, 21%-uk úgy gondolja a honlap sok információt kell, hogy tartalmazzon; 16%-nak a weboldal könnyen kezelhetısége, a szolgáltatások honlapon keresztül bankkártyával történı kifizetése jelenti az ideális irodát, 13%-uk a megbízhatóságot emelte ki, 9%-nál a jó árfekvés azonos a jó utazásszervezıvel, 8%-nak a gyorsaság a legfontosabb és csak 5%-nak a jó áttekinthetıség. (3. ábra) Az ideális online utazási iroda 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% Naprakész A honlap könnyen kezelhetı Jó az árfekvés Jól áttekinthetı Diákok 3. ábra Az ideális online utazási iroda 16. Milyen online utazási irodákat ismer? Go.hu; Best Reisen, hurrányaralunk.hu; wizzair, vista, Neckermann A válaszok egyértelmően tükrözik, hogy sajnálatos módon a hallgatók nem tudják megkülönböztetni a hagyományos utazási irodákat az on-line irodáktól; sıt olyannyira nincsenek tisztában a fent említettekkel; hogy még egy diszkont légitársaságot is megneveztek ebben a kérdéskategóriában. Feltételezem, hogy a diszkont légitársaság azért kerülhetett bele a felsorolásba, mert az elektronikus repülıjegyet (E-ticket) ugyanúgy ki lehet fizetni dombor nyomott bankkártyával a légitársaság honlapján keresztül, mint ahogy az utazási szolgáltatásokat az on-line utazási iroda portálján. 17. Rendelt már turisztikai szolgáltatást online utazási irodán keresztül? A válaszok megdöbbentıek voltak, hisz a diákok majdnem fele (45%) azt jelölte be, hogy nem rendelt, s a jövıben sem szándékozik rendelni. 39%-uk írta; hogy bár még nem rendelt ilyen szolgáltatást, de a jövıben tervezi. S, csak 1 % rendelt ilyen szolgáltatást; a többi 15% nem válaszolt a kérdésre, ami számomra a szakma iránt érdektelenséget jelzi. 415

10 18. Ha igen, akkor mit? (több szolgáltatást is bejelölhet) Erre a kérdésre csak igen kevesen válaszoltak de közülük szállást rendeltek a legtöbben, második helyen a repülıjegy áll, harmadik helyen a biztosítás, autóbérlés, valamint az utazási csomag foglal helyet; s végül utolsóként a síbérlet. 19. Melyik irodánál rendelte? Itt egyetlen on-line utazási irodát jelöltek meg: Hogyan fizetett? A válaszadók között egyenlı arányban oszlott meg az Interneten keresztül bankkártyával- és a Banki átutalással történı fizetés, s utolsó helyen szerepelt a személyesen az irodában számlakiegyenlítés. 21. Elégedett volt a megrendelt szolgáltatással? A válasz 100%-ban igen volt. Bár a diákok közül kevesen rendeltek meg utazási szolgáltatást on-line utazási irodán keresztül, a 100%-os elégedettségi szint mindenképpen pozitívnak bizonyul. Remélhetıleg ez az eredmény motiválni fogja majd a többi diákot is az on-line utazási.irodák megismerésében. 22. Ha nem, miért? Jelen felmérésben, ez a kérdés feleslegesnek bizonyult. 23. Tervezi a jövıben, hogy online utazási irodánál veszi igénybe szolgáltatást? (A kérdésre a hallgatók 81%-a válaszolt) A diákok 37%-az: Igen tervezem választ jelölte be, indoklásként pedig az alábbiakat vonultatták fel: 1. Gyors, 2. Kényelmes, 3. Egyszerőbb A hallgatók 44%-a a : Nem, nem szeretnék választ jelölte be, indoklásként pedig az alábbiakat vonultatták fel: 1. Nem megbízható, 2. Hiányzik a személyes kapcsolat és ügyintézés Érdekes, hogy ez a korosztály is idegenkedik még az on-line vásárlástól, s megbízhatóbbnak tartja a hagyományos, személyes ügyintézést. Konklúzió Ismeretes tény, hogy az internet megjelenése az idegenforgalmi piacon új szolgáltatókat (diszkont légitársaságok, on-line utazási irodák) hívott életre. Magyarországon 2003-ban megjelent az elsı diszkont légitársaság, mely olcsó áraival és erıs marketing tevékenységével lehetıvé tette azok számára is a repülés kényelmét, akik eddig anyagi helyzetük miatt ezt nem engedhették meg maguknak. A fenti felmérésben, arra kerestem a választ, hogy vajon az Internet megjelenése a turisztikai piacon mennyire befolyásolta a diákok utazási szokásait. 416

11 Bár a turisztikai piac nagyot változott, a diákok többségének válaszából egyértelmően kiderül, hogy elsıdlegesen a pénzhiány miatt nem engedhetnek meg maguknak többet, mint évi egy szabadidıs utazás. Utazásuk céljait tekintve természetesen az elsı helyen az üdülés áll, amit a város- és rokonlátogató motivációk követnek. A kérdıívet kitöltı hallgatók a jövı potenciális turisztikai szakemberei, így nem volt megdöbbentı a válasz, miszerint a hallgatók utazásaik jelentıs hányadát saját maguk szervezik, s nem nagyon vesznek igénybe utazási irodai segítséget. Primer kutatásomból sajnos az is egyértelmően kiderül, hogy turizmus szakos hallgatóinknak nincs túl erıs motivációjuk leendı szakmájuk mélyebb ismerete iránt, hisz még a hazai on-line utazási irodákat sem ismerik, nem beszélve a konkrét turisztikai információkat (pl.: szállás, repülıjegy, autóbérlés, látnivalók, stb.) tartalmazó weblapokról. Az egyetlen honlap, ami a turisztikai szolgáltatásoknál minden hallgató kérdıívében szerepelt az a Google keresıprogram volt. Ami azonban még ennél is elkeserítıbb, hogy a megkérdezettek 44%-a nem is tervezi, hogy a jövıben megtekintse és kipróbálja az on-line utazási irodák kínálatát. Internetes források airlines tourism survey_-_h_-_2005_march_23.pdf

12 1. melléklet A kérdıív Hogyan befolyásolja az internet a diákok szabadidıs fogyasztói utazási szokásait? 1.a. Milyen gyakran utazik? Havonta Negyedévente Félévente Évente 1.b. Mi befolyásolja az utazás gyakoriságát? Pénz Szabadidı Divat Egyéb. 2. Milyen céllal utazik? (több célt is bejelölhet) Nyelvtanulás Üdülés Városlátogatás Rokonlátogatás Wellness Sport Vallás Egyéb. 3. Ki szervezi az útjait? Utazási iroda Saját maga Család 4. Ha utazási irodát vesz igénybe, milyen szolgáltatásokat vásárol? (több szolgáltatást is bejelölhet) Szállás Repülıjegy Vonatjegy Buszjegy Biztosítás Programok Pénzváltás Autóbérlés Csomagtúrák Egyéb.. 5.a. Van e kedvenc utazási irodája? Igen Nem Ha, igen melyik?... Miért?... 5.b. Kérem állítsa preferenciasorrendbe (rangsor) az Ön által kedvelt és ismert utazási irodákat: Neckermann, TUI, IBUSZ, OTP Travel, VISTA, AEROVIVA, Hurrányaralunk, Alpesi Travel, Tensi, Go.hu

13 Milyen szempont(ok) alapján állította fel ezt a listát? Miért? 5.c. Törzsvásárló tagsága van-e? Igen Nem Melyik irodánál?.. 6. Használja az internetet utazási szolgáltatások, információk eléréséhez? Igen Nem 7. Ha egyénileg szervezi meg útjait, melyik honlapokat használja? 1. Szálláskeresésre: 2. Repülıjegyfoglalásra: 3. Látnivalókkal kapcsolatban: 4. Menetrenddel kapcsolatban: 5. Autóbérléssel: 6.Egyéb információk: 8. Mennyire találja naprakésznek az Ön által használt weblapok információit? (Kérem mondjon konkrét példákat) Naprakész Gyenge: 9. Rendelt már turisztikai szolgáltatást interneten keresztül utazási irodai honlapról? Igen Nem 419

14 10. Ha igen, akkor milyen szolgáltatást vett igénybe? (több szolgáltatást is bejelölhet) Szállást Repülıjegyet Biztosítást Autóbérlést Programokat Utazási csomagot Síbérletet Egyéb Elégedett a kedvenc utazási irodájának weblapjával? Igen, mert. Nem, mert. 12. Ha nem, milyen információkat hiányol? Utazása szervezésekor, elolvassa a többi utas által írt fórumot? Igen Nem 14. Tudja-e, hogy mi a különbség a hagyományos és on-line utazási iroda között? Igen Nem 15. Ön szerint milyen egy ideális on-line utazási iroda? Milyen online utazási irodákat ismer? 17. Rendelt már turisztikai szolgáltatást online utazási irodán keresztül? Igen, rendeltem Nem, nem is akarok Nem, de a jövıben tervezem 18. Ha igen, akkor mit? (több szolgáltatást is bejelölhet) Szállást Repülıjegyet Biztosítást Autóbérlést Programokat Utazási csomagot Síbérletet Egyéb 19. Melyik irodánál rendelte? 420

15 20. Hogyan fizetett? Interneten keresztül bankkártyával 21. Elégedett volt a megrendelt szolgáltatással? Banki átutalással Személyesen az irodában Igen Nem 22. Ha nem, miért?. 23. Tervezi a jövıben, hogy online utazási irodánál veszi igénybe szolgáltatást? Igen tervezem Nem, nem szeretnék Miért nem?... mert 24. Nem: Férfi Nı 25. Életkor: 14-18; 19 25; 26 35; 36 50; 51 65; Legmagasabb iskolai végzettsége Általános iskola Középiskola Fıiskola Egyetem Egyéb Az ország melyik részérıl érkezett? Budapest Megye:. Város 421

16

17 Magyarok a Kárpát-medencében A VISEGRÁDI ORSZÁGOK TURIZMUSÁNAK VÁLTOZÁSA AZ EURÓPAI UNIÓS CSATLAKOZÁS KONTEXTUSÁBAN KÖKÉNY ISTVÁN 1 Abstract The Visegrád Cooperation is a regional organization of the Czech Republic, Poland, Hungary and Slovakia, which altogether make a geographically coherent area. Tourism, as a tertiary sector with a multiplicative effect, is economically very important for all these countries. The data determining the infra- and suprastructure s most important areas at tourism in this group of countries, have been compared during research. Considering tourism as an open system, for proper and unperturbed functioning of the market, economical environment is most determinative. The main indicators of this are essential to be compared for research. The most determining survey of the research was divided into two main areas: on the one part, analysis of the three essential data of inland and foreign tourism (guests, guest nights and average duration of stay), on the other part, analysis of changes and their related reasons since 1995 at internal tourism (in which there are no frontiers any more). Bevezetés A Visegrádi Együttmőködés (másként Visegrádi országok, visegrádi négyek vagy V4-ek) Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia regionális szervezete, amely földrajzilag összefüggı területet alkot. Az együttmőködés célja ezen Közép-európai országok gazdasági, diplomáciai és politikai érdekinek közös képviselete, esetleges lépéseinek összehangolása. A visegrádi csoport abból a megfontolásból jött létre, hogy a közép-európai régió országai az összeurópai integráció keretein belül közösen lépjenek fel a számukra fontos területeken. A Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia mindig is ugyanahhoz a civilizációhoz tartozott: közös kulturális és szellemi értékeket vallanak, közösek a vallási hagyományaik, amelyeket meg kívánnak ırizni és tovább kívánnak erısíteni. A visegrádi országok egyaránt célul tőzték ki az európai uniós tagság elnyerését, 1. ábra A visegrádi országokat ábrázoló kép (Forrás: gy%c3%bcttm%c5%b1k%c3%b6d%c3%a9s) 1 A szerzı a Kodolányi János Fıiskola adjunktusa, a Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola PhD-hallgatója 423

18 hiszen a csatlakozást újabb elırelépésnek tekintették. Céljukat május 1-jén érték el, amikor is mindannyian az EU tagjai lettek. A csoport célja, hogy optimális együttmőködést szorgalmazzon minden országgal, elsısorban a szomszédjaival, mivel legfıbb érdeke a demokratikus fejlıdés Európa egészében. A kulturális kohézió megırzése és erısítése érdekében a visegrádi csoport egyik célja az értékek közvetítése és továbbadása, melynek legmegfelelıbb alapja lehet a turizmus, hiszen a turizmus egyszerre tekinthetı gazdasági, pszichológiai, társadalmi és kulturális jelenségnek (PRZECLAWSKI K. 1993). Egy térség egyedi kulturális jellemzıi egyrészt a helyi lakosság által igényelt kulturális kínálat alapjául szolgálnak, másrészt viszont hozzájárulnak az adott térség turisztikai versenyképességének növekedéséhez. (RÁTZ T. PUCKÓ L ) Az idegenforgalom definiálása a kutatás szempontjából elengedhetetlen. A fogalom meghatározása nem napjainkban kezdıdött, sıt a jelenleg az adott területen dolgozó kutatók újabb és újabb gondolatokat tesznek hozzá, vagy éppen vesznek el a létezı fogalmakból. A turizmus meghatározásával többek között a francia LITTRÉ (1876), az osztrák STRADNER (1890), a magyar FELLNER (1908), a német SCHRATTENHOFFEN (1911) és GLÜCKSMANN (1935), a francia MATHIOT (1945), a svájci HUNZIKER és KRAFT (1954) foglalkozott. A legelterjedtebb a WTO 2 és az Interparlamentáris Unió Hágában 1989-ben megtartott konferenciáján elfogadott definíció: A turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyén kivüli minden szabad helyváltoztatást, valamint az azokból eredı szükségletek kielégítésére létrehozott szolgáltatásokat (Hágai Nyilatkozat, 1989). Jelen vizsgálat során fıleg a pszichológiai eredetre visszavezetett meghatározást tekintjük kiindulópontnak, mely szerint A turizmus lényege a személyek élményszerzéssel párosuló környezetváltozása, amelynek során szolgáltatások igénybevételére kerül sor. (MICHALKÓ G ). Turizmus ott mőködik és mőködhet csak hosszú távon, ahol az ahhoz szükséges feltételrendszer megfelelı és garantált. Ez a feltételrendszer általános és helyi feltételekre bontható. Általános feltétel elsısorban a desztináció, illetve manapság már annak a tágabb földrajzi környezetét jelentı térség biztonsági kérdései. Helyi feltételként kell megemlíteni az adott célállomás fogadókészségét, fogadóképességét. A kutatás célja annak vizsgálata, hogy a rendszerváltás után 5-6 évvel, az ezredforduló után és végül az uniós csatlakozást követıen hogyan alakult a visegrádi országok idegenforgalma, különös tekintettel az egymás közti mozgások, a turizmus, amit a környezetváltozással együtt járó élményszerzés motivál (ILLÉS S , MICHALKÓ G ). A vizsgálat alá vont idısíkot tekintve ( ) a határnak fizikai értelemben is még nagyon sok esetben gátló szerepe volt a turizmus erıteljesebb növekedése kapcsán. Napjainkban viszont már igaz, hogy a nemzetközi határok mobilitást gátló szerepe folyamatosan csökken, mint ahogy az a funkcionális távolság is, ami sok utazót elrettentett a szomszédos ország felkeresésétıl (TIMOTHY D ). A V4-ek általános turisztikai potenciálja Lengyelország Európa 9. legnépesebb állama (313 ezer km 2 ), lakosainak száma meghaladja a 38 milliót. Az ország GDP-jének kétharmadát a szolgáltatási szektor állítja elı. Csehország területe (78 ezer km 2 ) és lakosainak száma (10 millió) megközelítıleg azonos hazánkéval. A GDP 57,3 %-a származik a szolgáltatási szektorból. Közép-Kelet Európa 2 Turizmus Világszervezete 424

19 egyik legjelentısebb gazdaságával rendelkezı ország. Szlovákia területe (49 ezer km 2 ) és lakossága (5,1 millió) mintegy fele Magyarországnak. Az ország GDP-jének közel kétharmadát a szolgáltatási szektor szolgáltatja. Hazánkban a GDP közel kétharmadát a szolgáltatói szektor állítja elı. Magyarország központi elhelyezkedése Európában, kultúrája, természeti kincsei nagy lehetıséget teremtettek és teremtenek a turisztikai szolgáltatások révén a GDP ezen területének növeléséhez. Az 1. táblázatban összefoglaltan látható, hogy a négy visegrádi ország GDP-jéhez közvetlenül és közvetetten mennyiben járul hozzá a turizmus, illetve közvetlenül és közvetetten az idegenforgalomban foglalkoztatottak aránya miként alakul az egyes államokban. 1. táblázat A V4 országok turizmusából származó bevétel részesedése a GDP-bıl, valamint az idegenforgalmi szektorban foglalkoztatottak aránya közvetlenül turizmusból származó GDP (Mrd USD) GDP %-ában közvetlenül és közvetetten turizmusból származó GDP (Mrd USD) GDP %-ában közvetlenül a turizmusban foglalkoztatottak száma (ezer fı) összes foglalkoztatott %-ában közvetlenül és közvetetten a turizmusban foglalkoztatottak száma (ezer fı) összes foglalkoztatott %-ában Csehország 2,2 2,6 11,8 14, , ,3 Lengyelország Magyarország 4,3 2,1 17,5 8, , ,0 3,2 4,0 8,9 10, , ,3 Szlovákia 0,7 2,2 3,4 13,0 55 2, ,7 Forrás: Az országok közúti és vasúti hálózata viszonylag sőrő. Fontos tranzit útvonalak vezetnek az országokon keresztül. A tranzit útvonalak kapacitása azonban közúton és vasúton a folyamatos beruházások ellenére nem felel meg a növekvı igényeknek. Légi közlekedés szempontjából fejlıdnek, hiszen egyre több nemzetközi repülıtér nyitotta meg kapuit, illetve szinte mindegyik országban megjelentek a fapados légitársaságok. Az országokban egyre jobban jelen vannak a nemzetközi szállodaláncok, sıt az utóbbi idıben óriási szállodai boom jellemzı az adott térségben. Az 2. táblázatból jól látható, hogy a legjobb adottságokkal Csehország rendelkezik. A nemzetközileg leginkább versenyképes kulturális és természeti attrakciókat kell kiemelni. Az UNESCO világörökségi listáján Lengyelország 13, Csehország 12, Magyarország 8, míg Szlovákia 5 objektummal rendelkezik. Ezen kívül jelentıséggel bírnak a 425

20 kastélyok, kúriák, a történelmi városok, a gyógyfürdıhelyek, a nemzeti parkok és természetvédelmi övezetek. 426 A szálláshely-kapacitás alakulása 2005-ben 2. táblázat *****/**** Többi szálloda + panzió Csehország Egység (db) Ágyszám Lengyelország Egység (db) Ágyszám Magyarország Egység (db) Ágyszám Szlovákia Egység (db) Ágyszám Forrás: saját szerkesztés A vizsgálat szempontjából elengedhetetlen, hogy a turizmust mint nyílt rendszert tekintsük, melynek a lényege, hogy a környezettel való kapcsolata kimutatható. Ebbıl a szempontból a piac megfelelı és zavartalan mőködésében leginkább a gazdasági környezet az egyik legmeghatározóbb. Az idegenforgalom gazdasági környezete vizsgálható mikro és makró szinten egyaránt. Mikro szintet azok a vállalkozások képviselik, amelyek a kínálati oldalon a vonzerıkhöz kapcsolhatók (üzemeltetés, mőködtetés). Makro szintet a területi és az állami szervezetek gazdaságpolitikája képviseli. A visegrádi országcsoport politikai értelemben ma már nem egyértelmően a glóbusz fejlettebb térségéhez tartozik, gazdasági súlya és jelentısége lényegesen kisebb, mint ami a lakosság lélekszámából következne. A szerény gazdasági összteljesítményt jól jellemzi a V4-országok termelékenységi színvonala, például az egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott érték is, ami vásárlóerı-paritáson számolva az USA termelékenységének körülbelül a felét, az EU-15 országokénak körülbelül a 60%-át éri el. (BORSI B ) A vásárlóerı-paritáson mért egy fıre jutó GDP (EU25=100) Csehország Lengyelország Magyarország Szlovákia Forrás: Eurostat 3. táblázat Általában elmondható, hogy a V4-országokban az átalakulás utáni sokkot követı GDPnövekedés vagy a TFP 3, vagy a tıketermelékenység növekedésének volt köszönhetı. A Visegrádi országok turizmusának gazdasági környezetét vizsgálva megállapítható, hogy bár elmaradnak az EU-15 országok átlagától, de a GDP növekedés vagy az inflációs ráta (kivéve Szlovákia és Magyarország) bizakodásra adhat okot. A következı táblázatban 3 Total Factor Productivity