6. SZEKCIÓ: KULTÚRA ÉS TURIZMUS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "6. SZEKCIÓ: KULTÚRA ÉS TURIZMUS"

Átírás

1 6. SZEKCIÓ: KULTÚRA ÉS TURIZMUS 407

2

3 Magyarok a Kárpát-medencében HOGYAN BEFOLYÁSOLJA AZ INTERNET A DIÁKOK SZABADIDİS FO- GYASZTÓI UTAZÁSI SZOKÁSAIT? GROTTE JUDIT 1 SURVEY ON THE INTERNET S IMPACTS WITH THE TRAVELLING HABITS OF STUDENTS Abstract Tourism worldwide is one of the most dynamically developing sectors. Its impact on the economy is significant.the fast development of information and communication technologies has changed the tourism industry. New trends, new suppliers (on-line travel agencies, low-cost carriers, etc.), new well-informed customers appeared on the market. The expansion of the Internet has showed a new direction for stakeholders in tourism, e.g.: for the suppliers of commercial accommodations, catering units, additional products (e.g. insurance, rent-a-car services, money exchange, etc.) as well as transportation companies. One of the most important priorities at our College is, to be able to provide the most up-to-date information to our students about their future professions. We always follow recent changes in tourism industry the appearance of new legislative provisions, or latest technologies, for instance. In my primary research, I was curious to know if the travelling habits of the future tourism professionals were influenced by the above mentioned phenomena. Key words: Off-line travel agency, On-line travel agency, On-line tourist services Bevezetés Felgyorsult gazdaságunk világa életre hívta az információ-áramlás egy speciális technológiáját, melynek következtében a hagyományos értékesítési metódusok megváltoztak. Az internet megjelenése nem csak mőszaki, de komoly kereskedelmi változásokat hozott az idegenforgalmi szektorban. Új irányvonalat jelölt ki a turisztikai szolgáltatók: kereskedelmi szálláshelyek, vendéglátó-ipari egységek, közlekedési vállalatok számára. Az internet és az elektronikus kereskedelem újraszabályozta a légi közlekedés piacát is. Megjelentek a diszkont ; fapados vagy más néven alacsony (low-cost carrier) költségvetéső légitársaságok, melyek határozott változásokat hoztak nem csak az utazni vágyók, de a hagyományos légitársaságok körében is. A diszkont légitársaságok magyarországi megjelenése (2003), lehetıséget biztosított a repülésre azon utazni vágyók számára is, akik eddig alacsony keresetük miatt nem vehették igénybe, ezt a gyors és kényelmes közlekedési eszközt. Primer kutatásomban arra keresem a választ, hogy vajon fıiskolás hallgatóink utazási szokásaiban is változást okoztak-e a fent említettek. 1 Fıiskolai Adjunktus, Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Fıiskolája 409

4 4 érv a kutatás mellett Fıiskolánkon, komoly hangsúlyt fektetünk arra, hogy a diákok mindig tájékozottak legyenek a szakmájukat érintı legújabb változásokkal, mint pl.: jogszabályok, technológiai újdonságok, stb. Primer, kérdıíves kutatásomban arra keresem a választ, hogy vajon a jövı leendı turisztikai szakembereinek utazási szokásait mennyire befolyásolták a bevezetıben ismertetett változások. A kutatás aktualitását az alábbi tények szolgáltatták: 1. Az internetet kipróbálók és internetet használók száma folyamatosan nı. Az internet penetráció az átlagosnál lényegesen magasabb a évesek körében: e korcsoport közel kétharmada internetezik (Forrás: 2.A IATA (International Air Transport Assocciation) a Nemzetközi Légifuvarozók Szövetsége 2008 januárjától bevezeti az elektronikus jegyet a hagyományos légitársaságoknál. (Forrás: ) 3. A diszkont légitársaságok magyarországi forgalma folymatosan nı, ehhez kapcsolódik a KPMG által készített felmérés is. A fapadosok piaci részedesése 2010-re már a 35 százalékot és ezzel a 4 millió utaslétszámot is elérheti. A tanulmány szerint a diszkontlégitársaságok utasai az olcsóbb repülıjegy vásárlásával megtakarított pénzt a célállomáson szívesen költik minıségi szolgáltatásokra. (Forrás: 036b5297cf5/budget_airlines tourism survey_-_h_-_2005_march_23.pdf) 4. Egyre tıbb utazási iroda (60%) mőködtet saját weblapot, a hagyományosan kiadott színes katalógus mellett. (Forrás: A kérdıív Intézményünkben nappali és levelezı tagozaton történik a közgazdász képzés. A reprezentatív felmérést tudatosan a másodéves nappali tagozatos diákok körében végeztem el. A továbbiakban elemezni fogom a kérdıív kérdéseire kapott válaszokat. (1. melléklet: A kérdıív) Általános adatok: Nem: Nı: 116 Férfi: 34 Kor: 19-25: 150 fı Szak: Idegenforgalmi: 2 évfolyam: 150 fı Legmagasabb iskolai végzettség: Érettségi Származás: 55% Budapestrıl, 45% vidékrıl a. Milyen gyakran utazik? Az elsı kérdésre adott válaszokból egyértelmően kiderül, hogy különféle okok miatt a diákok nem utaznak túl nagy gyakorisággal. A válaszadók 47%-a évente egyszer, 29%-a egy évben kétszer, 22%-a évente háromszor, s végül 4%-a utazik az év minden hónapjában. (1. ábra)

5 Az utazás gyakorisága 60% 40% 20% Diákok 0% Havonta Negyedévente Félévente Évente 1. ábra Az utazás gyakorisága 1.b. Mi befolyásolja az utazás gyakoriságát? Kíváncsi voltam, hogy melyek azok a tényezık, amik a diákok körében az utazás gyakoriságát meghatározzák. Természetesen nem meglepı az eredmény, hisz elsı helyen legtöbben a pénzt, másodikon pedig a szabadidıt jelölték meg. A divat, úgy tőnik nem befolyásolja a diákok utazási gyakoriságát. Az egyéb kategóriában néhányan befolyásoló faktorként említették a szezont, a hangulatot, a konkrét programot; valamint a sport versenyek gyakoriságát. 2. Milyen céllal utazik? (több célt is bejelölhet) A diákoknál a legnépszerőbb utazási motiváció az üdülés, ezt követik a városlátogató utazások, majd a rokonlátogatás foglalja el a harmadik helyet. A hasznos nyelvtanulás csak a negyedik helyen áll, az ötödik helyet a wellness; a hatodik helyet pedig a sport szerezte meg. Érdekes, hogy a vallási indíttatású utak nem motiválják a tanulókat. Az egyéb kategóriában semmi sem szerepelt. 3. Ki szervezi az útjait? A fıiskolások nagy része azt írta, hogy útjait saját maga szervezi, bár a második legnépszerőbb utazásszervezı a család volt, s csak ezt követte harmadikként az utazási iroda. 4. Ha utazási irodát vesz igénybe, milyen szolgáltatásokat vásárol? (több szolgáltatást is bejelölhet) A diákok válaszaiból az alábbi sorrendet lehetett felállítani: 1. Szállás 4. Programok 2. Repülıjegy 5. Buszjegy 3. Biztosítás 6. Csomagtúrák Az egyéb kategóriába egy válasz sem érkezett. 5.a. Van e kedvenc utazási irodája? 7. Autóbérlés 8. Pénzváltás 9. Vonatjegy A diákok 95%-nak nincs kedvenc utazási irodája, annak az 5%-nak, akinek pedig van, azok az alábbi irodákat nevezték meg: 1. Neckermann, mert megbízható, kedves a kiszolgálás. 411

6 2. Car- tour, mert segítıkészek az iroda munkatársai és elfogadható az ár. 3. Grand Tours, mert jók a szállásai. 4. Fehérvár Travel, mert jók a programok és felkészültek az idegenvezetık. 5. Chemol Travel, mert jó a szervezés. 6. Istria Tours, mert az egyik hallgatónak személyes kapcsolata van ott. 7. IBUSZ, mert jók voltak a személyes tapasztalatok. Van-e kedvenc utazási irodája? 100% 80% 60% 40% 20% 0% Igen Nem Diákok 2. ábra Van-e kedvenc utazási irodája? 5.b. Kérem állítsa preferenciasorrendbe (rangsor) az Ön által kedvelt és ismert utazási irodákat: Neckermann, TUI, IBUSZ, OTP Travel, VISTA, AEROVIVA, Hurrányaralunk, Alpesi Travel, Tensi, Go.hu Ezt a kérdést a diákok nagy része nem töltötte ki. A kitöltöttek között sem volt mindig feltüntetve mind a tíz utazási iroda. A kapott listák alapján az elsı 5-6, illetve a 10. hely ismeretes. Az eredmények tükrében a sorrend az alábbiak szerint alakul. 1. Neckermann 2. IBUSZ 3. TUI 4. Vista 5. OTP-Travel 6. Tensi 10. Go.hu 412 Milyen szempont(ok) alapján állította fel ezt a listát? A diákok nagy része az ismertséget, a média szerepét emelte ki a sorrend felállításánál. Ezután következett a saját tapasztalat, majd a szolgáltatás minısége, az ár, mint döntési tényezı; az ismerısök véleménye és tapasztalata, s végül a találomra történı sorrendbe állítás. A felmérésbıl egyértelmően kiderül, hogy a diákok kevésbé ismerik az on-line, mint a hagyományos utazási irodákat, Miért? Erre a kérdésre sem válaszolt mindenki, azonban az értékelhetı válaszokból jól látszik; hogy a hallgatók nagy hányadának nincs önálló, személyes tapasztalata az utazási irodákkal; hisz keveset utazhatnak, vagy saját maguk szervezik meg utazásaikat. Szintén többen

7 írták, hogy fontos számukra a saját tapasztalat, valamint az utazási iroda Interneten keresztül történı könnyő elérhetısége. 5.c. Törzsvásárló tagsága van-e? A diákok 97%-a nem rendelkezik utazási irodánál törzsvásárlói tagsággal, 3% azonban igen. Melyik irodánál? A legnépszerőbb iroda a Car-Tour volt, majd ezt követte az Istria Tours. 6. Használja az internetet utazási szolgáltatások, információk eléréséhez? A hallgatók 98%-a használja az Internetet utazási információk eléréséhez. 7. Ha egyénileg szervezi meg útjait, melyik honlapokat használja? A hallgatók népszerőségi listáját a Google keresıprogram vezeti; majd ezt követik a különbözı győjtıportálok, mint pl.: azon belül is a lap.hu oldalak; a konkrét desztináció honlapja pl.www.itthon.hu. Az alábbiakban ismertetném kategóriánként felsorolva a kapott eredményeket. (1. táblázat) 1. táblázat 1. Szálláskeresés: a konkrét szállás honlapja; hotel.lap.hu; 2. Repülıjegyfoglalás:www.malev.hu; startutazas.hu 3. Látnivalók: az ország honlapja; a város honlapja 4. Menetrendek: Autóbérlés:www.hertz.com; 6. Egyéb információk:utazas.lap.hu; Megdöbbentı, hogy a jövı idegenforgalmi szakemberei utazásaik szervezésénél menynyire kevés konkrét kategóriába besorolható Internetes weboldalt ismernek, s alkalmaznak. A repülıjegy foglalásnál megjelölt légitársaságok alacsony számából következtethetünk arra, hogy diákjaink nem túl nagy gyakorisággal utaznak repülıvel; valamint, hogy kevéssé ismerik mind a hagyományos, mind a diszkont légitársaságokat. Miután hallgatóink jó része vidéki, így nem volt meglepı, hogy a menetrendek kategóriában szinte mindenki a MÁV és a Volánbusz társaság honlapját írta be, egy ember tüntette csak fel a ferihegyi repülıtér web oldalát. 8. Mennyire találja naprakésznek az Ön által használt weblapok információit? (Kérem mondjon konkrét példákat) Sajnálatos módon a hallgatók csupán csak 41%-a válaszolt erre a kérdésre, s a kapott válaszoknál is ellentmondásokat lehet felfedezni; hisz míg egyes hallgatók naprakésznek ta- 413

8 lálták a MÁV, a MALÉV és a Volánbusz társaság honlapját; addig mások pont ezeket a honlapokat jelölték gyengének. Az egyértelmő válaszoknál az alábbi eredmények születtek: Naprakész: 1. Google; 2. Wizzair; 3. Neckermann; 4. Itthon.hu; 5. Tourinform; 6. TUI; 7. Hurrányaralunk.hu Gyenge: 1. Nagyutazas.hu; 2. Lap.hu 9. Rendelt már turisztikai szolgáltatást interneten keresztül utazási irodai honlapról? A hallgatók 75%-a nem rendelt Interneten keresztül még turisztikai szolgáltatást utazási irodai honlapról. 10. Ha igen, akkor milyen szolgáltatást vett igénybe? (több szolgáltatást is bejelölhet) Az alábbi turisztikai szolgáltatásokat vették igénybe azon hallgatók (25%), akik már rendeltek Interneten keresztül utazási irodai honlapról (2. táblázat): 2. táblázat 1. helyen a Szállás szerepel, ez volt a legnépszerőbb; a 2. helyezést a Repülıjegy érdemelte ki; a 3. helyen a Biztosítás végzett, amit a 4. helyen a Programok követtek; és elenyészı számban jelölték be az alábbi szolgáltatásokat: Autóbérlés; Síbérlet; Buszjegy (egyéb kategória); Utazási csomagot senki nem vásárolt Elégedett a kedvenc utazási irodájának weblapjával? 12. Ha nem, milyen információkat hiányol? A kérdésre csak a hallgatók 20%-a tudott válaszolni. Ebbıl 19,9% elégedett kedvenc utazási irodájának honlapjával, mert szerintük a honlap hasznos, naprakész, színes, figyelemfelkeltı, átlátható, részletes információkat tartalmaz. 0,01% jelölte be azt a választ; hogy nem elégedett kedvenc utazási irodájának weblapjával, mert hiányolja; hogy utazásait nem tudja a honlapon keresztül lefoglalni, valamint, hogy a közölt információk nem mindig pontosak, pl.: nem közli a honlap, hogy a szálloda milyen messze van a vízparttól, vagy a városközponttól. 13. Utazása szervezésekor, elolvassa a többi utas által írt fórumot? A diákok 87 %-a válaszolt erre a kérdésre. 42% igennel, 45% pedig nemmel. Érdekes, hogy ezek a diákok, akik nap, mint nap használják az Internetet, nem igazán követik a 414

9 turisztikai szakmai internetes fórumokat, még abban a témában sem, ami a saját útjaik megszervezésére irányul. 14. Tudja-e, hogy mi a különbség a hagyományos és on-line utazási iroda között? Erre a kérdésre több, mint a hallgatók 60%-a válaszolt igennel. A válasz azért érdekes, mert az 5.b. kérdésnél a diákok néhány hallgatótól eltekintve- fel sem ismerték a két magyar (hurrányaralunk.hu; go.hu) on-line utazási irodát. 15. Ön szerint milyen egy ideális on-line utazási iroda? A diákok 28%-a szerint az ideális on-line iroda naprakész, 21%-uk úgy gondolja a honlap sok információt kell, hogy tartalmazzon; 16%-nak a weboldal könnyen kezelhetısége, a szolgáltatások honlapon keresztül bankkártyával történı kifizetése jelenti az ideális irodát, 13%-uk a megbízhatóságot emelte ki, 9%-nál a jó árfekvés azonos a jó utazásszervezıvel, 8%-nak a gyorsaság a legfontosabb és csak 5%-nak a jó áttekinthetıség. (3. ábra) Az ideális online utazási iroda 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% Naprakész A honlap könnyen kezelhetı Jó az árfekvés Jól áttekinthetı Diákok 3. ábra Az ideális online utazási iroda 16. Milyen online utazási irodákat ismer? Go.hu; Best Reisen, hurrányaralunk.hu; wizzair, vista, Neckermann A válaszok egyértelmően tükrözik, hogy sajnálatos módon a hallgatók nem tudják megkülönböztetni a hagyományos utazási irodákat az on-line irodáktól; sıt olyannyira nincsenek tisztában a fent említettekkel; hogy még egy diszkont légitársaságot is megneveztek ebben a kérdéskategóriában. Feltételezem, hogy a diszkont légitársaság azért kerülhetett bele a felsorolásba, mert az elektronikus repülıjegyet (E-ticket) ugyanúgy ki lehet fizetni dombor nyomott bankkártyával a légitársaság honlapján keresztül, mint ahogy az utazási szolgáltatásokat az on-line utazási iroda portálján. 17. Rendelt már turisztikai szolgáltatást online utazási irodán keresztül? A válaszok megdöbbentıek voltak, hisz a diákok majdnem fele (45%) azt jelölte be, hogy nem rendelt, s a jövıben sem szándékozik rendelni. 39%-uk írta; hogy bár még nem rendelt ilyen szolgáltatást, de a jövıben tervezi. S, csak 1 % rendelt ilyen szolgáltatást; a többi 15% nem válaszolt a kérdésre, ami számomra a szakma iránt érdektelenséget jelzi. 415

10 18. Ha igen, akkor mit? (több szolgáltatást is bejelölhet) Erre a kérdésre csak igen kevesen válaszoltak de közülük szállást rendeltek a legtöbben, második helyen a repülıjegy áll, harmadik helyen a biztosítás, autóbérlés, valamint az utazási csomag foglal helyet; s végül utolsóként a síbérlet. 19. Melyik irodánál rendelte? Itt egyetlen on-line utazási irodát jelöltek meg: 20. Hogyan fizetett? A válaszadók között egyenlı arányban oszlott meg az Interneten keresztül bankkártyával- és a Banki átutalással történı fizetés, s utolsó helyen szerepelt a személyesen az irodában számlakiegyenlítés. 21. Elégedett volt a megrendelt szolgáltatással? A válasz 100%-ban igen volt. Bár a diákok közül kevesen rendeltek meg utazási szolgáltatást on-line utazási irodán keresztül, a 100%-os elégedettségi szint mindenképpen pozitívnak bizonyul. Remélhetıleg ez az eredmény motiválni fogja majd a többi diákot is az on-line utazási.irodák megismerésében. 22. Ha nem, miért? Jelen felmérésben, ez a kérdés feleslegesnek bizonyult. 23. Tervezi a jövıben, hogy online utazási irodánál veszi igénybe szolgáltatást? (A kérdésre a hallgatók 81%-a válaszolt) A diákok 37%-az: Igen tervezem választ jelölte be, indoklásként pedig az alábbiakat vonultatták fel: 1. Gyors, 2. Kényelmes, 3. Egyszerőbb A hallgatók 44%-a a : Nem, nem szeretnék választ jelölte be, indoklásként pedig az alábbiakat vonultatták fel: 1. Nem megbízható, 2. Hiányzik a személyes kapcsolat és ügyintézés Érdekes, hogy ez a korosztály is idegenkedik még az on-line vásárlástól, s megbízhatóbbnak tartja a hagyományos, személyes ügyintézést. Konklúzió Ismeretes tény, hogy az internet megjelenése az idegenforgalmi piacon új szolgáltatókat (diszkont légitársaságok, on-line utazási irodák) hívott életre. Magyarországon 2003-ban megjelent az elsı diszkont légitársaság, mely olcsó áraival és erıs marketing tevékenységével lehetıvé tette azok számára is a repülés kényelmét, akik eddig anyagi helyzetük miatt ezt nem engedhették meg maguknak. A fenti felmérésben, arra kerestem a választ, hogy vajon az Internet megjelenése a turisztikai piacon mennyire befolyásolta a diákok utazási szokásait. 416

11 Bár a turisztikai piac nagyot változott, a diákok többségének válaszából egyértelmően kiderül, hogy elsıdlegesen a pénzhiány miatt nem engedhetnek meg maguknak többet, mint évi egy szabadidıs utazás. Utazásuk céljait tekintve természetesen az elsı helyen az üdülés áll, amit a város- és rokonlátogató motivációk követnek. A kérdıívet kitöltı hallgatók a jövı potenciális turisztikai szakemberei, így nem volt megdöbbentı a válasz, miszerint a hallgatók utazásaik jelentıs hányadát saját maguk szervezik, s nem nagyon vesznek igénybe utazási irodai segítséget. Primer kutatásomból sajnos az is egyértelmően kiderül, hogy turizmus szakos hallgatóinknak nincs túl erıs motivációjuk leendı szakmájuk mélyebb ismerete iránt, hisz még a hazai on-line utazási irodákat sem ismerik, nem beszélve a konkrét turisztikai információkat (pl.: szállás, repülıjegy, autóbérlés, látnivalók, stb.) tartalmazó weblapokról. Az egyetlen honlap, ami a turisztikai szolgáltatásoknál minden hallgató kérdıívében szerepelt az a Google keresıprogram volt. Ami azonban még ennél is elkeserítıbb, hogy a megkérdezettek 44%-a nem is tervezi, hogy a jövıben megtekintse és kipróbálja az on-line utazási irodák kínálatát. Internetes források airlines tourism survey_-_h_-_2005_march_23.pdf

12 1. melléklet A kérdıív Hogyan befolyásolja az internet a diákok szabadidıs fogyasztói utazási szokásait? 1.a. Milyen gyakran utazik? Havonta Negyedévente Félévente Évente 1.b. Mi befolyásolja az utazás gyakoriságát? Pénz Szabadidı Divat Egyéb. 2. Milyen céllal utazik? (több célt is bejelölhet) Nyelvtanulás Üdülés Városlátogatás Rokonlátogatás Wellness Sport Vallás Egyéb. 3. Ki szervezi az útjait? Utazási iroda Saját maga Család 4. Ha utazási irodát vesz igénybe, milyen szolgáltatásokat vásárol? (több szolgáltatást is bejelölhet) Szállás Repülıjegy Vonatjegy Buszjegy Biztosítás Programok Pénzváltás Autóbérlés Csomagtúrák Egyéb.. 5.a. Van e kedvenc utazási irodája? Igen Nem Ha, igen melyik?... Miért?... 5.b. Kérem állítsa preferenciasorrendbe (rangsor) az Ön által kedvelt és ismert utazási irodákat: Neckermann, TUI, IBUSZ, OTP Travel, VISTA, AEROVIVA, Hurrányaralunk, Alpesi Travel, Tensi, Go.hu

13 Milyen szempont(ok) alapján állította fel ezt a listát? Miért? 5.c. Törzsvásárló tagsága van-e? Igen Nem Melyik irodánál?.. 6. Használja az internetet utazási szolgáltatások, információk eléréséhez? Igen Nem 7. Ha egyénileg szervezi meg útjait, melyik honlapokat használja? 1. Szálláskeresésre: 2. Repülıjegyfoglalásra: 3. Látnivalókkal kapcsolatban: 4. Menetrenddel kapcsolatban: 5. Autóbérléssel: 6.Egyéb információk: 8. Mennyire találja naprakésznek az Ön által használt weblapok információit? (Kérem mondjon konkrét példákat) Naprakész Gyenge: 9. Rendelt már turisztikai szolgáltatást interneten keresztül utazási irodai honlapról? Igen Nem 419

14 10. Ha igen, akkor milyen szolgáltatást vett igénybe? (több szolgáltatást is bejelölhet) Szállást Repülıjegyet Biztosítást Autóbérlést Programokat Utazási csomagot Síbérletet Egyéb Elégedett a kedvenc utazási irodájának weblapjával? Igen, mert. Nem, mert. 12. Ha nem, milyen információkat hiányol? Utazása szervezésekor, elolvassa a többi utas által írt fórumot? Igen Nem 14. Tudja-e, hogy mi a különbség a hagyományos és on-line utazási iroda között? Igen Nem 15. Ön szerint milyen egy ideális on-line utazási iroda? Milyen online utazási irodákat ismer? 17. Rendelt már turisztikai szolgáltatást online utazási irodán keresztül? Igen, rendeltem Nem, nem is akarok Nem, de a jövıben tervezem 18. Ha igen, akkor mit? (több szolgáltatást is bejelölhet) Szállást Repülıjegyet Biztosítást Autóbérlést Programokat Utazási csomagot Síbérletet Egyéb 19. Melyik irodánál rendelte? 420

15 20. Hogyan fizetett? Interneten keresztül bankkártyával 21. Elégedett volt a megrendelt szolgáltatással? Banki átutalással Személyesen az irodában Igen Nem 22. Ha nem, miért?. 23. Tervezi a jövıben, hogy online utazási irodánál veszi igénybe szolgáltatást? Igen tervezem Nem, nem szeretnék Miért nem?... mert 24. Nem: Férfi Nı 25. Életkor: 14-18; 19 25; 26 35; 36 50; 51 65; Legmagasabb iskolai végzettsége Általános iskola Középiskola Fıiskola Egyetem Egyéb Az ország melyik részérıl érkezett? Budapest Megye:. Város 421

16

17 Magyarok a Kárpát-medencében A VISEGRÁDI ORSZÁGOK TURIZMUSÁNAK VÁLTOZÁSA AZ EURÓPAI UNIÓS CSATLAKOZÁS KONTEXTUSÁBAN KÖKÉNY ISTVÁN 1 Abstract The Visegrád Cooperation is a regional organization of the Czech Republic, Poland, Hungary and Slovakia, which altogether make a geographically coherent area. Tourism, as a tertiary sector with a multiplicative effect, is economically very important for all these countries. The data determining the infra- and suprastructure s most important areas at tourism in this group of countries, have been compared during research. Considering tourism as an open system, for proper and unperturbed functioning of the market, economical environment is most determinative. The main indicators of this are essential to be compared for research. The most determining survey of the research was divided into two main areas: on the one part, analysis of the three essential data of inland and foreign tourism (guests, guest nights and average duration of stay), on the other part, analysis of changes and their related reasons since 1995 at internal tourism (in which there are no frontiers any more). Bevezetés A Visegrádi Együttmőködés (másként Visegrádi országok, visegrádi négyek vagy V4-ek) Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia regionális szervezete, amely földrajzilag összefüggı területet alkot. Az együttmőködés célja ezen Közép-európai országok gazdasági, diplomáciai és politikai érdekinek közös képviselete, esetleges lépéseinek összehangolása. A visegrádi csoport abból a megfontolásból jött létre, hogy a közép-európai régió országai az összeurópai integráció keretein belül közösen lépjenek fel a számukra fontos területeken. A Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia mindig is ugyanahhoz a civilizációhoz tartozott: közös kulturális és szellemi értékeket vallanak, közösek a vallási hagyományaik, amelyeket meg kívánnak ırizni és tovább kívánnak erısíteni. A visegrádi országok egyaránt célul tőzték ki az európai uniós tagság elnyerését, 1. ábra A visegrádi országokat ábrázoló kép (Forrás: gy%c3%bcttm%c5%b1k%c3%b6d%c3%a9s) 1 A szerzı a Kodolányi János Fıiskola adjunktusa, a Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola PhD-hallgatója 423

18 hiszen a csatlakozást újabb elırelépésnek tekintették. Céljukat május 1-jén érték el, amikor is mindannyian az EU tagjai lettek. A csoport célja, hogy optimális együttmőködést szorgalmazzon minden országgal, elsısorban a szomszédjaival, mivel legfıbb érdeke a demokratikus fejlıdés Európa egészében. A kulturális kohézió megırzése és erısítése érdekében a visegrádi csoport egyik célja az értékek közvetítése és továbbadása, melynek legmegfelelıbb alapja lehet a turizmus, hiszen a turizmus egyszerre tekinthetı gazdasági, pszichológiai, társadalmi és kulturális jelenségnek (PRZECLAWSKI K. 1993). Egy térség egyedi kulturális jellemzıi egyrészt a helyi lakosság által igényelt kulturális kínálat alapjául szolgálnak, másrészt viszont hozzájárulnak az adott térség turisztikai versenyképességének növekedéséhez. (RÁTZ T. PUCKÓ L ) Az idegenforgalom definiálása a kutatás szempontjából elengedhetetlen. A fogalom meghatározása nem napjainkban kezdıdött, sıt a jelenleg az adott területen dolgozó kutatók újabb és újabb gondolatokat tesznek hozzá, vagy éppen vesznek el a létezı fogalmakból. A turizmus meghatározásával többek között a francia LITTRÉ (1876), az osztrák STRADNER (1890), a magyar FELLNER (1908), a német SCHRATTENHOFFEN (1911) és GLÜCKSMANN (1935), a francia MATHIOT (1945), a svájci HUNZIKER és KRAFT (1954) foglalkozott. A legelterjedtebb a WTO 2 és az Interparlamentáris Unió Hágában 1989-ben megtartott konferenciáján elfogadott definíció: A turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyén kivüli minden szabad helyváltoztatást, valamint az azokból eredı szükségletek kielégítésére létrehozott szolgáltatásokat (Hágai Nyilatkozat, 1989). Jelen vizsgálat során fıleg a pszichológiai eredetre visszavezetett meghatározást tekintjük kiindulópontnak, mely szerint A turizmus lényege a személyek élményszerzéssel párosuló környezetváltozása, amelynek során szolgáltatások igénybevételére kerül sor. (MICHALKÓ G ). Turizmus ott mőködik és mőködhet csak hosszú távon, ahol az ahhoz szükséges feltételrendszer megfelelı és garantált. Ez a feltételrendszer általános és helyi feltételekre bontható. Általános feltétel elsısorban a desztináció, illetve manapság már annak a tágabb földrajzi környezetét jelentı térség biztonsági kérdései. Helyi feltételként kell megemlíteni az adott célállomás fogadókészségét, fogadóképességét. A kutatás célja annak vizsgálata, hogy a rendszerváltás után 5-6 évvel, az ezredforduló után és végül az uniós csatlakozást követıen hogyan alakult a visegrádi országok idegenforgalma, különös tekintettel az egymás közti mozgások, a turizmus, amit a környezetváltozással együtt járó élményszerzés motivál (ILLÉS S , MICHALKÓ G ). A vizsgálat alá vont idısíkot tekintve ( ) a határnak fizikai értelemben is még nagyon sok esetben gátló szerepe volt a turizmus erıteljesebb növekedése kapcsán. Napjainkban viszont már igaz, hogy a nemzetközi határok mobilitást gátló szerepe folyamatosan csökken, mint ahogy az a funkcionális távolság is, ami sok utazót elrettentett a szomszédos ország felkeresésétıl (TIMOTHY D ). A V4-ek általános turisztikai potenciálja Lengyelország Európa 9. legnépesebb állama (313 ezer km 2 ), lakosainak száma meghaladja a 38 milliót. Az ország GDP-jének kétharmadát a szolgáltatási szektor állítja elı. Csehország területe (78 ezer km 2 ) és lakosainak száma (10 millió) megközelítıleg azonos hazánkéval. A GDP 57,3 %-a származik a szolgáltatási szektorból. Közép-Kelet Európa 2 Turizmus Világszervezete 424

19 egyik legjelentısebb gazdaságával rendelkezı ország. Szlovákia területe (49 ezer km 2 ) és lakossága (5,1 millió) mintegy fele Magyarországnak. Az ország GDP-jének közel kétharmadát a szolgáltatási szektor szolgáltatja. Hazánkban a GDP közel kétharmadát a szolgáltatói szektor állítja elı. Magyarország központi elhelyezkedése Európában, kultúrája, természeti kincsei nagy lehetıséget teremtettek és teremtenek a turisztikai szolgáltatások révén a GDP ezen területének növeléséhez. Az 1. táblázatban összefoglaltan látható, hogy a négy visegrádi ország GDP-jéhez közvetlenül és közvetetten mennyiben járul hozzá a turizmus, illetve közvetlenül és közvetetten az idegenforgalomban foglalkoztatottak aránya miként alakul az egyes államokban. 1. táblázat A V4 országok turizmusából származó bevétel részesedése a GDP-bıl, valamint az idegenforgalmi szektorban foglalkoztatottak aránya közvetlenül turizmusból származó GDP (Mrd USD) GDP %-ában közvetlenül és közvetetten turizmusból származó GDP (Mrd USD) GDP %-ában közvetlenül a turizmusban foglalkoztatottak száma (ezer fı) összes foglalkoztatott %-ában közvetlenül és közvetetten a turizmusban foglalkoztatottak száma (ezer fı) összes foglalkoztatott %-ában Csehország 2,2 2,6 11,8 14, , ,3 Lengyelország Magyarország 4,3 2,1 17,5 8, , ,0 3,2 4,0 8,9 10, , ,3 Szlovákia 0,7 2,2 3,4 13,0 55 2, ,7 Forrás: Az országok közúti és vasúti hálózata viszonylag sőrő. Fontos tranzit útvonalak vezetnek az országokon keresztül. A tranzit útvonalak kapacitása azonban közúton és vasúton a folyamatos beruházások ellenére nem felel meg a növekvı igényeknek. Légi közlekedés szempontjából fejlıdnek, hiszen egyre több nemzetközi repülıtér nyitotta meg kapuit, illetve szinte mindegyik országban megjelentek a fapados légitársaságok. Az országokban egyre jobban jelen vannak a nemzetközi szállodaláncok, sıt az utóbbi idıben óriási szállodai boom jellemzı az adott térségben. Az 2. táblázatból jól látható, hogy a legjobb adottságokkal Csehország rendelkezik. A nemzetközileg leginkább versenyképes kulturális és természeti attrakciókat kell kiemelni. Az UNESCO világörökségi listáján Lengyelország 13, Csehország 12, Magyarország 8, míg Szlovákia 5 objektummal rendelkezik. Ezen kívül jelentıséggel bírnak a 425

20 kastélyok, kúriák, a történelmi városok, a gyógyfürdıhelyek, a nemzeti parkok és természetvédelmi övezetek. 426 A szálláshely-kapacitás alakulása 2005-ben 2. táblázat *****/**** Többi szálloda + panzió Csehország Egység (db) Ágyszám Lengyelország Egység (db) Ágyszám Magyarország Egység (db) Ágyszám Szlovákia Egység (db) Ágyszám Forrás: saját szerkesztés A vizsgálat szempontjából elengedhetetlen, hogy a turizmust mint nyílt rendszert tekintsük, melynek a lényege, hogy a környezettel való kapcsolata kimutatható. Ebbıl a szempontból a piac megfelelı és zavartalan mőködésében leginkább a gazdasági környezet az egyik legmeghatározóbb. Az idegenforgalom gazdasági környezete vizsgálható mikro és makró szinten egyaránt. Mikro szintet azok a vállalkozások képviselik, amelyek a kínálati oldalon a vonzerıkhöz kapcsolhatók (üzemeltetés, mőködtetés). Makro szintet a területi és az állami szervezetek gazdaságpolitikája képviseli. A visegrádi országcsoport politikai értelemben ma már nem egyértelmően a glóbusz fejlettebb térségéhez tartozik, gazdasági súlya és jelentısége lényegesen kisebb, mint ami a lakosság lélekszámából következne. A szerény gazdasági összteljesítményt jól jellemzi a V4-országok termelékenységi színvonala, például az egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott érték is, ami vásárlóerı-paritáson számolva az USA termelékenységének körülbelül a felét, az EU-15 országokénak körülbelül a 60%-át éri el. (BORSI B ) A vásárlóerı-paritáson mért egy fıre jutó GDP (EU25=100) Csehország Lengyelország Magyarország Szlovákia Forrás: Eurostat 3. táblázat Általában elmondható, hogy a V4-országokban az átalakulás utáni sokkot követı GDPnövekedés vagy a TFP 3, vagy a tıketermelékenység növekedésének volt köszönhetı. A Visegrádi országok turizmusának gazdasági környezetét vizsgálva megállapítható, hogy bár elmaradnak az EU-15 országok átlagától, de a GDP növekedés vagy az inflációs ráta (kivéve Szlovákia és Magyarország) bizakodásra adhat okot. A következı táblázatban 3 Total Factor Productivity

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része Definiciók Európa e-gazdaságának fejlıdése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Az E-gazdaság fejlıdése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

Országos Tourinform Találkozó. Horváth Gergely

Országos Tourinform Találkozó. Horváth Gergely Országos Tourinform Találkozó Horváth Gergely Magyar Turizmus Zrt. Budapest, VAM Design Center, 2011. május 11. Szakmai találkozó és párbeszéd 143 Tourinform Fenntartók, önkormányzatok TDM-ek Magyar Turizmus

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT 2013. február 13. SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH elızetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori

Részletesebben

Pszichológiai tényezık

Pszichológiai tényezık Pszichológiai tényezık Motivációk: kitörés a mindennapi, megszokott életbıl, lazítás, játszás, családi kötelékek erısítése, presztízs, szociális interakció, tanulás, ön-realizálás, bevásárlás. Társadalmi

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

Közlekedési infrastruktúra Szállítás mint turisztikai szolgáltatás Elérhetıség kérdése A turisztikai fogyasztás összetevıje (25 25-50% 50% a termékek árából) A fogyasztás egyetlen nélkülözhetetlen eleme

Részletesebben

Turizmus társadalmigazdasági

Turizmus társadalmigazdasági 1 Turizmus társadalmigazdasági alapjai 8. téma: A turizmus társadalmi-kulturális hatásai A turizmus hatásai: okozott változások 2 Gazdasági: küldı- és a fogadóterületek gazdaságának jellemzıiben, gazdasági

Részletesebben

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK A turizmus fogalma A turizmus személyek utazása egy olyan helyre, ahol nincs állandó lakásuk. (Glücksmann, 1988) A turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyen

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi

Részletesebben

Négy napra megy nyaralni a magyar

Négy napra megy nyaralni a magyar Négy napra megy nyaralni a magyar Még mindig a magyar tenger a legnépszerűbb belföldi úti cél ez derült ki a Szállásvadász.hu friss turisztikai felméréséből, amelyben több mint 18 ezer hazai utazót kérdeztek

Részletesebben

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

DR. SZALÓK CSILLA 1. Az idegenforgalmi kisvállalkozások oktatásának integrálódása a graduális felsıoktatásba

DR. SZALÓK CSILLA 1. Az idegenforgalmi kisvállalkozások oktatásának integrálódása a graduális felsıoktatásba DR. SZALÓK CSILLA 1 Az idegenforgalmi kisvállalkozások oktatásának integrálódása a graduális felsıoktatásba I. Kicsi vállalkozás az idegenforgalomban Kicsi az idegenforgalomban mást jelent. Az Európai

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. I. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken Mi a borút? A borút definíciója: olyan összetett turisztikai termék, mely sajátos egyedi kínálattal rendelkezik, szervezett

Részletesebben

Támogatás tárgya. E jogcím keretében 3 célterület támogatható.

Támogatás tárgya. E jogcím keretében 3 célterület támogatható. Turisztikai tevékenységek ösztönzése 137/2008 (X.18.) FVM rendelet Támogatás célja A támogatás célja vidéki munkahelyek létrehozása,vagy megırzése érdekében a vidéki turizmusformák közül a fenntartható

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010

Részletesebben

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Budapest, 2006. június Bevezetés A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Iroda 2006. márciusában megbízást adott a Szonda Ipsos Média,- Vélemény-

Részletesebben

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Dr. BALOGH Zoltán Nemzetközi Ügyek Csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Civil együttműködési hálózat kialakítása

Részletesebben

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ 1 GDP-HEZ HOZZÁJÁRULÁS: 9% MUNKAHELYEK SZÁMA: 318 EZER TURIZMUS DEVIZA BEVÉTELEI: 4 MRD EUR 1.031 SZÁLLODÁBAN 59.287 SZOBA SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1 Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai

Részletesebben

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing A fogalom 1. vállalati tevékenység piaca szolgáltatások 2. filozófia Szemléletmód A vállalat

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Országtanulmány: Szlovénia Szerzõ: Polgár Judit 1 1. Szlovénia általános jellemzése Szlovénia, Európa egyik legkisebb országa, az Alpok és az Adriai-térség között, Kelet- és Nyugat-Európa találkozásánál

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Pohner Tamás * A RENDSZERVÁLTOZÁSOK HATÁSA MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁRA

Pohner Tamás * A RENDSZERVÁLTOZÁSOK HATÁSA MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁRA Pohner Tamás * A RENDSZERVÁLTOZÁSOK HATÁSA MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁRA 1. KELET- ÉS KÖZÉP-EURÓPAI ORSZÁGOK TURIZMUSA 1990 UTÁN A kelet-közép-európai volt szocialista országok politikai és gazdasági rendszerváltást

Részletesebben

A turizmus típusai Általánosságok Gyógyturizmus Pihenıturizmus A turizmus típusai meghatározás: modell, azonos alaptulajdonságokkal rendelkezik, csekély variácókkal, bizonyos ismérvek szerinti varációk

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2007. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

Mitől kulturális egy tematikus út..? És mitől tematikus? És mitől kulturális? És mitől út?

Mitől kulturális egy tematikus út..? És mitől tematikus? És mitől kulturális? És mitől út? Mitől kulturális egy tematikus út..? És mitől tematikus? És mitől kulturális? És mitől út? Mártonné Máthé Kinga Magyar Turizmus Zrt. Belföldi igazgató Mitől ÚT? Apró értékek láncra-fűzése Azonos rendezőelv

Részletesebben

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA.

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA. NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Mérlegen az ember Az emberi erıforrás értéke a vállalatok képzési gyakorlatának

Részletesebben

Vállalati és lakossági lekérdezés. Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára

Vállalati és lakossági lekérdezés. Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára Vállalati és lakossági lekérdezés Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára Dátum: 2010 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

BESZÉDES SZÁMOK. Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető Igazgató - BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. 2013 Április 22.

BESZÉDES SZÁMOK. Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető Igazgató - BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. 2013 Április 22. BESZÉDES SZÁMOK. Áldás vagy átok? A közösségi vásárlás előnyei és buktatói a turizmusban avagy hogyan kell ezt felelősségteljesen csinálni kerekasztal bszélgetés Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető

Részletesebben

Összefoglaló. A világgazdaság

Összefoglaló. A világgazdaság Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami minden jel szerint az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz

Részletesebben

KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK

KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK Innovációs Kompetencia Kisokos A kiadvány a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda támogatásával jött létre INNONET Innovációs és Technológiai

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata Hajdúnánás Városi Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2011-2013 Készítették: Benkıné Takács Mária Szociális Iroda és Városi Gyámhivatal irodavezetı Nagyné Bózsár

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

TURISZTIKAI TERMÉKEK. A Turisztikai Világszervezet ökoturizmus kutatási programja TURIZMUS BULLETIN 19. 1. A tanulmány célja

TURISZTIKAI TERMÉKEK. A Turisztikai Világszervezet ökoturizmus kutatási programja TURIZMUS BULLETIN 19. 1. A tanulmány célja A Turisztikai Világszervezet ökoturizmus kutatási programja Összeállította: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatósága Veréczi Gábor közremûködésével. A tanulmány célja Az ENSZ a 2002-es évet az Ökoturizmus

Részletesebben

BALATONALMÁDI TURISZTIKAI EGYESÜLET. Szolgáltatásfejlesztési Cselekvési Terv

BALATONALMÁDI TURISZTIKAI EGYESÜLET. Szolgáltatásfejlesztési Cselekvési Terv BALATONALMÁDI TURISZTIKAI EGYESÜLET Szolgáltatásfejlesztési Cselekvési Terv 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló... 4 2. Helyzetelemzés... 6 2.1 A desztináció menedzsment napjainkban... 6 2.1.1

Részletesebben

Hosszabb távon ebben a felsıoktatás

Hosszabb távon ebben a felsıoktatás ÉAOP-1.1.2-2008 - 0009 TERMÁL-INNOVÁCIÓ AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓBAN Képzések a termálturizmus területén szakirányok, vállalkozók képzése, mesteriskolák, konferenciák Dr. Várhelyi Tamás, PhD. CMC Fıiskolai

Részletesebben

ziesedése az informáci

ziesedése az informáci NKTH Innotárs program KKVENT_8 Kis- és s középvk pvállalkozások esélyei a nemzetköziesed ziesedı tudásgazdas sgazdaságok gok korában Magyar KKV-k k nemzetköziesed ziesedése az informáci ciótechnológiai

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETÉNEK TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETÉNEK TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETÉNEK TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Készítette Budapest XXII. kerület Önkormányzatának megbízásából az EconoConsult Kft. 2008. október TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban Hazai kkv-politika Értékelés és lehetséges kitörési pontok M helymunka 2010. március 27. Némethné Gál Andrea Modern Üzleti

Részletesebben

A Páratlanklub 2010 Áprilisi Kérdıíves Felmérésének Kiértékelése

A Páratlanklub 2010 Áprilisi Kérdıíves Felmérésének Kiértékelése A Páratlanklub 2010 Áprilisi Kérdıíves Felmérésének Kiértékelése Készítették: Galli Tamás Nater Ulrike Dátum: 2011. 04. 01. 1 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK 2 BEVEZETİ 3 PÁRATLANKLUB KÉRDİÍV 4 Elıadás

Részletesebben

IV. STRATÉGIA TARTALOMJEGYZÉK

IV. STRATÉGIA TARTALOMJEGYZÉK IV. STRATÉGIA TARTALOMJEGYZÉK IV. STRATÉGIA...1 IV.1. Bevezetés... 2 SWOT analízis... 6 A stratégiát megalapozó trendek... 8 IV.2.) Illeszkedés... 9 IV.3. Érd hosszú távú jövıképe... 10 IV.4.) Jövıbeni

Részletesebben

TURIZMUSMENEDZSMENT. A diszkont légi járatokkal Budapestre érkezõ külföldi turisták jellemzõi 1 TURIZMUS BULLETIN 55. 1. A kutatás módszertana

TURIZMUSMENEDZSMENT. A diszkont légi járatokkal Budapestre érkezõ külföldi turisták jellemzõi 1 TURIZMUS BULLETIN 55. 1. A kutatás módszertana A diszkont légi járatokkal Budapestre érkezõ külföldi turisták jellemzõi 1 Összeállította: dr. Mundruczó Györgyné 2 Az európai diszkont légitársaságok utasforgalmának dinamikus növekedése megváltoztatta

Részletesebben

Budapest Maraton és Félmaraton 1.

Budapest Maraton és Félmaraton 1. Budapest Maraton és Félmaraton 1. 1984 óta kerülnek megrendezésre. A félmaraton szeptemberben, míg a maraton októberben. A két verseny 31 000 embert mozgatott meg 2012-ben. A Budapest Maraton Magyarország

Részletesebben

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13.

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. Turisztikai Konferencia Veszprém Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. VILÁGTURIZMUS 2006-ban NEMZETKÖZI TURISTAÉRKEZÉS: 842 millió + 4,5%, 36 milliós növekedés, elsősorban

Részletesebben

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...

Részletesebben

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

SZÓBELI VIZSGATÉTELEK. 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser

SZÓBELI VIZSGATÉTELEK. 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser SZÓBELI VIZSGATÉTELEK 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser SZÁLLÁSHELY-SZERVEZŐ, MENEDZSELŐ SZAKMAI ISMERETEK 1. Ismertesse az új szállodai beruházást megelőző szakmai előkészítő, információs munkát,

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

2012.02.17. A turizmus meghatározása és szereplői. A turizmus meghatározása és szereplői 1 A turizmus meghatározása és szereplői

2012.02.17. A turizmus meghatározása és szereplői. A turizmus meghatározása és szereplői 1 A turizmus meghatározása és szereplői 202.02.7. Bevezetés a turizmusba Formádi Katalin Pannon Egyetem, Turizmus Tanszék formadi@turizmus.uni-pannon.hu Nyaralás Kikapcsolódás Hegyvidék Síelés Vakáció Tengerpart Kultúrák megismerése Nyelvtanulás

Részletesebben

E-learning alapú alapképzés: levelezı vagy távoktatás?

E-learning alapú alapképzés: levelezı vagy távoktatás? Kodolányi János Fıiskola Székesfehérvár, Távoktatási és Felnıttképzési Intézet E-learning alapú alapképzés: levelezı vagy távoktatás? Hoffmann Orsolya PhD Veszprémi Judit 5. Magyar Nemzeti és Nemzetközi

Részletesebben

I. A témaválasztás indoklása, szakirodalmi elızmények

I. A témaválasztás indoklása, szakirodalmi elızmények I. A témaválasztás indoklása, szakirodalmi elızmények A város mint turisztikai célterület a legısibbek közé tartozik, tekintve, hogy e településforma kínálja a turisták számára legkoncentráltabban a vonzerıket.

Részletesebben

A térség egészség turisztikai lehetıségei. Dr. Lányi Katalin fıiskolai docens TSF Egészségügyi Fakultás

A térség egészség turisztikai lehetıségei. Dr. Lányi Katalin fıiskolai docens TSF Egészségügyi Fakultás A térség egészség turisztikai lehetıségei Dr. Lányi Katalin fıiskolai docens TSF Egészségügyi Fakultás Egészség turizmus Minden az egészséggel kapcsolatos utazás, melynek során a látogató alapvetı motivációja

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

LT Consorg A TDM. Dr. Lengyel Márton. 2007. február r 22.

LT Consorg A TDM. Dr. Lengyel Márton. 2007. február r 22. LT Consorg A TDM Dr. Lengyel Márton Siófok 2007. február r 22. Tartalom I. A TDM lényege l II. A TDM aktualitása III. Gyakorlati teendt eendık I. A TDM lényegel TDM = Tourism Destination Management A magyar

Részletesebben

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21.

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21. 21.1.27. Kalocsai Kornél Miskolc 21. október 21. 1. Célok az értékelés fıbb kérdései, elemzett pályázati struktúra 2. Pénzügyi elırehaladás értékelése 3. Szakmai elırehaladás értékelése 4. Egyéb külsı

Részletesebben

Szoftver- és szolgáltatásexport. Vityi Péter IVSZ szakértı

Szoftver- és szolgáltatásexport. Vityi Péter IVSZ szakértı Szoftver- és szolgáltatásexport Vityi Péter IVSZ szakértı Helyzetértékelés IVSZ felmérés 2012 október: 200 vállalat nemcsak IVSZ tagok Szoftver- és szolgáltatás export gazdasági helyzet Volumen: 180Mrd

Részletesebben

KKV KÖRKÉP 2010. október A Figyelı MKIK GVI Volksbank közös kutatása

KKV KÖRKÉP 2010. október A Figyelı MKIK GVI Volksbank közös kutatása s o r s z á m Milyen telefonszámon érted el a válaszolót? / körzetszám / telefonszám Kérdezés kezdete: 2010.... hó... nap... óra... perc A kérdezı aláírása:... igazolványszáma: KKV KÖRKÉP 2010. október

Részletesebben

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK BEVEZETİ A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró és azt követı tervezési folyamatok. A korábbi

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY. Halassy Emõke A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógyés wellness-turizmus kapcsolata 2

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY. Halassy Emõke A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógyés wellness-turizmus kapcsolata 2 tartalom PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Halassy Emõke A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógyés wellness-turizmus kapcsolata 2 TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS Dr. Rátz Tamara Dr. Michalkó Gábor A

Részletesebben

A Pannon borrégió agrárföldrajzi és borturisztikai értékelése

A Pannon borrégió agrárföldrajzi és borturisztikai értékelése PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola Ph.D. értekezés tézisei A Pannon borrégió agrárföldrajzi és borturisztikai értékelése Máté Andrea PÉCS, 2007 A doktori program

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

Sopron jelene, fejlesztési lehetıségei, kapcsolata a felsıoktatással

Sopron jelene, fejlesztési lehetıségei, kapcsolata a felsıoktatással Sopron jelene, fejlesztési lehetıségei, kapcsolata a felsıoktatással Dr. Fodor Tamás Sopron Megyei Jogú Város polgármestere 2008. november 17. Sopron Sopron madártávlatból A hőség és a szabadság városa

Részletesebben

29.3.2011 A7-0329/29 AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS...

29.3.2011 A7-0329/29 AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS... 29.3.2011 A7-0329/29 Módosítás 29 Brian Simpson a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság nevében Jelentés Brian Simpson Az idegenforgalomra vonatkozó európai statisztikák (COM(2010)0117 C7 0085/2010 2010/0063(COD))

Részletesebben

Miért olyan fontos a minıségi pont?

Miért olyan fontos a minıségi pont? A fiókban látható konkrét minıségi pont értékek egy olyan általános számítás eredményei, ami a kulcsszó tökéletes egyezése esetére érvényesek. Miért olyan fontos a minıségi pont? A minıségi pont három

Részletesebben

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola

Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola A HAZAI KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK HELYZETE, TÚLÉLÉSI ESÉLYEI Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Parragh

Részletesebben

Turizmus rendszerszintű megközelítése

Turizmus rendszerszintű megközelítése 01.0.17. Turizmus rendszerszintű megközelítése Formádi Katalin formadi@turizmus.uni-pannon.hu A turizmus a szereplők tevékenységeiből és kapcsolataiból felépülő rendszer Az egyes szereplők egyedi döntéseik

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens EU indikátorok Magyarország Dr. Bakonyi Péter c. docens eeurope 2005 indikátorok Indikátorok INTERNET INDIKÁTOROK A. Az állampolgárok hozzáférési és használati jellemzıi A.1 Az otthoni internethozzáféréssel

Részletesebben

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Budaházy György TÉZISEK Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Címő Doktori (PhD)

Részletesebben

2013.08.19. 2.6. Szállodák szobaár Szállodai szobaárak Bevétel. 2. Kínálati ár meghatározásának folyamata Rack Rate. 3. Keresleti szobaár Átlagár

2013.08.19. 2.6. Szállodák szobaár Szállodai szobaárak Bevétel. 2. Kínálati ár meghatározásának folyamata Rack Rate. 3. Keresleti szobaár Átlagár 1 2.6. Szállodák szobaár Szállodai szobaárak Bevétel 1.Kínálati szobaár Kínálati szobaár 2. Kínálati ár meghatározásának folyamata Rack Rate 3. Keresleti szobaár Átlagár 4. Szállodai szobaárak Ártípusok

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 22. hullám Nyaralási tervek 201. július 03. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu 1 A kutatás háttere

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

Turizmus társadalmigazdasági

Turizmus társadalmigazdasági Turizmus társadalmigazdasági alapjai 1. téma: A turizmus rendszere, környezete, turizmus fogalma, fajtái 1 A nemzetközi turistaérkezések száma, 2003 2005 2 1 A turizmus gazdasági jelentısége Magyarországon

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben