6. SZEKCIÓ: KULTÚRA ÉS TURIZMUS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "6. SZEKCIÓ: KULTÚRA ÉS TURIZMUS"

Átírás

1 6. SZEKCIÓ: KULTÚRA ÉS TURIZMUS 407

2

3 Magyarok a Kárpát-medencében HOGYAN BEFOLYÁSOLJA AZ INTERNET A DIÁKOK SZABADIDİS FO- GYASZTÓI UTAZÁSI SZOKÁSAIT? GROTTE JUDIT 1 SURVEY ON THE INTERNET S IMPACTS WITH THE TRAVELLING HABITS OF STUDENTS Abstract Tourism worldwide is one of the most dynamically developing sectors. Its impact on the economy is significant.the fast development of information and communication technologies has changed the tourism industry. New trends, new suppliers (on-line travel agencies, low-cost carriers, etc.), new well-informed customers appeared on the market. The expansion of the Internet has showed a new direction for stakeholders in tourism, e.g.: for the suppliers of commercial accommodations, catering units, additional products (e.g. insurance, rent-a-car services, money exchange, etc.) as well as transportation companies. One of the most important priorities at our College is, to be able to provide the most up-to-date information to our students about their future professions. We always follow recent changes in tourism industry the appearance of new legislative provisions, or latest technologies, for instance. In my primary research, I was curious to know if the travelling habits of the future tourism professionals were influenced by the above mentioned phenomena. Key words: Off-line travel agency, On-line travel agency, On-line tourist services Bevezetés Felgyorsult gazdaságunk világa életre hívta az információ-áramlás egy speciális technológiáját, melynek következtében a hagyományos értékesítési metódusok megváltoztak. Az internet megjelenése nem csak mőszaki, de komoly kereskedelmi változásokat hozott az idegenforgalmi szektorban. Új irányvonalat jelölt ki a turisztikai szolgáltatók: kereskedelmi szálláshelyek, vendéglátó-ipari egységek, közlekedési vállalatok számára. Az internet és az elektronikus kereskedelem újraszabályozta a légi közlekedés piacát is. Megjelentek a diszkont ; fapados vagy más néven alacsony (low-cost carrier) költségvetéső légitársaságok, melyek határozott változásokat hoztak nem csak az utazni vágyók, de a hagyományos légitársaságok körében is. A diszkont légitársaságok magyarországi megjelenése (2003), lehetıséget biztosított a repülésre azon utazni vágyók számára is, akik eddig alacsony keresetük miatt nem vehették igénybe, ezt a gyors és kényelmes közlekedési eszközt. Primer kutatásomban arra keresem a választ, hogy vajon fıiskolás hallgatóink utazási szokásaiban is változást okoztak-e a fent említettek. 1 Fıiskolai Adjunktus, Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Fıiskolája 409

4 4 érv a kutatás mellett Fıiskolánkon, komoly hangsúlyt fektetünk arra, hogy a diákok mindig tájékozottak legyenek a szakmájukat érintı legújabb változásokkal, mint pl.: jogszabályok, technológiai újdonságok, stb. Primer, kérdıíves kutatásomban arra keresem a választ, hogy vajon a jövı leendı turisztikai szakembereinek utazási szokásait mennyire befolyásolták a bevezetıben ismertetett változások. A kutatás aktualitását az alábbi tények szolgáltatták: 1. Az internetet kipróbálók és internetet használók száma folyamatosan nı. Az internet penetráció az átlagosnál lényegesen magasabb a évesek körében: e korcsoport közel kétharmada internetezik (Forrás: 2.A IATA (International Air Transport Assocciation) a Nemzetközi Légifuvarozók Szövetsége 2008 januárjától bevezeti az elektronikus jegyet a hagyományos légitársaságoknál. (Forrás: ) 3. A diszkont légitársaságok magyarországi forgalma folymatosan nı, ehhez kapcsolódik a KPMG által készített felmérés is. A fapadosok piaci részedesése 2010-re már a 35 százalékot és ezzel a 4 millió utaslétszámot is elérheti. A tanulmány szerint a diszkontlégitársaságok utasai az olcsóbb repülıjegy vásárlásával megtakarított pénzt a célállomáson szívesen költik minıségi szolgáltatásokra. (Forrás: 036b5297cf5/budget_airlines tourism survey_-_h_-_2005_march_23.pdf) 4. Egyre tıbb utazási iroda (60%) mőködtet saját weblapot, a hagyományosan kiadott színes katalógus mellett. (Forrás: A kérdıív Intézményünkben nappali és levelezı tagozaton történik a közgazdász képzés. A reprezentatív felmérést tudatosan a másodéves nappali tagozatos diákok körében végeztem el. A továbbiakban elemezni fogom a kérdıív kérdéseire kapott válaszokat. (1. melléklet: A kérdıív) Általános adatok: Nem: Nı: 116 Férfi: 34 Kor: 19-25: 150 fı Szak: Idegenforgalmi: 2 évfolyam: 150 fı Legmagasabb iskolai végzettség: Érettségi Származás: 55% Budapestrıl, 45% vidékrıl a. Milyen gyakran utazik? Az elsı kérdésre adott válaszokból egyértelmően kiderül, hogy különféle okok miatt a diákok nem utaznak túl nagy gyakorisággal. A válaszadók 47%-a évente egyszer, 29%-a egy évben kétszer, 22%-a évente háromszor, s végül 4%-a utazik az év minden hónapjában. (1. ábra)

5 Az utazás gyakorisága 60% 40% 20% Diákok 0% Havonta Negyedévente Félévente Évente 1. ábra Az utazás gyakorisága 1.b. Mi befolyásolja az utazás gyakoriságát? Kíváncsi voltam, hogy melyek azok a tényezık, amik a diákok körében az utazás gyakoriságát meghatározzák. Természetesen nem meglepı az eredmény, hisz elsı helyen legtöbben a pénzt, másodikon pedig a szabadidıt jelölték meg. A divat, úgy tőnik nem befolyásolja a diákok utazási gyakoriságát. Az egyéb kategóriában néhányan befolyásoló faktorként említették a szezont, a hangulatot, a konkrét programot; valamint a sport versenyek gyakoriságát. 2. Milyen céllal utazik? (több célt is bejelölhet) A diákoknál a legnépszerőbb utazási motiváció az üdülés, ezt követik a városlátogató utazások, majd a rokonlátogatás foglalja el a harmadik helyet. A hasznos nyelvtanulás csak a negyedik helyen áll, az ötödik helyet a wellness; a hatodik helyet pedig a sport szerezte meg. Érdekes, hogy a vallási indíttatású utak nem motiválják a tanulókat. Az egyéb kategóriában semmi sem szerepelt. 3. Ki szervezi az útjait? A fıiskolások nagy része azt írta, hogy útjait saját maga szervezi, bár a második legnépszerőbb utazásszervezı a család volt, s csak ezt követte harmadikként az utazási iroda. 4. Ha utazási irodát vesz igénybe, milyen szolgáltatásokat vásárol? (több szolgáltatást is bejelölhet) A diákok válaszaiból az alábbi sorrendet lehetett felállítani: 1. Szállás 4. Programok 2. Repülıjegy 5. Buszjegy 3. Biztosítás 6. Csomagtúrák Az egyéb kategóriába egy válasz sem érkezett. 5.a. Van e kedvenc utazási irodája? 7. Autóbérlés 8. Pénzváltás 9. Vonatjegy A diákok 95%-nak nincs kedvenc utazási irodája, annak az 5%-nak, akinek pedig van, azok az alábbi irodákat nevezték meg: 1. Neckermann, mert megbízható, kedves a kiszolgálás. 411

6 2. Car- tour, mert segítıkészek az iroda munkatársai és elfogadható az ár. 3. Grand Tours, mert jók a szállásai. 4. Fehérvár Travel, mert jók a programok és felkészültek az idegenvezetık. 5. Chemol Travel, mert jó a szervezés. 6. Istria Tours, mert az egyik hallgatónak személyes kapcsolata van ott. 7. IBUSZ, mert jók voltak a személyes tapasztalatok. Van-e kedvenc utazási irodája? 100% 80% 60% 40% 20% 0% Igen Nem Diákok 2. ábra Van-e kedvenc utazási irodája? 5.b. Kérem állítsa preferenciasorrendbe (rangsor) az Ön által kedvelt és ismert utazási irodákat: Neckermann, TUI, IBUSZ, OTP Travel, VISTA, AEROVIVA, Hurrányaralunk, Alpesi Travel, Tensi, Go.hu Ezt a kérdést a diákok nagy része nem töltötte ki. A kitöltöttek között sem volt mindig feltüntetve mind a tíz utazási iroda. A kapott listák alapján az elsı 5-6, illetve a 10. hely ismeretes. Az eredmények tükrében a sorrend az alábbiak szerint alakul. 1. Neckermann 2. IBUSZ 3. TUI 4. Vista 5. OTP-Travel 6. Tensi 10. Go.hu 412 Milyen szempont(ok) alapján állította fel ezt a listát? A diákok nagy része az ismertséget, a média szerepét emelte ki a sorrend felállításánál. Ezután következett a saját tapasztalat, majd a szolgáltatás minısége, az ár, mint döntési tényezı; az ismerısök véleménye és tapasztalata, s végül a találomra történı sorrendbe állítás. A felmérésbıl egyértelmően kiderül, hogy a diákok kevésbé ismerik az on-line, mint a hagyományos utazási irodákat, Miért? Erre a kérdésre sem válaszolt mindenki, azonban az értékelhetı válaszokból jól látszik; hogy a hallgatók nagy hányadának nincs önálló, személyes tapasztalata az utazási irodákkal; hisz keveset utazhatnak, vagy saját maguk szervezik meg utazásaikat. Szintén többen

7 írták, hogy fontos számukra a saját tapasztalat, valamint az utazási iroda Interneten keresztül történı könnyő elérhetısége. 5.c. Törzsvásárló tagsága van-e? A diákok 97%-a nem rendelkezik utazási irodánál törzsvásárlói tagsággal, 3% azonban igen. Melyik irodánál? A legnépszerőbb iroda a Car-Tour volt, majd ezt követte az Istria Tours. 6. Használja az internetet utazási szolgáltatások, információk eléréséhez? A hallgatók 98%-a használja az Internetet utazási információk eléréséhez. 7. Ha egyénileg szervezi meg útjait, melyik honlapokat használja? A hallgatók népszerőségi listáját a Google keresıprogram vezeti; majd ezt követik a különbözı győjtıportálok, mint pl.: azon belül is a lap.hu oldalak; a konkrét desztináció honlapja pl.www.itthon.hu. Az alábbiakban ismertetném kategóriánként felsorolva a kapott eredményeket. (1. táblázat) 1. táblázat 1. Szálláskeresés: a konkrét szállás honlapja; hotel.lap.hu; 2. Repülıjegyfoglalás:www.malev.hu; startutazas.hu 3. Látnivalók: az ország honlapja; a város honlapja 4. Menetrendek: Autóbérlés:www.hertz.com; 6. Egyéb információk:utazas.lap.hu; Megdöbbentı, hogy a jövı idegenforgalmi szakemberei utazásaik szervezésénél menynyire kevés konkrét kategóriába besorolható Internetes weboldalt ismernek, s alkalmaznak. A repülıjegy foglalásnál megjelölt légitársaságok alacsony számából következtethetünk arra, hogy diákjaink nem túl nagy gyakorisággal utaznak repülıvel; valamint, hogy kevéssé ismerik mind a hagyományos, mind a diszkont légitársaságokat. Miután hallgatóink jó része vidéki, így nem volt meglepı, hogy a menetrendek kategóriában szinte mindenki a MÁV és a Volánbusz társaság honlapját írta be, egy ember tüntette csak fel a ferihegyi repülıtér web oldalát. 8. Mennyire találja naprakésznek az Ön által használt weblapok információit? (Kérem mondjon konkrét példákat) Sajnálatos módon a hallgatók csupán csak 41%-a válaszolt erre a kérdésre, s a kapott válaszoknál is ellentmondásokat lehet felfedezni; hisz míg egyes hallgatók naprakésznek ta- 413

8 lálták a MÁV, a MALÉV és a Volánbusz társaság honlapját; addig mások pont ezeket a honlapokat jelölték gyengének. Az egyértelmő válaszoknál az alábbi eredmények születtek: Naprakész: 1. Google; 2. Wizzair; 3. Neckermann; 4. Itthon.hu; 5. Tourinform; 6. TUI; 7. Hurrányaralunk.hu Gyenge: 1. Nagyutazas.hu; 2. Lap.hu 9. Rendelt már turisztikai szolgáltatást interneten keresztül utazási irodai honlapról? A hallgatók 75%-a nem rendelt Interneten keresztül még turisztikai szolgáltatást utazási irodai honlapról. 10. Ha igen, akkor milyen szolgáltatást vett igénybe? (több szolgáltatást is bejelölhet) Az alábbi turisztikai szolgáltatásokat vették igénybe azon hallgatók (25%), akik már rendeltek Interneten keresztül utazási irodai honlapról (2. táblázat): 2. táblázat 1. helyen a Szállás szerepel, ez volt a legnépszerőbb; a 2. helyezést a Repülıjegy érdemelte ki; a 3. helyen a Biztosítás végzett, amit a 4. helyen a Programok követtek; és elenyészı számban jelölték be az alábbi szolgáltatásokat: Autóbérlés; Síbérlet; Buszjegy (egyéb kategória); Utazási csomagot senki nem vásárolt Elégedett a kedvenc utazási irodájának weblapjával? 12. Ha nem, milyen információkat hiányol? A kérdésre csak a hallgatók 20%-a tudott válaszolni. Ebbıl 19,9% elégedett kedvenc utazási irodájának honlapjával, mert szerintük a honlap hasznos, naprakész, színes, figyelemfelkeltı, átlátható, részletes információkat tartalmaz. 0,01% jelölte be azt a választ; hogy nem elégedett kedvenc utazási irodájának weblapjával, mert hiányolja; hogy utazásait nem tudja a honlapon keresztül lefoglalni, valamint, hogy a közölt információk nem mindig pontosak, pl.: nem közli a honlap, hogy a szálloda milyen messze van a vízparttól, vagy a városközponttól. 13. Utazása szervezésekor, elolvassa a többi utas által írt fórumot? A diákok 87 %-a válaszolt erre a kérdésre. 42% igennel, 45% pedig nemmel. Érdekes, hogy ezek a diákok, akik nap, mint nap használják az Internetet, nem igazán követik a 414

9 turisztikai szakmai internetes fórumokat, még abban a témában sem, ami a saját útjaik megszervezésére irányul. 14. Tudja-e, hogy mi a különbség a hagyományos és on-line utazási iroda között? Erre a kérdésre több, mint a hallgatók 60%-a válaszolt igennel. A válasz azért érdekes, mert az 5.b. kérdésnél a diákok néhány hallgatótól eltekintve- fel sem ismerték a két magyar (hurrányaralunk.hu; go.hu) on-line utazási irodát. 15. Ön szerint milyen egy ideális on-line utazási iroda? A diákok 28%-a szerint az ideális on-line iroda naprakész, 21%-uk úgy gondolja a honlap sok információt kell, hogy tartalmazzon; 16%-nak a weboldal könnyen kezelhetısége, a szolgáltatások honlapon keresztül bankkártyával történı kifizetése jelenti az ideális irodát, 13%-uk a megbízhatóságot emelte ki, 9%-nál a jó árfekvés azonos a jó utazásszervezıvel, 8%-nak a gyorsaság a legfontosabb és csak 5%-nak a jó áttekinthetıség. (3. ábra) Az ideális online utazási iroda 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% Naprakész A honlap könnyen kezelhetı Jó az árfekvés Jól áttekinthetı Diákok 3. ábra Az ideális online utazási iroda 16. Milyen online utazási irodákat ismer? Go.hu; Best Reisen, hurrányaralunk.hu; wizzair, vista, Neckermann A válaszok egyértelmően tükrözik, hogy sajnálatos módon a hallgatók nem tudják megkülönböztetni a hagyományos utazási irodákat az on-line irodáktól; sıt olyannyira nincsenek tisztában a fent említettekkel; hogy még egy diszkont légitársaságot is megneveztek ebben a kérdéskategóriában. Feltételezem, hogy a diszkont légitársaság azért kerülhetett bele a felsorolásba, mert az elektronikus repülıjegyet (E-ticket) ugyanúgy ki lehet fizetni dombor nyomott bankkártyával a légitársaság honlapján keresztül, mint ahogy az utazási szolgáltatásokat az on-line utazási iroda portálján. 17. Rendelt már turisztikai szolgáltatást online utazási irodán keresztül? A válaszok megdöbbentıek voltak, hisz a diákok majdnem fele (45%) azt jelölte be, hogy nem rendelt, s a jövıben sem szándékozik rendelni. 39%-uk írta; hogy bár még nem rendelt ilyen szolgáltatást, de a jövıben tervezi. S, csak 1 % rendelt ilyen szolgáltatást; a többi 15% nem válaszolt a kérdésre, ami számomra a szakma iránt érdektelenséget jelzi. 415

10 18. Ha igen, akkor mit? (több szolgáltatást is bejelölhet) Erre a kérdésre csak igen kevesen válaszoltak de közülük szállást rendeltek a legtöbben, második helyen a repülıjegy áll, harmadik helyen a biztosítás, autóbérlés, valamint az utazási csomag foglal helyet; s végül utolsóként a síbérlet. 19. Melyik irodánál rendelte? Itt egyetlen on-line utazási irodát jelöltek meg: 20. Hogyan fizetett? A válaszadók között egyenlı arányban oszlott meg az Interneten keresztül bankkártyával- és a Banki átutalással történı fizetés, s utolsó helyen szerepelt a személyesen az irodában számlakiegyenlítés. 21. Elégedett volt a megrendelt szolgáltatással? A válasz 100%-ban igen volt. Bár a diákok közül kevesen rendeltek meg utazási szolgáltatást on-line utazási irodán keresztül, a 100%-os elégedettségi szint mindenképpen pozitívnak bizonyul. Remélhetıleg ez az eredmény motiválni fogja majd a többi diákot is az on-line utazási.irodák megismerésében. 22. Ha nem, miért? Jelen felmérésben, ez a kérdés feleslegesnek bizonyult. 23. Tervezi a jövıben, hogy online utazási irodánál veszi igénybe szolgáltatást? (A kérdésre a hallgatók 81%-a válaszolt) A diákok 37%-az: Igen tervezem választ jelölte be, indoklásként pedig az alábbiakat vonultatták fel: 1. Gyors, 2. Kényelmes, 3. Egyszerőbb A hallgatók 44%-a a : Nem, nem szeretnék választ jelölte be, indoklásként pedig az alábbiakat vonultatták fel: 1. Nem megbízható, 2. Hiányzik a személyes kapcsolat és ügyintézés Érdekes, hogy ez a korosztály is idegenkedik még az on-line vásárlástól, s megbízhatóbbnak tartja a hagyományos, személyes ügyintézést. Konklúzió Ismeretes tény, hogy az internet megjelenése az idegenforgalmi piacon új szolgáltatókat (diszkont légitársaságok, on-line utazási irodák) hívott életre. Magyarországon 2003-ban megjelent az elsı diszkont légitársaság, mely olcsó áraival és erıs marketing tevékenységével lehetıvé tette azok számára is a repülés kényelmét, akik eddig anyagi helyzetük miatt ezt nem engedhették meg maguknak. A fenti felmérésben, arra kerestem a választ, hogy vajon az Internet megjelenése a turisztikai piacon mennyire befolyásolta a diákok utazási szokásait. 416

11 Bár a turisztikai piac nagyot változott, a diákok többségének válaszából egyértelmően kiderül, hogy elsıdlegesen a pénzhiány miatt nem engedhetnek meg maguknak többet, mint évi egy szabadidıs utazás. Utazásuk céljait tekintve természetesen az elsı helyen az üdülés áll, amit a város- és rokonlátogató motivációk követnek. A kérdıívet kitöltı hallgatók a jövı potenciális turisztikai szakemberei, így nem volt megdöbbentı a válasz, miszerint a hallgatók utazásaik jelentıs hányadát saját maguk szervezik, s nem nagyon vesznek igénybe utazási irodai segítséget. Primer kutatásomból sajnos az is egyértelmően kiderül, hogy turizmus szakos hallgatóinknak nincs túl erıs motivációjuk leendı szakmájuk mélyebb ismerete iránt, hisz még a hazai on-line utazási irodákat sem ismerik, nem beszélve a konkrét turisztikai információkat (pl.: szállás, repülıjegy, autóbérlés, látnivalók, stb.) tartalmazó weblapokról. Az egyetlen honlap, ami a turisztikai szolgáltatásoknál minden hallgató kérdıívében szerepelt az a Google keresıprogram volt. Ami azonban még ennél is elkeserítıbb, hogy a megkérdezettek 44%-a nem is tervezi, hogy a jövıben megtekintse és kipróbálja az on-line utazási irodák kínálatát. Internetes források airlines tourism survey_-_h_-_2005_march_23.pdf

12 1. melléklet A kérdıív Hogyan befolyásolja az internet a diákok szabadidıs fogyasztói utazási szokásait? 1.a. Milyen gyakran utazik? Havonta Negyedévente Félévente Évente 1.b. Mi befolyásolja az utazás gyakoriságát? Pénz Szabadidı Divat Egyéb. 2. Milyen céllal utazik? (több célt is bejelölhet) Nyelvtanulás Üdülés Városlátogatás Rokonlátogatás Wellness Sport Vallás Egyéb. 3. Ki szervezi az útjait? Utazási iroda Saját maga Család 4. Ha utazási irodát vesz igénybe, milyen szolgáltatásokat vásárol? (több szolgáltatást is bejelölhet) Szállás Repülıjegy Vonatjegy Buszjegy Biztosítás Programok Pénzváltás Autóbérlés Csomagtúrák Egyéb.. 5.a. Van e kedvenc utazási irodája? Igen Nem Ha, igen melyik?... Miért?... 5.b. Kérem állítsa preferenciasorrendbe (rangsor) az Ön által kedvelt és ismert utazási irodákat: Neckermann, TUI, IBUSZ, OTP Travel, VISTA, AEROVIVA, Hurrányaralunk, Alpesi Travel, Tensi, Go.hu

13 Milyen szempont(ok) alapján állította fel ezt a listát? Miért? 5.c. Törzsvásárló tagsága van-e? Igen Nem Melyik irodánál?.. 6. Használja az internetet utazási szolgáltatások, információk eléréséhez? Igen Nem 7. Ha egyénileg szervezi meg útjait, melyik honlapokat használja? 1. Szálláskeresésre: 2. Repülıjegyfoglalásra: 3. Látnivalókkal kapcsolatban: 4. Menetrenddel kapcsolatban: 5. Autóbérléssel: 6.Egyéb információk: 8. Mennyire találja naprakésznek az Ön által használt weblapok információit? (Kérem mondjon konkrét példákat) Naprakész Gyenge: 9. Rendelt már turisztikai szolgáltatást interneten keresztül utazási irodai honlapról? Igen Nem 419

14 10. Ha igen, akkor milyen szolgáltatást vett igénybe? (több szolgáltatást is bejelölhet) Szállást Repülıjegyet Biztosítást Autóbérlést Programokat Utazási csomagot Síbérletet Egyéb Elégedett a kedvenc utazási irodájának weblapjával? Igen, mert. Nem, mert. 12. Ha nem, milyen információkat hiányol? Utazása szervezésekor, elolvassa a többi utas által írt fórumot? Igen Nem 14. Tudja-e, hogy mi a különbség a hagyományos és on-line utazási iroda között? Igen Nem 15. Ön szerint milyen egy ideális on-line utazási iroda? Milyen online utazási irodákat ismer? 17. Rendelt már turisztikai szolgáltatást online utazási irodán keresztül? Igen, rendeltem Nem, nem is akarok Nem, de a jövıben tervezem 18. Ha igen, akkor mit? (több szolgáltatást is bejelölhet) Szállást Repülıjegyet Biztosítást Autóbérlést Programokat Utazási csomagot Síbérletet Egyéb 19. Melyik irodánál rendelte? 420

15 20. Hogyan fizetett? Interneten keresztül bankkártyával 21. Elégedett volt a megrendelt szolgáltatással? Banki átutalással Személyesen az irodában Igen Nem 22. Ha nem, miért?. 23. Tervezi a jövıben, hogy online utazási irodánál veszi igénybe szolgáltatást? Igen tervezem Nem, nem szeretnék Miért nem?... mert 24. Nem: Férfi Nı 25. Életkor: 14-18; 19 25; 26 35; 36 50; 51 65; Legmagasabb iskolai végzettsége Általános iskola Középiskola Fıiskola Egyetem Egyéb Az ország melyik részérıl érkezett? Budapest Megye:. Város 421

16

17 Magyarok a Kárpát-medencében A VISEGRÁDI ORSZÁGOK TURIZMUSÁNAK VÁLTOZÁSA AZ EURÓPAI UNIÓS CSATLAKOZÁS KONTEXTUSÁBAN KÖKÉNY ISTVÁN 1 Abstract The Visegrád Cooperation is a regional organization of the Czech Republic, Poland, Hungary and Slovakia, which altogether make a geographically coherent area. Tourism, as a tertiary sector with a multiplicative effect, is economically very important for all these countries. The data determining the infra- and suprastructure s most important areas at tourism in this group of countries, have been compared during research. Considering tourism as an open system, for proper and unperturbed functioning of the market, economical environment is most determinative. The main indicators of this are essential to be compared for research. The most determining survey of the research was divided into two main areas: on the one part, analysis of the three essential data of inland and foreign tourism (guests, guest nights and average duration of stay), on the other part, analysis of changes and their related reasons since 1995 at internal tourism (in which there are no frontiers any more). Bevezetés A Visegrádi Együttmőködés (másként Visegrádi országok, visegrádi négyek vagy V4-ek) Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia regionális szervezete, amely földrajzilag összefüggı területet alkot. Az együttmőködés célja ezen Közép-európai országok gazdasági, diplomáciai és politikai érdekinek közös képviselete, esetleges lépéseinek összehangolása. A visegrádi csoport abból a megfontolásból jött létre, hogy a közép-európai régió országai az összeurópai integráció keretein belül közösen lépjenek fel a számukra fontos területeken. A Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia mindig is ugyanahhoz a civilizációhoz tartozott: közös kulturális és szellemi értékeket vallanak, közösek a vallási hagyományaik, amelyeket meg kívánnak ırizni és tovább kívánnak erısíteni. A visegrádi országok egyaránt célul tőzték ki az európai uniós tagság elnyerését, 1. ábra A visegrádi országokat ábrázoló kép (Forrás: gy%c3%bcttm%c5%b1k%c3%b6d%c3%a9s) 1 A szerzı a Kodolányi János Fıiskola adjunktusa, a Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola PhD-hallgatója 423

18 hiszen a csatlakozást újabb elırelépésnek tekintették. Céljukat május 1-jén érték el, amikor is mindannyian az EU tagjai lettek. A csoport célja, hogy optimális együttmőködést szorgalmazzon minden országgal, elsısorban a szomszédjaival, mivel legfıbb érdeke a demokratikus fejlıdés Európa egészében. A kulturális kohézió megırzése és erısítése érdekében a visegrádi csoport egyik célja az értékek közvetítése és továbbadása, melynek legmegfelelıbb alapja lehet a turizmus, hiszen a turizmus egyszerre tekinthetı gazdasági, pszichológiai, társadalmi és kulturális jelenségnek (PRZECLAWSKI K. 1993). Egy térség egyedi kulturális jellemzıi egyrészt a helyi lakosság által igényelt kulturális kínálat alapjául szolgálnak, másrészt viszont hozzájárulnak az adott térség turisztikai versenyképességének növekedéséhez. (RÁTZ T. PUCKÓ L ) Az idegenforgalom definiálása a kutatás szempontjából elengedhetetlen. A fogalom meghatározása nem napjainkban kezdıdött, sıt a jelenleg az adott területen dolgozó kutatók újabb és újabb gondolatokat tesznek hozzá, vagy éppen vesznek el a létezı fogalmakból. A turizmus meghatározásával többek között a francia LITTRÉ (1876), az osztrák STRADNER (1890), a magyar FELLNER (1908), a német SCHRATTENHOFFEN (1911) és GLÜCKSMANN (1935), a francia MATHIOT (1945), a svájci HUNZIKER és KRAFT (1954) foglalkozott. A legelterjedtebb a WTO 2 és az Interparlamentáris Unió Hágában 1989-ben megtartott konferenciáján elfogadott definíció: A turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyén kivüli minden szabad helyváltoztatást, valamint az azokból eredı szükségletek kielégítésére létrehozott szolgáltatásokat (Hágai Nyilatkozat, 1989). Jelen vizsgálat során fıleg a pszichológiai eredetre visszavezetett meghatározást tekintjük kiindulópontnak, mely szerint A turizmus lényege a személyek élményszerzéssel párosuló környezetváltozása, amelynek során szolgáltatások igénybevételére kerül sor. (MICHALKÓ G ). Turizmus ott mőködik és mőködhet csak hosszú távon, ahol az ahhoz szükséges feltételrendszer megfelelı és garantált. Ez a feltételrendszer általános és helyi feltételekre bontható. Általános feltétel elsısorban a desztináció, illetve manapság már annak a tágabb földrajzi környezetét jelentı térség biztonsági kérdései. Helyi feltételként kell megemlíteni az adott célállomás fogadókészségét, fogadóképességét. A kutatás célja annak vizsgálata, hogy a rendszerváltás után 5-6 évvel, az ezredforduló után és végül az uniós csatlakozást követıen hogyan alakult a visegrádi országok idegenforgalma, különös tekintettel az egymás közti mozgások, a turizmus, amit a környezetváltozással együtt járó élményszerzés motivál (ILLÉS S , MICHALKÓ G ). A vizsgálat alá vont idısíkot tekintve ( ) a határnak fizikai értelemben is még nagyon sok esetben gátló szerepe volt a turizmus erıteljesebb növekedése kapcsán. Napjainkban viszont már igaz, hogy a nemzetközi határok mobilitást gátló szerepe folyamatosan csökken, mint ahogy az a funkcionális távolság is, ami sok utazót elrettentett a szomszédos ország felkeresésétıl (TIMOTHY D ). A V4-ek általános turisztikai potenciálja Lengyelország Európa 9. legnépesebb állama (313 ezer km 2 ), lakosainak száma meghaladja a 38 milliót. Az ország GDP-jének kétharmadát a szolgáltatási szektor állítja elı. Csehország területe (78 ezer km 2 ) és lakosainak száma (10 millió) megközelítıleg azonos hazánkéval. A GDP 57,3 %-a származik a szolgáltatási szektorból. Közép-Kelet Európa 2 Turizmus Világszervezete 424

19 egyik legjelentısebb gazdaságával rendelkezı ország. Szlovákia területe (49 ezer km 2 ) és lakossága (5,1 millió) mintegy fele Magyarországnak. Az ország GDP-jének közel kétharmadát a szolgáltatási szektor szolgáltatja. Hazánkban a GDP közel kétharmadát a szolgáltatói szektor állítja elı. Magyarország központi elhelyezkedése Európában, kultúrája, természeti kincsei nagy lehetıséget teremtettek és teremtenek a turisztikai szolgáltatások révén a GDP ezen területének növeléséhez. Az 1. táblázatban összefoglaltan látható, hogy a négy visegrádi ország GDP-jéhez közvetlenül és közvetetten mennyiben járul hozzá a turizmus, illetve közvetlenül és közvetetten az idegenforgalomban foglalkoztatottak aránya miként alakul az egyes államokban. 1. táblázat A V4 országok turizmusából származó bevétel részesedése a GDP-bıl, valamint az idegenforgalmi szektorban foglalkoztatottak aránya közvetlenül turizmusból származó GDP (Mrd USD) GDP %-ában közvetlenül és közvetetten turizmusból származó GDP (Mrd USD) GDP %-ában közvetlenül a turizmusban foglalkoztatottak száma (ezer fı) összes foglalkoztatott %-ában közvetlenül és közvetetten a turizmusban foglalkoztatottak száma (ezer fı) összes foglalkoztatott %-ában Csehország 2,2 2,6 11,8 14, , ,3 Lengyelország Magyarország 4,3 2,1 17,5 8, , ,0 3,2 4,0 8,9 10, , ,3 Szlovákia 0,7 2,2 3,4 13,0 55 2, ,7 Forrás: Az országok közúti és vasúti hálózata viszonylag sőrő. Fontos tranzit útvonalak vezetnek az országokon keresztül. A tranzit útvonalak kapacitása azonban közúton és vasúton a folyamatos beruházások ellenére nem felel meg a növekvı igényeknek. Légi közlekedés szempontjából fejlıdnek, hiszen egyre több nemzetközi repülıtér nyitotta meg kapuit, illetve szinte mindegyik országban megjelentek a fapados légitársaságok. Az országokban egyre jobban jelen vannak a nemzetközi szállodaláncok, sıt az utóbbi idıben óriási szállodai boom jellemzı az adott térségben. Az 2. táblázatból jól látható, hogy a legjobb adottságokkal Csehország rendelkezik. A nemzetközileg leginkább versenyképes kulturális és természeti attrakciókat kell kiemelni. Az UNESCO világörökségi listáján Lengyelország 13, Csehország 12, Magyarország 8, míg Szlovákia 5 objektummal rendelkezik. Ezen kívül jelentıséggel bírnak a 425

20 kastélyok, kúriák, a történelmi városok, a gyógyfürdıhelyek, a nemzeti parkok és természetvédelmi övezetek. 426 A szálláshely-kapacitás alakulása 2005-ben 2. táblázat *****/**** Többi szálloda + panzió Csehország Egység (db) Ágyszám Lengyelország Egység (db) Ágyszám Magyarország Egység (db) Ágyszám Szlovákia Egység (db) Ágyszám Forrás: saját szerkesztés A vizsgálat szempontjából elengedhetetlen, hogy a turizmust mint nyílt rendszert tekintsük, melynek a lényege, hogy a környezettel való kapcsolata kimutatható. Ebbıl a szempontból a piac megfelelı és zavartalan mőködésében leginkább a gazdasági környezet az egyik legmeghatározóbb. Az idegenforgalom gazdasági környezete vizsgálható mikro és makró szinten egyaránt. Mikro szintet azok a vállalkozások képviselik, amelyek a kínálati oldalon a vonzerıkhöz kapcsolhatók (üzemeltetés, mőködtetés). Makro szintet a területi és az állami szervezetek gazdaságpolitikája képviseli. A visegrádi országcsoport politikai értelemben ma már nem egyértelmően a glóbusz fejlettebb térségéhez tartozik, gazdasági súlya és jelentısége lényegesen kisebb, mint ami a lakosság lélekszámából következne. A szerény gazdasági összteljesítményt jól jellemzi a V4-országok termelékenységi színvonala, például az egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott érték is, ami vásárlóerı-paritáson számolva az USA termelékenységének körülbelül a felét, az EU-15 országokénak körülbelül a 60%-át éri el. (BORSI B ) A vásárlóerı-paritáson mért egy fıre jutó GDP (EU25=100) Csehország Lengyelország Magyarország Szlovákia Forrás: Eurostat 3. táblázat Általában elmondható, hogy a V4-országokban az átalakulás utáni sokkot követı GDPnövekedés vagy a TFP 3, vagy a tıketermelékenység növekedésének volt köszönhetı. A Visegrádi országok turizmusának gazdasági környezetét vizsgálva megállapítható, hogy bár elmaradnak az EU-15 országok átlagától, de a GDP növekedés vagy az inflációs ráta (kivéve Szlovákia és Magyarország) bizakodásra adhat okot. A következı táblázatban 3 Total Factor Productivity

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

DR. SZALÓK CSILLA 1. Az idegenforgalmi kisvállalkozások oktatásának integrálódása a graduális felsıoktatásba

DR. SZALÓK CSILLA 1. Az idegenforgalmi kisvállalkozások oktatásának integrálódása a graduális felsıoktatásba DR. SZALÓK CSILLA 1 Az idegenforgalmi kisvállalkozások oktatásának integrálódása a graduális felsıoktatásba I. Kicsi vállalkozás az idegenforgalomban Kicsi az idegenforgalomban mást jelent. Az Európai

Részletesebben

Országos Tourinform Találkozó. Horváth Gergely

Országos Tourinform Találkozó. Horváth Gergely Országos Tourinform Találkozó Horváth Gergely Magyar Turizmus Zrt. Budapest, VAM Design Center, 2011. május 11. Szakmai találkozó és párbeszéd 143 Tourinform Fenntartók, önkormányzatok TDM-ek Magyar Turizmus

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

Pohner Tamás * A RENDSZERVÁLTOZÁSOK HATÁSA MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁRA

Pohner Tamás * A RENDSZERVÁLTOZÁSOK HATÁSA MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁRA Pohner Tamás * A RENDSZERVÁLTOZÁSOK HATÁSA MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁRA 1. KELET- ÉS KÖZÉP-EURÓPAI ORSZÁGOK TURIZMUSA 1990 UTÁN A kelet-közép-európai volt szocialista országok politikai és gazdasági rendszerváltást

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

Közlekedési infrastruktúra Szállítás mint turisztikai szolgáltatás Elérhetıség kérdése A turisztikai fogyasztás összetevıje (25 25-50% 50% a termékek árából) A fogyasztás egyetlen nélkülözhetetlen eleme

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

Négy napra megy nyaralni a magyar

Négy napra megy nyaralni a magyar Négy napra megy nyaralni a magyar Még mindig a magyar tenger a legnépszerűbb belföldi úti cél ez derült ki a Szállásvadász.hu friss turisztikai felméréséből, amelyben több mint 18 ezer hazai utazót kérdeztek

Részletesebben

Hosszabb távon ebben a felsıoktatás

Hosszabb távon ebben a felsıoktatás ÉAOP-1.1.2-2008 - 0009 TERMÁL-INNOVÁCIÓ AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓBAN Képzések a termálturizmus területén szakirányok, vállalkozók képzése, mesteriskolák, konferenciák Dr. Várhelyi Tamás, PhD. CMC Fıiskolai

Részletesebben

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK A turizmus fogalma A turizmus személyek utazása egy olyan helyre, ahol nincs állandó lakásuk. (Glücksmann, 1988) A turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyen

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13.

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. Turisztikai Konferencia Veszprém Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. VILÁGTURIZMUS 2006-ban NEMZETKÖZI TURISTAÉRKEZÉS: 842 millió + 4,5%, 36 milliós növekedés, elsősorban

Részletesebben

Pszichológiai tényezık

Pszichológiai tényezık Pszichológiai tényezık Motivációk: kitörés a mindennapi, megszokott életbıl, lazítás, játszás, családi kötelékek erısítése, presztízs, szociális interakció, tanulás, ön-realizálás, bevásárlás. Társadalmi

Részletesebben

Turizmus társadalmigazdasági

Turizmus társadalmigazdasági Turizmus társadalmigazdasági alapjai 1. téma: A turizmus rendszere, környezete, turizmus fogalma, fajtái 1 A nemzetközi turistaérkezések száma, 2003 2005 2 1 A turizmus gazdasági jelentısége Magyarországon

Részletesebben

A Páratlanklub 2010 Áprilisi Kérdıíves Felmérésének Kiértékelése

A Páratlanklub 2010 Áprilisi Kérdıíves Felmérésének Kiértékelése A Páratlanklub 2010 Áprilisi Kérdıíves Felmérésének Kiértékelése Készítették: Galli Tamás Nater Ulrike Dátum: 2011. 04. 01. 1 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK 2 BEVEZETİ 3 PÁRATLANKLUB KÉRDİÍV 4 Elıadás

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus nemzetgazdasági jelentősége A 2009. évi adatokon alapuló turizmus szatellit számla szerint:

Részletesebben

Fogászati Turizmus Európában

Fogászati Turizmus Európában Fogászati Turizmus mint a egészségügyi turizmus húzóága Fogászati Turizmus Európában DR. KÁMÁN ATTILA - ELNÖK VEZETŐ MAGYAR FOGÁSZATI RENDELŐK EGYESÜLETE Magyarország fogászati turizmus bemutatása 1981-ben

Részletesebben

Regionális gazdaságtan 11. elıadás

Regionális gazdaságtan 11. elıadás 1 Regionális gazdaságtan 11. elıadás Turizmus és regionális fejlesztés A TURIZMUS szerepe a regionális fejlesztésben 2 Gazdasági jelentısége: A turisztikai ágazatok GDP-je multiplikátor hatásaival együtt

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítésérıl A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A magyar lakosság külföldi utazásai PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Készítette: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatóságának megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság A Magyar Turizmus Rt.

Részletesebben

LT Consorg A TDM. Dr. Lengyel Márton. 2007. február r 22.

LT Consorg A TDM. Dr. Lengyel Márton. 2007. február r 22. LT Consorg A TDM Dr. Lengyel Márton Siófok 2007. február r 22. Tartalom I. A TDM lényege l II. A TDM aktualitása III. Gyakorlati teendt eendık I. A TDM lényegel TDM = Tourism Destination Management A magyar

Részletesebben

A turizmus típusai Általánosságok Gyógyturizmus Pihenıturizmus A turizmus típusai meghatározás: modell, azonos alaptulajdonságokkal rendelkezik, csekély variácókkal, bizonyos ismérvek szerinti varációk

Részletesebben

A tévénézés individualizálódása Magyarországon I. 1997-2006

A tévénézés individualizálódása Magyarországon I. 1997-2006 I. 1997-2006 1997-ben Magyarországon a csatorna- és mősorkínálat gyökeres változásnak indult, elsısorban az idén 10 éves jubileumát ünneplı RTL Klub és a TV2, majd késıbb számos új kábelcsatorna megjelenésével.

Részletesebben

A turizmus rendszere 1. p-marketing

A turizmus rendszere 1. p-marketing A turizmus rendszere 1. A turizmus alapfogalmai, modellje Dr. Piskóti István Marketing Intézet p-marketing Egy kis turizmus fejlődéstörténet Napjaink modern turizmusának gyökerei messze nyúlnak, hosszú

Részletesebben

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2014. február

Részletesebben

A MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN

A MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN A MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN 1. Ukrajna általános bemutatása 1.1. Rövid történelmi áttekintés (1991-tıl) Szovjet elızmények. Függetlenség elnyerése

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

Lehet, hogy közösen többre jutunk?! Hogyan építsünk sikeres borturizmust a Strázsahegyen

Lehet, hogy közösen többre jutunk?! Hogyan építsünk sikeres borturizmust a Strázsahegyen Lehet, hogy közösen többre jutunk?! Hogyan építsünk sikeres borturizmust a Strázsahegyen Borturizmus itthon és határon túl Borászati konferencia Monor, 2009. október 03. I. rész Stratégiai tervezés jelentısége

Részletesebben

Turisztikai Tevékenység Fejlesztési Nonprofit Kft.

Turisztikai Tevékenység Fejlesztési Nonprofit Kft. Turisztikai Tevékenység Fejlesztési Nonprofit Kft. MARKETING ÉS KÖLTSÉGVETÉSI TERV 2014 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS, helyzetelemzés...3 2. Irodánk 2013. évi tevékenységeinek fejlesztése a 2014-es évben...4

Részletesebben

SzálooodasASDsd. 3. Minıségbiztosítás a szállodákban. 1. Minıség elméleti megfogalmazása. 4. Minıség a jövı szállodáiban. 6.

SzálooodasASDsd. 3. Minıségbiztosítás a szállodákban. 1. Minıség elméleti megfogalmazása. 4. Minıség a jövı szállodáiban. 6. 7.30. Minıségbiztosítás a szállodákban Minıség 1. Minıség elméleti megfogalmazása Megfelelısség 2. Vendégelvárások Vendégigények 3. Minıségbiztosítás a szállodákban Minıségbiztosítás 4. Minıség a jövı

Részletesebben

Szakmai beszámoló. A Tourinform Sárospatak 2012. március - 2012. augusztus között végzett munkájáról

Szakmai beszámoló. A Tourinform Sárospatak 2012. március - 2012. augusztus között végzett munkájáról Szakmai beszámoló A Tourinform Sárospatak 2012. március - 2012. augusztus között végzett munkájáról Sárospatak Város Önkormányzat Képviselı- testülete 346/2011. (XI. 25) KT. határozatával A Mővelıdés Háza

Részletesebben

Területfejlesztés és turizmus

Területfejlesztés és turizmus Területfejlesztés és turizmus 2. Elıadás A fenntartható turizmus fejlesztése 1 Irodalom: Inskeep, E. (szerk.) - WTO: A fenntartható turizmus fejlesztése. Irányelvek a turizmus tervezıinek és szervezıinek.

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

AZ ÖKOTURIZMUS FOGALMA, TELEI. Az ökoturizmus fogalma

AZ ÖKOTURIZMUS FOGALMA, TELEI. Az ökoturizmus fogalma MTSZ 3. AZ ÖKOTURIZMUS FOGALMA, FORMÁI ÉS S FELTÉTELEI TELEI Tóth Éva tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely, 2011. A tömegturizmus t hatása A 20. század végére nyilvánvalóvá vált a természeti

Részletesebben

.../2009. ( ) számú önkormányzati rendelete. a Budapesti Ifjúsági Tanács létrehozásáról

.../2009. ( ) számú önkormányzati rendelete. a Budapesti Ifjúsági Tanács létrehozásáról Budapest Fıváros Közgyőlésének.../2009. ( ) számú önkormányzati rendelete a Budapesti Ifjúsági Tanács létrehozásáról A Fıvárosi Közgyőlés a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1),

Részletesebben

Piaci előrejelzések Belgium

Piaci előrejelzések Belgium Piaci előrejelzések Belgium Veszprém Veszprém Megyei Utazás Kiállítás 2007. április 13. Urbányi Péter külképviseletvezető - Brüsszel 1. Általános piaci helyzetelemzés 1.1. Belgium turizmusa -A lakosság

Részletesebben

Turisztikai konferencia VESZPRÉM, 2008.04.11.

Turisztikai konferencia VESZPRÉM, 2008.04.11. Turisztikai konferencia VESZPRÉM, 2008.04.11. A legnagyobb küldőpiac: NÉMETORSZÁG Pap Mária Magyar Turizmus Zrt. BERLIN VÁZLAT 1.) Piacelemzés 2.) Versenytársak tanuljunk tőlük! 3.) Termékalapú országmarketing

Részletesebben

ÜZLETI JELENTÉS. a 2010 évi éves beszámolóhoz

ÜZLETI JELENTÉS. a 2010 évi éves beszámolóhoz ÜZLETI JELENTÉS a 2010 évi éves beszámolóhoz - 1 - 1. A Rábaközi Takarékszövetkezet mőködési környezete A 2010-es üzleti évben az általános gazdasági helyzet, a pénzpiaci fejlemények és a szabályozói környezet

Részletesebben

E-learning alapú alapképzés: levelezı vagy távoktatás?

E-learning alapú alapképzés: levelezı vagy távoktatás? Kodolányi János Fıiskola Székesfehérvár, Távoktatási és Felnıttképzési Intézet E-learning alapú alapképzés: levelezı vagy távoktatás? Hoffmann Orsolya PhD Veszprémi Judit 5. Magyar Nemzeti és Nemzetközi

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között

Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között 2009 Aug Hegyesi Béla, VÁTI Kht SEE-CE-IVC információs pont hegyesi@vati.hu 06 30 475 85 73 1 Tartalom Határmenti

Részletesebben

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken Mi a borút? A borút definíciója: olyan összetett turisztikai termék, mely sajátos egyedi kínálattal rendelkezik, szervezett

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről Összefoglaló - 2012 január decembere között nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt a korábbi hónapokhoz

Részletesebben

Allianz GFB 2011 Allianz Hungária ZRt. www.allianz.hu. Együtt A-tól Z-ig

Allianz GFB 2011 Allianz Hungária ZRt. www.allianz.hu. Együtt A-tól Z-ig Allianz GFB 2011 Allianz Hungária ZRt. www.allianz.hu Együtt A-tól Z-ig Változások az Allianz életében Szervezeti változások a hatékonyabb mőködés elısegítéséért Költözés és összevonás cégcsoport szinten

Részletesebben

ÉAOP-1.1.2-2008 - 0009 TERMÁL-INNOVÁCIÓ AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN

ÉAOP-1.1.2-2008 - 0009 TERMÁL-INNOVÁCIÓ AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN ÉAOP-1.1.2-2008 - 0009 TERMÁL-INNOVÁCIÓ AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN KÉPZÉSEK A TERMÁLTURIZMUS TERÜLETÉN Dr. habil. Könyves Erika Ph.D tanszékvezetı egyetemi docens Debreceni Egyetem AMTC GVK Turizmus vendéglátásmenedzsment

Részletesebben

hirdetési lehetıséget Városi Televízióval civil szervezet bejelentett székhelyéül iratszekrényt számítástechnikai képzés munkerı-piaci

hirdetési lehetıséget Városi Televízióval civil szervezet bejelentett székhelyéül iratszekrényt számítástechnikai képzés munkerı-piaci Salgótarján Megyei Jogú Város A l p o l g á r m e s t e r é tıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. Tel.: (32) 314-668 Szám: 14945/2009. Javaslat a Nógrád Megyei Civil Szolgáltató Központot mőködtetı Mozgáskorlátozottak

Részletesebben

Egészségturizmus, mint a turizmus marketing stratégiai pillére

Egészségturizmus, mint a turizmus marketing stratégiai pillére Egészségturizmus, mint a turizmus marketing stratégiai pillére MSZÉSZ XXXVII. Közgyűlés 2012. május 10. Maráczi Gábor Stratégiai igazgató Marketing terv 2012 - Egészségturizmus Tények: az egészségmegőrzés

Részletesebben

2012. szeptember 13. napján tartandó. Rádpusztai idegenforgalmi centrum fejlesztéséhez benyújtandó támogatáshoz kapcsolódó együttmőködési megállapodás

2012. szeptember 13. napján tartandó. Rádpusztai idegenforgalmi centrum fejlesztéséhez benyújtandó támogatáshoz kapcsolódó együttmőködési megállapodás Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. Ügyiratszám: 3499/2012. Sorszám: 6. E LİTERJESZTÉS Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete 2012. szeptember 13.

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

Nemzetközi együttmőködések a a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával a sikeres vállalkozásokért

Nemzetközi együttmőködések a a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával a sikeres vállalkozásokért Nemzetközi együttmőködések a a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával a sikeres vállalkozásokért PLACE PARNER S LOGO HERE European Commission Enterprise and Industry Enterprise Europe Network

Részletesebben

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. 11. 27-28. A turizmus, mint helyi fejlesztés eszköze szekció Vargáné

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

Szoftver- és szolgáltatásexport. Vityi Péter IVSZ szakértı

Szoftver- és szolgáltatásexport. Vityi Péter IVSZ szakértı Szoftver- és szolgáltatásexport Vityi Péter IVSZ szakértı Helyzetértékelés IVSZ felmérés 2012 október: 200 vállalat nemcsak IVSZ tagok Szoftver- és szolgáltatás export gazdasági helyzet Volumen: 180Mrd

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első fél évében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel Kelet,

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Munkahelyi lelki. keretében. Radácsi Gergely CEU Üzleti Kar Üzlet és Társadalom Kutatóközpont Tel: +36 30 282 5171 Email: radacsig@ceubusiness.

Munkahelyi lelki. keretében. Radácsi Gergely CEU Üzleti Kar Üzlet és Társadalom Kutatóközpont Tel: +36 30 282 5171 Email: radacsig@ceubusiness. Munkahelyi lelki egészségfejlesztés a C(S)R keretében Radácsi Gergely CEU Üzleti Kar Üzlet és Társadalom Kutatóközpont Tel: +36 30 282 5171 Email: radacsig@ceubusiness.org A KUTATÁS CEU Business School,

Részletesebben

Beszámoló a 2008-as év képzési tevékenységérıl

Beszámoló a 2008-as év képzési tevékenységérıl Beszámoló a 2008-as év képzési tevékenységérıl A 2008-as évre tervezett képzések a következıképpen alakultak: I.) Megvalósult képzések 1. Képzési tervben szerepeltek: - A MeXX által támogatott 2 napos

Részletesebben

A balatoni TDM modell - kutatási eredmények

A balatoni TDM modell - kutatási eredmények A balatoni TDM modell - kutatási eredmények Szakály Szabolcs Heller Farkas Fıiskola MATUR 2007 január A Települési szintő TDM szerv A települési TDM szerv tagjai Az adott település vállalkozói, önkormányzata,

Részletesebben

A vendéglátás kialakulása

A vendéglátás kialakulása Vendéglátás előadás Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendéglátás kialakulása István király idején

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

ÖNÉLETRAJZ. 1993 szeptember- 1997 június Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola, Gazdasági Szaktanár Diploma

ÖNÉLETRAJZ. 1993 szeptember- 1997 június Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola, Gazdasági Szaktanár Diploma ÖNÉLETRAJZ Grotte Judit, PhD, főiskolai docens szálloda szakirány vezető Email cím: jgrotte@bkf.hu Tudományos minősítés: 2011 regionális tudományok PhD Felsőfokú tanulmányok és végzettség: 2007 szeptember

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság A Közép- Dunántúli Régió Közép-Dunántúl Szolgáltatók száma a

Részletesebben

A célcsoport számokban

A célcsoport számokban I"úsági turizmus I"úsági turizmus Az i&úsági turizmus magában foglalja a 16 29 éves korosztály egy évnél rövidebb ideig tartó, önálló utazásait, amit részben vagy teljes egészben más kultúrák megismerésének

Részletesebben

BESZÁMOLÓ. az autóbusszal végzett menetrend szerinti helyi személyszállítással kapcsolatos 2010 évi közszolgáltatási tevékenységrıl.

BESZÁMOLÓ. az autóbusszal végzett menetrend szerinti helyi személyszállítással kapcsolatos 2010 évi közszolgáltatási tevékenységrıl. BESZÁMOLÓ az autóbusszal végzett menetrend szerinti helyi személyszállítással kapcsolatos 2010 évi közszolgáltatási tevékenységrıl. Vecsés Vecsés, 2011. május 1 1. Vezetıi összefoglaló, cégbemutatás A

Részletesebben

PRESZTÍZS. Pintér Zsuzsanna

PRESZTÍZS. Pintér Zsuzsanna PRESZTÍZS Pintér Zsuzsanna Miért pont a PRESZTÍZS? Az ügyfelek igényei szerint BIZTONSÁG Aviva: nagy és tapasztalt világcég Független vagyonkezelés Garantált eszközalap: Profitır Rugalmasan alakítható

Részletesebben

Turizmus rendszerszintű megközelítése

Turizmus rendszerszintű megközelítése 01.0.17. Turizmus rendszerszintű megközelítése Formádi Katalin formadi@turizmus.uni-pannon.hu A turizmus a szereplők tevékenységeiből és kapcsolataiból felépülő rendszer Az egyes szereplők egyedi döntéseik

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság 2011. április 13-i ülésére.

E L İ T E R J E S Z T É S A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság 2011. április 13-i ülésére. Ügyiratszám: 08-8/102-5/2010 Dátum: 2011. április 8. Ügyintézı: Baracsi László Tárgy: A PÉTÁV Kft. 2010. évi gazdálkodásáról szóló beszámoló elfogadása Melléklet: CD-n kiküldve E L İ T E R J E S Z T É

Részletesebben

Turizmus társadalmigazdasági

Turizmus társadalmigazdasági Turizmus társadalmigazdasági alapjai 4. téma: A turizmus alanya 1 A TURIZMUS ALANYA Általános jellemzık A turista: A turizmus rendszerének alanya a keresleti oldal Vizsgálata: Keresletkutatás, fogyasztói

Részletesebben

Erőteljes növekedést mutat az Online Kiskereskedelmi Index

Erőteljes növekedést mutat az Online Kiskereskedelmi Index SAJTÓKÖZLEMÉNY - azonnal közölhető 2014. szeptember 2. Erőteljes növekedést mutat az Online Kiskereskedelmi Index Az online kiskereskedelem hat legnagyobb szektora az év első hat hónapjában, együttesen

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város. emihaly@salgotarjan.hu JAVASLAT

Salgótarján Megyei Jogú Város. emihaly@salgotarjan.hu JAVASLAT Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármesterétıl emihaly@salgotarjan.hu Szám: 81317/02/09. JAVASLAT az Észak-magyarországi Operatív Program Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet támogatására vonatkozó

Részletesebben

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Készítette: Faragó Judit 2005. november-december Az Inforum immár harmadszor rendezte meg az Unoka-Nagyszülő

Részletesebben

Sopron jelene, fejlesztési lehetıségei, kapcsolata a felsıoktatással

Sopron jelene, fejlesztési lehetıségei, kapcsolata a felsıoktatással Sopron jelene, fejlesztési lehetıségei, kapcsolata a felsıoktatással Dr. Fodor Tamás Sopron Megyei Jogú Város polgármestere 2008. november 17. Sopron Sopron madártávlatból A hőség és a szabadság városa

Részletesebben

3 Szolgáltatások - szállás

3 Szolgáltatások - szállás - szálláshelyek Szálláshely Mayer Péter Pannon Egyetem, Turizmus Tanszék... olyan létesítmény, amely fizetés ellenében éjszakai szállást és (korlátozottan) szolgáltatásokat nyújt a látogatóknak mayer@turizmus.uni-pannon.hu

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

FELISMERVE, hogy az innováció és a gazdasági növekedés ösztönzésével kapcsolatos kihívások mindkét Felet kölcsönös aggodalommal töltik el;

FELISMERVE, hogy az innováció és a gazdasági növekedés ösztönzésével kapcsolatos kihívások mindkét Felet kölcsönös aggodalommal töltik el; MEGÁLLAPODÁS A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ÉS IZRAEL ÁLLAM KORMÁNYA KÖZÖTT A MAGÁNSZEKTORBAN MEGVALÓSULÓ IPARI KUTATÁSBAN ÉS FEJLESZTÉSBEN TÖRTÉNİ KÉTOLDALÚ EGYÜTTMŐKÖDÉSRİL A Magyar Köztársaság Kormánya

Részletesebben

Perintparti Alapítvány Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ

Perintparti Alapítvány Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Perintparti Alapítvány Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ VÉGZŐS KÖZÉPISKOLÁSOK FELSŐOKTATÁSI TOVÁBBTANULÁSSAL KAPCSOLATOS MOTIVÁCIÓI, DÖNTÉSEI ÉS AZ AZOKAT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK, VALAMINT

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S E L İ T E R J E S Z T É S mely készült Ordacsehi Község Önkormányzat Képviselı-testületének 2014. október 1 - i rendkívüli nyilvános testületi ülésére az Tárgy: napirendi pont mellékletei 1. sz. napirendi

Részletesebben

A turisztikai desztináci. ció menedzsment rendszer fejlesztése

A turisztikai desztináci. ció menedzsment rendszer fejlesztése A turisztikai desztináci ció menedzsment rendszer fejlesztése se Magyarországon gon Magyar TDM Szövetség TDM ALAPFOGALMAK Desztináció Földrajzilag meghatározható egység, úti cél, melyben Önkormányzatok

Részletesebben

Kulturális turizmus Magyarországon. Dr. Csapó János PTE TTK FI Turizmus Tanszék

Kulturális turizmus Magyarországon. Dr. Csapó János PTE TTK FI Turizmus Tanszék Kulturális turizmus Magyarországon Dr. Csapó János PTE TTK FI Turizmus Tanszék Fogalom meghatározás A turizmuson belül napjainkban egyre nagyobb szerep jut a kulturális turizmus számára. A jelenség lényegében

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. DECEMBER 11-12. ÜLÉS

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. DECEMBER 11-12. ÜLÉS DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. DECEMBER 11-12. ÜLÉS 2. sz. napirendi pont Tájékoztató a munkaerı-piaci programokról Elıadó: dr. Brebán Valéria fıigazgató PÉCS 2010 EURÓPA KULTURÁLIS FİVÁROSA

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi teljesítményéről Összefoglaló A magyarországi szállodaipar 2013 évi teljesítményének jellemzői - A hazai szállodai kínálat, a szobák száma

Részletesebben

ELİTERJESZTÉS A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. február 25-i ülésére

ELİTERJESZTÉS A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. február 25-i ülésére KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ALELNÖKE VI. 68/2010. ELİTERJESZTÉS A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. február 25-i ülésére Tárgy: Tájékoztató a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2009-ben

Részletesebben

A turizmus rendszere. p-marketing. A turizmus-rendszere 2

A turizmus rendszere. p-marketing. A turizmus-rendszere 2 A turizmus rendszere 2. A turizmus rendszere környezete kölcsönhatásai Dr. Piskóti István Marketing Intézet A turizmus-rendszere 2 1 1. 2. 3. 4. 5. Sárospatak Gyöngyös Mátra Múzeum Eger Lillafüred-Ómassa

Részletesebben

A turizmus típusai és formái. Kulturális turizmus Komplex turizmus

A turizmus típusai és formái. Kulturális turizmus Komplex turizmus A turizmus típusai és formái Kulturális turizmus Komplex turizmus Kulturális turizmus Jellegzetességek az ismeretszerzés fontosabb mint a pihenés motiváció: kulturális értékek megismerése, részvétel kulturális

Részletesebben

Broadband Barométer - Magyarország

Broadband Barométer - Magyarország Tom Schwieters VP & Regional Director, Central Region IDC CEMA Broadband Barométer - Magyarország Sajtótájékoztató, 2007. február 7. www.idc.com A szélessávú Internet jellemzıi A gyors, megfizethetı és

Részletesebben

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS ÉRTÉKELÉSE

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS ÉRTÉKELÉSE DEROGÁCIÓS VIZI KÖZMŐ PROJEKTEK ELİKÉSZÍTÉSE CÍMŐ KONTSRUKCIÓHOZ KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS ÉRTÉKELÉSE ELİSZÁLLÁS NAGYKÖZSÉG SZENNYVÍZELVEZETÉSE ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁSA A projekt azonosító száma: KEOP-../-- A

Részletesebben

Kiegészítı melléklet. I. Általános rész. Zöld Folyosó Közalapítvány

Kiegészítı melléklet. I. Általános rész. Zöld Folyosó Közalapítvány Kiegészítı melléklet I. Általános rész 1. A társaság bemutatása A cég neve: Zöld Folyosó Közalapítvány Székhelye: 8708 Somogyfajsz Kossuth u. 62 Az alapítás idıpontja: 1995. augusztus 1. A mőködés megkezdésének

Részletesebben