Pohner Tamás * A RENDSZERVÁLTOZÁSOK HATÁSA MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁRA

Átírás

1 Pohner Tamás * A RENDSZERVÁLTOZÁSOK HATÁSA MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁRA 1. KELET- ÉS KÖZÉP-EURÓPAI ORSZÁGOK TURIZMUSA 1990 UTÁN A kelet-közép-európai volt szocialista országok politikai és gazdasági rendszerváltást követı felzárkózása a fejlett piacgazdaságokhoz különbözı eszközökkel és ütemben valósul meg (BEH- RINGER, HERBSZT, KISS, TÖRÖK 2001). A változások óhajtott tendenciája többé-kevésbé azonos a térség valamennyi országában, a totalitárius pártállamtól a pluralista demokrácia, illetve a központosított tervgazdálkodástól a piacgazdaság felé mutat (BODNÁR 2000). Az átalakulás a turizmust is érintette: A belföldi turisztikai kereslet visszaesett, mert az árak az állami támogatás csökkenése miatt nagymértékben emelkedtek, s ezt nem követte a bérek növekedése. Az emberek ezt elsısorban a diszkrecionális jövedelmükbıl tudták ellensúlyozni, és ez a turizmusban is jelentkezett; A szociálturizmus is összezsugorodott, mert az eddig zömmel állami és szakszervezeti támogatásból fenntartott üdülık központi hozzájárulása fokozatosan csökkent, illetve megszőnt, amit a lakosság elszegényedése miatt nem tudtak áremeléssel ellensúlyozni. Ennek következtében a legtöbb üdülı kereskedelmi szálláshellyé alakult át vagy folyamatos tulajdonos váltások miatt ki sem nyitott, többet közülük be is zártak; A kelet- és közép-európai országok nemzetközi turizmusából csaknem teljesen eltőnt az eddig domináló egymás közötti szervezett forgalom, eleinte a drágulás, a konvertibilis valutára való áttérés és az üzleti kapcsolatok szétesése miatt, késıbb az elszegényedés számított, továbbá az a tény, hogy a tehetısebb rétegek inkább az eddig szinte elzártnak számító területekre, a tengerentúlra, vagy a fejlett nyugati országokba utaztak (utaznak). 2. MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁRÓL Amikor 1989 ıszén ujjongva ünnepelte az ország a rendszerváltást, a köztársaság kikiáltását, még kevesen gondoltak arra, hogy a politikai kurzusváltás milyen alapvetı gazdasági változásokat generál majd. A változás egyik nagy kárvallottja éppen a turizmus ágazat volt, amelynek az 1990-es évtized kezdetétıl mind forgalma, mind bevételei drámai módon visszaestek. A legfıbb okokat a turizmuskutatás mostanára egyértelmően tisztázta: a keleti piac összeomlása; a szociálturizmus összeomlása; a két Németország újraegyesítése; a délszláv háború; alacsony színvonalú turisztikai termékek; tapasztalatlanság a nyugati piacokon; tıkehiány; * Kodolányi János Fıiskola, Turizmus Tanszék, fıiskolai tanársegéd, PhD-hallgató, Széchenyi István Egyetem MTDI, Gyır. 99

2 szakismeret hiánya; a turizmusmarketing idı- és pénzhiánya. Az 1980-as évek mennyiségi növekedésével ellentétben az 1990-es évek során a magyarországi beutazó turizmust volumenében csökkenés jellemezte. A vasfüggöny leomlását követıen 1991-ben és 1993-ban még emelkedett a külföldi turistaérkezések száma. Magyarországon az elızı évhez képest, azonban a kelet-európai országok iránti, az évtized elejét jellemzı érdeklıdés, a kuriózum keresés hatásának megszőnése, a többi volt szocialista ország népszerőségének növekedése, illetve a balkáni háború kitörésének és a kelet-európai küldı piacok gazdasági nehézségeinek hatására 1994-tıl 1999-ig a turistaérkezések száma fokozatosan csökkent Magyarországon: 1999-ben 14,4 millió külföldi turista kereste fel hazánkat és 2002 között ismét emelkedett a Magyarországra érkezı turisták száma, becslések szerint 2002-ben 15,8 millió turista kereste fel Magyarországot, amely a világ nemzetközi turistaérkezéseinek 2,21%-át jelentette (MTzRT 2002). A magyarországi határátkelıhelyek adatai szerint 2006-ban külföldi utazott be Magyarországra, ez persze nem jelenti azt, hogy ennyi Magyarországra érkezı turista lenne, hiszen ebben az adatban az összes határátlépés benne van, így például az átutazók, ill. a rokonlátogatások, a Magyarországon tanuló diákok és a hazánkban dolgozók rendszeres határátlépései, és egyéb nem turisztikai célú látogatások is. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma szerint a belföldi vendégek száma 2006-ban volt, ez 7,1 százalékos növekedést jelent 2005-höz képest, ugyanakkor a külföldi vendégek száma re, 4 százalékkal csökkent. A külföldi vendégéjszakák száma 6,8 százalékkal csökkent, míg a belföldi 7,2 százalékkal nıtt. A külföldi és belföldi vendégéjszakák összesítése szerint a vendégek száma 1,7%-kal nıtt, míg a vendégéjszakák száma 0,7 százalékkal csökkent. (MTzRT 2006) 3. A RENDSZERVÁLTOZÁSOK HATÁSA MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁRA HOVA TŐNTEK A LENGYEL ÉS CSEHSZLOVÁK TURISTÁK? A kérdés megválaszolására vizsgáljuk meg az érintett országok jelenlegi turizmusát: Szlovákia turizmus fejlıdésében az elmúlt években óriási szerepe van annak, hogy Pozsony lett a Sky-Europa fapados légitársaság központja. A szlovák nemzeti bank adatai alapján a turisztikai kiadások (deviza kiadások) 2006-ban elérték 2547,9 millió szlovák koronát, ami 22,3% növekedést jelent 2005-höz képest. A külföldre utazók 82,2%-a egyéni turista, 13%-uk szervezett utazáson résztvevı és 4,8% hivatás turizmus keretein belül hagyta el az országot. A szlovák turisták fele belföldön tölti el szabadidejét. Szlovákok szívesen utaznak a hegyekbe, a tavakhoz és a gyógyfürdıhelyekre. A szlovák utazási irodák szövetségének (SACKA) adatai alapján 2006-ban 470 ezren foglaltak és utaztak valamely szlovák utazási irodával külföldre. A legfıbb külföldi úti célok: Horvátország (21%), Görögország (19%), Olaszország és Bulgária (9-9%), Tunézia (8%), Törökország (6%), Ausztria (3%), Spanyolország (2%), és egyéb desztinációkba (23%). A közép- és kelet-európai országok között Magyarország beutazó vendégforgalmában Lengyelország 2006-ban Európán belüli adatok tekintetében a kereskedelmi vendégéjszakákból 3,18%-kal részesült ezzel a hatodik legfontosabb küldı országunk ban 65,1 millió volt az érkezések száma Lengyelországban (ez 1% több mint 2005-ben) becslések szerint ebbıl 15,7 millió volt a turista. A turista érkezések tekintetében az elsı helyen a Németország áll, ahonnét fı turista érkezett a második helyen Ukrajna áll fıvel, míg a harmadik helyen a többi Európai Unió tagországaiból érkezı turisták (Németországon kívül) fıvel foglalnak helyet (1. ábra). Jelentıs még a balti államokból érkezı turisták száma is. A legtöbb turista 2,7 millió a fıvárost, Varsót kereste fel, a második legnépszerőbb város Krakkó, melyet 1,1 millióan látogattak meg 2006-ban. 100

3 A kiutazások száma 44,7 millió fı volt (9,4%-kal több mint 2005-ben) ebbıl körülbelül 7,3 millió volt a turisztikai célú kiutazás. A lengyel turisták legkedveltebb úti céljai: Németország, Hollandia, Csehország, Olaszország, Szlovákia, Horvátország, Franciaország, Magyarország. 1. ábra A turizmus alakulása Lengyelországban 1 2. ábra Utazási motivációk a lengyel turizmusban 2 A 2. ábrából az utazási motivációk olvashatók le: a turisták 44%-a üdülési céllal, 23%-uk barát és rokon látogatására, 19% hivatásturizmus kereteiben utazik külföldre. 1 Institute of Tourism Poland. 2 Institute of Tourism Poland. 101

4 Az idegenforgalmi ágazat jelentıs tényezıje a cseh gazdaságnak. Az idegenforgalomból származó devizabevétel 2006-ban elérte a 113,1 milliárd cseh koronát, melynek így a GDP-n belüli aránya 3,53%. Az ágazatban a WTTC (World Travel & Tourism Council) szerint 2007-ben fı fog elıre láthatólag dolgozni (az összes foglalkoztatott 2,2%-a). Az idegenforgalomban foglalkoztatottak aránya a kapcsolódó ágazatokkal együtt fı 11,7% az összes foglalkoztatottból, ami azt jelenti, hogy minden 8. ember az idegenforgalomban vagy valamely közeli ágazatban dolgozik ben a cseh lakosság összes üdülésének 56%-a belföldre irányult. A csehek külföldi utazásai és üdülései az európaiak utazásainak és üdüléseinek 1,7%, illetve 1,8%-át tették ki 2004-ben. A külföldi utazások 72,4%-a szabadidıs céllal történt. A külföldi utazások száma 1996 és 2004 között 8%-kal, a szabadidıs célú külföldi utazások száma viszont másfélszeresére nıtt. A European Travel Monitor adatai szerint 2004-ben a csehek szabadidıs célú utazásainak döntı többsége (97,3%) Európába irányult, a kontinensen belül Dél-Kelet-Európa (a szabadidıs célú külföldi utazások 33,7%-a) részesedése kiemelkedı. A Magyarországot is magába foglaló Kelet- Európát a szabadidıs utazók 17,3%-a választotta ban ezek az arányok közel azonosak voltak. A legkedveltebb desztinációk között az elsı helyen Horvátország áll, ahová a szabadidıs célú külföldi utazások 15,9%-a irányult. A képzeletbeli dobogó második és harmadik helyét Szlovákia és Ausztria foglalja el. Csehország 2006-ban 2,21%-kal részesedett a magyarországi kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak számából (szintén az európai adatok figyelembevételével). A három ország turizmusának áttekintése után megállapítható, hogy Magyarország nem szerepel az elsıdleges úti célként a szlovák, lengyel és cseh turisták esetében. Tehát a turisztika szakembereknek a feladat adott a régi baráti szocialista országok turistáinak visszacsalogatása, új kapcsolatok kiépítése (illetve a régi kapcsolatok újraélesztése) a volt keleti-blokk országai között. 4. A MAGYAR TURISTÁK UTAZÁSI SZOKÁSAINAK VIZSGÁLATA A magyar lakosság körében 2007 márciusától júniusáig a Kodolányi János fıiskola idegenforgalmi szakos hallgatóinak közremőködésével kérdıíves felmérést végeztünk, a kutatás eredményeinek egyes részleteit mutatom ebben a fejezetben. A minta 977 fı, melyet az ország különbözı pontjain rögzítettünk. A megkérdezettek nemek szerinti megoszlása: 56% nı és 44% férfi volt. Az életkor szerinti megoszlást a 3. ábrán láthatjuk. 3. ábra A felmérés résztvevıinek kor szerinti megoszlása 102

5 A 3. ábráról leolvasható, hogy az utazók egyharmada (33%-a) a 19 és 25 év közötti korosztály, míg a második helyre a év közöttiek (22%-kal) kerültek. A két adatot figyelembe véve elmondhatjuk, hogy a magyarországi turisták több mint fele 35 év alatti. A családi állapotra vonatkozó kérdésre adott válaszokból a következı eredmény született a válaszadók 53%-a hajadon vagy nıtlen, míg 47%-uk családos. 4. ábra Közlekedési eszköz választása A turisztikai információszerzés megoszlását az 5. ábrán láthatjuk. A belföldi turisták 55%-a városban, 30%-uk falun illetve községben és 15%-uk a fıvárosban él. A közlekedési eszköz választását a 4. ábrán mutatom be. A válaszadók 30%-a utazott autóval, két százalékkal megelızve az autóbusszal utazókat. A normál nemzeti légitársaság által üzemeltetett repülıvel utazók is csak 3%- kal elızik meg a fapados vagy diszkont légitársaságot választókat. A megkérdezettek kicsit több, mint fele 52%-a a családdal, 36%-uk a barátokkal és csak 12% utazott egyedül. Szálláshely megválasztásában a legtöbben (a megkérdezettek közel egyharmada) 2 vagy 3 csillagos hotelben szállt meg, második legnépszerőbb szálláshely a panzió volt (25%), a harmadik pedig 4, illetve 5 csillagos szálloda, ahol a turisták közel egyötöde (18%) foglalt szállást. A turisztikai szolgáltatásokat a mintavételben szereplık közel fele (49%) megfelelınek, 27%-uk teljes körőnek, közel egy ötödük (18%) közepesnek, 6%-uk nem rossznak minısítette. 5. ábra Információforrások Az 5. ábrából kitőnik, hogy a többségében 35 év alatti korosztály az internetrıl szerzi be információit utazásai megtervezéséhez (39%) a második legnépszerőbb hírszerzési csatorna az utazási iroda (33%), míg a harmadik a televízió (11%). A tartózkodási idıre vonatkozóan a következı eredmények születtek: az utazók majdnem fele (49%) 6-10 nap közötti idıt, közel egy harmaduk (30%) 1-5 napot 17%-uk napot és mindöszsze csak 4%-uk 20 napot vagy annál többet jelölt meg. Az elızı eredmények tükrében kimondhatjuk, hogy az egyhetes utazások a legnépszerőbbek a magyar turisták körében. 103

6 Külföldi úticélként a 6. ábrán szereplı országokat jelölték meg a válaszadók. 6. ábra Célországok A magyar turisták körében a legkedveltebb cél ország még mindig Horvátország: a megkérdezettek 38%-a jelölte úti céljául, a második Olaszország (23%) a harmadik Spanyolország (17%) bár csak 1%-kal elızi meg Görögországot (16%) és a külföldre utazók 6%-a Franciaországba tervez utazást. Arra a kérdésre, hogy mennyire voltak segítıkészek a helybéliek a következı válaszok születtek: a megkérdezettek 38%-a szerint a helyi lakosság nagyon segítıkész volt és többségük valamilyen idegen nyelvet is beszélt. Közel az egy ötöde az utazóknak (22%) úgy fogalmazott, hogy segítıkészek voltak, de semmilyen idegen nyelvet nem beszéltek. 21%-uk gondolta úgy, hogy közömbösek voltak, de többségük beszélt valamilyen idegen nyelvet. A turisták 6%-a nem érintkezett a helybéliekkel. A megkérdezettek 46%-a már nem, 54% viszont még tervez az idénre utazást. A fenti kutatási eredmények alapján tipizáltam egy magyar turistát, aki (2007-ben): év közötti korú, városban élı, hajadon hölgy, a családjával autóval utazott, egy hétre, Horvátországba, 2-3 csillagos szállodában szálltak meg, az utazáshoz az információkat az internetrıl szerezte be, a kapott szolgáltatásokkal meg volt elégedve, a helybéliekkel jó volt a kapcsolata és még tervez utazást ez évben. 5. ÖSSZEFOGLALÁS 1989 után nemcsak a gazdasági életben történt megtorpanás, hanem a turizmusban is a beutazók számának visszaesése volt megfigyelhetı A turisták száma 1985-ben ezer, 1990-ben ezer, 1995-ben ezer fı volt (KOLLEGA TARSOLY ). A turistaszám stagnálásának egyik oka, többek között a volt KGST országokból érkezı turisták csökkenésére vezethetı vissza. A három ország vizsgálata alapján megállapítható, hogy egyik ország turistáinál sem szerepel elsıdleges cél országként Magyarország (Lengyelország esetében az is 104

7 csupán a 8. helyet foglaljuk el). A tömegturizmus kora befejezıdött, már nem érkeznek különvonatokkal lengyel, cseh, szlovák és orosz turisták. Hazánkban és a környezı kelet - közép- európai országokban is a minıségi turizmus fejlesztése a cél. De, mindezek figyelembe vételével Magyarország vonzerıi továbbra is léteznek (Balaton, Budapest, gyógyfürdıink stb.), még ha a régi barátok ( baráti szocialista országok ) errıl meg is feledkeztek. Nemcsak a környezı országok turistáinak, hanem a magyar turistáknak is megváltoztak az utazási szokásai. A harmadik fejezetben e témakörben végzett kutatás eredményeirıl számoltam be. A magyarok kedvelt üdülıhelye a szomszédos Horvátország, ahova többségük a családdal autóval utazik. Az átlagos tartózkodási idejük 6-10 nap a kereskedelmi szálláshelyek tekintetében a 2-3 csillagos szállodákat részesítik elınyben. A cél desztinációról az információkat az internetrıl szerzik be, ami összefügghet azzal, hogy az utazók többsége 35 év alatti és az ı esetükben a világháló használata intenzívebb, mint az idısebb korosztály körében. Konklúzió: a volt szocialista országok turistái járják a saját útjaikat, és ezen utak nem minden esetben a szomszédba vezetnek. Hiszem, hogy a kárpát medence népeinek újra egymásra kell találnia, hiszen közös a múlt, a történelem, a kultúra, és erre alapozva a jövıt illetıen, Kelet-Közép- Európa sikerének záloga a térség régióinak összefogása lehet. BIBLIOGRÁFIA BEHRINGER ZS. MESTER T. (2001): Turisztikai trendek a világban és Európában, Turizmus Bulletin V évf. 3. sz. BEHRINGER ZS.- HERBSZT A.-KISS K.-TÖRÖK P. (2002): Közép-Kelet-Európa Turizmusa, Turizmus Bulletin.VI.évf. 1. szám. BODNÁR L. (2000): Az idegenforgalom hazai és nemzetközi vonatkozásai, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. CZEGLÉDI J. (1982): Korunk turizmusa, Panoráma Kiadó, Budapest. CZEGLÉDI J. (1989): Turizmus itthon és külföldön, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest DALÁNYI L. KİSZEGI M. (1983): Az üdülési igények alakulása és kielégítésük lehetıségei, Településfejlesztés 3. sz. KOLLEGA TARSOLY ISTVÁN szerk. ( ): Magyarország a XX. században, Babits Kiadó, Szekszárd. PROBÁLD Á. (1983): Üdülési szokások Magyarországon. Településfejlesztés 3. PROBÁLD Á. KOVÁCS GY. (1997): Turizmus Magyarországon Turizmus Bulletin. RÁTZ T. (1999): A turizmus társadalmi kulturális hatásai, Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, PhD-disszertáció, Budapest. SZIGETI E. (1983): Az idegenforgalom fejlesztésének néhány fontosabb kérdése. Településfejlesztés 3. Tourism Customers Directorate and Eastern Europe; Perspektives of Development. Commission of the European Communities Directorate General XXIII., 1993, Brüsszel-Luxemburg. WTO s 1995 International Tourism Overview, Jan., Madrid. FORRÁS JEGYZÉK Tourism Highlights WTO, 2000 Tourism in Central and Eastern Europe - Travel & Tourism Intelligence,