.A klasszikus hálózat:.

Átírás

1 .FÜZES OSZKÁR..A klasszikus hálózat:. a televíziók Amerikában A cikk nem tudományos igénnyel készült, csupán az öt éve Amerikában, helyesebben az Egyesült Államokban él laptudósító személyes benyomásait összegzi, az ottani elektronikus sajtóval foglalkozó szakirodalom kis részének önkényes felhasználásával aládúcolva. Az írás rendez elve (már amennyire van neki egyáltalán) az amerikai elektronikus sajtó hálózatiságának, a broadcasting network természetének felületes vizsgálata. Az USA elektronikus tömegtájékoztatási eszközei (ellentétben a nyomtatott sajtóval!) ugyanis eleve és lényegileg hálózato(ka)t alkotnak, ez a tény nem csak szervezeti és szerkezeti, hanem gazdasági, sajtószakmai és médiapolitikai szempontból is meghatározó jellemvonásuk. Az angol network rendszerelméleti szakszóként és hétköznapi értelemben egyaránt szélesebb és lazább fogalom, mint a magyar hálózat. A cikkben a hálózat szó minden esetben kizárólag az amerikai broadcast network kifejezés magyar fordításaként értend. VISSZAPILLANTÓ A klasszikust, amikor már az, mindig magától értet d nek és különféle okokból logikusan következ okozatnak tartjuk, pedig olykor a véletlen szüli. Még gyakoribb, hogy a véletlent éppen a tervezni akarás idézi el. A klasszikus network alapesetének tekinthet amerikai elektronikus (broadcast) média egy meghökkent en bürokrata állami beavatkozás miatt lett hálózat. A tekintetes hivatal nem is sejtette, mit okoz egy kekecked el írásával. (Igaz, az érintettek sem.) Az amerikai rádióadóknak életük els három esztendejében eszük ágában sem volt bármilyen formában társulni a (verseny)társak bármelyikével. Szinte mindenütt legfeljebb egy adó sugárzott, mindenki a maga technikailag elérhet körzetében. (Ma a regionális és kisvárosi napilapok zöme van ilyen helyzetben, meg is kezdték a nyolcvan évvel ezel tti rádiós hálózatosodási folyamat lemásolását, cikkszolgálati szindikátusokkal.) A rádiók egy 1922-es jogszabály miatt kényszerültek egymással hálózatot alkotni t l addigra annyira megtelt a 360 méteres hullámsáv, hogy a drótnélküli recseg k zavarták egymást. Erre a Kereskedelmi Minisztérium a legnagyobb sugárzási teljesítmény adók számára engedélyezte a 400 méteres hullámsáv használatát. Ám azzal a feltétellel, hogy a négyszázason csak él zenét lehet sugározni. A nagy és kicsi adók szinte azonnal rájöttek, miként lehet kijátszani a hivatali korlátozást. Én a te sávodon neked él ben zenélek, te cserébe átadsz nekem a tiédr l más m sort. Így mindketten használjuk mindkét sávot, még a hallgatói létszám is összen. Éljen a hivatali korlátozás, ha a korlátozottak számára ilyen el nyökkel jár! A network indulási, els síkja tehát az adóállomások társulása volt. A második sík az, hogy bekapcsolódik a hálózatba az adó- és vev készülékeket gyártó nagyipar. Méghozzá m sorgyártóként. Enyhén szólva szokatlan abban az id ben, hogy egy nehézipari és háztartási gépgyár, mellékesen hadiipari óriás, rádióadót indítson. Megteszi, és 1920-ban indul az a folyamat, amely 1998-ban ér még szokatlanabb, de logikus véget: ez a gépgyár minden más ipari termelést, végül a márkanevét is levetk zve, teljes mér- 11

2 Füzes Oszkár tékben médiacéggé változtatja magát. A Westinghouse megalkotja a CBS-t, hogy legvégül egész önmaga CBS lehessen. De ez még messze van. Egyel re els ként Frank Conrad, a Westinghouse elektromérnöke kér és kap engedélyt rádióadó m ködtetésére, anno A philadelphiai KDKA zenét, sportot sugároz, és közvetít az elnökválasztásról, kampánym sorokat is ad. Nem azért, mert közszolgálati akar lenni népnevelésre a korabeli Amerikában az újság való, hanem azért, mert a hallgatót érdekli a téma. Egy évvel kés bb az ATT távközlési cég is elkezd vev készüléket árulni (luxuscikk, darabja huszonöt dollár!), és Conrad sikere láttán rájön: érdemes m sort is csináltatnia a hangdobozhoz. New Yorkban éterbe áll a WEAF, amely ( az el fizet k érdekében ) els ként ad helyt fizetett hirdetésnek: egy ingatlanközvetít cég tíz teljes percen át dicsérheti magát ötven dollárért. A WEAF közmegvetés tárgya lesz az idealista rádióamat rök körében, még Herbert Hoover kereskedelmi miniszter is háborog: szóba sem jöhet, hogy a rádiózás a reklám zagyva mocsarába süllyedjen. Hoover helyett inkább A. J. Liebling axiómáját emlegetik: A sajtó társadalmi szerepe a tájékoztatás, a dolga viszont az, hogy pénzt keressen. A WEAF már élete els esztendejében 150 ezer dollár profitot vág zsebre. Erre a General Elecric is felfigyel, éppen idejében, hogy rádiózási engedélyt szerezzen. A hálózatosodás harmadik síkja következik: a három rádióengedélyes nagycég (GE, WH, ATT) szokatlan együttm ködési megállapodásokat köt egymással és egy idegennel. Felveszik az engedélyesek klubjába az American Marconiból lett Radio Corporation of America elnevezés, 1919-ben (az amerikai polgári rádiózás engedélyezésekor) alakult, sokszor megmosolygott vállalatot. De ekkor már senki nem mosolyog David Sarnoff marconi-távírász hat évvel korábban még kiröhögött vízióján: a drótnélküli zenedoboz id vel minden háztartás dísze lesz, igencsak érdemes gyártani. Sarnoff tényleg elkezd rádiót gyártani, alig két évébe telik, hogy a hármak klubja (akik a rádiózás szabadalmi jogát is birtokolják) befogadja. A szabadalom piaci hasznosításának jogáért cserébe az RCA kénytelen beleegyezni, hogy a technológia fejlesztési eredményeit megosztja a hármakkal. Azok pedig egymással, s hogy ez valóban megtörténjék, biztosítékul a WH, a GE és az ATT kölcsönösen részvénycsomagot szerez az új RCA-ban. Megszületik az els nagyvállalati alapú, ráadásul verseng cégek háttérkoalíciójára támaszkodó media network, amely rögtön el is árulja természetét: 1926-ban az ekkor már egymillió dollárt ér (!) WEAF-ot az RCA felvásárolja az ATT-t l. (Ez utóbbinak is van annyi üzleti érzéke, hogy megtartsa pénzügyi érdekeltségét az RCA-ban, amely természetesen az ATT-vel szerz dik a vezetékek és stúdióberendezések beszerzésekor.) Sarnoff örül, és egyetlen szabatos mondattal korszakalkotó programot hirdet: olyan országos sugárzási hálózatot teremtünk, amely szórakoztat, tájékoztat és oktat, ám a hangsúly mindig a szórakoztatáson marad. A Sarnoff-doktrína azóta is az egyetlen rendíthetetlen alaptörvénye az amerikai elektronikus sajtónak. Ám elhangzása pillanatában (1926) még senki nem látja el re az elektronikus média jelent ségét. Amikor az RCA megalakítja külön m sorkészít cégét, akkor csak a National Broadcasting Company jön létre. Az NBC. (Még a legels, 1912-es amerikai rádiótörvény írta el, hogy az adók három- vagy négybet s azonosítót, nagybet kb l álló nevet viseljenek.) A NBC úgy indulhat a New York-i Ötödik sugárútról, hogy az 1927-es új rádiótörvény, amely létrehozza a Szövetségi Rádióbizottságot (FRC), az új médiát minden valódi szabályozástól mentesen hagyja. A honatyák valamelyest megregulázzák a hullámsávok használatát, egy kicsit az egyes rádióadókat is de a networkre senki nem gondol a jog alanyaként vagy tárgyaként. Egyvalaki mégis észreveszi a hálózat jelent ségét. New Yorkban már gombamód szaporodnak rádióadók, sokan közülük nincsenek és nem is akarnak benne lenni az NBC networkben. Fél évig kínlódnak, kézr l kézre járnak a kistulajdonosok körében, végül jelent s részük a Columbia Phonograph Company birtokába kerül. Ez utóbbit a sok kisrádióval együtt megveszi a szivargyáros William Paley. A Madison sugárúton munkába áll a Columbia Broadcasting System. A CBS rögtön aláver a versenytárs NBCnek. Míg Sarnoffék pénzt kérnek a társult adóktól a m sor átadásáért, addig Paley heti ötórányi m sort ingyen ad hálózata tagjainak. Pillanatok alatt 47 adó áll át és be hozzá. Ez is olyan folyamat, amely ma, 1998 közepén teljesedik be, azaz véget ér: a CBS május végén bejelenti, hogy történelmében el ször pénzt kér a hálózatába tartozó adóktól. Ezentúl az affiliáns adók anyagilag hozzájárulnak a m sorkészítés és a jogdíjak költségeihez. Az NBC viszont ellenkez irányba indul: kevesebb koncessziós díjat kér hozzátartozóitól, viszont arra kapacitálja ket, hogy különféle vegyes (közös) vállalatokat alakítgatva adjanak pénzt az anyának. 12

3 Murrow volt az els igazi médiasztár, azóta (általában a képviseleti demokráciában) az újságíró a politikai osztály része. A vezet újságíró, különösen a televíziós, a legfels politikai elit tagja, a közepesek középen, a többiek alul vagy helyi szinten helyezkednek el a politikából él osztályban. Ugyanakkor a politikusoktól eltér en szakmájuk gyakorlása közben magánembernek, független szellemi alkotónak állíthatják be magukat, túlnyomórészt titkolni igyekezve köt désüket valamelyik politikai és gazdasági érdekcsoporthoz. Amerikában emellett a televíziós újságíró része a showbusinessnek is, jövedelme, presztízse és tömegbefolyásoló képessége pontosan a szórakoztatóipar el adóm vészi sztárjaival azonos mechanizmus szerint alakul. Az amerikai televíziós újságírók vezet rétege többszörös dollármilliomos. A leggazdagabb jelenleg a showm sorvezet n, a Oprah Winfrey, kétszázmillió dollárral. Az írott sajtóban nagyságrenddel kisebbek a jövedelmek. 13 A klasszikus hálózat: a televíziók Amerikában A húszas évek végére a rádiókészülék gyártása megsz nik profitot hozni az RCA-nak. Sarnoff kénytelen a korábban csak kiegészít nek szánt m sorgyártási ágazatra koncentrálni. Szükségb l erény. Még a nagy el relátó sem hisz a szemének: az NBC már 1931-ben (a nagy gazdasági válság közepén!) term re fordul, két és fél milliárd dolláros profitot eredményez! Megteheti, hogy átköltözzék a Rockefeller térre, ráadásul a nagy névadótól, a Standard Oil monopóliumhálózatának urától eltér en, megússza a trösztellenes vizsgálatot is. Ezt a CBS létének köszönheti, hiszen enélkül az NBC monopóliumnak min sülne, és a rockefelleri Standard Oilhoz hasonlóan felszabdalásra ítéltetne. (Túl nagy a piaci részesedése, a rádiózás teljes vertikumát és termékskáláját átfogja, diktál a hirdet knek, birtokolja a m szaki szabadalmakat stb.) Ám a rádióhálózat, mivel nincs egyedül ebben a mivoltában, megmaradhat, egészen 1943-ig, amikor a legfels bb bíróság mégis szétválásra kötelezi az RCA NBC trösztöt. Ennek következtében létrejön a harmadik hálózat, az American Broadcasting Corporation. A rádióbizottságból ben kifejlesztett Szövetségi Távközlési Bizottság (FCC) már nagyobb hatósági jogkört kapott, és a frekvenciák árveréses értékesítése (tartós használatba adása) mellett 1941-ben elrendeli az RCA NBC válást. Indoklásnak elég annyi, hogy közérdek. A hatóság jelentést készít a sugárzási láncolatokról, és megállapítja, hogy az RCA gyakorlatilag monopóliumot képez a sugárzási hálózatban, mert az összes rádióadó egynegyede hozzá tartozik. Ekkor már mindenki tudja Amerikában, hogy mi az a broadcast network. És azt is, hogy semmihez máshoz nem hasonlítható tömeghatása van az elektronikus médiának. (Orson Welles rádiójátékos marslakói valódi pánikot keltenek október harmincadikán.) Az American Broadcasting Company az NBC által kényszer en eladott Blue Networkb l csírázik ki, Edward Noble cukorkagyáros nyolcmillió dollárt fizet érte. Eleinte olcsó köznevelési, kulturális és iskolarádiós programokat kínál, de tulajdonosa ráébred: ez is ugyanolyan piac, mint a cukorkáé, a nemes társadalmi szempontoktól függetlenül meg is kell tudni élni. Ráadásul 1948 és 1953 között az ABC elfelejt pályázni a televíziós frekvenciákért, amit egyébként hiába is tenne, mert korábban ugyancsak elmulasztott tévésugárzási jogosítványt kérni. Noble kétségbeesetten adja el cégét a United Paramount Theatres cégnek, amelynek van tévéjogosítványa ban Leonard Goldenson már a film, a gyermekm sorok és általában a szórakoztatóipar életforma- és sajtóformáló jelent ségének teljes tudatában indítja újra az ABC-t, amely ekkor már nem els sorban rádió, hanem tévé. Szerencsés pillanat, jó helyzetfelismerés: Disney Miki egere röpke két esztend alatt hatmillió dolláros profitot varázsol. Az ABC is hátrányból farag el nyt: mivel a rádiós örökségb l nem jut neki, a kép forrásához nyúl. A televíziózásban els ként köt állandó szerz déseket filmgyárakkal, Hollywood az ABC kapuján át lép be az ezüst vászon világába. Ma már a tévéképerny a filmgyártás messze legnagyobb megrendel je. Ma már az NBC CBS ABC együttesen az amerikai televíziózás három vezet hálózata. Pontosabban ma még. A tíz évvel ezel tti hetvenkett százalékról ötven százalék alá esett a Nagy Hármas részesedése a néz számban. S a másik három meglév, valamint a készül hetedik országos televíziós csatornahálózattal együtt is egyre nehezebben állják a versenyt küls ellenfeleikkel. De még csak ketten vannak, amikor elkezd dik a részesedési verseny. Amelynek eredményét egyetlen mértékegységben számolják: rating óta mérik, hogy a vev készülékkel rendelkez háztartások milyen aránya hallgat (kés bb: néz) egy m sort és az eredményeket különféle csoportosításban összegzik. A Crossley cég egy hirdet kérdésére válaszolandó mérte fel, hogy az NBC egyik esti m sorát négyszer többen hallgatják, mint a CBS adását ugyanabban az id ben. Kés bb A. C. Nielsen vezette be az úgynevezett audiométert, hogy a hirdet k tisztában legyenek reklámjuk elektronikus példányszámával. Ma már (logikusan) azt is hozzászámítják az esetenkénti közönségszámláló eredményéhez, hogy egy adott m -

4 Füzes Oszkár sort és adót milyen gyakran néznek. Egy Nielsenpont jelenleg 963 ezer háztartás, négyszer ennyi néz. A kiindulási alap az, hogy a mintegy százegymillió amerikai háztartás 99 százalékában van legalább egy tévékészülék (az átlag kett és fél) és legalább két rádiókészülék (az átlag öt). Legújabban a repül terek és munkahelyek, konditermek, hotelszobák, valamint a kocsmák tévékészülékeinek nézettségét is megpróbálják beleszámolni. Kiderült ugyanis, hogy minden adott pillanatban a néz k legalább egynegyede nem otthon tévézik. A Nielsen-rating szempontjából eddig elveszett egynegyed például a CNN hírtelevízió és a CNBC pénzügyi adó nézettségét mutatja a valóságosnál kisebbnek: emiatt reklámtarifáik is alacsonyabbak a lehetségesnél. (A rádióhallgatást eleve az autórádiók alapján számolják.) Márpedig a Nielsen-százalék mindent eldönt: a hálózat, az adó, a m sor és a f szerepl sikerét, jövedelmét, hirdetési bevételét és (a piaci részesedéshez igencsak igazodó) szakmai-m vészi rangsorolását. TÁRGY VAGY SZEMÉLY A rating diktatúrája és a szórakoztatás sarnoffi vastörvénye ekkor még nem jelent tömegízlésre hivatkozó igénytelenséget a szakmai fénykorát él rádióban. A CBS világels a történelem él közvetítésében: Hitler bécsi bevonulásáról tudósít Edward Murrow. Akkora siker, hogy ett l fogva a CBS bevezeti a napi rendszeres híradókat, s t az esti krónika nemzetközi eseményekr l is beszámol. Murrow körül alakul ki az amerikai rádiós újságírás aranycsapata, akik a hangos m fajok sajátosságaihoz igazítják a riporteri és kommentátori munkát. Tudatosan elhatárolódnak a bulvárlapoktól: befolyásuk és felel sségük tudatában komolyak és megfontoltak. Sokan közülük (mint a máig félistenként tisztelt, Amerika leghitelesebb emberének tartott Walter Cronkite) utóbb a televízió úttör i és meghatározói lesznek. Annyira meghatározói, hogy egy egészen újfajta zsurnalisztikai megközelítést teremtenek: általuk alakul ki az A sport másfél évtizede van az amerikai nagytelevíziók esti f m során. Azóta a korábban lenézett sporújságírás m faji elemeit átvette a többi híripari szakág. A sport a második legnézettebb és a reklámbevételek szempontjából els -második legfontosabb adás. Annyira, hogy a General Electric (vagyis az NBC) Ted Turnerrel közös vállalkozásban saját profiligát alakít az amerikaifutballban! Januárban ugyanis a versenytársak (Fox, ABC, CBS) elhalászták el le a meglév profi bajnokság közvetít i jogát. Az NFL 17 és fél milliárd (!) dollárt kért és kapott nyolc szezonért. A CBS korábban próbálkozott saját liga megszervezésével, sikertelenül. A legnézettebb f m sorid s sportágak: amerikaifutball, baseball, kosárlabda, lóverseny, autóverseny. A nagy meccsekkel szemben még a legnépszer bb filmek és sorozatok is esélytelenek, el is halasztják ket a sportközvetítés kedvéért. A sport a reklámpiac legnagyobb tortaszelete. 14 eseményt átél vagy közvetít egyén személyiségére alapozó újságírás, amely az elekronikus média egyik meghatározó és megkülönböztet vonása, elválasztva az elektronikus sajtót az írott-nyomtatott sajtótól. Ez utóbbi mindmáig (bár csökken mértékben) az esemény tárgyára, az ok-okozati összefüggésre összpontosít. A rádió inkább a cselekményre, a drámára. Van anyaguk: a második világháborút végigközvetítik és elemzik az amerikai rádiók. A hangos riporterek és a kommentátorok egyre inkább a pillanat dramaturgjaként dolgoznak. El bb a fotóriportert l tanulnak (hangkép), majd fokozatosan elsajátítják a mikrofonhoz szükséges színészi fogásokat is. Ekkor, már a század közepén elkezd dik a tájékoztatás és a szórakoztatás egybeolvadása. Az infotainment (information + entertainment) a kilencvenes években válik az amerikai broadcast journalism, s t az elektronikus újságíráson túlmenve mindennem rádiós és televíziós tevékenység szinte egyeduralkodó formátumává. (Az utóbbi néhány évben lép be mellé ebbe a képbe a reklámvezérelt szerkesztés, valamint az infomercial: az információ és a commercial, vagyis a tájékoztatás és reklám összeolvasztása.) Ennek a folyamatnak van egy másik, er sebb gyökere is: a rádió, majd a televízió népszer ségét nagyban növel élsport. (Amely a médiával kézen fogva lép át végleg a profi szórakoztatóiparba.) A sportriporter az els, akinek lehet sége van az esemény él közvetítésére. A sportmérk zések szabályozott drámaisága tálcán kínálja az informálás és a szórakoztatás egybemosását. Végs soron a szabadpiaci, többpárti demokráciában pontosan ugyanilyen szabályozott drámaiságú verseny a gazdaság, de még a politika is. (Showbusiness az egész világ tartja az amerikai közmondás. A szaktudósok és a reklámosok meger sítik: így igaz. A style er sebb, mint a content. A politikai és kereskedelmi marketingben, a jogi és társadalmi érdekérvényesítás csatáiban fontosabb a megjelenés hatóereje, mint az adott ügy eszmei-ideológiai tartalma, miként az áru esetében a használati érték egyre inkább csak az érzékelhet jelleg, a perception mutatója.) Ha így van, akkor ezt tükrözve lassan, de

5 biztosan az egyidej ség áldását élvez elektronikus médiában az infotainment körébe kerül a nagypolitika, az elnökválasztás, a hidegháború, majd a magánélet egyre több szelete is. Mindezek követik a sportot, és szintén a médiával kézen fogva vonulnak át a szórakoztatóipar szakmai és piaci szabályainak terepére. Ami még mindig nem azt jelenti, hogy a média bulvárlejt re csúszna. A rádiós hírversenyben kissé lemaradó NBC ellensúlyként azt fedezi fel, hogy a közm vel dés szolgálata, a kultúra terjesztése gyakran piaci sikert is hoz. Shakespeare a rádiózás els irodalmi sztárja ben Arturo Toscanini Itáliából költözik New Yorkba, hogy egy új nagyzenekar elé álljon: megalakul az NBC szimfonikusok. A könyny zene tömegkultúrájától a drámairodalom és a komolyzene klasszikusáig terjed skálával a rádió csúcsra jut Amerikában, minden médiák legjobbika. A második világháború miatt kicsit tovább, mint ameddig eredetileg uralkodhatott volna. A HALLGATÓ CSAK NÉZ Vlagyimir Kuzmics Zvorikin, egy Szovjetunióból érkezett emigráns 1929-ben szól David Sarnoff úrnak, hogy szerinte a képtovábbítással kísérletez k rossz úton járnak: nem mechanikus, hanem teljesen elektronikus módszert kellene keresni. Sarnoff ötvenmillió dollárt rááldoz az ötletre, a legjobb mechanikus kutatókat f nöki szóval átirányítja az új ösvényre. Ahogy annak idején a hangdobozt megjósolta, olyan merészen jelenti be 1935-ben (alig két évvel Edwin Armstrong els ként sikeres drótnélküli, FM-hullámsávon végzett képtovábbítási kísérlete után), hogy az RCA háztartási képládát fog kifejleszteni és tömegével árusítani. Rajta nem múlt, de közbejött a háború és a haditermelés, aztán a kényszer vállalat-szétszabdalás. Az ABC f tulajdosa a Walt Disney Company. (Miki egér kamatostul visszakapta a kölcsönt.) A hálózat 1975-ben a harmadik helyr l az élre ugrott, de tíz év múlva az NBC mögé csúszott a nézettségben, ahogyan esti híradója (World News Tonight, Peter Jennings m sorvezetésével) és reggeli hírmagazinja (Good Morning, America) is elvesztette az els séget. A hátracsúszás f oka azonban a sportm sorokban való lemaradás. A hetvenes évek végén az ABC mindhárom téren az élre ugrott újításai révén, amelyek össze tudták hozni a min ségi híradást az élvezetes tálalással. A sportközvetítéseket k fogták fel el ször showm sornak, majd a híradót is. Koncepciójuk fényesen bevált, aztán a konkurencia átvette és továbbfejlesztette. A tévés hírmagazin (20/20, This Week, majd Ted Koppel Night Line-ja) gyakorlatilag az ABC találmányaira épül. A huszonegy év után most visszavonuló hírf nök, Roone Arledge tíz évig tartotta az ABC-t az élen, pedig amikor kezdett, akkor az ABC nézettsége a CBS és az NBC ratingjének a felét sem érte el. Azt viszont Arledge sem tudta kiharcolni, hogy este hét órakor kezd d hatvan perces hírmagazinját a hálózat tagjai átvegyék. A vasárnap reggeli hírmagazin lett nagy siker, az NBC-t l átcsábított David Brinkley vezetésével. Most is visszavonult. Sok szakért attól tart, hogy egy korszak ér véget: a komoly hír és kommentár kiszorul a televízióból. Jó ideje heves vita folyik a dumbing down jelenségr l. Szó szerint: lehülyülni, azaz minden hírmondást leegyszer síteni az úgynevezett átlagember alacsonynak tartott m veltségi és igényszintjére. Ám érdekes módon a komoly tévék és újságok hiába próbálták bulvárosabbá tenni magukat, közönségük ett l csak tovább csökkent. 15 A klasszikus hálózat: a televíziók Amerikában Így csak 1948 a rendszeres televíziózás indulási dátuma Amerikában. Aki végigolvasta a rádió történetét, nem fog meglep dni: a hallgató ugyanazt nézi, amit hallgat. Az els három országos televíziós hálózat magától értet d en az NBC, CBS és ABC nevet viseli. A (h) skorban még egy név ugyanaz: Edward Murrow. A McCarthy-féle antikommunista hisztériában a hajtóvadászat áldozatai közé kerülnek a régi rádiósok és új tévések is. A feketelistázás miatt alig marad munkaképes újságíró, a CBS el vigyázatosan belbiztonsági nyomozókat és besúgókat alkalmaz irodáiban, majd antikommunista h ségesküre kötelezi alkalmazottait. Ám amikor Mc- Carthy már a hirdet ket is el akarja riasztani a vörösgyanús televízióktól, betelik a pohár: Murrow a képerny nyilvánossága el tt leleplezi McCarthy mániás túlzásait. Ez az 1950-es sorozat (See It Now) a televíziós dokumentumm sor m fajának születési bizonyítványa. Amikor Mc- Carthy maga is jelenik meg a képerny n, súlyos vereséget mér saját magára. Ekkor már tizenötmillió készüléket néznek, a tévé el ször (és végleg) megel zi a rádiót a ratingben ben a CBS rádió már veszteséges, a tévé nyereséges. Murrow maga mondja ki: a hallgató is csak néz. A hallgató 1964-ig fekete-fehérben, azóta színesben nézi a nappali sarkába keretezett világot. A színesség nagy technológiai változás, de van egy még nagyobb óta létezik és a hetvenes évek közepére stúdiómin ségben használhatóvá válik a képmagnó, ami (közismert fogyasztói hatásai mellett) még tömeges háztartási elterjedése el tt radikálisan átalakítja a televíziózást tól a stúdiók végleg felhagynak az él, stúdióban berendezett adásokkal. A sporteseményeken, híradókon és a talk show-k egy részén kívül mindent felvételr l adnak. Ezzel a m sor archiválhatóvá, inzertálhatóvá, tömöríthet vé, vághatóvá, ellenpontozhatóvá, egyszóval

6 Füzes Oszkár szerkeszthet vé és az él nél-valóságosnál sokkal sebesebb ritmusúra felgyorsíthatóvá válik. A tévé nem képes rádió és nem kicsi színház többé, hanem kicsi mozi. Ám annak különleges: nemcsak az elkészült film vetíthet, hanem szükség esetén a még éppen készül is: történésével egyidej leg látható az esemény. Ett l fogva a hír (minden hír, nem csak a sporthír) több, mint informálási egység: immár folyamatában ábrázolható, menet közben szabályozhatóan dramatizált jelenség. Talán inkább jelenet. Az elektronikus újságírás hírközlése végleg elválik a nyomtatott sajtóétól, és nem csak a megjelenés id különbsége miatt. A broadcast news lényegileg más: nem a történelem els vázlata, nem a már megtörtént esemény tárgyilagosságra törekv regisztrálása és magyarázása. Hanem az esemény látványának mutatása vagy legalább emberi, egyéniesítésre törekv elmondása. A helyszínr l beszámoló rádiós tudósító eleve csak elbeszél, nagyon gyakran a televíziós tudósító is csak azt teszi, rajta kívül semmi nem látszik a képerny n, legfeljebb a helyet és id pontot hitelesít háttér. Mégis: mer ben másképp mondja el ugyanazt a tartalmat, amit a másnap reggeli újság munkatársának cikke. Az elektronikus újságírótól visszakérdez a szerkeszt je, aki kapcsolhat más helyszínt is, bevetítve korábbi felvételt. Itt minél több szól az eseményr l és a lehet legrövidebb az okolás a másnapi újságnál pont fordítva kell szerkeszteni. KÁBEL TORNYA Ez a broadcast news teljesen új hírm faj, a rádiós krónikáé és a televíziós híradóé. Sokkal felszínesebb és hatásosabb az újságénál. A hatvanas évek vége óta az amerikai emberek háromnegyede ezekb l értesül el ször ország-világ eseményeir l, majdnem a felük kizárólag ezekb l. Ha olvas újságot, azt nem az alaphírr l való értesülés érdekében teszi, hanem ki akarja egészíteni a rádióból-tévéb l kapott, szükségképpen rövid információt. A gyorsaság, s t egyidej ség lehet sége azonban önmagában nem új, hiszen hatvan éve tudja ezt a rádió. Ami új, az a Az amerikai kábeltévék születésük pillanatában szakosodnak. A négy általános hírcsatorna (CNN, CNN Headline, MSNBC és Fox News) szervezésében megjelentek a külön pénzügyi, jogi és kulturális hírtelevíziók. A mintegy hetven filmcsatorna mellett jelenleg tizenkét sportadó, hét vásárlási adó, tizenhat egyházi tévé, huszonegy zenei csatorna ontja napi huszonnégy órán keresztül a szakágának megfelel m sort. A bírósági tárgyalásokat közvetít adó id nkénti népszer ségére nem kell magyarázat. Ám meghökkent en sikeres a Weather Channel is: az állandóan dramatizált, azaz m sorosított id járásjelentést sugárzó adó olykor negyven százalékos nézettséget ér el. Ehhez persze tájfun vagy hóvihar kell, de a normál reggeli rating is nagyobb, mint például a CNN átlaga. 16 földrajzi távolságokat legy z m hold, a szerkesztést lehet vé tev video és az olcsó új jeltovábbítás, a kábel. Egyáltalán nem véletlen, hogy a rendes tévéstúdiók említett nagy változása idején, a felvételr l sugárzott m sorok korának beköszöntésekor, vagyis pontosan 1980-ban jelenik meg a CNN. Mert ett l a pillanattól fogva van egyrészt (korlátlan) m szaki lehet sége, másrészt (korlátozott) piaci létjogosultsága. A hírtelevízió (ellentétben a rendes televíziókkal) már nem a rádió képesített gyermeke, s t a hírtelevíziók korábban jelentek meg, mint a hírrádiók. A hírtévé a képmagnó és az egyidej ség házasságából származik. Keresztapja pedig az a hálózat, amely fizikailag is network: a kábeltelevízió. Ez teszi lehet vé a tévéadók szakosodását, a kábel révén lehet egy-két tucat földi sugárzású mellett akár több száz másik tévécsatornát is eljuttatni egy háztartásba. A Cable News Network teljesen logikus fejleménye az amerikai rádiós-televíziós hálózat szerves fejl dési folyamatának, m szaki és tartalmi szempontból egyaránt. A gondolatmenet annyira világos, hogy utólag meglep, mennyire elutasította mindenki az ötletet. Ted Turner alig talált embert a hírtelevízió ötletének kidolgozásához és elindításához. A rendes televízióknál a hír az csak esti m sorsáv elején, ezen kívül csak nagyon rendkívüli eseményeknél jöhet szóba, a hetvenes évek végéig még a reggeli hírmagazinok is kínlódtak. Híreket huszonnégy órán át?! Aztán ráadásul 1982-t l a Headline News, a CNN olyan kiadása, amely huszonnégy órán át kizárólag rövidhíreket sugároz. rültség legyintett a Nagy Három. Az induló hírtévé lenézése volt a Nagyok kisebbik tévedése. A nagyobbik: általában nem vették komolyan a kábeltelevíziózást. Az NBC, a CBS és az ABC annyira el volt foglalva az egymás elleni versennyel, hogy nem vette észre a küls pályáról érkez ellenfelet. A Hármak, pontosabban a hátuk mögött álló nagyvállalati konglomerátumok stratégái, kés n vették észre, hogy a földi sugárzás nyilvánvaló gazdasági, m szaki és kényelmi el nyét ledolgozhatja a drágán telepíthet, a fogyasztónál is külön irányítódobozt igényl kábel. Megfeledkeztek (vagyis inkább nem számolhattak vele el re) a számítógépr l, még

7 pontosabban a komputer-hálózatokról, amelyek a networki mivolt csúcsára viszik a következ évtizedben gyökeresen át is alakítják a televíziót. SZAKOSODÁS De egyel re maradjunk a mai kábelnél. Az életképtelennek tartott kisöcsi kamaszkorára túln tte földi sugárzású bátyjait, és az internetes interaktivitás (kábelmodem) beköszöntével valószín leg az új telemédia vezet eszköze lesz. (1997 fordulópontnak bizonyult: az NBC CBS ABC Fox együttes átlagos ratingje csak 58 százalék volt, a kábelesek minden eddiginél nagyobb arányával szemben. Ámbár: nagy tempóban jön a m holdvev s digitális televízió, a direktszatellites háztartások kétharmada lemondja a kábel el fizetését!) A kábel máris nyilvánvalóvá tette, hogy az általános televíziózást lassan, de biztosan kiszorítja a szakosodott tévézés. Az átlagos amerikai háztartás lakója mintegy havi hetven dollár el fizetési díj fejében hatvan-száz csatorna közül választhat. A fizikailag is összekötött zsinórokból álló kábeltévé már nem klasszikus, hanem abszolút network. Csak a legnagyobb kábeltévék gyártanak saját m sort, a többi adást filmstúdiók, produceri vállakozások és újságírói szindikátusok dobják piacra. Mindegyik kábeltévé valamilyen nagy produkciós hálózat része, hogy kihasználhassa a szakosodás és a horizontális (legújabban a vertikális) integráció el nyeit. A Nagy Hármas (NBC, CBS, ABC) és fiatalabb társuk, a bulvárosabb Fox bolygórendszeres hálózat, az egyes affiliate adók a Nap, vagyis a központ körül keringve dolgoznak. A kábeltévék viszont mindnyájan azonos síkban mozognak. F céljuk a piac egy-egy szegletének monopolizálása. Mivel kizárólagos földrajzi szeletet nem szerezhetnek, a szórakoztatóipar egy-egy szegmentjét próbálják kisajátítani. A legutóbbi id kig ez sikerült is, most viszont A horizontális médiahálózat típuspéldája a Gannett. A társaság legismertebb terméke a USA Today napilap, ezen kívül még nyolcvankilenc újság, tizennyolc tévécsatorna és öt rádióadó van a kezében. k kezdték meg a tévé és a nyomtatott sajtó közelítését. A USA Today bevallottan a lehetséges határig utánozza a színes tévét: er sen grafikus újság, rövid szöveg cikkei is képszer en fogalmazottak. A tévék viszont sok szöveges inzertet, hátterez kommentárt használnak. Noha a lapot McÚjságnak csúfolják, életének tizenötödik évében a legnagyobb példányszámú napilappá vált az Egyesült Államokban, nyereséges, méghozzá negyvenmillió dollár haszonnal, versenyképes a televízióval. A számítógépes totális média korának közeledtével szaporodnak az öszvérek: az NBC a Microsofttal társulva (MSNBC) az internetes újságtévé felé halad, a CNN hetilapokkal társul, és szintén belépett az internetes multimédiába. A legnépszer bb m sorok után most már egész tévécsatornák is sugárzódnak az Interneten, az amerikai írott sajtó szinte teljes egészének társaságában. A rádiók közül a közszolgálati NPR külön Internet-audió m sort szolgáltat. A két különvált sajtóág ismét egymás felé tart a horizonton, azaz vízszintes hálozatosodás keretében. 17 A klasszikus hálózat: a televíziók Amerikában gombamód szaporodnak az újoncok minden ágazatban. Az új amerikai távközlési törvény 1996-ban feloldotta a korlátozásokat. Azóta szabad a kereszttulajdonlás, valamint a más területeken való kalandozás: a telefontársaságok els sorban kábeltévét vesznek (ha már a fizikai hálózatot is k biztosítják), a kábeltévék Internet-hozzáférést kínálnak és így tovább. Egyel re csak horizontális társulások vannak, de logikus, hogy megjelentek a piramisok is: sok alsó kábeltévét, telefontársaságot, Internet-céget, videotékát és ministúdiót valaki összeköt a csúcson. Addig is akad, aki a földön akar boldogulni, igaz, mennyei sugárzással és igencsak vertikálisan hálózva. Köztudottan Hollywood és a Fox a b nbak azért, hogy az amerikai televíziókból árad az er szak. Ám ugyancsak Los Angelesben indul útjára szeptemberben a hetedik nagy hálózat, a PaxNET. Lowell Bud Paxson floridai milliárdos szexmentes, er szakmentes és családi tévét tervez. Bemutatkozó marketing-sajtóértekezletén az új tévé elnöke angyalszárnyakkal dekorált színpadon beszélt. (Nem akárki: Jeff Sagansky egy id ben a CBS, majd a Sony Pictures elnöke volt.) A piaci rés azzal nyílt meg, hogy a radikális keresztény jobboldal vezéralakja eladta mozgalmának Family Channel tévéjét a Fox hálózatnak. Új gazdájánál a FAM a tízévesnél fiatalabb korosztályt célozza meg (itt a versenytársa a nagyon sikeres kölyöktévé, a Nickelodeon). A FAM helyébe igyekszik, a teljes család tévéjét ígérve a PaxNET, amely az evangelizációs adó szerepkörét is átveszi. Paxson különben a Home Shopping Network tulajdonosaként gazdagodott meg a nyolcvanas években. A katalógusos bevásárló kábeltévé jelenleg a háztartások hetvenkét százalékába jut el. Id kérdése volt, hogy a tulaj egy rendes tévét is akarjon magának. Most nincs más dolga, mint hálózatba kötni az általa birtokolt hetvennyolc adót. Egy gazda? Ez új. A meglév hat network (a Nagy Hármas, a Fox, a UPN és a WB) egyike sem tulajdonolja a hálózati társakat, legfeljebb néhány affiliate van a birtokukban. Szövetségi törvény írja el, hogy egy network legfeljebb a társult adók 35 százalékát

8 Füzes Oszkár birtokolhatja, a többieknek bonyolult elszámolási rendszerben fizet a hullámsávok használatáért, és pénzt kap (vagy nem kap) t lük az átadott produkciókért. A Pax azzal kerüli ki a törvényt, hogy mindegyik adója UHF frekvencián van, és nemrégiben a legfels bb bíróság kötelezte a helyi kábelszolgáltatókat, hogy kivétel nélkül mindegyik UHF adót juttassák el az el fizet khöz. Így a PaxNET egy adója automatikusan ott lesz mindenütt, ahol kábelszolgáltatás van, vagyis az amerikai háztartások 82 százalékában. Függetlenül attól, hogy egy másik dimenzióban a sok egy adónak azonos tulajdonosa van. Új az is, hogy ez a hálózat eleve profilírozza magát. Az eddigi networkok általános televíziók, és azok is akarnak lenni. Hírszolgálatuk a kötelez angolszász kiegyensúlyozottságra, m sorpolitikájuk a lehet legszélesebb igények kiszolgálására épül. (A hír- és m sorszerkesztés Amerikában nem ideológiai, hanem szellemi termékpiaci kategória.) Az NBC egy nagyon halvány árnyalattal konzervatívabb, a CBS liberálisabb, az ABC szociálisabb, a hírtévéknél a Fox News mintha kissé közelebb állna a republikánus értékrendhez, a CNN a szociálliberálishoz, az MSNBC a libertáriushoz. De mindezt alig és ritkán lehet észlelni, általában egyáltalán nem érzékelhet. A Universal Pictures Network és a Warner Brothers Network teljesen irányzatmentes, legalább annyira, mint a Food Channel, az ételrecepteket sugárzó csatorna. A PaxNET viszont konzervatívnak és kereszténynek deklarálja magát. Megjósolhatatlan, hogy ennek mennyi el nye és hátránya lesz a piacon. Annyi biztos, hogy a kábeltévékt l átvett szakosodás-integráció átvétele egy networkbe ígéretes újdonság. A hat versenytárs egyel re legyint a dologra, ha mégis bejön Paxsonnak, akkort majd leutánozza. A médiaszakma független marketingesei szerint ez a trend következik. A mai és f leg a küszöbön álló világban mindenki veszteséges lesz, aki mindenki tévéjét akarja megcsinálni, nyilatkozta egyikük. Csak érdekességként: az új network háromszázmillió dolláros m sorkerettel és 200 millió dolláros dologi pénztárral indul. A m sorkezdés els pillanatától kezdve el kell tartania magát a reklámbevételekb l. El re leszerz dött a Disney rajzfilmstúdió új A televíziós er szak az ötvenes évek vége óta tombol. Egy átlagos amerikai tévéórában hetvenegy agresszív cselekmény látható. Newton Minow, a szövetségi távközlési bizottság elnöke már 1961-ben gigantikus szeméttelepnek min sítette a tévém sorokat, amelyekben gátlástalanul népszer sítik az er szakot, a szadizmust és az ököljogot. Tudományos kutatók és érdemi statisztikák el ször 1972-ben mutatták ki, hogy összefüggés van a televízióban látható és a valóságban alkalmazott er szak növekedése között. A tévék 1975-ben önként vállalták, hogy az este hét és kilenc óra közötti f m sorid ben ( családi id szak ) korlátozzák az er szakot. Tavaly óta el re jelzik az ajánlott néz i korhatárt. Készül az úgynevezett V-chip, amely a szül által el re programozott miniszámítógép utasítása alapján elvben megakadályozza, hogy a gyerek olyan filmet nézzen. 18 filmjeire, n i m sorcsomagot indít az Hachette magazin közrem ködésével, és kimondatlanul számít a leger sebb amerikai civil szervezet, a keresztény egyházak erkölcsi támogatására. Az anyagi támogatást azoktól az üzleti körökt l reméli, amelyek ugrásra készen várták egy újabb törvényi korlátozás eltörlését. Amikor feloldották azt a tilalmat, hogy egy városban ugyanaz a tulajdonos több rádió- és tévéadót is birtokolhasson, megjelentek az er szakosan felvásárló új fiúk. Akik az új, a vertikális integrációjú hálózat megtestesít i. A Nagy Hármas (majd Négyes, illetve immár Hetes), vagyis az amerikai televíziós networkök lassú, de biztos hanyatlása láttán egyre többet spekulálnak a jöv r l. Ennek egyik ösvénye lehetett volna (de a jelek szerint nem lesz) a mindinkább szakosodó hírtelevízió, amelynek úttör je, a CNN maga is hanyatlik ban indult, ben már hatvanmillió háztartásba volt bekötve, az Irak elleni háborúval világszerte ismert és befolyásos tényez lett. Ma a világ nyolcvan országában kétszázmilliónál több háztartásban nézhetik, huszonöt állandó külföldi tudósítói irodája van. A CNN International változatlanul viszonylag sikeres, ám az Egyesült Államokban a bels CNN (adása nem azonos a nemzetközivel) évek óta nem képes négy és fél nézettségi százalék fölé lépni. Átlagosan pedig kett Nielsen-pont körül van, illetve innen is lassan csökken. Pedig ma már egyre amerikaibb hálózat maga is, 475 affiliate alkotja. Mivel azonban a kevés néz nagy többsége a politikai elithez tartozik, a CNN hirdetési bevétele jóval magasabb, mint amekkora a rating alapján lenne: tavaly 540 millió dollár volt. A CNN hanyatlásának ugyanazon látható (a mélyebb okok a cikk végén leírt óriási változások) okai vannak, mint a Nagy Hármas esetében. A m sorvezet sztárok kiöregedtek, de nincs bejáratott utóduk. A hírmagazinok annyira egy kaptafára készülnek, hogy általában unalmasak, ráadásul a néz nem jön rá, hogy ABC-t, CBS-t vagy CNN-t néz. És megjelentek a hírtelevíziós versenytársak, ma már heten tülekednek a nem túl nagy piacon. Noha az MSNBC és a Fox nézettsége még a CNN-tábor egytizedét sem éri el, azért dolgozzák le a hátrányt. Még veszélye-

9 Az átlagos üzletméret, de annál sikeresebb amerikai médianagyvállalkozó világszerte ismert példája a CNNalapító Ted Turner, de Amerikában az újabb és (el)ismertebb példa a Hick, Muse, Tate and Furst, amelynek f részvényese Thomas Hicks. Ez már a vertikális integráció mintája. A cég 403 rádióadó rész- vagy egész tulajdonosa, hatvanmillió rendszeres összhallgatói létszámmal. (Ennél csak a CBS rádió nagyobb egy kicsit.) Hicksnek van 67 kis- és középtévéje az USA-ban, egy nagy adóhálózata Mexikóban, ráadásul egy nyolc adóból álló hálózati közös vállalkozása az NBC-vel. Meg akar venni még néhány könyvkiadót, zenegyárat, kábelprodukciós céget, néhány színházat, két tucat nagyvárosi kábelcsatornát, valamint egy-egy proficsapatot kosárlabdában, jégkorongban és amerikaifutballban. Az egy tulajdonosi csoporthoz tartozó piramisnak igen széles alapja van, az egyik üzletág kereszttulajdonolja és átfinanszírozza a másikat. A birodalom jelenleg mintegy ötmilliárd dollár érték beruházást képvisel, az elektronikus média reklámpiacának kilenc százalékát élvezi, a profitráta az óriási bevásárlások ellenére harminc százalék. 19 A klasszikus hálózat: a televíziók Amerikában sebb versenytárs a helyi hírtelevíziók egyre növekv hálózata. A CNN sokáig arra számított, hogy a globalizáció, a multi- és transznacionális nagyvállalatok térnyerése el segíti a világtelevízió kialakulását is. Az ENSZ meg is kezdte az úgynevezett információs és távközlési világrend szabályainak kidolgozását. Nem sürg s, a világtelevíziózásnak ennek kevés jele van, s t: a regionális, nemzeti és helyi televíziózás sokkal gyorsabban n, mint eddig. Túlzottnak bizonyult az is, hogy a CNN vagy általában a televízió határozná meg a külpolitikát, k döntenék el a közvélemény többségének álláspontját. Clinton n ügyeinek (túl)tálalásokor is egyértelm en kiderült, hogy az átlag polgár saját tapasztalatai és következtetései alapján akár teljesen figyelmen kívül hagyhat egy heves sajtókampányt. A harmadik helyen teng d CBS tavaly nem lépett el re. Ez siker, mert az el tte álló ABC ratingje kilenc százalékponttal csökkent! Pedig a legfontosabb korosztályban, a évesek körében minden versenytársa el tt áll. De hát ezek szerint már nem ez a legfontosabb korosztály, hanem a sokat tévéz fiatalabbak és id sebbek. E sorok írásakor az amerikai televíziós toplistán az els négy helyen NBC sitcom állt, utánuk egy CBS filmismétlés, egy NBC hírmagazin, egy újabb NBC sitcom, csak nyolcadik volt egy ABC-adás, egy él hírmagazin. F m sorid ben az NBC 9 12 százalékos stabil átlagot produkál, az ABC egy-egy bravúrral tizenötre ugrik, de átlaga kisebb és nyolc alá tart. A CBS olykor visszael zi az ABC-t, de ez a grafikon is lefelé lóg. Rupert Murdoch bulvárként megvetett Foxa stabil hét százalékot, és emelked grafikont mondhat magáénak. Bevallott célja, hogy átvegye a harmadik helyet. A sport- és a hírm sorok után ennek legfontosabb eszköze a toplistákat vezet situation comedy, röviden sitcom. Ez a legjellemz bb amerikai televíziós m faj, a kicsi színház. Még inkább a vándorszínház tévésorozatba ültetett utóda. Az esti f m sorid s változat a sitcom, a napközbeni változat pedig az elvben igénytelenebb szappanopera. De helyet és nevet is cserélhetnek. Kaptafájuk: egy hétköznapira karakterizált vagy karikírozott f szerepl körül négy-öt állandó partnerszerepl, ugyanazon (stúdió)helyszínen zajló cselekmény. Az amerikai televíziókban több tucat Szabó család folyik, nyolc-tíz évig hetente ismétl d folytatásos premierként utána évtizedekig ismétlésben. A nagy tévék legfeljebb heti egy alkalommal adnak f m sorid s nagyfilmet, mert az a filmcsatornák és a videotékák, valamint a mozik miatt nem versenyképes. A másik jellegzetes amerikai tévém faj a talk show, amelynek szintén van napközbeni és esti változata. Stílusuk a brutálisan primitívt l (Jerry Springer) az átlagoson (Oprah Winfrey) át az intellektuálisan komolyig (Charlie Rose) minden elképzelhet árnyalatig terjed. A leginkább személyiségre szabott m sor, amelyeknek van három vezet humoristához köt d napi (kés esti) sorozata is (Leno, Letterman és Cosby.) Gyakori, de inkább csak vasárnapi rétegm sor a kerekasztal. A talking heads (beszél fejek) meghökkent en versenyképes m faj az amerikai televíziókban, amelyek ki gondolná? egyáltalán nem olyan képközpontúak, mint európai társaik. A CNN külföldi néz i is megfigyelhetik, hogy a helyszíni tudósítók legtöbbször csak önmagukat mutatják. Ugyanígy tesz a többi amerikai televízió is. Action képeket inkább a kisebb, helyi televíziók szolgáltatnak, újabban helikopterr l. Sikeresebb felvételeik külön piacot képezve kerülnek a legtöbbet fizet hálózat tulajdonába és képerny jére. A Nagyok olykor durván kihasználják a kicsiket, olcsón átvéve és saját munkájuk eredményének kisajátítva a bravúros képsort. Európai ésszel felfoghatatlan, hogy a tényleges munkát végz operat r szinte mindig, a mikrofonos riporter pedig nagyon gyakran névtelen: az arcot az anchor adja. Ez utóbbi, a m sorvezet -bemondó az amerikai televíziók kijelölt f h se. A hálózatok id nként elcsábítják egymástól az Arcokat, akik egy-egy mondata mögött olykor több ezer f s névtelen tévéújságírói gárda munkája áll. Ez is a hálózatiság egyenes következménye. Ahogy a CBS-t egész Amerikában Dan Rather személyesíti meg, úgy a többi networknek is megvan a f embe-

10 Füzes Oszkár re. Enélkül a néz nem tudná kapásból azonosítani az adót, amely a sok ezer helyi mutációs m sorban kénytelen meg rizni országosan átfogó jellegét. A rendszerszervezési dilemmát megint a személyiség oldja fel. Kivéve a közszolgálati televíziós hálózatokat ben, a johnsoni Nagy Társadalom szociális reformjainak jegyében hozták létre a Public Broadcasting System nev, az adófizet k pénzéb l m köd tévéadóláncot. A PBS mintegy négyszáz adóból álló hálózat, f gócpontjai New York, Los Angeles és Boston. A PBS-nek elvben nem kell versenyeznie a magántévékkel, cserébe a magántévéknek 1980 óta egy másodperc közszolgálati vagy közérdek adást sem kötelez sugározniuk. (Addig a kereskedelmi tévék számára kötelez volt napi fél óra híradó és negyven perc normális gyermekm sor.) 1987-ben megsz nt az addig érvényes korrektségi rendelet is, amely jogilag kötelezte a m sorkészít ket, hogy minden érdekelt fél álláspontját mutassák be, ráadásul kiegyensúlyozottan. A PBS-nek gyakorlatilag azonban valahogy el kell érnie, hogy t is nézzék. Ám ahhoz se pénze, se szabadsága nincs, hogy az említett négy f m fajban (sport, hírmagazin, sitcom és talk show) esélye legyen. (Havonta felmerül, hogy meg kellene szüntetni, nézettsége csekély, kár belé az adófizet k pénze.) Egy-egy nagy siker sorozat azonban összejön a PBS-nek is, amely különben költségvetési forrásait magánadományok állandó kéregetésével és különféle marketing-akciókkal egészíti ki. Sajátos módon ugyanolyan gyakran éri a korrupciós befolyásolhatóság vádja, mint a magántévéket. Gyakran kiderül, hogy a PBS is elhallgat vagy átszerkeszt olyan tényeket, amelyek az éppen b kez szponzornak nem tetszenének. (A közszolgálati tévé nem reklámozhat semmit, de szponzorai lehetnek, ezek márkanevét bemondhatja és kiírhatja a képerny re.) Ezzel eljutottunk a tévéhálózatiság ama vonásához, amely a jelenség gerincét adja. Az amerikai broadcasting network mindenekel tt profitorientált nagyvállakozás. Az üzlet- és munkaszervezés semmiben nem különbözik a bármilyen más terméket vagy szolgáltatást el állító corporation bevett formáitól ben és tavaly volt a két legutóbbi nagy tulajdonosi átrendez dés: az NBC és az RCA újból egy kézbe, a General Electrichez került. A Capital A pártoktól és lobbyktól való függetlenség biztosítása érdekében a közszolgálati televízió nem foglalhat állást direkt politikai kérdésben. A PBS szerencséjére nem kell dögunalmas politikát adnia, erre van két másik politikai közcsatorna is, a C-Span. Ez a kongresszus saját két adója, az egyik a képvisel ház, a másik a szenátus napi munkáját közvetíti él ben. Ezek szünetében a széles értelemben vett kormányzat és a civil szervezetek sajtóértekezleteit közvetíti. Minden nagyobb városnak és a megyék legtöbbjének is van hasonló közszolgálati csatornája, ezek azonban nem alkothatnak hálózatot. 20 Cities megvette az ABC-t, nemrégiben mindkett jüket a Walt Disney. A Time Warner vett két nagy kábelhálózatot (akkor a W Cable, tavaly a CNN lett az övé). Rupert Murdoch a Metromedia megvételével létrehozta a Foxot és így tovább, az ezerhatszáz tévéadó és a kilencezer-háromszáz rádióadó több mint fele cserélt gazdát. A tévéholding vagy maga is egy óriásvállalat része (General Elecric NBC) vagy maga egy olyan nagycég, amelynek más vállalkozásai vannak (CBS). A részvénytársasági tulajdonlások bonyolult rendszere miatt nem lehet könnyen eldönteni, hogy az adott tévé melyik üzleti érdekcsoporthoz és mennyire köt dik. Ez segít fenntartani az objektivitás és függetlenség látszatát. Amelynek annyiban azért alapja is van, hogy az adott network, azon belül egy-egy társult adó, azokon belül egy-egy m sor maga is önálló, vagy legalább önelszámoló gazdasági egység. Ebb l következik a hálózatok újabb alapvonása, az úgynevezett hirdetésvezérelt m sor- és hírszerkesztés. A televíziós önelszámoló egységek csomagokat ajánlanak a hirdetési ügynökségeknek. Ebben tisztázzák, hogy milyen téma mekkora gyakorisággal, milyen tálalásban fordul el a következ id szak (három nap, két hét, negyedév) m soraiban. Ha ez megtetszik (például) valamelyik autógyárnak, akkor a hírmagazinban felt nik (például) a közlekedésbiztonság, a talk show m sorvezet je a fékpofagyártás egyik szakemberét invitálja vendégnek, a sitcom egyik szerepl je szerencsés autóbalesetet él át a következ részben. A m sorokat pedig egy id re Chrysler-reklámok kezdik tarkítani. A csomagban kínált m sorblokkok piaci ára az adott m sorok átlagos ratingjét l függ. Legújabban a komoly napilapok (els ként a The New York Times tett így) átveszik a hirdetésvezérelt szerkesztést. A hirdetésvezérelt csomagszerkesztés miatt szigorodott az exkluzivitás igénye. A megjelenési kizárólagosság nem törvény, még csak nem is etikai követelmény Amerikában, hanem szerz déses megállapodások kérdése. Korábban egy produkciós iroda többfelé is értékesíthette m sorait, mostanában a networkök kikötik: amit megvesznek, az nem kerülhet más hálózathoz is. A CBS a legszigorúbb, az ABS és az NBC viszont önellentmondásba is keveredik: nekik van néhány részben közösen birtokolt pro-

11 A klasszikus hálózat: a televíziók Amerikában dukciós irodájuk is. A legnagyobb sztárok olykor azt is megengedik maguknak, hogy személyük és/vagy produkciójuk valamelyik versenytárs hálózaton is megjelenjék. (A CNN-ben világhír vé vált Christiane Amanpour a hírtévé mellett a CBS-ben és az ABCben is dolgozik.) JÖV Most pedig veszek egy nagy leveg t és bocsánatot kérek a türelmes olvasótól. Mindaz, amit eddig volt kedves elolvasni, ma már túlnyomórészt érvénytelen. Valójában ugyanis az Egyesült Államokban már nincs egyetlenegy klasszikus országos kereskedelmi tévéhálózat sem. A m szaki fejl dés, a folyamatos dereguláció és a m sorgyártás drasztikus megdrágulása akkorára fokozta a t keigényt, hogy gyakorlatilag széttagozódni, tulajdonosilag koncentrálódni kell a hálózatoknak. Ami klasszikus hálózat még van, az csak (hárombet s) névleg és statisztikailag létezik. Valójában mindegyik hálózat minden nagyobb egysége becélozta magát egy-egy régió helyi vagy egy-egy közönségszelet rétegspecifikus igényeire. Ez el bb a rádiónál esett meg, ma már a televíziónál is zajlik. A kilencezer körüli kábelszolgáltató megjelenése mellett a m hold rajzolta át a térképet óta van szatellit, azóta még er teljesebb szakosodás. Két éve a m hold közvetlen versenybe kezdett a kábellel, a Direct Broadcasting System a költségek és a profitok elosztási rendszerét rajzolja át. A kábel m hold versenyt azonban egy harmadik fogja eldönteni: a számítógép. A hálózati komputer hat éven belül egybeolvad az akkor már nagyfelbontású digitális televízióval, amely vagy villamosvezetéken vagy telefonmodemen vagy tévékábelmodemen vagy m holdon vagy valami máson keresztül csatlakozik, kétoldalú interaktivitással az internetes hálótahoz is. A totális telemédia (magyarul talán teleszámítógépnek fogjuk hívni) 2007-ben indít, el tte egy évvel az FCC újraosztja a frekvenciákat. Senki nem látja el re, hogy a hét network és a sok száz kisebb tévécég er viszonyai miként alakulnak addigra. Amikor már kizárólag digitális tévéadás lesz. Az átmenet már megkezd dött, a négy régi nagy network egyre több adása digitális, amelyet egyel re analógra viszszaalakító doboz segítségével kell nézni. A Microsoft, a Compaq és az Intel azonban nem a (nagyfelbontású) tévészabványt (HDTV) akarja az új televíziózás alaprendszerévé tenni, hanem a komputer-monitorét. A Nagy Szabványcsata állása egyel re döntetlen: a tévék azzal nyertek egy menetet, hogy ingyen kapják a frekvenciát, a számítógépek pedig azzal, hogy a tévék elemi önérdekb l kénytelenek az Internetre csatlakozni. A Microsoft és az NBC közös vállalkozása, az MSNBC születése pillanatától fogva egyszerre kábeles hírtelevízió és internetes web site (most már az öreg CNN is). Igen ám, de jönnek az új nagy networkök. A Microsoft máris folyamatosan vásárol: vett már több internetes webtévét, kábeltévét, m holdgyártót, és minden bizonnyal az új korszak els networkje akar lenni. Az is lesz, ám az is biztos, hogy Bill Gates (Conrad úrhoz hasonlóan) legfeljebb egy pillanatig lesz versenytárs nélkül. S talán azt is megérjük, hogy a dereguláció eltörli a szabályt, hogy az elektronikus médiában három- vagy négybet s márkanevek legyenek. Más régi szabály ugyanis alig maradt. Murdoch máris egymilliárd dollárt adott egy direktm holdas hálózatra. E piacon is három nagy van már: a U.S.S.B., a DirecTV és az Echostar. Az FCC annyiban korlátozza (?) ket, hogy egy-egy m holdas transponder 6 8 tévécsatornát közvetíthet. Egyébiránt 256 transponder kiadó direkt tévésugárzásra, ebb l már csak nyolcnak nincs gazdája. Még az idén lesz. Most már sokan látják el re, hogy ami készül, az teljesen új lesz. Ami készül, az a hálózatok hálózata lesz, amely a képtelefontól az internetes videotékáig minden elképzelhet távközlési módot magába olvaszt a nappali sarkába rakott hálózati teleszámítógép formájában. A doboz minden háztartás dísze lesz, igencsak érdemes gyártani mondaná Sarnoff úr. 21