Átírás

1 1. oldal, összesen: 7 oldal Tudósítás a Gyógyszertár-működtetés konferenciáról :46 Feltehető, hogy nemcsak a szép tavaszi időjárás vonzotta Siófokra a tavasz első hétvégéjén a közel ötszáz gyógyszertár tulajdonos gyógyszerészt. Politikai porondra került az egészségügy. Kiélezett társadalmi-gazdasági környezetben telt az egészségügyi ellátó rendszer valamennyi szegmensének elmúlt esztendeje. Háború zajlott a fekvő-, a járóbeteg-ellátás területén és piaci környezetbe került a liberalizált gyógyszerellátás is. A gyógyszerészek jelenléte odavonzott több, mint harminc kiállítót, számos érdeklődőt, így mintegy kilencszázan vettek részt a MOSZ tavaszi munkakonferenciáján. Péntek A péntek délutáni program 14 órás kezdését váratlan, közel egyórás áramszünet szabotálta. A több száz fős hallgatóság érdeklődését azonban ez sem vette el, s némi csúszás után kezdetét vette a Gyógyszertárak - kapcsolatrendszerek című első plenáris előadássorozat. Dr. Schlégelné Békefi Csilla alelnök megnyitójában köszöntötte a népes publikumot, valamint a meghívott vendégeket, előadókat. Dr. Mikola Bálint Lakossági Gyógyszerellátás 2007 című prezentációjával indult a program. A MOSZ elnöke az előző évet a honi gyógyszerészet szempontjából soha nem feledhető esztendőnek nevezte. Előadásában felelevenítette a végén született, az egészségügyi ellátást, így a gyógyszerellátást is alapvetően befolyásoló törvényeket, azok hatásait. Ennek során bemutatta a korábban zárt gyógyszerpiac közgazdasági környezetét. Meggyőződése szerint a piaci szereplők belépése még csak megkezdődött, ebben dinamikus változás várható. A neheze még hátra van. Magyarország tízmillió lakosának ellátásához elegendő kétezer gyógyszertár. A számszerű növekedést követően a versenytársak fogják kiszorítani egymást a piacról, mivel ez a jól működő verseny természete, s újra visszaáll a patikaszám a liberalizációt megelőző, korábbi, méretgazdaságosan is optimálisrafejtette ki az előadó. A folyamat viszont a gyógyszerészhivatás erodációját vonhatja magával, amelynek során az erősödő kereskedelmi, üzleti magatartás háttérbe szoríthatja a szakmai célkitűzések megvalósítását. A forráshiánnyal előkészített piacnyitás nem kedvezett a gyógyszerésztársadalomnak. Meglátása szerint a kialakult versenyt és a változásokat elemezni, a gazdasági és szakmai feladatokat rangsorolni kell. Paradigmaváltás van a gyógyszerészetben - jelentette ki a MOSZ elnöke. A jelenlegi helyzet kialakulásához vezető tényezők kerültek terítékre az adatokkal bőségesen megtámogatott előadásban, mely által a hallgatóság szembesülhetett a vizitdíj és ápolási díj bevezetését követő betegszám markáns csökkenését tükröző számokkal, továbbá a kumulált gyógyszerforgalom, a kiskereskedelmi árrés-tömeg, a dobozforgalom, a TB támogatás alakulása és a térítési díjak változásai és ezek összefüggései is bemutatásra kerültek. A 2007/2006 évi adatok összehasonlítása segítségével a közönség tiszta képet kaphatott a gyógyszertárak jelenlegi kedvezőtlen helyzetéről, arról a helyzetről, ami számos patikát nehéz helyzetbe sodort. Mikola doktor a megfelelő szakmai és gazdasági stratégia kialakításában látta a jövő legfontosabb feladatait. A MOSZ elnöke megfogalmazta a konferencia három kulcsüzenetét, ami a három nap során egyben meghatározta a programot is. Paradigmaváltás szakmai és gazdasági prioritások megfogalmazása - egységes gyógyszerésztársadalom. A programot Dr. Molnár Márk Péter az OEP szakmai főosztályvezetője Gyógyszertárak és az OEP című előadása folytatta. Ennek során,

2 2. oldal, összesen: 7 oldal hasonló adatbázis bemutatása mellett az elmúlt évben történt változásokra más optikából nyerhettek betekintést az érdeklődők. Az OEP főosztályvezetője többek között a támogatáspolitika egyes célkitűzéseiről, a térítési díjak alakulásáról, az egészségügyi köz és magánkiadások arányairól szolgált adatokkal, valamint az elmúlt évek betegterheinek alakulása is terítékre került. Szó esett a 2007-es gyógyszerkassza sikertényezőiről, a generikus verseny részleteiről, példákkal szolgálva a generikus versenyre, kiemelt és normatív támogatási kategóriákban egyaránt. Az imponáló precizitással felépített és dokumentált prezentációban bemutatott elképzelések ugyan nem mindenben vívták ki a résztvevők támogatását, viszont a forrásvisszapótlás irányában tett kormányzati törekvések bemutatása halvány optimizmusra hangolta a hallgatóságot. Az OEP 2008-as célkitűzéseit ismertette ezután Molnár doktor, kitérve a több biztosítós rendszer gyógyszerellátásban várható következményeire is. Korábbi, OEP és MOSZ közötti konzultációra hivatkozva szót ejtett arról, hogy a jelenleginél gyakoribb elektronikus elszámolás megvalósításának lehetősége is szerepel a tervek között. Az előadások sorát Szabó Ferenc a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége elnöke folytatta, A gyógyszer kereskedelem helyzete napjainkban, avagy hogyan leszünk etikusból liberálisak témakörű gondolatainak bemutatásával.. A kormányzati intézkedések ismertetése mellett azok piacra gyakorolt hatásait taglalta részletesen az elnök, majd nagykereskedői szempontból mutatta be a változásokat. Kitért az elmúlt esztendő során hatályba lévő törvényekre, bemutatva a kedvezőtlen hatások következményeinek minimalizálására tett lépéseiket. Végezetül a terveket ismertette, majd a legsürgetőbb teendőkről, a meghozandó stratégiai döntésekről értekezett. A Quadro Byte Zrt. vezetője Sipos Géza a Gyógyszertárak és az informatika kapcsolatait vizsgálta a délutáni blokk negyedik előadójaként. Visszatekintve arra, hogy mi történt kilencvenes évektől e tekintetben, többek között szót ejtett arról, hogy mi indokolta a számítógép alkalmazását a patikákban, s hogy milyen eredményeket hozott a komputerek használata. A gyógyszerész és az informatikus közötti együttműködés és a hatékony informatika szerepe kifejezetten fontos, hangzott a felhívás, majd a patikai környezetben várható változások kapcsán elhangzott, hogy az informatikai rendszerek segíthetnek versenyre kelni a jövőben a piaci és szakmai pozíció megtartásában. A délutáni program első felvonását a Patika Egészségpénztár részéről Dr. Lukács Marianna igazgató zárta Gyógyszertárak és az egészségpénztárak című előadásával. Az önkéntes egészségpénztárak eredményei mellett, melynek indításában a gyógyszerészek meghatározó szerepet vállaltak, felsorolásra kerültek az egészségpénztárak által nyújtható szolgáltatások is. A szektor előtt álló kihívások, valamint az új egészségpénztári konstrukciókkal kapcsolatos kockázatok zárták az előadást, s egyben a délutáni blokk első részét is. Rövid szünet után Jogi és gazdasági aspektusok címmel vette kezdetét a következő blokk. Elsőként Dr. Sándor István az OGYI szaktanácsadója beszélt a januárjától hatályba lépett munkajogi változásokról. A résztvevők nagy figyelemmel hallgatták a már-már áttekinthetetlen jogi környezetet a munka-, és pihenőidő, készenléti és ügyeleti szolgálati rend kérdéseinek összefüggésében. Dr. Hardicsay Sándor az alkotmányos rendről tartott előadást (prezentációját teljes terjedelemben külön közöljük szerk.). A szekciót Kerekes Csaba előadása zárta, aki a cafeteria rendszer adóés járulékmentes juttatásaival összefüggő kérdésekről tartott tájékozatót. Jól felépített, kerekre zárt gondolatait nagy érdeklődés kísérte.

3 3. oldal, összesen: 7 oldal Szombat Szombaton reggel kilenckor konferencia második napja a Gyógyszertári marketing című blokkal kezdődött. Dr. Simon Kis Gábor vezérelőadásában a marketing fejlődési tendenciákról beszélt a hallgatóságnak (előadását teljes terjedelemben külön közöljük szerk.). Dr. Feller Antal a Hungaropharma Zrt. vezérigazgató-helyettese a Gyöngy patikák üzleti filozófiájába avatta be közönségét. Szó esett azokról a kihívásokról, melyekkel a patikusok manapság leginkább szembesülnek, majd statisztikai adatokat segítségül híva, a gyógyszertárakat leginkább látogató célközönségről esett szó. A patikákat elsősorban 30 és 45 év közötti hölgyek keresik fel, ezért ez a réteg képviseli az elsődleges kommunikációs célcsoportot. Szintén kutatások segítségével azzal is szembesülhettek az érdeklődők, az empatikus és kedves gyógyszerészek, a megfelelő nyitvatartási idő, valamint a szép, harmonikus és kellemes környezet a fontos szempontok a vásárlók/betegek számára. Dr. Küttel Sándor a Phoenix Rt. Igazgató tanácsának elnöke a gyógyszerpiac gyökeres átalakulásáról szólt, majd a nagykereskedelem helyzetét vázolta fel. Megállapította, hogy a gyógyszertárak frontján kialakult verseny gyökeresen megváltozott. A költségek csökkentése, a profil és szolgáltatások bővítése, valamint több termék bemutatása, ezek lehetnek a jelenlegi helyzetben szükséges stratégia főbb elemei meglátása szerint. Előadásában a Szimpatika együttműködési rendszer bemutatására és céljaira is sor került. Major Ferenc a Béres Zrt. vezérigazgatója a független magyar patikák versenyképességének javítása címmel intézte mondanivalóját a hallgatósághoz, hangsúlyozva a függetlenség fontosságát (előadását teljes terjedelemben külön közöljük szerk.). Orosz Éva egyetemi tanár, az ELTE Társadalomtudományi Kar Egészség - Gazdaságtani Kutatóközpontjának vezetője, az OECD szakértője nagy ívű előadást tartott a társadalom, gazdaság és egészségügy problémaköréről. Gondolatvezetésének középpontjában egy hosszú távú egészség-stratégia szükségességének megvilágítása állt. Országunk jelenlegi gazdasági pozíciója szűk mozgásteret szab a kormányzat számára, a pénzügyi konszolidáció, a közkiadások csökkentésének a szükségessége nyilvánvaló. Ám lényeges kérdés, vane arra vonatkozó forgatókönyv, hogy merre haladjon az egészségügy, ha az ország gazdasági helyzete jobb feltételeket nyújt. A professzor asszony alapvető kérdésnek tartja, vajon merre tart Európa, és követjük-e az európai tendenciákat. Szemléletes ábrákon mutatta be Magyarországon az európai átlagtól való lemaradást. Az közötti időszakban növekedett a hátrányunk a lakosság fontos egészségi állapota mutatóinak alakulásában, s az egészségügyi közkiadások GDParányos mértékében egyaránt. Az aggasztó számok azt mutatják, hogy Európához nem felzárkózunk, hanem egyre messzebb kerülünk. Minden újonnan csatlakozó országot meghaladóan, Magyarország egyre növekedő lemaradása szembetűnő. Kemény megállapítás hangzott el, hogy az közötti időszakban az egészségbiztosítási kiadások reálértéke végig lassabban nőtt, mint a GDP. Nem igaz tehát, hogy az egészségügyi kiadások a gazdaság teljesítőképességén felül növekedtek. Az egészségügyi kiadásokra olyan társadalmi tényezők hatnak (foglalkoztatás alacsony szintje, a társadalom idősödése, egészségüggyel szembeni igények növekedése és differenciálódása stb.), amelyek megoldása a közkiadások növelését igényli, miközben forráscsökkenés történik.

4 4. oldal, összesen: 7 oldal Az egészségpolitika fő kihívása, hogy csökkentse a népesség életesélyében az Európától való elmaradást, javítsa az ellátás minőségét, ugyanakkor a szűkös erőforrások mellett méltányos, finanszírozható és fenntartható ellátást nyújtson. A kihívásokra eredményességgel válaszolni csak akkor lehet, ha létezik evidence-based koncepció, politikai elkötelezettség, elégséges erőforrás, támogatottság, és szakmai háttér- vallja az ELTE professzora. Jelenleg nincs hosszú távú stratégia, amely ezekkel a feltételekkel bír, és leírja az egyén, a piac és az állam szerepvállalását az egészségügyben a jelenre és a jövőre vonatkozóan. Nemzetközileg is útkeresés folyik, nincs mindenható recept, a piac és az egyéni öngondoskodás nem az egyetlen lehetséges válasz. A piaci verseny nem közös európai alapelv. Jelentős különbségek vannak a tagállamok között - állapította meg Orosz Éva. A hasonló problémákra eltérő válaszokat adnak az európai országok. Az egyes megoldások, a több-biztosítós vagy piaci megoldás technikai kérdés, választható eszköz a probléma megoldására. A megoldás keresése alaposabb, mélyebb gondolkodást, hosszabb időt és a magyar társadalmi, egészségügyi viszonyok sajátosságainak figyelembevételét igényli, dogmáktól mentesen. A mai helyzetet azonban a politikai megosztottság dominanciája jellemzi a szakma felett. Az egyén, a piac és az állam szerepének megítélésben jellemző a rövidtávú kényszerekhez igazodás, a rövidtávú szemlélet, és az egyoldalú nézetek: az állam a legrosszabb gazda a profitérdekeltség káros az egészségügyben. Európában ez alatt szemléletváltozás zajlik, az egészségügyet egyre inkább olyan eszköznek tekintik, amely hozzájárul a társadalmi kohézió erősödéséhez, a munkaerő termelékenységének és a foglalkoztatás növeléséhez, vagyis az egészségügy nem csupán kiadás, hanem az egészségbe való beruházás. Az egészségügyi kiadás nem rövidtávú kiadás Európában, ráadásul a közkiadások aránya Európa átlagában magasabb, mint nálunk. A professzor asszony saját magát harcos pesszimistának nevezve arra a következtetésre jutott, hogy változtatni kell a reform-csinálás módján: nem reális ugyan mindenki egyetértését elnyerni, de illúzió, hogy a szakma támogatása nélkül meg lehet valósítani bármilyen reformot. Reális várakozásokat kell fűzni a reformokhoz, hiszen Magyarországon az egészségügy problémáinak többsége csak enyhíthető, de nem szüntethető meg. A gazdasági és technológiai feltételek változása állandó alkalmazkodásra kényszeríti az egészségügyi rendszer szereplőit, intézményeit, de ez nem azonos a folyamatos reformmal. Bidló Judit az Innovatív Gyógyszergyártók Szövetsége igazgatója a gyógyszer-gazdaságossági törvény hatásait mutatta be a gyógyszergyárak oldaláról. A gyógyszerpiac minden szereplője ellen frontot nyitottak az elmúlt időszakban, a gyárakat, patikákat és nagykereskedőket is megadóztatták. Az intézkedések eredményeként a gyógyszerforgalom 2004-es szintre esett vissza, a gyógyszergyárak forgalma pedig jelentősen csökkentek az innovatív gyártók esetében. A jövőbeli feladatok mellett arról a reményteljes nemzetközi tapasztalatról esett szó, mely szerint a drasztikus változásokat követően a helyzet valamelyest visszaáll az eredeti állapot közelébe (az előadás összefoglalóját külön közöljük szerk.). Dr. Dózsa Csaba egészségpolitikai szakértő az egészségbiztosítási rendszer változásainak a gyógyszertárak működtetésére gyakorolt várható hatásait elemezte. Az egy- vagy több biztosítós rendszer elképzelése cikkcakkok és vargabetűk mentén változott a különböző kormányok idején, párttól és ideológiától független furcsa fordulókat téve. Következetesség, folytonosság és fokozatosság nélkül váltakoztak az egy több, társadalombiztosítás magánbiztosítás, for-profit nonprofit

5 5. oldal, összesen: 7 oldal biztosítási megoldás-csírák, míg megszületett a jelenlegi politikai, nem szakmai kompromisszum. Az egészségbiztosításról szóló 2008.évi tv. grandiózus, 172 paragrafusból áll, ám feles törvényként a kormánypártok parlamenti többsége egyszerűen módosíthatja, igen sok alapvető fontosságú kérdés szabályozását pedig alacsonyabb szintű jogszabályok fogják meghatározni, ma még ismeretlen tartalommal. A gyógyszertárak számára viszont kormányrendeletből törvényi szintre kerültek a pénztárak ellenőrzési jogosítványai, ugyanakkor a szerződéskötés, az elszámolás átfutási ideje, a finanszírozási gyakoriság, a pénztárak által alkalmazható eltérő kedvezmények és díjtételek elszámolása a törvényben kidolgozatlan. A legrosszabb forgatókönyvet is felvázolta az előadó, amennyiben az üzleti befektető rövid távon nyereséget akar realizálni: a kifizetés halasztására törekednek a pénztárak, igyekeznek leszorítani az árakat, csökkenteni az igénybevételt (alulkezelés?), megoldják valahogyan a biztosítottak kockázati szelekcióját, és nyereséggel eladni a résztulajdont. Dr. Bodrogi József, az ELTE Egészség - Gazdaságtani Kutatóközpontjának programigazgatója a gyógyszer-kiskereskedelem aktuális problémáiról tartott előadásában a szűkebb területünkön mutatott be drámai képet. A 2007-ben a gyógyszer-kiskereskedelem árréstömege drámaian visszaesett, miközben a piaci szereplők száma nőtt. Ilyen mértékű csökkenés csak válságzónákban szokott bekövetkezni, ráadásul a gyógyszerpiacon elszenvedett veszteség jó része a legkevésbé feltőkésített patikákon csapódott le. Az előadó arra kereste a választ, milyen okok miatt csökkent az árrés-tömeg; miért nálunk legalacsonyabb Európában a kiskereskedelmi árrés, és milyen döntések vezettek ide. A patikai árbevétel csökkenésének okai a forgalom volumenének csökkenése, a generikumok árleszorító hatása, a készlet-leértékelődés veszélye. A versenytársak számának növekedése nem állt meg, a verseny igazából csak most kezdődik, a gazdasági környezet nagyon kockázatos. A 2008-as év a patikák számára még kedvezőtlenebb lesz, holott üzemgazdasági értelemben kb. 600 patika már 2007-ben veszteséges volt. A túlélésre esélyt a megváltozott környezethez való alkalmazkodás adhat, új szolgáltatások nyújtásával, a készletezés racionalizálásával, az irányítás költségeinek csökkentésével, az árváltozások folyamatos nyomon követésével. Tudomásul kell venni, hogy a politika a konvergencia-program miatt kényszerpályán van, pozitív elmozdulás nem várható. A gyógyszerellátás eddig kiszámítható rendszere és színvonala sérült, a cél az elviselhető túlélés. Szombat délután a tudományos és szakmai programok kapták a főszerepet. Dr. Samu Antal bevezetőjében rövid áttekintővel szolgált a gyógyszerellátó asszisztens és szakasszisztens képzés helyzetéről, bemutatta a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kara vezetőit, akik ismertették szakmai terveiket (részletesen külön közöljük szerk.). Ugyancsak ez a fórum adott otthont a MOSZ és a Waterdeep szerződéskötésének. Prof. Dr. Kerpel-Fronius Sándor a SE Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézete igazgatója tartotta a program vezérelőadását. A biológiai gyógyszerekről tartott prezentáció többek között a szakterület pontos bemutatásával, a rekombináns DNS technológia ismertetésével, a hasonló biológiai készítmények előállításának, lehetséges eltéréseinek elemzésével foglalkozott részletesen. Ezeken túlmenően Kerpel professzor hasznos javaslatokat fogalmazott meg a gyógyszerészek

6 6. oldal, összesen: 7 oldal számára a hasonló biológiai gyógyszerek biztonságos klinikai és gyógyszertári alkalmazásához. Dr. Samu Antal kognitív szolgáltatási lehetőségek gyógyszertári megvalósítását ismertette a hallgatósággal. Magyarországon a MOSZ által meghonosított szakterület rövid történeti bemutatását követően, a gyógyszerészi gondozással kapcsolatos tapasztalatok mellett a gyógyszerek alkalmazásához kötődő hibákról beszélt részletesebben, majd a gyógyszerészi szolgáltatások fő intervenciós területeit ismertette. A gyógyszerészi gondozás terén elért eredmények, a pillérek, és a jövőben várható újabb programok ismertetése szintén az előadás részét képezte. Örvendetesen megnövekedett a gondozási programban résztvevő kollegák létszáma. Napjainkra közel hatszázra tehető a hypertonia, a diabetes, a dyslipidemia és a metabolikus syndroma programokban résztvevő patikák köre. A MOSZ alelnöke beszámolt a gyógyszerészi gondozási tevékenység jogi szabályozásának helyzetéről is. Dr. Rékassy Balázs, egészségpolitikai szekértő, a Boiron ügyvezető igazgatója az egészségbiztosítási rendszer változásával kapcsolatos negatív képet további sötét színekkel egészítette ki. A patikákra vonatkozóan középtávon várja elérkezni azt az időt, amikor - a piac logikája alapján- a nagyok kezében koncentrálódó patikák lobbyja ki tudja harcolni a magasabb, akár 30%-os árrést. (Kérdés, hol leszünk mi akkor. Szerk.) A szombati nap záró programja volt a gyógyszerészi érdekérvényesítő gyakorlat fóruma. A Magyar Gyógyszerészeti Társaság részéről Prof. Dr. Erős István elnök, a Magyar Gyógyszerészi Kamara képviseletében Horváth Tamás elnök, míg a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének részéről meghívó házigazdaként Dr. Mikola Bálint elnök tartottak a zsúfolásig megtelt előadóban vitaindítót. Az előadók részletesen ismertették szervezeteik feladatait, tevékenységét az érdekvédelemben, és az előttük álló teendőket. Egyfajta elszámolás is része volt a programnak, hiszen pont egy évvel ezelőtt volt az első közös szervezeti fórum ugyancsak a MOSZ siófoki konferenciáján, ahol közös, és a szervezetekre szabott specifikus feladatok elfogadásában született egyezség. Az elnökök expozéiban a gazdasági nehézségekkel kapcsolatos gondok felvetése visszatérő gondolat volt, de a kitörési pontokban és a prioritásokban fellelhető volt a véleménykülönbség. Az előadások elhangzása után a konferencia jelenlévő előadói, válaszoltak az előzetesen írásban feltett, valamint a helyszínen szóban elhangzó kérdésekre. Végezetül Dr. Mikola Bálint a nap zárógondolataként hangsúlyozta, hogy vizitdíj és egyéb hatások miatt a gyógyszertárakban közel 20%-al megnövekedett beteg-gyógyszerész találkozás, amely ma napi re tehető, komoly stratégiai lehetőségeket rejt magában. Csak a szakmai szolgáltatás fejlesztése lehet a záloga a versenyben való talpon maradásnak. A fórumot lezáró összegzésében a MOSZ elnöke megfogalmazta a Gyógyszertár-működtetés 2008 konferencia szakmai fórum által is megerősített kulcsüzeneteit, egyben felhívta a figyelmet a szakmai szervezetek együttműködésének jelentőségére. Vasárnap Vasárnap reggel az Egészségbiztosítási Pénztárak elszámoltatási rendszerének terveiről kaphatott tájékoztatót a publikum, majd 10 óra után vette kezdetét a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének éves beszámoló és tisztújító közgyűlése. Dr. Mikola Bálint leköszönő elnök üdvözölte a hallgatóságot, majd néhány gondolattal kiegészítette a Gyógyszertár 2008 februári

7 7. oldal, összesen: 7 oldal számában leközölt (32.old) elnöki beszámolóját. A MOSZ elnöke szerint az egyik legnehezebb időszakon, a paradigmaváltás kezdetén már túl van a gyógyszerésztársadalom, a verseny azonban csak most kezdődik. Dr. Schlégelné Békefi Csilla alelnök asszony a megyei szervezetek munkájáról, a megyékben történt választásokról és a jelentős taglétszám emelkedésről számolt be a közgyűlésnek. Dr. Samu Antal alelnök úr a gyógyszerészi gondozás eredményeiről, jövőjéről, a nemzetközi kapcsolatok terén szerzett tapasztalatokról adott tájékoztatást. Csejtei Marianna főtitkári beszámolója részletesen ismertette a MOSZ 2007-es gazdálkodását, kiadások és bevételek tekintetében egyaránt. Szalai Margit a felügyelőbizottság értékelését terjesztette a közgyűlés. A közgyűlés második részében került lefolytatásra a MOSZ 2008-as tisztújító választása. A MOSZ elnökségének tagjai, A MOSZ Felügyelő Bizottságának tagjai, [ - MOSZ Info - ] Forrás: Magángyógyszerészek Országos Szövetsége -