Célzott mérőhálózat létrehozása a globális klímaváltozás magyarországi hatásainak nagypontosságú nyomon követésére

Átírás

1 NKFP /2005 BKOMSZ05 Célzott mérőhálózat létrehozása a globális klímaváltozás magyarországi hatásainak nagypontosságú nyomon követésére ZÁRÓJELENTÉS Konzorciumvezető: Országos Meteorológiai Szolgálat Konzorciumi tagok: Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék Témavezető: Nagy Zoltán A projekt honlapja:

2 Tartalomjegyzék A projekt célkitűzése.. 3 Az eredmények tudományos, műszaki tartalmának bemutatása 4 A projekt tervezett és tényleges időtartama 9 A projekt résztvevői...10 A projekt monitoring mutatói 11 A projekt tervezett és tényleges költségei költségnemenként...13 Az eredmények gazdasági és társadalmi hasznosíthatóságának bemutatása 15. 2

3 A projekt célkitűzése A projekt célja, a globális klímaváltozás magyarországi hatásainak a jelen helyzettől kiinduló nyomon követése. A cél megvalósítása érdekében az Országos Meteorológiai Szolgálat alap mérőrendszerébe integrálva egy háttérklíma hálózatot hoznánk létre. A mérőhálózat telepítését megelőző, széleskörű módszertani vizsgálatok, a mérési körülmények - területi reprezentativitás, természetes és mesterséges tereptárgyak zavaró hatásaitól mentes mérési körülmények, melyek hosszú távra is tervezhetők, illetve ismertek -, az alkalmazott mérési módszerek és eszközök, valamint a mérésekhez kapcsolódó adatellenőrzési és karbantartási eljárások, a mérési eredmények olyan, korábban nem elérhető megbízhatóságát, pontosságát, illetve időbeli stabilitását biztosítják, melyek szilárd alapot nyújtanak, a globális klímaváltozás magyarországi hatásainak lehető legpontosabb felméréséhez. A mérőhálózat, az alapfeladat ellátásán túl, lehetőséget nyújt azon vizsgálatok elvégzésére is, ahol a közvetlen környezet (ez paraméterenként változik) mérési eredményt befolyásoló hatásaira vonatkozó kérdésekre keressük a választ. A háttérklíma hálózat a kinyújtott kéz politikájával lehetőséget és segítséget kínál minden olyan szervezet által tervezett mérési program számára, amely alapvetően a klímaváltozás hatásaival foglalkozik. 3

4 Az eredmények tudományos, műszaki tartalmának bemutatása I. Munkaszakasz A projekt megvalósítása során végrehajtott feladatok Sor szám Feladat megnevezése Közreműködő konzorciumi tagok 1. A mérőhálózat optimális felépítésére vonatkozó módszertani OMSZ vizsgálatok 2. Háttérklíma állomások standard mérési programjának OMSZ meghatározása 3. A kiemelt háttérklíma állomás mérési programjának ELTE meghatározása 4. A kiemelt háttérklíma állomáshoz kapcsolódó, a közvetlen OMSZ környezet hatásait elemző vizsgálatok módszertani megalapozása 5. A kékestetői napsugárzás mérő állomás mérési programjának OMSZ meghatározása 6. A talajfelszín hatása az alapvető klímaparaméterek méréseiben ELTE 7. A napsugárzás által okozott hiba a léghőmérséklet mérések OMSZ eredményeire 8. A csapadékmérésekhez kapcsolódó módszertani vizsgálatok OMSZ II. Munkaszakasz Sor Feladat megnevezése szám 1. A standard és bővített programú háttérklíma állomásokhoz kapcsolódó beruházás bonyolítása, 1-1 mérőállomás telepítése Közreműködő konzorciumi tagok OMSZ-ELTE III. Munkaszakasz Sor Feladat megnevezése szám 1. A kékestetői napsugárzás mérő állomáshoz kapcsolódó beruházás bonyolítása, a telepítés végrehajtása 2. 2 db standard mérési programmal működő mérőállomás telepítésre történő előkészítése, a megfelelő mérőhelyek kiválasztása, a hosszú távú működtetéshez szükséges együttműködések kialakítása. 3. A standard mérőállomások körül összesen 7 automata csapadékmérő telepítése súlyméréses elven működő, szélárnyékoló gallérral ellátott csapadékmérőkkel. Közreműködő konzorciumi tagok OMSZ OMSZ OMSZ 4

5 A projekt megvalósításának jelentősebb állomásai és eredményei Az I. munkaszakaszban a léghőmérséklet és a csapadékmérések megbízhatóságának növelése érdekében végzett módszertani vizsgálatok a hazai meteorológiai mérési gyakorlatban mindenképpen újszerűek és előre mutatóak, melyek nemzetközi szinten is érdeklődésre tarthatnak számot. A léghőmérséklet mérések megbízhatóságának növelésére irányuló vizsgálatok során az árnyékoló szerkezetek által okozott hibák nagyságát vizsgáltuk különböző időjárási feltételek mellett. Ennek érdekében az Országos Meteorológiai Szolgálat Marczell György Főobszervatóriumában mérőhelyet alakítottunk ki, ahol az OMSZ földfelszíni mérőhálózatában alkalmazott árnyékoló szerkezetek mellett, számos más típusú árnyékolót is vizsgáltunk, keresve a projekt elvárásainak leginkább megfelelőt. Külön említést érdemel a referenciára alkalmazott megoldás, ahol egy napkövető szerkezettel a direkt napsugárzással szemben folyamatos kitakarást biztosítottunk a referencia szenzor elhelyezésére szolgáló árnyékoló számára. Bár az említett vizsgálatok elsősorban, a projekt I. munkaszakaszához kapcsolódtak, a mérőhely jelenleg is működik, folyamatosan bővítve ismereteinket az említett problémakörhöz kapcsolódóan. A mérőhely egyben lehetőséget biztosított arra is, hogy egy fiatal szakdolgozó meteorológushallgató is bekapcsolódjon az említett vizsgálatokba, számottevően bővítve a témához kapcsolódó ismereteinket, többek között használható munkaformulát kidolgozva az OMSZ földfelszíni mérőhálózatában alkalmazott léghőmérő árnyékolók által okozott hibák korrekciójára. A szakdolgozó hallgató Az árnyékolók hatása a léghőmérséklet-mérések és a hosszú távú adatsorok megbízhatóságára című szakdolgozatát 2010 júniusában jeles eredménnyel védte meg az ELTE Meteorológiai Tanszékén. A léghőmérő árnyékoló szerkezetek által a léghőmérséklet mérésekben okozott hiba vizsgálatára vonatkozóan számos nemzetközi utalást találunk, ám a környező országok meteorológiai szolgálatainál ezen vizsgálatok nem igazán tipikusak. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) mérésekkel és megfigyelésekkel foglalkozó Bizottságának idén szeptemberben, Helsinkiben tartott ülésén határozat született ún. LEAD CENTRE-k létrehozásáról - a kalibrálási folyamatok pontosítása és egységesítése érdekében -, melyhez kapcsolódóan első körben a németországi Lindenberg, illetve az olaszországi Vigna di Valle jelentkezését fogadták el. Korábbról meglévő kapcsolataink révén az olaszországi mérőhely jelezte, hogy szívesen fogadná együttműködésünket a leendő kalibrációs központ munkatervének kidolgozásában és az operatív feladatok végrehajtásában. A WMO VI. régiójában betöltött sugárzási centrum szerepünkön túl, javaslattal fogunk élni a léghőmérő árnyékolók vizsgálatába történő bekapcsolódásra is. Módszertani vizsgálataink másik területe a csapadékmérés területe volt. Miután a léghőmérséklet mellett a csapadék a másik, alapvető meteorológiai paraméter a klíma változása szempontjából, így megbízható mérésének biztosítása ugyancsak nagy fontossággal bír. Ebben az esetben a vizsgálat tárgyát a szél, zavaró hatásának tanulmányozása képezte, mivel a szél esetenként igen jelentős hibát okoz a mérésekben, főleg hó esetében. Ezen irányú vizsgálatainkról ugyancsak elmondható, hogy a hazai és nemzetközi meteorológiai mérési gyakorlatban is teljesen újszerű megközelítést alkalmaztunk. Együttműködést alakítottunk ki a BME Áramlástan Tanszékével, ahol a FLUENT 6.2 program segítségével modelleztük a különböző geometriai felépítésű csapadékmérők és szélárnyékoló gallérok viselkedését. A modellszámítások, a szakirodalomban fellelhető és a WMO által használt referencia eszközre alapozott mérésekkel, igen jó egyezést produkáltak, mind hó, mind eső esetén, a szél által okozott hiba nagyságára vonatkozóan. A módszer igen nagy előnye, hogy a szabadtéri mérések minden korlátjától eltekinthetünk (pl. 5

6 a nagyméretű, bonyolult referenciaárnyékolók, vagy hosszú idő a megfelelő vizsgálati adatsor előállításához), a gyors és bármilyen időjárási helyzetet reprodukálni képes modellszámítás segítségével. A II. munkaszakaszban a bővített mérési programmal rendelkező mérőállomás telepítése és beüzemelése számos kihívást jelentett, mind az alkalmazott mérési program, mind az alkalmazott mérőeszközök tekintetében. A Debrecen-Kismacs mérőállomás mérési programja számos olyan elemet tartalmaz, amely korábban nem szerepelt az Országos Meteorológiai Szolgálat földfelszíni mérőhálózatának programjában, így ezek mindenképpen újszerűek a hazai meteorológiai mérési gyakorlatban. Ezek a következők: Direkt árammérések Eddy-korrelációs módszer segítségével a szenzibilis és latens hőáramok meghatározására; Talajhőmérséklet, talajhőáram, talajnedvesség mérése a felszín közeli talajrétegben tárolódó energia mennyiségének meghatározására; A sugárzásegyenleg, pontos 4 komponenses módszer alapján történő meghatározása, mely mérések korábban csupán az OMSZ Budapest-Lőrinc mérőhelyén folytak. Az említett mérésekkel a felszín energiaegyenlegének alakulását követhetjük nyomon. 10 méteres mérőtornyon 1, 2, 4 és 10 méteres szinten léghőmérséklet, légnedvesség és szélsebesség mérések, a talaj közeli réteg alapvető paramétereire vonatkozó gradiensek meghatározására. A korábban említett kihívások egyrészt, az alkalmazott új méréstechnikához kapcsolódó működtetési tapasztalatok megszerzését, illetve a hosszútávon fenntartható, megbízható infrastrukturális háttér kiépítését jelentették. Néhány fontosabb eredményt emelnénk ki: A pályázathoz kapcsolódó és az OMSZ alaphálózatához tartozó mérőállomások mérési adatsorainak elemzése, rávilágítva a mérőhelyek közvetlen környezetének a hőmérsékleti adatsorokra gyakorolt hatására. A bővített mérési programmal működő mérőállomás adatfeldolgozási rendszerének fejlesztése, a mérési adatok minőségbiztosítása (Morvai, 2010, Nagy et al., 2008, 2010; Popov et al., 2010; Törék, 2009; Weidinger et al., 2008b). Ehhez kapcsolódóan a profilmérőrendszer szélenergetikai alkalmazását szemléltetjük. A légkör alsó 100 m-es rétegében elterjedten alkalmazzák a hatványkitevős szélprofil-közelítést. 1. ábra: A b hatványkitevő átlagos napi menete a debreceni 10 m-es mérőtorony 30 perces átlagos szélsebesség adataiból december február. Kiegészítő feltételként azokat az eseteket vizsgáltuk, ahol U(1 m) > 1,5 m/s, és a profilillesztés maximális hibája 0,2 m/s-nál kisebb volt. 6

7 Az alacsony vegetációjú mezőgazdasági terület feletti mérések lehetővé teszik, hogy a 4 szinten (1, 2, 4, 10 m) folyó profilmérések alapján határozzuk meg a profilkitevőt (b). u ) b ( z2) = u( z1) ( z2 / z1, ahol u 1 és u 2 a z 1 és z 2 szinten mért szélsebesség. Indifferens egyensúlyi helyzetben a b kitevő értéke 1/7 (Irwin, 1979). Példaként a es téli adatok feldolgozását mutatjuk be az 1. ábrán. Kis szelek esetén nem bír jelentőséggel a b paraméter. Ha az összes eset alapján számítjuk ki a b hatványkitevő átlagos napi menetét, akkor ugyan a szakirodalommal egyező jellegzetes napi menetet kapunk, de nem megfelelően becsüljük az energetikai számításokhoz szükséges szélprofilokat. Ha azokat az eseteket elemezzük, amikor az 1 m-es szint szélsebessége meghaladja az 1,5 m/s sebességet, s a profilillesztés maximális hibája 0,2 m/s-nál kisebb, akkor télen már az indifferenshez közeli profilkitevőt kapunk, kis napi menettel. Ez a hatványkitevők átlagolásában rejlő bizonytalanságra hívja fel a figyelmet. A debreceni állomás mérési programja alkalmas a turbulens diszperziós paraméterek meghatározására is (Bozó et al., 2006; Foken, 2008). Ehhez a turbulencia paraméterek (u *, T *, L, a súrlódási sebesség, dinamikus hőmérséklet, Monin-Obukhov hossz) ismerete szükséges. Ilyen feldolgozásokat is végeztünk (Weidinger et al., 2008; Törék, 2009) őszén bekapcsolódtunk a NitroEurope program keretében működő európai ammónia és salétromsav ülepedést mérő rendszer (COTAG) fluxusszámító moduljának tesztelésébe. Itt egy kisebb kapacitású CR1000-es adatgyűjtőt programoztunk. A III. munkaszakaszban megvalósult fejlesztések közül az OMSZ, illetve a hazai meteorológiai mérési gyakorlatban újszerű megoldásokat, az expedíciós mérések alapján kifejlesztett fluxus számítási programokat, valamint hazai és nemzetközi felhasználásukat emeljük ki: Mindenképpen újszerű és a klíma állapotának nyomon követése szempontjából egyértelműen többlet információval bír, a napsugárzás mérések bővítéséhez és korszerűsítéséhez kapcsolódó fejlesztés, mely az alap célkitűzés teljesítésén túl, lehetőséget biztosít nemzetközi mérőhálózatokhoz (lásd BSRN) történő csatlakozáshoz is. A folyamatosan bővülő adatbázis pedig lehetővé teszi fiatal kollégák, egyetemi és Phd. hallgatók számára a témában történő elmélyülést, mely a mérőhálózat hosszú távú működtetését tekintve alapvető fontosságú. Miután mind a három háttérklíma mérőállomás mérési programja tartalmazza a napsugárzási egyenleg mind a négy komponensének a meghatározását, ezáltal az OMSZ mérőhálózata az ezen mérések tekintetében egyedülinek számító Budapest-Lőrinc mérőállomás mellett további 3 mérőhellyel bővül. A napsugárzási egyenleg komponenseinek mérését a jelenleg rendelkezésre álló legpontosabb mérőeszközökkel végezzük. A mérőállomások működtetésére kiterjed az OMSZ ISO minőségbiztosítási rendszere, amely a jövőben megfelelő hátteret biztosít a hiteles információszolgáltatás számára. A III. munkaszakaszban a három háttérállomás környezetében a csapadékviszonyok pontosabb feltérképezése érdekében, összesen hét darab automata csapadékmérő telepítésére is sor került. A szélvédő gallérral ellátott, súlyméréses elven működő automata csapadékmérők ugyancsak újszerű alkalmazások, melyek GPRS alapú kommunikációs rendszere real-time módon történő adatáramlást biztosít az OMSZ központi adatbázisa felé, felszíni megbízható mérési adatokkal támogatva az OMSZ radarhálózatából származó, csapadékinformációk esetében alkalmazott korrekciós eljárásokat, illetve a veszélyes időjárási helyzetek nyomon követését. A közvetlen környezet hatásait elemző vizsgálatok kimutatták, hogy. 10 méteren a felszín, illetve az időben változó felszín (mezőgazdasági művelés, albedo) léghőmérsékletre 7

8 gyakorolt hatása már jelentősen csökken. A zavartalan és állandónak tekinthető mérési környezet tehát, döntő fontosságú a vizsgálni kívánt trendek detektálásában. Ezért az OMSZ automata mérőhálózatában is indokolt lehet néhány mérőállomáson, első lépésként mindenképpen a Debrecen-Reptér mérőállomáson, a mérési program kibővítése a 10 méteres magasságban mért léghőmérséklettel. Mindenképpen említést érdemel a magyarországi klímaállapotok nyomon követése érdekében a nemzeti parkok és az OMSZ között kialakult kapcsolat és együttműködés, amely együttműködés ugyancsak újszerű és hosszútávon meghatározó jellegű. A torony- és energiaháztartás mérések feldolgozásának, az éghajlati adatok modellezési (terjedés, alapszennyezettség, ökológiai és anyagáram), továbbá energetikai feladatokban (szél, napsugárzás) történő alkalmazásának fontosabb fejlesztései, eredményei és hatásai: A Campbell típusú mérésadatgyűjtő (CR1000, CR3000) nyílt kódú fluxusszámító gyári programjának (ECSoft-EB Eddy Covariance program) fejlesztése. A K+F tevékenység eredményei felhasználásra kerültek az EU6 NitroEurope programban kialakított COTAG (Conditional Time Averaged Gradient) mérőrendszer adatgyűjtő programjában (szonikus anemométer, 2 szinten folyó denuderes mérések az ammónia és a salétromsav havi átlagos ülepedésének meghatározására különböző stabilitási viszonyok mellett). A Poznani Mezőgazdasági Egyetemen épített mérőrendszerrel különböző európai ökoszisztémák felett folynak hálózatszerű mérések. A Campbell adatgyűjtő nyers eddy-kovariancia adatainak (ECSoft-EB Eddy Covariance program) utófeldolgozása, a Bayreuthi Egyetem Mikrometeorológiai Tanszékén kifejlesztett fluxus-számító módszer adaptálásával (Maunder és Foken, 2004; Törék, 2009; Nagy et al., 2010), Mobil mikrometeorológiai mérő-adatgyűjtő rendszer fejlesztése és alkalmazása expedíciós mérésekre (Kiss, 2010; Pogány et al., 2009, 2010a-c; Weidinger et al., 2009a-c,f), Részvétel külföldi mérési programokban, Lengyelországban (Turew, június, október) és Dániában (Bjerringbro, április): energiamérleg komponensek, szél, hőmérséklet, nedvesség és ammónia gradiens mérések, az adatfeldolgozó program fejlesztése (Theobald, et al., 2010; Weidinger et al., 2009d,e), A K+F tevékenység eredményeinek bemutatása hazai és nemzetközi fórumokon, a projekt eredményeinek beépítése az egyetemi oktatásba, TDK és diplomamunkák készítése (Weidinger et al., 2008b; Weidinger, 2009; Weidinger és Horváth, 2009; Weidinger, 2010), A Jedlik Ányos pályázatra alapozva kiegészítő források bevonása a K+F tevékenységbe, a nemzetközi mérési expedíciók finanszírozására (ESF European Scientific Foundation, Nine Short Visit Grant 2414; COST 729; EU6-NitroEurope központi keret), Új kutatási programok (TÁMOP /B-09/KMR ) indítása, új pályázatok (OTKA, EU7) beadása, hazai és bilaterális (magyar-szerb) kutatási együttműködések szervezése. Végül meg kell jegyeznünk, hogy a pályázat keretén belül megvalósult háttérklíma hálózattal csupán az alapjait raktuk le a Magyarország klímáját hosszútávon, hitelesen követni képes mérőhálózatnak, amely mind az alkalmazott méréstechnika, mind a kialakított együttműködési forma tekintetében véleményünk szerint megbízható alapot nyújt a további fejlesztésekhez. 8

9 A projekt tervezett és tényleges időtartama A projekt a tervek szerint hároméves futamidővel számolt. Az első két munkaszakasz feladatainak végrehajtása a tervek szerint alakult, míg a harmadik munkaszakaszban a kitűzött feladatok megvalósítását több tényező is jelenetős mértékben hátráltatta, több mint másfél éves csúszást eredményezve az eredetileg kitűzött futamidőhöz képest. - Az első komoly csúszást a témavezető 2009 év elejei, kórházi kezelést és tartós betegállományt eredményező betegsége okozta. Mivel a projekt megvalósítása során a témavezető szervező, irányító és végrehajtó szerepköre meghatározó volt a témavezető teljes munkaképességének visszanyeréséig, gyakorlatilag 2009 év őszéig a projekt megvalósítása szünetelt. - A második jelentős nehézséget, ahogy ezt korábban már többször hangsúlyoztuk, a harmadik munkaszakaszban a mérőállomások telepítéséhez kapcsolódóan, a megfelelő helyszín megtalálása okozta. A projekt tervezésekor sajnos nem tudtuk előre pontosan felmérni, hogy a mérőhelyekkel szembeni elvárások teljesítése mekkora nehézséget fog okozni. Részben ez azzal is összefügg, hogy az OMSZ jelenlegi földfelszíni mérőhálózatában a mérőhelyekkel szembeni elvárások lényegesen egyszerűbbek, mint a projekten belül megvalósult mérőrendszer esetében. Hozzájárultak a nehézségekhez a es téli időszak átlagostól szigorúbb időjárási feltételei is. Ugyanis, a mérőállomások telepítéséhez kapcsolódó infrastrukturális háttér kiépítése jelentősebb föld, betonozási, illetve kábelezési munkákat igényel, de az idei tél szigorúbb időjárási körülményei az említett előkészületi munkákat nagyban hátráltatták 9

10 A projekt résztvevői Szakértő neve Közreműködő státusza Konzorciumi tag sorszáma Munkaidő ráfordítás (óra, FTE) Nagy Zoltán Projektvezető, PhD fokozat 0,26 nélküli kutató Dr. Baranka PhD fokozatú Györgyi kutató 0,03 Gili Balázs ,06 Horváth Gyula PhD fokozat nélküli kutató 0,02 Nagyné Kovács PhD fokozat Eleonóra nélküli kutató 0,16 Sebők István PhD fokozat nélküli kutató 0,02 Dr. Szalai Sándor PhD fokozatú kutató 0,03 Tóth Zoltán PhD fokozat nélküli kutató 0,08 Dr. Weidinger Egyetemi docens Tamás 0,12 Gyöngyösi András PhD hallgató Zénó 0,15 Hopp Sándor technikus ,04 Horváth Gábor Egyetemi hallgató 0,01 Machon Attila Tudományos segédmunkatárs 0,09 Dr. Matyasovszky Egyetemi docens István 0,05 Mislai Gábor technikus ,005 Bordás Árpád vendégkutató ,06 10

11 A projekt monitoring mutatói Formanyomtatvány monitoring adatszolgáltatásra A táblázatot értelemszerűen csak a projekt kapcsán értelmezhető sorokban kell kitölteni A *-gal jelölt mutatókat az éves, illetve a záró beszámolókban, a többi adatot a projekt lezárását követően a KPI felhívására kell megadni, ezeknek az adatoknak a szolgáltatását a KPI felhívására a projekt lezárását követően 5 évig kell biztosítani. Eredmény 1. A projekt hasznosítható eredménye Kifejlesztett új* o termék(db) o szolgáltatás (db) 1 (mérés-adatgyűjtő és feldolgozó rendszer energetikai célú szélmérésekhez) o technológia (db) 1 (mobil mérés-adatgyűjtő és feldolgozó rendszer mikrometeorológiai és energiaháztartási mérésekhez) o Benyújtott szabadalmak száma* o hazai (db) o PCT (db) o külföldi (db) Megítélt szabadalmak száma o hazai (db) o PCT (db) o külföldi (db) Egyéb iparjogvédelmi oltalom.(db)* (pl: védjegy, mintaoltalom, stb.) 2. Tudományos eredmények Publikációk* száma(előadásokat is beleértve) 19 o Hazai (db*x impact faktor) 2 (Cereal Res. Comm., Időjárás) o Nemzetközi (dbx*impact faktor) (2*1.414); (3*5,552) (2 Boundary-Layer Met., 1 Int J. Environ and Poll.), 2,724 (Atmospheric Environment) Disszertációk száma; PhD (db)* Eredményezett új nemzetközi projektek száma (db) 3 Magyar-Lengyel mérési expedíció az EU6 NitroEurope ( ) keretében az ESF támogatásával, 2008.; COST ES , Bjerringbro, Dánia, április, mérési expedíció az EU6 NitroEurope ( ) program és a COST729 támogatásával. 3. Emberi erőforrás * A projektbe bevont PhD hallgatók száma (db) 4 A projektbe bevont új posztdoktorok száma (db) A projekt teljesítésére hazatelepült külföldi kutatók száma (db) A projekt révén létrejött munkahelyek száma (db) 0.5 Oktatásban/képzésben hasznosított eredmények száma? (db) 3 (PhD, Ms kurzusok, TDK tevékenység) 4. Gazdasági hasznosítás Az eredményt hasznosító cég(ek) száma (db) 1 (GAIASOLAR, szélmérések) A projekt eredményeként létrejött többlet árbevétel (Ft) és/vagy költségcsökkenés (Ft) A hasznosító cég(ek) száma (db), elérhetősége 11

12 5. Társadalmi hasznosítás Horizontális szempontok érvényesülése (fenntartható fejlődés, környezetvédelem, esélyegyenlőség, biztonság, regionális egyenlőtlenségek mérséklése) o a fenntartható fejlődéshez és a környezetvédelemhez? (I) Részvétel az alap éghajlati mérőrendszer tervezésében, működtetésében, az adatfeldolgozó és minőségbiztosítási rendszer kidolgozásában, fejlesztésében, hazai és nemzetközi publikálás o az esélyegyenlőség megvalósításához? (I) Nők, egyetemi hallgatók, határon túli fiatal kutatók bevonása a programba o a biztonsághoz? (I) Az alap-éghajlati mérőrendszer alkalmas terjedési modellszámításokhoz szükséges parametrizációs eljárások kialakításához. Pontosabb képet kapunk a lehetséges éghajlatváltozás mértékéről, ami a gazdasági-tervezési feladatok megalapozásához szükséges. o a regionális egyenlőtlenségek mérsékléséhez? (I) EU6 program keretében a Kiskunsági Nemzeti Parkban (Bugac-puszta) folynak folyamatos mikrometeorológiai és levegőkémiai mérések, valamint Kelemenszéken vízfelszín feletti energiaháztartás mérések. A projekt eredményeinek nyilvános bemutatása o Szakmai körökben Tudományos előadások, konferenciák, Meteorológiai Tudományos Napok, cikkek, kiadványok; EMS EGU, kutatási együttműködés az Újvidéki Egyetemmel és a Szerbiai Meteorológiai Szolgálat Újvidéki Irodájával, részvétel a COST ES0804 programban. o Nagyközönség körében: GLOBE program keretében tájékoztató középiskolásoknak, Matematikus hallgatói Szeminárium, Meteorológus TDK Nyári Iskola (2008, 2009, 2010) 6. Egyéb, a projekt jellegéből adódó, speciális monitoring mutatók A project hozzájárult további hazai K + F kutatásokban való részvételhez, ami a felszín-légkör kölcsönhatások mérésén és modellezésén keresztül kapcsolódik a jelen kutatáshoz: (i) GVOP /3.0 Környezettudományi Műszerpark fejlesztés ( ), (ii) Többléptékű terjedési modellrendszer fejlesztése a 2010-ig várható hazai légszennyezettség környezeti hatásainak becslése 3A/088/2004 NKFP, (iii) Részvétel a COST ES0804 programban, (iv) bekapcsolódás a TÁMOP Kutatóegyetemi Pályázatba (TÁMOP /B-09/KMR ). 12

13 A projekt tervezett és tényleges költségei költségnemenként A konzorcium vezetője (OMSZ) I. munkaszakasz II. munkaszakasz III. munkaszakasz Eszköz beszerzés terv tény eltérés Dologi terv tény eltérés Személyi juttatások Terv tény Eltérés Összesen táblázat Konzorciumi partner (ELTE) I. munkaszakasz II. munkaszakasz III. munkaszakasz Eszköz beszerzés terv tény immateriális eltérés Dologi terv tény eltérés

14 Személyi juttatások Terv tény Eltérés Összesen táblázat OMSZ: A projekt költségeinek költségnemenkénti összesítőjét tartalmazó 1 táblázat mutatja, hogy a konzorciumvezető Országos Meteorológiai Szolgálat esetében minden munkaszakasznál jellemző a dologi kiadásokból a felhalmozás javára történő átcsoportosítás, melynek nagysága jellemzően millió Ft. Az átcsoportosítást alapvetően a projekt jelentős eszközigénye indokolta, egyrészt a projekt tervezési időszakához képest a beszerzési árak módosultak, másrészt, az eszközök egy jelentős részét a külföldi piacról szereztük be, amely során a beszerzési árak esetenként számottevő mértékben függtek a Forint, illetve jellemzően az EURÓ és az Angol Font árfolyamától. A személyi juttatások esetében a projekt volumenéhez képest említésre méltó eltérések nem adódtak. ELTE: A dologi kiadások kiegyensúlyozottsága mellett említésre érdemes átcsoportosításokra váltakozó előjellel, az eszközbeszerzés és a személyi juttatások között került sor (2. táblázat). Ahogy korábban láthattuk a projekt eredményeire támaszkodva, az ELTE hasonló témájú nemzetközi mérési projektekben vett részt, melynek esetlegesen felmerülő, eszközbeszerzéshez kapcsolódó költség igényeit a tervezés időszakában nem lehetett felmérni. Másrészről viszont a mérési eredmények feldolgozásának, értelmezésének előtérbe kerülésekor a többlet humán erőforrás alkalmazása igényelte a személyi juttatások javára történő átcsoportosítást. 14

15 Az eredmények gazdasági és társadalmi hasznosíthatóságának bemutatása A K+F tevékenység eredményei felhasználásra kerültek az EU6 NitroEurope programban kialakított COTAG (Conditional Time Averaged Gradient) mérőrendszer adatgyűjtő programjában. A Poznani Mezőgazdasági Egyetemen épített mérőrendszerrel különböző európai ökoszisztémák felett folynak hálózatszerű mérések. A kifejlesztett Mobil mikrometeorológiai mérő-adatgyűjtő rendszert alkalmaztuk és a későbbiekben is felhasználjuk expedíciós méréseken. A projekt eredményeit beépítettük az egyetemi oktatásba, felhasználtuk TDK és diplomamunkák készítése során, valamint szakszemináriumokon. Az ország három célzott területére vonatkozóan, kiegészítve az Országos Meteorológiai Szolgálat földfelszíni mérőhálózatának eredményeivel, a jövőben éves összefoglaló jelentéseket készítünk, elősegítve a magyarországi klímaállapotok pontosabb nyomon követését. A háttérállomások környezetében, a csapadékviszonyok pontosabb feltérképezése érdekében telepített, automata csapadékmérők GPRS alapú kommunikációs rendszere, real-time módon történő adatáramlást biztosít az OMSZ központi adatbázisa felé, felszíni megbízható mérési adatokkal támogatva az OMSZ radarhálózatából származó, csapadékinformációk esetében alkalmazott korrekciós eljárásokat, illetve a veszélyes időjárási helyzetek nyomon követését. A pályázat keretén belül megvalósult háttérklíma hálózattal csupán az alapjait raktuk le a Magyarország klímáját hosszútávon, hitelesen követni képes mérőhálózatnak, amely mind az alkalmazott méréstechnika, mind a kialakított együttműködési forma tekintetében véleményünk szerint megbízható alapot nyújt a további fejlesztésekhez. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) mérésekkel és megfigyelésekkel foglalkozó Bizottságának idén szeptemberben, Helsinkiben tartott ülésén határozat született ún. LEAD CENTRE-k létrehozásáról - a kalibrálási folyamatok pontosítása és egységesítése érdekében -, melyhez kapcsolódóan első körben a németországi Lindenberg, illetve az olaszországi Vigna di Valle jelentkezését fogadták el. Az olaszországi mérőhely jelezte, hogy szívesen fogadná együttműködésünket a leendő kalibrációs központ munkatervének kidolgozásában és az operatív feladatok végrehajtásában. Célunk a továbbiakban is, új kutatási programok indítása, új pályázatok beadása, hazai és nemzetközi kutatási együttműködések szervezése, hazai és külföldi mérési programokban való részvétel. Budapest, Dr. Bozó László OMSZ elnök 15