megbízásából az ED_ számú támogatott projekt keretében megvalósult külföldi tanulmányutak tapasztalatainak alapján

Átírás

1 TANULMÁNY Nemzetközi tapasztalatok összefoglalása, elemzése, valamint összevetése a hazai szabályozással a mikro- és kisvállalkozások adminisztratív terheinek csökkentésére a munkavédelmi 2013.

2 Készült: megbízásából az ED_ számú támogatott projekt keretében megvalósult külföldi tanulmányutak tapasztalatainak alapján Összeállította: MUVAPI Szakértői, Tanácsadói és Szolgáltató Kft. A tanulmány elkészítésében részt vettek: Dr. Bakos József Dr. H. Nagy Judit Dr. Nagy Imre Nesztinger Péter Arató Zoltán Varga István Kukla Endre Pelyhe Zoltán NMH MMI - Főigazgató-helyettes NMH MMI - Munkavédelmi Főosztály - Főosztályvezető NMH MMI - Munkahigiénés és Foglalkozás-eü Főosztály Főosztályvezető NMH MMI - Munkavédelmi főreferens NMH MMI - Munkavédelmi szakreferens MUVAPI KFT. - Ügyvezető igazgató MUVAPI KFT. - Cégvezető MUVAPI KFT. - Szakmai vezető június 30. Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2

3 Tartalomjegyzék ELŐSZÓ... 4 BEVEZETÉS... 5 I. MUNKAVÉDELEMI KOCKÁZATÉRTÉKELÉS MAGYARORSZÁGON... 8 II. AZ OIRA BEMUTATÁSA III. A MUNKAVÉDELEM, MINT A MUNKAVÁLLALÓK EGÉSZSÉGÉT NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉSI FELTÉTELEI MEGTEREMTÉSÉNEK ÖSZTÖNZŐJE AZ EU EGYES TAGÁLLAMAIBAN Németország Bajorország - München A német munkavédelmi irányítás felépítése A balesetbiztosítási rendszer A munkavédelmi előírások betartatása, ellenőrzése A munkavédelmi kockázatértékelés Az állam (munkavédelmi felügyelőség, biztosító) támogatása Az OiRA alkalmazásának lehetősége Ausztria - Bécs Az osztrák munkavédelmi irányítás felépítése A balesetbiztosítási rendszer A munkavédelmi előírások betartatása, ellenőrzése A munkavédelmi kockázatértékelés Az állam (munkavédelmi felügyelőség, biztosító) támogatása Az OiRA alkalmazásának lehetősége Hollandia - Amszterdam A holland munkavédelmi irányítás felépítése A munkavédelmi kockázatértékelés, ellenőrzés, állami szerepvállalás A balesetbiztosítási rendszer Dánia - Koppenhága A dán munkavédelmi irányítás felépítése A munkavédelmi előírások betartatása, ellenőrzése A munkavédelmi kockázatértékelés Az állam (munkavédelmi felügyelőség, biztosító) támogatása A balesetbiztosítási rendszer Az OiRA alkalmazásának lehetősége Svédország - Malmö A svéd munkavédelmi irányítás felépítése A munkavédelmi előírások betartatása, ellenőrzése A munkavédelmi kockázatértékelés Az állam (munkavédelmi felügyelőség, biztosító) támogató szerepe A balesetbiztosítási rendszer Az OiRA alkalmazásának lehetősége IV. KIÉRTÉKELÉS, JAVASLATOK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ANGOL NYELVŰ RÖVID ÖSSZEFOGLALÓ MELLÉKLETEK KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS IRODALOMJEGYZÉK

4 ELŐSZÓ A Nemzeti Munkaügyi Hivatal által elindított, Koncepció a mikro- és kisvállalkozások című projekt keretében megbízta a MUVAPI Szakértői, Tanácsadó és Szolgáltató Kft-t a Nemzetközi tapasztalatok összefoglalása, elemzése, valamint kockázatértékelés esetében című kutatási, fejlesztési, szolgáltatási feladat megvalósításával. Társaságunk elvállalva a megbízást a szerződésben és mellékleteiben részletezett kutatás, fejlesztési feladatokat a közreműködő személyek aktív bevonásával végrehajtotta. Szeretnénk ráirányítani a figyelmet, hogy a feladat végrehajtásaként elkészült tanulmány III. fejezete - a vizsgált országok vonatkozásában külön-külön nem csak a mikro- és kisvállalkozások kockázatértékelésével foglalkozik, hanem - igen sok más jellegű - olyan hasznosítható információt is tartalmaz, amelyek a munkavédelem országos szintű szervezeteivel (állami, munkaadói, munkavállalói) kapcsolatosak. A hivatkozott fejezet az országos, vagy területi hatáskörű szervezetek irányítási, jogi és igazgatási feladataival, a szakmai munka szervezésével, működésével, annak módszereivel és eszközeivel is foglalkozik. Ezeknek a tényadatoknak a tanulmányozása bizonyíthatja - az esetleg kételkedők számára is -, hogy a munkahelyi biztonság és az egészség az állami politika és stratégia igen fontos része, olyan gazdasági tényező, amely egységes fellépést igényel a politikusok és a szakemberek részéről, annak érdekében, hogy a biztonság- és egészségtudatos szemlélet a mindennapok során is bekerüljön a köztudatba, hogy minél kevesebb legyen a munkával kapcsolatos baleset és megbetegedés. A tanulmány adatai mint módszertani anyagok - hasznosak lehetnek a magyar munkavédelem jövőjével kapcsolatos stratégiai döntések megalapozásakor is. Bízunk abban, hogy tanulmányunk sokrétű felhasználásával hosszabb távon is szolgálhattuk a magyar munkavédelem fejlődését. A szerzők 4

5 BEVEZETÉS Az Európai Unióban három és félpercenként meghal valaki munkával kapcsolatos okok miatt, négy és fél másodpercenként pedig egy uniós munkavállalót ér olyan baleset, amely miatt legalább három munkanapig otthonmaradásra kényszerül. Változásra van szükség, ez pedig a munkahelyi kockázatok értékelésével kezdődik. Tudatosítanunk kell a munkáltatókban, biztonsági képviselőkben és szakmapolitikai döntéshozókban, hogy a megfelelő kockázatértékelés a jó munkahelyi biztonság és egészségvédelem kulcsa. (Dr. Jukka Takala, az EU-OSHA volt igazgatója) A munkáltatóknak a munkakörülmények javítása érdekében kockázatértékeléssel kell rendelkezniük. Ám a kockázatértékelés kivitelezése nem könnyű dolog, különösen a kisvállalkozások számára, amelyek nem rendelkeznek a szükséges forrásokkal, illetve szakismeretekkel a feladat hatékony végrehajtásához. A vállalatok elsősorban a szakértelem hiánya (41%) miatt, illetve azért nem végzik el a felméréseket, mert úgy gondolják, hogy a kockázatértékelési felmérések túl drágák vagy időrablók (38%). mondta Dr. Jukka Takala, az EU-OSHA volt igazgatója Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) kidolgozott egy fejleszthető Online interaktív Kockázatértékelési programot (továbbiakban OiRA), mely egy olyan ingyenes webes alkalmazás, ami a csatlakozó országok részére lehetővé teszi egyes tevékenységekre - a mikro- és kisvállalkozások számára testreszabott - kockázatértékelési programok kifejlesztését. A tanulmány célja, hogy az OiRA, vagy hozzá hasonló online kockázatértékelési eszköz magyarországi bevezethetőségét megvizsgálja. A munkáltatók és rajtuk keresztül az ország munkavédelmi helyzetének egyik lehetséges fejlesztési iránya a kockázatértékelések minőségének javítása. Ebből a célból a munkacsoport megvizsgálta néhány tagállam gyakorlatát és a tapasztaltakat, fejlesztési lehetőségeket ebben a tanulmányban foglalja össze. A tanulmányúton többek között - az alábbi kérdésekre kerestük a válaszokat: 5

6 A munkavédelmi jogszabályok kötelezőek-e az önfoglalkoztatók részére? (Pl. kockázatértékelést kell-e végeznie?) Mi a legfőbb ösztönző a munkakörülmények javítására? Van-e a vizsgált országokban elkülönült (önálló) balesetbiztosítási rendszer? Ha van, akkor a biztosítási díj mértékének meghatározása a kockázatértékelés alapján történik-e? Alkalmaznak-e a biztosítási díj meghatározásánál eltérő tarifákat, vagy a bonus-malus elvet? Ha igen, akkor hol van eltérés és milyen mértékű? Milyen végzettségű személyek készíthetik el a kockázatértékelést? Az elkészítéshez kell-e speciális műszaki, munkavédelmi képesítés, tanfolyam, munkaegészségügyi végzettség? A mikro és a kisvállalkozásokra eltérő szabályozás vonatkozik-e a kockázatértékelés elvégzése esetén? A kockázatértékelést milyen esetekben, illetve időközönként kell felülvizsgálni? Milyen szabályok vonatkoznak a kockázatértékelés dokumentálásra? Az állam (munkavédelmi felügyelőség, biztosító), vagy más szervezet ad-e segítséget a kockázatértékelés elvégzéséhez? Ez a segítség (eszköz) ingyenesen mindenki számára hozzáférhető-e? Hozzáférhető-e online, interaktív módon? A kockázatértékelést ki ellenőrzi (ellenőrizheti)? Van-e intézkedési lehetősége a hatóságnak/biztosítónak, ha egy munkáltató nem végzi el a kockázatértékelést, hiányosan, vagy rosszul végzi el? Az OiRA bevezetésével kapcsolatban: OiRA bevezetésével kapcsolatban, milyen tapasztalataik vannak? Hogyan népszerűsítették és a társadalmi partnerek hogyan fogadták az OiRA-t? Az OiRA alkalmazása önkéntes, kötelező vagy a jövőben tervezik-e kötelezővé tételét egyes cégtípusoknál? Az önfoglalkoztatók használják-e az OiRA-t? 6

7 Az Európai Munkavédelmi Ügynökségnek feltett további kérdések: Az ügynökség a (távolabbi) jövőben javasolja-e az EU-nak az OiRA kötelező bevezetését az ESAW módszerhez hasonlóan? Ha bevezették, akkor egységes, vagy differenciált, illetve azonos időpontban, vagy fokozatosan vezették be? Bevezetés esetén Magyarországnak milyen kötelezettségei lesznek az Ügynökség felé? Az Ügynökség mivel támogatja az OiRA-hoz csatlakozott partnert? Milyen hardver/szoftver igénye van az OiRA-nak, a felhasználóknak milyen technikai igénynek kell megfelelniük? 7

8 I. MUNKAVÉDELEMI KOCKÁZATÉRTÉKELÉS MAGYARORSZÁGON A közösségi jogalkotás a megelőzést teszi a munkahelyi biztonság és egészség védelem legfontosabb feladatává. A Luxembourgban, június 12-én kelt munkavédelmi keretirányelv, célként tűzi ki, olyan intézkedések bevezetését, amelyek ösztönzik a tagállamokat, hogy a munkavállalók munkahelyi biztonságát, és egészségvédelmét javítsák. A keretirányelv, mint az Európai Unió munkavédelmi törvénye általános kötelezettségként írja elő, hogy a munkáltató minden szükséges intézkedést tegyen meg a munkavállalók biztonságának és egészségének védelmében, beleértve a foglalkozási kockázatok megelőzését, a tájékoztatást és oktatást, valamint a szükséges szervezettség és az eszközök biztosítását 1 Magyarországon a 89/391/EGK számú keretirányelv legfontosabb előírásait az Országgyűlés október 5-én fogadta el. Ennek megfelelően január 1-jén hatályba lépett, a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény (Mvt.) A törvény január 1-jétől hatályos módosítása, az irányelv fenti rendelkezéseivel összhangban előírja a kockázatértékelés kötelezettségét valamennyi munkahelyre, munkáltatóra amennyiben a szervezett munkavégzés keretében munkavállalókat foglalkoztat. Az Mvt. alapján a munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség szerint mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. Az értékelés alapján olyan megelőző intézkedéseket szükséges hozni, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását, beépülnek a munkáltató valamennyi irányítási szintjén végzett tevékenységbe. A törvénymódosítás megjelenésétől kezdődően a munkavédelmi hatóság kiemelten kezelte a munkáltatók kockázatértékelési feladatait. Már 1997-ben a médiákon keresztül és konferenciák alkalmával is felhívták a figyelmet az új előírásokra. 1 89/391/EGK irányelv 8

9 1998-tól a munkavédelmi felügyelőktől figyelemfelhívást kaptak a kockázatértékelést elmulasztó munkáltatók. Ettől kezdődően az összes munkavédelmi célvizsgálaton kötelező vizsgálati szempont volt a kockázatértékelési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése. A tapasztalat szerint a munkáltatók nagy része nem készítette el a kockázatértékelést, vagy ha igen az csak formális, pár oldalas dokumentum volt, minden gyakorlati haszon nélkül. Ekkor már megjelentek különböző szakkiadványok is, melyek segítették a kockázatértékelés elkészítést től már határozati intézkedések váltották fel a figyelemfelhívásokat. A felügyelet tapasztalatai szerint kevés jó, vagy jónak mondható kockázatértékeléssel találkozott. A problémák változatosak (sematikus, másolt, összeollózott, átláthatatlan, terjedelmes, stb.) voltak május 1-jétől az Mvt. munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységhez kötötte a kockázatértékelés elkészítését. Sok eredményt ez sem hozott, a mai napig nagy a szórás a minőség vonatkozásában. A hatósági ellenőrzés összhangja és az egységes értelmezés érdekében az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattal, valamint a Magyar Bányászati Hivatallal egyetértésben 2006-ban útmutatást tett közzé kockázatértékelési tárgykörben, amely a Munkaügyi Közlönyben jelent meg "A munkavédelmi felügyeletek együttes útmutatása a munkahelyi kockázatértékelés végrehajtásához" címmel ig a munkavédelmi felügyeletet nem egy szervezet látta el. Az OMMF (munkabiztonság) mellett az ÁNTSZ (munkaegészségügy), illetve a Magyar Bányászati Hivatal - vett részt a hatósági felügyelet ellátásában január 1-ét követően az intézkedést előíró határozatok mellett már komolyabb szankció alkalmazását is előírta az Mvt. Az I. veszélyességi osztályba tartozó munkáltatók esetében munkavédelmi bírságot alkalmazott a munkavédelmi hatóság a kockázatértékelés elmulasztása miatt. Ennek hatására a munkáltatók komolyabban vették a kockázatértékelési kötelezettség teljesítését, de sajnos a hatóság bírságától való fenyegetettséget túlhangsúlyozták egyes kockázatértékelést végző vállalkozók, mindezt elsősorban üzletszerzésre használták ki, így gyakran minőségi áttörést ezért ez sem hozott márciusában a munkavédelmi hatóság tájékoztatót tett közzé a Munkavédelmi törvény kockázatértékeléssel kapcsolatos szabályainak megváltozásáról, és az előírások gyakorlati alkalmazásáról. 9

10 A legutóbbi országos hatósági adatok szerint (felmérés októberben, munkáltatónál, ágazattól, tevékenységtől, gazdasági formától és méretétől függetlenül végzett minta) a munkáltatók 88,5 %-a rendelkezik Magyarországon - változó minőségű - kockázatértékeléssel. A jelenlegi hazai szabályozás szerint a munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a tevékenység megkezdése előtt, azt követően az Mvt.-ben meghatározott indokolt, illetve soron kívüli esetekben, de legalább 3 évente köteles elvégezni. A megelőzés színvonala és az egyéni védőeszköz juttatás vállalati belső rendje nagyban függ a kockázatértékeléstől és annak minőségétől A kockázatértékelés eredményeként a munkáltató felelőssége az Mvt.-ben meghatározottak szerinti dokumentálás is. Bár a kockázatértékelés kötelezettségét jogszabályok írják elő az Unió valamennyi országában, azonban sem az irányelv, sem a jogszabályok nem határozzák meg annak mikéntjét, a tagországok szakmai útmutatóban csupán ajánlásokat tesznek a kockázatértékelés lépéseire, módszereire. Ez azt jelenti, hogy az értékelést végzőre van bízva, hogy hogyan készíti el a kockázatértékelést. A kockázatértékelési feladatok elvégzése Magyarországon munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül. Figyelemmel arra, hogy a munkáltatók zöme nem rendelkezik munkabiztonsági és munka-egészségügyi szakemberekkel, a feladat elvégzésével külső vállalkozókat, szakértőket bíznak meg, akiknek, egy része, különböző számítógépes programokat, eltérő rendszereket, kérdőíveket, mátrixokat, súlyozásokat, pontozásokat használ. Az így készült kockázatértékelések gyakran csupán általánosságokat tartalmaznak, nem veszik figyelembe a munkahelyi sajátosságokat. Sok a formális, egy kaptafára készült, a valós kockázatokat fel nem táró értékelés! Ugyanakkor az eltérő kockázatértékelés készítési módszerek miatt az egyes munkáltatók veszélyessége nem hasonlítható össze. A munkavédelmi törvény hatálya Magyarországon - a legtöbb tagállamhoz hasonlóan- csak azon munkáltatókra terjed ki, akik a szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatnak munkavállalókat. Ez azt jelenti, hogy a nem szervezett munkavégzés keretében dolgozó egyéni vállalkozók és mezőgazdasági termelők, akiknek száma napjainkban közel egymillió, számára nem biztosított a munkavédelmi védőháló, így nem kötelesek pl. kockázatértékelést sem készíteni. A kockázatértékelés dokumentumát a munkáltató köteles a külön jogszabályban foglaltak szerint, de legalább 5 évig megőrizni. 10

11 II. AZ OIRA BEMUTATÁSA A kockázatértékelés prevencióban betöltött jelentős szerepét mutatja, hogy ban és 2009-ben a kockázatértékelés az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) kétéves kampányának a témája volt, valamint a évi kampány az Egészséges munkahelyek kampány: Együttműködés a kockázat-megelőzés érdekében témakörben került megrendezésre. Ez a fejezet az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) kezdeményezését mutatja be, mely egy online, interaktív kockázatértékelési rendszerrel (OiRA) segítené a mikro és a kisvállalkozásokat. Az EU-OSHA mérföldkőnek számító projektet indít, hogy segítsen az európai kisvállalkozásoknak a kockázatértékelésben! szeptember 12-én ezzel a beharangozóval indult útjára az isztambuli XIX. Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Világkonferencián az Online interactive Risk Assessment (OiRA online interaktív kockázatértékelés) projekt. Az első olyan uniós szintű kezdeményezés, amely célja a munkahelyi kockázatértékelési tevékenység megkönnyítése. Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) által kifejlesztett innovatív eszköz, Európa húszmillió mikroés kisvállalkozásának nyújthat segítséget munkavállalóik biztonságának és egészségének javításában a könnyen használható, ingyenes kockázatértékelési webalkalmazáson keresztül. Az EU-OSHA mérföldkövet jelentő projektje azt a célt tűzte ki maga elé, hogy egy lépésről-lépésre haladó kockázatértékelési eljárás bevezetésével segítséget nyújtson a kisvállalkozások számára kezdve a munkahelyi kockázatok azonosításától és értékelésétől, a megelőző intézkedésekre vonatkozó döntéshozatalon és a megfelelő intézkedések megvalósításán keresztül egészen a folyamatos nyomon követésig és jelentésig. A cél a kockázatértékelés kivitelezése és adminisztrációja kapcsán a 11

12 kisvállalkozásokra nehezedő terhek csökkentése a folyamat megkönnyítése és felgyorsítása útján, de a maximális pontosság fenntartása mellett. A sikeres, holland fejlesztésű Risk Inventory & Evaluation (kockázatazonosítás és -értékelés) eszköz mintájára az OiRA eszköz a remények szerint Európa-szerte megismétli ezt a sikert. Megalkotása óta a holland online eszközt ( 1,6 millióan tekintették meg a weboldalon. Ez lenyűgöző szám, hiszen Hollandia viszonylag kis ország, összesen mintegy vállalattal. Az eszközt átlagosan ötezerszer töltik le havonta. 2 Az Ügynökség teljesen - a folyamatábrán is bemutatott - holland mintára támaszkodik, azonban annak teljes struktúráját, elemeit és kidolgozott értékeléseit nem adta át a holland fél! A kérdés jogosan merülhet fel, hogy a 172 holland testreszabott, digitalizált kockázatértékelést miért nem veszi át (meg) az ügynökség. Most mindenki a másikra vár, hogy kidolgozza a saját értékelést, melyet átvenni és aktualizálni mégis csak könnyebb út?! Egyelőre CSAK 5 ágazat értékelése készült el és 10 van kidolgozás alatt: OiRA tools published Fodrászat Irodai munkavégzés Közúti szállítás Bőripar és bőrmegmunkálás Irodai munkavégzés CY CY FR EU LV

13 Minden partner ország (jelenleg 11 ország + Románia és Magyarország előkészítési státuszban van) a saját nyelvén dolgozza ki az ágazat/szakma értékelését, melyet utána szabadon használható. Azt a tájékoztatást kaptuk, hogy Bulgária Európai Uniós forrásból 30 ágazatra kezdte el a kockázatok kidolgozását. Az EU-OSHA uniós és nemzeti szinten is megpróbál szorosan együttműködni a hatóságokkal és a társadalmi partnerekkel annak érdekében, hogy az OiRA eszközfejlesztőt a rendelkezésükre bocsáthassa. Cserébe ezek a partnerek kifejlesztik a nemzeti előírásaikhoz illeszkedő saját ágazatspecifikus és testre szabható OiRA eszközeiket, és azokat ingyen felajánlják a kisvállalkozások számára. Az ágazat-specifikus fentebb látható kockázatértékelések kidolgozásához Ügynökség megfelelő programot (OiRA tool generator) biztosít. 3 A részt vevő partnereknek az alábbiakat kell tenni: Alá kell írni a megállapodást az EU-OSHA-val. (Ez egyben az OiRA közösségbe való belépést is jelenti.) Az OiRA eszközgenerátorának segítségével létre kell hozni egy ágazati eszközt. o El kell különíteni a szükséges erőforrásokat o Fel kell állítani egy projektcsoportot o Ki kell dolgozni a tartalmat Be kell vonni a szociális partnereket

14 Ellenőrizni kell az eszközt (szakértők által, az eszköz vállalatokon belüli tesztelésével). Népszerűsíteni és terjeszteni kell az eszközt. Karban kell tartaniuk az eszközt (naprakésznek kell lennie). Mit nyújt az EU-OSHA az OiRA fejlesztéséhez: Szabad hozzáférést az OiRA eszközgenerátorához. (A központi szerver ingyenes használata). Az OiRA-eszközök kidolgozásához szükséges minden információt. Képzést az eszköz fejlesztői számára. Támogatást az információs szolgálaton keresztül (technikai kérdésekben). Tagság az OiRA-közösségben (ami lehetővé teszi a partnerek számára, hogy maguk is alakítsák a más tagok által létrehozott eszközöket és fejlesztéseket, és hogy részesüljenek azok előnyeiből) A fejlesztés több irányból valósulhat meg: 1. Nemzeti szinten kerül az ágazatok kockázatértékelése kifejlesztésre. Az elkészült értékelés felkerül a közösségi honlapra. Angol nyelvű fordítását az ügynökség elvégezteti. A többi partner ország átveheti, fejlesztheti a meglévő értékelést, amit 2 éven belül egyébként is kötelező felülvizsgálni. A nem naprakész anyagok lekerülnek a közösségi honlapról. 2. Európai szinten valósulna meg az ágazati értékelések kidolgozása. Az EU- OSHA Ügynökség finanszírozna egy szakértői csapatot, akik kialakítanák az ágazati keretrendszert. Az EU szinten kifejlesztett alap értékelések nemzeti szinten kerülnének továbbfejlesztésre, az ágazat nemzeti sajátosságait figyelembe véve. Több mint másfél év elteltével a projekt lassan terjed, kevés ágazati értékelés került kidolgozásra, nehezen váltja be a hozzáfűzött reményeket. Miért? 1. Az ösztönző rendszer nem elég hatékony. 2. Átlagos számítástechnikai hátteret és tudást igényel a kitöltése. 3. Akadozik az online elérhetőség (nem minden böngészővel kompatibilis) 4. A munkavédelmi szakembereknek nem érdeke a projekt támogatása munkájuk elvesztésétől félnek. 5. A technikai segítséget adó helpdesk angol nyelvű, nehezen elérhető. 14

15 6. Több tagállamnak van saját online kockázatértékelési módszere, ezeket előnyben részesítik az OiRA-val szemben. (Elsősorban kényelmi, megszokottsági szempontok, és nem szakmai megfontolások miatt.) 7. Az alkalmazás kontrollt is igényel, ugyanis téves biztonságérzetet jelenthet egy formálisan, csupán adminisztrációs feladatként létrehozott kockázatértékelés online módon történő teljesítése. Előfordulhat, hogy hiányzik a szakértelem, a motiváció, és a munkavállalók bevonása. A munkavédelmi feladatokat a vállalkozók egy része az online kitöltéssel teljesítettnek tekinti. 8. A vállalkozók egy része (alaptalanul) tart attól, hogy a hatóság számára nyomon követhetővé válnak a vállalat munkavédelmi helyzetével kapcsolatos adatok. Jelenlegi OiRA partnerek:

16 Az OiRA rendszerben a kockázatértékelés öt lépésből áll. Az alábbiakban ez látható egy már kidolgozott és az OiRA honlapjára feltöltött ágazat esetében: 5 1. Előkészítő rész (Preparation) az ágazat megismertetése a végfelhasználókkal (vállalkozásokkal). Itt kell az adott szakmát jellemezni 1-2 oldal. 2. Kockázatok azonosítása (Identification) A végfelhasználó számba veszi a veszélyeket/problémákat, és jelzi azok előfordulását (IGEN vagy NEM). Az angol bőrkikészítés, cserzés kockázatértékelésébe beregisztrálva, az alábbiakban látható, hogy a bal oldalon a fő kockázati témakörök vannak felsorolva és mindegyikhez tartozik néhány eldöntendő kérdés. A kérdésekhez képet is lehet berakni. Néhány kép erről a szakaszról:

17 3. Értékelés (Evaluation): Az adott válaszok alapján a szoftver automatikusan generálja az értékelést. 4. Intézkedési/cselekvési terv (Action Plan): A hiányosságok megszüntetésére intézkedési tervet kell készíteni. 5. Jelentés készítése (Report): A cselekvési terv egyben egy jelentés is, amelyet le kell tölteni és ki kell nyomtatni. A fejezetben megjelent információk és tapasztalatok a bilbaói tanulmányút során kerültek összegyűjtésre. A fejezet csak a leglényegesebb adatokat tartalmazza, mely elegendő rálátást ad az OiRA projekt hátterére és jelenére. A rendszer működéséről bővebb információ a tanulmány mellékletét képező magyar nyelvű anyagokban található. 17

18 III. A MUNKAVÉDELEM, MINT A MUNKAVÁLLALÓK EGÉSZSÉGÉT NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉSI FELTÉTELEI MEGTEREMTÉSÉNEK ÖSZTÖNZŐJE AZ EU EGYES TAGÁLLAMAIBAN 1. Németország Bajorország - München Bajorország területe: Népesség: km fő Munkanélküliség: 6,9% Munkavállalók: Munkáltatók: fő vállalkozás A német munkavédelmi irányítás felépítése A német munkahelyi biztonság és egészségvédelem (munkavédelem) terén kettős struktúra működik. A struktúrába egyrészt az állami biztonsági és egészségvédelmi szervezetek (szövetségi és tartományi szinten), másrészt az autonóm balesetbiztosítási intézmények tartoznak. Az állam (szövetségi és tartományi szinten) feladata a jogszabályok, rendeletek megalkotása és az állami intézmények működési szabályainak megfogalmazása és az ennek megfelelő irányítás, működtetés. A balesetbiztosító intézmények saját balesetmegelőző szabályzatot tesznek közzé, miután a szövetségi és tartományi kormányok megvizsgálták és jóváhagyták igényeiket. Németország tizenhat szövetségi tartományra tagolódik, melyek közül a tanulmányút a bajorországi (németül Bayern) tartományra korlátozódott. Ezen belül a Bajor Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság - ra(lgl), amely a Bajor Környezetvédelmi és Közegészségügyi Minisztérium (StMUG) és a Munkaügyi, 18

19 Szociális, Családügyi és Női Esélyegyenlőségi Minisztérium (StMAS) alá rendelt hatóság. Az LGL a Bajor szövetségi állam központi szakértői testülete a következő területeken: Élelmiszerbiztonság környezet-egészségügy Állategészségügy Munkahelyi biztonság és egészségvédelem / termékbiztonság SZERVEZETI FELÉPÍTÉS 6 Bajor Tartományi Belügyminisztérium Szolgálati felügyelet Bajor Tartományi Munkaügyi, Szociális, Család- és Nőügyi Minisztérium Szakmai felügyelet Bajor Tartományi Környezetvédelmi és Egészségügyi Minisztérium Szolgálati / szakmai felügyelet Bajor Tartományi Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hivatal Bajor Tartományi Környezetvédelmi Hivatal A közös munkabiztonsági és munkaegészségügyi (munkavédelmi) stratégia A német közös munkabiztonsági és munkaegészségügyi (munkavédelmi) stratégiát (Gemeinsame Deutsche Arbeitsschutzstrategie - röviden: GDA) a szövetségi és tartományi kormányok, valamint a balesetbiztosítók azért dolgozták ki, hogy a munkahelyen dolgozók biztonsága és egészségének a védelme egyezményes, egységes és rendszeresen alkalmazott munkavédelmi szakpolitika keretében fenntartható, javítható és fejleszthető legyen. A GDA minden német tartományra egyöntetűen vonatkozik. A GDA megvalósításának résztvevői a munkahelyi megelőzés terén a jövőben az eddiginél szorosabb együttműködés segítségével koordinálják tevékenységeiket, a közösen egyeztetett munkavédelmi célok alapján. A kapott tájékoztatás szerint a németországi munkahelyi biztonság és egészségvédelem kettős rendszere fennmarad, de az állami balesetbiztosítási intézmények felügyeleti szervei és a tartományi munkavédelmi hatóságok közti együttműködést a jövőben szorosabbra fűzik a tanácsadás és a felügyeleti felelősségi körök gyakorlása tekintetében. Munkavédelmi és Termékbiztonság i Tartományi Intézet 6 Bajor Iparfelügyelet - Biztonságban Bajorországért előadás 19

20 A balesetbiztosítási rendszer Nemzetközi tapasztalatok összefoglalása, elemzése, valamint Németországban önálló balesetbiztosítási rendszer működik. A kötelező balesetbiztosítási rendszer ágazatonként került megszervezésre: 50 különböző ágazatban 50 külön biztosító működik, amelyeket a DGUV (Deutsche Gesetzliche Unfallversicherung, a Német Baleseti Társadalombiztosító) fog össze. Kockázatértékelés a fizetendő biztosítási díj alapja. A biztosítási díj mértéke változik a különböző ágazatok között. Törvényben rögzített kötelezettsége a biztosító társaságoknak a díjfizetési változatok bevezetése. Egyúttal egy bonus-malus rendszert is alkalmaznak, hogy a munkavédelmi megelőzésre tett erőfeszítéseket díjcsökkentéssel honorálják. Külön rendszer vonatkozik a hentes- mészárosokra, a szociális (egészségügyi) gondoskodás szektorára. Negatív ösztönzés van például a bőripari biztosító társaságoknál. Az OiRA rendszert nem használják, viszont saját kockázatértékelési rendszereket használnak. A munkavédelmi előírások betartatása, ellenőrzése A Bajor Iparfelügyelet (Bayerische Gewerbeaufsicht) felügyeli, hogy a vállalatok eleget tesznek-e munkavédelmi kötelezettségeiknek, tanácsadást nyújt a vállalatok számára, szükség esetén gondoskodik a jogérvényesítésről, és szankcionálja az előírások megsértését. A bajor iparfelügyeleti hivatalok állami hatóságként betagozódnak a járási közigazgatás legfelsőbb intézményeibe. Önálló szakosodott egységként közvetlenül a kormányelnökségnek vannak alárendelve. A legfelső szolgálati hatóság a Bajor Munkaügyi, Szociális, Család- és Nőügyi Minisztérium (Bayerische Staatsministerium für Arbeit und Sozialordnung, Familie und Frauen), amelynek feladatai közé tartozik a szakmai felügyelet is. Az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Tartományi Hivatal (LGL) Munkavédelmi, és Termékbiztonsági Tartományi Intézete (Institut für Arbeitsschutz und Produktsicherheit, umweltbezogener Gesundheitsschutz") főként szolgáltatásaival támogatja a Bajor Iparfelügyeletet. A jogkövetésben elsődleges ösztönzőként a hatósági ellenőrzést nevezték meg. 20

21 A munkahelyi biztonság és egészségvédelem törvényi felügyelete 7 16 szövetségi tartomány 50 féle ágazatspecifikus kötelező balesetbiztosítás A munkahelyi biztonságról és egészségről szóló törvény betartásának felügyelete Megelőző tevékenység Rehabilitáció Kártérítés Ipari biztonsági hatóság Műszaki ellenőrzési szolgáltatások Munkavédelmi törvény Technikai szabályok Szociális törvénykönyv Baleset-megelőzési rendeletek A munkavédelmi kockázatértékelés A kockázatértékelés meglétét, teljes körűségét és megfelelősségét a munkavédelmi felügyelet, és a biztosító társaságok felügyelői is ellenőrzik. A felügyelőknek elsődleges ellenőrzési célköre a dokumentáció vizsgálat, így kiemelten ellenőrzik a kockázatértékeléseket. Az adott tartomány állami felügyeleti hatóságai és a balesetbiztosítási intézmények tisztviselőinek egyaránt (és egymástól függetlenül) két fő feladatuk van: a munkáltatók munkavédelmi tevékenységének felügyelete és a munkavédelmi tanácsadás. Németországban elsősorban az EU-nak való megfelelés okán a 10 fő alatti foglalkoztatott létszámmal dolgozó munkáltatók (mikrovállalkozások) esetében tervezték a kockázatértékelésekkel kapcsolatos terhek csökkentését. Ez azonban ellentétes lett volna a német alkotmány szellemével, ami a szektorsemlegesség elvét (az egyenlő elbánás elvét) alapjogként kezeli, és így nem engedi meg a pozitív diszkriminációt sem a mikro- és kisvállalkozások tekintetében. A küldöttségünket fogadó szakemberek ezzel a szabállyal egyet értettek, megítélésük szerint a veszélyeztetés nem létszám, hanem tevékenység függő. Kis cégek esetében is előfordulhatnak ugyanazok a kockázatok, amelyek a nagy munkáltatóknál. Ebből következően a munkavédelmi kötelezettségek teljes körű teljesítését, így pl. a kockázatértékelési szabályokat sem szabad szerintük enyhíteni a mikrovállalkozások esetében. 7 Német közös munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégia előadás - Dipl.-Ing. Andreas Zapf 21

22 Németországban a kockázatértékelést olyan szakember végezheti el, aki részt vett a balesetbiztosító által szervezett 2 éves tanfolyamon. (Ez a rendszer hasonlít a magyar helyzethez, a nagyobb cégek rendelkeznek ilyen végzettségű saját alkalmazottal, a kisebbek szolgáltatásként rendelik meg általában munkavédelemre szakosodott vállalkozóktól.) A balesetbiztosítón kívül más szervezet is tarthat ilyen képzéseket, nem kötelező a biztosító képzését igénybe venni, így ezt a képesítést fél év alatt is meg lehet szerezni. Ez a rendszer továbbképzéseken való részvételt is igényel a szakemberektől, krediteket kell teljesíteni pl.: konferenciákon való részvétellel. Az állam (munkavédelmi felügyelőség, biztosító) támogatása Minden termelői szférára vannak kidolgozott tájékoztató anyagaik, melyek ingyenesen hozzáférhetőek. Promótálják a munkavédelmet (munkabiztonság és munkaegészségügy) a munkahelyeken. Kidolgozásra került a Bajor Munkaügyi, Szociális, Család- és Nőügyi Minisztérium által is támogatott és folyamatosan fejlesztett rendszer, az ún. OHRIS - Munkahelyi Egészségvédelmi és Kockázatkezelési Rendszer (Occupational Health and Risk Management System). Az OHRIS egy teljes irányítási rendszer, mely könnyen integrálható a meglévő minőség- és környezetvédelmi irányítási rendszerekbe. Alapja a nemzetközileg elismert munkaegészségügyi és biztonsági irányítási rendszer (MEBIR). 8 Az előnye ennek a rendszernek, hogy minden tanúsító dokumentum ingyenesen beszerezhető, és hogy a tanácsadást és a tanúsítást ingyenesen a Munkavédelmi Felügyelőség végzi (Bajorországban és Szászországban.) 2010-ben a minisztérium egyetlen 370 oldalas kiadványban összegezte az összes információt a rendszer kiépítéséről és tanúsításáról. Az OHRIS szerint tanúsított munkavédelmi irányítási rendszer a dolgozót állítja a középpontba. A cél a biztonságos munkaeszközök használata és az ergonómiailag korrekt munkahelyek kialakítása, a hangsúly egyértelműen a megelőzésen van. Már a tervezési fázisban rögzítik az elvárásokat és az illetékes hatóságokkal tisztázzák a részleteket. 8 Das OHRIS-Gesamtkonzept kézikönyv 22

23 Több mint munkavállalót érintő 270 bajor cég tanúsított az OHRIS rendszer szerint. Az OHRIS bevezetésének és alkalmazásának ösztönzői: innovatív rendszerkoncepció útmutató a kis- és középvállalkozások számára útmutatóminta az integrált irányítási rendszerhez ellenőrzőlista a belső audithoz 5000 euró támogatás a kis- és középvállalkozásoknak hivatalos jóváhagyás tanúsítvánnyal tanúsítványátadó ünnepség a miniszter vagy az államtitkár részvételével Az OiRA alkalmazásának lehetősége Az OiRA bevezetését nem tervezik. A már bemutatott saját rendszert működtetik és fejlesztik. 23

24 2. Ausztria - Bécs Terület: km2 Népesség: fő Munkanélküliség: 5,4 % Munkavállalók: fő Munkáltatók: vállalkozás Az osztrák munkavédelmi irányítás felépítése 9 Munkahelyi biztonság és egészség nagy hagyományokra tekint vissza Ausztriában. Már a 19. század közepén jogszabályi rendelkezéseket hoztak létre, mely a munkavédelem alapját képezte. Az ország már egy jól fejlett munkavédelmi rendszerrel rendelkezett, amikor 1995-ben tagja lett az Európai Uniónak ben indították útjára a nemzeti munkabiztonsági és egészségvédelmi stratégiát, ahol minden nemzeti szereplő képviselteti magát. A témák elsősorban a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések megelőzésére, a kockázatértékelésre, a figyelem felhívásra, képzésekre és továbbképzésekre fektetik a hangsúlyt. A munkahelyi biztonság és egészségvédelem témaköre Ausztriában több intézmény hatáskörébe tartozik. A jogszabályi hátteret a munkavédelmi törvény [ArbeitnehmerInnenschutzgesetz] és a kapcsolódó rendeletek alkotják. Ausztriában 20 felügyelőség működik és 320 munkavédelmi felügyelő, valamint a szakmai irányító szervezetnél 70 fő segíti a szabályok betartatását. A felügyelőség szakhatóságként részt vesz az engedélyezési eljárásokban. A felügyelők tanácsadási és ellenőrzési feladatokat elválaszthatatlan egységben kezelik. Így a kockázatok felmérésében már a kezdetektől kezdve segíteni tudják a munkáltatókat

25 Az osztrák tapasztalatok szerint a jogkövetés elsődlegesen a hatósági ellenőrzéseknek és a szankciók visszatartó erejének, valamint a munkaidő kiesés elkerülésének köszönhető. A balesetbiztosítási rendszer Ausztriában nincs önálló balesetbiztosítási ágazat, a balesetbiztosítás a kötelező egészségbiztosítási rendszer része. AUVA (Austrian Workers`Compensation Board) a kötelező balesetbiztosítást kezelő szervezet, több mint 5 millió biztosítottal. Az 50 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltató részére az AUVA ingyen biztosítja a munkabiztonsági és munkaegészségügyi szolgáltatást (beleértve a foglalkozás-egészségügyi ellátást is) ún. megelőző központokon (prevention centres - VAEB centre- keresztül. A fő munkavállalóval rendelkező cégeknél évente, 1-10 fő esetén kétévente előírt a központok szakemberei által történő helyszíni ellenőrzés. Kockázatértékelésnek, a kockázatok mértékének a fizetendő biztosítási díjra nincs hatása. Minden munkavállaló után egységesen a bruttó munkabérének 1.4%-át kell társadalombiztosítási díjként befizetni. (Ennek felét a munkáltató, másik felét a munkavállaló fizeti.) Ez a rendszer a magyarországihoz hasonlóan a munkavédelem fejlesztésére nem ösztönzi a munkáltatót. A biztosítási díj rögzített, nem függ semmilyen körülménytől. Nincs bonusz malusz rendszer, nincs kockázatalapú díjmegállapítás. A munkavédelmi előírások betartatása, ellenőrzése 10 A területileg illetékes munkavédelmi felügyelőségeken minden munkáltatót besorolnak a kockázatok alapján. Vörös-Sárga-Zöld színnel jelölik a kockázati szinteket. A színbeosztási szempontok: ágazat, balesetek-, foglalkozási megbetegedések száma, létszám, mikor volt legutóbb ellenőrzés, a cég fejlődése, a felügyelő tapasztalata, beérkezett panasz alapján történik. A kockázatosabb vörös színnel jelölt munkáltatóknál gyakoribb és mélyebb célellenőrzéseket tart a hatóság. A felügyelőknek évente egyszer el kell menni minden vörössel jelölt céghez ellenőrzést tartani. 10 who_is_who_anschutz_folder_2013 kiadvány 25

26 A felügyelőség csak a termelési egységek (cégek) alapításakor jár el tanácsadóként, de ekkor már a tervezési folyamatba is belefolynak. A felügyelők külső szakértőt is igénybe vehetnek. Ha ellenőriznek egy céget, megnézik, hogy az előző ellenőrzés óta mennyit fejlődtek. A felügyelőségnek van egy bevetési - műszeres méréseket végző országos illetékességű csoportja, amit a minisztérium költségvetéséből üzemeltetnek és rendkívüli események, nagy átfogó ellenőrzések alkalmával vetnek be. A biztosítóknak nincs munkavédelmi ellenőrzési tevékenységük. A munkabiztonsági szakember és foglalkozás-egészségügyi orvos alkalmazására az alábbi előírások vonatkoznak: Azokon a munkahelyeken, ahol a munkavállalók száma legfeljebb 50 fő a kötelező munkabiztonsági és foglalkozás-egészségügyi támogatását a már említett megelőző központok biztosítják. Mindemellett saját vagy külső szakembert is alkalmazhatnak. Az 50 fő munkavállalót meghaladó cégeknél az ún. segítő órák (preventive hours) számában kerül meghatározásra a szakemberek alkalmazásának mértéke, ami függ a munkavállalói létszámtól, a kockázatok mértékétől. Általánosságban 1,2-1,5 órával kell kalkulálni munkavállalónként, éves szinten (éjszakai műszak esetén +0,5 óra). Munkavédelmi szakember az lehet, aki elvégezi a társszervezetek (AUVA, WIFI, BFI, TÜV) által ajánlott és elfogadott tréninget. Az előírások betartását segítik a munkavédelmi képviselők, akik hasonló jogokkal rendelkeznek, mint a magyarországi társaik. 10 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégek esetében kötelező a képviselő választása (50 munkavállalóig 1 fő, 100 munkavállalóig 2 fő, 100 munkavállaló felett 3 fő képviselőnek kell lennie). A képviselők éves képzésen vesznek részt, mely szintén a társszervezetek által kidolgozottak szerint történik. A munkavédelmi kockázatértékelés A felügyelők ellenőrzik a kockázatfelmérést. A évben kockázatértékelés kampány keretében megállapították, hogy az ellenőrzött munkáltatók 75 %-ának volt kockázatértékelése, ezek 61 %-át rendszeresen felülvizsgálják. Az értékelések szerint a kockázatértékelések minősége változó volt, azok voltak a legjobbak, amelyek team munkában készültek. 26

27 Az önfoglalkoztatóknak nem kötelező kockázatértékelés készítése. A készítés feltétel, hogy legalább egy munkavállaló legyen foglalkoztatva. Speciális végzettség nem kell a kockázatértékelés elkészítéséhez. Az elkészítés a munkáltató feladata, az ő felelőssége, hogy ezt személyesen Ö végzi, vagy ehhez saját munkavállalót, vagy külső szakembert alkalmaz (bíz meg). Az elkészítéshez ágazati szakmai tudás kell, munkavédelmi végzettség nem szükséges. Kidolgozásra került egy internetes portál bárkinek hozzáférhető -, melynek része egy 1997 óta működő online kockázatértékelő rendszer (elérhetősége: amit a biztosító finanszíroz. A kockázatértékelés internetes segítő honlapját a munkáltatók 50%-a már felkereste. Az állam (munkavédelmi felügyelőség, biztosító) támogatása A munkavédelem népszerűsítése több fronton történik: A felügyelőség honlapján Útmutatók, jogszabályok, információk szóróanyagok több nyelven. Magyarul is! (A tanulmány mellékletét képező CD-n megtalálhatóak) Szociális partnerekkel rendszeres találkozók szervezése Tanácsadó szolgálat működtetése Felügyelők is konzultálnak a munkáltatókkal Az OiRA alkalmazásának lehetősége Az OiRA rendszert nem használják, saját kockázatértékelési rendszereket alkalmaznak. Ausztria fontolgatta az OiRA bevezetését, azonban a társadalombiztosító társaság úgy döntött, hogy a bevált saját rendszerüket, amely már 1997-től rendelkezésükre áll nem adják fel. A biztosító véleménye szerint a rendszerük lehet, hogy nem a legmodernebb, de igényeiknek megfelel, nem vállalják az átállás költségeit, bonyolultságát és a bevezetés bizonytalanságát. Az OiRA fejlődését folyamatos figyelemmel kísérik, vezető tisztségviselőjük az OiRA irányító testületének tagja. A saját rendszerük modernizálására az OiRA egyes elemeit tervezik átvenni, de ez a döntés még megfontolási fázisban van, részletei még nem publikusak. 27

28 Javaslatuk az OiRA rendszerrel kapcsolatban Olyan tagállamnak, akinek nincs saját rendszere, annak mindenképpen legalább a bevezetés megfontolását javasolják. Javaslatuk szerint a mikro- és kisvállalkozásokra való tekintettel az OiRA adaptálásának a lehető legegyszerűbbnek kell lennie, különben a mikro és kisvállalkozások nem fogják alkalmazni. Olyan rendszert kell alkalmazni, hogy a munkáltatók ne hihessék azt, hogy az OiRA letöltésével és az űrlap kitöltéssel minden kötelezettségüket teljesítették. Ez önmagában nem mentesíti őket a további munkavédelmi feladataik ellátása alól. 28

29 3. Hollandia - Amszterdam Terület: km2 Népesség: fő Munkanélküliség: 5,6 % Munkáltatók: Munkavállalók: fő A holland munkavédelmi irányítás felépítése Hollandiában a vállalaton belül elsősorban a munkáltató és a munkavállalók felelősek a munkahely egészségi és biztonsági politikáért. Az országban minden vállalatnak kell rendelkezni munkavédelmi politikával. A munkáltatóknak és a munkavállalóknak vállalati szinten megegyezésre kell jutniuk a munkakörülményeket illetően. A szektorban működő szakszervezetek és kereskedelmi szövetségek támogatásával megfelelő munkahelyi biztonságot és egészséget támogató intézkedéseket határoznak meg. A munkahelyi biztonság és egészség vonatkozásában Hollandiában újdonságnak számít, hogy a munkáltatók és a munkavállalók között, a tárgyban létrejövő megállapodásokat "szándéknyilatkozat" formájában kell lefektetni a szektor egészére nézve. A szándéknyilatkozat olyan intézkedések és megoldások gyűjteménye, amelyekből egy adott szektor vállalatai választhatnak a szabályoknak való megfelelés érdekében. A kormány (Szociális és Foglalkoztatási Minisztérium) szélesebb mozgásteret biztosít a vállalatoknak a jó munkakörülmények ösztönzési módszerének testre szabásában. A szabályok a munkakörülményekről szóló törvényből (Arbowet), a munkakörülményekről szóló rendeletből (Arbobesluit), illetve a munkakörülményekről szóló szabályzatból (Arboregeling) származnak. A Biztonsági és Egészségvédelmi Felügyelőség ellenőrzi a jogszabályok betartását. A 29

30 szándéknyilatkozatoknak fontos szerepe van a végrehajtás szempontjából. A Fókuszpont (Focal Point) az a hely, ahol nagyfokú tudás, információ és tapasztalat összpontosul. Munkáltatói szervezetek és szakszervezetek képviselői dolgoznak együtt itt annak érdekében, hogy az Európából származó, munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos információk mindenki számára hozzáférhetők és érthetőek legyenek. A fókuszpontot a TNO - Toegepast Natuurwetenschappelijk Onderzoek (TNO életminőség) Intézet működteti. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS 30

31 A TNO egy független kutatószervezet (intézet), amelynek szakértelme és kutatómunkája jelentősen hozzájárul a holland vállalkozások és szervezetek versenyképességéhez, a gazdasághoz és a társadalom egészének minőségéhez. A TNO a célzott innovációt képviseli az ismereteket nem öncélúan, hanem gyakorlatban történő alkalmazásra fejlesztik, hogy olyan új termékeket hozzanak létre, amelyek kellemesebbé és értékesebbé teszik az életet, és segítenek a vállalkozásoknak az innovációban. Kreatív válaszokat keresnek a társadalom által felvetett kérdésekre. A TNO összesen több mint 4400 munkavállalót foglalkoztat, és részben (bevétele egyharmadát) a kormány finanszírozza, a működésük többi költségét általában különböző támogatásokból (EU, munkáltatói szervezetek) szerzik. A központi Munka és Foglalkoztatás Osztály létszáma 180 fő. A munkavédelmi kockázatértékelés, ellenőrzés, állami szerepvállalás 11 A hollandiai tanulmányutat elsősorban az indokolta, hogy a hollandok készítették el az OiRA eszköz alapjait. (Ennek megfelelően a Hollandiában tapasztaltaknak bővebb terjedelmet szentelünk.) A holland kutatások eredményét később átvette a bilbaói székhelyű Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (magyar nevén: Európai Munkavédelmi Ügynökség, továbbiakban: Ügynökség). Az Ügynökség megteremtett egy új - az eszköz üzemeltetéséhez szükséges - hardware konfigurációt, létrehozva ezzel a tagállami hozzáférés és tovább fejlesztés lehetőségét (lásd OiRA bemutatása) fejezet. Ettől kezdődően a holland RI&E eszközt, az Ügynökség fennhatósága alatt OiRA névvel illetik. Mindezek mellett Hollandiában az RI&E elnevezés is használatban maradt. Ezzel jelölik a hollandok a saját, az OiRAnál sokkal bővebb terjedelmű rendszerüket. A rendszert és adatait teljes egészében nem adták át az Ügynökségnek, viszont az OiRA software-t használják ben kockázatértékelési támogató pont (service point) elnevezéssel kétoldalú támogató funkciót hoztak létre, amely azóta az RI&E rendszer irányításáért felel. A támogató pontban részt vevő fő partnerek a főbb munkáltatói és munkavállalói szervezetek, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium pedig megfigyelőként működik közre. A TNO ugyanakkor továbbra is a támogató funkció napi működtetését látja el. A részt vevő partnerek annak érdekében, hogy a különböző ágazatok számára megkönnyítsék az RI&E eszközök elfogadását, úgy döntöttek, hogy végrehajtási stratégiákat dolgoznak ki. Ez a megközelítés megváltozásához vezetett, amely Review of Dutch Experience; Anita Venema-Introduction to the Dutch Service Point előadás anyaga 31

32 szerint a támogató pont az eszközök alkalmazásának fokozása érdekében befektet az ágazatok támogatásába és ösztönzésébe. Az ágazatok bevonása érdekében az egyes érdekelt felek (az MKB-Nederland, a holland szakszervezeti szövetség az FNV, más szakszervezetek, a minisztérium, a TNO) honlapjukon és a vállalkozásokhoz fűződő kapcsolataikon keresztül számos alkalommal népszerűsítették az eszközöket. Az ágazatok bevonását elősegítő másik elem, hogy a kockázatértékelési eszközök csak 3 évig érvényesek. Az ágazatoknak ahhoz, hogy fenntartsák eszközeik RI&E támogató pontjának jóváhagyását, rendszeresen frissíteniük kell azokat. Ennek elmaradása a költségek emelkedését eredményezi, mivel ebben az esetben munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi megelőző szolgálatot kell megbízniuk a jóváhagyás elvégzésével, miközben érvényes kockázatértékelési eszköz birtokában erre nincs szükség. A jelenlegi holland digitális kockázatértékelési eszközök általános célja, hogy elsősorban a kis- és középvállalkozások, de különösen a mikrovállalkozások számára biztosítsák, hogy megfeleljenek a kockázatértékelés végrehajtására vonatkozó jogi kötelezettségeknek, és csökkentsék az ezzel kapcsolatosan rájuk háruló adminisztratív és pénzügyi terheket. Más (nagyobb létszámú és bevételű) vállalkozások is használhatják az eszközt, de ők nem részesülnek a kisvállalkozások számára biztosított bónuszokban. További cél a kisvállalkozásoknál az egészségvédelmi és biztonsági szint javítása, a kockázatértékelési eszköz általános ismertségének növelése és annak ösztönzése, hogy a szociális partnerek új ágazatspecifikus eszközöket fejlesszenek ki. Az ágazatspecifikus megközelítés 2004-es kidolgozását követően az RI&E rendszert számos további szolgáltatással egészítették ki, amely jelenleg a következő főbb elemekből áll: 175 különböző szektor-specifikus digitális kockázatértékelési eszköz, amelyből 120 jóváhagyott eszköz, és további kockázatértékelési eszközök jóváhagyása van folyamatban. Ezek az ágazatok lefedik a foglalkoztatottak felét. a RI&E eszközökhöz való hozzáféréshez külön honlap ( áll rendelkezésre; a RI&E támogató pont biztosítja a rendszer számára a tárhelyet, illetve nyújt általános támogatást; az ágazati fejlesztők és a végfelhasználók rendelkezésére álló információs szolgálat; 32

33 a kockázatértékelési eszközök elismerésének szociális partneri rendszere. A szociális partnerek jelenleg kulcsszerepet játszanak az ágazatspecifikus kockázatértékelési eszköz kidolgozásában, elismerésében, illetve jóváhagyásában. Hollandiában a kockázatértékelési eszköz elismerésének kétféle módja létezik: az eszköz belefoglalható a szociális partnerek által kötött ágazati kollektív szerződésbe - ez a jóváhagyás a holland munkakörnyezeti jogszabály (WCA) kockázatértékelésre vonatkozó szabályainak részét képezi; vagy az eszköz a szociális partnerektől ágazati szinten kevésbé formális jóváhagyást is szerezhet. Vannak olyan tervek is, amelyek szerint ezt a típusú elismerést a WCA részeként rögzítenék. A támogató pont - a RI&E honlapon mindkét típusú jóváhagyást a vonatkozó eszköz melletti jelöléssel jelzi. A 25 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató kisvállalkozások esetében ez az elismerés azt jelenti, hogy kockázatértékelésüket nem kell egy munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi szakértőnek jóváhagynia, ami e kisvállalkozások esetében megkönnyíti, ingyenessé és kényelmessé teszi ennek használatát. Minden kockázatértékelési eszközt háromévente felül kell vizsgálni és frissíteni kell, és amennyiben ez nem történik meg, az elismerést igazoló jelölést törlik, és a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi szakértő alkalmazását előíró kötelezettség alóli mentességből eredő előny elveszik (ami könnyen 1500 EUR-ba kerülhet). Ez mind az ágazati szervezeteket, mind pedig az egyes vállalatokat arra ösztönzi, hogy rendszeresen, visszatérően, de legalább 3 évente újítsák meg kockázatértékelésüket. A jóváhagyás céljából nyilatkozatot juttatnak el a munkáltatói szervezethez, amelyet mind a munkáltatói képviselőnek, mind pedig a szakszervezetek képviselőjének alá kell írnia. A nyilatkozat kockázatértékelési támogató pontnak történő elküldését követően a logó megjelenik a honlapon. A kockázatértékelési eszköz jóváhagyása legfeljebb 3 évre szólhat. Idővel mind a kockázatok, mind pedig az azok megszüntetésére szolgáló megoldások változnak, így annak érdekében, hogy a kockázatértékelési eszközök megőrizzék a technika mindenkori állásának megfelelő szintet, rendszeresen frissíteni kell azokat. Ennek érdekében a jóváhagyás lejárata előtt három hónappal a partnerek kapnak egy tájékoztató levelet, amely arról értesíti őket, hogy a kockázatértékelési eszközt frissíteni kell. 33

34 Amennyiben ezt határidőre nem teszik meg, törlik a jóváhagyást jelző logót. A Helpdesk csak elektronikus levelezéssel működik, a telefonos elérhetőséget kezelhetetlensége miatt nem biztosítják az érdeklődőknek. A balesetbiztosítási rendszer Magán biztosító a balesetbiztosító és a versenyszférába tartozik. Az ösztönzés rendszere speciális. A biztosítással összefüggő ösztönzők, úgymint díjfizetési változatok, vagy bónusz rendszerek, speciális megelőzési (prevenciós) tevékenységek. Keretszerződésekben állapodik meg munkáltató, a magán biztosítók és biztonsági és egészségvédelmi szolgáltatók. 34

35 4. Dánia - Koppenhága Terület: km2 Népesség: fő Munkanélküliség: 7,6 % Munkáltatók: (80 % - a 10 fő alatti) Munkavállalók: fő A dán munkavédelmi irányítás felépítése A dán Munkakörnyezeti Hatóság az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökséggel való együttműködés koordinátora. A Munkaügyi Minisztérium szervezetében tevékenykedik, és biztosítja a munkahelyi biztonsággal és egészséggel, valamint jólléttel kapcsolatos jogszabályok betartását, amelyek Dániában az összes foglalkozásra nézve alkalmazandóak. Egyes ágazatokban azonban a szabályozás és a végrehajtás más-más hatóságok hatáskörébe tartozik: A dán Energia Ügynökség felelős a tengeri létesítmények felügyeletéért. A dán Tengerészeti Hatóság a hajózás felügyeletéért. A dán Polgári Repülési Igazgatóság pedig a repülési ágazat felügyeletéért felel. A Munkakörnyezeti Hatóság (Danish Working Environment Authority- (WEA)) a hatékony felügyelet, a megfelelő szabályozás és tájékoztatás által segítséget nyújt a biztonságos, egészséget nem veszélyeztető és állandóan fejlődő munkakörnyezet biztosításában. Amennyiben a Hatóság azt észleli, hogy a munkahelyi egészségi és biztonsági jogszabályokat nem tartják tiszteletben, többféle szankció alkalmazására van lehetősége. A dán munkavédelemnek két fontos alappillére, hogy: 12 a munkáltató felelős a munkavédelmi követelmények megvalósításáért a munkavállaló és a munkáltató köteles együttműködni, ennek egyik legnagyobb segítője (kikényszerítő tényező) a kockázatértékelés 12 Anne Therese Schultz - A munkahelyi biztonság és egészségvédelem dán nemzeti stratégiája és a felügyelet módszerei előadás 35