A dél-zalai sváb települések német kisebbségeinek történeti és identitás-vizsgálata

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A dél-zalai sváb települések német kisebbségeinek történeti és identitás-vizsgálata"

Átírás

1 A dél-zalai sváb települések német kisebbségeinek történeti és identitás-vizsgálata Szerző: Hohl Zsófia Eötvös Loránd Tudományegyetem földrajz BSc., 3. évfolyam 2011.

2 Koblenz, porosz rajnai kerület földjéről került vármegyénkbe egy hirtelen szőke, iparkodó népcsoport, mely Nagy-Kanizsa környékén, a várostól északra elterülő, javarészben homokos területen hat községet alkotott, u.m. Langviz, Homok- Komárom, Német-Szt.-Miklós, Füzvölgy, Korpavár és Obornakot. ( Körmendy Pál, 1896.) 1

3 TARTALOMJEGYZÉK Nagykanizsa környéki települések német kisebbségeinek vizsgálata 1. Bevezetés... 3.o Témamegjelölés... 3.o A kutatási célterület lehatárolása... 4.o A vizsgált települések jellege... 6.o. 2. A Nagykanizsa környéki német kisebbségek története... 8.o A térség története a németek betelepítéséig... 8.o Az újkori magyarországi telepítések kezdetei o Németek telepítése Nagykanizsa környékére o A falvak és népességük a betelepítés után o A térség megszervezése és működése a betelepítéstől a 19.század végéig o A svábok asszimilációja a betelepítéstől az 19. század végéig o A települések 20.századi története o A kisebbség helyzete, az identitás kérdése a 19. század végétől napjainkig.. 25.o. 3. A kérdőíves felmérés o A kérdőívezés módszertana, reprezentativitása o Identitásvizsgálat a kérdőívek eredményei alapján o Származásra vonatkozó kérdések o Identitással, német kisebbséggel kapcsolatos kérdések o. 4. Összegzés o. Forrásjegyzék o. Ábrák, táblázatok, térképek jegyzéke o. Mellékletek o. 2

4 1. BEVEZETÉS 1.1. Témamegjelölés A magyar közéletben az utóbbi néhány évben egyre többet hallani a kisebbségi önkormányzatok gyorsan növekvő számáról. Megítélésükkel kapcsolatban azonban a közvélemény meglehetősen szkeptikus, hiszen hogyan jöhet létre egy településen látszólag hirtelen bármilyen nemzeti kisebbség, ha korábban sem a statisztikákban, sem a köztudatban nem szerepeltek. Sokan úgy vélik, ezen kisebbségi önkormányzatok létrejötte mögött kizárólag anyagi érdekek állnak. Dél-Zalában, Nagykanizsa környékén, az évi önkormányzati törvény hatályba lépése óta eltelt húsz évben 5 községben alakult német kisebbségi önkormányzat, ebből kettő csak a őszi választások során. Kutatásom témájául ezt a vidéket választottam. Alapfeltevésem volt ismerve ezeket a településeket, hogy a kisebbségi identitás esetükben nemcsak az önkormányzatok létrehozását jelenti. Azonban ahhoz, hogy ezt érdemben alátámaszthassam, meg kellett ismernem a települések múltját is: Kanizsa végvára októberében elesik, s a térség török uralom alá kerül. A vár környékén, és az oda vezető út mentén a falvak lakossága elpusztul. A szóban forgó települések is hosszú időre elnéptelenednek. Az 1700-as évek elején azonban a Rajna-menti Koblenz vidékéről katolikus svábokat telepítenek ide. A betelepítettek nyelvhasználata egészen a XIX. század végéig fennmarad, ennek ellenére a kisebbség a korábbi népszámlálásokban sem jelenik meg markánsan, létezéséről a közvélemény nem tud. A vizsgálatnak tehát már ezen kezdeti szakaszában nyilvánvalóvá vált, hogy a kutatási cél kettős. Egyrészt bemutatni ennek az ismeretlen német kisebbségnek a létezését, s ezzel felrajzolni egy újabb kicsi, de a múltban vitathatatlanul létező pontot Magyarország etnikai térképére ; másrészt megvizsgálni a mai német kisebbség helyzetét. Ugyanis ha a népszámlálások adataiból indulunk ki, akkor a térségben gyakorlatilag semmi sem indokolja a kisebbségi önkormányzatok létrehozását. Mindkét célterület kutatásához meglehetősen kevés forrás állt rendelkezésre. A zalai svábokról 1 mindössze egyetlen, történeti jellegű munka született, melyet Balla Lőrinc írt 1997-ben. Ez az anyag remek iránymutatónak bizonyult, azonban alátámasztásaként igyekeztem minél több adatot és korabeli dokumentumot felderíteni a Zala Megyei Levéltárban és a nagykanizsai Thúry György Múzeumban. Az 1960-as években nagyszabású kezdeményezés 1 A Kárpát-medencében elterjedt a török hódoltság után telepített németek sváb elnevezése, pedig valódi svábok (Schwabenből, Württenbergből származók) csak Szatmár megyében telepedtek le. (Ács Z o.) A dolgozatom témájául szolgáló kis közösség tagjai sem ezekből a tartományokból érkeztek, azonban környezetük máig sváboknak hívja őket, ezért magam is használom ezt a kifejezést megnevezésükre. 3

5 született Zala megye helytörténeti lexikonjának megírására. Ehhez Dr. Kerecsényi Edit, akkori múzeumigazgató vezetésével Nagykanizsán is adatgyűjtés kezdődött a környező településekről. A lexikon végül sosem jelent meg nyomtatásban, de a falutörténeti összefoglalókat a múzeumban őrzik. A falvak történetének kutatásakor ezeket is felhasználtam. 2 A kisebbség jelenlegi helyzetének feltérképezése még ennél is nehezebbnek bizonyult, hiszen a népszámlálásokra érdemben nem támaszkodhattam. Úgy véltem, a leghitelesebb képet maguk az emberek adhatják identitásukról és a településekről, ezért kérdőíves felmérést végeztem a községekben. Ez a módszer az etnikai kutatásokban még nem elterjedt, azonban meggyőződésem, hogy napjainkban, amikor a nemzetiségi hovatartozás már nem ítélhető meg egyértelműen a nyelvhasználat alapján, a kérdőíves identitásvizsgálatok szerepe felértékelődik. Kutatási alapfeltevésemben az is szerepelt, hogy a kisebbség létezése és formálódása nemcsak azon embereket érinti, akik a kisebbségnek már most is regisztrált tagjai, hanem a vizsgált falvak valamennyi lakosát. Tanulmányom tagolása is a kettős célrendszernek megfelelően alakul. Rövid bevezetés után a 2. fejezet végigköveti a falvak és a kisebbség történetét a betelepítést megelőző időktől egészen a 21. századig. A 3. fejezet a jelené: reprezentálja a kérdőíves identitásvizsgálat eredményeit, összefüggéseket keres, és alátámasztani igyekszik a kisebbségi önkormányzatok létjogosultságát. A településeken végzett kérdőíves felmérés alapján ismerteti a kisebbségi önkormányzatok megítélését, lehetséges jövőbeli szerepét és feladatait a községek életében A kutatási célterület lehatárolása Dél-Zala német jelleggel bíró települései Nagykanizsától északi-északnyugati irányban a Principális-csatorna völgyében, és az attól nyugatra elterülő szelíd dombságon tömböt alkotnak. A 18. században Homokkomárom, Hosszúvölgy, Fűzvölgy, Magyarszentmiklós, Obornak és Korpavár településekre érkeztek németek. Ma azonban csak Homokkomáromban, Hosszúvölgyön, Fűzvölgyön és Magyarszentmiklóson van lehetőség a német jelleg érdemi vizsgálatára, ezek a települések rendelkeznek német kisebbségi önkormányzattal is. Korpavár tulajdonképp csak 1894-ig vizsgálható, ekkor ugyanis a nála mintegy háromszor népesebb Palint közigazgatásilag hozzácsatolták, s értelem szerint ettől kezdve statisztikai adataik is aggregáltan szerepelnek tól Nagykanizsa részévé vált. Obornak esete is hasonló, az 2 A falutörténeti összefoglalók a nagykanizsai Thúry György Múzeum Adattárában találhatók, összeállítójuk Dr. Kerecsényi Edit, azonban sem évszámmal, sem oldalszámmal nincsenek ellátva. A múzeumban jelzetszámot kaptak, ezek alapján hivatkozom rájuk. 4

6 amúgy is kis lélekszámú községet 1928-ban csatolták Eszteregnyéhez. (Jeney A.-Tóth Á o.) 1. térkép: A kutatási célterület települései Az alaptérkép forrása: Dél-Zala turistatérképe, Cartographia

7 Bár kutatási célterületem elsősorban a fent nevezett négy, tömböt alkotó településre korlátozódik, a teljesség igénye nélkül szót kell ejteni a Nagykanizsától délnyugatra elterülő Szepetnek községről is, mely szintén német hagyományokkal és kisebbségi önkormányzattal bír. Szepetnek népesedéstörténete azonban markánsan elkülönül az északi tömb községeitől, a településen a magyar, német és horvát nemzetiségek is megjelennek. Szepetnek méretéből adódóan mindig teljesen más társadalmi-gazdasági környezetet jelentett az északi tömb aprófalvaihoz képest. Ez napjainkra mit sem változott, ezért ebből a szempontból sem vethető öszsze a többi vizsgált településsel A vizsgált települések jellege A kérdőíves felmérést Fűzvölgy, Hosszúvölgy, Homokkomárom és Magyarszentmiklós településeken végeztem el. Ezek mindegyike a nagykanizsai kistérségben található, mely Nagykanizsán kívül 26 községből áll. A vizsgált települések a kistérség központi részén fekszenek, a Nagykanizsát Zalaegerszeggel összekötő 74-es főút szomszédságában: 2. térkép: A nagykanizsai kistérség sematikus térképe A KSH 2008-as adatai szerint Fűzvölgyet 139-en, Hosszúvölgyet 194-en lakták, tehát törpefalvak, míg Homokkomáromot és Magyarszentmiklóst az aprófalvakhoz soroljuk 238, illetve 284 lakossal. A községeket a legtöbb törpe- és aprófaluhoz hasonlóan elöregedés jellemzi, ennek mértéke azonban változó: 6

8 Település 1. táblázat: A települések öregedési indexe 2008-ban állandó népesség (fő) 60 év felettiek száma (fő) 0-14 évesek száma (fő) öregedési index (%) Fűzvölgy % Homokkomárom % Hosszúvölgy % Magyarszentmiklós % A kistérség falvai % Forrás: statinfo.ksh.hu alapján Az öregedési index, vagyis a 60 év felettiek és a 0-14 évesek arányának százalékban kifejezett hányadosa Hosszúvölgyön szinte azonos a kistérség falvainak átlagos értékével, de még a 179% is azt jelenti, hogy majdnem kétszer annyi időskorú él a településen mint 15 éven aluli. Magyarszentmiklóson meg is haladja a számuk a gyermekkorúak kétszeresét. Fűzvölgy 408%-os értéke kiugró, a településen 2008-ban négyszer annyi 60 év feletti élt, mint 0-14 éves. Homokkomárom értéke a legkedvezőbb, 111%. A falvak közül csak itt él roma népesség, a gyermekkorúak magas számát az ő nagyobb szaporaságuk magyarázza. maradt: Az elöregedés ellenére a falvak népességszáma az utóbbi évtizedben szinte változatlan 2. táblázat: A falvak népességszámának alakulása Település A települések népességszáma (fő) az egyes években Fűzvölgy Homokkomárom Hosszúvölgy Magyarszentmiklós Összesen Forrás: statinfo.ksh.hu alapján A települések népességszámában csak kisebb fluktuáció figyelhető meg. Fűzvölgy 2008-ban gyakorlatilag tartotta 2000-es népességszámát, Homokkomárom és Hosszúvölgy növelni is tudta. Magyarszentmiklós 2000-hez képest 2008-ban csökkenést mutat, de az utóbbi évek tendenciája itt is pozitív. Ennek a jelenségnek hátterében áll, hogy a települések az utóbbi években szuburbán célpontokká is váltak szép fekvésük, rendezettségük, közösségeik miatt. 7

9 2. A NAGYKANIZSA KÖRNYÉKI NÉMET KISEBBSÉGEK TÖRTÉNETE 2.1. A térség története a németek betelepítéséig Ez a vidék már a rómaiak korában közlekedésföldrajzi jelentőséggel bírt. Itt haladt keresztül ugyanis a híres Borostyánút, mely két ágra szakadt. A főág Zalalövő, Szombathely, Sopron, Bécs felé haladt tovább, míg a mellékág Nagykanizsa, a Balaton, Aquincum, Kijev irányában futott. A vizsgált térség szempontjából az utóbbi vonal fontos, hiszen a Kanizsa körül akkoriban elterülő hatalmas, mocsaras árteret csak észak felé fordulva Hosszúvölgy Fűzvölgy Magyarszentmiklós Magyarszerdahely irányába kerülhette ki. Mindezt alátámasztja az is, hogy egy 1976-os régészeti kutatások során Hosszúvölgy határában nagy kiterjedésű, kőépület nélküli római település nyomaira bukkantak, s Magyarszentmiklós közelében is korarómai telepet fedeztek fel. Fűzvölgyön még 1940-ben tárták fel egy római castrum és az út nyomait. (Balla L o.) A népvándorlás kora, majd a magyar honfoglalás és államalapítás időszaka nem bővelkedik írásos emlékben ezzel a vidékkel kapcsolatban. Mindössze annyi feltételezhető, hogy a mai Korpavár, Fűzvölgy, Magyarszentmikós község területén már akkor országút (una magna via) vezetett keresztül Kanizsától Hahóton át. Az utaknak pedig tartozékai is vannak: őrhelyek és természetesen az arra lakó emberek. A térségről biztosan tudjuk, hogy már a rómaiak alatt is lakott terület volt, s valószínűsíthető, hogy a Római Birodalom felbomlásával a nem római őslakosság a helyén maradt, és továbbra is ott élt. Írásos emlékek a XIII. századtól állnak rendelkezésre. (Balla L o.) A mai Magyarszentmiklós először 1278-ban tűnik fel Szentmiklósi Jakab mester fia, János nevében. Homokkomárom község első írásos említése 1293-ban történt Kamar, Humukcamar alakban. Előtagja a homokos talajra utal. Homokkomárom az Árpádok alatt királyi birtok volt, ahol IV. Béla 1263-ban házat építtetett magának. A község mellett 1360 táján az egyetlen magyar alapítású pálos rend telepedett le. A mai Hosszúvölgy helyén a középkorban nagy valószínűséggel egy Libolcza nevű települést találtunk volna. Obornak első írásos említése 1277-ből való, amikor is IV. László zalai és somogyi nemesekből álló bizottságot küldött ki, hogy a vidékén elszaporodott gonosztevőket kiirtsák. Fűzvölgy meglétére középkori forrás csak közvetetten utal. (Holub J ) Korpavár jelentőségét és szerepét végig fekvése határozza meg, s egyben ez enged következtetni arra is, hogy folytonosan lakott hely lehetett. A lecsapolás előtti Kanizsa-berekben ugyanis volt itt egy földnyelv, amely hoszszan benyúlt a mocsárba átkelőhelyet hozva létre. (Balla L o.) 8

10 A középkor és a koraújkor bonyolult, gyorsan változó bitokviszonyainak ismertetése nem ennek a tanulmánynak a feladata, ezért a továbbiakban csak azokat a csomópontokat és eseményeket emelném ki, melyek a későbbi történések szempontjából fontosak. A települések történetében a legelső jelentős összekapcsolódási pont az 1500-as évek elején rajzolódik ki, amikor is többnyire a Damonyai család birtokát képezték. Damonyai Pétert azonban 1546-ban a török Konstantinápolyba hurcolta, s csak súlyos váltságdíj fejében engedte el. Ennek előteremtése érdekében a család 1547-ben elzálogosítani kényszerült itteni jobbágytelkeit. A XVI. század elején Magyarszentmiklós minden bizonnyal népes falu lehetett, hiszen 1559-ből még halastaváról is van említés. (Hóbor J o.) Homokkomárom is ebben az időszakban élte középkori történelmének fénykorát, jelentős település lehetett a Damonyaiak nemesi kúriájával, több halastóval, szőlőhegyekkel. Már akkor is a szőlőművelés volt a település gazdálkodásának alapja. (Hóbor J o.) Fűzvölgy meglétére a korabeli források csak közvetetten utalnak: Damonyai Tamás 1519-ben itteni kúriáját 10 hold földdel s egy réttel a Fűzvölgyben s egy fél jobbágytelket valamint egy szőlőt az Elekerdeje nevű szőlőhegyen eladott. Arról azonban, hogy ebben az esetben a Fűzvölgyben határrészt, vagy lakott területet jelöl-e, nincs egységes állásfoglalás. (Balla L o.) Hosszúvölgyről még ennél is kevesebbet tudunk. Annyi bizonyos, hogy 1357-ben még a Kanizsai család birtoka, 1439-ben pedig Kanizsai Györgynek két lakatlan negyed telke volt itt, tehát kis hely lehetett ban elhagyott faluként szerepel. (Hóbor J o.) Az 1526-os mohácsi vésszel kezdődően egész Magyarországra hosszú, viszontagságokkal teli időszak köszöntött. A török portyák a kanizsai végvár környékén is felütötték a fejüket ben a török Bécs ellen indult, s keresztülvonult közben Kanizsán is. Az ország három részre szakadása után a török rablások gyakorlatilag állandósultak, a kanizsai vár megerősítése is sürgetővé vált. A munkálatok 1554-ben kezdődtek meg, kő híján az építőanyag főleg fa és föld volt. (Barbarits L o.) A török fenyegetettség Szigetvár 1566-os eleste után csak tovább fokozódott, gyakorlatilag megpecsételődött Zala és Somogy sorsa ben már Kacorlak község alatt állt a török, kisebb harcok, portyázások mindennaposak voltak a vidéken. (Balla L o.) Aztán - ahogy Barbarits Lajos írja 1929-es Nagykanizsa monográfiájában - a XVII. század első esztendejével megfordult a sors kereke az addig minden ostromot dicsőségesen állott kanizsai vár felett. (Barbarits L o.) október 22-én 43 napi ostrom után Kanizsa kapitulálni kényszerül a török sereg elől. Ezzel nemcsak a városra, de az egész vidékre teljes súlyával rászakad a török uralom. A törökök még Hahóton túl is mindent feldúltak, az embereket a kanizsai várba hurcolták, lerombolták a 9

11 templomokat, kolostorokat. Az addig jellemző magas szintű mezőgazdasági kultúra eltűnt a vidékről, a táj elvadult. (Balla L o.) Vizsgált településeinket sem kímélte a török, Magyarszentmiklóst 1548-ban teljesen felégették, elhajtották az állatokat is. Az évi törökdúlás után nem is települt újra, az oszmán uralom alatt végig puszta maradt. Homokkomáromnak is elhalványodott egykori nagysága, a hódoltság alatt lakatlan terület, melyet részben a kanizsai basa használt, de volt keresztény földesura is: a pápai Lőrinte család. (Hóbor J o.) Azonban nem is számíthatott volna jobb sorsra ez a vidék, hiszen Korpavár, Szentmiklós, Fűzvölgy közvetlenül a vár felé tartó út mellett feküdtek, Homokkomárom, Obornak, Hosszúvölgy pedig szinte a vár közvetlen szomszédságában, így a portyázó csapatok naponta eljuthattak ide. Homokkomárom és Obornak annyiban talán szerencsésnek mondható, hogy fekvésükből adódóan lakosaiknak egy része a mocsarak, völgyek, dombok közötti sűrű erdőrengetegben menedékre lelhetett. (Balla L o.) április 23-án 90 évi sanyargatás után Kanizsa vára felszabadult a török iga alól, s ezzel új korszak köszöntött a városra és vidékére. Újraindulhatott az élet, persze csak ott, ahol maradtak emberek. Kanizsa felszabadulása után megélénkült a birtokforgalom is. Vizsgált településeink közül Lőrinte János keresztény földesúr 1685-ben Homokkomáromot Szentmiklós pusztájával és más ingatlanokkal együtt öregségének gondviselőjére, Pacsay Zsuzsannára hagyományozta, aki azonban hamarosan eladta örökáron a zalaegerszegi Bedő Szabó Mártonnak. Bedő Szabó fiai a többi Lőrinte örököstől is összevásárolták itteni egyéb birtokrészeiket, ezzel a települések területe ismét egy kézben egyesült, s így is cserélt gazdát 1700-ban, amikor nyílván erőszak és hatalmi poszt jogán báró Schenkendorf Farkas Kristóf kanizsai várkapitányé lett. Schenkendorf az elnéptelenedett uradalmakat külföldiekkel igyekezett betelepíteni, azonban törekvéseit a Rákóczi-szabadságharc meggátolta. A háborúskodás alatt kifosztották és felégették a majorságot, sőt még a homokkomáromi templomot is. Schenkendorf halála után a birtokot özvegye örökölte, aki ugyancsak megkísérelte betelepíteni Homokkomáromot és a környéken lévő majorokat, mert hiányzott a munkáskéz. Schenkendorfné azonban nem bírta kézben tartani a gazdaságot, folyton mások arattak, kaszáltak földjein, így 1717-ben eladta itteni birtokait 8000 forintért báró Esch Ferenc császári és királyi ezredesnek. (Balla L o.) Ezzel elérkeztünk a svábok betelepítésének előestéjére, ugyanis báró Esch Ferencnek köszönhetően kerültek a mai német kisebbségiek ősei erre a vidékre. Azonban mielőtt ismertetném a báró érdemeit, essen néhány szó általánosságban a németek magyarországi telepítésének kezdeti szakaszáról, melyhez a vizsgált települések története is kötődik. 10

12 2.2. Az újkori magyarországi telepítések kezdetei Magyarországon a török elleni küzdelem, a Rákóczi-szabadságharc, a háborúkkal együtt járó pusztító járványok komoly népességveszteséget jelentettek. A török kiűzésekor a császári seregek által felszabadított területeket a bécsi udvar új szerzeményének tekintette, s további sorsát az 1688-ban létrehozott Újszerzeményi Bizottságra bízta. Mivel sok korábbi tulajdonos nem tudta birtokjogait igazolni, nagy kiterjedésű termőföld vált a Birodalom tulajdonává. A kor gazdasági életét az a merkantilista szemlélet uralta, melynek alapelve szerint ahol népesség van, ott pénz is van. Az udvar kasszája pedig a török, majd a francia és a Rákóczi-szabadságharc ellen viselt háborúk miatt igencsak megcsappant. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy az udvar a belső vándorlás révén kibontakozott telepítéssel nem érheti el célját, mivel ekkor csak a már korábban itt élt adófizetők vándorolnak, s ez nem növeli az adóalapot. Így fordult figyelmük a külföld felé, s az ügy fontosságát igaz, kissé megkésve az országgyűlés is felismerte: az 1723/103. cikkelyben szorgalmazta a külföldiek telepítését Magyarországra. A telepítések élére azonban nemcsak a kamara, de sok esetben gazdag földesurak is álltak, akiknek többsége az újonnan felszabadított területeken német származású volt. (Ács Z o.) Magyarországon, az elpusztult földön elsősorban mezőgazdasági termelőkre volt szükség. Ilyent pedig akkor leginkább a Német-római Birodalomban a Rajna-folyó mente szolgáltatott, melyet a 17. század elején a harmincéves háború ( ), majd a pfalzi ( ) és spanyol ( ) örökösödési háború sanyargatott évtizedeken át a Saarvidéktől Hessenig és Frankenig. A dél-zalai német telepítés történetét feldolgozó Balla Lőrinc kutatásai szerint akkoriban sorozatos természeti csapások, aszály, fagykár pusztította a vidéket és 1740 között mintegy 10 alkalommal volt éhínség. A népességre ráadásul súlyosan nehezedett a sok kis egyházi és világi uralkodó, territoriális fejedelem hatalma is. Mindemelett jellemző volt a korban a területen, hogy a parasztbirtokon egyetlen fiú, a legifjabb örökölt, ami a 18. század békésebb viszonyaival beköszöntő nagyobb szaporaság mellett rendkívül megnövelte a kivándorlásra kész emberek számát. (Balla L o.) Nem csoda tehát, ha ezen a vidéken nem hangzott el hiába III. Károly és a magyar földesurak hívó szava. További meggyőző érv volt a bécsi udvar számára a területtel kapcsolatban, hogy a Német-római Birodalom ezen részének lakossága szinte kizárólag katolikus volt, tehát a kultúra hordozója, a birodalmi vallás igaz híve, aki Magyarországra költöztetve a birodalom támasza lesz majd. A német telepítések már rögtön Buda visszavétele (1686) után megindultak. A kamara arra törekedett, hogy Buda körül megbízható körzet alakuljon ki. A 18.század első felében a 11

13 Dunántúl, ezen belül is főként a bakonyi, vértesi, budai hegyvidékek és a baranyai-tolnai terület képezte a telepítések fő színterét. A nagybirtokosok mellett az egyházi rendek, a ferencesek és a kapucinusok is segítették a katolikus németek letelepedését. Tolna megyét például nagyobb földesurai, a budai egyetem és a szekszárdi apát népesítették be. Az első német telepesek azonban sok esetben nem voltak elégedettek az itt talált viszonyokkal, ezért továbbálltak vagy visszavándoroltak hazájukba. A németek részben a magyarok által üresen hagyott falvakat ülték meg, részben pedig új településeket alapítottak. (Ács Z o.) 3. térkép: A svábok betelepülésének területei a Kárpát-medencében Forrás: A térképen is jól kirajzolódnak a telepítés területei, azonban a kis zalai tömb nem szerepel rajta. Ennek okai leginkább a telepítés körülményeiben keresendők, melyeket a későbbiekben részletesen ismertetek. A telepítések első hullámában mindenütt jelen voltak a szegény, kalandvágyó, dologkerülő emberek is. A 18. század második felében azonban a Magyarországra települő németeknek az udvar már nagyon szigorúan előírta, mennyi pénzt hozzanak magukkal, s aki ezt az 12

14 összeget nem tudta felmutatni, az már a dunai szállítóhajókra sem kerülhetett fel, ezáltal a bevándorlók színvonala gyorsan emelkedett. (Ács Z o.) A jobbágyok áttelepítését általában hosszadalmas tárgyalás előzte meg, melyben a császár is segítette a magyarországi földesurakat, amikor azok a német fejedelmekhez és birtokosokhoz fordultak. Ilyen császári kérések érkeztek az egyes birodalmi kerületekhez is, s amennyiben nem ütköztek nehézségekbe, csakhamar megjelentek az illető falvakban a császári telepítési biztos emberei, vagy az egyes magyar urak verbuválói, akik próbálták a népet kivándorlásra csábítani. Ennek érdekében mindent megtettek: szabad utazást ígértek nekik a Dunán, egészséges, friss vízben bővelkedő, termékeny földet, szántót, rétet, szőlőt, erdőhasználatot, 200 forintért kész házat, szekeret, ekét, boronát, négy ökröt, két lovat, négy tehenet, három borjút, két sertést és az első termésig teljes élelmet. Ígéreteiket azonban, különösen III. Károly idejében nem mindig tartották be, mivel a földesurak is próbálták visszafogni a kiadásokat. Ennek következtében kezdetben meglehetősen lassan ment a betelepítés. Nagyobb tömegekben, rendezettebb viszonyok között csak az 1720-as években indult meg. A török korszak alatt elvadult magyar föld sok veszedelmet rejtett a jövevények számára, hozzá kellett szokniuk a mocsaras, lázakat okozó éghajlathoz, s amíg ez megtörtént, az első beköltöző nemzedék jelentős hányada betegedett vagy halt meg. (Balla L o.) Mivel egyre nagyobb lett a magyarországi kereslet a telepesek iránt, a német földesurak is újragondolták az áttelepülés feltételeit. Kezdetben a császár kérésére eltekintettek az ún. manumissió, az elbocsájtási illeték megfizetésétől, utóbb azonban már rendesen megkövetelték azt a távozó jobbágyoktól, hogy a telepítésből nekik is hasznuk származzon. (Balla L o.) 2.3. Németek telepítése Nagykanizsa környékére A Kanizsa környéki németek betelepítésének körülményeiről mindössze Balla Lőrinc és a saját kutatásaim szolgáltatnak információt, melyek megítélésem szerint még sok tekintetben hiányosak, ám a telepítés körülményei el is lehetetlenítik a további pontosítást. Bizonyosnak tűnik, hogy a mai lakosság ősei az akkori Német-római Birodalom ben létrehozott Rajna-vidéki körzetének Koblenz nevű városából, mely a Rajna és a Mosel folyók összefolyásánál fekszik, illetve annak vidékéről kerültek Zalába. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kitelepülők származása csak a városra, és közvetlen környékére korlátozható. Ugyanis akkoriban az engedélyezett kivándorlások jóváhagyói között legtöbbször a mainzi érsekség is szerepelt, melyhez Koblenz is tartozott. Elképzelhető tehát, hogy Esch Ferenc toborzói ezt a környéket is bejárták. (Balla L o.) 13

15 Balla Lőrinc munkájából kiderül, hogy a 18. század elején Koblenzben és a környékén hideg nyarak voltak, sok zivatarral, jégesővel, ami ellehetetlenítette az aratást. Továbbá sokszor volt áradás a Rajnán és a Moselen. Mindezen tényezők és a bizonytalan történelmi szituáció egyre nagyobb elégedetlenséget szült, melynek első kifejeződését jelentette, amikor a vidékről 1712-ben nem várt, nagy tömegek nyomultak Magyarország felé, s Ausztria határainak lezárására is kényszerült. Koblenzben ebben az időben az uralkodó választófejedelem megtiltotta az áttelepülést, azonban a Metternich-udvarházban egy titkos toborzóiroda létesült a Magyarországra kitelepülők részére. Az irodát feltételezhetően az ismert Clemens von Metternich herceg, osztrák kancellár nagyapja működtette, aki igyekezett az osztrák érdekeket segíteni, ezért a kitelepülni szándékozóknak menlevelet és útlevelet adott Bécsig. Esch vagy Langwiesen báró, vizsgált településeink akkori földesura, maga is egy régi, nagy német főúri családnak a sarja volt, melynek központját szintén Koblenz vidékén találjuk. Valószínűleg jó kapcsolatot ápoltak a Metternich-családdal, s így a történelmi szálak és egyéni érdekek összekapcsolódásával valósulhatott meg a Koblenz környéki németek Zalába telepítése, melynek legvalószínűbb időpontja A kivándorlók a Sváb Körzetben gyülekezhettek és indultak tovább München- Bécs útvonalon Magyarországra, részben hajón, részben lovaskocsikkal a folyók mentén. A betelepülőkről pontos adatokat nem sikerült fellelni, melyben nyilván közrejátszik, hogy a toborzás és az utaztatás is titokban történt, ezért névjegyzék nem is készülhetett. Egy szeptember 10-én Stuttgartban kelt levélből 3 azonban megtudható, hogy Koblenzből Nith, Hohl, Runkel, Kuhlich, Noll, Kling, Weier, Lang, Krimel, Schmidt, Mauer és Müller nevű családok települtek ki. (Balla L o.) Hosszúvölgyet, Fűzvölgyet és Magyarszentmiklóst kizárólag ezek a telepesek népesítették be, Obornakon és Homokkomáromban a megmaradt néhány lakos mellé települtek. Korpavárra 1722-ben valószínűleg nem történt telepítés, hanem az előbbi településekről költöztek át 1744 után, amikor a helyhezkötöttség megszűnt. Azt, hogy hány család érkezhetett ide az 1720-as évek elején, csak becsülni lehet, de Kerecsényi Edit muzeológus adatai szerint 50-re tehető a számuk. (Kerecsényi E. A ) 3 Balla Lőrincnek kutatásai kezdetén akadtak segítői Németországban, a levél létezését ők derítették fel. Balla nem tér ki a levél részletes ismertetésére, így egész pontosan nem határozhatók meg annak keletkezési körülményei, s az ismertetett nevek forrása sem. 14

16 2.4. A falvak és népességük a betelepítés után A letelepedés után újraindult az élet, a települések nevükben is újjászülettek. Az Esch család előneve (Langweisen) után kapta a mai Hosszúvölgy a Langwies nevet, Fűzvölgyet Freywis névre keresztelték, mely a régi németben szabad, megváltott rétet jelentett. A korábbi Szeglakszentmiklós lakosai származását hangsúlyozandó Németszentmiklós lett. (Hóbor J o.) 1744-ben Mária Terézia a kanizsai javak részeként gróf Batthyány Lajosnak ( ), adományozta Homokkomáromot, s vele együtt a többi falut is. A Batthyány-Strattmanág a terület legfőbb birtokosa maradt egészen 1848-ig. (Kerecsényi E. A ) Batthyány gróf megerősítette jogaikban a falvak lakóit, 1744-től szerzett vagyonukkal szabadon rendelkező, szabad költözésű jobbágyok voltak. A települések ekkor gyors fejlődésnek indultak. A gróf kitisztíttatta a halastavakat és csatornákat, friss halállományt telepített, svájci tehenészetet és fácánoskertet létesített, tervszerű vadgazdálkodást vezetett be. Erdőírtás révén kibővítették és újratelepítették az egykor szebb napokat is látott komáromi szőlőhegyet as források már arról számolnak be, hogy sok az eladó bor a településen, és Kanizsa város a kocsmáltatáshoz innen volt kénytelen beszerezni azt. (Hóbor J o.) Talán ezen intézkedéseknek is köszönhető, hogy a népnyelvben egyesek Batthyány gróf nevéhez, s az 1740-es évekhez kötik a svábok betelepítését. Tény, hogy az 1722-es időpont csak valószínűsíthető, és fennáll annak a lehetősége, hogy a telepesek néhány évvel később érkeztek, vagy esetleg több hullámban. Az azonban semmiféle érvvel vagy adattal nem támasztható alá, hogy Batthyány Lajos telepítette volna be őket. A majorság központja Homokkomárom lett re a településen a török időkben elpusztult templom helyén új épült, melynek alapkövét még Esch Ferenc tette le 1722-ben, befejezni azonban csak Batthyány tudta ben Kanizsáról ferencesek érkeztek a helységbe, innentől kezdve a környező sváb települések mind Homokkomárom filiái is lettek. (Hóbor J o.) A települések népességéről a legkorábbi adatok 1757-ből állnak rendelkezésre. A falvak területén ekkor végeztek a betelepítés után először népességösszeírást, melynek megrendelője az egyház volt. A következő hiteles adatok 1771-ben születtek, szintén egy hasonló összeírás alkalmával. 15

17 3. táblázat: A vizsgált települések népességszámának alakulása az és évi népességösszeírás alapján Település Családok száma Lakosságszám (fő) 1757-ben 1771-ben 1757-ben 1771-ben Fűzvölgy Hosszúvölgy Homokkomárom Magyarszentmiklós Obornak Korpavár Összesen Forrás: Ördög F o. alapján Látható, hogy 1757-ben összesen 140 család élt a településeken. Ennek ismeretében kétségbe vonható a fent közölt adat, mely szerint 1722 körül mindössze 50 család érkezett ide. A betelepülés utáni bizonytalan körülmények közepette, amikor ráadásul betegségek is tizedelték a lakosságot, nem valószínű, hogy óriási családalapítási kedv jellemezte volna a közösséget. Nagy valószínűséggel tehát az 1720-as években is több mint 50 család élt itt re annak ellenére, hogy Homokkomáromban volt a majorság központja, a mai Magyarszentmiklós fejlődött a legnépesebb településsé, amit Hosszúvölgy és Fűzvölgy követett. Homokkomáromban az átlagos családnagyság is elmaradt a többi településétől, hiszen míg 1757-ben 29 családra Fűzvölgyön 147 lélek jutott, addig Komáromban ugyanennyire csak 126. Ennek oka abban keresendő, hogy a majorsági központ valamelyest polgárosultabb jelleget ölthetett, iparosok is megjelenhettek a faluban, akiket kisebb szaporaság jellemzett, mint az egyszerű parasztságot. Emellett pedig az 1771-es összeírásból az is kiderül, hogy 8 családot urasági szolgák, cselédek, és a plébánia alkalmazottai tettek ki és 1771 között Korpavár kivételével mindenhol a népesség csökkenése figyelhető meg. Korpavárra valószínűleg csak röviddel 1757 előtt érkezett 2 család, ezért ott az élet csak a két összeírás között kezdett beindulni, ez magyarázza a növekedést. A többi településen azonban a családok helyzetének stabilizálódása történhetett, csökkent a létbizonytalanságuk, így a családot sem kellett már úgy túltervezni, kevesebb gyermeket vállaltak. A népességösszeírások nemcsak a fenti statisztikai adatokkal szolgálnak, de rögzítik a településeken élők nevét, életkorát, rokoni kapcsolatait is. Ezeket vizsgálva feltűnik, hogy bár a fent említett nevek melyek a Koblenzből feltételezhetően kitelepülőket jelölik mindegyike megtalálható, mellettük még legalább másik, egyértelműen német eredetű név van jelen. Ennek ismét többféle magyarázata lehet. Előfordulhat, hogy csak a ténylegesen Koblenz városából kitelepülők neve került elő 1940-ben, és hozzájuk csatlakoztak még a vá- 16

18 ros környékéről. Azonban talán közelebb állunk a valósághoz, ha nem fogadjuk el, hogy az ismert névlista teljes. Harmadik lehetőségként pedig érdemes számba venni azt az eshetőséget is, hogy a betelepülés több hullámban zajlott, s az ismert nevek, csak az egyik csoport tagjaihoz tartoztak. A települések népességszámának további alakulásáról 1870-ig, az első népszámlálásig, év 4. táblázat: A települések népességszámának alakulása Fűzvölgy A települések népességszáma (fő) nehéz megbízható adatokat gyűjteni, körülbelül húszévente állnak valamilyen forrásból rendelkezésre: Magyarszentmiklós Homokkomárom Hosszúvölgy Korpavár Obornak Összesen n.a. 240 n.a. n.a. n.a Forrása: Ördög F o., Jeney A.-Tóth Á o., és Kerecsényi Edit A , , A táblázatból kirajzolódik, hogy 1771 és 1890 között nyilván kisebb átmeneti fluktuációk mellett a települések népessége fokozatosan gyarapodott. Különösen nagyarányú a bővülés a 18. és 19. század fordulójától és 1828 között Magyarszentmiklós, Fűzvölgy és Hosszúvölgy majdnem kétszeresére növelték lakosságszámukat. Homokkomáromban igazán csak az 1820-as évektől kezdődhetett a bővülés, de 50 év itt is elég volt ahhoz, hogy a lakosok száma megduplázódjon. Korpavár és Obornak már láthatóan nem tud lépést tartani a többi településsel. A "népességrobbanást" minden bizonnyal a korszakot általánosságban is jellemző nagyobb természetes szaporodás és a lassan növekvő születéskor várható élettartam generálja. Ehhez adódik még hozzá, hogy térségünkben az 1800-as évek elejére alakul ki a falvak között valamiféle munkamegosztás, formálódik ki a gazdaság jellege. A falvak bekapcsolódnak Zala megye életébe, a létfeltételek stabilizálódnak. A korábban tapasztalt népességkülönbségek is kiegyenlítődnek, Homokkomárom, Hosszúvölgy, Fűzvölgy és Magyarszentmiklós a 19. század végére egyaránt lelket számlál. 17

19 2.5. A térség megszervezése és működése a betelepítéstől a 19.század végéig A térségben a gazdálkodás módját a természeti környezet erősen befolyásolta. A terület ugyanis jórészt homokos, Hosszúvölgy és Homokkomárom között még a holocén melegszáraz mogyoró időszakából származó homokformákat is lehet találni. Ez a homokos talaj értelemszerűen nem igazán kedvezett a növénytermesztésnek, a jobb minőségű földek pedig szinte kivétel nélkül az uradalom, nem pedig a jobbágyok tulajdonában voltak. A települések fekvése és kiterjedése szintén fontos a gazdálkodás szempontjából. Fűzvölgy sík területen fekszik, határa vizenyős lehetett, melyen fűzfák nőttek, erre utal az 1800-as évek végén felvett neve is. A község határa szűkös, szántóföldje és rétje alig volt, legelőjét pedig a bérlők elvették, ezért a lakosok a szomszédos határokban kényszerültek maguknak legelőt bérelni. Homokkomárom határának nyugati felét főleg szőlőhegyek borítják, míg a keleti sík területen erdő, legelő, és nagyon kevés szántó található. Hosszúvölgy lankás vidéken terül el. (Hóbor J ) 1860 után határa két alkalommal is gyarapodott (összesen mintegy 200 hold legelővel), nagyrészt Homokkomárom rovására. Magyarszentmiklóst a zalaegerszegi országút szegélyezi, határa szintén szűkös, lankás és sík területei vannak, eddig terjeszkedett a kanizsai berek. Szántója és rétje kevés, legelőjét a bérlők kisajátították. (Kerecsényi Edit A ) Mindezek ismeretében nem meglepő, hogy a településeken már a betelepítéstől kezdődően nem a növénytermesztés, hanem az állattenyésztés és a szőlőművelés vált dominánssá. Az uradalmi birtokokon elsősorban birkát, a jobbágyok pedig szarvasmarhát és sertést tartottak. A sertéstartásnak a környező, makktermő erdők kedveztek. A szőlőművelés jelentősége hagyományosan nagy a térségben. A homokkomáromi szőlőhegyen nemcsak a komáromiaknak, de a többi falu lakójának is volt birtoka, ezért viszonylag jó módban éltek. Borukat, terményeiket és jószágaikat a nagykanizsai piacon és vásárokon könnyen tudták értékesíteni. (Kerecsényi Edit A ) Még a polgári korban is elsősorban a falvak legelőit, szőlőhegyeit, állattenyésztését dicsérték, azonban a lakosok évtizedeken át keményen dolgoztak azon, hogy a homokot termővé tegyék. Ezt igazolja Körmendy Pálnak 1896-ban Zala megye milleniumi évkönyvében megjelent írása is, melyben a következő áll: Gazdasági viszonyaikra nézve felemlithetem, hogy az a föld, melyre állandó fészküket rakták, legnagyobb részben futó-homok volt; kitartó szorgalom kellett ahhoz, hogy ezt a terrenumot termővé tegyék. De az a fáradtságot nem ismerő igyekezet, mely a svábságnak ma is kiváló tulajdonsága és az okszerü gazdálkodás: jövedelmezővé tette a homokterületet. Ennek köszönhető, hogy a megkötött homoktalaj produktuma jóság és mennyiség tekintetében talán semmivel sem áll alatta a Dunántul legkövérebb humusza termékének. (Körmendy P o.) 18

20 Már az 1750-es évek közepétől találunk a településeken eleinte kevesebb, majd egyre több kisiparost is, így kőművest, kovácsot, asztalost, bognárt, kádárt, szabót, cipészt. Homokkomáromban uradalmi téglaégető, pálinkafőző és a mészárszék is jövedelmezett. Magyarszentmiklóson működött az uradalom útmenti vendégfogadója, 1767-ben pedig a Batthyányak, valamint Schuttneckt János és József serfőzőmesterek között serfőzésre is történt megállapodás. (Hóbor J o.) A homokkomáromi uradalmi központban 1744-ben felépült templom ferences szerzeteseinek 1747-es feljegyzései szerint németül prédikáltak a környező sváb falvak népének, valószínűleg egészen 1848-ig re felépült a római katolikus plébániaház és ferences zárda. A települések lakói 100%-ban római katolikus vallásúak voltak, s ez az arány napjainkig sem változott érdemben. (Kerecsényi Edit, A ) 1770-ben a térségben a homokkomáromi tanító oktatta a gyerekeket. Fűzvölgynek már 1836-ban saját iskolája volt, ahol magyar és német nyelven oktatták a tanulókat. Magyarszentmiklóson először 1837-ből, Hosszúvölgyön 1892-ből van feljegyzés saját iskoláról. (Balla L o.) Az oktatást szintén kiemeli Zala megye milleniumi évkönyve is: Ami a kanizsa-vidéki svábság tanügyi viszonyait illeti, dicsérettel kell megemlékeznem arról, hogy ők a népoktatás fontosságát belátván, iskolákról idejekorán gondoskodtak. A homokkomáromi, fűzvölgyi és németszentmiklósi községi iskolák a régmúltban is jó hírnévnek örvendtek. (Körmendy P o.) A jobbágyok jogaival kapcsolatban már ismert, hogy 1744-ben Batthyány Lajos megerősítette azokat, azonban a későbbiekben ezek a jogok megnyirbálásra kerültek, mert Mária Terézia idején már a falvak lakói közönséges úrbéresekként szerepeltek. Az idő előrehaladtával viszont a jobbágyi kötöttség egyre csökkent és az 1848-as szabadságharc eredményeként meg is szűnt a hűbéri teher. Virágzó kisgazdaságok jöttek létre után uradalomról nem beszélhetünk, de a Batthyány-Strattman hitbizomány tulajdonosként egészen 1945-ig jelen marad a területen. (Balla L o.) 2.6. A svábok asszimilációja a betelepítéstől az 19. század végéig Fentiek ismeretében a legfontosabb kérdés talán az, hogyan zajlott a betelepítettek integrációja Zala megyében, mennyire volt erős az asszimiláció. Ennek mérése ismét csak nehéz feladat, hiszen nemzetiségi adatok az 1880-as népszámlálástól kezdődően állnak rendelkezésre. Ráadásul akkoriban a mai gyakorlattal szemben a népszámlálás anyanyelvi szempontból mérte fel a kisebbségeket, kulturális értékekhez, hagyományokhoz való kötődés, csa- 19

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS Dr. Endrefi Istvánné GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS TÖRTÉNETÉBŐL Bár csak az 1872. évi szentpétervári nemzetközi statisztikai kongresszus határozta el, hogy a jövőben a népszámlálások kérdőpontjai

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA Készült: Zalakaros Város Önkormányzata megbízásából az MTA Regionális Kutatások Központja - Dunántúli Tudományos Intézete Pécs- által összeállított

Részletesebben

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Statisztikai Világnap ünnepi konferenciája Esztergom 2010. Október 14-15. Dr. Laczka Éva Miért választottam ezt a témát?

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja

Részletesebben

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék 6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás:

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató Spéder Zsolt Készítették Kamarás Ferenc,

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (2013-2018) Decs Nagyközség Önkormányzata. 2013. május

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (2013-2018) Decs Nagyközség Önkormányzata. 2013. május HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (2013-2018) Decs Nagyközség Önkormányzata 2013. május 0 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (HE)... 4 BEVEZETÉS... 4 1. A település bemutatása...

Részletesebben

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE DR. BARANYAI ISTVÁN A hazai reprezentatív háztartási adatfelvételek hét évtizedes múltra tekintenek vissza. Ezek a felvételek a háztartások bevételeit,

Részletesebben

A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN

A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN A probléma felvetése A vándormozgalmak motívumai szerteágazóak, ezek részletes számbavételét ezúttal mellőzzük.

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Doktori Disszertáció Szilágyi Adrienn Békés vármegye nemességének társadalomtörténeti vizsgálata a 18 19. században Nemesi társadalom és nemesi birtoklás

Részletesebben

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013.

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. ABAÚJ LEADER HACS ABAÚJ LEADER EGYESÜLET 3860. ENCS, PETÖFI ÚT 62.

Részletesebben

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Helyi Esélyegyenlőségi Program PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...

Részletesebben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben 1. Bevezető Zenta népességének demográfiai folyamatai nem érthetőek meg Vajdaság demográfiai folyamatai nélkül. Egy községben vagy településen végbemenő demográfiai folyamatokat meghatározó tényezőket

Részletesebben

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e.

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. A világnépesség növekedése A népességszám változása időszakasz dátuma Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. 4500 Kr.e. 4500-Kr.e. 2500 Kr.e. 2500-Kr.e. 1000 Kr.e. 1000- Kr. születése időszakasz hossza

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA 2011 Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terv felülvizsgálata 2011 TARTALOMJEGYZÉK 1

Részletesebben

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Gerde Község Önkormányzata. 2015. szeptember

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Gerde Község Önkormányzata. 2015. szeptember Helyi Esélyegyenlőségi Program Gerde Község Önkormányzata 2015. szeptember Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pusztamagyaród Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pusztamagyaród Község Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Pusztamagyaród Község Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Mezőgazdaság. Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban

Mezőgazdaság. Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban Mezőgazdaság Az Osztrák Magyar Monarchia szétesése, majd a történelmi magyar államterület felosztása után az 1920-ban rögzített, új nemzetközi határ szétszabdalta a több évszázados regionális gazdasági

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

A kistelepülések helyzete az Alföldön

A kistelepülések helyzete az Alföldön A kistelepülések helyzete az Alföldön Központi Statisztikai Hivatal Szeged 2009. augusztus Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-261-9 (internet) ISBN 978-963-235-260-2 (nyomdai) Felelős

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

A BESSZARÁBIAI NÉMET KISEBBSÉG 125 ÉVE

A BESSZARÁBIAI NÉMET KISEBBSÉG 125 ÉVE 96 IRINA NASTASĂ-MATEI A BESSZARÁBIAI NÉMET KISEBBSÉG 125 ÉVE Ute Schmidt: Basarabia. Coloniştii germani de la Marea Neagră, Editura Cartier, Chişinău, 2014, 420 oldal Túlz ás nélkül állíthatjuk, hogy

Részletesebben

Úrkút Község Önkormányzata

Úrkút Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Úrkút Község Önkormányzata 2013. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés A település bemutatása Értékeink, küldetésünk Célok A helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018. 2013.május 27. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

FÖLDHASZNÁLAT ÉS FÖLDBIRTOK-POLITIKA AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN (II.)

FÖLDHASZNÁLAT ÉS FÖLDBIRTOK-POLITIKA AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN (II.) FÖLDHASZNÁLAT ÉS FÖLDBIRTOK-POLITIKA AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN (II.) Az Európai Unió mezőgazdasági politikájában igen fontos szerepet játszó földhasználati és földbirtok-politika általános elveit és

Részletesebben

Sárpilis Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (2013-2018) Sárpilis Község Önkormányzata részére

Sárpilis Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (2013-2018) Sárpilis Község Önkormányzata részére Sárpilis Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (2013-2018) Sárpilis Község Önkormányzata részére Tartalom Sárpilis Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

Pesthidegkút bemutatása

Pesthidegkút bemutatása BUDAPEST II. kerület / Pesthidegkút Pesthidegkút bemutatása 2013. szeptember 26. 1 Budapest II. kerülete A II. kerület területe: 36 km 2 Népesség: Polgármester: 88 200 fő Dr. Láng Zsolt 2 Pesthidegkút

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

Demográfia. Lakónépesség, 2005

Demográfia. Lakónépesség, 2005 Demográfia Lakónépesség, 2005 Szlovákia délkeleti részén elterülõ Felsõ-Bodrogközt gyakran nevezik Szlovákia alföldjének. Ezen a területen 28 település található, amelyek a Bodrog, Latorca és Tisza folyók,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, MINT HAZÁNK EURÓPAI UNIÓBA ILLESZKEDÉSÉNEK FONTOS ESZKÖZE MIHÁLYI HELGA

A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, MINT HAZÁNK EURÓPAI UNIÓBA ILLESZKEDÉSÉNEK FONTOS ESZKÖZE MIHÁLYI HELGA A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, MINT HAZÁNK EURÓPAI UNIÓBA ILLESZKEDÉSÉNEK FONTOS ESZKÖZE MIHÁLYI HELGA A témaválasztás és a cím rövid magyarázatra szorul abból a szempontból, hogyan kapcsolódik előadásom

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után A Habsburgok és a Nassauiak, akik együttműködtek V. Károly uralkodása idején, élesen összecsaptak egymással II. Fülöp

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből

Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből A Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára rendkívül kevés Bereg megyére vonatkozó dokumentumot őriz. Ezért is érdemel ki emelt figyelmet

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Kaposfő Község Önkormányzata 2013-2018 [CÍMER]

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Kaposfő Község Önkormányzata 2013-2018 [CÍMER] Helyi Esélyegyenlőségi Program Kaposfő Község Önkormányzata 2013-2018 [CÍMER] Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok...

Részletesebben

Különös házasság Erdély aranykorából

Különös házasság Erdély aranykorából 2013 október 17. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 I. Rákóczi György erdélyi fejedelem harminckét évet töltött harmonikus

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 64/2005.(XI. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 12/2005.

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Fényeslitke Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Fényeslitke Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Fényeslitke Község Önkormányzata 2013 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 3 Célok... 4

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek

Részletesebben

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció?

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Az erdélyi magyarok kivándorlását meghatározó tényezők az ezredfordulón A kelet és közép-európai rendszerváltások nemcsak az érintett országok politikai és gazdasági

Részletesebben

Tér-Háló Építésziroda Veszprémvarsány Településrendezési terv 2004 9024 Gyõr, Babits M. u 17/A ALÁÍRÓLAP. www.ter-halo.hu

Tér-Háló Építésziroda Veszprémvarsány Településrendezési terv 2004 9024 Gyõr, Babits M. u 17/A ALÁÍRÓLAP. www.ter-halo.hu ALÁÍRÓLAP 1 TARTALOMJEGYZÉK I. KIINDULÁSI ADATOK 5 1. ELÕZMÉNYEK...5 1.1. A rendezési terv céljai...5 1.2. A település eddigi fejlõdését befolyásoló legfontosabb tényezõk...5 1.3. A települést érintõ

Részletesebben

KORMÁNYBESZÁMOLÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLŐ NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK HELYZETÉRŐL J/17166. számú beszámoló (2003. február 2005.

KORMÁNYBESZÁMOLÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLŐ NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK HELYZETÉRŐL J/17166. számú beszámoló (2003. február 2005. KORMÁNYBESZÁMOLÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLŐ NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK HELYZETÉRŐL J/17166. számú beszámoló (2003. február 2005. február) Budapest, 2005. október 2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 nyomdai ISBN-10: 963-235-065-0

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Bevezetés...2 Ipar...2 Építőipar...3 Lakásépítés...3 Idegenforgalom...4 Beruházás...5 Népesség, népmozgalom...6

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szabadszentkirály Község Önkormányzata 2015. SZEPTEMBER

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szabadszentkirály Község Önkormányzata 2015. SZEPTEMBER Helyi Esélyegyenlőségi Program Szabadszentkirály Község Önkormányzata 2015. SZEPTEMBER Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

Új városaink. Jelen számunkban elkezdjük a 2007. nyarán várossá avatott települések bemutatását.

Új városaink. Jelen számunkban elkezdjük a 2007. nyarán várossá avatott települések bemutatását. Új városaink Amint már júliusi számunkban jeleztük, Magyarország városainak száma kilenccel ismét gyarapodott. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 94. b) pontja alapján az önkormányzati

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2 Tiszták, hősök, szentek Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2013 ( 2 ) Adalbert Prága püspöke volt Szent Adalbert emléknapja: április 23. Az államalapítást követő évtizedekben

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

Ajánlott túraútvonalak Faluséta

Ajánlott túraútvonalak Faluséta MONOSTORAPÁTI Monostorapáti a Veszprém és Tapolca között húzódó út mentén fekszik, az Eger-patak völgyében, mely a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozik. Határai: északon az Agártető, délkeleten a

Részletesebben

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE Tartalom 1. Az egészségfejlesztési tervet megalapozó háttérkutatás... 3 A térség demográfiai szerkezete... 3 A térség lakosságának szociális-gazdasági helyzete...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Készítette: Darida Zsuzsa köztisztviselő 2013. június 27. Felülvizsgálva: 2015. június 25. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

A REJTETT GAZDASÁG KITERJEDÉSE 1997-BEN*

A REJTETT GAZDASÁG KITERJEDÉSE 1997-BEN* STATISZTIKAI ELEMZÉSEK A REJTETT GAZDASÁG KITERJEDÉSE 1997-BEN* Magyarországon nem véletlenül a rejtett gazdaság általános érdeklődésre számot tartó örökzöld téma. Ennek ellenére az e témakörről rendelkezésre

Részletesebben

LAKÁSÉPÍTÉSEK, 1990 2004

LAKÁSÉPÍTÉSEK, 1990 2004 Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály LAKÁSÉPÍTÉSEK, 1990 2004 Budapest, 2005. október Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály, Területi tájékoztatási

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

(Wass Albert: Üzenet haza) Őseink nyomában

(Wass Albert: Üzenet haza) Őseink nyomában Üzenem a háznak, mely fölnevelt: - ha egyenlővé teszik is a földdel, nemzedékek őrváltásain jönnek majd újra boldog építők és kiássák a fundamentumot s az erkölcs ősi, hófehér kövére emelnek falat, tetőt,

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda A Közoktatás indikátorrendszere 2015 kötet internetes elérhetősége: http://econ.core.hu/file/download/kozoktatasi/indikatorrendszer.pdf

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1

A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 Bevezetés Az értékelés tárgya a Dél-Dunántúli régió / társadalmi terére hogyan hat a földrajzi környezet?

Részletesebben

Társadalmunk jövedelmi munkaerõ-piaci helyzete

Társadalmunk jövedelmi munkaerõ-piaci helyzete MÓZER PÉTER Társadalmunk jövedelmi munkaerõ-piaci helyzete Az év elején megjelent a Tárki Monitor Jelentések új kötete. A Jelentés több témakör mentén mutatja be és elemzi a magyar társadalmat. A Monitor-vizsgálat

Részletesebben

LENCSÉS ÁKOS. 1981-ben született Buda - pes ten. Egyetemi tanulmányait

LENCSÉS ÁKOS. 1981-ben született Buda - pes ten. Egyetemi tanulmányait LENCSÉS ÁKOS 1981-ben született Buda - pes ten. Egyetemi tanulmányait az ELTE könyvtár matematika szakán végezte. Jelenleg másodéves doktorandusz az ELTE-n, és a KSH Könyvtár osztályvezetője. 1 Dely Zoltán:

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben