J E G Y Z Ő K Ö N Y V I K I V O N A T

Átírás

1 MAGYAR NEMZETI TANÁCS Szabadka, Ago Mamužić u. 11/II. Iratszám/ Ev. broj: MNT-179/K/ A/693/2 Kelt: február 26-án A Ügyrendje 22. és 23. szakasza alapján (elfogadva december 2-án a H/2/2014 iratszám alatt és módosítva április 20-án a H/11/2015 iratszám alatt) összehívásra került a tizenötödik rendes ülése. J E G Y Z Ő K Ö N Y V I K I V O N A T A tizenötödik rendes üléséről, amely február 26-án került megtartásra, Szabadkán, a Magyar Ház földszinti üléstermében (Ago Mamužić u.11.) órai kezdettel. JELEN VOLTAK (TAGOK): Dr. Antal Szilárd, Bacskulin István, Beretka Katinka, Bognár Beáta, Bővíz László, Dolinszky Gábor, Dudás Károly, mgr. Hajnal Jenő, Jerasz Anikó, Joó Horti Lívia, Kecskés Endre, Krizsán Vilmos, Ladisity Melinda, Linka B. Gabriella, Madarász Gyula, Mihók Kucora Eszter, Náray Éva, Németh Ernő, Nyilas Leonov Anita, Siflis Zoltán, Paskó Csaba, Perpauer Attila, Petkovics Márta, Szilágyi Miklós, Szlákó József, Talpai Sándor, Tari István, Urbán András, Vass Tibor, Várkonyi Zsolt, Virág Klára, dr. Zsoldos Ferenc Az ülés elejétől _31_ tanácstag volt jelen. Az ülés folytatásában_32_ tanácstag volt jelen. A Tanács az ülés egész tartama alatt és annak befejezésekor is határozatképes volt. A Hivatal részéről jelen voltak: Bábi Attila, Cékó Krisztina, Csabai Ottília és Lulić Emil. HIÁNYOZTAK Fodor László, Kovács Zsuzsanna, Vidrács Krisztina ELNÖKÖLT ÉS AZ ÜLÉST VEZETTE: mgr. Hajnal Jenő A JEGYZŐKÖNYVET VEZETTE: Kolozsi Andrea Hajnal Jenő elnök megnyitotta a február 26-án órai kezdettel összehívott 15. rendes ülését. Köszöntötte a jelenlévő tanácstagokat. Tájékoztatta a tagokat, hogy az ülés vezetésében Nyilas Leonov Anita, a Tanács alelnöke, Lulić Emil, jogi szakmunkatárs, Bábi Attila, a Tanács Hivatalvezetője, Cékó Krisztina, pénzügyi referens és Kolozsi Andrea, jegyzőkönyvvezető lesz a segítségére. Hajnal Jenő elnök megállapította, hogy a Tanács határozatképes, mivel az ülésen 32 tanácstag van jelen. Hajnal Jenő elnök felkérte a jelenlévőket, hogy egyperces néma felállással emlékezzenek dr. Bányai János akadémikusra, aki életének 77. évében rövid, súlyos betegség után elhunyt. A 15. ülés napirendjének megállapítása előtt Hajnal Jenő elnök felkérte Bővíz László tanácstagot, a Nagybecskereki Egyházmegye Gazdasági Hivatalának vagyonkezelőjét, hogy tájékoztassa a testületet a Bánság veszélyeztetett templomaival kapcsolatban. 1

2 Bővíz László kifogásolta Tari István képviselő a Bánság veszélyeztetett templomaival kapcsolatos teendőire tett sürgősségi előterjesztésében szereplő hivatkozásait. A Magyar Patrióták Közösségének jelentése egy szakmailag elfogadhatatlan tanulmány, amely csúsztatásokkal, hazugságokkal és rágalmakkal teli. Ezt több dologgal is alá tudja támasztani. A veszélyeztetett templomok esete, mely onnan indult ki, hogy júniusban az Egyházmegye hivatalos honlapján megjelent egy közlemény, amely azt tartalmazza, hogy a Nagybecskereki Egyházmegye papi szenátusa tárgyalt a romos egyházi ingatlanok jövőjéről. Megjegyezte, hogy a szenátusnak kizárólag tanácsadói joga van. Annak javaslatát a püspök vagy elfogadja, vagy nem. Amennyiben elfogadja, akkor a püspök határozatot hozhat, melyet a Közlönyben megjelentet és innentől kezdve él ez a határozat. Mivel ebben az esetben határozat nem született, tárgytalan az egész médiakampány és maga az előterjesztés is a bontáslistáról. Ezután sorra vette azokat a templomokat, melyek megjelentek a Magyar Patrióták Közösségének tanulmányában, mint bontásra szánt templomok. Részletesen ismertette, hogy milyen munkálatokat végeztek, illetve milyen felújítási tervezetek vannak kilátásban a jövőben. A Magyar Patrióták Közösségének a jelentése hiányos több ok miatt is: 1. Nem veszi figyelembe a régiónkban zajló demográfiai változásokat. 2. Nem tesz említést az új templomok és az új egyházi közösségi házak építéséről ott ahol ez célszerű. 3. Az információ szerzésének módja és ismerete is hiányos. Például a lebontott templomok listájánál nem szerepel minden szakrális épület. 4. Ami a legfontosabb, hiányzik az Egyházmegye vezetésével való kapcsolat keresése. A Magyar Patrióták Közössége soha nem érdeklődött a valós helyzetről. Kétes újságcikkek és beszélgetések alapján állította össze a jelentését. A Magyar Patrióták Közössége honlapján azt állítja, hogy az Egyházközösség a templommentő civilekkel való együttműködéstől teljesen elzárkózik. Bővíz ezt cáfolva megjegyzi, hogy soha nem is keresték az együttműködést az Egyházmegye vezetőségével. Kiemelte az Egyházmegye állandó kapcsolatát Magyarország Kormányával a jövőbeni felújítási tervekre vonatkozóan. Valamint kifejezte reményét, hogy a Magyar Patrióták Közössége komolyabb kutató munkát is fel tud majd mutatni a jövőben. Kihangsúlyozta, hogy soha sem volt ennyire jó a magyar-szerb kapcsolat mint ezekben az években. Szívesen felajánl egy körutat a tanácstagoknak Bánát északi csücskétől a déli csücskéig, hogy saját szemükkel győződjenek meg az elmondottakról. A 15. rendes ülés napirendjének megállapítása következett. Elsőként a napirend módosítására tett sürgősségi indítványok sürgősségéről döntott a Tanács, vita nélkül. Az elnöklő megállapította, hogy két sürgősségi előterjesztés érkezett be határidőn belül, melyeket a tanácstagok részére az ülés előtt kiosztottak. Először Hajnal Jenő elnök által előterjesztett Határozat a évi költségvetésére vonatkozó független könyvvizsgálói jelentés elfogadásáról című dokumentum sürgősségéről szavazott a Tanács. 2

3 A Tanács a következő döntést hozta: Ü L É S V E Z E T É S I Z Á R A D É K KELT február 26-ÁN A Tanács TÁMOGATJA Hajnal Jenő elnök napirendre vonatkozó sürgősségi előterjesztése sürgősségét. Az elnöklő a szavazatok megszámlálása után megállapította, hogy a Tanács 26 igen, 0 ellene, 2 tartózkodó szavazattal elfogadta a javaslat sürgősségét. Másodszor Tari István tanácstag által előterjesztett dokumentum a Záradék a Bánság veszélyeztetett templomaival kapcsolatos teendőkről című dokumentum sürgősségéről szavazott a Tanács. A Tanács a következő döntést hozta: Ü L É S V E Z E T É S I Z Á R A D É K KELT február 26-ÁN A Tanács NEM TÁMOGATJA Tari István tanácstag napirendre vonatkozó sürgősségi előterjesztése sürgősségét. Az elnöklő a szavazatok megszámlálása után megállapította, hogy a Tanács 2 igen, 25 ellene, 4 tartózkodó szavazattal a javaslat sürgősségét nem fogadta el. Az elnöklő elmondta, hogy a Tanács Ügyrendjének 3ával összhangban az egyes nem minősített előterjesztőktől érkezett előterjesztések napirendre tűzéséről dönt a Tanács. Az MNT 14. rendes ülésére Tari István tanácstag egy sürgősségi előterjesztést nyújtott be, de ennek sürgősségét a Tanács nem fogadta el, így az előterjesztés azon az ülésen nem került napirendre. Az iménti szakasz értelmében az előterjesztés napirendre tűzéséről dönt a Tanács. A szóban forgó előterjesztés a Határozat a vajdasági magyar közösség alapérdekeinek képviseletéről Szerbia európai uniós csatlakozási folyamatában című dokumentum. Tari István Ügyrend sértésre hivatkozva szót kért. Érvelésében kitért arra, hogy a Tanács Ügyrendje azt írja elő, hogy az elutasított sürgősségi javaslatok a következő ülésen kerülnek napirendre, mégpedig a napirend szerves részeként. Az ülés anyagát mindenki elektronikus formában kapja meg. Így a napirendre nem került sürgősségi előterjesztések digitális változatát is 6 nappal az ülés előtt ki kellett volna küldeni a tanácstagoknak. Méltánytalannak tartja az Ügyrend erre vonatkozó lejáratását. Az elnöklő felkérte a Tanácsot a szavazásra a feltételezett ügyrendsértés kapcsán. A Tanács a következő döntést hozta: 3

4 Ü L É S V E Z E T É S I Z Á R A D É K KELT február 26-ÁN Az elnöklő a szavazatok megszámlálása után megállapította, hogy a Tanács Ügyrendje nem lett megsértve. 6 igen, 26 ellene, 1 tartózkodó szavazattal A Tanács a következő döntést hozta: Ü L É S V E Z E T É S I Z Á R A D É K KELT február 26-ÁN A Tanács NEM TÁMOGATJA Tari István tanácstag napirendre vonatkozó sürgősségi előterjesztése napirendre tűzését. Az elnöklő a szavazatok megszámlálása után megállapította, hogy a Tanács 4 igen, 23 ellene, 1 tartózkodó szavazattal a javaslat napirendre tűzését nem fogadta el. Hajnal Jenő elnök a tizenötödik rendes ülésének napirendi javaslatát, illetve annak sorrendjét bocsájtotta szavazásra, kiegészítve az utólag napirendre tűzött napirendi ponttal, melynek beiktatását az eredetileg javasolt 3. napirendi pont után javasolta, 4. napirendi pontnak. Napirendi javaslat: 1. A 14. ülése jegyzőkönyvének elfogadása 2. A évi zárszámadásának elfogadása 3. A évi pénzügyi beszámolójának elfogadása 4. A évi költségvetésére vonatkozó független könyvvizsgálói jelentés elfogadása 5. A évi költségvetésének módosítása 6. A évi munkájáról szóló beszámoló elfogadása 7. A Végrehajtó Bizottságának évi munkájáról szóló beszámoló elfogadása 8. A Hivatalának évi munkájáról szóló beszámoló elfogadása 9. Új tagok megválasztása a Nyelvhasználati Bizottságába 10. Új tag megválasztása a Oktatási Bizottságába 11. Új tag megválasztása a Kulturális Bizottságába 12. Új tag megválasztása a Tájékoztatási Bizottságába 13. A Magyar Szó Lapkiadó Kft. Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testülete tagjainak kinevezése 14. A Hét Nap Lapkiadó Kft. Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testülete tagjainak kinevezése 4

5 15. A Végrehajtó Bizottság döntésének jóváhagyása a bácsföldvári Svetozar Marković Általános Iskola igazgatóválasztási eljárása kapcsán 16. A Végrehajtó Bizottság döntésének jóváhagyása az óbecsei Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatóválasztási eljárása kapcsán 17. A Végrehajtó Bizottság döntésének jóváhagyása a Csókai Vegyészeti-élelmiszeripari Középiskola igazgatóválasztási eljárása kapcsán 18. A Végrehajtó Bizottság döntésének jóváhagyása a verbászi Boško Buha Iskoláskor Előtti Intézmény igazgatóválasztási eljárása kapcsán 19. A Végrehajtó Bizottság döntésének jóváhagyása a palánkai Desanka Maksimović Általános Iskola iskolaszéki tagválasztási eljárása kapcsán 20. A Végrehajtó Bizottság döntésének jóváhagyása az adai Čika Jova Zmaj Iskoláskor Előtti Intézmény igazgatóbizottsági tagválasztási eljárása kapcsán 21. A Végrehajtó Bizottság döntésének jóváhagyása a nagykikindai Nikola Vojvodić Középiskolai Diákotthon igazgatóbizottsági tagcseréje kapcsán 22. A Végrehajtó Bizottság döntésének jóváhagyása az Andi és Bandi Matematika (Tankönyv az általános iskolák 2. osztálya számára) című tankönyv, valamint az Andi és Bandi Matematika (Munkafüzet az általános iskolák 2. osztálya számára, 1 rész) és az Andi és Bandi Matematika (Munkafüzet az általános iskolák 2. osztálya számára, 2. rész) című munkafüzetek jóváhagyása kapcsán 23. A Végrehajtó Bizottság döntésének jóváhagyása a Törökkanizsa községbeli kulturális pályázat pénzelosztásának javaslata kapcsán 24. A Végrehajtó Bizottság döntésének jóváhagyása újvidéki utcanevek véleményezése kapcsán 25. Egyéb Ü L É S V E Z E T É S I Z Á R A D É K KELT február 26-ÁN A Tanács elfogadta a tizenötödik rendes ülés napirendjét kiegészítve az utólag napirendre tűzött napirendi ponttal. Az elnöklő a szavazatok megszámlálása után megállapította, hogy a 15. rendes ülés napirendje 28 igen, 0 ellene, 2 tartózkodó szavazattal elfogadásra került. A Tanács ezután rátért a napirendi pontok megtárgyalására: ELSŐ NAPIRENDI PONT: A 14. ülése jegyzőkönyvének elfogadása Hajnal Jenő ismertette a napirendi pontot, majd megnyitotta a vitát. A napirendi ponthoz nem volt hozzászólás. 5

6 A Tanács a következő döntést hozta: Z Á R A D É K KELT február 26-ÁN A Tanács ELFOGADJA a 14. ülése jegyzőkönyvét. Az elnöklő a szavazatok megszámlálása után megállapította, hogy az előző ülés jegyzőkönyve 23 igen, 0 ellene, 1 tartózkodó szavazattal elfogadásra került. Az elnöklő a Tanács Ügyrendje 34. szakasza 8. bekezdésével összhangban a előterjesztések együttes megtárgyalását javasolta a 2. napirendi ponttól az 5-ig terjedő napirendi pontig. Ü L É S V E Z E T É S I Z Á R A D É K KELT február 26-ÁN A Tanács TÁMOGATJA a Tanács elnökének a javaslatát, mely szerint a soron következő napirendi pontok együtt kerülnek megvitatásra (2. napirendi ponttól az 5. napirendi ponttal bezárólag). Az elnöklő a szavazatok megszámlálása után megállapította, hogy a javaslat 26 igen, 2 ellene, 3 tartózkodás szavazattal elfogadásra került. A 2., 3., és 5. napirendi pont előterjesztését Jerasz Anikó, a Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke tette meg, míg a 4. napirendi pontot Hajnal Jenő elnök indokolta. Jerasz Anikó a második napirend kapcsán, mely a évi zárszámadásának elfogadására vonatkozik elmondta, hogy a Tanács zárszámadása az MNT létrejöttével, azaz a decemberével kezdődő adatokat tartalmazza, míg a pénzügyi beszámoló csak a évre vonatkozókat. A Tanács, mint a kisebbségi önkormányzat költségvetését és annak megvalósulását a bevételeinek és kiadásainak specifikussága miatt a költségvetési intézmények részére előirányzott számlakeret kontói alapján vezeti, viszont a törvény egyéb jogi személyként kezeli a nemzeti tanácsokat és zárszámadásukat az egyéb jogi személyeknek előírt formában kell benyújtani. A Tanács zárszámadása 3 részből áll: - állománymérleg, - eredménymérleg és - statisztikai jelentés. Az állománymérleg a Tanács eszközeit és eszközforrásait mutatja be. Az eredménymérleg a Tanács ügyviteli bevételeit, kiadásait és eredményét mutatja ki. A statisztikai jelentés a Tanácsra vonatkozó statisztikai adatokat tartalmazza. A napirendre vonatkozó indoklás részletesen bemutatja a Tanács zárszámadását. Jerasz Anikó a harmadik napirendi ponthoz, amely a évi pénzügyi beszámolójának elfogadására vonatkozik, egy rövid indoklást fűzött. Megemlítette, hogy a Tanács 2015-ös évi költségvetése ,50 dinárra vonatkozott. A tervezett bevételeknél a évi fel nem használt eszközök átvitele annyiban módosult, hogy ebben benne van Dr. Várady Tibor akadémikus dollárban adott adománya, melyet a szükségleteknek megfelelően váltanak át dinárra. Az összeg fennmaradó része december 31-én nagyobb lett a tervezett költségvetési összegnél. 6

7 Az adományok és átutalások tételen belül a külföldi államok adományai kisebb mértékben valósultak meg, aminek az volt az oka, hogy egy támogatás nem érkezett meg a Tanács dinár alapú folyószámlájára az év végéig, míg három, négy támogatás a költségvetés módosítása után érkezett meg, és a beváltást követően a tervezett összeg némileg módosult. A más hatalmi szintek átutalásai keretében a köztársasági és a tartományi támogatások megegyeznek a tervezett összegekkel, viszont az önkormányzati támogatások kisebb mértékben teljesültek. Kiemelte, hogy nagyobb eltérések nincsenek a december 29-én elfogadott költségvetés tervezetében leírtaktól. A vegyes és határozatlan bevételek is a tervezettnél nagyobbak lettek. A kiadásoknál a 2015 a külhoni magyar szakképzés éve keretében kiutalt támogatás kisebb mértékben meghaladja a tervezett összeget, viszont a támogatás is a tervezettnél nagyobb összegben érkezett meg. Az Európa Kollégium üzembe helyezésére nyújtott támogatás a bevételeknél kisebb mértékben valósult meg, viszont az Európa Alapítvány egy kérelemmel fordult a Tanácshoz, így az intézménynek nyújtott támogatásnak egy része a tartalékeszközökből valósult meg. A fel nem használt eszközök nagy része a 2016-os évre lett áthozva és az év folyamán kerül majd felhasználásra. A részletes pénzügyi beszámoló indoklását a tagok az ülés anyagával megkapták. Jerasz Anikó az ötödik napirendi ponttal kapcsolatban is megejtette az előterjesztést, amely a évi költségvetésének módosítására irányul. A határozat második szakaszában a 731. kontószám alatt szereplő ,00 összeg ,00 összegre, a alkontószám alatt szereplő ,00 összeg úgyszintén ,00 összegre módosul. Ugyanebben a szakaszban a 733. kontószám alatt szereplő ,00 összeg ,00 összegre, a közvetlenül alatta feltüntetett Köztársasági szint átutalásánál szereplő ,00 összeg pedig ,00 összegre módosul. A Tanács évi költségvetésének elfogadását követően az emberi és kisebbségi jogok irodájának végzésével meghatározásra került a köztársasági szintről átutalásra kerülő pénzeszközök nagysága. A végzéssel összhangban a Tanács köteles költségvetését összhangba hozni a végzésben meghatározott eszközök nagyságával, ezért szükségessé vált a nemrég elfogadott költségvetés kisebb módosítása. Az előterjesztő a szóban forgó határozatjavaslatát a Tanács elé terjeszti elfogadásra. A 4. napirendi pont indoklását, mely a évi költségvetésére vonatkozó független könyvvizsgálói jelentés elfogadására vonatkozik Hajnal Jenő elnök tette meg. A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény 117. szakaszának 4. bekezdése értelmében a Tanács Köztársasági költségvetésből megvalósított bevételei elköltésének szabályszerűségét függeten könyvvizsgáló köteles elvégezni. A feladat elvégzésére a Tanács december 22-ei ülésén a belgrádi székhelyű EuroAudit Kft. függeten könyvvizsgáló céget bízta meg, amely a szerb nyelvű jelentését február 22-én juttatta el a Tanácsnak. A tanácstagok a 24-ei, magyar nyelvre lefordított változatot kapták kézhez. A jelentést a Tanács köteles elfogadni, az elfogadásról hozott aktust pedig mihamarabb továbbítani az emberi és kisebbségi jogok irodájának. Az előterjesztő a jelentést és annak az elfogadásáról szóló határozatjavaslatot a Tanács elé terjeszti döntéshozatalra sürgősségi eljárásban. A napirendi pontok felvezetése után az elnök megnyitotta a vitát a 2., 3., 4. és 5. napirendi ponttal kapcsolatban. 7

8 Tari István döbbenetesnek és elképesztőnek tartja azt, hogy miközben az egyik tagtársa többször is megemlítette a nevét, a személyes érintettség okán mégsem szólhatott. Ez a magatartás abba az értelmiségellenes magatartásba tartozik, amely mostanában egyre erőteljesebben nyilvánul meg a közösségben. Amikor fontos dolgokról kellene vitatkozni, akkor hatalmi szóval megakadályozzák, hogy egyik másik tagtárs elmondja a véleményét. Záradékokat nyújtott be, és úgy vitatkoztak ezekről a záradékokról, hogy nem szólhatott hozzá a vitához. Kifogásolta továbbá, hogy a fontos napirendi pontokat összevonva tárgyalták meg, pedig rengeteg dolgot el lehetett volna mondani mindegyikről külön-külön. Így a hozzászólás időtartama is lényegesen rövidebb. Többször nyújtott át javaslatot annak ügyében, hogy a Tanács minden tranzakciójára vonatkozó adatot tegyenek közzé az MNT honlapján. Tari egy finom módosításra hívta fel a figyelmet. Közel 600 ezer dinárral kap kevesebbet az MNT a köztársasági költségvetésből a 2016-os évben. Nehezményezte, hogy az anyaországi támogatásnak, amely bejön az országba és ami itt Szerbiában van elköltve, annak a forgalmi adójából a felét sem kapja vissza az MNT, ráadásul még azt az összeget is csökkentették. Hiányolja a költségvetési kiadások tétel csökkentését, ami tervezést vonna maga után. E helyett a hiányzó pénzt magyarországi támogatásokból pótolja az MNT. Ezt mellébeszélésnek tekinti és nem tervezésnek. Zsoldos Ferenc megjegyezte, hogy néhány üléssel előbb már szóvá tette, hogy a Népesedési Akciótervre, valamint a Civil Stratégiára nincs elköltött összeg. Kérdésként tenné fel, hogy a tudományügyre az előlátott összegnek miért csak 6%-a lett elköltve? A hivatalos írás- és nyelvhasználatnál is ugyanez a helyzet, igaz, hogy ott sem volt nagy összeg előlátva, de a teljes megvalósulás 0%. A kérdése ebben az esetben is, hogy a hivatalos nyelvhasználat esetében miért nem kellett költeni egyetlen dinárt sem a 2015-ös évben? A tájékoztatás területén pedig olyan programok maradtak el, amelyekről többször lehetett hallani a 2015-ös évben, mint kiemelt, stratégiailag fontos megújulási programokról. Kérdése ebben az esetben is arra vonatkozik, hogy miért nem valósultak meg ezek a lényeges és kiemelt programok? A szórványközpontok fejlesztési tervét, amely a civil stratégiából alakult át, üdvözli, viszont kifogásolta a civil rész figyelmen kívül hagyását. Ebben az esetben is felvetődik a kérdés, hogy miért ilyen alacsony a támogatási arány a szórvány központok támogatására, hiszen folyamatosan a szórvány kiemelt prioritásáról beszél az MNT. Hajnal Jenő elsőként Tari István hozzászólására válaszolt, mely szerint ,00 dinárral csökkent az MNT részére előirányzott köztársasági költségvetési pénzösszeg. Magyarázatként elmondta, hogy hogyan történik a nemzeti tanácsok köztársasági pénzelkülönítése. Egyrészt figyelembe veszik a lakosság százalékarányát, másrészt valamennyi nemzeti tanács azonos összegben részesül, ami 3,5 millió dinár szolidáris támogatást jelent. Végül az oktatás, kultúra, tájékoztatás, és hivatalos nyelv- és íráshasználat, tehát a 4 alapterület intézményhálózat struktúrájának fejlettsége alapján áll össze ez a szerkezeti rendszer. A magyar nemzeti közösség nagyon sok olyan kiemelt jelentőségű intézménnyel bír, amelyek egyebek között az önkormányzati támogatási rendszerbe is beépültek. Ebből adódóan ennek a finanszírozása másképpen alakul. Ezek az összegek itt nem jelennek meg. A legtöbb nemzeti tanácsnál a köztársasági költségvetésből elkülönített pénzösszeg minimálisan csökkent, kivéve az albán nemzeti közösséget. Hajnal Jenő Zsoldos Ferenc hozzászólásához kapcsolódóan elmondta, hogy amikor a Tanács a évi költségvetési tervet fogadta el, tekintettel arra, hogy a pénzeszközök nagy része az anyaországi támogatásból érkezett, láthatóvá vált, hogy ezek a támogatások az év vége 8

9 felé érkeznek meg. Ebből adódóan ezek a programok a 2016-os évre lettek áthelyezve. Mivel nem költségvetési, felhasználási évről van szó, hanem pályázati időszakról beszélünk, ezeknek a programoknak a megvalósítása ezekben a hónapokban lesz aktuális. Ezen napirendi pontok együtt tárgyalása kapcsán Hajnal Jenő elmondta, hogy a pénzügyi jelentés egy költségvetési rendszert próbál bemutatni, míg a zárszámadás egy vállalati strukturáltságot. És ez jól mutatja a nemzeti tanácsoknak Szerbiában betöltött bizonytalan helyzetét. Tari István felháborítónak tartja a szerb kormány viszonyulását a Magyar Nemzeti Tanácshoz, és hogy ez ellen nem tiltakozik a testület. Mindaddig amíg ezt a hozzáállást hallgatólagosan tudomásul veszi, addig tulajdonképpen burkoltan támogatja a kormányzati politikát. Megalázónak tartja, hogy a köztársasági költségvetés elfogadása után is csökkentették a pénzeszközöket. Az elnöklő berekesztette a vitát és szavazásra bocsájtotta a megtárgyalt napirendi pontokat. A Tanács a következő döntéseket hozta: MÁSODIK NAPIRENDI PONT: A évi zárszámadásának elfogadása H A T Á R O Z A T SZÁM H/3/2016 KELT február 26-ÁN A Tanács ELFOGADJA a évi zárszámadását. Az elnöklő a szavazatok megszámlálása után megállapította, hogy a javaslat 27 igen, 0 ellene, 2 tartózkodó szavazattal elfogadásra került. HARMADIK NAPIRENDI PONT: A évi pénzügyi beszámolójának elfogadása H A T Á R O Z A T SZÁM H/4/2016 KELT február 26-ÁN A Tanács ELFOGADJA a évi pénzügyi beszámolóját. Az elnöklő a szavazatok megszámlálása után megállapította, hogy a javaslat 23 igen, 0 ellene, 4 tartózkodó szavazattal elfogadásra került. NEGYEDIK NAPIRENDI PONT: A évi költségvetésére vonatkozó független könyvvizsgálói jelentés elfogadása H A T Á R O Z A T SZÁM H/5/2016 KELT február 26-ÁN A Tanács ELFOGADJA a évi költségvetésére vonatkozó független könyvvizsgálói jelentést, melyet a belgrádi székhelyű EuroAudit Kft. független könyvvizsgáló cég készített el. 9

10 Az elnöklő a szavazatok megszámlálása után megállapította, hogy a javaslat 30 igen, 0 ellene, 0 tartózkodó szavazattal egyhangúlag elfogadásra került. ÖTÖDIK NAPIRENDI PONT: A évi költségvetésének módosítása H A T Á R O Z A T SZÁM H/6/2016 KELT február 26-ÁN A Tanács ELFOGADJA A évi költségvetésének módosítását és kiegészítését. Az elnöklő a szavazatok megszámlálása után megállapította, hogy a javaslat 28 igen, 0 ellene, 1 tartózkodó szavazattal elfogadásra került. Az elnöklő az előterjesztések újabb együttes megtárgyalását javasolta a 6. napirendi ponttól a 8. napirendi ponttal bezárólag, mivel azok témájukból kifolyólag összefüggnek, mindhárom a Tanács és szerveinek évi beszámolóiról szólnak. Az erre vonatkozó javaslat szavazásra lett bocsájtva. Ü L É S V E Z E T É S I Z Á R A D É K KELT február 26-ÁN A Tanács TÁMOGATJA a Tanács elnökének a javaslatát, mely szerint a soron következő napirendi pontok együtt kerülnek megvitatásra (6. napirendi ponttól a 8. napirendi ponttal bezárólag). Az elnöklő a szavazatok megszámlálása után megállapította, hogy a javaslat 28 igen, 1 ellene, 2 tartózkodás szavazattal elfogadásra került. A Tanács évi beszámolóját Hajnal Jenő, az MNT elnöke terjesztette elő. Előterjesztése során elmondta, hogy az előző napirendi pontoknál a Tanács tavalyi pénzügyi jelentését és zárszámadását tekintették át, amelyekhez szorosan kapcsolódik a testületnek, valamint a Tanács Végrehajtó Bizottságának és Hivatalának évi munkájáról szóló beszámoló is. Mindhárom jelentésből kiderül, hogy az elmúlt év középpontjában a tartalmi fejlesztések álltak, hiszen a korábbi években az intézményépítés nagyrészt befejeződött, az intézményi és amatőr/civil szervezeti hálók kialakításra kerültek. Megvalósult a Tanács év eleji célkitűzése is: honlapjának megújítása, de egyik legfontosabb feladata volt és maradt az általa elfogadott területi stratégiák általános célkitűzéseinek, irányvételének, programjainak és intézkedéseinek az értékelése, a tanulságok levonása a megvalósítási eredmények, illetve tapasztalatok birtokában. A Tanács az elmúlt időszakban igyekezett a évi munkatervében megfogalmazott célokat teljesíteni. Nem volt könnyű feladatuk. Az elmúlt egy év tapasztalatai ugyanis sok mindent elárultak, de leginkább azt, hogy azoknak a feladatoknak a végrehajtása, amelyeket a Magyar Összefogás programja megfogalmazott, megkezdődött, és látványos eredményeket hozott a közösség fogyása, minden gondja és baja ellenére. Hozzátette, hogy az elmúlt egy év döntései alapján abban egészen biztos, hogy a vajdasági magyar közösség által megfogalmazott fokozott és jogos igények teljesítésében sohasem 10

11 tévedtek: legyen az például egy település magyar nevének hivatalossá tétele (Tiszakálmánfalva), az oktatásfejlesztés új stratégiájának kidolgozása, valamint időszerű kérdéseinek újragondolása (a tizenöt főnél kisebb létszámú magyar tannyelvű osztályok megnyitásának a támogatása, az ösztöndíjprogram és a demonstrátori támogatási rendszer megújítása, az Európa Kollégium megnyitása stb.), egy-egy nagy múltú művelődési rendezvény támogatása, a magyarittabéi Kossuth-szobor újraöntésének felvállalása vagy a magyarság szempontjából fontos médiák magyar műsorainak és újságíróinak felkarolása és megsegítése. Ezeknek a vállalásoknak talán legcsodálatosabb példái: a maradéki magyar nyelvű oktatás és a verbászi magyar óvodai csoport újraindítása. Az oktatás területén tehát bármennyire is hihetetlennek tűnik nemcsak folytatni sikerült azokat a törekvéseket, amelyek középpontjában a magyar bölcsődei és óvodai csoportok népszerűsítése, az iskolakezdést támogató csomagok kiosztása, az iskolabusz- és napközis program, valamint a felsőoktatási ösztöndíjazás áll, hanem olyan új kezdeményezések is létrejöttek, amelyek jóval szerencsésebb körülmények között is elképzelhetetlenek lettek volna. Elkészült például a vajdasági magyar szakképzés 2015 és 2020 közötti fejlesztési koncepciója és cselekvési terve, amelynek eredményeképpen 2020-ig a Vajdaságban legalább tizenhárom olyan korszerű, a szakképzés szolgálatába állítható tanműhelyekkel felszerelt iskolaközpont lesz, amelyekben a régió magyar diákjai megfelelő szintű oktatásban részesülhetnek a mezőgazdasági és állattenyésztési, a vendéglátóipari és idegenforgalmi, a műszaki, a vegyészeti, élelmiszeripar és technológiai, elektrotechnikai és építészeti, valamint a közgazdasági, kereskedelmi és egészségügyi szakirányokon. Ehhez társul majd hamarosan a középiskolai szakkollégiumi rendszer kialakítása, de már komoly áttörés történt a magyar nyelvű gyógy- és fejlesztőpedagógia területén is a Nemzetközi Pető Intézet (mai neve: Pető András Főiskola) közreműködésével, hogy a Vajdaságban is könnyen elérhetővé váljon egy olyan világhírű módszer, amelyért nagyon sok család a világ másik oldaláról is hajlandó Magyarországra utazni, hogy gyerekének vagy esetleg saját magának a fejlesztésére, rehabilitációjára felhasználja. Hosszú, küzdelmes évek után, tavaly ősszel átadásra került az Európa Kollégium, és mára már több mint kétszázötven, legfrissebb adat szerint kétszázhetven magyar fiatal birtokába is vette ezt a csodálatos létesítményt, ahol már el is kezdődött az úgynevezett szakkollégiumi tevékenység, amelynek egyik kiemelt programja a szerb nyelv minél tökéletesebb elsajátítása. Véleményük szerint az itthon maradás, a szülőföldünkön való tanulás serkentésében, a versenyképes magyar értelmiségi réteg kinevelésében komoly és fontos szerepet játszott és játszik a 2011 óta működő ösztöndíjprogram. Az elmúlt évek tapasztalatai és a Felsőoktatási konzultatív testület által megfogalmazott elvárások alapján sikerült ezt a programot is továbbfejleszteni, az idei évben pedig reményei szerint még inkább céljaihoz igazítani. Sikerült szót érteni a diáksegélyező egyesületekkel is, amelyek feladatát elsősorban hagyományos jótékonysági tevékenységüknek a felelevenítésében látják. Az elmúlt négy évben sikerült életre hívni a vajdasági magyar kulturális hálót. Jól példázta ezt az elmúlt hónapok támogatási politikája, amelynek hála így kerülhetett még inkább előtérbe a magyar érdekeltségű közgyűjtemények egyebek között a Zentai Történelmi Levéltár és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, a Forum Könyvkiadó Intézet, a Szabadkai Városi Könyvtár, és a többi magyar érdekeltségű közkönyvtárának infrastrukturális, illetve infokommunikációs fejlesztése és egységes hálózatba szervezése, a nemzeti önazonosságot őrző hagyományos rendezvények, színháztájolási programok erőteljesebb támogatása, a társas készségeket fejlesztő alternatív osztálykirándulások 11

12 programjainak segítése, a vajdasági magyar fesztiválok kiemelt támogatása és beemelése a régió kulturális terébe, az amatőr színjátszók megbecsültségének növelése, az egyházi jellegű megmozdulások kiemelt támogatása, a meglévő vajdasági magyar gyermek- és ifjúsági táborok szellemiségének, cél- és támogatási rendszerének biztosítása, a művelődési jellegű civil szervezetek települési és regionális szintű együttműködése, közös megmozdulásainak és rendezvényeinek ösztönzése. Napjainkban nincs olyan közösség, amely ne érezné annak a felelősségét és terhét, hogy miként őrizheti meg kulturális arculatát, önazonosságát, azt a nemzeti kulturális örökséget, amely önbecsülésének és mások iránti tiszteletének a forrása lehet. Mindez esetükben a kulturális értékek felé fordulást sürgette, mindenekelőtt Bácska, Bánság és Szerémség magyar történetének és szellemi alakulásának újbóli felfedezését, valamint tárgyi és szellemi örökségének megismerését. A kulturális értékek szerteágazó területei közül a turisztikai hasznosításba támogatási politikájukkal így igyekeztek bevonni a délvidéki kulturális örökség elemeit csakúgy, mint a jelenkori vajdasági magyar kultúrát és művészetet, a természeti kincseinket bemutató programokat, rendezvényeket és az egyházi-vallási helyszíneket, programokat. Nem véletlen tehát, hogy a Tanács a szabadkai városi önkormányzattal, a Szabadkai Egyházmegyével és a Szabadkai Zsódó Hitközséggel együttműködve a Szentháromság-szobor felújításával és eredeti helyére való visszaállításával, a Szent Teréz-székesegyház és a Szabadkai Zsinagóga teljes felújításával a tágan értelmezett magyar és nem csak magyar épített kulturális örökség megőrzését minden turisztikai fejlesztéssel szemben előtérbe helyezte épp azért, hogy ezeknek a desztinációknak a jellegzetességei fennmaradjanak. Elsősorban szakrális jellegükben, másrészt pedig kulturális és turisztikai jellegükben is. Amikor hat évvel ezelőtt létrejött a Magyar Szerb Akadémia Vegyes Bizottság, és amikor a az as időszakra vonatkozó szerbiai levéltári kutatások és visszaemlékezés-gyűjtés összehangolásával a Vajdasági Magyar Művelődési Intézetet bízta meg, akkor valójában olyan intézményesülési folyamat kezdődött el, amelynek eredményeképp 2015-ben immár a legfontosabb feladat az elvégzett munka rendezése, összegezése és nyilvánosság elé tárása volt. Talán még ennél is fontosabb az ös ártatlan áldozatok tömegsírjainak műholdas, számítógépes globális helymeghatározása (GPSkoordináták megadásával) és ideiglenes megjelölése. Tízéves közös munka eredményeként készült el dr. Mirjana Burzan újvidéki nyugalmazott egyetemi tanár és dr. Kacziba Ágnes szegedi egyetemi docens középszótára. A kiadvány a Tanács kezdeményezésének és hathatós támogatásának köszönhetően a Forum Könyvkiadó Intézet gondozásában hamarosan megjelenik. A vajdasági magyarság életének is számos olyan mozzanata van, amely valamilyen oknál fogva látszólag a háttérbe szorult, de senki sem gondolja komolyan azt, hogy a sport, az iskolai és az iskolán kívüli testnevelés, a sakkmozgalom, a szellemi vetélkedések távol állnának a Tanács munkájától épp akkor, amikor az élet minden területén az embereket, de különösen a fiatalokat szeretnénk mozgósítani. Például a cserkészmozgalom támogatásával ezek közül a célok közül sok minden megvalósíthatóvá vált. A civil szervezeteknek sajátos helye van a vajdasági magyarság azonosságtudatának formálásában, a társadalmi összetartozás erősítésében, a helyi közösségek önállóságának kialakításában. Ez hatványozottan igaz a szórványközösségekben. Épp ezért a Tanács az elmúlt időszakban igyekezett erősíteni a civil tevékenység szakmai kompetenciájának erősítését mindenekelőtt Közép-, Dél- és Nyugat-Bácskában, valamint a Bánságban létrehozott szórványközpontokkal bevonva ebbe a munkába még inkább a Vajdasági Magyar 12

13 Művelődési Szövetséget és a Magyarország Miniszterelnökségének Nemzetpolitikai Államtitkársága által meghirdetett Petőfi Sándor Program ösztöndíjasait is május júniusában megalakultak a Tanács elnökének felsőoktatási, közoktatási, kulturális-művészeti, valamint közművelődési, oktatási-civil és általános civil konzultatív testületei, hogy a velük folytatott szakmai párbeszéd és konzultációsorozat eredményeképpen véglegesüljenek azok az elvi álláspontok, amelyek a Tanács munkáját meghatározzák és segítik beleértve a stratégiák felülvizsgálását, esetleg új koncepciók kialakítását és a cselekvési tervek kidolgozását is. Hamarosan az óvodapedagógusok részére is elkezdődik majd egy olyan képzés- és konferenciasorozat, amelynek középpontjában az anyanyelvű oktatás fontossága áll. Ebbe a párbeszédbe a szülőket is szeretnék bevonni. Tekintettel arra, hogy az ifjúsági és a tudományügyi stratégia még megírásra vár, ezeken a területeken nem konzultatív testületek, hanem felkért szakemberek készítik majd elő a tervezeteket, amelyeknek végleges, testületi döntésre kerülő formáját úgyszintén közvita és szakmai párbeszéd alakítja majd ki. A Tanács népesedési akciótervének felülvizsgálatára a Vajdasági Nagycsaládos Egyesületek Szövetségét kérték fel, hiszen annak át- és továbbgondolása, sőt részbeni megvalósítása így a lehető legjobb és legbiztosabb kezekbe került, hasznát pedig egész közösségünk élvezheti majd. Mindannyian jól tudják, hogy a legnagyobb esély a munkában és a vállalkozásokban rejlik. Ehhez saját lehetőségeik szerint tudnak hozzájárulni, hiszen általános társadalmi problémáról van szó, amellyel tartósan kell foglalkozni. Annak az iránynak az elkötelezettjei, amely Szerbiát Európába kívánja vezetni. Épp ezért a Tanács Hivatalának munkatársai meghatározó szerepet vállaltak mind a nemzeti tanácsok szerbiai egyeztető megbeszélésein, mind a kisebbségi akcióterv kidolgozásában, mind pedig a kisebbségi jogszabályozás felülvizsgálatában. A Tanács elnöke a Köztársasági Kisebbségi Tanács munkájának is tevékeny résztvevője volt. Az év végéig kidolgozásra került a szerbiai kisebbségi akcióterv, amely szavatolja a kisebbségekre vonatkozó jogszabályok hatékonyabb végrehajtását, átláthatóságát, illetve számonkérhetőségét. Elfogadása sajnos még a Kormány részéről nem történt meg. Az a legfontosabb, hogy a kisebbségi jogérvényesítés problémája a csatlakozási folyamat legelejétől megkerülhetetlen, és várhatóan amíg a tárgyalások folynak, négy-öt évig nyitva is marad így szavatolva a folyamatosan zajló egyeztetések során a kisebbségi érdekérvényesítés hosszú távú és eredményes megalapozását. A Tanács szoros kapcsolatot tart fenn az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Szerbiai Missziójával, de sikerült közvetlen kapcsolatot kialakítani az EBESZ hágai székhelyű Nemzeti Kisebbségi Főbiztosi Hivatalának jogi tanácsadójával is. A Szerbiai Misszió helyettes vezetője közvetlen találkozásokon kívül ellátogatott munkatársaival a Tanács székházába is, hogy közvetlenül is tájékozódjon az itt élő magyarság kisebbségi léthelyzetével és gondjaival. Többször is folytattаk sikeres megbeszéléseket Belgrádban és Szabadkán az Európai Unió Szerbiai Állandó Küldöttségének tanácsosával, a politikai osztály vezetőjével elsősorban a Tanács és a vajdasági magyar nemzeti közösség lehetőségeiről és szerepéről Szerbia európai uniós csatlakozási folyamatában. A Tanács elnökének brüsszeli látogatása is ezt a célt szolgálta. Az elmúlt hónapok egyik legnagyobb kihívását a helyi és regionális médiák magánosítása jelentette. A Tanács ezekben az esetekben is azoknak a döntéseknek a szellemében járt el, amelyek alapját évekkel ezelőtt épp a Pannónia Alapítvány életre hívói a médiaprivatizáció eshetőségére készülve vetették meg természetesen a modern idők, a megújult lehetőségek és 13

14 hallgatói elvárások fényében. Meggyőződése, hogy a jelenlegi vajdasági magyar regionális és helyi média jövőjét egy egységes magyar médiahálózat kialakítása szavatolhatja a Vajdasági Magyar Médiaház létrehozásával. Ezen a téren is az alapok lerakását, az eszmei tervek kidolgozását támogatták. A Tanács szempontjából ebben az új helyzetben továbbra is meghatározó szerephez jut a Magyar Szó és a Hét Nap is az eddigi stratégiai elképzelésekkel összhangban. Végül nyilvánvaló tényként elmondható, hogy az elmúlt egy év nemzeti tanácsi munkája mint korábban is a Magyar Kormány és Magyarország támogatása és segítsége nélkül nem valósulhatott volna meg. Ezt erősítette és ösztönözte a vajdasági magyarság mindenkori elkötelezettsége, elszántsága és közösségmegtartó erőfeszítése, amelynek egyik meghatározó és legfontosabb letéteményese az elmúlt egy évben is a volt. Erről szól a most megvitatásra kerülő három dokumentum is, továbbá mindazok fáradozása és igyekezete mindenekelőtt ebben a testületben, a Tanács Végrehajtó Tanácsában és Hivatalában, akiknek legfontosabb érdeke és törekvése a vajdasági magyar közösség szülőföldön való boldogulása volt és maradt. Miután az elnöklő tisztelettel kérte a Tanács tagjait, hogy támogassák a beterjesztett napirendi pontot, felkérte Jerasz Anikót, a Végrehajtó Bizottság elnökét, hogy terjessze elő a 7. napirendi pontot, a Tanács Végrehajtó Bizottságának évi munkájáról szóló beszámolóját. A Végrehajtó Bizottságának ülései és munkája A Végrehajtó Bizottság, mint a on belül alkalmazott munkaforma a választásokat követően kezdte meg működését, tehát ez a közigazgatási forma az új MNT testületének megalakulásával jött létre. A Végrehajtó Bizottság valójában az úgynevezett tanácsosi rendszer helyébe lépett annak érdekében, hogy még jobban felgyorsuljanak és átláthatóbbá váljanak a különféle eljárások. A Végrehajtó Bizottság számos esetben hetente, a teljes Tanács pedig havonta tart ülést. A Magyar Nemzeti tanács Végrehajtó Bizottsága december 2-án alakult. Ebben az összetételben április 20-ig dolgozott. Ezt követően, újraválasztása után, új összetételben folytatta munkáját. A Végrehajtó Bizottságnak elnöke és négy tagja van. A bizottsági tagok közül az elnök és egy tag dogozik fő állásban a Hivatalában, míg a másik három tag részmunkaidőben látja el a végrehajtó bizottsági feladatokat. Az MNT Végrehajtó Bizottságának beszámolója december 2-a és december 31-e közötti időszakra vonatkozik. Ebben az időszakban a VB összesen 55 rendes ülést tartott, amelyeken 349 döntést hozott. Sürgősségi eljárásban a Végrehajtó Bizottság a által alapított intézményei kapcsán 33 esetben hozott záradékot. A Tanács belső dokumentumaira vonatkozóan (például a Tanács költségvetésével kapcsolatban) 10 javaslattétel született. A Végrehajtó Bizottság munkája az oktatás területén Az oktatás területén összesen 244 döntés született. Az oktatás terén 20 záradékot hozott meg a Végrehajtó Bizottság sürgősségi eljárásban, melyek mind a Tanács társalapított oktatási intézményeivel kapcsolatosak. 14

15 A Végrehajtó Bizottság tagjai számos esetben részt vettek tanácskozáson, megbeszélésen a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi Nemzeti Közösségi Titkárságon, az Oktatási, Tudományügyi és Technológia-fejlesztési Minisztériumban, tárgyaltak magával az oktatási miniszterrel, az oktatással megbízott államtitkárral, a tartományi titkárral. Ezen kívül részt vettek azokon a közvitákon, amelyek az oktatáshoz kapcsolódó törvények kapcsán lettek megszervezve. (új tankönyvtörvény és az oktatás és nevelés alapjairól szóló törvény kapcsán) A Végrehajtó Bizottság tagjai a következő programok lebonyolításában vállaltak aktív szerepet: - A Vackor Program lebonyolításában - Napközik működtetésében - Karácsonyi ajándék könyvcsomagok kiosztásában, melyek a magyar nyelven oktató általános iskoláknak lettek eljuttatva - Az iskolabusz program lebonyolításában - A 2014-es év a külhoni magyar felsősök éve volt, melynek kapcsán februárjában két helyszínen, az általános iskolák felső osztályaiban oktató tanárok, ill. osztályfőnökök részére megszervezésre került a Vajdasági Pedagógiai Nap című előadás/tréning, - A Magyar Állandó Értekezlet a 2015-ös évet a Külhoni magyar szakképzés évének hirdette ki. E program keretén belül következő rendezvények kerültek megrendezésre: - Szakma Sztár Fesztivál - Vállalkozói készségfejlesztő továbbképzés Pécsett -A gyakornoki program, melynek keretén belül a nyár folyamán egy hónapon keresztül a külhoni szakképző intézmények diákjai gyakorlatot teljesíthettek magyarországi szakképző iskolákban - Az inspirációs tréning - Június hónapban két helyszínen 12 órás, akkreditált pedagógus-továbbképzést szervezett a Végrehajtó Bizottság és a Hivatal - A szórványközpontok fejlesztési támogatása keretén belül a belgrádi Collegium Hungaricum és a közösen megszervezte a magyarországi Kolompos együttes koncertjét, melyen összesen kb kisdiák vett részt. Felsőoktatási ösztöndíjprogram: A Végrehajtó Bizottság a Tanács Hivatalával együtt átvizsgálta a Magyar Nemzeti Tanács felsőoktatási ösztöndíjprogramjáról szóló határozatokat. A Végrehajtó az MNT felsőoktatási ösztöndíjpályázatának rangsora kapcsán is döntést hozott és azokat a Tanács elé utalta elfogadásra. A felsőoktatási ösztöndíjprogram lebonyolításában is aktív szerepet vállalt a Végrehajtó Bizottság, melyek a következők voltak: - tájékoztató körút és a Felsőoktatási tájékoztató füzetek kiosztása, - a felvételi felkészítő program, - a szerb nyelvi felzárkóztató program, - valamint az ösztöndípályázatok meghirdetése, és a folyamat lebonyolítása. 15

16 Konzultatív testületek A Végrehajtó Bizottság tagjai részt vettek a elnöke által létrehozott konzultatív testületek ülésein. Pedagógus adatbázis és portál Az oktatás sikeres működtetéséhez elengedhetetlen a humán erőforrásban rejlő tudás összesítése és az oktatásban érintett szakemberek és pedagógusok által birtokolt tudás megosztása. Oktatási stratégia A 2015-ben a Végrehajtó Bizottság is megvitatta a Oktatásfejlesztési stratégiáját, amely a as időszakra íródott. A Végrehajtó Bizottság munkája a kultúra területén Kultúra területén összesen 59 döntés született. Ezen döntések közül 11 záradék sürgősségi eljárásban lett meghozva, hiszen a társalapított intézményeitől érkeztek. A kultúra vonatkozásában szerteágazó feladatoknak kellett eleget tenni a 2015-ös évben. A művelődési szervezetekkel, a kulturális intézményekkel folyamatos volt az együttműködés az elmúlt év folyamán, a Végrehajtó Bizottság a Hivatallal közösen minden kérésnek igyekezett eleget tenni és ahol szükség mutatkozott, segítséget nyújtani. A kiemelt kulturális intézmények alapítói jogainak átvétele a 2015-ös évben, a kulturális intézmények kataszterének bővítése és az intézményekkel való folyamatos kapcsolattartás nagyon fontos helyen szerepelt. A Végrehajtó Bizottság munkája a tájékoztatás területén Tájékoztatás területén 21 döntés született. A Végrehajtó Bizottság két esetben hozott meg sürgősségi eljárásban záradékot a tájékoztatás terén, hiszen az MNT társalapított intézményeivel kapcsolatos döntésekről volt szó. A médiában foglalkoztatottak részére kiírt ösztöndíjpályázata ebben évben is megjelent. A Végrehajtó Bizottság folyamatosan foglalkozott a magánosításra váró magyar nyelven is sugárzó önkormányzati médiák ügyével, valamint a sajtóorgánumokban zajló aktuális eseményekkel. A Végrehajtó Bizottság munkája a hivatalos nyelvhasználat területén Hivatalos nyelvhasználat területén 25 döntést hozott. A Hivatalos nyelvhasználat terén a Végrehajtó Bizottság közösen a Hivatal munkatársaival aktív szerepet vállalt a következő programok lebonyolításában: - Fordítói szeminárium joghallgatóknak és önkormányzati fordítók részére - MNT és KMV együttműködés folytatása kapcsán - Jogi-szaknyelvi tanácskozás megszervezésében 16

17 - A Vajdasági Magyar Nyelvi Iroda honlapjának létrehozása és elindítása kapcsán - Nyelvi panaszok kezelésében - Magyar nyelven levő pszichofizikai tesztelés biztosítása kapcsán A Végrehajtó Bizottság részvétele a különféle eseményeken Az elmúlt egy évben 651 munka- és protokoll-jellegű meghívó érkezett a Magyar Nemzeti Tanács Hivatalába, ebből az 5 Végrehajtó Bizottsági tag összesen 265 eseményen vett részt. Ezen rendezvények közül 87 oktatási jellegű (minisztériumi megbeszélések oktatási témákban, tanácskozások, továbbképzések, iskolanapok), 178 pedig kulturális jellegű esemény volt (falunap, megemlékezések, könyvbemutatók, színházi előadások, fogadások, kiállítások stb.). A Végrehajtó Bizottság évi munkájáról szóló beszámolója után a Tanács Hivatalának a jelentése következett, melyet Bábi Attila, a Hivatal vezetője terjesztette elő. Bábi Attila bevezetőjében elmondta, hogy az MNT Alapszabályának 34. szakasza alapján benyújtotta a Tanácsnak elfogadásra a Hivatal a 2015-ös évi munkájáról szóló beszámolóját. A beszámoló tartalmazza a Hivatal belső szervezetének a leírását, a dolgozóinak a végzettségét, azok munkaviszonyának az időtartamát, az egyes munkakörök leírását, valamint a 2015-ös évben elvégzett munkát, mellyel a Hivatal biztosította az, a Végrehajtó Bizottság, az állandó bizottságok, valamint a konzultatív testületek működését. E munka a beszámolóban két részre van bontva. Egy részről a törvények által körülírt hatáskörök alatt elvégzett tevékenységet jelenti, másrészről a mindennapi tevékenységgel adódó egyéb feladatokat. A Hivatal vezetője elfogadásra javasolja a Tanács Hivatalának évi munkájáról szóló beszámolóját. A napirendi pontok felvezetése után az elnök megnyitotta a vitát a 6., 7. és 8. napirendi ponttal kapcsolatban. Tari István az MNT munkájáról szóló terjedelmes beszámoló kapcsán, a szerző kilétének feltüntetését hiányolta. Elképesztőnek tartja a jelentésben azt prepotenciát, amely a Tanács tévedhetetlenségére vonatkozik. A konzultatív testületeknél a nagy létszámot kifogásolta. Véleménye szerint ekkora testülettel nem lehet komoly munkát végezni. Elismerte, hogy a beszámolókra vonatkozóan ténylegesen nem nyújthatott be módosítási indítványt, csupán a napirendi javaslatokra, melyre a Hivataltól értesítést is kapott. Azonban fontosnak tartotta volna, hogy a beszámoló tartalmazza a Szerbiai kisebbségi akcióterv kidolgozására vonatkozó többszöri kezdeményezését, amely nem kerülhetett a Magyar Nemzeti Tanács napirendjére. Továbbá a Bánsági templomokkal kapcsolatos kezdeményezését, amely szintén nem került bele a beszámolóba. Egy esetben fogadta el a Tanács javaslatát, mégpedig a magyarittabéi Kossuth-szobor esetében benyújtott kezdeményezését. Döbbenetesnek tartja, hogy kimaradt a beszámolóból, sőt még a jegyzőkönyvekben sem lettek megemlítve a következő nevek: Hadik András, Herczeg Ferenc, Moholy-Nagy László. Elképzelhetetlennek tartotta azt, hogy kimaradjon a Végrehajtó Bizottság munkájáról szóló beszámolóból, hogy az MNT december 2-án megválasztott Végrehajtó Bizottságának megbízatása április 20-án szakmai felkészületlenség következtében megszűnt. Az sem került bele a beszámolóba, hogy az egyik legfelkészültebb szakember elhagyta a Bizottságot. Véleménye szerint valaki másmilyen valóságot próbál 17

18 kreálni, amely az önsorsrontást testesíti meg. A Hivatal beszámolója kapcsán úgy érzi, hogy a Hivatal túl nagy fontosságot tulajdonít önmagának. Hiányolja a Hivatal dolgozói neveinek feltüntetését. Úgy véli, hogy a Kulturális Kalauzban össze vannak keverve a kulturális rendezvények a pártrendezvényekkel. Óbecse rendezvényeit nem találja. Kérdése, hogy ki szerkeszti a Kulturális Kalauzt? Véleménye szerint a Hivatal kényelmessége az oka annak, hogy az útiköltségeket nem fizetik ki azonnal az ülések után. Paskó Csaba felszólalásában néhány dologra hívta fel a figyelmet. A zsinagóga felújítása kapcsán a nélkülözhetetlen mérnöki előkészítő munkák szükségességét emelte ki, melyek folyamatban vannak. Ebben nagyon fontos szerepe és munkája van a Magyar Nemzeti Tanácsnak. Elmesélte, hogy kisgyerekkora óta vérzett a szíve, amikor a zsinagóga mellett elsétálva látta annak elhanyagolt állapotát. Mint karmester, karnagy számtalanszor hangversenyek megtartását képzelte oda. Úgy látja, hogy ez most megvalósulás előtt áll. Megosztotta a jelenlévőkkel a decemberben a szabadkai Szent Teréz-székesegyházban megtartott hangversenyen tapasztalt élményét, amikor is a templom teljes villanyhálózatának felújítása következtében egy teljesen új megvilágításban tündökölt a Székesegyház. Kitért a Svetozar Marković Gimnázium, a Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium és a Püspökség tövében folyó prostitúcióra, mely már évek óta zajlik, ami szégyene a városnak és az országnak is. A városlakók napi szinten szembesülnek ennek a jelenségnek a kiábrándító tényével. Ki a felelős, hogy ezt a problémát megoldja? A Szentháromság-szobor elkerült az eddigi helyéről, amely számára méltatlan hely volt és visszakerült arra a helyre, amely történelmileg is megilleti, hiszen oda álmodta meg a tervező. A restaurálás folyamatában is nagyon komoly szerepe van a nak. Végezetül elmondta, hogy személy szerint, amikor majd lejár a mandátuma és más úton halad tovább az élete, ezekre a helyekre mindig büszke lesz. Úgy fogja a következő generációnak emlegetni, hogy ennek a folyamatnak Ő is részese volt, melyet büszkén vállal. Madarász Gyula a munkásélet nehézségeiről és kilátástalan helyzetéről beszélt, valamint ennek következményéről a kivándorlási hullámról, mely saját cégét sem kerülte el. Megemlítette azt a szomorú hírt is, hogy 2015-ös évben Muzslyán mindössze 10 magyar gyermek született. Belegondolva, hogy milyen összetett és bonyolult helyzetben él a vajdasági magyar közösség, a Nemzeti Tanács és a Hivatala nagyon jó munkát végez. Úgy véli, hogy az MNT munkájába belefér a kritika és a vádaskodás is. Amit fontosnak tart, hogy az MNT döntéseket hoz és az idő előrehaladtával ezek a döntések jónak bizonyulnak. Fontosnak tartja, a magyarság körében az általános hangulat javítását. Figyelemre méltónak tartja, hogy az MNT mindenhol képviseli magát, ahol magyarok vannak és magyar érdekek. Nincs más hátra, mint tovább dolgozni és legalább ilyen eredményeket elérni a jövőben is. Nyilas Leonov Anita kihangsúlyozta a Hivatalának és a Végrehajtó Bizottságának a közös, zavartalan munkáját, hisz a Tanács elé került anyagok a szakmaiságot tükrözik. A kérdésre, ami többször szóba került, hogy ki szerkeszti a Kulturális Kalauzt, elmondta, hogy mindannyian, akik a községekben művelődési rendezvényeket szerveznek, a civil életben aktívak, valamint azon művelődési intézmények vezetői, akik eljuttatják programjaikat a Kulturális Kalauz szerkesztőjéhez. A jelentések tekintetében több fontos dolgot megemlített, úgy mint a konzultáció, a nyitottság, a szakmai kérdések megvitatása, és az együttműködés iránti készségességet. Ennyire nyitott soha nem volt egy nemzeti tanács sem, ennyi alkalommal nem kereste meg a külsősöket, hogy ki hogyan vélekedik, nem szervezett ennyi továbbképzést. 18

19 Kiemelte, hogy most itt a lehetőség mindenki számára, hogy bekapcsolódjon hatékonyabban a munkába, ezáltal színesebbé és még terjedelmesebbé téve a jövő évi jelentést. Antal Szilárd úgy tartja, hogy kritizálni csak annak van joga, aki segíteni szeretne. A Tanács egy élő szervezet, amely téved is. Ha szervezetként tekintünk rá, még ha néha kicsit sántít és néha meg is fázik, de él, dobog a szíve. Talpai Sándor szerint két fajta eljárással lehet megközelíteni a beszámolókat. Egyik módja a negatívumok keresése. Szórványemberként igyekszik leszűrni az MNT egy éves munkájának pozitívumait, ami egy igen nehéz időszak volt. Nem volt könnyű az elmúlt év, mivel egyesek nem egyeztek azzal a munkával, ami a Tanácsban folyt. Egy időben a Hivatal nem volt elég szakszerű, de mára bebizonyosodott, hogy teljes mértékben professzionális. Úgy gondolja, hogy a Tanács az elmúlt egy évben sikeres volt, köszönhetően annak az erőteljes támogatásnak, amelyet a háttérből a Vajdasági Magyar Szövetség nyújtott. Büszke a Tanács azon döntésére, hogy az osztályok megnyitásának jóváhagyásánál nem húzott egy alsó határt a diákok számára vonatkozóan. Kiemelte a Petőfi Sándor-program ösztöndíjasainak odaadó munkáját, akik Vajdaság 5 szórványközpontjában tevékenykednek, úgy a rendezvényszervezés terén, mint az oktatásban. Reményét fejezte ki e program folytatására a jövőben. Említést tett még a Rákóczi-, valamint az iskolabusz program eredményességére is. Kecskés Endre megjegyezte, hogy olyan érzése van, mintha két különböző Tanácsról beszélnének a tanácstagok. Hatékony és eredményes évnek nevezte a 2015-ös évet, annak ellenére, hogy ebben a periódusban érte a legtöbb kritika és támadás a Tanács munkáját. Kiemelte, hogy az eddigi legnagyobb volumenű támogatási rendszert sikerült felállítania a Tanácsnak. Elsősorban a magyar szellemiségű, szülőföld iránti elkötelezettséget erősítő programokat támogatott. A Tanács legnagyobb eredményének a versenyképes magyar értelmiség kinevelését tartja. Újabbnál újabb értékorientált ösztöndíjpályázatok látnak napvilágot a középiskolások és a felsőoktatásban résztvevő hallgatók számára. A Tanács egyetemes történetében az eddigi legnagyobb projektum az Európa Kollégium átadása, melyre 2015-ben került sor. Elmondta, hogy a Tanács ügyeit frakcióülések alkalmával egyeztetik, ami által egységes álláspontot tudnak képviselni az üléseken, még ha a 2015-ös évben nem is volt teljes összhang az Összefogás frakción belül. A jövőre nézve az egyéni érdekek háttérbe szorítására ösztönzi a tanácstagokat, valamint a minél átfogóbb vajdasági összetartásra, hiszen ezen a térségen csak ezáltal szavatolható a magyarság megmaradása. Beretka Katinka teljes mértékben egyetért tagtársával, hogy a 2015-ös év nem volt könnyű, viszont abban nem osztja a véleményét, hogy a tavalyi évben volt a leghangosabb kritika az MNT ellen, ugyanis emlékszik még arra az időre amikor emberek a Magyar Ház előtt tüntettek. A beszámolóval kapcsolatban kizárólag a nyelvhasználati rész vonatkozásában fejtette ki a véleményét. Elmondta, hogy a Nyelvhasználati Bizottság legutóbbi ülésére a testület kapott egy munkaverziót, amely csak a nyelvhasználati programokra vonatkozott. Ennek a tervezetnek a kiegészítésében segített a bizottság. Beretka Katinka több megjegyzését is elmondta az ülésen, amelyek be is kerültek a beszámolóba. Azonban maradtak olyan üres pontok, amelyek említést érdemelnek. A panaszkezelés kapcsán tudjuk, hogy hány panasz érkezett a Hivatalba, viszont az nem derül ki, hogy mi lett ezeknek a sorsa, milyen jogvédői eljárások indultak, hány ombudsmani beadvány, esélyegyenlőségi biztosi beadvány, vagy bármilyen egyéb levelezés született. Nem lehet tudni, hogy milyen állásfoglalások születtek nyelvhasználati problémák, illetve nyelvi jogsértések kapcsán. 19

20 A Bizottsági ülésen is jelezte, hogy a magyar nyelvre fordított nemzetközi szerződések és kétoldalú egyezmények Szerbia és Magyarország között nem érhetőek el a honlapon, miközben ezek jelen voltak. Hasonlóan az iratminta gyűjteményhez, amely több száz iratmintát számlál, jelenleg szintén nem található meg magyar nyelven a honlapon. A beszámolóban van egy alcím, amely a Paragraf Lex elektronikus adatbázissal való együttműködésre hivatkozik, azonban nem derül ki, hogy ez az együttműködés hogyan alakult 2015-ben. Nem pontos az az állítás, hogy a Nyelvhasználati Bizottság tagjai anyanyelvhasználati szórólapokat osztottak, még ha a munkatervben benne is volt, az ilyen szórólapok létrehozásának a terve. Azonban ezek nem készültek el, hanem a 2011-ben összeállított nyelvhasználati útmutató lett szétosztva az önkormányzatokban. A szórólaphoz hasonlóan szintén a munkatervben szerepelt még egy képzés egyetemisták és főiskolai hallgatók részére szaknyelvi területről, illetve a közalkalmazottak részére a nyelvi jogokról. Úgy gondolja, hogy ami 2016-ban valósul majd meg az a munkaterv része kell, hogy legyen, nem pedig a 2015-ös beszámoló része, ezért a szerbül anyakönyvezett nevek költségeinek visszatérítési programja is a 2016-os munkatervben kell, hogy szerepeljen. Hasonlóan a nyelvhasználati díjhoz is, ami 2014-ben nem került kiírásra, hiszen abban az időszakban volt a nemzeti tanácsi választás, a két elnök cseréje és a Hivatalcsere is. És mivel bizottság által alapított díjról van szó, a Nyelvhasználati Bizottság akkor még nem állt fel, hogy ezt a díjat odaítélje ben azonban már a Bizottság felállt, azonban az az újszerű momentum állt fel, hogy a bizottságoknak nincsen erre vonatkozó jogköre, hogy akár díjakat alapítson, vagy bármilyen döntést hozzon. Ez azt jelenti, hogy ez a határozat lényegében hatályát veszítette, de maga a program egy szimpatikus és sikeres program volt éveken keresztül, emellett a Nyelvhasználati stratégiában is jelen van. A Végrehajtó Bizottság beszámolójában olvashatunk a honlapján működő Vajdasági Magyar Nyelvi Iroda címkéről, ami nagyon messze van még a funkcionális állapotától, különösen azért mert több terv is született ezzel kapcsolatban az elmúlt évben, aminek akár egy pici részét meg lehetett volna valósítani. Ami a Hivatalról szóló beszámolót illeti, elmondta, hogy éveken át dolgozott együtt a Hivatal nagyon sok tagjával. A hivatal mindig úgy funkcionál, ahogy azt neki a felettesek megszabják. Ebből kifolyólag nem lehet a Hivatalt semmiért sem elmarasztalni. Úgy gondolja, hogy a Hivatal nagy része lelkiismeretesen végzi a munkáját. Hajnal Jenő reflektálásában elmondta, hogy hálás Beretka Katinka segítő és jó szándékú észrevételeinek, hiszen ez az a fajta kritikus megfogalmazás amely előreviszi az ügyeket és nem gátolja, hátrálja. Mihók Kucora Eszter Tari István MNT tévedéseire tett kijelentésére reagálva megjegyezte, hogy a szórvány vonatkozásában ez nem tekinthető tévedésnek, mulasztásnak. Ugyanis a jelentéseket áttanulmányozva az MNT által nyújtott támogatásoknak és munkának, az összes bánáti település nevében, mérhető közösségépítő eredményei vannak. Ez a munka, melyet néhányan megkérdőjeleznek, a megmaradás mérföldkövét jelenti a szórványban. Ez alapján visszautasít mindenféle vádaskodást. Tari István az alelnök asszony Kulturális Kalauzra tett hozzászólására, hogy az mindenkié és mindenki jelentkezését várják, nem tartja helyénvalónak. A kultúrában nem így működnek a dolgok. 20