2007. április : politikai mélypont, utolsó esély a gazdaságnak

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2007. április 17. 2006: politikai mélypont, utolsó esély a gazdaságnak"

Átírás

1 2007. április : politikai mélypont, utolsó esély a gazdaságnak 2006-ban nőtt a politikai és enyhén csökkent - de továbbra is a közepesen magas tartományban van - a gazdasági kockázat Magyarországon. Ezt állapítja meg a Political Capital Institute és a Figyelő szakértői által idén is elkészített, az elmúlt évet értékelő Országjelentés, amely vezető magyar gazdasági és politikai elemzők segítségével ad összegzést Magyarország helyzetéről. Politikai Kockázati Index (PRI) Az évenként nyilvánosságra hozott politikai kockázati index (PRI) értéke 2006-ben 66 pont, ennek alapján hazánk továbbra is az alacsony kockázati sáv közepén helyezkedik el, de jelentős elmozdulás tapasztalható a közepes kockázati tartomány irányába. A pontszám a 2005-ös értékhez viszonyítva 4 ponttal csökkent, ami a PRI idei értékét tekintve az eddigi mélypontot jelenti. A PRI alakulását leginkább a kormányzati stabilitás, a jogbiztonság, valamint a gazdaság jogi-politikai környezetének változásai befolyásolták. A kormányzati stabilitást leginkább az év egészét jellemző kettőség befolyásolta: miközben a rendszerváltás óta először választották újra a hivatalban lévő kormánypártokat, a második Gyurcsány-kormány, megalakulása után alig pár hónappal, súlyos politikai hitelvesztést szenvedett el, így az év második felére az instabilitás vált jellemzővé. A jogbiztonságot negatívan befolyásolta, hogy a évi kiigazításokhoz és reformokhoz szükséges normaalkotás feszített tempója ugyanakkor egyes esetekben a jogi szakszerűség és precizitás rovására ment. Az első négy legfontosabb lépés: 1. Kormányzati stabilitás helyreállítása. 2. Kiszámítható jogi-gazdasági környezet megteremtése. 3. Korrupció elleni politikai harc. 4. Előítéletek elleni politikai harc. Gazdasági kockázati index (EcoRisk) Miközben a IV. negyedévi gazdasági kockázatok nőttek az előző év hasonló időszakához képest, az EcoRisk tavalyi átlagos, 55,1 pontos értéke enyhe mérséklődést mutat 2005 egészéhez képest. A magyar gazdaságot továbbra is közepes kockázat jellemzi. A kirívóan magas államháztartási hiány és a csökkenő versenyképesség ellenére a 2006 második felében végbement költségvetési kiigazítás, valamint a továbbra is kedvező külpiaci környezet mentette meg a gazdaságot az összeomlástól. Az EcoRisk alindexei közül csupán egy (a munkapiaci) javult 2005-höz képest. Az egyensúlyi alindex értéke veszélyesen megközelítette a "nagyon magas" kockázati tartományt. Tavaly, jóindulatú befektetői környezetben, kifejezetten jó külső konjunkturális helyzet mellett is megfizette a magyar gazdaság a magas egyensúlyi kockázatokat: részben kamat-, illetve hozamfelárral, részben a beruházások visszaesésével és a külföldi működőtőke-beáramlás mérséklődésével. A többéves fiskális ámokfutás után a konvergencia-program elfogadásával a magyar gazdaság az utolsó szalmaszálba kapaszkodik. Az első négy legfontosabb lépés: 1. Gyorsítani kell az államháztartási hiány lefaragásának ütemét. 2. Az egyensúlyi államháztartás követelménye kerüljön be az Alkotmányba. 3. A versenyképesség érdekében csökkenteni kell az élőmunka terheit. 4. A közoktatás reformjával kell biztosítani a munkaerőpiaci helyzet tartós javulását.

2 MAGYARORSZÁG POLITIKAI KOCKÁZATI INDEXE 2006

3 Tartalomjegyzék 1. ÖSSZEFOGLALÓ MI A POLITIKAI KOCKÁZAT? MI A POLITIKAI KOCKÁZATI INDEX? A PRI ÖSSZETEVŐI A PRI ÉRTÉKE 2006-BAN 6 2. MÓDSZERTAN ALAPELVEK SZEMPONTOK KIVÁLASZTÁSA A MEGFELELŐ SÚLYOK ÉS ALINDEX-ÉRTÉKEK KIVÁLASZTÁSA A PRI ÉRTÉKÉNEK MEGHATÁROZÁSA KUTATÓINTÉZETEK ÉS MÁS SZERVEZETEK ADATAI NEMZETKÖZI TAPASZTALATOK ÉS A PRI INDEX ALINDEXEK JOGBIZTONSÁG BÍRÓSÁGOK A KÖZPONTI RENDELETALKOTÁS TÖRVÉNYEK AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG STABILITÁS A KORMÁNY STABILITÁSA HONVÉDELEM, TERRORFENYEGETETTSÉG KÖZBIZTONSÁG SAJTÓ- ÉS SZÓLÁSSZABADSÁG JOGI SZABÁLYOZÁS A MÉDIAPIAC VÁLTOZÁSAI SZANKCIÓK KÖZSZOLGÁLATISÁG ÉS MÉDIAPOLITIKA KORRUPCIÓ KORRUPCIÓ A SZAKÉRTŐK, AZ ÜZLETEMBEREK ÉS A KÖZVÉLEMÉNY ÍTÉLETEINEK TÜKRÉBEN KORRUPCIÓ A KÖZVÉLEMÉNYBEN KORRUPCIÓ A NYILVÁNOSSÁGBAN KORRUPCIÓ A TÉNYADATOKBAN KORRUPCIÓ A JOGSZABÁLYOKBAN IDEGENELLENESSÉG ÉS ELŐÍTÉLETESSÉG ANTISZEMITIZMUS CIGÁNYELLENESSÉG IDEGENELLENESSÉG KORSZERŰ ÁLLAM ÁLLAM ÉS GAZDASÁG AZ ÁLLAMI VAGYON NAGYSÁGA SZABADSÁG A GAZDASÁGBAN GAZDASÁGI JOGALKOTÁS 54 JEGYZETEK 57

4 1.1. Mi a politikai kockázat? 1. ÖSSZEFOGLALÓ A politikai kockázat fogalma több irányból közelíthető meg: kockázat az állampolgárok számára kockázat a kormányzat számára és kockázat a gazdasági élet szereplői számára. A fogalom jelentése a három szempont együttes figyelembevételével az alábbi definícióban összegezhető: A politikai rizikó: a kormányzat, az állampolgárok és szervezeteik, illetve a gazdasági élet szereplőinek mindennapi tevékenységét és létfeltételeit érintő fenyegetés és kiszámíthatatlan környezet okozta bizonytalanság, mely a társadalom szempontjából kedvezőtlen események bekövetkezésének lehetőségét vetíti előre. Az állampolgárok számára kockázatot jelent, ha az állam jogszabályok vagy erőszakos eszközök révén beszűkíti mozgásterüket, korlátozza cselekvési szabadságukat; illetve ha az országban mindennapi életvitelben is érezhető egzisztenciális vagy hatalmi bizonytalanság, szervezetlenség uralkodik. Kockázatos lehet a polgárok számára az is, ha bizonyos csoportjaik tettleges vagy verbális agressziónak, illetve tendenciózus megkülönböztetésnek vannak kitéve. A kormányzat, illetve az államigazgatási apparátus számára rizikót jelent, ha alacsony támogatottsága vagy elfogadottsága miatt, illetve a fékek és ellensúlyok nem megfelelően működő rendszere miatt nem tudja véghezvinni döntéseit, ellátni kormányzati feladatait. Az állam vezetése számára rizikónövelő tényező az is, ha az államapparátus működési hatékonysága alacsony, felépítése nem ésszerű, ez ugyanis szintén a kitűzött célok megvalósítását akadályozhatja. A gazdasági élet szereplői (üzletemberek, cégek és vállalatok, befektetők) számára a kockázatot a bizonytalan gazdasági környezet, és a piac szabályait felülíró vagy figyelmen kívül hagyó állami beavatkozás jelenti. A destabilizáló politikai tényezők ennek alapján a következők lehetnek: kiszámíthatatlan vagy önkényes gazdaságpolitikai döntések, gyakorta változó jogi környezet, kiterjedt, költséges államszervezet, illetve a korrupció magas szintje. Intézetünk olyan kockázati indexet fejlesztett ki, mely a három fent említett szempontot egyesíti. A három szempont együttese adja meg a politikai kockázatot, mely az adott ország társadalmi-politikai biztonságát jellemzi.

5 1.2. Mi a politikai kockázati index? A politikai kockázati index (political risk index PRI) egy ország éves politikaitársadalmi stabilitásának 100 pontos skálán elhelyezett mutatója. Csökkenő politikai kockázat Nagyon magas 0-19 Magas Közepes Alacsony Nagyon alacsony Az évente közzétett érték megbízható összegzése a vizsgált ország stabilitását meghatározó legfőbb társadalmi-politikai összetevőknek. Az országról átfogó képet nyújtó politikai kockázati index különösen a külföldi befektetők, valamint a nem-kormányzati szervezetek számára szolgáltat fontos információt, de politikusok és kormányzati intézmények képviselői is hasznát vehetik. Az egyes szakterületek alapos vizsgálata alapján összeállított mutatóhoz minden évben részletes elemzés is készül A PRI összetevői A Political Capital az index meghatározásához speciális, bármely ország esetében alkalmazható módszertant dolgozott ki. A szakértői csoport a politikai kockázati index összetevőjeként hét alindexet különített el. PRI Jogbiztonság Stabilitás Korrupció Sajtó- és szólásszabadság Idegenellenesség Korszerű állam Állam és gazdaság Az egyes alindexek különböző súllyal határozzák meg a végső PRI értékeket. A súlyozást a Political Capital szakértői alakították ki. ALINDEX NEVE 1. táblázat: a PRI alindexei és súlyozásuk PRI SZÁMÍTÁSAKOR FIGYELEMBE VETT SÚLY Jogbiztonság 17,5 % Stabilitás 17,3 % Sajtó- és szólásszabadság 11,8 % Korrupció 16 % Idegenellenesség és előítéletesség 6,7 % Korszerű állam 15,4 % Állam és gazdaság 15,3 % A Political Capital elsőként a 2003-as évről adott PRI-indexet. A skála kialakítása és megbízhatóságának garantálása érdekében a szakértők az első alkalommal nem csak az adott

6 évet, hanem az 1999 és 2003 közötti időszak változásait is vizsgálták. Az öt év tapasztalatai alapján kialakított módszertan szolgált alapul a 2006-os PRI értékek meghatározásakor is A PRI értéke 2006-ban Az egyes alindexek 2006-os értékei alapján a Political Capital Institute szakértői összeállították Magyarország politikai kockázati indexét. 2. táblázat: a PRI évi értéke és változása az előző évhez képest Alindex PRI 2006-os érték (változás 2005-höz képest) PRI 2005-ös érték Jogbiztonság 68 (-6) 74 Stabilitás 67 (-8) 75 Sajtó- és szólásszabadság Korrupció 58 (-2) 60 Idegenellenesség és előítéletesség 67 (-2) 69 Korszerű állam 70 (+1) 69 Állam és gazdaság 71 (-4) 75 POLITIKAI KOCKÁZATI INDEX 66 (-4) 70 Ennek alapján Magyarország 2006-ban is ALACSONY kockázattal rendelkező ország. Magyarország 2006 Nagyon magas 0-19 Magas Közepes Alacsony Nagyon alacsony

7 2. MÓDSZERTAN 2.1. Alapelvek A Political Risk Index értékének meghatározásánál olyan módszertan kialakítására törekedtünk, mely egyszerre veszi figyelembe az elemzők által összegyűjtött, számszerű értékeket tartalmazó adatsorokat és a politikai szakértők véleményét. A komplex politikai folyamatok nem írhatók le puszta számsorok segítségével, a politikai kockázat meghatározásához szükség van a terület szakértőinek mérlegelésére is. Több szakértő ítéleteinek együttes alkalmazása és a számsorok alapján kialakított értékek figyelembe vétele kizárja annak lehetőségét, hogy a PRI értékét szubjektív, önkényes ítéletek és szórványos benyomások határozzák meg. A Political Risk Index olyan módszertan alapján készül, ami hosszú távon lehetővé teszi az egyes évek összehasonlíthatóságát, és a változások mértékének pontos becslését. A módszer a számszerű adatokat és szakértők véleményét egyaránt figyelembe veszi. A politikai kockázat megállapításakor a helyi sajátosságok figyelembevételével törekedtünk a megfelelő szempontok kiválasztására, a szempontokhoz rendelt értékek megállapítására és az optimális súlyok megtalálására. A skála használata bizonyult legcélszerűbbnek, amely szerint a 0 jelenti a legnagyobb, a 100 a legkisebb kockázatot. A skála megfordításával a szakterület hagyományaihoz is hűek maradtunk: a legtöbb politikai kockázatbecsléssel foglalkozó szervezet (ld. később) is ilyen számozási elvet követ. 3. táblázat: kockázati sávok az index pontszámaiban Nagyon magas kockázat Magas kockázat Közepes kockázat Alacsony kockázat Nagyon alacsony kockázat 0 19 pont pont pont pont pont Olyan matematikai programot készítettünk, amely hatékonyan segíti az alindex szakértőit döntésükben, a kapott alindexek értékeinek megfelelő súlyozásával pedig évről-évre következetesen és egyértelműen meghatározható az ország politikai kockázata Szempontok kiválasztása A politikai kockázat meghatározásakor figyelembe vett szempontok tehát az alindexek kiválasztását a Political Capital Institute elemzői végezték el. A szempontokat az elemzők az alábbiakban határozták meg: Jogbiztonság Stabilitás Sajtó- és szólásszabadság Állam és gazdaság Korrupció Idegenellenesség és előítéletesség Korszerű állam A PRI éves értékeinek összehasonlíthatóságát többek között az összetevők állandósága biztosítja. Így a szempontok 2006-ban sem módosultak a korábbi évekhez képest.

8 2.3. A megfelelő súlyok és alindex-értékek kiválasztása Módszerünk alapján a szakértők által adott alindex és PRI becsléseknek és a kialakított súlyok becslésének felhasználásával meghatároztuk az alindex-értékeket és a súlyokat. Optimalizálási programcsomagunk (GAMS) segítségével olyan függvényt találtunk, amely legjobban közelíti a politikai kockázatokat és a becsült súlyokat. Ennek alapján felállítottunk egy modellt, amellyel a PRI értékei a továbbiakban is megbízhatóan kiszámolhatók. Módszertani modellünk 2006-ban is változatlan maradt. A szempontok értékelését a Political Capital Institute szakértői az adott évekről összegyűjtött információk alapján végezték. A PRI értékére, valamint az alindexek súlyára és értékére vonatkozó becsléseket a Political Capital Institute elemzői szolgáltatták. Az optimalizáló program megírása során a cél az volt, hogy a statisztikai adatok alapján kapott és a szakértői becslésekből született számok különbségének, valamint az új súlyok és az átlagolt súlyok különbségének négyzetösszege (megfelelően súlyozva) minimális legyen. A feladatot GAMS optimalizáló szoftverrel megoldva megkaptuk a keresett paramétereket. Az így kiszámolt PRI értékeket kerekítve kaptuk meg a Political Capital Politikai Kockázati Indexét (PC PRI). Ezután minden alindex esetében megkerestük azt a lineáris függvényt, amely az adott alindex szempontjából releváns adatok éves értékeiből kiindulva a legjobban közelíti az alindex idősorát. Ezt a függvényt alkalmaztuk a 2006-os adatokra, így minden alindexre kaptunk egy (tisztán a számszerűsíthető adatokra épülő) javaslatot. A végső súlyok (melyeken 2006-ban sem változtattunk): 4. táblázat: az egyes alindexek súlyozása a PRI indexhez viszonyítva ALINDEX NEVE PRI SZÁMÍTÁSAKOR FIGYELEMBE VETT SÚLY Jogbiztonság 17,5 % Stabilitás 17,3 % Sajtó- és szólásszabadság 11,8 % Korrupció 16 % Idegenellenesség és előítéletesség 6,7 % Korszerű állam 15,4 % Állam és gazdaság 15,3 %

9 2.4. A PRI értékének meghatározása A PRI végső értékét a teljes mérőszámot alkotó hét alindex súlyozott átlaga adja. Az alindexsúlyok értékét a Political Capital elemzői határozták meg. Az egyes alindex értékek is több elemből tevődnek össze, melyeket jelentőségüknek megfelelően vettünk figyelembe. A számokban mérhető, kemény adatokat statisztikai módszerekkel dolgoztuk fel (számolt PRI), míg a kevésbé mérhető jelenségek értékelését elemzőink a rendelkezésre álló információk alapján határozták meg (becsült PRI). A mért és becsült részeredmények együttes figyelembevételével határoztuk meg az egyes alindexek értékét. Ehhez egy matematikai optimalizáló szoftvert, az ún. GAMS programcsomagot használtuk. Az elemzők a GAMS-érték ismeretében véglegesítették az alindex-értékeket, melyeknek (az előző években rögzített súlyokkal számolt) átlaga adta a PRI értékét. Az így kapott értékeket kerekítve kaptuk meg a Political Capital Politikai Kockázati Indexét (PC PRI). 1. ábra: a PRI módszertanának összefoglalója A PRI módszertana Számszerű adatok Szakértői becslések Számolt PRI Becsült PRI GAMS optimalizáló szoftver PC PRI Szakértői súlyok A fenti módszerrel az alábbi alindex és PRI értékeket kaptuk ( ): 5. táblázat: az alindexek és a végleges PRI pontszámok értékei az utóbbi években: Stabilitás Sajtó- Korrupció Idegenellenesség Korszerű és szólásszabadság és előítéletesség állam Jogbiztonság Állam és gazdaság PRI

10 2.5. Módosítások 2005-höz képest A 2006-os évben a belpolitikai stabilitást jelentősen befolyásolták olyan tényezők (például augusztus 20-i szerencsétlenség, szeptemberi-októberi utcai zavargások), melyek statisztikákkal nem írhatóak le. Annak érdekében, hogy számítási modellünk a megváltozott politikai környezetben is képes legyen a kockázatok pontos becslésére, modellünket továbbfejlesztettük, beleépítve a nehezen számszerűsíthető, de stabilitás szempontjából kiemelkedő jelentőségű faktorokat is. A 2006-os évben bevezetett módszertani változtatás lényege, hogy a PRI stabilitás alindexét (a legnagyobb súllyal latba eső alindexet) korrigáltuk az úgynevezett módosító faktorok értékével. A módosító faktorokat és a hozzájuk tartozó értéket a Political Capital elemzői határozták meg. Amennyiben a módosító faktorok között szereplő rendkívüli események az adott évben bekövetkeznek, a hozzájuk tartozó pontértéket levonjuk a (számolt és a becsült érték átlagolásával kapott) stabilitás alindexből. A módosító faktorok értékét az egyes elemzők által az adott alesetekhez rendelt pontszámok átlagolása alapján kaptuk. 6. táblázat: a módosító faktorok, a faktorok alesetei és a hozzájuk tartozó pontszámok Módosító faktor Alesetek Átlagolt pontérték 1. Természeti Természeti katasztrófa emberáldozat nélkül -0,86 katasztrófák és egyéb Természeti katasztrófa emberáldozattal -1,8 váratlan események Közlekedési katasztrófa emberáldozattal -1,72 2. A kormány megbukásának jogi kilátásai Kormány maradását eredményező bizalmi szavazás Kormányváltást eredményező bizalmi szavazás Konstruktív bizalmatlansági indítvány, kormányváltás nélkül Konstruktív bizalmatlansági indítvány, kormányváltással -1,44-3,24-1,4-3,48 Miniszterelnök ciklus vége előtti lemondása -2,96 3. Politikai erőszak és illegális tiltakozás Rendszeres és jelentős illegális tiltakozások -1,94 Illegális tiltakozások, erőszakos cselekményekkel -2,78 Illegális tiltakozások emberi áldozatokkal -3,5 4. Rendkívüli jogi helyzet kinyilvánítása Emberéletet követelő terrorcselekmény -3,74 Hadiállapot Rendkívüli állapot Szükségállapot -4,7

11 2.6. Kutatóintézetek és más szervezetek adatai A 2006-os PRI értékek meghatározásakor mint a korábbi évek esetében is számos kutatóintézet és szervezet adatait felhasználtuk mind az elemzés, mind a konkrét számértékek meghatározása során. Az alábbiakban felsoroljuk azon kutatóintézeteket, szervezeteket, melyek forrásul szolgáltak elemzéseinkhez. AGB Nielsen Media Research Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. Állami Számvevőszék Amnesty International Bell Research Belügyminisztérium Civil Jogász bizottság a október 23-i erőszakos események kivizsgálására (Morvai-bizottság) Civil Szervezetek Lobbi Kerekasztala Egyesült Államok Külügyminisztériuma (jelentések) Eurobarometer Surveys Európai Műsorszolgáltatók Szövetsége GFK Hungária Group of States against Corruption (GRECO) Gallup Intézet Helsinki Bizottság Heritage Foundation Igazságügyi Minisztérium Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Közösségfejlesztők Egyesülete Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága Magyar Köztársaság Bíróságai Magyar Köztársaság Országgyűlése Magyar Köztársaság Ügyészsége Magyar Terjesztő-ellenőrző Szövetség Medián Közvélemény-és Piackutató Intézet Nemzetbiztonsági Hivatal Nemzeti Fejlesztési Hivatal Országos Rádió-és Televízió Testület Országos Rendőrfőkapitányság Országos Rádió-és Televízió Testület Pénzügyminisztérium (költségvetési törvények) Reporters Sans Frontiéres Ringier kiadói Kft. Szeptemberi-októberi eseményeket elemző, 1105/2006. (XI.6.) kormányhatározattal létrehozott szakértői munkacsoport ( Gönczöl-bizottság ) Szonda Ipsos Tárki Társadalomkutatási Intézet Társaság a Szabadságjogokért

12 TNS Hungary Transparency Injternational Vám-és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem 2.7. Nemzetközi tapasztalatok és a PRI index A nemzetközi példák i azt mutatják, hogy minden kockázati index számításakor legyen szó pénzügyi, gazdasági vagy politikai kockázatról a kutatók előre meghatározott szempontokat értékelnek, a szempontok szerinti kockázathoz számot rendelve kapják az alindex értékeket, majd ezeket megfelelő súlyokkal szorozva kapják a végső kockázatot. A politikai rizikószámítással foglalkozó intézetek gyakorlata azonban jelentősen eltér a tekintetben, hogy milyen típusú adatokat használnak a végleges kockázati index meghatározásához. Egyes intézetek kizárólag szakértői becsléseket (például diplomaták, politikai szakértők, gazdasági szakemberek ítéletei), más intézetek inkább számszerű adatokat (statisztikák, gazdasági mérőszámok, stb.) alkalmaznak a politikai kockázat meghatározásához. Az indexek kiszámításának részletes módszertanát az intézetek rendszerint nem hozzák nyilvánosságra. Az általunk ismert; legtöbbet hivatkozott országkockázati indexek (ld. a 7. táblázatot) között azonban nem találunk olyat, melynek meghatározását az adott intézet kizárólag számszerű adatok alapján végezte volna el. Ennek oka, hogy mivel azonos számértékek mögött gyakran eltérő jelentőségű folyamatok húzódnak meg, az országkockázat meghatározásához elengedhetetlen a szakértők közreműködése, akik a változásokat tartalmi szempontból értékelik és értelmezik. Nem mindegy például, hogy egy jogszabálymódosítás a választási törvényt, a költségvetési törvényt vagy a filmtörvényt érinti, és az sem, hogy a módosítás milyen mélységű ezek a szempontok azonban a törvénymódosítások statisztikáiban nem jelennek meg. A szakértői ítéletek tehát nem csökkentik, hanem éppen ellenkezőleg, növelik az index megbízhatóságát és használhatóságát. Számottevő különbségeket mutatnak az egyes intézetek országkockázati indexei a tekintetben is, hogy a világ országainak milyen széles körére terjesztik ki vizsgálataikat, hány országra vonatkozóan határozzák meg a kockázat szintjét. Általános tendencia ugyanis, hogy minél több országra terjed ki a politikai rizikó vizsgálata, annál kevésbé érzékeny a besorolás az adott országban végbemenő finomabb változásokra, mivel ez esetben a politikai stabilitás szempontjából szélsőséges minősítésű országok is összehasonlítás alapjául szolgálnak ii.

13 Szervezet neve Business Environment Risk Intelligence International Country Risk Guide Political Risk Services (Coplin-O Leary) Economist Intelligence Unit Risk Services Eurasia Group (A Price Waterhouse Coopers) 7. táblázat: lista a legfőbb politikai indexekről A politikai Vizsgált rizikóindex országok értéktartománya száma (100: legalacsonyabb kockázat) 0-50 (50: legalacsonyabb kockázat) A + -D (A+: legalacsonyabb kockázat) A-E, (100: legmagasabb kockázat) (100: legalacsonyabb kockázat) Control Risks Group n.a. 200 n.a. Módszertan 50 Kvalitatív iii. szakértők értékelik az egyes országokat 10 szempont szerint. 140 Vegyes, inkább kvalitatív. A 12 szempont mentén történő politikai rizikóbecsléseket a rendelkezésre álló információk szubjektív értékelésére alapozzák. 100 Vegyes. Három politikai vonatkozású rizikófaktorukat a rendelkezésre álló adatok és becslések együttes figyelembevételével alakítják ki. 100 Vegyes, inkább kvalitatív. A szakértők kvantitatív és kvalitatív szempontok szerinti válaszai révén alkotnak képet az adott ország politikai stabilitásáról. n.a Vegyes: a politikai stabilitás megállapítására kvantitatív és kvalitatív adatokat is felhasználnak. Az index kiszámításában hosszú távú (strukturális) és rövid távú (átmeneti) adatokat is felhasználnak. A Political Capital Institute egy olyan módszert fejlesztett ki, mely számszerű adatsorokat és szakértők véleményét egyaránt figyelembe veszi, és mely érzékeny a hazai politikai élet legapróbb rezdüléseire is. A PC PRI ugyan kizárólag Magyarországra fókuszál, jóval részletesebb áttekintést ad a politikai stabilitásról, mint a nemzetközi intézetek mérőszámai, melyek csak széles, globális kontextusban értelmezhetőek, és elsősorban a kiugró, nemzetközi szinten is jelentős változásokat veszik figyelembe. A országot minősítő intézetek mérőszámainak fő célja, hogy egy adott pillanatban, egy távolabbi perspektívából áttekintést adjon az országok egymáshoz viszonyított kockázati állapotáról elsősorban a nemzetközi befektetők látásmódjának megfelelően. A Political Capital országkockázati indexe ezzel szemben egyetlen állam, Magyarország társadalmi-politikai folyamatait mutatja be és elemzi mélyreható és részletes módon nem csak az üzleti szereplők, hanem a politikai és a civil szféra szempontjainak együttes figyelembevételével. Az évről évre közölt PC PRI átfogó és részletes képet ad hazánk politikai viszonyairól a Magyarország iránt érdeklődő nemzetközi szereplők (befektetők, civil szervezetek és politikusok) számára, ugyanakkor célja az is, hogy tükröt tartson a hazai civil szféra és a politikai elit elé.

14 3. ALINDEXEK 3.1. JOGBIZTONSÁG A JOGBIZTONSÁG alindex értéke 2006-ban: 68 (-6) A jogbiztonság alindex kiszámításakor a bíróságok gyakorlatát, a törvénymódosítások számát, a rendeleti jogalkotás és a törvényalkotás arányát, az Alkotmánybíróság által megsemmisített törvények és a mulasztásos alkotmánysértések arányát vettük figyelembe Bíróságok Alkotmányunk a bíróságokkal szemben megköveteli, hogy az ítélkező bíró és a bíróság az ügy megítélése szempontjából elfogulatlan és pártatlan legyen. A magyar bírói kar alapvetően megfelel ennek a követelményeknek ráadásul a gyakorlatban a bírók ügyelnek arra, hogy az elfogultság gyanúja esetén felmerülő esetekben is elkerüljék az ebből adódó presztízsveszteséget. A jogbiztonság megteremtésében a Legfelsőbb Bíróság (LB) jogegységet biztosító tevékenysége kiemelkedő szerepet játszik, hiszen a bíróságok számára kötelező jogegységi határozatok az eltérő törvényi értelmezéseket és ítélkezési gyakorlatot hivatottak egységesíteni, amely a jogállamiság részét képező jogbiztonság érvényesülése szempontjából elengedhetetlenül fontos. Ennek tükrében nagy jelentősége van az Alkotmánybíróság 2006 végén meghozott határozatának, amely kimondta: az Alkotmánybíróság (AB) megsemmisítheti az LB valamennyi alkotmányellenesnek minősülő jogegységi határozatát. iv Az AB határozata a jogbiztonság szempontjából kedvezőnek értékelhető, mivel megakadályozza, és kiszűri annak elvi lehetőségét, hogy az Alkotmánnyal ellentétes joggyakorlat alakulhasson ki, ezt megelőzően ugyanis nem volt semmiféle alkotmányos kontrollja a jogegységi határozatoknak. Beérkezett helyi ügyek 8. táblázat: elsőfokú és fellebbezett ügyek ( )v Beérkezett Elintézett helyi fellebbezés ügyek Elintézett fellebbezési ügyek Folyamatban lévő helyi ügyek Folyamatba n lévő fellebbezési ügyek A bíróságokhoz beérkezett ügyek számában az elmúlt év sem hozott jelentős változást, bár a fellebbezések terén nemcsak abszolút értékben, de arányaiban is csökkenés tapasztalható, amely a döntésekkel kapcsolatos elégedettség növekedését mutatja. Helyi szinten a feldolgozottság azaz a beérkezett és befejezett ügyek arányának mértéke csekély mértékben romlott ugyan, azonban a év I. félévében az adatok szerint remélhetőleg egy kedvező folyamat indult el a sok éves ügyhátralék ledolgozásában. Meg kell jegyezni, hogy a bírói munkateher még mindig egyenlőtlen az ország különböző bíróságain (vidéken átlagosan 30-40, míg a fővárosban akár ügyet visz egy bíró). Könnyű belátni, hogy ez nem csupán a bírói kar számára hátrányos, de jelentős mértékben sérti az ügyfelek érdekeit is. Ahol az ügyteher

15 nagy, értelemszerűen jelentősen elhúzódik a jogviták elbírálása, így ez a bírói hatalom, és a teljes igazságszolgáltatási rendszer legitimációjára nézve is hátrányos. 9. táblázat: ügyforgalom a helyi bíróságoknál, I. félév vi (ügytípusonként) Beérkezett Befejezett Folyamatban lévő Büntető Gazdasági Munkaügyi Polgári Összesen táblázat: ügyforgalom a helyi bíróságoknál, I. félév (ügytípusonként) Beérkezett Befejezett Folyamatban lévő Büntető Gazdasági Munkaügyi Polgári Összesen Az új típusú gazdasági perek és a közigazgatási perek megjelenésének, valamint a bűnelkövetés gyakoriságának eredményeképp megnövekedett ügyterhet még a személyi állomány bővítése és a bíróságok infrastrukturális helyzetének javítása sem tudta kompenzálni, ezért fontos szerepe van az alternatív megoldásoknak. A polgári jogban már bevezetett közvetítői eljárás büntető ügyekben történő alkalmazásának alapjait fektette le a büntetőjogi mediációt lehetővé tevő törvény. Az új jogintézmény célja a büntetőeljárásban előforduló elkövető-sértett konfliktusok enyhítése, tompítása, illetve a bíróságon kívüli megegyezés lehetőségének biztosítása, és ezzel a sértett érdekeinek védelme (rövidebb eljárás, illetve a bűncselekménnyel okozott kár anyagi jóvátétele amire a büntetőeljárás keretében nem nyílik lehetőség). Amennyiben a konfliktusok mediáció útján történő rendezése a jövőben bevett gyakorlattá válik, az jelentős könnyítést jelenthet a bíróságok számára.

16 11. táblázat: fellebbezések megoszlása az egyes fórumok között, I. félév Beérkezett Befejezett Folyamatban lévő Megyei bíróságok Ítélőtáblák Legfelsőbb Bíróság Összesen táblázat: fellebbezések megoszlása az egyes fórumok között, I. félév Beérkezett Befejezett Folyamatban lévő Megyei bíróságok Ítélőtáblák Legfelsőbb Bíróság Összesen Az Alkotmánybíróság korábbi döntése nyomán januárban hatályba lépett a felülvizsgálat jogintézményével kapcsolatos új eljárási rend, amely tágabb körben teszi lehetővé ezt a rendkívüli perorvoslatot. Ez a kedvező változás a jogszabályi környezetben viszont mindezidáig nem okozott jelentős csökkenést a Legfelsőbb Bíróság előtti ügyek számában. 13. táblázat: az eljárás időtartama a helyi bíróságoknál, I. félév (%) 0-6 hó 6-12 hó 12 hó felett Büntető Polgári Gazdasági Munkaügyi táblázat: az eljárás időtartama a helyi bíróságoknál, I. félév (%) 0-6 hó 6-12 hó 12 hó felett Büntető Polgári Gazdasági Munkaügyi A jogbiztonság magában foglalja azt a követelményt is, hogy mind büntető-, mind polgári ügyekben ésszerű időn belül szülessen döntés a bíróságokon. Az ügyintézési határidők vonatkozásában az adatok eltolódást mutatnak: 2006-ban minden ügytípusban csökkent a hat hónapon belül befejezett ügyek százalékos aránya, azonban ez nem vezetett az egy éven túl húzódó ügyek hányadának számottevő növekedéséhez. Az ügyteherből adódó nehézségeken

17 túl egyéb oka is lehet a perek elhúzódásának, így hazai és nemzetközi jogi kötelezettségként is felmerült egy olyan eszköz bevezetése, amely az eljárások folyamatában és nem csak azok lezárása után ráhatást biztosít az eljárások időtartamára, és megfelelő felelősségre vonást tesz lehetővé a késedelmes bírákkal szemben. Ennek hatására egészítette ki a jogalkotó a bírósági jogkörben okozott kár megtérítésének meglévő szabályait a bírósági eljárások elhúzódása miatti kifogás jogintézményével, amely hatálybalépése után a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazandó lesz, megelőzve ezzel, hogy a már régebben folyamatban lévő esetekben a pertartam növekedjen az új ügyek miatt, amelyekben a feleknek már lehetősége lesz az ügy elhúzódását kifogásolni ban tehát a bíróságok munkája és ítélkezési gyakorlata pozitívan értékelhető, és külön kiemelhető a bíróságokkal kapcsolatos kedvező törvénymódosítások jogbiztonságot erősítő szerepe A központi rendeletalkotás Hazánkban az Alkotmány szerint a Kormány, valamint a miniszterek alkothatnak rendeleteket. Az Alkotmányból következően a rendeletek csupán a törvények és az abban meghatározott keretek végrehajtásának szabályozásra szolgálhatnak. Ezért természetszerű, hogy a rendeletek száma messze meghaladja a törvényekét. A rendeletek esetében a jogalkotás a közigazgatáson belül zajlik, ezért nincs annyi garancia, nincs akkora társadalmi nyilvánossága, mint a törvényalkotásnak. Ezt a hiányt pótolja a jogbiztonság alapvető kritériumaként a felhatalmazás intézménye, ami azt jelenti, hogy a törvényalkotó tudta nélkül miniszteri rendelet nem alkotható, valamint a Kormány az Országgyűléstől kapott rendeletalkotási felhatalmazását nem delegálhatja alacsonyabb szintre. Az elmúlt tíz év tendenciái alapján megállapítható, hogy a jogszabályalkotás szempontjából a választás éve mindig visszafogottabb. Ennek oka, hogy a választásokat követő kormányváltás a kormányzati és minisztériumi munka tekintetében jelentős törést és kényszerszünetet okoz. Összességében a rendeletalkotás csökkenése jellemezte a 2006-os választási évet is, azonban a csökkenés elmarad a korábbiakhoz képest: az elmúlt évben csak a miniszteri rendeletek száma csökkent mintegy ötödével, a Kormány rendeleteinek száma 10 százalékos növekedést mutat. Ez a szokatlan folyamat egyrészt annak köszönhető, hogy a kormányváltás helyett csak kormányátalakítás történt, így a Kormány mint testületi szerv tekintetében kevesebb fennakadást okozott, mint a több száz fős minisztériumok esetében. Másrészt az elkezdett reformok jogi szempontból a magasabb szintű jogszabályoktól haladnak az alacsonyabbak felé, tehát elsőként a törvények, majd a kormányrendeletek megalkotására kerül sor, és ezeket követi a részletes miniszteri rendeleti szabályozás.

18 2. ábra: a jogszabályok számának alakulása, A jogszabályok számának alakulása Összes jogszabály 400 Min. rend Korm. rend. Törvények A miniszterek által alkotott rendeleteket részletes bontásban nehéz összehasonlítani az azt megelőző évek gyakorlatával, mert a vizsgált időszakban a központi szakigazgatás szerkezete jelentős mértékben megváltozott. Augusztustól három minisztérium is más minisztériumok szervezetébe olvadt be (eltűnt az önálló szociális, informatikai és kulturális tárca), továbbá egyesült az igazságügyi és a rendészeti terület. Így a beolvasztó tárcák rendeletalkotási mutatói viszonylagosan megnőttek ban is a gazdasági, illetve a földművelési miniszter alkotta a legtöbb rendeletet. A két nagy terület kétszáz rendelete 2006-ban is a megalkotott rendeletek harmadát tette ki. A rendészet beolvadásának következtében az igazságügyi terület a harmadik legtöbb rendeletet kibocsátó tárcává lépett elő. Idén is elenyésző számú, tíznél kevesebb rendeletet alkotott a külügyi és (a kormányátalakítást megelőzően) az informatikai miniszter. Amennyiben a rendeleteket tartalmi szempontból hasonlítjuk a évhez, megállapítható, hogy a mennyiségi ugrások mögött a legtöbb esetben nincs mélyreható tartalmi változás. A környezetvédelmi és vízügyi területhez tatozó 51 rendelet például felülmúlta a sokéves átlagot, de ezt sem minősíthetjük tartalmi emelkedésnek, mivel ezek között igen sok mintegy 18 olyan rövid és formális rendeletet találunk, amely egy meghatározott területet nyilvánít védetté. Összefoglalva: a választási évhez képest viszonylag élénk központi rendeletalkotás jellemezte 2006-ot, azonban a korábbi évekhez képest nem változott jelentősen a törvények és a rendeletek aránya.

19 15. táblázat: a minisztériumok rendeletalkotása, 2006 ÖTM vii EÜM viii FVM ix SZMM x GKM xi HM xii IHM xiii IRM xiv GyISM xv KvVM xvi KüM xvii NKÖM xviii OKM xix PM xx TNM xxi MeHVM xxii táblázat: a törvények és a rendeletek aránya Törvény Kormányrendelet Miniszteri rendelet Törvények/rendeletek (%) Törvények A választás éve a törvényalkotás szempontjából is eltér az azt megelőző három évtől ugyanis az országgyűlési választás több hónapos folyamata és az azt követő szervezetalakítási munkák természetszerűleg lelassítják a parlament munkatempóját. Ez jól látható a korábbi adatokból is, hiszen a törvényalkotás szempontjából erőteljes hullámvölgyek jelölik a választások évét (1998-ban 93, míg 2002-ben negatív rekordként mindössze 68 törvény született). Ehhez képest látható, hogy a évben alkotott 135 törvény az átlagos választási évhez képest kifejezetten magas. Ezt a magas törvényszámot az újjáalakuló Országgyűlés csak kiemelten intenzív, kampányszerű törvényalkotási munkával tudta elérni.

20 3. ábra: a törvények számának alakulása, Törvények száma Év 2006-ban fordult elő elsőként az, hogy a megalkotott törvények tekintélyes hányada, közel harmada nemzetközi szerződést hirdetett ki xxiii. Ez az eltolódás egyrészt köszönhető az uniós kötelezettségvállalásból eredő diplomáciai nyomásnak, másrészt annak, hogy a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos új belső jogi eljárás következtében egyre több nemzetközi szerződést törvényben szükséges kihirdetni. A nemzetközi szerződések közül közvetlenül a jogalkalmazók munkáját csak igen kevés szabályozza, így ezt a 42 törvényt a vizsgálat szempontjából nem kezeljük hangsúlyosan, hiszen közvetlen kihatása a jogbiztonságra igen csekély. xxiv A törvények kétharmadát tekinthetjük tehát érdemi, jogokat és kötelezettségeket meghatározó normáknak. Ezek közül új területet szabályozó, vagy egy régebbit teljes egészében újraszabályozó norma csupán az érdemi törvények egyharmadát tette ki, míg kétharmada egy korábbi törvényt módosított kisebb vagy nagyobb mértékben. Ez a 66 módosítás nem emelkedik ki ugyan a korábbi adatok közül, azonban figyelembe véve, hogy választási év volt, és megvizsgálva a módosítások terjedelmét, megállapítható, hogy 2006-ban hasonlóan 2005-höz, a Száz lépés program évéhez jóval intenzívebb átalakulás zajlott a jogrendszerben, mint a korábbi években. Ez a mozgás a nyár közepén megkezdett kormányzati reformoknak köszönhető, amely érintette az egészségügy, a foglalkoztatás és a közigazgatás területét, illetve a jogbiztonság szempontjából inkább gyengítő, mint erősítő tényezőként hat. A évi reformok során végzett normaalkotás nem felelt meg tökéletesen az átgondolt és a jogbiztonságnak megfelelő törvényalkotási elvárásoknak példaként említhető az adóreformot övező bizonytalanság és alkotmányellenesnek nyilvánított házipénztár- és elvárt adó (utóbbit 2007-ben semmisítette meg az AB, de az Országgyűlés 2006-ban fogadta el). Az egészségügyi reform a mai napig is sok tisztázatlan jogi kérdést vet fel. Az átfogó reformoknak volt azonban két, a korábbiakhoz képest kedvezőbb vonása, amelyet a folyamat értékelésekor figyelembe kell venni. Egyrészt a jogbiztonság szempontjából kedvező tendenciaként értékelhető, hogy a jogalkotó kerülte az ún. salátatörvények megoldását, ahol egy nagy terjedelmű módosító törvényben több, tárgykör szerint egymáshoz nem kapcsolódó törvény is szerepel. Ezen felül fontos, hogy 2006-ban komoly és átfogó átalakítások indultak el, amelyek ha az átalakításokkal járó jogbizonytalanságot nem is semlegesítik hosszú távon remélhetőleg visszaszorítják a módosítások gyakoriságát, feltéve persze, hogy valamilyen

21 politikai természetű változás (például kormányváltás, népszavazás) nem írja felül a most elfogadott törvényeket. Az átfogó reformok és a hozzájuk kapcsolódó jelentős módosítások és átalakítások rövid távon gyengítették a jogbiztonságba vetett hitet, hosszú távon azonban elképzelhető, hogy több évre stabilizálják a jogrendszert. A 2006-os év negatív törvényalkotási tendenciái elsősorban nem a mennyiségi, hanem a minőségi oldalon voltak tapasztalhatóak, mivel a reformok átvezetése átfogó, de terjedelmes jogszabályokban történt. 17. táblázat: az elfogadott törvények megoszlása fajtájuk szerint év új módosító nemzetközi Össz.: táblázat: az elfogadott érdemi törvények megoszlása fajtájuk szerint év új módosító összesen Az Alkotmánybíróság A jogbiztonság pilléreit az 1989 óta működő Alkotmánybíróság (AB) alapozta meg. Ítélkezési gyakorlatának és működésének a vizsgálata megkerülhetetlen a jogi tendenciákat értékelő vizsgálat során, hiszen a taláros testület éves munkája a rendszerváltás óta folyamatosan hatással van a jogbiztonság tartalmának és minőségének alakulására. Az AB elsődlegesen a beérkezett indítványok alapján hozza döntéseit amelyek száma 2006-ban sem csökkent. Összesen 1215 indítvány érkezett be és mindössze harmadennyi, 412 ügy végére tett pontot az Alkotmánybíróság, amely arány az elmúlt tizenhét év tükrében kiemelkedően jónak számít. Ezen túl az Alkotmánybíróság 2006-ban folytatta az ügyhátralék ledolgozását is: 63 olyan ügyben született döntés, amelyekben az indítványt még 2000 előtt terjesztették elő. Ennek folyamán a december 31. előtt benyújtott és még el nem bírált ügyek száma a tavaly év végi 98-ról 35-re csökkent, amely az elintézetlen ügyek 2,4 százalékát teszi ki. Mivel a korábbi években az Alkotmánybíróság jelentős problémája volt a hatalmas ügyteher, amely akadályozza a hatékony jogvédelem biztosítását, ez a fejlemény az indítványozók szempontjából mindenképpen kedvezőnek tekinthető.

22 A évben erősödött az a folyamat, amely 2005-ben is észlelhető volt: az AB a negatív jogalkotó szerepét kidomborítva igen jelentős korrekciókat végzett a jogrendszeren belül xxv. A negyven érdemi határozat közül az AB hat indítványt teljes egészében alaptalannak talált, és elutasított. Az elutasító határozatok jelentősége szintén csekély, mivel érdemi változást a jogrendszer szempontjából nem okoznak. 19. táblázat: Az AB által megsemmisített jogszabályok száma Érintett Korm. Min. Összesen törvények rend. rend Idén elsőként emelkedik ki jelentősen az Alkotmánybíróság tagjai által megfogalmazott különvélemények száma, amely a 2005-ös 24-ről 50-re emelkedett. A különvélemények magas száma a testület döntéseinek határozott irányát mindenképp kedvezőtlenül befolyásolja, hiszen az egységes alkotmánybírósági gyakorlat és irányvonal, valamint a jogbiztonság követelménye mindenképpen a lehető legkevesebb különvéleményt feltételezné ban minden eddigit meghaladó számú jogszabály bizonyult alkotmányellenesnek. Ezt mutatja az az adat is, hogy 2006-ban a megsemmisített törvényi rendelkezések száma önmagában elérte a tavalyi összes megsemmisített jogszabály számát. A 19 érintett törvény közül hét pro futuro vesztette hatályát, vagyis az Alkotmánybíróság a kihirdetést követő meghatározott időpontban látta indokoltnak a megsemmisítést, a házipénztáradóról szóló törvény esetében pedig még a törvény hatálybalépése előtt mondta ki alkotmányellenességét, így az hatályba sem lépett. xxvi Az Alkotmánybíróság az ügyek kiemelt súlyára tekintettel soron kívül tárgyalta a nyáron elfogadott pénzügyi tárgyú törvénycsomag kapcsán benyújtott több mint félszáz indítványt. Decemberben az Alkotmánybíróság elnöke előzetesen több nyilatkozatában is hangsúlyozta, hogy a testület döntéseit a kialakult gyakorlatnak megfelelően nem befolyásolják költségvetési-pénzügyi szempontok: az adott ügyekben az Alkotmánybíróság kizárólag az alkotmányos keretekre való tekintettel, közjogi felelősségéből fakadóan dönt. xxvii A Gyurcsány-csomag egyes részeit támadó beadványokból 2006 végéig 8 ügyben hozott döntést. Az esetek felében (például a házipénztáradó kapcsán) helyt adott az indítványnak a testület, míg a másik négy esetben alkotmányosnak minősítette a támadott rendelkezéseket (például a kamatadóhoz, a banki különadóhoz és az áfaemelés szabályaihoz kapcsolódóan). A döntések tartalmi elemzése eredményeképpen megállapíthatjuk, hogy az AB-nek egy ilyen felfokozott politikai helyzetben is sikerült megőriznie szakmai semlegességét és a határozatok valóban az elnöki nyilatkozatok szellemében születtek meg. A jogalkotó mulasztásában megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására 2006-ban 10 indítvány esetében került sor; ez nem sokkal marad el az Alkotmánybíróság 2005-ös rekordszámú ilyen típusú döntésétől ban Sólyom László háromszor élt az alkotmányos vétó lehetőségével. A köztársasági elnök a március 15-ei kitüntetések kapcsán alkotmányértelmezést, az Országos Érdekegyeztető Tanácsról és az ágazati párbeszéd bizottságokról szóló törvény, illetve a felsőoktatási törvény

23 módosítása vonatkozásában pedig előzetes normakontrollt kért, ez utóbbi tekintetében az Alkotmánybíróság soron kívüli eljárásban már helyt is adott az indítványnak. 20. táblázat: az Alkotmánybíróság által megsemmisített jogszabályok és megállapított mulasztások száma Év Mulasztásos alkotmánysértés Megsemmisített jogszabályok Összesen A évben tehát az Alkotmánybíróság aktívan lépett fel, azonban ezt nagyrészt a jogalkotói munka romlása tette szükségessé. A döntések erősítették a jogbiztonságot, és így korrigálták a jogalkotók által elkövetett hibákat, az AB kiemelkedő aktivitásában ugyanakkor a törvényalkotási munka hibái is visszatükröződnek. Kedvezőtlen eredmény 2006-ra nézve a különvélemények számának növekedése, jelentős előrelépés tapasztalható viszont az AB ügyterhének csökkenését tekintve.

24 3.2. STABILITÁS A STABILITÁS alindex értéke 2006-ban:67 (-8) A stabilitás alindex kiszámolásakor az intézmények népszerűségét, a kormánytagok cserélődését, a költségvetés honvédelemre fordított arányát, az ország terrorfenyegetettségét, a közbiztonság statisztikai mutatóit és a módosító faktorokat vettük figyelembe A kormány stabilitása Magyarországon 1990-től 2004-ig a kormányok változásai, illetve a kormánytagok cseréje terén növekvő stabilitás volt tapasztalható. Az Antall-, majd a Boross-kormány időszakára évente négy csere jutott, a Horn- és az Orbán-kabinet idején pedig egy év alatt átlagosan három miniszter távozott a kormányból. A Medgyessy-kormány azonban már az első másfél esztendejében sem mutatott olyan stabilitást, mint az azonos időszakában változatlan összetételben működő Orbán-kabinet, hiszen 2003 végéig hat tárcavezetőt váltottak le pedig a harmadik köztársaság életében az első olyan év volt, amikor a kormányváltás anélkül következett be, hogy a kabinet kitöltötte volna négyéves mandátumát. A Medgyessy Péter lemondása után hivatalba lépett első Gyurcsány-kormánnyal gyakorlatilag új összetételű kabinet jött létre, amely azonban a megalakulását követő évben három poszton is változott. A kormány stabilitása szempontjából 2006 volt az eddigi legellentmondásosabb esztendő a rendszerváltás óta. A kormány megítélését, valamint a munkáját meghatározó politikai környezetet tekintve élesen elvált egymástól az év első és második fele. Egyfelől 2006-ban történt meg először a rendszerváltás óta, hogy a kormányon lévő politikai erő ismét meg tudta szerezni a szavazatok többségét xxviii, másfelől viszont a második Gyurcsány-kormány, megalakulása után alig pár hónappal, súlyos politikai hitelvesztést szenvedett el, és instabil helyzetbe került. Így az a sajátos helyzet jött létre, hogy míg intézményes szempontból a kormány soha nem látott stabilitást mutatott (a választások előtt és után ugyanaz a személy, Gyurcsány Ferenc tölthette be a miniszterelnöki posztot), addig politikai szempontból az év második felére az instabilitás vált jellemzővé. 21. táblázat: lecserélődő kormánytagok száma (kormányváltástól eltekintve) A második Gyurcsány-kormány nem vált illegitimmé, de tartós legitimitás-deficittel kell megküzdenie. Mindez azt jelenti, hogy közjogi értelemben megkérdőjelezhetetlen a kormány felhatalmazása, de a kormányzóképesség vagyis a kormányzati döntések végrehajtásához szükséges közbizalom és támogatottság kérdéses. Ennek okai azonban nem morális vagy alkotmányos jellegűek, hanem politikaiak. A választásokat megelőzően tett ígéretek és a választásokat követő bejelentések közti hatalmas kontraszt a kormánypártok szavazótáborában érzékelhető bizalomvesztést eredményezett. Maga Gyurcsány Ferenc is gyors imázsvesztést szenvedett el: a választások előtt olyan politikusként jelent meg, akinek van víziója arról, hová és hogyan kívánja eljuttatni Magyarországot, ez a kép azonban a választásokat követően fokozatosan szertefoszlott. Ilyen előzmények után a politikai botránnyá és az őszi utcai zavargások ürügyévé váló balatonőszödi beszéd már nem okozott jelentős változásokat a közvéleményben, viszont felerősítette a kormányzást elbizonytalanító külső tényezőket. Ide tartoztak a Magyarországon eddig ismeretlen utcai erőszak megnyilvánulásai, a

25 mindennapossá váló kormányellenes demonstrációk, a kormányt illegitimnek nevező legnagyobb ellenzéki párt destabilizáló törekvései. Bizonytalan kommunikációjával, gyakran előkészítetlennek tűnő döntéseivel maga a kormány is növelte az instabilitás érzetét. A kormány továbbá saját helyzetét nehezítette azzal, hogy miközben gazdasági megszorításokra kényszerült és több területen is átfogó reformot kezdeményezett, magában a kormányzati struktúrában is jelentős átalakítást hajtott végre. A tárcák száma tizenkettőre csökkent, és három új testület is felállt: Draskovics Tibor vezetésével a szakpolitikai stratégiákat kidolgozó Államreform Bizottság (elődjének a Stratégiai Elemzések Központja tekinthető), Bajnai Gordon irányítása alatt a minisztériumoktól átvett fejlesztési és beruházási feladatokat ellátó Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, valamint a Szetey Gábor vezetése alatt álló, a kormány egységesített személyzeti osztályaként működő Kormányzati Szolgáltató Központ. Az államigazgatás működését rövid távon érezhetően megzavarta, és stabilitását megingatta, hogy a kormány megszüntette a közigazgatási államtitkári posztot. A közvélemény-kutatások szerint a politikai viták kiélezettsége, a feszültséggel teli közhangulat hatására 2006-ban nőtt a politikai intézményekkel szemben érzett általános bizalmatlanság. A Medián októberben készített felmérése alapján xxix az intézményekbe vetett általános bizalom egy százalékponttal, míg a kormány iránti bizalom öt százalékponttal csökkent egy év alatt. A kutatás szerint leginkább a választások után, tavasszal, majd pedig a megszorítások bejelentését követően, nyáron csökkent az intézmények iránti bizalom. 4. ábra: a kormány és a politikai intézmények általános bizalmi indexe xxx Kormány Intézmények Forrás: Medián A részletes adatokat tekintve az előző évekhez képest újdonságnak mondható, hogy 2006-ban az államfői intézmény megítélése jelentősen romlott. A köztársasági elnök február és augusztus között 13 százalékpontot veszített a polgárok bizalmából, és az adatokból az is kiderül, hogy rendre akkor tapasztalhatta meg tetszési indexe csökkenését, amikor pártpolitikai témákban aktivizálta magát: március 15-én nem fogott kezet minden kitüntetettel, nem egyeztetett a korábbi gyakorlatnak megfelelően az új főügyész személyéről a pártokkal, ősszel pedig többször is megszólalt, hogy a miniszterelnöki beszéd kiváltotta helyzetet értékelje.

26 A korábbi évekhez hasonlóan, 2006-ban is a pártok és politikusok megítélése volt a legrosszabb. Erről tanúskodott az az országos felmérés is, melyet a Közösségfejlesztők Egyesülete és a Magyar Művelődési Intézet Közösségfejlesztési Osztálya végzett 2006 őszén. xxxi A kutatás rámutatott, hogy a közbizalom nagyon rossz állapotban van a mai Magyarországon, aminek számtalan negatív következménye közül az egyik legfontosabb, hogy a megkezdett reformoknak rendkívül alacsony a társadalmi támogatottsága Honvédelem, terrorfenyegetettség A költségvetés hadikiadásokra fordított arányának mértéke továbbra is azt mutatja: jelentősen nem nőtt az ország külső fenyegetettsége, a kormányzat nem tart a háborúsés terrorveszély jelentős növekedésétől. Az Országgyűlés a évi költségvetésben 283,091 milliárd forint kiadási előirányzatot hagyott jóvá, ami a büdzsé kiadási főösszegének 3,7 százalékát jelenti. 22. táblázat: költségvetési kiadások honvédelemre fordított aránya (milliárd forint) Honvédelmi kiadások Költségvetés kiadási főösszege Arány 4,98 % 5,46 % 5,73 % 5,91 % 5,66 % 4,37% 3,7% A szervezeti változásokat tekintve 2006-ban folytatódott a részben a NATO-tagság kötelezettségei által diktált haderőreform folyamata, az önkéntes hadsereg szerkezeti átalakítása és eszközrendszerének fejlesztése. Létrehoztak három ügynökséget: egy hivatalt, a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokságát (MH ÖHP), a támogató feladatokat ellátó szervezetekből megalakult az MH Támogató Dandár, és megtörtént a hadkiegészítési rendszer átalakítása is. Hetvenhétről harmincra csökkent a hadrendi elemek száma, amelyek 44 helyett 42 helyőrségben működnek. A változtatásokat követően a stratégiai szintet a vezérkar, a hadműveleti szintet az MH ÖHP, a harcászati szintet az alakulatok jelentik. 23. táblázat: a fenyegetettség fokozatai (pontszám) Semleges ország, nem tagja katonai szervezetnek, háborúban nem érintett 5 Katonai szervezet tagja (NATO), háborúban nem érintett, békefenntartásban részt vesz 4 Háborúban részt vevő országnak segítséget nyújt 3 Vele határos országban háború zajlik, részt vevő országnak segítséget nyújt 2 Területén háborús cselekmények zajlanak 1 Kisebb fenyegetettséget, a szövetségi rendszer révén viszont növekvő biztonságot jelent, hogy 2006-ban Magyarország az ENSZ és a NATO tagjaként továbbra is részt vett több békefenntartó misszióban (például Cipruson és Afganisztánban). Ezzel összefüggésben érvényesült az a kormányzati szándék, hogy az egyes missziókban, kontingensekben feladatot végrehajtó állomány létszámát folyamatosan mintegy ezerfős szinten kell tartani. Az ENSZ-, NATO-, EU-műveleteken kívül magyar katonák szolgálnak EBESZ-missziókban is, az

27 Afrikai Uniót támogató műveletekben, és más nemzetközi megállapodásokon alapuló békefeladatokban is. xxxii Az Országgyűlés legutóbb 2006 őszén 12 fő határőr és 6 fő katonai térképész Libanonba küldéséről döntött, akik az ENSZ UNIFIL kötelékében teljesítenek szolgálatot. xxxiii A külföldi katonai szerepvállalás esetében az időnként felmerülő, kisebb jelentőségű politikai viták ellenére konszenzus mutatkozott a parlamenti pártok között. Ugyanakkor a közvélemény körében egyre kevésbé népszerű a nemzetközi szervezetekben való részvétel, és a hadseregbe vetett bizalom is alacsonynak tekinthető (az Eurobarometer felmérése xxxiv szerint csupán a megkérdezettek 49 százaléka bízik a hadseregben). A hazánk állampolgárai által 1997-ben nagy többséggel megszavazott NATOtagság megítélése továbbra is ambivalens; a parlamenten kívüli politikai erők és a civil szféra erősödő tiltakozásának hatására pedig gyakran negatív értelmezésben jelenik meg Magyarország katonai koalíciókban vállalt kötelezettségeinek teljesítése. Mindezek azonban egyelőre nem jelentenek komoly politikai akadályt, ezt mutatja az is, hogy a 2007 elején megrendezett népszavazást tekintve végül eredménytelen maradt a Tubesen építendő NATOlokátor elleni civil tiltakozás. 24. táblázat: a fenyegetettség változása ( ) A külföldi katonai szerepvállalás negatív megítélést tükrözi az is, hogy az általában az ország közvetlen terrorfenyegetettségének okaként megnevezett négy tényező (NATO-tagság, afganisztáni szerepvállalás, iraki szerepvállalás, EU-tagság) közül a közvélemény jelentős része a külföldi szerepvállalásokat tartotta a legveszélyesebbnek. xxxv Ezek mellett 2006-ban is elsősorban az Európai Unión belül elkövetett terrorcselekmények, vagy kísérletek növelték a fenyegetettség érzetét. Így például Magyarországon is élénk figyelmet váltottak ki a dániai karikatúra-botrány következményei (a karikatúrákat néhány magyarországi napilap is közölte), valamint a tavalyi év nyarán Németországban és Nagy-Britanniában történt merényletkísérletek. Iszlám szélsőségesek által szervezett terrorcselekményre, vagy merényletkísérletre azonban továbbra sem került sor hazánkban. Ennek kockázata Magyarország relatíve kicsiny világpolitikai súlya és az itt élő kevés számú muszlim mérsékelt volta miatt egész évben alacsony maradt. Ennél jóval nagyobb fenyegetettséget jelentett 2006-ban, hogy mind Putyin orosz elnök, mind Bush amerikai elnök, mind Tony Blair brit miniszterelnök Budapestre látogatott, illetve hogy október 23-án, az 1956-os forradalom 50. évfordulója alkalmából több, mint ötven állam-_és kormányfő biztonságát kellett garantálni. A világ három kiemelkedően fenyegetett politikusának, illetve az október 23-án ide látogató állami méltóságoknak a vendégül látása jelentős felkészülést igényelt a magyar hatóságoktól. Többek között az e látogatásokból fakadó kockázatok minimalizálására jött létre 2006-ban a havi rendszerességgel ülésező Terrorellenes Koordinációs Bizottság, amely gyakorlatilag a titkosszolgálatok, a rendőrség és a katasztrófavédelem elhárító munkájának hatékonyabb összehangolását tette lehetővé. xxxvi Összességében hazánk külső terrorfenyegetettsége alacsony maradt 2006-ban. Ennek a már említett tényezőkön kívül fontos oka az is, hogy Magyarország nincs a nemzetközi média figyelmének központjában. Így pedig Magyarország a médiahatás szempontjából aligha lenne vonzó célpont bármely nemzetközi terrorcsoport számára. xxxvii

28 Más a helyzet a belső terrorveszélyt illetően, ezen a téren 2006-ban egyértelműen nőtt a kockázat. Ennek nyilvánvaló jelét adták a szeptemberben kezdődött budapesti zavargások, a Magyar Televízió székházának elfoglalása, az állandósult rendzavarási kísérletek, a különböző szélsőséges szervezetek nyílt szervezkedése. Ezzel Magyarországon is kialakult egy olyan, elsősorban fiatalokból álló társadalmi csoport, amely politikai célokból (vagy politikai ürügyet keresve), önszerveződő módon hajlamos és képes erőszakos cselekmények végrehajtására. Erre a fejleményre a közéleti és a politikai szereplők gyakran kifejezetten felelőtlenül reagáltak. A magyarországi közbeszédnek továbbra sem része a politikai szélsőségesektől történő egyértelmű elhatárolódás. Az őszi hónapokban a különböző politikai beállítottságú sajtóorgánumok érezhetően állást foglaltak az őszi eseményekben résztvevő csoportok tevékenységével kapcsolatban. A baloldali média a szélsőségesek veszélyességének hangsúlyozása mellett igyekezett marginálisnak beállítani a kormányellenes akciókban résztvevők számát. A jobboldali média ezzel szemben gyakran felnagyította az eseményeket, és jelentős civil megmozdulásként láttatta a különböző szélsőséges csoportok akcióit xxxviii. Többnyire a politikai szereplők is rövid távú, aktuális érdekeiknek megfelelően értelmezték az eseményeket. A kormányoldalon mintha gyakorlattá vált volna a terrorveszéllyel való riogatás, a legnagyobb ellenzéki párt esetében pedig sokszor fontosabbnak tűnt a zavargások kormányellenes élének pártpolitikai célokra történő felhasználása, mint az ilyen jelenségek egyértelmű elítélése. Ez a magatartás egyszerre vezetett a zavargások jelentőségének felnagyításához, illetve elbagatellizálásához. A közéleti szereplők következetlen hozzáállása nem egyes konkrét erőszakos cselekmények bekövetkezéséhez járult hozzá, hanem azzal növelte a belső fenyegetettség kockázatát, hogy legitimálta (a társadalom széles rétegei számára elfogadhatóvá tette) a különböző ideológiákhoz, hiedelmekhez, politikai beszédmódokhoz és szimbólumokhoz kapcsolódó szélsőséges gondolkodásmódot Közbiztonság Az állampolgárok számára a biztonság fogalma elsősorban a közbiztonságot jelenti. A közbiztonságot legmegbízhatóbban a bűncselekmények száma, illetve a nyomozások eredményességének mutatói jellemzik. 25. táblázat: bűncselekmények száma és nyomozások eredményességének mutatója Bűncselekmények száma Nyomozások eredményessége 46,69 % 48,00 % n.a. 47,9 % (1. félév) Forrás: ORFK, Legfőbb Ügyészség 54,4% 56,4% 58,9 % (1. félév) Az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi statisztikái alapján a bűncselekmények száma az előző évihez képest 2,5 százalékkal csökkent. A csökkenés szinte minden bűncselekmény főcsoportban észlelhető volt. Kivételt jelentett azonban a házasság-, család-, ifjúság- és nemi erkölcs elleni bűncselekmények száma, mivel ebben a kategóriában több mint 18 százalékos volt a növekedés. Ugyancsak nőtt a gazdasági (+4,4%) és a vagyon elleni (+3,3%) bűncselekmények száma. Jelentősen csökkent viszont az államigazgatás-, igazságszolgáltatásés a közélet tisztasága elleni (-10,1%), a közlekedési (-5,1%), valamint a személy elleni bűncselekmények (-8,5%) száma. A Legfőbb Ügyészség által közzétett 2006 első félévére vonatkozó statisztikák alapján ugyanakkor mint egy két és fél százalékkal, 58,9 százalékra javult a nyomozások eredményessége.

29 26. táblázat: ismertté vált bűncselekmények száma Btk. szerinti főcsoportonként Bűncselekmény főcsoport /2005 Állam és emberiség elleni Személy elleni ,5% Közlekedési ,1% Házasság, család, ifjúság és nemi erkölcs elleni ,2% Államigazgatás, igazságszolgáltatás és a ,1% közélet tisztasága elleni Közrend elleni ,8% Gazdasági ,4% Vagyon elleni ,3% Honvédelmi kötelezettség elleni Bűncselekmények összesen ,5% Forrás: Országos Rendőrfőkapitányság, Ismertté vált bűnelkövetők száma Százezer lakosra jutó bűnelkövető 27. táblázat: bűnelkövetők száma és lakossághoz viszonyított aránya ,5 1197,9 1163,8 1286,8 1325,2 Forrás: Országos Rendőrfőkapitányság, Legfőbb Ügyészség (I. félév) 654 (I. félév) 2006/ ,1% - Bár a rendőrség alapvetően szakmai szervezet, munkájának megítélése sosem független a politikától, az Alkotmány által magszabott keretek között ugyanis a rendőrség a kormány irányítása alatt áll. Ebben az értelemben fontos politikai kérdés, hogy a politikai szereplők és a közvélemény miként ítélik meg a rendőrség tevékenységét ban a rendőrségről folytatott politikai vita túllépett a közbiztonság és a kriminálpolitika ügyének hagyományos határain. Az ősz folyamán történt utcai zavargások után a rendőrség a pártpolitikai csatározások középpontjába került, a rendőri fellépés megítélése pedig vezető téma lett a politikai nyilvánosságban. A rendőrséget nehéz helyzetbe hozta, hogy kedvezőtlen anyagi feltételek mellett és politikai szempontból kivételesen feszült légkörben egyszerre kellett szembenézni új kihívásokkal, valamint azzal, hogy a rendőrök tevékenysége egyre inkább politikai, és nem szakmai értelmezésben jelent meg a közvélemény előtt. Az őszi események kapcsán civil szervezetek a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Magyar Helsinki Bizottság és az Amnesty International (AI) is szót emeltek a rendőri túlkapások ellen. A TASZ a Gönczöl-jelentés nyilvánosságra kerülését követően is fenntartotta kritikáit: nem kaptunk részletes választ arra, hogy miképpen kerülhetett sor azokra a rendőrszakmai hibákra szeptember 18-án és október 23-án, amelyekre egyébként maga a jelentés is kitér. Nekünk, jogvédőknek hiányérzetünk támadt, hogy míg a tüntetések lélektanát részletesen elemzi a jelentés, nem tér ki hasonló mélységben arra, miképp kerülhetett sor a rendőri, sőt sok esetben igazságszolgáltatási anomáliákra a tüntetés feloszlatásakor, illetve az egyes begyűjtött személyek felelősségre vonásakor. xxxix Az

30 Amnesty International a TASZ-hoz hasonlóan aggodalmát fejezte ki a zavargások során alkalmazott túlzott rendőri erő, a rendőri azonosítók hiánya és az őrizetbe vett személyek alapvető jogainak megsértése miatt. A közvélemény azonban továbbra is inkább elégedett a rendőrség munkájával. A leginkább vitatott, október 23-án történt rendőri fellépésről a Medián készített felmérést október 24-én. xl Eszerint akkor a megkérdezettek többsége úgy vélte: a rendőrség helyesen járt el, amikor feloszlatta a be nem jelentett budapesti tüntetéseket, de a közvélemény megosztott volt a fellépés keménységét illetően. Az emberek 56 százaléka szerint a rendőrség helyesen tette, hogy 23-án hajnalban feloszlatta a Kossuth téri tüntetést és 60 százalékuk szerint a be nem jelentett budapesti tüntetésekkel szemben is ez volt a helyes eljárás. A fellépés keménységének megítélése viszont élesen megosztotta a közvéleményt, ám néhány százalékpontos relatív többségben voltak azok, akik túlságosan agresszívnak érezték a rendőrök fellépését. Ezzel függhet össze, hogy a Medián adatai szerint október 23-át követően visszaesett a rendőrség megítélése különösen a Fideszszavazók körében. xli A Közösségfejlesztők Egyesülete és a Magyar Művelődési Intézet Közösségfejlesztési Osztálya ugyancsak az ősz folyamán végzett országos közvélemény-kutatást az intézmények iránt megnyilvánuló közbizalom kérdéseiről. xlii A felmérés készítői szerint már 2005-ben is meglepetést okozott a rendőrség viszonylagos elfogadottságának mértéke: egyaránt 49 százalék volt a pozitív választás (nagyon és eléggé elégedett) és a negatív minősítés (nem nagyon, vagy egyáltalán nem elégedett) szeptemberében és októberében a mintánkban szereplők véleménye alapján egy kicsit még tovább javult a hatóság megítélése: 49,5 százalékra emelkedett a pozitív válaszokat jelentő elfogadás és 48,5 százalék lett az elutasítást képviselők aránya. Meg kell azonban azt is jegyezni, hogy a 2006 márciusában történt adatfelvétel még jóval kedvezőbb képet mutatott a rendőrségre nézve. Akkor a megkérdezettek 51,5 százaléka fejezte ki a bizalmát, és csak 45,4 százalék volt a bizalmatlansági index.

31 5. ábra: bizalom a rendőrségben, október Mennyire bízik a rendőrségben? 37,9 10,6 2,0 9,7 39,8 Nagyon Eléggé Nem nagyon Egyáltalán nem Nem tudok válaszolni Forrás: Magyar Művelődési Intézet Közösségfejlesztési Osztálya Azt, hogy az őszi események nem rontották jelentősen a rendőrségbe vetett bizalmat, az Eurobarometer év végén publikált felmérése xliii is alátámasztja. Az előző kutatás eredményéhez hasonlóan, ebben az esetben is a válaszadók valamivel több mint fele (56 százaléka) fejezte ki bizalmát a rendőrség iránt. Eszerint a magyar rendőrség továbbra is kedvezőbb megítéléssel rendelkezik, mint a környező országok hatóságai. Figyelmeztető jel lehet azonban a rendőrség számára, hogy az uniós tagállamok összességét tekintve jóval nagyobb a rendőrség iránt bizalommal viseltetők aránya uniós országokban, mint Magyarországon. Inkább bízik 28. táblázat: rendőrségbe vetett bizalom Magyarországon és az EU tagállamaiban Magyarország Inkább nem bízik Rendőrségbe vetett bizalom EU-25 NT / NV Inkább bízik Inkább nem bízik Forrás: Eurobarometer, ősz NT / NV Összességében megállapítható, hogy a felmérések szerint a rendőrség tevékenységének politikai közbeszédben történt értelmezése 2006 végéig bár rontotta de nem jelentősen a hatóságba vetett bizalom mértékét. Ugyanakkor a szervezet körül zajló éles politikai vita a rendőrség által végzett bűnüldöző munkáról szinte teljesen elterelte a figyelmet. Ez pedig hosszabb távon a rendőrség imázsának romlásával, valamint azzal a veszéllyel járhat, hogy a szervezet munkájának megítélése jórészt politikai szempontok alapján alakul ki a közvéleményben Módosító faktorok A 2006-os évben három olyan, rendkívüli esemény is történt, mely jelentős befolyást gyakorolt a stabilitásra, ugyanakkor nem jelenik meg a stabilitás alindex kiszámításának alapjául szolgáló statisztikai adatok között.

32 1) Az augusztusi 20-i ünnepség alatt kitört vihar Budapesten négy ember életét követelte, és mintegy háromszáz ember sérülését okozta. A katasztrófa kapcsán a sajtó azonnal a kormányzat felelősségét vetette fel, mivel az ünnepség főszervezője a miniszterelnöki hivatal volt, és a rendvédelmi szervezetek (katasztrófavédelem, rendőrség) is intézkedhettek volna az események leállításáról. Az ünnepséget követő vizsgálatban a kormányzat kisebb szintű felelősöket nevezett meg: a Meteorológiai Intézet, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egy-egy munkatársát és a Miniszterelnöki Hivatal egy osztályvezetőjét). Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és Takács Albert helyettes ombudsman októberben nyilvánosságra hozott tanulmánya ugyanakkor leginkább a kormányzat felelősségét hangsúlyozta, kiemelve, hogy az ünnepségek megszervezése, a szerződés megkötése során a kormány nevében eljáró MeH nem teljesítette objektív alapjogvédelmi kötelezettségét. Az augusztus 20-i katasztrófa a közvélemény szemében jelentős részben mint a kormányzat hibája csapódott le, és az ügy a kabinetet hónapokon keresztül magyarázkodásra késztette. 2) A kormányoldal számára jelentős veszteséget eredményező önkormányzati választást követően a miniszterelnök október elején bizalmi szavazást kért maga és a kormányprogram ellen az országgyűlésben. amire a rendszerváltás óta nem volt példa. A bizalmi szavazás ténye a szokatlanul bizonytalan politikai helyzetet tükrözte eredménye ugyanakkor a miniszterelnök pozíciójának megerősödését hozta. A szavazáson melyen végül, az államfő felszólítására az ellenzék is részt vett : a miniszterelnök és kormánya 207 igen és 165 nem szavazatot kapott,(a kormányzás folytatásához 194 szavazat szükséges). 3) Gyurcsány Ferenc szeptember 17-én napvilágra került őszödi beszédét követően szeptember 19. és október 23. között több ízben is utcai rendbontásokra került sor Budapesten. A civilek és rendőrök összecsapásaiban megközelítőleg 800 személy sérült meg, fele-fele arányban rendőrök és civilek. Halálos áldozata nem volt az összecsapásoknak, a sérültek egy része ugyanakkor tartós hallás-illetve látáskárosodást szenvedett. A javakban keletkezett károk és a költségvetési többletkiadások összességében meghaladták a 10 milliárd forintot xliv. A zavargások nemzetközi szinten is nagy visszhangot kaptak, és a turizmus átmeneti visszaesését hozták, ugyanakkor nem eredményeztek pánikszerű tőkekivonást vagy a befektetési kedv csökkenését. A kormányzat számára egyértelműen kedvezőtlenül hatottak a szeptemberi-októberi az utcai zavargások nem függetlenül attól, hogy a közvélemény jelentős része a kormányzatot hibáztatta a zavargások, illetve az azokkal együtt járó általános bizonytalanság-és fenyegetettségérzés miatt.

33 3.3. SAJTÓ- ÉS SZÓLÁSSZABADSÁG A SAJTÓ- ÉS SZÓLÁSSZABADSÁG alindex értéke 2006-ban: 62 Az alindex számításánál hazánk a Reporters Sans Frontieres sajtószabadság szerinti rangsorában elfoglalt pozíciót és ugyanazon szervezet által adott hibapontok számát vettük figyelembe Jogi szabályozás Az immár több mint tíz éve érvényben lévő médiatörvény módosítása 2006-ban is napirendre került. A szabályozás ugyanis nemcsak uniós jogharmonizációs problémákat vet fel, de a technikai fejlődés következtében számos ponton elavulttá is vált. Ezeken túl pedig szinte folyamatosak a külföldi és belföldi bírálatok a kuratóriumok átpolitizáltsága, a közszolgálati médiumok finanszírozásának tisztázatlansága és az államtól való túlzott függése miatt novemberében a negyedik átdolgozott változata készült el az új médiatörvény koncepciójának. A tervezetet az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) megrendelésére egy szakértői csoport dolgozta ki. A javaslat értelmében továbbra is három közszolgálati médium lenne, de ezek legfontosabb ügyeit egyetlen közalapítvány felügyelné. A közös kuratórium kilencfős lenne, amelybe öt főt delegálna a parlament (a frakciók javaslatai alapján), egy-egy tagot pedig a Magyar Tudományos Akadémia a Rektori Konferenciával közösen, a kisebbségi önkormányzatok a határon túli magyar szervezetekkel közösen, a történelmi egyházak, valamint az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói és munkavállalói oldala. A törvény elfogadása, illetve módosítása azonban kétharmados többséget igényel, és csekély a valószínűsége annak, hogy a politikán kívüli szakértői csoportok parlamenti frakciókkal történő egyeztetés nélkül készített törvénytervezete a képviselők minősített többségének tehát legalább az MSZP és a Fidesz frakciójának egyetértésével találkozzon. Bár hivatalosan zajlottak és zajlanak is ötpárti egyeztetések a Miniszterelnöki Hivatal koordinálásával a médiatörvény módosításáról, nem látszik körvonalazódni sem a változtatásra irányuló valódi politikai akarat, sem a kompromisszum lehetősége. A témának a parlamenti pártok által tulajdonított csekély politikai jelentőségét az ügyben folytatott nyilvános viták hiánya is mutatja. A jogharmonizációs kötelezettség elmulasztása miatt a 2006-os esztendőben sem maradt el az uniós bírálat. Decemberben az Európai Bizottság bejelentette, hogy az Európai Bírósághoz fordul a magyar médiatörvény egy korlátozó passzusa miatt. A hazai szabályozás ugyanis a kábelszolgáltatók átviteli szolgáltatások nyújtásához való jogát akkora területre korlátozza, amelyen az ország lakosságának mindössze egyharmada él. Ez pedig ellentétes egy 2002-es európai uniós irányelvvel, mivel ez a fogyasztók választási szabadságának kárára korlátozza a versenyt. Amennyiben azonban a törvény módosítása ezt megszűnteti, a feljelentés semmissé válik. A médiatörvény mellett a 2006-os évben is előtérbe került az államtitoksértés alkotmányellenességének kérdése. Az ügyészség Rádi Antóniát, a HVG újságíróját vádolja (a székesfehérvári maffiaüggyel kapcsolatos) államtitokká minősített adatok nyilvánosságra hozásával. Haraszti Miklós, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) médiaszabadság-képviselője ezzel kapcsolatban egyenesen úgy fogalmazott: ellehetetlenül a tényfeltáró újságírás, a korrupció elleni harc, ha változatlan marad a minősített adatok jelenlegi szabályozása. A szakértő szerint az előző parlamenti ciklus végén egy jó irányú törvénytervezet született, ám az már nem kerülhetett az Országgyűlés elé. Haraszti továbbra is

34 sürgeti a törvényhozást, mivel ennek hiányában véleménye szerint a Magyar Köztársaság újságírókat bebörtönző ország hírébe kerülhet január 1-jén hatályba lépett az elektronikus információszabadságról szóló törvény, melynek lényege, hogy minden minisztériumnak kötelező közzétennie honlapján a hozzá tartozó hatályos és tervezett törvényeket. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos áprilisban azonban kifogásának adott hangot, mivel szerinte csak formálisan tett eleget az állam az elektronikus információszabadságról szóló törvénynek; a közzétett jogszabályok ugyanis csak bizonyos formátumban tölthetőek le, így nehéz kezelni az anyagokat. Továbbá azt is kiemelte, hogy csak azok a törvények érhetők el, amelyek éppen aktuálisak, sem a később hatályba lépő, sem a már hatályon kívül helyezett paragrafusokhoz nem lehet hozzájutni. A Civil Szervezetek Lobbi Kerekasztala ennél is keményebb kritikát fogalmazott meg, xlv szerintük ugyanis titokban készülnek a magyar törvények. A legfőbb hiányosságnak azt tartották, hogy az emberek bár joguk lenne hozzá nem tudják véleményezni a törvényeket, vagy ha mégis, nem kapnak választ arra, hogy javaslataikat elfogadták-e vagy sem. A fentieken túl két sajtófotóssal szembeni rendőri túlkapás kapott jelentős médiafigyelmet az elmúlt év során. Június elején egy futballmérkőzést követően összecsapásra került sor a rendőrök és a szurkolók között, melynek során a Magyar Nemzet felvételeket készítő újságíróját is megütötték a rendőrök. A Népszava fotósát augusztusban vezették el bilincsben egy strandról, miután olyan bejelentések érkeztek, hogy meztelen gyermekeket fotóz. A vád alaptalannak bizonyult, az intézkedés nem megfelelő volta miatt pedig a lap szerkesztősége feljelentést tett a rendőrökkel szemben. A Kormány a szeptember-októberi fővárosi események elemzésére a 1105/2006. (XI.6.) kormányhatározattal szakértői munkacsoportot hozott létre. xlvi Az ún. Gönczöl-bizottság az eseményekkel összefüggésben kitért a gyülekezési jog, illetve az azt szabályozó törvény vizsgálatára is. Ajánlásuk szerint nem szükséges az 1989-es törvény lényeges szigorítása, azonban néhány ponton módosítást javasolnak. Így például azt, hogy kerüljön meghatározásra a rendezvény időtartama (maximum 24 óra), hogy a gyülekezés bejelentése és megtartása közti idő rövidüljön le (6-8 órára), valamint, hogy térjen vissza az eredeti szabályozás, mely tiltja rendezvények tartását az Országház környékén. Az október 23-i eseményeket követően nem titkoltan a Gönczöl-bizottság ellenében, jobboldali elkötelezettségű jogászokból alakult a Morvai-bizottság, mely jelentésében a gyülekezési szabadság kapcsán elsősorban a rendőrség korlátozó döntéseit emelte ki, rámutatva, hogy a rendőrségi vezetők indokolatlanul gyakran hivatkoznak a közlekedés rendjének aránytalan sérelmére, s utasítanak el erre hivatkozva gyülekezési bejelentéseket A médiapiac változásai A 2006-os év egy a médiapiaci helyzettel foglalkozó tanulmány szerint a felszín alatt érlelődő változások éveként jellemezhető, amely csak néhány részpiacon hozott alapvető változásokat így az olcsóbb szegmens megjelenését a női lapok piacán, s ezzel párhuzamosan folytatódott az internet médiapiaci jelentőségének növekedése. xlvii A mértékadó politikai sajtótermékek iránt eközben lassú, ám folyamatosan csökkenő érdeklődés tapasztalható. Ma már világosan látható, hogy a két kereskedelmi csatorna (RTL Klub, TV2) között erősebb a kooperáció hosszú távon, mint a verseny hiszen már mindkettő számára kis híján indifferens az egymáshoz viszonyított nézettségi verseny. A nyomtatott sajtóban a piaci verseny miatt példányszám-növekedés szinte kizárt, sokkal gyakoribb az új márkák

35 piacbővítő hatása, míg az internet fejlődése rányomja bélyegét a napilapok hírszerkesztésére és azok online-verzióinak fejlesztésére is. Az IP-TV-szolgáltatás októberi elindulása várhatóan hosszú távon eredményez majd komoly változásokat a médiapiacon, mivel a szolgáltatás egyelőre csupán néhány tízezer háztartásában érhető el xlviii. Április 16-án kezdte meg működését az Autonómia csatorna (Duna TV II). Az elnök, Cselényi László a világ első kisebbségekkel foglalkozó tévéjeként aposztrofálta az adót, mely támogatja a kisebbségek önszerveződési törekvéseit, és Európa más kisebbségeit is szeretné összekapcsolni. A nyomtatott sajtó piacát tekintve elmondható, hogy éves összevetésben a napilapok és a magazinok többségének csökkent a példányszáma 2006 utolsó negyedévében xlix. A nem bulvár jellegű (és nem ingyenes) napilapok között a Népszabadság változatlanul őrzi vezető helyét, bár példányszáma 2005 utolsó negyedévéhez képest közel három százalékkal esett. A bulvárlapok között toronymagasan vezet a Blikk, amelyből közel 100 ezerrel többet értékesítenek, mint a Népszabadságból l. Egy az AGB Nielsen Media Research által készített felmérésből kiderül, hogy a magyarok kevesebbet néznek televíziót, mint az elmúlt években. A visszaesés már 2005-ben megkezdődött, s 2006-ban még fokozottabban érvényesült. Egy átlagos médiafogyasztó naponta valamivel több mint 4 órát tölt a televízió előtt. Az összesített adat csekély különbséget mutat a tavalyi hasonló időszakhoz képest, aminek oka, hogy az idősebb korosztályban tovább növekedett (napi hat órára) a televíziózással töltött idő. Az internet-használat terén az utóbbi évben érzékelhető előrelépés: a Magyar Infokommunikációs Jelentés eredményei szerint a mintegy 3,9 millió hazai háztartás 20 százaléka, azaz körülbelül 759 ezer otthon rendelkezik internet-hozzáféréssel. A BellResearch éves rendszerességgel elkészített elemzése szerint a tavalyi évhez képest 2-3 százalékkal, összesen mintegy 80 ezer új belépővel gyarapodott a világhálót elérő háztartások száma. Az ellátottságnak az elmúlt egy évben végbement kismértékű növekedése az ország minden régiójában nyomon követhető, a főváros vezető pozíciója (33 százalékos internetpenetráció) azonban továbbra is megingathatatlannak látszik. Ugyanakkor a korábbi lemaradók körében főként a keleti régiókban, illetve a községekben élő háztartásokban az átlagosnál nagyobb mértékben nőtt az internetezők száma, ezeken a területeken úgy tűnik megkezdődött a lassú felzárkózás. Az internet, illetve az általa nyújtott szolgáltatások térhódítását mutatja a TNS Hungary által készített kutatás is, mely megállapítja, hogy folyamatosan növekszik az online rádióadások népszerűsége Szankciók Az ORTT Panaszbizottságához az MTV és a TV2 ellen nyújtották be a legtöbb panaszt 2006-ban. A kiszabható maximális (egymillió forintos) bírságot azonban a szeptember i MTV-székház elleni ostrom Hír TV általi közvetítése miatt szabott ki a testület. A testület szerint a médium megsértette a tényszerű és tárgyilagos tájékoztatást, valamint a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjének tiszteletben tartását előíró médiatörvény-passzusokat. Az ORTT határozata szerint problematikus, hogy a műsorszolgáltató helyszíni tudósítója az incidenseket forradalmi eseményekként próbálta bemutatni, és eközben több alkalommal kritika nélkül fogadott olyan értesüléseket, melyek alátámasztották ezt a vélekedést. A

36 médiahatóság azt is kifogásolta, hogy adásba kerültek az elkapott telefonbeszélgetések információi, és a műsorszolgáltató több alkalommal azt sugallta, hogy a rendőrség fegyverrel fogja leverni a megmozdulást. A Hír TV forradalmi, háborús helyzetként számolt be a történésekről, miközben teljes mértékben megfeledkezett a demonstrációk törvényes kereteiről, az események jogállamban szokásos értelmezéséről. A műsorszolgáltató nem tájékoztatott tényszerűen és tárgyilagosan akkor, amikor háborúról, forradalomról, új 56-ról beszélt fogalmaz a 13 oldalas jelentés Közszolgálatiság és médiapolitika 2006 elején jelentős figyelmet kapott a Magyar Televízió felső vezetésének konfliktusa, melynek következtében teljesen átalakult a menedzsment, s egy a korábbinál centralizáltabb vezetés jött létre. Az MTV székházának ügye ismételten napirendre kerül. A székházat még 1999-ben adta el a köztévé egy kanadai cégnek (Tippin Corporation), s azóta bérli az épületet. A tulajdonos azonban most jelentős bérleti díjemelést helyezett kilátásba, így sürgetővé vált a költözés. Az új székházat a Wallis Zrt. építi majd, melyre a Magyar Televízió hosszú távú bérleti szerződést köt. A közszolgálati médiumokkal kapcsolatos meghatározó fejlemény, hogy majdnem egy éves elnöki interregnumot megszüntetve 2006 júliusában sikerült megválasztani a Magyar Rádió elnökét, Such Györgyöt. li A közszolgálati médiumok érdekében gyűltek össze 2006 októberében a művészek és újságírók az ún. Médiaparlament első ülésén. Az előadásokban előkerült a politikai elit, a mindenkori kormány felelőssége a televíziózás elsilányításában, de a közszolgálati intézmények sem maradtak bírálat nélkül. Többek között az is felmerült, hogy a tévé vezetői általában a politikai újságírás területéről érkeznek, ez pedig érezhető a műsorok házon belüli preferálásánál. Egybehangzó vélemény volt, hogy hosszú évekre előre kiszámítható és a minőségi műsorkészítést biztosító finanszírozásra lenne szükségük a közszolgálati médiumoknak. A hazai bírálatok mellett, nemzetköziek is helyet kaptak az év során. Arne Wessberg, az Európai Műsorszolgáltatók Szövetségének (EBU) finn elnöke Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek címzett levelében éles kritikával illette a közszolgálati televíziót. Az elnök azt kifogásolta, hogy a köztévében túl nagy a politikai befolyás: egyetlen uniós tagállamban sem olyan rossz a közszolgálati televízió helyzete, mint Magyarországon. Az EBU elnöke egyben segítségét is felajánlotta a kormányfőnek, hogy a szégyenből jelentős átalakítással sikeres modellé válhasson a magyar köztévé. A fenti problémák ellenére a sajtószabadság helyzetét elemző nemzetközi újságíró-szervezet, a Reporters Sans Frontiéres éves felmérése szerint Magyarország javított egy évvel korábbi pozícióján; a 2006-os jelentésben Magyarország 3 hibaponttal Lettországgal, Portugáliával és Szlovéniával együtt a 10. helyen áll. A pozíció javítását azonban árnyalja, hogy, Magyarország 2006-os hibapontszáma egyet emelkedett 2005-höz képest tehát a sajtószabadság terén inkább visszaesésről beszélhetünk. A közép-kelet-európai országok közül Csehország és Szlovákia előzi meg hazánkat.

37 29. táblázat: a sajtószabadság helyzete az RSF értékelése szerint A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETE A REPORTERS SANS FRONTIÉRES ÉVES JELENTÉSE NYOMÁN (2006)* Európai uniós tagállamok Helyezés a világ országai Pontérték között 1 Finnország 0,50 1 Írország 0,50 1 Hollandia 0,50 5 Csehország 0,75 6 Észtország 2,00 8 Szlovákia 2,50 10 Magyarország 3,00 10 Lettország 3,00 10 Portugália 3,00 10 Szlovénia 3,00 14 Belgium 4,00 14 Svédország 4,00 16 Ausztria 4,50 19 Dánia 5,00 23 Németország 5,50 27 Litvánia 6,50 27 Nagy-Britannia 6,50 32 Görögország 8,00 35 Franciaország 9,00 40 Olaszország 9,90 41 Spanyolország 10,00 58 Lengyelország 14,00 62 Ciprus (északi terület) 14,50 * Az RSF sajtószabadság-listáján (2006) nem szerepel Luxemburg és Málta. 30. táblázat: a sajtószabadság alakulása Magyarországon az RSF értékelése szerint, A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETE MAGYARORSZÁGON A REPORTERS SANS FRONTIÉRES FELMÉRÉSE SZERINT ( ) Értékelés (hibapontok) Helyezés a világ országai között

38 3.4. KORRUPCIÓ A KORRUPCIÓ alindex értéke 2006-ban: 58 (-2) Az alindex kiszámításakor korrupcióval kapcsolatos kutatásokat, a kormányzat transzparencia irányába tett lépéseit és ezek hatékonyságát, illetve a nyilvánosságban megjelenő korrupciós eseményeket vesszük figyelembe. A hazai és nemzetközi szakértők, üzletemberek véleménye szerint némileg csökkent az utóbbi évben a korrupció szintje hazánkban, ugyanakkor a szélesebb közvélemény szemében a probléma inkább súlyosbodott a korábbi évekhez képest; és a társadalom többsége szkeptikus a korrupció felszámolását célzó intézkedésekkel szemben. A törvényi szabályozás javult az utóbbi években, és a rendőrségi statisztikák szerint csökkent a felderített vesztegetéses bűncselekmények száma. Egyelőre kétséges, hogy a pártok meg tudnak-e állapodni a politika kifehérítését célzó párt- és kampányfinanszírozásról szóló törvény ügyében. Fontos eredmény, hogy körülbelül egy éves működési szünet után ismételten megalakult a legnagyobb elismertségnek örvendő nemzetközi korrupcióellenes civil szervezet, a Transparency International magyarországi munkacsoportja. A korrupcióval kapcsolatos kutatások általános problémája, hogy a jelenség elterjedtségének mérésére nem létezik olyan mérőszám, amiből biztos következtetéseket lehetne levonni. Sem az objektív (bűnözési statisztikák), sem pedig a szubjektív mutatók (közvélemény-kutatások és szakértői vélemények) felhasználásával nem kaphatunk pontos képet a korrupció mértékéről ugyanakkor a két típusú adat együttes felhasználása a korrupciós elemzésekben segíti a tisztánlátást. lii Ezen szempontokon felül elemzésünkben a jogi környezet változásaira és a korrupciós ügyek nyilvánosságban és politikai vitákban való megjelenésre is kitérünk Korrupció a szakértők, az üzletemberek és a közvélemény ítéleteinek tükrében A korrupció szintje a nemzetközi és hazai szakértők, üzletemberek megítélése szerint 2005 és 2006 között csökkent. Ezt mutatja legalábbis a Transparency International korrupció percepciós indexe (TI CPI liii ), mely szerint Magyarország megítélése némileg javult tavaly óta (5,0-ról 5,2-re, ahol a nagyobb számérték jelzi az alacsonyabb szintű korrupciót). Magyarországot a közép-európai régió volt szocialista országainak többségénél valamivel kevésbé korruptnak érzékelték a felmérésekhez megkeresett szakértők és üzletemberek. A szomszédos országok közül egyedül Ausztriát, a nyolc 2004-ben csatlakozott kelet- és középeurópai EU-s ország közül pedig csak Észtországot és Szlovéniát találták tisztábbnak. A négy visegrádi állam közül Lengyelországban ítélik a helyzetet a legrosszabbnak, Magyarországon pedig a legjobbnak. Európában az északi országok korrupciós helyzete a legkedvezőbb: Finnország és Izland áll a lista élén, két másik skandináv országot, Dániát és Svédországot megelőzve. Európán belül Fehéroroszországban, Albániában, Oroszországban Macedóniában és Bosznia-Hercegovinában a legmagasabb a korrupció észlelt szintje. Az utóbbi évek viszonylatában Magyarország nem módosított jelentősen korrupciós besorolásán: a helyezésnél informatívabb korrupciós összpontszám-értéke az utóbbi években 4,8 és 5,4 között ingadozott. A közepes tartományban mozgó CPI pontszám ugyanakkor továbbra is jelentősen elmarad a nyugat-európai országok többségében mérttől, és a 2006-ban a lista 41. helyén szereplő Magyarország a szakértők megítélése szerint továbbra is komoly korrupciós problémákkal küzd.

39 31. táblázat: a korrupció alakulása Magyarországon, Év Magyarország pontszáma 5,2 5,3 4,9 4,8 4,8 5,0 5,2 Helyezés Vizsgált országok száma Forrás: Transparency International 32. táblázat: néhány európai ország helyezése a korrupciós rangsorban Helyezés Ország / territórium 2006 CPI Alkalmazott Pontszám Felmérések Finnország Izland Új-Zéland Dánia Svédország Svájc Norvégia Ausztria Luxemburg Egyesült Királyság Németország Franciaország Írország Málta Szlovénia Uruguay Magyarország Olaszország Csehország Szlovákia Görögország Bulgária El Salvador Lengyelország Horvátország Románia Szerbia Bosznia és Hercegovina Fehéroroszország Forrás: Transparency International

40 Korrupció a közvéleményben A GfK Hungária őszi, nemzetközi felmérésen alapuló eredményei is arra utalnak, hogy a magyar társadalomban a korrupció továbbra is jelentős problémát jelent. A korrupciós gyakorlat hazai elterjedtségéről tanúskodnak az önbevalláson alapuló kérdések: míg a kelet-közép európai országokban átlagosan 67 százalékra tehető azoknak az aránya, akik úgy nyilatkoztak, mindig eltekintenek a kenőpénztől, Magyarországon a lakosságnak kevesebb mint a fele (47 százaléka) nyilatkozott úgy, hogy csúszópénzt soha semmilyen szolgáltatásért cserébe nem ad. Az adatok szerint 54 százalék azok aránya, akik szerint a korrupció súlyosabb problémává vált az uniós csatlakozás óta hasonlóan magas értékeket mértek a kutatók a cseheknél és a szlovákoknál is. Jellegzetesen a közép-kelet-európai térséghez köthető jelenség az is, hogy az állampolgárok nemigen látják a korrupcióellenes harc eredményét és értelmét. Magyarországon a Kelet-Közép-Európában mért átlagos 49 százalékos értéknél is magasabb, 55 százaléknyi azon válaszadók aránya, akik meg vannak győződve a korrupcióellenes küzdelem értelmetlenségéről. (2004-ben ez az arány 52 százalék, 2001-ben pedig 43 százalék volt). A Gallup International 2006-os, 101 országra kiterjedő felmérésében a száz pontos korrupciós skálán Magyarország 84 pontot ért el, ezzel (Kirgizisztánnal együtt) a 78. helyen kötött ki, tehát a felmérésben szereplő országok mezőnyében a legkorruptabbnak ítélt negyedbe került. Az adatok tükrében tehát kijelenthető: a magyar lakosság szemében a korrupció továbbra is súlyos társadalmi probléma, a lakosság abszolút többsége szerint az utóbbi években romlott Magyarországon a korrupciós helyzet, és a vesztegetés elleni harc nem hozott eredményt az elmúlt években Korrupció a nyilvánosságban A közvélemény korrupcióval kapcsolatos ítéleteit a személyes tapasztalatokon túl nyilvánvalóan meghatározza, hogy a médiában milyen gyakorisággal és intenzitással jelennek meg a politikai korrupcióval kapcsolatos hírek, vádak, feltételezések. A magyar belpolitikában a választási kampány körül, illetve azt követően ismételten felerősödtek a (konkrét jogi következmények nélküli) korrupciós vádak. A korrupcióval való támadás ezzel együtt kisebb jelentőséggel bírt 2006-ban, mint a 2005-ös esztendőben, amikor a két nagy párt folyamatosan, (például a párhuzamos országgyűlési vizsgálóbizottságok segítségével) igyekezett napirenden tartani Orbán Viktor, illetve Gyurcsány Ferenc vélelmezett korrupciós ügyeit ban a korrupciós vádak kisebb szerepet kaptak a belpolitikai életben. A választási kampánynak ugyanakkor ismételten témája volt a kormányfő üzletemberi múltjából származó üzleti ügyeinek felemlegetése. A Legfőbb Ügyészség márciusban a Szalay utcai ingatlanok Altus Rt.-nek történő eladása, majd kormányzati visszabérlése ügyében különösen nagy értékre elkövetett hűtlen kezelés bűntettének gyanúját állapította meg, mivel a nyomozószerv szerint több tízmillió forint értékben történt vagyoni juttatás Gyurcsány Ferenc akkori cégének az állami vagyon terhére. Az ügyészség szerint az 1995-ös ügy büntethetősége 2003-ban elévült, ugyanakkor a szervezet az állami vagyon értékének visszaszerzésére polgári pert indított az Altus ellen. Az ügyben a sajtó felvetette Szilvásy György jelenlegi kancelláriaminiszter felelősségét is, ugyanis a MeH által, az ügyészség szerint pályáztatás nélkül és piaci áron alul eladott ingatlan értékesítésének jóváhagyása Szilvásy György akkori helyettes államtitkár hatáskörébe tartozott. A választási kampányt követően a fővárosi önkormányzat, illetve a kormánypártok kapcsán jelentek meg a sajtóban a korrupció lehetőségét sejtető írások. A Siemens vállalatnál kitört korrupciós botrány kapcsán többen (köztük városházi politikusok és a BKV

41 felügyelő bizottságának egyik tagja) megkérdőjelezték a 2003-as, negyvenmilliárd forintos fővárosi villamostender tisztaságát, rámutatva arra, hogy a Siemens a legdrágább ajánlattal nyert a tenderen, és hogy szokatlan az a gyakorlat, hogy a Városháza kulturális rendezvényeinek a Siemens az állandó szponzora. Hogy a felmerülő korrupciógyanú milyen kellemetlen következményekkel járhat egy ország megítélésére, jól mutatja Georg Nassauer, a Nokia-Siemens vegyes vállalat üzemi tanácsának vezetőjének az ügyet követő nyilatkozata, mely szerint a Siemensnek ki kellene vonulnia a korrupciógyanús országokból szeptemberében az ún. Strabag-ügyben vetődött fel a magyar kormánypártok korrupciós érintettsége. Az ügy kiindulópontja, hogy az osztrák választási kampányban Hans- Peter Martin független képviselőjelölt azzal vádolta meg Alexander Zach-ot, az SPÖ egyik képviselőjelöltjét, hogy 2004-ben a Strabag építőipari konszerntől az M5-ös autópálya építésével kapcsolatban kapott 15,2 millió eurós jutalékot saját cégén, az Eurocontacton keresztül a Magyar Szocialista Pártnak utalta tovább. A lapban Zach ezt cáfolta, azt azonban elismerte, hogy 2004-ben a magyar liberális pártot 150 és 200 ezer euró közötti összeggel támogatták az osztrák liberális intézeten keresztül. Az osztrák sajtóértesülésekre hivatkozva egyes hazai orgánumok és ellenzéki politikusok vádolták meg azzal a magyar kormánypártokat (név szerint pedig Kuncze Gábor szabaddemokrata pártelnököt és Puch László MSZP-pénztárnokot) hogy 2004-ben jelentős pénzeket kaptak a Strabag építőipari vállalattól az Eurocontact cégen keresztül abban az évben, amikor a magyar Strabag csaknem 240 milliárd forintos állami megrendelést nyert el több autópálya-tenderen Korrupció a tényadatokban A hivatalos statisztikák némileg ellentmondásos képet mutatnak a korrupció 2006-os alakulásáról. A rendőrségi statisztikák a korrupció csökkenéséről számoltak be: a ös 818-cal szemben 363-ra csökkent az ismertté vált vesztegetéses bűncselekmények száma liv. A Vám- és Pénzügyőrség belső (a pénzügyőrség állományára kiterjedő) statisztikái szerint ugyanakkor a szervezeten belüli korrupciós ügyek száma a 2005-ös 25-ről 2006-ban 42-re növekedett, és összesen 60 pénzügyőr ellen indult eljárás míg 2005-ben csak 38-cal szemben. 6. ábra: korrupciós ügyek száma a kezdeményezett nyomozások szerint Forrás: Vám-és Pénzügyőrség Az Állami Számvevőszék a 2006-os évben az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

42 gazdálkodásával, illetve a területfejlesztési szervezetrendszerrel és pályázati rendszerrel kapcsolatban fogalmazott meg kifogásokat Korrupció a jogszabályokban A közélet tisztaságának megteremtését célzó törvénykezés vonatkozásában a 2005-ös év aktívabbnak bizonyult a 2006-os esztendőnél. A 2005-ös évben számos módosító törvényt és keretegyezményt fogadott el az Országgyűlés a transzparencia elősegítésének érdekében ban az országgyűlés azonban csak egy, a korrupcióellenes harc jogi kereteit szabályozó törvényt fogadott el: novemberben a nemzetközi szervezett bűnözés ellen Palermóban született ENSZ-egyezményt iktatott törvénybe az országgyűlés. Az egyezmény lényeges rendelkezése a pénzmosás és a korrupció bűncselekménnyé nyilvánítása is. A törvényi szabályozás terén ugyanakkor az utóbbi években szakértők szerint is egyértelmű előrelépés mutatkozik, mely hosszú távon a korrupció visszaszorulásához is vezethet. Az Európai Tanács korrupcióellenes szervezete, a GRECO 2006-ban publikált tanulmányában elismeri a Magyarország által az utóbbi években a korrupció megelőzésének irányába tett jogi és adminisztratív lépéseket, és a jelentés a magyar közigazgatási rendszert összességében átláthatónak minősíti, ugyanakkor további lépéseket sürget a transzparencia fokozása érdekében. Ilyenek többek között a hivatalos iratokhoz való hozzáférhetőség biztosítása, a rendőrök és ügyészek speciális, korrupciós helyzetek felismerését és megakadályozását célzó képzésének biztosítása, az átfogó korrupcióellenes cselekvési terv kidolgozása, illetve a közszolgálati dolgozók számára kidolgozott törvény, mely pontosan rögzítené, hogy a nyomásgyakorlás, ajándékozás mely formái minősülnek korrupciónak. A 2006-os választási kampány után készített elemzések ismételten rávilágítottak a hazai pártés kampányfinanszírozás jogi tisztázatlanságaira. Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet lv számításai szerint a parlamenti pártok az országgyűlési kampány során a törvényben megszabott összeg többszörösét (a nagy pártok egyes becslések szerint több mint annak tízszeresét) költötték el korteskedésre, de a kisebb parlamenti pártok is jelentősen túllépték a megszabott keretet. A hazai parlamenti pártok kampányköltekezési gyakorlata tehát nem felel meg a hatályos törvényeknek, a hazai politikát pedig továbbra is a pártfinanszírozás szinte teljes átláthatatlansága jellemzi. A Kormány még 2006 júniusában nyújtott be törvényt a Parlamentnek a kérdés rendezésére, a jogszabály sorsa azonban bizonytalan. A törvényjavaslat eltörölné a kampányfinanszírozásra vonatkozó anyagi korlátokat, a számviteli törvény előírásait tenné kötelezővé a pártokra nézve is, a kampányok finanszírozását pedig a pártok által működtetett nyilvános kampányszámlára korlátozná, melynek forgalmát az Országos Választási Bizottság (OVB) ellenőrizheti. A kérdés június 13- a óta a parlament napirendjén szerepel, de a részletes vita lezárására még nem került sor. Bár a kormánypártok és a Fidesz között több kérdésben is nézeteltérés mutatkozik (a kampányköltések ellenőrzésére jogosult szervnek a Fidesz az OVB helyett az Állami Számvevőszéket jelölné ki, és nem törölné el, csak megemelné a kampánykiadások plafonját), a parlamenti pártok közül mindegyik nyitottságát hangsúlyozta a kétharmados konszenzust igénylő kérdés rendezésével kapcsolatban. Ennek ellenére kérdéses, hogy valóban születik-e megegyezés az ügyben különösen azután, hogy 2007-ben a képviselők költségtérítése országos felzúdulást váltott ki. Az ügy ugyanis rámutatott arra: a közvélemény rendkívül

43 érzékeny a politikusok pénzügyeivel és a képviselők látványos költekezésével kapcsolatos ügyekre és botrányokra így várhatóan általános felháborodás fogadná a kampánykiadások plafonjának jelentős megemelését célzó törvényjavaslat elfogadását is IDEGENELLENESSÉG ÉS ELŐÍTÉLETESSÉG Az IDEGENELLENESSÉG és ELŐÍTÉLETESSÉG alindex értéke 2006-ban: 67 (-2) Az alindex számításához az antiszemitizmus, az idegenellenesség és a romaellenesség mutatóit is egyenlő, egyharmados súllyal vettük figyelembe Antiszemitizmus A 2006-os évben a közvélemény-kutatási adatok szerint nem növekedett Magyarországon az antiszemitizmus. A Gallup felmérése szerint óta tíz százalék alatti szinten stabilizálódott a zsidókkal szemben ellenszenvvel viseltető választók aránya ban az intézet szerint a felnőtt lakosság 9 százalékát tették ki azok, akik nem kedvelik a zsidókat (a legutóbb mért évben, 2004-ben ez 8 százalék volt). Az antiszemitizmus hazai jelentősége azonban vélhetően túlmutat a jelenséget direkt kérdésekkel mérő közvéleménykutatásokban mutatkozó alacsony szintnél. Az antiszemita megnyilvánulásokkal szemben tapasztalható ugyanis a legerősebb ellenállás a nyilvánosságban. A felvállalt antiszemitizmus ellenében érzékelhető nyomás pedig sokakat arra késztethet, hogy a zsidósággal kapcsolatos előítéleteiket elrejtsék a nyilvánosság elől. Ugyanakkor a palástolás önmagában is pozitív fejleménynek tekinthető: általános tapasztalat, hogy az előítéletek nyílt vállalása ellen irányuló társadalmi nyomás hosszabb távon elősegíti az antiszemitizmus általános szintjének, és ezzel együtt a burkolt előítéletességnek a csökkenését is. Annak ellenére, hogy a közvéleményben nem erősödött a nyílt antiszemitizmus, a szélsőjobboldal 2006-os újraéledésével a nyíltan antiszemita vélekedések és csoportok, a korábbiaknál nagyobb teret kaptak a nyilvánosságban, tehát optikai szempontból erősödtek. A szeptemberi-októberi lázongások alkalmával a szélsőjobboldali csoportosulások szónokai, illetve vezetői gyakran tettek a zsidósággal kapcsolatos bíráló nyilatkozatokat. Szeptemberben az egyik Kossuth téri felszólaló például ötven politikus nevét olvasta fel, akik szerinte az izraelita felekezethez tartoznak. A felsoroltak között jobb- és baloldali politikusok (többek között Orbán Viktor, Horn Gyula, Kuncze Gábor és Dávid Ibolya) neve is elhangzott. A politikai ellentéteket elmélyülése és az ennek nyomán megjelenő hol burkolt, hol kevésbé burkolt antiszemitizmus a szeptemberi-októberi események következtében az értelmiségi közbeszédben is érzékelhetővé vált. A szélsőjobboldal nyomtatott és elektronikus politikai orgánumaiban továbbra is rendszeresen jelennek meg kendőzetlenül antiszemita írások. Az Egyesült Államok Külügyminisztériumának jelentése elismerve az antiszemitizmus visszaszorításáért tett hazai eredményeket továbbra is a nyilvánosságban megjelenő antiszemitizmust nevezi meg a legjelentősebb problémaként, kiemelve, hogy a zsidó közösség képviselői aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy egyes médiumokban, a társadalomban és kódolt politikai beszédekben antiszemita megnyilvánulásokra került sor. A Magyar Demokrata című hetilap, illetve a radikálisabb Magyar Fórum továbbra is közölt antiszemita cikkeket. lvi A jelentés említi a lelátói rasszizmust is, kifogásolva, hogy a Magyar Labdarúgó-szövetség nem tett meg mindent annak érdekében, hogy megfékezze azokat az

44 antiszemita megnyilvánulásokat, amelyek néhány labdarúgó csapat szurkolói magjától erednek. 7. ábra: romaellenesség és antiszemitizmus alakulása a közvéleményben, (a megkérdezettek százalékában) "nem kedveli a zsidókat" "idegenkedik a cigányoktól" Forrás: Gallup Intézet Az antiszemitizmus látványos megnyilvánulásai lehetőséget nyújtanak a politikai és közéleti személyek látványos elhatárolódására és a zsidóellenes véleményeket megfogalmazók elszigetelésére is. Ez hozzásegíthet ahhoz, hogy a társadalomban az antiszemitizmus vállalhatatlansága általános véleménnyé váljon, ami mint az fentebb már említésre került fontos lépés az előítéletek elleni küzdelemben. A nyilvános antiszemitizmus erősödése is vezethet tehát a társadalom zsidóellenességének csökkenéséhez amennyiben az antiszemita megnyilvánulásokat a mértékadó, jelentős közvélemény-formáló erővel bíró társadalmi szereplők egyhangú elítélő reakciója követi. A hazai antiszemitizmus, a zsidósággal szembeni agresszió viszont szemben több keletés nyugat-európai országgal továbbra is szinte kizárólag verbális-szimbolikus szinten, és nem a zsidó származásúakkal szembeni erőszakos cselekményekben jelentkezik. A már idézett amerikai külügyminisztériumi jelentés a megkérdezett zsidó közösségekre hivatkozva állapítja meg, hogy kevesebb rongálás történt a zsidó temetőkben, mint a korábbi években. A zsidó közösség vezetői szerint ezen esetek mögött a legtöbb esetben huliganizmus, nem pedig antiszemitizmus állt. Idén is voltak viszont rá példák, hogy célzottan és tudatosan rongálták meg zsidó közösségek épületeit. Novemberben ismeretlenek horogkereszteket és a zsidóságot sértő feliratokat festettek a pécsi zsinagóga és a hitközség épületének három kapujára, decemberben pedig szintén ismeretlenek megrongálták a Váci Zsidó Hitközség ima- és tanházát, falait antiszemita szövegekkel, horogkeresztekkel és más fasiszta jelképekkel írták tele, illetve összetörték a helyi volt zsidó iskolának emléket állító márványtáblát is.

45 A közvélemény politikai gondolkodására jelentős hatást gyakorló parlamenti pártok közül továbbra sincs olyan, mely nyíltan antiszemita politikát folytatna. A szélsőjobboldali pártok (MIÉP, Jobbik), szervezetek (Magyar Nemzeti Bizottság 2006, Goj Motorosok stb.) pedig nem rendelkeznek jelentős közvélemény-befolyásoló erővel. A zsidóellenesség társadalmi kezelését mindezzel együtt nem annyira segítik, mint inkább hátráltatják a parlamenti pártok e témában folytatott politikai csatái. A legnagyobb jobboldali erő arra törekedve, hogy a Fidesz mellett ne jöhessen létre önálló, tömegtámogatottsággal bíró szélsőjobboldali erő látványosan és szándékosan nem vesz tudomást az antiszemitizmus egyes szimbolikus megnyilvánulásairól tagadva például az Árpád-sávos zászló antiszemita többletjelentését, és a jelkép szélsőjobboldali közösségekben betöltött szerepét. Az MSZP ezzel szemben saját szavazótáborának mozgósítása és a Fidesz szélre tolása érdekében igyekszik felnagyítani a zsidóellenesség problémáját, és a Fideszre olvasni az antiszemitizmust, mindezzel nehezítve, hogy a nyilvánosságban és a közvéleményben elkülönüljenek a valódi veszélyt jelentő- és a jelentéktelen antiszemita fenyegetések Cigányellenesség Szemben az antiszemitizmussal, a társadalom jelentős részében a romaellenesség ma is nyíltan vállalt vélekedés. A roma hazánk egyik legnépesebb kisebbsége (a kelet-európai országok közül Magyarországon él a második legnagyobb létszámú roma kisebbség; mértékadó becslések szerint mintegy 600 ezer főt tesz ki), melynek tagjai ugyanakkor jól azonosítható külsődleges jegyekkel rendelkeznek. Így a roma kisebbség van hazánkban leginkább kitéve a nyíltan vállalt előítéletekből fakadó diszkriminációnak. A Gallup kutatása szerint 2006-ban a romákkal szemben nyíltan vállalt ellenszenvet tápláló felnőttek aránya négyszerese volt azokénak, akik zsidóellenes vélekedésekről számoltak be: míg 9 százalék vallotta magát zsidóellenesnek, a cigányokkal szembeni idegenkedés a lakosság 36 százalékát jellemezte. Mivel a mindennapokban megnyilvánuló diszkriminációt leginkább a nyílt előítéletek jósolják be, ez az eredmény arra utal, hogy hazánkban a romákkal szembeni megkülönböztetés a zsidóellenességnél súlyosabb társadalmi problémát jelent. Pozitív fejlemény viszont, hogy a Gallup 2004-ben készült legutóbbi mérése óta a romákkal szemben idegenkedők aránya kismértékben (három százalékponttal) csökkent a magyar lakosság körében. A korábbi évek tapasztalataival összhangban a 2006-os kutatások is megállapították, hogy a romák a rendőrségi eljárás során is fokozottan ki vannak téve a diszkrimináció veszélyének. A Tárki 2005-ös felmérése lvii alapján a rendőrök nagyobb valószínűséggel igazoltatnak romákat (23 százalék), mint nem romákat (29 százalék), a romák pedig elmondásuk szerint gyakrabban tapasztalják a rendőrök udvariatlan, esetenként durva viselkedését. A megkérdezett rendőrök 23 százaléka vallotta, hogy hajlamos bizonyos csoportokat gyakrabban megállítani, és többségük arról számolt be, hogy romákat állít meg gyakrabban, amit a romák életmódjával, illetve a körükben tapasztalható magasabb bűnözéssel indokoltak. Ugyanebben az évben nagy botrányt váltott ki, hogy egyes rendőrségi dolgozók olyan belső honlapot üzemeltettek, melyen nyíltan hangot adtak cigányellenes véleményüknek. A rendőrség megszüntette a honlapot, és vizsgálatot indított az ügyben. Örvendetes fejlemény, hogy a rendőrség előítéletességében rejlő veszélyeket már a rendőri vezetők tudatosították, és igyekeznek lépéseket tenni a rendőrök romaellenességének csökkentésére. Az ORFK például a Magyar Helsinki Bizottsággal több

46 városban is programot indított, melynek keretében a két szervezet közösen vizsgálja, milyen okok miatt igazoltatnak a rendőrök, rögzítve az igazoltatás okát, valamint az igazoltatott demográfiai adatait egyaránt. A rendőrségi állomány számára az utóbbi években toleranciatréningeket is szerveztek a rendőri vezetők. A romák diszkriminációjának jellemző színtere az oktatás. Az Amnesty International (AI) romák szegregációjával foglalkozó jelentésében lviii rámutat: a roma gyerekek elkülönített, alacsonyabb színvonalú oktatása súlyosan diszkriminatív, és gyakran egész életükre megfosztja őket a többségi társadalomban az egyenlő életesélyektől. Bár a magyarországi kormányzat számos lépést tett az elkülönített oktatás megszüntetése érdekében, egyelőre kérdéses, hogy ezek az esélyegyenlőségi intézkedések és integrációs programok meghozzák-e a várt eredményt. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium hátrányos helyzetű és roma gyerekek integrációjáért felelős miniszteri biztosa szerint roma gyermek szerepel az általános iskolába beiratkozott diákok között, és a miniszteri biztos maga is elismeri, hogy a roma gyerekek szegregációja továbbra is komoly probléma, mivel a roma diákok 25 százalékát szegregált környezetben oktatják. Sok roma diák kerül kisegítő osztályba vagy kisegítő iskolába, ahol nincs lehetőségük képességeik kibontakoztatására. Az AI szerint hiányzik a deszegregációs programok nyomon követése és hatásvizsgálata, ami pedig fontos lépés lenne a szegregáció felszámolása érdekében. A romaellenesség annak ellenére is rendkívül magas a hazai közvéleményben, hogy a téma jóval kevésbé van jelen a hazai politikai vitákban, mint a zsidósághoz fűződő viszony kérdése. Hazánkban mindössze a Jobbik és a MIÉP azok a pártok, amelyek nyíltan vállalják romaellenességüket, a Jobbik például 2006-ban kampányt is indított a cigánybűnözés megfékezésére. A parlamenti pártok nem próbálnak az általános romaellenességre építve voksokat szerezni ugyanakkor a cigányellenesség elleni fellépés fontosságát sem hangsúlyozzák olyan mértékben, mint azt a probléma súlyossága indokolná. Szemben az antiszemitizmussal, a romaellenesség szinte teljesen hiányzik a magyar politikai közélet témái közül. Ezzel a pártok elmulasztják azt a lehetőséget is, hogy szembeszálljanak a romaellenes előítéletekkel; ugyanis a társadalom, minden rétegében és csoportjában kitapintható cigányellenességgel szembeni harc jelentős politikai kockázatokkal járna. A 2006-os évben két esemény is volt, mely a romák integrációs problémáira és a velük szembeni előítéletekre irányította a figyelmet. Októberben az olaszliszkai roma közösség tagjai agyonvertek egy tiszavasvári tanárt, aki autójával véletlenül elsodort egy roma kislányt. Az egész hazai közvéleményt felkavaró esemény nyomán sok újságíró és véleményformáló az esemény részleteinek ismerete nélkül rögtön az elkövetők faji hovatartozásában vélte felfedezni a bűntény okát, a jobboldali sajtóban pedig erőteljesen rasszista hangvételű cikkek láttak napvilágot. Míg a cigányság vezetői hangsúlyozták, hogy az eset tisztán bűnügyi kérdésként kezelendő, a Jobbik kampányt indított, melyben a cigánybűnözés elismerésén alapuló új szemléletű kisebbségi politikát sürgetett. Az eset következményeképp decemberben éghető anyagot dobtak be Olaszliszkán az egyik roma család házába, egy másikba pedig légpuskával belőttek. A magyar romák beilleszkedési problémái a nemzetközi színtéren is témává váltak azt követően, hogy Tolna és Baranya megyéből számos család utazott Svédországba menedékjogot kérni politikai okokra, rendőri brutalitásra, illetve rossz szociális helyzetre hivatkozva lix.

47 Idegenellenesség Az idegenellenesség az utóbbi évben a Tárki vizsgálata lx szerint minimális emelkedést mutatott: a 2005-ös 25 százalékos szintről 27 százalékra emelkedett a nyíltan xenofób választók aránya tehát azoké, akik szerint semmilyen menedékkérőt nem szabadna beengedni az országba. A megkérdezettek 8 százaléka tekinthető idegenbarátnak, aki szerint minden menedékkérőt be kell fogadni. A többség (a megkérdezettek 65%-a) mérlegelné, hogy menedéket nyújtson-e a bevándorlóknak. Az idegenellenesség jelenlegi mértéke 2003 óta nem változott lényegesen: az 1992 és 1995 között tapasztalt gyors növekedés, majd az 1996 és 2002 közötti ingadozás után az idegenellenesek aránya százalék körüli szinten stabilizálódott. 8. ábra: az idegenellenesek, az idegenbarátok és a mérlegelők aránya 1992 és 2006 között Forrás: TÁRKI Az idegenellenesség legfőbb célpontjai az arabok és a kínaiak, akiket a lakosság nyolctizede távol tartana az országtól. Az oroszokat a lakosság 75 százaléka, a románokat pedig több mint hetven százaléka nem látná szívesen az országban. Az adatok megdöbbentő eredménye, hogy egy fiktív etnikum tagjai is milyen elutasítást képesek kiváltani a közvéleményből: a nem létező piréz nemzetiség tagjait a lakosság közel kétharmada nem engedné be az országba. A határon túli magyarokkal szemben sokkal kedvezőbb a lakosság viszonyulása: róluk a felnőtt korú választók kilencven százaléka mondta, hogy beengedné az országba. A decemberi kettős állampolgárságról szóló népszavazás (melyen a megjelentek alig több mint fele voksolt a határon túli magyarok magyarországi letelepedését és munkavállalását megkönnyítő kettős állampolgárság bevezetésére) ugyanakkor arra utal, a határon túli magyarok iránt kinyilvánított vendégszeretet inkább elméleti jellegű, és részben az észlelt társadalmi elvárásoknak szól; éles döntéshelyzetben a választók jelentős része a többi etnikumhoz hasonló egzisztenciális veszélyt lát a határon túli magyarok áttelepülésében is.

48 33. táblázat: vélemények a Magyarországra érkező különböző etnikumú menekültek befogadásáról (a mérlegelők körében, %) Forrás: Tárki Az idegenellenesség szociológiai szempontból a lakóhellyel, az életkorral, az iskolázottsággal függ össze leginkább. A legmagasabb az idegenellenesség a legfeljebb nyolc általános iskolát végzettek, a Nyugat-Dunántúlon élők, az idősebbek körében, és valamivel erősebb a nők, mint a férfiak között. Az általános idegenellenes attitűd (a fiktív piréz népcsoport elutasítása) az észak-magyarországi és észak-alföldi régió lakosai és a társadalmilag marginalizálódott csoportok a munkanélküli és a demokrácia mai állapotával elégedetlen szavazók körében kiemelkedően erős. Politikai szempontból fontos eredmény, hogy az idegenellenesség egyáltalán nem csak az ideológiai jobboldal ismérve: az adatfelvétel szerint a magukat baloldal-jobboldal skála bal szélén elhelyező szavazók mutatták a legmagasabb elutasítást az etnikai csoportokkal szemben (42 százalékot, szemben az átlagos 27 százalékkal). Egy 2005-ben végzett nemzetközi kutatás eredményei lxi szerint a magyar választók közel egyharmada szerint rosszabb hely lett Magyarország azzal, hogy más országból származó embereket fogadott be. A megkérdezettek többsége szerint országunk kulturális életét ugyan gazdagítják a bevándorlók, gazdaságunkra azonban inkább ártalmas hatással vannak. A témával kapcsolatos társadalmi vita hiánya is megmutatkozik ugyanakkor abban az eredményben, mely szerint a lakosság hatvan százalékának nincs véleménye arról, milyen hatással vannak országunkra a betelepülők. A bevándorlás pozitívumait a lakosság csak kis része hangsúlyozza: a Tárki adatai szerint a lakosság egytized, míg az Eurobarometer felvétele lxii szerint egyötöde véli úgy, hogy a bevándorlásból általánosságban is profitál hazánk míg a 25 EU-tagállamban átlagosan ez utóbbi kétszerese, tehát negyven százalék azok aránya, akik úgy nyilatkoztak: a bevándorlók sokat adtak hazájuknak.

49 9. ábra: a bevándorlás kedvezőtlen hatásai a közvéleményben forrás: ESS (European Social Survey) EUTE TÁRKI, A nemzeti összehasonlításban is masszívnak tekinthető hazai idegenellenesség (illetve a csaknem húsz éve régóta fogyatkozó hazai népesség) miatt régóta várható, hogy a bevándorlás kérdése politikai témává váljon, és a nagyobb politikai erők is megpróbálják kiaknázni a közvéleményben rejlő xenofób tendenciákat. Erre ugyanakkor 2006-ban még nem került sor, ebben az évben (néhány szórványos utalástól eltekintve) a pártszerveződések közül még csak a MIÉP-Jobbik összefogás fogalmazott meg nyíltan idegenellenes véleményeket KORSZERŰ ÁLLAM A KORSZERŰ ÁLLAM alindex értéke 2006-ban: 70 (+1) Az alindex értékének meghatározásánál a közszférában dolgozók arányát, és az állami bürokratikus szervezetrendszer működési hatékonyságát vettük figyelembe. A 2006-os évben az államigazgatási rendszer helyzete ellentmondásos tendenciákat mutatott. Egyfelől a választások után megindultak az államszervezeten belüli reformok, amelyeket már régóta többen sürgettek, részben az üzleti- és társadalmi-, részben pedig az állami- és az önkormányzati oldalról is. Az MSZP a választások előtt kilátásba helyezte a Sárközy Tamás kormánybiztos által megfogalmazott államszervezeti reformkoncepció megvalósítását. A tervek szerint az átszervezés erősíti a decentralizációt és a szubszidiaritást, csökkenti az államigazgatásban dolgozók létszámát, de növeli a bürokratikus szervezetrendszer hatékonyságát. A politikuscsökkentés programpontja szinte valamennyi párt programjában szerepelt, kihasználva a politika, a politikusok és a politikai intézmények iránti bizalom alacsony voltát. 34. táblázat: a közszférában dolgozók számának és arányának alakulása, Közszférában dolgozók száma Közszférában dolgozók aránya az összes foglalkoztatotthoz képest ,63% lxiii , 00% Változás ,63% Forrás: KSH

Mélyponton a teljes politikai elit

Mélyponton a teljes politikai elit Mélyponton a teljes politikai elit A Policy Solutions gyorselemzése a vezető politikusok népszerűségéről 2011. m{jus Vezetői összefoglaló Soha nem volt annyira negatív a teljes politikai elit megítélése,

Részletesebben

MAGYARORSZÁG POLITIKAI KOCKÁZATI INDEXE 2008-2009

MAGYARORSZÁG POLITIKAI KOCKÁZATI INDEXE 2008-2009 MAGYARORSZÁG POLITIKAI KOCKÁZATI INDEXE 2008-2009 Kockázatelemzés és politikai előrejelzés 2009. június 3. 2 Tartalomjegyzék 1. ÖSSZEFOGLALÓ... 4 1.1. MI A POLITIKAI KOCKÁZATI INDEX?... 4 1.2. A PRI ÖSSZETEVŐI...

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei Iránytű Közéleti Barométer Kutatásunk 2000 fős reprezentatív mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Szociális és Munkaügyi Minisztérium Szám: 22.616-3/2007-SZMM. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Miniszterelnöki Hivatalban, a minisztériumokban, az igazgatási

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Új Ú ra r t a e t r e v r e v z e és é Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. GKI Zrt., www.gki.hu

Új Ú ra r t a e t r e v r e v z e és é Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. GKI Zrt., www.gki.hu Újratervezés Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. Miért kell új gazdaságpolitika? Európában is sok változás kell, de nálunk is Magyarország: hitelesség-vesztés, finanszírozási

Részletesebben

Az aktuális üzleti bizalmi index nagyon hasonlít a 2013. decemberi indexhez

Az aktuális üzleti bizalmi index nagyon hasonlít a 2013. decemberi indexhez VaughanVaughanVaughan Econ-Cast AG Rigistrasse 9 CH-8006 Zürich Sajtóközlemény Econ-Cast Global Business Monitor 2014. december Stefan James Lang Managing Partner Rigistrasse 9 Telefon +41 (0)44 344 5681

Részletesebben

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18.

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18. 14/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. július 18. Szolgáltatási kibocsátási árak, 14. I. negyedév Tartalom Összegzés...1 H Szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág... J Információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág...

Részletesebben

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók

Részletesebben

MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK

MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK Márciusban egy évvel ezelőtti egyébként elég alacsony szintjére emelkedett a GKI-Erste konjunktúra-index (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke.

Részletesebben

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Új változat a T/57 helyett 4n1v.3? 3Y T ~ G4 2006 MAJ 3 0. T/.... számú törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Budapest, 2006. május 2006. évi... törvény a Magyar Köztársaság

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Budapest, 2004. Július vállalkozások pesszimista kilátások A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő vállalkozások

Részletesebben

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető

Részletesebben

A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés

A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés Dr. Klotz Péter, főosztályvezető-helyettes, Nemzeti Védelmi Szolgálat Budapest, 2015. május 12. Szervezeti változások

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN

JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN MANDÁTUMBECSLÉS JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN A Republikon Intézet által a 2010-es választás előtt készített becslés volt az egyik legpontosabb előrejelzés 1. Noha az új választási törvény számos

Részletesebben

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,

Részletesebben

és s feladatrendszere (tervezet)

és s feladatrendszere (tervezet) Az MH Műveleti M Parancsnokság rendeltetése és s feladatrendszere (tervezet) Dr. Isaszegi János mk. vezérőrnagy HM HVK MFCSF 2006. Szeptember 16. I. Az MH Műveleti Parancsnokság rendeltetése Az MH katonai

Részletesebben

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A Magyar Evezős Szövetség 2016. évi rendes Közgyűlésére Budapest. 2016. május 06. Készítette: MESZ Felügyelő Bizottsága Pichler Balázs Nagy-Juhák

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. december 19-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat 2006. évi belső ellenőrzési tervének kockázatelemzése Előterjesztés tartalma:

Részletesebben

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83 Tartalom I. kötet Előszó az első kiadáshoz Jakab András........................................ IX Előszó a második kiadáshoz Jakab András...................................... X Folytonos alkotmányozás.

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

A központi költségvetés helyszíni ellenőrzése (3. sz. füzet)

A központi költségvetés helyszíni ellenőrzése (3. sz. füzet) A központi költségvetés helyszíni ellenőrzése (3. sz. füzet) TARTALOMJEGYZÉK I. Részletes megállapítások 1. A zárszámadási adatok számszaki és tartalmi valódisága 2. A fejezetek és az intézmények szervezeti,

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Budapest, 2006. november 21. 2006. szeptember végére a forintban denominált állampapírok piaci értékes állománya átlépte a 10 ezer milliárd

Részletesebben

MAGYARORSZÁG POLITIKAI KOCKÁZATI INDEXE 2010

MAGYARORSZÁG POLITIKAI KOCKÁZATI INDEXE 2010 MAGYARORSZÁG POLITIKAI KOCKÁZATI INDEXE 2010 Kockázatelemzés és politikai előrejelzés 2010. június 9. 2 Tartalomjegyzék 1. ÖSSZEFOGLALÓ... 4 1.1. MI A POLITIKAI KOCKÁZATI INDEX?... 4 1.2. A PRI ÖSSZETEVŐI...

Részletesebben

Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában

Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában (A HACS miként lenne képes kiválasztani a térség számára értékesebb vagy nagyobb haszonnal járó projekteket?) Az értékelésről

Részletesebben

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a

Részletesebben

Szabályozói tőkeköltség-számítás a távközlési piacon 2014. december 31-re vonatkozóan

Szabályozói tőkeköltség-számítás a távközlési piacon 2014. december 31-re vonatkozóan Szabályozói tőkeköltség-számítás a távközlési piacon 2014. december 31-re vonatkozóan VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 2015. MÁJUS 14. 1 Vezetői Összefoglaló A dokumentum háttere és célja 1.1 A Deloitte Üzletviteli

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTER III-3TK/137/1/2006. TERVEZET! E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére az Ipari Park címről és az ipari parkok fejlesztését szolgáló rendszer működéséről szóló 186/2005.

Részletesebben

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján)

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2000 tavasza óta szervez negyedévenkénti felméréseket a vállalatok, az ingatlanfejlesztők és forgalmazók,

Részletesebben

Tisztelet Képviselő-testület!

Tisztelet Képviselő-testület! Tisztelet Képviselő-testület! Putnok Város Önkormányzata 2013. évi költségvetési rendelet-tervezetének felülvizsgálatát elvégeztem. A költségvetés előterjesztése a polgármester, a költségvetési rendelet-tervezet

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Budapest, 2004. október vállalkozások változatlan pesszimizmus A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő

Részletesebben

A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés

A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés Készült a Helyi demokrácia erősítése Székesfehérváron című Phare program keretében (Phare 2003/004-02-02-0039) 2006. június

Részletesebben

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési problémái a közösségi jogban 2010. január 11-én került megrendezésre a A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Munkanyag

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Munkanyag GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Munkanyag E l ő t e r j e s z t é s (közigazgatási egyeztetés anyaga) a Bernben 1980. május 9-én kelt, Nemzetközi Vasúti Fuvarozási

Részletesebben

Ügyfél megelégedettségi kérdőív 2007. Összefoglaló. A kutatásról

Ügyfél megelégedettségi kérdőív 2007. Összefoglaló. A kutatásról Ügyfél megségi kérdőív 2007 Összefoglaló A kutatásról Az AGB Nielsen Media Research 2007 szeptemberében globális felmérést készített ügyfelei körében. A kutatást a londoni székhelyű Britsh Market Research

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTER

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTER OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTER TERVEZET! OKM-7731/2006. ELŐTERJESZTÉS A Kormány részére A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási

Részletesebben

A KÖZFELADATOK KATASZTERE

A KÖZFELADATOK KATASZTERE A KÖZFELADATOK KATASZTERE A közfeladatok katasztere 2/5 1. A közfeladatok felülvizsgálata és a közfeladatok katasztere A közigazgatás korszerűsítése a világban az elmúlt másfél-két évtizedben vált központi

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL

TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL 2014 Legfőbb Ügyészség Budapest, 2014 Kiadja: Legfőbb Ügyészség (1055 Budapest, Markó utca 16.) Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Nagy Tibor főosztályvezető ügyész Tartalomjegyzék

Részletesebben

A válság nem hozta meg a várt tisztulást. Kárpáti Gábor COFACE Hungary

A válság nem hozta meg a várt tisztulást. Kárpáti Gábor COFACE Hungary A válság nem hozta meg a várt tisztulást 2010 10 20 Kárpáti Gábor COFACE Hungary Coface kompetencia a kockázatcsökkentésben Coface a világ egyik vezető hitelbiztosítója, követeléskezelője és céginformációs

Részletesebben

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó

Részletesebben

Adótudatosság a versenyképesség érdekében

Adótudatosság a versenyképesség érdekében Adótudatosság a versenyképesség érdekében Szalayné Ostorházi Mária főigazgató Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága 2013. november 20. 1 Miről lesz szó? Kutatás eredményei

Részletesebben

2015/06 STATISZTIKAI TÜKÖR

2015/06 STATISZTIKAI TÜKÖR 2015/06 STATISZTIKAI TÜKÖR 2015. január 30. Lakáspiaci árak, lakásárindex, 2014. III. negyedév* Tartalom Bevezető...1 Az ingatlanforgalom alakulása...1 Éves árindexek...2 Negyedéves tiszta árindex...2

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET Gazdasági és közlekedési miniszter TERVEZET az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007 (VI. 13.) Korm.

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2015. augusztus

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2015. augusztus Havi elemzés az infláció alakulásáról. augusztus A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges

Részletesebben

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA Vörös László AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA 2008 2 szerző: Vörös László lektor: Dr. Sztanó Imre alkotó szerkesztő: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 248 3 A kézirat lezárva: 2008. január

Részletesebben

Szabályozói tőkeköltség-számítás a távközlési piacon 2011. december 31-re vonatkozóan

Szabályozói tőkeköltség-számítás a távközlési piacon 2011. december 31-re vonatkozóan Szabályozói tőkeköltség-számítás a távközlési piacon 2011. december 31-re vonatkozóan VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 2012. MÁJUS 7. 1 Vezetői Összefoglaló A dokumentum háttere és célja 1.1 A Deloitte Üzletviteli

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Adószám: Cégbíróság: Cégjegyzék szám: 23749720-2-41 FŐVÁROSI BÍRÓSÁG CÉGBÍRÓSÁGA 01-09-976467 KÖVETKEZŐ OPCIÓ STATÉGIAI TANÁCSADÓ KFT 1028 Budapest, ÚJSOR UTCA 1 2011 Fordulónap: Beszámolási időszak: 2011.

Részletesebben

A gazdasági és közlekedési miniszter. /2006. ( ) GKM rendelete. a víziközlekedés rendjéről szóló 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet módosításáról

A gazdasági és közlekedési miniszter. /2006. ( ) GKM rendelete. a víziközlekedés rendjéről szóló 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet módosításáról A gazdasági és közlekedési miniszter /2006. ( ) GKM rendelete a víziközlekedés rendjéről szóló 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet módosításáról Vezetői összefoglaló I. Tartalmi összefoglaló (jogszabály-módosítások

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Tájékoztató a devizahiteles ügyekkel kapcsolatos intézkedésekről

Tájékoztató a devizahiteles ügyekkel kapcsolatos intézkedésekről Tájékoztató a devizahiteles ügyekkel kapcsolatos intézkedésekről Azonnali intézkedés 12.000 ügyben Az Országos Bírói Tanács 2014. július 22-i ülésén soron kívüli intézkedést rendelt el a folyamatban lévő

Részletesebben

Tervezet. A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter által adományozható elismerésekről szóló 21/2008. (X. 22.) NFGM rendelet módosításáról

Tervezet. A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter által adományozható elismerésekről szóló 21/2008. (X. 22.) NFGM rendelet módosításáról NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NFGM/ 326 /2010 A tervezet a minisztérium álláspontját nem tükrözi 1 Tervezet A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter által adományozható elismerésekről

Részletesebben

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr!

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! A Magyar Természetvédők Szövetsége 2005 év elején kétszer kérte a Pénzügyminisztériumot, hogy hozza

Részletesebben

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10.

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁS.MOSTANÁIG CSAK BIZOTTSÁGI

Részletesebben

Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása

Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása A magáncsőd Dr. Bán Zsuzsa Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Mi az eljárás lényege? Természetes személy adósok fizetésképtelenségük esetén a gazdasági

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyel ség

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyel ség Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi 123-16/2014. Némethy Tímea igazgató Helyben Tárgy: 2014. évi integritás jelentés Melléklet: 1 db Tisztelt Igazgató Asszony! Az államigazgatási szervek

Részletesebben

TERMÉSZETVÉDELEM ÉS BIRTOKPOLITIKA

TERMÉSZETVÉDELEM ÉS BIRTOKPOLITIKA TERMÉSZETVÉDELEM ÉS BIRTOKPOLITIKA Dr. Kovács Mátyás 2 1. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK KEZELÉSÉNEK EDDIGI GYAKORLATA. Általában igaz Európa minden országára az, hogy a természetvédelmi oltalom alá került

Részletesebben

Jogalkotási előzmények

Jogalkotási előzmények Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény jogalkotási tapasztalatai és a tervezett felülvizsgálat főbb irányai Dr. Bodó Attila Pál főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2013. december

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2013. december Havi elemzés az infláció alakulásáról. december A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

I. A 2012. január 1. és december 31. között érvényes szabályozás

I. A 2012. január 1. és december 31. között érvényes szabályozás Válasz az Emberi Jogok Európai Bírósága által a magánnyugdíjpénztár-tagok által tulajdonjogukkal összefüggésben megvalósuló diszkrimináció kapcsán beadott kérelemmel kapcsolatban feltett kérdésre, illetve

Részletesebben

A KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG ELNÖKÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA A KÖZBESZERZÉSEK 2012. ÉVI ALAKULÁSÁRÓL

A KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG ELNÖKÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA A KÖZBESZERZÉSEK 2012. ÉVI ALAKULÁSÁRÓL A KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG ELNÖKÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA A KÖZBESZERZÉSEK 2012. ÉVI ALAKULÁSÁRÓL Az ajánlatkérők által közzétett hirdetmények adatai alapján 1. A 2012. évben összesen 8.451 db eredményes eljárás

Részletesebben

MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET. 2009. június 24. 1

MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET. 2009. június 24. 1 MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET 2009. június 24. 1 MŰSZAKI TARTALMÚ JOGSZABÁLYOK EGYSZERŰSÍTÉSE, SZABVÁNYOK MEGISMERTETÉSE ÁROP-1.1.3-2008-0002 azonosító számú projekt A projekt az Európai Unió támogatásával,

Részletesebben

ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI

ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI ---------------------------------------------------------------------------------------------------- Állatokon végzett tanulmányok A CV247 két kutatásban képezte vizsgálat

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Az Állami Számvevőszék feladatai és szervezeti átalakulása az új ÁSZ-törvény tükrében

Az Állami Számvevőszék feladatai és szervezeti átalakulása az új ÁSZ-törvény tükrében Az Állami Számvevőszék feladatai és szervezeti átalakulása az új ÁSZ-törvény tükrében Domokos László, az Állami Számvevőszék elnökének előadása MPGEKE Konferencia, Eger 2011. nov. 3-5. A közpénzügyek válsága

Részletesebben

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban Optimista a magánszféra az egészségügyi ban Egészségügyi szolgáltatással Magyarországon több, mint tízezer vállalkozás foglalkozik. A cégek jegyzett tőkéje meghaladja a 12 milliárd forintot, a saját tőke

Részletesebben

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank KT-MKT - Költségvetési Konferencia 2015. október 13. Az előadás felépítése 1. A GDP-arányos államháztartási hiány

Részletesebben

A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben

A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben Gion Gábor, Deloitte vezérigazgató Balatonalmádi, 2012. szeptember 6. Könyvvizsgálói szakma kilátásai A jelen és jövő kihívásai Az auditált

Részletesebben

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története 1 A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma 2 Eljárásfajták a közigazgatásban Az eljárás és az eljárásjog definiálása Magyary Zoltán:

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

Gyurcsány 150 fős egységet küldene Irakba

Gyurcsány 150 fős egységet küldene Irakba 3. szint november-december Gyurcsány 150 fős egységet küldene Irakba Magyarország 150 fős egységet küldene a NATO iraki kiképző alakulatába(1) - mondta Gyurcsány Ferenc egy, a londoni The Timesnak adott

Részletesebben

2014. évi LXXXVIII. törvény a biztosítási tevékenységről 1

2014. évi LXXXVIII. törvény a biztosítási tevékenységről 1 OptiJUS Opten Kft. I 2014. évi LXXXVIII. törvény 2014. évi LXXXVIII. törvény a biztosítási tevékenységről 1 2016.01.02. óta hatályos szöveg Tartalomjegyzék ELSŐ KÖNYV...............................................

Részletesebben

Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás

Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás, Infrastruktúra Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás 5,00 4,50 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 T F T F T F T F T F T F 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Részletesebben

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Az egyszázalékos felajánlások és a zsidó felekezetek 2008 Az egyházak illetve a civil szervezetek számára felajánlott egy százalékok terén a már tavaly is észlelt tendenciák

Részletesebben

Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat. Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30.

Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat. Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30. Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (Ajbt.) 18. (1) Az alapvető jogok biztosához

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ 1952. ÉVI III. TÖRVÉNY A POLGÁRI PERRENDTARTÁSRÓL ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I.

TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ 1952. ÉVI III. TÖRVÉNY A POLGÁRI PERRENDTARTÁSRÓL ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ...3 1952. ÉVI III. TÖRVÉNY A POLGÁRI PERRENDTARTÁSRÓL...4 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK...4 I. Fejezet Alapvető elvek...4 A törvény célja...4 A bíróság feladatai a polgári perben...5

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelőséggel minden magyarért,

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről 303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK Következtetések és javaslatok Részletes megállapítások

Részletesebben

Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében

Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében Reflex Környezetvédő Egyesület A programot a Nemzeti Együttműködési Alap támogatta. A társadalmi részvétel előnyei több szakmai-társadalmi

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 2007. I. negyedévében az állampapírpiacon kismértékben megnőtt a forgalomban lévő államkötvények piaci értékes állománya. A megfigyelt időszakban

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2014. február

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2014. február Havi elemzés az infláció alakulásáról 2014. február 1 A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 2013. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 )

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) 2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/361 MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) Az Európai Unióról szóló szerződés Korábbi számozás az Európai Unióról szóló Új számozás az Európai Unióról szóló I.

Részletesebben

1. melléklet a 165/2015. (VI. 30.) Korm. rendelethez. A kiegészítő pótlék összege (Ft)

1. melléklet a 165/2015. (VI. 30.) Korm. rendelethez. A kiegészítő pótlék összege (Ft) 16564 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 95. szám A Kormány 165/2015. (VI. 30.) Korm. rendelete a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti

Részletesebben