Kedves Olvasóink! Tartalomból

Átírás

1 ÚJ KATEDRA Kedves Olvasóink! Az óvodákról minden miniszter pártállástól függetlenül mint a magyar közokatás legmegbízhatóbb intézményeirõl szokott beszélni. Valóban minden rendben van? A Commitment Pedagógiai Intézet az elmúlt hónapokban kutatást végzett az óvodák mûködési feltételeirõl. A vizsgálat eredményei melyekrõl lapunkban részletesen beszámolunk részben megnyugtatóak, részben meglepõek, részben sürgõs intézkedések szükségességét vetik fel. Az eddig is tudható volt, hogy az óvodák a hagyományos emberi értékeket, nevelési területeket részesítik elõnyben mindennapi munkájuk során. Nem meglepõ az sem, hogy a kakaóbiztos számítógépeknél fontosabbnak tartják a kerti játékokat és a fejlesztõ eszközöket. Elgondolkodtató ugyanakkor az, hogy az óvodák nevelési programokban megfogalmazott ambíciói úgy tûnik jelentõsen meghaladják lehetõségeiket. Ez egyszerre örömteli tény és komoly kihívás a kormány és a fenntartók számára. Örömteli, mert jelzi az óvodapedagógusok készek a szakmai elõrelépésre, ugyanakkor kihívás, mert úgy tûnik, hogy ehhez sem a személyi feltételek (az alapdiplomára épülõ speciális szaktudás), sem a tárgyi feltételek nem adottak. A kutatás eredményeinek tükrében új megvilágításba kerülhetnek azok az óvodákat érintõ elképzelések, javaslatok, amelyeket az elmúlt hetekben fogalmaztak meg a választásokra készülõ pártok. Elõször a Fidesz vetette fel az óvodai férõhelyek számának jelentõs növelését. Gyorsan érkezett a szocialista válasz, amely minden településre óvodát ígért. Ez utóbbi bejelentés azonban hamar módosult. Legutóbb már arról hallottunk, hogy mégsem minden településen lenne óvoda, s ahol mégis, ott is olyan intézményt képzelnek el, amelyben nem szakképzett óvónõk foglalkoznának a gyerekekkel. A Fidesz válasza a felvetésre: az óvónõ nélküli óvoda képtelenség, nem szabad összekeverni a gyermekek megõrzését és az óvodai nevelést. A legnagyobb ellenzéki párt az óvodai kapacitások növelését azért tartja szükségesnek, mert úgy ítéli meg, a hátrányos helyzetû gyermekek számára a korai óvodáztatás teremtheti meg a lehetõségét annak, hogy az iskolába már ne hátránnyal induljanak. A vita még néhány hétig folytatódik. Utána viszont meg kell kezdeni a munkát, mert az óvodák valóban megérdemlik az odafigyelést, s tény az is, hogy milliárdos fejlesztésekre van szükség célkitûzéseik megvalósításához. A szerkesztõség Pedagógusok pedagógusképzõk lapja Kiadja: COMMITMENT Kft Budapest, Pozsonyi út 50. Tel./fax: Felelõs kiadó: dr. Guller Zoltán Fõszerkesztõ: Pecsenye Éva Szerkesztõk: Barlai Róbertné, Endrõdy Orsolya, Varga Gabriella Szerkesztõbizottság: Kojanitz László (elnök), Szebedy Tas, Zsolnai Anikó Szerkesztõség címe: 1133 Budapest, Pozsonyi út 50. Tel.: Fax: info@ujkatedra.hu Tervezõszerkesztõ: Bordácsné Mórocza Éva Typo-Bau Kft., Veszprém Tördelõ: Valczer János Nyomdai munkák: OOK Press, Veszprém Felelõs vezetõ: Szathmáry Attila Tartalomból Megszûnõ óvodák, eltûnõ iskolák 5 Államilag támogatott továbbképzés? bizonytalanságok a szakirányú továbbképzésben 6 Kormánypárti politikusok felnõttszerepekben 9 Milliárdos fejlesztésekre lenne szükség az óvodákban felmérés az óvodai nevelés helyzetérõl 10 Pártok oktatási programja 15 Taninform az önszabályozó tanulás fejlesztéséért 22 Sulitéka A mágia hatodik foka 32 Kottavarázs Géczi Erika a Kormoránról és a sikerrõl 34 Szertenézõ Fehér Tenyér, Büszkeség és Balítélet, Kettõslátás 37 Fõhajtás Beszélgetés Marton Évával 40 7határ Béres Józseffel a Tokaj-hegyaljai Erdõbényén 46 A címlapon: Húsvéti tojásfestés. Móra Ferenc Általános Iskola, Mosonmagyaróvár 1

2 Hírek Idén kevesebben felvételiznek Drasztikusan, több mint tíz százalékkal csökkent a felsõoktatásba felvételizõk száma a tavalyi adatokhoz képest. Magyar Bálint szerint ez demográfiai okokkal magyarázható, a FIDESZ szerint azonban a tavalyi érettségi- és felvételi botrány, a felsõoktatási képzési szerkezet radikális átalakítása és a tanulás költségeinek folyamatos emelkedése vezetett a riasztó jelenséghez. Szemben a korábbi gyakorlattal, az oktatási miniszter nem verte nagy dobra az idei felsõoktatási felvételi adatokat. Magyar Bálint igen szûkszavúan nyilatkozott a visszaesés okairól. Szerinte a népességfogyással magyarázható a jelentkezés visszaesése. Újságírói kérdésre elárulta a tavalyi 148 ezerrõl 132 ezerre csökkent a jelentkezõk száma. A tavalyihoz képest több, mint tízszázalékos, 2002-höz viszonyítva pedig húszszázalékos a visszaesés. A FIDESZ szerint sokkoló és elkeserítõ a statisztika. Sió László a párt oktatáspolitikai kabinetjének vezetõje kijelentette: a tavalyi érettségi- és felvételi botrány, a tanulási költségek jelentõs emelése, a felsõoktatás átalakítása miatti bizonytalanság mind oka a szomorú statisztikának. Hozzátette: a felsõoktatási törvény késlekedése, az alkotmánybírósági intõk miatt késve kezdõdött meg az új képzési szerkezet kialakítása, ezért elégtelennek bizonyult a jelentkezõk tájékoztatása is. A most felvételizõk nem tudhatják mit ér majd három év múlva a diploma, ahogy azt sem, kell-e a további tanulmányokért fizetniük, és hogy melyik intézetben tanulhatnak majd. Az ígéretek ellenére nem épültek olcsó, mindenki számára elérhetõ kollégiumok, csökken az államilag finanszírozott egyetemi és fõiskolai helyek száma. (Magyar Nemzet) Az ábra a felvételizõk számának változását mutatja 1997 és 2006 között Lesújtó az oktatás megítélése, nõ az elégedetlenség Minden szempontból romlott az oktatás színvonalának társadalmi megítélése, egyre nagyobb az ezzel kapcsolatos társadalmi elégedetlenség derül ki abból a felmérésbõl, amit az Oktatási Minisztérium háttérintézménye, az Országos Közoktatási Intézet (OKI) készíttetett. A felmérés regisztrálja, hogy az 1997-es szintre esett vissza a felnõtt lakosság magyar oktatással kapcsolatos elégedettségi szintje. Az OKI megbízásából készített, kétévente elvégzett felmérés szerint 1997-ben a megkérdezettek egy százfokú skálán még 57 pontra értékelték a magyar állami oktatást. Az Orbánkormány idején az elégedettségi szint folyamatosan emelkedett: 1999-ben 60, 2002-ben pedig már 64 ponttal jutalmazta a lakosság a területet. Magyar Bálint regnálása alatt azonban ez a szám ismét viszszaesett az 1997-es szintre. Míg a 2002-es kormányváltáskor a megkérdezettek 41 százaléka mondta azt, hogy javult az oktatás színvonala, addig ben ez a szám 27 százalékra apadt. Ezzel szemben sokkal többen vannak azok, akik szerint nemhogy stagnált, de jelentõsen romlott a színvonal: négy évvel ezelõtt csak az emberek 20 százaléka gondolkozott így, tavaly azonban már 27 százalékuk. Az adatokból kiderül az is, hogy nem egy bizonyos szférában például az óvodai nevelésben tapasztalható színvonalcsökkenés: a lakosság szerint az oktatás valamennyi területén romlott a nívó. Az óvodai nevelés 2005-ös megítélése három, az általános iskolai oktatás négy, a középiskolai nevelés öt, a felsõoktatás színvonalának értékelése pedig két százalékponttal romlott a négy évvel ezelõtti adatokhoz képest. Érdekes az is, hogy a négy évvel ezelõtti adatokhoz képest csökkent azoknak a száma, akik szerint az ember csak akkor boldogulhat az életben, ha iskolázott, és többen vannak azok, akik szerint a érvényesüléshez nincs szükség magas iskolai végzettségre. (Magyar Nemzet) ÚJ KATEDRA Pártok a felsõoktatás finanszírozásáról Egyik parlamenti párt sem vezetné be a tandíjat derült ki egy kerekasztal-beszélgetésen. A HÖOK rendezvényén a politikusok a tandíjakról és a felsõoktatás finanszírozásáról vitáztak hallgatók elõtt az EL- TE Bölcsészettudományi Karán. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) rendezvénysorozatának elsõ kerekasztal-beszélgetésén a parlamenti pártok oktatási szakértõi fejtették ki véleményüket a felsõoktatás finanszírozásának témakörében. Három elõre megfogalmazott kérdésben, úgymint a jogtalan tandíjak ügye, a kollégiumok finanszírozásnak valamint a tandíjak lehetséges bevezetésének kérdéskörében csak az utolsóban volt teljes egyetértés, miszerint államilag finanszírozott képzésben semmilyen körülmények között nem vezetik be a tandíjat. A jelenlegi ellenzéki pártok képviselõi kifogásolták a PPP kollégiumok finanszírozását és a jogszerûtlenül szedett tandíjak ügyében is felvetették a Magyar Bálint vezette Oktatási Minisztérium (OM) felelõsségét. A kormánypártok szerint jelenleg a PPP rendszerû finanszírozás az egyetlen módja az infrastrukturális fejlesztések megvalósításának és a jogtalan tandíjak ügyét is az OM, illetve közvetlenül a miniszter hatáskörén kívül helyezték. Almássy Kornél (MDF) felvetette azt is, hogy az oktatási jogok miniszteri biztosának nagyobb hatáskört lehetne adni, sõt akár lehetne önálló intézmény is a hivatala. Hangsúlyozta, a hallgatói jogokat és a hallgatói önkormányzatokat meg kell erõsíteni. Arató Gergely (MSZP) nem foglalt állást jogtalan tandíjak ügyében, mert szerinte ez egy jogvita, ahol a politikai pártok nem zsûriznek. Sándor Klára (SZDSZ) kiemelte a Budapest Médiaintézet helyzetét, miszerint ott az intézmény nem azért szedett pénzt a hallgatóktól, mert nehéz gazdasági helyzetbõl akart kilábalni, hanem mert a kommunikációs hallgatók olyan elõnyöket élvezhetnek a BMI-ben, amit más helyszín nem biztosít. Sió László (FIDESZ) szerint, az ombudsmannak nem egyedüliként kell harcolnia, az OM azonban sajnos széttárta a kezét és a bíróságra bízta a döntést. Sió azt is mondta, hogy az adatvédelmi biztosnak is átadhatták volna az ügyet. A Fidesz politikusa szerint az új konstrukcióban épülõ kollégiumok nem nevezhetõk PPP-nek, hiszen 100 százalékos a magántõke-bevonás mértéke, és 20 év múlva a felsõoktatási intézmények 3-4 szeres árat fizetnek az épületekért. Sándor Klára azt nyilatkozta, hogy úgy tûnik az egyetemek szeretik eze-

3 ÚJ KATEDRA ket a konstrukciókat, és egyébként érdemes lenne megkérdezni a diákokat, hogy jobb-e nekik az új kollégiumokban. Abban mindegyik képviselõ egyet értett, hogy tandíjat semmilyen körülmények között nem vezetnének be, az MDF a hallgatói normatíva emelését tervezi, az MSZP és SZDSZ képviselõje pedig a finanszírozás egyik fontos elemeként emelte ki, hogy az új törvény szerint nem az elsõ, hanem egy diploma ingyenes. Sió László FIDESZ-es politikus emlékeztetett, a felsõoktatásba felvehetõ diákok keretszámát az Orbánkormány határozta meg, azóta ez a szám csökkent: Fontosnak tartja azt is, hogy a külföldi diákok ne vegyék el a magyarok elõl a helyet. Egyetértés volt abban, hogy szükség van a felsõoktatás átalakítására, a bolognai folyamat végigvitelére, és ehhez kapcsolódva a hallgatói normatívák növelésére, mindemellett az intézmények felelõssége és kötelessége is, hogy egyéb forrásokat vonjanak be a képzések minõségének javítására. (Népszabadság, Edupress) Indul a tankönyvreform Elkészült, és hamarosan hatályba lép a tankönyvekrõl szóló miniszteri rendelet módosítása, melynek célja, hogy egyszerûbbek, érthetõbbek legyenek a kiadványok, és a tömény ismeretanyag továbbítása helyett gondolkodásra késztessék a diákokat. A jogszabály többek közt korlátozza a mondatok hosszát, a szakszavak gyakoriságát. (Magyar Nemzet) Hírtelen a többszörösére emelkedett a gyógypedagógiai könyvek ára Egy minisztériumi döntés miatt többszörösére emelkedett a gyógypedagógiai tankönyvek ára. A tárca cserébe célzott támogatást ígért az iskoláknak, ez azonban elmaradt. A diákoknak így legfeljebb három-négy könyv jut majd évente. A kellemetlen meglepetés akkor érte a gyógypedagógiai iskolákat, mikor kezükbe vették a rendelhetõ tankönyvek listáját. Az eddigi forintos átlagárak helyett ugyanis 1600 és 3800 forint közti összeget kell fizetni egy-egy kiadványért, de minden könyv ára legalább másfélszerese a korábbinak. A drágulás oka, hogy az oktatási tárca számvevõszéki javaslatra úgy döntött, szakít az eddigi gyakorlattal, és idén már nem a kiadóknak ad ártámogatást, hanem az önkormányzatokon keresztül az iskoláknak adja, az ígéretek szerint. A Magyar Hírlap által megkérdezett iskolák azonban azt állítják: semmivel sem kapnak több pénzt, mint eddig. Szilágyi Gáborné, a fõvárosi Fekete István Általános Iskola és Elõkészítõ Szakiskola igazgatója elmondta, hogy tanulónként évi tízezer forintot kapnak, hogy ebbõl biztosítsák a tankönyveket sajátos nevelési igényû diákjaiknak. Ez az összeg kevesebb, mint amennyi tavaly normatívaként járt tette hozzá. Szavait megerõsítette Kajáry Ildikó is, a budapesti Bárczi Gusztáv Speciális Szakiskola igazgatója. Mindkét intézményvezetõ szerint rendkívül nehéz helyzetbe kerülhetnek az iskolák a drágulás miatt, hiszen a munkafüzeteket minden évben meg kell vásárolni és a tankönyvek is hamar tönkremennek. A gyógypedagógiai könyveket elõállító kiadók azt mondják, ezek a kiadványok azért drágábbak az átlagosnál, mert kis példányszámban készülnek, és szakmai követelmények miatt színesben kell gyártani õket. Simon István a Konsept-H kiadó igazgatója úgy nyilatkozott, hogy eddig a piaci ár harmadáért tudták adni a könyveket, most azonban piaci áron fogják árulni ugyanezeket. Gál Ferenc, a Mûszaki Kiadó üzletágvezetõje szerint a speciális könyveket gyártó négy kiadó összesen 200 és 300 millió forint közötti összeget kapott eddig évente, majd hozzátette: ennyi hiányzik most a rendszerbõl. Az Oktatási Minisztériumban úgy tájékoztatták a Magyar Hírlapot, hogy idén a sajátos nevelési igényû tanulók tankönyveinek ára nem lehet magasabb, mint a nem speciális könyvek árának 1,6-szorosa. A tárca számításai szerint ésszerû tankönyv-gazdálkodással, például könyvtári kölcsönzéssel a fejenkénti tízezer forintos összeg elegendõ kell, hogy legyen ahhoz, hogy minden tanuló hozzájusson a könyvekhez. Sió László a FIDESZ szakpolitikusa azt mondta: szégyen, hogy a minisztérium a legrászorultabb gyerekeken spórol. Sió László szerint elgondolkodtató, hogy a vitatott körülmények közt privatizált Nemzeti Tankönyvkiadó a másik három kiadónál sokkalta nagyobb mértékben emelte árait. (Magyar Hírlap) Hírek Petõ intézet: még nagyobb káosz Ha lehet, még nagyobb káosz alakult ki a Petõ intézetben, mint amekkora eddig volt, pedig a kormányfõ tegnap aláírta az új fõigazgató kinevezését. Hiszen, miként azt a kormányszóvivõ közölte, nem támasztották alá sem az Oktatási Minisztérium, sem pedig az Igazságügyi Minisztérium szakértõi vizsgálatai a Mozgássérültek Petõ András Nevelõképzõ és Nevelõintézete új fõigazgatójának kinevezésével kapcsolatos korábbi jogi aggályokat, így Gyurcsány Ferenc megerõsítette dr. Makói Zita kinevezésé közölte tegnap a kormányszóvivõ. A kinevezéssel kapcsolatban korábban az intézet két fõigazgató-helyettese, valamint gazdasági igazgatója levelet írt a miniszterelnöknek. Az ebben megfogalmazott jogi aggályok kapcsán Kiss Péter kancelláriaminiszter vizsgálatokat kért. A vizsgálatok lezárultak, a jogi szakvélemények elkészültek, és miután a korábbi aggályokat nem találták megalapozottnak, a kormányfõ aláírta az új fõigazgató kinevezését. Csakhogy a helyzet így, ha lehet, még az eddigieknél is bonyolultabbá vált: a bíróság ugyanis közbülsõ ítélettel visszahelyezte beosztásába Kozma Gyulánét, a korábban menesztett fõigazgatót. A testület az intézet és annak kuratóriuma ellen indított munkaügyi perben tehát helyt adott a felperesnek, és kimondta: vissza kell õt helyezni állásába. Az ítéletet, amint jogerõre emelkedik, végre kell hajtani. Ha idáig eljut az ügy, várhatóan az egész eddigi vita fölöslegessé válik, hiszen nem lesz már üres poszt, amelynek a betöltésére kiírt pályázat patthelyzetet teremtett a kuratórium és a fõiskolai tanács között, s amiben Gyurcsány Ferenc tegnap látszólag rendet tett. (Népszabadság) Elektronikus osztálynapló Újbudán Elektronikus naplót vezetett be a XI. kerületi Budai Sport Általános Iskola, így a szülõk az interneten ( keresztül követhetik nyomon gyermekeik iskolai osztályzatait és teljesítményét. Az elektronikus napló lényege, hogy az iskola honlapjába beépítve a szülõ az egyéb információk mellett egy szülõi kód révén elérheti gyermeke osztályzatait, a hozzá kapcsolódó tanári megjegyzéseket is, és üzenetet küldhet a tanároknak. Az elektronikus osztálynapló nem helyettesíti a valódi, papíralapút vagy más hivatalos iskolai dokumentumot. (Népszabadság) Infótéka nyílik Mórahalmon a jövõ e- skolája Pénteken adják át Mórahalmon az uniós forrásból épült Bagolyvár infotékát, az avatás után az informatika általános iskolai hasznosításáról szóló konferencián vehetnek részt a tanárok. A Bagolyvár A jövõ e-skolája, egy 280 négyzetméter hasznos alapterületû három részre (számítógépes munkaállomások, könyvtár-informatika, foglalkoztató) osz- 3

4 Hírek tott, egy légterû, bútorzattal tagolt multifunkciós tér. Az Információs technológia az általános iskolákban címû pályázaton a mórahalmi Móra Ferenc Általános Mûvelõdési Központ 350 ezer euró támogatást nyert el. A központ három területen pályázott, egyrészt az információs kommunikációs technológiák (IKT) fogadására alkalmas pedagógiai környezet kialakítására kiírt pályázaton. Másrészt az IKT fogadására alkalmas tanulói, intézményi környezet létrehozására kiírt tenderen, harmadrészt az IKT fogadását szolgáló modern, 21. századi épített környezet létrehozására meghirdetett pályázaton. Mindhárom esetben maximális támogatást kaptak. (Edupress) Éhgyomorra könnyebb tanulni Amerikai kutatók szerint éhgyomorra könnyebb tanulni, és jobb vizsgaeredmény érhetõ el ben fedezték fel az éhséghormonnak elnevezett ghrelin-vegyületet, amely az üres gyomor nyálkahártyájában termelõdve az agy egyik területét, a hypothalamus-t aktiválja. A Yale Egyetem kutatói állatkísérletek során arra a megállapításra jutottak, hogy az éhséghormon ugyancsak hatással van a tanulásért és a memóriáért felelõs agyterület, az úgynevezett hippocampus-ra is, ahol növeli az idegsejtek közötti kapcsolatok (szinapszisok) számát. A tudósok olyan laboratóriumi célokra kitenyésztett egerekkel folytattak kísérleteket, amelyeknél hiányzott a ghrelin kiválasztásáért felelõs gén. Mint kiderült, az átlagos egerekhez képest az éhséghormont nélkülözõ egyedek hippocampusában 25 százalékkal kevesebb szinapszis alakult ki. Ezzel párhuzamosan a kutatók átlagos egereket ghrelin-injekciókkal kezeltek. A szer hatására szaporodott a szinapszisok száma a hippocampusban, miáltal a rágcsálók lényegesen tanulékonyabbá váltak. A kutatók szerint e felfedezés révén új memóriajavító gyógyszerek fejleszthetõk ki. Ám mielõtt bárki túlságosan megörülne az új agyfényezõnek, számot kell vetnie azzal is, hogy e készítmények mellékhatásként jelentõs túlsúlyra tehetnek szert. (MTI) 4 Kanadában tilos a drót nélküli internet a kollégiumban Kitiltották egy kanadai fõiskola területérõl a drót nélküli internetezést, mert az igazgató fél, hogy az elektromágneses mezõk károsíthatják a tanulók egészségét. Az ontariói Lakehead Egyetemen rektora, Fred Gilbert szerint a tanulmányok arra hívják fel a figyelmet, hogy az elektromos eszközök rákkeltõek az állatok és az emberek szervezetében. Ha a diákoknak a tilalom ellenére mégis sikerül rákapcsolódniuk a világhálóra, az egyetem weboldalán elolvashatnak egy másolatot igazgatójuk véleményérõl a témával kapcsolatban. Az egyetemi diákszövetség vezetõjének becslése szerint az iskola 7500 tanulójából ezernek van olyan laptopja, amely képesek drót nélküli internetezésre. (MTI) Jól nevelten reklamálni Háromszáz középiskolában harmincötezer diáknak tanítanak szeptembertõl fogyasztóvédelmi ismereteket. A fiatalok megtanulnak mindent, amit egy felkészült fogyasztónak tudnia kell a telefonos pizzarendeléstõl a reklámok hatásán keresztül a bankkártya-használatig. A Budenz József Általános Iskola és Gimnáziumban szeptembertõl szerepel a tanmenetben a fogyasztóvédelem. A tájékozottság nem mindig jelent érettséget. Így amikor azt nézték meg, hogy a tinédzserek mit és miért vásárolnak, a válaszok színtelenül hangzottak. Nagyjából úgy, ahogyan vélhetõleg a szüleiké is: azért, mert szerintem az a legjobb, vagy azért, mert tényleg jó, tényleg olyan klassz. A fogyasztóvédelmi oktatás során nem csak használati útmutatót akarnak adni a gyerekeknek ahhoz, hogy a vásárlás vagy szolgáltatás kapcsán mire figyeljenek. A szaktanár szerint minél korábban ki kell alakítani bennük a tudatos és kritikai vásárlói szemléletet. Az általános iskolákban és gimnáziumokban elkezdõdött képzésben a pizzarendeléstõl kezdve az életbiztosításokon át a netes vásárlás, a légi közlekedés vagy a bankkártya-használat ügymenetéig szinte mindenrõl szó esik, ami egy fogyasztót érdekelhet. Pár éve már több hazai óvodában is bevezettek fogyasztóvédelmi foglalkozást. Ott még nem az internetes vásárlással foglalkoztak, inkább az óvó nénivel kézen fogva kimentek a piacra, és megfigyelték, hogy a hentes bácsi vajon gumikesztyûvel a kezén szeleteli-e fel a szalámit, azt hústûvel helyezi-e el a papíron, és milyen színe van annak a szaláminak. A tananyag az EU-ban már hosszú évek óta mûködõ szakmai program itteni debütálása, szeptembertõl háromszáz hazai iskolában 35 ezer diáknak tanítják a fogyasztóvédelmet. Az anyagot a tanárok visszajelzései alapján korrigálják, ha szükséges, és a magyar viszonyokhoz illesztik. Az OFE szervezésében elkezdõdött egy akkreditált fogyasztóvédelmi tanártovábbképzés is, ahol a szakmai anyagok mellett az iskolai fogyasztóvédelmi program kidolgozásához is kapnak ötleteket a résztvevõk. A foglalkozásokat általában az osztályfõnöki órákba beépítve ÚJ KATEDRA tartják, és az osztályfõnök dönt arról is, melyik órán milyen témakört vegyenek elõ. A foglalkozás inkább gyakorlati jellegû. A diákok reklamálni is megtanulnak. Itthon még jellemzõ, hogy a reklamálást kínosnak érzik az emberek, sokan nem viszik vissza a rossz minõségû árut, inkább az életben nem mennek többet abba a boltba, de nem szívesen szólnak. A gyerekeket nem arra bátorítják, hogy rohanják le a pultosokat vagy éppen az iskolabüfét, és mindenért reklamáljanak, hanem arra, hogy a normális, korrekt reklamálás hozzátartozik a felnõtt élet játékszabályaihoz, ahol mindenki nevel mindenkit: a fogyasztó a kereskedõt, a tanár a diákot és néha például, ha a mobilvásárlás részleteirõl van szó a tinédzser a felnõttet. (Népszabadság) Londoni buddhisták Sellyén A londoni központú Nyugati Buddhista Rend tagjait is várják a sellyei Kis Tigris Gimnázium és Szakiskolában. A Kis Tigris Gimnázium és Szakiskola koncepciójának elemeit a budapesti Belvárosi Tanoda gimnáziumától vette át. A sellyei központú intézmény diákjainak jó része Alsószentmártonból, Gilvánfáról, Kistamásiból és Pettendrõl jár be, de vannak kollégista diákok Borsodból is. A diákok létszáma 150, a tantestületben 12-en vannak, az oktatás pedig Sellyén zajlik a Mezõgazdasági Szakképzõ Iskola termeiben. A Kis Tigris világnézetileg elkötelezett, a többség katolikus, a pettendi és a kistamási diákok pünkösdisták. Közülük néhányan teológiai pályára készülnek. A választható érettségi tárgyak közé akkreditáltatták egyébként a pünkösdista hittant is. Mivel az iskola támogatói között ott van a londoni központú Nyugati Buddhista Rend, a buddhizmust is tervezik beiktatni a választható érettségi tárgyak közé. A rend vezetõi áprilisban látogatnak az Ormánságba és a gimnáziumba. Komoly indiai tapasztalataik vannak a hátrányos helyzetû fiatalok oktatásában, e téren szeretnének segíteni. Koncepciónk kulcsszava az érettségi mondja Derdák Tibor igazgatóhelyettes. Ma hazánkban a fiatalok 70 százaléka érettségizik, de Alsószentmártonban és Gilvánfán a lakosság csak 1 százalékának van érettségije. (Dunántúli Napló)

5 ÚJ KATEDRA Megszûnõ óvodák, eltûnõ iskolák A gyerekszám nem változott, mégis kevesebb az óvoda Aktuális Az elmúlt hetekben vita bontakozott ki az óvoda- és iskolabezárási hullámról, annak mértékérõl. Az alábbi összeállításban amely az Oktatási Minisztérium honlapján található adatokra épül igyekszünk pontos képet adni az intézmények, a pedagógusok és a gyerekek számának alakulásáról. Az összeállítás elsõ részében az óvodák és az általános iskolák helyzetét elemezzük, következõ számunkban pedig a középfokú oktatási intézmények adatait vesszük majd sorra. Az elemzés a 2001/2002- es és 2004/2005-ös tanév közötti idõszakot tekinti át. Az adatok tehát nem tartalmazzák azt a több mint kétszáz intézménybezárást, illetve átszervezést, aminek hatása a jelenleg zajló tanévet érinti. Az óvodák egyes mutatóinak elemzésekor fontos hangsúlyozni, hogy az óvodáskorú népesség száma évek óta változatlan, aminek az az oka, hogy az éves születésszám 1998 lényegében stagnál. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az ebben az intézménykörben tapasztalt változásokat demográfiai okokkal nem lehet magyarázni. 2001/2002-es tanévben gyermek járt óvodába, közülük an állami, önkormányzati intézménybe, míg a nem állami intézményekben mintegy óvodást neveltek. Négy évvel késõbb az elõbbi intézményekben több mint rel csökkent a gyermekek száma, míg a nem állami intézményekben a létszám mintegy 2000-rel emelkedett. A vizsgált idõszak elején összesen 3250 állami, önkormányzati óvoda mûködött (4353 feladatellátási hely), míg a végén már csak 3098 óvodát (4261 feladat-ellátási hely), azaz 2002 és 2005 között 252 ilyen intézmény szûnt meg. Ugyanezen idõszakban a nem állami fenntartású intézmények száma 272-rõl 307-re emelkedett. Az egyházi intézmények száma közel 20%-kal, az alapítványi és más nem állami intézmények száma 10%-kal emelkedett. A gyereklétszám alakulását többékevésbé követte a pedagógusok számának alakulása. Ezt jelzi, hogy az egy pedagógusra jutó gyermekek száma az önkormányzati és az alapítványi fenntartású óvodákban a vizsgált idõszakban lényegében nem változott, elõbbiekben átlagosan 10,6, utóbbiakban 9,1 gyerek jutott egy óvónõre. Az egyházi intézményekben ez a mutató kisebb mértékben változott, a 2002-es 10 gyermek/pedagógus arány 2005-re 10,6 gyermek/pedagógusra változott. Ez azt is jelenti, hogy az állami szektorban csökkent az óvónõk száma, a leépítés 1800 fõt érintett, míg a nem állami intézményekben a létszám mintegy 170 fõvel, 11%-kal emelkedett. Összetettebb a helyzet az általános iskolákat tekintve, hiszen az érintett korosztály létszáma csökkent a vizsgált idõszakban. A 2001/2002-es tanévben még tanuló vett részt nappali általános iskolai oktatásban, míg a 2004/2005-ös tanévben már csak , a csökkenés 6% körül alakult, ami több mint 46 ezer gyereket jelent. Ugyanakkor ebben az intézménycsoportban is megfigyelhetõ a nem állami intézményekbe járó gyerekek létszámának gyors emelkedése. Az egyházi illetve más nem állami finanszírozású intézményekbe járó gyerekek száma a vizsgált idõszakban ról fõre, azaz több mint 15%-kal emelkedett. Az állami, önkormányzati feladat-ellátási helyek tehát ahol ténylegesen az oktatás zajlik három tanév alatt jelentõsen, 3611-rõl 3409-re csökkent. A változás mértéke megegyezik a tanulólétszám csökkenésével, azaz 6%-os. Ugyanezen idõ alatt az egyházi intézmények száma 150-rõl 174-re, az egyéb nem állami fenntartású intézmények száma 91-rõl 107-re emelkedett. Az általános iskolában tanító pedagógusok létszáma is hasonlóan alakult. Az állami, önkormányzati szektorban ben en dolgoztak, ami 3200-zal kevesebb, mint a vizsgált idõszak elején. Az egyházi fenntartású és más nem állami intézményekben emelkedett a tanárok száma: elõbbiekben 852-rõl 1162-ra (36%), utóbbiakban 1202-rõl 1602-re (+33%). Az adatokból kitûnik, hogy ben az állami, önkormányzati intézményekben átlagosan 10,5 tanuló jut egy pedagógusra, addig az egyházi intézményekben 9,9, a többi intézményben pedig csak 8. A vizsgált idõszakban mindhárom intézményi körben néhány tizeddel csökkent az egy pedagógusra jutó gyerekszám. (celia) 5

6 Interjú ÚJ KATEDRA Államilag támogatott továbbképzés? bizonytalanságok a szakirányú továbbképzésben Nagy a bizonytalanság a bolognai-rendszer bevezetése körül. Sok pedagógus nem tudja hova fordulhat kérdéseivel, ezért ebben a hónapban a szakirányú-továbbképzésben bekövetkezõ változásokról készítettünk interjút Mang Béla felsõoktatási helyettes államtitkárral és Princzinger Péterrel, az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatási osztályvezetõjével. Interjú Mang Bélával, az Oktatási Minisztérium felsõoktatási ügyekért felelõs helyettes-államtitkárával Hogyan illeszkedik a szakirányú továbbképzés a Bolognairendszer struktúrájába? A szakirányú továbbképzés a magyar képzési rendszerben posztgraduális képzés, amely azt jelenti, hogy a már oklevelet szerzett, felsõfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezõk a megszerzett ismereteiket speciális irányban elmélyítik, kiegészítik, és errõl újabb szakképzettséget igazoló oklevelet szereznek, mely azonban a végzettségi szintet nem emeli. A szakirányú továbbképzések az új rendszerben is változatlanul és változatlan funkcióval mûködnek. A korábban megszerzett szakirányú továbbképzések milyen végzettségnek fognak megfelelni a most induló új rendszerben? Hol helyezkednek el a háromlépcsõs struktúrában? 1993 elõtt tanfolyami jellegû képzés volt. Az elismerésre vonatkozó jogszabály hiányában munkakör betöltésére, tevékenységre jogosító szakképzettséget nem nyújtott. Ennek ellenére a megszerzett ismereteket továbbképzési ismeretként elfogadták, különösen a szakközgazdász, szakjogász, szakmérnök ismereteket után attól függõen, hogy milyen végzettségi szintet szerzett a szakirányú továbbképzés elõtt az illetõ (egyetemit vagy fõiskolait), a szakképzettsége ennek megfelelõen volt elismerhetõ. 6 Újra kell akkreditáltatni a képzéseket? A szakosító továbbképzésként indult (nem szakirányú továbbképzésként) 1993 elõtti képzéseket az elmúlt egy évtizedben mind akkreditálták. Újabb akkreditáció szaklétesítés tekintetében nem várható. Az adott intézmény intézményi akkreditációja keretében kerül sor a szakmai hitelesítésre. Hogy fog a képzések szerepe megváltozni, milyen szerepe lesz a pedagógusképzésben a szakirányú továbbképzéseknek? A pedagógus-továbbképzésben kétfajta képzés van: tanfolyami és oklevelet adó. A tanfolyami képzés a hétévenkénti kötelezõ továbbképzéshez kapcsolódik. Az oklevelet adó képzést a felsõoktatási intézmények folytatják szakirányú továbbképzésként. Minden valószínûséggel a közoktatásnak továbbra is szüksége lesz arra, hogy az alap- és mesterképzésben diplomát szerzett pedagógusok az életen át tartó tanulás keretében úgy szerezzenek speciális ismereteket, hogy az ne új szakmához, munkakörhöz vezessen, hanem az iskola világában megszerzett diplomára épülve adjon többlet ismeretet. Ha igen, milyen átalakításokat terveznek? A pedagógus-továbbképzés a közoktatás fejlesztési feladatkörébe illeszkedõ feladat, amelyben elfogadott igények alapján a felsõoktatás képzõ félként, a személyi feltételek biztosításában vesz részt. Megváltoznak a korábban megszerzett végzettségek? Kell-e valamilyen újabb vizsgát tenni? Végzettségi szintet nem lehetett szerezni szakirányú továbbképzésben. A szakképzettség továbbra is segíti az alkalmazói szférát. A változás abban várható, hogy a posztgraduális képzés egyértelmûen a felsõoktatás hatáskörébe kerülõ programfejlesztés lesz. Aki idén szeptembertõl vesz részt a szakirányú továbbképzésben milyen változásokra számíthat a képzésben, milyen végzettséget fog kapni? Ahogy már fentebb kifejtettem, azaz a szakirányú továbbképzések az új rendszerben is változatlanul és változatlan funkcióval mûködnek.

7 ÚJ KATEDRA Milyen végzettséget fognak kapni a BA-vel rendelkezõ óvónõk, tanítók? A pedagógusképzésben több professzió van. A többciklusú képzésben alapfokozatot adó képzés a tanító, az óvodapedagógus, a gyógypedagógus, a szociálpedagógus, a szakoktató. A tanárképzés viszont mesterfokozatot adó képzés lesz. A végzettségi szintet csak a mesterképzés emeli, a szakirányú továbbképzés nem. Kiváltja-e egy mesterképzés a szakirányú továbbképzést? Például ha egy tanító elvégzi a mesterképzést, megfelel-e majd a végzettsége szakirányú-továbbképzésnek? Válaszom megegyezik az elsõ pontban kifejtettel, vagyis: nem váltja ki, más a célja. Hogyan változik a besorolása azoknak, akik az új szakirányú-továbbképzési rendszerben fognak részt venni? Amennyiben közalkalmazotti jogviszonyról van szó, a besorolás végzettségi szint szerint történik. Az új felsõoktatási törvény kimondja, hogy ahol jogszabály fõiskolai végzettségi szintet mond, azon alapfokozatot is érteni kell, illetve ahol jogszabály egyetemi szintû végzettséget mond, azon mesterfokozatot is érteni kell. Igaz ez fordítva is. A szakirányú továbbképzés nem módosította a végzettségi szintet, így a besorolás sem. A közoktatás területén a pedagógus-szakvizsga követelményeinek teljesítése tette lehetõvé, hogy a pedagógust szakvizsgázott pedagógus munkakörbe sorolják. Jogszabály határozza meg, melyek a pedagógus-szakvizsgára is felkészítõ továbbképzések. A többi továbbképzés az adott ágazat Kjt. végrehajtási szabályzata szerint a megszerzett második további szakképzettség elismerésére jogosít. Interjú Princzinger Péterrel, az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatási osztályvezetõjével Hogyan illeszkedik a szakirányú továbbképzés a bolognairendszer struktúrájába? A szakirányú továbbképzés eddig hasonló elképzelés szerint mûködött, mint most a bolognairendszer bevezetése után a felsõoktatás, azaz célja, hogy specializáltabb ismereteket szerezzen valaki a már korábban meglévõ végzettségére építve, és így jobban megfeleljen a munkaerõ-piaci változásoknak a diplomája. A szakirányú továbbképzések megjelenésének oka is ez volt eredetileg. A Bolognairendszer is azt tûzte ki célul, hogy az adott területen belül az ember jobban, fokozatosan el tudjon mélyedni szakterületében. A szakirányú továbbképzés szerepében nem várható változás. A korábban megszerzett szakirányú továbbképzések milyen végzettségnek fognak megfelelni a most induló új rendszerben? Hol helyezkednek el a háromlépcsõs struktúrában? A régebben, tehát az új törvény hatálybalépése elõtt megszerzett bizonyítványok érvényességét nem érinti, és az új bizonyítványok értéke pedig megegyezik majd a évi I. törvény alapján kiadottakéval. Újra kell akkreditáltatni a képzéseket? Nem, hiszen az új felsõoktatási törvény lazább elõírásokhoz köti a szakirányú szak továbbképzését, mint a mostani. Szó szerint Interjú így fogalmaz: A szakirányú-továbbképzésben a képzési programot és a tantervet a felsõoktatási intézmény szabadon készíti el, mert nincs olyan fajta minõséghitelesítési szûrõ, mint amilyen a régi törvényben volt. Milyen szerepe lesz a pedagógusképzésben a szakirányú továbbképzéseknek? Ugyanaz lesz a szerepe, mint most, hiszen most is vannak olyan képzések az egyetemeken, amelyek a 7 évenkénti pedagógus akkreditációnak megfelelnek. Ugyanúgy megmarad a pedagógus-szakvizsga. Azt persze nem lehet tudni, hogy a felsõoktatási intézmények nem fordulnak-e majd jobban a közoktatási intézményekhez. Például a master fokozaton a tanárképzésben egybefüggõ szakmai gyakorlatot kell teljesíteni, ami esetleg erõsítheti a közoktatási intézményekkel való együttmûködést, de ez szerintem a szakirányú továbbképzésre nem lesz nagy hatással. Megváltoznak a korábban megszerzett végzettségek? Kell-e valamilyen újabb vizsgát tenni? A már megszerzett végzettségek nem változnak meg, azok, akik fõiskolai szintû tanári oklevelet szereztek, továbbra is fõiskolai diplomával rendelkeznek majd. Különbözeti vizsgát nem kell tenniük. Aki idén szeptembertõl vesz részt a szakirányú továbbképzés- 7

8 Interjú ben milyen változásokra számíthat a képzésben, milyen végzettséget fog kapni? Ugyanolyan oklevelet fog kapni a szakirányú-továbbképzésben résztvevõ, mint eddig, tehát újabb végzettséget, diplomát nem ad a képzés. A szakirányú továbbképzés nem pótolja a masterszintet, azoknak az esetében akik, fõiskolai végzettséggel rendelkeznek Milyen végzettséget fognak kapni a BA-vel rendelkezõ óvónõk, tanítók? A szakirányú továbbképzés ezután sem lesz alkalmas arra, hogy jobb állásba helyezkedjen el az adott óvónõ, vagy tanítónõ. Kiváltja-e egy masterképzés a szakirányú továbbképzést? Nem, teljesen más a funkciója, a masterképzés arra alkalmas, 8 hogy a pedagógus szakmájában mélyebb ismereteket szerezzen és megszerezze a megfelelõ ismereteket a pszichológia és pedagógia területén. A szakirányú-továbbképzés célja pedig, hogy speciális tudást adjon valamilyen területen. Hogyan változik a besorolása azoknak, akik az új szakirányútovábbképzési rendszerben fognak részt venni? A szakirányú-továbbképzés nem befolyásolja a közalkalmazotti besorolás, vagy az elhelyezkedést. Akármennyi szakirányú végzettséggel rendelkezik valaki nem változtat a végzettségén. Az egyetlen olyan szakirányú továbbképzés, amely a pedagógus karrierjében jelent valamit, az a pedagógus-szakvizsga, hiszen 2007-tõl csak olyan személy lehet egy intézmény igazgatója, aki rendelkezik szakvizsgával. Milyen változások várhatóak az új Felsõoktatási törvény életbelépése után? Ami a szakirányú-továbbképzésekkel kapcsolatban újdonság, hogy az új Felsõoktatási törvény rendelkezéseinek megfelelõen a szakirányú továbbképzésekrõl is meg kell jelentetni felvételi tájékoztatót ezentúl. Eddig ilyen nem volt. Az Országos Felsõoktatási ÚJ KATEDRA Iroda megjelentetett tájékoztatót, amelybe az intézmények, ha akartak bekapcsolódtak. Most ez általános kötelezettség lesz. Én azonban biztos vagyok abban, hogy ezt senki sem gondolta végig, ugyanis a szakirányú-továbbképzések egyik jellemzõje, hogy nem egyszerre indulnak, hanem az intézmény az év bármely szakában elindíthatja, akkor, amikor akarja. Ezért nem hiszem, hogy van lehetõség arra, hogy a Felvételi tájékoztatóhoz hasonló kiadvány jelenjen meg ezzel kapcsolatban. Amit a szakirányú-továbbképzéssel kapcsolatosan még bizonytalannak látok, hogy lehet államilag támogatott. Eddig ezek jellemzõen költségtérítéses képzések voltak. A törvény megszabja, hogy államilag finanszírozottá kell tenni a képzésre felvettek bizonyos hányadát, de nem írja, hogy pontosan hogyan. Mert a törvény ezt a képzést összemossa a doktori programmal. Azt írja a törvény, hogy a doktori képzésre és a szakirányú-továbbképzésre összesen a master képzésre járók létszámának 10%-át lehet felvenni, de azt nem határozza meg, hogy ebbõl hány százalék lehet a doktori képzésben résztvevõk száma és menynyi a szakirányú-továbbképzéseseké. Valószínûleg felmenõ rendszerben évek múlva lehet majd ezt a szabályt alkalmazni. Elõször 2009-ben fog látszani, hogy mennyi a masterképzésbe belépõk száma, és 2011-ben, hogy ennek mennyi a 10 %-a, azaz addig teljes a bizonytalanság. A törvény elõírásait figyelembe véve elõször majd 2011-ben lehet felvenni államilag finanszírozott szakirányú továbbképzésre valakit. A master képzések viszont már idén is indulnak, ha jól tudom? Igen indul master képzés idén, de, hogy számítják majd ki az államilag finanszírozott keretszámot azt nem tudni, hisz a törvény elõírásait elõször 2009-tõl kell alkalmazni a masterképzés esetében. Itt egyébként a BA-re felvett diákok létszámának 35%-a lehet majd államilag finanszírozott. De hogy 2009-ig mi lesz, azt senki sem tudja. Endrõdy Orsolya összeállítása

9 ÚJ KATEDRA Aktuális Kormánypárti politikusok felnõttszerepekben Vitatott tartalmú tankönyv az OM háttérintézményébõl A Sulinova Kht. által terjesztett Felnõttszerepekben címû tankönyv azért került nemrégiben a viták kereszttüzébe, mert szocialista és szabad demokrata politikusok heti rendjét mutatta be a diákoknak. A különbözõ programcsomagok, melyek az Oktatási Minisztérium támogatásával közel 50 ezer diákhoz és kétezer tanárhoz jutottak el, a felnövekvõ generációkat készítik fel a felnõtt életben betölthetõ hivatásokra. Számos iskola használja a fent említett Felnõttszerepekben címû tankönyvet, melyet egy, a Sulinova kth által terjesztett programcsomag részeként kaptak meg a térségi iskola-és óvodafejlesztõ központok. A programcsomag, melyet szeptemberétõl terjesztettek, a szociális, életviteli és környezeti elnevezésû kompetenciaterülethez kapcsolódik. Az OM szerint az iskolásoknak fontos felkészülni az életükben néhány év múlva bekövetkezõ változásokra, így munkahelyi, magánéleti és egyéb szituációkra, problémák kezelésére, melyben hasznos segítséget nyújt a munkafüzet, mint állították. A munkafüzetet részben uniós forrásokból finanszírozták, s pályázat útján juthattak hozzá az iskolák, amelyeknek a Sulinova fizetett is a kipróbálásért. Egy a neve elhallgatását kérõ pedagógus kifejtette, hogy a nyertes iskoláknak nincs választásuk, ki kell próbálniuk a gyerekeken a tananyagot. Mint mondta, felháborítónak tartja, hogy egy bizonyos politikai oldalt népszerûsítenek az amúgy is gyenge minõségû tankönyvben. A pedagógus által említett táblázat egy anonim miniszter heti menetrendjét mutatja be a diákoknak: hétfõn a Parlamentben dolgozik, szerdán koraeste a Klubrádiónak nyilatkozik, csütörtökön üzemcsarnokot avat, pénteken beszélget munkatársaival és az MSZP kongreszszusán vesz részt, szombaton pedig a piacon vásárol, és barátaival vacsorázik. A másik politikuspélda egy parlamenti párt vezetõségi tagja, a párt ifjúsági tagozatának elnöke, városi alpolgármester, hétfõn többek közt egy érdi szociális térképrõl egyeztet. A könyvbõl aligha érthetõ félre, hogy Csõzik László szabad demokrata ügyvivõrõl van szó, aki az Új Generáció elnöke volt, Érd alpolgármestere és az SZDSZ vezetõségi tagja. Csõzik az üggyel kapcsolatban egy napilapnak elismerte, hogy róla szól az utalás, s valóban elkérték tõle heti programját, ám nem tudta, hogy egy könyvben szerepel majd. A botrány kitörése után a Sulinova Kht szakmai igazgatója, Pála Károly azt nyilatkozta, hogy a könyv szerkesztõje a hibás, hiszen nem elég körültekintõen járt el, így maradhattak benne politikai hovatartozásra való utalások. A 19 intézménybe és 529 gyermekhez eljutott kísérleti tankönyv a piacon nem terjeszthetõ, néhány hét múlva átdolgozzák, jelentette be Pála január közepén. Végül a minisztérium visszavonta és újranyomta a szocialista és szabaddemokrata politikusokat heti életritmusuk és munkarendjük által népszerûsítõ könyvet. Mint a Sulinova Kht. az iskoláknak kiküldött levelében fogalmazott: Az oktatási programcsomag Felnõttszerepekben címû tanulói munkafüzetébe hibás szöveg került. Az Ahogy a testünkkel bánunk címû fejezet egyoldalú példaanyagot tartalmaz, ezért ebben a formában nem szerencsés. Kérjük Önöket, szíveskedjenek intézkedni arról, hogy a modul e fejezetének tanítását a pedagógus kollégák átmenetileg függesszék fel. Az átdolgozásra begyûjtendõ tankönyvek kidolgozását, megjelentetését és terjesztését az OM háttérintézménye irányította, és közpénzbõl finanszírozta egy többmilliárdos oktatási program keretein belül. A Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének (TVOT) vezetõje, Koller Lászlóné azt nyilatkozta, hogy furcsának találja, hogy az állam a Sulinován keresztül ismét beavatkozik a tankönyvpiacba, hiszen a Nemzeti Tankönyvkiadót már privatizálták. A TVOT ezt azért is felháborítónak tartja, mert a Sulinovát a versenybõl kivéve, más tankönyvkiadók fölé helyezték, másrészt a Sulinova nem tagja a TVOT-nak, és hazánkban jelenleg csak olyan kiadó terjeszthet könyvet, mely ennek a testületnek tagja. Koller Lászlóné hozzátette: a Kht. a tankönyvek teszteléséért pénzt is ad az iskoláknak. Az OM sajtóreferense, Szántó Gabriella szerint azonban a Sulinova nem tankönyveket, hanem programcsomagokat fejleszt, és a tananyagot kipróbáló tanároknak adnak csupán szerény díjazást. A sajtóbotrányra való reakcióként végül állítólag a Sulinova Kht. megszakította szakmai kapcsolatát a Felnõttszerepekben címû könyv szerkesztõségével. Ez a hír azért érdemel különös figyelmet, mert tudomásunk szerint közülük többen ma is a Sulinova Kht. munkatársai. Így többek között továbbra a minisztériumi háttérintézmény munkatársa a könyv projektvezetõje Czike Bernadett, a kulturális miniszter, Bozóki András felesége, Puskás Aurél, aki a Sulinova keretein belül mûködõ Nemzeti Koordinációs Központ vezetõje. (usagi) 9

10 Tanulmány Az egyenlõtlen egyéni életkezdési esélyek kiegyensúlyozásában a kora gyermekkori nevelés az egyik leghatékonyabb eszköz. Rendkívül fontos, hogy az oktatásügyi szakértõk és döntéshozók számára pontos információk álljanak rendelkezésre a kora gyermekkori nevelést biztosító közoktatási intézmények, az óvodák jelenlegi állapotáról, az óvodákban szükséges tartalmi és tárgyi vonatkozású fejlesztési szükségletekrõl, igényekrõl. A reális helyzetfeltárás és helyzetértékelés érdekében a Commitment Pedagógiai Intézet országos felmérést végzett óvodapedagógusok és az óvodai szolgáltatásokat igénybevevõ szülõk között. A vizsgálat célja az volt, hogy megismerjük a közoktatási intézmények mûködési feltételeinek biztosítottságát, mind az eszközellátottság, mind a személyi feltételeket illetõen. 25% 20% 15% 10% 5% 0% Egészséges életmódra nevelés Környezeti nevelés Hagyományápolás Anyanyelvi nevelés Mozgáskultúra Érzelmi nevelés Alapelvünk szerint, nem kívülrõl, a külsõ szakértõ szemével akartunk egy helyzetképet felvázolni, és fejlesztési irányokat, szükségleteket meghatározni, hanem sokkal inkább kíváncsiak voltunk az érintettek (szülõk, óvónõk, óvodavezetõk) véleményére, helyzetértékelésére, az általuk megfogalmazott szükséges teendõk megismerésére. A felmérés kérdõíves módszerrel történt, a válaszadás önkéntes volt. A vizsgálat eredményei 241 óvodavezetõ, 769 óvónõ és 1132 szülõ válaszain alapulnak. A vizsgálatban résztvevõ intézmények lefedik az ország teljes területét, az ország óvodáinak mintegy 7%-át érintik. Nevelési területek kiemelt feladatként Játék Egyéni kép. ÚJ KATEDRA Milliárdos fejlesztésekre lenne szükség az óvodákban Felmérés a óvodai nevelés helyzetérõl A Commitment Pedagógiai Intézet, Magyarország legnagyobb oktatási szolgáltatója több, mint 200 óvoda bevonásával 2005 végén és 2006 elején. A felmérésbõl kiderül, az óvodák jelentõs része komoly gondokkal küzd, sok helyen még a székek és asztalok területén is hiányosságok mutatkoznak. Az összesen majdnem kétezer, óvodavezetõk, óvónõk és szülõk bevonásával kitöltött kérdõívek tanulsága szerint a számítástechnikai eszközök osztogatása helyett az udvari játékok és a fejlesztõ játékok beszerzését kellene támogatnia a minisztériumnak. Mûvészeti nevelés Közösségi nevelés Értelmi nevelés 1. ábra SNI-sek fejlesztése Személyiségfejlesztés Felzárkoztató nevelés Erkölcsi nevelés Testi nevelés Vallási nevelés Nemzetiségi nevelés Zenei nevelés Komplex nevelés Közlekedésre nevelés Inkluzív nevelés Integrált nevelés A vizsgálat során betekintést nyertünk az óvodák mûködési feltételeibe. Megismertük a személyi és tárgyi erõforrásaikat, körülményeiket, tartalmi fejlesztési elképzeléseiket. A kutatás legfontosabb tapasztalatai az alábbiakban összegezhetõk: Az óvodák a hagyományos emberi értékeket, nevelési területeket részesítik elõnyben mindennapi munkájuk során. Ezek a törekvések találkoznak a szülõk elvárásaival. Gondot okoz a mindennapi munkában a speciális igényû gyermekek nevelése, mert a szükséges képesítésekkel nem rendelkeznek az óvodapedagógusok, ill. a tanár továbbképzési rendszer nem ösztönzi a hiánypótló képesítések megszerzését. A tárgyi feltételek helyzete elégtelennek és ellentmondásosnak nevezhetõ, hisz egyszerre van jelen az elemi szintû eszközök, felszerelések hiánya, valamint állami oldalról a jelen helyzetben feleslegesnek és pazarlónak tûnõ költekezés megjelenése. A fejlesztési területeket és a továbblépési irányokat az óvodahasználók pontosan képesek meghatározni, erre a tudásra az oktatás különbözõ szintû döntéshozóinak építeniük kellene. 1. Mit tekintenek kiemelt feladatuknak az óvodák? Az óvodavezetõk intézményeik nevelési programjából összesen 24 féle nevelési területet neveztek meg (1. ábra), mint kiemelt feladatot 477 említési számmal. A nevelési terüle- 10

11 ÚJ KATEDRA Tanulmány tek közül kiemelkedik az egészséges életmódra nevelés (22%) és a környezeti nevelés (14%). Ezeket követi a hagyományápolás (10%) és az anyanyelvi nevelés (9%) E négy terület említésének száma meghaladja az összes említés több, mint felét (55%). A sorban ezeket a mozgáskultúra, az érzelmi nevelés, a játék, az egyéni képességfejlesztés következik, amelyek összességében az említések 24%-át teszik ki. Az óvodák tehát a klasszikus értékeket, nevelési területeket részesítik elõnyben meghatározó módon, más területek érintõlegesen kerültek kiemelésre, s teljesen hiányoznak a technikai környezet fejlõdésével kapcsolatos területek. Ez természetes is, hiszen óvodás korban a gyermekek elõször a természeti környezettel, az õket közvetlenül körülvevõ világgal ismerkednek meg, s csak ezt követi a mûvi környezet megismerése. 2. Mit tartanak legfontosabb nevelési feladatnak az óvodapedagógusok és a szülõk? A szülõk és az óvónõk az óvoda legfontosabb feladatainak a szokásrendszer és a társas kapcsolatok kialakítását, valamint az egészséges életvitelre nevelést tartják. Ezek a nevelési területek az elsõ helyre rangsorolt feladatok 70%-át alkotják. A rangsor végére tendenciaszerûen az idegen nyelvi kommunikáció és a számítógép használat került. Tehát az óvodák 95% sorolta ezt a két tevékenységet a legkevésbé fontos óvodai százalékos arány Speciális végzettségű óvónők szükségessége 66 Logopédus 50 Fejlesztõ pedagógus Pszichológus Gyógypedagógusi végzettség 25 Gyógytornász 3. ábra 7 MEGNEVEZÉS válaszok száma feladatnak, ami egyértelmûen azt jelzi, hogy ezeket a tevékenységeket a megkérdezettek döntõ többsége egyáltalán nem tartja fontosnak ebben az életkorban. 3. Mennyire fontosak az egyes tevékenységek az óvodákban? A szülõk és az óvónõk által értékelt tevékenységek között a legtöbbször a mesehallgatás, vers és mondókamondás kapott ötöst (5). Ugyanakkor nehéz különbséget tenni az egyes tevékenységek kapcsán, hisz a felmérésben közremûködõk hasonló fontosságot tulajdonítottak a legtöbb tevékenységi formának: a tíz konkrétan megnevezett tevékenységi forma közül nyolcnak az átlagpontszáma a skála alapján 4,0 és 4,7 között van (2. ábra). Szembetûnõ ugyanakkor, hogy két tevékenység nem illeszkedik a sorba, a számítógépes játék és az idegen nyelvi játék, melyek átlagpontszáma 2,1. E tevékenységeket tehát az óvodahasználók nem tartják fontosnak sem saját munkájukban, sem az óvodai életben. ECDL vizsga Alapfokú számítógépkezelõi tanfolyam 4. A személyi feltételek biztosítottsága az óvodákban össz. pont ÁTLAG Az adott tevékenységet a legfontosabbnak tekintők aránya Mesehallgatás, vers ,7 89% Mozgásos játék ,7 81% Rajzolás, mintázás, kézi ,7 79% Énekes játék, bábozás ,5 69% Séta kirándulás ,3 55% Matemat., anyanyelvi tap ,2 54% Munka jellegű játékos tev ,3 50% Konstrukciós játék ,0 41% Egyéb, ,8 12% Idegen nyelvi játék ,2 4% Számítógépes játék ,0 2% Konduktor Egyéb 2. ábra Miközben természetesnek tekintetük, hogy az óvodákban szakképesítéssel rendelkezõ óvónõk foglalkoznak a gyerekekkel, a nevelési programokban megfogalmazott s nyilvánvalóan indokolt célkitûzések megvalósításához gyakran nem rendelkeznek felkészült szakemberrel. A felmérésben szereplõ óvodák alig harmadában (30%) nyilatkoztak úgy, hogy rendelkeznek a program megvalósításához szükséges szakemberekkel. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az intézmények több mint kétharmadában nem biztosítottak hiánytalanul a személyi feltételek a tervezett programok megvalósításához. Az óvodavezetõk által nyilvántartott speciális képesítések érdekes képet mutatnak. Majdnem minden óvodában (90%) az óvónõk rendelkeznek valamilyen egyéb képesítéssel az óvónõi mellett, mely jelez egy szerteágazó érdeklõdést és jelentõs személyi ambíciót a humánerõforrás területén. Az óvónõk legnagyobb számban alapfokú számítógép-kezelõi tanfolyamot végeztek, és ECDL vizsgával rendelkeznek. A vizsgálatba bevont óvodákban átlagosan három-négy olyan óvónõ dolgozik, aki valamilyen a számítógép használatával kapcsolatos képesítéssel rendelkezik. Ugyanakkor a gyógytornász, a gyógypedagógusi, a logopédus, a pszichológus, és a konduktor végzettségek együttes száma és aránya sem éri el az ECDL vizsgával rendelkezõk számát és arányát 11

12 Tanulmány az óvodákban. Azonban a speciális képzettségek iránti igény mint ahogyan azt a késõbbiekben bemutatjuk ezzel éppen ellentétes. Az óvodavezetõk szerint a következõ speciális képesítéssel rendelkezõkre szakemberekre lenne leginkább szükség az óvodákban (3. ábra): Az óvodák kétharmadában (66%) szükség lenne logopédusra. Minden második óvodában hiányzik a fejlesztõ pedagógus. Az intézmények több mint 40%- ában szükség volna pszichológusra és gyógypedagógusra. Jelentõsnek mondható a gyógytornász igény is: minden negyedik óvodában szükség volna rájuk. A megnevezett képesítések között a legkisebb igény a számítástechnikai képesítés szükségességére irányult (4%). Az óvónõk a leghasznosabb továbbképzésként ítélték meg, az egyénre szabott képességfejlesztést támogató képzéseket (4. ábra). A válaszadók 72%-a tartotta a legfontosabbnak ezt a területet. Nagyon hasznosnak minõsítették még a tanulási zavarok felismerését, a speciális igényû gyermekek fejlesztését és a fejlesztõ játékok alkalmazását segítõ továbbképzéseket. 12 MEGNEVEZÉS válaszok száma A legtöbb továbbképzést, közel hasonló módon, hasznosnak gondolják a válaszadók, ugyanakkor feltûnõen alacsonyra értékeltek két területet: az alapfokú számítógép-kezelõi tanfolyamot és az idegen nyelvi képzéseket. Ez a kérdés ráirányítja a figyelmet a továbbképzési rendszer hiányosságaira és ellentmondásos voltára. Az óvodapedagógusok jelentõs számban rendelkeznek alapfokú számítógép kezelõi végzettséggel, ugyanakkor õk mondják, hogy ilyen speciális végzettségre valójában nincs is szükség az óvodában. Se a szülõk, se a nevelõk nem tartják fontos feladatnak és fejlesztésre érdemes tevékenységnek a számítógépekhez kapcsolódó. 5. Megoldott-e az óvodákban a speciális ellátást igénylõ gyerekek fejlesztése? Az óvodavezetõk több mint fele (60%) nyilatkozott úgy, hogy nem megoldott a fejlõdésben elmaradt vagy sérült gyermekek speciális fejlesztéséhez szükséges (szakszolgálati) ellátás. A kérdõíven az óvodavezetõk össz. pont ÁTLAG Az adott tevékenységet a legfontosabbnak tekintők aránya Egyénre szabott képességfejl ,6 72% Tanulási zavarok felismerése ,4 64% Speciális ig. fejlesztése ,4 63% Fejlesztő játékok ,3 59% Hátrányos helyzetűek felzárkózása ,3 57% Mozgásproblémák javítása ,4 55% Kreativitás fejlesztése ,2 52% Néphagyomány, népi játék ,1 42% Matematikai készségek fejlesztése ,0 36% Vizuális, művészeti képzés ,9 34% Tevékenységek szervezése ,6 32% Alapfokú számítógépkezelői tanfolyam ,7 9% Egyéb, ,6 9% Idegen nyelv tanítása kisgyerekkorban ,0 3% 4. ábra maguk határozhatták meg az ellátást igénylõk arányát. A gyermekek 20%- os arányáig, az óvodák több mint kétharmadában (69%) jeleztek ilyen igényt, azaz igényel(ne) valamilyen ÚJ KATEDRA speciális fejlesztést a gyermekei számára. Ez az arány 21-40% közötti az óvodák 27%-ban. A kérdés rávilágít a szakszolgálati ellátás hatalmas hiányosságaira, és arra, hogy milyen nagy azon gyermekek aránya, akik az adott korosztályon belül speciális fejlesztésre szorulnak. 6. Milyen mértékben rendelkeznek az óvodák a kötelezõ (minimális) eszköz és felszerelési jegyzékben elõírtakkal? Az óvodavezetõktõl beérkezett adatfeldolgozás eredménye szerint a vizsgált óvodák között csak három (a vizsgált óvodák 1,2%-a) olyan található, amely a törvényben meghatározott elõírásoknak mind a helységek biztosítása, mind a bútorzat, berendezés, mind a játékok és egyéb eszközök, mind a tisztálkodási és egyéb felszerelések területén megfelel az elõírásoknak. Az eszköz és felszerelési jegyzékben elõírtaknak nem felel meg: A helységek biztosítása területén: az óvodák 84%-a A bútorzat, berendezés területén: az óvodák 79%-a Tisztálkodási és egyéb felszerelések területén: az óvodák 57%-a Fejlesztõ játékok és egyéb eszközök területén: az óvodák 86%-a A hiányzó helyiségek sorában a legtöbbször nevezték meg elsõ helyen a tornaszobát, mely így az óvodák 44%-ában hiányzik! A helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyak területén a leg-

13 ÚJ KATEDRA Tanulmány 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% Udvari játékok 35% Fejlesztõ játékok 14,6% Fejlesztések az óvodában Fejlesztõszoba 10% 5% 5% 5% 2% nagyobb hiány asztalokban és székékben mutatkozik, az óvodák pontosan 50%-ában ez a legszükségesebb hiányzó berendezés. A tisztálkodási és egyéb felszerelések vonatkozásában a legrosszabb a helyzet a mosdók, WC-k területén. Az óvodák 32%-ában ezen a téren itt van a legnagyobb elmaradás. A fejlesztõ játékok és egyéb eszközök területén a legsiralmasabb a helyzet, hisz itt tudták az óvodák a legkevésbé teljesíteni a jogszabályi követelményeket. A hiány területek között elsõ helyen szerepelnek az udvari játékok, melyeket az óvodák 23%-a sorolt elsõ helyre a hiányzó eszközök közül. Kézmûves tev. Bútorzat Sportszer ek 5. ábra Mesekönyvek Egyéb gyobb lemaradást. (5. ábra) Az óvodák tehát határozott fejlesztési elképzelésekkel rendelkeznek, tudják, mire lenne leginkább szükségük a rájuk bízott gyermekek személyiségének fejlesztéséhez. Szembeötlõ az a tény, hogy a felmérésben résztvevõ óvodák közül senki sem jelölte elsõ helyen az idegen nyelvi játékokat és a számítógép gyermekeknek és játékprogramokat, mint fejlesztési igényeket. Az óvónõk és a szülõk kérdõíveinek feldolgozása után egybeesést tapasztaltunk ebben a kérdésben is. Közös véleménynek tekinthetõ, hogy a legnagyobb igény az udvari és a fejlesztõ játékokra van, a számítógépes fejlesztéseket ugyanakkor mindösszesen a válaszadók 1%-a említi a ragsor elején. 2% Sószoba 2% Szám ítógép 0% Idegen nyelvi játékok 0% 8. Milyen és mekkora összegû fejlesztéseket terveznek az óvodák ebben a nevelési évben? A tervezett programok rendkívül összetettek és szerteágazóak. (6. ábra) A legtöbbször említetik az épületeket, melyek az összes fejlesztés 31%-át jelentik. A konkrét említések legtöbbször a fejlesztõ eszközökkel kapcsolatban fogalmazódtak meg (73 alkalom), ez az összes hivatkozások számának 13%-a. A fejlesztõ eszközöket követi a karbantartás, felújítás, a bútorvásárlás tervezése és az udvari játékok beszerzése. A konkrét tervek összefüggést mutatnak az elõzõekben tárgyalt igényekkel, valamint tartalmazzák mindazokat a hiánypótlásokat, amelyek szükségesek az intézmény folyamatos mûködtetéséhez. Az óvodák közül legtöbben, a válaszadók negyede, 2-5 millió forint közötti összegben határozza meg, fejlesztési szükséglete nagyságát. Mindent összevetve, az óvodák 75%-a milliós nagyságrendben gondolkodik, de 25%-uk csak néhány százezer forintot tervez fejlesztésre ebben a nevelési évben. Filep Miklós közoktatási szakértõ A 2005/2006. nevelési évben tervezett óvodai fejlesztések 7. Hogyan képzelik el, az óvodahasználók, az intézmény jövõjét, milyen fejlesztésekre lenne szükség az óvodákban? Az óvodavezetõknek rangsorolni kellett a megadott lehetõségeket, melyek teljes egészében lefedték az óvodai tevékenység keresztmetszetét. A rangsor elejére az udvari játékok kerültek, magasan megelõzve minden más fejlesztési irányt. Ez szoros összefüggést mutat a kötelezõ eszköz és felszerelés jegyzékben található hiányosságokkal, ahol a fejlesztõ játékok területén a legnagyobb a lemaradás, s azon belül is az udvari játékoknál jelezték az intézmények a legna- Említések száma Fejlesztő eszközök Bútor Könyv/Hangszer Sport,- és tornaszer Játékok Homlokzat felújítás Szemléltető Konyha,eszközök 6. ábra Udvar felújítás Ágynemű Irodai eszközök 13

14 Fogalomtár Fogalomtár A közoktatásban dolgozók egyre több olyan rövidítéssel, új fogalommal találkoznak, amelyeket rendszeresen olvasnak, hallanak a különbözõ megnyilatkozásokban, hivatkoznak rájuk, de logikus egymásra épülõ magyarázatuk csak nehezen kereshetõ össze, itt induló sorozatunkban ezt az idõt próbáljuk megtakarítani olvasóinknak. E havi lapszámunkban folytatjuk a közoktatási és köznevelési tanácsokról, bizottságokról szóló összeállításunk. OKB Országos Kisebbségi Bizottság Az oktatási miniszternek a nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai neveléssel, iskolai oktatással, kollégiumi neveléssel kapcsolatos döntéseinek elõkészítésében az Országos Kisebbségi Bizottság vesz részt. Az Országos Kisebbségi Bizottságba egy-egy tagot delegál minden országos kisebbségi önkormányzat. Az OKB jogállása a legtöbb esetben megegyezik az OKNT jogállásával. Ezeken felül az OKB egyetértése szükséges a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve, illetve a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásához. Az Országos Kisebbségi Bizottság véleményét ki kell kérni a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai oktatáshoz készült könyv tankönyvvé nyilvánítása elõtt. ODJT Országos Diákjogi Tanács Az oktatási miniszter tanulói jogokkal összefüggõ döntéseinek elõkészítésében Országos Diákjogi Tanács mûködik közre. Az ODJT véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet, állást foglalhat a tanulói jogokat érintõ bármilyen kérdésben. Az ODJT kilenc tagból áll, amelynek három tagját az oktatási miniszter, három tagját a hat-tizennégy éves, három tagját pedig a tizenöt-tizennyolc éves tanulók képviseletét ellátó országos diákszervezetek delegálják. Itt olyan országos diákszervezetek jöhetnek szóba, amelyekben a tagok többsége az adott korosztályból kerül ki, továbbá alapszabályában meghatározott célja szerint, valamint tevékenységében a tanulók képviseletét vagy annak elõsegítését látják el. ÚJ KATEDRA vizsgarendszer, az oktatási információs rendszer és az akkreditációs mechanizmusok mûködésének összhangját, felel az értékelési rendszer szakszerûségének biztosításáért, és amely meghatározott kérdésekben önálló döntéshozatali felhatalmazással rendelkezik. Az NKÉT illetékességi körébe tartozik például: Mindenekelõtt véleményezi, és nyomon kíséri a nemzetközi tanulói teljesítménymérésekben való magyar részvételt és az ott elért eredményeket. Meghatározza a központi tanulói teljesítménymérések célját és területeit. Szakmai felügyeletet lát el az Országos Kompetenciamérés kereteinek és tartalmának kialakításában. Véleményezi a minõségértékelési tevékenységek alapjául szolgáló mérési- és vizsgakövetelmény-rendszert, az akkreditációs követelményeket és az indikátorokat. Meghatározza az országos közoktatási törzsindikátorrendszer tartalmát. Véleményezi a minõségértékeléssel összefüggõ országos politikákat, stratégiai dokumentumokat és jogszabálytervezeteket, ezekkel kapcsolatos ajánlásokat dolgoz ki. Javaslatokat fogalmaz meg a minõségértékelési rendszer támogatásáról, fejlesztésérõl és összehangolásáról. Szerepet vállal az értékeléspolitika kommunikációjában. A Tanács illetékességi körébe tartozó kérdésekkel kapcsolatban kutatásokat és elemzéseket rendel meg, és külsõ szakértõket vonhat be. A Tanács titkársági teendõinek ellátását és döntéseinek, ajánlásainak nyilvánosságra hozatalát az Oktatási Minisztérium biztosítja. NKÉT Nemzeti Közoktatási Értékelési Tanács Az oktatási miniszter szeptember 30-án létrehozott tanácsadó testülete. Az egységes közoktatási minõségértékelési rendszer szakmai irányító és koordinációs testülete. Az NKÉT országos szinten biztosítja az intézményértékelési rendszer, a tanulói teljesítménymérési rendszer, az állami 14

15 ÚJ KATEDRA Választások 2006 A tehetség sikere MAGYAR SZOCIALISTA PÁRT Azt valljuk, hogy a tudás kapocs egyén és közösség között. A közösségnek ugyanis felelõssége: megtegyen mindent azért, hogy tagjai tanulhassanak, és többet tudhassanak, mint az elõdeik, vagy a velük versengõ társaik. Az egyénnek pedig felelõssége: ezt a tudást úgy használja fel, hogy annak ne csak õ, de szûkebb, sõt tágabb közössége is haszonélvezõje legyen. Ezért adunk megkérdõjelezhetetlen elsõbbséget az oktatás és a képzés teendõinek. Partnernek tekintjük a tanárokat és minden tanulni vágyó honfitársunkat. 1. Jobb és igazságosabb oktatást akarunk, amely az esélykülönbségeket csökkenti. Arra törekszünk, hogy a lehetõ legtöbb gyermek óvodába járhasson a saját településén. Az a célunk, hogy a diákok és a pedagógusok az oktatási rendszer minden szintjén otthon érezhessék magukat iskolájukban. Az iskola és a család együtt készítse fel a fiatalokat a továbbtanulásra, illetve a sikeres társadalmi beilleszkedésre. Minden gyermek és fiatal alapvetõ joga, hogy olyan iskolába járhasson, amely gyermekközpontú; amely korszerû oktatási tartalmakat közvetít és sokoldalú készségeket fejleszt; amely a rendelkezésre álló forrásokat takarékosan és célszerûen hasznosítja; amely együtt neveli, integrálja a különbözõ társadalmi körülmények között élõ gyermekeket; amely magas színvonalú tárgyi környezetet, jó segédeszközöket biztosít és jól felkészült, önálló, megbecsült pedagógusokat foglalkoztat. Új iskola-felújítási programot valósítunk meg, amely méltó környezetet, európai szintû oktatási infrastruktúrát alakít ki hazánkban. Megõrizzük az iskolák pedagógiai szabadságát, mert egy sokszínû társadalomban csak a sokszínû iskola lehet sikeres. A közoktatás további fejlesztését a pedagógusokkal együtt tervezzük és végezzük, ezzel nyugalmat és kiszámíthatóságot biztosítunk az iskolai életben. A közoktatás hatékonyabb finanszírozása a gyermekek és a fiatalok teljesítményképes tudásában, a hátrányban lévõk gyorsabb felzárkóztatásában, vagyis az eredményekben nyilvánuljon meg. Minderrõl hiteles mérési, értékelési, ellenõrzési és minõségbiztosítási rendszer adjon a közoktatás szereplõinek és a társadalomnak is megfelelõ tájékoztatást. Világossá tesszük az állami kötelezettségek és az iskolafenntartói feladatok elkülönülését. Ha szükséges, kiegészítõ támogatások nyújtásával is hozzájárulunk, hogy az alsó tagozatos osztályok a kistelepüléseken is fennmaradhassanak. Felelõsséget vállalunk azért, hogy minden iskola köteles legyen felvenni valamennyi területi illetékességi körébe tartozó gyermeket, a más területrõl jelentkezõk ne szoríthassanak ki senkit a közeli iskolából. Gondoskodunk a tananyagok folyamatos áttekintésérõl, illetve a tananyagcsökkentésrõl. A középfokú tanulás elõsegítése érdekében megerõsítjük a kollégiumi intézményrendszert. 2. Kiteljesítjük a felsõoktatás átalakítását. Az új felsõoktatási törvény megteremtette a többciklusú, lineáris, ún. bolognai képzési rendszer széleskörû bevezetésének lehetõségét. Arra törekszünk, hogy az alap, a mester- és a doktori képzés, valamint a felsõfokú szakképzés kielégítse mind a magasabb képzési ciklusok elméleti, mind a munkaerõpiac gyakorlati igényeit. Ez a tantervek folyamatos szerkezeti és tartalmi fejlesztését igényli. A kormányzati ciklus négy éve alatt 175 milliárd forintot fordítottunk a felsõoktatás külsõ-belsõ megújítására. A következõ években folytatjuk a felsõoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztését, a kollégiumi férõhelyek növelését. Új hallgatói szociális rendszert alakítunk ki, hogy a leginkább rászorulók is tanulhassanak a felsõoktatásban. Amióta létezik magyar felsõoktatás, az elmúlt négy évben tanultak a legtöbben magyar egyetemeken és fõiskolákon. Az a célunk, hogy minden fiatal használható ismereteket és készségeket szerezzen, hogy ennek révén tehetségének és képzettségének megfelelõ munkahelyet találjon magának, és legyen igénye tudásának folyamatos bõvítésére is. Amit a pályakezdõ fiatalok érdekében a 100 lépés programmal elkezdtünk, folytatjuk a jövõ- 15

16 Választások 2006 ben is: felkészítjük a hallgatókat és az intézményeket az új képzési szerkezet következményeire, biztosítjuk a felsõfokú alapképzésbõl kikerülõ hallgatók jobb munkaerõ-piaci beilleszkedését segítõ eszközöket. A felsõoktatási intézményeket autonóm oktatási és tudományos kutatási intézményeknek tekintjük, s az új törvényben kibõvített jogaik és lehetõségeik érvényesítését segítjük. A felsõoktatás stratégiai ágazat, amelynek mûködtetésében az összes szereplõ széles körû bevonása, a demokratikus képviseleti elv, az átláthatóság, a hatékonyság, valamint a minõségbiztosítás és a hallgatókkal, az oktatókkal, kutatókkal szemben támasztott követelmények teljesítésének folyamatos és nyilvános értékelése az elsõdleges. A legfontosabb a felsõoktatás magas színvonala, minõsége és korszerûsége, ezért a magyar felsõoktatást úgy fejlesztjük, hogy az az európai felsõoktatási térség versenyképes szereplõje legyen. 3. A szakképzési és felnõttképzési rendszert a munkaerõpiac gyorsan változó igényeinek megfelelõen rugalmasan fejlesztjük. Új szakképzési központokat létesítünk. A gyakorlati képzés követelményeit már a 9. évfolyamon érvényesítjük és súlyának növelése érdekében támogatjuk a tanulói szerzõdések bõvítését. Növeljük a képzés lehetõségeit a hiányszakmákban, hogy kielégítsük a gazdasági fejlõdés elõre tervezhetõ igényeit. E területen is szélesítjük a hátrányos és különösen nehéz helyzetben lévõ résztvevõk támogatásának formáit. A szak- és felnõttképzésben kiemelten támogatjuk az élethoszszig tartó tanulás feltételeinek tartalmi, módszertani és szervezeti bõvítését. 4. A magyar kultúra hazánk névjegye a nagyvilágban, nemzetünk hagyományainak és alkotókészségének legcsodálatosabb bizonyítéka. Megõrizzük és elevenen tartjuk az értékes magaskultúrát. Különös gondot fordítunk a magyar kultúra külföldi bemutatására és a külföldi értékek hazai megismertetésére. Szembeszállunk a társadalom kulturális kettészakadásával, a funkcionális analfabétizmussal. Megteremtjük a kulturális esélyek egyenlõségét. Áttörésre törekszünk a gyermekek és a fiatalok olvasási kultúrájában. A kulturális intézményeket nélkülözõ településeket bekapcsoljuk a mûvelõdés hálózatába. Segítjük a nemzeti és egyetemes kultúrához a széles körû, személyes vagy digitális hozzáférést a 16 ÚJ KATEDRA határon túli magyarok számára is. Támogatjuk a társadalom kulturális alkotókészségét, az élõ kultúra virágzását. Erõsítjük a nemzeti kulturális alapintézmények mûködését, biztosítjuk a hagyományõrzés és a megújulás minõségelvû és szakszerû feltételeit. Az országos és regionális könyvtárak, a múzeumok, a mûvelõdési házak, a közszolgálati rádió és televízió, a levéltárak, a színházak, a képtárak, a digitális központok, az art mozik a nemzeti és egyetemes kultúra õrzésének gazdagításának mûhelyei, amelyek egyben kulturális alapszolgáltatásokat nyújtó intézmények. Továbbfejlesztjük a kulturális alaptörvényt. Új típusú kapcsolatokat teremtünk az állam, az önkormányzatok és a vállalkozók között a kultúra finanszírozása új formáinak kialakítására. Támogatjuk a különbözõ kultúrák közötti párbeszéd szabad tereit. A lehetõ legszélesebb kör számára elérhetõvé tesszük a lehetõ legtöbb kulturális eseményt, terméket és szolgáltatást. Megkönnyítjük a tudatos választáshoz szükséges eszközök megszerzését és a készségek elsajátítását. 5. A sporttal kapcsolatos terveink középpontjában az iskolai testnevelés fejlesztése áll. Az általános iskola elsõ osztályától kezdve felmenõ rendszerben megvalósítjuk az alsó tagozatosok órarendbe iktatott mindennapos testnevelését. Célunk, hogy a rászoruló tanulók ingyenesen jussanak a testneveléshez szükséges alapfelszereléshez tól külön támogatás szolgálja azoknak a személyi, szakmai és technikai feltételeknek a megteremtését, amelyek biztosíthatják, hogy a Sport 21 létesítményfejlesztési programban megépült és épülõ sportlétesítményeket, iskolai tornatermeket, pályákat, tanuszodákat a hétvégeken és a szünidõben a lakosság szélesebb körei is igénybe vehessék. Újraélesztjük a diáksport hagyományait. A rekreációs sport területén az ilyen típusú kereslet növelése, kedvezmények nyújtása, illetve a bõvülõ lehetõségek megismertetése áll a program homlokterében. A versenysport és az utánpótlás nevelés területén a fenntarthatóság és az eredményesség növelése a feladat. Olyan országot akarunk, ahol a tudásnak becsülete van, ahol minden életkorban lehet és érdemes tanulni, ahol saját tudása, tehetsége és szorgalma révén mindenki elõbbre juthat ez az MSZP ajánlata a nemzetnek.

17 ÚJ KATEDRA Választások 2006 Nevelés,Méltányosság, Felemelkedés Készítette a Fidesz Magyar Polgári Szövetség Oktatási Mûhelye (tervezet) 15 pont az oktatásról óvodai férõhelyet hozunk létre az óvodaépítési és bõvítési program keretében. 2. Megerõsítjük az iskola nevelõ, személyiségformáló szerepét, normatív módon támogatjuk az iskolai nevelés színtereit (pl. erdei iskola, iskolai sport, mûvészetoktatás). 3. Ingyenessé tesszük az elsõ diákigazolványt a köz- és felsõoktatásban. 4. Minden általános iskolás gyerek hozzájuthat olyan minõsített tankönyvhöz, amely számára ingyenes. 5. Átalakítjuk a szakképzés rendszerét, megerõsítjük a gyakorlati képzést és differnciáltabbá tesszük a finanszírozást. 6. Kiemelten támogatjuk az esélyteremtés intézményeit: a kistelepülések óvodáit, iskoláit, a kollégiumokat és a sajátos nevelési igényû gyermekekrõl gondoskodó intézményeket. 7. Kibõvítjük az Arany János Tehetséggondozó Programot, hogy egyetlen pályázót se kelljen helyhiány miatt elutasítani. 8. Ösztöndíjprogramokat indítunk a szakképzésben résztvevõ fiatalok tanulásának támogatására. 9. Elindítjuk a pedagógus életpályaprogramot. 10. Átfogó tanuló-, pedagógus- és intézményértékelési rendszert vezetünk be. 11. A látás-, hallás- és mozgássérülteknek ingyenesen biztosítjuk a tanuláshoz, munkavállaláshoz szükséges számítógépeket és speciális szoftvereket. 12. Visszaadjuk az érettségi tekintélyét, s megteremtjük valódi az összhangját a felvételivel. 13. Visszaadjuk a tanulás lehetõségét azoknak a tehetséges fiataloknak, akik a 2005-ös érettségi-felvételi botrány miatt rekedtek az egyetemek, fõiskolák falain kívül. 14. A költségtérítéses képzésben tanulók számára elindítjuk a Diákhitel-Plussz programot. 15. A felsõoktatási intézmények mûködésének és a fejlesztések finanszírozhatósága érdekében jogszabályt alkotunk a köz- és magánszféra együttmûködésének szabályairól. Nem önmagukért való reformokra, hanem megfontolt, a meglévõ erõsségekre építõ változtatásokra van szükség az oktatásban. A kormányváltást követõen merõsítjük, az iskola nevelõ szerepét, átfogó a pedagógusok, illetve az intézmények munkáját és a tanulók fejlõdését figyelemmel kísérõ értékelési, minõsítési rendszert vezetünk be, kiemelten támogatjuk az esélyteremtés intézményeit és elindítjuk a pedagógus életpályaprogramot. Átalakítjuk a szakképzés szakmai irányítási és finanszírozási rendszerét, a felsõoktatásban megteremtjük az új képzési rendszer szakmai hátterét és bõvítjük a teljes értékû diploma megszerzésének lehetõségét. A tanulni akaró fiatalok támogatásaként a köz- és felsõoktatásban is ingyenessé tesszük az elsõ diákigazolványt, bõvítjük az ösztöndíjban vagy más támogatásban részesülõk körét, valamennyi általános iskolás diák számára biztosítjuk annak lehetõségét, hogy ingyenesen jusson hozzá minõsített tankönyvekhez, a látás-, hallás- és mozgássérültek számára ingyenessé tesszük a tanuláshoz, munkavállaláshoz szükséges számítógépeket és speciális szoftvereket. A választásokat követõen a kormányzás sokkal rosszabb feltételek között kezdõdhet meg, mint 1998-ban: az Oktatási Minisztérium és számos háttérintézmény a mûködésképtelenség határán egyensúlyoz, drámai az intézményfenntartók finanszírozási helyzete, a költségvetésbõl hiányzik a 2006-os év szakmai fejlesztési forrása. A helyzetet súlyosbítja az a felelõtlen politika, amely hitelbõl finaszírozta a fejlesztéseket, s amelynek eredményeként a felsõoktatásban 20 évre elõre lekötött minden érdemi fejlesztési forrást, ami felgyorsíthatja a felsõoktatás vagyonának kényszerû felélését. A jogi szabályozás fellazítása, a sorozatos alkotmánybírósági fiaskók miatt elbizonytalanodtak a jogalkalmazók, az intézmények, a fenntartók és a pedagógusok. Mindez hûen tükrözõdik a társadalom, a közvélemény oktatással kapcsolatos véleményében. Az Oktatási Minisztérium egyik háttérintézménye által készített kutatás eredményei szerint az oktatással való elégedettség az 1997-es szintre zuhant, a közvélemény szerint az oktatás színvonala az óvodától a felsõoktatásig minden oktatási szinten romlott. Ez a tendencia önmagában is súlyos probléma, de még inkább árulkodó, ha összevetjük az elõzõ kormányzati ciklusban mért pozitív véleményváltozással, amikor az elégedettség jelentõsen növekedett, az oktatás színvonalának folyamatos javulását érzékelték az emberek. 17

18 Választások Megerõsítjük az iskolai nevelést A Fidesz Magyar Polgári Szövetség olyan Magyarországot akar, ahonnan a fiataloknak nem kell elmenniük, ha boldogulni szeretnének. Meg akarjuk tartani fiataljainkat, hogy munkabírásukat, tehetségesüket mindannyiunk javára fordítsák, támogassák az elõttük járó generációkat, gyermekeiket itthon neveljék fel. Ehhez egyaránt szükséges az, hogy anyagi megbecsülésüket közelítsük ahhoz, amit az Európai Unió kínálna számukra, valamint az, hogy a nevelésen, az oktatás tartalmán keresztül erõsítsük meg bennük a nemzethez való tartozás, kötõdés érzését. Mindazokon a képességeken, amelyek kifejlõdését a nevelés szolgálja mint kitartás, tisztesség, szolidaritás, tolerancia, együttmûködési képesség, megértés és empátia, a másokért viselt felelõsség vállalása, késõbb a szülõföldhöz való kötõdés ereje, a biztonságot jelentõ családi kapcsolatok szilárdsága, a munka sikere dõl el. Az iskolával szemben megfogalmazott társadalmi követelmények között kiemelt helyet foglal el a hatékony nevelés, a személyiségfejlesztés feladata. Az iskolák beépítették programjukba nevelési célrendszerüket, a nevelési feladatok megvalósításának iskolai lehetõségeit, a gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a megvalósulás esetleges. Hiányzik a neveléshez szükséges idõ, a nevelés színtereinek mûködtetéséhez hiányzik az anyagi fedezet. Ezen okok miatt sem a tanórai környezetben rejlõ nevelési lehetõségek megvalósítása nem lehetséges, sem a tanórán kívüli tevékenységek megszervezése, lebonyolítása. A nevelési feladatok ellátatlansága kihat az oktatás minõségére is. Az egyéni érdekek a közösség érdekei elé helyezése, a tolerancia, az elfogadás, az empátia hiánya, az önértékelési nehézségek, a különbözõ magatartászavarok, az agresszió, a devianciák, a tudás leértékelõdése, a tanulási motiváció csökkenése egyértelmûen testesítik meg ezt a veszélyt. Az iskolai nevelés erõsítése érdekében támogatni kívánjuk a nevelés tanórai lehetõségeinek hatékonyabb kihasználását (pl. a tanulásszervezés és az értékelés gyakorlatának megújítása) és a tanórán kívüli, a közösségi együttlétek élményét adó nevelési színtereket (egész napos nevelés, mûvészetoktatás, szabadidõs tevékenységek, hagyományõrzés, iskolai sport, erdei iskola, stb.) egyaránt. Egyes tevékenységeket - iskolai sport, erdei iskola, határon túli magyar közösségek megismerésére szolgáló kirándulások - normatív módon támogatjuk. A tartalmi szabályozás elemeit (tantervek, tankönyvek, tanmenetek, pedagógusképzések, stb.) a közös mûveltség, ezen belül a nemzeti mûveltség leírásával egészítjük ki annak érdekében, hogy a tudás elsajátításán, a kompetenciák fejlesztésén túl hatékonyabban szolgálják a személyiség fejlesztését. 18 ÚJ KATEDRA Nyilvánvaló, hogy a sikeres nevelés kulcsfontosságú szereplõje a felkészült, motivált pedagógus. Ennek érdekében szükségesnek tartjuk a pedagógus-továbbképzési rendszer ilyen irányú továbbfejlesztését, a jó gyakorlatok, szakmai mûhelyek bemutatását, módszertani központok és összefüggésben a pedagógus életpályaprogrammal mentori hálózat létrehozását, illetve a mûködéshez szükséges pénzügyi feltételek biztosítását. 2. Minõsített iskolák, minõségi oktatás mindenkinek Az ágazati értékelési rendszerek a leghatékonyabb szabályozó eszközök az oktatásirányításban. Az oktatás tartalmi és pedagógiai elemeit egyaránt befolyásolni képes rendszer alapjait között a polgári kormány megteremtette, ám a jelenlegi kormányzat annak kiteljesítését évekre megakasztotta. Ennek következményeként ma nem lehetséges az intézmények standard alapokon nyugvó, külsõ szakmai értékelése és ellenõrzése, s többségében formális a belsõ intézményértékelés és ellenõrzés is. A Fidesz Magyar Polgári Szövetség kormányra kerülése esetén folytatja az értelmetlenül megakasztott szakmai fejlesztést, egy egységes és átfogó, tanulói, pedagógusi, intézményvezetõi és intézményi értékelési rendszer kidolgozását és bevezetését. Megteremtjük az értékelési rendszer szakmai, személyi és intézményi hátterét, és gondoskodunk a rendszer mûködtetésének költségeirõl. Reális célkitûzés, hogy a kormányzati ciklus végére valamennyi óvoda, iskola és kollégium, illetve az ott dolgozó pedagógusok minõsítése megtörténjék. Súlyos hibának tarjuk a 2001/2002. tanévben elindított tanulói mérési, értékelési program felfüggesztését és szakmai fenntartásaink vannak annak átalakítását illetõen is. A rendszer mielõbbi hatékony mûködtetése érdekében ezért azt diagnosztikus mérésekkel egészítjük ki, hogy a pedagógusok részletes és friss információkkal rendelkezzenek a rájuk bízott tanulókról, s ennek ismeretében hozhassák meg pedagógiai döntéseiket, végezhessék fejlesztési feladataikat. Ezzel lehetõség nyílik az ún. hozzáadott pedagógiai érték mérésére is, ami az intézmények és pedagógusok munkájának legfontosabb mutatója. Az értékelési, ellenõrzési rendszer hatóköre kiterjed a tankönyv-, taneszköz és a pedagógus-továbbképzések akkreditációjának megújítására is. Az elmúlt másfél évtized tantervi vitái, s ezen belül különösen a liberális miniszterségek alatt tapasztalható mindent eltörölni politika sok helyen formálissá tették a tartalmi szabályozás intézményi dokumentumainak (s végképp a napi tantermi munkának) az új követelményeknek történõ megfeleltetését. Ez a passzív ellenállás, tehetetlenség segített valamelyest megóvni a magyar közoktatás rendszerét a szélsõséges szakmai ötletparádé káros következményeitõl, ugyanakkor nyilvánvalóan gátja a valóban szükséges fejlesztéseknek. Számos esetben mindez azzal is járt, hogy

19 ÚJ KATEDRA az iskola világa kiszolgáltatottá vált az esetleges színvonalú akkreditációs eljárásokon elfogadott tankönyveknek, taneszközöknek, képzéseknek. Az átfogó értékelési és ellenõrzési rendszer mûködtetése értelemszerûen összekapcsolódik a pedagógus életpályaprogrammal és az oktatási intézmények finanszírozásával. Ennek keretében két szempont egyidejû érvényesítését tartjuk szükségesnek: minden intézménynek biztosítani kell az eredményes, minõségi oktatáshoz, neveléshez szükséges feltételeket, és el kell ismerni a kiemelkedõ, példaértékû munkát és teljesítményt. Az oktatás és nevelés tartalmi megújításának érdekében ingyenessé tesszük a minõsített tankönyveket az általános iskolások számára. A tankönyvekhez kapcsolódó pedagógiai rendszerek más elemeihez továbbképzés, tanári kézikönyv, értékelési rendszer, stb. pedig a pedagógusok juthatnak hozzá térítésmentesen. Választások Újra a középpontba helyezzük az esélyteremtés intézményeit Az oktatás a társadalmi mobilitás legfontosabb eszköze. Az oktatás feladata, hogy a tanulás, a szakmaszerzés révén mindenki képessé váljon saját jövõje formálására, láthassa maga elõtt a biztos megélhetés, a felemelkedés, a boldogulás lehetõségét. Az esélyteremtés eszköze nem a segélyezés, hanem a jó minõségû oktatás, nevelés. Az esélyteremtés kiemelt intézményei a kistelepülési óvodák és iskolák, a kollégiumok és a sajátos nevelési igényû gyermekekrõl gondoskodó intézmények. A polgári kormány idõszakában az oktatás ezen területe kiemelt támogatást élvezett, a jelenlegi kormány azonban jelentõsen csökkentette támogatásukat. Százával zárták be és vonták össze a kisiskolákat, óvodákat, drámai mértékben csökkentették a kollégiumok és a különös gondoskodást és speciális ellátást igénylõ gyermekekkel foglalkozó intézmények támogatásának értékét. Ennek a folyamatnak véget kell vetni, ismét a középpontba kell állítani az esélyteremtés intézményeinek fejlesztését. A hátrányos helyzetû családokból érkezõ gyermekek késõbbi iskolai esélyeit a színvonalas óvodai nevelés alapozhatja meg. Ezért az óvodaépítési és bõvítési programot indítunk, amelynek keretében rel növeljük az óvodai férõhelyek számát. Szakmai és anyagi eszközökkel ösztönözzük, hogy a hátrányos helyzetû gyerekek lehetõség szerint már három éves koruktól kapcsolódjanak be a hátrányok mérséklésében jelentõs szerepet játszó óvodai nevelésbe. A település jövedelemtermelõ képességétõl függetlenítve támogatni kell az alsó tagozatok megmaradását mindenhol, ahol erre igény van. A kisebb településeken mûködõ felsõ tagozatokat, ha a szakmai feltételeknek megfelelnek, szintén támogatnunk kell. Ennek érdekében meghatározzuk és törvényben rögzítjük a legkisebb iskola, óvoda-iskola együttes (osztály, csoport, összevont csoport) standardját. Minden település számára garantáljuk, hogy ennek a standardnak megfelelõ óvoda-iskola együttest finanszírozni tudja. Szükség esetén az így definiált intézmény fenntartását központilag is biztosítani lehetne, amennyiben a feladatellátásért felelõs önkormányzat megállapodást köt erre az állammal. Ezt követõen ezeken a településeken az önkormányzat helyett az állam mûködteti tovább az iskolát. A kollégium olyan diákok számára biztosítja a tanulás lehetõségét, akik lakóhelyükön élve nem folytathatnák tovább tanulmányaikat, vagy otthoni körülményeik nem teszi lehetõvé számukra a sikeres tanulást. Ezt felismerve a polgári kormány a középiskolai kollégiumok mûködési költségeinek szinte teljes egészét biztosította. Az elmúlt négy esztendõben az állami támogatás aránya drámai mértékben csökkent, 2006-ban a bekerülési költségnek már csupán 2/3-át fizeti a központi költségvetés. A Fidesz Magyar Polgári Szövetség álláspontja e kérdésben változatlan: a mindenkori éves költségvetésben kell biztosítani, hogy a kollégiumok normatív támogatása érje el a teljes ráfordítások legkevesebb 90 %-át. Újra kell alapítani a Nemzeti Kollégiumi Közalapítványt, amely a kollégiumok szakmai és infrastrukturális fejlesztését szolgálja. A regionálisan szervezõdõ szakképzés már rövidtávon is indokolttá teszi új kollégiumok építését, illetve a már mûködõ kollégiumok bõvítését, korszerûsítését. Az igények felmérését, illetve a vonatkozó jogszabály módosítását követõen a Munkerõ-piaci Alap Szakképzési Alaprésze szolgálhat ennek átmeneti forrásául, a késõbbiekben pedig a II. Nemzeti Fejlesztési Terv keretein belül kell megteremteni a középiskolai kollégiumi hálózat közösségi forrásokra támaszkodó fejlesztésének lehetõségét. Az esélyteremtés intézményeinek megerõsítése mellett szükséges a bevált fejlesztési programok folytatása. A kiemelkedõen sikeresnek bizonyult Arany János Tehetséggondozó Programot kibõvítjük, hogy egyetlen pályázó gyermek jelentkezését se kelljen elutasítani helyhiány miatt. A program keretében kidolgozott pedagógiai rendszert széles körben hozzáférhetõvé tesszük valamennyi intézmény számára. Újraindítjuk a kiemelt támogatásra jogosult oktatási körzetek kialakítására indított, ám a mostani kormány által megszüntetett programot. Programot indítunk a látásukban, hallásukban vagy mozgásukban korlátozott fiatalok tanulásának, illetve munkavállalásának segítésére. Ennek keretében ingyenesen biztosítjuk számukra a számítógépeket és a speciális szoftvereket. A történelmi egyházak oktatásban betöltött szerepe elvitathatatlan. Az egyházak által fenntartott intézmények színvonalát jól jelzi, hogy ma már minden ötödik gimnazista egyházi fenntartású gimnáziumba jár. Ugyanakkor az egyházak meghatározó szerepet vállalnak a hátrányos helyzetû fiatalok oktatásában, nevelésében is. Az intézményfenntartás feladatának átvállalásával az egyházak szerepet játszottak abban is, hogy olyan településeken is 19

20 Választások 2006 megmaradt az óvoda vagy az iskola, ahol azt az önkományzat már nem tudta volna fenntartani. A Gyurcsány-kormány az elmúlt években több alkalommal tett kísérletet az egyházi oktatás visszaszorítására, ellehetetlenítésére, sorozatosan szegték meg azt az alkotmányos alapelvet, hogy senkit nem érhet hátrány vallása, származása miatt. A Fidesz Magyar Polgári Szövetség változtatni kíván ezen: a viták helyett az együttmûködést helyezzük elõtérbe, amelynek alapelve, hogy maradéktalanul betartjuk a korábban megkötött megállapodásokat, legyen szó a finanszírozásról vagy szakmapolitikai kérdésekrõl. 4. Új pedagóguspolitikát hirdetünk A közoktatás legfontosabb tényezõje a pedagógus. Dédelgethetünk nagy oktatási reformterveket, az oktatás átalakítását, korszerûsítését, célul tûzhetjük ki a tanulók tudásszintjének emelését, ha nem teszünk támogató lépéseket annak érdekében, hogy az óvónõk, a pedagógusok minél magasabb szinten láthassák el feladataikat, nem lesz eredményes a magyar közoktatás. A mostani oktatási kormányzat megbízhatatlan, legyõzendõ ellenségként tekintett a pedagógusokra. Mi olyan partnerséget kínálunk, amely egyaránt szolgálja az oktatás minõségének, hatékonyságának emelkedését és a pedagógus pálya presztízsének helyreállítását. A jelenlegi közalkalmazotti jogi keretek mellett továbbgondolva alkalmaznunk kell a 2002-ben kidolgozott, a pedagógus elõtt álló karrier-utat felvázoló életpályamodellt. A program révén lehetõvé válik egy lényegesen differenciáltabb, a pedagógiai munka minõségét, a szakmai felkészültséget és teljesítményt is tükrözõ szakmai és anyagi elismerési rendszer mûködtetése. Olyan életpályamodellt vezetünk be, amely a pedagógusok számára biztonságot, méltó megélhetést, a szakmai elõrelépés lehetõségét és az elismertséget egyaránt képes biztosítani, az oktatás igénybe vevõi számára pedig garantálja a szakszerû, megbízható és eredményes oktatást, nevelést. 20 ÚJ KATEDRA 5. Átalakítjuk, továbbfejlesztjük a szakképzés rendszerét A magyar szakképzést számos jogos bírálat érte az elmúlt években. Az ennek nyomán elindult fejlesztések részben jó irányba mutatnak, de azok felgyorsítása és valódi tartalommal való kitöltése elengedhetetlen a látványos elõrelépéshez. A szakképzés rendszerét úgy kell átalakítanunk, hogy abban a gazdaság szereplõinek és a fiataloknak a közös érdeke jusson érvényre: a szakképzésbõl kikerülõ magas szintû szaktudással rendelkezzen, munkája legyen a munkaerõpiacon keresett és megbecsült. Súlyos gond a szakképzés különös tekintettel a fizikai munkával járó szakmák - alacsony presztízse. Meggyõzõdésünk, hogy a szakképzés megítélése, elismertsége jelentõsen javítható, ha a diákok és szüleik tudják, hogy a szakképzettség biztos munkalehetõséget, tisztességes és legális jövedelmet biztosíthat. A pályaválasztás megalapozottsága, a felelõs döntés segítése érdekében drasztikus elõrelépést tartunk szükségesnek a pályaorientáció területén mind az általános iskola utolsó évfolyamait, mind a szakképzés alapozó idõszakát illetõen. A szakképzés mai rendszere (fenntartás, szakmai irányítás, finanszírozás) nem igazodik kellõképpen sem a gazdaság, sem a szakmát tanulni akarók érdekeihez. A helyi, területi oktatási struktúrák kialakítása ötletszerû, az intézményi férõhelyeket nem a munkaerõ-piaci elvárások, illetve a tanulói kereslet, hanem az oktatási intézmények tárgyi és személyi kapacitásai határozzák meg. Ennek következménye, hogy míg számos esetben olyan szakmákat oktatnak, amelyekkel nem lehet elhelyezkedni, más területeken jelentõs munkaerõhiány alakult ki. Szükségesnek tartjuk ezért a képzések regionális összehangolásának erõsítését, támogatjuk és anyagilag is ösztönözzük az erre irányuló olyan kezdeményezéseket, mint amilyenek például a Térségi Integrációs Szakképzési Központok. E fejlesztések részeként szorosabbra vonjuk és valódi tartalommal töltjük meg az intézmények és fenntartók együttmûködést, s nagyobb szerepet kívánunk biztosítani a gazdaság szereplõi számára mind a fenntartás és finanszírozás, mind a szakmai képzésbe történõ bekapcsolódás terén. A tartalmi szabályozás korrekciójával nagyobb teret biztosítunk a gyakorlati képzésnek, és tekintettel a képzések eltérõ költségigényére differenciáltabbá tesszük a finanszírozást, mely differenciálás forrását a szakképzési alap egy részének normatív módon történõ felhasználásával kívánjuk biztosítani. Kiemelten támogatjuk a hiányszakmák oktatását és tanulását. Az ilyen képzéseket végzõ intézmények kiegészítõ támogatásra, míg a képzésekbe bekapcsolódó fiatalok ösztöndíjra számíthatnak. A megújuló szakképzés egyik meghatározó célja a szakképzésbe bekapcsolódott fiatalok megtartása és végzettséghez juttatása, valamint munkába állásának támogatása. Ennek érdekében új ösztöndíjprogramot indítunk, azokat a vállalkozásokat pedig, amelyek rész vállalnak a gyakorlati képzésbõl, illetve a végzettség megszerzése után vállalják a fiatalok foglalkoztatását, támogatásokat, kedvezményeket biztosítunk. A szakiskolások számára megteremtjük azt a képzési utat, amely esetükben is elvezethet az érettségi vizsga letételéhez. Ezzel olyan középfokú oktatás jön létre Magyarországon, amelynek minden iskolatípusa az addig megszerzett tudás beszámításával nyitott a további tanulmányok elõtt. Elengedhetetlennek tartjuk az érettségizett szakemberek számának jelentõs növelését, ezért támogatjuk és ösztönözzük a szakközépiskolát végzett diákokat a technikusi képesítés megszerzésére.