8. A nemzetközi béke és biztonság fenntartása. A humanitárius nemzetközi jog.
|
|
- Ágnes Juhászné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 8. A nemzetközi béke és biztonság fenntartása. A humanitárius nemzetközi jog március 31. Nemzetközi jog II. I. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa Szervezete: Tagság állandó tagok + választott tagok Állandó: 5 Választott: 10 (Kgy. Választja 2 évre méltányos földrajzi megoszlás szerint: 5 - afroázsiai országok, 2 - Latin-Amerika, 1 - Kelet-Európa, 2 - Nyugat-Európa és más országok) Reformtervek, méltányos képviselet megkérdıjelezıdése Ülések gyakorlatilag folyamatos ülésezés, soros elnök hívja össze (havonta, angol ABC) Segédszervei (vezérkari bizottság, békefenntartó mőveletek irányító szervei, törvényszékek) Határozathozatal Eljárási és érdemi kérdések Eljárási: 9 igen Érdemi: 9 igen, benne az 5 állandó tagé (=vétójog) (az is érdemi kérdés, hogy valamilyen kérdés érdemi-e = kettıs vétó) Tartózkodás, kötelezı tartózkodás (viták békés rendezése esetén) 1
2 Határozatok jogi természete A Szervezet tagjai megegyeznek abban, hogy a Biztonsági Tanács határozatait az Alapokmánynak megfelelıen elfogadják és végrehajtják. (25. cikk) A BT határozatai általában kötelezik a tagállamokat, kivéve, ha a Tanács egyértelmően ajánlást fogad el. A nemzetközi béke és biztonság fenntartása Erıszak tilalma kollektív biztonság rendszere A nemzetközi és biztonság fenntartásáért a fı felelısséget az ENSZ viseli! 4 feladat: A. Viták békés rendezése B. Eljárás a béke megszegése, veszélyeztetése, támadó cselekmények esetén C. Békefenntartás D. Leszerelés, fegyverkorlátozás 2
3 A. A viták békés rendezése (Ao. VI. fejezet) Vita, amely a nemzetközi békét és biztonságot veszélyeztetheti gyakorlatban kiterjesztı értelmezés Ki fordulhat a BT-hez? Tagállamok (kivételesen nem tagállamok) Közgyőlés Fıtitkár Mit tehet a BT? Kivizsgálás (helyette: informális módok) Felek felhívása a békés rendezésre Rendezési módot ajánl Ajánlást tesz a vita rendezésének elveirıl Közgyőlés szerepe: bármely konkrét helyzetet megvitathat és ajánlásokat tehet B. Eljárás a béke megszegése, veszélyeztetése és támadó cselekmények esetében 1. A különbözı helyzetek minısítése, 2. Az ideiglenes rendszabályok foganatosítása, 3. A nem fegyveres rendszabályok alkalmazása, 4. A fegyveres rendszabályok lehetıvé tétele 1. A helyzetek minısítése Kiterjesztı értelmezés Belsı konfliktusok Népek önrendelkezési jogának megtagadása Emberi jogok megsértése Terrorizmus, stb. Elvileg alapfeltétel gyakorlat (ideiglenes rendszabályok) 3
4 2. Ideiglenes rendszabályok Cél: megakadályozni a helyzet súlyosbodását Könnyebb a politikai kompromisszum Ajánlások Példák: Tőzszünet elrendelése Ellenségeskedés beszüntetésének követelése Haderı kivonásának követelése Status quo ante elrendelése 3. Nem fegyveres rendszabályok Kötelezı határozatok Cél: elvárt magatartás kikényszerítése 1. alkalom: Rhodesia 1965 Hidegháború után egyre gyakoribb + Köre is kibıvült Törvényszékek felállítása Terrorizmus finanszírozásának akadályozása E határozatok minden államot köteleznek 4. Fegyveres rendszabályok Terv (közös hadsereg) gyakorlat BT felhatalmazást ad A határozatok nem kötelezıek! 3 eset: Korea (1950) Irak (1991) Afganisztán (2001) Líbia (2011) Határozatok ellentmondásos tartalmúak sokféleképpen értelmezhetı a benne rejlı felhatalmazás (pl Irak) A Közgyőlés szerepe: bármely kérdést vagy ügyet megvitathat és ajánlást tehet az államoknak és a Biztonsági Tanácsnak (korlátozott) + Egyesülve a békéért határozat 4
5 C. Békefenntartás Hidegháború: gyakori konfliktusok, de a kezelésük szinte lehetetlen (BT összetétele) + Nem volt megoldás az Alapokmányban! feltalálták a békefenntartást 1956, szuezi válság Hidegháború végétıl: második generációs békefenntartó mőveletek Polgárháború esetén Nemcsak katonai feladatok: demokrácia védelme béke helyreállítása, kikényszerítése, újraépítése, emberi jogok védelme, stb. Fontos jogforrások: fıtitkári jelentések + az egyedi határozatok (Ao.-ban nincs benne!) A békefenntartás irányelvei (tradicionális): Cél: helyzet elmérgesedésének megakadályozása, a felek között ütközı erık képzése (csak önvédelemre használhatnak fegyvert) Nem kényszerintézkedés: elengedhetetlen feltétele az érdekeltek hozzájárulása A BT rendeli el, de a részvétel önkéntes Fıtitkár irányítja A békefenntartás irányelvei (új típus): Lazult a hozzájárulás követelménye (polgárháborúban nehezen képzelhetı el mo. lehet: BT VII. fejezet keretében jár el) Intézményi bıvülés (pl. regionális nki szervezetek, más ENSZ szervek) A fıtitkár feladatai is bıvültek: a katonai parancsnok kinevezése mellett a politikai feladatokat különmegbízottján keresztül irányítja. 5
6 D. Leszerelés Alapokmány rendelkezései: Közgyőlés megvizsgálhatja a leszerelést és a fegyverkezés szabályozását irányító elveket és ilyen elvek tekintetében ajánlásokat tehet BT feladata a fegyverkezés szabályozását szolgáló rendszer létesítésére vonatkozó tervezet megalkotása Nem tartalmaz általános leszerelési kötelezettséget Nki szerzıdések hálózata szabályozza Legfontosabb szerzıdések: a) Nukleáris fegyverekrıl szóló szerzıdések évi részleges atomcsend szerzıdés (1996. átfogó atomcsend egyezmény nem lépett hatályba) atomsorompó egyezmény többféle állami kötelezettség, nukleáris energia békés célú felhasználása lehetséges nki ellenırzés mellett b) A nukleáris fegyverek célba juttatásának eszközeirıl szóló szerzıdések ABM szerzıdés (rakétaelhárító rendszerek tilalmáról) SALT-I. (stratégiai támadó fegyverek korlátozásáról) SALT-II. nem ratifikálták START egyezmények: stratégiai fegyverzetcsökkentési szerzıdések c) A bakteriológiai és toxin fegyverek eltiltásáról szóló (1971. évi) New York-i egyezmény d) (1993. évi) vegyi fegyver tilalmi egyezmény 6
7 A humanitárius nemzetközi jog 1. Fejlıdése Ius ad bellum ius in bello 1864 elsı genfi egyezmény a háború áldozatainak védelmérıl (nem elızmény nélküli) évi és évi hágai békekonferenciák 13 hágai egyezmény (háború törvényei és szokásai) Források: Nemzetközi szerzıdések hágai és genfi jog Nki jog általános szabályai 2. Genfi jog genfi egyezmény A hadra kelt fegyveres erık sebesültjei és betegei helyzetének javításáról; A tengeri haderık sebesültjei, betegei és hajótöröttei helyzetének javításáról; A hadifoglyokkal való bánásmódról; A polgári lakosság háború idején való védelmérıl A nemzetközi fegyveres összeütközések áldozatainak védelmérıl szóló évi I. jegyzıkönyv A nem nemzetközi fegyveres összeütközések áldozatainak védelmérıl szóló évi II. jegyzıkönyv 7
8 3. A hágai jog : 13 hágai egyezmény Nagy része elavult De vannak idıtálló rendelkezései kulturális javak védelmérıl szóló egyezmény (1954) + jegyzıkönyvei formailag hágai jog, tartalmilag inkább genfi jog (a kulturális javak elpusztításának, elrablásának tilalma, visszaszolgáltatásuk, helyreállításuk kötelezettsége) 4. A nemzetközi jog általános szabályai A szerzıdéses szabályok túlnyomó része szokásjogi szabály is (Martens klauzula) Bizonyos szabályok ius cogens rangja sem kétséges Általános humanitárius követelmények Polgári lakosság megkülönböztetése és kímélete Emberi jogok tiszteletben tartása 5. Hadviselı felek - semlegesek Hadviselı felek: Nemzetközi fegyveres összeütközésben részt vevı államok önrendelkezési jogukat fegyverrel érvényesítı népek Semlegesek Ad hoc semlegesség (egyoldalú nyilatkozat) Állandó semlegesség (nki szerzıdés, nki kötelezettség béke idején is, megsértése súlyos nki jogsértés) 8
9 6. Polgári lakosság - kombattáns Kombattáns: fegyveres összeütközésben közvetlenül résztvevı személy Joguk van ölni, sebesíteni, elfogni, zsákmányolni, rongálni Ha elfogják İket hadifoglyok lesznek (kímélet) Hadsereg katonái + milíciák + népfelkelık + (1949) gerilla, ha fegyvereit nyíltan viseli, (1977 enyhít) megkülönbözteti magát a polgári lakosságtól, felelıs parancsnokság alatt áll, és tiszteletben tartja a háború törvényeit és szokásait Polgári lakosság: aki nem kombattáns Védelmüket szigorú tilalmak biztosítják: A támadás szigorúan csak katonai célpontok ellen irányulhat; Tilos minden olyan erıszakos cselekmény, amelynek elsıdleges célja, hogy rettegést keltsen a polgári lakosság körében; Tilos megkülönböztetés nélküli támadásokat indítani (pl. a szınyegbombázás); Védelemben részesülnek a létfenntartáshoz szükséges javak; Egyéb védett személyek (szélesebb kör mint a polgári lakosság): sebesültek, betegek, hajótöröttek, hadifoglyok Mind a sebesülteket és betegeket, mind a hadifoglyokat emberséges bánásmódban kell részesíteni. Fel kell kutatni és összeszedni a sebesülteket és betegeket, biztosítani kell részükre a szükséges gondozást. Külön szabályok szólnak az adatok megállapításáról, a temetésekrıl, az egészségügyi alakulatokról, épületekrıl és felszerelésekrıl, a sebesült és betegszállításról, az egészségügyi szolgálat ismertetı jelérıl (vörös kereszt, vörös félhold). A harmadik egyezmény rendelkezik a hadifoglyok internálásának szabályairól, a szállásról, élelmezésrıl és ruházatról, az egészségügyi és lelki gondozásról, a hadifoglyok munkájáról és zsoldjáról, a külvilággal való kapcsolattartásról, a hadifoglyokkal szembeni büntetı és fegyelmi megtorlásról. A nagybeteg és a súlyosan sebesült hadifoglyokat haza kell szállítani, a tényleges ellenségeskedések megszőnésével pedig a hadifoglyokat késedelem nélkül szabadon kell bocsátani és haza kell szállítani. 9
5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet
5. A NATO Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. Vázlat 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 1 1. A NATO létrejötte Vörös hadsereg Európa katonailag (+ gazdaságilag) gyenge USA-t
Részletesebben6. A nemzetközi szerzıdések joga II.
6. A nemzetközi szerzıdések joga II. Nemzetközi jog I. elıadás 2010. 10. 14. Vázlat 1. A nemzetközi szerzıdés kötelezı ereje és teljesítésének biztosítékai 2. A szerzıdések értelmezése a) Az értelmezés
RészletesebbenA viták békés rendezése. Az erőszak tilalma. Komanovics Adrienne, 2011
A viták békés rendezése Az erőszak tilalma Komanovics Adrienne, 2011 1 I. A viták békés rendezése Komanovics Adrienne, 2011 2 Áttekintés (1) A nemzetközi vita fogalma (2) Jogforrások (3) A viták békés
RészletesebbenA Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban
A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban 2013 Valki László 2 ENSZ alapokmány anyagi és eljárási normáinak összefüggése Biztonsági Tanács: államok közösségének egyetlen bírósága Eljárási:
RészletesebbenLattmann Tamás (ELTE ÁJK) 1
Fegyveres konfliktusok joga nemzetközi humanitárius jog 2014. tavasz Lattmann Tamás ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi jogi tanszék Nemzetközi jog tagolása a fegyveres konfliktusokkal kapcsolatban
RészletesebbenJeney Petra. Évfolyamdolgozat témák
Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat
RészletesebbenLattmann Tamás (ELTE ÁJK) Fegyveres konfliktusok joga nemzetközi humanitárius jog. Alkalmazási kör. 2013. tavasz
Fegyveres konfliktusok joga nemzetközi humanitárius jog 2013. tavasz Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Nemzetközi jog tagolása a fegyveres konfliktusokkal kapcsolatban ius ad bellum (háborúhoz
Részletesebbenjog Vázlat - A nemzetközi jog strukturális elvei Nemzetközi jog I. 2010. November 25. D. Az állam immunitása
12. Szuverenitás, nonintervenció és önrendelkezési jog Nemzetközi jog I. 2010. November 25. Vázlat - A nemzetközi jog strukturális elvei A. A szuverén egyenlıség elve B. A beavatkozás tilalma Kialakulása
RészletesebbenA nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1
A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi
RészletesebbenAz államok nemzetközi. Komanovics Adrienne, 2012
Az államok nemzetközi felelőssége Komanovics Adrienne, 2012 1 (1) A nemzetközi felelősség jogának fejlődése (2) A nemzetközi felelősség forrásai és a kodifikáció (3) A nemzetközi jogsértés (4) Az állam
Részletesebbendr. Lattmann Tamás 1
Erő alkalmazása a nemzetközi jog területén önvédelem és csatlakozó kérdések Nemzetközi jog 2013. tavasz Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi Jogi Tanszék Ius ad bellum ENSZ rendszere előtt Összességében:
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak. KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás
ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás 1. A nemzetközi jog forrásai és alanyai 2. Az állami, mint a nemzetközi
RészletesebbenA kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján
A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján Nemzeti biztonsági stratégia Globalizáció, multipoláris világrend, de katonai versengés folytatódik Kína célja a béke megőrzése Defenzív
RészletesebbenA nemzetközi jog forrásai
A nemzetközi jog rendszere A nemzetközi jog forrásai nincsen központi jogalkotó szervezet nincsen központilag alkotott jog jogforrás a nemzetközi jogban: 2010. tavasz Dr. Lattmann Tamás azok a formák,
RészletesebbenTörténeti áttekintés
Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében
RészletesebbenAz Európai Unió jogrendszere, Versenyjog
Európai Uniós ismeretek Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog AQUIS COMMUNITAIRE = KÖZÖSSÉGI VÍVMÁNYOK az EU egységes joganyaga Közösségi jogforrások Nem kötelezı jogforrások: elıírások, amelyek betartására
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT. Plenárisülés-dokumentum 1.9.2008 B6-0413/2008 ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY. a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követıen
EURÓPAI PARLAMENT 2004 Plenárisülés-dokumentum 2009 1.9.2008 B6-0413/2008 ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követıen az eljárási szabályzat 103. cikkének (2) bekezdése
Részletesebben7. A nemzetközi szervezetek. Az ENSZ.
7. A nemzetközi szervezetek. Az ENSZ. 2011. március 24. Nemzetközi jog II. I. A nemzetközi szervezetek története Ókor: amphüktionia Középkor: zsinatok 1814-1815 bécsi kongresszus XIX. század: folyami bizottságok,
RészletesebbenA nemzetközi jog forrásai
A nemzetközi Bíróság Statútumának 38. cikke A nemzetközi jog forrásai Előadás-vázlat Sonnevend Pál 1. A Bíróság, amelynek az a feladata, hogy az eléje terjesztett jogvitákat a nemzetközi jog alapján döntse
RészletesebbenÁltalános áttekintés a jogforrások rendszeréről
Általános áttekintés a jogforrások rendszeréről Közjogi természető keretek: belsı nemzeti jogok engedélyezési rendje nemzetközi szerzıdések szokásjog Magánjogi keretek: szerzıdések jogszabályok jogszabálynak
RészletesebbenTudnivalók a Vöröskeresztről
Tudnivalók a Vöröskeresztről Kulcsszavak A Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalom eredete és története Henry Dunant 1828-1910 A Vöröskereszt Mozgalom alapítója. Nagyon megindította a Solferinoi csata borzalma,
Részletesebben8. Az Emberi Jogok Európai Bírósága és más regionális emberi jogi bíróságok. Történeti kérdések. Rendszertani kérdések
8. Az Emberi Jogok Európai Bírósága és más regionális emberi jogi bíróságok Nemzetközi jogi esettanulmányok 2010. október 28. Történeti kérdések II. világháború után (bár voltak elızményei, pl. ILO) rossz
RészletesebbenAz Európai Unió Hivatalos Lapja L 335/99 III
2008.12.13. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 335/99 III (Az EU-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok) AZ EU-SZERZŐDÉS V. CÍME ALAPJÁN ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK A TANÁCS 2008/944/KKBP KÖZÖS ÁLLÁSPONTJA
RészletesebbenSzuverenitás és önrendelkezési jog
Szuverenitás és önrendelkezési jog Valki László 2012. szeptember www.nemzetkozijog.hu A nemzetközi jog fő rendező elvei 1. Szuverenitás 2. Önrendelkezési jog 3. Államok egyenlősége 4. Erőszak tilalma 1.
RészletesebbenAZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE FONTOSABB ELEMEI
AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE FONTOSABB ELEMEI Jogpolitikai elızmények: Széll Kálmán Terv Magyar Munka terv Jogdogmatikai okok: szabályozás rugalmassá tétele jogforrási rendszer átalakítása szociális biztonság
Részletesebbenés s feladatrendszere (tervezet)
Az MH Műveleti M Parancsnokság rendeltetése és s feladatrendszere (tervezet) Dr. Isaszegi János mk. vezérőrnagy HM HVK MFCSF 2006. Szeptember 16. I. Az MH Műveleti Parancsnokság rendeltetése Az MH katonai
Részletesebben2. Nemzetközi folyók joga, Környezetvédelmi jog, Tengerjog. I. A nemzetközi folyók joga. A. A nemzetközi folyó fogalma és hasznosítása
2. Nemzetközi folyók joga, Környezetvédelmi jog, Tengerjog 2011. február 17. Nemzetközi jog II. I. A nemzetközi folyók joga A. A nemzetközi folyó fogalma és hasznosítása Nemzeti folyó Nemzetközi folyó
Részletesebben3. A nemzetközi jog története
3. A nemzetközi jog története Nemzetközi jog I. 2010. szeptember 23. Az elemzés szempontjai Korszakhatárok, szakaszok Általános jellemzık Történelmi tények Új intézmények (szerzıdések joga, diplomácia,
RészletesebbenEmberi jogok védelme a nemzetközi jog területén
Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén 2012. ősz dr. Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Emberi jogok fajtái Karel Vasak: Human Rights: A Thirty-Year Struggle: the Sustained Efforts
RészletesebbenVizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév
Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév 1. Mit értünk biztonságpolitika alatt? 2. Hogyan változott meg a biztonságnak, mint fogalomnak a tartalmi háttere az elmúlt 16
Részletesebben2005. évi III. Kiegészítő Jegyzőkönyv
2005. évi III. Kiegészítő Jegyzőkönyv http://humanitarius.nemzetkozijog.hu Kiegészítő Jegyzőkönyv az 1949. augusztus 12-én aláírt Genfi Egyezményekhez egy további megkülönböztető jelvény elfogadásáról
RészletesebbenKIEGÉSZÍTŐ JEGYZŐKÖNYV AZ 1949. AUGUSZTUS 12-ÉN ALÁÍRT GENFI EGYEZMÉNYEKHEZ EGY TOVÁBBI MEGKÜLÖNBÖZTETŐ JELVÉNY ELFOGADÁSÁRÓL (III.
KIEGÉSZÍTŐ JEGYZŐKÖNYV AZ 1949. AUGUSZTUS 12-ÉN ALÁÍRT GENFI EGYEZMÉNYEKHEZ EGY TOVÁBBI MEGKÜLÖNBÖZTETŐ JELVÉNY ELFOGADÁSÁRÓL (III. JEGYZŐKÖNYV) Preambulum A Magas Szerződő Felek, megerősítve az 1949.
RészletesebbenA hadviselés ökológiai következményeinek enyhítése. Dr. Halász László
A hadviselés ökológiai következményeinek enyhítése Dr. Halász László Alapfogalmak Az ökológia a szünbiológia tudományának része. A szünbiológia megfelel az angol ecology kifejezésnek, így tartalmilag általában
RészletesebbenNemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU
Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Dr. Benkő Tibor vezérezredes Honvéd Vezérkar főnök 2013. szeptember 26. Tartalom Magyarország biztonságának és a nemzetközi szervezetek válságkezelési
RészletesebbenKÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Jogi Bizottság 19.10.2010 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE (21/2010) Tárgy: A Német Szövetségi Köztársaság parlamentjének indokolt véleménye a betétbiztosítási rendszerekrıl (átdolgozás)
RészletesebbenMUNKÁLTATÓI SZERZİDÉS
MUNKÁLTATÓI SZERZİDÉS mely létrejött egyfelıl a DIMENZIÓ Önkéntes Kölcsönös Egészségpénztár székhelye: H-1054 Budapest, Vécsey u. 3., nyilvántartási száma: Fıvárosi Bíróság 60.978/98., adószáma: 18234732-1-41,
RészletesebbenA második világháború öröksége és a japán-filippínó biztonsági kapcsolatok fejlődésének perspektívái KLEMENSITS PÉTER
A második világháború öröksége és a japán-filippínó biztonsági kapcsolatok fejlődésének perspektívái KLEMENSITS PÉTER A világháború a Fülöpszigeteken A háború kitörése, hadműveletek a Corregidor elestéig
RészletesebbenAz alapjogok védelme és korlátozása
Az alapjogok védelme és korlátozása Dr. Smuk Péter, egyetemi docens Az alapjogvédelmi intézményrendszer Nemzetközi egyezmények fórumok Hazai általános szervek speciális szervek Az alapjogvédelmi intézményrendszer
RészletesebbenVázlat. 7. A nemzetközi jog általános szabályai a nemzetközi szokásjog. 1. A nemzetközi jog általános szabályainak jellemzıi
7. A nemzetközi jog általános szabályai a nemzetközi szokásjog Nemzetközi jog I. - elıadás 2010. október 21. Vázlat 1. A nemzetközi jog általános szabályainak jellemzıi 2. A nemzetközi szokásjog A. Létrejöttének
RészletesebbenI. Nemzetközi szerzıdések a közösségi jogban. Az EU jogrendje 3. I/1. Szerzıdéskötési jogosultság
I. Nemzetközi szerzıdések a közösségi jogban Az EU jogrendje 3. Nemzetközi szerzıdések Jogelvek A Közösségek (egyenként) rendelkeznek nemzetközi szerzıdéskötési képességgel. Csak az alapító Szerzıdésben
RészletesebbenA VALEO KÖVETELMÉNYEI A BESZÁLLÍTÓIVAL SZEMBEN
A VALEO KÖVETELMÉNYEI A BESZÁLLÍTÓIVAL SZEMBEN Minthogy évek óta a Valeo Csoport kiemelt vállalati és környezeti felelısségének tudatában tevékenykedik, ezt a felelısségét a nemzeti jogszabályok valamint
RészletesebbenEmlékeztető: a háború tilalom
I. rész Az erőszak (agresszió) tilalma Az erőszak tilalma és a Biztonsági Tanács hatásköre Lásd A nemzetközi jog fő rendező elvei c. előadást az I. félévben Valki László 2012. február 1 2 Emlékeztető:
RészletesebbenTÁMADHATÓ-E BEJRÚT VAGY TEL-AVIV? L. évfolyam 33. szám, 2006. augusztus 18. Arányosság a libanoni konfliktusban
LATTMANN TAMÁS-NAGY BOLDIZSÁR TÁMADHATÓ-E BEJRÚT VAGY TEL-AVIV? L. évfolyam 33. szám, 2006. augusztus 18. Arányosság a libanoni konfliktusban Egy fegyveres konfliktus kapcsán az arányosság kritikus szempont,
RészletesebbenAz Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei)
Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei) A) Nyilatkozat a résztvevô Államok kölcsönös kapcsolatait vezérlô
RészletesebbenENSZ 1244 (1999) számú határozat
ENSZ 1244 (1999) számú határozat Elfogadva a Biztonsági Tanács 4011. ülésén, 1999. június 10-én* A Biztonsági Tanács, tekintettel az Egyesült Nemzetek Alapokmányának céljaira és elveire, és a Biztonsági
RészletesebbenSectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp. 133-151
Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp. 133-151 A NÜRNBERGI, A JUGOSZLÁV, ILLETVE A RUANDAI NEMZETKÖZI BÜNTETŐTÖRVÉNYSZÉKEK JOGHATÓSÁGA SZABÓ ADRIENN* jelen tanulmányom célja a legjelentősebb
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT Az ülés dokumentuma NAPIREND ÁPRILIS 24., PÉNTEK 09/04/23 PE /OJVE. HU Egyesülve a sokféleségben HU
EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Az ülés dokumentuma NAPIREND 2009. ÁPRILIS 24., PÉNTEK 09/04/23 PE HU Egyesülve a sokféleségben HU Eljárások magyarázata Ha a Parlament nem dönt másképp, a vizsgált szövegekre
RészletesebbenB8-0295/2014 } B8-0299/2014 }
B8-0308/2014 } RC1/Am. 1 1 Javier Couso Permuy, Ángela Vallina, Georgios Katrougkalos, Emmanouil Glezos, Sofia Sakorafa, Kostadinka Kuneva, Rina Ronja Kari A a preambulumbekezdés (új) Aa. mivel az iraki
RészletesebbenDOKTORI PÓTFELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Nyt.sz.: TSZKP/1-262/2010. sz. példány Jóváhagyom! Egyetértek! Budapest, 2010. július - n Budapest, 2010. július - n.............................. Dr. Lakatos László
RészletesebbenKÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Jogi Bizottság 8.2.2012 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE (20/2012) Tárgy: a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a közérdeklıdésre számot tartó jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatára
Részletesebben2017. évi CLI. törvény tartalma
2017. évi CLI. törvény tartalma I. FEJEZET: ALAPELVEK ÉS A TÖRVÉNY HATÁLYA 1. Alapelvek 1. [Törvényesség (legalitás) elve] 2. [Szakszerű és hatékony eljárás elve] 3. [A megkülönböztetés és részrehajlás
RészletesebbenKÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Jogi Bizottság 15.10.2010 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE (17/2010) Tárgy: Az Osztrák Köztársaság Szövetségi Tanácsának (Bundesrat) indokolással ellátott véleménye a harmadik
RészletesebbenELFOGADOTT SZÖVEGEK. Egyesülve a sokféleségben. 2011. május 10. keddi ülés II. rész EURÓPAI PARLAMENT 2011-2012
EURÓPAI PARLAMENT 2011-2012 ELFOGADOTT SZÖVEGEK 2011. május 10. keddi ülés II. rész P7_TA-PROV(2011)05-10 IDEIGLENES VÁLTOZAT PE 464.204 Egyesülve a sokféleségben TARTALOM A PARLAMENT ÁLTAL ELFOGADOTT
RészletesebbenKözépszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban.
10.1 A szovjet felszabadítás és megszállás A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. A nemzetközi helyzet hatása a magyar belpolitika alakulására 1945
RészletesebbenLáng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából
Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT MUNKADOKUMENTUM
EURÓPAI PARLAMENT TANÁCS Brüsszel, 2007. május 30. Az Európai Parlament és a Tanács irányelvére irányuló javaslat a közösségi vasutak fejlesztésérıl szóló 91/440/EGK tanácsi irányelv, valamint a vasúti
RészletesebbenKATONAI ALAPISMERETEK ÓRAELOSZTÁS. Évfolyam Fejezet Elmélet Gyakorlat Összesen
KATONAI ALAPISMERETEK ÓRAELOSZTÁS Évfolyam Fejezet Elmélet Gyakorlat Összesen 9. A) FEJEZET A Magyar Köztársaság biztonság- és szövetségi politikája 26 10 36 10. B) FEJEZET Térkép- és tereptani alapismeretek
Részletesebben203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet
203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítésérıl A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról
RészletesebbenAz Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa (ENSZ BT) és az Európai Unió (EU) Tanácsa által elfogadott korlátozó intézkedések (szankciók)
Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa (ENSZ BT) és az Európai Unió (EU) Tanácsa által elfogadott korlátozó intézkedések (szankciók) I. Szankciók jogalapjai I.1. ENSZ szankciók Az Egyesült Nemzetek Alapokmánya
RészletesebbenA nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)
A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások
RészletesebbenÁldozatsegítés ember- és gyermekjogi megközelítésben Nemzetközi trendek Dr. (Habil) Herczog Mária Ph.D. Egyetemi docens ENSZ Gyermekjogi Bizottság
Áldozatsegítés ember- és gyermekjogi megközelítésben Nemzetközi trendek Dr. (Habil) Herczog Mária Ph.D. Egyetemi docens ENSZ Gyermekjogi Bizottság tagja Budapest, 2012. December 11. Sokféle megközelítési
RészletesebbenSzabálytalanságok kezelése
II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár A folyamatba épített, elızetes és utólagos vezetıi ellenırzés (FEUVE) szabályzatához kapcsolódó Szabálytalanságok kezelése (SZMSZ melléklet) Jóváhagyta: -.... Jóváhagyás
RészletesebbenAZ 1949. AUGUSZTUS 12-ÉN KÖTÖTT GENFI EGYEZMÉNYEKET KIEGÉSZÍTŐ ÉS A NEMZETKÖZI FEGYVERES ÖSSZEÜTKÖZÉSEK ÁLDOZATAINAK VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ JEGYZŐKÖNYV
AZ 1949. AUGUSZTUS 12-ÉN KÖTÖTT GENFI EGYEZMÉNYEKET KIEGÉSZÍTŐ ÉS A NEMZETKÖZI FEGYVERES ÖSSZEÜTKÖZÉSEK ÁLDOZATAINAK VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ JEGYZŐKÖNYV (I. JEGYZŐKÖNYV) BEVEZETŐ A Magas Szerződő Felek, kinyilvánítva
RészletesebbenVállalkozási jog ismeretek
III. évfolyam GM szak TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Vállalkozási jog ismeretek 2013/2014. II. félév 1 TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Tantárgy megnevezése Tantárgy jellege/típusa: Vállalkozások jogi ismerete Szakalapozó Kontaktórák
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT. Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 13.12.2005 EP-PE_TC2-COD(2003)0282 ***II AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA
EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 13.12.2005 EP-PE_TC2-COD(2003)0282 ***II AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely második olvasatban 2005. december 13-án került
RészletesebbenAz Egyesült Nemzetek (ENSZ) szervezete és működése. 2013. tavasz. Lattmann Tamás ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék
Az Egyesült Nemzetek (ENSZ) szervezete és működése 203. tavasz Lattmann Tamás ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék Regionális nemzetközi szervezetek + ENSZ ENSZ Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) Az ENSZ előtt XIX.
RészletesebbenNemzetközi szervezetek, az Egyesült Nemzetek (ENSZ)
Nemzetközi szervezetek, az Egyesült Nemzetek (ENSZ) 203. tavasz Lattmann Tamás ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék Nemzetközi szervezetek mint a nemzetközi jog alanyai nemzetközi szervezetek = államok által,
RészletesebbenNemzetközi közjog Szigorlati minimumkérdések 2015/16. tanév II. félév
Nemzetközi közjog Szigorlati minimumkérdések 2015/16. tanév II. félév A vizsga szóbeli része megkezdésének feltétele, hogy a hallgató a feltett 10 (félévenként 5) minimumkérdés mindegyikére helyes választ
RészletesebbenKOVÁCS GÁBOR A HATÁRVADÁSZ SZÁZADOK EGYSÉGES RENDÉSZETI ALKALMAZÁSÁNAK LEHETİSÉGEI AZ INTEGRÁLT RENDVÉDELEMBEN
KOVÁCS GÁBOR A HATÁRVADÁSZ SZÁZADOK EGYSÉGES RENDÉSZETI ALKALMAZÁSÁNAK LEHETİSÉGEI AZ INTEGRÁLT RENDVÉDELEMBEN Az elmúlt évtizedben a Magyar Határırség történetében soha nem látott szervezeti korszerősítés
RészletesebbenKIK VAGYUNK? Tudj meg többet az Amnesty International Magyarország kampányairól!
KIK VAGYUNK? Az Amnesty International kormányoktól, pártoktól és egyházaktól független civil szervezet, amely világszerte 150 országban, több mint 3 millió taggal és aktivistáival küzd az emberi jogokért.
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0216/6. Módosítás
28.6.2017 A8-0216/6 6 Helmut Scholz, Marie-Christine Vergiat, Merja Kyllönen, Miguel Urbán Crespo, Tania González Peñas, Lola Sánchez Caldentey, Xabier Benito Ziluaga, Estefanía Torres Martínez, Sabine
RészletesebbenFejlesztési Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Fejlesztési Bizottság 21.8.2012 2011/0461(COD) VÉLEMÉNYTERVEZET a Fejlesztési Bizottság részéről a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére
RészletesebbenA szexuális irányultság és a nemi identitás témája az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában
P7_TA(2011)0427 A szexuális irányultság és a nemi identitás témája az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában Az Európai Parlament 2011. szeptember 28-i állásfoglalása az emberi jogok, a szexuális irányultság és a
Részletesebben1956 - háború volt? Háború, erőszak, nemzetközi jog. Líbia háború folyik? Az erőszak örök? Erőszak az emberi társadalomban. Erőszak az állatvilágban
1956 - háború volt? Háború, erőszak, nemzetközi jog Valki László 2011 1 2 Líbia háború folyik? Az erőszak örök? Abu Szimbel II. Ramszesz i.e. 13. sz. 3 4 Erőszak az állatvilágban Csoportban élő állatok
RészletesebbenA háztartási alkalmazottakról szóló ajánlással kiegészített ILO-egyezmény
P7_TA(2011)0237 A háztartási alkalmazottakról szóló ajánlással kiegészített ILO-egyezmény Az Európai Parlament 2011. május 12-i állásfoglalása a háztartási alkalmazottakról szóló, ajánlással kiegészített
RészletesebbenT/2691. számú. törvényjavaslat
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/2691. számú törvényjavaslat az egyrészrıl az Európai Közösségek és tagállamai, másrészrıl a Kirgiz Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló Partnerségi és Együttmőködési
RészletesebbenTÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT
TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT Esélyegyenlőségi program III. rész Jogszabályi környezet Nyíregyháza, 2014. február 3-4 Kiskunfélegyháza, 2014. február12-13 Nyíregyháza, 2014. február 17-18 Szeged,
RészletesebbenInterparlamentáris Unió Chemin du Pommier 5, C.P. 330, CH-1218 Le Grand-Saconnex/Genf, Svájc
Interparlamentáris Unió Chemin du Pommier 5, C.P. 330, CH-1218 Le Grand-Saconnex/Genf, Svájc A NEMZETI PARLAMENTEK SZEREPE A KÉZI- ÉS KÖNNYŐFEGYVER VALAMINT EZEK LİSZEREIVEL VALÓ KERESKEDELEM ELLENİRZÉSÉNEK
RészletesebbenMellékelten továbbítjuk a delegációknak a fenti dokumentum minősítés alól feloldott változatát.
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2018. március 20. (OR. hu) 12981/17 ADD 1 DCL 1 FDI 25 WTO 229 A MINŐSÍTÉS FELOLDÁSA A dokumentum száma: Dátuma: 2018. március 1. Új státusz: Tárgy: 12981/17 ADD 1 RESTREINT
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU B8-0442/1. Módosítás. Renate Sommer a PPE képviselőcsoport nevében
11.4.2016 B8-0442/1 1 10 bevezető hivatkozás tekintettel a Törökország uniós csatlakozásával kapcsolatos 2005. október 3-i tárgyalási keretre, tekintettel a Törökországra vonatkozó 2005. október 3-i tárgyalási
RészletesebbenInformatikai biztonsági elvárások
Informatikai biztonsági elvárások dr. Dedinszky Ferenc kormány-fıtanácsadó informatikai biztonsági felügyelı 2008. július 2. Tartalom Átfogó helyzetkép Jogszabályi alapok és elıírások Ajánlások, a MIBA
RészletesebbenNemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.
Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:
RészletesebbenA politikai függetlenség elvei és biztosítékai:
I. Általános rész: 1. A KARTAL TV a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény betartásával helyi mősorszolgáltatást végez. 2. A KARTAL TV adásainak teljes ideje heti 168 óra, átlagosan
Részletesebben156. sz. Egyezmény. a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról
156. sz. Egyezmény a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája,
Részletesebben1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések
1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok
RészletesebbenMUNKAANYAG. Dr. Sóti Kálmán. Jogi és igazgatási ismeretek. A követelménymodul megnevezése: Általános őr-és járőrszolgálati feladatok
Dr. Sóti Kálmán Jogi és igazgatási ismeretek A követelménymodul megnevezése: Általános őr-és járőrszolgálati feladatok A követelménymodul száma: 0731-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja:
RészletesebbenNemzetközi Jogi és Európa-jogi Tanszék NEMZETKÖZI JOG II. NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK
Nemzetközi Jogi és Európa-jogi Tanszék NEMZETKÖZI JOG II. NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK Kollektív biztonság rendszere Dr. Hárs András Jelen tananyag a Szegedi Tudományegyetemen készült az Európai Unió támogatásával.
Részletesebbenkis robbanás-erős sugárzás a páncélzat ellen: a neutronbomba (Sam Cohen, , ) szabályozható hatóerejű bomba
atomakna táskabomba kis robbanás-erős sugárzás a páncélzat ellen: a neutronbomba (Sam Cohen, 1958-1962-1978, 1981-1992) pl. (tríciumos) hidrogénbomba uránium tartály nélkül (helyette króm, nikkel), a neutron
RészletesebbenMÓDOSÍTÁS HU Egyesülve a sokféleségben HU 2009/2170(INI) Jelentéstervezet Diana Wallis (PE v02-00)
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Jogi Bizottság 12.1.2012 2009/2170(INI) MÓDOSÍTÁS 1-20 Jelentéstervezet Diana Wallis (PE469.99.v02-00) a Bizottságnak szóló ajánlásokkal a szerzıdésen kívüli kötelmi viszonyokra
RészletesebbenLakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1
Lakosság Komanovics Adrienne, 2013 Komanovics Adrienne, 2013 1 Áttekintés Az állampolgárság és a honosság A nemzetközi kisebbségi jog Az emberi jogok nemzetközi rendszere A külföldiek jogállása A menekültek
RészletesebbenAz aszimmetrikus hadviselés nemzetközi jogi kihívásai: a háború joga, az emberi jogok, és a büntetõjogi eszközök
hasznos válsághelyzetekben, amikor az események drasztikusan felgyorsulnak és a döntés-elõkészítésre, valamint döntéshozatalra rendelkezésre álló idõ rendkívüli mértékben lerövidül. Bordás Mária Az aszimmetrikus
RészletesebbenElső rész: I. félévben Az erőszak tilalma és a Biztonsági Tanács hatásköre
Első rész: I. félévben Az erőszak tilalma és a Biztonsági Tanács hatásköre A nemzetközi kapcsolatok és a nemzetközi jog c. előadás Valki László 2011. március 1 2 Emlékeztető: a háború -tilalom Emlékeztető:
RészletesebbenNEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE ÉSTÖRTÉNETE
A tételek NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE ÉSTÖRTÉNETE 2012/13. tanév Szigorlati tételsor Nappali és Levelező tagozat 1. Az ókori kelet és a kora középkor nemzetközi joga 2. A késő középkor nemzetközi jogi
RészletesebbenHogyan juthatunk magunk is hasznos piaci információhoz a cégjegyzék és kapcsolódó nyilvántartások alapján?
Hogyan juthatunk magunk is hasznos piaci információhoz a cégjegyzék és kapcsolódó nyilvántartások alapján? Gazdasági információnyerés társasági adatokból dr. Pázmány Annamária Cégkivonat Ellenırzött adatok
RészletesebbenErcsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének. 11/1999. (IV.28.) Kt. számú rendelete
Ercsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 11/1999. (IV.28.) Kt. számú rendelete A köztisztviselők által választható, béren kívüli juttatások rendszeréről A köztisztviselők jogállásáról szóló
RészletesebbenNEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE- ÉS TÖRTÉNETE. 2013/2014-es tanév. Szigorlati tételsor. Nappali és Levelező tagozat. A tételek
NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE- ÉS TÖRTÉNETE 2013/2014-es tanév Szigorlati tételsor Nappali és Levelező tagozat A tételek 1. Az ókori kelet és a kora középkor nemzetközi joga. 2. A késő középkor nemzetközi
RészletesebbenKözös Kül és Biztonságpolitika (CFSP)
Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP) AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA AZ EU arra törekszik, hogy elősegítse a biztonságot, a békét, a nemzetközi együttműködést, a demokráciát, a
RészletesebbenA négy alapszabadság. Alapvetı jogok az Európai Közösségben a 4 alapszabadság. Áru
Európai Uniós ismeretek A négy alapszabadság Alapvetı jogok az Európai Közösségben a 4 alapszabadság EGK cél: a tagállamok közös piacának kiépítése közös piac: olyan terület, ahol az áruk, szolgáltatások,
Részletesebben1906. évi Genfi Egyezmény
1906. évi Genfi Egyezmény http://humanitarius.nemzetkozijog.hu EGYEZMÉNY A HADRAKELT SEREGEK SEBESÜLTJEI ÉS BETEGEI SORSÁNAK JAVÍTÁSA VÉGETT 1 I. fejezet Sebesültek és betegek 1. cikk A katonákat és hivatásuknál
RészletesebbenIkt. szám: 41826/2005. J a v a s l a t a gyermekétkeztetés kiegészítı támogatásáról szóló /2005. (IX.29.) Ör. sz. rendelet megalkotására
S a l g ó t a r j á n M e g y e i J o g ú V á r o s Po l g á r me s t e r i H i v a t a l S z o c i á l i s é s E g é s z s é g ü g y i Ok t a t á s i, Kulturá l i s é s Sp o r t I r od a I r o d a Ikt.
Részletesebben