2. Nemzetközi folyók joga, Környezetvédelmi jog, Tengerjog. I. A nemzetközi folyók joga. A. A nemzetközi folyó fogalma és hasznosítása

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2. Nemzetközi folyók joga, Környezetvédelmi jog, Tengerjog. I. A nemzetközi folyók joga. A. A nemzetközi folyó fogalma és hasznosítása"

Átírás

1 2. Nemzetközi folyók joga, Környezetvédelmi jog, Tengerjog február 17. Nemzetközi jog II. I. A nemzetközi folyók joga A. A nemzetközi folyó fogalma és hasznosítása Nemzeti folyó Nemzetközi folyó Földrajzi kritérium Jogi kritérium Hasznosítása: Hajózás nemzetközi folyami hajózás joga Nem hajózási célú hasznosítás nemzetközi vízjog 1

2 B. A nemzetközi folyók jogának fejlıdése Hajózás: Középkor: péage rendszer 1815: folyami hajózás szabadsága (elıször Európában) Nem hajózási célú hasznosítás: Esetleges, 18. szd: határvíz-egyezmények 19. szd: fejlıdésnek indul Harmon doktrína (abszolút területi szuverenitás) abszolút területi integritás C. Nemzetközi vízjog Forrásai: vízügyi egyezmények (400) + szoksájog (1997. évi New York-i egyezmény) Vízügyi szerzıdések osztályozása: Bilaterális/szők körő multilaterális Területi hatály szerint: határvíz-egyezmények, meghatározott folyószakaszokra (vízerıhasznosítás, vízkészletek megosztása, vízminıség-védelem), teljes nki vízrendszerre D. Jelentıs vízügyi egyezmények 1. Helsinki vízügyi egyezmény (1992; a határokat átlépı folyók és nemzetközi tavak védelmérıl és hasznosításáról szóló egyezmény) Együttmőködési kötelezettség Környezetvédelmi rendelkezések (szennyezés megelızése, ökorendszerek megóvása) Kiegészítı jk-k: víz és egészség jegyzıkönyv, kárfelelısségi jegyzıkönyv (szennyezı fizet elve) 2

3 évi szófiai Duna-védelmi egyezmény (a Duna védelmére és fenntartható hasznosítására irányuló együttmőködésrıl szóló egyezmény Szerzıdı felek: Duna menti államok (2000km2+ Oroszo.) Tárgyi hatálya: szennyvizek bevezetése, vízépítés, vízszabályozás, árvízvédelem, vízi létesítmények mőködtetése, a káros környezeti hatások megelızésére és az ökorendszerek védelmére szolgáló intézkedések Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság (Bécs) évi New York-i egyezmény (a nemzetközi folyók nem hajózási hasznosításának jogáról szóló egyezmény) Kodifikációs egyezmény Szubszidiárius jelleg 3 alapelv: Együttmőködési kötelezettség Ésszerő és méltányos hasznosítás és megosztás Károkozás tilalma E. Kötelezettségek végrehajtása Bilaterális szerzıdés esetén: vegyesbizottságok Multilaterális szerzıdés esetén: nemzetközi szervezetek (pl. a Niger, a Mekong, a Rajna és a Duna esetében) 3

4 F. Nemzetközi vízügyi viták G. Folyami hajózás dunai hajózás jogforrása a budapesti kiegészítı jegyzıkönyvvel (1998) módosított évi belgrádi egyezmény Területi hatálya: Kelheimtıl a Fekete-tengerig terjed. Tárgyi hatálya: a kereskedelmi hajózás közlekedési és mőszaki aspektusai minden állam kereskedelmi hajói számára biztosítja a hajózás szabadságát csak a parti államok hadihajói közlekedhetnek a Dunán + csak ıket illeti meg a kis cabotage joga Duna Bizottság (Budapest) II. Nemzetközi környezetvédelmi jog 4

5 I. A nemzetközi környezetvédelmi jog fejlıdése 1. Nki jog sajátos területe az 1960-as évek óta Miért ekkor? Tudomány fejlıdése Környezeti katasztrófák 2. Elızmények: Pl. határvíz-egyezményekben Nem érintette: tengerek és légkör védelme, nukleáris tevékenység as évek óta: Aktív szereplık, ösztönzık: nki szervezetek, pl. ENSZ környezeti konferenciák 1972, Stockholm 1992, Rio de Janeiro 2002, Johannesburg + ENSZ Környezeti Programja (UNEP) Mennyiségi változások: Szerzıdések száma exponenciálisan nı Nemzetközi bíróságok aktivitása Kodifikáció + nemzetközi tudós társaságok Minıségi változások: Nemzetközi jog tárgya kiszélesedett Egyre nagyobb szerep a generális sokoldalú szerzıdéseknek Új intézmények, új megoldások Környezetvédelem és gazdasági aspektus összekapcsolása Antropocentrikus megközelítés + generációk közötti méltányosság elismerése 5

6 II. A nemzetközi környezetvédelmi jog forrásai JOGFORRÁSOK I. Nemzetközi II. Nemzetközi jog egyezmények általános szabályai a) általános jogelvek b) nemzetközi szokásjog c) ius cogens JOGFORRÁSOK I. Nemzetközi II. Nemzetközi jog egyezmények általános szabályai Több mint 300 multilaterális, a) nki szokásjog 1200 bilaterális b) ius cogens Szektorális/interszektorális c) általános jogelvek + nki szervezetek határozatai I. Nemzetközi egyezmények - szektorális I. LÉGKÖR II. TERMÉSZETVÉDELEM III. TÁJ- ÉS FÖLDVÉDELEM 6

7 I. Nemzetközi egyezmények - interszektorális katasztrófákat elıidézı veszélyes tevékenységek nemzetközi jogi szabályozását valósítják meg veszélyes jelleg: Veszélyes anyag (nukleáris anyag) Veszélyes eredmény (hulladék) Tevékenység jellege (tengeri szállítás) Heterogén jelleg tárgyuk szerinti csoportosítás JOGFORRÁSOK I. Nemzetközi II. Nemzetközi jog egyezmények általános szabályai a) általános jogelvek b) nemzetközi szokásjog c) ius cogens + nki szervezetek határozatai II. a) általános jogelvek A szennyezı fizet elve Úgy használd a sajátod, hogy ne okozz kárt (Trail kohászati mővek ügy) Stockholmi elv: államoknak szuverén joguk kiaknázni erıforrásaikat kötelesek biztosítani, hogy tevékenységük ne okozzon kárt 7

8 JOGFORRÁSOK I. Nemzetközi II. Nemzetközi jog egyezmények általános szabályai a) általános jogelvek b) nemzetközi szokásjog c) ius cogens + nki szervezetek határozatai II. b) nemzetközi szokásjog 1. Van-e szokásjog ezen a területen? Nemzetközi Bíróság Állandó Választott Bíróság Nemzetközi Jogi Egyesület Nemzetközi Jogi Intézet 2. Kodifikáció Cél: objektív felelısség a nemzetközi jog által nem tiltott magatartások esetleges káros eredményei miatti felelısség JOGFORRÁSOK I. Nemzetközi II. Nemzetközi jog egyezmények általános szabályai a) általános jogelvek b) nemzetközi szokásjog c) ius cogens + nki szervezetek határozatai 8

9 II. c) ius cogens Közvetett bizonyítékok ius cogens létezésére ezen a területen: Felelısség (ideiglenes tervezet) Delicta iuris gentium JOGFORRÁSOK I. Nemzetközi II. Nemzetközi jog egyezmények általános szabályai a) általános jogelvek b) nemzetközi szokásjog c) ius cogens + nki szervezetek határozatai + nemzetközi szervezetek határozatai Ezen a területen nagyon jelentıs 2 vonatkozás: Ajánlásaik Kötelezı határozataik (ICAO, ENSZ BT) 9

10 III. Környezeti károk miatti nemzetközi felelısség 12 alakzata különböztethetı meg, csoportosítás szempontjai: 1. Alanyok a) Állam b) Nemzetközi szervezet c) Magánszemély 2. Alkalmazandó jogforrás a) Nki jog általános szabályai b) Nemzetközi szerzıdés (lex specialis) c) Belsı jog Az állam (és nemzetközi szervezetek) nemzetközi felelıssége a környezeti károkért Ex delicto Sine delicto 1. A nemzetközi jog általános szabályai szerint évi felelısségi szabályok 2. Lex specialis alapján évi őrkárfelelısségi egyezmény 3. A nemzetközi jog általános szabályai szerint csak de lege ferenda 4. Lex specialis alapján évi őrkárfelelısségi egyezmény A magánszemélyek nemzetközi felelıssége a környezeti károkért Polgári jogi felelısség Büntetıjogi felelısség 9. A nki magánjog kollíziós szabályai szerinti 10. A jogegységesítési vagy jogharmonizációs egyezm.- en alapuló 11. A környezetkárosítás, mint delicta iuris gentium 12. Nki sz. kötelezi az államot egyes környezetkárosítások büntetıjogi szankcionálására 10

11 III. Tengerjog A. Tengerjog fejlıdése Grotius: Mare liberum tengerek szabadságának elve Sok vitás kérdés: Parti tenger kiterjedése Halászat Új területek a XX. szd-ban: mélytengeri bányászat, környezetvédelem Kodifikáció: 1958 genfi egyezmények (4 szerzıdés) 1982, Montego Bay, ENSZ (szerzıdéses normák + szokásjog) B. Szektorális fejezetek 11

12 a) belvíz Kizárólagosan a parti tenger szuverenitása alatt Kikötık, lagúnák, folyótorkolatok + tengeröblök: Max. 24 tengeri mérföld a bejárat 1 állam szárazföldje veszi körül Területe nagyobb mint a bejáratra mint átmérıre rajzolt félkör kivétel: történelmi öblök b) Parti tenger Apályvonaltól (alapvonaltól) számított 12 tengeri mérföld Parti állam szuverenitása alatt jogszabályalkotás, hajózási útvonalak kijelölése, stb. Korlátozza: békés áthaladás joga Gyors Folyamatos Megállás nélküli c) Tengerszoros Pl. La Manche, Gibraltár, Magellán Parti állam jogainak sérelme nélküli akadálytalan áthaladás joga illeti meg az államokat (folyamatos, gyors) áthajózás + átrepülés szabadsága + speciális rezsimek: pl. Boszporusz, Dardanellák (1936. évi) Montreux-i szerzıdés Kereskedelmi hajók áthaladása szabad Hadihajóké korlátozott 12

13 d) Csatlakozó övezet 12 és 24 tengeri mérföld között Nem áll a parti állam szuverenitása alatt, de szuverén jogai vannak: Vám, pénzügyi szabályok Bevándorlás, egészségügy Itt gyakorolható az üldözés joga e) Kizárólagos gazdasági övezet Parti tengertıl 200 tengeri mérföldig (magában foglalja a csatlakozó övezetet) Szuverén jogok: természeti erıforrások kutatása, kiaknázása és megóvása, mesterséges szigetek felállítása, vízbıl, áramlatokból és szélbıl történı energiatermelés, a tudományos kutatás környezetvédelem Minden állam joga: hajózás és átrepülés, valamint a kábelek és olajvezetékek lefektetésének szabadsága Jelentıség: tengeri halászatban f) Kontinentális talapzat kiterjedése: 200 tengeri mérföld (itt elnyeli a kizárólagos gazdasági övezet) HA ennél ténylegesen nagyobb: Max 350 tengeri mérföldig vagy Ha mély a tenger: izobátokat (2500 m) összekötı vonaltól 100 tengeri mérföld Szuverén jogok a természeti erıforrások felett (földgáz, kıolaj) 200 mérföld után meg kell osztani 13

14 g) Nyílt tenger Res communis omnium usus Minden államot megilletnek a tengeri szabadságok: hajózás-, az átrepülés-, a kábelek és csıvezetékek lefektetésének-, mesterséges szigetek és más létesítmények építésének-, a halászatnak és a tudományos kutatásnak a szabadsága DE más államok érdekeinek figyelembe vétele + csak békés célok Lobogó államának felségjoga a hajókon, kivéve: tengerjogi deliktumok (kalózkodás, rabszolgakereskedelem, kábítószer-kereskeelem, kalózrádió mőködtetése) h) zóna = nyílt tenger alatti tengerfenék, altalaj emberiség közös öröksége Nemzetközi Tengerfenék Hatóság B. Funkcionális fejezetek a) Tengerparttal nem rendelkezı államok: alanyi jog a tengerhez való kijutás (egyezmények adják a részleteket) b) Tengeri halászat: kizárólagos gazdasági övezetben a halállomány 90%-a + halászati egyezmények c) Tengeri környezet védelme: keretjellegő + generális sokoldalú és regionális egyezmények 14

15 d) Tengerjogi viták rendezése kötelezı bírói vitarendezés Fórumok: ENSZ Nemzetközi Bíróság Nemzetközi Tengerjogi Törvényszék (Hamburg) Általános választott bíróság Különleges választott bíróság C. Tengeri csatornák 1. Szuezi konstantinápolyi szerzıdés Minden Á kereskedelmi és hadihajója számára nyitva áll 2. Panama 1977 Csatorna szerzıdés a csatornát minden nemzet kereskedelmi és hadihajói mind békében, mind háborúban szabadon és megkülönböztetés nélkül használhatják 3. Kieli évi versailles-i békeszerzıdés nyilvánította nemzetközi csatornává 15

A nemzetközi folyók. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1

A nemzetközi folyók. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1 A nemzetközi folyók Komanovics Adrienne, 2013 Komanovics Adrienne, 2013 1 Témakörök 1. A nemzetközi folyók jogának fejlődése 2. A nemzetközi folyó fogalma 3. A nemzetközi vízjog. Vízügyi viták 4. A nemzetközi

Részletesebben

A nemzetközi jog forrásai

A nemzetközi jog forrásai A nemzetközi jog rendszere A nemzetközi jog forrásai nincsen központi jogalkotó szervezet nincsen központilag alkotott jog jogforrás a nemzetközi jogban: 2010. tavasz Dr. Lattmann Tamás azok a formák,

Részletesebben

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi

Részletesebben

A terület és tér nemzetközi jogi helyzete

A terület és tér nemzetközi jogi helyzete ÁJTK Nemzetközi jogi és Európa-jogi Tanszék NEMZETKÖZI JOG II. A terület és tér nemzetközi jogi helyzete Dr. Szalai Anikó Jelen tananyag a Szegedi Tudományegyetemen készült az Európai Unió támogatásával.

Részletesebben

Általános áttekintés a jogforrások rendszeréről

Általános áttekintés a jogforrások rendszeréről Általános áttekintés a jogforrások rendszeréről Közjogi természető keretek: belsı nemzeti jogok engedélyezési rendje nemzetközi szerzıdések szokásjog Magánjogi keretek: szerzıdések jogszabályok jogszabálynak

Részletesebben

A viták békés rendezése. Az erőszak tilalma. Komanovics Adrienne, 2011

A viták békés rendezése. Az erőszak tilalma. Komanovics Adrienne, 2011 A viták békés rendezése Az erőszak tilalma Komanovics Adrienne, 2011 1 I. A viták békés rendezése Komanovics Adrienne, 2011 2 Áttekintés (1) A nemzetközi vita fogalma (2) Jogforrások (3) A viták békés

Részletesebben

6. A nemzetközi szerzıdések joga II.

6. A nemzetközi szerzıdések joga II. 6. A nemzetközi szerzıdések joga II. Nemzetközi jog I. elıadás 2010. 10. 14. Vázlat 1. A nemzetközi szerzıdés kötelezı ereje és teljesítésének biztosítékai 2. A szerzıdések értelmezése a) Az értelmezés

Részletesebben

Vázlat. 7. A nemzetközi jog általános szabályai a nemzetközi szokásjog. 1. A nemzetközi jog általános szabályainak jellemzıi

Vázlat. 7. A nemzetközi jog általános szabályai a nemzetközi szokásjog. 1. A nemzetközi jog általános szabályainak jellemzıi 7. A nemzetközi jog általános szabályai a nemzetközi szokásjog Nemzetközi jog I. - elıadás 2010. október 21. Vázlat 1. A nemzetközi jog általános szabályainak jellemzıi 2. A nemzetközi szokásjog A. Létrejöttének

Részletesebben

A nemzetközi jog forrásai

A nemzetközi jog forrásai A nemzetközi Bíróság Statútumának 38. cikke A nemzetközi jog forrásai Előadás-vázlat Sonnevend Pál 1. A Bíróság, amelynek az a feladata, hogy az eléje terjesztett jogvitákat a nemzetközi jog alapján döntse

Részletesebben

A sarkvidékek nemzetközi jogi helyzete

A sarkvidékek nemzetközi jogi helyzete SZTE ÁJTK Nemzetközi Jogi és Európa-jogi Tanszék 2012/2013. tanév II. félév A sarkvidékek nemzetközi jogi helyzete Szak/tagozat: Nemzetközi tanulmányok szak MA, BA tagozat, jogász szak Tárgy jellege: elıadás

Részletesebben

Az államok nemzetközi. Komanovics Adrienne, 2012

Az államok nemzetközi. Komanovics Adrienne, 2012 Az államok nemzetközi felelőssége Komanovics Adrienne, 2012 1 (1) A nemzetközi felelősség jogának fejlődése (2) A nemzetközi felelősség forrásai és a kodifikáció (3) A nemzetközi jogsértés (4) Az állam

Részletesebben

Nemzetközi közjog Kollokviumi minimumkérdések 2016/17. tanév I. félév

Nemzetközi közjog Kollokviumi minimumkérdések 2016/17. tanév I. félév Nemzetközi közjog Kollokviumi minimumkérdések 2016/17. tanév I. félév A vizsga szóbeli része megkezdésének feltétele, hogy a hallgató a feltett 5 kérdés mindegyikére tökéletes választ adjon (kivéve az

Részletesebben

8. A nemzetközi béke és biztonság fenntartása. A humanitárius nemzetközi jog.

8. A nemzetközi béke és biztonság fenntartása. A humanitárius nemzetközi jog. 8. A nemzetközi béke és biztonság fenntartása. A humanitárius nemzetközi jog. 2011. március 31. Nemzetközi jog II. I. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa Szervezete: Tagság állandó tagok + választott tagok Állandó:

Részletesebben

Molnár István János. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga II.

Molnár István János. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga II. Molnár István János A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga II. Molnár István János A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga II. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok magánjoga Patrocinium Budapest, 2015

Részletesebben

Szakmai beszámoló a 43369. sz. A környezeti károk miatti nemzetközi felelősség c. kutatási téma zárójelentéséhez

Szakmai beszámoló a 43369. sz. A környezeti károk miatti nemzetközi felelősség c. kutatási téma zárójelentéséhez Szakmai beszámoló a 43369. sz. A környezeti károk miatti nemzetközi felelősség c. kutatási téma zárójelentéséhez 1. A 2003. évi iraki háború és a nemzetközi jog; szürrealista kérdések? A tanulmány közvetetten

Részletesebben

ALAPFOGALMAK Víziközlekedés: személyek, dolgok vízi úton történő helyváltoztatása, vízi járművek és humán erőforrás igénybevételével.

ALAPFOGALMAK Víziközlekedés: személyek, dolgok vízi úton történő helyváltoztatása, vízi járművek és humán erőforrás igénybevételével. ALAPFOGALMAK Víziközlekedés: személyek, dolgok vízi úton történő helyváltoztatása, vízi járművek és humán erőforrás igénybevételével. felszíni vizek jellemzőik korlátlan mozgásszabadság korlátozott gazdaságosság,

Részletesebben

A nemzetközi jog forrásai

A nemzetközi jog forrásai A nemzetközi jog forrásai Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 3. A nemzetközi jog forrásai A Nemzetközi Bíróság Statútuma (38.cikk) 1. A Bíróság, amelynek az a feladata, hogy az

Részletesebben

ÁLLAMKÖZI KAPCSOLATOK KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK VÁLLALATKÖZI NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK 2010.09.12.

ÁLLAMKÖZI KAPCSOLATOK KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK VÁLLALATKÖZI NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK 2010.09.12. KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK 1 NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK SZÜKSÉGESSÉGE Egymásra utaltság (természeti erıforrások hiánya) Méretgazdaságosság (technikaitechnológiai fejlıdés) Komparatív elınyök 2 NEMZETKÖZI GAZDASÁGI

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

1994. évi I. törvény

1994. évi I. törvény 1994. évi I. törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérıl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetésérıl 1

Részletesebben

Terület 2012. NOVEMBER

Terület 2012. NOVEMBER Terület 2012. NOVEMBER 1 Tartalom Terület Államterület nem államterület Államhatárok, status quo, uti possidetis Tenger Arktisz - Antarktisz Légtér Univerzum, világűr, 11/28/2010 2 Államterület és az állam

Részletesebben

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1 Lakosság Komanovics Adrienne, 2013 Komanovics Adrienne, 2013 1 Áttekintés Az állampolgárság és a honosság A nemzetközi kisebbségi jog Az emberi jogok nemzetközi rendszere A külföldiek jogállása A menekültek

Részletesebben

TÁMOGATÁSI MEGÁLLAPODÁS

TÁMOGATÁSI MEGÁLLAPODÁS TÁMOGATÁSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött egyrészrıl Budakeszi Város Önkormányzata (2092 Budakeszi, Fı utca 179.; törzsszáma: 390022000; adószáma: 15390022-2-13; képviseli: dr. Csutoráné dr. Gyıri Ottília

Részletesebben

A tisztázatlan tengeri határok értelmezésének problémája Délkelet- Ázsiában: a dél-kínai-tengeri konfliktus és a kínai-amerikai geostratégiai küzdelem

A tisztázatlan tengeri határok értelmezésének problémája Délkelet- Ázsiában: a dél-kínai-tengeri konfliktus és a kínai-amerikai geostratégiai küzdelem A tisztázatlan tengeri határok értelmezésének problémája Délkelet- Ázsiában: a dél-kínai-tengeri konfliktus és a kínai-amerikai geostratégiai küzdelem Klemensits Péter PhD, szenior kutató, Dél- Délkelet-

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak. KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás

ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak. KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás 1. A nemzetközi jog forrásai és alanyai 2. Az állami, mint a nemzetközi

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezeti elemek védelme

Részletesebben

Nemzetközi jogalkotás

Nemzetközi jogalkotás Nemzetközi jogalkotás Komanovics Adrienne, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jogalkotás fogalma 1. A nemzetközi jogalkotás folyamata 2. A nemzetközi jogi norma 3. A nemzetközi jog forrásai

Részletesebben

A nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése. Corvinus/BIGIS 2009. február 4.

A nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése. Corvinus/BIGIS 2009. február 4. A nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése Corvinus/BIGIS 2009. február 4. Külügyi hatalom nemzetközi szerződések kötésének joga aktív és passzív követségi

Részletesebben

8. Az Emberi Jogok Európai Bírósága és más regionális emberi jogi bíróságok. Történeti kérdések. Rendszertani kérdések

8. Az Emberi Jogok Európai Bírósága és más regionális emberi jogi bíróságok. Történeti kérdések. Rendszertani kérdések 8. Az Emberi Jogok Európai Bírósága és más regionális emberi jogi bíróságok Nemzetközi jogi esettanulmányok 2010. október 28. Történeti kérdések II. világháború után (bár voltak elızményei, pl. ILO) rossz

Részletesebben

HU Egyesülve a sokféleségben HU A7-0277/84. Módosítás. Struan Stevenson, Konrad Szymański az ECR képviselıcsoport nevében

HU Egyesülve a sokféleségben HU A7-0277/84. Módosítás. Struan Stevenson, Konrad Szymański az ECR képviselıcsoport nevében 10.9.2013 A7-0277/84 84 23 a preambulumbekezdés (új) (23a) A I. mellékletében a hagyományos energiaforrásokból származó kıolaj és földgáz vonatkozásában elıírt termelési küszöbértékek nem veszik figyelembe

Részletesebben

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,

Részletesebben

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,

Részletesebben

Halászat a GFCM (Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság) megállapodás területén

Halászat a GFCM (Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság) megállapodás területén 20.3.2019 A8-0381/ 001-019 MÓDOSÍTÁSOK 001-019 előterjesztette: Halászati Bizottság Jelentés Linnéa Engström A8-0381/2018 Halászat a GFCM (Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság) megállapodás területén

Részletesebben

Gyakran ismételt kérdések (GYIK) a Víz Keretirányelvvel kapcsolatban

Gyakran ismételt kérdések (GYIK) a Víz Keretirányelvvel kapcsolatban Gyakran ismételt kérdések (GYIK) a Víz Keretirányelvvel kapcsolatban Mirıl szól a Víz Keretirányelv, mi a célja? A Víz Keretirányelv (VKI) nevébıl fakadóan keretet kíván biztosítani a Közösség édesvízzel

Részletesebben

FEJÉR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI

FEJÉR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI FEJÉR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2014. február 18. Vaszócsik Vilja vaszocsikvilja@lltk.hu FEJÉR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Tervezés eddigi lépései Fejér megyei területfejlesztési

Részletesebben

jog Vázlat - A nemzetközi jog strukturális elvei Nemzetközi jog I. 2010. November 25. D. Az állam immunitása

jog Vázlat - A nemzetközi jog strukturális elvei Nemzetközi jog I. 2010. November 25. D. Az állam immunitása 12. Szuverenitás, nonintervenció és önrendelkezési jog Nemzetközi jog I. 2010. November 25. Vázlat - A nemzetközi jog strukturális elvei A. A szuverén egyenlıség elve B. A beavatkozás tilalma Kialakulása

Részletesebben

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak XIX. század Kialakul a vegyipar: Szerves: első műanyag Chardonne-műselyem Szervetlen: elektrolízis alumíniumgyártás Robbanómotorok megalkotása:

Részletesebben

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Környezetvédelmi akcióprogramok az Európai Unióban (1-5. akcióprogramok)

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Nemzetközi közjog Szigorlati minimumkérdések 2015/16. tanév II. félév

Nemzetközi közjog Szigorlati minimumkérdések 2015/16. tanév II. félév Nemzetközi közjog Szigorlati minimumkérdések 2015/16. tanév II. félév A vizsga szóbeli része megkezdésének feltétele, hogy a hallgató a feltett 10 (félévenként 5) minimumkérdés mindegyikére helyes választ

Részletesebben

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,

Részletesebben

H.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál drasztikusabb változások következtek be,

H.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál drasztikusabb változások következtek be, H.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál drasztikusabb változások következtek be, a Föld lakosainak száma négyszeresére, az energiafelhasználás a tizenhatszorosára, az ipari termelés

Részletesebben

TANULMÁNYI SEGÉDLET NEMZETKÖZI JOG II.

TANULMÁNYI SEGÉDLET NEMZETKÖZI JOG II. 1 TANULMÁNYI SEGÉDLET NEMZETKÖZI JOG II. 2009/2010. tanév II. félév JOGÁSZ SZAK JNA NEJEN2XN JLK NEJEK2XL /-4 JLS NEJES2XL /-4 JL8 - NEJE82XL /-4 SZTE Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi jogi és Európa-jogi

Részletesebben

10699/19 zv/af/kf 1 TREE.1

10699/19 zv/af/kf 1 TREE.1 Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2019. július 17. (OR. en) 10699/19 PV CONS 39 ENV 661 CLIMA 197 TERVEZET JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA (Környezetvédelem) 2019. június 26. 10699/19 zv/af/kf 1 TARTALOM

Részletesebben

Környezet fogalma Földtörténeti, kémiai és biológiai evolúció Ember megjelenése és hatása a környezetre az ókortól az ipari forradalomig

Környezet fogalma Földtörténeti, kémiai és biológiai evolúció Ember megjelenése és hatása a környezetre az ókortól az ipari forradalomig Környezet fogalma Földtörténeti, kémiai és biológiai evolúció Ember megjelenése és hatása a környezetre az ókortól az ipari forradalomig H.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál

Részletesebben

147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó

147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról 1. E rendelet hatálya kiterjed

Részletesebben

Tartalom. Terület TERÜLET, TÉR. A történelem az államok harca a területért. A Föld szárazföldi területét az államok felosztották

Tartalom. Terület TERÜLET, TÉR. A történelem az államok harca a területért. A Föld szárazföldi területét az államok felosztották Terület 2011. NOVEMBER Tartalom Terület Államterület nem államterület Államhatárok Tenger Arktisz - Antarktisz Légtér Világűr 12/18/2011 1 12/18/2011 2 A történelem az államok harca a területért Államterület

Részletesebben

BALATONI PARTNERSÉGI PROGRAM. Regionális és Kistérségi szintő együttmüködések ösztönzése a Balaton Régióban

BALATONI PARTNERSÉGI PROGRAM. Regionális és Kistérségi szintő együttmüködések ösztönzése a Balaton Régióban BALATONI PARTNERSÉGI PROGRAM Regionális és Kistérségi szintő együttmüködések ösztönzése a Balaton Régióban Szedmákné Lukács Zsófia Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. Siófok, 2007. november

Részletesebben

TANULMÁNYI SEGÉDLET NEMZETKÖZI JOG II.

TANULMÁNYI SEGÉDLET NEMZETKÖZI JOG II. 1 TANULMÁNYI SEGÉDLET NEMZETKÖZI JOG II. 2017/2018. tanév II. félév JOGÁSZ SZAK tagozatok: JL8SZ, JNA, JLS, JL8 JNASZ; JLSSZ (előadás nélkül) SZTE Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi jogi és Európa-jogi

Részletesebben

Természet és környezetvédelem. Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés

Természet és környezetvédelem. Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés Természet és környezetvédelem Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés Hulladék-kérdés Globális, regionális, lokális probléma A probléma árnyalása Mennyisége

Részletesebben

Ezek jellemzően tavakon, illetve csekély sodrású folyókon vannak kijelölve, úgy hogy az ne keresztezze a nagy hajók útját!

Ezek jellemzően tavakon, illetve csekély sodrású folyókon vannak kijelölve, úgy hogy az ne keresztezze a nagy hajók útját! 1. A vízi közlekedés csoportosítása - Útvonal szerint: a) Belvízi hajózás Folyami Tavi Csatornában megvalósuló hajózás b) Tengeri hajózás Part menti hajózás Mély tengeri hajózás Kikötői hajózás 2. Vízi

Részletesebben

A tantárgy címe: Nemzetközi jog II. gyakorlat. Tantárgyfelelős: Dr. Sziebig Orsolya Johanna, tanársegéd Dr. Hárs András, tudományos segédmunkatárs

A tantárgy címe: Nemzetközi jog II. gyakorlat. Tantárgyfelelős: Dr. Sziebig Orsolya Johanna, tanársegéd Dr. Hárs András, tudományos segédmunkatárs A tantárgy címe: Nemzetközi jog II. gyakorlat Tantárgyfelelős: Dr. Sziebig Orsolya Johanna, tanársegéd Dr. Hárs András, tudományos segédmunkatárs A tantárgy célja / tantárgyleírás: A nemzetközi jog II.

Részletesebben

szaki infrastruktúra Vízgazdálkodás, regionális szint vízi létesítmények, fejlesztési elképzelések

szaki infrastruktúra Vízgazdálkodás, regionális szint vízi létesítmények, fejlesztési elképzelések Mőszaki infrastruktúra c. tantárgy 2006. 03.01. i elıadásának vázlatos anyaga Vízgazdálkodás, regionális szintő vízi létesítmények, fejlesztési elképzelések Dr. Dulovics Dezsı PhD. ny. egyetemi docens

Részletesebben

Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Dr. İsz János.

Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Dr. İsz János. Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Dr. İsz János Energiapolitika energetikai MSc szak 3. témakör Fenntartható fejlıdés EU definíció

Részletesebben

Cegléd Város településrendezési eszközeinek részleges módosítása Módosítási szándékok táblázata I.

Cegléd Város településrendezési eszközeinek részleges módosítása Módosítási szándékok táblázata I. Sorszám Cegléd Város településrendezési eszközeinek részleges módosítása 2018 Módosítási szándékok táblázata I. Érintett terület Hrsz. Jelenlegi Övezeti besorolás Tervezett módosítás, indoklás Területek

Részletesebben

A stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!

A stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása! Biodiverzitás stratégia 2020 CÉLOK és ESZKÖZÖK Források: http://www.biodiv.hu/convention/f1117799202; http://ec.europa.eu/environment/nature/biodiversity/comm2006/2020.htm; FELADAT A stratégiai célok közül

Részletesebben

Funkcionális menedzsment Általános (naturális) filozófiai értelmezés

Funkcionális menedzsment Általános (naturális) filozófiai értelmezés MINİSÉGMENEDZSMENT Funkcionális menedzsment 2. A minıség filozófiai értelmezése 1. Általános (naturális) filozófiai értelmezés A minıség egy adott dolog azon tulajdonságainak összessége, amelyek azzá teszik

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia. Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc.

Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia. Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc. Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc. A minket körülvevı energiaforrások (energiahordozók) - Azokat az anyagokat, amelyek energiát közvetítenek energiahordozóknak

Részletesebben

2007. ÉVBEN BEFEJEZETT KÖZHASZNÚ MUNKÁK (adatok Ft-ban) Pénzügyi ütemezés

2007. ÉVBEN BEFEJEZETT KÖZHASZNÚ MUNKÁK (adatok Ft-ban) Pénzügyi ütemezés . ÉVBEN BEFEJEZETT KÖZHASZNÚ MUNKÁK (adatok Ft-ban) 4.sz. melléklet Témaszám 7712/52/696901 7 200 000.06.30 2 200 000 ENSI hálózat Ökoiskola projektje OM-KvVM együttmőködési megállapodás alapján 2005.12.31

Részletesebben

Miért lehet a Balaton régió TDM mintarégió Magyarországon. Rosta Sándor és Dani Barbara

Miért lehet a Balaton régió TDM mintarégió Magyarországon. Rosta Sándor és Dani Barbara Miért lehet a Balaton régió TDM mintarégió Magyarországon Rosta Sándor és Dani Barbara Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság MT Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság TDM rendszer célja

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, április 8. (OR. en)

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, április 8. (OR. en) Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. április 8. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2015/0313 (COD) 7645/16 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: Dátum: 2016. április 6. Tárgy: FRONT 160 MAR 109 CODEC 383

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Petíciós Bizottság 6.5.2011 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE Tárgy: Rodney Maile brit állampolgár által benyújtott 0354/2006 számú petíció a Cleddau folyó torkolata mentén két

Részletesebben

3. A nemzetközi jog története

3. A nemzetközi jog története 3. A nemzetközi jog története Nemzetközi jog I. 2010. szeptember 23. Az elemzés szempontjai Korszakhatárok, szakaszok Általános jellemzık Történelmi tények Új intézmények (szerzıdések joga, diplomácia,

Részletesebben

Az alapjogok védelme és korlátozása

Az alapjogok védelme és korlátozása Az alapjogok védelme és korlátozása Dr. Smuk Péter, egyetemi docens Az alapjogvédelmi intézményrendszer Nemzetközi egyezmények fórumok Hazai általános szervek speciális szervek Az alapjogvédelmi intézményrendszer

Részletesebben

I. Nemzetközi szerzıdések a közösségi jogban. Az EU jogrendje 3. I/1. Szerzıdéskötési jogosultság

I. Nemzetközi szerzıdések a közösségi jogban. Az EU jogrendje 3. I/1. Szerzıdéskötési jogosultság I. Nemzetközi szerzıdések a közösségi jogban Az EU jogrendje 3. Nemzetközi szerzıdések Jogelvek A Közösségek (egyenként) rendelkeznek nemzetközi szerzıdéskötési képességgel. Csak az alapító Szerzıdésben

Részletesebben

MICHAEL DREWES. 1. A Szövetségi Rendırség felépítése és legfontosabb feladatai

MICHAEL DREWES. 1. A Szövetségi Rendırség felépítése és legfontosabb feladatai MICHAEL DREWES SZEMÉLYES ADATOK GYŐJTÉSÉNEK, FELDOLGOZÁSÁNAK ÉS HASZNÁLATÁNAK JOGI KERETEI A NÉMET SZÖVETSÉGI RENDİRSÉGNÉL KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG SZOMSZÉDOS ORSZÁGAIVAL FOLYTATOTT

Részletesebben

A biodiverzitás védelméért konferencia. Érdiné dr. Szekeres Rozália Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegırzési Fıosztály

A biodiverzitás védelméért konferencia. Érdiné dr. Szekeres Rozália Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegırzési Fıosztály A biodiverzitás védelméért konferencia Érdiné dr. Szekeres Rozália Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegırzési Fıosztály Nemzetközi és uniós környezet EU 2020 STRATÉGIA (2010.03.03) Az intelligens,

Részletesebben

A környezetvédelem alapelvei

A környezetvédelem alapelvei A környezetvédelem alapelvei Alapelvek funkciói Kettős: - iránymutatás a jogalkotás számára - eligazítás a jogi dokumentumok gyakorlati alkalmazásában Az egzakt megismerés elve A környezet állapotának,

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

NEMZETKÖZI JOG I. 1. ELŐADÁS 2008. SZEPTEMBER 17. MOLNÁR TAMÁS A NEMZETKÖZI JOG FOGALMA, ALANYAI, SAJÁTOSSÁGAI, MAI SZEREPE A NEMZETKÖZI

NEMZETKÖZI JOG I. 1. ELŐADÁS 2008. SZEPTEMBER 17. MOLNÁR TAMÁS A NEMZETKÖZI JOG FOGALMA, ALANYAI, SAJÁTOSSÁGAI, MAI SZEREPE A NEMZETKÖZI NEMZETKÖZI JOG I. 1. ELŐADÁS 2008. SZEPTEMBER 17. MOLNÁR TAMÁS "Itt van köztünk a nemzetközi jog" A NEMZETKÖZI JOG FOGALMA, ALANYAI, SAJÁTOSSÁGAI, MAI SZEREPE A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKBAN N E M Z E T K

Részletesebben

Az elnevezés. 11. A nem kormányzati nemzetközi szervezetek. Nemzetközi szervezetek joga 2010. November 18. Nemzetközi szervezetek

Az elnevezés. 11. A nem kormányzati nemzetközi szervezetek. Nemzetközi szervezetek joga 2010. November 18. Nemzetközi szervezetek 11. A nem kormányzati nemzetközi Nemzetközi joga 2010. November 18. Az elnevezés Nemzetközi Kormányközi Nem kormányzati NGO INGO NGO-k Nemzetközi Kormányközi Nem kormányzati 1 A jóslat : a XXI. század

Részletesebben

A területfejlesztés és politika tartalma, tárgya és célja

A területfejlesztés és politika tartalma, tárgya és célja A területfejlesztés és politika tartalma, tárgya és célja 1. elıadás Regionális politika egyetemi tanár Politika és fejlesztés gyakorisága (Google keresı program 2005.02.07.) regionális politika 12900

Részletesebben

FOGLALÁSI IDŐSZAK:

FOGLALÁSI IDŐSZAK: 1) MEDITERRÁN ÚTVONALAK MSC ARMONIA 7 éjszaka Mediterrán partok és szigetek I. MARSEILLE BELSŐ ABLAKOS 2016. szept. 4 599 699 2016. szept. 11., 18. 499 599 BELSŐ ABLAKOS 2016. szept. 3 599 699 2016. szept.

Részletesebben

Kommunikációs terv. I. Együttműködési megállapodás aláírása. II. Szakmai egyeztetések

Kommunikációs terv. I. Együttműködési megállapodás aláírása. II. Szakmai egyeztetések Kommunikációs terv Összeállította a Tisza-tó Fejlesztési Kft. I. Együttműködési megállapodás aláírása A Tisza-tó működtetői és működésében érdekelt szervezetek között megkötendő Együttműködési Megállapodás

Részletesebben

Problémák a légi közlekedés zajának jogimőszaki szabályozásában

Problémák a légi közlekedés zajának jogimőszaki szabályozásában Problémák a légi közlekedés zajának jogimőszaki szabályozásában Hirka Ferenc Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség 159/2010. (V. 6.) Korm. rendelet a repülıtér létesítésének,

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

A Föld, ahogyan az Apollo 17-ről látták (1972)

A Föld, ahogyan az Apollo 17-ről látták (1972) A Föld, ahogyan az Apollo 17-ről látták (1972) 1 A terület és tér felosztása a nemzetközi jog szempontjából Államterület Res communis omnium usus Felosztás Nemzetközi igazgatás alatt álló területek [Uratlan

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2659-06 Nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok és gazdasági folyamatok irányítása 2659-06/3 A nemzetközi

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

A tantárgy rövid bemutatása, az oktatás célja

A tantárgy rövid bemutatása, az oktatás célja Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszék Tájékoztató és Tematika NEMZETKÖZI ÉS EU KÖZJOG c. tantárgyból a Nappali munkarend III. évfolyam biztonsági

Részletesebben

Elméleti alapvetések A versenyjog szabályozási területei

Elméleti alapvetések A versenyjog szabályozási területei Az előadás vázlata I. Elméleti alapvetések II. Versenykorlátozó megállapodások (101. cikk) III. Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés (102. cikk) IV. Fúziókontroll (139/2004/EK rendelet) V. Kereskedelmi

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A SZERZİDÉS TELJESÍTÉSÉRİL I. SZAKASZ: A SZERZİDÉS ALANYAI I.1) AZ AJÁNLATKÉRİKÉNT SZERZİDİ FÉL NEVE ÉS CÍME

TÁJÉKOZTATÓ A SZERZİDÉS TELJESÍTÉSÉRİL I. SZAKASZ: A SZERZİDÉS ALANYAI I.1) AZ AJÁNLATKÉRİKÉNT SZERZİDİ FÉL NEVE ÉS CÍME Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság Gazdasági Igazgatóság Beszerzési Főosztály -1980 Budapest Akácfa u 15 / Te efon 461-6578 ház 11350 / Fax 461-6524 ház 11362 / E-ma Sch fnerm@bkv

Részletesebben

A HAJÓZÁS HATÓSÁGI ÜGYEI AZ NFM KERETEI KÖZÖTT

A HAJÓZÁS HATÓSÁGI ÜGYEI AZ NFM KERETEI KÖZÖTT A HAJÓZÁS HATÓSÁGI Nemzeti Közlekedési Hatóság ÜGYEI AZ NFM KERETEI KÖZÖTT Bellyei Csaba Hajózási Hatósági Főosztály A HAJÓZÁS HATÓSÁGI ÜGYEI AZ NFM KERETEI KÖZÖTT 382/2016. (XII. 2.) Korm. Rendelet a

Részletesebben

Várható pályázati lehetıségek az EGT Alap Megújuló Energia Programterület és a LIFE Program keretében, IEE tapasztalatok

Várható pályázati lehetıségek az EGT Alap Megújuló Energia Programterület és a LIFE Program keretében, IEE tapasztalatok Várható pályázati lehetıségek az EGT Alap Megújuló Energia Programterület és a LIFE Program keretében, IEE tapasztalatok Erıs Veronika Senior Projekt Menedzser NKEK Nemzeti Környezetvédelmi és Energia

Részletesebben

A Duna Régió Stratégia környezetvédelmi aktualitásai

A Duna Régió Stratégia környezetvédelmi aktualitásai A Duna Régió Stratégia környezetvédelmi aktualitásai http://eionet.kormany.hu/pecha-kucha A Duna Régió Stratégia környezetvédelmi aktualitásai EU Macro-Regional Strategy EU Strategy for the Baltic Sea

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.5.23. COM(2016) 280 final ANNEX 2 MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió nevében az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergiaközösség,

Részletesebben

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén 2012. ősz dr. Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Emberi jogok fajtái Karel Vasak: Human Rights: A Thirty-Year Struggle: the Sustained Efforts

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

A közlekedés funkciója a turizmusban

A közlekedés funkciója a turizmusban A közlekedés funkciója a turizmusban 2018. 10. 25.. A közlekedés helye a turizmus rendszerében A turizmus alapvető eleme a helyváltoztatás, vagyis az utazás. minden olyan utazást az idegenforgalom részének

Részletesebben

A Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában

A Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában A Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában Demeter András, tanácsadó Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóság, Brüsszel A biológiai sokféleség

Részletesebben

Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS

Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Helyi árvízvédelem és multifunkcionális árvízvédelmi rendszerek Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS SZOMBATHELY 2015. július 1-3. 1 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását,

Részletesebben

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött?

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött? 2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. Mi van a név mögött? Miértek Célok és eszközök Mi tettünk eddig? Miért érdemes hozzánk csatlakozni? www.hungariancsr.org 3. Mi a CSR Mátrix? Kik

Részletesebben

MÓRAHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK évi közbeszerzési terve

MÓRAHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK évi közbeszerzési terve MÓRAHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2010. évi közbeszerzési terve A közbeszerzés tárgya és mennyisége CPV kód Irányadó Tervezett i típus Idıbeli ütemezés az megindításának, illetve a közbeszerzés megvalósításának

Részletesebben

TANULMÁNYI SEGÉDLET NEMZETKÖZI JOG II.

TANULMÁNYI SEGÉDLET NEMZETKÖZI JOG II. 1 TANULMÁNYI SEGÉDLET NEMZETKÖZI JOG II. 2010/2011. tanév II. félév JOGÁSZ SZAK tagozatok: JNA NEJEN2XL (szigorlat) JLS NEJES2XL (szigorlat) JLK NEJEK2XL (szigorlat) JL8 NEJE82XL (szigorlat) SZTE Állam-

Részletesebben

Természet- és környezetvédelem. Környezetvédelem története. Világmodellek. Környezetvédelmi világkonferenciák, egyezmények.

Természet- és környezetvédelem. Környezetvédelem története. Világmodellek. Környezetvédelmi világkonferenciák, egyezmények. Természet- és környezetvédelem Környezetvédelem története. Világmodellek. Környezetvédelmi világkonferenciák, egyezmények. A környezetvédelem születése Világmodell-alkotások korszaka Verbális (logikai

Részletesebben

Közlekedési hálózatok. Összeállította: Sallai András

Közlekedési hálózatok. Összeállította: Sallai András Közlekedési hálózatok Összeállította: Sallai András Korridorok Közlekedési folyosó fogalom Modális közlekedési csatorna Egy fajta közlekedési csatorna fogalom Dimodális Két fajta közlekedési csatorna Közúti

Részletesebben

7. A nemzetközi szervezetek. Az ENSZ.

7. A nemzetközi szervezetek. Az ENSZ. 7. A nemzetközi szervezetek. Az ENSZ. 2011. március 24. Nemzetközi jog II. I. A nemzetközi szervezetek története Ókor: amphüktionia Középkor: zsinatok 1814-1815 bécsi kongresszus XIX. század: folyami bizottságok,

Részletesebben

A települések általános kérdései. Dr. Kozma Gábor

A települések általános kérdései. Dr. Kozma Gábor A települések általános kérdései Dr. Kozma Gábor A., A településekkel kapcsolatos alapfogalmak I. A település 1. Definíció: a., Mendöl T.: a település egy embercsoport lakó- és munkahelyének térbeli egysége

Részletesebben

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT DOROG PF.:43. TEL.: FAX.:

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT DOROG PF.:43. TEL.: FAX.: Tisztelt Képviselı-testület! DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TEL.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.HU Elıterjesztés Dorog Város Képviselı testületének

Részletesebben