jog Vázlat - A nemzetközi jog strukturális elvei Nemzetközi jog I November 25. D. Az állam immunitása

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "jog Vázlat - A nemzetközi jog strukturális elvei Nemzetközi jog I. 2010. November 25. D. Az állam immunitása"

Átírás

1 12. Szuverenitás, nonintervenció és önrendelkezési jog Nemzetközi jog I November 25. Vázlat - A nemzetközi jog strukturális elvei A. A szuverén egyenlıség elve B. A beavatkozás tilalma Kialakulása A nemzetközi jog forrásaiban Tartalmának meghatározása Az ENSZ gyakorlatában C. A népek önrendelkezési joga A nemzetközi jog forrásaiban Meghatározása Alanya: a nép Külsı és belsı önrendelkezés Pro-demokrácia intervenció D. Az állam immunitása 1

2 A nemzetközi jog strukturális elvei A nemzetközi jog funkciója A funkció megvalósítására szolgáló eszközök: Régen: állami alapjogok tana (jog az önfenntartásra, a függetlenségre, az egyenlıségre, kapcsolatok létesítésére és a tiszteletre) Ma: a nemzetközi jog strukturális elvei Szuverén egyenlıség elve A beavatkozás tilalma Népek önrendelkezési joga Az állam immunitása, stb. A. A szuverén egyenlıség elve Központi szerepe van a nemzetközi jogban Helye a nemzetközi jog forrásaiban: Szerzıdéses szabály különbözı összetevıi nki szerzıdésekben (ENSZ Alapokmány, nki szerzıdések és dokumentumok) Nki általános szabálya 2

3 nem emelkedett-e kógens szabály rangjára? NEM Miért? Formai érv: nincs benne felsorolásokban Ellentmondana a nemzetközi gyakorlatnak (elszakadás, beolvadás, cessio) Szerzıdésekben is vannak kifejezett kivételek a szuverén egyenlıség alól, pl. ENSZ BT, Alapokmány módosítása A szuverenitás fogalma Sok fogalom létezik? Nemzetközi jogi fogalom Palmasszigetek ügy Palmas-szigetek ügy 1928, ÁVB USA v. Hollandia?: szigetek feletti szuverenitás Spanyol-amerikai háborút lezáró béke: Fülöp-szigetek megszerzése (1989) Holland-Kelet-India része Spanyolországnak nem volt szuverenitása a terület felett azt nem is adhatta át Szuverenitás lényege? 3

4 A szuverenitás az államok közötti kapcsolatokban függetlenséget jelent államok közötti viszonyt feltételez A területi szuverenitás magába foglalja az állami tevékenységek gyakorlásának kizárólagos jogát a Föld meghatározott részéhez, az államterülethez kötıdik Szuverenitás lényege: állam függetlensége DE szuverenitás függetlenség Szuverenitás: függetlenség védelmét juttatja kifejezésre kötelezettség terheli az államokat arra, hogy kölcsönösen tartsák tiszteletben a szuverenitásban rejlı jogokat A szuverenitás kifejezıdése nemzetközi jogi normákban: Szuverenitás vélelme Nemzetközi szerzıdések jogában: fenntartások tételének szabadsága, megszorító értelmezés, stb. Persistent objector szabály Nincs kötelezı bíráskodás A szuverenitás nem korlátozhatatlan korlát: nemzetközi jog 4

5 A szuverén egyenlıség elvének tartalma Dokumentumok (kvázi-autentikus értelmezés) baráti kapcsolatok elveirıl szóló közgyőlési deklaráció (1970) helsinki záróokmány (1975) Tartalmi elemek: Állam cselekvési szabadsága Állam impériuma Területi integritás Jogi egyenlıség Az állam cselekvési szabadsága: minden államnak elidegeníthetetlen joga van politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális rendszerének szabad megválasztására és fejlesztésére + külpolitika meghatározása Nemzetközi jog korlátozhatja (pl. Mo.-n a királypuccsok) Az állam impériuma = fıhatalom, az állami tevékenységek gyakorlásának kizárólagos joga az állam területén a személyek, a dolgok és helyzetek vagy életviszonyok az állam hatalmának vannak alávetve jogszabályokkal rendez az állam Teljes és kizárólagos Korlátozhatja a nemzetközi jog: pl. nemzetközi szolgalom, kisebbségi jogok 5

6 Területi integritás: az állam szabadon használhatja saját területét és azzal szabadon rendelkezhet Egymás területi integritását kölcsönösen tiszteletben kell tartani Problémás: terület mozgó elemei Jogi egyenlıség: az államok jogilag egyenlık nemzetközi jogi szempontból nem alávetettek egymásnak DE tényleges egyenlıtlenség Jogi egyenlıség megnyilvánulásai pl.: 1 állam egy szavazat Felelısség: felelıs állam kötelezettségei ugyanazok, mindegy melyik államról van szó Nki bírói fórumok elıtti egyenlıség Bizonyos területeken a tényleges egyenlıtlenség kifejezett vagy hallgatólagos elfogadása: BT Univerzális szervezeteknél a szervek megkettızése Pénzügyi intézményeknél: Ø 1 állam 1 szavazat 6

7 tényleges egyenlıtlenség jogi mérséklését biztosító megoldások: Gazdasági kapcsolatok területén: kompenzáló egyenlıtlenség államok nemzetközi kötelezettségeit a helyzetükben megmutatkozó tényleges különbségekhez igazítják: nemzetközi szervezetekben a tagdíj, stb. B. A beavatkozás tilalma Leggyakrabban emlegetett és hivatkozott alapelv, pl.: Védekezési eszköz Legitimálja a tétlenséget Kialakulásának állomásai: Klasszikus kor: azt vizsgálták, hogy mikor lehet beavatkozni Francia forradalom: elsı megfogalmazás Szent Szövetség: felhatalmazás az intervencióra Monroe-elv XX. szd: humanitárius intervenció feltalálása A nemzetközi jog forrásaiban Szerzıdéses szabály ENSZ Alapokmány expressis verbis: szervezete nem avatkozhat be! ENSZ Alapokmány: állam-állam viszonyban (szuverén egyenlıség elve, erıszak tilalma) Regionális szervezetek alapító szerzıdéseiben (pl. bogotai charta) Nemzetközi jog általános szabálya kogens szabály-e? nem (Afrikai Unió Alapító Okmánya ) 7

8 Tartalmának meghatározása Minden államnak joga van arra, hogy ügyeit külsı beavatkozás nélkül irányítsa szuverenitás és a non-intervenció feltételezik egymást Mi az a küszöb, melynek átlépése nemzetközi jogi szempontból megengedhetetlen beavatkozásnak minısül? csak példálózó jelleggel határozható meg Beavatkozás megengedhetetlen, HA: Beavatkozó állam magatartása kényszerítı jellegő fegyveres beavatkozás + A kényszer, a diktátum, a nyomás jegyeit mutató nem fegyveres beavatkozás is tilos Beavatkozás tárgya az állam érinthetetlen ügye: domaine réservé (fenntartott ügyek) A domaine réservé: állam bel-és külügyeinek olyan köre, amelyben az állam nem vállalt nemzetközi kötelezettségeket, ilyenek nem terhelik, tehát ezek vonatkozásában fennmarad teljes cselekvési szabadsága Határai viszonylagosak: Terjedelme egyes országok tekintetében eltér Idıben változik Feltétlen joghatóság: az ide tartozó ügyekben az állam nem vállalhat nemzetközi kötelezettséget, mert ellenkezı esetben elvesztené szuverenitását, sıt állami identitását Ø 8

9 Non-intervenció az ENSZ gyakorlatában A jelen Alapokmány egyetlen rendelkezése sem jogosítja fel az Egyesült Nemzeteket arra, hogy olyan ügyekbe avatkozzanak, amelyek lényegileg valamely állam belsı joghatóságának körébe tartoznak Beavatkozás tilalmát a gyakorlat szőkítette: Napirendre tőzés és megvitatás beavatkozás Absztrakt és általános ajánlás nem kényszerítı jellegő Konkrét határozat nem diktátum, csak erkölcsi nyomás Vannak kivételek? C. A népek önrendelkezési jogának elve Elızmények: Francia forradalom Politikai elv: Wilson, Lenin Megjelenése a nemzetközi jogban: ENSZ Alapokmány A nemzetközi jog forrásaiban: Szerzıdéses szabály: ENSZ Ao.: cél a népeket megilletı egyenjogúság és önrendelkezési jog elvének tiszteletben tartása. Ellentmondás: gyámsági rendszer szabályozása Kiterjesztı, dinamikus értelmezés: Közgyőlés határozataival Más szerzıdésekben kivételes A nemzetközi jog általános szabálya kógens szabály 9

10 Meghatározása Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya + Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (1966) Közös 1. cikk Minden népnek joga van az önrendelkezésre. E jog értelmében a népek szabadon határozzák meg politikai rendszerüket és szabadon biztosítják gazdasági, társadalmi és kulturális fejlıdésüket. Alanya: a nép Mi a nép? ENSZ kezdeti gyakorlata: gyarmati területek lakossága ( ellentmondások) Kiterjesztı értelmezés: Fajüldözı rendszerek és idegen elnyomás alatt élı népek Föderációk egyes tagállamainak lakossága (Badinter bizottság Jugoszlávia) minden szuverén állam lakossága, mint nép rendelkezik az önrendelkezés jogával (belsı önrendelkezés) Alanya: a nép Mi a nép? ENSZ kezdeti gyakorlata: gyarmati területek lakossága ( ellentmondások) Kiterjesztı értelmezés: Fajüldözı rendszerek és idegen elnyomás alatt élı népek Föderációk egyes tagállamainak lakossága (Badinter bizottság Jugoszlávia) minden szuverén állam lakossága, mint nép rendelkezik az önrendelkezés jogával (belsı önrendelkezés) 10

11 Külsı és belsı önrendelkezés Külsı: gyarmati terület függetlenségét jelentette A külsı önrendelkezés folyamata lényegében befejezıdött Belsı: minden nép szabadon dönthet államának politikai rendszerérıl, állam- és kormányformájáról, gazdasági, társadalmi és kulturális viszonyairól Belsı önrendelkezés lehetséges értelmezései: = szuverenitás egyik tartalmi eleme: az állam döntési szabadsága szuverenitás elnyelte az önrendelkezést az állam szuverenitásának gyakorlása során az állam kormányzata köteles figyelembe venni az ország lakosságának, azaz a népnek szabadon kifejezett akaratát hatalom demokratikus legitimációja Belsı önrendelkezés mint a hatalom demokratikus legitimációjának követelménye Belsı önrendelkezés teljesülése, ha az állam cselekvéseiben figyelembe veszi a nép akaratát Ez általában demokráciát feltételez (választásokon lehet kifejezni ezt az akaratot belsı önrendelkezés a politikai jogokon keresztül realizálódik) A demokrácia sok nemzetközi szerzıdésben követelmény: pl. ET Statútuma 11

12 Mit tehet a nemzetközi közösség, ha nincs demokratikus legitimáció? Pl.: Zsarnoki rendszer kizárása nemzetközi szervezetbıl Elítélés mint diplomáciai eszköz Nemzetközi felelısség Pro-demokrácia intervenció (?) Pro-demokrácia intervenció Amerikai nemzetközi jogban elfogadott Ha erıszak alkalmazása vagy azzal való fenyegetés valósul meg ~ humanitárius intervenció nem helyes az azonosítás (hum. int.: cél az emberi életek megóvása) Politikai cél dominál: zsarnoki rendszer megdöntése, amely elnyomja a nép belsı önrendelkezési jogát Pro-demokrácia intervenció esetei: BT cselekszik vagy felhatalmazást ad, tehát a belsı helyzetet a nemzetközi béke és biztonság veszélyeztetéseként értékeli jogszerősége vitathatatlan pl. Dél-Afrikával szemben, békefenntartó hadmővelet Szomáliába a demokrácia helyreállításának céljából kérdéses: ha nem cselekszik, csak tudomásul vesz 12

13 Egyoldalú intervenció (BT nem képes vagy nem akar lépéseket tenni) pl. USA panamai beavatkozása (1989) LEGITIMÁLHATÓ? Ao. Sajátos értelmezése: az ilyen beavatkozás nem összeegyeztethetetlen az Ao. Céljaival Demokrácia a nemzetközi béke és biztonság záloga, mert a demokráciák békeszeretık nem meggyızı érvek a nki közösség többsége nem fogadja el jogszerőségét D. Az állam immunitása magánszemélyek (természetes és jogi személyek) hazájuk bíróságán perelhetnek-e külföldi államot? Fıszabály: egyetlen állam bíróságainak sem lehet joghatósága más állam felett Korábban: abszolút immunitás XX. század: megszorító gyakorlat Állami tevékenységek: de iure imperii: a közhatalom gyakorlása állam immunitása de iure gestionis: az állam és szervei egyéb tevékenységei nincs immunitás számos állam, különösen egyes latin-amerikai és fejlıdı országok elvben legalábbis kitartanak az abszolút immunitás mellett Mo.: sokáig abszolút immunitás, ma a fıszabály 13

6. A nemzetközi szerzıdések joga II.

6. A nemzetközi szerzıdések joga II. 6. A nemzetközi szerzıdések joga II. Nemzetközi jog I. elıadás 2010. 10. 14. Vázlat 1. A nemzetközi szerzıdés kötelezı ereje és teljesítésének biztosítékai 2. A szerzıdések értelmezése a) Az értelmezés

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

A viták békés rendezése. Az erőszak tilalma. Komanovics Adrienne, 2011

A viták békés rendezése. Az erőszak tilalma. Komanovics Adrienne, 2011 A viták békés rendezése Az erőszak tilalma Komanovics Adrienne, 2011 1 I. A viták békés rendezése Komanovics Adrienne, 2011 2 Áttekintés (1) A nemzetközi vita fogalma (2) Jogforrások (3) A viták békés

Részletesebben

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi

Részletesebben

Az alkotmányos demokrácia

Az alkotmányos demokrácia Az alkotmányos demokrácia Az alkotmányos demokrácia Demokrácia meghatároz rozása A nép uralma, a nép által, a népért való kormányzás (Lincoln: government of the people, for the people, by the people )

Részletesebben

A nemzetközi jog forrásai

A nemzetközi jog forrásai A nemzetközi jog rendszere A nemzetközi jog forrásai nincsen központi jogalkotó szervezet nincsen központilag alkotott jog jogforrás a nemzetközi jogban: 2010. tavasz Dr. Lattmann Tamás azok a formák,

Részletesebben

Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei)

Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei) Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei) A) Nyilatkozat a résztvevô Államok kölcsönös kapcsolatait vezérlô

Részletesebben

8. A nemzetközi béke és biztonság fenntartása. A humanitárius nemzetközi jog.

8. A nemzetközi béke és biztonság fenntartása. A humanitárius nemzetközi jog. 8. A nemzetközi béke és biztonság fenntartása. A humanitárius nemzetközi jog. 2011. március 31. Nemzetközi jog II. I. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa Szervezete: Tagság állandó tagok + választott tagok Állandó:

Részletesebben

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 5. A NATO Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. Vázlat 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 1 1. A NATO létrejötte Vörös hadsereg Európa katonailag (+ gazdaságilag) gyenge USA-t

Részletesebben

A nemzetközi jog forrásai

A nemzetközi jog forrásai A nemzetközi Bíróság Statútumának 38. cikke A nemzetközi jog forrásai Előadás-vázlat Sonnevend Pál 1. A Bíróság, amelynek az a feladata, hogy az eléje terjesztett jogvitákat a nemzetközi jog alapján döntse

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

Általános áttekintés a jogforrások rendszeréről

Általános áttekintés a jogforrások rendszeréről Általános áttekintés a jogforrások rendszeréről Közjogi természető keretek: belsı nemzeti jogok engedélyezési rendje nemzetközi szerzıdések szokásjog Magánjogi keretek: szerzıdések jogszabályok jogszabálynak

Részletesebben

Szuverenitás és önrendelkezési jog

Szuverenitás és önrendelkezési jog Szuverenitás és önrendelkezési jog Valki László 2012. szeptember www.nemzetkozijog.hu A nemzetközi jog fő rendező elvei 1. Szuverenitás 2. Önrendelkezési jog 3. Államok egyenlősége 4. Erőszak tilalma 1.

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. H/11435. számú. országgyőlési határozati javaslat

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. H/11435. számú. országgyőlési határozati javaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA H/11435. számú országgyőlési határozati javaslat a Magyar Köztársaság és Szerbia és Montenegró között a Magyar Köztársaságban élı szerb kisebbség és a Szerbia és Montenegróban

Részletesebben

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén 2012. ősz dr. Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Emberi jogok fajtái Karel Vasak: Human Rights: A Thirty-Year Struggle: the Sustained Efforts

Részletesebben

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1 Lakosság Komanovics Adrienne, 2013 Komanovics Adrienne, 2013 1 Áttekintés Az állampolgárság és a honosság A nemzetközi kisebbségi jog Az emberi jogok nemzetközi rendszere A külföldiek jogállása A menekültek

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés november 28.

Nemzetpolitikai továbbképzés november 28. Nemzetpolitikai továbbképzés 2016. november 28. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

I. Nemzetközi szerzıdések a közösségi jogban. Az EU jogrendje 3. I/1. Szerzıdéskötési jogosultság

I. Nemzetközi szerzıdések a közösségi jogban. Az EU jogrendje 3. I/1. Szerzıdéskötési jogosultság I. Nemzetközi szerzıdések a közösségi jogban Az EU jogrendje 3. Nemzetközi szerzıdések Jogelvek A Közösségek (egyenként) rendelkeznek nemzetközi szerzıdéskötési képességgel. Csak az alapító Szerzıdésben

Részletesebben

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program A kisebbségi jogok védelmének magyar vonatkozásai Dr. Pákozdi Csaba (PhD, egyetemi docens) főosztályvezető Külügyminisztérium,

Részletesebben

A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban

A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban 2013 Valki László 2 ENSZ alapokmány anyagi és eljárási normáinak összefüggése Biztonsági Tanács: államok közösségének egyetlen bírósága Eljárási:

Részletesebben

Nemzetközi közjog Kollokviumi minimumkérdések 2016/17. tanév I. félév

Nemzetközi közjog Kollokviumi minimumkérdések 2016/17. tanév I. félév Nemzetközi közjog Kollokviumi minimumkérdések 2016/17. tanév I. félév A vizsga szóbeli része megkezdésének feltétele, hogy a hallgató a feltett 5 kérdés mindegyikére tökéletes választ adjon (kivéve az

Részletesebben

Vázlat. 7. A nemzetközi jog általános szabályai a nemzetközi szokásjog. 1. A nemzetközi jog általános szabályainak jellemzıi

Vázlat. 7. A nemzetközi jog általános szabályai a nemzetközi szokásjog. 1. A nemzetközi jog általános szabályainak jellemzıi 7. A nemzetközi jog általános szabályai a nemzetközi szokásjog Nemzetközi jog I. - elıadás 2010. október 21. Vázlat 1. A nemzetközi jog általános szabályainak jellemzıi 2. A nemzetközi szokásjog A. Létrejöttének

Részletesebben

3. Állampolgárság, honosság, külföldiek jogállása, kisebbségvédelem

3. Állampolgárság, honosság, külföldiek jogállása, kisebbségvédelem 3. Állampolgárság, honosság, külföldiek jogállása, kisebbségvédelem 2011. február 24. Nemzetközi jog II. 1. Állampolgárság Állam területén tartózkodó emberek: állampolgárok vagy külföldiek Állampolgárság-emberi

Részletesebben

Az alapjogok védelme és korlátozása

Az alapjogok védelme és korlátozása Az alapjogok védelme és korlátozása Dr. Smuk Péter, egyetemi docens Az alapjogvédelmi intézményrendszer Nemzetközi egyezmények fórumok Hazai általános szervek speciális szervek Az alapjogvédelmi intézményrendszer

Részletesebben

AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE FONTOSABB ELEMEI

AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE FONTOSABB ELEMEI AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE FONTOSABB ELEMEI Jogpolitikai elızmények: Széll Kálmán Terv Magyar Munka terv Jogdogmatikai okok: szabályozás rugalmassá tétele jogforrási rendszer átalakítása szociális biztonság

Részletesebben

Szuverenitás. ELTE ÁJK 2013-14. tanév 2. szemeszter Alkotmányjog 1. Ajánlott videó: https://www.youtube.com/watch?v=egy49rcnz-4

Szuverenitás. ELTE ÁJK 2013-14. tanév 2. szemeszter Alkotmányjog 1. Ajánlott videó: https://www.youtube.com/watch?v=egy49rcnz-4 Szuverenitás ELTE ÁJK 2013-14. tanév 2. szemeszter Alkotmányjog 1 Ajánlott videó: https://www.youtube.com/watch?v=egy49rcnz-4 A szuverenitás meghatározása Kihívások A szuverenitás tényével kapcsolatban

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog

Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog Európai Uniós ismeretek Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog AQUIS COMMUNITAIRE = KÖZÖSSÉGI VÍVMÁNYOK az EU egységes joganyaga Közösségi jogforrások Nem kötelezı jogforrások: elıírások, amelyek betartására

Részletesebben

A szexuális irányultság és a nemi identitás témája az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában

A szexuális irányultság és a nemi identitás témája az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában P7_TA(2011)0427 A szexuális irányultság és a nemi identitás témája az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában Az Európai Parlament 2011. szeptember 28-i állásfoglalása az emberi jogok, a szexuális irányultság és a

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Alkotmányügyi Bizottság 18.10.2011 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE Tárgy: VÉLEMÉNY MAGYARORSZÁG ÚJ ALAPTÖRVÉNYÉRİL Elfogadta a VELENCEI BIZOTTSÁG 87. plenáris ülésén (Velence,

Részletesebben

A szuverenitás összetevői. Dr. Karácsony Gergely PhD Egyetemi adjunktus

A szuverenitás összetevői. Dr. Karácsony Gergely PhD Egyetemi adjunktus A szuverenitás összetevői Dr. PhD Egyetemi adjunktus Szuverenitáselméletek Kit illet a főhatalom? Abszolút monarchiák: Jean Bodin: fejedelmi szuverenitás Thomas Hobbes: az alattvalók lemondanak bizonyos

Részletesebben

A nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése. Corvinus/BIGIS 2009. február 4.

A nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése. Corvinus/BIGIS 2009. február 4. A nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése Corvinus/BIGIS 2009. február 4. Külügyi hatalom nemzetközi szerződések kötésének joga aktív és passzív követségi

Részletesebben

Afrika 8. Emberi jogok regionális védelme Afrikában Regionális nemzetközi szervezet Afrikai Unió (Afrikai Egységszervezet) Regionális nemzetközi szerzıdés/szerzıdések Banjul Charta (1981) felsorolja a

Részletesebben

dr. Lattmann Tamás 1

dr. Lattmann Tamás 1 Erő alkalmazása a nemzetközi jog területén önvédelem és csatlakozó kérdések Nemzetközi jog 2013. tavasz Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi Jogi Tanszék Ius ad bellum ENSZ rendszere előtt Összességében:

Részletesebben

Államelismerés. Komanovics Adrienne, 2012

Államelismerés. Komanovics Adrienne, 2012 Államelismerés Komanovics Adrienne, 2012 1 1. Az állam nemzetközi jogi fogalma 2. Az államok keletkezése 3. Az államelismeréssel kapcsolatos nemzetközi szabályok 4. Az államelismerés nemzetközi jogi hatásai

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A jogállamiság erősítésére irányuló új uniós keret

MELLÉKLETEK. a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A jogállamiság erősítésére irányuló új uniós keret EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 11.3.2014 COM(2014) 158 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A jogállamiság erősítésére irányuló új

Részletesebben

A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék

A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék AZ ALAPELVEK NEMZETKÖZI JOGI ALAPJA széles körben elfogadott,

Részletesebben

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az

Részletesebben

Nemzetközi jogalkotás

Nemzetközi jogalkotás Nemzetközi jogalkotás Komanovics Adrienne, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jogalkotás fogalma 1. A nemzetközi jogalkotás folyamata 2. A nemzetközi jogi norma 3. A nemzetközi jog forrásai

Részletesebben

8. Az Emberi Jogok Európai Bírósága és más regionális emberi jogi bíróságok. Történeti kérdések. Rendszertani kérdések

8. Az Emberi Jogok Európai Bírósága és más regionális emberi jogi bíróságok. Történeti kérdések. Rendszertani kérdések 8. Az Emberi Jogok Európai Bírósága és más regionális emberi jogi bíróságok Nemzetközi jogi esettanulmányok 2010. október 28. Történeti kérdések II. világháború után (bár voltak elızményei, pl. ILO) rossz

Részletesebben

Az elnevezés. 11. A nem kormányzati nemzetközi szervezetek. Nemzetközi szervezetek joga 2010. November 18. Nemzetközi szervezetek

Az elnevezés. 11. A nem kormányzati nemzetközi szervezetek. Nemzetközi szervezetek joga 2010. November 18. Nemzetközi szervezetek 11. A nem kormányzati nemzetközi Nemzetközi joga 2010. November 18. Az elnevezés Nemzetközi Kormányközi Nem kormányzati NGO INGO NGO-k Nemzetközi Kormányközi Nem kormányzati 1 A jóslat : a XXI. század

Részletesebben

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE ÉSTÖRTÉNETE

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE ÉSTÖRTÉNETE A tételek NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE ÉSTÖRTÉNETE 2012/13. tanév Szigorlati tételsor Nappali és Levelező tagozat 1. Az ókori kelet és a kora középkor nemzetközi joga 2. A késő középkor nemzetközi jogi

Részletesebben

2. előadás Alkotmányos alapok I.

2. előadás Alkotmányos alapok I. 2. előadás Alkotmányos alapok I. Jog fogalma: a jog olyan norma, magatartásszabály, amely az emberi cselekvések irányításának, illetve a magatartásokat befolyásoló körülmények szabályozásának eszköze.

Részletesebben

A közösségi jog korlátai: Nemzeti és alkotmányos identitás

A közösségi jog korlátai: Nemzeti és alkotmányos identitás A közösségi jog korlátai: Nemzeti és alkotmányos identitás Dr. Stumpf István alkotmánybíró, egyetemi tanár HBLF Pénzügyi Csúcstalálkozó Kitörés Breakout Brexit 2016. szept. 22., Budapest, Sofitel Budapest

Részletesebben

Polyák Gábor: Kiegészítés Polyák Gábor Szıke Gergely Médiaszabályozás Németországban címő tanulmányához

Polyák Gábor: Kiegészítés Polyák Gábor Szıke Gergely Médiaszabályozás Németországban címő tanulmányához Polyák Gábor: Kiegészítés Polyák Gábor Szıke Gergely Médiaszabályozás Németországban címő tanulmányához 1. Alkotmányos alapok A médiaszabályozás alkotmányos kereteit igen részletesen dolgozta ki a német

Részletesebben

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE- ÉS TÖRTÉNETE. 2013/2014-es tanév. Szigorlati tételsor. Nappali és Levelező tagozat. A tételek

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE- ÉS TÖRTÉNETE. 2013/2014-es tanév. Szigorlati tételsor. Nappali és Levelező tagozat. A tételek NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE- ÉS TÖRTÉNETE 2013/2014-es tanév Szigorlati tételsor Nappali és Levelező tagozat A tételek 1. Az ókori kelet és a kora középkor nemzetközi joga. 2. A késő középkor nemzetközi

Részletesebben

Jegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól

Jegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól 1796 der Beilagen XXIV. GP - Staatsvertrag - 24 Protokoll in ungarischer Sprachfassung (Normativer Teil) 1 von 10 A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAI KÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2012. május 14. (OR. en) CIG

Részletesebben

7. A nemzetközi szervezetek. Az ENSZ.

7. A nemzetközi szervezetek. Az ENSZ. 7. A nemzetközi szervezetek. Az ENSZ. 2011. március 24. Nemzetközi jog II. I. A nemzetközi szervezetek története Ókor: amphüktionia Középkor: zsinatok 1814-1815 bécsi kongresszus XIX. század: folyami bizottságok,

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1603-06 Az igazságszolgáltatáson kívüli területeken jogi asszisztensi feladatok ellátása 1603-06/2 Az állam

Részletesebben

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE

MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE Magyarország Szabadság Alkotmányának irányelvei a globalista szocialista-kommunizmus és a liberáliskapitalizmus föderációját a természetes értékrend szerinti konföderációval felváltó

Részletesebben

Válogatott bibliográfia Az emberi jogok szerepe a nemzetközi kapcsolatokban c. tárgyhoz

Válogatott bibliográfia Az emberi jogok szerepe a nemzetközi kapcsolatokban c. tárgyhoz Válogatott bibliográfia Az emberi jogok szerepe a nemzetközi kapcsolatokban c. tárgyhoz Összeállította: Dr. Kiss Barnabás egyetemi docens I. Ajánlott alapirodalom az alapjogok tanulmányozásához 1. Balogh

Részletesebben

Az Európai Unió polgári eljárásjogának kialakulása, fejlıdése Joghatósági szabályok az Európai Unióban

Az Európai Unió polgári eljárásjogának kialakulása, fejlıdése Joghatósági szabályok az Európai Unióban Az Európai Unió polgári eljárásjogának kialakulása, fejlıdése Joghatósági szabályok az Európai Unióban Debrecen, 2015. November 4. Polgári eljárásjogok -Definíciók Polgári eljárásjog Nemzetközi polgári

Részletesebben

Az államok nemzetközi. Komanovics Adrienne, 2012

Az államok nemzetközi. Komanovics Adrienne, 2012 Az államok nemzetközi felelőssége Komanovics Adrienne, 2012 1 (1) A nemzetközi felelősség jogának fejlődése (2) A nemzetközi felelősség forrásai és a kodifikáció (3) A nemzetközi jogsértés (4) Az állam

Részletesebben

Ahol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség

Ahol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség Ahol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség Churchill azt mondta: Ahol a tisztesség véget ér, ott kezdıdik a politika. Az utóbbi napok kiegészítették

Részletesebben

3. A nemzetközi jog története

3. A nemzetközi jog története 3. A nemzetközi jog története Nemzetközi jog I. 2010. szeptember 23. Az elemzés szempontjai Korszakhatárok, szakaszok Általános jellemzık Történelmi tények Új intézmények (szerzıdések joga, diplomácia,

Részletesebben

Szerződés a jószomszédság és az együttműködés alapjairól a Magyar Köztársaság és Ukrajna között

Szerződés a jószomszédság és az együttműködés alapjairól a Magyar Köztársaság és Ukrajna között Szerződés a jószomszédság és az együttműködés alapjairól a Magyar Köztársaság és Ukrajna között (Részletek) 2. cikk A Szerződő Felek az Egyesült Nemzetek Alapokmányában és az Európai Biztonsági és Együttműködési

Részletesebben

ELFOGADOTT SZÖVEGEK. Egyesülve a sokféleségben. 2011. május 10. keddi ülés II. rész EURÓPAI PARLAMENT 2011-2012

ELFOGADOTT SZÖVEGEK. Egyesülve a sokféleségben. 2011. május 10. keddi ülés II. rész EURÓPAI PARLAMENT 2011-2012 EURÓPAI PARLAMENT 2011-2012 ELFOGADOTT SZÖVEGEK 2011. május 10. keddi ülés II. rész P7_TA-PROV(2011)05-10 IDEIGLENES VÁLTOZAT PE 464.204 Egyesülve a sokféleségben TARTALOM A PARLAMENT ÁLTAL ELFOGADOTT

Részletesebben

Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés

Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés A TAGÁLLAMOK KORMÁNYKÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2004. augusztus 6. (OR. en) CIG 87/04 Tárgy: Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés CIG 87/04 JL HU TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM I.

Részletesebben

TANULMÁNYI SEGÉDLET NEMZETKÖZI JOG I.

TANULMÁNYI SEGÉDLET NEMZETKÖZI JOG I. 1 TANULMÁNYI SEGÉDLET NEMZETKÖZI JOG I. 20100/2011. tanév I. félév JOGÁSZ SZAK tagozatok: JNA NEJEN1XN JLK NEJEK1XL JLS NEJES1XL JL8 - NEJE81XL SZTE Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi Jogi és Európa-jogi

Részletesebben

MUNKÁLTATÓI SZERZİDÉS

MUNKÁLTATÓI SZERZİDÉS MUNKÁLTATÓI SZERZİDÉS mely létrejött egyfelıl a DIMENZIÓ Önkéntes Kölcsönös Egészségpénztár székhelye: H-1054 Budapest, Vécsey u. 3., nyilvántartási száma: Fıvárosi Bíróság 60.978/98., adószáma: 18234732-1-41,

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S. AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db

E L İ T E R J E S Z T É S. AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének /2011. ( ) önkormányzati rendelete a közterületi parkolók üzemeltetésérıl és a parkolási díjakról

Részletesebben

PR riport. Magyar Munkaerı-kölcsönzık Országos Szövetségének megjelenései 2010. október december. KNK Média Bt. Knapcsek Katalin 2010. december 15.

PR riport. Magyar Munkaerı-kölcsönzık Országos Szövetségének megjelenései 2010. október december. KNK Média Bt. Knapcsek Katalin 2010. december 15. PR riport Magyar Munkaerı-kölcsönzık Országos Szövetségének megjelenései 2010. október december KNK Média Bt. Knapcsek Katalin 2010. december 15. Tartalom Megjelenések a társszervezetek kiadványaiban MMOSZ

Részletesebben

Készült: Tompa Város Önkormányzat Képviselı-testülete, 2009. augusztus 13-án tartott rendkívüli ülésérıl.

Készült: Tompa Város Önkormányzat Képviselı-testülete, 2009. augusztus 13-án tartott rendkívüli ülésérıl. 1 Készült: Tompa Város Önkormányzat Képviselı-testülete, 2009. augusztus 13-án tartott rendkívüli ülésérıl. Jelen vannak: Tompa Város Önkormányzat Képviselı-testülete: Belágyi Mihály, Dusnoki Tibor, Gubics

Részletesebben

Az élelemhez való jog

Az élelemhez való jog Az élelemhez való jog Dr. Téglásiné dr. Kovács Júlia NKE egyetemi tanársegéd Magyarország geopolitikai helyzete az éghajlatváltozás és a migráció tükrében NKE Ludovika Campus 2015. November 26. Az élelmezési

Részletesebben

CSOPORTMEGÁLLAPODÁS AZ EGÉSZSÉGGEL ÉS BIZTONSÁGGAL KAPCSOLATOS ALAPELVEKRİL

CSOPORTMEGÁLLAPODÁS AZ EGÉSZSÉGGEL ÉS BIZTONSÁGGAL KAPCSOLATOS ALAPELVEKRİL végleges változat CSOPORTMEGÁLLAPODÁS AZ EGÉSZSÉGGEL ÉS BIZTONSÁGGAL KAPCSOLATOS ALAPELVEKRİL GDF SUEZ Accord sante sécurite VFinale modif apres Reunion 27janv2010 (2)_HO2 1 Elıszó Jelen megállapodás aláírói

Részletesebben

Nemzetközi közjog Szigorlati minimumkérdések 2015/16. tanév II. félév

Nemzetközi közjog Szigorlati minimumkérdések 2015/16. tanév II. félév Nemzetközi közjog Szigorlati minimumkérdések 2015/16. tanév II. félév A vizsga szóbeli része megkezdésének feltétele, hogy a hallgató a feltett 10 (félévenként 5) minimumkérdés mindegyikére helyes választ

Részletesebben

Az új magyar választási rendszer

Az új magyar választási rendszer Az új magyar választási rendszer Dr. Smuk Péter, egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Győr a demokratikus rendszer "a politikai döntéshozatal céljával létrehozott olyan intézményes berendezkedés,

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

15. szakbizottsági ülés szeptember 24. Az Uniós polgárság, kormányzás, intézményi és külügyek szakbizottság MUNKADOKUMENTUMA

15. szakbizottsági ülés szeptember 24. Az Uniós polgárság, kormányzás, intézményi és külügyek szakbizottság MUNKADOKUMENTUMA 15. szakbizottsági ülés - 2012. szeptember 24. CIVEX-V-036 Az Uniós polgárság, kormányzás, intézményi és külügyek szakbizottság MUNKADOKUMENTUMA AZ UNIÓS POLGÁRSÁG ERŐSÍTÉSE: AZ UNIÓS POLGÁROK VÁLASZTÓJOGÁNAK

Részletesebben

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítésérıl A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Részletesebben

A KIFEJEZÉS SZABADSÁGA ÉS AZ INFORMÁCIÓHOZ VALÓ JOG. Az IPU 120. Közgyőlésén konszenzussal* elfogadott határozat (Addisz Abeba, április 10.

A KIFEJEZÉS SZABADSÁGA ÉS AZ INFORMÁCIÓHOZ VALÓ JOG. Az IPU 120. Közgyőlésén konszenzussal* elfogadott határozat (Addisz Abeba, április 10. A KIFEJEZÉS SZABADSÁGA ÉS AZ INFORMÁCIÓHOZ VALÓ JOG Az IPU 120. Közgyőlésén konszenzussal* elfogadott határozat (Addisz Abeba, 2009. április 10.) Az Interparlamentáris Unió 120. Közgyőlése, Felidézvén

Részletesebben

Lévay Miklós: A büntető hatalom és lehetséges korlátai egy alkotmányban, különös tekintettel a bűncselekménnyé nyilvánításra és a büntetésekre

Lévay Miklós: A büntető hatalom és lehetséges korlátai egy alkotmányban, különös tekintettel a bűncselekménnyé nyilvánításra és a büntetésekre Pázmány Law Working Papers 2011/24 Lévay Miklós: A büntető hatalom és lehetséges korlátai egy alkotmányban, különös tekintettel a bűncselekménnyé nyilvánításra és a büntetésekre Pázmány Péter Katolikus

Részletesebben

A javítóintézetben alkalmazott rendészek kiegészítő képzése. tansegédlet 2015.

A javítóintézetben alkalmazott rendészek kiegészítő képzése. tansegédlet 2015. Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási Központja 1108 Budapest, Újhegyi út 9-11. Tel.: 261-7011 Fax: 431-0180 A javítóintézetben alkalmazott rendészek kiegészítő képzése tansegédlet 2015. Tartalom 1.

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA (2007/C 303/01) 2007.12.14. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja

Részletesebben

9700 Szombathely Kisfaludy S. 57. T/F: 94/500-354, regiofokusz@limexnet.hu www.regiofokusz.hu. Vállalkozásjog. Készítette: Hutflesz Mihály

9700 Szombathely Kisfaludy S. 57. T/F: 94/500-354, regiofokusz@limexnet.hu www.regiofokusz.hu. Vállalkozásjog. Készítette: Hutflesz Mihály Vállalkozásjog Készítette: Hutflesz Mihály A magyar jogrendszer. A jogalkotás rendszere, jogszabályi hierarchia, jogértelmezés, jogalkotás. JOGALKOTÓ SZERV Országgyőlés Kormány Miniszterelnök Miniszter

Részletesebben

FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG?

FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG? KRASZNÁRNÉ ERDŐS FELICIA FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG? MFFLT KONFERENCIÁJA 2009. BUDAPEST Milyen választ adnak a kérdésre Az érintettek és családjuk A segítő szakemberek (rehabilitáció, gyógypedagógia,

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

Együttes javaslat A TANÁCS RENDELETE. a líbiai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 204/2011/EU rendelet módosításáról

Együttes javaslat A TANÁCS RENDELETE. a líbiai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 204/2011/EU rendelet módosításáról EURÓPAI BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ KÜLÜGYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI FŐKÉPVISELŐJE Brüsszel, 2014.4.14. JOIN(2014) 16 final 2014/0127 (NLE) Együttes javaslat A TANÁCS RENDELETE a líbiai helyzetre tekintettel

Részletesebben

182. sz. Egyezmény. a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekről

182. sz. Egyezmény. a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekről 182. sz. Egyezmény a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekről Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi

Részletesebben

A SZUBSZIDIARITÁS ELVE

A SZUBSZIDIARITÁS ELVE A SZUBSZIDIARITÁS ELVE Az Unió nem kizárólagos hatáskörei vonatkozásában a szubszidiaritás Európai Unióról szóló szerződésben foglalt elve meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett az Unió rendelkezik

Részletesebben

Tájékoztatások és közlemények

Tájékoztatások és közlemények Az Európai Unió Hivatalos Lapja ISSN 1725-518X C 83 Magyar nyelvű kiadás Tájékoztatások és közlemények 53. évfolyam 2010. március 30. Közleményszám Tartalom Oldal 2010/C 83/01 Az Európai Unióról szóló

Részletesebben

Ipar. Szent Korona Értékrend

Ipar. Szent Korona Értékrend Ipar Az ipar anyagi kincseink embert szolgáló átalakítása, vagy környezetromboló szakbarbarizmus? Úgy használjuk, hogy megmaradjon, vagy úgy, hogy felégetjük a jövıt? Miért? Mit? Hogyan? Az EU belsı piaca

Részletesebben

Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte?

Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte? Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte? Borbíró Fanni Magyar Nıi Érdekérvényesítı Szövetség Nık és Férfiak Társadalmi Egyenlısége Tanács Mi az a gender? Biológiai nem (sex) anatómiai,

Részletesebben

A helsinki záróokmány

A helsinki záróokmány A helsinki záróokmány A helsinki záróokmány az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ, az EBESZ elődszervezete) országai által 1975. augusztus 1- jén aláírt dokumentum. http://hu.wikipedia.org/wiki/helsinki_z%c3%a1r%c3%b3okm%c3%a1ny

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA )

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) 1 AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) Tételek: 1. Az Európai Közösségek és az Unió jogának alapvonalai. A magyar csatlakozás 2. Az Európai Unió szervezete: Bizottság, Európai Parlament,

Részletesebben

Az uniós jog forrásai

Az uniós jog forrásai Lehetséges kategorizálások Lisszabon előtt Az uniós jog forrásai Előadás vázlat Sonnevend Pál Tagállamok aktusai Közösségek aktusai Általános jogelvek Közösségek nemzetközi szerződései Elsődleges források

Részletesebben

2. Az Egyezmény eredeti angol nyelvû szövege és hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ:

2. Az Egyezmény eredeti angol nyelvû szövege és hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ: 2001. évi XXVII. Törvény a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekrõl szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1999. évi 87. ülésszakán elfogadott 182.

Részletesebben

DOKUMENTUMOK. (Részlet)

DOKUMENTUMOK. (Részlet) DOKUMENTUMOK Preambulum SZERZÕDÉS az európai alkotmány létrehozásáról * (Részlet) ÕFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ÕFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNÕJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG

Részletesebben

Ismertesse a föderáció és a konföderáció közötti legfontosabb különbségeket!

Ismertesse a föderáció és a konföderáció közötti legfontosabb különbségeket! Nemzetközi jog 1. írásbeli kollokvium Egy kis ízelítő az eddigi dolgozatokból. A válaszok reprodukciója szöveghű; azaz a nyelvtani és szintaktikai hibákat nem javítottam ki. A felelős állam köteles a nemzetközi

Részletesebben

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata Bevezető Tekintettel arra, hogy az emberiség családja minden egyes tagja méltóságának, valamint egyenlő és elidegeníthetetlen jogainak elismerése alkotja a szabadság,

Részletesebben

Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén

Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén P7_TA(2011)0082 Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén Az Európai Parlament 2011. március 8-i állásfoglalása Adók és a fejlesztés Együttmőködés a fejlıdı országokkal

Részletesebben

Iparjogvédelem tansegédlet A SZEMÉLYEK POLGÁRI JOGI VÉDELME. A személyhez és a szellemi alkotásokhoz főzıdı jogok

Iparjogvédelem tansegédlet A SZEMÉLYEK POLGÁRI JOGI VÉDELME. A személyhez és a szellemi alkotásokhoz főzıdı jogok Iparjogvédelem tansegédlet 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvrıl A SZEMÉLYEK POLGÁRI JOGI VÉDELME A személyhez és a szellemi alkotásokhoz főzıdı jogok A szellemi alkotásokhoz főzıdı jogok 86.

Részletesebben

A nemzetközi jog forrásai

A nemzetközi jog forrásai A nemzetközi jog forrásai Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 3. A nemzetközi jog forrásai A Nemzetközi Bíróság Statútuma (38.cikk) 1. A Bíróság, amelynek az a feladata, hogy az

Részletesebben

Plenárisülés-dokumentum

Plenárisülés-dokumentum EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Plenárisülés-dokumentum 24.3.2014 A7-0242/2014 JELENTÉS az Európai Unió 2012-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésrıl, III. szakasz

Részletesebben

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság

Részletesebben

Lisszaboni szerzıdés az Európai Unióról szóló szerzıdés és az Európai Közösséget létrehozó szerzıdés módosításáról

Lisszaboni szerzıdés az Európai Unióról szóló szerzıdés és az Európai Közösséget létrehozó szerzıdés módosításáról A TAGÁLLAMOK KORMÁNYKÉPVISELİINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2007. december 3. (OR. fr) CIG 14/07 Tárgy Lisszaboni szerzıdés az Európai Unióról szóló szerzıdés és az Európai Közösséget létrehozó szerzıdés

Részletesebben