I. Nemzetközi szerzıdések a közösségi jogban. Az EU jogrendje 3. I/1. Szerzıdéskötési jogosultság

Átírás

1 I. Nemzetközi szerzıdések a közösségi jogban Az EU jogrendje 3. Nemzetközi szerzıdések Jogelvek A Közösségek (egyenként) rendelkeznek nemzetközi szerzıdéskötési képességgel. Csak az alapító Szerzıdésben foglalt célok elérése érdekében jogosult bármely Közösség szerzıdést kötni = funkcionális szerzıdéskötési képesség. I./1. Szerzıdéskötési jogosultság...szerzıdéskötési jogosultság esetén a Bizottság javaslatokat terjeszt a Tanács elé, amely engedélyezi a Bizottságnak a szükséges tárgyalások megkezdését. A tárgyalásokat a Bizottság folytatja le, konzultálva a Tanács által a Bizottság támogatására kinevezett külön bizottsággal... A Tanács a meghatározott hatáskörök gyakorlása során minısített többséggel dönt, kivéve... ha olyan területrıl van szó,ahol a belsı rendelkezések elfogadásához egyhangúság szükséges... (EK Szerzıdés 300. cikk) I/1. Szerzıdéskötési jogosultság A megállapodásokat a Tanács az Európai Parlamenttel való konzultációt követıen köti meg. Az Európai Parlament véleményét azon a határidın belül bocsátja ki, amelyet a Tanács tőzhet ki az ügy sürgısségének megfelelıen. Határidın belüli vélemény hiányában a Tanács egyedül hozhat döntést. 1

2 I/1. Szerzıdéskötési jogosultság Az Európai Parlament hozzájárulásával kell megkötni azokat a megállapodásokat, amelyek együttmőködési eljárások megszervezése révén külön intézményi keretet hoznak létre, tovább azokat a megállapodásokat, amelyeknek a Közösség számára jelentıs költségvetési vonzatai vannak, valamint azokat a megállapodásokat, amelyek módosítást vonnak maguk után egy, a 251. cikkben elıírt eljárás szerint elfogadott aktusra vonatkozóan. Sürgıs esetben a Tanács és az Európai Parlament megállapodhatnak a hozzájárulás megadásának határidejében. I/2. Beleértett külsı hatáskörök (implied external powers) Az Európai Bíróság által kidolgozott jogelv értelmében szerzıdéskötési képesség nemcsak a Szerzıdés kifejezett rendelkezéseibıl fakadhat, hanem annak más rendelkezéseibıl is következhet - akár a Közösség intézményei által alkotott aktusokból is!... A Szerzıdés megvalósítása során nem lehet szétválasztani a Közösségen belüli intézkedések rendjét a külkapcsolatoktól. I/3. A Közösség által vállalt kötelezettségek kötelezettjei A Közösség által kötött megállapodások a Közösség intézményeit és a tagállamokat kötelezik. Ha egy tagállam jogi vagy egyéb tényével sértené a megállapodást, az a közösségi jog megsértésének minısül, melyért a tagállam közösségi jogi felelısséggel tartozik. A tagállamok felelısséggel tartoznak a Közösség által harmadik felekkel szemben vállalt kötelezettségekért is. I/4. A nemzetközi szerzıdések helye a közösségi jogi hierarchiában A Közösség által kötött nemzetközi megállapodások elsıbbséget élveznek a másodlagos közösségi joggal szemben. 2

3 II. Jogi alapelvek a közösségi jogban A Közösség a jogállamiság elvén nyugszik. A jogelvek kötelezıek a közösségi intézményekre is, így több szerzı azokat a másodlagos jog fölé helyezi. A jogelvek a közösségi jog tagállami végrehajtása során a tagállamokkal szemben is érvényesülı követelmények. A jogelvek a közösségi jogban elsısorban a bírói jogalkotás útján jelennek meg. II/1. A demokrácia és a jogállamiság Az Unió a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és az alapvetı szabadságok tiszteletben tartásán és a jogállamiság elvein - mint a tagállamok közös elvein - alapul. Az Unió tiszteletben tartja az emberi jogokat, mint a közösségi jog általános alapelveit... (EUSZ 6. cikk) II/1. A demokrácia és a jogállamiság Az Unió felügyeletet gyakorolhat a tagállamokban a demokrácia és a hozzá szorosan kapcsolódó jogilag is értelmezhetı elvek érvényesülése fölött, illetve a csatlakozás mércéjéül állíthatja ezen értékeket a tagjelölt országokkal szemben. II/1. A demokrácia és a jogállamiság Az állam és/vagy kormányfıi összetételő Tanács egyhangúan határoz a tagállamok egyharmada, vagy a Bizottság által benyújtott javaslat tárgyában, és az Európai Parlament hozzájárulása után - az érintett tagállam kormánya észrevételeinek beterjesztésére felszólítást követıen - megállapíthatja a 6. cikkben foglalt elvek valamely tagállam általi súlyos és folyamatos megsértését. 3

4 II/1. A demokrácia és a jogállamiság Amennyiben az elızı megállapításra sor kerül, a Tanács minısített többséggel elhatározhatja a Szerzıdésben foglalt, az illetı tagállamot megilletı bizonyos jogok felfüggesztését (pl szavazás a Tanácsban). A Tanács késıbb minısített többséggel elhatározhatja az alkalmazott szankciók megváltoztatását, vagy megszüntetését, amennyiben az elrendelésükre okot adó helyzetben változás következett be. II/1. A demokrácia és a jogállamiság A Nizzai Szerzıdés által beiktatott megelızı szakasz értelmében megállapítható a 6. cikk (1) bekezdésekben foglaltak megsértésének nyilvánvaló súlyos kockázata is. II/2. Az emberi jogok érvényesülése az EU-ban A Közösségeket létrehozó Szerzıdések eredetileg nem foglalkoztak az emberi jogokkal - kifejezetten gazdasági vonatkozásúak voltak. A gazdaságon kívüli területek az elsı idıszakban tagállami kompetenciába tartoztak. II/2. Az emberi jogok érvényesülése az EU-ban 1970-tıl kezdıdıen az Európai Bíróság megváltoztatta addigi, az emberi jogokkal kapcsolatosan merev, álláspontját, majd tüzetesebben foglalkozni kezdett az alapjogok védelmének a kérdésével. Eljutott addig, hogy az alapjogokat a közösségi jogban eleve meglévınek állítja. Késıbb megállapította, hogy az emberi jogok védelmére a tagállamok a közösségi jog alapján is kötelesek. 4

5 II/2. Az emberi jogok érvényesülése az EU-ban 1977: Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közös nyilatkozata az alapvetı jogok védelmérıl és tiszteletben tartásáról. Maastrichti Szerzıdés: Az Unió tiszteletben tartja az alapvetı jogokat, amint azokat az Emberi jogok és alapvetı szabadságok védelmérıl szóló, Rómában november 4-én kel Európai Egyezmény biztosítja... II/2. Az emberi jogok érvényesülése az EU-ban Amszterdami Szerzıdés: Az Unió a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és alapvetı szabadságok tiszteletben tartásán és a jogállamiság elvein, mint a tagállamok közös elvein nyugszik. Európai Parlament, Tanács és Bizottság elnökei, 2000: Az Európai Unió Alapjogi Kartája Kartája A 62 fıs kidolgozó testületben részt vette a tagállamok állam- és kormányfıinek 15 képviselıje, a Bizottság elnökének egy képviselıje, az EP 15 képviselıje, valamint a tagállami parlamentek egy-két képviselıje. Tovább megfigyelıként részt vehetett az Európai Bíróság két képviselıje, az Európa Tanács két képviselıje. Nem rendelkezik kötelezı erıvel. Méltóság: emberi méltósághoz való jog, élethez való jog, egyéniség tiszteletben tartásához való jog, kínzás, embertelen, vagy megalázó bánásmód vagy büntetés tilalma, a rabszolgaság és a kényszermunka tilalma. Egyenlıség: jogegyenlıség, diszkrimináció tilalma, kulturális, vallási és nyelvi változatosság, nık és férfiak közötti egyenlıség, gyermekek jogai, idısek jogai, fogyatékos személyek integrációja 5

6 Szabadság:szabadsághoz, biztonsághoz való jog, magánélet és a családi élet tiszteletben tartásához való jog, személyes adatok védelméhez való jog, házassághoz és családalapításhoz való jog, a gondolat szabadsága, vallásszabadság, a kifejezés és az információ szabadsága, gyülekezési jog, egyesülés joga, mővészetek és tudomány szabadsága, oktatáshoz való jog, a foglalkozás megválasztásának szabadsága, szabad munkavállalás joga, vállalkozáshoz való jog, tulajdonhoz való jog, menedékjoghoz való jog üldözés, kiutasítás, vagy kiadatás esetére. Szolidaritás: munkavállaló joga a vállalaton belüli információhoz és vélemény-nyilvánításhoz, munkaközvetítıi rendszerhez való hozzáférés joga, indokolatlan elbocsátás elleni védelemhez való jog, igazságos és méltányos munkakörülményekhez való jog, gyermekmunka tilalma, fiatalok védelme a munkában, a egészségügyi ellátáshoz való jog, környezetvédelemhez és a fogyasztóvédelemhez való jog, szociális biztonsághoz és -ellátáshoz való jog, stb.. Állampolgári jogok: választáshoz, választhatósághoz való jog az európai parlamenti választásokon és helyhatósági választásokon, korrekt közigazgatáshoz való jog, dokumentumokhoz való hozzáférés joga, ombudsmanhoz való jog, petíció joga, mozgás és a tartózkodás joga, diplomáciai, konzuli védelemhez való jog Igazságszolgáltatás: hatékony jogorvoslathoz való jog, tisztességes eljáráshoz való jog, ártatlanság vélelme és a védelemhez való jog, bőncselekmények és büntetések törvényessége és arányossága, ugyanazon bőncselekményért ne kerüljön sor kétszeri elítélésre és büntetésre. 6

7 II/4. Az arányosság elve a közösségi jogban Közérdek elérésére irányuló intézkedés mennyiben korlátozhat, sérthet más jogos érdeket? Az elvet az Európai Bíróság fejtette ki. Fı elemei: az egyes közigazgatási rendelkezéseknek megfelelı eszközül kell szolgálniuk a megjelölt cél eléréséhez; az adott intézkedésnek szükségesnek kell lennie; az intézkedés által elérhetı pozitívumoknak arányban kell állniuk az általa megvalósított korlátozással. II/4. Az arányosság elvének érvényesítése Vizsgálatot kell lefolytatni, mely során: meg kell határozni az intézkedéssel érintett érdekeket, meg kell találni azt az értékrendet és mércét, amely alapján az egymással ütközı érdekeket össze lehet vetni, (mérlegeléshez) meg kell állapodni arról, hogy az érintett érdek, illetve cél sérelme elfogadható-e egy másik cél eléréséhez, el kell döntetni, hogy a közhatalommal bíró szerv döntése a fenti meggondolások alapján arányos volt-e. 7

8 8