ÉPÍTŐIPARI NÍVÓDÍJ PÁLYÁZAT

Átírás

1 K I R Á L Y E G Y H Á Z I C E M E N T G Y Á R ÉPÍTŐIPARI NÍVÓDÍJ PÁLYÁZAT

2 TARTALOM Közreműködők, résztvevők A beruházás története Kompakt gyár kis helyen funkcionális bemutatás Lenyűgöző méretek árulkodó mennyiségek Statikai különlegességek Vízió a jövő ipari munkahelye Belső kialakítás - futurisztikus irodaépület A fémlemez életrekeltése - a nap minden szakában 6. o. 8. o. 12. o. 16. o. 18. o. 24. o. 30. o. 32. o. 2

3 3

4 KÖZREMŰKÖDŐK, RÉSZTVEVŐK Építtető: NOSTRA Cement Kft: Kővári József ügyvezető - projekt vezető Merkl István - műszaki igazgató Generálkivitelező: STRABAG-MML Kft. Visy Attila - direkcióvezető Bőhm Tibor - területi igazgató Bogyay Zsolt - főépítésvezető Generál tervező: M Mérnöki Iroda Kft. (épületek, építmények) Perl Tamás - projekt vezető Generál tervező: Total Kft. (környezetvédelem és infrastruktúra) Csonka Pál Építész tervezés: M Mérnöki Iroda Kft. és Építész Kör Kft. Keresztes Béla - építész felelős tervező Építész koncepcióterv: MHM Ziviltechniker GmbH Florian Molzbichler 4

5 5

6 A BERUHÁZÁS TÖRTÉNETE A STRABAG SE bécsi székhelyű, Európában és leányvállalati révén Magyarországon is meghatározó építőipari konszern. A vállalatcsoport építőanyag ágazatának bővítése érdekében ben határozta el, hogy a Bükkösd határában meglévő kőbányájára alapozva Európa egyik legkorszerűbb, környezetvédelmi szempontból is példaértékű gyár építésével belép a cementgyártás piacára. A bükkösdi kőbányában megtalálható a cementgyártás két legfontosabb alapanyaga a mészkő és az agyag. E kettő kiégetéséből születik meg a klinker a kemencében. A cement ennek a klinker ásványnak a nagyon finomra őrölt és különféle adalékanyagokkal feldúsított formája. Ezek az adalékok a mészkő, vas-oxid, homok, gipsz, kohósalak. A cementgyárak olyan helyre települnek, ahol a két fő alapanyag egymás közelében megtalálható Azon túl, hogy Királyegyháza és Szentlőrinc települések a cementgyár felépítésének gondolatát szívesen fogadták, és otthont biztosítottak a beruházásnak, a helyszín logisztikailag is tökéletesnek bizonyult az M60-as autópálya tervezett útvonala és a Szentlőrinc- Sellye vasútvonal kereszteződésében. 6

7 7

8 A BERUHÁZÁS TÖRTÉNETE Az építési engedély több évnyi előkészítő munka után júniusában emelkedett jogerőre. Az előírt régészeti munkák elvégzését követően a kivitelezés a nagytömegű földmunkákkal 2007.szeptemberében, az épületek építése a cementsiló és klinkersiló alapozásával januárjában vette kezdetét. A technológia beszállítójának kiválasztása a kivitelezés megkezdésével párhuzamosan zajlott, a végleges technológiai tervek 2009 januárjára készültek el, ezután a kivitelezés új fázisához érkezett, felgyorsultak, látványosabbá váltak az események és lényegében 1,5 év alatt az épületek nagy része elkészült nyarán először a klinker-építményvonal került átadásra, majd 2010 év végére valamennyi épület építése befejeződött. A használatbavételi eljárás 2011-ben zajlott le. A beruházás lebonyolítását a STRABAG tulajdonában álló Nostra Cement Kft. végezte. A Strabag SE a világ vezető építőanyaggyártójával a Lafarge csoporttal közös társaságot hozott létre LAFARGE Cement CE Holding GmbH néven, melynek a magyarországi leányvállalata a Lafarge Cement Magyarország Kft. üzemelteti a gyárat. 8

9 9

10 A BERUHÁZÁS TÖRTÉNETE A cement ennek megfelelően Lafarge márkanév alatt kerül a piacra. De a cementgyár tervezésekor az alapelveket a beruházás kigondolója és megvalósítója a Strabag fektette le, melyek a következők voltak: A gyár legyen egy rendkívül zöld, környezetbarát, modern technológiát felvonultató ipari létesítmény, a környező mezőgazdasági területekből a lehető legkisebb területet vegye el, legyen kompakt. Az alapanyagok nagy része környezetbarát módon vasúti szállítással kerüljön a gyárba. Külső megjelenése mutasson túl egy szokványos cementgyáron, hangsúlyozza a STRABAG elkötelezettségét a minőség és az innováció mellett a technológiai beltartalom és az épületek külseje kerüljön egyensúlyba. 10

11 11

12 KOMPAKT GYÁR KIS HELYEN - FUNKCIONÁLIS BEMUTATÁS Egy cementgyár létesítményeit funkcionális szempontból 5 csoportra lehet osztani. Ezek a működést tekintve időbeli sorrendben a következőek: nyersanyag fogadás, tárolás klinker előállítás cementkészítés cementtárolás és kiadás kiszolgáló létesítmények (irodák, műhelyek stb.) Ebben a cementgyárban a szállítási módok közül a vasúti szállítás elsődleges volta miatt az alapvetően vonalas technológiai elrendezésű létesítmények 3 sorban kerültek elhelyezésre. A bejárathoz képest az első sorban kapott helyet az irodaépület és a központi raktár- és szervizépület. Lényegében ennek a sornak a részeként tekinthető a többi kiszolgáló jellegű létesítmény. Itt van az agyközpont; a központi vezérlőterem is. 12

13 1: nyersanyagtároló csarnok 2: nyersmalom 3: hőcserélő 4: klinkertároló silók 5: cementmalmok 6: irodaépület 7: szervizépület

14 KOMPAKT GYÁR KIS HELYEN - FUNKCIONÁLIS BEMUTATÁS A következő technológiai sort a klinker előállítás létesítményei, valamint a kész cement tárolásának és csomagolásának közúti és vasúti kiadásának építményei alkotják. A harmadik sorban a nyersanyagtárolás, valamint a cementőrlés épületei helyezkednek el. A vonalasság megtartása mellett egy cementgyár esetében ezek az épületek a gyakorlatban sokféle módon helyezkedhetnek el. Az azonban kijelenthető, hogy az ugyanekkora, hasonló kapacitással rendelkező üzemek rendszerint jóval nagyobb területen valósultak meg. A Királyegyházi Cementgyár helyszínrajzát tanulmányozva kiemelkedik a vasúti szállításnak a dominanciája, központi elhelyezkedése és a kompaktságra való törekvés. 14

15 nyersanyag tároló csarnok cement malmok klinker előállítása klinker tárolása cement tárolása 15

16 LENYŰGÖZŐ MÉRETEK - ÁRULKODÓ MENNYISÉGEK Összes beépített szintterület: m 2 Összes felhasznált fémlemez burkolat: m 2 Összesen felhasznált beton: m 3 Összesen felhasznált szerkezeti acél t Legmagasabb épület - Hőcserélő torony: 104,07 m Legnagyobb kapacitású siló Klinkertároló: t Legnagyobb fesztávú épület Nyersanyagtároló csarnok: 65 m Legmélyebb épített szint - Vagonürítő: 10 m Legmélyebb alapozás - Hőcserélő torony: 42 m 16

17 17

18 STATIKAI KÜLÖNLEGESSÉGEK A STRABAG új szereplőként, előélet nélkül lépett be a cementgyártás piacára. Ugyanakkor a STRABAG konszern szerteágazó tevékenysége következtében komoly tapasztalatokkal rendelkezik a magas és mélyépítés területén. A cementgyári építmények tervezésében a generáltervező M Mérnöki Iroda Kftnek 15 éves gyakorlata volt. Ez egészült ki a STRABAG konszern szinte valamennyi ágazata (STRABAG MML Kft. HS., HP, JC direkciói) szakembereinek tapasztalatával. A megszületett tervek minden egyes építmény esetében ennek a közös munkának az eredményei. Az építmények egy jó részénél egyértelmű volt az anyagválasztás, nevezetesen, hogy vasbetonból vagy acélból célszerű-e építeni őket. A hőcserélő torony, valamint a 3 malom (cement-, nyers- illetve a szénmalom) esetében komoly megfontolásokat és előzetes vizsgálatokat kellett végezni ahhoz, hogy letegyük a voksunkat az egyik vagy a másik építési mód mellett. Abban az esetben, ha a technológiai berendezések szállítója egyben az azokat körülölelő épületek építője is, általában ezek az építmények acélból készülnek. Ha ez kettéválik vagy különösen a fejlődő országokban a vasbeton építés 18

19 METSZETEK silók nyersanyagtároló 19

20 STATIKAI KÜLÖNLEGESSÉGEK olcsósága miatt általában a vasbeton használata indokolt. Az nem volt kétséges előttünk, hogy Magyarországon szintén a vasbeton az olcsóbb építőanyag. A vasbeton épületszerkezetek választásának azonban van egy jelentős hátránya, nevezetesen, hogy az építési idő hosszabb mint az acélszerkezetű épületszerkezetek esetében. Ezt a hátrányt a nagy magasságú épületszerkezeteknél a csúszózsalus és a helyszíni előregyártás kombinációjával küszöböltük ki. A 4 nagy magasságú kulcsfontosságú építmény (hőcserélő torony, cementmalom, nyersliszt malom és malmi előtárolók) ezzel a technikával készültek el. A technológia választásának helyességét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a hőcserélő torony +9,50 m-en lévő kemenceszintjétől a 101,60 m magasan lévő felső szintjéig nem egészen két hónap alatt jutottak el folyamatos tervszolgáltatás mellett a kivitelezők. Ez a megoldás teljesen újszerű és egyedi, nincs tudomásunk arról, hogy bárhol a világon használták volna ezt a kombinációt. A másik komoly kihívás az volt, hogy bár a terület logisztikailag jó adottságú, alapozási szempontból egyáltalán nem az. Ha a cementgyár a mészkő-nyerő bázis közvetlen közelében lenne, valószínűsíthetően a talajfelszín alatt 1-10 m-re jó teherbírású talajréteg (homok, kőzet, stb.) volna található, azonban ennek a területnek nincs meg ez az adottsága. Mivel a talaj nagyon laza szerkezetű és eddigi története során nem kapott komoly előterhelést, 20

21 21

22 STATIKAI KÜLÖNLEGESSÉGEK az építmények egy részének rendkívül nagy koncentrált terhe miatt jelentős süllyedésekkel kellett számolni. A geotechnikai tervezőkkel (Geoplan Kft.) együttműködve épületenként külön-külön vizsgáltuk meg, mi lenne a legcélszerűbb alapozási mód. Ennek eredményeként nagyon változatosak az alapozási megoldások. Alkalmaztunk függőleges drainezést (85 km szalagdrain), 1 éves időtartamig tartó előterhelést ( m 3 töltés), valamint 2 féle cölöpalapot (CFA, Soil-Mac cölöpözés) és a síkalapoknak szinte minden vállfaját. Ezekkel a megoldásokkal próbáltuk azt elérni, hogy a létesítmények számára rendkívül rossz adottságú talajszerkezet mellett a lehető legolcsóbb alapozás jöhessen létre. Azoknál a szerkezeteknél, ahol az nem okozott gondot a technológiában, a süllyedést megengedve terveztük az alapozást. Amelyeknél ez nem volt lehetséges, ott olyan alapozási módot választottunk, melyek megakadályozzák a jelentős süllyedéseket. A Királyegyházi Cementgyár alapozása a geotechnikus végzős hallgatók számára kimeríthetetlen szakdolgozat témát adhat még jó néhány évig. 22

23 23

24 VÍZIÓ - A JÖVŐ IPARI MUNKAHELYE A cementgyár eredeti koncepciótervét kidolgozó osztrák MHM Ziviltechniker GmbH építészirodával és a szakkivitelezőkkel együttműködve készültek az engedélyezési és kiviteli tervek, valamint maguk az épületek és építmények is. A létesítmény megjelenése túlmutat a Magyarországon megszokott ipari beruházásokon: impozáns, futurisztikus, érdekes formai és esztétikai megoldásokkal fűszerezett, ugyanakkor egységes megjelenésű. A technológiai épületek tömegformálása a funkciónak legjobban megfelelő, racionális. Az iroda és a szervizépület méreteiből és funkcióiból adódóan azonban mozgalmasabb, izgalmasabb épülettömegeket ihletett. Épületszerkezeti érdekesség az iroda- és szervizépület déli fala melletti füvesített rézsű kialakítása: a rossz geotechnikai adottságok miatt a néhol 6 méter magas földfeltöltés tömegét (kb m 3 ) a talaj nem bírta volna el, így a kritikus helyeken a feltöltés magja Magyarországon első esetben alkalmazva m méretű polisztirolhab tömbökből épült. Egy ilyen komplexum tervezésénél és kivitelezésénél nagy kihívást jelent az óriási fal és tetőfelületek kulturált kialakítása. A felhasznált homlokzati anyagok, kő, a porszórt acél és alumínium, 24

25 METSZETEK 2. emelet földszint 25

26 VÍZIÓ - A JÖVŐ IPARI MUNKAHELYE a látszóbeton és az üveg társításával egységes megjelenésű, de ugyanakkor mégis változatos, impozáns létesítményt sikerült kialakítani. Meghatározó homlokzati anyag a Gabion fal, ez az általános esetekben támfalként használatos építőelem. Jelen esetben a gabionfal elsősorban esztétikai valamint karakteres homlokzatképző szerepet kapott, eltérő vastagságban és a megszokott szabályos négyszög keresztmetszetekhez képest változatos formai kialakítással. Az irodaépületben külső és belső falfelületek készültek ebből a sajátos megjelenésű szerkezetből, felhasználva a bükkösdi kőbányából származó mészkövet, ami egyben a cementgyártás egyik fő alapanyaga. A saját bányából származó kő megjelenik még a reprezentatív terek terazzo padlóburkolatában is, ahol a kötőanyagként használt cement egyértelműen utal a gyár funkciójára. Az iroda- és szervizépület homlokzatain karakteres elemekként jelennek meg a világító sávok által tagolt geometrikus alakzatokhoz igazodó, mozgalmas formájú külső nyílászárók, melyek méretükkel, tagolásukkal, formájukkal, szerkezeti megoldásaikkal terelik magukra a figyelmet. 26

27 METSZETEK 27

28 28 VÍZIÓ - A JÖVŐ IPARI MUNKAHELYE

29 HOMLOKZATOK irodaépület irányító központ laboratórium központi szervizépület központi szervizépület laboratórium irányító központ irodaépület 29

30 BELSŐ KIALAKÍTÁS - FUTURISZTIKUS IRODAÉPÜLET Az irodaépület megvalósítása során fontos volt az esztétikus, elegáns, ergonómikus megoldások alkalmazása, melyek kiválasztását helyszíni minta felületek megépítésével segítette a kivitelező. Az irodákat elválasztó falak rejtett rögzítésű bútor minőségű asztalos szerkezetek, melyek elegáns formájukkal és színvilágukkal jól illeszkednek a modern épületbe. Az irodákat a közlekedőtől teljes belmagasságban keret nélküli biztonsági üvegfalak, választják el és ezekbe kerültek a szintén üvegből készült tolóajtók. Az üvegfalon való átlátást, fehér színű, szitázott vonalkód minta akadályozza meg, ami a fényt viszont átengedi. Az épített falakban lévő belső ajtók is figyelemre méltó kialakításúak, hiszen ipari környezetben nemigen találkozni síkban illeszkedő és záródó szerkezetekkel, amelyek a tervezés, gyártás és beépítés során fokozott figyelmet követeltek, viszont letisztultan szép megjelenésük meggyőző. Az egész beruházásra jellemző a megszokottnál igényesebb anyagok és szerkezeti megoldások használata. Kiemelkedik az előcsarnok és a központi irányítóterem nagyvonalú, lenyűgöző, ugyanakkor funkcionális és ergonomikus belsőépítészeti kialakítása, mely akár a gyár jelképe is lehetne. 30

31 31

32 A FÉMLEMEZ ÉLETRE KELTÉSE - A NAP MINDEN SZAKÁBAN Az ipari létesítményeknél általánosan használt fémlemez homlokzatburkolatok monotonitását a nagy felületeket megtörő hornyok teszik mozgalmassá. A gyár megjelenésével kapcsolatban alapvető szempont volt, hogy nappal és éjjel egyaránt attraktív látványt nyújtson, és ne csak méreteivel nyűgözze le a szemlélődőt. Ezt a hatást a fémlemez homlokzatburkolat hornyokkal tagolt kialakításával sikerült elérni: a viszonylag nagy keresztmetszetű árnyékfugák sötét színű fémlemezborítással és rejtett világítással készültek. Így a nappali és éjszakai látvány egymás inverzeként jelenik meg, ami minden napszakban már messziről felhívja magára a figyelmet. Technikai érdekesség a hornyok kialakítása, amit ekkora méretekben homlokzati szendvicspanel alkalmazásával lehet a legesztétikusabban megvalósítani. A szakkivitelezővel tartott konzultációk során sikerült meghatározni az alkalmazott anyagot és technológiát: rejtett rögzítésű falpanel, utólag vágott hornyokkal, és egyedi fémlemez horonyburkolatokkal. Ez tűnt a legkorrektebben kivitelezhető és legtartósabb megoldásnak. A sarkoknál, attikáknál, szögtöréseknél vágott panelek és egyedi fémlemez takarószegélyek kerültek beépítésre. 32

33 33

34 A FÉMLEMEZ ÉLETRE KELTÉSE - A NAP MINDEN SZAKÁBAN Az irodaépület homlokzati falain a szendvicspanel burkolat mögött légrés és nem éghető, szálas hőszigetelés található, mivel csak így biztosítható a szigorú hőtechnikai követelményrendszernek való megfelelés, ugyanis a homlokzati hornyoknál a hőszigetelés teljes keresztmetszetében eltávolításra került a szendvicspanelekből. A fűtetlen ipari létesítményeknél nem készült kiegészítő hőszigetelés a homlokzatburkolat mögé. A horonyburkolatok és a világító sávok végleges kialakítása több helyszíni minta elkészítése és tökéletesítése után került elfogadásra. A LED világítást rejtő hornyok elé szürke fóliával kasírozott plexi lemezek kerültek, biztosítandó az időjárás viszontagságai elleni védelmet és az esztétikus, homogén megjelenést. 34

35 35

36 Szerkesztette: Grafika: Fotók: Nyomdai előkészítés: Nagy Emese Schelb Zsolt Derlai Bence Nagy Emese Fritz János Duga Marcell Perl Tamás Csonka Pál - Total Kft. TQ Reklám Kft.