A tömegtájékoztatási hálózat és a sajtó néhány év óta rendszeresen és általában színvonalasan foglalkozik a nemzetiségek életével.

Átírás

1 Az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának határozata nemzetiségi politikánk néhány időszerű kérdéséről és a nemzeti szövetségek 1978-ban esedékes kongresszusainak előkészítéséről A nemzetiségi szövetségek ez évben tartják soron következő kongresszusaikat. A kongresszusok alkalmat adnak a hazánkban élő nemzetiségek helyzetének, nemzetiségi politikánk alakulásának áttekintésére. I. 1. Az évi népszámlálási adatok szerint Magyarországon en vallották magukat nem magyar anyanyelvűnek. Ebből a német, szlovák, délszláv és román nemzetiséghez tartozók száma fő. (Becslések szerint számuk mintegy re tehető. A nemzetiségek gazdasági, politikai, közéleti egyenjogúsága, amelyet az alkotmány biztosít, érvényesül. Életszínvonaluk, életkörülményeik megfelelnek az országos átlagnak. Anyagi helyzetük az általános tendenciák szerint javul. A parlamentben, a párt-, állami és társadalmi szervek nemzetiségpolitikai feladataikat jól ellátják, biztosítják az azokhoz szükséges alapvető szervezeti kereteket, a személyi és tárgyi feltételeket. Több megyei tanács (Baranya, Győr-Sopron, Pest, Vas, Zala megyék), illetve megyei Hazafias Népfrontbizottság (Fejér, Pest, Tolna megye) mellett működik nemzetiségi bizottság. 2. Nemzetiségi politikánk fontos törekvése a kulturális egyenjogúság biztosítása. Ezen belül az oktatási szükségleteket a nemzetiségi nyelvű oktatás keretében, az egyéb kulturális igényeket a nemzetiségi szövetségek bevonásával a közművelődési intézményekben elégítjük ki. A nemzetiségi oktatás iránti igények az elmúlt évtizedben jelentősen emelkedtek ban 320 intézményben gyermek, tíz évvel később 478 intézményben nemzetiségi származású gyermek tanult. A legnagyobb mértékben a nemzetiségi nyelvi foglalkozásokon részt vevő óvodások száma nőtt: átlagosan négy és félszeres a növekedés, a németeknék kb. tízszeres. Egyharmaddal nőtt azok száma, akik az általános iskolákban tantárgyként tanulják a nemzetiségi nyelvet (ezek az un. nyelvoktató iskolák). Itt is a németek, illetve a szlovákok érdeklődése nagyobb. Nem emelkedett azoknak a létszáma, akik olyan általános iskolába, illetve gimnáziumba (ezek az un. nemzetiségi tannyelvű iskolák) járnak, ahol a humán tárgyakat nemzetiségi nyelven, a reál tárgyakat magyarul tanítják. Kevés az ilyen típusú iskola. Az iskolák tankönyvekkel való ellátása megfelelő, időnként a terjesztésben vannak zavarok. A pedagógusokkal való ellátás általában a magyar iskolákéhoz hasonló színvonalú. Gondot okoz, hogy a nemzetiségi származású nevelők

2 2 irodalmi nyelvtudása elmarad a követelményektől. Ez különösen a kétnyelvű iskolák munkájának hatékonyságát rontja. A nemzetiségi pedagógusok képzése számszerűen kielégitő. A beiskolázás és az elhelyezés tervszerűségén javítani kell, mindenekelőtt a németeknél. A nemzetiségi oktatásban objektíve negatívan hat a népességvándorlás, az un. nyelvoktató iskolákban pedig a csatlakozó órák rendszere. (Vegyes osztályok esetén ugyanis nem tudják a nyelvet a tanrendbe beiktatni, azokat a nemzetiségi származású gyerekeknek órák előtt vagy után tartják meg.) Az iskolakörzetesítés általában javítja a nemzetiségi oktatás feltételeit, de helyenként előfordul, hogy nem gondoskodnak a nemzetiségi oktatás folyamatosságáról. A nemzetiségi nyelveket tanító általános iskolák zömének állapota, felszereltsége a magyarokéval azonos. Rosszak az oktató-nevelő munka tárgyi feltételei, a regionális és országos hatáskörű általános és középiskolákban, illetve a hozzájuk csatlakozó diákotthonokban (kivételek a pécsi és a békéscsabai otthonok). Az igényekhez képest kevés a kollégiumi férőhely. Nincs német középiskolás kollégium. A budapesti délszláv és szlovák kollégium is mostoha körülmények között működik. Az utóbbiak megváltoztatására intézkedés történt: a jelenlegi ötéves tervben megkezdődik az új iskola építése, a régiben diákotthont rendeznek be. Az elmúlt időszakban nagy számban helyeztek el nemzetiségi településen két vagy több nyelvű feliratokat az iskolákon, a kulturális és más közintézményeken. Több helyen állítottak szobrot, emléktáblát, neveztek el utcát, közintézményt neves nemzetiségi személyiségek tiszteletére. A nemzetiségi, illetve vegyes lakosságú községek neve a közúti helységnévtáblákon csupán magyarul van feltüntetve. A helységnevek használata a nemzetiségi sajtóban sem egységes. A nemzetiségi feliratok, helységnevek alkalmazásában helyenként tartózkodás, bizonytalanság tapasztalható. Egyes vegyes lakosságú községben a magyar anyanyelvűek indokolatlannak tartják a nemzetiségi jogegyenlőség ily módon való kifejezését. De maguk a nemzetiségek sem szorgalmazzák ezt, hogy elkerüljék a magyar anyanyelvűekkel való esetleges vitás helyzetek kialakulását. Állami és társadalmi szerveink nagy gonddal segítik a nemzetiségi hagyományápolást, a népművészet értékeinek megőrzését, a szocialista nemzetiségi kultúra fejlesztését. Jelenleg 504 nemzetiségi kulturális csoport szakkör, tánckar, zenekar, kórus, irodalmi színpad, színjátszó és bábcsoport stb. működik az országban. Fellendült a nyelvművelő klubmozgalom. Nőtt az anyanyelven tartott ismeretterjesztő előadások száma. Tervszerűbbé vált a nemzetiségi nyelvű könyvkiadás, emelkedett a kiadott könyvek száma és példányszáma. A tömegtájékoztatási hálózat és a sajtó néhány év óta rendszeresen és általában színvonalasan foglalkozik a nemzetiségek életével. Segíti a

3 3 nemzetiségi lakosság körében érvényesülő kedvező politikai légkör megőrzését, a szélesebb közvélemény orientálását a nemzetiségi kérdésben. A nemzetiségi szövetségek újságjai anyanyelven közvetítik pártunk politikáját, fórumot adnak a nemzetiségi élet eseményeinek. A német, a szlovák, a délszláv lap hetente, a román nyelvű lap csak kéthetenként jelenik meg. A Szolnokon 1974-ben létrehozott szlovák nemzetiségi rádióadás műszaki okokból nem tud eleget tenni feladatának. A nemzetiségi szövetségek hiányolják a román nyelvű körzeti rádióadást, az országos hatósugarú német, szlovák és délszláv adást. Szeretnék, ha a tv rendszeresen sugározna nemzetiségi műsort. Sérelmezik, hogy a közelmúltban megszünt a rádió német nyelvű szívküldi és üzenetközvetítő középhullámú adása. 3. Nemzetközi kapcsolatainkban megnőtt a nemzetiségek anyanyelvi kulturális ellátásban való államközi együttműködés jelentősége. A Német Demokratikus Köztársasággal, Csehszlovákiával, Romániával és Jugoszláviával egyezmények alapján működünk együtt ezen a téren. 4. A nemzetiségi szövetségek felelősségérzettel képviselik a nemzetiségek sajátos érdekeit, mozgósítják a nemzetiségi dolgozókat a szocialista építőmunkában való részvételre. Szakmailag és módszertanilag is nagy segítséget nyújtanak az állami és társadalmi szerveknek nemzetiségpolitikai, oktatási, közművelődési és a hagyományápolási feladataik megvalósításában. A délszláv, szlovák és német nemzetiségi szövetség székhelye Budapesten van. Kezdetben az anyagi fedezet hiánya, később az irodaépítések korlátozása miatt a szövetségek megfelelő elhelyezésére vonatkozó évi és 1968-ban megerősített Politikai Bizottsági határozatot nem tudtuk végrehajtani. II. A Politikai Bizottság megállapítja, hogy az MSZMP nemzetiségi politikája megfelelően érvényesül. Nemzetiségi politikánkat továbbra is következetesen alkotmányunk, valamint a vonatkozó párthatározatok szellemében, a megnövekedett hazai és nemzetközi követelményeknek megfelelően kell fejleszteni. Ennek érdekében a következő intézkedéseket kell megvalósítani: 1. A területi párt-, állami és társadalmi szervek a jövőben is rendszeresen kisérjék figyelemmel a nemzetiségi lakosság helyzetét, a nemzetiségi jogok érvényesülésének feltételeit. Az érintett megyei tanácsok végrehajtó bizottságai, illetve a Hazafias Népfrontbizottságok a nemzetiségi szövetségek az év végén tartandó kongresszusai előtt tárgyalják meg a nemzetiségi politika alakulását a megyében. Ahol még nem működnek, a tanácsok, illetve a népfrontbizottságok mellett hozzanak létre nemzetiségi bizottságokat.

4 4 2. Az Oktatási Minisztérium gondoskodjon róla, hogy a nemzetiségi oktatás személyi és tárgyi feltételei gyorsabb ütemben fejlődjenek. Bővíteni kell a nemzetiségi tannyelvű iskolák körét és tanulóik számát. Biztosítani kell, hogy a körzetesítés sehol se vezessen a nemzetiségi oktatás visszaszorulására. Meg kell oldani az országos és regionális beiskolázású intézmények megfelelő épületekben való elhelyezését. Növelni kell a nemzetiségi diákotthoni férőhelyek számát, javítani a diákotthonok lakóinak életkörülményeit és tanulási feltételeit. Emelni kell a nemzetiségi iskolákban tanító pedagógusok irodalmi nyelvtudásának, pedagógiai-módszertani felkészültségének színvonalát. A nemzetiségi pedagógusképzés tervszerűségének fokozása érdekében, a megfelelő nyelvszakokra történő beiskolázásánál fokozottabban kell figyelembe venni a nemzetiségi származást és növelni kell az ilyen származású hallgatók arányát. A tanácsok hirdessék meg a nemzetiségi iskolák megüresedő tanári állásait. Mindezek végrehajtására a tudományos, közoktatási és kulturális osztály az Oktatási Minisztérium bevonásával készítsen feladattervet. 3. A Kulturális Minisztérium és a nemzetiségi szövetségek szélesítsék a nemzetiségi témájú és nyelvű közművelődés hatókörét, gondoskodjanak eszmei és művészi színvonalának emeléséről. 4. A Közlekedés és Postaügyi Minisztérium és helyi tanácsok gondoskodjanak arról, hogy minden településen, ahol a lakosság legalább egyharmada nemzetiségi állampolgárból áll, nemzetiségi nyelvű feliratokat is használjanak a közintézményeken, illetve a helységnévtáblákon. 5. A nemzetiségi sajtóban a helységneveket egységesen az adott nemzetiség által használt elnevezéssel kell jelölni. Ilyen elnevezésnél vitás esetekben a Magyar Tudományos Akadémia segítségét kell kérni. 6. A magyar sajtó folytassa tovább nemzetiségi politikánk színvonalas propagandáját. A rádió továbbfejlesztési koncepciója keretében az Agitációs és Propaganda Bizottság 1978 első felében vizsgálja meg, hogyan lehetne bővíteni a nemzetiségi nyelvű adásokat. A román nyelvű újságot hetilappá kell alakítani. A tv műsorpolitikája kialakításánál az eddigieknél jobban vegyék figyelembe a nemzetiségi politika törekvéseit. 7. A nemzetiségi oktatási-közművelődési igények és szükségletek reális felmérése érdekében az 1980-as népszámlálást fel kell használni arra, hogy pontosabb és egyértelműbb adatokkal rendelkezzünk a nemzetiségek létszámáról. 8. Meg kell oldani a Budapesten működő három nemzetiségi szövetség megfelelő elhelyezését. 9. Nemzetiségeink oktatási és kulturális szükségleteinek teljesebb kielégítéséhez továbbra is igénybe kell venni a szocialista országok segítségét. Törekedni kell a kölcsönösségre, és az igényeket államközi együttműködési tervekben kell rögzíteni.

5 5 10. A Politikai Bizottság egyetért azzal, hogy a nemzetiségi szövetségek 1978 őszén tartsák meg esedékes kongresszusaikat. Előkészítésükre és lebonyolításukra nagy gondot kell fordítani, hogy méltóan juttassák kifejezésre pártunk és kormányunk nemzetiségi politikáját. A kongresszusokon fejeződjön ki a hazánkban élő nemzetiségi dolgozók alkotó részvétele a szocializmus építésében; a nemzetiségi származású állampolgárok egyenjogúsága; a párt és a kormány segítsége anyanyelvük és kultúrájuk ápolásához; a nemzetiségek összekötő szerepe a népek közötti barátság és kapcsolatok fejlesztésében. A kongresszusok járuljanak hozzá a nemzetiségi és a magyar lakosság testvéri együttélésének és együttműködésének erősítéséhez, a nemzetiségek iránti bizalom fokozódásához, a szocialista nemzeti egység további megszilárdulásához. A nemzetiségi szövetségek kongresszusain magas szintű párt- és állami képviseletet kell biztosítani. Quelle: Az MSZMP határozatai és dokumentumi Budapest 1983, S Übersetzung: Beschluß des Politbüros des Zentralkomitees (ZK) der Ungarischen Sozialistischen Arbeiterpartei (USAP) über einige aktuelle Fragen der Nationalitätenpolitik und über die Vorbereitung des 1978 anstehenden Kongresses der nationalen Verbände Kommentar: Der Beschluß ist auf den 10. Januar 1978 datiert.