Zenta község 2012-től a évig terjedő időszakra vonatkozó sporfejlesztési stratégiája

Átírás

1 Szerb Köztársaság Zenta Község Képviselő-testülete Zenta Zenta község 0-től a 06. évig terjedő időszakra vonatkozó sporfejlesztési stratégiája ZENTA, 0 márciusa Javaslat

2 SZERB KÖZTÁRSASÁG ZENTA KÖZSÉG KÖZSÉGI ELNÖK Szám: 00-39/0-II Kelt: Z e n t a Zenta község statútuma (Zenta Község Hivatalos Lapja, 5/0. sz.) 75. szakaszának 8. pontja alapján Zenta község polgármestere én meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T O T Zenta községnek a 0-től a 06. évig terjedő iőszakra vonatkozó sportfejlesztési stratégiajavaslatának a kidolgozásában illetékes bizottság kinevezéséről. Zenta község polgármestere kinevezi Zenta községnek a 0-től a 06. évig terjedő időszakra vonatkozó sportfejlesztési stratégiajavaslatának a kidolgozásában illetékes bizottságot az alábbi összetételben:. Danilo Popov, okl. sportedző elnök,. Kosiczky András, községitanács-tag tag, 3. Zsíros Jankelić Anikó, testnevelés tanár tag,. Igor Segedinski, testnevelés tanár tag, 5. Fehér Csaba, testnevelés tanár tag, 6. Nenad Popov, okl. mezőgazdasági mérnök, kézilabda edző tag, 7. Csipak Tibor, okl. közg. tag.. A bizottság feladata Zenta községnek a 0-től a 06. évig terjedő időszakra vonatkozó sportfejlesztési stratégiajavaslatának a kidolgozása és annak, a közvitát követően, megvitatás és elfogadás céljából Zenta Község Képviselő-testülete elé való utalása. Širková Anikó, okleveles jogász s. k., a község elnöke

3 T a r t a l o m:. BEVEZETÉS. HOZZÁÁLLÁSI MEGFONTOLÁSOK 5 3. ZENTA KÖZSÉGBEN A SPORT ELEMZÉSE Az sport és testnevelés elemzése Az általános iskolákban lefolytatott közvélemény-kutatás A középiskolákban lefolytatott közvélemény-kutatás 3 Következtetés 3.. A sportlétesítmények állapota Sportkáderek 8. TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁS 0 5. ISKOLAI SPORT STRATÉGIAI ELVEK ÉS CÉLOK 5.. Melléklet 6 6. STRATÉGIAI ELVEK ÉS CÉLOK Általános stratégiai elvek Zenta községre jellemző stratégiai elvek Általános stratégiai célok Zenta község különleges sportstratégiai céljai Finanszírozás a Zentai KKT költségvetéséből %-ig Hét sportcsoport megállapítása Az eszközök kategorizálásáról és odaítéléséről szóló szabályzat kidolgozása Zenta község Sportszövetségének az átszervezése A sportolók egészségvédelme INTÉZKEDÉSEK A CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁNAK IDŐSZAKAI A ZENTAI SPORTALANYOK JAVASLATAI ÉS ELEMZÉSEI Sportmúzeum-tervezet Zentán 9... Nem olimpiai sportok fóruma 9... Megbeszélés az egyéni sportágak képviselőivel A kollektív sportok fóruma labdajátékok 0. TERMINOLÓGIA 8. SZAKIRODALOM 5 3

4 . BEVEZETÉS A korszerű társadalmakban a sportot az integráltan fejlett személyiség alkotó részének tekintik. Különböző aktivitások a sport terén az embert, annak személyes boldogságát és jólétét, az egészség védelmét és fejlesztését, a személység humanizálását és szocializálódását, az alkotókészség és a munkavédelmi képesség megtartását szolgálják. Úgy tekintik, hogy az alapvető indítékok egyike, amelyek az embert arra késztetik, hogy sporttal foglalkozzon, épp a tökéletességre való törekvés és a saját készségek és jellemzők mérése, amelyek a sportedzés hatására kifejlődhetnek átalakulhatnak. A mai élet- és munkaviszonylatokban a sport egy nagyon fontos területet képvisel, amelyben az ember jellegzetes módon kifejezheti saját, mindenek előtt alkotó-, mozgás- és motorikus készségeit. A sport egy nagyon összetett és komplex emberi aktivitás, amelynek a szerkezetét és működését különféle sport-alosztályok alkotják, éspedig: professzionális sport, amatőr sport, egyetemi sport, szabadidősport, sport mindenkinek, rokkantak sportja A sport feltétele és függ a megfelelő társadalmi fejlődéstől. Ennek megfelelően, a történelemtől, a kulturális hagyományoktól és egyéb etno-pszichológiai, szociológiai, valamint a konkrét társadalom egyéb tulajdonságaitól (néprajzi, éghajlati, gazdasági), a társadalmi viszonyok mindegyike különféle ismertetőjegyet, szociális jelentést és értelmet adott a sportnak. Az utóbbi években a világon és nálunk is, a sportrendszerben egyre nagyobb figyelmet szentelnek a vezetés minél optimálisabb működése tervezésének, tekintettel, hogy még mindig az intuitív és hagyományos tapasztalatok alapján irányítanak, azokra alapoznak, de emellett egyre inkább tiszteletben tartják a tanult ismeretek folyamatos alkalmazását, illetve a kibernetikai gondolkodást az irányításban. A sport szervezési rendszerének korábban előirányozott integráltsága és funkcionalitása mellett a sportszervezetben az irányítási szerkezet leggyakrabban az üzletviteli és sportbeli működésben mutatkozik meg. Az előirányozás általánosságban egy bizonyos rendszert kívánt, jövendőbeli állapota áttekintésének az egyik módja, illetve a cél és az hogyan valósítható meg. Ahhoz, hogy a kitűzött célokat a megfelelő módon felismerjék, elkészítettünk egy részletes állapotelemzést és annak áttekintését.

5 . HOZZÁÁLLÁSI MEGFONTOLÁSOK Zenta község polgármesterének és Zenta község Sportszövetsége igazgatóbizottságának a bizottság kinevezéséről szóló határozata alapján javasoljuk Zenta községnek a 0-től a 06. évig terjedő időszakra vonatkozó sportfejlesztési stratégiájának szövegét. A stratégia kidolgozása valamennyi, a sportban foglalkoztatott és a sportot finanszírozó, valamint a sport fejlesztéséről és a fő irányelvekről döntésthozó, mérvadó tényezők széles konszenzusából indult ki. Ezek mindenek előtt a sportklubok, amelyekből Zenta község területén összesen 36 működik, közülük inaktív, Zenta község Sportszövetségének a szakszolgálata és igazgatóbizottsága, a sportújságírók és Zenta Község Képviselő-testületének Községi Tanácsa, valamint Zenta község Sportszövetségének közgyűlése (szöveg az elfogadást követően). Zenta községnek sok sportklubja van, amelyek már hagyományosan csúcseredményeket érnek el, klubok, amelyek a fiatalabb korosztályokkal, női szelekciókkal, szeniorversenyzőkkel foglalkoznak, egyszóval, községünkben a sport fejlett. A sürgető probléma az, hogy nincsenek világos irányelvek, hogy ennek a sportnak hová, és milyen irányba kellene fejlődnie. Állandóan a pénzügyek jelentenek gondot, amelyeket tervezni kell, és el kell különíteni a következő évre, és itt vetődik fel a fő kérdés, hogy kinek és miért. Ezen égető kérdéseken kívül, a sportlétesítmények, a sportszakemberek és az érvényes jogszabályok még mindig aktuálisak és szorosan kapcsolódnak Zenta községben a sportfejlesztés világos irányelveihez. E stratégiával megkíséreltünk választ adni a megfelelő hatáskörbe tartozó minden vitás kérdésre, valamint támogatni Zenta községben a sportfejlesztést. Zenta község statútuma 90. szak.. bek.. pontja előirányozza, hogy a község a szervei által, összhangban a törvénnyel, gondoskodik az állampolgárok szükségleteiről a sport és testnevelés terén. A Szerb Köztársaságban a sport jelenlegi státusát illetően egy sor tárgyilagos társadalmi körülmény befolyása mellett meg kell állapítani, hogy a gyengeség, amely a sportszervezetek mindhárom szintjén, az elsődleges (sportolók, edzők, edzésprogram, szülők), a másodlagos (sportklubok, nemzeti ágazati szövetségek) és a harmadlagos szinten (társadalom, gazdaság, oktatás, egészségügy, törvények, magánszektor, közlönyök és hasonlók) észlelhető, nem csak a válság következménye, amely az államot érintette az utóbbi húsz évben, hanem a kormányon kívüli sportszektor felkészületlensége, hogy alkalmazkodjon az új társadalmi viszonyokhoz. Nem szabad elfeledni, hogy Zenta községben a sport szervezése sajátságos, a Sportszövetség által került megszervezésre, amelyet Zenta község költségvetése finanszíroz 5 foglalkoztatottal 5

6 együtt, akik közül hat edző, a többi foglalkoztatott pedig a sportlétesítmények karbantartásán dolgozik. A stratégiának meg kell szüntetnie a bizonytalanságot, hogy mely kluboknak és miért van fizetett edzője, fizetett dologi kiadása és egyéb dotációja, míg mások ebben nem részesülnek, vagy csak alacsonyabb mértékben. Minden sportklubnak vannak bizonyos dotációi, ösztöndíjai és sportrendezvényei, amelyek mindenképpen segítik a klubok fennmaradását, azonban a dotáció ilyen formájának kell, hogy legyen egy világos célja. A világos és egyértelmű stratégiának választ kell adnia ezekre a kérdésekre, amelyek osztályozással és globális tervekkel, érvényes jogszabályokkal maximálisan támogathatják a sportot és annak minden szereplőjét. 3. ZENTA KÖZSÉGBEN A SPORT ELEMZÉSE A sport helyzete Zenta községben A zentai sport kezdetét hivatalosan 88-re tehetjük. Akkoriban minden sportolót, egy gyűjtőnéven, atlétának hívtak. A kezdetektől napjainkig számos klub alakult és tűnt el. Jelenleg 35 egyesület van bejegyezve községünk területén. Ebből 3-ban nem folyik munka, tehát ők inaktívak. A fennmaradó 3 egyesületet pedig több csoportba sorolhatjuk: aktívak, de nem folyik napi munka, aktívak, napi rendszerességgel folyik munka, de foglalkoznak versenyeztetéssel, aktívak, napi rendszerességgel folyik munka, és versenyzőket is nevelnek, kiemelkedő eredményeket szállító egyesületek. A múltba visszatekintve és napjainkat is elemezve megállapíthatjuk, hogy Zentán mindig voltak és vannak kiváló eredmények hazai és nemzetközi színtéren. Ezt köszönhettük a jó és tehetségekben bővelkedő iskolai testnevelésnek, ami napjainkban erőteljesen háttérbe szorult, és elhanyagolttá vált. A 00-es népszámlálás adatai szerint községünkben 89 fiatal él, korösszetétel szerint éves, 79 0 éves, éves. Az általános iskolások száma a 009/00-es tanévben pedig 95, és ez számunkra a legmérvadóbb adat, mivel általában a sportág-választás a tizenéves kor legelején már megtörténik. A 009-es adatok szerint zentai sportegyesületekben megközelítőleg 00 fiatal sportol aktívan. Ez azt jelenti, hogy minden hatodik fiatal foglalkozik valamilyen sporttal. 6

7 Megállapíthatjuk, hogy a 00-es népszámlálási adatok csalnak, mivel azt ott kapott 8%-os arány a fiatalok számát és azon belül sportolók számát mutatva nem helytálló. Bár Zentán sok lehetőség van a sportolásra, mégis sokan egyáltalán nem hallottak erről, vagy soha nem próbáltak semmilyen sportágat. Ezt a zentai sportegyesületek és sporteredmények rossz kommunikálásának számlájára írhatjuk. A zentai sport presztízsének hiánya érződik. Nem kiváltság, sokszor inkább hátrány a sportolás, ami ismételten az iskolai testnevelés és egészségnevelés hiányosságaira vezethető vissza. Az elmúlt évek során igen erősen megmutatkozik a sport legnagyobb ellenfele, a kultúra. Ez egy lehetetlen és elfogadhatatlan tény, hiszen a sport és kultúra együtt kell, hogy létezzen, már csak az elnevezésből kiindulva: SPORTKULTÚRA. A Zenta községben jelenleg működő sportszervek rendszere: A sport alanyainak szervezeti sémája Községi Önkormányzat Községi Tanács Községi tanácstag Sportszövetség Sportegyesület 7

8 A Sportszövetségbe betársult klubok:. Zentai Atlétikaklub, alapítva: 88.. Zentai Tekeklub, alapítva: Zentai Teniszklub, alapítva: Zentai Labdarúgóklub, alapítva: Zentai Birkózóklub, alapítva: Zentai Vasutas Vízilabdaklub, alapítva: Zentai Vasutas Úszóklub, alapítva: Zentai Sakk-klub, alapítva: Tornyosi Radnički Labdarúgóklub, alapítva: Zentai Asztaliteniszklub, alapítva: 99.. Zentai Sporthorgász-egyesület, alapítva: 99.. Zentai Kézilabdaklub, alapítva: Tornyosi Radnički Sakk-klub, alapítva: Zentai Partizan Karateklub, alapítva: Zentai Linea Szertornaklub, alapítva: Zentai Titán Body Building Klub, alapítva: Kung-Fu Wu Shu, Zenta, alapítva: Zentai Queen Céllövőklub, alapítva: Zentai Karateklub, alapítva: Zentai Basket Star Kosárlabdaklub, alapítva: 00.. Zentai Plavi Koš Kosárlabdaklub, alapítva: 00.. Zentai Céllövőklub, alapítva: Zentai Flamenco Táncklub, alapítva: Zentai Tiszavirág Kajakozóklub, alapítva: Zentai Real Aikido Budo Klub, alapítva: Felsőhegyi Herkules Birkózóklub, Zenta, alapítva: MS GYM klub Zenta, alapítva: Zentai Arcus Ijászklub, alapítva: Zentai Tisza Búvárklub, alapítva: Akadémia Labdarúgóklub, Zenta, alapítva: Zentai Röplabdaklub, alapítva: Sport Mindenkinek Egyesület, Zenta: 0. A nem aktív klubok listája:. Sloboda Labdarúgóklub, Felsőhegy, alapítva: 99.. Zenta 000 Kosárlabdaklub, alapítva: Zentai Shotokan DO Karateklub, alapítva: 00. Zenta községben jelenleg 6 hivatalosan, önkormányzati szinten támogatott, fizetett edző végezhet munkát. A klubok számát tekintve, ami 35, kevés az úgynevezett professzionális edzők száma. A 00-es évben Zenta községben dinárt irányoztak elő a sport támogatására. Ez magában foglalja a Sportszövetség 5 alkalmazottjának éves bruttó fizetését és a sportobjektumok működési költségeit. Ösztöndíjakra dinár fordítható. Az eredmények és az egyesületek létszámának függvényében a támogatási rendszer hiánya tapasztalható. Kidolgozatlan, ad hoc módon történik a támogatások odaítélése. Az egyesületek, a 8

9 község semmit sem tud felkínálni a sporton belül a vállalkozók számára az esetleges szponzorálást illetően. Ezt is a sport népszerűségének hiányára vezethetjük vissza. Összegezve, elmondhatjuk, hogy Zenta községben volt és van is sportélet. Minőségét és tömegességét tekintve fellelhetők hiányosságok, de azért kell küzdeni, hogy a továbbiakban rendezettebb körülményeket teremtsünk. Könnyen átlátható, egységes rendszert kell kidolgozni, és jövőbe tekintő terveket készíteni elsődleges vezérfonalként a fejlesztéseket, beruházásokat véve. Tudatosítani kell a polgárokkal, hogy Zentán igenis létezik sport, és büszkék kell, hogy legyenek a sportban kiválóbbnál kiválóbb eredményeket elérő versenyzőkre, edzőkre és sportmunkásokra. 3.. Az iskolai sport és testnevelés elemzése 3... Az általános iskolában lefolytatott közvélemény-kutatás A problémák felfedésére, amelyek a testnevelés oktatásban és az iskolai sportban jelentkeznek közvélemény-kutatást végeztünk az osztálytanítók, a testnevelő tanárok és az általános iskola felső tagozatainak tanulói, valamint a középiskolások között. Az eredményekről felettébb tartalmas vitát folytattunk a testnevelő tanárokkal. A testnevelő tanárok alapvető álláspontja, hogy a gyerekek a felsőbb tagozatokra e tantárgyból gyenge előtudással jönnek. A tanárok mindössze,%-a véli úgy, hogy ez az előtudás kitűnő,,%-uk az előtudást jelessel osztályozta, míg a tanárok,%-a úgy gondolja, hogy a gyerekek előtudása átlagos. A tanárok 33,3%-a abszolút nem elégedett az általános iskola alsó tagozataiban szerzett tudással. A tanárok úgy vélik, hogy a tanítónők egyáltalán nem valósítják meg az előirányozott oktatási programot, nem készülnek aprólékosan az órákra, és azokat gyakran nem megfelelő felszerelésben tartják, vagy egyáltalán nem tartanak testnevelési órákat. A testnevelő tanárok álláspontja az, hogy az általános iskola alsó osztályaiban, de már az iskoláskor előtti intézményben is a testnevelést testnevelő tanároknak kellene előadniuk. Az osztálytanítók becslése szerint a testnevelő tanárokkal az együttműködés többnyire jó, csupán 8%-uk tekinti ezt az együttműködést elégtelennek. A tanügyi dolgozók véleménye szerint a tanulóknak a testnevelés és az iskolai sport iránti érdeklődése a felső osztályokban csökken. Ezért felbecsülhetetlen fontosságú, hogy a legjobb szakemberek foglalkozzanak a gyermekekkel a legkisebb korosztálytól kezdve, mert a sport iránti szeret és a fizikai aktivitások iránti érdeklődés, amelyeket abban az időszakban szereznek sorsdöntők a gyermek további előrehaladásában és fejlődésében. 9

10 Úgyszintén lényeges a pótórák szervezése azon gyerekek számára, akik nehezebben sajátítják el a testnevelés tartalmát, és akiknek bizonyos testi deformitásuk van. Ahhoz, hogy a gyerekeket időben bizonyos sportaktivitások felé lehessen irányítani elengedhetetlen egy sokkal jobb együttműködés és kommunikáció kiépítése a sportklubokkal. Ezzel a megállapítással egyetértenek úgy a testnevelő tanárok, mind az osztálytanítók. A megkérdezett oktatásügyi dolgozók úgy vélik, hogy a munkafeltételek, ami a létesítményeket és azoknak kellékekkel való ellátottságát illeti átlagosak, vagy átlag alattiak. A sikeresebb munka, a minőségesebb oktatás érdekében a tanulók létszámához viszonyítva sokkal több kellék szükséges. Az egyenetlenül összeállítót órarend úgyszintén negatív hatással van a testnevelés oktatásának minőségére. Megtörténik, hogy akár három osztály is osztja a testnevelési termet, ami megengedhetetlen. A tanítónők úgy vélik, hogy hiányoznak az edukációk, előadások, szakirodalom a testnevelés terén a tudásszint növelése céljából. Minél több gyereknek az iskolai sportversenyekbe való bekapcsolódása céljából lényeges az iskolai liga megalakítása, amelyen azok a gyerekek lennének jogosultak részt venni, akik nem foglalkoznak aktívan az adott sportággal. Természetesen, különös fontossággal bír a kollektíva többi részének a megértése és támogatása. Fontos volna a testneveléssel foglalkozó pedagógusok községi egyesületének a megalakítása, amelynek az lenne a feladata, hogy egybegyűjtse a testnevelés és az iskolai sport oktatásában igénybe vett szakembereket, jobb kommunikációt teremtsen a testnevelés és az iskolai sport szakemberei között, szakmai továbbképzéseket szervezzen és hasonlók. Az egyesületnek össze kellene gyűjteni az aktív tanárokat, azonban úgyszintén a nyugdíjas tanárokat és a frissen diplomát szerzett, munkanélküli testnevelő és sport tanárokat is. A testnevelésbe való jobb betekintés céljából megkérdeztük az általános iskola felső osztályainak és a középiskolák tanulóit is. Az általános iskolában összesen 59 gyermeket, 9 fiút és 30 lányt kérdeztünk meg. A mintát véletlenszerű választással választottuk, a naplóból minden harmadik tanulót kérdeztünk meg. A megkérdezett gyerekek kicsivel több, mint 50%-a foglalkozik fizikai aktivitásokkal -3 órán át. A lányok csaknem 8%-a hetente legtöbb fél órát szentel a fizikai aktivitásoknak, ez a százalék a fiúknál alacsonyabb, valamivel kevesebb, mint %-ot tesz ki. A megkérdezett fiúk 75%-a foglalkozik sporttal, ez a százalék valamivel alacsonyabb, mint a lányok esetében. 0

11 A megkérdezett gyerekek testnevelésből elért átlagosztályzata -es. Az, amit legfőképpen rossz néven vesznek az alábbiak: Fiúk Lányok Az órák unalmasak,%,% Nincs elegendő kellék 33%,5% Az órák nehezek 5,% 9,% A tanárok szigorúak 9,6%,6% A tanárok nem figyelnek rájuk 0,3%,8% A tanulók az osztályban nem toleránsak 0,3%,8% Valami egyéb 0,5% 3% Valami egyéb alatt a tanulók az alábbiakat sorolták fel: zavarja őket, hogy a testnevelési órán írniuk kell, az órákon sokat kell futni, az előbbiekben felsorolt osztályozás, nincs kellő figyelem fordítva a csoportszellem kiépítésére, több osztály egyidejűleg az órán túlságosan kisméretű teremben, a tanulók kollektív büntetése valakinek az órára nem illő viselkedése miatt, a sportórára nem készül program a kiválasztott sportot illetően. A középiskolai tanulók a közvélemény-kutatás során nyilatkoztak a sporttal szembeni álláspontjukról és a sportszokásaikról. Összesen 53 fiút és 80 lányt kérdeztünk meg. A sporttal való foglalkozás időtartama az alábbi intervallumok között mozog: Fiúk: 0- év % - év,5 % 3- év 0% Több mint év 5% Lányok: 0- év 0% - év 8% 3- év Több mint év 5% A kérdésre, hogy milyen okból sportolnak, a fiúk 50%-a azt a választ adta, hogy ez a hobbija, míg a lányoknál ez a százalék jelentősen magasabb, 70%-ot tesz.

12 A kérdőívből megtudtuk, hogy a megkérdezett sportoló fiúk 88%-a rendszeresen foglalkozik sportaktivitásokkal, míg a lányoknál a rendszeres sportaktivitás 6,5%-ban képviselt. A sportaktivitásokkal való foglalkozás rendszeressége, órákra lebontva az alábbi keretek között mozog: Fiúk: egyáltalán nem sportolnak 0% heti 3-szor 39,% heti 3-5-ször,% heti 5-7-szer 6,5% hetente több mint 7-szer 9% Lányok: egyáltalán nem sportolnak 3,8 % heti 3-szor 3,5 % heti 3-5-ször 35,8 % heti 5-7-szer 7,8 % hetente több mint 7-szer,7 % A fenti értékek a sportpályákon töltött heti órákká alakítva az alábbiak: Fiúk: 0-30 perc 8,7% - óra 33% több mint 3 óra 3,% Lányok: 0-30 perc 9% - óra 38% több mint 3 óra 6,% Az okok, amelyek miatt sportolnak a fiúknál az önmegvalósításra, a kortársak előtti bizonyításra, valamilyen eszményképek megvalósítására és a jó sportos forma megtartására korlátozódnak.

13 A lányok az alábbi okokat hozták fel: a jó kondíció és alakfenntartás, relaxáció, a társaság és egészségügyi okok A középiskolákban lefolytatott közvélemény-kutatás A középiskolai tanulók a közvélemény-kutatás során nyilatkoztak a sporttal szembeni álláspontjukról és a sportszokásaikról. Összesen 53 fiút és 80 lányt kérdeztünk meg. A sporttal foglalkozó középiskolások teljes száma százalékban kifejezve. A sporttal való foglalkozás időtartama az alábbi intervallumokban mozog: Fiúk: 0- év % - év,5% 3- év 0% több mint év 5% Lányok: 0- év 0% - év 8% 3- év 5% több mint év 5% A kérdésre, hogy milyen okból foglalkoznak sporttal a fiúk 55% azt válaszolta, hogy ez a hobbija, míg a lányoknál ez a százalék jelentősen magasabb, 70%-ot tesz ki. A kérdőívből megtudtuk, hogy a megkérdezett sportoló fiúk 88%-a rendszeresen foglalkozik sportaktivitásokkal, míg a lányoknál a rendszeres sportaktivitás 6,5%-ban képviselt. A sportaktivitásokkal való foglalkozás rendszeressége, órákra lebontva az alábbi keretek között mozog: Fiúk: egyáltalán nem sportolnak 0% heti 3-szor 39,% heti 3-5-ször,% heti 5-7-szer 6,5% hetente több mint 7-szer 9% Lányok: egyáltalán nem sportolnak 3,8 % heti -szer 3,5 % 3

14 heti 3-szor 35,8 % heti 3-5-ször 6% heti 5-7-szer 7,8 % hetente több mint 7-szer,7 % A fenti értékek a sportpályákon töltött heti órákká alakítva az alábbiak: Fiúk: 0-30 perc 8,7% - óra 33% 3 óráig 7,% több mint 3 óra 3,% Lányok: 0-30 perc 9% - óra 38% 3 óráig 5,3% több mint 3 óra 6,% Az okok, amelyek miatt sportolnak a fiúknál az önmegvalósításra, a kortársak előtti bizonyításra, valamilyen eszményképek megvalósítására és a jó sportos forma megtartására korlátozódnak. A lányok az alábbi okokat hozták fel: a jó kondíció és alakfenntartás, relaxáció, a társaság és egészségügyi okok. Következtetés Miután betekintést nyertünk az iskolai sport és testnevelés állásába az általános- és középiskolai tanulókkal végzett közvélemény-kutatás, a testnevelő tanárok fóruma, a valós állapotok és eredmények alapján, az alábbi megállapításokra jutottunk: - az iskolai sport- és testnevelési órák kellékei nincsenek a megfelelő szinten, - az iskolai sport nincs megfelelő szinten, - a sport terén, az oktatáson kívül nem folyik külön munka a tanulókkal, - a község és az iskolák szintjén nincsenek versenyek, - nem folyik külön korrekciós munka a tanulókkal, - megvalósulnak bizonyos iskolai versenyek, az úgynevezett Diákolimpia, de főként azokkal a tanulókkal, akik már aktívak a klubokban,

15 - az iskolákban szakavatott és fiatal káder van jelen, akik között vannak aktív sportolók, és mindenki motivált az iskolai sport haladását illetően. 3.. A sportlétesítmények állapota A létesítményekbe való betekintés által, amelyekben sporttevékenység folyik, megállapítható, hogy a sportágaknak különböző szintű munkafeltételeik vannak. - Optimális munkafeltételekkel az alábbi sportágak rendelkeznek: atlétika, labdarúgás, asztalitenisz, tenisz, zentai sakk, teke, birkózás. - Részlegesen jó feltételekkel rendelkeznek a harcművészetek, táncosok, céllövők, kajakozók, úszók, vízipólózók, tornászok. - Rossz feltételei vannak a kosárlabdának, kézilabdának, röplabdának. A felsorolt szinteket nem csak az építmény fizikai állapota alapján vezettük le, hanem a használatuk módja és feltétele, valamint az állandó költségek hordozója alapján is. Zenta községben összesen 9 sportlétesítmény, illetve helyiség létezik, amelyekben sporttevékenység folyik, a falvakban pedig összesen 3. Sportlétesítmények az alábbiak: - Városi Stadion (Kisrét. sz.) külön épületben levő edzőteremmel, öltözővel, irodával, fürdőszobával és elhelyezést szolgáló 30 szobával. A létesítmények jó állapotban vannak, kivéve az atlétikai pályát, amelyet le kellene cserélni. Az állandó költségek hordozója Zenta község, a Sportszövetségnél két házfelügyelő-higiéniai dolgozója van. A létesítmény használója a ZENTAI KK. - Medencék (Népkert sz.n.) három medence van, amelyek közül egy zárt a téli időszakban az edzések lebonyolítása céljából, és egy nyitott medence edzésekre és versenyekre. Minkét medence rossz állapotban van, előláttuk a felújításukat. A harmadik medence ki lett adva a polgárok szükségleteire és azt nem használják a sportolók. Az állandó költségeket Zenta község viseli, egy házfelügyelő és két edző van alkalmazásban. A létesítmény használói a ZENTAI Úszó Klub és a ZENTAI Vízipóló Klub. - Teniszpálya (Népekrt sz.n.) három nyitott és egy zárt teniszpálya van, amelyek adaptálási fázisban vannak. Az állandó költségek hordozója Zenta község. A Sportszövetségnél nincs foglalkoztatott kádere. A létesítmény használója a ZENTAI Tenisz Klub. 5

16 - A Partizán sportlétesítményben (Boška Jugovića 3) van két kis területű gyakorlóterem, valamint mellékhelyiségek, amelyek renoválva és adaptálva lettek a sporttevékenység normális ellátása érdekében. A létesítmény homlokzata rossz és ruinált állapotban van, itt sürgősen szükséges a reoválás elvégzése. Van egy nyitott kézilabapályája, beton aljzattal, amely úgyszintén ruinált és rossz állapotú, és ahol szintén szükség van új, megfelelő aljzat lerakására. A sportszövetség egy higiéniai dolgozót foglalkoztat. A nyitott pálya használója a ZENTAI Kézilabda Klub. A terem és a létesítmények használója: a FLAMENGÓ Tánc Klub, a BOLYAI GIMNÁZIUM, a PARTIZÁN Kosárlabda Klub, az MC GYM Harszművészeti Klub, valamint fitnesz-rekreációs csoportok. - Az asztalitenisz-terem (Boška Jugovića.) a sportfolyamat megvalósításához az összes mellékhelyiséggel együtt jó állapotban van. E létesítmény keretében van 0 szoba 0 sportoló számára. A Sportszövetség egy edzőt és egy higiénia dolgozót foglalkoztat. A létesítmény használója: ZENTAI Asztalitenisz Klub. - A birkózó terem (Adai utca 7.) nemrégiben lett adaptálva a birkózók edzéseire, szolid állapotban van, valamennyi szükséges mellékhelyiséggel együtt. E terem versenyekre is alkalmas. A Sportszövetség egy edzőt és egy higiéniai dolgozót alkalmaz. A létesítmény használója: ZENTAI Birkózó Klub. - Harcművészeti terem (Fő tér.), ez a helyiség nem felel meg az optimális munkához, a létesítményben levő kis területek más rendeltetésre valók. Nincs foglalkoztatott edző, sem pedig házfelügyelő higiéniai dolgozó. Az állandó költségeket Zenta község viseli. A terem használója: ZENTAI REAL AIKIDO BUDO KLUB, ZENTA KK. - A Sportszövetség helyiségei (Adai utca 7.) egy helyiség, amelyben egy iroda és egy nagyobb, közös helyiség található. Elmondhatjuk, hogy rendezett, míg a homlokzat rossz állapotú és azt azonnal szükséges lenne renoválni. Szükség van még egy külön irodára a Szövetség könyvelője és az irattár számára. Az állandó költségeket Zenta község viseli. Az itt dolgozó foglalkoztatottak a titkár, a könyvelő, a tömegsportügyi előadó és a higiéniai dolgozó. A létesítmény használója: a Sportszövetségi szerv, a klubok ülések és gyűlések, szemináriumok és hasonlók alkalmával. - A November. Általános Iskola tornaterme nagyon rossz állapotban van, parkettás és olyan aljzatú, amelyet azonnal le kell cserélni, ugyanez vonatkozik a kivilágításra és a terem falán levő üvegekre. Az állandó költségeket az iskola viseli, a kluboknak használóknak lehetőségük szerint a teremhasználatért térítményfizetési kötelezettségük van. A házfelügyelőt a használók fizetik. A használóknak kluboknak a Szövetség terhére nincs fizetett edzőjük, sem pedig higiéniai dolgozójuk házfelügyelőjük. A használók: KÉK KOS 6

17 KK, BASZKET STAR KK, ZENTAI Röplabda Klub, ZENTAI Kézilabda Klub, ZAK ZENTA, valamint lehetőség szerint a tánccsoportok. - Az Emlékiskola Általános Iskola ME tornaterme kis felületű, nem felel meg sporttevékenység folytatására, és főként télen használják az edzési folyamat megtartására. A használók fizetik a házfelügyelőt és lehetőségeik szerint a tornaterem használatáért járó térítményt. Az állandó költségeket az iskola viseli. A használók: ZENTAI RK, KÉK KOS KK, ZENTAI FK, TISZAVIRÁV KK, ZENTAI KK és fitnesz csoportok. - A Thurzó Lajos Általános Iskola ME tornaterme jó állapotban van, részben parkettás, amelyet azonnal le kell cserélni. Az állandó költségeket az iskola viseli, a használó kluboknak lehetőségük szerint a teremhasználatáért térítményfizetési kötelezettségük van. A házfelügyelőt a használók fizetik. A használók: LINEA GK, TISZAVIRÁG KK, ZAK ZENTA. - Fudbal pálya - Tornyos (József Attila sz.n.), a segédhelyiségekkel együtt viszonylag jó az edzői- és versenymunka lefolytatására. Az állandó költségeket Zenta község viseli. A klubnak a Sportszövetségben nincs fizetett házfelügyelője, sem edzője. Használója: a RADNIČKI FK Tornyos. - RADNIČKI sakkterem (Nagy sor.) a helyi közösség keretében, olyan helyiség, amely viszonylag megfelel egy sakk klubnak. Az állandó költségeket a helyi közösség, illetve Zenta község viseli. A Sportszövetségben foglalkoztatott külön házfelügyelőjük és edzőjük nincs. A használó: RADNIČKI SK Tornyos. - Csokonai Vitéz tornaterme - Felsőhegy, a terem rossz állapotban van, sürgős renoválásra szorul, nincsenek funkcionális mellékhelyiségei. Az állandó költségeket az iskola, illetve Zenta község viseli. Nincs külön fizetett edzője és higiéniai dolgozója. Használók: HERKULES KK Felsőhegy, rekreációs sport. - Céllövölde (Fő út 3.) nincs megfelelően felszerelve, meglehetősen romos állapotú, ahol renoválásra van szükség. Az állandó költségeket Zenta község viseli. A Szövetségnél nincs külön házfelügyelője, sem edzője. Használója: ZENTAI Céllövő Klub. - Harcművészetek terme (Stevan Sremac 3.), az épület nagyon rossz állapotú, a terem kis területű, amelyet kizárólag harcművészeti edzésekre használnak. Az állandó költségeket Zenta község viseli. Folyamatban van e helyiségnek a tulajdonosának való visszaszármaztatása. A használója: ZENTAI Kung -Fu Wu Shu. 7

18 - Céllövölde (Petőfi Sándor 8., Körösztös) nagyon szép, természetes környezetben található. Az agyaggalamb céllövöldéje eleget tesz minden szükségletnek és egy versenyen kiváló szolgáltatás mellett 50 céllövőt tud befogadni. A Szövetségnél nincs külön házfelügyelője, sem edzője. Az állandó költségeket a klub viseli, a bérleti díj egy részét pedig a község. Használója: a QUEEN Céllövő Klub. - Sakkterem (Adai utca 7.) két helyiséggel rendelkezik, az egyik iroda. Egy helyiség nemrégiben lett renoválva. A teljes terület megfelel a sakkal való foglalkozásnak. Nincs külön fizetett edzője, de a Szövetségnél van egy higiéniai dolgozója. Az állandó költségeket Zenta község viseli Sportkáderek Zenta községben a káderkérdésről, a sportmunkával, a gyermekekkel és a felnőttekkel való foglalkozáshoz a szakavatottságról és felkészültségről elmondható, hogy az állapot tarka, de javuló tendenciát mutat. Sokkal jobb a helyzet a fiatal edzők esetében, akik szeretnék magukat tovább képezni és szakmailag felkészülni, míg a legtöbb klubban a kádereknek nincs felsőfokú képzettségük, és még kevésbé sportképzettségük. Ezek szerint sürgősen meg kell hozni az intézkedéseket, amelyek előmozdítják az ilyen helyzetet. Amikor elkészítettük a táblázatos kimutatást (. sz. táblázat), az alábbiakat vettük figyelembe: - A szakmai, akadémiai megnevezések jegyzékéről szóló szabályzat (az SZK Hivatalos Közlönye, 30/007. sz.),. mező: Egészségtudomány, Testnevelés és sport - A sportfoglalkozások és szakmák névmutatójáról szóló szabályzat (az SZK Hivatalos Közlönye, 30/99. sz.) - Az ágazati szövetségek engedélyéről szóló szabályzat (az SZK Hivatalos Közlönye, új) Sorsz Középiskola, ezői ismeretek nélkül Főiskola, edzői ismeretek nélkül Egyetemi végzettség, edzői ismeretek nélkül Középiskola, operatív edző Főiskola, felső sportedző Egyetemi végzettség, edző, okl. edző, tanár Egyetemi végzettség, edző, okl. edző, tanár A klubokban az edzők teljes száma. Zentai Atlétikai Klub. Zentai Teke Klub 3 3. Zentai Tenisz Klub. Zentai Labdarúgó Klub 5 5. Železničar Sakk Klub Zenta 3 6. Zentai Birkózó Klub 7. Železničar Vízipóló Klub Zenta 8

19 Sorsz Középiskola, ezői ismeretek nélkül Főiskola, edzői ismeretek nélkül Egyetemi végzettség, edzői ismeretek nélkül Középiskola, operatív edző Főiskola, felső sportedző Egyetemi végzettség, edző, okl. edző, tanár Egyetemi végzettség, edző, okl. edző, tanár A klubokban az edzők teljes száma 8. Železničar Úszó Klub Zenta 9. Radnički Labdarúgó Klub Tornyos 0. Zentai Asztalitenisz Klub 5. Sporthorgászok Egyesülete Zenta 5. Sloboda Labdarúgó Inaktív Klub Felsőhegy klub - 3. Zentai Kézilabda Klub. Radnički Sakk Klub Tornyos 5. Partizán Karate Klub Zenta 6. Linea Gimnasztikai Klub Zenta Titán Body Building Klub Zenta 8. Kung-Fu Wo Shu Zenta 9. Zentai Céllövő Klub Zentai Karate Klub. Basket Star Kosárlabda Klub Zenta. Kék Kos Kosárlabda Klub Zenta 3. Akadémia Labdarúgó Klub Zenta. Sotokan Karate Klub Inaktív klub 5. Queen Céllövő Klub Zenta 6. Flamenco Táncklub 7. Tiszavirág Kajakos Klub Zenta 8. Real Aikido Budo 3 Klub Zenta 9. Kamikáze Karate Klub 30. Tisza Víz Alatti Aktivitások Klub 3. Herkules Birkózó Klub Felsőhegy 3. MS GYM Klub Zenta Inaktív klub 9 -

20 Sorsz Középiskola, ezői ismeretek nélkül Főiskola, edzői ismeretek nélkül Egyetemi végzettség, edzői ismeretek nélkül Középiskola, operatív edző Főiskola, felső sportedző Egyetemi végzettség, edző, okl. edző, tanár Egyetemi végzettség, edző, okl. edző, tanár A klubokban az edzők teljes száma 33. Arcus Céllövő Klub Zenta 3. Zentai Röplabda Klub 3. sz. táblázat Sorsz. Zenta község sportklubjainak edzői Szám Százalék. Tudás nélküli edzők-középfokú végzettség 7 37,5%. Tudás nélküli edzők-főiskolai végzettség 3,% 3. Tudás nélküli edzők-egyetemi végzettség 5 6,9%. Középiskolai végzettségű edzők-operatív edzők (tanfolyam) 0 7,8% 5. Főiskolai végzettségű edzők-fő sportedzők 5,6% 6. Egyetemi végzettségű edzők-okl. edzők, edzők, testnevelő 3 8% tanárok, edzők Az edzők teljes száma Zenta községben 7 00%.a. sz. táblázat A klubok magas szintű érdeklődést tanúsítanak az edzők tudásszerzését illetően a Tartományi Sport- és Ifjúságügyi Titkárságon keresztül, de a klubokban a munkaviszony létesítése iránt is. A Sportszövetség és Zenta község maximális sikerrel lekísérte e programokat, amit észben kell tartani az edzők jövendőbeli továbbképzése és iskoláztatásakor. Ki kell emelni, hogy jelenleg nincs elegendő eszköz az edzők pénzellátására és foglalkoztatására, főleg nem a Szövetségben. A kluboknak komolyan tervezniük kell a szakavatott edzők térítményét keresetét, amivel jelentősen javíthatnak a klubok munkáján és a sportág fejlesztésén.. TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁS Minden sportmunkásnak, és a döntéshozóknak ismerniük kell a törvényi szabályozást, amely a sport kérdését rendezi, de mindenekelőtt a helyi önkormányzatról szóló törvényt, annak hatáskörét illetően. A stratégia feltételezi, hogy a sportalanyok ismerik az alábbiakat: - a Szerb Köztársaság alkotmányát (az SZK Hivatalos Közlönye, 83/06. sz.) 0

21 - a sportról szóló törvényt (az SZK Hivatalos Közlönye, 5/96.sz.) - az Omnibusz törvényt (az autonóm tartomány bizonyos hatásköreinek a megállapításáról szóló törvény az SZK Hivatalos Lapja, 6/0. sz.) - a helyi önkormányzatról szóló törvény - a sportról szóló törvényt (a stratégia írása közben, én került elfogadásra). A fent előterjesztettek alapján világos, hogy a sportot és testnevelést felismerték a Szerb állam legfelsőbb törvényi aktusában, az alkotmányban. A Szerb Köztársaság alkotmányának két szakasza (a 97. és a 90. szakasz) a sportot Szerbia állampolgárai különleges érdekekét szolgáló tevékenységként ismeri fel. Stratégiánk számára különleges fontossággal bír a torvényi aktus, illetve a helyi önkormányzatról szóló törvény, amely sorsdöntő, amikor a sportról beszélünk. A 90. szakasz. pontja szerint: A község a szervei által, összhangban a törvénnyel gondoskodik a polgároknak az oktatás, kultúra, egészségügy, szociális védelem, gyermekvédelem, sport és testnevelés terén felmerülő igényeinek kielégítéséről. Úgyszintén előirányozza (0. szakasz), hogy a község intézményeket, és szervezeteket alapít az általános oktatás, kultúra, elsődleges egészségvédelem, testkultúra, sport, gyermekvédelem és idegenforgalom terén, figyelemmel kíséri és biztosítja azok működését. A felsorolt törvényeken kívül, a sporttal kapcsolatos valamennyi kérdést a törvénynél alacsonyabb rendű jogszabályok, kormányrendeletek, szabályzatok, rendeletek és törvények rendezik, amelyek közvetlenül kapcsolatosak a sporttal. Ezek közül a legjelentősebbek: - A sportban a doppinghasználat tilalmáról szóló törvény (az SZK Hivatalos Közlönye, 0/05. sz.) - A sportban a doppinghasználat elleni Európai konvenció becikkelyezéséről szóló törvény, melléklettel (a JSZSZK Hivatalos Lapja - nemzetközi szerződések /9. sz.) - Az erőszak és a sportrendezvényekre nem illő viselkedés megakadályozásáról szóló törvény (az SZK Hivatalos Közlönye, 67/03., 0/05. és 90/70. sz.) - A sportrendezvényeken, különösen a labdarúgó mérkőzéseken a nézők erőszakosságának és oda nem illő viselkedésének a megakadályozásáról szóló Európai konvenció becikkelyezéséről szóló törvény (a JSZSZK Hivatalos Lapja Nemzetközi szerződések, 9/90-es szám), - A nyilvános sípályákról szóló törvény (az SZK Hivatalos Közlönye, 6/06. sz.) - A sport fejlesztéséhez és erősítéséhez való különleges hozzájárulásért odaítélendő nemzeti elismerésekről és díjakról szóló kormányrendelet (az SZK Hivatalos Közlönye, 65/06. és 6/07.sz.), - A sport területén az általános érdek megállapításának közelebbi ismérveiről szóló szabályzat (az SZK Hivatalos Közlönye, 39/06. sz.)

22 - Az élsportolók ösztöndíjazásának közelebbi ismérveiről és az élsportolók pénzbeli támogatásáról szóló szabályzat (az SZK Hivatalos Közlönye, 8/00.sz.) - A sportversenyeken és versenyeken kívül a doppingellenőrzésről szóló szabályzat (az SZK Hivatalos Közlönye, 3/07. és 88/08. sz.) - A sport területén a szakmai felügyeletről szóló szabályzat (az SZK Hivatalos Közlönye, 8/00. sz.) - A sportfoglalkozások és szakmák névmutatójáról szóló szabályzat (az SZK Hivatalos Közlönye, 30/99. sz.) - A sportszervezetek, valamint sportegyesületek, társaságok és szövetségek nyilvántartásba vételéről szóló szabályzat (az SZK Hivatalos Közlönye, 87/06. sz.) - A sportaktivitások és sporttevékenységek ellátásának feltételeiről szóló szabályzat (az SZK Hivatalos Közlönye, 30/99. sz.). 5. ISKOLAI SPORT STRATÉGIAI ELVEK ÉS CÉLOK. SZÁMÚ STRATÉGIAI CÉL A MUNKAFELTÉTELEK JAVÍTÁSA A LÉTESÍTMÉNYEKBEN, AMELYEKBEN TESTNEVELÉS FOLYIK. SZÁMÚ SPECIFIKUS CÉL A TESTNEVELÉSI TERMEK ÉS NYITOTT SPORTPÁLYÁK ÚJJÁÉPÍTÉSE ÉS RENOVÁLÁSA AKTIVITÁSOK:. A November. ME testnevelési termének renoválása (0/.). A Zentai Gimnázium udvarában levő nyitott sportpályák javítása (0/.) FINANSZÍROZÁSI FORRÁSOK Zenta község költségvetése Tartományi Sport- és Ifjúságügyi Titkárság VAT Nagyberuházási Alapja Az SZK Ifjúság- és Sportügyi Minisztériuma

23 . SZÁMÚ SPECIFIKUS CÉL A TESTNEVELÉSI TERMEK KORSZERŰ SPORTFELSZERELÉSSEL VALÓ ELLÁTÁSA AKTIVITÁSOK. A testnevelési termek sportkellékekkel való rendszeres ellátása (folyamatosan). Finanszírozási források: Zenta község költségvetése Tartományi Sport- és Ifjúságügyi Titkárság Tartományi és nemzeti ágazati szövetségek Hazai és nemzetközi adományozók. SZÁMÚ STRATÉGIAI CÉL A TANULÓKKAL FOLYTATOTT PEDAGÓGIA MUNKA MINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA. SZÁMÚ SPECIFIKUS CÉL SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉS BIZTOSÍTÁSA AZ OSZTÁLYTANÍTÓK SZÁMÁRA AKTIVITÁSOK. Rendszeres szakmai konzultáció a testnevelő tanárok és az osztálytanítók között. Rendszeres szakmai konzultáció a sportklubok edzői és az osztálytanítók között 3. А testnevelés terén szakmai szemináriumok szervezése az osztálytanítók számára. А testnevelés területéről szakirodalom vásárlása Finanszírozási források:. Zenta község költségvetése. Tartományi és nemzeti ágazati szövetségek 3. Hazai és külföldi adományozók 3

24 . SZÁMÚ SPECIFIKUS CÉL A TESTNEVELŐ TANÁROK SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉSÉNEK BIZTOSÍTÁSA AKTIVITÁSOK. Zenta község testnevelő pedagógusai társaságának a megalakítása (0.). A testnevelés terén rendszeres szakmai továbbképzés biztosítása 3. Rendszeres szakmai konzultációk az edzők és a testnevelő tanárok között. Sportirodalom biztosítása a testnevelés területéről Finanszírozási források:. Zenta község költségvetése. Tartományi Sport- és Ifjúságügyi Titkárság 3. Tartományi és nemzeti ágazati szövetségek. Hazai és nemzetközi adományozók 3. SZÁMÚ STRATÉGIAI CÉL ZENTA KÖZSÉGBEN AZ ISKOLAI SPORT STÁTUSÁNAK ELŐMOZDÍTÁSA. SZÁMÚ SPECIFIKUS CÉL A KÖZSÉGI VERSENYEK RENDSZERÉNEK KIALAKÍTÁSA AKTIVITÁSOK. Az iskolai versenyek, iskolai ligák rendszerének a kidolgozása (a 00/. tanév második féléve folyamán).. Az iskolai versenyek lefolytatásához a bírák felkészítése 3. Minőséges együttműködés kialakítása a sportklubokkal az iskolai versenyek megvalósításában Finanszírozási források: Zenta község költségvetése - sportstratégiai költségvetési vonal Tartományi és nemzeti ágazati szövetségek

25 . SZÁMÚ SPECIFIKUS CÉL MINŐSÉGES EGYÜTTMŰKÖDÉS KIALAKÍTÁSA AZ ISKOLA ÉS A SPORTKLUBOK KÖZÖTT, A SPORT NÉPSZERŰSÍTÉSE ÉS A TANULÓK REKREÁCIÓJA ÉRDEKÉBEN AKTIVITÁSOK. A tanulók és szülők számára a sportklubok bemutatkozásának megszervezése. Brosúrák kidolgozása a tanulók és szülők számára a testgyakorlatoknak a testre gyakorolt pozitív hatásáról (0) 3. Az edzőknek a testnevelő tanárok rendszeres látogatása. A tehetségek korai felkutatási programjának megvalósítása 5. A sportklubokban a tanulók számára rekreációs programok biztosítása 6. A szabadidőben sporttal és rekreációval foglalkozó tanulók osztályzatok általi megfelelő jutalmazása 7. Az iskolai sportversenyeken a legsikeresebb tanulók díjazása FINANSZÍROZÁSI FORRÁSOK:. Zenta község költségvetése - sportstratégiai költségvetési vonal. Zenta község költségvetése Tudás - Hatalom 3. Hazai és nemzetközi adományozók 3. SZÁMÚ SPECIFIKUS CÉL AZ ISKOLAI VERSENYEK RENDSZERÉBEN LEVŐ GYEREKEK EGÉSZSÉGELLENŐRZÉNEK JAVÍTÁSA AKTIVITÁSOK. az iskolai sportrendszerben résztvevő tanulók rendszeres orvosi vizsgálata FINANSZÍROZÁSI FORRÁSOK Zenta község költségvetése. SZÁMÚ SPECIFIKUS CÉL A SPORTSZELLEM FEJLESZTÉSE A GYEREKEK ÉS FIATALOK KÖRÉBEN 5

26 AKTIVITÁSOK 0. Különböző edukációs programok, műhelymunkák szervezése az alábbi témakörökben:. Részvétel VAT Kormányának a programjaiban (Tolerancia Kupa, Bud fer ). A fair-play jelentőségének a kiemelése minden iskolai sportrendezvényen és annak díjazása ugyanitt FINANSZÍROZÁSI FORRÁSOK. Zenta község költségvetése - sportstratégiai költségvetési vonal. A Tartományi Sport- és Ifjúságügyi Titkárság és az SZK Ifjúság- és Sportügyi Minisztérium programjai 3. Hazai és nemzetközi adományozók Mellékelve bemutatjuk a törvénnyel előirányozott normatívákat, amelyek bemutatják a testnevelést szolgáló terem, és maga a testnevelés és sport oktatásának az összetettségét és igényességét. 5.. Melléklet: Az általános iskolában az iskolai helyiség, felszerelés és oktatási szerek normatívájáról szóló szabályzat (a JSZK Hivatalos Lapja - Oktatási Közlöny, /90. sz.) b) A testnevelésre szolgáló terem A testnevelésre szolgáló terme kísérő helyiségekkel van minden felszerelt általános iskolának: - a 8-tól 6 tagozatos általános iskolának egy tornaterme van, amelynek mérete x m, - az általános iskolának, amelynek több mint 6 tagozata van, egy tornaterme van, amelynek mérete 6 x 5 m. A termeknek vannak kísérő helyiségeik: - egy 30 m -es helyiség az eszközök elhelyezésére kisebb terem esetén, 50 m nagyobb terem esetén, - tanári szoba külön öltözővel, zuhanyzóval és WC-vel a tanári szoba mellett, mindez 6 m -en, - két öltöző, amelyek mérete egyenként 6 m, - két fürdőszoba (zuhanyzók, kád, WC), amelyek egyenként 6 m -esek, amelyek közül egy öltöző és egy fürdőszoba össze van kötve, és el van különítve a fiúk, illetve a lányok számára, szabály szerint tiszta folyosóval vannak egybekötve a tornateremmel. 6

27 - A tornatermet a kísérő helyiségekkel a legcélszerűbb az iskolai épület függelékeként építeni, azzal, hogy összeköttetésben legyen az iskolával, de legyen külön külső bejárata, ha esetleg azt más is szeretné használni, amikor az iskola nem dolgozik. Megépíthető külön létesítményként is, az iskola mellett, azonban az iskolából a terembe való bejutást biztosítani kell egy átvezető formájában. Az ilyen építéssel több földterület kerül elfoglalásra, és ez drágítja az építkezést. a) Az oktatási helyiség neme: gyakorlóhelyiség (6 tagozatig terjedő iskolában egy, a több mint 6 tagozatot számláló iskolában kettő vagy terem, illetve terem és nagyobb helyiség a kondicionáló kabinetre. b) Tér az oktatási helyiség összetételében: terem 8 x 6 x 7 m, kondicionáló terem 30 m 50 m, öltözők x 5 m, fürdőszoba WC-vel x 6 m, szertár 30 m, a tanár kabinetje zuhanyzóval és WCvel, korrekciós-pedagógiai kabinet 30 m. c) úszómedence több iskolának közös d) nyitott sportpályák a pályák felülete.00 m e) az oktatási helyiségek felszerelését egyenként, komplettben minden helyiségre meg kell adni. TEST- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI NEVELÉS Sorsz. Az oktatási szer neme és neve M.E. Mennyis. Külön megjegyzés Gyakorlóterem - szerek Bak Asztalka (00 mm magas) Svédláda Ugródeszka Reuter Egyszerű ugródeszka Torna matrac Tengely fali Fix bordásfal 60 x 00 cm Mászókötél Mászórúd Tengerészlétra Karikák Mászó négyzet Alacsony gerenda komplett komplett

28 Magas gerenda Svédpad Horog Magas korlát Alacsony korlát Elasztikus platform Szivacsos ugró Magasugró állvány Asztal asztaliteniszhez Húzókötél Elasztikus akrobata szőnyeg Röplabda szerkezet Kosárlabda szerkezet Kézilabda gólok Fali tábla Kellékek Alacsony akadályok Léc magasugráshoz Gumi magasugráshoz 3 kg-os gömbök kg-os gömbök Fa stafétapálcák Orvosi gumi kg Orvosi gumi kg Orvosi gumi kg Dobólabdák (00 g) Karika Gimnasztikai buzogány Gimnasztikai pálca 00 x,5 cm Gimnasztikai pálca 50 x cm Rövid ugrókötél Ugrókötél fogókkal Műanyag kézilabda Műanya kosárlabda Műanyag röplabda Műanyag focilabda Kézilabda Kosárlabda Röplabda Focilabda Labdapumpa Ütők Asztalitenisz ütők Asztalitenisz hálótartó Tollaslabda-háló labdával Jelzőállványok Játékosjelző-szalagok két színben, x0 pár komplett komplett komplett pár pár pár beépített 8

29 Sílécek Röplabdaháló Kézhelyzet-tartó Kondicionáló kabinet felszerelése Többrendeltetésű pad Súlyozó-készlet, 3, 3, 5 kg-os súlyok Terhelőzsák, 5 kg Terhelőzsák, 0 kg Kettős nyújtó Nyújtó, 50 cm Nyújtó, 30 cm Horgos nyújtó 30 cm Pallóhíd nagy Pallóhíd kicsi Oszlop nagy Oszlop kicsi Hajlítható rúd 5 kg Hajlítható rúd 0 kg Bordásfal Edzőlétra Edzőmatrac Serneige Ergoped 950 Sí edzőeszköz Evezőeszköz Kézizom-erősítő kellék Lapos deszka pár pár komplett Korrekciós-pedagógiai kabinet Matracok (80 x 80 x 3 cm) Bordásfal (60 x 90) Pallóhíd univerzális Hátfejlesztő, kicsi, műanyag Lapos deszka, poliészter Kárpitozott, srég deszka Evezőeszköz Plant. prizmás deszka Gumi nyújtó 50 cm Gumi nyújtó 30 cm Gumi nyújtó derékszíjjal Terhelőzsák 5 kg Terhelőzsák 0 kg Lábterhelő öv 5 kg-ig Egyszeri nyújtó horoggal Súlyozó öv (,5 től 3 kg-ig) Kellékek Egészségügyi labda -5 kg-ig

30 Fapálca cm Műanyag kézi súlyok -5 kg Orvosi kötszer 0 cm Kézfejerősítő gumi Fahenger Ø 5-5 cm Nyújtó Eszközök Martin-féle antropométer Műanyag vezető vonalzó 50 cm Fa vonalzó Fém centiméterszalag, 00 mm Szövet centiméterszalag, 00 mm Derékszögű háromszög 60 cm Pelviméter Műanyagvezető szögmérő Műanyagvezető szögmérő 360 o Adapt. iskolai szögmérő segédkarral Gravitációs szögmérő Láb- és hát dinamóméter Holotopométer Libella, fa, 70 cm Kőműves függő, kicsi Stopperóra Podszkóp Talpnyomat-láda Drmográf zsírkréta Idomszerkörző Fix és mozdítható tükör (80/60 cm) Fehér szövetlepedő a matracokra Egészségügyi mérleg magasságmérővel Startpisztoly Kronométer (stopperóra) Fém pántlika, 5 cm-es Sztetoszkóp Talplenyomat-párna Tapping deszka Szőnyeg távolugráshoz Kaliper (idomszerkörző) Elsősegélyszekrény komplett Rendelő ágy Audiovizuális eszközök Elemes megafon Népzenei lemezek Szalagok kazetták népzenével komplett vagy a korr. kab. vagy a korr. kab. 30

31 Ritmikai zenei lemezek Ritmikai gimnasztikai kazetták Lemezjátszó erősítőkkel Magnó Fali lapok kinogramok Mágneses fémtábla Grafoszkóp Fali kronométer Kombinált kronométer komplett komplett komplett komplett vagy vagy vagy magnó vagy lemezjátszó Egy helységben több iskola számára oktatófilmek Hogyan ülsz állsz Könnyű atlétika I, III, V Part. gimnasztika I, II, III Munka és testnevelés Hogyan legyek magasabb Filmek az alacsonyabb osztályok számára komplett OKTATÁSI ESZKÖZÖK - a nem teljes általános iskolák számára, az I.-től a VI. osztályig Szerek Bak, kicsi Svédláda Asztal, 00 mm magas Bordásfal Alacsony gerenda Matrac Ugródeszka Tengerészlétra Lapos deszka Mászókötél Kellékek Műanyag kézlabdák Műanyag röplabdák Dobólabdák (00 gr) Labdapumpa Egészségügyi, gumi kg Egészségügyi, gumi kg Ugráló kötél, rövid Átugrást szolgálókötés fogóval Gimnasztikai pálca 00 x,5 Gimnasztikai pálca 50 x cm

32 Tollaslabdaütők Hátfejlesztő, kicsi Magasugróállvány Gumi magasugráshoz Jelölőszalag x 0, két színben Mágneses dart Céltábla Egyéb oktatási kellékek Magnó Szalagok kocsival Szalagok ritmikus gimnasztikához Trambulin Grafoszkóp Filmek programokkal a fiatalabb osztályok számára Elsősegélyláda Hronométer (stopperóra) Mérleg magasságmérővel Fém pántlika 5 m Kőműves függő, kicsi Talpnyomat-párna pár komplett komplett komplett komplett Létesítmények Gyakorlóterem Nyitott sportpályák Testnevelői kabinet A nyitott pályákat úgy kell megszerkeszteni, hogy az elemi játékokhoz poligonok legyenek, a poligon szélén pedig szerek legyenek (trimm-pálya) 6. STRATÉGIAI ELVEK ÉS CÉLOK 6.. Általános stratégiai elvek - A sport képviseli magát a sportszervezetet, a községet és az államot annak minden gazdagságával. - A sport fejleszti a demokratikus gyakorlatot, toleranciát és promoveálja minden polgár egyenlőségét. - A gyermekek és fiatalok részvétele a sportaktivitásokban előfeltétele a fizikai és mentális fejlődésüknek. - A nemi, vallási, faji, valamint rokkantság szerinti különbségek, az egyének minden egyéb különbségeivel nem lehetnek akadályai a sporttal való foglalkozásnak. - A sport serkenti és fejleszti a szabadság minden formáját. 3